Központi Statisztikai Hivatal ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.16. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye"

Átírás

1 Központi Statisztikai Hivatal ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Debrecen, 2013

2 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN ö ISBN Készült a Központi Statisztikai Hivatal Debreceni főosztályán az Informatikai főosztály, a Népszámlálási főosztály és a Tájékoztatási főosztály közreműködésével Felelős kiadó: Dr. Vukovich Gabriella elnök Főosztályvezető: Malakucziné Póka Mária Összeállította: Csizmazia Tamásné Kissné Majtényi Mónika Malakucziné Póka Mária Sólyom Ildikó A táblázó programot készítette: Papp Márton A kéziratot lektorálta: Dr. Hajnal Béla Tördelőszerkesztők: Bulik László Dobróka Zita Kerner-Kecskés Beatrix Zombori Orsolya Weisz Tamás További információ: Novák Géza Telefon: (+36-52) , Internet: (+36-1) (telefon), (+36-1) (fax) Borítóterv: Lounge Design Kft. Nyomdai kivitelezés: Xerox Magyarország Kft

3 TARTALOM Köszöntöm az Olvasót!...5 Összefoglaló A népesség száma és jellemzői A népesség száma, népsűrűség Kormegoszlás, a férfiak és a nők száma Családi állapot Iskolázottság, nyelvtudás Gazdasági aktivitás Nemzetiség, anyanyelv Vallás Egészségi állapot Háztartások, családok A háztartások száma és összetétele A háztartások mérete, korösszetétele A családok száma és összetétele A családok mérete, a gyermekek száma A lakásállomány jellemzői A lakások száma A lakásállomány tulajdon és használati mód szerint A lakások mérete: alapterület, szobaszám A lakások felszereltsége, komfortossága A lakások és lakóik, laksűrűség...47 Táblázatok...49 Módszertani megjegyzések, fogalmak Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 3

4

5 KÖszÖntÖm az OlvasÓt A Központi Statisztikai Hivatal 2011 októberében hajtotta végre Magyarország 15. népszámlálását. A közvélemény mielőbbi tájékoztatása érdekében az adatfeldolgozás befejezését megelőzően, 2012 márciusában az összeírás során külön gyűjtött információk alapján közöltünk előzetes adatokat a népesség számáról és a lakásállományról októberében a népesség, a háztartások és a családok, valamint a lakásállomány legfontosabb országos jellemzőit, az elmúlt évtizedben történt változásokat bemutató kötetet készítettünk a kérdőívek mintegy 1 százalékát magában foglaló mintából származó becslések alapján. A feldolgozási folyamat befejeződése után megjelenő, 21 kötetből álló kiadványsorozatunkkal kezdjük meg a évi népszámlálás végleges adatainak közzétételét. A részletes területi adatok iránt a felhasználók különböző rétegeitől érkező információigény kielégítése érdekében elsőként, a területi bontású táblákat és a települések, a járások és a kistérségek adatait is magukban foglaló megyei köteteket tesszük közzé. A honlapunkon (www.ksh.hu/nepszamlalas) és kevésbé részletezett adattartalommal papíron is megjelenő kiadványsorozatunkban összesen közel 4800, megyénként mintegy 200 táblával mutatjuk be a népesség demográfiai, iskolázottsági, gazdasági aktivitási, anyanyelvi, nemzetiségi, vallási és egészségi állapotra, a háztartások és a családok összetételére, méretére, valamint a lakásállomány összetételére vonatkozó adatainkat. Az országos összefoglaló régiónkénti, megyénkénti és településtípusonkénti, a fővárosi összeállítás kerületenkénti, a megyei pedig településtípusonkénti és településenkénti összesítéseket is tartalmaz. A települések adatait járásonként és kistérségenként, valamint a települések népességnagysága szerint közöljük. Az adat-összeállítások az első fejezetben korábbi népszámlálások adatait is közlik, lehetővé téve, hogy az elmúlt évtized részletes bemutatásán túl hosszabb időszak adatainak egybevetésével több évtizedes folyamatok is nyomon követhetők legyenek. Az ENSZ-ajánlásnak és az Európai Unió népszámlálási rendeletében előírt tartalomnak is megfelelő adatok módot adnak európai és Európán kívüli országokkal történő összehasonlításokra is. Tisztelettel ajánlom minden kedves felhasználónk figyelmébe a kiadványsorozatot, valamint a további, elsősorban a honlapunkon megjelenő népszámlálási közléseinket is. Dr. Vukovich Gabriella a Központi Statisztikai Hivatal elnöke Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 5

6

7 ÖSSZEFOGLALÓ 1. A népesség száma és jellemzői Szabolcs-Szatmár-Bereg megye népessége a népszámlálás időpontjában, október 1-jén 559,3 ezer fő volt, 3,9 százalékkal kevesebb, mint a évi népszámláláskor. Folytatódott a népesség öregedése, és a nemek közötti arány tekintetében a nőtöbblet fokozódott. Csökkent a népességen belül a házasok aránya, továbbá romlott a nők termékenységi mutatója. A népesség iskolázottsági szintje nagymértékben emelkedett, idegennyelv-tudása javult. A lakosság gazdasági aktivitása élénkült, a foglalkoztatottakra háruló társadalmi értelemben vett eltartási terhek mérséklődtek A népesség száma, népsűrűség A népességfogyást döntő részben a vándorlási veszteség okozta, melyet a természetes fogyás tovább fokozott. A megye 1 km 2 -nyi területén átlagosan 94 fő élt, 4 fővel kevesebb, mint 2001-ben Kormegoszlás, a férfiak és a nők száma 2001-hez képest a gyermekkorúak száma és aránya nagymértékben csökkent, az időskorúaké nőtt. Ezer férfira 1089 nő jutott, eggyel több, mint 2001-ben Családi állapot Mind a férfiak, mind a nők körében csökkent a házasok aránya, ugyanakkor emelkedett a nőtlenek, hajadonok, özvegyek és elváltak hányada. Száz 15 éves és idősebb nőre átlagosan 175 élve született gyermek jutott, 10-zel kevesebb, mint 2001-ben. A hajadon családi állapotú nők termékenysége ugyanakkor fokozódott Iskolázottság, nyelvtudás Jelentősen emelkedett a közép-, valamint a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya ben a évinél 20 ezerrel többen, 72 ezren beszéltek valamilyen idegen nyelvet a magyar anyanyelvűek közül Gazdasági aktivitás A lakosság gazdasági aktivitása a foglalkoztatottak 31 ezer és a munkanélküliek 5 ezer fővel történő növekedésének hatására élénkült között. Az inaktív keresők száma 35 ezer fővel mérséklődött, és 25 ezerrel kevesebb eltartottról kellett gondoskodni. Száz foglalkoztatottra 175 inaktív kereső és eltartott jutott, ami a évi 71 százaléka Nemzetiség, anyanyelv 2011-ben 51 ezren vallották magukat valamelyik hazai nemzetiséghez tartozónak. A megye legnépesebb nemzetisége, a 45 ezer főt számláló roma közösség Vallás 2011-ben a lakosság 71 százaléka sorolta valamely egyházhoz, felekezethez önmagát. A vallásról nyilatkozók 44 százaléka reformátusnak, 41 százaléka katolikusnak vallotta magát Egészségi állapot Önkéntes bevallás alapján a népesség 4,9 százaléka élt fogyatékossággal, és 18 százaléka volt tartós beteg. A 60 éves és idősebb népesség 15 százaléka élt valamilyen fogyatékossággal. 2. Háztartások, családok Az egyedülállók számának bővülése, összefüggésben a szingli életforma terjedésével, a válások növekvő számával, az újraházasodások mérséklődésével és az özvegy nők bővülő számával, emeli a háztartások számát, azok átlagos taglétszámának csökkenése mellett Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 7

