Központi Statisztikai Hivatal ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok Heves megye

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.10. Heves megye"

Átírás

1 Központi Statisztikai Hivatal ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok Heves megye Miskolc, 2013

2 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN ö ISBN Készült a Központi Statisztikai Hivatal Miskolci főosztályán, az Informatikai főosztály, a Népszámlálási főosztály és a Tájékoztatási főosztály közreműködésével Felelős kiadó: Dr. Vukovich Gabriella elnök Főosztályvezető: Grábics Ágnes Összeállította: Fejes László Kardos Zsuzsanna Marosszéky Zsuzsanna Restyánszkiné Jaczkó Valéria Szilágyi Ferencné Szűcs Lászlóné Vigné Cseh Magdolna Zilahy Edina A táblázó programot készítette: Papp Márton A kéziratot lektorálta: Dr. Lakatos Miklós Tördelőszerkesztő: Bulik László Dobróka Zita Kerner-Kecskés Beatrix Weisz Tamás További információ: Zilahy Edina Telefon: (+36-46) , Internet: (+36-1) (telefon), (+36-1) (fax) Borítóterv: Lounge Design Kft. Nyomdai kivitelezés: Xerox Magyarország Kft

3 TARTALOM Köszöntöm az Olvasót!...5 Összefoglaló A népesség száma és jellemzői A népesség száma, népsűrűség Kormegoszlás, a férfiak és a nők száma Családi állapot Iskolázottság, nyelvtudás Gazdasági aktivitás Nemzetiség, anyanyelv Vallás Egészségi állapot Háztartások, családok A háztartások száma és összetétele A háztartások mérete, korösszetétele A családok száma és összetétele A családok mérete, a gyermekek száma A lakásállomány jellemzői A lakások száma A lakásállomány tulajdon és használati mód szerint A lakások mérete: alapterület, szobaszám A lakások felszereltsége, komfortossága A lakások és lakóik, laksűrűség...45 Táblázatok...49 Módszertani megjegyzések, fogalmak Heves megye 3

4

5 Köszöntöm az Olvasót! A Központi Statisztikai Hivatal 2011 októberében hajtotta végre Magyarország 15. népszámlálását. A közvélemény mielőbbi tájékoztatása érdekében az adatfeldolgozás befejezését megelőzően, 2012 márciusában az összeírás során külön gyűjtött információk alapján közöltünk előzetes adatokat a népesség számáról és a lakásállományról októberében a népesség, a háztartások és a családok, valamint a lakásállomány legfontosabb országos jellemzőit, az elmúlt évtizedben történt változásokat bemutató kötetet készítettünk a kérdőívek mintegy 1 százalékát magában foglaló mintából származó becslések alapján. A feldolgozási folyamat befejeződése után megjelenő, 21 kötetből álló kiadványsorozatunkkal kezdjük meg a évi népszámlálás végleges adatainak közzétételét. A részletes területi adatok iránt a felhasználók különböző rétegeitől érkező információigény kielégítése érdekében elsőként a területi bontású táblákat és a települések, a járások és a kistérségek adatait is magukban foglaló megyei köteteket tesszük közzé. A honlapunkon (www.ksh.hu/nepszamlalas) és kevésbé részletezett adattartalommal papíron is megjelenő kiadványsorozatunkban összesen közel 4800, megyénként mintegy 200 táblával mutatjuk be a népesség demográfiai, iskolázottsági, gazdasági aktivitási, anyanyelvi, nemzetiségi, vallási és egészségi állapotra, a háztartások és a családok összetételére, méretére, valamint a lakásállomány összetételére vonatkozó adatainkat. Az országos összefoglaló régiónkénti, megyénkénti és településtípusonkénti, a fővárosi összeállítás kerületenkénti, a megyei pedig településtípusonkénti és településenkénti összesítéseket is tartalmaz. A települések adatait járásonként és kistérségenként, valamint a települések népességnagysága szerint közöljük. Az adat-összeállítások az első fejezetben korábbi népszámlálások adatait is közlik, lehetővé téve, hogy az elmúlt évtized részletes bemutatásán túl hosszabb időszak adatainak egybevetésével több évtizedes folyamatok is nyomon követhetők legyenek. Az ENSZ-ajánlásnak és az Európai Unió népszámlálási rendeletében előírt tartalomnak is megfelelő adatok módot adnak európai és Európán kívüli országokkal történő összehasonlításokra is. Tisztelettel ajánlom minden kedves felhasználónk figyelmébe a kiadványsorozatot, valamint a további, elsősorban a honlapunkon megjelenő népszámlálási közléseinket is. Dr. Vukovich Gabriella a Központi Statisztikai Hivatal elnöke Heves megye 5

6

7 ÖSSZEFOGLALÓ 1. A népesség száma és jellemzői Heves megye lakónépessége a népszámlálási adatok alapján 1980-tól folyamatosan csökken. A népesség családi állapot szerinti összetételében a házasok aránya évtizedek óta mérséklődik. Növekedett a gazdaságilag aktívak népességen belüli aránya A népesség száma, népsűrűség A megye lakónépessége október 1-jén 309 ezer fő volt, 5,2 százalékkal kevesebb, mint 2001-ben. A népsűrűség 85 fő/km 2 volt, alacsonyabb az országosnál Kormegoszlás, a férfiak és a nők száma Száz gyermekkorúra 171 időskorú személy jutott, ami magasabb az országos átlagnál. Ezer férfira 1127 nő jutott, több mint országosan Családi állapot A házas családi állapotú népesség részaránya tovább mérséklődött, a nőtlenek, hajadonok hányada nagymértékben emelkedett. Száz 15 éves és idősebb nőre 153 élveszületés jutott, ami meghaladta az országost Iskolázottság, nyelvtudás A közép- és felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezők aránya folyamatosan növekszik. Az elmúlt tíz év folyamán az iskolai végzettség szerinti összetétel nagyobb mértékben a nők körében emelkedett Gazdasági aktivitás A megyében a gazdaságilag aktívak száma 2001 és 2011 között növekedett. A száz foglalkoztatottra jutó gazdaságilag nem aktívak száma 2011-ben 154 fő, országosan 138 fő volt Nemzetiség, anyanyelv A tizenhárom hazai nemzetiség valamelyikéhez tartozónak a megyében 23 ezren vallották magukat, 55 százalékkal többen, mint 2001-ben. A nemzetiséghez tartozók 85 százalékát a roma, 6,9 százalékát a német, 2,8 százalékát a román nemzetiség alkotta Vallás A népesség 52 százaléka katolikusnak, 4,8 százaléka reformátusnak vallotta magát, a többi valláshoz, felekezethez tartozók aránya egyenként 2 százalék alatti volt. A katolikusok részesedése a megyében magasabb az országosnál Egészségi állapot A megye lakosságának 5,3 százaléka nyilatkozott arról, hogy van fogyatékossága. A fogyatékosok között legtöbben mozgássérültek voltak. 2. Háztartások, családok Fokozatosan csökken a (házastársi vagy élettársi) párkapcsolaton alapuló életközösségek részesedése Heves megye 7

8 között a házaspáros családokban élő gyermekek aránya fogyott, miközben az élettársi kapcsolatú családokban és az egyszülős családban élőké emelkedett A háztartások száma és összetétele A háztartások száma 2,3 százalékkal bővült a évi népszámláláshoz képest. Heves megyénél (12 százalék) csak Győr-Moson-Sopronban (11 százalék) alacsonyabb az összes háztartáson belül az egy szülő gyermekkel típusú háztartások részesedése ben minden harmadik háztartásban egy személy élt. Az egyszemélyes háztartások 60 százalékát időskorú személy vezette A háztartások mérete, korösszetétele 2011-ben száz háztartásra 237 személy jutott, egy évtizeddel ezelőtt 19 fővel több. Az egytagú háztartások jelenléte egyre meghatározóbb. Mind a kétgenerációs, mind a háromgenerációs együttélés részesedése csökkent A családok száma és összetétele Az összes családhoz viszonyítva mérséklődött a házaspáros családok száma és aránya, miközben emelkedett az élettársi kapcsolaton alapuló, valamint az egyszülős családoké között. A gyermek nélküli családok száma és aránya is csökkent 2001-hez képest A családok mérete, a gyermekek száma A családban élő 15 évnél fiatalabb gyermekek 62 százalékát házaspáros családban, 20 százalékát élettársi kapcsolaton alapuló családokban, 17 százalékát egyszülős családokban gondozták. Száz családra 52, száz gyermekes családra 81, 15 évnél fiatalabb gyermek jutott. 3. A lakásállomány jellemzői Heves megye lakásállománya a évi népszámlálás óta 4,3 százalékkal bővült, ami évtizedenként vizsgálva az elmúlt fél évszázad második legalacsonyabb ütemű lakásállomány-növekedése volt. A városokban 6,9 százalékkal, a községekben 2,1 százalékkal nőtt a lakásállomány A lakások száma A lakásállomány közel 90 százaléka lakott. Számuk tíz év alatt 2,3 százalékkal, a nem lakott lakásoké 23 százalékkal növekedett. A lakott lakások részesedése a lakásállományból tíz év alatt csökkent, a nem lakottaké nőtt A lakásállomány tulajdon és használati mód szerint A lakásállomány országosnál nagyobb hányada volt magánszemélyek tulajdonában. Az országos átlagnál a megyében magasabb a tulajdonosok által lakott lakások aránya A lakások mérete: alapterület, szobaszám Száz lakott lakásban átlagosan 288 szoba volt, 16-tal több, mint 2001-ben. A szobák számának növekedésével egyidejűleg a lakott lakások átlagos alapterülete (83 m 2 ) is bővült A lakások felszereltsége, komfortossága A lakások felszereltsége, komfortossága javult a évi népszámlálás óta. A lakott lakások hálózati vízvezetékkel való ellátottsága 95 százalékos, a közcsatorna-hálózatba bekötött lakások aránya 73 százalék volt. A lakott lakások 48 százaléka összkomfortos, 43 százaléka komfortos, lakásállományon belüli arányuk mindkét kategóriában emelkedett A lakások és lakóik, laksűrűség A népességfogyás és a lakásállomány gyarapodása következtében tovább csökkent a laksűrűség. Az egy- és két személy által lakott lakások aránya százalék, minden ötödik lakásban három személy élt, a lakások 13 százalékának négy, 8,8 százalékának öt vagy annál több lakója volt. 8 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, Területi adatok

