Központi Statisztikai Hivatal ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.5. Borsod-Abaúj-Zemplén megye

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.5. Borsod-Abaúj-Zemplén megye"

Átírás

1 Központi Statisztikai Hivatal ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.5. Borsod-Abaúj-Zemplén megye Miskolc, 2013

2 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN ö ISBN Készült a Központi Statisztikai Hivatal Miskolci főosztályán, az Informatikai főosztály, a Népszámlálási főosztály és a Tájékoztatási főosztály közreműködésével Felelős kiadó: Dr. Vukovich Gabriella elnök Főosztályvezető: Grábics Ágnes Összeállította: Fejes László Kardos Zsuzsanna Marosszéky Zsuzsanna Restyánszkiné Jaczkó Valéria Szilágyi Ferencné Szűcs Lászlóné Vigné Cseh Magdolna Zilahy Edina A táblázó programot készítette: Papp Márton A kéziratot lektorálta: Malakucziné Póka Mária Tördelőszerkesztő: Bulik László Dobróka Zita Kerner-Kecskés Beatrix Weisz Tamás További információ: Zilahy Edina Telefon: (+36-46) , Internet: (+36-1) (telefon), (+36-1) (fax) Borítóterv: Lounge Design Kft. Nyomdai kivitelezés: Xerox Magyarország Kft

3 TARTALOM Köszöntöm az Olvasót!...5 Összefoglaló A népesség száma és jellemzői A népesség száma, népsűrűség Kormegoszlás, a férfiak és a nők száma Családi állapot Iskolázottság, nyelvtudás Gazdasági aktivitás Nemzetiség, anyanyelv Vallás Egészségi állapot Háztartások, családok A háztartások száma és összetétele A háztartások mérete, korösszetétele A családok száma és összetétele A családok mérete, a gyermekek száma A lakásállomány jellemzői A lakások száma A lakásállomány tulajdon és használati mód szerint A lakások mérete: alapterület, szobaszám A lakások felszereltsége, komfortossága A lakások és lakóik, laksűrűség...45 Táblázatok...49 Módszertani megjegyzések, fogalmak Borsod-Abaúj-Zemplén megye 3

4

5 Köszöntöm az Olvasót! A Központi Statisztikai Hivatal 2011 októberében hajtotta végre Magyarország 15. népszámlálását. A közvélemény mielőbbi tájékoztatása érdekében az adatfeldolgozás befejezését megelőzően, 2012 márciusában az összeírás során külön gyűjtött információk alapján közöltünk előzetes adatokat a népesség számáról és a lakásállományról októberében a népesség, a háztartások és a családok, valamint a lakásállomány legfontosabb országos jellemzőit, az elmúlt évtizedben történt változásokat bemutató kötetet készítettünk a kérdőívek mintegy 1 százalékát magában foglaló mintából származó becslések alapján. A feldolgozási folyamat befejeződése után megjelenő, 21 kötetből álló kiadványsorozatunkkal kezdjük meg a évi népszámlálás végleges adatainak közzétételét. A részletes területi adatok iránt a felhasználók különböző rétegeitől érkező információigény kielégítése érdekében elsőként a területi bontású táblákat és a települések, a járások és a kistérségek adatait is magukban foglaló megyei köteteket tesszük közzé. A honlapunkon (www.ksh.hu/nepszamlalas) és kevésbé részletezett adattartalommal papíron is megjelenő kiadványsorozatunkban összesen közel 4800, megyénként mintegy 200 táblával mutatjuk be a népesség demográfiai, iskolázottsági, gazdasági aktivitási, anyanyelvi, nemzetiségi, vallási és egészségi állapotra, a háztartások és a családok összetételére, méretére, valamint a lakásállomány összetételére vonatkozó adatainkat. Az országos összefoglaló régiónkénti, megyénkénti és településtípusonkénti, a fővárosi összeállítás kerületenkénti, a megyei pedig településtípusonkénti és településenkénti összesítéseket is tartalmaz. A települések adatait járásonként és kistérségenként, valamint a települések népességnagysága szerint közöljük. Az adat-összeállítások az első fejezetben korábbi népszámlálások adatait is közlik, lehetővé téve, hogy az elmúlt évtized részletes bemutatásán túl hosszabb időszak adatainak egybevetésével több évtizedes folyamatok is nyomon követhetők legyenek. Az ENSZ-ajánlásnak és az Európai Unió népszámlálási rendeletében előírt tartalomnak is megfelelő adatok módot adnak európai és Európán kívüli országokkal történő összehasonlításokra is. Tisztelettel ajánlom minden kedves felhasználónk figyelmébe a kiadványsorozatot, valamint a további, elsősorban a honlapunkon megjelenő népszámlálási közléseinket is. Dr. Vukovich Gabriella a Központi Statisztikai Hivatal elnöke 3.5. Borsod-Abaúj-Zemplén megye 5

6

7 ÖSSZEFOGLALÓ 1. A népesség száma és jellemzői Borsod-Abaúj-Zemplén megye lakónépessége a népszámlálási adatok alapján 1980-tól folyamatosan csökken. A népesség családi állapot szerinti összetételében a házasok aránya évtizedek óta mérséklődik között növekedett a gazdaságilag aktívak népességen belüli aránya A népesség száma, népsűrűség A megye lakónépessége október 1-jén 686 ezer fő volt, 7,8 százalékkal kevesebb, mint az előző népszámlálás idején. A népsűrűség 95 fő/km 2 volt, alacsonyabb az országosnál Kormegoszlás, a férfiak és a nők száma Száz gyermekkorúra 139 időskorú személy jutott, ami alacsonyabb az országos értéknél. Ezer férfira 1100 nő jutott, kevesebb, mint országosan Családi állapot A házas családi állapotú népesség részaránya tovább mérséklődött; a nőtlenek és hajadonok hányada nagymértékben emelkedett. A férfiaknál magasabb a nőtlenek aránya, mint a nőknél a hajadonoké. A házas férfiak aránya is magasabb, mint a nőké, az özvegy és elvált nők hányada viszont nagyobb a férfiakénál. Száz 15 éves és idősebb nőre 166 élveszületett gyermek jutott, kevesebb, mint 2001-ben Iskolázottság, nyelvtudás Folyamatosan növekszik a közép- és felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezők aránya. Az elmúlt tíz év folyamán az iskolai végzettség szerinti összetétel nagyobb mértékben a nők körében emelkedett Gazdasági aktivitás A megyében a gazdaságilag aktívak száma 2001 és 2011 között növekedett. A száz foglalkoztatottra jutó gazdaságilag nem aktívak száma 2011-ben 174 fő, országosan 138 fő volt Nemzetiség, anyanyelv A tizenhárom hazai nemzetiség valamelyikéhez a megyében 69 ezren sorolták magukat, 30 százalékkal többen, mint 2001-ben. A nemzetiséghez tartozók 85 százalékát a roma, 6,1 százalékát a német, 3,3 százalékát a szlovák nemzetiség alkotta Vallás A népesség 41 százaléka katolikusnak, 20 százaléka reformátusnak vallotta magát, a többi valláshoz, felekezethez tartozók aránya egyenként 2 százalék alatti volt. A katolikusok és a reformátusok népességen belüli aránya magasabb az országos átlagnál Egészségi állapot A megye lakosságának 5,5 százaléka nyilatkozott arról, hogy van fogyatékossága. A fogyatékosok között legtöbben mozgássérültek voltak. 2. Háztartások, családok Fokozatosan csökken a (házastársi vagy élettársi) párkapcsolaton alapuló életközösségek részesedése között a házaspáros családokban élő gyermekek aránya fogyott, miközben az élettársi kapcsolatú családokban és az egyszülős családban élőké emelkedett Borsod-Abaúj-Zemplén megye 7

