5310 Kisújszállás, Arany János utca 1/A 59/ OM azonosító:

Átírás

1 PEDAGÓGIAI PROGRAM II. KÖTET HELYI TANTERV április 5310 Kisújszállás, Arany János utca 1/A 59/ OM azonosító:

2 Tartalom H E L Y I T A N T E R V A választott kerettanterv Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja A választható tantárgyak, foglalkozások, a pedagógusválasztás szabályai A választható érettségi tantárgyak megnevezése Az egyes érettségi vizsgatárgyakból a középszintű érettségi vizsga témakörei december 31-ig január 1-től A tanuló tanulmányi munkájának ellenőrzési és értékelési módjai, formái, valamint a magatartás és a szorgalom minősítésének elvei Az ellenőrzés és értékelés célja: A számonkérés típusai, formái Számonkérés módszerei A tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzése, értékelése A magatartás és szorgalom minősítésének elvei A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések A tanulási esélyegyenlőség segítésének elvei A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek A magatartás és szorgalom minősítésének elvei Az iskolai jutalmazás formái Az iskolai írásbeli, szóbeli és gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendje A bibliaismeret tantárgy értékelése A modulok értékelése és minősítése, beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe Pályaorientáció A sajátos nevelési igényű tanulók ellátása A tanuló magasabb évfolyamra lépésének feltételei Az emelt szintű érettségire történő felkészítés A kötelező tanórai foglalkozások és a szabadon tervezhető tanórák felosztása és óraszáma sz. melléklet... 1 A sajátos nevelési igényű gyermekek sérülésspecifikus tantárgyi fejlesztésének elvei

3 H E L Y I T A N T E R V 1. A választott kerettanterv Az Illéssy Sándor Baptista Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendeleten alapuló, a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló többször módosított 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet mellékleteiben szereplő kerettanterveket emeli be a helyi sajátosságok figyelembevételével és beépítésével a helyi tantervébe a 2013/2014-es tanévtől, a 9. évfolyamon felmenő rendszerben, gimnáziumi oktatás esetében a 2016/2017. tanévtől 9. évfolyamtól felmenő rendszerben (3. sz. melléklet). A szakiskolát végzettek középiskolája esetében a 2014/2015-ös tanévtől felmenő rendszerben használjuk a 34/2014. (IV. 29.) EMMI rendelettel módosított 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 13. sz. mellékletében kiadott tantárgyi kerettanterv alapján készült helyi tantervet. A többi felsőbb évfolyamokon kifutó rendszerben alkalmazzuk a korábbi helyi tanterveket, melyek a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Kormányrendelet alapján készültek el. 2. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei Iskolánkban a nevelő-oktató munka során csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használunk a tananyag feldolgozásához, amelyeket az oktatásért felelős miniszter tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van (pl. tornafelszerelés, szakrajzfelszerelés stb.). Az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a szakmai munkaközösségek határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe: - a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének, - az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatók ( örökölhetők ), illetve az áruk kedvezőbb, - a taneszközök használatában az állandóságra törekszünk, új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be. Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve más támogatásokból egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt szóban és írásban tájékoztatjuk. Az egyéb taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége. 3

4 Motiváció Funkciók Ismeretátadás Rendszerezés Koordináció Differenciálás Tanulásirányítás Tanulási stratégiák tanítása Az önértékelés elősegítése Értékekre nevelés A minőség összetevői Illusztráltság Érdekesség Problémák bemutatása Gondolkodást ösztönző egyéb megoldások Érthetőség Életszerűség Tudományos pontosság Strukturáltság A többi tankönyvekkel való összehangoltság Szintezett tananyag A tanórai és az otthoni tanulás folyamatát orientáló eszközök Az ismeretek alkalmazását gyakoroltató, illetve összefoglaló kérdések és feladatok Érzelmi hatást keltő eszközök 3. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai A középfokú iskolában folyó nevelés-oktatás alapvető feladata a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben az általános iskolákban már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása. Ennek elérése és megvalósítása érdekében: mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, bővítjük a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait, az egészséges életvitel kialakításához a biológia-egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni, a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembe-vétele, fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív és interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat, az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztésével, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban, a kreativitás fejlesztése, az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés, a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük, a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával, helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával, a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével, az önálló tanulás és az önművelés alapozásával. 4

5 4. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja Az Nkt. értelmében az iskola a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében szervezi meg. A heti öt órából legfeljebb heti két óra a Nat Testnevelés és sport műveltségterületében jelzett sporttevékenységekre (pl. úszás, néptánc, különféle sportjátékok, szabadtéri sportok), vagy az iskola lehetőségeinek és felszereltségének megfelelően különféle más sporttevékenységekre fordítható (mozgásos és ügyességi játékok, csapatjátékok). A heti két óra kiváltható továbbá iskolai sportkörben való sportolással, vagy a tanuló kérelme alapján sportszervezet, sportegyesület keretei között végzett sporttevékenységgel. A kérelem benyújtását a sportszervezet vagy -egyesület írásos igazolásával a tanév első napján kell benyújtani, s a tagságot félévenként szükséges igazolni. A mindennapos testnevelés bevezetésére 2012 szeptemberétől került sor, felmenő rendszerben. Iskolánk a gimnázium és a szakközépiskola évfolyamán órarendi keretek között heti három testnevelés órát biztosít. Mindezek mellett a tanulók számára biztosítottak a délutáni sportfoglalkozáson való részvétel lehetőségei. A tanulók saját döntésük alapján választanak legalább egy két órás foglalkozást a délutáni időszakban felajánlott lehetőségek közül. A választott délutáni sportfoglalkozásokon való részvétel kötelező, ezek a foglalkozások az értékelés és hiányzás tekintetében a kötelező órákkal megegyező megítélés alá esnek szeptemberétől a három éves (duális) szakiskolai osztályok esetében minden évfolyamon csak azokon a tanítási napokon szervezzük meg a mindennapos oktatást (legalább napi egy testnevelés óra keretében), amelyeken közismereti vagy szakmai elméleti oktatás is folyik. Rendszeresen mozgósítjuk, indítjuk tanulóinkat városi és országos tömegsport-rendezvényeken. Könnyített testnevelés, gyógytestnevelés A tanév eleji szűrés után az arra rászorulókat gyógytestnevelési foglalkozásokra küldjük. Azokat a tanulókat, akik valamilyen szervi betegségük miatt normál testnevelés órán nem vehetnek részt, az iskolaorvos szakorvosi véleményre alapozva besorolja a megfelelő csoportba; - könnyített testnevelés, - gyógytestnevelés A vagy B kategória - foglalkozás alóli teljes mentesítés. Intézményünkben a délutáni időszakban van gyógytestnevelés foglalkozás, heti 3 alkalommal, ebből heti 2 tornatermi és 1 uszodai foglalkozás. A csoport vegyes összetételű, a tanulók nincsenek betegségtípusonként szétválasztva. A könnyített testnevelés csoportba sorolt tanulók normál testnevelés órán vesznek részt. A gyógytestnevelés A kategóriába tartozó tanulóknak a gyógytestnevelés órák mellett normál testnevelés órákon is részt kell venniük, a betegségtípusnak megfelelő könnyítéssel. Ezeknek a tanulóknak a 3 gyógytestnevelés foglalkozás mellett 2 délelőtti alapórán kell részt venniük. A gyógytestnevelés B kategóriába sorolt tanulók a normál testnevelés óra alól felmentést kapnak. Ők a 3 gyógytestnevelés foglalkozás mellé az iskolaorvossal egyeztetve a betegségtípustól függően választanak maguknak egy délutáni foglalkozást. 5

