A Békés M e g y e i Tanács, Végrehajtó Bizottsága és szakigazgatási s z e r v e i iratai

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A Békés M e g y e i Tanács, Végrehajtó Bizottsága és szakigazgatási s z e r v e i iratai"

Átírás

1 A Békés M e g y e i Tanács, Végrehajtó Bizottsága és szakigazgatási s z e r v e i iratai Segédletek 1.

2

3 A Békés Megyei Tanács, Végrehajtó Bizottsága és szakigazgatási szervei iratai

4

5 A Békés Megyei Tanács, Végrehajtó Bizottsága és szakigazgatási szervei iratai Ismertető leltár Összeállította Jároli József Gyula 2006

6 Segédletek a Békés Megyei Levéltárból 1. Sorozatszerkesztő: Erdész Ádám Szerkesztette: Erdmann Gyula Lektorálta: Takács Edit Készült a Nemzeti Kulturális Alap Levéltári Kollégiuma támogatásával nka Hemttu Kuiiurüis Alap Kiadta a Békés Megyei Levéltár Felelős kiadó: Erdész Ádám Készült a Békés Megyei Levéltár nyomdájában Műszaki szerkesztő: Kálmán Magdolna Borítóterv: Kállai Julianna ISBN

7 Tartalom Bevezető gondolatok 7 A tanácsok működésének történeti áttekintése 9 A tanácsi ügyiratkezelésre vonatkozó legfontosabb ismeretek 17 A megyei tanács munkájára vonatkozó napirendek a párttestületek irataiban.. 47 A Békés Megyei Tanács levéltára 55 XXIII. 21. A Békés Megyei Tanács iratai XXIII. 8. A Békés Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának iratai XXIII. 23. A Békés Megyei Tanács V. B. Egyházügyi Titkárának iratai XXIII. 24. A Békés Megyei Tanács V. B. Jogi Irodája iratai (1991) 63 XXIII. 25. A Békés Megyei Tanács V. B. szaktitkárainak iratai XXIII. 26. A Békés Megyei Tanács V. B. Honvédelmi Bizottsága iratai A Békés Megyei Tanács V. B. apparátusának iratai 65 XXIII. 6. A Békés Megyei Tanács V. B. Titkárságának iratai XXIII. 10. A Békés Megyei Tanács V. B. Személyzeti Osztálya iratai Az igazgatási szakigazgatási szerv iratai 69 XXIII. 7. A Békés Megyei Tanács V. B. Igazgatási Osztálya iratai A munkaügyi szakigazgatási szerv iratai 71 XXIII. 17. A Békés Megyei Tanács V. B. Munkaügyi Osztálya iratai A tervgazdálkodási és statisztikai szakigazgatási szerv iratai 72 XXIII. 11. A Békés Megyei Tanács V. B. Tervosztálya iratai A pénzügyi szakigazgatási szerv iratai 74 XXIII. 1. A Békés Megyei Tanács V. B. Pénzügyi Osztálya iratai Az építési, közlekedési, községgazdálkodási szakigazgatási szerv iratai 79 XXIII. 14. A Békés Megyei Tanács V B. Építési, Közlekedési és Vízügyi Osztálya iratai (1949) XXIII. 18. A Békés Megyei Tanács V. B. Kommunális Osztálya iratai

8 7. Az ipari szakigazgatási szerv iratai 81 XXIII. 16. A Békés Megyei Tanács V. B. Ipari Osztálya iratai XXIII. 19. A Békés Megyei Tanács V. B. Élelmiszeripari Osztálya iratai A kereskedelmi szakigazgatási szerv iratai 84 XXIII. 3. A Békés Megyei Tanács V. B. Kereskedelmi Osztálya iratai XXIII. 4. A Békés Megyei Tanács V. B. Begyűjtési Osztálya (Begyűjtési Hivatal) iratai XXIII. 15. A Békés Megyei Tanács V. B. Felvásárlási Osztálya iratai A mezőgazdasági szakigazgatási szerv iratai 88 XXIII. 2. A Békés Megyei Tanács V. B. Mezőgazdasági Osztálya iratai XXIII. 9. Az Állami Mezőgazdasági Gépüzem Békés Megyei Központja, utóbb Békés Megyei Tanács V. B. Mezőgazdasági Igazgatóság Gépállomási Osztálya iratai (1948) Az egészségügyi, szociálpolitikai szakigazgatási szerv iratai 92 XXIII. 12. A Békés Megyei Tanács V. B. Egészségügyi Osztálya iratai A művelődésügyi szakigazgatási szerv iratai 94 XXIII. 13. A Békés Megyei Tanács V. B. Művelődésügyi Osztálya iratai XXIII. 20. A Békés Megyei Tanács V. B. Népművelési Osztálya iratai A sportigazgatás iratai 98 XXIII. 5. A Békés Megyei Tanács V. B. Testnevelési és Sportbizottsága iratai A Békés Megyei Tanács és V. B. tisztségviselői és osztályvezetői A Békés Megyei Tanács tanácsülést jegyzőkönyveiben szereplő napirendek Die Aktén des Rates des Komitates Békés

9 Bevezető gondolatok Segédletünk a Békés Megyei Tanács négy évtized során keletkezett történeti értékű iratairól kíván tájékoztatást adni. A levéltár birtokába került iratanyag középszintű rendezése az elmúlt években befejeződött. E nagy munka elvégzését, a tanácsi fondok lezárását az tette lehetővé, hogy a megyei önkormányzat az irattári iratok selejteztetése után, a megmaradó történeti értékű iratanyagot a tanácskorszak végéig, átadta a levéltárnak. Az iratok rendezése lehetővé teszi, hogy a teljes megyei tanácsi levéltár a kutatás rendelkezésére álljon. A hagyományos egy osztály egy fond rendszert alkalmaztuk, olyan osztályok esetében, ahol az osztály működése más osztályokba való beolvadás nélkül szűnt meg, meghagytuk a külön fondba sorolást. (Pl. népművelési osztály.) Azokban az esetekben, amikor az osztály neve változott, de hatásköre alapvetően nem módosult, egy fondnak vettük az osztály anyagát, utalva arra, hogy milyen változás következett be. Az osztályok tagolódása a három tanácstörvény (1950., 1954., 1971.) és az egyes szaktárcák rendeletei, utasításai alapján többször változott. A harmadik tanácstörvényt követően érezhetően nagyobb tere nyílt az önállóbb tanácsi munkának a tanácstestület és a vb számára is. A tanács és vb működését szervezési és működési szabályzat, az egyes szakosztályok működését pedig ügyrend szabályozta. A három magas szintű jogszabály fokozatosan teret engedett egyes helyi kezdeményezéseknek, de mégis megállapítható, hogy a tanácsok kettős alárendeltsége, amely ugyan szintén fokozatosan halványodott a négy évtized során, a lényegi, döntő ügyekben szűk mozgásteret biztosított. A négy évtized alatt fokozatosan javult a tanácsi iratok, így a tanácsülési és vb-jegyzőkönyvek információ értéke is. Szervezési, átszervezési kérdésekben viszont az első két évtizedben gondban voltunk, mert számos olyan intézkedés történt, amelynek nincs nyoma a levéltárba került iratokban. Ugyanakkor egyre javuló színvonalúak azok az előterjesztések, amelyek a hosszú távú intézkedéseket előzték meg. A testületekben folyó vita sokszor formális, de a kritikus '50-es években is egyre többször hangzanak el olyan hozzászólások, amelyek a kor valós problémáit vetik fel és nem valamiféle politikai forgatókönyv típusos frazeológiáját visszhangozzák. A tanács- illetve vb-tagok számos olyan megoldandó feladatra hívták fel az illetékesek figyelmét, amelyek egy része máig sem valósult meg. (Egészségügyi ellátás egyes gondjai, infrastruktúra elmaradottsága, a népességmegtartó erő stb.) Az iratanyag történeti értékű része viszonylagos teljességben maradt meg. A tanácsülési és a vb-jegyzőköny vek sorozata hiánytalan, a rezervált iratok a titkárság kezelésében azonban csak 1956-tól maradtak meg selejtezett állapotban. (Amióta a levéltárak ezeknek az iratsorozatoknak a selejtezését is ellenőrizhetik, számos - a korabeli szabályzatok szerint kiselejtezhető, de történeti értékkel rendelkező iratanyagot sikerült megmentenünk.) A szakosztályok selejtezett iratanyaga egyenetlen, ez függ-

10 vénye a változó selejtezési előírásoknak és az iratkezelés változó színvonalának. A legnagyobb hiány a személyzeti iratokban van, mert 1956-ban, majd 1990-ben az érdekeltek a személyi anyagot megkapták; így a hivatalviselők listájának összeállítása, osztályvezetői szintig, alapos kutatómunkát igényelt. Szerencsére a pénzügyi osztály illetményszámfejtő kartonjai megmaradtak, és az 1960-as évekig számos használható adatot tartalmaznak. (Levéltári átvételére még a '70-es években került sor, mert a megyei tanács központi irattárában elfekvő iratokból a hozzájuk forduló ügyfeleknek nem adtak igazolást a tanácsi dolgozók, inkább a levéltárhoz irányították őket.) A levéltárba került iratanyag ismertetése előtt röviden szólunk a hivataltörténeti előzményekről, a tanácsalakulásról, a menet közbeni változásokról a tanácstörvények, a Szervezeti és Működési Szabályzatok információi alapján. Ugyanitt szólunk a tanácsi munka pártirányításának néhány jellemzőjéről, az MSZMP illetékes megyei szervei, majd az apparátusi pártbizottság anyagában található, a kutatás számára számításbajöhető iratokról. Külön fejezetben foglaljuk össze az iratkezeléssel kapcsolatos ismereteket, hiszen a kutatók és a szakma számára egyaránt fontos, hogy milyen rendszert alkalmazott a kezelési gyakorlat. A tanácstestület, a vb és a szakosztályok anyagának ismertetése elsősorban a kutatói tájékozódást kívánja segíteni. Az egyes fondok középszintű rendezettsége ellenére az áttekintő raktári jegyzékek nem egyenlő mélységben adnak tájékoztatást a fondképző levéltárba került anyagáról, így a segédletünk a rendezettség jelenlegi szintjét tükrözi. A tanácsi fondok ismertetése után a hivatalviselők névsorát közöljük, az elnökök, elnökhelyettesek, vb-titkárok és az osztályvezetők hivatali idejének sorrendjében. Az adatokat igyekeztünk minél pontosabban megadni, de olyan eset is előfordul, amikor csak az évet tudjuk, közelebbi dátum nem derül ki az iratokból. Az ismertetés végén a megyei tanács tanácsülési jegyzőkönyveinek napirendjét közöljük, a tanácsülések időrendjében; a tanácsülés dátuma mellett a napirend címét, az előadóját, a tárgyban hozott határozat számát. A különösen fontosnak minősíthető napirendeknél zárójelben közöljük a kutatás számára eligazító információkat is.

11 A tanácsok működésének történeti áttekintése A tanácsi igazgatás általános áttekintése kapcsán szólnunk kell a vonatkozó szakirodalom néhány, legfontosabbnak ítélhető munkájáról. Az igazgatástörténet legteljesebb összefoglalásának A magyar igazgatás szervei" sorozat keretében A tanácsigazgatás szervei " címmel összeállított, Müller Veronika főszerkesztésében megjelent lexikont kell tekintenünk. Ebben az első két tanácstörvény (1950., 1954.) és a kapcsolódó jogszabályi anyag alapján alapos összefoglalást kapunk, természetesen a lexikon műfajnak megfelelő formában. A címszavak a következők: tanács, tanácsszervezet, tanácstestület, vb, állandó bizottság(ok) - a megyei tanács állandó bizottságai, a vb elnöke, elnökhelyettese és titkára, a vb szakigazgatási szervei - a megyei tanács szakigazgatási szervei: begyűjtési osztály, bér- és munkaügyi előadó, beruházási igazgatóság, megyei döntőbizottság, egészségügyi osztály, élelmiszeripari osztály, építési és közlekedési (építési, közlekedési és vízügyi) osztály, igazgatási osztály, ipari és kereskedelmi osztály, ipari osztály, kereskedelmi osztály, kommunális osztály, egészségügyi és népjóléti osztály, közlekedési osztály, mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály, mezőgazdasági osztály (mezőgazdasági igazgatóság), munkaerő-gazdálkodási (munkaügyi) osztály, művelődésügyi osztály, népművelési osztály, oktatási és népművelési osztály, oktatási osztály, pénzügyi osztály, személyzeti és oktatási osztály, személyzeti osztály, terv- és statisztikai osztály, tervosztály, testnevelési és sportbizottság, testnevelési és sporttanács, város és községgazdálkodási osztály (VKG). A megyei levéltárak kiadványai közül a Zala Megyei Levéltárét kell megemlítenünk. Káli Csaba: A megyei és járási tanácsok igazgatási rendszere Zalában " (1991) című tanulmányában a rendszerváltásig követi a tanácsrendszerben bekövetkezett változásokat. (Zala megye archontológiája Zalaegerszeg, 2000., szerk.: Molnár András, ) A tanácsok működésének az előbbinél vázlatosabb összefoglalását vehetjük kézbe a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár 1997-ben megjelent kiadványában (Fábián Lajos: Magyarország államszervezete fejlődésének vázlatos áttekintése ). A lexikon jellegű országos és megyei feldolgozások után kell említenünk Beér János: A helyi tanácsok kialakulása és fejlődése Magyarországon ( )" című monográfiáját (Bp ). Szemléletét, politikai elemzéseit már túlhaladta az idő, azonban adatanyaga, a jogszabályok számbavétele ma is jól használható a kutatás számára. Különösen vonatkozik ez a kötet függelékére, amelyben különböző statisztikai összeállítások mellett megtaláljuk a szakigazgatási szerveknek a második tanácstörvényt követően kiadott működési szabályzatait és ügyrendjeiket, a tanácsokkal kapcsolatos fontosabb jogszabályok jegyzékét az január 1. és június 30. közötti időszakról.