9 1. A NÉPESSÉG SZÁMA ÉS JELLEMZŐI 1.1. A népesség száma, népsűrűség Heves megye lakónépessége a október 1-jei népszámlálás idején 308,9 ezer fő volt, 5,2 százalékkal kevesebb, mint 2001-ben. Mindkét nem száma azonos mértékben csökkent ben a megye lakónépességének 18 százaléka Egerben, 27 százaléka a többi nyolc városban, 54 százaléka községekben, nagyközségekben élt. Minden településtípusban csökkent a népesség február 1-jéhez képest, ennek mértéke Egerben 2,4, a többi városban 6,5, a községekben, nagyközségekben 5,4 százalék volt. A megyeszékhely után legtöbben a 2000 és 3000 fő (a megye népességének 16 százaléka), majd az 1500 és 2000 fő (13 százalék) közötti községekben, nagyközségekben éltek. Minden népességnagyság-csoportban csökkent a lakónépesség, amelynek mértéke az 500 fő alatti községekben volt a legmagasabb. A megye északi részén fekvő Bélapátfalvai (12 szá - zalékkal) és Pétervásárai (10 százalékkal) járásban jelentősen mérséklődött a lakosság száma, míg kevésbé a kedvezőbb társadalmi-gazdasági helyzetben lévő Egriben (1,9 százalékkal). A megye 121 településéből 108-ban köztük az összes városban kisebb volt a népesség száma 2011-ben, mint az előző népszámlálás idején. A lakónépesség csökkenésének mértéke nyolc községben ábra A népesség számának alakulása Heves megye 9

10 (mindegyik 500 fő alatti) 20 százalékot meghaladó, 26 településen 10 és 20 százalék közötti, 74-ben 10 százalék alatti volt. A legnagyobb csökkenés Újlőrincfalván (32 százalék), ezt követően Parádsasváron (30 százalék) volt. 13 településen emelkedett a lélekszám, köztük legnagyobb mértékben (23 százalékkal) Kerekharaszton ábra A lakónépesség változása február 1. és október 1. között (%) A népességcsökkenés egyik meghatározó tényezője a természetes fogyás. Heves megye népességének viszonylag idős a korösszetétele, ennek következtében magas a halandóság. A halálozások száma évtizedek óta folyamatosan meghaladja a születésekét. A két utóbbi népszámlálás közötti időszakban a természetes fogyás a évi népességet 5,5 százalékkal csökkentette. Heves megye gazdasági-társadalmi adottságai viszonylag kedvezőek. Elsősorban ennek hatásárára többen költöztek ide, mint ahányan elköltöztek. Az évtized folyamán 910 fős vándorlási többlet növelte a népességet. Minden településtípusban magasabb volt a halálozások száma, mint az élveszületéseké. A közötti időszakban Egerben és a községekben, nagyközségekben vándorlási többlet, a többi városban negatív migrációs egyenleg volt. Minden járásban meghaladta a halálozások száma az élveszületésekét, amelynek mértéke a Gyöngyösi, a Hatvani és az Egri járásban nagyon magas. A Bélapátfalvai és a Pétervásárai járásban a természetes fogyás meghaladta a vándorlási nyereséget. Pozitív vándorlási egyenleggel rendelkezett az Egri és a Füzesabonyi járás is, a többiben viszont vándorlási veszteség mérsékelte a lakosság számát. A 121 település közül tízben természetes szaporodás, 56-ban vándorlási nyereség volt. Ez utóbbiaknál a megyeszékhely mellett néhány, az Egri járásba (Felsőtárkány, Noszvaj, Ostoros, Andornaktálya, Maklár), illetve a Gyöngyösi járásba (Abasár, Vámosgyörk, Visonta) tartozó település, valamint még Parádsasvár, Kerekharaszt és Bélapátfalva rendelkezett jelentős pozitív vándorlási egyenleggel. A megyében a évi népszámlálás eszmei időpontjában a népesség 55 százalékának azonos településen, 42 százalékának más településen, 2 százalékának külföldön volt a születéskori lakóhelye tábla A lakónépesség változásának tényezői Településtípus Természetes szaporodás (+), illetve fogyás ( ) Vándorlási különbözet, egyéb változás (+, ) Lakónépesség, és 2011 között, fő fő a évi százalékában fő/km 2 Megyeszékhely ,6 613,5 Többi város ,5 197,1 Városok összesen ,1 270,7 Községek, nagyközségek ,6 53,8 Megye összesen ,8 84,9 10 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, Területi adatok

11 Történeti áttekintés Heves megye területén az első hivatalos népszámlálás idején 1870-ben a népesség száma meghaladta a 205 ezer főt ig csökkent, az ezt követő évtizedekben a II. világháború éveinek kivételével folyamatosan emelkedett 1980-ig. A népszámlálások történetében január 1-jén írták össze a legtöbb személyt (350 ezer főt), ezután a lakosság száma csökkenésnek indult. A népesség 2011-re 1870-hez képest 51 százalékkal nőtt, 1980-hoz viszonyítva azonban 12 százalékkal visszaesett. A halálozások száma már az 1980-as évektől kezdve meghaladta az élveszületésekét, s ez egyre növekvő arányban csökkentette a népesség számát. Az közötti időszakban jelentős, 7473 fős vándorlási veszteség volt, az ezt követő népszámlálási időszakok között már a megyébe vándorlók száma volt magasabb az elköltözőkénél. Helyünk az országban Az ország településeinek 3,8 százaléka (121) Heves megyében található. Magyarország területének 3,9 százalékát, népességének 3,1 százalékát adta október 1-jén a megye, amely a ritkábban lakott területek közé tartozik, 1 km 2 -re kevesebb (85) lakos jutott, mint Magyarországon (107). A népesség 2001-hez képest nagyobb ütemben csökkent, mint országosan (2,6 százalék). A községi, nagyközségi népesség aránya magasabb az országos átlagnál. Minden megyében magasabb volt a halálozások száma, mint az élveszületéseké között. Az odavándorlók száma az elvándorlókét tíz megyében haladta meg, köztük Hevesben is. A népesség 67 százalékának azonos településen, 31 százalékának más településen, egy százalékának külföldön volt az előző lakhelye. A településtípusok között a városokban a megyeszékhely nélkül legmagasabb azoknak az aránya, 72 százalék, akik korábban is itt éltek, míg Egerben 68 százalék, a községekben, nagyközségekben 65 százalék. A népesség 0,6 százaléka, 1917 fő vallotta magát nem magyar állampolgárnak 2011-ben. Számuk az előző népszámláláshoz képest 15 százalékkal emelkedett. Az itt élő nem magyar állampolgárságú lakosok közül legnagyobb arányban román, ukrán, német állampolgársággal rendelkeztek. A népsűrűség 85 fő/km 2 volt október 1-jén a megyében, ami Egerben a legmagasabb, több mint duplája a megyeszékhely nélküli városok átlagának. A községekben, nagyközségekben természetesen lényegesen kisebb (54) az egy km 2 -re jutó lakosok száma. A városok között Eger mellett még Gyöngyös népsűrűsége magas (568 fő/km 2 ). A községek, nagyközségek között Petőfibányán és Zagyvaszántón kiemelkedő a lakosság területarányos mutatója (247, illetve 208 fő/km 2 ), magasabb, mint a városi rangú Füzesabonyban (170 fő/km 2 ) Kormegoszlás, a férfiak és a nők száma A népesség kormegoszlási adatait a népszámlálások eszmei időpontjáig betöltött életkor alapján vizsgáljuk. A gyermekkorúak (0 14 éves) aránya 15, a fiatal (15 39 éves) aktív korúaké 32, az idősebb (40 59 éves) aktív korúaké 28, az időskorúaké (60 éves és idősebb) 25 százalék volt. A népesség öregszik, 2001-hez képest a gyermekkorúak száma 15 százalékkal, a fiatal aktív korúaké 7,8 százalékkal, az idősebb aktív korúaké 6,2 százalékkal csökkent, viszont a 60 éves és idősebbeké 7,4 százalékkal nőtt. Jelentős változás, hogy a legnagyobb létszámú korcsoport az éveseké 26 százalékkal gyarapodott. Ebbe a korosztályba tartoznak az 1950-es évek első felében született nagy létszámú Ratkó-korszak gyermekei. Ez a generáció az 1970-es években ért szülőképes korba, melynek hatására gyermekeik képezik a második legnépesebb korcsoportot, a évesekét, akik száma 25 százalékkal növekedett. Emelkedett még a 30 34, a éves és a 75 éves és idősebbek száma is. A éves korcsoportba tartozók 29 százalékkal lettek kevesebben. (Ebbe a korosztályba tartoznak az 1960-as évek első felében születettek, amikor is az 1950-es évek második felétől elkezdődött születésszám csökkenés elérte mélypontját). A többi korcsoport esetében a 30 év alattiaknál, a 40 54, valamint a éveseknél volt kisebb a lakónépesség száma a évinél. A két nem korösszetétele továbbra is jelentősen eltér. A férfiak 51 százaléka 40 évnél fiatalabb. A nőknél ez az arány 43 százalék és 2011 között a fiatal aktív korúak részaránya a férfiakon belül 0,8, a nőknél egy százalékponttal Heves megye 11