6 5. A választható tantárgyak, foglalkozások, a pedagógusválasztás szabályai Az iskola amennyiben a feltételek biztosítottak a tanulók számára lehetővé teszi a pedagógus-választást is. A választható tantárgyaknál ez elsősorban az érettségi történő felkészülés során, a választható ötödik tantárgyat jelenti diákjainknak lehetőséget adunk, hogy megjelöljék, melyik pedagógusnál szeretnék tanulmányaikat folytatni. Amennyiben a tantárgyfelosztás ezt lehetővé teszi, biztosítjuk a többség által megjelölt pedagógust a kurzus vezetésére. A szakkörök, sportkörök esetében a tanulók szintén élhetnek javaslattal a pedagógus személyét illetően. A szabadon választható képzések lehetőségeit az iskolai óratervek rögzítik. A jelentkezéssel kapcsolatos szabályokat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet határozza meg ( ). Ezzel összefüggésben a legfontosabb előírások: Ha a tanulót kérelmére felvették a szabadon választott tanítási órára, az utolsó tanítási óra befejezéséig köteles azon részt venni. Erről a tényről a tanulót és a tizennyolc év alatti, továbbá a gondnokság alatt álló tanuló szülőjét írásban tájékoztatni kell. A szabadon választott tanórai foglalkozást az értékelés és a minősítés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mint a kötelező tanítási órát. A tanulónak, vagy kiskorú tanuló esetén a szülőnek írásban kell bejelentenie, ha a tanuló a következő tanítási évben már nem kíván részt venni a szabadon választott tanítási órán, továbbá ha jelentkezni kíván a szabadon választott tanítási órára. Az iskola igazgatója minden év április 15-éig elkészíti és a fenntartó jóváhagyását követően közzéteszi a tájékoztatót azokról a tantárgyakról, amelyekből a tanulók választhatnak, továbbá tájékoztatást ad továbbá az érettségi vizsgára történő felkészítés szintjéről is. A tájékoztatónak tartalmaznia kell, hogy a tantárgyat előreláthatóan melyik pedagógus fogja oktatni. A tájékoztató elfogadása előtt be kell szerezni az iskolaszék véleményét. A tanuló május 20-áig jelentheti be a tantárgy és a felkészülési szint megválasztásával kapcsolatos döntését. Az iskolának minden év május 20-áig fel kell mérnie, hogy a tanuló milyen szabadon választott tanítási órán, továbbá melyik egyház által szervezett hit- és erkölcstan órán kíván részt venni. A tanuló a tanév során egy alkalommal az igazgató engedélyével módosíthatja választását. Kiskorú tanuló esetén a tantárgyválasztás jogát a szülő gyakorolja. A szülő ezt a jogát attól az évtől kezdődően, amelyben gyermeke a tizennegyedik életévét eléri, a gyermekével közösen gyakorolja. Iskolánkban alkalmazott egyedi szabályok megfelelő számú jelentkező esetén a 9. évfolyamon a gimnáziumi ágazatban ajánlunk fel tanulóink számára az emelt szintű idegen nyelvi képzés lehetőségét, iskolánk a 11. évfolyamon az óraterveknél rögzítettek szerint biztosítja további közép vagy emelt szintű érettségi felkészítés lehetőségét, rendkívüli esetben a választás módosítására szeptember 15-éig, az órarend ismeretében van lehetőség. A módosítást írásbeli kérelem alapján az igazgató engedélyezheti. tanév közben csak a szaktanár ajánlása alapján, és az igazgató engedélyével van lehetőség a választott képzés módosítására, 6

7 a 9. évfolyamon az emelt szintű képzéseinkre való jelentkezések a beiratkozással zárulnak le. A közép vagy emelt szintre felkészítő kiegészítő foglalkozások a jelentkezők létszámának és az iskola éves szabad órakeretének alakulása függvényében indíthatóak. A kívánatos tanulói létszám csoportonként minimum 8 fő, ettől igazgatói mérlegelés alapján a tanulók javára az iskola eltérhet. Prioritás a kiegészítő foglalkozások kötelező érettségi tárgyakból való biztosítása. 6. A választható érettségi tantárgyak megnevezése Gimnáziumi képzésben a szabadon választható tantárgyra, illetve emelt szintű képzésre való jelentkezés lehetőségeit az intézményi óratervek rögzítik. Szakközépiskolánkban a felkészítés a kötelező érettségi vizsgatárgyakra (magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, idegen nyelv [angol vagy német]) és a választható vizsgatárgyakra a középszintű érettségi vizsgakövetelmények alapján történik az általános tantervű kerettantervek alapján kidolgozott helyi tantervek szerint. Választható érettségi vizsgatárgyak: biológia, földrajz, informatika, testnevelés, szakmai tantárgyak. Ugyanakkor iskolánk lehetőséget biztosít az intézményi óratervben megjelölt tantárgyak emelt szinten történő tanulására is, melynek célja, hogy szakközépiskolásaink előtt is nyitott legyen a lehetőség az érettségi emelt szinten történő megszerzésére. Ezt a gimnáziumi osztályokkal közösen kialakított csoportokban szervezzük meg. A január 1-je után megkezdett érettségi vizsga esetében az ötödik vizsgatárgy a szakmai érettségi vizsga, melynek kötelezőségét az iskolánkat választóknak el kell fogadni. 7. Az egyes érettségi vizsgatárgyakból a középszintű érettségi vizsga témakörei december 31-ig A) Magyar nyelv 1. Ember és nyelv 2. Kommunikáció 3. A magyar nyelv története 4. Nyelv és társadalom 5. A nyelvi szintek 6. A szöveg 7. A retorika alapjai 8. Stílus és jelentés B) Irodalom 1. Szerzők, művek 2. Életművek 3. Portrék 4. Látásmódok 5. A kortárs irodalomból Magyar nyelv és irodalom 7

