Központi Statisztikai Hivatal ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.4. Békés megye

Átírás

1 Központi Statisztikai Hivatal ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.4. Békés megye Szeged, 2013

2 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN ö ISBN Készült a Központi Statisztikai Hivatal Szegedi főosztályán az Informatikai főosztály, a Népszámlálási főosztály és a Tájékoztatási főosztály közreműködésével Felelős kiadó: Dr. Vukovich Gabriella elnök Főosztályvezető: Végh Zoltán Kocsis-Nagy Zsolt Összeállította: Bozsikné Vadai Anna Csőszné Seres Ilona Kovács Andrea Krucsai Erika Rövid Irén Szűcs Anna Dr. Takács Béláné A táblázó programot készítette: Papp Márton A kéziratot lektorálta: Szemes Mária Tördelőszerkesztők: Bulik László Kerner-Kecskés Beatrix Trybek Krisztina Weisz Tamás Zombori Orsolya További információ: Rácz Attila Telefon: (+36-62) attila.racz@ksh.hu Internet: info@ksh.hu (+36-1) (telefon), (+36-1) (fax) Borítóterv: Lounge Design Kft. Nyomdai kivitelezés: Xerox Magyarország Kft

3 TARTALOM Köszöntöm az Olvasót!...5 Összefoglaló A népesség száma és jellemzői A népesség száma, népsűrűség Kormegoszlás, a férfiak és a nők száma Családi állapot Iskolázottság, nyelvtudás Gazdasági aktivitás Nemzetiség, anyanyelv Vallás Egészségi állapot Háztartások, családok A háztartások száma és összetétele A háztartások mérete, korösszetétele A családok száma és összetétele A családok mérete, a gyermekek száma A lakásállomány jellemzői A lakások száma A lakásállomány tulajdon és használati mód szerint A lakások mérete: alapterület, szobaszám A lakások felszereltsége, komfortossága A lakások és lakóik, laksűrűség...46 Táblázatok...49 Módszertani megjegyzések, fogalmak Békés megye 3

4

5 KÖszÖntÖm az OlvasÓt BEVEZETŐ A Központi Statisztikai Hivatal 2011 októberében hajtotta végre Magyarország 15. népszámlálását. A közvélemény mielőbbi tájékoztatása érdekében az adatfeldolgozás befejezését megelőzően, 2012 márciusában az összeírás során külön gyűjtött információk alapján közöltünk előzetes adatokat a népesség számáról és a lakásállományról októberében a népesség, a háztartások és a családok, valamint a lakásállomány legfontosabb országos jellemzőit, az elmúlt évtizedben történt változásokat bemutató kötetet készítettünk a kérdőívek mintegy 1 százalékát magában foglaló mintából származó becslések alapján. A feldolgozási folyamat befejeződése után megjelenő, 21 kötetből álló kiadványsorozatunkkal kezdjük meg a évi népszámlálás végleges adatainak közzétételét. A részletes területi adatok iránt a felhasználók különböző rétegeitől érkező információigény kielégítése érdekében elsőként, a területi bontású táblákat és a települések, a járások és a kistérségek adatait is magukban foglaló megyei köteteket tesszük közzé. A honlapunkon ( és kevésbé részletezett adattartalommal papíron is megjelenő kiadványsorozatunkban összesen közel 4800, megyénként mintegy 200 táblával mutatjuk be a népesség demográfiai, iskolázottsági, gazdasági aktivitási, anyanyelvi, nemzetiségi, vallási és egészségi állapotra, a háztartások és a családok összetételére, méretére, valamint a lakásállomány összetételére vonatkozó adatainkat. Az országos összefoglaló régiónkénti, megyénkénti és településtípusonkénti, a fővárosi összeállítás kerületenkénti, a megyei pedig településtípusonkénti és településenkénti összesítéseket is tartalmaz. A települések adatait járásonként és kistérségenként, valamint a települések népességnagysága szerint közöljük. Az adat-összeállítások az első fejezetben korábbi népszámlálások adatait is közlik, lehetővé téve, hogy az elmúlt évtized részletes bemutatásán túl hosszabb időszak adatainak egybevetésével több évtizedes folyamatok is nyomon követhetők legyenek. Az ENSZ-ajánlásnak és az Európai Unió népszámlálási rendeletében előírt tartalomnak is megfelelő adatok módot adnak európai és Európán kívüli országokkal történő összehasonlításokra is. Tisztelettel ajánlom minden kedves felhasználónk figyelmébe a kiadványsorozatot, valamint a további, elsősorban a honlapunkon megjelenő népszámlálási közléseinket is. Dr. Vukovich Gabriella a Központi Statisztikai Hivatal elnöke 3.4. Békés megye 5

6

7 ÖSSZEFOGLALÓ 1. A népesség száma és jellemzői Békés megye népessége a két utolsó népszámlálás között 9,5 százalékkal országosan a legnagyobb arányban tovább fogyott, így 2011-ben nagyjából annyian éltek a megyében, mint a 19. század végén. Csökkent a termékenység, az elmúlt 20 évben emelkedett a gyermektelen nők aránya, ami 2011-re meghaladta a 23 százalékot és 2011 között a megye népességének gazdasági aktivitás szerinti összetétele már nem változott olyan számottevő mértékben, mint a megelőző évtizedben. A foglalkoztatottak és az inaktív keresők esetében a korábban jellemző kedvezőtlen irányú tendenciák megfordultak A népesség száma, népsűrűség Békés megyében október 1-jén az ország lakosságának 3,6 százaléka, 359,9 ezer fő élt ben a megye egy négyzetkilométerén átlagosan 64 fő élt, jóval kevesebb, mint az országos átlag Kormegoszlás, a férfiak és a nők száma Az elmúlt évtizedben a nemek arányában folytatódott a nőtöbblet irányába történő eltolódás. A megye lakosságának 52,3 százaléka nő. A lakosság tovább öregedett, az időskorúak népességen belüli 26 százalékos aránya a megyék közül a legmagasabb Családi állapot A házasságkötések számának visszaesésével és az első házasságkötési kor emelkedésével párhuzamosan a házasságban élők aránya mindkét nemnél jelentősen csökkent. Ezzel egyidőben az elváltak, de különösen a nőtlenek, illetve a hajadonok aránya erőteljesen növekedett. Az élettársi kapcsolatok népszerűségének növekedése, a házasságban élő magasabb termékenységű nők részarányának csökkenése mérsékelte az átlagos gyermekszámot Iskolázottság, nyelvtudás Tovább emelkedett a népesség iskolázottsága. A nők képzettebbek, az érettségizettek, illetve a diplomások megfelelő korú népességen belüli aránya magasabb a férfiakénál. Egyre többen beszélnek idegen nyelveket, a legelterjedtebb az angol és a német Gazdasági aktivitás Emelkedett a gazdaságilag aktívak, ezen belül a foglalkoztatottak és a munkanélküliek aránya. Az inaktív keresők és az eltartottak hányada mérséklődött Nemzetiség, anyanyelv 2001-hez képest emelkedett a 13 hazai nemzetiséghez tartozók száma. A négy legnagyobb lélekszámú nemzetiségi csoportot továbbra is a cigányok, a szlovákok, a románok, valamint a németek alkották Vallás A három legnagyobb felekezet 2011-ben is a katolikus, a református és az evangélikus. Legtöbben római katolikus vallásúnak mondták magukat. Növekedett a más vallási közösségek tagjainak száma Egészségi állapot Némileg mérséklődött a megye népességén belül a magukat fogyatékosnak vallók aránya, közülük minden ötödik többszörösen sérült. Háromszor annyi a tartós betegséggel küzdő lakos a megyében, mint a fogyatékos. A betegségek leginkább a nőket és az időseket sújtják Békés megye 7