12 mérséklődött. Az idősebb aktív korúaknál a férfiaknál 0,2 százalékponttal nőtt, a nőknél 0,7 százalékponttal csökkent. A 60 éves és idősebbek aránya a férfiaknál 2,4, a nőknél 3,4 százalékponttal emelkedett ábra A népesség száma nem és életkor szerint A népesség öregedésével összefüggésben a csökkenő gyermek- és növekvő időskorúak száma következtében változott az eltartottsági ráta október 1-jén száz aktív korúra 24 gyermek- és 42 időskorú személy jutott (2001-ben 27, illetve 36 volt ez a mutató). Településtípusonként a korösszetétel aránya jelentősen eltért. A városokban kevesebb gyermek-, és időskorú jutott száz aktív korú személyre, mint a községekben, nagyközségekben. A településcsoportok között ez a mutató a gyermekek esetében a Hevesi járásban a legmagasabb (31), míg a Bélapátfalvaiban a legalacsonyabb (20). Az időskorúak eltartottsági rátája a Pétervásárai járásban (56) volt a legnagyobb, az Egriben és a Hevesiben a legkisebb (38). A gyermekek és időskorúak számát együttesen vizsgálva legmagasabb az eltartottsági ráta a Pétervásárai járásban (80), míg a legalacsonyabb az Egriben (60). A megyében mindössze három olyan település található, ahol a gyermek- és időskorúak száma nagyobb, mint az aktív korúaké (Bükkszék, Zaránk, Fedémes), kettő községben megegyezik (Kisfüzes, Parádsasvár), ezeknek a településeknek a lakónépessége ezer fő alatti. Az eltartottsági ráta értéke legkisebb Kerekharaszton és Andornaktályán ábra Száz aktív korúra jutó gyermekés időskorú Az öregedési index (a száz gyermekkorúra jutó 60 éves és idősebbek száma) 2011-ben 171 volt a megyében, a városok átlaga ezt meghaladta (178), a községeké, nagyközségeké (166) ez alatti volt. A járások közül mindenhol magasabb az időskorúak száma, mint a gyermekkorúaké. Az öregedési index a Bélapátfalvai járásban (243) a legmagasabb, közel kétszerese a legalacsonyabb Hevesi (123) mutatónak. A megye településeinek 10 százalékában nagyobb a gyermekkorúak aránya, mint a 60 éves és idősebbeké. Az öregedési index értéke Tarnabodon 31, Szúcson 64, viszont Fedémesen, Bükkszéken, Kisfüzesen Tarnaszentmárián és Parádsasváron ötszáz feletti. A 60 éves és idősebbek között a nők száma 64 százalékkal magasabb, mint a férfiaké, ennek hatására a két nem öregedési indexe lényegesen különbözik. A férfiaknál száz gyermekkorúra 126, a nőknél 219 időskorú személy jutott 2011-ben. A nyugdíjrendszerrel összefüggésben vizsgáltuk a nyugdíjkorhatár körüli népesség számát is. Annak el- 12 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, Területi adatok

13 lenére, hogy növekszik az idősek száma, a növekedés nem minden korcsoportra jellemző. A évesek száma 2001-hez képest 18 százalékkal, a éveseké 4,6 százalékkal emelkedett, a évesek száma 1,5 százalékkal csökkent ábra A 70 évesek és idősebbek aránya, 2011 (%) meghaladta a megyei átlagot, közülük is kiemelkedett Kisfüzes (29 százalék), Zaránk (28 százalék), Bükkszék (27 százalék) tábla A férfiak és nők száma kiemelt korcsoportonként, 2011 Korcsoport, éves Férfi Nő Együtt fő A évi százalékában Ezer férfira jutó nő , , , , , , , , Mivel az időskorúak száma fokozatosan gyarapodik, egyre nagyobb a népességen belüli arányuk október 1-jén Heves megyében a népesség 13 százaléka volt 70 éves és idősebb. Számuk 8,2 százalékkal emelkedett az előző népszámláláshoz képest. A Bélapátfalvai és Pétervásárai járásban a legmagasabb hányaduk (16 százalék), az Egriben és Hevesiben a legalacsonyabb (12 százalék). A települések 60 szá zalékában a 70 éves és idősebb népesség aránya , Összesen , Heves megyében október 1-jén a népesség 47 százalékát a férfiak, 53 százalékát a nők alkották. Ezer férfira 1127 nő jutott, közel annyi, mint az előző népszámlálás idején. A nemek arányában 48 év felett minden korévben nőtöbblet volt, ami az életkor előrehaladtával fokozódik a férfiak magasabb Történeti áttekintés A népesség korösszetételének változásával, a gyermekek számának csökkenésével, valamint az időskorúak számának emelkedésével párhuzamosan módosultak az eltartottsági ráták: száz aktív korúra 1980-ban 35, 2011-ben 24 gyermekkorú jutott, az időskorú népesség eltartottsági rátája 30-ról 42-re nőtt ugyanezen időszak alatt. Az öregedési index értéke is folyamatosan növekedett, az évi 85-ről 2011-re 171-re. A két nem között az elmúlt évtizedekben mindig is jelentős volt a különbség a korösszetétel eltéréséből adódóan a gyermek- és az időskorúak egymáshoz viszonyított arányában. Az öregedési index értéke a férfiaknál 1980-ban 68 volt, ami 2011-re 126-ra nőtt, a nőknél 103-ról 219-re emelkedett. Változó mértékben, de mindig is nőtöbblet volt a múlt század adatai alapján, 1930-ban 1049, 1949-ben 1098 nő jutott ezer férfira. A II. világháború utáni nőtöbblet 1960-ra mérséklődött, ezt követően fokozatosan emelkedett, 2001-ben 1128, 2011-ben 1127 nő jutott ezer férfira. Helyünk az országban Heves megyében 2011-ben az országos átlaggal azonos a gyermekkorúak aránya, az aktív korúaké alacsonyabb, az időskorúaké magasabb annál, ebből adódóan a megyében alacsonyabb az aktív korúakra jutó gyermekkorúak száma, míg az időseké magasabb. Száz aktív korúra Heves megyében (Nógrád és Békésben is) 66 gyermek és időskorú személy jutott, a megyék között a legmagasabb (országosan 61). Az öregedési index értéke magasabb az országos átlagnál (161). Az ezer férfira jutó nők száma a megyék között Budapest nélkül Hevesben a legmagasabb Heves megye 13