8 6. Világirodalom 7. Színház- és drámatörténet 8. Az irodalom határterületei 9. Interkulturális megközelítések és regionális kultúra Történelem 1. Az ókor és kultúrája 1.1. Vallás és kultúra az ókori Keleten 1.2. A demokrácia kialakulása Athénban 1.3. A római köztársaság virágkora és válsága, az egyeduralom kialakulása 1.4. Az antik hitvilág, művészet, tudomány 1.5. A kereszténység kialakulása és elterjedése 1.6. A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása 2. A középkor 2.1. A feudális társadalmi és gazdasági rend jellemzői 2.2. A nyugati és keleti kereszténység 2.3. Az iszlám vallás és az arab világ; a világvallások elterjedése 2.4. A középkori városok 2.5. Egyházi és világi kultúra a középkorban 2.6. A humanizmus és a reneszánsz Itáliában 2.7. Az angol és a francia rendi állam működése 2.8. Az Oszmán Birodalom terjeszkedése 3. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora 3.1. A magyar nép őstörténete és vándorlása 3.2. A honfoglalástól az államalapításig 3.3. Az Árpád-kor 3.4. Társadalmi és gazdasági változások Károly Róbert, I. Lajos, Luxemburgi Zsigmond idején 3.5. A Hunyadiak 3.6. Kultúra és művelődés 4. Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban 4.1. A nagy földrajzi felfedezések és következményei 4.2. Reformáció és katolikus megújulás 4.3. A kontinentális abszolutizmus és a parlamentáris monarchia megszületése Angliában 4.4. A tudományos világkép átalakulása, a felvilágosodás 5. Magyarország függetlenségi harcai és újjászerveződése a Habsburg Birodalomban 5.1. A mohácsi csata és az ország három részre szakadása 5.2. Az Erdélyi Fejedelemség virágkora 5.3. A török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc 5.4. Demográfiai, nemzetiségi, társadalmi és gazdasági változások a XVIII. századi Habsburg Birodalomban 5.5. Művelődés, egyházak, iskolák 6. A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora 6.1. A francia polgári forradalom politikai irányzatai, az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata 6.2. A napóleoni háborúk és a Szent Szövetség Európája 6.3. A XIX. század eszméi 6.4. Az ipari forradalom és következményei 6.5. Nagyhatalmak és katonai-politikai szövetségek a századfordulón 6.6. Tudományos, technikai felfedezések, újítások és következményeik 8

9 7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon 7.1. A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás fő kérdései 7.2. A reformkori művelődés, kultúra 7.3. A polgári forradalom 7.4. A szabadságharc 7.5. A kiegyezés előzményei 7.6. Gazdasági események és társadalmi változások a dualizmus korában 7.7. Az életmód, a tudományos és művészeti élet fejlődése 8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig 8.1. Az első világháború jellege, jellemzői; a Párizs környéki békék 8.2. A gazdaság és a társadalom új jelenségei a fejlett világban 8.3. Tekintélyuralmi rendszerek Közép-Európában és az olasz fasizmus 8.4. Az USA és az as gazdasági válság 8.5. A nemzetiszocializmus hatalomra jutása és működési mechanizmusa 8.6. A bolsevik ideológia és a sztálini diktatúra az as években 8.7. A második világháború előzményei jelentős fordulatai 8.8. A hidegháború és a kétpólusú világ jellemzői 8.9. A szocialista rendszerek bukása 9. Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig 9.1. Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása és következményei 9.2. A Horthy-rendszer jellege és jellemzői 9.3. Művelődési viszonyok és az életmód 9.4. A magyar külpolitika mozgástere, alternatívái 9.5. Magyarország részvétele a világháborúban 9.6. A német megszállás és a holocaust Magyarországon 10. Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig A szovjet felszabadítás és megszállás A határon túli magyarság sorsa A kommunista diktatúra kiépítése és működése Az 1956-os forradalom és szabadságharc A Kádár-rendszer jellege, jellemzői A rendszerváltozás 11. A jelenkor A közép-európai régió jellemzői, távlatai, a posztszovjet rendszerek problémái Az európai integráció története A harmadik világ Fogyasztói társadalom; ökológiai problémák, a fenntartható fejlődés A globális világ kihívásai és ellentmondásai 12. A mai magyar társadalom és életmód Alapvető állampolgári ismeretek Etnikumok és nemzetiségek a magyar társadalomban A magyarországi romák A parlamenti demokrácia működése és az önkormányzatiság Társadalmi, gazdasági és demográfiai változások Matematika 1. Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok 1.1. Halmazok 1.2. Matematikai logika 1.3. Kombinatorika 1.4. Gráfok 9

10 2. Számelmélet, algebra 2.1. Alapműveletek 2.2. A természetes számok halmaza, számelméleti ismeretek 2.3. Racionális és irracionális számok 2.4. Valós számok 2.5. Hatvány, gyök, logaritmus 2.6. Betűkifejezések 2.7. Arányosság 2.8. Egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek, egyenlőtlenségrendszerek 2.9. Középértékek, egyenlőtlenségek 3. Függvények, az analízis elemei 3.1. A függvény 3.2. Egyváltozós valós függvények 3.3. Sorozatok 3.4. Az egyváltozós valós függvények analízisének elemei 4. Geometria, koordinátageometria, trigonometria 4.1. Elemi geometria 4.2. Geometriai transzformációk 4.3. Síkbeli és térbeli alakzatok 4.4. Vektorok síkban és térben 4.5. Trigonometria 4.6. Koordinátageometria 4.7. Kerület, terület 4.8. Felszín, térfogat 5. Valószínűség számítás, statisztika 5.1. Leíró statisztika 5.2. A valószínűség-számítás elemei A) Készségek és szövegfajták 1. Olvasott szöveg értése 2. Nyelvhelyesség 3. Hallott szöveg értése 4. Íráskészség 5. Beszédkészség B) Témakörök 1. Személyes vonatkozások, család 2. Ember és társadalom 3. Környezetünk 4. Az iskola 5. A munka világa 6. Életmód 7. Szabadidő, művelődés, szórakozás 8. Utazás, turizmus 9. Tudomány és technika Idegen nyelv (angol/német) 10

