Központi Statisztikai Hivatal ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok Jász-Nagykun-Szolnok megye

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.11. Jász-Nagykun-Szolnok megye"

Átírás

1 Központi Statisztikai Hivatal ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok Jász-Nagykun-Szolnok megye Debrecen, 2013

2 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN ö ISBN Készült a Központi Statisztikai Hivatal Debreceni főosztályán, az Informatikai főosztály, a Népszámlálási főosztály és a Tájékoztatási főosztály közreműködésével Felelős kiadó: Dr. Vukovich Gabriella elnök Főosztályvezető: Malakucziné Póka Mária Összeállította: Kólyáné Sziráki Ágnes Varsányi Tamás Végh Lajosné A táblázó programot készítette: Papp Márton A kéziratot lektorálta: Szűcs Zoltán Tördelőszerkesztő: Bulik László Dobróka Zita Kerner-Kecskés Beatrix Weisz Tamás További információ: Novák Géza Telefon: (+36-52) , Geza.Novak@ksh.hu Internet: info@ksh.hu (+36-1) (telefon), (+36-1) (fax) Borítóterv: Lounge Design Kft. Nyomdai kivitelezés: Xerox Magyarország Kft

3 TARTALOM Köszöntöm az Olvasót!...5 Összefoglaló A népesség száma és jellemzői A népesség száma, népsűrűség Kormegoszlás, a férfiak és a nők száma Családi állapot Iskolázottság, nyelvtudás Gazdasági aktivitás Nemzetiség, anyanyelv Vallás Egészségi állapot Háztartások, családok A háztartások száma és összetétele A háztartások mérete, korösszetétele A családok száma és összetétele A családok mérete, a gyermekek száma A lakásállomány jellemzői A lakások száma A lakásállomány tulajdon és használati mód szerint A lakások mérete: alapterület, szobaszám A lakások felszereltsége, komfortossága A lakások és lakóik, laksűrűség...46 Táblázatok...49 Módszertani megjegyzések, fogalmak Jász-Nagykun-Szolnok megye 3

4

5 Köszöntöm az Olvasót! A Központi Statisztikai Hivatal 2011 októberében hajtotta végre Magyarország 15. népszámlálását. A közvélemény mielőbbi tájékoztatása érdekében az adatfeldolgozás befejezését megelőzően, 2012 márciusában az összeírás során külön gyűjtött információk alapján közöltünk előzetes adatokat a népesség számáról és a lakásállományról októberében a népesség, a háztartások és a családok, valamint a lakásállomány legfontosabb országos jellemzőit, az elmúlt évtizedben történt változásokat bemutató kötetet készítettünk a kérdőívek mintegy 1 százalékát magában foglaló mintából származó becslések alapján. A feldolgozási folyamat befejeződése után megjelenő, 21 kötetből álló kiadványsorozatunkkal kezdjük meg a évi népszámlálás végleges adatainak közzétételét. A részletes területi adatok iránt a felhasználók különböző rétegeitől érkező információigény kielégítése érdekében elsőként a területi bontású táblákat és a települések, a járások és a kistérségek adatait is magukban foglaló megyei köteteket tesszük közzé. A honlapunkon ( és kevésbé részletezett adattartalommal papíron is megjelenő kiadványsorozatunkban összesen közel 4800, megyénként mintegy 200 táblával mutatjuk be a népesség demográfiai, iskolázottsági, gazdasági aktivitási, anyanyelvi, nemzetiségi, vallási és egészségi állapotra, a háztartások és a családok összetételére, méretére, valamint a lakásállomány összetételére vonatkozó adatainkat. Az országos összefoglaló régiónkénti, megyénkénti és településtípusonkénti, a fővárosi összeállítás kerületenkénti, a megyei pedig településtípusonkénti és településenkénti összesítéseket is tartalmaz. A települések adatait járásonként és kistérségenként, valamint a települések népességnagysága szerint közöljük. Az adat-összeállítások az első fejezetben korábbi népszámlálások adatait is közlik, lehetővé téve, hogy az elmúlt évtized részletes bemutatásán túl hosszabb időszak adatainak egybevetésével több évtizedes folyamatok is nyomon követhetők legyenek. Az ENSZ-ajánlásnak és az Európai Unió népszámlálási rendeletében előírt tartalomnak is megfelelő adatok módot adnak európai és Európán kívüli országokkal történő összehasonlításokra is. Tisztelettel ajánlom minden kedves felhasználónk figyelmébe a kiadványsorozatot, valamint a további, elsősorban a honlapunkon megjelenő népszámlálási közléseinket is. Dr. Vukovich Gabriella a Központi Statisztikai Hivatal elnöke Jász-Nagykun-Szolnok megye 5

6

7 ÖSSZEFOGLALÓ 1. A népesség száma és jellemzői A évi népszámlálás időpontjában Jász-Nagykun- Szolnok megyében 386,6 ezer fő élt, 7,1 százalékkal kevesebb, mint a évi népszámláláskor között tovább folytatódott a népesség elöregedése, és emelkedett a nők népességen belüli aránya. Csökkent a házasságban élők aránya, és növekedett a házasságon kívül született gyermekek száma. Javult a népesség iskolázottsága és gazdasági aktivitási összetétele A népesség száma, népsűrűség A 29 ezer fős népességfogyás nagy részét a természetes fogyás, kisebb hányadát a vándorlási veszteség okozta. A megye népsűrűsége 69 fő/km 2 volt, amely a tíz évvel korábbinál 6-tal kevesebb Kormegoszlás, a férfiak és a nők száma között 21 százalékkal csökkent a gyermekkorúak száma. A népességen belül 15 százalékos arányt képviseltek, ugyanakkor az időskorúak részaránya 24 százalékra növekedett. A megye népességének 12 százaléka 70 évesnél idősebb. A megyében 2011-ben ezer férfira 1087 nő jutott Családi állapot A házasságban élők aránya csökkent, növekedett a nőtleneké, a hajadonoké és az elváltaké. A fiatalok egyre későbbi életkorra halasztják a házasságkötést, illetve választják az élettársi kapcsolatot a házasság helyett, és terjed a szingli életforma is. A nők termékenysége csökkent, csupán a hajadonoké emelkedett Iskolázottság, nyelvtudás között csökkent a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya és növekedett az érettségizetteké, valamint a diplomásoké. A közép- és felsőfokú végzettségek tekintetében a nők iskolázottsága meghaladta a férfiakét. Javult a népesség idegennyelv-tudása, legtöbben az angolt beszélik Gazdasági aktivitás A foglalkoztatottak és a munkanélküliek száma 2001-hez képest egyaránt emelkedett. A évesek korcsoportjában jelentősen visszaesett a foglalkoztatottság és a tanulmányi idő kitolódásával összefüggésben növekedett az eltartottak aránya Nemzetiség, anyanyelv A megye népességének 5,8 százaléka, 22 ezer fő vallotta magát valamelyik hazai nemzetiséghez tartozónak. A hazai nemzetiségűek 85 százaléka, 19 ezer fő a cigány sághoz tartozott Vallás A megyében 2011-ben 173 ezer ember vallotta magát valamelyik vallási közösséghez, felekezethez tartozónak, akiknek 72 százaléka a katolikus, 25 százaléka a református egyházat jelölte meg Egészségi állapot A megyében 23 ezer fő jelzett valamilyen fogyatékosságot, és 69 ezernek volt tartós betegsége. Legtöbben mozgásszervi és látásproblémával küzdöttek Jász-Nagykun-Szolnok megye 7

8 2. Háztartások, családok A háztartások száma az 1990-es évek mérséklődése után az egyedülállók fokozódó elterjedtségével öszszefüggésben között ismét emelkedett. A háztartásszám bővülését okozó folyamatok (a párválasztás idejének kitolódása, a gyakori válások, az özvegy nők emelkedő száma) fékezik a családok kialakulását, illetve azok felbomlásához vezetnek, így a családok száma csökken A háztartások száma és összetétele A háztartások száma az országosnál mérsékeltebben emelkedett, és meghaladta a 160 ezret. Az összes háztartás csökkenő részét képezik a családháztartások. Tovább nőtt az egyedülállók száma és aránya, 2011-re számuk meghaladta a kétszemélyes háztartásokét A háztartások mérete, korösszetétele A háztartások átlagos tagszáma 2,4 főre mérséklődött között 7,0 százalékponttal csökkent a legalább egy fiatalkorú személyt magába foglaló háztartások aránya A családok száma és összetétele között a családok száma 9,5 százalékkal, 107 ezerre csökkent ben minden ötödik család egyszülős volt. A párkapcsolaton alapuló családokon belül az élettársi kapcsolatok aránya meghaladta a 20 százalékot A családok mérete, a gyermekek száma 2011-ben száz családban átlagosan 277 személy élt, tízzel kevesebb, mint 2001-ben. A népszámláláskor a családok százalékában nem élt gyermek, illetve csak egy gyermek élt, további 21 százalékában élt kettő, 8,6 százalékában három vagy több gyermek. 3. A lakásállomány jellemzői A évi népszámlálás időpontjában 172 ezer lakást és lakott üdülőt írtak össze a megyében, 2,6 százalékkal többet, mint a évi cenzus során. A lakásállomány átlagos alapterülete növekedett, emelkedett a három- és több szobás lakások aránya között látványosan javult a lakások szennyvízcsatorna ellátottsága. A tíz évvel korábbihoz képest csökkent a laksűrűség A lakások száma A lakott lakások száma 1,4 százalékkal nőtt, az állomány 11 százalékát kitevő 18,7 ezer nem lakott lakás ugyanakkor 14 százalékkal több volt a évinél. A lakott lakások száma között a városokban 2,4 százalékkal nőtt, a községekben 1,0 százalékkal csökkent A lakásállomány tulajdon és használati mód szerint A népszámlálás idején a lakások 97 százaléka természetes személyek tulajdonában volt. A lakások 94 százalékát tulajdonosaik használták, csak minden huszadikban lakott bérlő A lakások mérete: alapterület, szobaszám A lakások átlagos alapterülete 2011-ben 76 m 2 volt, 2 m 2 -rel nagyobb, mint tíz évvel korábban. Száz lakásra átlagosan 255 szoba jutott, ez az országos átlagnál kevesebb. A kétszobás lakások aránya a megyék közül Jász- Nagykun-Szolnok megyében a legmagasabb, 46 százalék A lakások felszereltsége, komfortossága október 1-jén a megye lakott lakásainak 88 százaléka összkomfortos vagy komfortos volt. A lakások 57 százalékát egyedi helyiségfűtéssel fűtötték. A közcsatorna-hálózatra a lakások 71 százaléka kapcsolódott A lakások és lakóik, laksűrűség Száz lakott lakásra 246 lakó jutott, 22-vel kevesebb, mint tíz évvel korábban. A lakások felében egy generációhoz tartozó személyek éltek, a több generáció által lakottak között a leggyakoribb a fiatalok és középkorúak együttélése volt. 8 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, Területi adatok