8 2. Háztartások, családok A két népszámlálás között a háztartások száma 0,5, a háztartásban élőké 9,4 százalékkal csökkent. A családháztartások számának a csökkenése a nem családháztartásokénak a jelentős növekedése mellett jött létre. A családok száma és átlagos mérete csökkent, de több az élettársi kapcsolat és az egyszülős család. A családban élő gyermekeknek már csak kevesebb mint fele a 15 évesnél fiatalabb A háztartások száma és összetétele 2011 októberében a megyében összeírt mintegy 153,7 ezer háztartásban a népesség mintegy 97 százaléka, 349,7 ezer személy élt. A háztartások összetétele tovább módosult: a 64 százalékát adó családháztartások száma 10,4 százalékkal csökkent, a családot nem alkotóké viszont 24 százalékkal növekedett A háztartások mérete, korösszetétele A háztartásban élő személyek számának a csökkenése miatt mérséklődött a háztartások átlagos nagysága; 2011-ben száz háztartásra 228 személy jutott, a tíz évvel korábbinál 22-vel kevesebb. Növekedett az időskorúakból álló háztartások száma; az egyedülállók háztartásainak 35 százalékában 69 évesnél idősebbek éltek A családok száma és összetétele A százezer család 12 százalékkal kevesebb a tíz évvel korábbinál, a családban élők száma pedig 14 százalékkal csökkent. A családok összetétele is változott, egyre kevesebben kötöttek házasságot, miközben az élettársi, valamint a szülő-gyerek típusú kapcsolatok száma emelkedett. Az élettársi kapcsolatot elsősorban a fiatalabb korosztályok részesítették előnyben, a házas nőknek 23, a férfiaknak pedig mindössze 17 százaléka volt 40 évesnél fiatalabb A családok mérete, a gyermekek száma A családok 64 százalékában élt gyermek, száz családonként 101, valamivel kevesebb mint 2001-ben. Elsősorban a 15 évesnél fiatalabb gyermekek száma csökkent, a gyermekeknek alig fele tartozott ebbe a korcsoportba. A gyermekes családok többsége egyetlen gyermeket nevelt, részesedésük az elmúlt tíz évben tovább emelkedett. 3. A lakásállomány jellemzői A megye lakásállománya között összességében 30 százalékkal bővült, bár a növekedés üteme egyre lassult között évtizedek óta először csökkent a lakásállományon belül a lakott lakások száma, a nem lakott lakásoké azonban továbbra is jelentősen emelkedett A lakások száma A lakásállomány az elmúlt évtizedben csupán 1,1 százalékkal gyarapodott, kevésbé, mint az előző évtizedben. Békés megyében található az ország lakásállományának 3,8 százaléka, csaknem 166,7 ezer lakás és lakott üdülő A lakásállomány tulajdon és használati mód szerint A lakások tulajdonosi szerkezetében és használati jogcím szerinti összetételében nem történt jelentős változás az elmúlt tíz évben, a lakott lakások jelentős többsége, csaknem 98 százaléka magánszemélyek tulajdonában volt. A megyék közül Békésben volt a negyedik legnagyobb a magántulajdonú lakások hányada. A megyei rangsorban a tulajdonosi jogcímen használt lakások részaránya alapján Békés megye a hatodik helyen állt A lakások mérete: alapterület, szobaszám A lakások átlagos alapterülete az elmúlt évtizedben 3m 2 -rel növekedett, a 82m 2 -es lakásnagyság 5m 2 -rel nagyobb, mint az országos átlag. A lakásállomány szobaszám szerinti összetétele az országos tendenciához hasonlóan a többszobás lakások irányába mozdult el A lakások felszereltsége, komfortossága A lakott lakások felszereltsége, közművekkel való ellátottsága tovább javult. A komfortfokozat szerinti összetétel az összkomfortos és komfortos lakások irányába tolódott el A lakások és lakóik, laksűrűség A lakónépesség csökkenésének, illetve a lakásállomány gyarapodásának következményeként mérséklődött a laksűrűség. Az egy személy által lakott lakások száma 27 százalékkal emelkedett. 8 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, Területi adatok

9 1. A NÉPESSÉG SZÁMA ÉS JELLEMZŐI 1.1. A népesség száma, népsűrűség Békés megyében október 1-jén, a népszámlálás időpontjában az ország népességének 3,6 százaléka, 359,9 ezer fő élt. A megye lakossága a tíz évvel korábbi népszámláláshoz képest 9,5 százalékkal országosan a legnagyobb arányban csökkent. Így 2011-ben több mint 37,8 ezer fővel, egy nagyobb magyar város lélekszámával éltek kevesebben a megyében. A népesség alakulását a természetes népmozgalom (az élveszületések és a halálozások), valamint a vándorlás befolyásolja és 2011 között a népességfogyás meghatározó tényezője a korábbi évtizedekhez hasonlóan a természetes fogyás volt, amit a vándorlási folyamatok tovább erősítettek. Az előbbi tényező megközelítőleg 26,9 ezer fővel, az utóbbi majd 11 ezer fővel tábla A lakónépesség változásának tényezői csökkentette a megye népességét. Az elmúlt évtizedben a népességfogyás Békés megye mind a 75 települését érintette, kisebb vagy nagyobb mértékben. A megyeszékhely és a többi 21 város népessége 9-9, a községeké ennél nagyobb mértékben 12 százalékkal fogyott. A legnagyobb arányú, 35 százalékot meghaladó veszteség Körösújfalun és Magyardombegyházán következett be, a legkisebb pedig mindössze 4 százalékos Zsadányban, illetve 6 százalékos Gyulán. A falvak esetén a népességnagyság jelentősen befolyásolta a fogyás mértékét, hiszen miközben a 2000 ezer főnél népesebbek lélekszáma mintegy 11 százalékkal esett vissza, addig az 500 fő alattiaké több mint 25 százalékkal. Ez utóbbi népességnagyság-kategóriába tartozott a megye Településtípus Természetes szaporodás (+), illetve fogyás ( ) Vándorlási különbözet, egyéb változás (+, ) Lakónépesség, és 2011 között, fő fő a évi százalékában fő/km 2 Megyeszékhely ,3 320,0 Többi város ,4 73,1 Városok összesen ,4 88,8 Községek, nagyközségek ,9 34,5 Megye összesen ,5 63, Békés megye 9