8 2.1. A háztartások száma és összetétele A háztartások száma 0,9 százalékkal bővült a évi népszámláláshoz képest. Az országban Borsod-Abaúj-Zemplénben a legmagasabb az egyszülős háztartások aránya az összes háztartáson belül ben minden harmadik háztartásban egy személy élt A háztartások mérete, korösszetétele 2011-ben száz háztartásra 246 személy jutott, míg egy évtizeddel ezelőtt 23 fővel több. Az egytagú háztartások jelenléte egyre meghatározóbb. Mind a kétgenerációs, mind a háromgenerációs együttélés részesedése csökkent A családok száma és összetétele Az összes családhoz viszonyítva között mérséklődött a házaspáros családok száma és aránya, és emelkedett az élettársi kapcsolaton alapulóké, valamint az egyszülős családoké. A gyermek nélküli családok száma csökkent, arányuk változatlan 2001-hez képest A családok mérete, a gyermekek száma A családban élő 15 évnél fiatalabb gyermekek 56 százalékát házaspáros, 24 százalékát élettársi kapcsolatban élő családokban, 20 százalékát egyszülős családokban gondozták. Száz családra 116 gyermek jutott, ezen belül 59 gyermek 15 évnél fiatalabb volt. 3. A lakásállomány jellemzői Borsod-Abaúj-Zemplén megye lakásállománya a évi népszámlálás óta 1,7 százalékkal bővült, ami az elmúlt fél évszázad legalacsonyabb arányú lakásállomány-növekedése volt. A lakásállományon belül mérséklődött az egy- és a kétszobás lakások aránya, ezzel párhuzamosan emelkedett a három, illetve a négy és annál több szobásoké között. A legtöbb lakás tíz lakásból négy továbbra is kétszobás volt. A városokban 2,4 százalékkal, a községekben 0,8 százalékkal nőtt a lakásállomány A lakások száma A lakásállomány 90 százaléka lakott. Számuk tíz év alatt egy százalékkal mérséklődött, míg a nem lakott lakásoké 34 százalékkal növekedett. A lakott lakások részesedése a lakásállományból tíz év alatt csökkent, a nem lakottaké nőtt A lakásállomány tulajdon és használati mód szerint A lakásállomány országossal közel azonos hányada magánszemélyek tulajdonában volt. Az országos átlagnál a megyében magasabb a tulajdonosok által lakott lakások aránya A lakások mérete: alapterület, szobaszám Száz lakott lakásban átlagosan 272 szoba volt, 14-gyel több, mint 2001-ben. A szobák számának növekedésével egyidejűleg a lakások átlagos alapterülete is bővült A lakások felszereltsége, komfortossága A lakások felszereltsége, komfortossága javult a évi népszámlálás óta. A lakott lakások hálózati vízvezetékkel való ellátottsága 91 százalékos, a közcsatorna-hálózatba bekötött lakások aránya 74 százalék volt. A lakott lakások 57 százaléka összkomfortos, 31 százaléka komfortos, lakásállományon belüli arányuk mindkét kategóriában emelkedett A lakások és lakóik, laksűrűség A népességfogyás és a lakásállomány gyarapodása következtében tovább csökkent a laksűrűség. Az egy- és két személy által lakott lakások aránya százalék, minden ötödik lakásban három személy élt, a lakások 14 százalékának négy, 11 százalékának öt vagy annál több lakója volt. 8 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, Területi adatok

9 1. A NÉPESSÉG SZÁMA ÉS JELLEMZŐI 1.1. A népesség száma, népsűrűség Borsod-Abaúj-Zemplén 358 településének lakónépessége a október 1-jei népszámlálás alapján 686,3 ezer fő volt, 7,8 százalékkal kevesebb, mint 2001-ben. A megye lakónépességének 24 százaléka Miskolcon, 34 százaléka a többi 27 városban, 41 százaléka községekben, nagyközségekben élt. Minden településtípusban csökkent a népesség február 1-jéhez képest. A változás mértéke Miskolcon 8,9 százalék, a többi városban 8,6 százalék, a községekben, nagyközségekben 6,5 százalék volt. A megyeszékhely után legtöbben (66,4 ezer fő) az 5 és 10 ezer fő közötti városokban éltek, ők adták a városi lakosság 17 százalékát. A megye településszerkezetét az aprófalvak erősen befolyásolják, a községek közül a legtöbb lakost az 500 és 1000 fő közöttiekben írták össze. Létszám-kategóriánként és településtípusonként vizsgálva leginkább a kisebb lélekszámú községekben, nagyközségekben csökkent a népesség, a 200 fő alattiakban 22 százalékkal, a fő közöttiekben 15 százalékkal. A megyében 54 településen emelkedett, egyben azonos maradt, a többiben csökkent a lakónépesség február 1-jéhez képest. Legnagyobb mértékben, 59 százalékkal Felsőregmec népessége nőtt, és leginkább Litka lakossága fogyott (58 százalékkal). Mindkét község lélekszáma 500 fő alatti volt ábra A népesség számának alakulása 3.5. Borsod-Abaúj-Zemplén megye 9