9 1. A NÉPESSÉG SZÁMA ÉS JELLEMZŐI 1.1. A népesség száma, népsűrűség Jász-Nagykun-Szolnok megyében október 1-jén 386,6 ezer fő élt, 7,1 százalékkal kevesebb, mint a évi népszámlálás idején. A népesség számának alakulását a természetes népmozgalmi folyamatok (az élveszületések és a halálozások), valamint a vándorlások befolyásolják között a megyében az évi 3 4 ezer élveszületés mellett 5 6 ezer halálozás volt a jellemző. A születések és a halálozások egyenlegeként 2001 és 2011 között a természetes fogyás összességében 20 ezer főt tett ki. A vándorlási különbözet szintén csökkentette a lakosok számát, mivel 9 ezer fővel többen költöztek el a megyéből, mint amennyien odavándoroltak, így ténylegesen 29 ezer fővel fogyott a lakónépesség. Jász-Nagykun-Szolnok megye 78 települése közül a évi népszámláláskor 20 volt városi rangú. A megye településszerkezetét az alföldi megyékre jellemző, döntően nagyhatárú, egymástól viszonylag nagy távolságra lévő népes települések, illetve a folyók mentén kialakult sűrűbb aprófalvak határozzák meg. A településsűrűség viszonylag alacsony, 14 település jut ezer négyzetkilométerre. A települések átlagos lélekszáma közel kétszerese a vidéki átlagnak, és több mint fele 1 5 ezer fő közötti ábra A népesség számának alakulása Jász-Nagykun-Szolnok megye 9

10 ábra A lakónépesség változása február 1. és október 1. között (%) Településtípus szerint október 1-jén Jász- Nagykun-Szolnok megye lakosságának 19 százaléka a megyeszékhelyen, Szolnokon, 52 százaléka a többi városban, 29 százaléka községben lakott. A és évi összeírás között a évi közigazgatási besorolást alapul véve a városi ranggal rendelkező települések mindegyikében fogyott a népesség, összességében a megyei átlagnál kissé gyorsabban 7,2 százalékkal. A megyeszékhely lakossága 6,0 százalékkal, a többi városoké 7,6 százalékkal lett kevesebb. A megye községeinek nagy részében is csökkent a népesség, átlagosan 6,8 százalékkal. Legnagyobb mértékben, ötödével fogyott Nagyrév, Tiszaderzs, Tiszaroff, Tiszasüly lakossága. Mindössze nyolc településen Alattyán, Berekfürdő, Cserkeszőlő, Jászfelsőszentgyörgy, Szászberek, Tiszabura, Tiszapüspöki, Vezseny gyarapodott a lakosság, 1,8 9,0 százalék közötti mértékben. A népességcsökkenés miatt a megye népsűrűsége tíz év alatt a évi 75 fő/km 2 -ről 69 fő/km 2 -re mérséklődött. A települések közül Szolnok népsűrűsége kiugróan magas, 390 fő/km 2, a többi város közül Martfűn a legmagasabb a mutató értéke, az egy négyzetkilométerre jutó lakosok száma 283 fő, a községek közül pedig Cibakházán, ahol 113 fő jut ugyanekkora területre. A legritkábban lakott városban, Abádszalókon 32, a legalacsonyabb népsűrűségű községben, Mezőhéken átlagosan 4 lakos él egy négyzetkilométeren tábla A lakónépesség változásának tényezői Településtípus Természetes szaporodás (+), illetve fogyás ( ) Vándorlási különbözet, egyéb változás (+, ) Lakónépesség, és 2011 között, fő fő a évi százalékában fő/km 2 Megyeszékhely ,0 389,6 Többi város ,4 72,6 Városok összesen ,8 92,7 Községek, nagyközségek ,2 42,9 Megye összesen ,9 69,3 Történeti áttekintés Jász-Nagykun-Szolnok megye lakossága 1870-ben 276,8 ezer fő volt. A népesség száma az közötti II. világháborús évtizedet kivéve 1960-ig folyamatosan növekedett, ekkor érte el a maximumát, 461 ezer főt, majd az ezt követő évtizedben átmenetileg csökkent. Az 1970-es években a pozitív természetes népmozgalmi folyamatok eredményeként a lakosok száma ismét növekedett, amely a 10 ezer fős negatív vándorlási különbözetet is ellensúlyozni tudta. Az 1980-as években azonban a természetes népmozgalmi folyamatok (születések, halálozások) egyenlege is negatívvá vált, és fokozódott a vándorlási veszteség is között a lakónépesség így 20 ezer fővel mérséklődött. Az 1990-es években a rendszerváltással összefüggő recessziós környezetben, a vándormozgalomban a 10 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, Területi adatok

11 visszavándorlás vált meghatározóvá, kisebb népességszám-nyereséget okozva, miközben a természetes fogyás tovább gyorsult, amelynek hatására 10 ezer fős tényleges fogyás alakult ki között az intenzív természetes fogyás mellett az ismét megjelenő vándorlási veszteség növelte a népesség csökkenését, mivel az 1990-es évek utolsó harmadától kezdődő gazdasági növekedéssel egyidejűleg ismét fokozódott az elvándorlás. A változások együttesen igen jelentős népességfogyással jártak a két legutóbbi cenzus között. Helyünk az országban Jász-Nagykun-Szolnok megye 5581,6 km 2 területe az ország területének 6,0 százaléka, lakónépessége az országénak 3,9 százaléka. A népesség nagysága alapján a megyék sorában a középmezőnyben helyezkedik el. A megye Magyarország gyéren lakott, alacsony népsűrűségű megyéi közé tartozik, a négyzetkilométerenkénti lakosok száma az országos (107 fő/km 2 ) kétharmadát sem éri el, és az ötödik legalacsonyabb a megyék között és 2011 között a népességcsökkenés Győr-Moson-Sopron és Pest megye kivételével valamennyi megyére jellemző volt, mértéke 1,1 9,5 százalék között szóródott. Legkevésbé Hajdú-Bihar megye, legnagyobb ütemben Békés megye lakossága fogyott. Békés megye mellett csak Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén és Tolna megyék népességfogyása volt nagyobb a Jász-Nagykun-Szolnok megyeinél Kormegoszlás, a férfiak és a nők száma Jász-Nagykun-Szolnok megyében az elmúlt évtizedekben lényegesen módosult a lakosság korösszetétele. A legjelentősebb változás a gyermekkorúak (0 14 évesek) és az időskorúak (60 évesek és idősebbek) arányában tapasztalható között a gyermekkorúak aránya 18 százalékról 15 százalékra mérséklődött, ezzel egyidőben az időskorúaké 21 százalékról 24 százalékra növekedett. Így az öregedési index vagyis a száz gyermekkorúra jutó időskorúak száma a évi 120-ról 2011-re 162-re növekedett között a gyermekkorú népesség csökkent a legnagyobb mértékben, a évi összeíráskor a tíz évvel korábbinál 21 százalékkal kevesebb gyermekkorú élt a megyében. A korcsoporton belül az 5 14 évesek létszáma csökkent leginkább, 24 százalékkal. Az aktív korú (15 59 éves) népesség száma az utóbbi két népszámlálás között 7,8 százalékkal mér séklődött. Közülük a fiatal felnőttek, vagyis a éve sek 10 százalékkal, a évesek 5,2 százalékkal lettek kevesebben. A 60 éves és idősebb népesség száma ugyanakkor 6,7 százalékkal tovább emelkedett. Az aktív korú népesség társadalmi szintű eltartási terhét jelzi, hogy száz évesre (aktív korúra) mennyi gyermek-, illetve időskorú jut. A gyermekkorúak csökkenő és az időskorúak növekvő arányának együttes hatásaként a mutató értéke a évi 64-ről 2011-re 65-re növekedett. Korábban a gyermekek, 2001-től viszont már az időskorúak eltartása jelenti a teher nagyobb részét. A mutató értéke a megyeszékhelyen alacsonyabb, a községekben magasabb a megyei átlagnál, illetve a települések lélekszámának csökkenésével többnyire növekszik ábra A népesség száma nem és életkor szerint Jász-Nagykun-Szolnok megye 11