10 ábra A népesség számának alakulása 10 legnagyobb arányú népességcsökkenéssel érintett faluja közül 8. A megye minden járásában jelentősen fogyott a népesség. A legerőteljesebben több mint 12 százalékkal a Mezőkovácsházi járás lakossága csökkent. A Gyulai járásban is, ahol a legkisebb mértékű a fogyás, több mint 7 százalékos volt a visszaesés. Történeti áttekintés: A megye lakossága 1870-ben, az első hivatalos népszámláláskor megközelítőleg 285 ezer fő volt. A népesség száma 1941-ig növekedett, a 71 év alatt 68 százalékkal emelkedve meghaladta a 477 ezer főt. A népesség nagysága ekkor érte el maximumát, azóta folyamatosan, évtizedről évtizedre változó ütemben csökkent. Az évi népszámlálásnak az évinél alacsonyabb népességszáma még a II. világháború emberveszteségéből adódott. Az utóbbi hat évtizedé már az egyre mérséklődő természetes szaporodás, illetve a későbbiekben jelentkező természetes fogyás, valamint az 1990 és 2001 közötti évek kivételével minden évtizedben jelenlévő vándorlási veszteség következménye. Az 1950-es évek visszaesése a megye társadalmi-gazdasági helyzetéből adódott. A népesség legnagyobb hányadát évtizedeken keresztül a mezőgazdaság foglalkoztatta, ami nem tudott elegendő munkalehetőséget biztosítani az itt élők számára. Mivel a többi gazdasági ág sem tudta lekötni a szabad munkaerőt, megkezdődött az elvándorlás az ország egyéb munkát kínáló tájaira. Az elköltözésekből adódó népességfogyást ebben az időszakban azonban a kiemelkedő születésszámok révén még csaknem ellensúlyozta a természetes szaporodás. Sokkal kedvezőtlenebb a helyzet az 1960-as években, amikor is a veszteség csaknem 21,5 ezer főt tett ki. A népességfogyás szintén az igen nagymértékű elvándorlásnak volt a következménye, amit az alacsony természetes szaporodás csak kismértékben kompenzált. Az 1970-es években a megye népességmegtartó képessége valamelyest javult: a vándorlási veszteség a tíz évvel korábbinak töredékére, 11 ezer főre csökkent, amit a természetes szaporodás az évtizedközepi demográfiai hullám eredményeképp kis híján ellensúlyozott. Az 1980-as években újabb jelentős, több mint 25 ezer fős népességcsökkenés történt, amelyhez szinte azonos arányban járult hozzá a természetes fogyás és a vándorlás negatív egyenlege. Majd az 1990-es évtized fordulatot hozott, mivel a nemzetközi vándorlás miatt sok évtized után először nem népesség-kibocsátó volt a megye, hanem befogadó. Békés megye népessége ennek ellenére ebben az évtizedben 14 ezer fővel fogyott, hiszen a természetes népmozgalom 1980-as évekre jellemző negatív tendenciája (csökkenő születés, növekvő halálozás) jelentősen tovább romlott. A természetes fogyásból eredő népességveszteség 2001 után még drasztikusabban emelkedett, amit az elvándorlás újból csak erősített. Így 2011-ben már csak annyian éltek a megyében, mint a 19. század végén. Helyünk az országban: Békés az ország tizenegyedik legnépesebb megyéje. A megye népessége a évi népszámlálás óta eltelt időszakban jelentősen, 9,5 százalékkal, az országé ennél jóval kisebb mértékben 2,6 százalékkal csökkent. A tíz év alatt csaknem valamennyi megyében és a fővárosban is fogyott a népesség, a legnagyobb arányú veszteség azonban Békés megyét sújtotta. Ennél valamivel kisebb mértékű volt a visszaesés Nógrád, illetve Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az előbbi lakossága 8,1, az utóbbié 7,8 százalékkal csökkent. Ez idő alatt mindössze Pest és Győr-Moson- Sopron megye népessége nőtt. A gyarapodás Pest megyében nagymértékű, több mint 12 százalék, Győr-Moson- Sopronban pedig mérsékeltebb, mintegy 2 százalék volt. 10 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, Területi adatok

11 Történeti áttekintés: Békés megye népsűrűsége 1870 és 1941 között a népességszám emelkedésével párhuzamosan közel 67 százalékkal, 51 fő/km 2 -ről 85 fő/km 2 -re emelkedett. Majd a népesség fogyását követve a népsűrűség is csökkent, 2011-ben már csak 64-en éltek egy négyzetkilométeren. Békés megyében a 2011-es népszámláláskor az ország külterületi lakosságának 5,2 százaléka lakott. A megye magánháztartásban élő népességének 4,4 százaléka több mint 15 ezer fő élt külterületen. Ez az arány az országos átlagnál valamivel magasabb. Békés az ország közepes kiterjedésű megyéje; 5630 km 2 -en, az ország 6,1 százalékán terül el. Viszonylag ritkán lakott, 2011-ben a megye egy négyzetkilométerén átlagosan 64 fő élt, 43 fővel kevesebb, mint az országos átlag. Alacsonyabb népsűrűsége csak Somogy, Bács-Kiskun és Tolna megyének volt. A megyén belül legsűrűbben a Békéscsabai járásban laknak, ahol egy négyzetkilométerre 131 személy jutott, közel négyszer annyi, mint a legritkábban lakott Gyomaendrődiben. A települések közül a legnépesebb városok a megyeszékhely, Békés, Orosháza és Gyula népsűrűsége a legmagasabb. Jellemzően a legkisebb falvaké Újszalontáé, Örménykúté, Csárdaszállásé, valamint Kertészszigeté viszont a legalacsonyabb. Az utóbbiakban 10-en sem éltek négyzetkilométerenként ábra A lakónépesség változása február 1. és október 1. között (%) 1.2. Kormegoszlás, a férfiak és a nők száma Békés megyében 2011-ben 171,5 ezer férfi és 188,4 ezer nő élt. Az elmúlt tíz évben a két nem aránya közötti különbség a férfiak magasabb halandóságának következményeként tovább növekedett, 2011-ben a férfiak aránya 47,7 százalékot, a nőké 52,3 százalékot tett ki. Így ezer férfira 1098 nő jutott, 5-tel több, mint 2001-ben ábra A népesség száma nem és életkor szerint A megye járásai közül a két nem aránya a Szeghalmiban (ezer férfira 1039 nő jut) a legkiegyenlítettebb, a Békéscsabaiban (1142) pedig a legkedvezőtlenebb. A megye messze legmagasabb nőtöbbletű települése Dombiratos (1187), melyet Békéscsaba (1171) követ. Ezzel szemben Örménykúton, Magyardombegyházán, Kardoson és Kertészszigeten a férfiak vannak többségben, ezeken a településeken ezer férfira még 900 nő sem jut Békés megye 11