11 Biológia 1. Rendszertan 1.1. Az élőlények rendszerezése. Vírusok, prokarióták, egysejtű eukarióták 1.2. Többsejtű eukarióták. Gombák és a telepes növények. A hajtásos növények szerveződése és életműködései Többsejtű állatok szerveződése és életműködései, ősszájúak és újszájúak Gerincesek 1.5. Növényi és állati szövetek 2. Molekuláris és sejtbiológia (egyed alatti szerveződési szintek) 2.1. Szervetlen és szerves alkotóelemek 2.2. Az anyagcsere folyamatai 2.3. Sejtalkotók (az eukarióta sejtben) 3. Az emberi szervezet 3.1. A belső környezet stabilitása, homeosztázis 3.2. Kültakaró 3.3. A mozgás 3.4. A táplálkozás 3.5. A légzés 3.6. Az anyagszállítás 3.7. A kiválasztás 3.8. A szabályozás (idegrendszer és hormonális szabályozás) 3.9. Szaporodás és egyedfejlődés 4. Egyed feletti szerveződési szintek (ökológia) 4.1. Élő és élettelen környezeti tényezők 4.2. Populációk, életközösségek (élőhely típusok) 4.3. Bioszféra (anyag és energiaforgalom). Környezet és természetvédelem. 5. Öröklődés, változékonyság, evolúció 5.1 Molekuláris genetika 5.2. Mendeli genetika 5.3. Populációgenetika és evolúciós folyamatok 5.4. A bioszféra evolúciója Földrajz Általános természeti földrajz 1. A földrajzi környezet ábrázolása, térképi ismeretek 2. Kozmikus környezetünk 3. A geoszférák földrajza 3.1. A kőzetburok 3.2. A levegőburok 3.3. A vízburok földrajza 3.4. A talaj 3.5. A geoszférák kölcsönhatásai 4. A földrajzi övezetesség Társadalmi és regionális földrajz 5. A népesség- és településföldrajz 6. A világ változó társadalmi-gazdasági képe 7. A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, ország csoportok és országok 8. Magyarország földrajza 9. Európa regionális földrajza 10. Európán kívüli földrészek földrajza 11. A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai 11

12 Informatika 1. Információs társadalom 1.1. A kommunikáció 1.2. Információ és társadalom 2. Informatikai alapismeretek hardver 2.1. Jelátalakítás és kódolás 2.2. A számítógép felépítése 3. Informatikai alapismeretek szoftver 3.1. Az operációs rendszer és főbb feladatai 4. Szövegszerkesztés 4.1. A szövegszerkesztő használata 4.2. Szövegszerkesztési alapok 4.3. Szövegjavítási funkciók 4.4. Táblázatok, grafikák a szövegben 5. Táblázatkezelés 5.1. A táblázatkezelő használata 5.2. A táblázatok felépítése 5.3. Adatok a táblázatokban 5.4. Táblázatformázás 5.5. Táblázatok, szövegek, diagramok 5.6. Problémamegoldás táblázatkezelővel 6. Adatbáziskezelés 6.1. Az adatbázis-kezelés alapfogalmai 6.2. Az adatbázis-kezelő program interaktív használata 6.3. Alapvető adatbázis-kezelési műveletek 6.4. Képernyő és nyomtatási formátumok 7. Információs hálózati szolgáltatások 7.1. Kommunikáció az Interneten 7.2. Weblap készítés 8. Prezentáció és grafika 8.1. Prezentáció (bemutató) 8.2. Grafika 9. Könyvtárhasználat 9.1. Könyvtárak 9.2. Dokumentumok 9.3. Tájékoztató eszközök A) Elméleti ismeretek 1. A magyar sportsikerek 2. A harmonikus testi fejlődés 3. Az egészséges életmód 4. Testi képességek 5. Gimnasztika 6. Atlétika 7. Torna 8. Ritmikus gimnasztika 9. Küzdősportok, önvédelem 10. Úszás 11. Testnevelés és sportjátékok 12. Természetben űzhető sportok Testnevelés 12

13 B) Gyakorlati ismeretek 1. Gimnasztika 2. Atlétika 3. Torna 4. Küzdősportok, önvédelem 5. Úszás 6. Testnevelési- és sportjátékok január 1-től Magyar nyelv és irodalom 1. Magyar nyelv 1.1. Kommunikáció 1.2. A magyar nyelv története 1.3. A szöveg 1.4. A nyelvi szintek 1.5. Ember és nyelvhasználat 1.6. A retorika alapjai 1.7. Stílus és jelentés 2. Irodalom 2.1. Szerzők, művek 2.2. Művek a magyar irodalomból I.: Kötelező szerzők 2.3. Művek a magyar irodalomból II.: Választható szerzők 2.4. Művek a magyar irodalomból III.: Kortárs szerzők 2.5. Művek a világirodalomból 2.6. Színház és dráma 2.7. Az irodalom határterületei 2.8. Regionális kultúra és határon túli irodalom 3. Értelmezési szintek, megközelítések 3.1. Témák, motívumok 3.2. Műfajok, poétika 3.3. Korszakok, stílustörténet Történelem 1. Az ókor és kultúrája 1.1. Poliszok az ókori Hellászban 1.2. Társadalmi és politikai küzdelmek az ókori Rómában 1.3. Az európai kultúra alapjai 2. A középkor 2.1. Nyugat-Európa a kora középkorban 2.2. A középkori egyház 2.3. Az érett középkor Nyugat- és Közép-Európában 2.4. Az iszlám vallás és az Oszmán Birodalom 2.5. A középkor kultúrája 3. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora 3.1. A magyar nép története az államalapításig 3.2. Az államalapítás és az Árpád-házi uralkodók kora 3.3. Az Anjouk és Luxemburgi Zsigmond kora 3.4. A Hunyadiak 4. Szellemi, társadalmi és politikai változások a kora újkorban( ) 4.1. A földrajzi felfedezések és következményeik 4.2. Reformáció és katolikus megújulás 13