12 ábra Száz aktív korúra jutó gyermekés időskorú 2001 és 2011 között a 70 évesek és idősebbek népességen belüli aránya 11 százalékról 13 százalékra nőtt. Az időskorúak között a legnagyobb mértékű 58 százalékos emelkedés a éves korosztályban történt. A 70 éves és idősebb népesség aránya a megye településeinek egyötödében százalék közötti, ezek jellemzően kis lélekszámú, a megye peremvidékein található községek ábra A 70 évesek és idősebbek aránya, 2011 (%) A lakosság korösszetételében településenként számottevő különbségek tapasztalhatók. A gyermekkorúak legnagyobb, 29 és 39 százalékos aránya Tiszabura és Tiszabő községeket jellemzi, ugyanakkor itt a legalacsonyabb, mindössze 2,1, illetve 6,0 százalék a 70 évesek és idősebbek hányada. A másik végletet Mesterszállás és Jászszentandrás lakóinak korösszetétele mutatja. Ezeken a településeken a gyermekkorúak alacsony, százalékos részarányával szemben a 70 éves és idősebb korú népesség magas, 18, illetve 20 százalékos hányada áll. A száz gyermekkorúra jutó időskorúak száma Tiszabő és Tiszabura esetében csupán 16, illetve 41 fő, Mesterszálláson és Jászszentandráson ugyanakkor a 300-at is meghaladja. Jász-Nagykun-Szolnok megye népességének nemek szerinti összetétele között nem változott ben a megye lakosságának 48 százaléka férfi, 52 százaléka nő volt, a nők száma több mint 16 ezer fővel haladta meg a férfiakét. A férfiak száma tíz év alatt 7,2 százalékkal, a nőké mérsékeltebben, 6,9 százalékkal fogyott tábla A férfiak és nők száma kiemelt korcsoportonként, 2011 Korcsoport, éves Férfi Nő Együtt fő A évi százalékában Ezer férfira jutó nő , , , , , , , , , Összesen , ben ezer férfira 1087 nő jutott. A feminitási arány a gyermekkorúaknál és a fiatal felnőtteknél (15 39 éveseknél) 942, a középkorúaknál (40 59 éveseknél) a megyei átlaghoz közeli (1044), az időskorúaknál (59 év fölöttieknél) pedig jóval afeletti (1512). A gyermekkorúaknál és a fiatal aktív korúaknál még megmarad a születéskori férfitöbblet, viszont a évesek között már a nők vannak többségben, a 60 éves és idősebb korosztályban pedig a nőtöbblet az életkor előrehaladtával párhuzamosan egyre jelentősebbé válik. Településtípusonként nézve a megyeszékhelyen 1139, a többi városban 1088, a községekben pedig 1054 nő jut ezer férfira. 12 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, Területi adatok

13 Történeti áttekintés Jász-Nagykun-Szolnok megyében az országoshoz hasonlóan az évi népszámlálás még kisebb nőtöbbletről számolt be. A férfi-nő arány még 1930-ban is viszonylag kiegyenlített (49,5 50,5 százalék) volt, a II. világháború után azonban elsősorban a háborús férfiveszteség jelentős mértéke következtében a nők aránya 51,2 százalékra emelkedett, majd 1980-ra valamelyest mérséklődött. Az 1980-as és 1990-es években elsősorban a középkorú férfiak magas halandósága miatt romlott az erősebbik nem aránya, és a évi, valamint a évi népszámlálás már 4,0 illetve 4,2 százalékpontos nőtöbbletet mutatott. Az elmúlt évtizedek változásait jól mutatja az ezer férfira jutó nők számának alakulása is. Jász-Nagykun-Szolnok megyében az évi cenzus idején ezer férfira 1018, az évi összeíráskor pedig 1050 nő jutott, ami 2011-re 1087-re nőtt. Helyünk az országban 2011-ben a megyei népesség korösszetételében az országosnál egyaránt magasabb volt a gyermekkorúak és az időskorúak aránya, így az öregedési index megyei mutatója csaknem megegyezett az országos átlaggal (1-gyel haladta meg). Jász-Nagykun-Szolnok megye a megyék öregedési index szerinti növekvő sorában a 8. helyet foglalta el. A nemek aránya az országosnál kiegyenlítettebb, az ezer férfira jutó nők száma csupán öt megyében kisebb ( közötti) a Jász-Nagykun-Szolnok megyeinél Családi állapot A népszámlálás a népesség családi állapotát a válaszadók bevallása alapján az eszmei időpontban fennálló jogi helyzet szerint vizsgálta. A 15 éves és idősebb népesség családi állapot szerinti összetételében az utóbbi két népszámlálás között jelentős változások történtek. Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2011-ben a 15 éves és idősebb, megfelelő nemű népességből a férfiak 47, a nők 42 százaléka volt házas családi állapotú. Arányuk között mindkét nemnél jelentősen, 9 10 százalékponttal csökkent. Ugyanezen az időtávon a nőtlenek aránya a férfiak között 39 százalékra, a hajadonoké a nők között 26 százalékra bővült. Az elváltak hányada mindkét nem esetében közel 3 százalékponttal, a férfiak esetében 10, a nőknél 12 százalékra emelkedett. A legkisebb változás az özvegyeknél mutatható ki. A férfiak és a nők családi állapot szerinti struktúrája leginkább abban különbözik, hogy a férfiak között jóval magasabb a nőtlenek aránya, mint a nők körében a hajadonoké. A nőknél viszont az özvegyek aránya lényegesen magasabb, mint a férfiaknál. A nők körében a férfiak magasabb halandósága következményeként négy és félszer több az özvegy családi állapotú, mint a férfiaknál. A változások iránya mind a két nemnél azonos: a házas családi állapotúak arányának csökkenésével egyidejűleg nagymértékben nő a hajadonok, nőtlenek részaránya, és intenzív az elváltak hányadának emelkedése. A népesség családi állapot szerinti összetételében bekövetkezett változások különösen a fiataloknál jelentősek. A nőtlenek, hajadonok aránya a éve seknél a évi 47 százalékról 79 százalékra, a éve seknél 22 százalékról 53 százalékra emelkedett, és egészen az időskor határáig valamenynyi korcsoportban nagyobb súlyúvá váltak 2001 óta. A hajadonok, nőtlenek arányának emelkedése együtt járt a házas családi állapotúak hasonlóan nagymértékű visszaszorulásával hez képest az özvegyek aránya csak a legidősebbek korcsoportjában emelkedett, ami a két nem halandósága közötti egyébként jelentős különbség mérséklődését is tükrözi. Az elváltak részaránya között a legfiatalabb korcsoportok kivételével (amelyekben egyébként a házasságkötési gyakoriságok is visszaestek) emelkedett, ezen belül a évesek ötévenkénti korcsoportjainak mindegyikében igen intenzíven. A nőtlenek aránya a férfiaknál a éves, a hajadonoké a nőknél a éves korcsoportig uralkodó családi állapot. A házasok aránya a éves férfiak, illetve a éves nők körében a legmagasabb (75, illetve 63 százalék). A éves korcsoportig magasabb a házas nők aránya, mint a házas férfiaké, e fölött azonban a házasok részaránya a férfiak körében egyre jobban meghaladja a nők azonos mutatójának értékeit. A éves férfiaknak még 70, a nőknek már csak 25 százaléka házas. Ugyanakkor az özvegyek aránya ebben a korcsoportban a férfiaknál 21, a nőknél 66 százalék Jász-Nagykun-Szolnok megye 13

14 ábra A népesség száma családi állapot és nemek szerint, ábra A népesség száma családi állapot és nemek szerint, 2011 Az elváltak aránya a nőknél minden korcsoportban magasabb, mint a férfiaknál. Hányaduk éves korig mindkét nemnél növekszik, aztán fokozatosan visszaesik. A legtöbb elváltat a férfiaknál a évesek között (20 százalék), a nőknél a éves korcsoportban (23 százalék) találjuk. Népszámláláskor a 15 éves és idősebb nők termékenységét családi állapotuk és az összeírás időpontjáig élve született összes gyermekeik száma szerint mérik. Jász-Nagykun-Szolnok megyében a évi népszámlálás eszmei időpontjában 173 ezer 15 éves és idősebb nő élt, akiknek az adott időpontig életük tábla A 15 éves és idősebb férfiak és nők megoszlása családi állapot szerint Férfi Nő Együtt Családi állapot (%) Nőtlen/hajadon 31,6 38,6 20,2 25,6 25,6 31,7 Házas 56,8 46,6 51,5 42,2 54,0 44,3 Özvegy 4,1 4,4 19,2 19,9 12,1 12,6 Elvált 7,5 10,4 9,1 12,4 8,4 11,5 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 14 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, Területi adatok