8 A háztartások számának bővülését okozó folyamatok egyúttal fékezik a családok kialakulását, illetve azok felbomlásához vezetnek, így a családok száma mérséklődik. Az élettársi kapcsolatok terjedése nem pótolja a házaspári kapcsolatok számának visszaesését A háztartások száma és összetétele A háztartások száma között a korábbiakat meghaladó ütemben, 5,5 százalékkal, 210 ezerre bővült. A párkapcsolaton alapuló háztartások részaránya között 5,6 százalékponttal, 57 százalékra csökkent A háztartások mérete, korösszetétele A háztartások átlagos taglétszáma 2,6 főre mérséklődött között legintenzívebben a csak középkorúakból álló háztartások száma bővült. A háztartások legnagyobb részében, 37 százalékában fiatal- és középkorú személyek élnek együtt A családok száma és összetétele október 1-jén a megyében 152 ezer család élt, 10 ezerrel kevesebb a évinél. A házaspáros családok száma 107 ezerre csökkent, az élettársi kapcsolatoké 19 ezerre, az egyszülősöké 27 ezerre nőtt A családok mérete, a gyermekek száma 2011-ben száz családban átlagosan 301 személy élt, szemben a évi 306-tal. A gyermekes családokban a évihez hasonlóan átlagosan 1,76 gyermek élt. A családban élő 15 év alatti gyermekek száma csökkent, az ennél idősebbeké viszont nőtt, összefüggésben a gyermekek családban maradási idejének kitolódásával. 3. A lakásállomány jellemzői A évi népszámlálás időpontjában 218 ezer lakást írtak össze a megyében, 4,9 százalékkal többet, mint a évi népszámláláskor. A lakásállomány összetétele a nagyobb alapterületű lakások irányába tolódott el. Nőtt a lakások felszereltségi színvonala és komfortossága a évihez képest. A lakónépesség csökkenésével és a lakásállomány növekedésével összefüggésben csökkent a laksűrűség A lakások száma A lakásállományon belül 199 ezer volt a lakott lakások száma, ami a lakásállomány 91 százaléka. A lakott lakások 8,8 százalékát között építették. A lakások legnagyobb hányada az 1970-es, 1980-as években épült A lakásállomány tulajdon és használati mód szerint A lakott lakások 98 százaléka magánszemélyek tulajdonában volt. A lakott lakások 95 százalékát a tulajdonosok lakták. A lakásokat bérlőként, valamint szolgálati lakás lakójaként használók aránya nem jelentős A lakások mérete: alapterület, szobaszám A évi népszámláláskor a lakott lakások 85 m 2 -es átlagos alapterülete 3 m 2 -rel nagyobb volt a tíz évvel korábbinál. A lakott lakások 35 százaléka 100 m 2 -nél nagyobb méretű volt. Szobaszám szerint a legnagyobb (39 százalékos) arányt a háromszobás lakások képviselték A lakások felszereltsége, komfortossága A lakott lakások 92 százaléka csatlakozott a közüzemi ivóvízvezeték-hálózatra. A közcsatorna-hálózatra a lakások 60 százaléka az előző népszámláláshoz viszonyítva 24 százalékponttal nagyobb hányada kapcsolódott. A lakott lakások közül minden másodikban központos fűtési módot alkalmaztak, amelyen belül a kazánfűtés súlya egyre meghatározóbb a távfűtéssel szemben ben a lakott lakások 88 százaléka összkomfortos vagy komfortos volt A lakások és lakóik, laksűrűség A évi cenzus idején száz lakott lakásra 274 lakó jutott, 23 fővel kevesebb a évinél. A lakók korösszetétele szerint a lakások legnagyobb részében, vagyis 38 százalékában fiatal- és középkorú személyek éltek együtt. 8 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, Területi adatok

9 1. A NÉPESSÉG SZÁMA ÉS JELLEMZŐI 1.1. A népesség száma, népsűrűség Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében október 1-jén 559,3 ezer fő élt, 3,9 százalékkal kevesebb, mint a évi népszámláláskor. A népességfogyás túlnyomó részét a vándorlási veszteség okozta, ami az 1990-es évek végétől ismét egyre nagyobb volumenűvé vált, között 18 ezer fős veszteséget okozva. Ebben az időszakban, népszámlálási periódusonként tekintve első alkalommal, a születések és a halálozások egyenlegeként is fogyás alakult ki. A halálozások száma ugyanis mérséklődésük ellenére 5,1 ezer fővel meghaladta az igen alacsony szintre viszszaesett élveszületésekét. A népmozgalmi folyamatok együttesen 23 ezer fős népességcsökkenést okoztak tól tekintve első alkalommal , majd között mérséklődött a megye lakónépessége, amit az 1990-es években bekövetkezett kisebb emelkedés után között ismét jelentős 3,9 százalékos visszaesés követett, ami az országosnál (2,6 százalék) intenzívebb volt. A változások a megye országon belüli népességi arányát (5,6 százalék) csak kissé módosították között a megye 229 településéből csupán 38-nak, a települések 17 százalékának a népessége emelkedett; 54 százalékának 0 8,0 százalék között, 16 százalékának 8,1 12,0 százalék között, 13 százalékának ezt meghaladóan csökkent a lakossága ábra A népesség számának alakulása Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 9