14 halandóságának következtében. A városokban nagyobb a nőtöbblet, mint a községekben, nagyközségekben ezen belül is kiugróan magas a megyeszékhelyen (ahol ezer férfira 1189 nő jutott). A nők aránya az Egri, a Pétervásárai és a Gyöngyösi járásban magasabb a megyei átlagnál. Kilenc településen az ezer férfira jutó nők száma 1200 feletti volt ezek majdnem mindegyikében a megyei átlagot meghaladta a 70 éves és idősebbek száma ezzel szemben három településen, Egerszalókon, Szúcson, Tarnaszentmiklóson (magas a gyermekkorúak és viszonylag alacsony az időskorúak aránya) nem nő, hanem férfitöbblet volt Családi állapot A 15 éves és idősebb népesség családi állapot szerinti összetételében évtizedek óta érvényesülő tendencia a házasok arányának csökkenése, amit mindkét nemnél a hajadonok, nőtlenek, az elváltak és az özvegyek hányadának növekedése kísér. A évi népszámlálás adatai alapján a megye népességének 29 százaléka nőtlen, illetve hajadon, 46 százaléka házas, 13 százaléka özvegy, 11 százaléka elvált családi állapotú volt. A házasok aránya 2001-hez képest 9,2 százalékponttal csökkent (egyrészt a házasságkötési kor kitolódott, másrészt egyre többen választották az élettársi kapcsolatot, valamint a szingli életformát). A nőtlenek, hajadonok hányada 5,9 százalékponttal emelkedett. (A népességcsökkenés ellenére az ilyen családi állapotú személyek száma 21 százalékkal nőtt). Az elváltak részesedése 3,1 százalékponttal bővült. A nőtlenek és hajadonok aránya a 70 éves és idősebb korcsoportok kivételével mindenhol emelkedett, ezzel párhuzamosan a házas családi állapotúaké a 75 év alatti korcsoportokban csökkent ben a 25 29, valamint a éves korcsoportba tartozók 43, illetve 19 százaléka nem kötött még házasságot, 2011-re ezekben a korcsoportokban arányuk 76 és 48 százalékra nőtt. Míg 2001-ben a évesek 19 százaléka, a évesek 51 százaléka, a évesek 71 százaléka volt házas, addig 2011-ben az említett korcsoportokban 5, 21, 44 százalékuk. Az elváltak száma a két utóbbi népszámlálás között 35 százalékkal bővült, arányuk a 34 évnél idősebb korosztályok mindegyikében emelkedett. A 15 éves és idősebb népesség száma 3,2 százalékkal csökkent, ezen belül az özvegy családi állapotúaké kevésbé, 2,4 százalékkal. Népességen belüli arányuk összességében emelkedett, annak ellenére, hogy a 85 év alatti korcsoportok mindegyikében mérséklődött hányaduk. A férfiak körében a 85 éves és idősebbek kivételével nagyobb a nőtlenek aránya, mint a nőknél a hajadonoké. A férfiaknál a házasok hányada 6,7 százalékponttal nagyobb, mint a nőknél. Az 50 év alatti korcsoportokban a nőknél, az ennél idősebbeknél a férfiak körében magasabb a házasok aránya. A férfiak magasabb halandóságával összefüggésben az özvegy nők aránya 5,6-szerese a férfiakénak. Az elvált nők aránya nagyobb az elvált férfiakénál, ami 2011-ben minden korcsoportról elmondható. A hajadonok aránya 70 éves kor alatt minden korcsoportban magasabb (különösen a éveseknél), mint 2001-ben. Mivel számuk a két utóbbi népszámlálás között 23 százalékkal gyarapodott, a népességen belüli arányuk is emelkedett. A férfiaknál 75 év alatt minden korcsoportban emelkedett a nőtlenek aránya. Számuk 2011-ben 20 százalékkal több volt, mint tábla A 15 éves és idősebb férfiak és nők megoszlása családi állapot szerint Férfi Nő Együtt Családi állapot (%) Nőtlen/hajadon 29,4 36,3 18,4 23,5 23,5 29,4 Házas 59,7 49,8 51,6 43,1 55,4 46,2 Özvegy 3,8 3,9 21,6 21,7 13,4 13,5 Elvált 7,1 10,0 8,4 11,7 7,8 10,9 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 14 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, Területi adatok

15 ábra A népesség száma családi állapot és nemek szerint, ábra A népesség száma családi állapot és nemek szerint, ben. A házas nők száma 19 százalékkal kisebb volt 2011-ben, mint az ezt megelőző népszámlálás idején. A 15 éves és idősebb népességen belül 65 év alatt minden korcsoportban csökkent az arányuk, különösen a hajadonok számának emelkedésével párhuzamosan a évesek körében (31 százalékponttal). A nőknél a éveseknél legmagasabb a házasok (66 százalék) aránya. A házas férfiak hányada a évi népszámlálás eszmei időpontjában 60 százalék volt, ami 2011-re 50 százalékra csökkent. A férfiak körében a éveseknél legmagasabb a házasok aránya. Az özvegy nők száma között 2,7 százalékkal csökkent, arányuk azonban a 15 éves és idősebb nők esetében szinte változatlan maradt. A 85 éves és idősebbek kivételével minden korcsoportban mérséklődött részesedésük. Az elvált nők száma 34 százalékkal nagyobb 2011-ben, mint 2001-ben. 34 év felett minden korcsoportban emelkedett az arányuk. A férfiaknál az elváltak száma 36 százalékkal nőtt. Településtípusonként a nőtlenek, hajadonok, valamint az elváltak aránya Egerben (33, illetve 13 százalék), a házasoké és az özvegyeké a községek, nagyközségek átlagában (48, illetve 15 százalék) a legmagasabb. A nőtlenek, hajadonok hányada a Pétervásárai járásban (25 százalék) a legalacsonyabb, viszont itt a legnagyobb a házasok (49 százalék) és az özvegyek (17 százalék) részaránya. Az elváltak részesedése az Egri járásban a legmagasabb (12 százalék). Településtípusonként a házas férfiak aránya a megyeszékhelyen a legkisebb, ezzel párhuzamosan a nőtleneké és elváltaké itt a legmagasabb. A nőknél szintén Egerben legnagyobb az elváltak (15 százalék), valamint a hajadonok részesedése. Az özvegyek és házasok hányada a községekben, nagyközségekben a legmagasabb. Termékenységen a 15 éves és idősebb nők szülésgyakorisága, illetve élveszületett gyermekeinek száma értendő. A népszámlálás a nő termékenységét az eszmei időpontig élveszületett gyermekeinek öszszes száma alapján méri október 1-jei adatok Heves megye 15

16 alapján a megyében száz 15 éves és idősebb nőre 153 élveszületés jutott, ez néggyel kevesebb, mint február 1-jén. A mérséklődő szülésgyakoriság és a 15 éves és idősebb nők számának (3,3 százalékos) csökkenése következtében az összes élveszületett gyermek száma 5,6 százalékkal kevesebb volt 2011-ben, mint az előző népszámlálás idején ben a száz 15 éves és idősebb nőre jutó élveszületett gyermekek száma a éves korcsoportban volt a legmagasabb (197), ezek a nők 2011-ben döntően az éves korcsoportba tartoztak, tartva vezető helyüket (198). A 45 év alatti korcsoportok mindegyikében, valamint 60 éves és idősebbeknél csökkent a termékenység ábra Száz 15 éves és idősebb nőre jutó élveszületett gyermekek száma Családi állapot szerint a legnagyobb termékenység az özvegyeknél volt (annak ellenére, hogy 2001-hez képest csökkent a szülésgyakoriságuk). Az összes élveszületett gyermek 53 százalékánál az anya házas családi állapotú volt a évi népszámlálás eszmei időpontjában (2001-ben 61 százalékánál). Száz házas nőre 2001-ben 185, 2011-ben 189 élveszületés jutott. A házas nők számának jelentős (19 százalékos) csökkenése következtében a termékenységük emelkedése ellenére is az összes élveszületett gyermekeik száma kevesebb, mint az előző népszámlálás idején. A 25 évesnél fiatalabbaknál és a 44 évesnél idősebbeknél nőtt, a éveseknél csökkent, a éveseknél nem változott a két utóbbi népszámlálás között a száz megfelelő korú nőre jutó élveszületett gyermekek száma. A hajadon családi állapotú nőknél a szülésgyakoriság 2001-hez képest duplájára emelkedett ben az összes élveszületett gyermek 5,9 százalékánál az anya hajadon családi állapotú volt. A hajadonoknál minden korcsoportban nagyobb volt a termékenység szintje 2011-ben, mint 2001-ben. Az elvált nők száma 34 százalékkal, élveszületett gyermekeiké 40 százalékkal emelkedett a két utolsó népszámlálás között, esetükben a száz nőre jutó élveszületett gyermekek száma 2001-ben 170 volt, ami 2011-re 177-re nőtt tábla Száz 15 éves és idősebb nőre jutó élveszületett gyermekek száma a nő családi állapota szerint Év Hajadon Házas Özvegy Elvált Összesen Településtípusonként vizsgálva a legmagasabb szülésgyakoriság a községekben, nagyközségekben, a legalacsonyabb a megyeszékhelyen volt. A járások között jelentős különbségek figyelhetők meg: a Hevesi járásban a száz 15 éves és idősebb nőre jutó élveszületések száma 34 százalékkal magasabb volt, mint a legkisebb értékű Egri járásban. A megyében tíz olyan község, nagyközség található, ahol száz 15 éves és idősebb nőre 200, illetve ennél is több élveszületés jutott, közöttük kiemelkedett Tarnabod (252), Átány (220), Kömlő (218). A 15 éves és idősebb nők 39 százaléka két gyermeknek, 24 százaléka egy gyermeknek, 10 százaléka három gyermeknek, 4,4 százaléka négy és több gyermeknek adott életet, 23 százalékuknak nem volt gyermeke 2011-ben. Ez a megoszlás szinte változatlan maradt 2001-hez képest. A hajadonok kivételével minden családi állapotban a kettő gyermeket szült nők aránya a legmagasabb, ami a házasoknál a legnagyobb (51 százalék) ben a gyermektelenek aránya a hajadonok között 78 százalék, az egy gyermeket szült nőké az elváltaknál 33 százalék. 16 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, Területi adatok