15 során összesen 280 ezer gyermeke született. Száz ilyen korú nőre 162 élve született gyermek jutott, a tíz évvel korábbinál 5-tel kevesebb ábra Száz 15 éves és idősebb nőre jutó élveszületett gyermekek száma mérséklődik. A házas családi állapotú nők termékenysége kisebb az özvegyekénél és viszonylag állandó, így az özvegy és házas családi állapotúak termékenysége közötti különbség csökken. Ugyanakkor jelentősen nőtt a hajadonok termékenysége, mindazonáltal lényegesen alacsonyabb szintű, mint akár a házasoké, az özvegyeké vagy az elváltaké. A változást jórészt az élettársi kapcsolatok terjedése magyarázza tábla Száz 15 éves és idősebb nőre jutó élveszületett gyermekek száma a nő családi állapota szerint Év Hajadon Házas Özvegy Elvált Összesen Legmagasabb termékenységet az elsősorban időskorúakból álló özvegy családi állapotú nők mutatnak, akik a korábbi időszakok szülőképes korú női generációit képviselik. Termékenységük az egyre kisebb gyermekvállalással jellemezhetők belépésével, illetve az idősebbek elhalásával több évtizedes távlatban Az elvált családi állapotú nők termékenysége szintén emelkedett, a termékenység összességében jellemző csökkenése mellett. A válások növekvő száma a gyermekes párkapcsolatokat is sújtja. Történeti áttekintés között a napjainkban is zajló folyamatokkal ellentétben a házas családi állapotúak aránya mind a két nemnél folyamatosan emelkedett, ami a férfiaknál az évi 72 százalékkal, a nőknél 67 százalékkal érte el a csúcspontját. Ezzel egyidejűleg a nőtlenek, hajadonok aránya a férfiaknál 21, illetve a nőknél 12 százalékra esett vissza. Ezt követően azonban a házas családi állapotúak súlya egyre kisebb lett: 2001 óta mindkét nemnél az évi szint alatti, az évinél pedig százalékponttal alacsonyabb. Az elváltak aránya 1930 óta folyamatosan nő, az akkori 0,6 1,1 százalékos arányuk 2011-re több mint tízszeresére emelkedett. Az özvegyek részesedése a nőknél 1970-ig mérséklődő, csökkenő trendet mutatott, majd intenzíven nőtt, a férfiaké végig 4 százalék körül ingadozott. A fiatalok a tanulási idő meghosszabbodásával, a munkavállalás és önállósulás halasztásával a házasságkötést, családalapítást jellemzően későbbi életkorra tolják, és terjed a szingli életforma is, ami a hajadonok, nőtlenek részarányát növeli. A nők termékenységét hosszabb időtávon vizsgálva nagymértékű visszaesés tapasztalható ban 407 élve született gyermek jutott száz 15 éves és idősebb nőre, 1980-ban már csak 190. A termékenység alakulását a társadalomban végbemenő változások befolyásolják. Az 1980-as évek eleje óta megfigyelhető, hogy a nők gyermekvállalása egyre későbbi korra tolódik, és emellett kevesebb gyermeket is vállalnak. A fiatal generációk körében a családalapítást az iskolában töltött időszak elhúzódása, majd az önálló egzisztencia megteremtése késlelteti. A házasságon kívüli együttélési formák elterjedése, ezzel egyidejűleg a hagyományos családi életforma vonzerejének jelentős visszaesése, negatív hatással van a gyermekvállalási hajlandóságra. Helyünk az országban 2011-ben a népesség családi állapot szerinti összetétele az országossal csaknem megegyezett. A megyében a nőtlenek, hajadonok, a házasok és az elváltak aránya némiképp alacsonyabb, az özvegyeké és az élettársi kapcsolatban élőké magasabb volt az átlagosnál Jász-Nagykun-Szolnok megye 15

16 1.4. Iskolázottság, nyelvtudás A népesség iskolázottsági szintjének emelkedését amelyet az iskolarendszerű oktatás keretében szerzett legmagasabb végzettség alapján határoznak meg jól mutatja, hogy 2001 és 2011 között is jelentősen bővült a közép- és felsőfokú végzettségűek száma, ugyanakkor folyamatosan csökkent az alapfokú végzettséggel sem rendelkezőké. A 15 éves és idősebb népességen belül a legalább az általános iskola 8. évfolyamát elvégzők aránya a évi 85 százalékról 93 százalékra változott, és a férfiaké (95 százalék) a nőkét meghaladó volt. A legmagasabb iskolai végzettségként érettségi nélkül szakmai oklevéllel rendelkezők aránya számottevően bővült, és a férfiaknál (32 százalék) lényegesen magasabb volt, mint a nőknél (16 százalék). Mind a két nemnél nagymértékben emelkedett a legalább érettségizettek aránya, ami már a nőknél jelent magasabb részarányt (41 százalékot). Egyetemet, főiskolát a lakosság egyre nagyobb része végez, a férfiak 11, a nők 13 százalékának volt diplomája a évi népszámlálás idején. A végzettségi szinteket a megfelelő korúakra vetítve az iskolázottság a korstruktúra hatásától függetlenül vizsgálható. Ez alapján a tíz éves és idősebb népesség évihez hasonló része, 0,7 százaléka nem végezte el az általános iskola első osztályát sem, arányuk a éveseknél a legmagasabb, ami a éves korra jelentően, 0,3 százalékra mérséklődik. A 15 éves és idősebb korúaknál a legalább általános iskola 8. évfolyamát végzettek aránya említésre méltóan emelkedett, főleg az idősebb korúaknál, a generációváltásból adódóan ugyanakkor a éveseknél is jelentős volt a változás. Az érettségizettek száma a megyében a évi összeíráskor meghaladta a 125 ezer főt. A 18 éves és idősebb lakosság 40 százalékának volt legalább érettségije. A évesek csaknem hattizede érettségizett, a éveseknél százalékos arányok a jellemzőek, ami a kor előrehaladtával fokozatosan csökken, és a 75 év felettieknél mindössze százalék. Az egyetemet, főiskolát végzett megyei lakosok száma 2011-ben meghaladta a 37 ezret. A 25 évesek és idősebbek 13 százalékának volt felsőfokú iskolai végzettsége, tíz évvel korábban ez az arány még 8,9 szá zalék volt. Legmagasabb a hányaduk a évesek körében, közöttük minden ötödik diplomás, míg a 75 éven felülieknél a legkisebb, akiknek mindössze 5,0 százaléka szerzett egyetemi, főiskolai oklevelet. A Szolnoki járás lakosainak iskolázottsága a legmagasabb, amitől alig marad el a Jászberényi és a Karcagi járásé. A megye többi járásában az előbbieknél lényegesen alacsonyabb az érettségizettek és a diplomások aránya. A Karcagi, a Kunhegyesi és a Tiszafüredi járásban az általános iskola első osztályát sem elvégzők hányada nagyobb a 10 éves és annál idősebb népesség egy százalékát meghaladó, mint a megye többi járásában ábra A 15 éves és idősebb népesség megoszlása legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint, nemenként 16 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, Területi adatok

17 ábra A legalább érettségizettek aránya a 18 éves és idősebb népességben, 2011 (%) A befejezett iskolai végzettség szerinti arányok minden mutató tekintetében a megyeszékhelyen a legkedvezőbbek. Más megközelítésben ez azt jelenti, hogy Szolnokon él a megye diplomásainak 37 százaléka, amit részben a város gazdasági potenciáljából adódóan a képzett munkaerő iránti fokozottabb kereslet, másrészt a felsőoktatási intézmény jelenléte indokol. A megye települései közül Tiszabő és Tiszabura községekben a legmagasabb azoknak az aránya, akik az általános iskola első évfolyamát sem fejezték be, ez a 10 éves és annál idősebb népességük 2,9, illetve 3,2 százalékát jelenti. A városokban ez az érték 2,4 százalék alatti. A legalább középiskolai érettségit szerzettek hányada Jászberényben a legkedvezőbb, itt a 18 évesek és idősebbek 49 százaléka legalább érettségizett. A községek közül Berekfürdő, Jászboldogháza, Szajol és Tószeg lakossága a legiskolázottabb, a vizsgált korosztály több mint négytizede érettségizett. A diplomával rendelkezők aránya is ezeken a településeken, továbbá Cserkeszőlőn és Nagykörűn a legmagasabb. A munkaerőpiacon az iskolai végzettség szintje mellett az idegen nyelv tudása is egyre fontosabb. A megyében között a magyar anyanyelvűek közül a más nyelvet is beszélők száma 20 százalékkal emelkedett, 2011-ben megközelítette az 50 ezret. Népességen belüli arányuk 11 százalékról 15 százalékra emelkedett. Ebben a növekedésben nagy szerepe volt annak, hogy a középiskolákban egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek az idegen nyelv oktatására, és az egyetemi, főiskolai diploma megszerzésének is elengedhetetlen feltétele egy, esetleg két idegen nyelv ismerete. A magyar anyanyelvűek a világnyelvek közül az angolt 32 ezren beszélik, a németet 18 ezren, az oroszt közel 4 ezren sajátították el. Az információk értékelésénél figyelembe kell venni, hogy a nyelvtudás, illetve annak szintje az egyén saját megítélésén alapult. A fiatalok körében jóval magasabb az idegen nyelvet ismerők aránya, mint a közép- vagy időskorúaknál. A évesek 63 százaléka, a éves korosztályba tartozók 20 százaléka, a 60 évesek és idősebbek 8 százaléka jelölte meg, hogy beszél és ért egy vagy több idegen nyelvet. A megyeszékhelyen a lakosság 22 százaléka, a többi városban a népesség 12 százaléka, míg a községekben 9,0 százaléka beszél idegen nyelven tábla A népesség iskolai végzettsége, 2011 A 15 éves A 18 éves A 25 éves (%) Településtípus legalább az általános iskola 8. évfolyamát elvégezték és idősebb népességből azok aránya, akik legalább érettségivel rendelkeznek egyetemi, főiskolai oklevéllel rendelkeznek Megyeszékhely 97,0 61,5 25,7 Többi város 92,7 38,8 12,1 Városok összesen 93,9 44,9 15,8 Községek, nagyközségek 90,0 27,9 7,0 Megye összesen 92,8 40,0 13, Jász-Nagykun-Szolnok megye 17