12 Történeti áttekintés: Békés megyében már az 1930-as népszámlálás idején is nőtöbbletet regisztráltak. A II. világháború után a jelentős férfiveszteség következtében kialakult még magasabb nőtöbblet 1980-ra valamelyest mérséklődött. Ezt követően a tendencia ismét megfordult, s ennek hatására 1990-ben, 2001-ben és 2011-ben méginkább a nők javára mutatkozó többlet már jóval meghaladta a világháború utáni évek magas értékeit is. Helyünk az országban: A megyében a nő-férfi arány az országosnál valamivel kiegyenlítettebb, hiszen 2011-ben ezer férfira az országos átlagnál 8-cal kevesebb 1098 nő jutott. Békés ezzel az értékkel a megyei rangsor középmezőnyében foglalt helyet. A 2001-es népszámlálás után is folytatódott a népesség öregedése. Legszembetűnőbb változás a gyermekkorúak és az időskorúak körében tapasztalható. A népességcsökkenés mértéke a gyermekkorúaknál volt a legjelentősebb, majd 25 százalék. A születések számának három és fél évtizede tartó mérséklődése következtében a gyermekek részaránya az utóbbi egy évtizedben 2,8 százalékponttal visszaesett. Ez idő alatt a évesek száma közel 13, a éveseké mintegy 8 százalékkal csökkent, létszámgyarapodás csak a 60 évesek és idősebbek körében következett be. Összességében az utóbbi korosztály létszáma az elmúlt tíz év során 4,9 százalékkal, a népességen belüli arányuk pedig 3,6 százalékponttal emelkedett. A társadalom elöregedésének folyamata gyorsult, ezt jól mutatja az is, hogy 1990 és 2001 között az aránynövekedés még ennél kisebb mértékű 1,5 százalékpont volt hez viszonyítva az 5 éves korcsoportokat vizsgálva az egyik legjelentősebb népességcsökkenés a éveseknél következett be. Ebbe a korosztályba tartoznak ugyanis az 1960-as évek első felében kialakult demográfiai hullámvölgy idején születettek. Számuk ma csaknem 30 százalékkal kisebb, mint ben az ugyanilyen korúaké volt. Az 1950-es évek elején született nagylétszámú korosztályok Ratkógyerekek napjainkban 60 év körüliek. Ebből adódóan az és a évesek körében tíz év alatt 29, illetve 16 százalékos emelkedés következett be. Az ő gyermekeik többnyire a 30-as éveikben járnak, ezért a évesek száma mintegy 19 százalékkal gyarapodott. Legnagyobb emelkedés a éveseknél figyelhető meg: 2011-ben közel másfélszer több ilyen korú ember élt Békés megyében, mint 2001-ben. Az aktív korú népesség ún. eltartási terhét jelzi, hogy társadalmi értelemben mennyi gyermek-, illetve időskorúról kell gondoskodnia. A gyermekkorúak csökkenő és az időskorúak növekvő arányának ábra Száz aktív korúra jutó gyermekés időskorú együttes hatására az 1990 és 2001 közötti mérséklődés után ez a mutató 2011-re összességében ugyan tábla A férfiak és nők száma kiemelt korcsoportonként, 2011 Korcsoport, éves 69,0 69,9 36,1 32,9 35,5 36,8 34, Száz aktív korú Száz aktív korúra jutó gyermekkorú Száz aktív korú Férfi Nő Együtt fő 64,3 66,3 A évi százalékában Ezer férfira jutó nő , , , , , , , , , Összesen , ,5 43,2 23,1 12 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, Területi adatok

13 Történeti áttekintés: Az elmúlt 81 évben lényegesen módosult a lakosság korösszetétele is. A legjelentősebb változás a gyermekkorúak és az időskorúak körében tapasztalható ban Békés megye lakosságának 29 százaléka volt fiatalabb 15 évesnél, míg 2011-ben már csak 14 százaléka. Ezzel egyidőben az időskorúak aránya 9,4 százalékról 26 százalékra növekedett. Ez a 26 százalékos érték a megyék közül az országban a legmagasabb. A 35 évesnél fiatalabbak valamennyi korcsoportjában fogyott a népesség, a náluk idősebbeké a évesek kivételével pedig emelkedett. Nyolc évtized alatt leginkább a 0-4 évesek száma csökkent, létszámuk csaknem 50 ezer főről háromtizedére, közel 15 ezer főre esett vissza. A legnagyobb növekedés a 85 évesnél idősebbeknél következett be, 2011-ben a népességen belül csaknem kilencszer több ilyen korú ember élt, mint 1930-ban; a férfiaknál ebben a korcsoportban hatszoros, a nőknél közel tizenegyszeres az emelkedés. Helyünk az országban: Békés megye az országos átlagnál idősebb népességű. Ezt jól szemlélteti a 100 gyermekkorúra jutó időskorúak száma, a megyei 187 fő 16-tal magasabb az országosnál, sőt a fővárosi és a Zala megyei érték után a harmadik legnagyobb. Ebből a szempontból a két pólust Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és az előbb említett Budapest képviseli: míg Szabolcs-Szatmár-Beregben 100 gyermekre 114 idős személy jut, addig a fővárosban ennek az értéknek szinte a duplája, 208 fő. szerény mértékben, de ismét nőtt. Összetétele az évtizedek folyamán megfordult: 1990-ig főként a gyermekek, utána viszont már az időskorúak eltartása jelentette a nagyobb terhet. Jelentősen eltér egymástól a két nem kormegoszlása. Legnagyobb különbség az időskorúaknál figyelhető meg: 2011-ben a nők közel 30 százaléka, míg a férfiak majd 22 százaléka volt idősebb 59 évesnél. Ezen belül a 69 évesnél idősebbek aránya a nők esetén 16, a férfiaknál mintegy 10 százalék. Ma már a nőknek több mint fele 58 százaléka idősebb 39 évesnél, ban ez az arány még 29 százalékot tett ki. A fiúszületési többlet miatt viszont továbbra is több gyermekkorú, illetve fiatal felnőttkorú férfi élt a megyében, mint nő. A lakosságon belül a 40 évnél fiatalabbak körében férfitöbblet, afelett nőtöbblet tapasztalható ábra A 70 évesek és idősebbek aránya, 2011 (%) Az egyes településtípusok népességének koröszszetétele alig különbözött egymástól. A városokban a évesek aránya kissé magasabb, a éveseké, valamint az időskorúaké némileg alacsonyabb, a gyermekkorúaké ugyanakkor megegyezett a községekével. A járások közül arányaiban a legkevesebb gyermekkorú a Szarvasiban, a legtöbb a Sarkadiban és a Szeghalmiban élt. Az időskorúaknál a két pólust a Szeghalmi, illetve a Szarvasi képviselte Családi állapot A 15 éves és idősebb népesség családi állapot szerinti összetételében amely a népszámlálás eszmei időpontjában fennálló jogi helyzet alapján vizsgálható 2001 és 2011 között tovább folytatódtak a korábbi évtizedek tendenciái. A házasságkötések számának visszaesésével és az első házasságkötési kor emelkedésével párhuzamosan a házasságban élők aránya mindkét nemnél jelentősen csökkent. Ezzel egyidőben az elváltak, de különösen a nőtlenek, illetve a hajadonok aránya erőteljesen növekedett, az özvegyek esetében ugyanakkor nem történt érdemi változás. A 15 éves és idősebb népesség családi állapot szerinti összetételében nemenként figyelemreméltó különbségek mutatkoznak októberében a férfiaknak valamivel több mint 38 százaléka volt nőtlen, eközben a nőknél a hajadonok részaránya meghaladta a 25 százalékot. A házasok hányada a férfiak esetében 46 százalékot, a nők körében több mint 41 százalékot 3.4. Békés megye 13