10 Legnagyobb, 10 százalék fölötti növekedés három kistelepülésen, Magosligeten, Nyírpilisen és Uszkán volt, ahol az alacsony népességszámból eredően kis számú változások is jelentős ütemváltozással járnak. Legnagyobb csökkenést, 30 százalék körülit ugyancsak néhány kis lélekszámú település (Mátyus, Nagyhódos, Jánd, Tákos, Tivadar) mutatott ábra A lakónépesség változása február 1. és október 1. között (%) A települések jogállása szerint tekintve a megyeszékhely lakossága mérsékelten (0,8 százalékkal) emelkedett, vándorlási nyeresége hatására. A megye többi városának együttes népességszáma ugyanakkor között 5,6 százalékkal kevesebb lett. (Csupán három város, Ibrány, Nyírmada és Tiszalök lélekszáma növekedett kisebb ütemben.) A községek lakossága összességében 4,9 százalékkal fogyott, a közel azonos nagyságú természetes fogyás és vándorlási veszteség következtében október 1-jén a megye népességének 21 százaléka a megyeszékhelyen, 33 százaléka a többi városban, 46 százaléka a községekben élt. A belterületen élők a népességből 97 százalékot, a külterületeken élők az átlagosnál nagyobb hányadot, 3,5 százalékot képviseltek, összefüggésben az alföldi településekre jellemző nagyhatárú települések jelenlétével, illetve ezek kiterjedt külterületével. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye népsűrűsége október 1-jén 94 fő/km 2 volt, és a népességcsökkenésből adódóan 4 fő/km 2 -rel lett kevesebb a évi népszámláláskor mértnél. Az eltérő jogállású települések közül a megyében Nyíregyháza egy km 2 -re jutó lakosságszáma a legmagasabb (436 fő/km 2 ), a megyei átlag ötszöröse, a többi városé (133 fő/km 2 ) az átlagos 1,4-szerese, a Történeti áttekintés: A megye lakossága népszámlálási periódusonként mérve 1980-ig tendenciájában emelkedett, a növekedés üteme azonban lassult. A növekedési ütem lefékeződésében az közötti időszakban a jelentős vándorlási veszteség volt meghatározó között a migrációs veszteség fokozódott, ezzel egyidejűleg a születések és halálozások egyenlegeként kialakult természetes szaporodás is lassult, és megkezdődött a népesség fogyása. Ezt a folyamatot között kisebb növekedés követte, mivel a rendszerváltás hatására kialakult recessziós környezetben nagy számban tértek vissza a térségbe a megye határain kívül foglalkoztatottak. Az 1990-es évek utolsó harmadában megindult gazdasági növekedéssel párhuzamosan a vándorlási folyamatok is élénkültek, melyek a 2000-es években tovább erősödtek, csökkentve a népességet. A korábbi természetes szaporodás helyett természetes fogyás alakult ki, melyek a vándormozgalommal együtt ismét jelentős népességfogyást idéztek elő között. A megye október 1-jei népességszáma az évi népszámlálási népességhez volt hasonló, a csúcspontot jelentő évitől pedig 35 ezerrel maradt el. Helyünk az országban: A és a évi népszámlálások közötti időszakban Szabolcs-Szatmár-Bereg népességszáma az országos átlagot (2,6 százalék) meghaladó ütemben (3,9 százalékkal) csökkent. A megyeinél nagyobb fogyás 12, ennél szerényebb 4 megyében volt, növekedés pedig csupán Pest (Budapest nélkül) és Győr-Moson-Sopron megyében következett be, a vándorlási nyereség hatására. Az ország valamennyi megyéjében természetes fogyás alakult ki között, ami Szabolcs-Szatmár-Beregben és Pest megyében volt a legkisebb. Vándorlási veszteség a megyék közel felében fordult elő, Borsod-Abaúj- Zemplénben és Szabolcs-Szatmár-Beregben a legnagyobb. Ugyanakkor kiemelkedően magas migrációs nyereség Pest és Győr-Moson-Sopron megyékben következett be. Szabolcs-Szatmár-Bereg a viszonylag sűrűn lakott térségek közé tartozott, a megyék rangsorában a 7. legnagyobb népsűrűségi mutatóval rendelkezett. A megye településszerkezetéből adódóan a belterületi népesség aránya alacsonyabb, a külterületieké magasabb volt az országos átlagnál. 10 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, Területi adatok

11 tábla A lakónépesség változásának tényezői Településtípus Természetes szaporodás (+), illetve fogyás ( ) Vándorlási különbözet, egyéb változás (+, ) Lakónépesség, és 2011 között, fő fő a évi százalékában fő/km 2 Megyeszékhely ,8 436,2 Többi város ,4 132,8 Városok összesen ,9 182,9 Községek, nagyközségek ,1 59,7 Megye összesen ,1 94,2 községeké átlagosan annak 63 százaléka volt. A járások közül a Nyíregyházi, a Záhonyi, a Kisvárdai és a Mátészalkai járások népsűrűsége haladta meg a 100 fő/km 2 -t Kormegoszlás, a férfiak és a nők száma A megyei népesség kor szerinti összetétele a lakosság elöregedését jelzi. Ötéves korcsoportonként vizsgálva között a évesekig csökkent a népesség száma, összefüggésben a születések számának tartós mérséklődésével. A éveseknél bekövetkező növekedést a Ratkó-unokák, az 1950-es évek közepén született nagy létszámú Ratkó-gyerekek utódainak jelenléte okozta, főként a éveseknél. Maguk a Ratkó-gyerekek az évesek korcsoportjában okoztak között igen jelentős, 1,5-szeres emelkedést. A 60 évesek és idősebbeken belül a legidősebbek, a 79 év felettiek száma bővült legnagyobb mértékben, összefüggésben a kettős öregedéssel, azaz az időskorúakon belül a legidősebbek arányának emelkedésével. A legnépesebb korcsoportot október 1-jén 44,8 ezer fővel a évesek (Ratkó-unokák) képviselték. A 0 4 évesek száma ennek csupán 66 százalékát jelentette. Más életkori kategóriák szerinti bontást alkalmazva, október 1-jén az össznépességen belül a 0 14 évesek, a gyermekkorúak aránya 17 százalék, a fiatal (15 39 éves) aktív korúaké 35 százalék, az idősebb (40 59 éves) aktív korúaké 28 százalék, az 59 év felettieké 20 százalék volt. (Ebből a 70 évesek és idősebbek 9,7 százalékot jelentettek.) A nyugdíjkorhatár környéki kategóriákban jelentős volt a közötti bővülés: a éve ábra A népesség száma nem és életkor szerint Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 11

12 sek száma 1,3-szeresére emelkedett, és nőtt a éveseké is 8,0 százalékkal. A legidősebbek, a évesek és a 85 év felettiek akik együttesen a népesség 3,3 százalékát adták létszámbővülése 2001 óta 1,5 1,6-szeres. A népesség nemek szerinti összetétele főként a férfiaknak a nőkét meghaladó halandósága miatt folyamatos és emelkedő nőtöbbletet jelez október 1-jén Szabolcs-Szatmár-Bereg megye lakosságának 52 százaléka volt nő, és 48 százaléka férfi. A nők száma csaknem 24 ezer fővel haladta meg a férfiakét ben ezer férfira 1089 nő jutott, eggyel több, mint 2001-ben. Az életkor szerinti összetétel változása alapvetően meghatározza az öregedés mértékét és az aktív korúak ábra Száz aktív korúra jutó gyermekés időskorú társadalmi értelemben vett eltartási kötelezettségének szintjét. A megyében 2011-ben száz gyermekkorúra (0 14 évesre) 114 időskorú (60 éves és idősebb) jutott, szemben a évi 86-tal hoz viszonyítva az öregedési index megháromszorozódott. A száz aktív korúra (15 59 évesre) jutó gyermekkorúak száma tendenciájában csökkent, a és évi népszámlálás között 33-ról 28-ra. Ugyanakkor az időskorúak tekintetében fennálló eltartási teher ugyanezen időszakban 29-ról 32-re emelkedett. A teljes eltartottsági ráta összességében mérsékelten, 62-ről 59-re csökkent. Az időskor határa a népszámlálási terminológia szerint a 60. életév, azonban az átlagéletkor emelkedésével ez a korhatár emelkedik, és az Európai Unióban már a 65. életévet tekintik az időskor kezdetének. A települések korszerkezeti sajátosságai vizsgálatának számos lehetősége közül az egyik a legidősebbek, a 69 év felettiek arányának összevetése. A megyében a 70 évesek és idősebbek aránya öszszességében az országosnál alacsonyabb. A települések ábra A 70 évesek és idősebbek aránya, 2011 (%) 30 százalékánál 9,0 százalék alatti, 52 százalékuknál 9,0 12,9 százalék közötti, 18 százalékukban viszont e feletti. A legkisebb és legmagasabb 70 éves és idősebb népességi arányt mutató települések egyaránt a tábla A férfiak és nők száma kiemelt korcsoportonként, 2011 Korcsoport, éves Férfi Nő Együtt fő A évi százalékában Ezer férfira jutó nő , , , , , , , , , Összesen , Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, Területi adatok