17 Egerben a legnagyobb (31 százalék) azon nők aránya, akik nem szültek gyermeket, a többi városban ez az arány 23 százalék, a községekben, nagyközségekben 20 százalék. Ezzel szemben a megyeszékhelyen a legalacsonyabb a négy és több gyermeket szült nők hányada, míg a községekben, nagyközségekben a legmagasabb. A Pétervásárai járásban legalacsonyabb azoknak a nőknek az aránya, akik nem szültek (18 százalék), ezzel ellentétben itt a legmagasabb az egy gyermeknek életet adó nőké. A három (15 százalék), a négy és több (9,4 százalék) gyermeket szült nők hányada a Hevesi járásban kiemelkedő. Az utóbbi esetében háromszor nagyobb az arány a Hevesi járásban, mint az Egriben. A négy és több gyermeket szült 15 éves és idősebb nők hányada kimagasló Tarnabodon, ahol a megyei átlagnál hatszor magasabb Iskolázottság, nyelvtudás Heves megye népességének iskolázottsága folyamatosan javul. Növekszik a közép- és felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezők népességen belüli aránya és egyre kevesebb azok hányada, akik alapfokú végzettséggel sem rendelkeznek. A október 1-jei adatok alapján Heves megye 15 éves és idősebb népességének 0,6 százaléka az általános iskola első osztályát sem fejezte be, 0,4 százaléka az 1 3. évfolyamot, 1,3 százaléka a 4 5. évfolyamot, 4,4 százaléka a 6 7. osztályt végezte el. A népesség 29 százalékának legmagasabb befejezett iskolai végzettsége az általános iskola 8. osztálya, 23 százalékának a középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevél, 28 százalékának az érettségi, 13 százalékának az egyetemi vagy főiskolai oklevél október 1-jén a férfiak aránya egyedül a középfokú iskolát érettségi nélkül, szakmai oklevéllel végzetteknél magasabb a nőkénél, a többi iskolai végzettségnél viszont a nők hányada nagyobb. Településtípusonként eltérő a megye 15 éves és idősebb népességének legmagasabb befejezett iskolai végzettsége. A évi népszámlálás adatai alapján Egerben és a megye többi nyolc városában élők iskolai végzettsége magasabb, mint a községekben, nagyközségekben élőké. Eger népességének 38 százaléka érettségivel, 25 százaléka diplomával rendelkezett. A többi városban nagyobb arányban voltak azok, akik a középfokú iskolát érettségi nélkül, szakmai oklevéllel végezték, valamint azok, akik az általános iskola 8 vagy annál alacsonyabb osztályát fejezték be. A községek, nagyközségek népességére a városokhoz képest alacsonyabb iskolázottsági szint a jellemző. A községek, nagyközségek népességének 8,9 százaléka az általános iskola 8. osztálynál kevesebbet végzett, 34 százaléka legfeljebb az általános iskola Történeti áttekintés A megyében évtizedek óta csökken a házasok aránya, amit a nőtlenek, a hajadonok, az elváltak és az özvegyek hányadának növekedése kísér ban a népesség 18 százaléka volt nőtlen, hajadon, ez az arány népszámlálási adatok szerint 1980-ig valamelyest mérséklődött, ezt követően fokozatosan emelkedett. A házasok aránya 1980-ig lassan, ezután nagyobb ütemben csökkent. A két nem között az elmúlt évtizedekben a férfiaknál mindig is magasabb volt a nőtlenek és házasok aránya, mint a nőknél a hajadonoké és a házasoké. A születések száma évtizedek óta csökken. A száz nőre jutó élveszületett gyermekek száma 1980 és 2011 között 26-tal csökkent. A házas nők száma fokozatosan mérséklődik, azonban a női népességen belüli arányuk így is a legnagyobb. Termékenységük magasabb, mint a hajadonoké, valamint az elváltaké. Szülésgyakoriságuk 1990-ig visszaesett, ezt követően emelkedett. A hajadon és elvált nők termékenysége 2011-ben magasabb, mint 1980-ban. Az 1980-as népszámlálás adatai alapján a 15 éves és idősebb nők 19 százaléka még nem szült, 26 százalékuk egy gyermeket, 34 százalékuk két gyermeket, 11 százalékuk három gyermeket, 9,7 százalékuk négy és több gyermeket hozott a világra re 1980-hoz képest jelentősen emelkedett a kettő gyermeket szült nők (4,8 százalékponttal) és csökkent (5,3 százalékponttal) a négy és több gyermeknek életet adók aránya. Helyünk az országban A megyében a nőtlen, a hajadon, az elvált személyek aránya alacsonyabb, míg a házasoké és az özvegyeké magasabb az országos átlagnál. A száz 15 éves és idősebb nőre jutó összes élveszületett gyermekek száma Heves megyében (153) magasabb az országos átlagnál (147). A megyében az országoshoz képest nagyobb az egy és két gyermeknek életet adó nők aránya Heves megye 17

18 ábra A 15 éves és idősebb népesség megoszlása legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint, nemenként 8. osztályát, 25 százaléka a középfokú iskolát érettségi nélkül, szakmai oklevéllel fejezte be, az érettségi 24, a diploma 8,2 százalékuknak jelentette a legmagasabb befejezett iskolai végzettséget 2011-ben. A október 1-jei népszámlálás adatai alapján a megyében a 10 éves és idősebb népesség 0,7 százaléka az általános iskola első évfolyamát sem végezte el. Arányuk a nők körében 0,8, a férfiaknál 0,5 százalék. A megfelelő korú népességen belüli hányaduk egyik korcsoportban sem kimagasló: a 70 évesnél fiatalabbak esetében sehol sem érte el az egy százalékot, a éves korosztálynál 1,1 százalék, a 75 éves és idősebbeknél 1,6 százalék. A megyében tíz év alatt 14 százalékkal mérséklődött azok száma, akik az általános iskola első évfolyamát sem végezték el ben a 15 éves és idősebb népesség 93 százalékának volt befejezett általános iskolai végzettsége, a férfiak 96, a nők 91 százalékának. Összességében számuk 5,4 százalékkal, 245,7 ezer főre bővült 2001-hez képest. Az általános iskolai végzettséggel rendelkezők 52 százaléka nő, 48 százaléka férfi volt. A nemenkénti arány tíz év alatt egy százalékponttal, a nők előnyére változott. Heves megyében a 18 évesek és idősebbek 43 százalékának volt legalább érettségije. A legalább érettségivel rendelkezők száma 2001 és 2011 között 26 százalékkal nőtt, ezen belül a nőké 27, a férfiaké 26 százalékkal. Az érettségizett férfiak aránya a népszámlálási adatok alapján 1980-ig meghaladta a nőkét, ekkor megfordult a tendencia, 2011-ben már 14 százalékponttal magasabb volt a nők körében az érettségizettek aránya, mint a férfiaknál. A és évesek között a legnagyobb a legalább érettségivel rendelkezők aránya (63, illetve 61 százalék), ami a éves korcsoportokban 43, illetve 53 százalék között mozgott. A 65 éves és idősebb korcsoportban alacsonyabb ez az arány. Heves megyében az érettségizettek aránya összességében a nőknél magasabb, mint a férfiaknál, ezen belül korcsoportonként a 65 évnél fiatalabbaknál ábra A legalább érettségizettek aránya a 18 éves és idősebb népességben, 2011 (%) A 25 éves és idősebb népesség 15 százaléka rendelkezett egyetemi vagy főiskolai oklevéllel. A megfelelő 18 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, Területi adatok

19 korú népességen belül a 70 év alatti korcsoportokban mindenhol meghaladta a diplomások aránya a tíz százalékot. Egyetemi vagy főiskolai oklevéllel a 25 29, valamint a évesek 22, illetve 21 százaléka rendelkezett. Az ennél idősebb korcsoportokban az életkor emelkedésével párhuzamosan arányuk 2001-hez képest csökkent: a évesek 8,6, a 75 év felettiek 5,9 százaléka volt diplomás a évi népszámláláskor. A megyében az egyetemi vagy főiskolai oklevelet szerzett személyek 57 százaléka nő volt, a nemek közötti arányuk 2001 óta 6 százalékponttal emelkedett. Az elmúlt tíz év folyamán a nők iskolai végzettsége emelkedett inkább, mint a férfiaké. Az érettségizetteknél a 18 éves és idősebb népességen belül ez az arány a nőknél 35-ről 46 százalékra, a férfiaknál 32-ről 41 százalékra növekedett. A diplomások részesedése a 25 éves és idősebb népességen belül a nőknél 9,1-ről 15 százalékra, a férfiaknál 11-ről 14 százalékra nőtt. Településtípusonként vizsgálva a 15 éves és idősebb népességen belül a legalább általános iskola 8. évfolyamát elvégzett személyek aránya a megyeszékhelyen és a többi városban kedvezőbb a megyei átlagnál. A községek, nagyközségek megfelelő korú népességének 91 százaléka fejezte be az általános iskolát. A 18 éves és idősebb népességen belül a megyeszékhelyen rendelkeztek legnagyobb arányban legalább érettségivel, 23 százalékponttal magasabb hányadban, mint a megyében átlagosan. A községekben, nagyközségekben az érettségizettek aránya 50 százaléka a megyeszékhelyének. Egerben a 25 éves és idősebb népességen belül az egyetemi, főiskolai oklevéllel rendelkezők aránya 29 százalék, ami 14 százalékponttal magasabb a megyei átlagnál. A többi nyolc városban a megfelelő korú népességen belül 16 százalékos, a községekben, nagyközségekben 9 százalékos volt a diplomások hányada. A 10 éves és idősebbek közül az általános iskola első osztályát sem végzettek aránya a városok közül Bélapátfalván magas, a községek, nagyközségek esetében Tarnabodon, Erken, Bátorban és Sarudon. Az általános iskola 8. évfolyamát a 15 éves és idősebb népességen belül legkisebb arányban Kömlőn és Tarnaleleszen végezték el. A 18 éves és idősebb népességből az érettségivel rendelkezők hányada Tarnabodon a legalacsonyabb, illetve további 13 községben, nagyközségben alacsony, 20 százalék alatti ez az arány. Magyarországon legutóbb a évi népszámlálás során térképezték fel teljes körűen a lakosság nyelvismeretét. Mindenki saját értékítélete szerint nyilatkozott nyelvtudásáról. Heves megye lakosságának idegennyelv-tudása kissé javult 2001-hez képest (az anyanyelvi kérdésre válaszoló magyar anyanyelvű népesség adatai alapján). A csak magyarul beszélő magyar anyanyelvű népesség száma a évi népszámlálás óta csökkent, a más nyelvet is beszélőké emelkedett a kérdésre válaszolók körében, ami 4,1 százalékpontos arányeltolódást eredményezett a más nyelvet is beszélők esetében. A magyar anyanyelvű megyei népesség körében az idegen nyelvek közül az angol volt a legnépszerűbb, aránya a legnagyobb mértékben 4,5 százalékponttal növekedett tíz év alatt. Az angol nyelvet 32,6 ezer fő beszélte, mely 34 százalékkal több, mint a évi tábla A népesség iskolai végzettsége, 2011 A 15 éves A 18 éves A 25 éves (%) Településtípus legalább az általános iskola 8. évfolyamát elvégezték és idősebb népességből azok aránya, akik legalább érettségivel rendelkeznek egyetemi, főiskolai oklevéllel rendelkeznek Megyeszékhely 97,5 66,3 28,9 Többi város 94,5 48,5 16,3 Városok összesen 95,7 55,6 21,2 Községek, nagyközségek 91,1 33,2 9,0 Megye összesen 93,2 43,5 14, Heves megye 19