14 4.3. Alkotmányosság és abszolutizmus a században 4.4. A felvilágosodás kora 5. Magyarország a kora újkorban ( ) 5.1. Az ország három részre szakadása és az országrészek berendezkedése 5.2. Az Erdélyi Fejedelemség virágkora 5.3. A török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc 5.4. Magyarország a 18. századi Habsburg Birodalomban 6. A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora ( ) 6.1. A francia forradalom eszméi és a napóleoni háborúk 6.2. A 19. század eszméi és a nemzetállami törekvések Európában 6.3. Gyarmati függés és harc a világ újrafelosztásáért 6.4. Az ipari forradalom hullámai és hatásai 7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon ( ) 7.1. A reformkor 7.2. Forradalom és szabadságharc 7.3. A kiegyezés és a dualizmus 7.4. Társadalmi és gazdasági változások a dualizmus korában 8. A világháborúk kora ( ) 8.1. Az első világháború és következményei 8.2. A fasizmus és a nemzetiszocializmus 8.3. A kommunista diktatúra 8.4. A második világháború 9. Magyarország a világháborúk korában ( ) 9.1. Az első világháború és következményei Magyarországon 9.2. A Horthy-korszak 9.3. Művelődési viszonyok és társadalom 9.4. Magyarország a második világháborúban 10. A jelenkor (1945-től napjainkig) A kétpólusú világ kialakulása A kétpólusú világrend megszűnése Az európai integráció A globális világ sajátosságai 11. Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig A kommunista diktatúra kiépítése és a Rákosi-korszak Az 1956-os forradalom és szabadságharc A Kádár- korszak A rendszerváltozás és a piacgazdaságra való áttérés Demográfiai folyamatok és a határon túli magyarság 12. Társadalmi, állampolgári, pénzügyi és munkavállalói ismeretek A társadalom tagozódása és a társadalmi felelősségvállalás Az aktív és felelős állampolgárság ismérvek, fogalmak, eszközök Az alapvető pénzügyi és gazdasági fogalmak, a tudatos és felelős állampolgári gazdálkodás elvei, folyamata, a munkavállalói jogok és kötelességek Matematika 1. Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok 1.1. Halmazelmélet 1.2. Logika, logikai műveletek, fogalmak, tételek, bizonyítások 1.3. Kombinatorika 1.4. Gráfok 14

15 2. Számelmélet, algebra 2.1. Számfogalom 2.2. Számelmélet 2.3. Algebrai kifejezések, műveletek 2.4. Hatvány, gyök, logaritmus 2.5. Egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek, egyenlőtlenség-rendszerek 3. Függvények, az analízis elemei 3.1. Függvények, függvények grafikonjai, függvény-transzformációk 3.2. Függvények jellemzése 3.3. Sorozatok 4. Geometria, koordinátageometria, trigonometria 4.1. Alapfogalmak, ponthalmazok 4.2. Geometriai transzformációk 4.3. Síkgeometriai alakzatok, háromszögek, négyszögek, sokszögek, kör 4.4. Térbeli alakzatok 4.5. Kerület-, terület-, felszín- és térfogatszámítás 4.6. Vektorok 4.7. Trigonometria 4.8. Koordinátageometria 5. Valószínűség-számítás, statisztika 5.1. Leíró statisztika 5.2. A valószínűség-számítás elemei Idegen nyelv (angol/német) 1. Személyes vonatkozások, család Például: a vizsgázó személye, családi élet. 2. Ember és társadalom Például: a másik ember külső és belső jellemzése, ünnepek, vásárlás. 3. Környezetünk Például: az otthon, a lakóhely és környéke, időjárás. 4. Az iskola Például: a saját iskola bemutatása, nyelvtanulás 5. A munka világa Például: diákmunka, pályaválasztás. 6. Életmód Például: napirend, kedvenc ételek 7. Szabadidő, művelődés, szórakozás Például: színház, mozi, kedvenc sport. 8. Utazás, turizmus Például: tömegközlekedés, utazási előkészületek. 9. Tudomány és technika Például: népszerű tudományok, ismeretterjesztés, a technikai eszközök szerepe a mindennapi életben. 10. Gazdaság, pénz Például: nyaralás költségeinek megtervezése, adott áru kiválasztása az ár-érték arány figyelembevételével 15

16 Biológia 1. Bevezetés a biológiába 1.1. A biológia tudománya 1.2. Fizikai, kémiai alapismeretek 2. Egyed alatti szerveződési szint 2.1. Elemek, ionok 2.2. Szervetlen molekulák 2.3. Az anyagcsere folyamatai 3. Az egyed szerveződési szintje 3.1. Felépítés és lebontás kapcsolata 3.2. Sejtalkotók (az eukarióta sejtben) 3.3. Felépítő folyamatok 3.4. Felépítő folyamatok 4. Az emberi szervezet 4.1. Viselkedés, homeosztázis, kültakaró, a mozgás, a légzés, táplálkozás, anyagszállítás, kiválasztás, szabályozás, idegrendszer, hormonrendszer, szaporodás 5. Egyed feletti szerveződési szintek 5.1. Populáció, ökoszisztéma, bioszféra, életközösségek, környezetvédelem és természetvédelem 6. Öröklődés, változékonyság, evolúció 6.1. Molekuláris genetika, Mendeli genetika, populációgenetika és evolúciós folyamatok, a bioszféra evolúciója Földrajz 1. Általános természeti földrajz 1.1. A földrajzi környezet ábrázolása, térképi ismeretek A földrajzi környezet ábrázolásának lehetőségei, módjai Tájékozódás a térképen és a térképpel Távérzékelés és térinformatika Kozmikus környezetünk A csillagászati ismeretek fejlődése. A Világegyetem A csillagászati ismeretek fejlődése. A Világegyetem A Nap és kísérői A Föld, mint égitest. (Tengely körüli forgás, Nap körüli keringés.) Az űrkutatás szerepe a Naprendszer megismerésében A geoszférák földrajza A kőzetburok A levegőburok A vízburok földrajza A talaj A geoszférák kölcsönhatásai 1.4. A földrajzi övezetesség A szoláris és a valódi éghajlati övezetesség. A vízszintes földrajzi övezetesség Az egyes övezetek egyedi jellemzői A forró övezet Az egyes övezetek egyedi jellemzői. A hideg övezet A függőleges földrajzi övezetesség. 16