14 ábra A népesség száma családi állapot és nemek szerint, ábra A népesség száma családi állapot és nemek szerint, 2011 tett ki. Az elváltaknál ezzel szemben nincs számottevő különbség, a férfiak mintegy 11, a nők közel 14 százaléka tartozott e körbe. Szembetűnő az özvegyek arányának nemenkénti eltérése: 2011-ben Békés megye férfi lakosságának megközelítőleg 5 százaléka volt özvegy, a nőknél ugyanez az arány ennek több mint négyszerese, 20 százalék. A nagymérvű eltérés részben demográfiai sajátosságokkal, részben a házasodási szokásokkal függ össze. A férfiak közismerten roszszabb mortalitása, az átlagosnál rövidebb élettartama a női özvegységet növeli. Az is tény, hogy a férfiak körében magasabb az újraházasodási hajlandóság. Az elmúlt évtizedekben a házasságkötési kor jelentősen kitolódott: a férfiak közül 1990-ben legtöbben még éves korban, 2011-ben már inkább éves korban nősültek először, a nők pedig éves tábla A 15 éves és idősebb férfiak és nők megoszlása családi állapot szerint Férfi Nő Együtt Családi állapot (%) Nőtlen/hajadon 31,0 38,2 20,2 25,3 25,3 31,4 Házas 55,8 45,9 50,2 41,2 52,8 43,4 Özvegy 4,5 4,6 19,1 20,0 12,2 12,7 Elvált 8,8 11,3 10,5 13,6 9,7 12,5 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 14 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, Területi adatok

15 Történeti áttekintés: Békés megyében az országoshoz hasonlóan 1930 és 1960 között évtizedről évtizedre folyamatosan csökkent a nőtlenek, a hajadonok részaránya, ezzel párhuzamosan növekedett a házasoké. Az ezt követő két évtizedben ebből a szempontból lényeges változás nem történt. Nem úgy, mint 1980 után, amikor is a korábbi tendencia megfordult: jelentősen csökkent a házasok részesedése, miközben a nőtlenek, a hajadonok és az elváltak aránya folyamatosan nőtt. Utóbbiak hányada 2011-re már megközelítette az özvegyekét. Helyünk az országban: Békés megye 15 éves és idősebb népességének családi állapot szerinti összetétele nagyvonalakban hasonló az országoshoz. Sajátos azonban, hogy az ország megyéi közül Békésben él arányaiban a legtöbb elvált és özvegy férfi. kor helyett éves korban mentek férjhez. Ennek következményeként a 30 éven aluliak körében a házasok aránya az utóbbi húsz évben jelentősen visszaesett: 1990-ben a éves férfiaknak még nagyjából 64 százaléka, a nőknek 80 százaléka volt házas, 2011-ben viszont a férfiaknak már csak 10,5, a nőknek pedig közel 25 százaléka. Házasságot a nők fiatalabb korban kötnek, mint a férfiak ben a évesek körében a nők között szinte ugyanannyi volt a házas, mint a hajadon, míg a férfiaknál a házasokhoz képest jelentős a nőtlenek túlsúlya. A házasok aránya a férfiak esetében a évesek, a nőknél a évesek körében volt a legmagasabb. A 80 év feletti férfiak mintegy 55 százaléka házasságban élt, míg a gyakoribb megözvegyülés miatt az ugyanilyen idős nőknek már csak nagyjából 11 százaléka. A családi állapot szerinti népességmegoszlás a megyén belül településtípusonként némi eltérést mutat. Mindkét nemnél elmondható, hogy a házasok és az özvegyek aránya a községekben valamivel nagyobb, mint a városokban. Ebből adódik, hogy a nőtlenek, a hajadonok, illetve az elváltak hányada a községekben kissé alacsonyabb. Az eltérések a nőknél minden kategóriában jelentősebbek, mint a férfiaknál. Járási szinten sem tapasztalható lényeges különbség: a nőtlenek és a hajadonok aránya a Békési járásban élők között a legmagasabb, az özvegyeké a Mezőkovácsháziban, az elváltaké pedig a Gyulaiban. A népesség korösszetételében, illetve a családi állapotában bekövetkezett változások alakították a megyében élő nők termékenységi mutatóit ben közel 164 ezer 15 évesnél idősebb nőt számláltak, nekik együttvéve megközelítőleg 258 ezer élveszületett gyermekük volt. Mind a nők, mind gyermekek száma kevesebb, mint az előző népszámlálás idején, a gyermekek esetében a csökkenés valamivel nagyobb mértékű. A megyében így minden száz 15 éves és idősebb nőre már csak 157 gyermek jutott, ami 5-tel kevesebb, mint 2001-ben. A házas nők aránya jelentősen visszaesett a hajadonok, illetve az elváltak javára, de még így is a gyermekek több mint fele született házasságba. A megyében csupán az idősebb és termékenyebb korosztályt képviselő özvegy nők termékenységi mutatója csökkent, ezzel együtt az átlagos élveszületési szám náluk továbbra is meghaladja a népesség reprodukálásához szükséges két gyermeket ábra Száz 15 éves és idősebb nőre jutó élveszületett gyermekek száma A gyermektelenek aránya a járásokban a népesség-nagyságával azonosan alakult ben az egyik legkevesebb lakost számláló járásában, a Gyomaendrődiben volt a legkisebb a mutató értéke, mindössze 21 százalék. A két legnépesebb Békéscsabai, illetve Gyulai járásában a nők több mint negyedének nem volt gyermeke. Ezzel összhangban e két utóbbi járásban a legalacsonyabb a termékenység, száz Békés megye 15