20 népszámláláskor. Ezt követte a német nyelv, amit a magyar anyanyelvűek közül 18 ezren (2001-hez képest 13 százalékkal kevesebben) jelöltek meg. Ez az anyanyelvi kérdésre válaszolók 6,7 százalékát jelentette. Harmadikként az orosz nyelvet emelhetjük ki, bár e nyelvet beszélők köre is szűkült 2001 óta: 2011-ben 3,3 ezer fő beszélt oroszul, ez 32 százalékos visszaesést jelentett 2001-hez képest október 1-jén Heves megye népességének 70 százaléka csak anyanyelvén, 16 százaléka az anyanyelvén kívül más nyelven is beszélt. Az anyanyelvi kérdésre a megyei népesség 14 százaléka nem válaszolt. Az anyanyelvén kívül más nyelvet is beszélők legnagyobb hányada (63 százaléka) a évesekhez tartozott. Az angol nyelvismeretet 74 százalékban, a németet 63 százalékban a éves korosztályba tartozók, az oroszt 54 százalékban a évesek jelölték meg a évi népszámláláskor. (A évesek az angol vagy a német nyelvet, a éves korosztály az orosz nyelvet tanulta kötelező idegen nyelvként). Az anyanyelvén kívül más nyelvet is beszélők 52 százaléka nő, 48 százaléka férfi volt. Beszélt nyelv tábla A magyar anyanyelvű népesség idegennyelv-tudása fő a válaszolók százalékában fő a válaszolók százalékában Csak magyarul beszél , ,6 Más nyelvet is beszél , ,4 Ebből: angol , ,3 német , ,7 orosz , ,2 Történeti áttekintés Heves megye lakosságának képzettségi szintje folyamatosan emelkedik, növekszik a közép-, illetve a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya. Ezt a folyamatot részben a nemzedékváltás okozza, hiszen a fiatalabb korosztályok képzettebbek, mint az idősebbek ban a 10 éves és idősebb népesség 4 százaléka tartozott az alapfokú iskolát nem végzettekhez, arányuk tízévenként folyamatosan csökkent. A évi népszámláláskor 1,8 ezer fő nem végezte el az általános iskola első évfolyamát sem, ami 16 százaléka az évinek. Népszámlálási adatok alapján 1960-ban a 15 éves és idősebb népesség 26 százaléka, 1970-ben 45 százaléka rendelkezett általános iskolai végzettséggel. Arányuk 1980-ra 61 százalékra emelkedett. Ez a tendencia folytatódott, így 2011-re elérte a 93 százalékot. A 18 éves és idősebbek közül a legalább érettségivel rendelkezők aránya 1970-ben 12, 1980-ban 19,5, 1990-ben 26, 2001-ben 33 százalék volt ben a megyében a megfelelő korú népesség 43 százaléka rendelkezett legalább középiskolai érettségivel. Heves megyében a diplomások aránya is folyamatosan bővül. Az évi népszámláláskor a 25 éves és idősebb népesség 2,7 százaléka rendelkezett egyetemi vagy főiskolai oklevéllel, 1980-ban a megfelelő korú népesség 4,6 százaléka, 1990-ben már 7,8 százaléka ben 15 százaléka diplomás volt. Ez az arány tíz év alatt 4,7 százalékponttal növekedett. A férfiak iskolázottsága a népszámlálás adatai alapján 1960 és 1990 között meghaladta a nőkét, ezt követően ez a tendencia megfordult. Az érettségizettek esetében a megfelelő korú népességen belül a nemenkénti megoszlás a férfiaknak kedvezett 1980-ig, 1990-ben az érettségivel rendelkezők 54 százaléka nő volt. A 25 éves és idősebb népességen belül a diplomás nők férfiakhoz viszonyított alacsonyabb aránya volt a jellemző 1990-ig ben az egyetemi, illetve főiskolai oklevéllel rendelkezők 57 százaléka már nő volt. 20 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, Területi adatok

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.10. Heves megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.10. Heves megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.10. Heves megye Miskolc, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-406-4 Készült a Központi

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.5. Borsod-Abaúj-Zemplén megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.5. Borsod-Abaúj-Zemplén megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.5. Borsod-Abaúj-Zemplén megye Miskolc, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-401-9

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.5. Borsod-Abaúj-Zemplén megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.5. Borsod-Abaúj-Zemplén megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.5. Borsod-Abaúj-Zemplén megye Miskolc, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-401-9

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.13. Nógrád megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.13. Nógrád megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.13. Nógrád megye Miskolc, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-409-5 Készült a Központi

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Pécs, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-999-9 Készült a Központi

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.19. Veszprém megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.19. Veszprém megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.19. Veszprém megye Veszprém, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-415-6 Készült a

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.15. Somogy megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.15. Somogy megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.15. Somogy megye Pécs, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-411-8 Készült a Központi

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.17. Tolna megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.17. Tolna megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.17. Tolna megye Pécs, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-413-2 Készült a Központi

Részletesebben

10. 10. Vallás, felekezet

10. 10. Vallás, felekezet 10. 10. Vallás, felekezet Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 10. Vallás, felekezet Budapest, 2014 Központi Statisztikai Hivatal, 2014 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-356-5 Készült

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.9. Hajdú-Bihar megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.9. Hajdú-Bihar megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.9. Hajdú-Bihar megye Debrecen, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-405-7 Készült

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.12. Komárom-Esztergom megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.12. Komárom-Esztergom megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.12. Komárom-Esztergom megye Veszprém, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-408-8 Készült

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.11. Jász-Nagykun-Szolnok megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.11. Jász-Nagykun-Szolnok megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.11. Jász-Nagykun-Szolnok megye Debrecen, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-407-1

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.16. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.16. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.16. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Debrecen, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-412-5

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.4. Békés megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.4. Békés megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.4. Békés megye Szeged, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-400-2 Készült a Központi

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.7. Fejér megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.7. Fejér megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.7. Fejér megye Veszprém, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-403-3 Készült a Központi

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.14. Pest megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.14. Pest megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.14. Pest megye Budapest, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-410-1 Készült a Központi

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.18. Vas megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.18. Vas megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.18. Vas megye Győr, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-414-9 Készült a Központi

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.16. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.16. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.16. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Debrecen, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-412-5

Részletesebben

Vukovich Gabriella: Egyedülálló szülők és gyermeküket egyedül nevelő szülők

Vukovich Gabriella: Egyedülálló szülők és gyermeküket egyedül nevelő szülők Vukovich Gabriella: Egyedülálló szülők és gyermeküket egyedül nevelő szülők (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Vukovich Gabriella (1999): Egyedülálló

Részletesebben

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024 CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.8. Győr-Moson-Sopron megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.8. Győr-Moson-Sopron megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.8. Győr-Moson-Sopron megye Győr, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-404-0 Készült

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.20. Zala megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.20. Zala megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.20. Zala megye Győr, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-416-3 Készült a Központi

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Országos adatok

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Országos adatok Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Országos adatok Budapest, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-417-0 Készült a Központi Statisztikai

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.19. Veszprém megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.19. Veszprém megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.19. Veszprém megye Veszprém, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-415-6 Készült a

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok Pest megye

Központi Statisztikai Hivatal ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok Pest megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.14. Pest megye Budapest, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-410-1 Készült a Központi

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK 2. szám Demográfiai jellemzők Gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság Háztartás, család Lakáskörülmények

Részletesebben

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Népesség, népmozgalom Magyarországon az 1980-as évek elejére új demográfiai helyzet állt elő. A XX. század korábbi évtizedeit

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.2. Bács-Kiskun megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.2. Bács-Kiskun megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.2. Bács-Kiskun megye Szeged, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-398-2 Készült a

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL 2015. november 2. Tartalomjegyzék Fogalmak... 4 Demográfia népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság... 6 Halálozás (mortalitás)

Részletesebben

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Népesség Az EU 28 tagállamának népessége 508 millió fő, amelynek alig 2%-a élt on 2015 elején. Hazánk lakónépessége 2015. január