12 A második tanácstörvény megjelenése után a Minisztertanács Titkársága külön kötetben közreadta A Tanácstörvény és végrehajtási utasításai" című, több kiadást is megért összeállítást. (II. kiadása: Bp., 1956.) Ebben az alkotmány, az évi X. törvény a tanácsokról, valamint a tanácsokra vonatkozó, a kötet lezárásáig keletkezett különböző szintű jogszabályok szövegei találhatók meg az egyes szakosztályok szervezeti és működési szabályzataival bezárólag. A második tanácstörvény teljes anyaga, az újabb jogszabályokkal együtt jelent meg egy vaskos kötetben, 1963-ban. (A tanácsok szervezetére és működésére vonatkozó jogszabályok. Szerk.: Besnyő Károly, Bp ) Az január 15-én lezárt gyűjtemény már a tanácsok szerteágazó tevékenységével kapcsolatos különböző szintű jogszabályokat is tartalmazza (munkajogi szabályok, államigazgatási eljárásra vonatkozó törvény, a tanácsok gazdasági tevékenységére, az iratkezelésre vonatkozó jogszabályok, a minta iratkezelési szabályzat stb.). A harmadik tanácstörvény (1971. évi I. törvény) hivatalos fórumon közzétett anyaga mellett Fonyó Gyula összeállításában látott napvilágot a Az évi I. törvény és végrehajtási rendelkezései" című kiadvány (Bp., 1971.). Ebben a törvény mellett a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének a tanácsi szervezési és működési szabályzat elkészítéséhez kiadott utasítása is megtalálható ban új, módosított kiadása jelent meg a Kisjogszabály sorozat" egyik köteteként (összeállítója dr. Csiba Tibor). Ebben, az május 31-én lezárt jogszabálygyűjteményben már benne szerepelnek azok az új jogszabályok is, amelyek az előző kiadás után keletkeztek. A kutató számára különösen fontos információkat ad A Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének 1/1973. MT TH számú utasítása (TK 1.) a tanácsok, a vb-k, a tanácsi tisztségviselők, a tanácsi bizottságok és a vb szakigazgatási szervei vezetőinek feladatkörét, hatáskörét és hatósági jogkörét tartalmazó jegyzék közzétételéről." A terjedelmes jogszabály a tanácsi munka szinte teljes keresztmetszetét átfogja, eligazítva a kutatót is abban, hogy a témájához szükséges iratanyagot milyen tanácsi szinten, melyik fondképző anyagában lelheti fel. Ennek alapján állították össze a harmadik tanácstörvény rendelkezései szerint készített szervezeti és működési szabályzatot (SZMSZ) a tanácstestületek stb. számára. Népszerűsítő formában szól a III. tanácstörvényről a dr. Fonyó Gyula szerkesztette A Tanácstörvényről" című, Budapesten ben megjelent kiadvány. Ez elsősorban a tanácstagoknak, népfront aktivistáknak készült, azonban a mai kutató is haszonnal forgathatja, hiszen a tanácsrendszer működésének, a jog- és hatásköröknek az ismerete jelentősen megkönnyíti a tájékozódást a tanácsi iratokban. A harmadik tanácstörvényt módosító különféle jogszabályok a Minisztertanács Titkársága által évenként kibocsátott Törvények és rendeletek hivatalos gyűjteménye" című kiadvány köteteiben is megtalálhatók. Mivel 1970-ig a tanácsok működésének minden fontos momentumát lexikonszerű feldolgozásban megtaláljuk A tanácsigazgatás szervei " című kötetben, a fenti sorozat további köteteiben található joganyagról teszünk említést. Az évi kötet tartalmazza a járási hivatalok megszüntetésével kapcsolatos tanácstörvény módosítást: évi 26. számú törvényerejű rendelet a tanácsokról szóló évi I. törvény módosításáról és az egyes hatáskörök rendezéséről ( old.). Ugyanitt olvasható a fenti jogszabály nyo-

13 mán hozott elnöki tanácsi határozatok szövege is. (18. sz. hat. községek alakításáról, egyesítéséről stb., 19. sz. hat. egyes nagyközségek várossá nyilvánításáról, 21. sz. hat. egyes bíróságok összevonásáról, a bíróságok elnevezéséről és illetékességi területének megállapításáról (járásbíróságok megszüntetése). AzET 23/1983. sz. hat. rendelkezik a megyei irányításban közreműködő városok, városi jogú nagyközségek és a városkörnyéki községek kijelöléséről. Békés megyében Békés, Békéscsaba, Gyula, Orosháza, Szarvas, Szeghalom, Gyomaendrőd, Mezőkovácsháza, Sarkad köré szerveződtek a városkörnyéki községek ben született meg az évi 22. számú törvényerejű rendelet az állami vállalatokról szóló évi VI. törvény módosításáról, amelynek végrehajtásában a tanácsok is érdekeltek voltak, mint vállalatalapítók ( old.). Az évi IV. törvény a tanácsokról szóló évi I. törvény módosításáról, továbblépést jelent a tanácsok tevékenységének szabályozásában, a helyi tanács felelősségét és döntési jogosultságát, a lakosság érdekeinek képviseletét hangsúlyozva ( old.). A helyi kezdeményezés, a döntések megvalósításához szükséges eszközök megteremtése érdekében módosítja a törvény számos ponton a tanácsok hatásés feladatkörét, meghatározva, hogy milyen jogosítványokat nem ruházhat át a vb-re vagy a szakigazgatási szervekre. (Ehhez a jogszabályhoz kötődik a 25/1985. (V. 6.) MT számú rendelet a tanácsokról szóló évi I. törvény végrehajtásáról rendelkező 11/1971. (III. 31.) Korm. számú rendelet módosításáról.) Az évi XI. törvény a jogalkotásról a tanácsokat is a jogalkotók között sorolja fel, a tanácsrendeletek okából. Az évi 21. számú törvényerejű rendelet a tanácsokról szóló évi I. törvény egyes rendelkezéseinek módosításáról, a kétszintű igazgatás bevezetéséről határoz (241. old.): a megyei tanács alá rendeli a nagyközségi, községi tanácsok törvényességi felügyeletét, végrehajtó bizottságaik irányítását stb. A végrehajtást szabályozó 63/1987. (XII. 2.) MT számú rendelet Fejér, Komárom, Szolnok és Vas megyét jelölte ki a kétszintű irányítás bevezetésére. A joganyag tanulmányozása mellett több helytörténeti kiadvány, levéltári iratismertető szolgálja a kutatómunkát. Ezek közülmegemlítendő a tanácsok megalakításának negyedszázados évfordulójára összeállított Békés megyei tanulmánykötet, A tanácsok Békés megyében " címmel (Békéscsaba, 1975.). Az öttagú szerkesztőbizottság által jegyzett kötet tanulmányai a tanácsalakulás történeti eseményeit, a tanácsi munka legfontosabb területeit mutatják be. A Dokumentáció" című fejezetben az 1950-es alakuló tanácsülések jegyzőkönyveiből válogatott néhányat az összeállító. Itt közli a kötet az 1950-ben először megválasztott tanácstagok névsorát, a megyétől a községekig bezárólag. (Sajátos probléma volt azonban az, hogy a levéltárba került iratanyagból nem egy helyütt hiányzik a tanács alakuló jegyzőkönyve, s így csak közvetett adatokból lehetett a listákat összeállítani.) A kötet szerkesztői a jubileumi évben, a megyében működő tanácstagok névsorának összeállításával is nagy szolgálatot tettek az utókornak, hiszen később már igen sokrétű és alapos kutatást igényelt a névsorok összeállítása. A levéltáros szakma számára ma is zsinórmértékül szolgál a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Közleményei sorozatában A helytörténetírás levéltári forrásai" című többkötetes összeállítás. A tanácskorszakot is tárgyaló III. kötet Gazdag István szer-

14 kesztésében az közötti időszak fondképzőit ismerteti. Igen alapos szervtörténeti leírásai, a feladat- és hatáskör-összegzési munkák során is alapvető segítséget adtak. A tanácsi iratanyag feldolgozása során összeállított úgynevezett témakatalógusok a kutató számára igen jól használható segédleteknek bizonyulnak. Témakatalógust elsősorban a tanácsülési vagy a vb-jegyzőkönyvekhez célszerű készíteni. Több levéltár rendelkezik már ilyen adatbázissal. Mi itt a Csongrád Megyei Levéltár kiadványainak a Segédletek sorozatában megjelent A Csongrád Megyei Tanács V. B. ülési jegyzőkönyveinek témakatalógusa " című kötetet emeljük ki. Papos Mihály munkájában az egyes végrehajtó bizottsági határozatok tárgyát, határozati számát adja meg, rövid regesztaszerű összegzéssel. A Békés Megyei Tanács között készült tanácsülési jegyzőkönyveiről is készült hasonló adatgyűjtés, kötetünk mellékletében közöljük. Magyarországon a háborút követő években közel ötéves átmeneti - de a Vörös Hadsereg és az MKP által burkoltan, de egyértelműen uralt - időszak után vált egyértelművé, hogy a nyugati hatalmak hozzájárulásával a szovjet mintájú társadalmi berendezkedés valósul meg. A szovjet kezdeményezésre végrehajtott földreform, majd 1947-ben a Kominform döntése nyomán az ipari üzemek, bankok államosítása alapjaiban változtatta meg az ország gazdasági és tulajdoni struktúráját nyarán a Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt egyesülése után megteremtődött az egypártrendszerű diktatúra politikai feltétele is ben újabb országgyűlési választások" eredményeként a Magyar Dolgozók Pártja által létrehozott Népfront jelöltjeiből összetevődő országgyűlés révén a szovjet mintájú egypártrendszerű diktatúra az alkotmányos-jogi kereteket illetően is kiteljesedett. Az augusztus 20-án kihirdetett alkotmány (1949. évi XX. törvény) az új politikai berendezkedés jogi alapjait teremtette meg. Az államhatalom helyi szervei az alkotmány megállapítása szerint a megyei, járási, városi és községi tanácsok lettek. (V. fejezet E fejezetben rögzíti az alaptörvény a tanácsok feladatait, a vb-re vonatkozó alapvető megállapításokat, majd rendelkezik a tanácsokról és a vbkről alkotandó külön törvényről. Ennek folyományaként született az május 18- án kihirdetett törvény a helyi tanácsokról.) A polgári kori törvényhatósági közigazgatástól mind szellemében, mind szervezetében és gyakorlatában lényegesen eltért az új rendszer. Amíg a törvényhatóságok az állami szabályozás keretein belül önállóan látták el feladatukat, a főispán egész tevékenységükre kiható ellenőrzési jogosítványa mellett, a szakfeladatokat az állami szervek látták el, szervezetileg függetlenül az önkormányzatoktól. A kapcsolatot a megyék és a törvényhatósági jogú városok gyakorlatában a két terület között a közigazgatási bizottság jelentette. A tanácsok esetében a tanácstestület feladata lett (volna) az önkormányzatiság megvalósítása, míg a végrehajtó bizottság a hatósági feladatok kézbentartásával, a szakigazgatási szervek útján irányította az állami feladatok végrehajtását. A demokratikus centralizmusnak" megfelelően a vb-k a felettes tanács végrehajtó bizottságának, illetve az ország minisztertanácsának voltak alárendelve. A helyi tanácsok megalakulása három szakaszban történt; az elsőben jú-