13 Történeti áttekintés: A nők 1949-ben a népesség 51 százalékát, 2011-ben 52 százalékát adták, ami hat évtized alatt egy százalékpontos arányeltolódást jelent az egyébként is magasabb női arány felé. Ugyanezen időszak alatt az ezer férfira jutó nők száma 1054-ről 1089-re emelkedett. A nemi arány mellett a korszerkezet is torzult között a gyermekkorúak száma 77 ezerrel csökkent, a 60 éves és idősebbeké 62 ezerrel emelkedett, az öregedési index 28-ról 114-re, négyszeresére emelkedett. Az aktív korúak társadalmi értelemben vett eltartási terhe az időskorúak tekintetében megkétszereződött 1949 óta. Helyünk az országban: A évi népszámlálás időpontjában Szabolcs-Szatmár-Beregben a nemek szerinti arány kiegyenlítettebb volt az országosnál, és az ezer férfira jutó nők száma a megyék sorában a középmezőnyben foglalt helyet. A korstruktúrát érintő kedvezőtlen változások ellenére Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a gyermekkorúak aránya az országos 15 százalék helyett 17 százalék, a megyék között a legmagasabb, amihez a Borsod-Abaúj-Zemplén és a Pest megyei hasonló. Ezzel egyidejűleg az időskorúak aránya az országos 24 százalék helyett 20 százalék, a legkisebb, a Pest és a Hajdú-Bihar megyeihez hasonló. Az öregedési index, a száz gyermekkorúra (0 14 éves) jutó időskorúak (60 éves és idősebbek) száma az országos 161- gyel szemben 114, ami a legkedvezőbb megyei érték, különösen annak tükrében, hogy az index értéke 15 megyében 150 feletti volt. kis lélekszámúak közül kerülnek ki. Általánosságban a legidősebbek aránya a település lélekszámának csökkenésével nő, és viszonylag magas a megyeszékhelyen is (9,2 százalék). Uszkán a legkisebb (3,8 százalék) és Nagyhódoson a legmagasabb (30 százalék) az arányuk, mindkét település lélekszáma 500 fő alatti. A járások közül a legtöbb 70 éves és idősebb a Csengeri, a Fehérgyarmati, a Tiszavasvári és a Vásárosnaményi járásokban él a népesség számához mérten Családi állapot 2011-ben családi állapot szerint Szabolcs-Szatmár- Bereg megye 15 éves és idősebb népességének 48 százaléka volt házas, 31 százaléka nőtlen, vagy hajadon, 12 százaléka özvegy és 8,7 százaléka elvált. A évi cenzushoz képest a házasok aránya 8,7 százalékponttal csökkent, a hajadon, nőtlen családi állapotúaké 5,8 százalékponttal emelkedett, miközben az özvegyek, valamint az elváltak hányada is nőtt. Korcsoportonként tekintve a nőtlenek, hajadonok aránya az adott korcsoporton belül egészen a évesekig növekedett a évihez képest. Legintenzívebben a éveseken belüli arányuk nőtt (36 százalékról 70 százalékra) a házas családi állapotúak terhére, és a 30 34, valamint a éveseknél is lényegesen nagyobb arányt képviseltek a korábbinál. A nőtlenek, hajadonok a éves korcsoportig a leggyakoribb (70 99 százalékos) részarányú családi állapotot jelentik, amit a éves korúaktól a házas családi állapot vesz át egészen a éves korcsoporttal bezárólag. A házas családi állapotúak súlya valamennyiben kisebb lett, leginkább a 20 24, 25 29, éveseknél esett vissza. A változások a házasságkötések időpontjának későbbi életkorra tolódását, a szingli életforma terjedését mutatják. Az özvegy családi állapot a 75 éves korúaktól lesz a leggyakoribb (55 80 százalékos részarányú). Az elvált családi állapot egyik korcsoportban sem válik a leggyakoribbá, mindazonáltal között a legtöbbet emelkedett arányuk, és legnagyobb hányadot, százalékot a éveseken belül jelentettek. Nemenként vizsgálva 2011-ben a férfiak 37 százaléka élt nőtlenként, és a nőknek ennél jóval kisebb hányada, 25 százaléka volt hajadon. A házas családi állapotúak aránya ugyancsak a férfiaknál volt nagyobb, 51 százalék, a nőké 46 százalék. A nőknél a házasok és hajadonok alacsonyabb aránya együtt járt az özvegyek magas, 20 százalékos arányával, ami a férfiaknál csupán 3,6 százalék. Az eltérést a férfiak kedvezőtlenebb halandósága és az özvegy nők kisebb arányú újraházasodása magyarázza. Az elvált nők súlya 9,3 százalék a női nemen belül, ami némileg magasabb az elvált férfiak részarányánál (7,9 százalék). Településtípusonként a családi hagyományok, tradíciók eltérő szerepe, valamint a korszerkezet kü Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 13

14 ábra A népesség száma családi állapot és nemek szerint, ábra A népesség száma családi állapot és nemek szerint, 2011 lönbözősége miatt a megyében jellemzően a megyeszékhelyen a legmagasabb a nőtlenek, hajadonok, és ugyanitt a legalacsonyabb a házasságban élők 15 éves és idősebb népességen belüli hányada. Ugyanakkor a községekben az özvegyek súlya magasabb az átlagosnál, és ennél a településtípusnál fordulnak elő legkisebb gyakorisággal (7,2 százalék) az elváltak. A népszámlálás a nők termékenységét a 15 éves és idősebb nőknek az életük folyamán élve született gyermekeik száma alapján méri. A október 1-jén a megyében 244 ezer 15 éves és idősebb nő élt, akiknek életük során összesen 426 ezer gyermeke született. Az élve született gyermekek száma az érintett nők számánál jóval nagyobb mértékben csökkent tábla A 15 éves és idősebb férfiak és nők megoszlása családi állapot szerint Férfi Nő Együtt Családi állapot (%) Nőtlen/hajadon 30,7 37,3 20,0 25,1 25,1 30,9 Házas 60,4 51,2 54,2 46,0 57,1 48,4 Özvegy 3,5 3,6 19,2 19,6 11,8 12,1 Elvált 5,3 7,9 6,5 9,3 6,0 8,7 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 14 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, Területi adatok