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.6. Csongrád megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.6. Csongrád megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.6. Csongrád megye Szeged, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-402-6 Készült a Központi

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE Magyarország népessége az első hivatalos népszámláláskor (1870) a mai területre számítva 5 011 310 fő volt, a 2005. április 1-jei eszmei időpontú mikrocenzus adatai alapján 10 090

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.2. Bács-Kiskun megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.2. Bács-Kiskun megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.2. Bács-Kiskun megye Szeged, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-398-2 Készült a

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE Az időskorúak főbb demográfiai jellemzői Magyarország népesedési viszonyait az elmúlt negyedszázadban fogyás és öregedés jellemezte. A mikrocenzus időpontjában, 2005. április 1-jén

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. 2005. ÉVI MIKROCENZUS 9. Iskolázottsági adatok

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. 2005. ÉVI MIKROCENZUS 9. Iskolázottsági adatok KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL 2005. ÉVI MIKROCENZUS 9. Iskolázottsági adatok BUDAPEST, 2006 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2006 ISBN-10: 963-235-055-3 (nyomdai) ISBN-13: 978-963-235-055-4 (nyomdai) ISBN-10:

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 11. Fogyatekossäggal elök

Központi Statisztikai Hivatal. 11. Fogyatekossäggal elök Központi Statisztikai Hivatal. EVI NEPSZÄMLÄLÄS 11. Fogyatekossäggal elök Budapest, 2014 TARTALOM Bevezetö 5 Täbläzatok 7 1. A fogyatekossäggal elök visszatekintö adatai 11 2. A fogyatekossäggal elök reszletes

Részletesebben

Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben. L. Rédei Mária, D.Sc.

Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben. L. Rédei Mária, D.Sc. Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben L. Rédei Mária, D.Sc. Miből élünk jövőre? És Hosszútávon? XIX. Országos Urbanisztikai Konferencia, 2013. 04.17-19. Mosonmagyaróvár Megállapítható

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN

A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN A VIZSGÁLT TERÜLET ÉS DEMOGRÁFIAI MUTATÓK A vizsgált terület lehatárolása Az állandó népesség számának alakulása A határ menti régió

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZGYŰLÉS 2013. NOVEMBER 28-I TESTÜLETI ÜLÉSÉRE

ELŐTERJESZTÉS A KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZGYŰLÉS 2013. NOVEMBER 28-I TESTÜLETI ÜLÉSÉRE Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi főosztály ELŐTERJESZTÉS A KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZGYŰLÉS 2013. NOVEMBER 28-I TESTÜLETI ÜLÉSÉRE Tárgy: A 2011. évi népszámlálás tapasztalatai Komárom-Esztergom

Részletesebben

16. 16. A családtípusok jellemzői

16. 16. A családtípusok jellemzői 16. 16. A családtípusok jellemzői Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 16. A családtípusok jellemzői Budapest, 2015 Központi Statisztikai Hivatal, 2015 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-476-7

Részletesebben

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS Pályázó: Tét Város Önkormányzata Készítette: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. Alvállalkozó: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...

Részletesebben

7. Iskolázottsági adatok

7. Iskolázottsági adatok 7. 7. Iskolázottsági adatok Központi Statisztikai Hivatal. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 7. Iskolázottsági adatok Budapest, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-353-1 Készült

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

A MAGUKAT BAPTISTÁNAK VALLÓK SZOCIODEMOGRÁFIAI SAJÁTOSSÁGAI. Készítették: Kocsis-Nagy Zsolt Lukács Ágnes Rövid Irén Tankó Tünde Tóth Krisztián

A MAGUKAT BAPTISTÁNAK VALLÓK SZOCIODEMOGRÁFIAI SAJÁTOSSÁGAI. Készítették: Kocsis-Nagy Zsolt Lukács Ágnes Rövid Irén Tankó Tünde Tóth Krisztián A MAGUKAT BAPTISTÁNAK VALLÓK SZOCIODEMOGRÁFIAI SAJÁTOSSÁGAI Készítették: Kocsis-Nagy Zsolt Lukács Ágnes Rövid Irén Tankó Tünde Tóth Krisztián 2013 1 Tartalomjegyzék 1. Előszó...3 2. Bevezető...3 3. A baptisták

Részletesebben

Népmozgalom, 2012* 1. ábra. A népesség nem és korcsoport szerint, 2013. január 1. +

Népmozgalom, 2012* 1. ábra. A népesség nem és korcsoport szerint, 2013. január 1. + 213/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VII. évfolyam 3. szám 213. április 25. Népmozgalom, 2* A tartalomból 1 Összefoglaló 2 Természetes és tényleges szaporodás, fogyás 2 Születés

Részletesebben

Elôzetes adatok A NÉPESSÉG ÉS A LAKÁSÁLLOMÁNY JELLEMZÔI

Elôzetes adatok A NÉPESSÉG ÉS A LAKÁSÁLLOMÁNY JELLEMZÔI 2. Elôzetes adatok A NÉPESSÉG ÉS A LAKÁSÁLLOMÁNY JELLEMZÔI 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 2. Előzetes adatok A népesség és a lakásállomány jellemzői Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 2. Előzetes

Részletesebben

14. 14. A népesség iskolázottsága

14. 14. A népesség iskolázottsága 14. 14. A népesség iskolázottsága Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 14. A népesség iskolázottsága Budapest, 2014 Központi Statisztikai Hivatal, 2014 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-471-2

Részletesebben

Heves

Heves Engedélyezési terv beadásának tervezett Kivitelezés megkezdés Kivitelezés befejezés Járás Település Nyertes pályázó Közintézményi IH Üzleti IH Lakossági IH határideje tervezett határideje tervezett határideje

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA Munkaügyi Központja FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA 1 1. Vezetői összefoglaló 1.1 Főbb megyei munkaerő-piaci adatok 2013-ban a nyilvántartásban szereplő álláskeresők száma a 2012. decemberi értékről

Részletesebben

SZEGED NÉPESSÉGÉNEK DEMOGRÁFIAI ÉS LAKÁSHELYZETE

SZEGED NÉPESSÉGÉNEK DEMOGRÁFIAI ÉS LAKÁSHELYZETE Központi Statisztikai Hivatal SZEGEDI IGAZGATÓSÁGA SZEGED NÉPESSÉGÉNEK DEMOGRÁFIAI ÉS LAKÁSHELYZETE, 2007. október KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL SZEGEDI IGAZGATÓSÁGA, 2007 ISBN 978-963-235-145-2 (nyomtatott)

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15. STATISZTIKAI TÜKÖR A népesedési folyamatok társadalmi különbségei 214/126 214. december 15. Tartalom Bevezető... 1 1. Társadalmi különbségek a gyermekvállalásban... 1 1.1. Iskolai végzettség szerinti különbségek

Részletesebben

A NYUGDÍJASOK ÉS JÁRADÉKOSOK HELYZETE 2007 ELEJÉN A DÉL-DUNÁNTÚLON

A NYUGDÍJASOK ÉS JÁRADÉKOSOK HELYZETE 2007 ELEJÉN A DÉL-DUNÁNTÚLON Központi Statisztikai Hivatal Pécsi Igazgatósága A NYUGDÍJASOK ÉS JÁRADÉKOSOK HELYZETE 2007 ELEJÉN A DÉL-DUNÁNTÚLON Száma: 8 / 2007 Pécs, 2007. december Központi Statisztikai Hivatal Pécsi Igazgatóság,

Részletesebben

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői Bács-Kiskun megyében, 2015 januárjában egy év távlatában csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma 1456 fővel (5,6%-kal). A nyilvántartott álláskeresők

Részletesebben

Lakásbérleti jogonként: 6000 Ft/év. Külterületi építményenként:

Lakásbérleti jogonként: 6000 Ft/év. Külterületi építményenként: Heves megye Vagyoni típusú adók Kommunális jellegű adók Helyi iparűzési adó 1 Abasár 7000 Ft/év 200 Ft/nap 1,8% 2 Adács 11000 Ft/év 0,8% 500 Ft/nap 3 Aldebrő 8000 Ft/év 2000 Ft/fő 4 Andornaktálya Beépítetlen

Részletesebben

Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján. Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék

Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján. Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék 6 5 4 3 2 1 A Föld népességszám-változása az utóbbi kétezer évben (adatforrás:

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI IGAZGATÓSÁGA A FOGLALKOZTATÁS ÉS A MUNKANÉLKÜLISÉG TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI AZ ELMÚLT 55 ÉVBEN

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI IGAZGATÓSÁGA A FOGLALKOZTATÁS ÉS A MUNKANÉLKÜLISÉG TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI AZ ELMÚLT 55 ÉVBEN KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI IGAZGATÓSÁGA A FOGLALKOZTATÁS ÉS A MUNKANÉLKÜLISÉG TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI AZ ELMÚLT 55 ÉVBEN Miskolc, Eger, Salgótarján 2006 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI

Részletesebben

Heves megye Vagyoni típusú adók Kommunális jellegű adók Helyi iparűzési adó 1 Abasár Lakás: 150 Ft/nap 1,8% Telek: 2 Adács 0,8% 500 Ft/nap 3 Aldebrő 8000 Ft/év 2000 Ft/fő 4 Andornaktálya Beépítetlen telek:

Részletesebben

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása Munkaerőpiaci információk a Közép-Dunántúlon A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása 2008. 1. A régió területi, földrajzi, népesség jellemzői A Közép-dunántúli régió

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

A kistelepülések helyzete az Alföldön

A kistelepülések helyzete az Alföldön A kistelepülések helyzete az Alföldön Központi Statisztikai Hivatal Szeged 2009. augusztus Központi Statisztikai Hivatal, 2009 ISBN 978-963-235-261-9 (internet) ISBN 978-963-235-260-2 (nyomdai) Felelős

Részletesebben

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020.