10 ábra A lakónépesség változása február 1. és október 1. között (%) A népességcsökkenés egyik meghatározó tényezője a természetes fogyás. Borsod-Abaúj-Zemplénben a halálozások száma 1992-től folyamatosan meghaladja a születésekét. A két utóbbi népszámlálás (2001 és 2011) közötti időszakban a természetes fogyás következtében 27,4 ezer fővel csökkent a megye lakossága. Kedvezőtlen társadalmi, gazdasági viszonyai miatt jelentős negatív migrációs egyenleg jellemzi Borsod- Abaúj-Zemplént. A vándorlási veszteség 30,7 ezer fővel csökkentette a megye népességét 2001 és 2011 között. Minden településtípusban természetes fogyás és vándorlási veszteség volt. Miskolc esetében a természetes fogyás csökkentette nagyobb mértékben a népesség számát, a többi városban és a községekben, nagyközségekben inkább az elvándorlás. Az Encsi járásban volt pozitív a természetes népmozgalomi egyenleg (a születések száma meghaladta a halálozásokét), és pozitív vándorlási különbözet csak a Mezőkövesdi járásban volt a közötti években a megyében. Az élveszületések száma 85 településen (köztük négy városban) nagyobb, mint a halálozásoké, négy községben megegyezett, 269 településen viszont természetes fogyás volt. A megyében 249 településről többen költöztek el, mint ahányan odaköltöztek. A legjelentősebb vándorlási veszteség a nagyobb városokban, Miskolcon, Ózdon és Kazincbarcikán volt. A megyében a népszámlálás eszmei időpontjában a népesség 72 százalékának azonos településen, 27 százalékának más településen, egy százalékának külföldön volt az előző lakhelye. A településtípusok között Miskolcon legmagasabb azoknak az aránya (79 százalék), akik korábban is itt éltek; a többi városban ez az arány 72 százalék, a községekben, nagyközségekben 67 százalék. A népesség 0,4 százaléka, 2857 fő vallotta magát nem magyar állampolgárnak 2011-ben. Számuk az előző népszámláláshoz képest 14 százalékkal emelkedett. Az itt élő nem magyar állampolgárságú lakosok közül a legtöbben a közeli szomszédos országok állampolgárai voltak (24 százalékuk szlovák, 18 százalékuk ukrán, 13 százalékuk román). A népsűrűség 95 fő/km 2 volt október 1-jén a megyében, ami Miskolcon a legmagasabb (709 fő/km 2 ), négyszerese a megye többi városa átlagának. A községekben, nagyközségekben egy km 2 -re 50 lakos jutott tábla A lakónépesség változásának tényezői Településtípus Természetes szaporodás (+), illetve fogyás ( ) Vándorlási különbözet, egyéb változás (+, ) Lakónépesség, és 2011 között, fő fő a évi százalékában fő/km 2 Megyeszékhely ,1 708,8 Többi város ,4 180,8 Városok összesen ,3 262,5 Községek, nagyközségek ,5 49,7 Megye összesen ,2 94,7 10 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, Területi adatok

11 Történeti áttekintés A mai Borsod-Abaúj-Zemplén területén az első hivatalos népszámlálás idején, 1870-ben a népesség száma meghaladta a 382 ezer főt, és az ezt követő évtizedekben a II. világháború éveinek kivételével folyamatosan emelkedett 1980-ig. A népszámlálások történetében január 1-jén írták össze a legtöbb személyt (809 ezer főt). Borsod- Abaúj-Zemplénben ezután a lakosság száma csökkent. A megye népessége 2011-re 1870-hez képest 80 százalékkal nőtt, 1980-hoz viszonyítva azonban 15 százalékkal visszaesett. A megyéből történő elvándorlást, illetve vándorlási veszteséget az 1970-es években még ellensúlyozta a természetes szaporodás. Az 1980-as években ugyan a születések száma még továbbra is meghaladta a halálozásokét, azonban a migrációs veszteség jelentősen nőtt. Ebben az évtizedben 56 ezer fős vándorlási veszteség keletkezett. Az közötti időszakban már természetes fogyás és az előző évtizednél lényegesen kisebb negatív vándorlási különbözet volt a megyében. Helyünk az országban Borsod-Abaúj-Zemplén mind területe, mind népessége alapján a második legnagyobb megye, Magyarország területének 7,8 százalékát, népességének 6,9 százalékát adta október 1-jén. Az országban a legtöbb település (358) itt található. A megyében 1 km 2 -re kevesebb (95) lakos jutott, mint Magyarországon (107). A népesség 2001-hez képest nagyobb ütemben csökkent, mint országosan. Békés és Nógrád megye után Borsod-Abaúj-Zemplénben esett vissza legnagyobb mértékben a lakónépesség száma között. Minden megyében magasabb volt a halálozások száma, mint az élveszületéseké. Migrációs veszteség kilenc megyében volt, köztük a legnagyobb Borsod- Abaúj-Zemplénben Kormegoszlás, a férfiak és a nők száma A népesség kormegoszlási adatait a népszámlálások eszmei időpontjáig betöltött életkor alapján vizsgáljuk. A gyermekkorúak (0 14 éves) aránya 16, a fiatal (15 39 éves) aktív korúaké 33, az idősebb (40 59 éves) aktív korúaké 28, az időskorúaké (60 éves és idősebb) 23 százalék volt. A népesség öregedését mutatja, hogy 2001-hez képest a gyermekkorúak száma 21 százalékkal, a fiatal aktív korúaké 10 százalékkal, az idősebb aktív korúaké 4,4 százalékkal csökkent, viszont a 60 éves és idősebbeké 4,4 százalékkal nőtt. Jelentős változás, hogy a legnagyobb létszámú korcsoport, az éveseké 25 százalékkal gyarapodott. Ebbe a korosztályba tartoznak az 1950-es évek első felében született nagy születésszámú generáció, a Ratkókorszak gyermekei. Ez a generáció az 1970-es években ért szülőképes korba, melynek hatására a második legnépesebb korcsoport a éveseké, számuk 6 százalékkal növekedett. Emelkedett még az 50 54, a éves és a 75 éves és idősebbek száma is. A éves korcsoportba tartozók 23 százalékkal lettek kevesebben. (Ebbe a korosztályba tartoznak az 1960-as évek első felében születettek, amikor is az 1950-es évek második felétől elkezdődött születésszám csökkenés elérte mélypontját.) A többi korcsoport esetében a 35 év alattiaknál, a 40 44, valamint a éveseknél volt kisebb a lakónépesség száma a évinél ábra A népesség száma nem és életkor szerint A két nem korösszetétele továbbra is jelentősen eltér. A férfiak 53 százaléka 40 évnél fiatalabb. A nőknél ez az arány 46 százalék Borsod-Abaúj-Zemplén megye 11