16 Történeti áttekintés: A gyermektelen 15 éves és idősebb nők aránya, az utóbbi 20 évben folyamatosan emelkedett, 2011-re már több mint 23 százalékuknak nem volt utódja. A termékenység visszaesése az 1970-es évek végétől nyomon követhető. Egyre több nő választja az élettársi kapcsolatot a házassággal szemben, így a csökkenő termékenységben a házasságban élő, több gyermeket vállaló nők arányának visszaesése is közrejátszott. A házas nők közül a gyermekesek aránya viszont tovább emelkedett, 1920-ban 82 százalékuknak, 1960-ban 85 százalékuknak, 1990-ben 89 százalékuknak, míg a legutóbbi népszámlálásnál már 94 százalékuknak volt gyermeke. Ennek ellenére a házas nőkre jutó, reprodukcióhoz szükséges gyermekszámot utoljára az 1970-es népszámlálás idején jegyezték, majd az elmúlt évszázad utolsó évtizedeiben megfigyelt csökkenést, illetve stagnálást követően 2011-re mutatkozott ismét némi javulás. Helyünk az országban: A megyék között Békés, az itt élő nők termékenysége alapján a középmezőnyben található, száz 15 éves és idősebb nőre az országos átlagnál 10-zel több 157 gyermek jutott. A rangsor elején Szabolcs-Szatmár-Bereg megye áll, a két megye mutatója között 18 gyermeknyi a különbség. éves és idősebb nőre 142, illetve 143 gyermek jutott. Az ellenpontot a Szeghalmi járás képviseli, ahol a termékenység, száz nőre vetítve, meghaladja a 180 gyermeket. A községekben élő nők (174 gyermek/száz nő) átlagosan több gyermeket hoznak a világra, mint a városban lakók (152 gyermek/száz nő). A községek közül kiemelkedik Kertészsziget, ahol a száz 15 éves és idősebb nőre jutó élve született gyermekek száma 245, ez a Dél-Alföldön a legmagasabb érték. A megye legtermékenyebb települései még Magyardombegyház, Körösújfalu, Bucsa és Csárdaszállás tábla Száz 15 éves és idősebb nőre jutó élveszületett gyermekek száma a nő családi állapota szerint Év Hajadon Házas Özvegy Elvált Összesen Iskolázottság, nyelvtudás Az elmúlt évtizedben, az országos tendenciát követve, a Békés megyei lakosság körében is felértékelődött a szakképzettség, illetve a magasabb szintű végzettség (középiskola, felsőoktatás) megszerzése. Ezzel egyidőben a kevésbé iskolázott, idősebb korosztályokat lassan felváltják a fiatalabb képzettebbek, így a népességből a még alapfokú végzettséggel sem rendelkezők aránya tovább csökkent ben Békés megyében, a 15 éves és idősebb népesség 6,4 százalékának volt az általános iskola 8 osztályánál alacsonyabb végzettsége, míg az előző népszámlálás idején még csaknem 15 százalékuknak. A csupán alapfokú végzettséggel rendelkezők szintén kevesebben vannak, arányuk 5,8 százalékponttal, 30 százalékra csökkent. Többen fejezték be a középiskolát sikeres érettségivel, mint tíz évvel korábban, a 14 évesnél idősebbek közül minden negyedik lakos. Kedvezően alakult a felsőfokú végzettségűek népességre vetített hányada is 2001 óta több mint 4 százalékponttal emelkedve megközelítette a 12 százalékot. A javuló tendencia különösen a nőkre igaz, esetükben 6 százalékponttal magasabb az egyetemi, vagy főiskolai oklevéllel rendelkezők hányada, mint az előző népszámlálás idején. Az iskolázottságot a végzettséghez illeszkedő korcsoportokban vizsgálva szintén látható a fejlődés. A 18 éves és idősebbek mintegy négytizede érettségizett. A évesek közül a középfokú tanulmányokat érettségivel zárók aránya meghaladta a 60 százalékot, míg a 84 év felettieknél ezek hányada 10 százalék alatti. A lehetőségek kiszélesedésével a továbbtanulási szándék is növekedett 2011-re, a 25 éves és idősebbek közül 13 százalék a diplomások aránya. A fiatalok és az idősek végzettségi szintje között ebben az esetben is számottevő a különbség, év közöttiek több mint 20 százaléka végzett főiskolát vagy egyetemet, ezzel szemben a 70 éves és idősebbek kevesebb, mint 6 százaléka. A nők magasabb iskolázottsága itt is megmutatkozik, a 18 éves és idősebb legalább érettségizettek, illetve a 25 éves és idősebb főiskolai vagy egyetemi oklevéllel rendelkezők női 16 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, Területi adatok

17 ábra A 15 éves és idősebb népesség megoszlása legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint, nemenként népességen belüli aránya mindkét esetben meghaladja a férfiaknál tapasztaltat ábra A legalább érettségizettek aránya a 18 éves és idősebb népességben, 2011 (%) tábla A népesség iskolai végzettsége, 2011 A megyén belül a megyeszékhelyet is magába foglaló Békéscsabai, illetve a Gyulai járás lakói a legiskolázottabbak, mögöttük némileg lemaradva, a felsőoktatási intézménnyel szintén rendelkező központtal a Szarvasi járás állt. Míg a kisebb népességű Sarkadi és Szeghalmi járásokban a lakosság képzettsége lényegesen elmaradt a megyei átlagtól. A települések népesség-nagysága, az oktatási központoktól való távolság láthatóan befolyásolja az ott lakók iskolázottsági szintjét, mind a városok, mind a községek esetében a kisebbek lakói vannak hátrányosabb helyzetben. A városok közül Békéscsabán, Gyulán, illetve Szarvason a felsőfokú oktatás jelenléte miatt a lakosság iskolázottsága igen magas, a megfelelő korú népességen belül az érettségivel rendelkezők aránya meghaladja, illetve megközelíti az 50 százalékot, a diplomásoké pedig a 20 százalékot. Ezzel szemben a kisebb lélek- A 15 éves A 18 éves A 25 éves (%) Településtípus legalább az általános iskola 8. évfolyamát elvégezték és idősebb népességből azok aránya, akik legalább középiskolai érettségivel rendelkeznek egyetemi, főiskolai oklevéllel rendelkeznek Megyeszékhely 96,8 57,3 21,7 Többi város 93,5 40,9 12,8 Városok összesen 94,3 44,6 14,8 Községek, nagyközségek 91,5 28,5 7,1 Megye összesen 93,6 40,6 12, Békés megye 17

18 Történeti áttekintés: A tankötelezettségi előírásoknak megfelelően az alapfokú végzettség megszerzése mára már a népességen belül csaknem teljeskörűnek mondható. Az 1930-as népszámlálás idején a 15 éves és idősebbek 93 százaléka nem fejezte be általános iskolai tanulmányait, az arány folyamatosan csökkenve mára 10 százalék alatt maradt. Az idősebb jellemzően alacsonyabb végzettséggel rendelkező korosztályok népességen belüli arányának csökkenésével, valamint a fiatalabb a továbbtanulásra törekvő generációk megjelenésével a középfokú tanulmányaikat érettségivel befejezők aránya 80 év alatt alig több mint 2 százalékról, 41 százalékra emelkedett. Különösen a nők képzettségi szintje javult, az érettségizettek részaránya 1930-ban a 18 éves és idősebbek körében mindössze egy százalékot képviselt, 2011-re elérte a 44 százalékot. Egyetemi, vagy főiskolai oklevelet 1930-ban a 25 éves és idősebb népesség alig egy százaléka szerzett, ami a legutóbbi népszámlálás alkalmával már megközelítette a 13 százalékot. Diplomás nőkről a múlt század elején csak elvétve lehetett említést tenni, mára a megfelelő korú női népesség több mint 14 százaléka felsőfokú iskolát végzett. Helyünk az országban: Békés megye a népességének képzettségi szintje alapján a megyei rangsorban kedvezőtlen helyet foglal el. Az érettségizettek aránya országosan Somoggyal egyezően a hatodik legalacsonyabb, a diplomásoké pedig megelőzve Nógrádot az utolsó előtti helyre elegendő. Tíz év alatt az érettségizettek hányadát tekintve Jász-Nagykun-Szolnok megyét megelőzve, előrébb lépett a ranglistán, míg a felsőfokú végzettek aránya alapján a megye helyzete továbbra sem javult. A legalább középiskolát végzettek aránya 8,4, míg az diplomát szerzetteké 6,1 százalékponttal maradt el az országos átlagtól. számú, elöregedő Kertészszigeten, Pusztaottlakán, valamint Kisdombegyházán a lakosság átlagos képzettsége alacsonyabb. Az idegen nyelvek ismeretének felértékelődése azt mutatja, hogy a megye lakói között egyre nagyobb arányban vannak azok, akik anyanyelvükön kívül más nyelven, nyelveken is képesek megértetni magukat. A magyar anyanyelvű népesség körében az előző népszámláláshoz képest, mintegy 5 százalékponttal emelkedett az idegen nyelvet beszélők aránya, így 2011 elején már csaknem egyötödük tudott valamely más nemzet nyelvén. A felsőfokú tanulmányok folytatásához, illetve befejezéséhez elengedhetetlen nyelvismeret miatt, az idegennyelv-tudás főként a fiatalokra Beszélt nyelv (15-39 évesek) és a magasan képzettekre jellemző. Akárcsak 2001-ben az angol és a német maradt a két vezető nyelv, legtöbben ezeket beszélik, illetve az idősebb korosztályok esetében az orosz nyelv ismerete is számottevő. A határmentiségből adódóan a román nyelvet is sokan ismerik, valamint a megyében élő szlovák nemzetiségűek jelenléte ösztönzőleg hat a szlovák nyelvhasználatra is Gazdasági aktivitás A 2001-es és 2011-es népszámlálás között a Békés megyei népesség gazdasági aktivitás szerinti összetétele már nem változott olyan számottevő mértékben, mint a megelőző évtizedben. A gazdaságilag aktívak, tábla A magyar anyanyelvű népesség idegennyelv-tudása fő a válaszolók százalékában fő a válaszolók százalékában Csak magyarul beszél , ,8 Más nyelvet is beszél , ,2 Ebből: angol , ,9 német , ,9 szlovák , ,8 18 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, Területi adatok