15 ábra Száz 15 éves és idősebb nőre jutó élveszületett gyermekek száma között, így a termékenységi mutatószám 185-ről 175- re mérséklődött. A házas és az özvegy családi állapotú nők termékenysége egyaránt csökkent, ugyanakkor az elváltaké kissé, a hajadonoké számottevően nőtt. Az élettársi kapcsolatok terjedésével ugyanis a gyermekek növekvő része a népmozgalmi statisztika adatai alapján 2011-ben 47 százaléka születik élettársi kapcsolatokban. A 15 19, és főként a éves nőknél több gyermek született élettársi kapcsolatban, mint házasságban. A termékenység szintje az elsősorban idősekből álló, így a több évtizeddel korábbi propagatív korú nőket reprezentáló özvegy családi állapotúaknál a legmagasabb (245), amit a házasoké követ (210). A házas családi állapotúak termékenységétől csak mérsékelten marad el az elváltaké (196), a hajadonoké viszont növekedésük ellenére alacsony (47) tábla Száz 15 éves és idősebb nőre jutó élveszületett gyermekek száma a nő családi állapota szerint Év Hajadon Házas Özvegy Elvált Összesen között a gyermeket nem szült házas nők aránya 6,3 százalékról 5,5 százalékra mérséklődött, és csökkent azon házas nők aránya is (8,9 százalékról 7,7 százalékra), akik 4 vagy annál több gyermek felnevelésére vállalkoztak. A házas nők legnagyobb gyakorisággal (50 százalékban) két gyermeket szültek, és nagyjából azonos arányban (19 18 százalék) fordultak elő az egy, illetve a 3 gyermeknek életet adók. Az özvegy nőkön belül a házasokhoz képest jóval nagyobb (22 százalék) a 3 és főként a 4 és több gyermeket szülők aránya (16 százalék); az utóbbi kétszerese a házasokénak. Az elvált nők körében a házas családi állapotúakhoz képest magasabb a gyermektelenek és az egygyermekesek aránya, a 2 és többgyermekeseké alacsonyabb. A 15 éves és idősebb hajadonok csökkenő hányada, 2011-ben 77 százaléka volt gyermektelen. A gyermeknek életet adó hajadonok körében az egy gyermeket szülők a leggyakoribbak. Korcsoportonként tekintve a évesek kivételével valamennyiben csökkent a termékenység között, leginkább a és a éves nőké. Az ezeket közvetlenül követő éveseknél és a további korcsoportokban jóval szerényebb visszaesés következett be, amit részben az előző korcsoportokban elmaradt gyermekvállalásoknak ezen életkorra való áttolódása magyaráz. A évesek termékenységének csökkenését kizárólag a házas családi állapotúaknál bekövetkezett igen számottevő visszaesés magyarázza, miközben az ugyanilyen korú hajadonok gyermekvállalása növekedett. A megyén belül településtípusonként eltérő a gyermekvállalási hajlandóság. A legtöbb gyermek szülésére a nők a községekben, a legkevesebbre a megyeszékhelyen vállalkoztak; száz nőre a községekben a megyei átlagnál 18-cal több, Nyíregyházán 36-tal kevesebb, míg a többi városban az átlaggal azonos számú élve született gyermek jutott. A járások közül a korstruktúra és az etnikai sajátosságok következtében a záhonyiban, a nyírbátoriban és a baktalórántházaiban élő nők termékenységi mutatói voltak a legmagasabbak Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 15

16 Történeti áttekintés: Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a 14 év felettiek körében a nőtlenek és hajadonok aránya az közötti stagnáló időszak után 1970-től 1980-ig mérséklődött, ezt követően azonban között jelentősen növekedett, a férfiaknál 23 százalékról 37 százalékra, a nőknél 15 százalékról 25 százalékra. Ezzel párhuzamosan a házasságban élőké mind a két nemnél 21 százalékponttal mérséklődött, a férfiaké 51 százalékra, a nőké 46 százalékra. Az elváltak részesedése folyamatosan növekedett (a férfiaknál 2,1 százalékról 7,9 százalékra, a nőknél 3,1 százalékról 9,3 százalékra). Az özvegyek súlya a férfiakon belül alig változott, 3 százalék körül alakult, a nőknél 15 százalékról 20 százalékra bővült. A házas nők termékenysége egészen 1920-tól vizsgálható. Ekkor egy 15 éves és idősebb házas családi állapotú nő összesen 4,4 gyermeket szült, ami 1960-ra 3,3-ra, 2011-re 2,1-re esett vissza. A termékenység csökkenésében az is szerepet játszik, hogy a házas családi állapot terhére növekszik a hajadonok és az elvált nők aránya, akik termékenysége a növekedés ellenére is jóval kisebb a házasokénál ban a házas nők 61 százalékának, 2011-ben 26 százalékának volt három vagy több gyermeke. Helyünk az országban: A megyei családi állapot szerinti struktúra összességében az országosnál továbbra is kedvezőbb. Szabolcs-Szatmár- Beregben a 15 éves és idősebb népességen belül az átlagosnál magasabb a házasok valamint az özvegyek aránya, és alacsonyabb a nőtleneké, hajadonoké, valamint az elváltaké. Az elváltak részaránya a megyék sorában Szabolcs-Szatmár-Beregben a legalacsonyabb, a házasoké csak Győr-Moson-Sopronban magasabb, és csak ugyanitt alacsonyabb a nőtleneké, hajadonoké, az özvegyeké pedig a magasabb értékek közé tartozik. A nők termékenysége a megyében az átlagosnál nagyobb október 1-jén száz 15 éves és idősebb nőre 28-cal több élve született gyermek jutott, mint országosan. A megyei mutatók sorában Szabolcs-Szatmár-Beregé volt a legmagasabb érték. A 3, valamint a 4 és többgyermekes nők aránya az országosnál 4,0, illetve 3,7 százalékponttal magasabb, a gyermekteleneké pedig 3,2 százalékponttal alacsonyabb volt Iskolázottság, nyelvtudás Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az országos trendnek megfelelően a népesség iskolázottsága folyamatosan javul, a kevésbé képzett időskorúak fokozatos kihalásával, illetve az egyre képzettebb generációk megjelenésével ben a megye 462 ezer fős 15 évesnél idősebb népességéből az általános iskola első osztályával sem rendelkezők száma 5 ezer alá csökkent. A legfeljebb az általános iskola 1 7. osztályával rendelkezők száma 35 ezer főt, a legfeljebb 8. osztályt végzetteké 152 ezer főt, a legmagasabb végzettségként (érettségi nélkül) szakmai oklevéllel rendelkezőké 103 ezer főt tett ki. Az érettségi 113 ezer főnek jelentette a legmagasabb iskolai végzettséget. Egyetemi, főiskolai oklevéllel 54 ezren rendelkeztek. A 15 éves és idősebb népességen belül legintenzívebben a legalacsonyabb és a legmagasabb iskolai végzettséggel rendelkezők aránya változott között. Az általános iskola 8. osztályánál alacsonyabb végzettségűek hányada 16 százalékról 7,5 százalékra csökkent, a diplomásoké 7,2 százalékról 12 százalékra emelkedett. Némileg egy százalékponttal több lett a legfeljebb az általános iskola 8. osztályát elvégzők aránya (33 százalék). Nőtt a szakmai oklevél megszerzéséig érettségi nélkül eljutók hányada is (22 százalékra), továbbá (25 százalékra) a legmagasabb végzettségként érettségizettek aránya. Köztük vannak olyanok, akik szakképzettséggel is rendelkeznek. Mindazonáltal a diploma és a középfokú szakmai oklevél megszerzése iránti igény fokozódása a szakmai végzettséget adó képzések felé történő elmozdulást jelzi. A két nem közül a nőknél fordul elő nagyobb gyakorisággal, hogy a 15 éves és idősebbek nem végzik el az általános iskola első osztályát sem, illetve legfeljebb annak 8. osztályát fejezik be, döntően az idősebb korú nők férfiakénál alacsonyabb végzettsége miatt. Ugyanakkor a nőknél a diplomások és az érettségizettek aránya is nagyobb, mint a férfiaknál, 4 4 százalékponttal, mivel a fiatalabb korú nők iskolázottsága jóval magasabb szintű az azonos korú férfiakénál (miközben az időskorú nők hátránya e tekintetben is megmaradt). A legmagasabb végzettségként érettségi nélkül szakmai oklevéllel rendelkezők hányada viszont a férfiaknál jóval nagyobb, mint a nőknél. 16 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, Területi adatok