18 Beszélt nyelv tábla A magyar anyanyelvű népesség idegennyelv-tudása fő a válaszolók százalékában fő a válaszolók százalékában Csak magyarul beszél , ,9 Más nyelvet is beszél , ,1 Ebből: angol , ,8 német , ,6 orosz , ,2 Történeti áttekintés A népesség iskolázottsága az elmúlt évtizedekben jelentősen emelkedett, amelyben a nemzedékváltás mellett olyan tényezők is szerepet játszanak, mint a tankötelezettség kiterjesztése, a tanulási lehetőségek szélesedése. A megváltozott munkaerő-piaci követelményekhez való alkalmazkodás ma már szükségszerűvé teszi a képzésbe való akár többszöri bekapcsolódást, a gazdasági szerkezet átalakulásával járó szakmaváltást. Jász-Nagykun-Szolnok megyében az évi népszámláláskor a 10 éves és idősebb lakosság 14 százaléka az elemi iskola első osztályát sem végezte el ra ez az arány 5 százalék alá, 2001-re egy százalék alá csökkent. Számszerűsítve: a megyében 2011-ben a 10 éves és idősebb népességből ez 2600 főt jelentett ban a megye 15 éves és idősebb lakosságából mindössze 7,1 százaléknak volt az általános iskolainak megfelelő végzettsége ban már a népesség 23 százaléka, 20 évvel később pedig 60 százaléka volt legalább alapfokú végzettségű. A legalább középiskolai érettségivel rendelkezők aránya a megfelelő korúak között 1930-ban 2,2 százalékot, 1960-ban is csupán 4,9 százalékot tett ki. Azóta, vagyis fél évszázad alatt arányuk a nyolcszorosára bővült ban a megyei lakosok kevesebb mint egy százalékának volt felsőfokú végzettsége, ez az arány 1960-ra sem változott lényegesen. Az elmúlt ötven év alatt a diplomások száma több mint a tízszeresére emelkedett. A nők iskolázottsága hosszú időn át kedvezőtlenebb volt a férfiakénál. Az évi összeíráskor száz érettségizett férfira 28 érettségizett nő jutott. A fordulópont 1970 után következett be, 1980-ra a mutató 107-re, 2011-re 132-re nőtt. A diplomásoknál is hasonló tendencia figyelhető meg. Körükben folyamatosan csökkent a férfiak aránya, az évi összeírásra kiegyenlítődött a nemenkénti összetétel. A évi cenzus során már 5400 fővel több főiskolát vagy egyetemet végzett nőt írtak össze, mint férfit: száz diplomás férfira 134 ugyanolyan végzettségű nő jutott. Helyünk az országban A megye lakosságának iskolázottsági adatai az országosnál kedvezőtlenebbek, amiben a fővárosi kiugróan magas iskolázottsági adatok is szerepet játszanak. Mindazonáltal Jász-Nagykun-Szolnok megye a fejlődés ellenére is a főváros nélküli összehasonlításban is az alacsonyabb iskolázottsági szinttel jellemezhető megyék közé tartozik. A diplomások aránya a 25 éves és idősebb népességből csak Békés, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Nógrád és Tolna megyében alacsonyabb a Jász-Nagykun-Szolnok megyeinél. A 18 éves és idősebb népességen belül a legalább érettségizettek hányada ugyancsak Szabolcs-Szatmár-Bereg, Nógrád és Tolna megyében, valamint Bács-Kiskunban kisebb a Jász-Nagykun-Szolnok megyeinél Gazdasági aktivitás 2011-ben Jász-Nagykun-Szolnok megye népességének 43 százaléka, 167 ezer fő volt gazdaságilag aktív, azaz foglalkoztatott vagy munkanélküli. Az inaktív keresők akiknek túlnyomó többsége nyugdíjas, járadékos a népesség 32 százalékát adták, a fennmaradó 25 százalék pedig eltartott volt. Az előző népszámláláshoz képest a gazdaságilag aktívak száma és aránya nőtt, ugyanakkor az inaktívaké és az eltartottaké csökkent. Az elmúlt évtizedben emelkedett a foglalkoztatottság, 2011-ben a népesség 37 százaléka tartozott a foglalkoztatottak körébe. A 142 ezer főt kitevő 18 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, Területi adatok

19 foglalkoztatotti létszám több mint 8,5 ezer fővel, 6,4 százalékkal haladta meg a évit hez képest a munkanélküliek száma 2 és fél ezerrel, 12 százalékkal növekedett. A gazdaságilag aktívak száma így számottevően, 7,1 százalékkal nőtt. A növekedés nagyobb része, több mint háromnegyede a foglalkoztatás bővüléséből adódott ábra A népesség megoszlása gazdasági aktivitás szerint A többségében gyermekkorúakat, illetve nappali tagozatos tanulókat magába foglaló eltartotti kör között a születésszám csökkenésével párhuzamosan 18 százalékkal fogyott, 2011-ben 96 ezer főt tett ki ábra A gazdaságilag aktív népesség aránya, 2011 (%) A 2011 őszén a megyében összesen 124 ezer fő inaktív keresőt írtak össze. A zömében nyugdíjasok alkotta inaktív réteg létszáma között 13 százalékkal csökkent, különösen a rokkantsági, baleseti járadékban és a hozzátartozói ellátásokban részesülők köre szűkült, összefüggésben a jogosultsági feltételek szigorodásával. A vázolt folyamatok következményeként a foglalkoztatottakra háruló eltartási teher mérséklődött, így 2011-ben minden száz foglalkoztatottra 155 gazdaságilag nem aktív személy jutott, a évinél 40-nel kevesebb. A gazdaságilag aktívak száma a évesek kivételével valamennyi korcsoportban nőtt. Ezzel egyidejűleg a 60 évesnél fiatalabb korosztályokban nagymértékben visszaesett az inaktív keresők száma, összefüggésben az egyes ellátási formák (például rokkantsági járadék) igénybevételének tábla A népesség gazdasági aktivitás szerint, korcsoportonként, 2011 (%) Korcsoport, éves Aktív Inaktív kereső Eltartott Összesen Aktív Inaktív kereső Eltartott a évi százalékában Összesen ,0 100,0 x x 79,1 79, ,0 10,8 26,2 100,0 95,5 62,9 93,9 90, ,4 21,1 3,5 100,0 115,3 59,8 72,1 94,8 60 6,1 93,1 0,8 100,0 317,0 105,2 24,5 106,7 Összesen 43,1 32,2 24,7 100,0 107,1 86,7 81,7 92, Jász-Nagykun-Szolnok megye 19

20 szigorításával. A kiemelt korcsoportok mindegyikében csökkent az eltartottak száma, leginkább az időseknél, mivel ezek a generációk jellemzően megszerezték a jóléti eltartási jogosultságot, illetve a megemelt nyugdíjkorhatár miatt a korábbinál többen vannak a munkaerőpiacon. A foglalkoztatottság az utóbbi két évtizedben szinte valamennyi korcsoportban csökkent. A legnagyobb változás a éveseknél történt: a foglalkoztatottság jelentős visszaesése az eltartottak arányának emelkedésével járt együtt, amely elsősorban a felsőfokú tanulmányokat folytatók növekvő számával, a tanulmányi idő kitolódásával magyarázható. Ugyanakkor a fiatalok súlyosbodó elhelyezkedési gondjait mutatja, hogy a munkanélküliek aránya a évesek között az átlagos szint 2 2,5-szerese. A évesek körében százalékos foglalkoztatottsági szint és százalékos munkanélküliség volt jellemző 2011-ben. Az évesek foglalkoztatottsága elsősorban a nyugdíjkorhatár kitolódásával összefüggésben emelkedő tendenciát mutat, emellett már jelentős körükben a nyugdíjazás különböző formáinak igénybevétele is. A foglalkoztatottak nemenkénti összetételében enyhe férfitöbblet mutatható ki, bár részarányuk az elmúlt három évtizedben kissé mérséklődött ban a női népesség 39 százaléka, 2011-ben 32 százaléka volt foglalkoztatott, a férfiak esetében ez az arány 54 százalékról 42 százalékra esett vissza. A munkanélküliség 2011-ben a férfiak 7,1, a nők 5,7 százalékát érintette. A foglalkoztatottság a megye járásaiban a gazdaság állapotával, fejlettségével összefüggésben különbözőképpen alakult. A teljes lakosságot tekintve a megyeszékhelyet is magába foglaló Szolnoki, valamint a Jászberényi járásban a legmagasabb (41 41 százalékos) a foglalkoztatottság, és ezekben a legalacsonyabb (5,6, illetve 4,8 százalék) a munkanélküliek aránya. Ugyanakkor a Kunhegyesi járás lakosainak alig háromtizede tartozott a foglalkoztatottak körébe, és 8,1 százalékuk volt munkanélküli tábla A népesség gazdasági aktivitás szerinti összetétele nemenként, 2011 Férfi Nő (%) Településtípus aktív inaktív kereső eltartott Összesen aktív inaktív kereső eltartott Összesen Megyeszékhely 51,5 22,2 26,3 100,0 43,5 34,2 22,3 100,0 Többi város 49,3 25,4 25,3 100,0 37,6 39,3 23,1 100,0 Városok összesen 49,9 24,6 25,6 100,0 39,2 37,9 22,9 100,0 Községek, nagyközségek 46,8 26,1 27,0 100,0 34,1 40,7 25,2 100,0 Megye összesen 49,0 25,0 26,0 100,0 37,7 38,7 23,5 100,0 Történeti áttekintés A népesség gazdasági aktivitás szerinti összetétele a megyében az elmúlt három évtizedben jelentősen átrendeződött. A foglalkoztatottak száma és népességen belüli aránya a népszámlálási adatok alapján 1980-ban érte el a csúcspontot, ezt követően különösen a rendszerváltás utáni évtizedekben csökkent ban a népesség több mint 46 százaléka, 1990-ben 43 százaléka, 2001-ben csupán 32 százaléka végzett kereső tevékenységet. A nyílt munkanélküliség az 1980-as évek első felében jelent meg, és az 1990-es években vált tömegessé. A évi cenzus az évi munkanélküli állomány ötszörösét rögzítette. Az inaktív keresők száma 1980 és 2001 között folyamatosan, összesen kétharmadával növekedett. Az inaktív keresők ilyen nagymértékű létszámgyarapodását több tényező alakította. A rendszerváltást követő években széles körben biztosítottak lehetőséget az akkori nyugdíjkorhatárt még el nem érő, de azt megközelítő dolgozóknak a korengedményes nyugdíj, majd az előnyugdíj igénybevételére, valamint a létszámleépítések hatására a munkanélkü- 20 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, Területi adatok