17 2. Társadalmi és regionális földrajz 2.1. A népesség- és településföldrajz Demográfiai folyamatok. A népesség összetétele Településtípusok, urbanizáció A világ változó társadalmi-gazdasági képe Nemzetgazdaságok és a világgazdaság. Integrációs folyamatok A globalizáció A monetáris világ A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, ország csoportok és országok 2.4. Magyarország földrajza A Kárpát-medence természet- és társadalom-földrajzi sajátosságai Magyarország természetföldrajzi adottságai Magyarország társadalmi-gazdasági jellemzői Hazánk nagytájainak eltérő természeti és társadalmi- gazdasági képe A magyarországi régiók földrajzi jellemzői Természeti, kulturális és történelmi értékek védelme. Magyarország környezeti állapota Az országhatárokon átívelő kapcsolatok Európa regionális földrajza Európa általános természetföldrajzi képe Európa általános társadalom-földrajzi képe. Az Európai Unió A területi fejlettség különbségei Európában Az Európai Unió magterületei Fejlett gazdaságú országok Európa közepén A gazdasági felzárkózás lehetőségeinek példái (Olaszország) Kelet-, Közép- és Délkelet-Európa rendszerváltó országai Kelet-Európa (Oroszország, Ukrajna) Globális kihívások a fenntarthatóság kérdőjelei A globálissá váló környezetszennyezés és következményei A demográfiai és urbanizációs válság Élelmezési válság A mind nagyobb méretű fogyasztás és a gazdasági növekedés következményei A környezet- és a természetvédelem feladatai Európán kívüli földrészek földrajza A kontinensek általános természet- és társadalom-földrajzi képe Ázsia általános földrajzi jellemzői. Ázsia regionális földrajza Ausztrália és Óceánia Afrika általános földrajzi jellemzői. Afrika regionális földrajza. Amerika földrajza Amerika országai, regionális földrajza 2.8. A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai A globálissá váló környezetszennyezés és következményei Élelmezési válság A mind nagyobb méretű fogyasztás és a gazdasági növekedés következményei A környezet- és a természetvédelem feladatai. 17

18 Informatika 1. Információs társadalom 1.1. Információkezelés Az információkezeléssel kapcsolatos alapfogalmak ismerete Jogi és etikai ismeretek Adatbiztonság, szerzői jog, etikai vonatkozások ismerete Információs rendszerek, információs társadalom Információs rendszerek alkalmazása Az információs és kommunikációs technológiák alkalmazási lehetőségeinek ismerete Elektronikus szolgáltatások Az elektronikus szolgáltatások jellemzőinek ismerete. 2. Informatikai alapismeretek hardver 2.1. Informatikai környezet Az informatikai környezet jellemzőinek ismerete A számítógép és a perifériák A számítógép és a kapcsolódó perifériák típusai, főbb jellemzői és feladataik. 3. Informatikai alapismeretek szoftver 3.1. Az operációs rendszer Az operációs rendszer funkciói és műveletei Állománykezelés Állományokkal kapcsolatos műveletek ismerete, alkalmazása Hálózatok működése Hálózatok működésének alapelvei Hozzáférési jogok, adatvédelem. 4. Szövegszerkesztés 4.1. Szövegszerkesztő program használata Dokumentum készítése Dokumentum mentése, nyomtatása Szövegszerkesztő program műveletei Szöveg beillesztése és formázása Objektumok beillesztése és formázása. 5. Táblázatkezelés 5.1. Táblázatkezelő program használata Táblázat készítése Táblázat mentése, nyomtatása Táblázatkezelő program műveletei Adatok beillesztése, formázása Megfelelő adattípusok alkalmazása Cellahivatkozások használata Képletek szerkesztése Diagramok szerkesztése Megfelelő diagramtípus kiválasztása. Diagram szerkesztése Problémamegoldás táblázatkezelővel Tantárgyi feladatok megoldása. 6. Adatbáziskezelés 6.1. Az adatbázis-kezelés alapfogalmai Az adatbázis-kezeléssel kapcsolatos fogalmak ismerete Adatbázis-kezelő program használata Adattábla készítése. 18

19 Adatok bevitele, megfelelő adattípusok kiválasztása, adatok módosítása, törlése, megjelenítése Adatbázisok létrehozása, karbantartása Adatbázis-kezelő műveletek Lekérdezések, függvények használata Keresés, válogatás, szűrés, rendezés, összesítés. 7. Információs hálózati szolgáltatások 7.1. Kommunikáció az interneten Keresőrendszerek alkalmazása Infokommunikációs eszközök alkalmazása Az elektronikus publikálás módszereinek ismerete Weblapkészítés Hálózati dokumentumok szerkezetének ismerete Honlapok készítése. 8. Prezentáció és grafika 8.1. Prezentációkészítő program használata Prezentáció készítése Prezentáció mentése, nyomtatása Prezentációkészítő program műveletei Szöveg beillesztése, formázása Objektumok beillesztése, formázása Grafika A grafikai eszközök használata Elemi alakzatok megrajzolása, módosítása, képek beillesztése. 9. Könyvtárhasználat 9.1. Könyvtárak A könyvtárak funkciói Könyvtártípusok Elektronikus könyvtárak Dokumentumtípusok 9.2. Információkeresés Katalógusok, számítógépes információkeresés Hivatkozások alkalmazása. 1. Elméleti ismeretek 1.2. A magyar sportsikerek 1.3. A harmonikus testi fejlődés 1.4. Az egészséges életmód 1.5. Testi képességek 1.6. Gimnasztika 1.7. Atlétika 1.8. Torna 1.9. Ritmikus gimnasztika Küzdősportok, önvédelem Úszás Testnevelés és sportjátékok Természetben űzhető sportok 2. Gyakorlati ismeretek 2.2. Gimnasztika 2.3. Atlétika Testnevelés 19

20 2.4. Torna 2.5. Küzdősportok, önvédelem 2.6. Úszás 2.7. Testnevelési- és sportjátékok 8. A tanuló tanulmányi munkájának ellenőrzési és értékelési módjai, formái, valamint a magatartás és a szorgalom minősítésének elvei 8.1. Az ellenőrzés és értékelés célja: - a tanulók teljesítményének mérése, a tanulók minősítése, - visszajelzés a tanítás-tanulás folyamatában közvetlenül érintetteknek, a szülőknek a tanuló tudásáról, ez az ismeretek, a tudás megerősítését, a hiányok pótlását, a hibák kijavítását, a személyiség fejlődését teszi lehetővé. Az ellenőrzés és értékelés legyen: - folyamatos, objektív, diagnosztizáló, - módszereiben változatos, - az érdemjegy, illetve az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz. Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. Az alábbi teendők megfogalmazásának célja a tantestület munkájának egységesebbé tétele, a közös hangsúlyok meghatározása. A számonkérés legyen rendszeres, ösztönözze a tanulókat a minden órára való készülésre. Az ellenőrzés során a pedagógus az általa indított bármely tanulási folyamatról információkat (leginkább adatokat, de ezek mellett benyomásokat, hangulatokat stb.) gyűjt, elemez, dolgoz föl, s dönt arról, hogy ezeket értékeli-e. Kommunikációs szempontból az ellenőrzés öncímzettje a pedagógus, alanya a gyerek, tárgya a gyermek tantárgyi és nem tantárgyi teljesítményének, magatartásának, érzelmi életének egy-egy megnyilvánulása. Az értékelés címzettje viszont a tanuló, akinek az értékelés eredményét tudomásul kell vennie, fel kell dolgoznia, be kell építenie énképébe. Az értékelés ugyanis mindig minősít, a minősítés pedig a tanuló teljesítményének a visszacsatolása a tanuló számára: megerősítése abban, hogy egy tanulási folyamatban éppen hol tart. Az értékelés és osztályozás azonos fogalomkörbe tartozik, mivel mindkettő valamilyen minősítést fejez ki. Az osztályozás a tanulási célok (követelmények) egybevetése a tanuló összteljesítményével, rangskála segítségével A számonkérés típusai, formái A leggyakrabban alkalmazott diagnosztikus értékelés típusai: tudásmérés, teljesítménymérés, kompetenciamérés A leggyakrabban alkalmazott formatív értékelés típusai: szóbeli számonkérés, tudásmérés, teljesítménymérés, rögzített válaszadást tételező feladat ellenőrzése: írásos vagy egyéb tevékenységgel (összekötés, aláhúzás, bekeretezés, megjelölés, sorszámozás, kiszínezés, berajzolás stb.) rögzített válaszadás, projektfeladatok értékelése A leggyakrabban alkalmazott szummatív értékelés típusai: a tanár által készített mérőeszköz, standardizált mérőeszköz, 20

21 a tudásszintmérő tesztek, feleletválasztó vagy -alkotó tesztek, képesség-jellegű tudás mérésére alkalmas feladatok Számonkérés módszerei Az írásbeli számonkérés: feladatlap, teszt, esszé, írásbeli felelet, fordítás, szódolgozat, szómagyarázat, nyelvtani teszt, fogalmazás, házi feladat v. dolgozat, feladatsor, komplex feladatlap. Az írásbeli beszámoltatás formája az év eleji szintfelmérő dolgozat (diagnosztikus) témaközi dolgozat (formatív) házi feladat vagy dolgozat (formatív) témazáró dolgozat (szummatív) záró szintfelmérő dolgozat (szummatív) Funkciója év eleji ismétlés kapcsán az előző éves tananyag számonkérése egy-egy tananyag, tananyagrész, alapfogalmak, alapkészségek számonkérése egy-egy tananyaghoz, tananyagrészhez kapcsolódó, előkészített tudástartalom otthoni elmélyítése, számonkérése egy-egy témakör, tananyag lezárásakor az éves tananyag számonkérése Rendje alkalmanként max. 45 perc alkalmanként max. l5-20 perc alkalmanként max. l5-20 perc tárgyanként max. 45 p.; egyes tárgyak esetében max p. max perc Az értékelésben betöltött szerepe felelet értékű felelet értékű felelet értékű duplán számít az év végi értékelésnél döntő szerepű osztályzat Korlátai 1 nap max p.- es dolgozat előre jelezve (Házirend) 1 nap max p.- es felmérés íratható, előre jelezve Szóbeli számonkérés Kiemelten fontos, hogy a tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében minél többet ellenőrizzük a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Alátámasztják ezt a törekvésünket a záróvizsgák tapasztalatai, s az a tény is, hogy egyre több tanuló küzd írásbeli nehézségekkel. Számonkérésünkben, értékelésünkben fontos az önálló gondolkodásra ösztönző feladat, az összefüggések meglátása. A számonkérés legyen rendszeres, ösztönözze a tanulókat a minden órára való készülésre. A szóbeli beszámoltatás formája témaközi felelet, tanórai tevékenység (formatív) témazáró felelet (szummatív) Funkciója 1-1 tananyag, tananyagrész alapfogalmak, alapkészségek számonkérése. vizsgatételek számonkérése. Rendje alkalmanként max p. egy-egy témakör, tananyag lezárásakor Az értékelésben betöltött szerepe felelet értékű duplán számít Korlátai előre jelezve (Házirend) Gyakorlati számonkérés A gyakorlati oktatás szakmai feladatainak elsajátítása mellett az értékelés mindig tartalmazza a megszerzett kompetenciák (egyéni-, társas-, módszer kompetenciák) szintjét is. A gyakorlati beszámoltatás formája az év eleji szintfelmérő feladat (diagnosztikus) témaközi feladat, gyakorlati foglalkozás értékelése (formatív) Funkciója az év eleji ismétlés kapcsán az előző éves tananyag számonkérése 1-1 tananyag, tananyagrész számonkérése Rendje alkalmanként max. 45 p. alkalmanként max. 120 p., illetve a gyakorlati tevékenység szakaszaihoz igazodóan Az értékelésben betöltött szerepe felelet értékű felelet értékű Formája 21

22 szintvizsga (szummatív) záró szakmai vizsga (szummatív) a továbbhaladás feltételeinek vizsgálata az éves tananyag számonkérése tanulmányi időszak félidejét követően tanulmányi időszak zárásakor felelet értékű szakmai minősítés Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Szintvizsga szabályzata szerint Szakmai és vizsgaszabályzat szerint 8.4. A tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzése, értékelése Az iskola a nevelő-oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. Az előírt követelmények teljesítésének ellenőrzését a szaktanárok a tanuló szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik A tanulmányi munka értékelése A pedagógusok a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez, emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanuló képességei, eredményei hogyan változtak: fejlődtek vagy hanyatlottak az előző értékelés óta. A tanulói teljesítményt a tanítási év közben érdemjeggyel, félévkor és a tanév végén osztályzattal minősítjük. A félévi osztályzatok a tanulók első féléves teljesítményét mutatják, azt, hogy az egyes tantárgyak tantervi követelményeit milyen színvonalon és mértékben teljesítette. A félév egészét tekintve értékeljük a magatartást és szorgalmat. A tanév végi osztályzatok azt tanúsítják, hogy a tanuló az adott évfolyamra előírt tantervi követelményeket milyen mértékben teljesítette, valamint megszerzett tudása elegendő-e arra, hogy a következő, magasabb évfolyam tantervi követelményeit el tudja sajátítani Érdemjegyek, osztályzatok, tanrendűség Az értékelés ötfokozatú számskálával, az 1-től 5-ig terjedő érdemjeggyel történik (törtjegy nem adható). Az érdemjegyeket közölni kell a tanulókkal. A kijavított írásbeli dolgozatokat meg kell mutatni a tanulónak, illetve kérésre a szülőnek, és lehetőséget kell biztosítani arról másolat készítésére. Az osztályzat (érdemjegy) akkor - jeles (5): ha a tanuló a helyi tanterv követelményeit megbízhatóan elsajátította, tudását önállóan alkalmazni is képes; - jó (4): ha a tanuló kevés hibával elsajátította a helyi tanterv követelményeit, kisebb bizonytalanságokkal tudja alkalmazni tudását; - közepes (3): ha a tanuló a helyi tanterv követelményeit pontatlanul, esetenként felszínesen és több hibával teljesíti, tudásának alkalmazásához tanári segítség szükséges; - elégséges (2): ha a tanuló a helyi tantervnek csak minimális, a továbbhaladáshoz szükséges ismereteit sajátította el, és kizárólag tanári segítséggel képes önálló feladatvégzésre; - elégtelen (1): ha a tanuló a helyi tanterv követelményeinek minimumszintjét sem sajátította el, nem rendelkezik a továbbhaladáshoz feltétlenül szükséges ismeretekkel, tanári segítséggel sem képes önálló feladatvégzésre. 22

23 Iskolánkban a félévi és tanév végi osztályzatok kialakítása után, a tantárgyi jegyek átlaga alapján a tanulókat az alábbiak szerint soroljuk be a tanrendűségbe. Átlag Tanrendűség 1,0 elégtelen 2,0-2,5 elégséges 2,51-3,5 közepes 3,51-4,5 jó 4,51-4,9 jeles 5,0 kitűnő Az érdemjegyek száma, a javítás határideje A heti 3 órában vagy magasabb óraszámban tanított tárgyak esetén, minimum havi 1 érdemjeggyel kell rendelkeznie a tanulónak. Heti 2 órás tantárgyak esetén félévenként legalább 3 érdemjegy, a heti 1 órás tantárgy esetén félévenként legalább 2 érdemjegy szükséges. Gyakorlati oktatáson havonta 1 érdemjeggyel értékeljük a tanuló teljesítményét. A sajátos nevelési igényű tanulók esetében a rehabilitációs foglalkozások eredményeiről félévkor és év végén, kizárólag szövegesen adunk értékelést. A témazáró dolgozatokat legalább egy héttel korábban kell jelezni a tanulóknak. Figyelembe kell venni, hogy egy nap maximum két témazáró dolgozat íratható. A (témazáró) dolgozatok javításának határideje 10 munkanap A magatartás és szorgalom minősítésének elvei Tanulóink személyiségfejlődésének, neveltségi szintjük értékelésének fontos eszköze magatartásuk és szorgalmuk értékelése, minősítése. Ennek során meghatározók az alábbi tényezők: A magatartás minősítésekor vizsgáljuk: - az iskolai előírások (Házirend, SZMSZ) betartásának következetességét, - az érzelmi-indulati és társadalmi tényezők érvényesülését a tanulók viselkedésében, - felelősségérzetet, megbízhatóságot, - közreműködést az iskolai életben, a nemzeti és iskolai hagyományok ápolásában, fejlesztésében, - helyzetét az osztályban, illetve együttműködését társaival. A szorgalom minősítésekor vizsgáljuk: - a tanuló tanulmányi munkához való viszonyát, eredményességét (kötelességtudat, pontosság, rendszeresség; szakmai érdeklődés, tudásvágy), - a tanuló egyéni képességeit, és ennek változtatására irányuló törekvését (emlékezőtehetség, felfogóképesség, figyelemkoncentráció). A magatartás és szorgalom minősítése legyen nevelő hatású, ösztönző, segítse a tanulót a helyes önértékelés, önismeret kialakításában. Az értékeléskor figyelembe vesszük a tanuló életkori sajátosságait. A tanulók magatartásának és szorgalmának minősítésére a hagyományos ötfokozatú skálát alkalmazzuk. 23

24 A magatartás értékelésének szempontjai: Szempontok Példás (5) Jó (4) Változó (3) Rossz (2) 1. Példamutatás nagyon jó közepes gyenge ártó 2. Közösségi tevékenység nagyon aktív aktív közömbös érdektelen 3. Házirend betartása betartja betartja részben tartja be többször nem tartja be 4. Személyes viselkedés példamutató jó udvariatlan durva 5. Fegyelmezettség nagyfokú megfelelő gyenge nagyon kifogásolható A szorgalom értékelésének szempontjai: Szempontok Példás (5) Jó (4) Változó (3) Hanyag (2) 1. Tanulmányi munkája kiváló igényes nem egyenletes folyamatosan rossz 2. Többletfeladatok rendszeresen ritkán vállal alig vállal nem vállal 3. Képesség szerinti mindig munkavégzése megbízható 4. Önálló munkavégzése példamutató, rendszeres rendszertelen megbízhatatlan képessége önként végzi szerinti 5. Önképzés rendszeres alkalmanként ritkán nem ösztönözni kell feladatait nem teljesíti Az itt megfogalmazott alapelvek mindannyiunk szerint jók, azokat mindenkinek egységesen be kellene tartani, az igazolatlan órákat, más fegyelmezetlenségekkel együtt megfelelő módon adminisztrálni a nem osztályfőnök kollégáknak is. A rendszer működőképessége a mi egységességünkön múlik. Félévkor és a tanév végén a tanulók magatartási és szorgalmi minősítését az osztályfőnök az osztálygyűlés és az osztályban tanító tanárok véleményének meghallgatásával állapítja meg. Az értékelésbe a tanulókat is be lehet vonni, mert igen kritikusan látják egymást, amit őszintén el is mondanak. Amennyiben a tanulónak fegyelmi büntetése és dicsérete is van az adott értékelési időszakban, akkor az osztályfőnök az osztályban tanítókkal egyetértésben mérlegeli azokat a magatartás fokozatának megállapításához. A magántanuló magatartását és szorgalmát nem kell minősíteni. Az érdemjegyek, osztályzatok dokumentálása, a szülők tájékoztatása Az érdemjegyeket a tanuló beírja az ellenőrző könyvbe, és aláíratja a szülővel. Ezek tényét az osztályfőnök kéthavonta ellenőrzi. A szülő jogos igénye, hogy gyermeke tanulmányi előmeneteléről és az iskolában tanúsított viselkedéséről rendszeres tájékoztatást és visszajelzést kapjon. Ezért az iskola évente két alkalommal szülői értekezletet tart. Az iskola a szülőket a tanuló nagykorúvá válásáig (18. életév) köteles tájékoztatni. 9. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei A Baptista Szeretetszolgálat mint intézményfenntartó meghatározta azokat az elveket, melyeket a csoportbontásoknál figyelembe kell venni. A fenntartó írásos hozzájárulásával eseti eltérés lehetséges adott osztályra és tanévre vonatkozóan az órakeretek felhasználásában, a csoport megszervezésében. 24