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1. melléklet a /2016.(IV.28.) Öh.sz.határozathoz SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS Elvi alapok meghatározása Jövőkép Alapelvek és értékek

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. szeptember 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség 2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség A kilencvenes években a több évtizedes szünet után tömegesen jelentkező munkanélküliség, az ország területi társadalmi folyamatainak meghatározó elemévé vált.

Részletesebben

Népmozgalom, 2007. január december

Népmozgalom, 2007. január december 28/13 Összeállította: Népességstatisztikai fõosztály Népmozgalmi statisztikai osztály www.ksh.hu II. évfolyam 13. szám 28. március 18. Népmozgalom, 27. január december A tartalomból 1 Összefoglaló 2 Házasságkötés,

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN GYŐR 2006. május KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN ISBN 963 215 974 8 ISBN

Részletesebben

Népmozgalom, 2009. január december

Népmozgalom, 2009. január december 21/42 Összeállította: Központi Statisztikai hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 42. szám 21. március 23. Népmozgalom, 29. január december A tartalomból 1 Összefoglaló 2 Házasságkötés, válás 3 Születés, terhességmegszakítás

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás... 7 Mezőgazdaság... 8 Ipar...

Részletesebben

Családtípusok* és párkapcsolati formák változása a népszámlálási adatok tükrében

Családtípusok* és párkapcsolati formák változása a népszámlálási adatok tükrében 213/115 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VII. évfolyam 115. szám 214. január 13. Családtípusok* és párkapcsolati formák változása a népszámlálási adatok tükrében A tartalomból 1

Részletesebben

Társadalmi jellemzõk, 2006. Társadalmi jellemzõk, 2006. Központi Statisztikai Hivatal

Társadalmi jellemzõk, 2006. Társadalmi jellemzõk, 2006. Központi Statisztikai Hivatal Társadalmi jellemzõk, 2006 Társadalmi jellemzõk, 2006 Ára: 2000,- Ft Központi Statisztikai Hivatal KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL TÁRSADALMI JELLEMZÕK, 2006 Budapest, 2007 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL,

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Készítette: Darida Zsuzsa köztisztviselő 2013. június 27. Felülvizsgálva: 2015. június 25. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG STATISZTIKAI ZSEBKÖNYVE

AZ ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG STATISZTIKAI ZSEBKÖNYVE 8 AZ ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG STATISZTIKAI ZSEBKÖNYVE 2008 Kiadja az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Budapest, XIII. Visegrádi u. 49. Postacím: 1392 Bp. Pf. 251. Telefon: 270-8000;

Részletesebben

Ezek a mai fiatalok?

Ezek a mai fiatalok? Ezek a mai fiatalok? A magyarországi 18-29 éves fiatalok szocioökonómiai sajátosságai a Magyar Ifjúság 2012 kutatás eredményei tükrében Hámori Ádám Szociológus, főiskolai tanársegéd, KRE TFK hamori.adam@kre.hu

Részletesebben

ISBN: 978-963-235-348-7 9 789632 353487 Elôzetes adatok KSH_kiadvanysorozat_kotet_1_borito_vonalkoddal.indd 1 2012.03.21. 9:57

ISBN: 978-963-235-348-7 9 789632 353487 Elôzetes adatok KSH_kiadvanysorozat_kotet_1_borito_vonalkoddal.indd 1 2012.03.21. 9:57 Elôzetes adatok Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 1. Előzetes adatok Budapest, 2012 Központi Statisztikai Hivatal, 2012 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-348-7 Készült a Központi

Részletesebben

1. Bevezető. 2. Zenta Község népessége 2002-ben

1. Bevezető. 2. Zenta Község népessége 2002-ben 1. Bevezető Zenta népességének demográfiai folyamatai nem érthetőek meg Vajdaság demográfiai folyamatai nélkül. Egy községben vagy településen végbemenő demográfiai folyamatokat meghatározó tényezőket

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE Család és gyermek: egy kis módszertan A modern értelemben vett népszámlálások magyarországi történetének csaknem kezdeteitől lehetőség volt a családok, azon belül a családi kapcsolatok

Részletesebben

Bevezetett helyi adók Heves megye 2009. január 1-jei állapot

Bevezetett helyi adók Heves megye 2009. január 1-jei állapot Bevezetett helyi k Heves megye 2009. január 1-jei állapot Vagyoni típusú k Kommunális jellegű k Helyi iparűzési lakás nem lakás Telek kommunális ja kommunális idő utáni idegenforgalmi utáni árbevétel átalány

Részletesebben

A népmozgalom területi különbségei

A népmozgalom területi különbségei Internetes kiadvány www.ksh.hu Központi 2009. október Statisztikai Hivatal ISBN 978-963-235-262-6 A népmozgalom területi különbségei Tartalom Összefoglaló... 2 A népesség száma és szerkezete... 3 Élveszületés...

Részletesebben

FEJES LÁSZLÓ. Sajóbábony

FEJES LÁSZLÓ. Sajóbábony FEJES LÁSZLÓ Sajóbábony Sajóbábony Miskolctól 13 km-re északra, a Bükk hegység keleti lankáinak (közelebbről a Tardonai-dombságnak) és a Sajó-medencének találkozásánál fekszik. A település két markánsan

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

2014/28 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/28 STATISZTIKAI TÜKÖR 214/28 STATISZTIKAI TÜKÖR 214. március 2. Népmozgalom, 213 Tartalom Összefoglaló...1 Természetes és tényleges szaporodás, fogyás...2 Születés...2 Terhességmegszakítás...3 Házasságkötés...3 Válás...4 Halálozás...4

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. augusztus 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal Debreceni Igazgatósága A FIATALOK HELYZETÉNEK NÉHÁNY FONTOSABB JELLEMZŐJE HAJDÚ-BIHAR MEGYÉBEN

Központi Statisztikai Hivatal Debreceni Igazgatósága A FIATALOK HELYZETÉNEK NÉHÁNY FONTOSABB JELLEMZŐJE HAJDÚ-BIHAR MEGYÉBEN Központi Statisztikai Hivatal Debreceni Igazgatósága A FIATALOK HELYZETÉNEK NÉHÁNY FONTOSABB JELLEMZŐJE HAJDÚ-BIHAR MEGYÉBEN Debrecen, 2005. június 30. Készült a KSH Debreceni Igazgatóságán ISSN 1786 9145

Részletesebben

A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése

A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése TÁMOP-1.4.5-12/1.-2012-0002 " Fejér megyei foglalkoztatási paktum támogatása A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése 2015. január 12. Készítette: Domokos

Részletesebben

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi

Részletesebben

Nemzeti és etnikai kisebbségek Magyarországon (a 2001. évi népszámlási adatok rövid összefoglalása)

Nemzeti és etnikai kisebbségek Magyarországon (a 2001. évi népszámlási adatok rövid összefoglalása) Tóth Ágnes - Vékás János Nemzeti és etnikai kisebbségek Magyarországon (a 2001. évi népszámlási adatok rövid összefoglalása) Etnikai-nemzeti Kisebbségkutatató Intézet www.mtaki.hu A népszámlálás módszertana

Részletesebben

Demográfiai, háztartási jellemzők

Demográfiai, háztartási jellemzők Acta Medicina et Sociologica Vol 5., 2014 9 Demográfiai, háztartási jellemzők Malakucziné Póka Mária Központi Statisztikai Hivatal, Debreceni Főosztály Abstract. The study presents the demographic and

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglaló... 2 Demográfia...... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6 Mezőgazdaság...

Részletesebben

Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség. Jóváhagyta: TÁJÉKOZTATÓ

Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség. Jóváhagyta: TÁJÉKOZTATÓ Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség Jóváhagyta: Jóváhagyta: Mező Barna igazgató Mező Barna Igazgató TÁJÉKOZTATÓ Püspökladány Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. november hónapban

Részletesebben

Vukovich György Harcsa István: A magyar társadalom a jelzőszámok tükrében

Vukovich György Harcsa István: A magyar társadalom a jelzőszámok tükrében Vukovich György Harcsa István: A magyar társadalom a jelzőszámok tükrében (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Vukovich György Harcsa István (1998): A

Részletesebben

FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA

FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA GYŐR 2008. Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISBN 978-963-235-218-3 Felelős szerkesztő: Nyitrai József igazgató További

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/35. Honosított magyar állampolgárok, 2003 2012. 2014. május 14.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/35. Honosított magyar állampolgárok, 2003 2012. 2014. május 14. STATISZTIKAI TÜKÖR Honosított magyar állampolgárok, 003 01 014/35 014. május 14. Tartalom Bevezető...1 A honosítottak száma...1 Előző állampolgárság... Nem és kor... Családi állapot... Területi eloszlás...

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL 2013. FEBRUÁR

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL 2013. FEBRUÁR TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 2013.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben