Történelem J Írásbeli felvételi feladatok javítási útmutató

Átírás

1 Történelem J Írásbeli felvételi feladatok 2004 javítási útmutató 1. Jogalkotók Nevezze meg a körülírt jogalkotó történeti személyiségeket! a) A kiváltságos papi osztály helyzetének megerősítését szolgáló törvénygyűjtemény legendai törvényhozója Indiában: b) A világ egyik legrégibb törvénygyűjteményének összeállítója a Kr.e. XVIII. századból: c) A spártai törvények legendás megalkotója: d) A földkérdést szabályozó törvény megalkotója a korai római köztársaságban (Kr.e. IV.sz.): e) A római jog gyűjteményes összefoglalásának ( kodifikálásának ) elkészíttetője Bizáncban: a) Manu Gyapay-Ritoók I. 50.o., Száray I. 47.o. b) Hammurapi Gyapay-Ritoók I. 35.o., Száray I. 27., o. c) Lükurgosz Gyapay-Ritoók I. 63.o., Száray I o. d) Licinius vagy Licinius és Sextius Gyapay-Ritoók I. 124.o., Száray I. 109.o. e) (I.) Justinianus Gyapay-Ritoók I. 194.o., Száray I. 175.o. 2. Lázadások - felkelések Mikor történtek [év]az alábbi események? a) Hipparkhosz, az utolsó athéni türannosz meggyilkolása: b)tarquinius Superbus, az utolsó etruszk uralkodó elűzése Rómából: c) A ión városok felkelésének kezdete [év, vagy évszázad mely része]: d) Livius Drusus meggyilkolása után az itáliaiak lázadása Róma ellen: e) A judeai felkelés kezdete a rómaiak ellen a) Kr.e Száray I. 61.o. (63.o.), Gyapay-Ritoók I. 72.o. b) Kr.e k. Száray I. 100.o. (107.o.) Gyapay-Ritoók I. 117.o. c) Kr.e vagy Kr.e. V. sz. eleje Száray I. 72.o. (75.o.), Gyapay-Ritoók I. 78.o. d) Kr.e.91. Száray I. (120.o.) Gyapay-Ritoók I. 142.o. e) Kr.u. 66 Száray I. 128.o. (135.o.) 3. Fogalmak az ókorból Mit jelentenek az alábbi fogalmak? a) principatus: b) dominatus: c) türannisz: d) monoteizmus: e) hellenizmus:

2 a) Az Augustus által kialakított új államforma, egyeduralom köztársasági lepelbe bújtatva, mikor a szenátusnak még szerepe volt a kormányzásban. Gyapay-Ritoók I. 155.o., Száray I. 126.o. b) A római császárság nyílt diktatórikus, egyeduralmi formája, mely erősebb közvetlenebb császári hatalmat valósít meg. Gyapay-Ritoók I. 188.o., Száray I. 140.o. c) Egyeduralmi forma, zsarnokság, a görög városállamokban a démoszra támaszkodva az arisztokrácia háttérbe szorítását is jelenti. Gyapay-Ritoók I. 71.o., Száray I. 62.o. d) egyistenhívő vallás Gyapay-Ritoók I. 46.o., Száray I. 40.o. e) a görög és keleti műveltség ötvöződése, a keleti kultúra elgörögösítése Gyapay-Ritoók I. 102., Száray I. 96.o. 4. Közép-európai egyetemek a) Mit jelentett az egyetem (universitas) kifejezés? b) Ki alapította a prágai egyetemet? c) Mikor? d) Hol alapított III. Kázmér egyetemet? e) Mikor? a) Az oktatók és a hallgatók együttesét Walter II. (18.o.) b) IV. Károly c) 1348 Walter II. (76.o.), Szabó-Závodszky II. 85.o. d) Krakkóban e) 1364 (1363) Walter II. (80.o.), Szabó-Závodszky II. 86.o. 5. Harctéri ellenfelek Sorsdöntő csaták vezető résztvevői, helye és ideje. Egészítse ki a táblázatot a hiányzó nevekkel, adatokkal!! ellenfél 1 ellenfél 2 csatatér év Tankönyv II. Murád Ulászló (Hunyadi János) V. Frigyes Tilly Fehérhegy 1620 Várna 1444 Walter II. (121.o.) Szabó-Závodszky II. 105.o. Walter II. (185.o.) Szabó-Závodszky II. 156.o. I. Péter XII. Károly Narva pont (elemenként 1-1 pont) Walter II. (206.o.) Szabó-Závodszky II. 155.o. Závodszky III. 25.o. 2