19 ezen belül mind a foglalkoztatottak, mind a munkanélküliek aránya emelkedett, míg az inaktív keresők, illetve az eltartottak aránya mérséklődött; a foglalkoztatottak és az inaktív keresők esetében a korábban jellemző kedvezőtlen irányú tendenciák, ha nem is jelentős mértékben, de megfordultak. A megyében a 2011-es népszámláláskor a foglalkoztatottak megközelítőleg 130 ezres állománya a évit már 4 százalékkal meghaladta, az évitől ugyanakkor még mindig 25 százalékkal elmaradt. A pozitív irányú elmozdulást tükrözi a foglalkoztatottak népességen belüli arányának alakulása is, mely 2011-re nem egészen 5 százalékponttal meghaladva a tíz évvel korábbit 36 százalékra emelkedett. A munkanélküliek száma valamivel több mint 10 százalékkal nőtt az utóbbi évtizedben, számuk 2011-ben már megközelítette a 22 ezer főt, népességhez viszonyított arányuk pedig 5-ről 6,1 százalékra emelkedett. A zömében nyugdíjasok alkotta inaktív keresők száma 16 százalékkal, az eltartottaké 20 százalékkal fogyott, ezzel együtt 2011-ben a megye népességének több mint fele mintegy 208 ezer fő még mindig e két kategóriába tartozott. A nők és a férfiak aktivitás szerinti megoszlása bár az utóbbi évtizedben valamelyest közelített egymáshoz még mindig lényegesen eltér egymástól között a gazdaságilag aktívak aránya ugyan mindkét nem esetében nőtt, ám míg a férfiaknál ez egyértelműen a foglalkoztatottak számának gyarapodásából adódott, addig a nőknél nagyobbrészt a munkanélküliek számának emelkedése okozta. A gazdaságilag aktívak és inaktívak aránya a férfiak körében 48-52, míg a nőknél százalékra módosult az utóbbi tíz évben ábra A népesség megoszlása gazdasági aktivitás szerint A gazdaságilag aktívak számának emelkedése a évesek kivételével valamennyi korcsoportban megfigyelhető. Szembetűnő továbbá, hogy a 60 éves és idősebb népesség körében a gazdaságilag aktívak számának több mint háromszoros növekedését az eltartottak számának 76 százalékos visszaesése kísérte ben a évesek nem egészen 63 százaléka tartozott a gazdaságilag aktívak táborába, s körükben volt a legmagasabb csaknem 28 százalék az eltartottak aránya is. E korosztály alacsony aktivitásának hátterében elsősorban a felsőfokú tanulmányaikat folytatók növekvő száma, a tanulmányi idő kitolódása húzódik meg, ami az eltartottak arányának kizárólag e korcsoportban tapasztalható emelkedésében is tetten érhető. A gazdaságilag aktívak hányada a középgeneráció a évesek körében volt a legmagasabb, 73 százalék, ez a tíz évvel korábbit 14 százalékponttal haladta meg. Az inaktív keresők aránya tábla A népesség gazdasági aktivitás szerint, korcsoportonként, 2011 (%) Korcsoport, éves Aktív Inaktív Eltartott Összesen Aktív Inaktív Eltartott Összesen a évi százalékában ,0 100,0 x x 75,1 75, ,6 9,8 27,6 100,0 92,1 53,9 95,4 86, ,2 23,6 3,2 100,0 114,3 59,2 73,1 92,4 60 6,0 93,3 0,7 100,0 317,1 103,2 23,6 104,9 Összesen 42,3 34,1 23,6 100,0 105,0 83,8 79,9 90, Békés megye 19

20 tábla A népesség gazdasági aktivitás szerinti összetétele nemenként, 2011 (%) Településtípus Férfi Összesen Nő Összesen aktív inaktív eltartott aktív inaktív eltartott Megyeszékhely 49,9 24,4 25,7 100,0 41,5 36,6 21,9 100,0 Többi város 48,0 26,9 25,2 100,0 37,4 39,9 22,7 100,0 Városok összesen 48,4 26,3 25,3 100,0 38,3 39,2 22,5 100,0 Községek, nagyközségek 46,3 29,8 23,9 100,0 33,5 44,3 22,2 100,0 Megye összesen 47,9 27,2 25,0 100,0 37,2 40,4 22,4 100,0 ugyanakkor a 2001-es 37 százalékkal szemben már 24 százalék alatt maradt. A 60 évesek és idősebbek korosztályában értelemszerűen már az inaktív keresők aránya volt a legmagasabb, 2011-ben ez több mint 93 százalékot tett ki, míg a gazdaságilag aktívak a nyugdíjkorhatár emelkedéséből adódóan a évi 2-vel szemben 6 százalékot képviseltek. A népesség gazdasági aktivitás szerinti összetétele valamennyi településtípus esetén javult az elmúlt tíz évben, s bár a különbségek 2001-hez képest valamelyest mérséklődtek, a községekben élők gazdasági aktivitása jellemzően még mindig alacsonyabb a városokban élőkénél. A 2011-es népszámláláskor a gazdaságilag aktívak aránya a városok közül Füzesgyarmaton volt a legmagasabb, mintegy 47 százalék, de Szeghalmon és a megyeszékhelyen is meghaladta a 45 százalékot. A városok 43 százalék körüli átlagától ugyanakkor Sarkad és Battonya értéke maradt el a legszámottevőbben. A községekben a gazdaságilag ábra A gazdaságilag aktív népesség aránya, 2011(%) Történeti áttekintés: A népesség gazdasági aktivitás szerinti összetétele az elmúlt évtizedekben jelentősen átrendeződött. Az 1990-es évek gazdasági-társadalmi változásainak hatására drasztikusan csökkent a foglalkoztatottság, amit a munkanélküliek számának és arányának számottevő gyarapodása kísért. Az ezredfordulót követően a magyar munkaerőpiacot már lényegesen mérsékeltebb folyamatok jellemezték. A 2008-as gazdasági válság a foglalkoztatottság színvonalában ugyan újabb törést okozott, de hatása már kisebb mértékben érvényesült, mint a rendszerváltást követően. Az 1990-es évek elején nem csak a munkanélküliek, hanem az inaktív keresők száma és aránya is jelentősen nőtt, ekkor ugyanis a munkanélküliség alternatívájaként igen sokan éltek mind a korhatár előtti nyugdíjazás, mind a rokkantsági nyugdíjazás lehetőségével. A körükben között bekövetkezett csökkenéssel évtizedek óta tartó tendencia fordult meg, mely jórészt a nyugdíjkorhatár emelkedésével, illetve a rokkantsági nyugdíjasok számának mérséklődésével magyarázható. Az eltartottak száma és aránya ugyanakkor évtizedek óta folyamatosan zsugorodik. Ennek alapvető oka a születésszám csökkenése, hiszen ebből adódóan egyre alacsonyabb a gyermekkorúak száma. Helyünk az országban: A megye népességének gazdasági aktivitás szerinti összetétele változatlanul kedvezőtlenebb az országosnál ben a foglalkoztatottak 36 százalékot alig meghaladó népességen belüli aránya mintegy 3,5 százalékponttal maradt el az országosan jellemző értéktől, míg a munkanélkülieké valamelyest meghaladta azt. Az inaktív keresők aránya ugyanakkor a megye népességének idősebb korösszetételét tükrözve a megyék közül itt volt a legmagasabb, az eltartottaké pedig az egyik legalacsonyabb. 20 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, Területi adatok