12 2001 és 2011 között a fiatal aktív korúak részaránya a férfiaknál 0,3, a nőknél 1,4 százalékponttal mérséklődött. A 60 éves és idősebbek aránya a férfiaknál 1,9, míg a nőknél 3,4 százalékponttal emelkedett. A nyugdíjrendszerrel összefüggésben vizsgáltuk a nyugdíjkorhatár körüli népesség számát is. A évesek aránya 4 százalék volt 2011-ben a megyében és számuk 2001-hez képest 13 százalékkal emelkedett. A és a évesek száma 8,2, illetve 5,3 százalékkal csökkent október 1-jén száz aktív korúra 27 gyermekés 37 időskorú személy jutott. Településtípusonként a korösszetétel jelentősen eltért. A városokban kevesebb gyermekkorú jutott száz aktív korú személyre, mint a községekben, nagyközségekben, az időskorúak tekintetében viszont fordított a helyzet. A településcsoportok között ez a mutató a gyermekek esetében az Encsi járásban a legmagasabb (37), és a Tokaji járásban a legalacsonyabb (22). Az időskorúak eltartottsági rátája a Mezőkövesdi járásban (44) volt a legnagyobb és az Encsiben a legkisebb (31) ábra Száz aktív korúra jutó gyermekés időskorú száz éves személyre jutó gyermekek száma a megyei átlag (27) háromszorosát is meghaladta, például Tornanádaskán (90), Csenyétén (88). A megyében 24 olyan település található, ahol a gyermek- és időskorúak száma nagyobb, mint az aktív korúaké (például Tornabarakony, Varbóc, Teresztenye, Litka, Debréte). Az öregedési index (a száz gyermekkorúra jutó 60 éves és idősebbek száma) 2011-ben 139 volt a megyében. A városok átlaga ezt meghaladta (160), a községeké (115) alatta maradt. A járások közül egyedül az Encsiben alacsonyabb az időskorúak száma, mint a gyermekkorúaké, ezzel szemben a Mezőkövesdiben az öregedési index értéke 187. A települések 28 százalékában magasabb a gyermekkorúak aránya, mint a 60 éves és idősebbeké. Az öregedési index értéke Csenyétén 9, Tornanádaskán 10, viszont Varbócon, Becskeházán, Kányban, Szőlősardón, Nagyhután ezer feletti. A 60 éves és idősebbek között a nők száma 65 százalékkal magasabb, mint a férfiaké, ennek hatására a két nem öregedési indexe lényegesen különbözik. A férfiaknál száz gyermekkorúra 102, a nőknél 178 időskorú személy jutott 2011-ben ábra A 70 évesek és idősebbek aránya, 2011 (%) A gyermek- és időskorúak számát együttesen vizsgálva legmagasabb az eltartási mutató a Cigándi járásban (73), a legalacsonyabb a Tiszaújvárosiban (58) ben volt olyan község is Borsod-Abaúj- Zemplénben, ahol nem élt gyermekkorú személy (például Debréte, Teresztenye, Tornabarakony), ezzel ellentétben olyan település is előfordult, ahol a Mivel az időskorúak száma fokozatosan emelkedik, egyre nagyobb a népességen belüli arányuk október 1-jén Borsod-Abaúj-Zemplénben a népesség 11 százaléka volt 70 éves és idősebb. Számuk 9,6 százalékkal emelkedett az előző népszámláláshoz képest. A Mezőkövesdi járásban a legmagasabb hányaduk (14 százalék), és a Tiszaújvárosiban a legalacsonyabb 12 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, Területi adatok

13 (9,1 százalék). Településenként nagyon tág intervallumban mozognak ezek az arányok. A 70 éves és idősebb népesség hányada 13 városban és 173 községben, nagyközségben meghaladta a megyei átlagot, közülük is kiemelkedett néhány 100 fő alatti település (például Tornabarakony, Litka, Kány, Teresztenye), ahol 62, illetve 43 százalék között változott tábla A férfiak és nők száma kiemelt korcsoportonként, 2011 Korcsoport, éves Férfi Nő Együtt fő A évi százalékában Ezer férfira jutó nő , , , , , , , , , Összesen , Borsod-Abaúj-Zemplénben október 1-jén a népesség 48 százalékát a férfiak, 52 százalékát a nők alkották. Ezer férfira 1100 nő jutott, közel annyi, mint az előző népszámlálás idején. A nemek arányában korévenként 41 éves korig folyamatos a férfitöbblet, és a 47 éves kortól állandósul a nőtöbblet, ami az életkor előrehaladtával fokozódik a férfiak magasabb halandóságának következtében. A városokban nagyobb a nőtöbblet, mint a községekben, nagyközségekben, ezen belül is kiugróan magas a megyeszékhelyen (ahol ezer férfira 1146 nő jutott). A nők aránya a Tokaji, az Ózdi, a Miskolci, a Sárospataki és a Mezőkövesdi járásban magasabb a megyei átlagnál Családi állapot A 15 éves és idősebb népesség családi állapot szerinti összetételében évtizedek óta érvényesülő tendencia a házasok arányának csökkenése, amit mindkét nemnél a hajadonok, nőtlenek, az elváltak és az özvegyek hányadának növekedése kísér. A évi népszámlálás adatai alapján a megye népességének 32 százaléka nőtlen, illetve hajadon, 44 százaléka házas, 13 százaléka özvegy, 11 százaléka elvált családi állapotú volt. A házasok aránya 2001-hez képest 10 százalékponttal csökkent (egyrészt a házasságkötési kor kitolódott, másrészt egyre többen választották az élettársi kapcsolatot, valamint a szingli életformát). A nőtlenek, hajadonok Történeti áttekintés A gyermekek számának csökkenésével, valamint az időskorúak számának emelkedésével párhuzamosan módosultak az eltartottsági ráták: száz aktív korúra 1980-ban 38, 2011-ben 27 gyermekkorú jutott, és az időskorú népesség eltartottsági rátája 24-ről 37-re nőtt ugyanezen időszak alatt. Az öregedési index értéke is folyamatosan növekedett, az évi 62-ről 2011-re 139-re. A két nem között az elmúlt évtizedekben mindig is jelentős volt a különbség a gyermek- és az időskorúak egymáshoz viszonyított arányában. Az öregedési index a férfiaknál 1980-ban 50 volt, ami 2011-re 102-re nőtt, és a nőknél 75-ről 178-ra emelkedett. A II. világháború utáni nőtöbblet (1949-ben ezer férfira 1065 nő jutott) az ezt követő két évtizedben jelentősen mérséklődött, 1970 után a folyamat ellenkező irányba fordult, és 2001-ben ezer férfira már 1102 nő jutott, ami 2011-re 1100-ra változott ig a férfiak száma kevésbé nőtt, mint a nőké, ezt követően a férfiaké nagyobb ütemben esett vissza, mint a nőké. Ez a folyamat annyiban változott között, hogy a férfiak számának csökkenése kisebb ütemű volt (7,7 százalék), mint a nőké (7,9 százalék). Helyünk az országban A megyében az országos átlaghoz képest magasabb a gyermekkorúak, és alacsonyabb az aktív, valamint az időskorúak aránya; ebből adódóan Borsod-Abaúj-Zemplénben az aktív korúakra jutó gyermekkorúak száma nagyobb, az időseké kisebb az átlagosnál. Száz aktív korúra a megyében 64 gyermek- és időskorú személy jutott (ennél öt megyében magasabb a mutató értéke), országosan 61. Az öregedési index a megyék között Szabolcs-Szatmár-Bereg (114) és Pest megye (126) után Borsod-Abaúj-Zemplénben (139) a legalacsonyabb, lényegesen kedvezőbb az országos átlagnál (161). Az ezer férfira jutó nők száma országosan magasabb, mint a megyében Borsod-Abaúj-Zemplén megye 13