3 6. A felvilágosodás eszméi A felsorolt öt személyt párosítsa a megadott fogalmakkal, művekkel, gondolatokkal! a) merkantilizmus: b) A törvények szelleméről: c) Két értekezés a polgári kormányzatról: d) az ún. filozófiai elbeszélés legnagyobb mestere e) legtökéletesebb államforma a köztársaság a) Colbert Závodszky III. 17. o. b) Montesquieu Závodszky III. 21. o. c) Locke Závodszky III. 21. o. d) Voltaire Závodszky III. 22. o. e) Rousseau Závodszky III. 23. o. 5 pont (páronként 1-1 pont) 7. Az abszolutizmus bukása Franciaországban a) Kinek az uralkodása idején tört ki a Nagy Francia Forradalom: b) Mikor [év, hó, nap] nyitotta meg a király az utolsó rendi gyűlést: c) Hány rend alkotta a francia rendi gyűlést: d) Mely erőd képezte a zsarnokság jelképét: e) Mikor [év, hó, nap] foglalta ezt el Párizs népe: a) XVI. Lajos b) május 5. c) három d) Bastille e) július 14. Závodszky III o. 8. A Habsburg államhatalom Magyarországon Egészítse ki az alábbi szöveget a megadott szempontok szerint. A magyarországi ügyek intézésére a XVI. században kormányszékeket állítottak fel. Az (ún. magyar) kancellária a) ben, a pénzügyeket igen csekély önállósággal intéző b). Pozsonyban székelt. Újjászervezett kormányszék a c).., szintén Pozsonyban. (II. József helyezi át Budára.) Hatásköre az igazságszolgáltatás kivételével a belső igazgatás valamennyi ágára kiterjedt. Az adók és újoncok megszavazása a magyar (és az erdélyi) d). jogköre volt. Súlyosan sértette az ország érdekeit, hogy területi egységét a török kiűzése után nem állították helyre. e) t nagyfejedelemségként szervezték újjá, külön kormányszékekkel, külön országgyűléssel. a) Bécs b) kamara c) Helytartótanács 4) országgyűlés 5) Erdély Závodszky III. 95.o. 5 pont (elemenként 1-1 pont) 3

4 eseményei Európában a) Mikor [év, hó, nap] tört ki az első bécsi forradalom? b) Kinek a menesztését vonta ez maga után? c) Hogyan nevezték a forradalom első fegyveres szervezetét? d) Mely városban ült össze a közös német parlament? e) Kit választottak 1848-ban a Francia Köztársaság elnökévé? a) március 13. b) Metternich c) Akadémiai Légió d) Frankfurt e) Bonaparte Lajos Závodszky III o. 10. Az 1848/1849-es szabadságharc magyar hadvezérei: A megadott harci eseményeket párosítsa össze a felsorolt hadvezérekkel: a) Pákozdi csata: b) Branyiszkói-hágón való áttörés: c) Kápolnai csata: d) Temesvári csata: e) A komáromi vár védelme: Guyon Richárd, Klapka György, Bem József, Móga altábornagy, Dembinski Henrik. a) Móga altábornagy Závodszky III o. b) Guyon Richárd Závodszky III o. c) Dembinski Henrik Závodszky III o. d) Bem József Závodszky III o. e) Klapka György Závodszky III o. 5 pont (páronként 1-1 pont) 11. Hadba lépő államok az első világháborúban Mikor léptek be az I. világháborúba az alábbi államok a) Osztrák-Magyar Monarchia (hadüzenet Szerbiának) [év, hó, nap]: b) Olaszország [év, hó]: c) Bulgária [év, hó]: d) Románia [év, hó]: e) Egyesült Államok [év, hó]: a) július 28. Salamon IV. 14. o. b) 1915 május Salamon IV. 17. o. c) 1915 szeptember Salamon IV. 17. o. d) 1916 augusztus Salamon IV. 17. o. e) 1917 április Salamon IV. 18. o. 12. Németország az I. világháború után a) Mikor [év, hó, nap] kiáltották ki a német köztársaságot? b) Kinek a vezetésével alakult meg az ideiglenes kormány? 4