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.16. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.16. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.16. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Debrecen, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-412-5

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Pécs, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-999-9 Készült a Központi

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.5. Borsod-Abaúj-Zemplén megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.5. Borsod-Abaúj-Zemplén megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.5. Borsod-Abaúj-Zemplén megye Miskolc, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-401-9

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.19. Veszprém megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.19. Veszprém megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.19. Veszprém megye Veszprém, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-415-6 Készült a

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.10. Heves megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.10. Heves megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.10. Heves megye Miskolc, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-406-4 Készült a Központi

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.10. Heves megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.10. Heves megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.10. Heves megye Miskolc, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-406-4 Készült a Központi

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.13. Nógrád megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.13. Nógrád megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.13. Nógrád megye Miskolc, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-409-5 Készült a Központi

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.5. Borsod-Abaúj-Zemplén megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.5. Borsod-Abaúj-Zemplén megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.5. Borsod-Abaúj-Zemplén megye Miskolc, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-401-9

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.9. Hajdú-Bihar megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.9. Hajdú-Bihar megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.9. Hajdú-Bihar megye Debrecen, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-405-7 Készült

Részletesebben

10. 10. Vallás, felekezet

10. 10. Vallás, felekezet 10. 10. Vallás, felekezet Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 10. Vallás, felekezet Budapest, 2014 Központi Statisztikai Hivatal, 2014 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-356-5 Készült

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.11. Jász-Nagykun-Szolnok megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.11. Jász-Nagykun-Szolnok megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.11. Jász-Nagykun-Szolnok megye Debrecen, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-407-1

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.17. Tolna megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.17. Tolna megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.17. Tolna megye Pécs, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-413-2 Készült a Központi

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.15. Somogy megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.15. Somogy megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.15. Somogy megye Pécs, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-411-8 Készült a Központi

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.12. Komárom-Esztergom megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.12. Komárom-Esztergom megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.12. Komárom-Esztergom megye Veszprém, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-408-8 Készült

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.14. Pest megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.14. Pest megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.14. Pest megye Budapest, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-410-1 Készült a Központi

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.20. Zala megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.20. Zala megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.20. Zala megye Győr, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-416-3 Készült a Központi

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.8. Győr-Moson-Sopron megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.8. Győr-Moson-Sopron megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.8. Győr-Moson-Sopron megye Győr, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-404-0 Készült

Részletesebben

Vukovich Gabriella: Egyedülálló szülők és gyermeküket egyedül nevelő szülők

Vukovich Gabriella: Egyedülálló szülők és gyermeküket egyedül nevelő szülők Vukovich Gabriella: Egyedülálló szülők és gyermeküket egyedül nevelő szülők (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Vukovich Gabriella (1999): Egyedülálló

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.19. Veszprém megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.19. Veszprém megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.19. Veszprém megye Veszprém, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-415-6 Készült a

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.18. Vas megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.18. Vas megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.18. Vas megye Győr, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-414-9 Készült a Központi

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.4. Békés megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.4. Békés megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.4. Békés megye Szeged, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-400-2 Készült a Központi

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Országos adatok

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Országos adatok Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Országos adatok Budapest, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-417-0 Készült a Központi Statisztikai

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok Pest megye

Központi Statisztikai Hivatal ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok Pest megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.14. Pest megye Budapest, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-410-1 Készült a Központi

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.7. Fejér megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.7. Fejér megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.7. Fejér megye Veszprém, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-403-3 Készült a Központi

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE Magyarország népessége az első hivatalos népszámláláskor (1870) a mai területre számítva 5 011 310 fő volt, a 2005. április 1-jei eszmei időpontú mikrocenzus adatai alapján 10 090

Részletesebben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL 2015. november 2. Tartalomjegyzék Fogalmak... 4 Demográfia népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság... 6 Halálozás (mortalitás)

Részletesebben

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Népesség, népmozgalom Magyarországon az 1980-as évek elejére új demográfiai helyzet állt elő. A XX. század korábbi évtizedeit

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.6. Csongrád megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.6. Csongrád megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.6. Csongrád megye Szeged, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-402-6 Készült a Központi

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.2. Bács-Kiskun megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.2. Bács-Kiskun megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.2. Bács-Kiskun megye Szeged, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-398-2 Készült a

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK 2. szám Demográfiai jellemzők Gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság Háztartás, család Lakáskörülmények

Részletesebben

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024 CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.2. Bács-Kiskun megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.2. Bács-Kiskun megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.2. Bács-Kiskun megye Szeged, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-398-2 Készült a

Részletesebben

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Népesség Az EU 28 tagállamának népessége 508 millió fő, amelynek alig 2%-a élt on 2015 elején. Hazánk lakónépessége 2015. január

Részletesebben

Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben. L. Rédei Mária, D.Sc.

Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben. L. Rédei Mária, D.Sc. Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben L. Rédei Mária, D.Sc. Miből élünk jövőre? És Hosszútávon? XIX. Országos Urbanisztikai Konferencia, 2013. 04.17-19. Mosonmagyaróvár Megállapítható

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS Pályázó: Tét Város Önkormányzata Készítette: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. Alvállalkozó: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális

Részletesebben

A MAGUKAT BAPTISTÁNAK VALLÓK SZOCIODEMOGRÁFIAI SAJÁTOSSÁGAI. Készítették: Kocsis-Nagy Zsolt Lukács Ágnes Rövid Irén Tankó Tünde Tóth Krisztián

A MAGUKAT BAPTISTÁNAK VALLÓK SZOCIODEMOGRÁFIAI SAJÁTOSSÁGAI. Készítették: Kocsis-Nagy Zsolt Lukács Ágnes Rövid Irén Tankó Tünde Tóth Krisztián A MAGUKAT BAPTISTÁNAK VALLÓK SZOCIODEMOGRÁFIAI SAJÁTOSSÁGAI Készítették: Kocsis-Nagy Zsolt Lukács Ágnes Rövid Irén Tankó Tünde Tóth Krisztián 2013 1 Tartalomjegyzék 1. Előszó...3 2. Bevezető...3 3. A baptisták

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 11. Fogyatekossäggal elök

Központi Statisztikai Hivatal. 11. Fogyatekossäggal elök Központi Statisztikai Hivatal. EVI NEPSZÄMLÄLÄS 11. Fogyatekossäggal elök Budapest, 2014 TARTALOM Bevezetö 5 Täbläzatok 7 1. A fogyatekossäggal elök visszatekintö adatai 11 2. A fogyatekossäggal elök reszletes

Részletesebben

A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN

A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN A VIZSGÁLT TERÜLET ÉS DEMOGRÁFIAI MUTATÓK A vizsgált terület lehatárolása Az állandó népesség számának alakulása A határ menti régió

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség 2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség A kilencvenes években a több évtizedes szünet után tömegesen jelentkező munkanélküliség, az ország területi társadalmi folyamatainak meghatározó elemévé vált.