14 ábra A népesség száma családi állapot és nemek szerint, ábra A népesség száma családi állapot és nemek szerint, 2011 hányada 6,9 százalékponttal emelkedett. (A népességcsökkenés ellenére az ilyen családi állapotú személyek száma 22 százalékkal nőtt.) Az elváltak részesedése 3,1 százalékponttal bővült. A nőtlenek és hajadonok aránya a 70 éves és idősebb korosztályok kivételével mindenhol emelkedett, a házas családi állapotúaké szinte minden korcsoportban a 75 éves és idősebbek kivételével csökkent között a házasok aránya a éveseknél 19 százalékról 4,8 százalékra, a éveseknél 52 százalékról 21 százalékra, a éveseknél 70 százalékról 43 százalékra esett vissza. Az elváltak aránya a 34 évnél idősebb korosztályok mindegyikében emelkedett. A családi állapot nemek szerint lényeges eltérést mutat. A férfiak körében nagyobb a nőtlenek aránya, mint a nőknél a hajadonoké, különösen a éves korcsoportokban. A férfiaknál a házasok hányada 5 százalékponttal nagyobb, mint a nőknél. Az 50 év alatti korcsoportokban a nőknél, az ennél idősebbeknél a férfiaknál magasabb a házasok aránya. A férfiak magasabb halandóságával összefüggésben az özvegy nők aránya 5-szöröse a férfiakénak. Az özvegy nők száma között 2,6 százalékkal csökkent. A 15 éves és idősebb nők száma ennél nagyobb mértékben (4,9 százalékkal) esett vissza, ezért az özvegyek aránya összességében emelkedett 2001-hez képest. A nőknél nagyobb (12 százalék) az elváltak aránya, mint a férfiaknál (10 százalék), nemcsak összességében, hanem minden korcsoportban. A hajadonok aránya 65 éves kor alatt valamennyi korcsoportban (különösen a éveseknél) nagyobb volt a évinél, éves kor között nem változott, e felett mérséklődött. Számuk a két utóbbi népszámlálás között 24 százalékkal gyarapodott, és a népességen belüli arányuk is emelkedett. A férfiaknál 75 év alatt minden korcsoportban nőtt a nőtlenek aránya. Számuk 2011-ben 20 százalékkal több, mint 2001-ben. A házas nők száma 23 százalékkal kisebb 2011-ben, mint az ezt megelőző népszámlálás idején. A 15 éves és idősebb népességen belül 70 év alatt 14 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, Területi adatok

15 tábla A 15 éves és idősebb férfiak és nők megoszlása családi állapot szerint Férfi Nő Együtt Családi állapot (%) Nőtlen/hajadon 31,0 39,0 19,5 25,4 24,9 31,8 Házas 57,8 46,8 51,4 41,8 54,4 44,1 Özvegy 4,0 4,1 20,3 20,8 12,7 12,9 Elvált 7,2 10,1 8,9 12,1 8,1 11,2 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 csökkent az arányuk, különösen a hajadonok számának emelkedésével párhuzamosan a évesek körében (33 százalékponttal). A házas férfiak hányada a évi népszámlálás eszmei időpontjában 58 százalék volt, ami 2011-re 47 százalékra csökkent. A férfiak körében a éveseknél legmagasabb (76 százalék) a házasok aránya, míg a nőknél a éveseknél (64 százalék). Településtípusonként a nőtlenek vagy hajadonok, valamint az elváltak aránya Miskolcon (33, illetve 14 százalék), a házasoké és az özvegyeké a községek, nagyközségek átlagában (46, illetve 14 százalék) a legmagasabb. A nőtlenek, hajadonok hányada a Mezőkövesdi járásban (28 százalék) a legalacsonyabb, viszont itt a legnagyobb a házasok (47 százalék) és az özvegyek (15 százalék) részaránya. Az elváltak részesedése a Miskolci, Kazincbarcikai, Tiszaújvárosi járásban magas. Településtípusonként a házas férfiak aránya a megyeszékhelyen a legkisebb, ezzel párhuzamosan a nőtlen és elvált férfiaké itt a legmagasabb. A nőknél Miskolcon 17 százalék az elváltak aránya ami közel kétszerese a községek, nagyközségek átlagának és jelentős a hajadonok részesedése is. Az özvegyek és házasok hányada itt a legalacsonyabb. Termékenységen a 15 éves és idősebb nők szülésgyakorisága, illetve élveszületett gyermekeinek száma értendő. A népszámlálás a nő termékenységét az eszmei időpontig élveszületett gyermekeinek öszszes száma alapján méri október 1-jei adatok alapján a megyében száz 15 éves és idősebb nőre 166 élveszületés jutott, hattal kevesebb, mint február 1-jén. A mérséklődő szülésgyakoriság és a 15 éves és idősebb nők számának (4,9 százalékos) csökkenése következtében az összes élveszületett gyermek száma 8,2 százalékkal kevesebb volt 2011-ben, mint az előző népszámlálás idején ben a száz 15 éves és idősebb nőre jutó élveszületett gyermekek száma a 60 éves és idősebb nők körében volt a legmagasabb (215), 2011-ben a éveseknél (212). A és a éves korcsoportokban emelkedett a mutató értéke, a többiben csökkent ábra Száz 15 éves és idősebb nőre jutó élveszületett gyermekek száma Családi állapot szerint a legnagyobb termékenység az özvegyeknél volt (annak ellenére, hogy 2001-hez képest csökkent a szülésgyakoriságuk). Korösszetételüket tekintve 83 százalékuk 60 éves és idősebb és szinte minden korcsoportban az özvegyeknél a legmagasabb a száz 15 éves és idősebb nőre jutó élveszületett gyermekek száma. Az összes élveszületett gyermek 51 százalékánál az anya házas családi állapotú volt a évi nép Borsod-Abaúj-Zemplén megye 15

