A kárpátaljai cigányság demográfiai viszonyai Molnár József, Csernicskó István, Braun László

Átírás

1 A kárpátaljai cigányság demográfiai viszonyai Molnár József, Csernicskó István, Braun László II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola

2 Amint a legutóbbi, 2001-es ukrajnai népszámlálás is megerősítette, Kárpátalja népességének egyik alapvető vonása a soknemzetiségűség: a megyében az említett népszámlálás alkalmával összesen több mint 100 nemzetiség képviselőit vették számba (Kárpátaljai Megyei Statisztikai Hivatal, 2003).

3 A 14 ezer fős roma közösség, a teljes népességen belüli 1,1%-os arányával, az ukránok, a magyarok, a románok és az oroszok mögött az ötödik legszámosabb kárpátaljai nemzetiségnek bizonyult. Orosz 2,5% Cigány 1,1% Egyéb 1,2% Román 2,6% Magyar 12,1% Kárpátalja lakosságának nemzetiségi összetétele 2001-ben (Kárpátaljai Megyei Statisztikai Hivatal, 2003) Ukrán 80,5%

4 A cigányok száma Kárpátalján 2001-re az előző, es népszámláláshoz képest majdnem kettőezerrel nőtt, ám a 13 évre jutó (nem tévedés, ugyanis az 1989-es népszámlálást az év januárjában, míg a 2001-est az év decemberében tartották) 15,4%-os gyarapodás nem tükrözi maradéktalanul a természetes szaporulatuk ütemét.

5 A lélekszámuk egyrészt ugyanazt a bizonytalanságot tartalmazza, amit a magyarországi népszámlálások cigányságra vonatkozó eredményei: az önbevalláson alapuló felmérések alkalmával a romák egy jelentős része más nemzetiségűnek mondja magát. Másrészt, Ukrajnában a fentihez helyenként hozzáadódott a számlálóbiztosok felületes hozzáállása is, akik esetenként elmulasztották az adatközlők személyes felkeresését, közvetett források alapján végezve az összeírást.

6 A fentiekkel összecsengő megállapításra jutott egy Kárpátalján közvetlenül az 1989-es népszámlálás után a statisztikai hivatal által végzett átfogó felmérés: ez 20 ezer cigány származású lakost talált a megyében, ugyanakkor a népszámlálás csupán 12,1 ezret írt össze (Jemec, Gyacsenko, 1993).

7 Miközben Kárpátalja népességének többsége falvakban él (63,3%), a cigányság körében nagyobb a városlakók aránya a teljes népesség átlagánál: a 2001-es népszámlálás adatai szerint valamivel több mint a felük (51%) lakott városokban.

8 Meglepő, hogy a közismerten magas szaporulatú roma népesség száma a két utolsó népszámlálás között ( ) csökkent a városokban, míg a falvakban a magas szaporulattal sem indokolható mértékben, 49,7%-kal nőtt. Valószínűleg, a nyilvántartásba vételük körüli bizonytalanság magyarázhatja a jelenséget. A városi cigányság fogyásának egyik tényezője lehetett, hogy a magyarországi kedvezménytörvény megszületése után több magyar anyanyelvű cigány vallotta magát magyarnak (például Munkácson, ahol a számuk ről 1130-ra csökkent 1989 és 2001 között).

9 A cigány népesség aránya Kárpátalja közigazgatási egységeiben a 2001-es népszámlálás eredményei alapján (adatforrás: Kárpátaljai Megyei Statisztikai Hivatal, 2003)

10 A 2001-es ukrajnai népszámlálás felmérte a népesség anyanyelvi összetételét is. Az anyanyelv fogalmát Ukrajnában az általában használt nyelv értelmében alkalmazzák. ukrán; 16,7 egyéb; 0,4 ; cigány; 20,5 A kárpátaljai cigányság anyanyelvi összetétele a 2001-es népszámlálás eredményei alapján (Kárpátaljai Megyei Statisztikai Hivatal, 2003) magyar; 62,4