21 liség helyett igen sokan éltek ezzel a lehetőséggel. Az inaktív keresők táborát növelte az is, hogy bővült az ellátásra jogosultságot szerzők köre, ami részben annak tudható be, hogy a korábbi évekre jellemző teljes foglalkoztatottság következményeként szinte mindenki nyugdíjjogosultságot szerzett. A főleg gyermekkorúakat, illetve nappali tagozatos tanulókat magába foglaló eltartotti kör az utóbbi harminc évben a születésszám csökkenésével párhuzamosan közel négytizedével fogyott. Helyünk az országban A 2008-ban kezdődött gazdasági világválság negatívan befolyásolta az országban a munkaerő-piaci folyamatokat. Hatására a korábbi emelkedést követően a foglalkoztatottság visszaesett, a munkanélküliség fokozódott. A válságkezelésre hozott munkahely-megőrzési, munkahely-teremtési programok enyhítették a válság okozta kedvezőtlen munkaerő-piaci hatásokat. A évi foglalkoztatottsági adatok alapján Jász-Nagykun-Szolnok megye a megyék csökkenő rangsorának alsó harmadában helyezkedik el, a munkanélküliségi adatok tekintetében a legkedvezőtlenebbek között található. A gazdaságilag legaktívabb évesek foglalkoztatottsági szintje a megyében 59 százalék, amely elmarad az országos (62 százalékos) átlagtól, és jóval az Európai Unió (69 százalékos 1 ) átlaga alatt van. Nemzetiség 1 Forrás: EUROSTAT adatbázis, évi adat Nemzetiség, anyanyelv A évi népszámlálás a nemzetiséggel összefüggésben négy kérdést tartalmazott, nevezetesen: mely nemzetiséghez tartozónak érzi magát, ezen kívül tartozik-e más nemzetiséghez is, mi az anyanyelve, valamint családi, baráti közösségben milyen nyelvet használ. Mivel a nemzetiségre két kérdés is vonatkozott és az utóbbi két kérdésre is két-két válasz volt adható, az összesített adatok bizonyos halmozódást tartalmaznak. A kérdéscsoportra nem volt kötelező válaszolni. Ezzel a lehetőséggel a megyében a megkérdezettek 14 százaléka élt. A felvétel alapján a megyében valamivel több mint 22 ezer lakos, a népesség 5,8 százaléka vallotta magát tábla A nemzetiségi népesség száma, aránya, 2011 Nemzetiség Anyanyelv alapján Családi, baráti körben használt nyelv Előzőek alapján nemzetiséghez tartozik fő a népesség a évi százalékában Bolgár ,0 491,4 Cigány (romani, beás) ,9 155,1 Görög ,0 115,4 Horvát ,0 106,7 Lengyel ,0 147,0 Német ,4 255,0 Örmény ,0 675,0 Román ,2 275,6 Ruszin ,0 113,0 Szerb ,0 161,9 Szlovák ,0 106,7 Szlovén ,0 17,0 Ukrán ,0 77,4 Hazai nemzetiséghez tartozó összesen ,8 160, Jász-Nagykun-Szolnok megye 21

22 a nemzetiségek jogairól szóló törvényben nevesített 13 nemzetiség valamelyikéhez tartozónak. A megyei lakosság körében a hazai nemzetiségekhez tartozó valamennyi népességcsoport képviseltette magát. A népszámlálás időpontjában Jász-Nagykun-Szolnok megyében a magukat valamelyik hazai nemzetiséghez sorolók döntő többsége, több mint 19 ezer személy vallotta magát cigánynak. Számuk 2001 óta másfélszeresére, a megyei népességen belüli arányuk 4,9 százalékra növekedett. Ez az arány az ötödik legmagasabb a megyék között. A többi hazai nemzetiséghez tartozók előfordulása a megyében igen alacsony, mindössze 3200 fő, akik közül 1610 fő német, 620 fő román. A hazai nemzetiségeken kívül 340 személy vallotta magát az orosz nemzetiséghez tartozónak. A nemzetiségüket vállalók nem mindig jelölték meg az adott nemzetiségi nyelvet anyanyelvükként. A cigány (romani, beás) nyelvet a megyében több mint 1400-an tekintették anyanyelvüknek, ami a cigány nemzetiségüket vállalók 7,4 százaléka. A többi nemzetiség nyelvi kötődése ennél jóval nagyobb arányú volt. A német és a román nemzetiségűek között 21, illetve 35 százalékot tett ki az anyanyelv alapján való kötődés, a családi és baráti körben a német nemzetiségűek nyolctizede, a románok közel fele jelölte meg saját nemzetiségi nyelvét anyanyelvként. A cigány népesség körében a megyei átlagnál magasabb 35 százalék a 0 14 éves gyermekkorúak aránya, és igen alacsony, alig több mint 4 százalék a 60 évesek és idősebbeké, a megyére jellemző 24 százalékkal szemben. Ez összefügg alacsony átlagéletkorukkal, magas termékenységükkel. A legnépesebb hazai nemzetiség iskolázottsági szintje rendkívül alacsony ben a 15 éves és idősebb cigány népesség mindössze hattizede végezte el legalább az általános iskola 8. évfolyamát. Közülük érettségi nélkül szakmai oklevele 1650 főnek, érettségije (annál magasabb végzettség nélkül) 480, főiskolai vagy egyetemi oklevele pedig mindössze 91 főnek volt ben a cigány nemzetiséghez tartozók 15 százalékát foglalkoztatták, ami a megyei átlag felét sem érte el. Ugyanakkor körükben a megyei átlagnál kétszer nagyobb a munkanélküliek és az eltartottak aránya ábra A három legnagyobb nemzetiséghez tartozók aránya, 2011 (%) Cigány (roma) Német Román A cigányságnak a teljes népességhez viszonyított száma a megye településein igen különböző. A cigányok a megyén belül a megyeszékhelyen, Karcagon, Tiszaburán, Tiszabőn, illetve Kunmadarason fordulnak elő a legnagyobb számban, településenként fő közötti létszámban. Arányuk Tiszaburán és Tiszabőn a legmagasabb, 60 és 66 százalék. 22 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, Területi adatok

23 1.7. Vallás A vallás kérdésköre 1949-ig része volt minden népszámlálásnak, ezt követően azonban csak 2001-ben került újra a kérdések közé. A évi népszámlálás a vallási közösséghez, felekezethez, tartozást kérdezte. A kérdésre nem volt kötelező válaszolni, és az nem terjedt ki a vallás gyakorlásának vizsgálatára ben Jász-Nagykun-Szolnok megyében a lakosság 26 százaléka, több mint 100 ezer fő nem válaszolt a vallással kapcsolatos kérdésre. A népesség háromtizede 108 ezer személy nyilatkozott úgy, hogy nem tartozott egyházhoz, felekezethez, és 4,7 ezer fő, a lakosság 1,2 százaléka vallotta magát ateistának. A valamelyik vallást megjelölő több mint 173 ezer fő többsége, 72 százaléka a katolikus egyházhoz kötődött. További 25 százalékuk a református egyházhoz tartozott és mindössze 3,2 százalék jelölt meg más vallást. A nők 48 százaléka nyilatkozott valamilyen egyházhoz, felekezethez való kötődéséről, a férfiaknál ez az arány 41 százalék volt. A valamely vallási közösséghez, felekezethez tar - tozásukat vállalók aránya az életkorral párhuzamosan növekszik: a gyermekkorúak 32 százaléka, a fiatal aktív korúak 34 százaléka, a évesek 45 százaléka, az időskorúak 67 százaléka vallotta magát valamilyen vallási közösséghez, felekezethez tartozónak. Családi állapot szerint a házasságban élők nagyobb arányban vállalták kötődésüket, mint a nőtlenek, hajadonok. A legnagyobb a vallási közösséget, felekezetet megjelölők aránya az özvegyek között tábla A népesség vallás szerint Vallás, felekezet fő a népesség a válaszolók százalékában fő a népesség a válaszolók a évi százalékában Katolikus ,0 51, ,2 43,5 65,0 Ebből: római katolikus ,6 51, ,9 43,1 65,0 görög katolikus ,4 0, ,3 0,4 60,9 Református ,7 18, ,1 15,0 61,9 Evangélikus ,5 0, ,3 0,4 59,0 Ortodox keresztény 154 0,0 0, ,0 0,1 99,4 Izraelita 115 0,0 0,0 91 0,0 0,0 79,1 Más egyház, felekezet ,5 0, ,1 1,4 180,9 Egyházhoz, felekezethez nem tartozik a) ,6 28, ,0 37,9 101,7 Ateista b) ,2 1,6 x Válaszolók együtt ,4 100, ,9 100,0 76,8 Nem válaszolt, ismeretlen ,6 x ,1 x 228,4 Népesség ,0 x ,0 x 92,9 a) 2001-ben az ateistákkal együtt. b) 2001-ben az egyházhoz, felekezethez nem tartozókkal együtt Jász-Nagykun-Szolnok megye 23

KOZTATÓ. és s jellemzői ábra. A népesség számának alakulása. Népszámlálás Sajtótájékoztató, március 28.