16 számlálás eszmei időpontjában (2001-ben 61 százalékánál). A házas nők száma nagyobb mértékben csökkent, mint az összes élveszületett gyermekeiké, ezáltal náluk a termékenység emelkedett az előző népszámláláshoz viszonyítva. A 25 évesnél fiatalabbaknál és a éveseknél nőtt, a 25 39, valamint a 60 éves és idősebbeknél mérséklődött, az éveseknél nem változott a két utóbbi népszámlálás között a száz megfelelő korú nőre jutó élveszületett gyermekek száma tábla Száz 15 éves és idősebb nőre jutó élveszületett gyermekek száma a nő családi állapota szerint Év Hajadon Házas Özvegy Elvált Összesen A hajadon családi állapotú nőknél a szülésgyakoriság 2001-hez képest majdnem duplájára emelkedett ben az összes élveszületett gyermek 7,6 százalékánál az anya hajadon családi állapotú volt. A hajadonoknál minden korcsoportban nagyobb volt a termékenység szintje 2011-ben, mint 2001-ben. Az elvált nők száma 30 százalékkal, élveszületett gyermekeiké 37 százalékkal emelkedett a két utolsó népszámlálás között, esetükben a száz nőre jutó élveszületett gyermekek száma 2001-ben 181 volt, ami 2011-re 191-re nőtt. Településtípusonként vizsgálva legmagasabb a szülésgyakoriság a községekben, nagyközségekben, a legalacsonyabb a megyeszékhelyen. A járások között jelentős különbségek figyelhetők meg: a Cigándi járásban a száz 15 éves és idősebb nőre jutó élveszületések száma 26 százalékkal magasabb volt, mint a legkisebb értékű Tokaji járásban. A megyében 109 olyan község található, ahol száz 15 éves és idősebb nőre 200, illetve ennél is több élveszületés jutott, közöttük négy olyan (Gagyapáti, Fáj, Bódvalenke, Csenyéte), ahol ez a mutató 300 feletti volt. A 15 éves és idősebb nők 37 százaléka két gyermeknek, 20 százaléka egy gyermeknek, 13 százaléka három gyermeknek, 6,7 százaléka négy és több gyermeknek adott életet és 23 százalékuknak nem volt gyermeke 2011-ben. Ez a megoszlás szinte változatlan maradt 2001-hez képest. Családi állapot szerint 2011-ben a gyermektelenek aránya a hajadonok között (75 százalék), az egy gyermeket szült nőké az elváltaknál (30 százalék), a két gyermeket világra hozóké a házasoknál (50 százalék), a négy és több gyermeknek életet adóké az özvegyeknél (10 százalék) volt a legmagasabb. Történeti áttekintés A megyében évtizedek óta csökken a házasok aránya, amit a nőtlenek, a hajadonok, az elváltak és az özvegyek hányadának növekedése kísér ban a népesség 20 százaléka volt nőtlen, hajadon, ez az arány 1990-ig valamelyest mérséklődött, ezt követően jelentősen emelkedett. A házasok hányada között 69 százalékról 44 százalékra csökkent. Az elmúlt évtizedekben a férfiaknál mindig magasabb volt a nőtlenek és házasok aránya, mint a nőknél a hajadonoké és a házasoké. A születések száma évtizedek óta csökken. A házas nők száma fokozatosan mérséklődik, azonban a női népességen belüli arányuk így is a legnagyobb. Termékenységük magasabb, mint a hajadonoké, valamint az elváltaké. A száz 15 éves és idősebb nőre jutó gyermekek száma 1990-ig mérséklődött, ezt követően emelkedett. A hajadonok és elváltak termékenysége 1980-tól növekedett. Az 1980-as népszámlálás adatai alapján a 15 éves és idősebb nők 22 százalékának nem volt élveszületett gyermeke, 22 százalékuk egy gyermeket, 32 százalékuk két gyermeket, 12 százalékuk három gyermeket, szintén 12 százalékuk négy és több gyermeket hozott a világra re 1980-hoz képest jelentősen emelkedett a két gyermeket szült nők (5,2 százalékponttal), és csökkent a négy és több gyermeknek (5,4 százalékponttal) életet adók aránya. Helyünk az országban A megyében a nőtlen, a hajadon, az elvált valamint a házas családi állapotú személyek aránya alacsonyabb, az özvegyeké magasabb az országos átlagnál. A száz 15 éves és idősebb nőre jutó összes élveszületett gyermekek száma Szabolcs-Szatmár-Bereg (175) után Borsod-Abaúj-Zemplénben (166) a legnagyobb, az országos átlagnál 19-cel magasabb. A megyében az országos átlaghoz képest magasabb a két és a három, valamint a négy és több gyermeknek életet adó nők aránya. 16 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, Területi adatok

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.5. Borsod-Abaúj-Zemplén megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.5. Borsod-Abaúj-Zemplén megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.5. Borsod-Abaúj-Zemplén megye Miskolc, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-401-9

Részletesebben

KOZTATÓ. és s jellemzői ábra. A népesség számának alakulása. Népszámlálás Sajtótájékoztató, március 28.

KOZTATÓ. és s jellemzői ábra. A népesség számának alakulása. Népszámlálás Sajtótájékoztató, március 28. SAJTÓTÁJÉKOZTAT KOZTATÓ 2013. március m 28. 1. NépessN pesség g száma és s jellemzői 2. HáztartH ztartások, családok 3. A lakásállom llomány jellemzői 1. A népessn pesség g száma és s jellemzői 1.1. ábra.

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.10. Heves megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.10. Heves megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.10. Heves megye Miskolc, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-406-4 Készült a Központi

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.10. Heves megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.10. Heves megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.10. Heves megye Miskolc, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-406-4 Készült a Központi

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.13. Nógrád megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.13. Nógrád megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.13. Nógrád megye Miskolc, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-409-5 Készült a Központi

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok Nógrád megye

Központi Statisztikai Hivatal ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok Nógrád megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.13. Nógrád megye Miskolc, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-409-5 Készült a Központi

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Pécs, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-999-9 Készült a Központi

Részletesebben

5. Háztartások, családok életkörülményei

5. Háztartások, családok életkörülményei 5. 5. Háztartások, családok életkörülményei Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 5. Háztartások, családok életkörülményei Budapest, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.19. Veszprém megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.19. Veszprém megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.19. Veszprém megye Veszprém, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-415-6 Készült a

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.15. Somogy megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.15. Somogy megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.15. Somogy megye Pécs, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-411-8 Készült a Központi

Részletesebben

10. 10. Vallás, felekezet

10. 10. Vallás, felekezet 10. 10. Vallás, felekezet Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 10. Vallás, felekezet Budapest, 2014 Központi Statisztikai Hivatal, 2014 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-356-5 Készült

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.17. Tolna megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.17. Tolna megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.17. Tolna megye Pécs, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-413-2 Készült a Központi

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.16. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.16. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.16. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Debrecen, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-412-5

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.12. Komárom-Esztergom megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.12. Komárom-Esztergom megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.12. Komárom-Esztergom megye Veszprém, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-408-8 Készült

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.4. Békés megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.4. Békés megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.4. Békés megye Szeged, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-400-2 Készült a Központi

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.11. Jász-Nagykun-Szolnok megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.11. Jász-Nagykun-Szolnok megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.11. Jász-Nagykun-Szolnok megye Debrecen, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-407-1

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.9. Hajdú-Bihar megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.9. Hajdú-Bihar megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.9. Hajdú-Bihar megye Debrecen, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-405-7 Készült

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.16. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.16. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.16. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Debrecen, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-412-5

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.8. Győr-Moson-Sopron megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.8. Győr-Moson-Sopron megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.8. Győr-Moson-Sopron megye Győr, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-404-0 Készült

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.18. Vas megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.18. Vas megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.18. Vas megye Győr, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-414-9 Készült a Központi

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.7. Fejér megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.7. Fejér megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.7. Fejér megye Veszprém, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-403-3 Készült a Központi

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.20. Zala megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.20. Zala megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.20. Zala megye Győr, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-416-3 Készült a Központi

Részletesebben

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024 CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.14. Pest megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.14. Pest megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.14. Pest megye Budapest, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-410-1 Készült a Központi

Részletesebben

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Népesség Az EU 28 tagállamának népessége 508 millió fő, amelynek alig 2%-a élt on 2015 elején. Hazánk lakónépessége 2015. január

Részletesebben

Vukovich Gabriella: Egyedülálló szülők és gyermeküket egyedül nevelő szülők

Vukovich Gabriella: Egyedülálló szülők és gyermeküket egyedül nevelő szülők Vukovich Gabriella: Egyedülálló szülők és gyermeküket egyedül nevelő szülők (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Vukovich Gabriella (1999): Egyedülálló

Részletesebben

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Népesség, népmozgalom Magyarországon az 1980-as évek elejére új demográfiai helyzet állt elő. A XX. század korábbi évtizedeit