5 c) Melyik városban ült össze az alkotmányozó nemzetgyűlés? d) Melyik városban hajtották végre 1923-ban az ún. sörpuccsot? e) Kit választottak 1925-ben Németország elnökévé? a) november 9. Salamon IV. 31. o. b) Friedrich Ebert Salamon IV. 31. o. c) Weimar Salamon IV. 31. o. d) München Salamon IV. 96. o. e) (Paul von) Hindenburg Salamon IV. 97. o. 13. Diktatúrák a két világháború közötti Európában a) 1923-ban ki vezetett be a diktatúrát Spanyolországban? b) Mikor [év] született meg a spanyol köztársasági alkotmány? c) 1936-ban ki szervezte meg itt a kormány elleni katonai felkelést? d) 1940-ben ki vezeti be Romániában a diktatúrát? e) Ki volt az osztrák nácik vezére az Anschluss idején? a) (Miguel) Primo de Riveira Salamon IV o. b) 1931 Salamon IV o. c) (Francisco) Franco Salamon IV o. d) (Ioan) Antonescu Salamon IV o. e) (Arthur) Seyss-Inquart Salamon IV o. 14. Magyar politikai szervezetek az 1944 és 1949 közötti időszakban Írja be a pártok, szervezetek rövidítése mellé azok teljes és pontos nevét! a) NPP b) MKP c) PDP d) MADISZ e) MDP a) Nemzeti Parasztpárt Salamon IV. 168.o. b) Magyar Kommunista Párt Salamon IV. 168.o. c) Polgári Demokrata Párt Salamon IV. 168.o. d) Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség Salamon IV. 170.o. e) Magyar Dolgozók Pártja Salamon IV. 190.o. 5

6 ESSZÉKÉRDÉSEK 1. A reformáció a kora újkori Magyarországon (Tekintse át a reformáció magyarországi terjedésének főbb jellegzetességeit, az egyes irányzatokat és ezek társadalmi, politikai, kulturális hatását!) A megoldás az alábbi elemeket tartalmazza: Mohács előtt a reformáció közvetítői a felvidéki és az erdélyi szászok. A lutheri tanok hatása Magyarországon 1526 után erősödik: előbb a városokban majd a nemesség körében is terjed. A reformáció magyarországi irányzatai: Lutheránus (evangélikus) irányzat terjed a szekularizációban érdekelt főnemesség és az olcsóbb egyházat követelő polgárság körében. Habsburg-ellenesség is megnyilvánul benne. Kálvinista (református) irányzat terjed a polgárság, a parasztok, hajdúk körében. Az ellenállási jogról szóló tétel minden társadalmi rétegben népszerű. A világi hatalom kizárása az egyházi ügyekből. Központok: Debrecen, Erdély Unitárius (antitrinitárius) hit: Erdélyben Dávid Ferenc hatására terjed: a Szentháromság tagadása, minden prédikátor saját értelmezése szerint hirdetheti az evangéliumot. Vallásáért senkit sem szabad üldözni. Egyéb népi irányzatok (anapabtizmus), mint Karácsony György mozgalma nem terjednek gyorsan, a többi irányzat visszaszorítja. A népi irányzat hívei szerint nincs szükség külön papi rendre. Erdély: tordai vallásbéke, amelynek értelmében a négy bevett vallás közé tartozik 1571-től a katolikus, az evangélikus, a református és az unitárius Kulturális hatás: iskolák, oktatás fejlődése, megnyílik az út a külföldi protestáns egyetemi tanulmányok előtt (peregrinatio), új Biblia-fordítások jelennek meg, anyanyelvi műveltség feléledése, nyomdászat fejlődése, olvasás terjedése. Politikai hatás: ideológiai alapot nyújtanak a protestáns irányzatok a Habsburg-ellenes küzdelmekhez és a polgárság számára a rendi előjogok megszüntetéséért vívott harcához. Vesd össze: Walter II o., Szabó-Závodszky II o., Helyes válasz esetén 10 pont 2. A francia abszolút monarchia (Milyen társadalmi, gazdasági feltételek között jött létre Franciaországban az abszolút monarchia, jellemezze az egyes uralkodók uralkodását ezen szempontok szerint. Térjen ki különösen XIV. Lajos uralkodásának időszakára!) A megoldás az alábbi elemeket tartalmazza: Gazdaság és társadalom: Franciaország agrár ország, a lakosság zöme falun él és földműveléssel foglalkozik. A parasztok ugyan a század folyamán bizonyos előjogokat kivívnak maguknak, de maga az uralkodó is számít a paraszti adóbevételekre, ezért korlátozza a földesurakat, ez megakadályozza őket abban, hogy parasztjaikat megfosszák a földtől. Nagyvárosokban (Lyon, Párizs) manufaktúrák fényűzési cikkek előállítására szakosodnak (selyem, csipke, bőráru, üveg) A francia pénztőke nem fogott nagy vállalkozásokba, inkább a földbirtokok, állami adóbérlet és állami hivatalok irányából jövő bevételi forrásokra támaszkodott. - IV. Henrik: belső rend helyreállítása, vallásszabadság a hugenották számára (nantes-i edictum 1598), ország gazdaságának fellendítése állami adók csökkentése, munka és 6