11 A roma lakosság többségének az anyanyelve Kárpátalja közigazgatási egységeiben a 2001-es népszámlálás eredményei alapján (adatforrás: Kárpátaljai Megyei Statisztikai Hivatal, 2003)

12 Kárpátalja összlakosságának (bal oldalon) és cigány népességének (jobb oldalon) ötéves bontású korfája (2001). Az adott nem többletét eltérő színezés jelzi (adatforrás: Kárpátaljai Megyei Statisztikai Hivatal, 2003) korcsoportok > férfiak, % nők, % korcsoportok > férfiak, % nők, %

13 A népszámlálás cigányság számára vonatkozó adatainak a fentiekben már érintett bizonytalansága, valamint a települési bontású adatok hozzáférhetetlensége ösztönzött arra, hogy megpróbáljunk becslést készíteni a romák települési lélekszámára. A becslés alapjául a cigány tanulók ös tanévekre vonatkozó iskolánkénti osztályonkénti számadatai (Kárpátaljai Megyei Oktatási Főosztály, ), valamint, esetenként, települési felmérések szolgáltak.

14 A cigányok száma Kárpátalján 2001-ben: a népszámlálás szerint 14 ezer fő, 1,1% felmérésünk szerint 32 ezer fő, 2,5%

15 Azóta

16 A kárpátaljai összlakosság és cigány népesség korfája (2001) (adatforrás: Kárpátaljai Megyei Statisztikai Hivatal, 2003) korcsoportok > férfiak, % nők, % összlakosság (sz.r.=11,7 ) cigányok (sz.r.=27 )

17 2005 az ukrán kormány hathatós intézkedéseket vezetett be a szülési kedv fokozására, többek között jelentősen megemelte a gyerekszületés esetén járó anyagi támogatást: az első gyerek születésekor kb a második gyerek születésekor kb a harmadik gyerek születésekor kb

18 A barkaszói (2010) és a beregdédai (2009) cigány közösségek korfái (forrás: Pocsai Ferenc, 2011, Kosztyó Gyula, 2010) > barkaszói romák (sz.r.=36 ) beregdédai romák (sz.r.=47 )

19 A kárpátaljai cigányok becsült természetes szaporulata: ben 27-12= ben 50-13= ban 35-12=22 összességében 2019-re +17 ezer fő

20 A cigányok száma Kárpátalján 2019-ben: kb. 49 ezer fő ebből magyar anyanyelvű kb. 22 ezer fő, 45%

21 A cigány népesség aránya Kárpátalja közigazgatási egységeiben 2019-re vonatkozó becsléseink alapján

22 Kárpátalja cigányok által lakott 122 települése. A jelek mérete arányos a helység becsült cigány népességével (2019-re vonatkozó becsléseink alapján) Munkács 4,5 ezer fő Ungvár 3,4 ezer fő Királyháza 3,2 ezer fő Poroskő 2,4 ezer fő Szőlősvégardó 2,2 ezer Beregszász 2,2 ezer fő

23 Kárpátalja cigányok által lakott 122 települése. A kékkel jelölt 27 településen a romák aránya meghaladja a 20%-ot (2019-re vonatkozó becsléseink alapján)

24 Az általunk becsült cigány népesség 48%-a városokban és városi típusú településeken él. A romák 82%-a lakik olyan településen, ahol számuk meghaladja a 300 főt.

25 Kárpátalja cigányságának 28%-a magyar többségű települések lakója ben a 122 jelentősebb roma népességgel rendelkező település közül 41 magyar többségű. A cigányok által is lakott 122 település közül 53 olyan van, ahol a romák többsége magyar anyanyelvű.

26 A 49 ezer főre becsült kárpátaljai cigányság anyanyelvi megoszlása 2019-ben: cigány anyanyelvű 12 ezer fő, 24% magyar anyanyelvű 22 ezer fő, 45% ukrán anyanyelvű 15 ezer fő, 31%

27 A cigány népesség anyanyelvi összetétele Kárpátalja településein. A jelek mérete arányos a helység becsült cigány népességével (2019-re vonatkozó becsléseink alapján)

28 Köszönöm a figyelmet!