KOZTATÓ. és s jellemzői ábra. A népesség számának alakulása. Népszámlálás Sajtótájékoztató, március 28. SAJTÓTÁJÉKOZTAT KOZTATÓ 2013. március m 28. 1. NépessN pesség g száma és s jellemzői 2. HáztartH ztartások, családok 3. A lakásállom llomány jellemzői 1. A népessn pesség g száma és s jellemzői 1.1. ábra.

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Pécs, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-999-9 Készült a Központi

Részletesebben

5. Háztartások, családok életkörülményei

5. Háztartások, családok életkörülményei 5. 5. Háztartások, családok életkörülményei Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 5. Háztartások, családok életkörülményei Budapest, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.5. Borsod-Abaúj-Zemplén megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.5. Borsod-Abaúj-Zemplén megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.5. Borsod-Abaúj-Zemplén megye Miskolc, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-401-9

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.10. Heves megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.10. Heves megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.10. Heves megye Miskolc, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-406-4 Készült a Központi

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.5. Borsod-Abaúj-Zemplén megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.5. Borsod-Abaúj-Zemplén megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.5. Borsod-Abaúj-Zemplén megye Miskolc, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-401-9

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.10. Heves megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.10. Heves megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.10. Heves megye Miskolc, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-406-4 Készült a Központi

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.13. Nógrád megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.13. Nógrád megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.13. Nógrád megye Miskolc, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-409-5 Készült a Központi

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok Nógrád megye

Központi Statisztikai Hivatal ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok Nógrád megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.13. Nógrád megye Miskolc, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-409-5 Készült a Központi

Részletesebben

10. 10. Vallás, felekezet

10. 10. Vallás, felekezet 10. 10. Vallás, felekezet Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 10. Vallás, felekezet Budapest, 2014 Központi Statisztikai Hivatal, 2014 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-356-5 Készült

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.19. Veszprém megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.19. Veszprém megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.19. Veszprém megye Veszprém, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-415-6 Készült a

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.15. Somogy megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.15. Somogy megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.15. Somogy megye Pécs, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-411-8 Készült a Központi

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.17. Tolna megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.17. Tolna megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.17. Tolna megye Pécs, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-413-2 Készült a Központi

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.9. Hajdú-Bihar megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.9. Hajdú-Bihar megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.9. Hajdú-Bihar megye Debrecen, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-405-7 Készült

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.4. Békés megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.4. Békés megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.4. Békés megye Szeged, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-400-2 Készült a Központi

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.16. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.16. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.16. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Debrecen, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-412-5

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.12. Komárom-Esztergom megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.12. Komárom-Esztergom megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.12. Komárom-Esztergom megye Veszprém, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-408-8 Készült

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.14. Pest megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.14. Pest megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.14. Pest megye Budapest, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-410-1 Készült a Központi

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.16. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.16. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.16. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Debrecen, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-412-5

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.18. Vas megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.18. Vas megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.18. Vas megye Győr, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-414-9 Készült a Központi

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok Somogy megye

Központi Statisztikai Hivatal ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok Somogy megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.15. Somogy megye Pécs, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-411-8 Készült a Központi

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.20. Zala megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.20. Zala megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.20. Zala megye Győr, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-416-3 Készült a Központi

Részletesebben

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5.

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5. Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-005 vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 DOKUMENTUM 5. Foglalkoztatottság és munkanélküliség

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.8. Győr-Moson-Sopron megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.8. Győr-Moson-Sopron megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.8. Győr-Moson-Sopron megye Győr, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-404-0 Készült

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Országos adatok

Központi Statisztikai Hivatal ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Országos adatok Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Országos adatok Budapest, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-417-0 Készült a Központi Statisztikai

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.7. Fejér megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.7. Fejér megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.7. Fejér megye Veszprém, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-403-3 Készült a Központi

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Országos adatok

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Országos adatok Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Országos adatok Budapest, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-417-0 Készült a Központi Statisztikai

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok Pest megye

Központi Statisztikai Hivatal ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok Pest megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.14. Pest megye Budapest, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-410-1 Készült a Központi

Részletesebben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.6. Csongrád megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.6. Csongrád megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.6. Csongrád megye Szeged, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-402-6 Készült a Központi

Részletesebben

Mikrocenzus Demográfiai adatok

Mikrocenzus Demográfiai adatok ISBN 963 235 499 6 9 789 632 354996 Mikrocenzus 216 3. Demográfiai adatok Mikrocenzus 216 3. Demográfiai adatok Budapest, 217 Központi Statisztikai Hivatal, 217 ISBN 978-963-235-494-1ö ISBN 978-963-235-53-

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL 2015. november 2. Tartalomjegyzék Fogalmak... 4 Demográfia népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság... 6 Halálozás (mortalitás)

Részletesebben

Mikrocenzus A népesség és a lakások jellemzői

Mikrocenzus A népesség és a lakások jellemzői Mikrocenzus 2016 2. A népesség és a lakások jellemzői Mikrocenzus 2016 2. A népesség és a lakások jellemzői Budapest, 2017 Központi Statisztikai Hivatal, 2017 ISBN 978-963-235-494-1ö ISBN 978-963-235-499-6

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. NOVEMBER 2011. november 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 12 842 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.2. Bács-Kiskun megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.2. Bács-Kiskun megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.2. Bács-Kiskun megye Szeged, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-398-2 Készült a

Részletesebben

Vukovich Gabriella: Egyedülálló szülők és gyermeküket egyedül nevelő szülők

Vukovich Gabriella: Egyedülálló szülők és gyermeküket egyedül nevelő szülők Vukovich Gabriella: Egyedülálló szülők és gyermeküket egyedül nevelő szülők (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Vukovich Gabriella (1999): Egyedülálló

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.19. Veszprém megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.19. Veszprém megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.19. Veszprém megye Veszprém, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-415-6 Készült a

Részletesebben

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Népesség, népmozgalom Magyarországon az 1980-as évek elejére új demográfiai helyzet állt elő. A XX. század korábbi évtizedeit

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024 CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK 2. szám Demográfiai jellemzők Gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság Háztartás, család Lakáskörülmények

Részletesebben

Mikrocenzus Iskolázottsági adatok

Mikrocenzus Iskolázottsági adatok Mikrocenzus 2016 4. Iskolázottsági adatok Mikrocenzus 2016 4. Iskolázottsági adatok Budapest, 2017 Központi Statisztikai Hivatal, 2017 ISBN 978-963-235-494-1ö ISBN 978-963-235-507-8 Felelős kiadó: Dr.

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. február 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁRCIUS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁRCIUS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép

Munkaerő-piaci helyzetkép A tartalomból: Főbb megyei adatok 2 Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2015. augusztus Álláskeresők száma 3 Álláskeresők aránya 3 Összetétel adatok 4 Ellátás, iskolai végzettség 5 Áramlási információk

Részletesebben

TERHESSÉGMEGSZAKÍTÁSOK A DÉL-ALFÖLDÖN

TERHESSÉGMEGSZAKÍTÁSOK A DÉL-ALFÖLDÖN KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Szegedi Igazgatósága TERHESSÉGMEGSZAKÍTÁSOK A DÉL-ALFÖLDÖN Szeged, 2005. november 7. Központi Statisztikai Hivatal Szegedi Igazgatósága, 2005 ISBN 963 215 872 5 Igazgató:

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. már jan. feb.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. már jan. feb. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. DECEMBER 2011. december 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 13.706 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL JANUÁR

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL JANUÁR TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 2013. jan. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben

Részletesebben

Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben. L. Rédei Mária, D.Sc.

Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben. L. Rédei Mária, D.Sc. Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben L. Rédei Mária, D.Sc. Miből élünk jövőre? És Hosszútávon? XIX. Országos Urbanisztikai Konferencia, 2013. 04.17-19. Mosonmagyaróvár Megállapítható

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. máj. márc

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. máj. márc Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. MÁJUS 2012. május 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.296 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Népesség Az EU 28 tagállamának népessége 508 millió fő, amelynek alig 2%-a élt on 2015 elején. Hazánk lakónépessége 2015. január

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.2. Bács-Kiskun megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.2. Bács-Kiskun megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.2. Bács-Kiskun megye Szeged, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-398-2 Készült a

Részletesebben

A évi népszámlálás: a népesség és a lakásállomány jellemzôi Elôzetes adatok

A évi népszámlálás: a népesség és a lakásállomány jellemzôi Elôzetes adatok Mûhely Dr. Lakatos Miklós, a Központi Statisztikai Hivatal szakmai főtanácsadója E-mail: Miklos.Lakatos@ksh.hu A. i népszámlálás: a népesség és a lakásállomány jellemzôi Elôzetes adatok A Központi Statisztikai

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL JÚNIUS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL JÚNIUS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. OKTÓBER 2012. október 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.118 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15. STATISZTIKAI TÜKÖR A népesedési folyamatok társadalmi különbségei 214/126 214. december 15. Tartalom Bevezető... 1 1. Társadalmi különbségek a gyermekvállalásban... 1 1.1. Iskolai végzettség szerinti különbségek

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE Magyarország népessége az első hivatalos népszámláláskor (1870) a mai területre számítva 5 011 310 fő volt, a 2005. április 1-jei eszmei időpontú mikrocenzus adatai alapján 10 090

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. június 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A NYUGDÍJASOK ÉS JÁRADÉKOSOK HELYZETE 2007 ELEJÉN A DÉL-DUNÁNTÚLON

A NYUGDÍJASOK ÉS JÁRADÉKOSOK HELYZETE 2007 ELEJÉN A DÉL-DUNÁNTÚLON Központi Statisztikai Hivatal Pécsi Igazgatósága A NYUGDÍJASOK ÉS JÁRADÉKOSOK HELYZETE 2007 ELEJÉN A DÉL-DUNÁNTÚLON Száma: 8 / 2007 Pécs, 2007. december Központi Statisztikai Hivatal Pécsi Igazgatóság,

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. MÁRCIUS 2013. március 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.507 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. okt jan. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. okt jan. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. JANUÁR 2013. január 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.851 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. SZEPTEMBER 2012. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.356 álláskereső

Részletesebben

Munkaügyi Központja. álláskeresők száma álláskeresők aránya* júli. szept. jún. febr márc

Munkaügyi Központja. álláskeresők száma álláskeresők aránya* júli. szept. jún. febr márc Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. JÚLIUS 2012. július 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.186 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS Pályázó: Tét Város Önkormányzata Készítette: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. Alvállalkozó: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. május 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. október 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november. okt. febr

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november. okt. febr Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. NOVEMBER 2012. november 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.503 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. július 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. november 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. ÁPRILIS 2013. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.842 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Magyarország népesedésföldrajza

Magyarország népesedésföldrajza Magyarország népesedésföldrajza Magyarország népességváltozásának hosszú távú trendjei A demográfiai átmenet stációi Magyarországon Magyarországon a demográfiai átmenet kezdetét 1880-ra teszik 1885-ig

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Népszámlálás Vallási felekezetek demográfiai jellemzői. Tartalom

STATISZTIKAI TÜKÖR. Népszámlálás Vallási felekezetek demográfiai jellemzői. Tartalom 216. július Népszámlálás 211 21. Vallási felekezetek demográfiai jellemzői STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom Bevezető...2 Az egyes vallási felekezetekhez tartozók létszámváltozása...2 Korösszetétel, nemi arány...3

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. júni.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. júni. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2014. SZEPTEMBER 2014. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 9.685 álláskereső

Részletesebben

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Népesség Az EU 28 tagállamának népessége 510 millió fő, amelynek 1,9%-a élt Magyarországon 2016 elején. Hazánk lakónépessége

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE Az időskorúak főbb demográfiai jellemzői Magyarország népesedési viszonyait az elmúlt negyedszázadban fogyás és öregedés jellemezte. A mikrocenzus időpontjában, 2005. április 1-jén

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. július 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 215. MÁJUS 215. május 2-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 9.454 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júli. márc. febr. júni. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júli. márc. febr. júni. ápr. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2015. ÁPRILIS 2015. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 10.137 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

TÁRSADALMI FOLYAMATOK HAJDÚ-BIHAR MEGYÉBEN A ÉVI MIKROCENZUS TÜKRÉBEN

TÁRSADALMI FOLYAMATOK HAJDÚ-BIHAR MEGYÉBEN A ÉVI MIKROCENZUS TÜKRÉBEN Központi Statisztikai Hivatal Debreceni Igazgatósága TÁRSADALMI FOLYAMATOK HAJDÚ-BIHAR MEGYÉBEN A 2005. ÉVI MIKROCENZUS TÜKRÉBEN Debrecen, 2006. április Központi Statisztikai Hivatal Debreceni Igazgatósága,

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. okt. febr. márc. nov 2012.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. okt. febr. márc. nov 2012. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. DECEMBER 2012. december 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 14.647 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL ÉVI MIKROCENZUS 2. A népesség és a lakások jellemzői

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL ÉVI MIKROCENZUS 2. A népesség és a lakások jellemzői KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL 2005. ÉVI MIKROCENZUS 2. A népesség és a lakások jellemzői BUDAPEST, 2005 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2005 ISBN 963 215 891 1 ISBN 963 215 851 2 (Össz.) Készült a Központi

Részletesebben

Népmozgalmi események alakulása az Észak-Magyarország régió kistérségeiben, 2008

Népmozgalmi események alakulása az Észak-Magyarország régió kistérségeiben, 2008 2010/19 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 19. szám 2010. március 11. Népmozgalmi események alakulása az Észak-Magyarország régió kistérségeiben, 2008 Tartalom 1 Bevezető

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. október 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

TOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA

TOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA A NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT LEGFRISSEBB ADATAI ALAPJÁN 2014. július TOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA, ÖSSZETÉTELE ÉS ARÁNYA

Részletesebben

CSODARABBIK ÚTJA 11 TOKAJHEGYALJAI TELEPÜLÉS ZSIDÓ LAKOSSÁGÁNAK ALAKULÁSA Összeállította: Erős Péter Dr.

CSODARABBIK ÚTJA 11 TOKAJHEGYALJAI TELEPÜLÉS ZSIDÓ LAKOSSÁGÁNAK ALAKULÁSA Összeállította: Erős Péter Dr. CSODARABBIK ÚTJA 11 TOKAJHEGYALJAI TELEPÜLÉS ZSIDÓ LAKOSSÁGÁNAK ALAKULÁSA 1869-1949 Összeállította: Erős Péter Dr. Jankelovics János 2 Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 Abaújszántó... 4 Erdőbénye... 5 Tállya...

Részletesebben

TÁRSADALMI FOLYAMATOK JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYÉBEN A ÉVI MIKROCENZUS TÜKRÉBEN

TÁRSADALMI FOLYAMATOK JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYÉBEN A ÉVI MIKROCENZUS TÜKRÉBEN Központi Statisztikai Hivatal Debreceni Igazgatósága Szolnoki Képviselet TÁRSADALMI FOLYAMATOK JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYÉBEN A 2005. ÉVI MIKROCENZUS TÜKRÉBEN Szolnok, 2006. április Központi Statisztikai

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL JÚLIUS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL JÚLIUS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 2013. júl. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 11. Fogyatekossäggal elök

Központi Statisztikai Hivatal. 11. Fogyatekossäggal elök Központi Statisztikai Hivatal. EVI NEPSZÄMLÄLÄS 11. Fogyatekossäggal elök Budapest, 2014 TARTALOM Bevezetö 5 Täbläzatok 7 1. A fogyatekossäggal elök visszatekintö adatai 11 2. A fogyatekossäggal elök reszletes

Részletesebben

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Népesség Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Borsod-Abaúj-Zemplén megye népessége és területe alapján az ország nagyobb megyéi közé tartozik, az ország területének

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön,

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön, II. évfolyam 135. szám 28. október 14. 28/135 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal Munkaerő-piaci folyamatok az ön, 2 27 A tartalomból 1 Bevezető 1 A munkaerőpiac kínálati oldala 2 A foglalkoztatottak

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

Fábián Zoltán: Szavazói táborok társadalmi, gazdasági beágyazottsága - Statisztikai melléklet

Fábián Zoltán: Szavazói táborok társadalmi, gazdasági beágyazottsága - Statisztikai melléklet Fábián Zoltán: Szavazói táborok társadalmi, gazdasági beágyazottsága - Statisztikai melléklet Megjelent: Angelusz Róbert és Tardos Róbert (szerk.): Törések, hálók, hidak. Választói magatartás és politikai

Részletesebben

A MAGUKAT BAPTISTÁNAK VALLÓK SZOCIODEMOGRÁFIAI SAJÁTOSSÁGAI. Készítették: Kocsis-Nagy Zsolt Lukács Ágnes Rövid Irén Tankó Tünde Tóth Krisztián

A MAGUKAT BAPTISTÁNAK VALLÓK SZOCIODEMOGRÁFIAI SAJÁTOSSÁGAI. Készítették: Kocsis-Nagy Zsolt Lukács Ágnes Rövid Irén Tankó Tünde Tóth Krisztián A MAGUKAT BAPTISTÁNAK VALLÓK SZOCIODEMOGRÁFIAI SAJÁTOSSÁGAI Készítették: Kocsis-Nagy Zsolt Lukács Ágnes Rövid Irén Tankó Tünde Tóth Krisztián 2013 1 Tartalomjegyzék 1. Előszó...3 2. Bevezető...3 3. A baptisták

Részletesebben