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE A munkát k, a ek demográfiai jellemzői Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban A ség alakulásának hosszabb távú értékelését korlátozza az a körülmény, hogy a

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

A kistelepülések helyzete az Alföldön

A kistelepülések helyzete az Alföldön A kistelepülések helyzete az Alföldön Központi Statisztikai Hivatal Szeged 2009. augusztus Központi Statisztikai Hivatal, 2009 ISBN 978-963-235-261-9 (internet) ISBN 978-963-235-260-2 (nyomdai) Felelős

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15. STATISZTIKAI TÜKÖR A népesedési folyamatok társadalmi különbségei 214/126 214. december 15. Tartalom Bevezető... 1 1. Társadalmi különbségek a gyermekvállalásban... 1 1.1. Iskolai végzettség szerinti különbségek

Részletesebben

SZEGED NÉPESSÉGÉNEK DEMOGRÁFIAI ÉS LAKÁSHELYZETE

SZEGED NÉPESSÉGÉNEK DEMOGRÁFIAI ÉS LAKÁSHELYZETE Központi Statisztikai Hivatal SZEGEDI IGAZGATÓSÁGA SZEGED NÉPESSÉGÉNEK DEMOGRÁFIAI ÉS LAKÁSHELYZETE, 2007. október KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL SZEGEDI IGAZGATÓSÁGA, 2007 ISBN 978-963-235-145-2 (nyomtatott)

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE Az időskorúak főbb demográfiai jellemzői Magyarország népesedési viszonyait az elmúlt negyedszázadban fogyás és öregedés jellemezte. A mikrocenzus időpontjában, 2005. április 1-jén

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. 2005. ÉVI MIKROCENZUS 9. Iskolázottsági adatok

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. 2005. ÉVI MIKROCENZUS 9. Iskolázottsági adatok KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL 2005. ÉVI MIKROCENZUS 9. Iskolázottsági adatok BUDAPEST, 2006 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2006 ISBN-10: 963-235-055-3 (nyomdai) ISBN-13: 978-963-235-055-4 (nyomdai) ISBN-10:

Részletesebben

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői Bács-Kiskun megyében, 2015 januárjában egy év távlatában csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma 1456 fővel (5,6%-kal). A nyilvántartott álláskeresők

Részletesebben

Népmozgalom, 2012* 1. ábra. A népesség nem és korcsoport szerint, 2013. január 1. +

Népmozgalom, 2012* 1. ábra. A népesség nem és korcsoport szerint, 2013. január 1. + 213/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VII. évfolyam 3. szám 213. április 25. Népmozgalom, 2* A tartalomból 1 Összefoglaló 2 Természetes és tényleges szaporodás, fogyás 2 Születés

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZGYŰLÉS 2013. NOVEMBER 28-I TESTÜLETI ÜLÉSÉRE

ELŐTERJESZTÉS A KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZGYŰLÉS 2013. NOVEMBER 28-I TESTÜLETI ÜLÉSÉRE Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi főosztály ELŐTERJESZTÉS A KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZGYŰLÉS 2013. NOVEMBER 28-I TESTÜLETI ÜLÉSÉRE Tárgy: A 2011. évi népszámlálás tapasztalatai Komárom-Esztergom

Részletesebben

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010*

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* 2012/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 3. szám 2012. január 18. A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* Tartalomból 1

Részletesebben

Demográfiai, háztartási jellemzők

Demográfiai, háztartási jellemzők Acta Medicina et Sociologica Vol 5., 2014 9 Demográfiai, háztartási jellemzők Malakucziné Póka Mária Központi Statisztikai Hivatal, Debreceni Főosztály Abstract. The study presents the demographic and

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL DEBRECENI IGAZGATÓSÁGA

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL DEBRECENI IGAZGATÓSÁGA KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL DEBRECENI IGAZGATÓSÁGA SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG LEGHÁTRÁNYOSABB HELYZETŰ KISTÉRSÉGEINEK JELLEMZŐI Debrecen 2005. május 31. Készült a KSH Debreceni Igazgatóságán ISSN 1786-9145

Részletesebben

14. 14. A népesség iskolázottsága

14. 14. A népesség iskolázottsága 14. 14. A népesség iskolázottsága Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 14. A népesség iskolázottsága Budapest, 2014 Központi Statisztikai Hivatal, 2014 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-471-2

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI IGAZGATÓSÁGA A FOGLALKOZTATÁS ÉS A MUNKANÉLKÜLISÉG TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI AZ ELMÚLT 55 ÉVBEN

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI IGAZGATÓSÁGA A FOGLALKOZTATÁS ÉS A MUNKANÉLKÜLISÉG TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI AZ ELMÚLT 55 ÉVBEN KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI IGAZGATÓSÁGA A FOGLALKOZTATÁS ÉS A MUNKANÉLKÜLISÉG TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI AZ ELMÚLT 55 ÉVBEN Miskolc, Eger, Salgótarján 2006 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI

Részletesebben

Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján. Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék

Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján. Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék 6 5 4 3 2 1 A Föld népességszám-változása az utóbbi kétezer évben (adatforrás:

Részletesebben

7. Iskolázottsági adatok

7. Iskolázottsági adatok 7. 7. Iskolázottsági adatok Központi Statisztikai Hivatal. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 7. Iskolázottsági adatok Budapest, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-353-1 Készült

Részletesebben

Népmozgalom, 2007. január december

Népmozgalom, 2007. január december 28/13 Összeállította: Népességstatisztikai fõosztály Népmozgalmi statisztikai osztály www.ksh.hu II. évfolyam 13. szám 28. március 18. Népmozgalom, 27. január december A tartalomból 1 Összefoglaló 2 Házasságkötés,

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013

Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013 Központi Statisztikai Hivatal Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013 2013. szeptember Tartalom Bevezetés...2 1. A nyugdíjasok és egyéb ellátásban részesülők száma, ellátási típusok...2 2. Az ellátásban részesülők

Részletesebben

Népmozgalom, 2009. január december

Népmozgalom, 2009. január december 21/42 Összeállította: Központi Statisztikai hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 42. szám 21. március 23. Népmozgalom, 29. január december A tartalomból 1 Összefoglaló 2 Házasságkötés, válás 3 Születés, terhességmegszakítás

Részletesebben

Elôzetes adatok A NÉPESSÉG ÉS A LAKÁSÁLLOMÁNY JELLEMZÔI

Elôzetes adatok A NÉPESSÉG ÉS A LAKÁSÁLLOMÁNY JELLEMZÔI 2. Elôzetes adatok A NÉPESSÉG ÉS A LAKÁSÁLLOMÁNY JELLEMZÔI 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 2. Előzetes adatok A népesség és a lakásállomány jellemzői Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 2. Előzetes

Részletesebben

16. 16. A családtípusok jellemzői

16. 16. A családtípusok jellemzői 16. 16. A családtípusok jellemzői Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 16. A családtípusok jellemzői Budapest, 2015 Központi Statisztikai Hivatal, 2015 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-476-7

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN GYŐR 2006. május KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN ISBN 963 215 974 8 ISBN

Részletesebben

Ezek a mai fiatalok?