15 nius 15-én szervezték meg a megyei tanácsokat. Békésben is ezen a napon alakult meg a megyei tanács Békéscsabán, az új megyeszékhelyen. (A tanácsalakulás előtt Békés megye területe is változott, székhelyét pedig Gyuláról március 16-ával Békéscsabára helyezték át. A 4343/1949. MT sz. rendelet döntéseként Békés megyéhez csatolták a szomszédos Bihar megyéből a régi Cséffa-Nagyszalontai járás Magyarországra eső területét Sarkadi járás néven, az egykori Csanád megyéből pedig a Battonyai és a Mezőkovácsházi járás községeit. Szolnok megyéből Dévaványa és Ecsegfalva, Csongrád megyéből pedig Kardoskút került át Békés megyébe. A történeti Békés megye községei közül Öcsödöt Szolnok megyéhez csatolták. Az 1950-es év tavaszi hónapjai az új megyei igazgatás megszervezésével teltek el, hiszen a csatlakozó területek átvétele, a személyi kérdések elintézése a tanácsalakulás előtt még a régi vármegyei keretek között zajlott le.) Az június 15-én megalakult megyei tanács megválasztotta a megyei vb-t, és e testület tagjai sorából a tisztségviselőket. A tanács elnöke a vb elnöke lett, akinek feladatköre mindkét testületre kiterjedt, azonban a tényleges intézkedéseket mint a vb elnöke tehette. A tanácsok megszervezését a 143/1950. (V. 18.) MT sz. rendelet szabályozta az első tanácstörvény felhatalmazása alapján. Békés megyében 80 főből álló tanácsot kellett szervezni, amelyhez 43 póttag beállítása társult. Az első ülésen részt vevő tanácstagokat a Magyar Függetlenségi Front megyei szervezetének javaslatára delegálták a testületbe. A tanácstestületnek 13 főből álló vb-t kellett alakítania a rendelet szerint. Ugyanez a jogszabály meghatározta a tanács és a vb legfontosabb feladatait, a melléklete pedig a megyei tanács és végrehajtó bizottsága ügyrendjét tartalmazta. Ebben a jogszabályban történik intézkedés arról is, hogy a hatósági jogkört ellátó vb milyen hivatali szervezet élén álljon: 11 osztályt kellett alakítani (pénzügyi, terv és statisztikai, igazgatási, ipari, kereskedelmi, mezőgazdasági, építésügyi, közlekedési, oktatási és népművelési, közegészségügyi és népjóléti, munkaerő-gazdálkodási osztály). A tanács, a vb és a szakigazgatási szervek a rendelet 1. (4) a. pontja alapján a megyében működő korábbi önkormányzat összes szervei, valamint az állami feladatokat ellátó helyi szervek működését váltották föl. A 160/1950. (VI. 14.) MT sz. rendelet a megyei tanácsok végrehajtó bizottsága titkárságának és osztályainak belső szervezetéről, ügyköréről és egyes hatásköri szabályokról tartalmaz rendelkezéseket. Ez az első jogszabályi szabályozása az egyes osztályok munkájának, a későbbiek során az egyes szakminiszterek bocsátanak ki az osztályok ügyköreire vonatkozó rendeleteket. Az első tanácstörvény a tanács és a vb szerepkörében a vb-nek tulajdonít nagyobb jelentőséget, mert a szabályozás szerint a tanácsülések szüneteiben a vb hozhatott a tanács hatáskörébe tartozó ügyekben is döntést. Ez az általános helyettesítő jogkör a túlzott decentralizálás következménye, mert az országos hatóságok, minisztériumok így akarták elérni a szakirányítás hatékonyságának érvényesülését. Adódott ez abból, hogy a tanács kettős alárendeltségben volt, hiszen egyrészt az országgyűlés, az Elnöki Tanács, a Minisztertanács, majd rövid ideig a Belügyminisztérium gyakorolta a főfelügyeletet a megyei tanácsok munkája felett. A vb pedig elvileg a tanács, illetve a főfelügyeletet ellátó szerveknek volt alárendelve. A delegált megyei tanácstagok helyett az 1950-ben elfogadott törvény értelmé-

16 ben október 22-én történt meg a tanácstagok választása. Az immár választott tagokból szerveződött új tanácstestület november 8-án tartotta alakuló ülését. A második tanácstörvényt (1954. évi X. törvény) szeptember 25-én hirdették ki. Az új szabályozás az előzővel szemben kiemelte a tanács, mint választott államhatalmi szerv szerepét, a tanácsi testület elsődlegességét. Megszüntette a vb általános helyettesítő jogkörét, a tanácstestület tagjaiból állandó bizottságokat hozott létre, jogkörüket kibővítve, szélesebb társadalmi bázisra támaszkodhattak. Kimondta, hogy államhatalmi szervet csak felsőbb államhatalmi szervek irányíthatnak. A megyei tanács eszerint az Országgyűlés és az Elnöki Tanács irányítása alatt állt. A vb mint általános hatáskörű államigazgatási szerv a Minisztertanácsnak alárendelve működött. A tanács ugyanakkor utasíthatta a vb-t, így e testület kettős alárendeltségben működött. A második tanácstörvény azáltal biztosította a vb-k általános irányító szerepét, hogy a nekik alárendelt, de kettős alárendeltségi viszonyban álló szakigazgatási szerveknek önálló hatósági jogkört adott. (Az első tanácstörvény szerint csak a vb-nek volt hatósági jogköre, a szakigazgatási szervek ilyen funkciójukban a testület nevében jártak el.) A szakosztályok kettős alárendeltségét egyrészt a vb velük kapcsolatos jogosítványai jelentették, másrészt munkájukat az illetékes szakminiszter vagy országos főhatóság által kiadott utasítások szabályozták. A meglehetősen nehezen áttekinthető, túlbürokratizált alá-, fölérendeltségi és utasítási viszonyokban egy biztos pont volt: az Országgyűlés, a Minisztertanács munkáját egyaránt a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége s főként Politikai Bizottsága irányította. Ugyanez volt a helyzet a megyei pártbizottság és a megyei tanács vonatkozásában is, illetve alsóbb szinteken is. így aztán a pártapparátus lényegében egy külön centralizált államhatalmi és államigazgatási vertikumot alakított ki az országban. A döntő szó mindig a párté volt, azaz pl. az MDP KV Mezőgazdasági Osztályának vezetője de facto főnöke volt a földművelésügyi miniszternek. A tanácsok államhatalmi jellegének megfelelően a második tanácstörvény szabályozta a tanácsoknak alá nem rendelt helyi szervekkel való kapcsolatot is (bíróság, nem tanácsi vállalatok, szövetkezetek stb.): a tanácsoknak az e szervekkel való együttműködés során elő kellett mozdítaniuk az egész állami tevékenység összhangját területükön. (Ezért e helyi szervek vezetőit a munkájukkal kapcsolatos tanácsülési témáknál meg kellett hívni, és időnként beszámoltatták őket tevékenységükről.) A tanácstörvény felhatalmazása alapján az évi 16. NET sz. határozat intézkedett többek között a megyei tanács üléseinek előkészítéséről, összehívásáról és tanácskozásának rendjéről. A határozat részletesen kifejti a tanácsülés működésére vonatkozó szabályokat (a testület összehívásának rendszeressége, a meghívottak listája, az összehívás módozatai stb.). Ugyanitt történik intézkedés a tanácsülés előkészítésére, az ülések lebonyolítására vonatkozóan, külön részletezve a tanácsüléseken készítendő jegyzőkönyv tartalmi és alaki kellékeit. Az új tanácstörvény a vb és a szakapparátus munkáját is továbbfejlesztette. Az 1099/1954. (XI. 28.) MT sz. határozat tartalmazta többek között a megyei vb működésére vonatkozó előírásokat. A rendelet részletesen meghatározza a vb feladatkörét, elsőként a tanács működésével, a saját szervezetével és működésével, a vb szakigazgatási szervei munkájának irányításával, ellenőrzésével, Összehangolásával, az alája

17 rendelt vb-k munkájának irányításával, segítésével és ellenőrzésével kapcsolatos ügyeket. A jogszabály részletesen előírja az ülés előkészítésének, az ülés lebonyolításának szabályait, részletesen ismerteti az üléseken készítendő jegyzőkönyvek tartalmi és formai kérdéseit. A tanácstörvény és a végrehajtásával kapcsolatos jogszabályok mellett elkészültek a titkárság és a szakigazgatási szervek (osztályok, csoportok) szervezeti és működési szabályzatai, amelyeket az egyes szakminisztériumok állítottak össze. A szabályzatok különböző fejezetei meghatározzák az adott osztály feladatköreit és szervezetét. Ezt követően az osztály általános feladatairól történik intézkedés, majd a következő fejezetekben az egyes szervezeti egységek feladatainak részletes kifejtésére kerül sor. A szabályzatok az ágazatra vonatkozó fontosabb jogszabályok jegyzékével zárulnak. E dokumentumok ismerete a kutató számára is fontos, hiszen a feladatok és hatáskörök ismeretében tudja eldönteni, hogy melyik szakigazgatási szerv iratanyagában találhat a témájával összefüggő forrásokat. A harmadik tanácstörvény (az évi I. törvény) újraszabályozta a tanácsok jogállását, szerepét és a tanácsi szervezet hatáskörét. Az előzőekhez képest a legjelentősebb változás a tanácsok jellegének meghatározásában történt. Eszerint a tanácsok a nép hatalmát megvalósító szocialista államnak a demokratikus centralizmus alapján működő népképviseleti-önkormányzati és államigazgatási szervei. Ez a változtatás azt jelentette, hogy a tanácsok munkájában a korábbinál jóval nagyobb szerepet kellett kapnia az önkormányzati jellegnek, amely a tanácsok növekvő önállóságát és öntevékenységét célozta. Ez természetesen azzal járt együtt, hogy a helyi igényeket figyelembe vevő tanácstestületi döntésekhez a szükséges gazdasági eszközöket is biztosítani kellett. Ezért a tanácsok szabadabb kezet kaptak a tervezésben, az anyagi eszközök felhasználásában. A törvény ismét rendelkezett arról, hogy milyen területeken működjenek tanácsok, a helyi tanácsok (község, nagyközség, város) mellett külön kategóriaként sorolja fel a megyei tanácsokat és a fővárosi tanácsot. A járásokban a törvény előírása szerint már nem alakultak tanácstestületek és vb-k, csupán igazgatási területi egységként maradtak meg a járások. A járási hivatalok a megyei tanácsok területi szakigazgatási szerveiként működtek december 31-ig, amikor is működésüket megszüntették, helyettük a városkörnyéki községek rendszerét állították föl, majd a tanácskorszak utolsó éveiben a kétszintű közigazgatás létrehozásával a nagyközségeket is közvetlenül a megyei tanács alá rendelték. A törvény újraszabályozta a tanácsok feladatait is: a tanács képviseli - úgymond - a lakosság érdekeit, gondoskodik a jogszabályok végrehajtásáról, a központi állami célkitűzések végrehajtásáról, biztosítja az államigazgatási feladatok végrehajtását, érvényre juttatja a nemzetiségek jogait, szervezi a lakosság közvetlen és állandó részvételét a tanácsi feladatok megoldásában. A tanács országos jelentőségű kérdéseket is megvitathat, javaslatokat terjeszthet fel központi szervekhez. Gondoskodik a megye településeinek fejlesztéséről, szervezi a lakosság szükségleteinek kielégítését, különösen a művelődésügyi, egészségügyi, szociális, lakás, kommunális, kereskedelmi ellátást, és egyéb szolgáltatásokat. A tanács anyagi eszközeivel önállóan gazdálkodik, maga határozza meg fejlesztési programját, költségvetését, középtávú pénzügyi tervét. Ugyanakkor a tanács vállalatokat és intézményeket is létesíthet a lakossági igények kielégítésére.