21 aktívak aránya átlagosan nem érte el a 40 százalékot, ez a községek országos értékénél nem egészen 3 százalékponttal volt alacsonyabb. A megye járásaiban a népesség gazdasági aktivitás szerinti összetétele jelentős területi differenciáltságot mutat ben a gazdaságilag aktívak aránya a megyeszékhelyet is magában foglaló Békéscsabai járásban volt a legmagasabb, nem egészen 45 százalék, de a Szarvasi és a Szeghalmi járásban is 44 százalék körül alakult. E szempontból a megye legkedvezőtlenebb helyzetű járásai a Sarkadi és a Mezőkovácsházi, ahol a mutató értéke már csak 36, illetve 39 százalékot tett ki. E térségekben az alacsony foglalkoztatottság a munkanélküliek és az inaktív keresők magas arányával párosult Nemzetiség, anyanyelv A nemzeti, etnikai kötődés meghatározására ben három kérdés szolgált, melyek az anyanyelvre, a nemzetiségre, valamint a családi, baráti közösségben használt nyelvre vonatkoztak. A évi népszámláláskor Békés megyében a lakosság 14 százaléka csaknem 52 ezer fő nem kívánt válaszolni a nemzetiségi hovatartozásra vonatkozó kérdésekre, ami több mint kétszerese az egy évtizeddel korábbinak. Valamivel több mint 300 ezer fő, vagyis a népesség 83 százaléka tartotta magát magyar nemzetiségűnek. Megközelítőleg 25,4 ezren válaszolták, hogy valamely másik nemzetiséghez tartoznak; döntő többségük a 13 hazai nemzetiség valamelyikéhez kötődött. A 13 hazai nemzetiséghez tartozók létszáma leginkább a nemzetiséghez való tartozás alapján emelkedett, hiszen csaknem 25 ezren 2001-hez képest mintegy 10 ezer fővel többen sorolták oda magukat. Míg számuk az anyanyelv alapján mintegy 8 százalékkal mérséklődött, addig a családi, baráti közösségben használt nyelv alapján 3,3 százalékkal gyarapodott. E három kategória alapján 2011-ben a megye lakosainak 8,1 százaléka, valamivel több mint 29 ezren tartoztak valamely hazai nemzetiséghez, mintegy 4,3 ezer fővel többen, mint tíz évvel ezelőtt. Miként 2001-ben, úgy tábla A nemzetiségi népesség száma, aránya, 2011 Nemzetiség Nemzetiség Anyanyelv alapján Családi, baráti körben használt nyelv Előzőek alapján nemzetiséghez tartozik a népesség a évi fő százalékában Bolgár ,0 223,9 Cigány (romani, beás) ,7 171,0 Görög ,0 34,6 Horvát ,0 72,9 Lengyel ,0 150,6 Német ,9 151,7 Örmény ,0 268,0 Román ,7 117,2 Ruszin ,0 87,8 Szerb ,1 84,0 Szlovák ,5 86,5 Szlovén ,0 16,8 Ukrán ,0 56,3 Hazai nemzetiséghez tartozó összesen ,1 117, Békés megye 21

22 egy évtized elteltével is a négy legnagyobb létszámú nemzetiségi csoportot a cigányok, a szlovákok, a románok és a németek alkották, melyek együttesen a hazai nemzetiségek 96 százalékát tették ki Békés megyében ábra A három legnagyobb nemzetiséghez tartozók aránya, 2011 (%) Cigány (Roma) Szlovák Román Mind létszámát, mind arányát tekintve a megyében a legnépesebb hazai nemzetiség mintegy 9,5 ezer fővel a cigányság, számuk tíz év alatt 71 százalékkal gyarapodott. A településtípusok közül arányuk csak a községekben (2,9 százalék) érte el a megyei átlagot. Szám szerint a legtöbb roma a Békési, a Sarkadi és a Szeghalmi járásban élt; népességszámra vetített arányuk a Sarkadiban volt a legmagasabb (7,9 százalék), ettől a Békési mintegy 2, a Szeghalmi pedig valamivel több mint 4 százalékponttal maradt el. A népességszám arányában a települések közül Geszten (31 százalék) mondták legtöbben azt, hogy a cigány etnikumhoz tartoznak, melyet Mezőgyán (19 százalék) és Körösnagyharsány (14 százalék) követett. A cigányok aránya még Sarkadon, Kötegyánban és Kevermesen volt magasabb 9 százaléknál. A megye második legnagyobb nemzetisége csaknem 9 ezer fővel a szlovákság, többségük 74 százalékuk városi lakos volt. A népességszámra vetített hányaduk a településtípusok közül a községekben és a megyeszékhelyen érte el a megyei átlagot; míg az előbbi lakosságának 2,6 százaléka tartozott a szlovák nemzetiséghez, addig az utóbbinak már 4 százaléka. Bár számukat tekintve a legtöbb szlovák a Békéscsabai járásban lakott, a népességszámhoz viszonyítva a Szarvasiban tették ki az ott élők legnagyobb részét (9,8 százalék), melynél a Békéscsabaié közel 6 százalékponttal volt alacsonyabb. A szlovák nemzetiségűek aránya Kardoson volt a legkiugróbb (40 százalék), valamint Örménykúton volt 34 százalék. Ezen kívül, még Kétsopronyban, Csabaszabadiban és Tótkomlóson tettek ki 20 százaléknál magasabb hányadot. A harmadik legnagyobb nemzetiséget alkotó románok száma a évi népszámláláshoz képest mintegy 17 százalékkal gyarapodott, 2011-ben meghaladták a 6 ezer főt. A megyében élő románok 55 százaléka községi lakos volt, a közel 4 százalékos népességszámra vetített arányuk csak itt volt magasabb a megyei átlagnál. Arányát tekintve legtöbben a Sarkadi (8,5 százalék) és a Gyulai (5,7 százalék) járásban tartották magukat románnak, azonban még a Mezőkovácsházi járásban is (2,5 százalék) magasabb részarányt képviseltek a megyeinél. A románok Méhkerék (78 százalék) után Kétegyházán (28 százalék) és Pusztaottlakán (26 százalék) éltek legnagyobb arányban. A városok közül Battonya és Elek emelhető ki, ahol az előbbi lakosságának 8, az utóbbinak pedig 5 százalékát haladta meg a román nemzetiséghez tartozók hányada. 22 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, Területi adatok