7 munkabérek szabályozása az ipar területén, új manufaktúrák alapításához állami támogatás biztosítása. Külkereskedelem fellendülése (gabona, bor, luxuscikkek kivitele) - XIII. Lajos idején a királyi hatalom további erősödése Richelieu működése révén közigazgatás átszervezése, polgári hivatalnokok alkalmazása a központi igazgatásban, a rendi ellenállás letörése: a rendi gyűlést 1614 után nem hívják össze. A gyarmatosítás támogatása révén ipar, kereskedelem további fellendülése. Mindez lehetővé tette, hogy Franciaország a 17. században Nyugat-Európa vezető állama legyen. - XIV. Lajos abszolutista mintaállama: erősen központosított közigazgatás szakminiszterek, hivatalnoki kar működtetése, intendánsi rendszer kiépítése, uralkodó a legfőbb törvényalkotó és végrehajtó hatalom, a kegyelem és kiváltságok osztogatása az ő kezében összpontosul, a kormányzásból a rendek kizárása. Merkantilista gazdaságpolitika (colbertizmus), amelynek a legfőbb célja aktív külkereskedelmi mérleg elérése a belső vámok csökkentése, védővámok korlátozása, árukivitel támogatása és a behozatal korlátozása révén. XIV. Lajos állandó, csak tőle függő hadsereget állít fel egységes fegyverzettel és egyenruhával, szakszerűen képzett hivatásos tisztekkel, hadmérnökökkel, tüzérséggel. Hódító háborúi révén XIV. Lajos jelentős területeket szerzett Európában (Lille, Strassburg, Elzász- Lotharingia egy része), a fő cél: a Német-római Birodalom, Németalföld, Spanyolország és az amerikai gyarmatok területén a Habsburgok pozícióit elfoglalni. Vesd össze: Walter II o., Szabó-Závodszky II. 151.o., Závodszky III o. Helyes válasz esetén 10 pont 3. Az I. világháborút lezáró békeszerződések (Kiknek (országok, politikusok) volt meghatározó szerepük a párizs-környéki békékben, s mely államok vesztették el addigi nagyhatalmi szerepüket? A Németországgal kötött békeszerződés jellemzői. A Népszövetség. A trianoni békeszerződés. A párizs-környéki békékhez kapcsolódó kisebbségvédelemi szerződések). A megoldás az alábbi elemeket tartalmazza: Az januárjában kezdődött békekonferencia elnöke Clemenceau francia miniszterelnök, további meghatározó személyei pedig Wilson, az Egyesült Államok elnöke és David Lloyd George brit miniszterelnök voltak. Oroszország és a vesztes nagyhatalmak: Németország és Ausztria-Magyarország elvesztették nagyhatalmi szerepüket. Németország területi veszteségeket szenvedett, egyes megmaradt területeit pedig francia katonai közigazgatás alatt tartották. Haderejét korlátozták, gyarmatait elvették, és jelentős összegű jóvátétel fizetésére kötelezték. A jóvátétel pontos összegének meghatározását későbbi időre halasztották, ami súlyos feszültségforrássá vált. A béke megóvására létrehozták a Népszövetséget, amelynek alapokmánya szerint mindennemű háború a Népszövetség valamennyi állama ellen irányul. A szervezetbe először csak a győztes államok léphettek be, a veszteseknek egyenként kellett felvételüket kérni. A trianoni békeszerződéssel Magyarország súlyos területi veszteségeket volt kénytelen elfogadni. Bár az elcsatolt területen nagyobbrészt nem magyar nemzetiségűek laktak, a Kárpát-medencében élő magyarság közel egyharmada idegen államok területére került. A békeszerződés igazságtalanságát mutatja, hogy az elszakított magyar lakosság fele az új határok mentén lakott. A magyar békeküldöttség azonban semmilyen változtatást nem tudott keresztül vinni, mivel annak aláírása Magyarország nemzetközi elismerésének feltétele volt. Wilson amerikai elnök javaslatára az egyes nemzetiségek jogait kisebbségvédelmi szerződésekben biztosították. Ezeket a hazánkkal szomszédos államok csak vonakodva voltak hajlandók aláírni. Ezek elismertek bizonyos kollektív jogokat is, jogsérelem esetén pedig a Népszövetséghez lehetett panasszal fordulni. Vesd össze: Salamon IV o.; o.; 60. o. Helyes válasz esetén 10 pont 7