18 A tanácsok pártirányítása a döntő ügyekben továbbra is egyértelmű volt, de a tanácsok bizonyos mértékig nagyobb mozgásteret kaptak. A tanácstörvény végrehajtásáról a 11/1971. (III. 31.) Korm. sz. rendelet mint végrehajtási rendelet intézkedik. A harmadik tanácstörvény és a későbbiekben született módosításai részletesen meghatározzák mind a tanácsok, mind a végrehajtó bizottságok tevékenységét. A tanácstörvény és a végrehajtási utasítás felhatalmazza a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökét a tanácsok szervezeti és működési szabályzatával kapcsolatos irányelvek kiadására (30-5/1971. T.K. 19. MT TH számú utasítás). Ez a jogszabály a törvényben keretjelleggel meghatározott feladat- és hatáskörökben a tanács és a vb, valamint a szakigazgatási szervekre vonatkozó előírásokat alapul véve ad irányelveket ahhoz, hogy az egyes tanácsok sajátos helyzetüknek, vállalt feladataiknak és körülményeiknek megfelelő szervezeti és működési szabályzatot alkothassanak. A szakigazgatási feladatokat ellátó osztályok munkáját ügyrend szabályozta, amelyet már a tanács hagyott jóvá s nem az illetékes szakminiszter adott ki. A Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) viszonylag széles mozgásteret biztosított a tanácsoknak, esetleges helyi módosítása, indokolt esetekben, a körülményekhez való rugalmas alkalmazkodást tett lehetővé. Jóváhagyását a Minisztertanács Tanácsi Hivatala végezte. A Békés Megyei Tanács első önállóan készített Szervezeti és Működési Szabályzatát október 20-án fogadta el a testület. Ebben a tanácsülés, a vb, a tanácsi bizottságok, a titkárság és a járási hivatal működésére vonatkozóan találunk részletes helyi szabályozást február 26-án az érvényben lévő SZMSZ hatályosulásáról tárgyalt a testület; az egyik sarkalatos pont a vb-nek átruházott tanácsi hatáskörökkel kapcsolatos döntés volt. A következő módosítást az március 24-i tanácsülés fogadta el. Ekkor megszüntették az SZMSZ rendelet jellegét, és az időközben bekövetkezett változásokat beépítették a szabályzatba. Az ügyrendi bizottság javaslata alapján új, egységes szövegű szabályzat jött létre nyarán, a június 22-i tanácsülésen a szakigazgatási szervek korszerűsítésével kapcsolatos döntések miatt kellett átdolgozni a Szervezeti és Működési Szabályzatot. Végleges szövege a 105/1989. (IX. 21.) tanácsi határozattal szeptember 21-én született meg, amely már a tanácsülés, a vb és a szakosztályok új feladat- és hatáskörét határozta meg. Megvalósulása azonban a szakigazgatási szervek átalakítását leszámítva nem történt meg, hiszen az átmeneti politikai helyzetben hosszú távra érvényes döntést már nem lehetett hozni. A testület utolsó tanácsülését szeptember 20-án - tehát már a szabadon választott parlament és kormány működése alatt - tartotta, amelyen már részt vettek a politikai fordulat óta megalakult pártok képviselői is. Az apparátus azonban tovább működött a megyei közgyűlés megalakulásáig.

19 A tanácsi ügyiratkezelésre vonatkozó legfontosabb ismeretek A tanácsok működése során az elmúlt negyven év alatt nagy mennyiségű történeti értékű iratanyag keletkezett. A megyei és az alárendelt tanácsok jogszabályok által meghatározott rendszerben kezelték irataikat. Ezek a rendszerek időnként változtak a kor követelményeit többé-kevésbé követve. A kutató számára is szükséges az iratkezelési rendszerek vázlatos ismerete, mert ennek birtokában tud tájékozódni az egyes tanácsi fondképzők iratanyagában. A szervezeti változások, a hatáskör és az ügyrend ismerete mellett ezek az információk fontosak a kutató számára. A tanácsokhoz, így a megyékhez is a felsőbb hatóságoktól, alárendelt szervektől, magánszemélyektől, esetenként az adott tanácsi szervezeten belülről is érkezhettek iratok, amelyeket az illetékes szervezeti egység nyilvántartásba vett, vagyis iktatott, majd hozzáfogott az ügy intézéséhez. Az iktatás rendszerének kialakításakor Békés megyében kétféle megoldást alkalmaztak: 1. Minden szervezeti egység között külön iktatta a hozzá érkezett iratokat, külön iktató-, mutatókönyvet vezetett (decentralizált iktatás) tól minden iratot egy központi iktató irodában iktattak, itt vezették az iktató- és mutatókönyveket, később áttértek a számítógépes iktatásra (centralizált iktatás). Nyilvántartásait a rendezés során a megyei tanács igazgatási osztálya iratai között helyeztük el, hiszen az iratkezelés, irattározás felügyelete ennek az osztálynak volt a feladata. A hivatalhoz érkező ügyek iratai egy vagy több iratdarabból, aktából állnak. Az egyes ügyek iratainak nyilvántartásba vétele két alapvető rendszer szerint történhetett: 1. Az adott ügyben keletkező valamennyi aktát évenként és egyenként különkülön beiktatják. Az ügy intézése akár éveken át is tarthatott. Az egy ügyben keletkezett összes iratból a csatolás révén állt össze az ún. ügyirat. Ez a közigazgatásban 1949 előtt használt alapszámos iktatási rendszer. A tanácsi igazgatás nem ezt a rendszert alkalmazta ben vezették be a Botár Olivér által összeállított úgynevezett rendszámos iktatási és irattári rendszert. Ez a közigazgatási számrendszernek nevezett szisztéma nem évenként 1-gyel újrakezdődő, folyamatos iktatószámokkal operált, hanem az iratokat az ügyek tárgya szerint csoportosította. Mivel minden azonos tárgyú ügy egy rendszámot kapott, ezért a nyilvántartás alapja nem az akta, hanem az ügyirat lett. A rendszámok az igazgatásban előforduló valamennyi ügytípust felölelték, közigazgatási ágazati bontásban. Az ágazatokon belül a rendszámok osztályok, alosztályok, csoportok szerint határozták meg az egyes ügyek besorolását, azaz az ügyiratok helyét. A besorolás alapja a decimális rendszer, a 4 vagy 5 jegyű rendszám első vagy első két száma az osztályt, a második, vagy harmadik az alosztályt, az utolsó két számjegy pedig az ügycsoportot jelenti. Mivel az egyes egységeket két szám is jelentheti (így a rendszám lehet 5 jegyű is), a decimális rendszer nem következetes. A közigazgatási szakosztályok nevének ismerete a legfontosabb információkat adja meg a kutatónak.

20 0000 Alkotmány, közjog, államigazgatás és külügy 1000 Vallás, tudomány, művészet 2000 Igazságügy 3000 Szociális gondoskodás és egészségügy 3600 Közmunka és középítésügy 4000 Állambiztonság, honvédelem 5000 Közbiztonság, közrend és rendészeti igazgatás 6000 Pénzügyek, nemzetgazdaság 7600 Közlekedés, fuvarozás és hírtovábbítás 8000 Földművelés, mezőgazdaság, őstermelés 8800 Közellátás 9000 Ipar, bányászat Állami gazdálkodás ellenőrzése, anyagelosztás és ármegállapítás Az egyes közigazgatási osztályok alapján iktattak a megyei tanácsi szakosztályok is, természetesen ők már az alosztályok, csoportok számait is használták, hiszen egyedi ügyeket regisztráltak. A rendszám tehát áll egy négyjegyű (esetenként ötjegyű) számból, amely az ügy ágazati besorolását, közigazgatási osztályát, alosztályát, ügycsoportját adta meg. Pl községnevek, helynevek megállapítása stb. A Békés Megyei Tanács V. B. Titkársága irataiban található négy Békés megyei új község végleges nevének megállapítására vonatkozó évi iratok a következő rendszámokon találhatók: /1/1950. Pusztaecseg-Ecsegfalva, /1/1950. Szabadkígyós, /1/1950. Kamut, /1/1950. Kardoskút. A perszámok az jelzik, hogy az egyedi ügyet a rendszámon belül milyen sorszámon iktatták. Egy sorszámon 4 iratpárt tarthattak nyilván, ha már 5. iratforduló is volt, akkor a továbbiakat már ún. iratjegyzéken tartották nyilván. A második perszám az iratjegyzék számát jelenti. A rendszámok bontására az abc betűit, vagy egyéb jelzőszámokat is alkalmazhattak. Példa a rendszám felépítésére: /1/1950. Szabadkígyós nevének végleges megállapítása 5237^4/1/1950. az iktatás sorszáma (alszám) a rendszámon belül /1/1950. az iratjegyzék száma, amelyre az 5. aktát iktatták 5237 közigazgatási csoport (községnevek és helynevek megállapítása, új községek alapítása) 5200 közigazgatási alosztály (vármegyék, városok, községek közigazgatása) 5000 közigazgatási osztály (közbiztonság, közrend, rendészeti igazgatás) A rendszámokhoz kötődő ügyeket ún. ügynyilvántartó lapon, iktató kartonokon iktatták, amelyek a fenti adatokat és az ügyirat tárgyát is tartalmazták. Ezért ehhez az önmutatós rendszerhez nem készült külön tárgy-, személynév mutatókönyv. A keresett rendszámokat tartalmazó kartonok egyenkénti átnézésével lehet kikeresni a megfelelő ügyet. A rendszámos iktatási rendszert a minisztériumok, országos főhatóságoktól a községi tanácsokig egyaránt alkalmazták, a leiratot stb. megküldő hatóság fel

21 is tüntette az aktán, milyen rendszámon kell nyilvántartani az érkeztetett ügyiratot. Az egész rendszer áttekintését, alkalmazását Botár Olivér: Magyar közigazgatási számrendszer (Bp., 1949.) című segédlete tartalmazza, amelyben, alfabetikus sorrendben is megtaláljuk a legfontosabb ügycsoportokat. (Természetesen ezt használták a korabeli iktatókban is, de a kutató számára is hasznos segédlet.) 1950-ben Botár Olivér munkájaként megjelent a számrendszer magyarázó kötete is, amely mintegy elméleti alapvetését jelenti a rendszernek. A rendszámos iktatás hátrányait, a nem teljesen decimális rendszer okozta besorolási nehézségek kiküszöbölését célozta a 178/1951. (IX. 30.) MT számú rendelet Az állami szervek iratainak csoportszámos nyilvántartása" címmel. (Megjelent a Belügyi Közlöny december évf. 28. számában.) A csoportszámos rendszer útmutatója, amelyet ugyancsak az előbbi Belügyi Közlöny tartalmazott, részletes kezelési utasításokat adott az új kezelési rendszer használatával kapcsolatban. Az január 2-ától bevezetésre került csoportszámos iktatás sokban hasonlatos az előzőhöz, azonban annak hiányosságait - a szándék szerint - korrigálva adott új rendszert. A sorozatos közigazgatási változtatások, átszervezések ideje volt ez, azonban a változásokat a rendszámrendszer nem tudta rugalmasan követni, mert egy adott közigazgatási struktúrát vett alapul. A csoportszámos iktatás a tárgyi (funkcionális) elvet követte, ami lehetővé tette, hogy a funkciókat, ügyköröket ne kelljen átcsoportosítani, ha egy-egy közigazgatási átszervezés történt. Az egyes tárgyak decimális rendszerbe sorolása is következetesebb volt, az iratkezelés során nem kellett minden alkalommal mind a négy számjegyből álló csoportszámot használni. (A csoportszám első tagja a főcsoportot, a második a csoportot, a harmadik szám az alcsoportot jelentette.) Itt azonban az iktatószám következetesen a csoportszámból, a csoportszámon belüli sorszámból és négy alszámból állt, mert itt ugyanis minden iratfordulót alszámokkal láttak el, míg a korábbi rendszerben csak az ötödiktől kezdték az alszámok adását. A rendelet útmutatója részletesen közli a csoportszámok rendszerbeli tagolódását, a betűrendes felsorolását is. A jogszabály lehetőséget biztosított arra is, hogy az iktatást végző kezelőiroda számára az országosan egységes csoportszámsorból helyben összeállítható legyen a munkájukban használatos csoportszámok listája, és ennek alkalmazásával történjék meg az iratok nyilvántartásba vétele. Példa a csoportszám felépítésére: 9525 Anyakönyvi okiratok kiállítása 9520 alcsoport (anyakönyvezés) 9500 csoport (személyi állapot ügyei) 9000 főcsoport (rendészet, igazságügy) Az iktatás itt is ügynyilvántartó kartonokon történt, a kartonok sorrendjét a csoportszámok sorrendje határozta meg. Az egyes csoportszámokon belül ábécé vagy egyéb tagolási lehetőséget is használtak. A kartotékrendszeren kívül, az ügyirattal együtt került az irattárba az iratjegyzék. A tíz tárgyi alapon kialakított főcsoport: 1. Államhatalmi és államigazgatási (költségvetési) szervek, vállalatok (gazdálkodó egységek) általános ügyei