Ezek a mai fiatalok? Ezek a mai fiatalok? A magyarországi 18-29 éves fiatalok szocioökonómiai sajátosságai a Magyar Ifjúság 2012 kutatás eredményei tükrében Hámori Ádám Szociológus, főiskolai tanársegéd, KRE TFK hamori.adam@kre.hu

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV

MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV Készítette: Harangozóné Vigh Ilona főosztályvezető 2016. április Foglalkoztatási Főosztály 9700 Szombathely, Vörösmarty Mihály u. 9. 9701 Szombathely, Pf.: 265

Részletesebben

M agyarország népességének, a társadalom és a gazdaság 2002. évi alakulásának

M agyarország népességének, a társadalom és a gazdaság 2002. évi alakulásának JELENTÉS BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* M agyarország népességének, a társadalom és a gazdaság 2002. évi alakulásának főbb jellemzői a következőkben foglalhatók össze. NÉPESSÉG

Részletesebben

Családtípusok* és párkapcsolati formák változása a népszámlálási adatok tükrében

Családtípusok* és párkapcsolati formák változása a népszámlálási adatok tükrében 213/115 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VII. évfolyam 115. szám 214. január 13. Családtípusok* és párkapcsolati formák változása a népszámlálási adatok tükrében A tartalomból 1

Részletesebben

A család a fiatalok szemszögéből. Szabó Béla

A család a fiatalok szemszögéből. Szabó Béla A család a fiatalok szemszögéből Szabó Béla Témakörök A mai családok a számok tükrében Fiatalok családdal kapcsolatos attitűdjei Iskolai teljesítmény és a család Internet és család Összefoglalás, konklúziók

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA Munkaügyi Központja FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA 1 1. Vezetői összefoglaló 1.1 Főbb megyei munkaerő-piaci adatok 2013-ban a nyilvántartásban szereplő álláskeresők száma a 2012. decemberi értékről

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás... 7 Mezőgazdaság... 8 Ipar...

Részletesebben

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása Munkaerőpiaci információk a Közép-Dunántúlon A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása 2008. 1. A régió területi, földrajzi, népesség jellemzői A Közép-dunántúli régió

Részletesebben

FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA

FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA GYŐR 2008. Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISBN 978-963-235-218-3 Felelős szerkesztő: Nyitrai József igazgató További

Részletesebben

2.1.1 Demográfiai folyamatok

2.1.1 Demográfiai folyamatok 2.1.1 Demográfiai folyamatok A rendszerváltozás óta eltelt időszak demográfiai folyamatai két, jól elkülönülő időszakra oszthatók. A kilencvenes évek első felében folytatódott az 1980 után megindult, kezdetben

Részletesebben

A népmozgalom területi különbségei

A népmozgalom területi különbségei Internetes kiadvány www.ksh.hu Központi 2009. október Statisztikai Hivatal ISBN 978-963-235-262-6 A népmozgalom területi különbségei Tartalom Összefoglaló... 2 A népesség száma és szerkezete... 3 Élveszületés...

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Készítette: Darida Zsuzsa köztisztviselő 2013. június 27. Felülvizsgálva: 2015. június 25. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program

Részletesebben

A NYUGDÍJASOK ÉS JÁRADÉKOSOK HELYZETE 2007 ELEJÉN A DÉL-DUNÁNTÚLON

A NYUGDÍJASOK ÉS JÁRADÉKOSOK HELYZETE 2007 ELEJÉN A DÉL-DUNÁNTÚLON Központi Statisztikai Hivatal Pécsi Igazgatósága A NYUGDÍJASOK ÉS JÁRADÉKOSOK HELYZETE 2007 ELEJÉN A DÉL-DUNÁNTÚLON Száma: 8 / 2007 Pécs, 2007. december Központi Statisztikai Hivatal Pécsi Igazgatóság,

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Nógrád megye bemutatása

Nógrád megye bemutatása Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5

Részletesebben

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020.

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1. melléklet a /2016.(IV.28.) Öh.sz.határozathoz SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS Elvi alapok meghatározása Jövőkép Alapelvek és értékek

Részletesebben

ISBN: 978-963-235-348-7 9 789632 353487 Elôzetes adatok KSH_kiadvanysorozat_kotet_1_borito_vonalkoddal.indd 1 2012.03.21. 9:57

ISBN: 978-963-235-348-7 9 789632 353487 Elôzetes adatok KSH_kiadvanysorozat_kotet_1_borito_vonalkoddal.indd 1 2012.03.21. 9:57 Elôzetes adatok Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 1. Előzetes adatok Budapest, 2012 Központi Statisztikai Hivatal, 2012 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-348-7 Készült a Központi

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2

Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2 Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2 Központi Statisztikai Hivatal 2012. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás...

Részletesebben

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Tematikus nap az egyenlőtlenség g vizsgálatáról, l, mérésérőlm Budapest,, 2011. január r 25. VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Vastagh Zoltán Életszínvonal-statisztikai felvételek osztálya zoltan.vastagh@ksh.hu

Részletesebben

2014/28 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/28 STATISZTIKAI TÜKÖR 214/28 STATISZTIKAI TÜKÖR 214. március 2. Népmozgalom, 213 Tartalom Összefoglaló...1 Természetes és tényleges szaporodás, fogyás...2 Születés...2 Terhességmegszakítás...3 Házasságkötés...3 Válás...4 Halálozás...4

Részletesebben

A HÁZASSÁGKÖTÉSEK ÉS A VÁLÁSOK ALAKULÁSA BUDAPESTEN

A HÁZASSÁGKÖTÉSEK ÉS A VÁLÁSOK ALAKULÁSA BUDAPESTEN A HÁZASSÁGKÖTÉSEK ÉS A VÁLÁSOK ALAKULÁSA BUDAPESTEN NOVOTNYNÉ PLETSCHER HEDVIG A budapesti házasságkötések gyakorisága a század folyamán a legutóbbi időkig alig változott: lényegében 10 ezrelék körül állandósult.

Részletesebben

A halálozások haláloki jellemzői, elvesztett életévek

A halálozások haláloki jellemzői, elvesztett életévek II. évfolyam 176. szám 2008. december 17. 2008/176 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal A halálozások haláloki jellemzői, elvesztett életévek A tartalomból 1 Bevezető 1 A haláloki struktúra változásai

Részletesebben

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA J/17702. számú JELENTÉS a foglalkoztatás helyzetéről és a foglalkoztatás bővítését szolgáló lépésekről Előadó: Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter Budapest,

Részletesebben

A foglalkoztatottság és a munkanélküliség regionális különbségei, 2012

A foglalkoztatottság és a munkanélküliség regionális különbségei, 2012 A foglalkoztatottság és a munkanélküliség regionális különbségei, 2012 Központi Statisztikai Hivatal 2013. július Tartalom Bevezetés...2 Összefoglaló...2 1. A népesség gazdasági aktivitása...4 2. Foglalkoztatási

Részletesebben

Társadalmi jellemzõk, 2006. Társadalmi jellemzõk, 2006. Központi Statisztikai Hivatal

Társadalmi jellemzõk, 2006. Társadalmi jellemzõk, 2006. Központi Statisztikai Hivatal Társadalmi jellemzõk, 2006 Társadalmi jellemzõk, 2006 Ára: 2000,- Ft Központi Statisztikai Hivatal KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL TÁRSADALMI JELLEMZÕK, 2006 Budapest, 2007 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL,

Részletesebben

Nemzeti és etnikai kisebbségek Magyarországon (a 2001. évi népszámlási adatok rövid összefoglalása)

Nemzeti és etnikai kisebbségek Magyarországon (a 2001. évi népszámlási adatok rövid összefoglalása) Tóth Ágnes - Vékás János Nemzeti és etnikai kisebbségek Magyarországon (a 2001. évi népszámlási adatok rövid összefoglalása) Etnikai-nemzeti Kisebbségkutatató Intézet www.mtaki.hu A népszámlálás módszertana

Részletesebben