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Országos adatok

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Országos adatok Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Országos adatok Budapest, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-417-0 Készült a Központi Statisztikai

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok Pest megye

Központi Statisztikai Hivatal ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok Pest megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.14. Pest megye Budapest, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-410-1 Készült a Központi

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Országos adatok

Központi Statisztikai Hivatal ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Országos adatok Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Országos adatok Budapest, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-417-0 Készült a Központi Statisztikai

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.19. Veszprém megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.19. Veszprém megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.19. Veszprém megye Veszprém, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-415-6 Készült a

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.2. Bács-Kiskun megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.2. Bács-Kiskun megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.2. Bács-Kiskun megye Szeged, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-398-2 Készült a

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL 2015. november 2. Tartalomjegyzék Fogalmak... 4 Demográfia népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság... 6 Halálozás (mortalitás)

Részletesebben

A évi népszámlálás: a népesség és a lakásállomány jellemzôi Elôzetes adatok

A évi népszámlálás: a népesség és a lakásállomány jellemzôi Elôzetes adatok Mûhely Dr. Lakatos Miklós, a Központi Statisztikai Hivatal szakmai főtanácsadója E-mail: Miklos.Lakatos@ksh.hu A. i népszámlálás: a népesség és a lakásállomány jellemzôi Elôzetes adatok A Központi Statisztikai

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK 2. szám Demográfiai jellemzők Gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság Háztartás, család Lakáskörülmények

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE Magyarország népessége az első hivatalos népszámláláskor (1870) a mai területre számítva 5 011 310 fő volt, a 2005. április 1-jei eszmei időpontú mikrocenzus adatai alapján 10 090

Részletesebben

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5.

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5. Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-005 vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 DOKUMENTUM 5. Foglalkoztatottság és munkanélküliség

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.6. Csongrád megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.6. Csongrád megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.6. Csongrád megye Szeged, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-402-6 Készült a Központi

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.2. Bács-Kiskun megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.2. Bács-Kiskun megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.2. Bács-Kiskun megye Szeged, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-398-2 Készült a

Részletesebben

A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN

A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN A VIZSGÁLT TERÜLET ÉS DEMOGRÁFIAI MUTATÓK A vizsgált terület lehatárolása Az állandó népesség számának alakulása A határ menti régió

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép

Munkaerő-piaci helyzetkép A tartalomból: Főbb megyei adatok 2 Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2015. augusztus Álláskeresők száma 3 Álláskeresők aránya 3 Összetétel adatok 4 Ellátás, iskolai végzettség 5 Áramlási információk

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE Az időskorúak főbb demográfiai jellemzői Magyarország népesedési viszonyait az elmúlt negyedszázadban fogyás és öregedés jellemezte. A mikrocenzus időpontjában, 2005. április 1-jén

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 11. Fogyatekossäggal elök

Központi Statisztikai Hivatal. 11. Fogyatekossäggal elök Központi Statisztikai Hivatal. EVI NEPSZÄMLÄLÄS 11. Fogyatekossäggal elök Budapest, 2014 TARTALOM Bevezetö 5 Täbläzatok 7 1. A fogyatekossäggal elök visszatekintö adatai 11 2. A fogyatekossäggal elök reszletes

Részletesebben

Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben. L. Rédei Mária, D.Sc.

Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben. L. Rédei Mária, D.Sc. Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben L. Rédei Mária, D.Sc. Miből élünk jövőre? És Hosszútávon? XIX. Országos Urbanisztikai Konferencia, 2013. 04.17-19. Mosonmagyaróvár Megállapítható

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. 2005. ÉVI MIKROCENZUS 9. Iskolázottsági adatok

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. 2005. ÉVI MIKROCENZUS 9. Iskolázottsági adatok KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL 2005. ÉVI MIKROCENZUS 9. Iskolázottsági adatok BUDAPEST, 2006 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2006 ISBN-10: 963-235-055-3 (nyomdai) ISBN-13: 978-963-235-055-4 (nyomdai) ISBN-10:

Részletesebben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL ÉVI MIKROCENZUS 2. A népesség és a lakások jellemzői

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL ÉVI MIKROCENZUS 2. A népesség és a lakások jellemzői KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL 2005. ÉVI MIKROCENZUS 2. A népesség és a lakások jellemzői BUDAPEST, 2005 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2005 ISBN 963 215 891 1 ISBN 963 215 851 2 (Össz.) Készült a Központi

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁRCIUS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁRCIUS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. június 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Népszámlálás Vallási felekezetek demográfiai jellemzői. Tartalom

STATISZTIKAI TÜKÖR. Népszámlálás Vallási felekezetek demográfiai jellemzői. Tartalom 216. július Népszámlálás 211 21. Vallási felekezetek demográfiai jellemzői STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom Bevezető...2 Az egyes vallási felekezetekhez tartozók létszámváltozása...2 Korösszetétel, nemi arány...3

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Migráció, települési hálózatok a Kárpát-medencében. Nagyvárad, szeptember 15.

Migráció, települési hálózatok a Kárpát-medencében. Nagyvárad, szeptember 15. Migráció, települési hálózatok a Kárpát-medencében Nagyvárad, 2016. szeptember 15. Adat és cél Felhasznált adatok: A 2001-es és 2011-es népszámlások adatbázisai ( If everything seems under control, you're

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL JANUÁR

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL JANUÁR TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 2013. jan. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. MÁRCIUS 2013. március 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.507 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Elôzetes adatok A NÉPESSÉG ÉS A LAKÁSÁLLOMÁNY JELLEMZÔI

Elôzetes adatok A NÉPESSÉG ÉS A LAKÁSÁLLOMÁNY JELLEMZÔI 2. Elôzetes adatok A NÉPESSÉG ÉS A LAKÁSÁLLOMÁNY JELLEMZÔI 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 2. Előzetes adatok A népesség és a lakásállomány jellemzői Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 2. Előzetes

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZGYŰLÉS 2013. NOVEMBER 28-I TESTÜLETI ÜLÉSÉRE

ELŐTERJESZTÉS A KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZGYŰLÉS 2013. NOVEMBER 28-I TESTÜLETI ÜLÉSÉRE Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi főosztály ELŐTERJESZTÉS A KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZGYŰLÉS 2013. NOVEMBER 28-I TESTÜLETI ÜLÉSÉRE Tárgy: A 2011. évi népszámlálás tapasztalatai Komárom-Esztergom

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. NOVEMBER 2011. november 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 12 842 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. október 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

16. 16. A családtípusok jellemzői

16. 16. A családtípusok jellemzői 16. 16. A családtípusok jellemzői Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 16. A családtípusok jellemzői Budapest, 2015 Központi Statisztikai Hivatal, 2015 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-476-7

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. november 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE OKTÓBER

BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE OKTÓBER BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 2016. aug. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban Főben %-ban Nyilvántartott

Részletesebben

7. Iskolázottsági adatok

7. Iskolázottsági adatok 7. 7. Iskolázottsági adatok Központi Statisztikai Hivatal. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 7. Iskolázottsági adatok Budapest, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-353-1 Készült

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

14. 14. A népesség iskolázottsága

14. 14. A népesség iskolázottsága 14. 14. A népesség iskolázottsága Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 14. A népesség iskolázottsága Budapest, 2014 Központi Statisztikai Hivatal, 2014 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-471-2

Részletesebben

Népmozgalom, 2012* 1. ábra. A népesség nem és korcsoport szerint, 2013. január 1. +

Népmozgalom, 2012* 1. ábra. A népesség nem és korcsoport szerint, 2013. január 1. + 213/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VII. évfolyam 3. szám 213. április 25. Népmozgalom, 2* A tartalomból 1 Összefoglaló 2 Természetes és tényleges szaporodás, fogyás 2 Születés

Részletesebben

CSODARABBIK ÚTJA 11 TOKAJHEGYALJAI TELEPÜLÉS ZSIDÓ LAKOSSÁGÁNAK ALAKULÁSA Összeállította: Erős Péter Dr.