22 2. Tervügyek 3. Pénzügy 4. Bányászat, kohászat, nehézipar 5. Könnyűipar, helyi ipar, építésigazgatás 6. Mezőgazdaság 7. Közlekedés, hírközlés, belkereskedelem, élelmezés 8. Szociális, egészségügyi és kulturális ügyek 9. Rendészet, igazságügy 0. Nemzetközi együttműködés, honvédelem Az egyes szakigazgatási szervek irataiban szereplő legfontosabb rendszámok, csoportszámok Vb-titkárság Rendszámok Közszolgálat 0341 KSH 1210 Tanügyi igazgatás 5201 Vármegye stb. területszervezési ügyek 5204 Vármegyei önkormányzat megalakulása, működése 5205 Városi önkormányzat megalakulása, működése 5206 Községi önkormányzat megalakulása és működése, 5209 Közigazgatási bizottság ügyei 5210 Vármegyei közigazgatás 5213 Törvényhatósági bizottság ügyei 5214 Vármegyei szabályrendelet 5215 Vármegyei alkalmazottak létszám megállapítása 5216 Vármegyei alkalmazottak személyi, szolgálati ügyei 5220 Vármegyei háztartás 5221 Vármegye költségvetése, zárszámadása 5223 Vármegye tárcavagyona 5224 Vármegyei üzemek, intézmények 5230 Községi közigazgatás 5231 Községi határozatok 5234 Községi szabályrendeletek 5235 Községi alkalmazottak létszám megállapítása 5236 Községi alkalmazottak személyzeti és szolgálati ügyei 5237 Községnevek, helynevek megállapítása, új községek alapítása 5241 Községi költségvetés, zárszámadás 5257 Városi alkalmazottak személyi, szabadság ügyei 5261 Városok költségvetései és zárszámadásai 5632 Országos jellegű társadalmi egyesületek ellenőrzése

23 5639 Vallási jelegű egyesületek ellenőrzése 5644 Állattenyésztő és állatvédelmi egyesületek ellenőrzése 6260 Közalkalmazotti illetmények 6363 Párbér 7143 Vásárügyek, piaci árusítás 7500 Szövetkezetügyek 7606 Államépítészeti Hivatal személyzeti és szolgálati ügyei 7650 Közúti közlekedés 7664 Közigazgatási műszaki bejárás 7700 Járműigazgatás, szállítás 7706 Gépjármű igazgatás személyi, szolgálati ügyei 7726 Gépjármű üzemanyag 7727 Gépjármű műszaki ügyei 7754 Uszómunkagépek felügyelete 7800 Vasúti közlekedés 8002 Földművelésügyi Minisztérium szolgálati ügyek 8007 Mezőgazdasági Igazgatóságok ügyei 8050 Mezőgazdasági tanfolyamok 8130 Ingatlanforgalom, tagosítás 8602 Állatorvosi közszolgálat 8720 Erdőbirtok-politika 8770 Ár- és belvízvédelem 8780 Öntözés 8800 Közellátás 8830 Közellátási közigazgatás 8900 Közellátási forgalomszabályozás 8911 Gabona-, kukoricabeszolgáltatás 8970 Tej, tejtermék forgalma Csoportszámok 1952-J Államhatalmi és államigazgatási szervek stb. általános ügyei 104 Helyi tanácsok és állandó bizottságok működése 12 Vállalatok szervezése, szervezete 13 Államigazgatási szervek, vállalatok működése és munkaügyei 144 Továbbképzés, szakoktatás 149 Vegyes személyi ügyek 17 Jogügyek 18 Felügyelet, ellenőrzés 187 Működés elleni panaszok 2 Tervügyek 20 Tervgazdálkodás általános ügyei 202 Statisztika, adatszolgáltatás 22 Termelés feltételeinek javítása, termelés tervezése 23 Beruházás, felújítás

24 25 Anyaggazdálkodás 27 Munkaerő-gazdálkodás 3 Pénzügyek 31 Költségvetés 322 Bérek 323 Egyéb járandóságok 326 Nyugdíj stb. 34 Közadó bevételek 344 Közadók behajtása 36 Vállalati pénzgazdálkodás 5 Könnyűipar, helyi ipar, építés igazgatás 61 Földrendezés 62 Állami gazdaságok, termelőszövetkezetek 6263 Tsz-ek egyéb ügyei 63 Mezőgazdaság gépesítése 65 Állattenyésztés 66 Erdőgazdaság, vadgazdaság, halászat 68 Vízgazdálkodás 7 Közlekedés, hírközlés, belkereskedelem, élelmezés 71 Közlekedés igazgatás általános ügyei 73 Közutak, hidak 76 Posta, hírközlés 79 Élelmezés 791 Mezőgazdasági termékek begyűjtése 8 Szociális és kulturális ügyek 809 Lakásgazdálkodás 82 Közegészségügyi felügyelet, járvány elleni védelem 84 Közoktatásügyi igazgatás 85 Oktatás, nevelés 87 Népművelés 872 Sajtóügyek 88 Testnevelés és sport 89 Vallásügyek 91 Igazgatásrendészet 93 Egyéb rendészet 94 Rendőrhatósági intézkedések és kihágások 95 Személyi állapot ügyei 01 Külügyi igazgatás Igazgatási osztály Rendszámok 1950-] Közszolgálat 0064 Köztisztviselői illetmény

25 0069 Köztisztviselő szabadsaga stb Tervhivatal 0372 Beruházások engedélyezése, tervgazdálkodás 0622 Nemzetközi jogi szerződések 0706 Külföldi okiratok beszerzése magánfél részére 1100 Vallás, tudomány, művészet, népművelés 1210 Tanügyigazgatás 1223 Altalános iskolák anyagi ügyei 1610 Könyvtárak, levéltárak 2252 Törvényesítés házasságkötéssel, atyai elismerés 2360 Kisajátítás 2904 Alapítványok ügyei 3044 Fürdők 3061 Népjóléti tervelőkészítés 3170 Gyógyszertárak, gyógyszerészek ügyei 3172 Gyógyszertárak felállítása, áthelyezése 3366 Állami gyermekmenhelyek és állami gyermekotthonok igazgatása és felügyelete 3652 Tervgazdálkodás, építkezés 3653 Közületi építkezések 3700 Építésügyi igazgatás 3743 Építkezési engedélyek 3815 Tanyás települések korszerű kialakítása 3820 Városrendezés 3910 Közmunka igazgatás 3920 Munkaügyek 4149 Hősi temetők ügyei, sírok, emlékművek 5020 Belügyi szervezés, sajtó, propaganda 5110 Anyakönyv, választójog és az országgyűlés működése 5120 Állampolgárság 5123 Honosítási ügyek 5160 Gyámsági és gondnoksági ügyek 5162 Árvaszéki, gyámhatósági alkalmazottak személyi és szolgálati ügyei 5164 Kiskorúak, gondnokoltak gyámsági ügyei 5204 Vármegyei önkormányzat alakítása és működése 5223 Vármegye tárcavagyona 5230 Községi közigazgatás 5234 Községi szabályrendeletek 5237 Községnevek és helynevek megállapítása, új községek alapítása 5250 Város- és községigazgatás 5255 Városok szabályrendeletei 5264 Városi üzemek, intézetek és intézmények 5431 Rendőri felügyelet és kitiltás 5571 Adománygyűjtés és adománygyűjtési engedély

AZ MDP KÖZPONTI VEZETŐSÉGE, POLITIKAI BIZOTTSÁGA ÉS TITKÁRSÁGA ÜLÉSEINEK NAPIRENDI JEGYZÉKEI I. KÖTET

AZ MDP KÖZPONTI VEZETŐSÉGE, POLITIKAI BIZOTTSÁGA ÉS TITKÁRSÁGA ÜLÉSEINEK NAPIRENDI JEGYZÉKEI I. KÖTET MAGYAR ORSZÁGOS LEVÉLTÁR SEGÉDLETEI 18. AZ MDP KÖZPONTI VEZETŐSÉGE, POLITIKAI BIZOTTSÁGA ÉS TITKÁRSÁGA ÜLÉSEINEK NAPIRENDI JEGYZÉKEI I. KÖTET 1948 1953 Magyar Országos Levéltár AZ MDP NAPIRENDI JEGYZÉKEI

Részletesebben

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében Iskolakultúra, 25. évfolyam, 2015/9. szám DOI: 10.17543/ISKKULT.2015.9.75 Tóth Ágnes tudományos főmunkatárs, MTA TK Kisebbségkutató Intézet egyetemi docens, PTE BTK Német Történelem és Kultúra Délkelet-Közép-Európában

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS LEVÉLTÁRA 1139 Budapest, Teve utca 3-5.; : 298-7500 1554 Budapest, Pf.: 41; fax: 298-7555

BUDAPEST FŐVÁROS LEVÉLTÁRA 1139 Budapest, Teve utca 3-5.; : 298-7500 1554 Budapest, Pf.: 41; fax: 298-7555 Pályázati : 3551/00146 (2226/0148) BFL szám: 12164/2011 BUDAPEST FŐVÁROS LEVÉLTÁRA 1139 Budapest, Teve utca 3-5.; : 298-7500 1554 Budapest, Pf.: 41; fax: 298-7555 Beszámoló az NKA Levéltári Szakmai Kollégiuma

Részletesebben

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az Nagy Ágnes: Állampolgár a lakáshivatalban: politikai berendezkedés és hétköznapi érdekérvényesítés, 1945 1953 (Budapesti lakáskiutalási ügyek és társbérleti viszályok) Kérdésfeltevés Az 1945-től Budapesten

Részletesebben

Szociális párbeszéd új keretek között

Szociális párbeszéd új keretek között Szociális párbeszéd új keretek között Szociális párbeszéd új keretek között Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Társadalmi Párbeszéd Központ Szerkesztőbizottság: Herczog László Kaló József Lux Judit

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány REFORMTÖREKVÉSEK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁSBAN AZ EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK

Részletesebben

ELÕADÁS ÁTTEKINTÉSE. Környezetgazdálkodás 2. A vízgazdálkodás története, helyzete és kilátásai. A vízgazdálkodás története. Történelem.

ELÕADÁS ÁTTEKINTÉSE. Környezetgazdálkodás 2. A vízgazdálkodás története, helyzete és kilátásai. A vízgazdálkodás története. Történelem. Környezetgazdálkodás 2. ELÕADÁS ÁTTEKINTÉSE A vízgazdálkodás története, helyzete és kilátásai A víz szerepe az egyén életében, a társadalomban, és a mezõgazdaságban. A vízügyi jog pillérei. Hidrológiai

Részletesebben

Ötvenhat elhullajtott levelei Gyulán

Ötvenhat elhullajtott levelei Gyulán 20 2006/XVIII. 5 6. e z e r k i l e n c s z á z ö t v e n h a t Cora Zoltán Ötvenhat elhullajtott levelei Gyulán 1989 után az -os események újra- és átértékelése lehetségessé vált a korábbi egységes nézettel

Részletesebben

A Néprajztudományi Bizottság 2014. évi tevékenysége

A Néprajztudományi Bizottság 2014. évi tevékenysége A Néprajztudományi Bizottság 2014. évi tevékenysége Az MTA Néprajztudományi Bizottsága 2014-ben két alkalommal ülésezett (január 15- én és november 11-én). Az ülésre első alkalommal a Néprajzi Múzeum Tanácstermében

Részletesebben

Az iskolai napközi otthonok 20. századi fejlõdése

Az iskolai napközi otthonok 20. századi fejlõdése Füle Sándor Az iskolai napközi otthonok 20. századi fejlõdése A magyar iskolai napközi otthonok kialakulása, fejlődése lényegében a 20. században zajlott. Az ezredfordulóhoz közeledve fontos lehet vizsgálni

Részletesebben

A M a g y a r N e M z e t i L e v é Ltá r. Pest Megyei LevéLtára

A M a g y a r N e M z e t i L e v é Ltá r. Pest Megyei LevéLtára P A M a g y a r N e M z e t i L e v é Ltá r Pest Megyei LevéLtára A Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai M A g ya r o r s z á g levélt á r A i A MAg ya r nemzeti levélt á r p e s t Megyei levélt á

Részletesebben

Interjú Gecsényi Lajossal, a Magyar Országos Levéltár fõigazgatójával

Interjú Gecsényi Lajossal, a Magyar Országos Levéltár fõigazgatójával JELENIDÕBEN Május vége és június eleje között felbolydult a magyar média, az írott sajtótól a tévécsatornákon keresztül az internetes portálokig. Bár az adatvédelem jogi témája látszólag unalmas és érdektelen,

Részletesebben

KATONAI JOGI ÉS HADIJOGI SZEMLE 2014/1. SZÁM

KATONAI JOGI ÉS HADIJOGI SZEMLE 2014/1. SZÁM Schweickhardt Gotthilf A katasztrófavédelmi igazgatás rendszer változásai 1976-tól napjainkig, különös tekintettel a védelemben résztvevő szervezetekre A katasztrófák elleni védelem mai tartalmának, szervezetének

Részletesebben

XXIII. 3. Zala Megyei Tanács V. B. Titkárság a. Általános iratok 1950-1988

XXIII. 3. Zala Megyei Tanács V. B. Titkárság a. Általános iratok 1950-1988 ZALA MEGYEI LEVÉLTÁR Zalaegerszeg, Széchenyi tér 3. ÁTTEKINTŐ RAKTÁRI JEGYZÉK XXIII. 3. Zala Megyei Tanács V. B. Titkárság a. Általános 1950-1988 Terjedelme: 209 doboz = 22,99 ifm 63 kötet = 1,58 ifm Összesen:

Részletesebben

A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/

A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/ A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/ Ölveti Gábor Magyarországon a dualista államberendezkedés a polgári társadalom kialakulásának és fejlődésének

Részletesebben

Függelék Forráshelyek

Függelék Forráshelyek Függelék Köszönettel tartozom mindazoknak, akik munkám során tanácsaikkal segítettek, akik elolvasták és bírálták a kéziratot a Teleki László Intézetben szervezett vitán. Úgyszintén köszönet illeti Kovács

Részletesebben

IZSÁK LAJOS: A polgári ellenzék kiszorítása a politikai életből Magyarországon 1947 1949 História, 1981/3. szám

IZSÁK LAJOS: A polgári ellenzék kiszorítása a politikai életből Magyarországon 1947 1949 História, 1981/3. szám IZSÁK LAJOS: A polgári ellenzék kiszorítása a politikai életből Magyarországon 1947 1949 História, 1981/3. szám Az 1947. augusztus 31-i országgyűlési választásokon a választási szövetség négy pártja, a

Részletesebben

373 Jelentés a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről

373 Jelentés a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről 373 Jelentés a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK

Részletesebben

a magyar szovjet és a magyar jugoszláv kapcsolatok felülvizsgálatát és rendezését;

a magyar szovjet és a magyar jugoszláv kapcsolatok felülvizsgálatát és rendezését; Magyarország 1944/45 és 1989 között Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc főbb eseményei, célkitűzése, nemzetközi jelentősége Az 1956-os forradalom 1956 őszén megélénkülő politikai élet: felújítja

Részletesebben

1. A köztisztviselôk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 43. -ának. -ának (1) bekezdésében foglalt illetményalap

1. A köztisztviselôk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 43. -ának. -ának (1) bekezdésében foglalt illetményalap VIII. évfolyam 2011. 1 MUNKA ADO Munkaügy, munkajog, egészség- és nyugdíjbiztosítási szolgáltatások T A R T A L O M MUNKAÜGY 1 A foglalkoztatáshoz kapcsolódó fontos számok a költségvetésben: mi mennyi

Részletesebben

Azok a jogszabályok, amelyek a Pest Megyei Levéltár Szervezeti és Mûködési Szabályzatát alapvetõen meghatározzák, a következõk:

Azok a jogszabályok, amelyek a Pest Megyei Levéltár Szervezeti és Mûködési Szabályzatát alapvetõen meghatározzák, a következõk: Azok a jogszabályok, amelyek a Pest Megyei Levéltár Szervezeti és Mûködési Szabályzatát alapvetõen meghatározzák, a következõk: - a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelmérõl

Részletesebben

KALÁSZ PÉTER AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1

KALÁSZ PÉTER AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1 KALÁSZ PÉTER KI GAZDAGSZIK GYORSABBAN? PROPAGANDA ÉS VALÓSÁG A JÖVEDELEMPOLITIKAI VITÁK TÜKRÉBEN AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1 Történeti háttér Magyarország a 60-as évek elején hasonlóan a többi szocialista

Részletesebben

Belügyi Rendészeti Ismeretek

Belügyi Rendészeti Ismeretek Belügyi Rendészeti Ismeretek Tansegédlet Társadalomismeret Tereptan Szabálysértések Büntetőjog Kriminalisztika Készült a TÁMOP 2.2.3-9/1-2009-0003. számú program keretében, az Országos Rendészeti TISZK

Részletesebben

Program. Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola. Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület. 1.

Program. Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola. Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület. 1. Megnyitó: Program Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület 1. szekció 10.00 Dr. Kránitz Mihály (professzor, Pázmány

Részletesebben

GEODÉZIA ÉS KARTOGRÁFIA

GEODÉZIA ÉS KARTOGRÁFIA GEODÉZIA ÉS KARTOGRÁFIA 56. ÉVFOLYAM 2004 10. SZÁM Gondolatok az egységes ingatlan-nyilvántartás szerkesztésérõl és ügyirathátralékának ezzel összefüggõ történelmi gyökereirõl (I. rész) Dr. Kurucz Mihály

Részletesebben

Dr. Kacziba Antal nyá. r. altábornagy: Az önkormányzati rendészet lehetőségei és korlátai Tézisek

Dr. Kacziba Antal nyá. r. altábornagy: Az önkormányzati rendészet lehetőségei és korlátai Tézisek Dr. Kacziba Antal nyá. r. altábornagy: Az önkormányzati rendészet lehetőségei és korlátai Tézisek 1. Társadalmi szempontból az önkormányzati rendészet legfőbb lehetősége a helyi közérdeknek megfelelő közrend

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Budapest Táncművészeti Szakközépiskola, Kortárs Művészeti Gimnázium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény a Budapest Kortárstánc Főiskola Gyakorlóiskolája SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT I. Fejezet...2

Részletesebben

Budapest, Bécsi kapu tér 2-4. H-1014. Hungary. A Magyar Országos Levéltár 2008. évi szöveges beszámolójelentése

Budapest, Bécsi kapu tér 2-4. H-1014. Hungary. A Magyar Országos Levéltár 2008. évi szöveges beszámolójelentése Budapest, Bécsi kapu tér 2-4. H-1014. Hungary A Magyar Országos Levéltár 2008. évi szöveges beszámolójelentése 1 Feladatkör, tevékenység 1.1. A intézmény neve, törzskönyvi (PIR) azonosító száma, honlapjának

Részletesebben

A BOSZORKÁNYSÁG SZATMÁR VÁRMEGYEI FORRÁSAIRÓL

A BOSZORKÁNYSÁG SZATMÁR VÁRMEGYEI FORRÁSAIRÓL KISS ANDRÁS A BOSZORKÁNYSÁG SZATMÁR VÁRMEGYEI FORRÁSAIRÓL A Komáromy András által megindított, az egész országra kiterjedő rendszeres boszorkányper-kutatás és ennek eredményeként megjelent forráskiadványát

Részletesebben

Összefoglaló munka a csehszlovákiai magyarság 1945-1989 közötti történetéről

Összefoglaló munka a csehszlovákiai magyarság 1945-1989 közötti történetéről BAJCSI ILDIKÓ Összefoglaló munka a csehszlovákiai magyarság 1945-1989 közötti történetéről Popély Árpád: Fél évszázad kisebbségben. Fejezetek a szlovákiai magyarság 1945 utáni történetéből. Somorja, Fórum

Részletesebben

Hodosán Róza. Tízéves a szociális törvény

Hodosán Róza. Tízéves a szociális törvény Hodosán Róza Tízéves a szociális törvény A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló, 1993. évi III. törvény és annak változásai Magyarország 1976-ban csatlakozott a Gazdasági, Szociális és

Részletesebben

^^^^ ^^^^^^^^^ft ^^^^^^^^^^^j ^^^^ ^^^^^^^B Segédletek

^^^^ ^^^^^^^^^ft ^^^^^^^^^^^j ^^^^ ^^^^^^^B Segédletek ^^^^ Segédletek 2. ^^^^^^^^^ft ^^^^^^^^^^^j ^^^^ ^^^^^^^B Békés vármegye levéltára 1715-1950 Békés vármegye levéltára 1715-1950 Ismertető leltár Összeállította: Kereskényiné Cseh Edit Gyula, 2008 Segédletek

Részletesebben

Csörgits Lajos, aljegyző Győr MJV Önkormányzatának Hivatala. Az önkormányzati feladatellátás alakulása napjainkban elméleti és gyakorlati problémák

Csörgits Lajos, aljegyző Győr MJV Önkormányzatának Hivatala. Az önkormányzati feladatellátás alakulása napjainkban elméleti és gyakorlati problémák 5 Csörgits Lajos, aljegyző Győr MJV Önkormányzatának Hivatala Az önkormányzati feladatellátás alakulása napjainkban elméleti és gyakorlati problémák I. Bevezetés Jelenleg egy kiterjedt államigazgatási

Részletesebben

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Örültem, hogy a baloldal megemlékezik a magyar baloldal legnagyobb alakjáról. Nemcsak a magyar baloldal, de a magyar

Részletesebben

Jegyzőkönyv. Készült: A Közép-magyarországi Regionális Államigazgatási Kollégium 2007. május 4-i üléséről.

Jegyzőkönyv. Készült: A Közép-magyarországi Regionális Államigazgatási Kollégium 2007. május 4-i üléséről. Jegyzőkönyv Készült: A Közép-magyarországi Regionális Államigazgatási Kollégium 2007. május 4-i üléséről. Helye: Közép-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal (1056 Budapest, Váci u. 62-64.) Jelen

Részletesebben

MAGYAR TRAGÉDIA DÉLVIDÉK

MAGYAR TRAGÉDIA DÉLVIDÉK MAGYAR TRAGÉDIA DÉLVIDÉK 1944 1945 A Bizánc nyugati peremén kialakuló és lassan terjeszkedő szerb állam a 14. század derekán érte el hatalma csúcsát. A Balkán nyugati részét ellenőrzése alatt tartó Szerb

Részletesebben

Előterjesztő: Gábor Ákos, JÜK Bizottság elnöke ^ ^ ELŐTERJESZTÉS. a Képviselő-testület 2012. szeptember 05-i ülésére

Előterjesztő: Gábor Ákos, JÜK Bizottság elnöke ^ ^ ELŐTERJESZTÉS. a Képviselő-testület 2012. szeptember 05-i ülésére Előterjesztő: Gábor Ákos, JÜK Bizottság elnöke ^ ^ ELŐLAP számú napirend. 3-u \L I3C0- Előterjesztve: ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2012. szeptember 05-i ülésére Tárgy: A Pátyolgató Óvodára vonatkozó

Részletesebben

Sebestyén Imre A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KONGRESSZUSA

Sebestyén Imre A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KONGRESSZUSA NEMZETKÖZI SZEMLE Sebestyén Imre A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KONGRESSZUSA A FŐ IRÁNYVONAL VÁLTOZATLAN 1985. március 25-étől 28-áig Budapesten megtartotta XIII. kongreszszusát a Magyar Szocialista Munkáspárt.

Részletesebben

325 Jelentés az öregségi nyugdíjmegállapítás folyamatának és az ügyintézés hatékonyságának ellenőrzéséről

325 Jelentés az öregségi nyugdíjmegállapítás folyamatának és az ügyintézés hatékonyságának ellenőrzéséről 325 Jelentés az öregségi nyugdíjmegállapítás folyamatának és az ügyintézés hatékonyságának ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 2. Következtetések

Részletesebben

MINISZTERTANÁCSI JEGYZŐKÖNYVEK NAPIRENDI JEGYZÉKEI

MINISZTERTANÁCSI JEGYZŐKÖNYVEK NAPIRENDI JEGYZÉKEI A MAGYAR ORSZÁGOS LEVÉLTÁR SEGÉDLETEI 11/4. MINISZTERTANÁCSI JEGYZŐKÖNYVEK NAPIRENDI JEGYZÉKEI 1952. AUGUSZTUS 14. 1955. ÁPRILIS 18. Magyar Országos Levéltár A MAGYAR ORSZÁGOS LEVÉLTÁR SEGÉDLETEI 11/4.

Részletesebben

Az 1944-45-ös évi atrocitások dokumentumai a Vajdasági Levéltárban

Az 1944-45-ös évi atrocitások dokumentumai a Vajdasági Levéltárban Mezey Zsuzsanna Az 1944-45-ös évi atrocitások dokumentumai a Vajdasági Levéltárban Munkámban több célt tűztem ki. Először, remélem sikerül eloszlatni azt a tévhitet, hogy az atrocitásokról nem készültek

Részletesebben

331 Jelentés a Magyar Vöröskereszt pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről

331 Jelentés a Magyar Vöröskereszt pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről 331 Jelentés a Magyar Vöröskereszt pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Összefoglaló megállapítások, következtetések, javaslatok II. Részletes megállapítások A) Az alapfeladatok, a szervezet

Részletesebben

Az atipikus munkaviszonyok hazai szabályozásának megjelenése

Az atipikus munkaviszonyok hazai szabályozásának megjelenése Az atipikus munkaviszonyok hazai szabályozásának megjelenése Szerző: Czinkné dr. Arató Zita bírósági titkár Pécs, 2015. október 20. A 2012. évi I. törvényben (a továbbiakban: Mt.) is szabályozott atipikus

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...6 Beruházás...7 Ipar...7

Részletesebben

BALÁZS GÁBOR: A NEMZETI BIZOTTSÁGOK MŰKÖDÉSE PEST MEGYÉBEN 1. Bevezetés

BALÁZS GÁBOR: A NEMZETI BIZOTTSÁGOK MŰKÖDÉSE PEST MEGYÉBEN 1. Bevezetés BALÁZS GÁBOR: A NEMZETI BIZOTTSÁGOK MŰKÖDÉSE PEST MEGYÉBEN 1 Bevezetés A II. világháború után, elsősorban a béke első óráiban alapvető szerepük volt a rendkívüli néphatalmi szerveknek a mindennapi életben.

Részletesebben

Az Ellenzéki Kerekasztal ülése 1989. november 2.

Az Ellenzéki Kerekasztal ülése 1989. november 2. Helyszín: az Országház 55. sz. tanácsterme. Az Ellenzéki Kerekasztal ülése 1989. november 2. Résztvevők: Keresztes Sándor soros elnök Kereszténydemokrata Néppárt Antall József Magyar Demokrata Fórum Balsai

Részletesebben

J e g y z ő k ö n y v

J e g y z ő k ö n y v Ikt. szám: 2-1/ 2012. J e g y z ő k ö n y v Készült: Murony Község Murony Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. január 16-án megtartott rendkívüli üléséről. Az ülés helye: Önkormányzat tanácskozó

Részletesebben

I. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT CÉLJA, FELADATA...3 SZMSZ HATÁLYA...5 AZ INTÉZMÉNY ADATAI...6 III. AZ ISKOLA SZERVEZETI RENDSZERE...8 ...

I. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT CÉLJA, FELADATA...3 SZMSZ HATÁLYA...5 AZ INTÉZMÉNY ADATAI...6 III. AZ ISKOLA SZERVEZETI RENDSZERE...8 ... Tartalomjegyzék I. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT CÉLJA, FELADATA...3 SZMSZ HATÁLYA...5 AZ INTÉZMÉNY ADATAI...6 III. AZ ISKOLA SZERVEZETI RENDSZERE...8...8 IV. AZ ISKOLA IRÁNYÍTÁSA, VEZETÉSE...8 V.

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK

Részletesebben

6. Helyi természeti és kultúrális erőforrások fenntartható, innovatív, értéknövelő használata

6. Helyi természeti és kultúrális erőforrások fenntartható, innovatív, értéknövelő használata 6. Helyi természeti és kultúrális erőforrások fenntartható, innovatív, értéknövelő használata Forrás: Rural Innovation Dossier No.6, LEADER European Observatory, 2001 A fejezetet szerkesztette: Jean-Pierre

Részletesebben

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA *

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * Sólyom László AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * 1. Ha már ombudsman, akkor rendes közjogi ombudsman legyen mondta Tölgyessy Péter az Ellenzéki Kerekasztal 1989. szeptember 18-i drámai

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV. Jogi, Ügyrendi és Tájékoztató Bizottságának 2011. június 22-én 17 órakor megtartott üléséről.

JEGYZŐKÖNYV. Jogi, Ügyrendi és Tájékoztató Bizottságának 2011. június 22-én 17 órakor megtartott üléséről. JEGYZŐKÖNYV Készült: Alsónémedi Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének Pénzügyi, Jogi, Ügyrendi és Tájékoztató Bizottságának 2011. június 22-én 17 órakor megtartott üléséről. Az ülés helye: Jelen

Részletesebben

NYÍLT ÜLÉSE. 2. számú jegyzőkönyve (2014. MÁRCIUS 17.) Rendelet: 2/2014. (III. 20.) ÖR. Határozatok: 12/2014. /2014. Kt. hat.

NYÍLT ÜLÉSE. 2. számú jegyzőkönyve (2014. MÁRCIUS 17.) Rendelet: 2/2014. (III. 20.) ÖR. Határozatok: 12/2014. /2014. Kt. hat. Nyárlőrinc Község Képviselő-testületének NYÍLT ÜLÉSE 2. számú jegyzőkönyve (2014. MÁRCIUS 17.) Rendelet: 2/2014. (III. 20.) ÖR. Határozatok: 12/2014. /2014. Kt. hat. J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült: Nyárlőrinc

Részletesebben

MINISZTERTANÁCSI JEGYZŐKÖNYVEK NAPIRENDI JEGYZÉKEI

MINISZTERTANÁCSI JEGYZŐKÖNYVEK NAPIRENDI JEGYZÉKEI A MAGYAR ORSZÁGOS LEVÉLTÁR SEGÉDLETEI 11. MINISZTERTANÁCSI JEGYZŐKÖNYVEK NAPIRENDI JEGYZÉKEI 1944. DECEMBER 23. 1947. MÁJUS 31. Magyar Országos Levéltár Budapest 2003 A MAGYAR ORSZÁGOS LEVÉLTÁR SEGÉDLETEI

Részletesebben

Gazdag Erzsi Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzata

Gazdag Erzsi Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzata Gazdag Erzsi Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzata Szombathely, 2015. 01. 05. Készítette: Molnár Anikó óvodavezető Elfogadta: Nevelőtestület - 1 - TARTALOMJEGYZÉK I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK II. AZ INTÉZMÉNY

Részletesebben

Akad vélemény, szabad a párbeszéd! Balatonakarattya önállósodásának reprezentációja a helyi sajtóban

Akad vélemény, szabad a párbeszéd! Balatonakarattya önállósodásának reprezentációja a helyi sajtóban 89 Bajnok Andrea Akad vélemény, szabad a párbeszéd! Balatonakarattya önállósodásának reprezentációja a helyi sajtóban Ez a tanulmány Balatonkenese város településrésze, Balatonakarattya önállósodási folyamatát

Részletesebben

PhD ÉRTEKEZÉS. Szabó Annamária Eszter

PhD ÉRTEKEZÉS. Szabó Annamária Eszter PhD ÉRTEKEZÉS Szabó Annamária Eszter MISKOLC 2009 MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR DEÁK FERENC ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Szabó Annamária Eszter A kulturális örökség joga (PhD értekezés

Részletesebben

Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ

Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ MÉDIANÉZŐ KFT. -NEMZETI EMLÉKEZET BIZOTTSÁGA 1 A tartalom Felfüggesztett büntetést kapott Biszku Béla Felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték nem jogerősen

Részletesebben

A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban

A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban írta Kugler József A második világháború az európai országok többségétôl nemcsak súlyos véráldozatokat követelt,

Részletesebben

Free Dance Alapfokú Művészeti Iskola

Free Dance Alapfokú Művészeti Iskola Free Dance Alapfokú Művészeti Iskola KÖTELEZŐEN FELÜLVIZSGÁLT TANÜGYI DOKUMENTUM MÓDOSÍTOTT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA OM: 201048 2015. Szervezeti és Működési Szabályzat oldal 1 Bevezető Az intézmény

Részletesebben

Tárnok Nagyközség Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának Ügyrendje

Tárnok Nagyközség Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának Ügyrendje Tárnok Nagyközség Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának Ügyrendje A 2011. évi CLXXXIX. törvény ( továbbiakban: Mötv.) 67. b.) pontjában, a Képviselőtestület Szervezeti és Működési Szabályzatáról számú

Részletesebben

Szabadszállási ÁMK. Tóth Erzsébet Óvoda, Bölcsőde. Intézményegység. Szervezeti és Működési Szabályzata

Szabadszállási ÁMK. Tóth Erzsébet Óvoda, Bölcsőde. Intézményegység. Szervezeti és Működési Szabályzata 1. számú belső melléklet Szabadszállási ÁMK Tóth Erzsébet Óvoda, Bölcsőde Intézményegység Szervezeti és Működési Szabályzata 2014 BEVEZETŐ Szervezeti és Működési Szabályzat célja: A Szervezeti és Működési

Részletesebben

KUNHEGYES VÁROS JEGYZŐJÉTŐL 5340 Kunhegyes, Szabadság tér 1. Tel.: 59/530-500; Telefax: 59/326-057 E-mail: jegyzo@kunhegyes.hu

KUNHEGYES VÁROS JEGYZŐJÉTŐL 5340 Kunhegyes, Szabadság tér 1. Tel.: 59/530-500; Telefax: 59/326-057 E-mail: jegyzo@kunhegyes.hu KUNHEGYES VÁROS JEGYZŐJÉTŐL 5340 Kunhegyes, Szabadság tér 1. Tel.: 59/530-500; Telefax: 59/326-057 E-mail: jegyzo@kunhegyes.hu TÁJÉKOZTATÓ a Polgármesteri Hivatal 2015. évi tevékenységéről A Képviselő-testület

Részletesebben

Az 1961-es párthatározat margójára

Az 1961-es párthatározat margójára Múltunk 2013/1. 237 272 HAJNÁCZKY TAMÁS Az 1961-es párthatározat margójára Dokumentumok az MSZMP KB PB 1961. június 20-án kiadott határozatának Borsod-Abaúj-Zemplén megyei végrehajtásáról A gyakorlatban

Részletesebben

A foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők

A foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők Forray R. Katalin Híves Tamás A foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők Az OFA/6341/26 sz. kutatási összefoglaló Budapest, 2008. március 31. Oktatáskutató

Részletesebben

I. Összegző megállapítások, következtetések és javaslatok II. Részletes megállapítások

I. Összegző megállapítások, következtetések és javaslatok II. Részletes megállapítások 365 Jelentés az önkormányzatoknak az ÁPV Rt-től járó - a belterületi föld értékének megfelelő - vagyonrészesedések átadási körülményeinek vizsgálatáról TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések

Részletesebben

Szabályzat. a Magyar Kormánytisztviselő Kar által alapított díjakról és a díjadományozás rendjéről

Szabályzat. a Magyar Kormánytisztviselő Kar által alapított díjakról és a díjadományozás rendjéről Szabályzat a Magyar Kormánytisztviselő Kar által alapított díjakról és a díjadományozás rendjéről Elfogadva: 2014. szeptember 8-án a Magyar Kormánytisztviselői Kar Országos Közgyűlésének 1/2014 (IX.08.)

Részletesebben

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE Kapronczay Károly Az újkori európai államok közigazgatása a 18. században formálódott ki. Mintául az erõsen központosított porosz hivatali rendszer szolgált, amely

Részletesebben

Dr. Darák Péter előadása:

Dr. Darák Péter előadása: Dr. Darák Péter előadása: A belső bírói fórumok, az oktatás és az informális csatornák szerepe az ítélkezési gyakorlat egységesítésében 1. Létezik-e bírói jog? A bírói jogalkotás létezésének kérdése hosszú

Részletesebben

SZAKDOLGOZAT MENYHÉRTNÉ CSIZMÁR ÉVA

SZAKDOLGOZAT MENYHÉRTNÉ CSIZMÁR ÉVA SZAKDOLGOZAT MENYHÉRTNÉ CSIZMÁR ÉVA MISKOLC 2014 MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR ÁLLAMTUDOMÁNYI INTÉZET KÖZIGAZGATÁS JOGI TANSZÉK A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE A GYAKORLATBAN SZERZŐ: MENYHÉRTNÉ

Részletesebben

I. BEVEZETÉS II. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK

I. BEVEZETÉS II. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK 323 Jelentés a Magyar Távközlési Vállalat gazdálkodásáról és privatizációjáról TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS II. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK 1. Összefoglaló megállapítások 2. Következtetések

Részletesebben

Bodonyi Emőke. A szentendrei művészet fogalmának kialakulása. PhD. disszertáció tézisei. Témavezető: Dr. Zwickl András PhD.

Bodonyi Emőke. A szentendrei művészet fogalmának kialakulása. PhD. disszertáció tézisei. Témavezető: Dr. Zwickl András PhD. 1 Bodonyi Emőke A szentendrei művészet fogalmának kialakulása PhD. disszertáció tézisei Témavezető: Dr. Zwickl András PhD. 1965-ben megjelent írásában Körner Éva jogosan állapítja meg és teszi fel a kérdést:

Részletesebben

A magyar jogi szaktájékoztatás forrásai és eszközei

A magyar jogi szaktájékoztatás forrásai és eszközei A magyar jogi szaktájékoztatás forrásai és eszközei (1. rész) A tételes jogszabályokra vonatkozó információszolgáltatás VARGA Tímea Bevezetô Jogi információn legáltalánosabb értelemben a jogalkotási, jogalkalmazási

Részletesebben

A központi költségvetés helyszíni ellenőrzése (3. sz. füzet)

A központi költségvetés helyszíni ellenőrzése (3. sz. füzet) A központi költségvetés helyszíni ellenőrzése (3. sz. füzet) TARTALOMJEGYZÉK I. Részletes megállapítások 1. A zárszámadási adatok számszaki és tartalmi valódisága 2. A fejezetek és az intézmények szervezeti,

Részletesebben

I. A Hivatal elnevezése, jogállása, irányítása és vezetése. 1. A Hivatal elnevezése és jogállása

I. A Hivatal elnevezése, jogállása, irányítása és vezetése. 1. A Hivatal elnevezése és jogállása Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat aljegyzőjének 5/2013. utasítása a Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Polgármesteri Hivatal Ügyrendjéről (A 9/2013. aljegyzői és a 3/2013. jegyzői

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT (ÜGYREND) - a módosításokkal egységes szerkezetben -

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT (ÜGYREND) - a módosításokkal egységes szerkezetben - MAGYAR IPARJOGVÉDELMI ÉS SZERZŐI JOGI EGYESÜLET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT (ÜGYREND) - a módosításokkal egységes szerkezetben - 2002., 2005., 2011. A MAGYAR IPARJOGVÉDELMI ÉS SZERZŐI JOGI EGYESÜLET

Részletesebben

tárgyában. Balmazújváros Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 12 igen szavazattal elfogadta a napirendi pontokat.

tárgyában. Balmazújváros Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 12 igen szavazattal elfogadta a napirendi pontokat. JEGYZŐKÖNYV Készült: Balmazújváros Város Polgármesteri Hivatal dísztermében Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2010. november 25-i munkaterv szerinti nyílt üléséről. Jelen vannak:

Részletesebben

Az erdélyi magyar kulturális intézményrendszerrõl

Az erdélyi magyar kulturális intézményrendszerrõl A KULTÚRA VILÁGA Csata Zsombor Kiss Dénes Kiss Tamás Az erdélyi magyar kulturális intézményrendszerrõl A kutatási programról Erdélyben a kulturális kataszter felmérése két régióra osztva történt. A csíkszeredai

Részletesebben

Marek Viktor A dorogi szénmedence településeinek története az 1956-os forradalom fényében. Doktori (PhD) értekezés

Marek Viktor A dorogi szénmedence településeinek története az 1956-os forradalom fényében. Doktori (PhD) értekezés Marek Viktor A dorogi szénmedence településeinek története az 1956-os forradalom fényében. Doktori (PhD) értekezés PPKE BTK 2012 I. Kutatás előzményei, témaválasztás. Az 1956-os forradalom világtörténeti

Részletesebben

BAKONYI TERMÉSZETTUDOMÁNYI MÚZEUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

BAKONYI TERMÉSZETTUDOMÁNYI MÚZEUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 1 BAKONYI TERMÉSZETTUDOMÁNYI MÚZEUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Zirc 2011 2 I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja és hatálya 1. 1. A Szervezeti és Működési

Részletesebben

2004. évi CXL. törvény. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

2004. évi CXL. törvény. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól Az Országgyűlés abból a célból, hogy az állampolgárokat és a szervezeteket legszélesebb körben érintő közigazgatási

Részletesebben

J/4722. számú B E S Z Á M O L Ó. a Magyar Köztársaság területén élő nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetéről (2005. február 2007.

J/4722. számú B E S Z Á M O L Ó. a Magyar Köztársaság területén élő nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetéről (2005. február 2007. MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA J/4722. számú B E S Z Á M O L Ó a Magyar Köztársaság területén élő nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetéről (2005. február 2007. február) Előadó: Kiss Péter Miniszterelnöki

Részletesebben

Pócsmegyer Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2012. (IV. 20.) önkormányzati rendelete az önkormányzat 2011. évi zárszámadásáról

Pócsmegyer Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2012. (IV. 20.) önkormányzati rendelete az önkormányzat 2011. évi zárszámadásáról Pócsmegyer Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2012. (IV. 20.) önkormányzati rendelete az önkormányzat 2011. évi zárszámadásáról Pócsmegyer Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az államháztartásról

Részletesebben

A MAGYAR HADTUDOMÁNYI TÁRSASÁG ÉS AZ MTA HADTUDOMÁNYI BIZOTTSÁG FOLYÓIRATA. Huszonöt éves a Magyar Hadtudományi Társaság. XXV. évfolyam 2015/3 4.

A MAGYAR HADTUDOMÁNYI TÁRSASÁG ÉS AZ MTA HADTUDOMÁNYI BIZOTTSÁG FOLYÓIRATA. Huszonöt éves a Magyar Hadtudományi Társaság. XXV. évfolyam 2015/3 4. A MAGYAR HADTUDOMÁNYI TÁRSASÁG ÉS AZ MTA HADTUDOMÁNYI BIZOTTSÁG FOLYÓIRATA XXV. évfolyam 2015/3 4. Huszonöt éves a Magyar Hadtudományi Társaság HADTUDOMÁNY A MAGYAR HADTUDOMÁNYI TÁRSASÁG ÉS AZ MTA HADTUDOMÁNYI

Részletesebben

Összefoglaló Jelentés a 2014. évi belső ellenőrzési tevékenységről. A. A belső ellenőrzés által végzett tevékenység bemutatása

Összefoglaló Jelentés a 2014. évi belső ellenőrzési tevékenységről. A. A belső ellenőrzés által végzett tevékenység bemutatása Gosztola Község Önkormányzata képviselő-testületének 29/2015.(V.26.) határozata a 2014. évi belső ellenőrzésről Gosztola Község Önkormányzati Képviselő-testülete a 2014. évi belső ellenőrzési tevékenységről

Részletesebben

Alkotmány 54. (1) bekezdés az emberi méltósághoz való jog Alkotmány 70/A. (1) bekezdés a jogegyenlőség elve

Alkotmány 54. (1) bekezdés az emberi méltósághoz való jog Alkotmány 70/A. (1) bekezdés a jogegyenlőség elve Az Alkotmánybíróság legutóbbi döntéseibôl 68/E/2004. AB határozat Alkotmány 54. (1) bekezdés az emberi méltósághoz való jog Alkotmány 70/A. (1) bekezdés a jogegyenlőség elve Egy indítványozó mulasztásban

Részletesebben

Táncsics Mihály Művelődési Ház. Szervezeti és Működési Szabályzata

Táncsics Mihály Művelődési Ház. Szervezeti és Működési Szabályzata 1. számú melléklet Táncsics Mihály Művelődési Ház Szervezeti és Működési Szabályzata Hatályos: 2015. január 20. 1 TARTALOMJEGYZÉK I. Bevezetés... 3 II. Általános rész... 4 1. Az intézményrendszerre vonatkozó

Részletesebben

Magyarországon 1948 után

Magyarországon 1948 után 1948 2008 RENDSZERVÁLTÁS ÉS GAZDASÁG Magyarországon 1948 után megkezdõdtek a szovjet típusú gazdasági jog évtizedei. Ennek egyik alapvetõ tényezõje volt a szovjet jogi technikával végrehajtott államosítás:

Részletesebben

A házassági bontóperek szabályozásának változásai. Szerző: dr. Szénási-Varga Nóra. Szolnok, 2016.

A házassági bontóperek szabályozásának változásai. Szerző: dr. Szénási-Varga Nóra. Szolnok, 2016. A házassági bontóperek szabályozásának változásai Szerző: dr. Szénási-Varga Nóra Szolnok, 2016. 1 1. A polgári házasság jogi kezdetei A házasság felbontásának polgári szabályai a polgári házasságkötés

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK UTASÍTÁSOK 8

TARTALOMJEGYZÉK UTASÍTÁSOK 8 2016/1. SZÁM 2016/1. SZÁM BÍRÓSÁGI KÖZLÖNY 2016 / 1. szám TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK AZ ORSZÁGOS BÍRÓSÁGI HIVATAL ELNÖKÉNEK DÖNTÉSEI UTASÍTÁSOK 8 1/2016. (I. 29.) OBH utasítás a VI. Bíróságok fejezet

Részletesebben

Nagy Attila Tibor Az EU-elnökség és a magyar belpolitika

Nagy Attila Tibor Az EU-elnökség és a magyar belpolitika Nagy Attila Tibor Az EU-elnökség és a magyar belpolitika Rendkívüli volt a magyar európai uniós elnökség fél éve abban az értelemben legalábbis mindenképpen, hogy Magyarország először töltötte be az Európai

Részletesebben

I-1/6/2010.ikt.sz. Jegyzőkönyv

I-1/6/2010.ikt.sz. Jegyzőkönyv I-1/6/2010.ikt.sz. Jegyzőkönyv Készült: Dévaványa Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatalában 2010. január 7-én megtartott Pénzügyi- Ellenőrző- Önkormányzati Vagyonkezelő Bizottság nyílt ülésén. Jelen

Részletesebben

Negyven év eredményei egy nógrád megyei település politikai, gazdasági, társadalmi életében

Negyven év eredményei egy nógrád megyei település politikai, gazdasági, társadalmi életében Honvéd János Negyven év eredményei egy nógrád megyei település politikai, gazdasági, társadalmi életében [ Jelen beszámoló az egykori Magyar Szocialista Munkáspárt intézményén belül, az 1980-as évek közepén

Részletesebben

VÉNKERTI ÁLTALÁNOS ISKOLA, ÓVODA ÉS ALAPFOKÚ M

VÉNKERTI ÁLTALÁNOS ISKOLA, ÓVODA ÉS ALAPFOKÚ M 1 A VÉNKERTI ÁLTALÁNOS ISKOLA, ÓVODA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA OM 031096 2 SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 1. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ÁLTALÁNOS

Részletesebben

A MAGYAR HONVÉDSÉG CENTRALIZÁLT BESZERZÉSÉNEK TÖRTÉNETE

A MAGYAR HONVÉDSÉG CENTRALIZÁLT BESZERZÉSÉNEK TÖRTÉNETE Derzsényi Attila attila.derzsenyi@hm.gov.hu A MAGYAR HONVÉDSÉG CENTRALIZÁLT BESZERZÉSÉNEK TÖRTÉNETE Absztarkt Napjainkban ismét kiemelt hangsúlyt kapott a honvédelmi tárca beszerzésének decentralizációja,

Részletesebben

~~enc /-\ Dr. Szemán Sándor ~, NYIREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. a Polgármesteri Hivatal 2011-2012. évi tevékenységéről

~~enc /-\ Dr. Szemán Sándor ~, NYIREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. a Polgármesteri Hivatal 2011-2012. évi tevékenységéről NYIREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 155j2013.(VI.28.) számú határozata a Polgármesteri Hivatal 2011-2012. évi tevékenységéről A Közgyűlés Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala 2011-2012.

Részletesebben

dr.kökényesi József AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDÉSZET NÉHÁNY KÉRDÉSE Budapest, 2008.

dr.kökényesi József AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDÉSZET NÉHÁNY KÉRDÉSE Budapest, 2008. dr.kökényesi József AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDÉSZET NÉHÁNY KÉRDÉSE Budapest, 2008. dr.kökényesi József AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDÉSZET NÉHÁNY KÉRDÉSE A Kormány a közrendet és közbiztonságot, összességében a jogrendet

Részletesebben

15 ÉVES A KÖZIGAZGATÁSI HIVATAL

15 ÉVES A KÖZIGAZGATÁSI HIVATAL 15 ÉVES A KÖZIGAZGATÁSI HIVATAL Nagyon jeles évfordulót ünnepel a közigazgatási hivatal ebben az évben, hiszen 15 évvel ezelőtt, 1991. január 1-jén alakult meg a győri székhelyű 1. számú régió Köztársasági

Részletesebben

Járművezetők képzése Magyarországon a kezdetektől napjainkig 2007. október 02. kedd, 08:15

Járművezetők képzése Magyarországon a kezdetektől napjainkig 2007. október 02. kedd, 08:15 A feljegyzések szerint Budapesten 1895-ben jelent meg az első automobil. Ebben az évben Törley József pezsgőgyáros személyautót és teherautót is vásárolt. A századfordulóra a gépkocsi műszakilag annyira

Részletesebben

A KÖZPONTI KÖNYVTÁR ÉS LEVÉLTÁR

A KÖZPONTI KÖNYVTÁR ÉS LEVÉLTÁR NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM A KÖZPONTI KÖNYVTÁR ÉS LEVÉLTÁR ÜGYRENDJE SOPRON 2013 TARTALOMJEGYZÉK I. Általános rész... 3 II. Központi Könyvtár... 4 A könyvtár elnevezése, székhelye, címe... 4 A könyvtár

Részletesebben