CSODARABBIK ÚTJA 11 TOKAJHEGYALJAI TELEPÜLÉS ZSIDÓ LAKOSSÁGÁNAK ALAKULÁSA Összeállította: Erős Péter Dr. CSODARABBIK ÚTJA 11 TOKAJHEGYALJAI TELEPÜLÉS ZSIDÓ LAKOSSÁGÁNAK ALAKULÁSA 1869-1949 Összeállította: Erős Péter Dr. Jankelovics János 2 Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 Abaújszántó... 4 Erdőbénye... 5 Tállya...

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. máj. márc

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. máj. márc Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. MÁJUS 2012. május 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.296 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS Pályázó: Tét Város Önkormányzata Készítette: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. Alvállalkozó: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Fábián Zoltán: Szavazói táborok társadalmi, gazdasági beágyazottsága - Statisztikai melléklet

Fábián Zoltán: Szavazói táborok társadalmi, gazdasági beágyazottsága - Statisztikai melléklet Fábián Zoltán: Szavazói táborok társadalmi, gazdasági beágyazottsága - Statisztikai melléklet Megjelent: Angelusz Róbert és Tardos Róbert (szerk.): Törések, hálók, hidak. Választói magatartás és politikai

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. aug. okt jan.

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. aug. okt jan. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. SZEPTEMBER 2015. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.857 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Népességdinamika és társadalmi szerkezet OBÁDOVICS CSILLA EGYETEMI DOCENS KULCSÁR LÁSZLÓ EGYETEMI TANÁR NYME KTK SOPRON

Népességdinamika és társadalmi szerkezet OBÁDOVICS CSILLA EGYETEMI DOCENS KULCSÁR LÁSZLÓ EGYETEMI TANÁR NYME KTK SOPRON Népességdinamika és társadalmi szerkezet OBÁDOVICS CSILLA EGYETEMI DOCENS KULCSÁR LÁSZLÓ EGYETEMI TANÁR NYME KTK SOPRON OBADOVICS@DEMOGRAFIA.HU Népességdinamika Népességszám változás Születés-halálozás

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. OKTÓBER 2012. október 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.118 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE Magyarországon a háztartások és a családok összeírására már a II. világháborút megelőző népszámlálások is kísérletet tettek, feldolgozásukra azonban csak az 1930. évi népszámláláskor

Részletesebben

BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE NOVEMBER

BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE NOVEMBER BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 2016. nov. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban Főben %-ban Nyilvántartott

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. MÁJUS 2016. május 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 7.472 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. ÁPRILIS 2013. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.842 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. NOVEMBER 2015. november 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.743 álláskereső szerepelt, amely az

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. álláskeresők száma álláskeresők aránya* okt.

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. álláskeresők száma álláskeresők aránya* okt. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. SZEPTEMBER Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2016. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában

Részletesebben

BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE AUGUSZTUS

BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE AUGUSZTUS BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 216. aug. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban Főben %-ban Nyilvántartott

Részletesebben

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2015. 2015. június 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.817 álláskereső szerepelt, amely az előző hónaphoz

Részletesebben

A MAGUKAT BAPTISTÁNAK VALLÓK SZOCIODEMOGRÁFIAI SAJÁTOSSÁGAI. Készítették: Kocsis-Nagy Zsolt Lukács Ágnes Rövid Irén Tankó Tünde Tóth Krisztián

A MAGUKAT BAPTISTÁNAK VALLÓK SZOCIODEMOGRÁFIAI SAJÁTOSSÁGAI. Készítették: Kocsis-Nagy Zsolt Lukács Ágnes Rövid Irén Tankó Tünde Tóth Krisztián A MAGUKAT BAPTISTÁNAK VALLÓK SZOCIODEMOGRÁFIAI SAJÁTOSSÁGAI Készítették: Kocsis-Nagy Zsolt Lukács Ágnes Rövid Irén Tankó Tünde Tóth Krisztián 2013 1 Tartalomjegyzék 1. Előszó...3 2. Bevezető...3 3. A baptisták

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15. STATISZTIKAI TÜKÖR A népesedési folyamatok társadalmi különbségei 214/126 214. december 15. Tartalom Bevezető... 1 1. Társadalmi különbségek a gyermekvállalásban... 1 1.1. Iskolai végzettség szerinti különbségek

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői Bács-Kiskun megyében, 2015 januárjában egy év távlatában csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma 1456 fővel (5,6%-kal). A nyilvántartott álláskeresők

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE Gyermekek és nagyszülők AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE Magyarországon 2001 februárjában a gyermekként összeírt személyek száma 3 millió 212 ezer volt, több mint 15 ezerrel kevesebb, mint 1990 elején. A gyermek családi

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. okt jan. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. okt jan. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. JANUÁR 2013. január 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.851 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júli. márc. febr. júni. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júli. márc. febr. júni. ápr. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2015. ÁPRILIS 2015. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 10.137 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. már jan. feb.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. már jan. feb. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. DECEMBER 2011. december 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 13.706 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. október 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI IGAZGATÓSÁGA A FOGLALKOZTATÁS ÉS A MUNKANÉLKÜLISÉG TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI AZ ELMÚLT 55 ÉVBEN

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI IGAZGATÓSÁGA A FOGLALKOZTATÁS ÉS A MUNKANÉLKÜLISÉG TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI AZ ELMÚLT 55 ÉVBEN KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI IGAZGATÓSÁGA A FOGLALKOZTATÁS ÉS A MUNKANÉLKÜLISÉG TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI AZ ELMÚLT 55 ÉVBEN Miskolc, Eger, Salgótarján 2006 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI

Részletesebben

A roma népesség főbb demográfiai jellemzői Békés megyében

A roma népesség főbb demográfiai jellemzői Békés megyében SZŰCS ANNA A roma népesség főbb demográfiai jellemzői Békés megyében Sokan várjuk a kapukon kívül, hogy bizalmatok rézkrajcárjaival megajándékozzatok Bari Károly A 2001. évi népszámlálás adati szerint

Részletesebben

aug jan. febr. júli. ápr. máj.

aug jan. febr. júli. ápr. máj. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. JÚNIUS 2016. június 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 7.220 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben