Központi Statisztikai Hivatal ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.16. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye"

Átírás

1 Központi Statisztikai Hivatal ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Debrecen, 2013

2 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN ö ISBN Készült a Központi Statisztikai Hivatal Debreceni főosztályán az Informatikai főosztály, a Népszámlálási főosztály és a Tájékoztatási főosztály közreműködésével Felelős kiadó: Dr. Vukovich Gabriella elnök Főosztályvezető: Malakucziné Póka Mária Összeállította: Csizmazia Tamásné Kissné Majtényi Mónika Malakucziné Póka Mária Sólyom Ildikó A táblázó programot készítette: Papp Márton A kéziratot lektorálta: Dr. Hajnal Béla Tördelőszerkesztők: Bulik László Dobróka Zita Kerner-Kecskés Beatrix Zombori Orsolya Weisz Tamás További információ: Novák Géza Telefon: (+36-52) , Internet: (+36-1) (telefon), (+36-1) (fax) Borítóterv: Lounge Design Kft. Nyomdai kivitelezés: Xerox Magyarország Kft

3 TARTALOM Köszöntöm az Olvasót!...5 Összefoglaló A népesség száma és jellemzői A népesség száma, népsűrűség Kormegoszlás, a férfiak és a nők száma Családi állapot Iskolázottság, nyelvtudás Gazdasági aktivitás Nemzetiség, anyanyelv Vallás Egészségi állapot Háztartások, családok A háztartások száma és összetétele A háztartások mérete, korösszetétele A családok száma és összetétele A családok mérete, a gyermekek száma A lakásállomány jellemzői A lakások száma A lakásállomány tulajdon és használati mód szerint A lakások mérete: alapterület, szobaszám A lakások felszereltsége, komfortossága A lakások és lakóik, laksűrűség...47 Táblázatok...49 Módszertani megjegyzések, fogalmak Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 3

4

5 KÖszÖntÖm az OlvasÓt A Központi Statisztikai Hivatal 2011 októberében hajtotta végre Magyarország 15. népszámlálását. A közvélemény mielőbbi tájékoztatása érdekében az adatfeldolgozás befejezését megelőzően, 2012 márciusában az összeírás során külön gyűjtött információk alapján közöltünk előzetes adatokat a népesség számáról és a lakásállományról októberében a népesség, a háztartások és a családok, valamint a lakásállomány legfontosabb országos jellemzőit, az elmúlt évtizedben történt változásokat bemutató kötetet készítettünk a kérdőívek mintegy 1 százalékát magában foglaló mintából származó becslések alapján. A feldolgozási folyamat befejeződése után megjelenő, 21 kötetből álló kiadványsorozatunkkal kezdjük meg a évi népszámlálás végleges adatainak közzétételét. A részletes területi adatok iránt a felhasználók különböző rétegeitől érkező információigény kielégítése érdekében elsőként, a területi bontású táblákat és a települések, a járások és a kistérségek adatait is magukban foglaló megyei köteteket tesszük közzé. A honlapunkon (www.ksh.hu/nepszamlalas) és kevésbé részletezett adattartalommal papíron is megjelenő kiadványsorozatunkban összesen közel 4800, megyénként mintegy 200 táblával mutatjuk be a népesség demográfiai, iskolázottsági, gazdasági aktivitási, anyanyelvi, nemzetiségi, vallási és egészségi állapotra, a háztartások és a családok összetételére, méretére, valamint a lakásállomány összetételére vonatkozó adatainkat. Az országos összefoglaló régiónkénti, megyénkénti és településtípusonkénti, a fővárosi összeállítás kerületenkénti, a megyei pedig településtípusonkénti és településenkénti összesítéseket is tartalmaz. A települések adatait járásonként és kistérségenként, valamint a települések népességnagysága szerint közöljük. Az adat-összeállítások az első fejezetben korábbi népszámlálások adatait is közlik, lehetővé téve, hogy az elmúlt évtized részletes bemutatásán túl hosszabb időszak adatainak egybevetésével több évtizedes folyamatok is nyomon követhetők legyenek. Az ENSZ-ajánlásnak és az Európai Unió népszámlálási rendeletében előírt tartalomnak is megfelelő adatok módot adnak európai és Európán kívüli országokkal történő összehasonlításokra is. Tisztelettel ajánlom minden kedves felhasználónk figyelmébe a kiadványsorozatot, valamint a további, elsősorban a honlapunkon megjelenő népszámlálási közléseinket is. Dr. Vukovich Gabriella a Központi Statisztikai Hivatal elnöke Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 5

6

7 ÖSSZEFOGLALÓ 1. A népesség száma és jellemzői Szabolcs-Szatmár-Bereg megye népessége a népszámlálás időpontjában, október 1-jén 559,3 ezer fő volt, 3,9 százalékkal kevesebb, mint a évi népszámláláskor. Folytatódott a népesség öregedése, és a nemek közötti arány tekintetében a nőtöbblet fokozódott. Csökkent a népességen belül a házasok aránya, továbbá romlott a nők termékenységi mutatója. A népesség iskolázottsági szintje nagymértékben emelkedett, idegennyelv-tudása javult. A lakosság gazdasági aktivitása élénkült, a foglalkoztatottakra háruló társadalmi értelemben vett eltartási terhek mérséklődtek A népesség száma, népsűrűség A népességfogyást döntő részben a vándorlási veszteség okozta, melyet a természetes fogyás tovább fokozott. A megye 1 km 2 -nyi területén átlagosan 94 fő élt, 4 fővel kevesebb, mint 2001-ben Kormegoszlás, a férfiak és a nők száma 2001-hez képest a gyermekkorúak száma és aránya nagymértékben csökkent, az időskorúaké nőtt. Ezer férfira 1089 nő jutott, eggyel több, mint 2001-ben Családi állapot Mind a férfiak, mind a nők körében csökkent a házasok aránya, ugyanakkor emelkedett a nőtlenek, hajadonok, özvegyek és elváltak hányada. Száz 15 éves és idősebb nőre átlagosan 175 élve született gyermek jutott, 10-zel kevesebb, mint 2001-ben. A hajadon családi állapotú nők termékenysége ugyanakkor fokozódott Iskolázottság, nyelvtudás Jelentősen emelkedett a közép-, valamint a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya ben a évinél 20 ezerrel többen, 72 ezren beszéltek valamilyen idegen nyelvet a magyar anyanyelvűek közül Gazdasági aktivitás A lakosság gazdasági aktivitása a foglalkoztatottak 31 ezer és a munkanélküliek 5 ezer fővel történő növekedésének hatására élénkült között. Az inaktív keresők száma 35 ezer fővel mérséklődött, és 25 ezerrel kevesebb eltartottról kellett gondoskodni. Száz foglalkoztatottra 175 inaktív kereső és eltartott jutott, ami a évi 71 százaléka Nemzetiség, anyanyelv 2011-ben 51 ezren vallották magukat valamelyik hazai nemzetiséghez tartozónak. A megye legnépesebb nemzetisége, a 45 ezer főt számláló roma közösség Vallás 2011-ben a lakosság 71 százaléka sorolta valamely egyházhoz, felekezethez önmagát. A vallásról nyilatkozók 44 százaléka reformátusnak, 41 százaléka katolikusnak vallotta magát Egészségi állapot Önkéntes bevallás alapján a népesség 4,9 százaléka élt fogyatékossággal, és 18 százaléka volt tartós beteg. A 60 éves és idősebb népesség 15 százaléka élt valamilyen fogyatékossággal. 2. Háztartások, családok Az egyedülállók számának bővülése, összefüggésben a szingli életforma terjedésével, a válások növekvő számával, az újraházasodások mérséklődésével és az özvegy nők bővülő számával, emeli a háztartások számát, azok átlagos taglétszámának csökkenése mellett Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 7

8 A háztartások számának bővülését okozó folyamatok egyúttal fékezik a családok kialakulását, illetve azok felbomlásához vezetnek, így a családok száma mérséklődik. Az élettársi kapcsolatok terjedése nem pótolja a házaspári kapcsolatok számának visszaesését A háztartások száma és összetétele A háztartások száma között a korábbiakat meghaladó ütemben, 5,5 százalékkal, 210 ezerre bővült. A párkapcsolaton alapuló háztartások részaránya között 5,6 százalékponttal, 57 százalékra csökkent A háztartások mérete, korösszetétele A háztartások átlagos taglétszáma 2,6 főre mérséklődött között legintenzívebben a csak középkorúakból álló háztartások száma bővült. A háztartások legnagyobb részében, 37 százalékában fiatal- és középkorú személyek élnek együtt A családok száma és összetétele október 1-jén a megyében 152 ezer család élt, 10 ezerrel kevesebb a évinél. A házaspáros családok száma 107 ezerre csökkent, az élettársi kapcsolatoké 19 ezerre, az egyszülősöké 27 ezerre nőtt A családok mérete, a gyermekek száma 2011-ben száz családban átlagosan 301 személy élt, szemben a évi 306-tal. A gyermekes családokban a évihez hasonlóan átlagosan 1,76 gyermek élt. A családban élő 15 év alatti gyermekek száma csökkent, az ennél idősebbeké viszont nőtt, összefüggésben a gyermekek családban maradási idejének kitolódásával. 3. A lakásállomány jellemzői A évi népszámlálás időpontjában 218 ezer lakást írtak össze a megyében, 4,9 százalékkal többet, mint a évi népszámláláskor. A lakásállomány összetétele a nagyobb alapterületű lakások irányába tolódott el. Nőtt a lakások felszereltségi színvonala és komfortossága a évihez képest. A lakónépesség csökkenésével és a lakásállomány növekedésével összefüggésben csökkent a laksűrűség A lakások száma A lakásállományon belül 199 ezer volt a lakott lakások száma, ami a lakásállomány 91 százaléka. A lakott lakások 8,8 százalékát között építették. A lakások legnagyobb hányada az 1970-es, 1980-as években épült A lakásállomány tulajdon és használati mód szerint A lakott lakások 98 százaléka magánszemélyek tulajdonában volt. A lakott lakások 95 százalékát a tulajdonosok lakták. A lakásokat bérlőként, valamint szolgálati lakás lakójaként használók aránya nem jelentős A lakások mérete: alapterület, szobaszám A évi népszámláláskor a lakott lakások 85 m 2 -es átlagos alapterülete 3 m 2 -rel nagyobb volt a tíz évvel korábbinál. A lakott lakások 35 százaléka 100 m 2 -nél nagyobb méretű volt. Szobaszám szerint a legnagyobb (39 százalékos) arányt a háromszobás lakások képviselték A lakások felszereltsége, komfortossága A lakott lakások 92 százaléka csatlakozott a közüzemi ivóvízvezeték-hálózatra. A közcsatorna-hálózatra a lakások 60 százaléka az előző népszámláláshoz viszonyítva 24 százalékponttal nagyobb hányada kapcsolódott. A lakott lakások közül minden másodikban központos fűtési módot alkalmaztak, amelyen belül a kazánfűtés súlya egyre meghatározóbb a távfűtéssel szemben ben a lakott lakások 88 százaléka összkomfortos vagy komfortos volt A lakások és lakóik, laksűrűség A évi cenzus idején száz lakott lakásra 274 lakó jutott, 23 fővel kevesebb a évinél. A lakók korösszetétele szerint a lakások legnagyobb részében, vagyis 38 százalékában fiatal- és középkorú személyek éltek együtt. 8 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, Területi adatok

9 1. A NÉPESSÉG SZÁMA ÉS JELLEMZŐI 1.1. A népesség száma, népsűrűség Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében október 1-jén 559,3 ezer fő élt, 3,9 százalékkal kevesebb, mint a évi népszámláláskor. A népességfogyás túlnyomó részét a vándorlási veszteség okozta, ami az 1990-es évek végétől ismét egyre nagyobb volumenűvé vált, között 18 ezer fős veszteséget okozva. Ebben az időszakban, népszámlálási periódusonként tekintve első alkalommal, a születések és a halálozások egyenlegeként is fogyás alakult ki. A halálozások száma ugyanis mérséklődésük ellenére 5,1 ezer fővel meghaladta az igen alacsony szintre viszszaesett élveszületésekét. A népmozgalmi folyamatok együttesen 23 ezer fős népességcsökkenést okoztak tól tekintve első alkalommal , majd között mérséklődött a megye lakónépessége, amit az 1990-es években bekövetkezett kisebb emelkedés után között ismét jelentős 3,9 százalékos visszaesés követett, ami az országosnál (2,6 százalék) intenzívebb volt. A változások a megye országon belüli népességi arányát (5,6 százalék) csak kissé módosították között a megye 229 településéből csupán 38-nak, a települések 17 százalékának a népessége emelkedett; 54 százalékának 0 8,0 százalék között, 16 százalékának 8,1 12,0 százalék között, 13 százalékának ezt meghaladóan csökkent a lakossága ábra A népesség számának alakulása Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 9

10 Legnagyobb, 10 százalék fölötti növekedés három kistelepülésen, Magosligeten, Nyírpilisen és Uszkán volt, ahol az alacsony népességszámból eredően kis számú változások is jelentős ütemváltozással járnak. Legnagyobb csökkenést, 30 százalék körülit ugyancsak néhány kis lélekszámú település (Mátyus, Nagyhódos, Jánd, Tákos, Tivadar) mutatott ábra A lakónépesség változása február 1. és október 1. között (%) A települések jogállása szerint tekintve a megyeszékhely lakossága mérsékelten (0,8 százalékkal) emelkedett, vándorlási nyeresége hatására. A megye többi városának együttes népességszáma ugyanakkor között 5,6 százalékkal kevesebb lett. (Csupán három város, Ibrány, Nyírmada és Tiszalök lélekszáma növekedett kisebb ütemben.) A községek lakossága összességében 4,9 százalékkal fogyott, a közel azonos nagyságú természetes fogyás és vándorlási veszteség következtében október 1-jén a megye népességének 21 százaléka a megyeszékhelyen, 33 százaléka a többi városban, 46 százaléka a községekben élt. A belterületen élők a népességből 97 százalékot, a külterületeken élők az átlagosnál nagyobb hányadot, 3,5 százalékot képviseltek, összefüggésben az alföldi településekre jellemző nagyhatárú települések jelenlétével, illetve ezek kiterjedt külterületével. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye népsűrűsége október 1-jén 94 fő/km 2 volt, és a népességcsökkenésből adódóan 4 fő/km 2 -rel lett kevesebb a évi népszámláláskor mértnél. Az eltérő jogállású települések közül a megyében Nyíregyháza egy km 2 -re jutó lakosságszáma a legmagasabb (436 fő/km 2 ), a megyei átlag ötszöröse, a többi városé (133 fő/km 2 ) az átlagos 1,4-szerese, a Történeti áttekintés: A megye lakossága népszámlálási periódusonként mérve 1980-ig tendenciájában emelkedett, a növekedés üteme azonban lassult. A növekedési ütem lefékeződésében az közötti időszakban a jelentős vándorlási veszteség volt meghatározó között a migrációs veszteség fokozódott, ezzel egyidejűleg a születések és halálozások egyenlegeként kialakult természetes szaporodás is lassult, és megkezdődött a népesség fogyása. Ezt a folyamatot között kisebb növekedés követte, mivel a rendszerváltás hatására kialakult recessziós környezetben nagy számban tértek vissza a térségbe a megye határain kívül foglalkoztatottak. Az 1990-es évek utolsó harmadában megindult gazdasági növekedéssel párhuzamosan a vándorlási folyamatok is élénkültek, melyek a 2000-es években tovább erősödtek, csökkentve a népességet. A korábbi természetes szaporodás helyett természetes fogyás alakult ki, melyek a vándormozgalommal együtt ismét jelentős népességfogyást idéztek elő között. A megye október 1-jei népességszáma az évi népszámlálási népességhez volt hasonló, a csúcspontot jelentő évitől pedig 35 ezerrel maradt el. Helyünk az országban: A és a évi népszámlálások közötti időszakban Szabolcs-Szatmár-Bereg népességszáma az országos átlagot (2,6 százalék) meghaladó ütemben (3,9 százalékkal) csökkent. A megyeinél nagyobb fogyás 12, ennél szerényebb 4 megyében volt, növekedés pedig csupán Pest (Budapest nélkül) és Győr-Moson-Sopron megyében következett be, a vándorlási nyereség hatására. Az ország valamennyi megyéjében természetes fogyás alakult ki között, ami Szabolcs-Szatmár-Beregben és Pest megyében volt a legkisebb. Vándorlási veszteség a megyék közel felében fordult elő, Borsod-Abaúj- Zemplénben és Szabolcs-Szatmár-Beregben a legnagyobb. Ugyanakkor kiemelkedően magas migrációs nyereség Pest és Győr-Moson-Sopron megyékben következett be. Szabolcs-Szatmár-Bereg a viszonylag sűrűn lakott térségek közé tartozott, a megyék rangsorában a 7. legnagyobb népsűrűségi mutatóval rendelkezett. A megye településszerkezetéből adódóan a belterületi népesség aránya alacsonyabb, a külterületieké magasabb volt az országos átlagnál. 10 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, Területi adatok

11 tábla A lakónépesség változásának tényezői Településtípus Természetes szaporodás (+), illetve fogyás ( ) Vándorlási különbözet, egyéb változás (+, ) Lakónépesség, és 2011 között, fő fő a évi százalékában fő/km 2 Megyeszékhely ,8 436,2 Többi város ,4 132,8 Városok összesen ,9 182,9 Községek, nagyközségek ,1 59,7 Megye összesen ,1 94,2 községeké átlagosan annak 63 százaléka volt. A járások közül a Nyíregyházi, a Záhonyi, a Kisvárdai és a Mátészalkai járások népsűrűsége haladta meg a 100 fő/km 2 -t Kormegoszlás, a férfiak és a nők száma A megyei népesség kor szerinti összetétele a lakosság elöregedését jelzi. Ötéves korcsoportonként vizsgálva között a évesekig csökkent a népesség száma, összefüggésben a születések számának tartós mérséklődésével. A éveseknél bekövetkező növekedést a Ratkó-unokák, az 1950-es évek közepén született nagy létszámú Ratkó-gyerekek utódainak jelenléte okozta, főként a éveseknél. Maguk a Ratkó-gyerekek az évesek korcsoportjában okoztak között igen jelentős, 1,5-szeres emelkedést. A 60 évesek és idősebbeken belül a legidősebbek, a 79 év felettiek száma bővült legnagyobb mértékben, összefüggésben a kettős öregedéssel, azaz az időskorúakon belül a legidősebbek arányának emelkedésével. A legnépesebb korcsoportot október 1-jén 44,8 ezer fővel a évesek (Ratkó-unokák) képviselték. A 0 4 évesek száma ennek csupán 66 százalékát jelentette. Más életkori kategóriák szerinti bontást alkalmazva, október 1-jén az össznépességen belül a 0 14 évesek, a gyermekkorúak aránya 17 százalék, a fiatal (15 39 éves) aktív korúaké 35 százalék, az idősebb (40 59 éves) aktív korúaké 28 százalék, az 59 év felettieké 20 százalék volt. (Ebből a 70 évesek és idősebbek 9,7 százalékot jelentettek.) A nyugdíjkorhatár környéki kategóriákban jelentős volt a közötti bővülés: a éve ábra A népesség száma nem és életkor szerint Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 11

12 sek száma 1,3-szeresére emelkedett, és nőtt a éveseké is 8,0 százalékkal. A legidősebbek, a évesek és a 85 év felettiek akik együttesen a népesség 3,3 százalékát adták létszámbővülése 2001 óta 1,5 1,6-szeres. A népesség nemek szerinti összetétele főként a férfiaknak a nőkét meghaladó halandósága miatt folyamatos és emelkedő nőtöbbletet jelez október 1-jén Szabolcs-Szatmár-Bereg megye lakosságának 52 százaléka volt nő, és 48 százaléka férfi. A nők száma csaknem 24 ezer fővel haladta meg a férfiakét ben ezer férfira 1089 nő jutott, eggyel több, mint 2001-ben. Az életkor szerinti összetétel változása alapvetően meghatározza az öregedés mértékét és az aktív korúak ábra Száz aktív korúra jutó gyermekés időskorú társadalmi értelemben vett eltartási kötelezettségének szintjét. A megyében 2011-ben száz gyermekkorúra (0 14 évesre) 114 időskorú (60 éves és idősebb) jutott, szemben a évi 86-tal hoz viszonyítva az öregedési index megháromszorozódott. A száz aktív korúra (15 59 évesre) jutó gyermekkorúak száma tendenciájában csökkent, a és évi népszámlálás között 33-ról 28-ra. Ugyanakkor az időskorúak tekintetében fennálló eltartási teher ugyanezen időszakban 29-ról 32-re emelkedett. A teljes eltartottsági ráta összességében mérsékelten, 62-ről 59-re csökkent. Az időskor határa a népszámlálási terminológia szerint a 60. életév, azonban az átlagéletkor emelkedésével ez a korhatár emelkedik, és az Európai Unióban már a 65. életévet tekintik az időskor kezdetének. A települések korszerkezeti sajátosságai vizsgálatának számos lehetősége közül az egyik a legidősebbek, a 69 év felettiek arányának összevetése. A megyében a 70 évesek és idősebbek aránya öszszességében az országosnál alacsonyabb. A települések ábra A 70 évesek és idősebbek aránya, 2011 (%) 30 százalékánál 9,0 százalék alatti, 52 százalékuknál 9,0 12,9 százalék közötti, 18 százalékukban viszont e feletti. A legkisebb és legmagasabb 70 éves és idősebb népességi arányt mutató települések egyaránt a tábla A férfiak és nők száma kiemelt korcsoportonként, 2011 Korcsoport, éves Férfi Nő Együtt fő A évi százalékában Ezer férfira jutó nő , , , , , , , , , Összesen , Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, Területi adatok

13 Történeti áttekintés: A nők 1949-ben a népesség 51 százalékát, 2011-ben 52 százalékát adták, ami hat évtized alatt egy százalékpontos arányeltolódást jelent az egyébként is magasabb női arány felé. Ugyanezen időszak alatt az ezer férfira jutó nők száma 1054-ről 1089-re emelkedett. A nemi arány mellett a korszerkezet is torzult között a gyermekkorúak száma 77 ezerrel csökkent, a 60 éves és idősebbeké 62 ezerrel emelkedett, az öregedési index 28-ról 114-re, négyszeresére emelkedett. Az aktív korúak társadalmi értelemben vett eltartási terhe az időskorúak tekintetében megkétszereződött 1949 óta. Helyünk az országban: A évi népszámlálás időpontjában Szabolcs-Szatmár-Beregben a nemek szerinti arány kiegyenlítettebb volt az országosnál, és az ezer férfira jutó nők száma a megyék sorában a középmezőnyben foglalt helyet. A korstruktúrát érintő kedvezőtlen változások ellenére Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a gyermekkorúak aránya az országos 15 százalék helyett 17 százalék, a megyék között a legmagasabb, amihez a Borsod-Abaúj-Zemplén és a Pest megyei hasonló. Ezzel egyidejűleg az időskorúak aránya az országos 24 százalék helyett 20 százalék, a legkisebb, a Pest és a Hajdú-Bihar megyeihez hasonló. Az öregedési index, a száz gyermekkorúra (0 14 éves) jutó időskorúak (60 éves és idősebbek) száma az országos 161- gyel szemben 114, ami a legkedvezőbb megyei érték, különösen annak tükrében, hogy az index értéke 15 megyében 150 feletti volt. kis lélekszámúak közül kerülnek ki. Általánosságban a legidősebbek aránya a település lélekszámának csökkenésével nő, és viszonylag magas a megyeszékhelyen is (9,2 százalék). Uszkán a legkisebb (3,8 százalék) és Nagyhódoson a legmagasabb (30 százalék) az arányuk, mindkét település lélekszáma 500 fő alatti. A járások közül a legtöbb 70 éves és idősebb a Csengeri, a Fehérgyarmati, a Tiszavasvári és a Vásárosnaményi járásokban él a népesség számához mérten Családi állapot 2011-ben családi állapot szerint Szabolcs-Szatmár- Bereg megye 15 éves és idősebb népességének 48 százaléka volt házas, 31 százaléka nőtlen, vagy hajadon, 12 százaléka özvegy és 8,7 százaléka elvált. A évi cenzushoz képest a házasok aránya 8,7 százalékponttal csökkent, a hajadon, nőtlen családi állapotúaké 5,8 százalékponttal emelkedett, miközben az özvegyek, valamint az elváltak hányada is nőtt. Korcsoportonként tekintve a nőtlenek, hajadonok aránya az adott korcsoporton belül egészen a évesekig növekedett a évihez képest. Legintenzívebben a éveseken belüli arányuk nőtt (36 százalékról 70 százalékra) a házas családi állapotúak terhére, és a 30 34, valamint a éveseknél is lényegesen nagyobb arányt képviseltek a korábbinál. A nőtlenek, hajadonok a éves korcsoportig a leggyakoribb (70 99 százalékos) részarányú családi állapotot jelentik, amit a éves korúaktól a házas családi állapot vesz át egészen a éves korcsoporttal bezárólag. A házas családi állapotúak súlya valamennyiben kisebb lett, leginkább a 20 24, 25 29, éveseknél esett vissza. A változások a házasságkötések időpontjának későbbi életkorra tolódását, a szingli életforma terjedését mutatják. Az özvegy családi állapot a 75 éves korúaktól lesz a leggyakoribb (55 80 százalékos részarányú). Az elvált családi állapot egyik korcsoportban sem válik a leggyakoribbá, mindazonáltal között a legtöbbet emelkedett arányuk, és legnagyobb hányadot, százalékot a éveseken belül jelentettek. Nemenként vizsgálva 2011-ben a férfiak 37 százaléka élt nőtlenként, és a nőknek ennél jóval kisebb hányada, 25 százaléka volt hajadon. A házas családi állapotúak aránya ugyancsak a férfiaknál volt nagyobb, 51 százalék, a nőké 46 százalék. A nőknél a házasok és hajadonok alacsonyabb aránya együtt járt az özvegyek magas, 20 százalékos arányával, ami a férfiaknál csupán 3,6 százalék. Az eltérést a férfiak kedvezőtlenebb halandósága és az özvegy nők kisebb arányú újraházasodása magyarázza. Az elvált nők súlya 9,3 százalék a női nemen belül, ami némileg magasabb az elvált férfiak részarányánál (7,9 százalék). Településtípusonként a családi hagyományok, tradíciók eltérő szerepe, valamint a korszerkezet kü Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 13

14 ábra A népesség száma családi állapot és nemek szerint, ábra A népesség száma családi állapot és nemek szerint, 2011 lönbözősége miatt a megyében jellemzően a megyeszékhelyen a legmagasabb a nőtlenek, hajadonok, és ugyanitt a legalacsonyabb a házasságban élők 15 éves és idősebb népességen belüli hányada. Ugyanakkor a községekben az özvegyek súlya magasabb az átlagosnál, és ennél a településtípusnál fordulnak elő legkisebb gyakorisággal (7,2 százalék) az elváltak. A népszámlálás a nők termékenységét a 15 éves és idősebb nőknek az életük folyamán élve született gyermekeik száma alapján méri. A október 1-jén a megyében 244 ezer 15 éves és idősebb nő élt, akiknek életük során összesen 426 ezer gyermeke született. Az élve született gyermekek száma az érintett nők számánál jóval nagyobb mértékben csökkent tábla A 15 éves és idősebb férfiak és nők megoszlása családi állapot szerint Férfi Nő Együtt Családi állapot (%) Nőtlen/hajadon 30,7 37,3 20,0 25,1 25,1 30,9 Házas 60,4 51,2 54,2 46,0 57,1 48,4 Özvegy 3,5 3,6 19,2 19,6 11,8 12,1 Elvált 5,3 7,9 6,5 9,3 6,0 8,7 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 14 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, Területi adatok

15 ábra Száz 15 éves és idősebb nőre jutó élveszületett gyermekek száma között, így a termékenységi mutatószám 185-ről 175- re mérséklődött. A házas és az özvegy családi állapotú nők termékenysége egyaránt csökkent, ugyanakkor az elváltaké kissé, a hajadonoké számottevően nőtt. Az élettársi kapcsolatok terjedésével ugyanis a gyermekek növekvő része a népmozgalmi statisztika adatai alapján 2011-ben 47 százaléka születik élettársi kapcsolatokban. A 15 19, és főként a éves nőknél több gyermek született élettársi kapcsolatban, mint házasságban. A termékenység szintje az elsősorban idősekből álló, így a több évtizeddel korábbi propagatív korú nőket reprezentáló özvegy családi állapotúaknál a legmagasabb (245), amit a házasoké követ (210). A házas családi állapotúak termékenységétől csak mérsékelten marad el az elváltaké (196), a hajadonoké viszont növekedésük ellenére alacsony (47) tábla Száz 15 éves és idősebb nőre jutó élveszületett gyermekek száma a nő családi állapota szerint Év Hajadon Házas Özvegy Elvált Összesen között a gyermeket nem szült házas nők aránya 6,3 százalékról 5,5 százalékra mérséklődött, és csökkent azon házas nők aránya is (8,9 százalékról 7,7 százalékra), akik 4 vagy annál több gyermek felnevelésére vállalkoztak. A házas nők legnagyobb gyakorisággal (50 százalékban) két gyermeket szültek, és nagyjából azonos arányban (19 18 százalék) fordultak elő az egy, illetve a 3 gyermeknek életet adók. Az özvegy nőkön belül a házasokhoz képest jóval nagyobb (22 százalék) a 3 és főként a 4 és több gyermeket szülők aránya (16 százalék); az utóbbi kétszerese a házasokénak. Az elvált nők körében a házas családi állapotúakhoz képest magasabb a gyermektelenek és az egygyermekesek aránya, a 2 és többgyermekeseké alacsonyabb. A 15 éves és idősebb hajadonok csökkenő hányada, 2011-ben 77 százaléka volt gyermektelen. A gyermeknek életet adó hajadonok körében az egy gyermeket szülők a leggyakoribbak. Korcsoportonként tekintve a évesek kivételével valamennyiben csökkent a termékenység között, leginkább a és a éves nőké. Az ezeket közvetlenül követő éveseknél és a további korcsoportokban jóval szerényebb visszaesés következett be, amit részben az előző korcsoportokban elmaradt gyermekvállalásoknak ezen életkorra való áttolódása magyaráz. A évesek termékenységének csökkenését kizárólag a házas családi állapotúaknál bekövetkezett igen számottevő visszaesés magyarázza, miközben az ugyanilyen korú hajadonok gyermekvállalása növekedett. A megyén belül településtípusonként eltérő a gyermekvállalási hajlandóság. A legtöbb gyermek szülésére a nők a községekben, a legkevesebbre a megyeszékhelyen vállalkoztak; száz nőre a községekben a megyei átlagnál 18-cal több, Nyíregyházán 36-tal kevesebb, míg a többi városban az átlaggal azonos számú élve született gyermek jutott. A járások közül a korstruktúra és az etnikai sajátosságok következtében a záhonyiban, a nyírbátoriban és a baktalórántházaiban élő nők termékenységi mutatói voltak a legmagasabbak Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 15

16 Történeti áttekintés: Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a 14 év felettiek körében a nőtlenek és hajadonok aránya az közötti stagnáló időszak után 1970-től 1980-ig mérséklődött, ezt követően azonban között jelentősen növekedett, a férfiaknál 23 százalékról 37 százalékra, a nőknél 15 százalékról 25 százalékra. Ezzel párhuzamosan a házasságban élőké mind a két nemnél 21 százalékponttal mérséklődött, a férfiaké 51 százalékra, a nőké 46 százalékra. Az elváltak részesedése folyamatosan növekedett (a férfiaknál 2,1 százalékról 7,9 százalékra, a nőknél 3,1 százalékról 9,3 százalékra). Az özvegyek súlya a férfiakon belül alig változott, 3 százalék körül alakult, a nőknél 15 százalékról 20 százalékra bővült. A házas nők termékenysége egészen 1920-tól vizsgálható. Ekkor egy 15 éves és idősebb házas családi állapotú nő összesen 4,4 gyermeket szült, ami 1960-ra 3,3-ra, 2011-re 2,1-re esett vissza. A termékenység csökkenésében az is szerepet játszik, hogy a házas családi állapot terhére növekszik a hajadonok és az elvált nők aránya, akik termékenysége a növekedés ellenére is jóval kisebb a házasokénál ban a házas nők 61 százalékának, 2011-ben 26 százalékának volt három vagy több gyermeke. Helyünk az országban: A megyei családi állapot szerinti struktúra összességében az országosnál továbbra is kedvezőbb. Szabolcs-Szatmár- Beregben a 15 éves és idősebb népességen belül az átlagosnál magasabb a házasok valamint az özvegyek aránya, és alacsonyabb a nőtleneké, hajadonoké, valamint az elváltaké. Az elváltak részaránya a megyék sorában Szabolcs-Szatmár-Beregben a legalacsonyabb, a házasoké csak Győr-Moson-Sopronban magasabb, és csak ugyanitt alacsonyabb a nőtleneké, hajadonoké, az özvegyeké pedig a magasabb értékek közé tartozik. A nők termékenysége a megyében az átlagosnál nagyobb október 1-jén száz 15 éves és idősebb nőre 28-cal több élve született gyermek jutott, mint országosan. A megyei mutatók sorában Szabolcs-Szatmár-Beregé volt a legmagasabb érték. A 3, valamint a 4 és többgyermekes nők aránya az országosnál 4,0, illetve 3,7 százalékponttal magasabb, a gyermekteleneké pedig 3,2 százalékponttal alacsonyabb volt Iskolázottság, nyelvtudás Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az országos trendnek megfelelően a népesség iskolázottsága folyamatosan javul, a kevésbé képzett időskorúak fokozatos kihalásával, illetve az egyre képzettebb generációk megjelenésével ben a megye 462 ezer fős 15 évesnél idősebb népességéből az általános iskola első osztályával sem rendelkezők száma 5 ezer alá csökkent. A legfeljebb az általános iskola 1 7. osztályával rendelkezők száma 35 ezer főt, a legfeljebb 8. osztályt végzetteké 152 ezer főt, a legmagasabb végzettségként (érettségi nélkül) szakmai oklevéllel rendelkezőké 103 ezer főt tett ki. Az érettségi 113 ezer főnek jelentette a legmagasabb iskolai végzettséget. Egyetemi, főiskolai oklevéllel 54 ezren rendelkeztek. A 15 éves és idősebb népességen belül legintenzívebben a legalacsonyabb és a legmagasabb iskolai végzettséggel rendelkezők aránya változott között. Az általános iskola 8. osztályánál alacsonyabb végzettségűek hányada 16 százalékról 7,5 százalékra csökkent, a diplomásoké 7,2 százalékról 12 százalékra emelkedett. Némileg egy százalékponttal több lett a legfeljebb az általános iskola 8. osztályát elvégzők aránya (33 százalék). Nőtt a szakmai oklevél megszerzéséig érettségi nélkül eljutók hányada is (22 százalékra), továbbá (25 százalékra) a legmagasabb végzettségként érettségizettek aránya. Köztük vannak olyanok, akik szakképzettséggel is rendelkeznek. Mindazonáltal a diploma és a középfokú szakmai oklevél megszerzése iránti igény fokozódása a szakmai végzettséget adó képzések felé történő elmozdulást jelzi. A két nem közül a nőknél fordul elő nagyobb gyakorisággal, hogy a 15 éves és idősebbek nem végzik el az általános iskola első osztályát sem, illetve legfeljebb annak 8. osztályát fejezik be, döntően az idősebb korú nők férfiakénál alacsonyabb végzettsége miatt. Ugyanakkor a nőknél a diplomások és az érettségizettek aránya is nagyobb, mint a férfiaknál, 4 4 százalékponttal, mivel a fiatalabb korú nők iskolázottsága jóval magasabb szintű az azonos korú férfiakénál (miközben az időskorú nők hátránya e tekintetben is megmaradt). A legmagasabb végzettségként érettségi nélkül szakmai oklevéllel rendelkezők hányada viszont a férfiaknál jóval nagyobb, mint a nőknél. 16 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, Területi adatok

10. 10. Vallás, felekezet

10. 10. Vallás, felekezet 10. 10. Vallás, felekezet Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 10. Vallás, felekezet Budapest, 2014 Központi Statisztikai Hivatal, 2014 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-356-5 Készült

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.10. Heves megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.10. Heves megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.10. Heves megye Miskolc, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-406-4 Készült a Központi

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.13. Nógrád megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.13. Nógrád megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.13. Nógrád megye Miskolc, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-409-5 Készült a Központi

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.5. Borsod-Abaúj-Zemplén megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.5. Borsod-Abaúj-Zemplén megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.5. Borsod-Abaúj-Zemplén megye Miskolc, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-401-9

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.9. Hajdú-Bihar megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.9. Hajdú-Bihar megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.9. Hajdú-Bihar megye Debrecen, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-405-7 Készült

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.15. Somogy megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.15. Somogy megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.15. Somogy megye Pécs, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-411-8 Készült a Központi

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.12. Komárom-Esztergom megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.12. Komárom-Esztergom megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.12. Komárom-Esztergom megye Veszprém, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-408-8 Készült

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.20. Zala megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.20. Zala megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.20. Zala megye Győr, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-416-3 Készült a Központi

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.14. Pest megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.14. Pest megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.14. Pest megye Budapest, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-410-1 Készült a Központi

Részletesebben

Vukovich Gabriella: Egyedülálló szülők és gyermeküket egyedül nevelő szülők

Vukovich Gabriella: Egyedülálló szülők és gyermeküket egyedül nevelő szülők Vukovich Gabriella: Egyedülálló szülők és gyermeküket egyedül nevelő szülők (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Vukovich Gabriella (1999): Egyedülálló

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.8. Győr-Moson-Sopron megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.8. Győr-Moson-Sopron megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.8. Győr-Moson-Sopron megye Győr, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-404-0 Készült

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Országos adatok

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Országos adatok Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Országos adatok Budapest, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-417-0 Készült a Központi Statisztikai

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.19. Veszprém megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.19. Veszprém megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.19. Veszprém megye Veszprém, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-415-6 Készült a

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.2. Bács-Kiskun megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.2. Bács-Kiskun megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.2. Bács-Kiskun megye Szeged, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-398-2 Készült a

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.6. Csongrád megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.6. Csongrád megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.6. Csongrád megye Szeged, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-402-6 Készült a Központi

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség 2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség A kilencvenes években a több évtizedes szünet után tömegesen jelentkező munkanélküliség, az ország területi társadalmi folyamatainak meghatározó elemévé vált.

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZGYŰLÉS 2013. NOVEMBER 28-I TESTÜLETI ÜLÉSÉRE

ELŐTERJESZTÉS A KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZGYŰLÉS 2013. NOVEMBER 28-I TESTÜLETI ÜLÉSÉRE Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi főosztály ELŐTERJESZTÉS A KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZGYŰLÉS 2013. NOVEMBER 28-I TESTÜLETI ÜLÉSÉRE Tárgy: A 2011. évi népszámlálás tapasztalatai Komárom-Esztergom

Részletesebben

SZEGED NÉPESSÉGÉNEK DEMOGRÁFIAI ÉS LAKÁSHELYZETE

SZEGED NÉPESSÉGÉNEK DEMOGRÁFIAI ÉS LAKÁSHELYZETE Központi Statisztikai Hivatal SZEGEDI IGAZGATÓSÁGA SZEGED NÉPESSÉGÉNEK DEMOGRÁFIAI ÉS LAKÁSHELYZETE, 2007. október KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL SZEGEDI IGAZGATÓSÁGA, 2007 ISBN 978-963-235-145-2 (nyomtatott)

Részletesebben

Népmozgalom, 2012* 1. ábra. A népesség nem és korcsoport szerint, 2013. január 1. +

Népmozgalom, 2012* 1. ábra. A népesség nem és korcsoport szerint, 2013. január 1. + 213/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VII. évfolyam 3. szám 213. április 25. Népmozgalom, 2* A tartalomból 1 Összefoglaló 2 Természetes és tényleges szaporodás, fogyás 2 Születés

Részletesebben

Demográfiai, háztartási jellemzők

Demográfiai, háztartási jellemzők Acta Medicina et Sociologica Vol 5., 2014 9 Demográfiai, háztartási jellemzők Malakucziné Póka Mária Központi Statisztikai Hivatal, Debreceni Főosztály Abstract. The study presents the demographic and

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 11. Fogyatekossäggal elök

Központi Statisztikai Hivatal. 11. Fogyatekossäggal elök Központi Statisztikai Hivatal. EVI NEPSZÄMLÄLÄS 11. Fogyatekossäggal elök Budapest, 2014 TARTALOM Bevezetö 5 Täbläzatok 7 1. A fogyatekossäggal elök visszatekintö adatai 11 2. A fogyatekossäggal elök reszletes

Részletesebben

14. 14. A népesség iskolázottsága

14. 14. A népesség iskolázottsága 14. 14. A népesség iskolázottsága Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 14. A népesség iskolázottsága Budapest, 2014 Központi Statisztikai Hivatal, 2014 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-471-2

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

Népmozgalom, 2009. január december

Népmozgalom, 2009. január december 21/42 Összeállította: Központi Statisztikai hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 42. szám 21. március 23. Népmozgalom, 29. január december A tartalomból 1 Összefoglaló 2 Házasságkötés, válás 3 Születés, terhességmegszakítás

Részletesebben

2014/28 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/28 STATISZTIKAI TÜKÖR 214/28 STATISZTIKAI TÜKÖR 214. március 2. Népmozgalom, 213 Tartalom Összefoglaló...1 Természetes és tényleges szaporodás, fogyás...2 Születés...2 Terhességmegszakítás...3 Házasságkötés...3 Válás...4 Halálozás...4

Részletesebben

Nemzeti és etnikai kisebbségek Magyarországon (a 2001. évi népszámlási adatok rövid összefoglalása)

Nemzeti és etnikai kisebbségek Magyarországon (a 2001. évi népszámlási adatok rövid összefoglalása) Tóth Ágnes - Vékás János Nemzeti és etnikai kisebbségek Magyarországon (a 2001. évi népszámlási adatok rövid összefoglalása) Etnikai-nemzeti Kisebbségkutatató Intézet www.mtaki.hu A népszámlálás módszertana

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján. Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék

Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján. Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék 6 5 4 3 2 1 A Föld népességszám-változása az utóbbi kétezer évben (adatforrás:

Részletesebben

Elôzetes adatok A NÉPESSÉG ÉS A LAKÁSÁLLOMÁNY JELLEMZÔI

Elôzetes adatok A NÉPESSÉG ÉS A LAKÁSÁLLOMÁNY JELLEMZÔI 2. Elôzetes adatok A NÉPESSÉG ÉS A LAKÁSÁLLOMÁNY JELLEMZÔI 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 2. Előzetes adatok A népesség és a lakásállomány jellemzői Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 2. Előzetes

Részletesebben

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői Bács-Kiskun megyében, 2015 januárjában egy év távlatában csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma 1456 fővel (5,6%-kal). A nyilvántartott álláskeresők

Részletesebben

A halálozások haláloki jellemzői, elvesztett életévek

A halálozások haláloki jellemzői, elvesztett életévek II. évfolyam 176. szám 2008. december 17. 2008/176 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal A halálozások haláloki jellemzői, elvesztett életévek A tartalomból 1 Bevezető 1 A haláloki struktúra változásai

Részletesebben

1. Bevezető. 2. Zenta Község népessége 2002-ben

1. Bevezető. 2. Zenta Község népessége 2002-ben 1. Bevezető Zenta népességének demográfiai folyamatai nem érthetőek meg Vajdaság demográfiai folyamatai nélkül. Egy községben vagy településen végbemenő demográfiai folyamatokat meghatározó tényezőket

Részletesebben

A HÁZASSÁGKÖTÉSEK ÉS A VÁLÁSOK ALAKULÁSA BUDAPESTEN

A HÁZASSÁGKÖTÉSEK ÉS A VÁLÁSOK ALAKULÁSA BUDAPESTEN A HÁZASSÁGKÖTÉSEK ÉS A VÁLÁSOK ALAKULÁSA BUDAPESTEN NOVOTNYNÉ PLETSCHER HEDVIG A budapesti házasságkötések gyakorisága a század folyamán a legutóbbi időkig alig változott: lényegében 10 ezrelék körül állandósult.

Részletesebben

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Galasi Péter (2002) Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata :

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE Család és gyermek: egy kis módszertan A modern értelemben vett népszámlálások magyarországi történetének csaknem kezdeteitől lehetőség volt a családok, azon belül a családi kapcsolatok

Részletesebben

A 25-x éves korú népességből felsőfokú végzettségűek aránya 2001. Jelmagyarázat. százalék 11.1-23.8 8.6-11.0 7.1-8.5 5.6-7.0 3.4-5.

A 25-x éves korú népességből felsőfokú végzettségűek aránya 2001. Jelmagyarázat. százalék 11.1-23.8 8.6-11.0 7.1-8.5 5.6-7.0 3.4-5. 2.1.3 Tudásbázis A sikeres térségekben a munkaerő tudásbázisa magas, rugalmasan tud alkalmazkodni a változásokhoz. A kilencvenes évek magyarországi területi folyamatai is azt támasztják alá, hogy a társadalmi-gazdasági

Részletesebben

Tiszaalpár Nagyközség Tanyafelmérése Tanulmány

Tiszaalpár Nagyközség Tanyafelmérése Tanulmány Tiszaalpár Nagyközség Tanyafelmérése Tanulmány Tiszaalpár Nagyközségi Önkormányzat 2012 Elfogy a szándék, fölcserélt otthonok, alatta a föld rég futóhomok, s hová a szél hajtja, ott ver tanyát az, aki

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL 2013. DECEMBER

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL 2013. DECEMBER TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 2013.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/35. Honosított magyar állampolgárok, 2003 2012. 2014. május 14.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/35. Honosított magyar állampolgárok, 2003 2012. 2014. május 14. STATISZTIKAI TÜKÖR Honosított magyar állampolgárok, 003 01 014/35 014. május 14. Tartalom Bevezető...1 A honosítottak száma...1 Előző állampolgárság... Nem és kor... Családi állapot... Területi eloszlás...

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

PÉNZÜGYEK ÉS PÉNZÜGYI MAGATARTÁSOK KISTELEPÜLÉSEKEN. - online kérdőíves kutatás kistelepülések teleházainak látogatói körében-

PÉNZÜGYEK ÉS PÉNZÜGYI MAGATARTÁSOK KISTELEPÜLÉSEKEN. - online kérdőíves kutatás kistelepülések teleházainak látogatói körében- PÉNZÜGYEK ÉS PÉNZÜGYI MAGATARTÁSOK KISTELEPÜLÉSEKEN - online kérdőíves kutatás kistelepülések teleházainak látogatói körében- I. ALAPINFORMÁCIÓK A KUTATÁSRÓL 1. Az adatfelvétel időpontja: 2015. január

Részletesebben

Munkahely, megélhetőségi tervek

Munkahely, megélhetőségi tervek Munkahely, megélhetőségi tervek Tartalom Szerbia/Vajdaság munkaerő-piaca A fiatalok munkaerő-piaci helyzete A magyar fiatalok továbbtanulással kapcsolatos meglátásai empirikus kutatás A magyar fiatalok

Részletesebben

Lakások, lakáskörülmények

Lakások, lakáskörülmények Lakások, lakáskörülmények Gratzl Ferenc, a Központi Statisztikai Hivatal vezető-főtanácsosa E-mail: ferenc.gratzl@ksh.hu Szűcs Zoltán, a Központi Statisztikai Hivatal osztályvezetője E-mail: zoltan.szucs@ksh.hu

Részletesebben

A család a fiatalok szemszögéből. Szabó Béla

A család a fiatalok szemszögéből. Szabó Béla A család a fiatalok szemszögéből Szabó Béla Témakörök A mai családok a számok tükrében Fiatalok családdal kapcsolatos attitűdjei Iskolai teljesítmény és a család Internet és család Összefoglalás, konklúziók

Részletesebben

13. 13. A népesség gazdasági aktivitása

13. 13. A népesség gazdasági aktivitása 13. 13. A népesség gazdasági aktivitása Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 13. A népesség gazdasági aktivitása Budapest, 2014 Központi Statisztikai Hivatal, 2014 ISBN 978-963-235-347-0ö

Részletesebben

A FOGYATÉKKAL ÉLÓ NÉPESSÉG HELYZETE BÉKÉS MEGYÉBEN (KSH 2004.) - MELLÉKLET

A FOGYATÉKKAL ÉLÓ NÉPESSÉG HELYZETE BÉKÉS MEGYÉBEN (KSH 2004.) - MELLÉKLET A FOGYATÉKKAL ÉLÓ NÉPESSÉG HELYZETE BÉKÉS MEGYÉBEN (KSH 2004.) - MELLÉKLET A FOGYATÉKKAL ÉLŐK HELYZETE BÉKÉS MEGYÉBEN A NÉPSZÁMLÁLÁSI ADATOK TÜKRÉBEN A fogyatékos emberek a magyar társadalom egyik leghátrányosabb

Részletesebben

Néhány adatsor a gyermekek helyzetéről

Néhány adatsor a gyermekek helyzetéről Néhány adatsor a gyermekek helyzetéről Az itt következő táblázatok néhány, a gyermekek illetve a gyermekes családok helyzetére vonatkozó információt közölnek. Az adatok az utóbbi évek egyik legaggasztóbb

Részletesebben

Az önadózó magánszemélyek 2004. évi jövedelmei és adózása Vas megyében

Az önadózó magánszemélyek 2004. évi jövedelmei és adózása Vas megyében SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ Az önadózó magánszemélyek 2004. évi jövedelmei és adózása Vas megyében A magánszemélyeknek az előző évet érintő személyi jövedelemadó bevallásukat ebben az évben 2005. május 20-ig kellett

Részletesebben

A FOGYATÉKOS EMBEREK HELYZETE* DR. TAUSZ KATALIN DR. LAKATOS MIKLÓS

A FOGYATÉKOS EMBEREK HELYZETE* DR. TAUSZ KATALIN DR. LAKATOS MIKLÓS A FOGYATÉKOS EMBEREK HELYZETE* DR. TAUSZ KATALIN DR. LAKATOS MIKLÓS A 2001. évi népszámlálás felvételi programjában fontos témaként szerepelt a fogyatékosság kérdése, mely az ún. érzékeny adatok közé tartozik.

Részletesebben

A változó család a népszámlálási adatok tükrében

A változó család a népszámlálási adatok tükrében A változó család a népszámlálási adatok tükrében Vörös Csabáné, a KSH főtanácsosa E-mail: Csabane.Voros@ksh.hu Kovács Marcell, a KSH osztályvezetője E-mail: Marcell.Kovacs@ksh.hu Az elmúlt évtizedekben

Részletesebben

Családi kohézió az idő szorításában A szülők és a gyermekek társas együttléte a mindennapok világában. Harcsa István (FETE) Monostori Judit (NKI)

Családi kohézió az idő szorításában A szülők és a gyermekek társas együttléte a mindennapok világában. Harcsa István (FETE) Monostori Judit (NKI) Családi kohézió az idő szorításában A szülők és a gyermekek társas együttléte a mindennapok világában Harcsa István (FETE) Monostori Judit (NKI) Kutatási kérdések Hogyan változott a szülők és a gyermekek

Részletesebben

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17.

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17. KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE SZOMBATHELY, 2013. október 17. Az egy főre jutó bruttó hazai termék a Nyugat-Dunántúlon Egy főre jutó bruttó hazai termék Megye, régió ezer

Részletesebben

VÁLASZLAP-FÜZET. az Életünk fordulópontjai panelfelvétel 3. hullámának kérdőívéhez

VÁLASZLAP-FÜZET. az Életünk fordulópontjai panelfelvétel 3. hullámának kérdőívéhez VÁLASZLAP-FÜZET az Életünk fordulópontjai panelfelvétel 3. hullámának kérdőívéhez 2 1. VÁLASZLAP Elégedettség 10 teljesen elégedett 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0 egyáltalán nem elégedett 3 4 2. VÁLASZLAP Gyermeknevelési

Részletesebben

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Szerkesztette: Varga Júlia A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Kutatási asszisztens: Tir Melinda Olvasószerkesztő: Patkós Anna Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... III Ábrajegyzék...

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

A MAGYARORSZÁGI CIGÁNYSÁG 1971 2003

A MAGYARORSZÁGI CIGÁNYSÁG 1971 2003 A MAGYARORSZÁGI CIGÁNYSÁG 1971 2003 A MAGYARORSZÁGI CIGÁNY NÉPESSÉG HELYZETE Kemény István Janky Béla Lengyel Gabriella A MAGYARORSZÁGI CIGÁNYSÁG 1971 2003 Gondolat MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató

Részletesebben

2013. Zemplén megyéről. Szociális helyzetkép Borsod Abaúj. Készült a HUSK/1101/1.6.1/0131- számú projekt részeként KÉSZÍTETTÉK: Szabó-Tóth Kinga

2013. Zemplén megyéről. Szociális helyzetkép Borsod Abaúj. Készült a HUSK/1101/1.6.1/0131- számú projekt részeként KÉSZÍTETTÉK: Szabó-Tóth Kinga Szociális helyzetkép Borsod Abaúj Zemplén megyéről Készült a HUSK/1101/1.6.1/0131- számú projekt részeként 2013. KÉSZÍTETTÉK: Szabó-Tóth Kinga Lovász Brigitta 2 TARTALOM I. Szocio-demográfiai helyzet 3

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE Harminc év: csekély mennyiségi, jelentős összetételbeli változások Annak ellenére, hogy a magyarországi népszámlálások az intézetek számát a múlt század vége óta számba veszik, az

Részletesebben

Családpolitikai aktualitások 2010 MAKACS konferencia

Családpolitikai aktualitások 2010 MAKACS konferencia Családpolitikai aktualitások 2010 MAKACS konferencia Nemzeti Erőforrás Minisztérium Családpolitikai Főosztály Demográfiai helyzetkép Magyarország lakossága 10 millió alatt Termékenységi ráta 1,35 2050-re

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

LAKÁSOK, LAKÁSKÖRÜLMÉNYEK

LAKÁSOK, LAKÁSKÖRÜLMÉNYEK LAKÁSOK, LAKÁSKÖRÜLMÉNYEK GRATZL FERENC SZŰCS ZOLTÁN A Központi Statisztikai Hivatal 1870 óta tízévenként tart népszámlálást. Az 1960-as évek óta a népszámlálások között az alapvető népesedési és társadalmi

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK AZ ÉSZAK-ALFÖLDÖN

Központi Statisztikai Hivatal NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK AZ ÉSZAK-ALFÖLDÖN Központi Statisztikai Hivatal Debreceni Igazgatósága Nyíregyházi Képviselet NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK AZ ÉSZAK-ALFÖLDÖN Nyíregyháza, 2007. május Központi Statisztikai Hivatal Debreceni Igazgatósága, 2007

Részletesebben

A nemzetközi vándorlás fõbb folyamatai Magyarországon

A nemzetközi vándorlás fõbb folyamatai Magyarországon II. évfolyam 177. szám 28. december 2. 28/177. Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal A nemzetközi vándorlás fõbb folyamatai Magyarországon Bevezetõ Az 199-es évek elején a nemzetközi vándorlással

Részletesebben

ÉLETÜNK FORDULÓPONTJAI

ÉLETÜNK FORDULÓPONTJAI KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET 1024 Budapest, Buday László u. 1 3 Telefon: (36 1) 345 6320, FAX: (36 1) 345 1115 e-mail: nki@demografia.hu ÉLETÜNK FORDULÓPONTJAI Ezt a címet

Részletesebben

2. térkép: Szatmár vármegye természetföldrajzi képe és közigazgatási beosztása 1889-ben. Forrás: Gönczy P. 1889.

2. térkép: Szatmár vármegye természetföldrajzi képe és közigazgatási beosztása 1889-ben. Forrás: Gönczy P. 1889. 1. térkép: A vizsgált terület települései. 1 = államhatár; 2 = megyehatár Romániában; 3 = folyó; 4 = településhatár; BH = Bihor/Bihar; SM = Satu Mare/Szatmár; MM = Maramureş/Máramaros. A települések számait

Részletesebben

Foglalkoztatás- és szociálpolitika

Foglalkoztatás- és szociálpolitika Foglalkoztatás- és szociálpolitika Munkanélküliség 2008/09 I. félév Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Gazdaságilag aktív nem aktív népesség A gazdaságilag aktív népesség

Részletesebben

Közösségi oldalak használata a magyar munkahelyeken. Gateprotect-felmérés, 2012. szeptember

Közösségi oldalak használata a magyar munkahelyeken. Gateprotect-felmérés, 2012. szeptember Közösségi oldalak használata a magyar munkahelyeken Gateprotect-felmérés, 2012. szeptember Összefoglaló A felnőtt internetező lakosság csaknem 60 százaléka dolgozik teljes vagy részmunkaidőben. Munkahelyükön

Részletesebben

A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2012

A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2012 2013/26 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VII. évfolyam 26. szám 2013. március 28. A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2012 Tartalom 1 Bevezetés 1 A regisztrált vállalkozások

Részletesebben

2015/50 STATISZTIKAI TÜKÖR

2015/50 STATISZTIKAI TÜKÖR Népesedési világnap, 215. július 11. 215/5 STATISZTIKAI TÜKÖR 215. július 1. Tartalom A világ népessége...1 A népességnövekedés múltbeli jellemzői...1 Termékenység...2 Halandóság, várható élettartam...2

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28.

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28. Menni vagy maradni? Ki fog itt dolgozni 15 év múlva? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár Eger, 2012. szeptember 28. 1 A HKIK az ezres nagyságrendű vállalati kapcsolatai alapján az alábbi területeken érzékel

Részletesebben

A felnőtté válás Magyarországon

A felnőtté válás Magyarországon A felnőtté válás Magyarországon Murinkó Lívia KSH NKI Helyzetkép 50 éves a KSH Népességtudományi Kutatóintézet 2014. január 20. Általános megállapítások a felnőtté válással kapcsolatban 1. Kitolódó életesemények,

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Forrásközpont TÁMOP 5.3.8.A3-12/1 Fordulópont Program nyitó konferenciája

Dél-dunántúli Regionális Forrásközpont TÁMOP 5.3.8.A3-12/1 Fordulópont Program nyitó konferenciája Dél-dunántúli Regionális Forrásközpont TÁMOP 5.3.8.A3-12/1 Fordulópont Program nyitó konferenciája A Baranya megyei Kormányhivatal Rehabilitációs Szakigazgatási Szerve tapasztalatai a komplex rehabilitációban

Részletesebben

Tisztelt Hölgyem/Uram!

Tisztelt Hölgyem/Uram! Tisztelt Hölgyem/Uram! Az alábbi felmérés melyet Szentes Város Önkormányzata Szociális Irodája készít célja, hogy hatékonyabban tudjunk segíteni Önnek ha olyan élethelyzetbe kerül, amikor az önkormányzat

Részletesebben

Mellékletek. a Hajdú-Bihar megye területfejlesztési koncepcióját megalapozó feltáró-értékelő vizsgálathoz

Mellékletek. a Hajdú-Bihar megye területfejlesztési koncepcióját megalapozó feltáró-értékelő vizsgálathoz Mellékletek a Hajdú-Bihar megye területfejlesztési koncepcióját megalapozó feltáró-értékelő vizsgálathoz 2. verzió Munkaanyag!!!!! Debrecen 2012. szeptember 20. Tartalom 1. MELLÉKLET KIEGÉSZÍTŐ TÁBLÁK,

Részletesebben

Foglalkoztatás- és szociálpolitika

Foglalkoztatás- és szociálpolitika Foglalkoztatás- és szociálpolitika Foglalkoztatás-politika alapfogalmai 2014/15 I. félév Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Statisztikai sokszínűség (álláskereső) ILO

Részletesebben

Erdély etnikai és felekezeti statisztikája IV. Fehér, Beszterce-Naszód és Kolozs megye Táblamellékletek

Erdély etnikai és felekezeti statisztikája IV. Fehér, Beszterce-Naszód és Kolozs megye Táblamellékletek Varga E. Árpád Erdély etnikai és felekezeti statisztikája IV. Fehér, Beszterce-Naszód és Kolozs megye Táblamellékletek I. A népmozgalom főeredményei Alsó-Fehér, Belső-Szolnok, Doboka, Kolozs, Torda megyében,

Részletesebben

Szegénység, lakáskörülmények, lakókörnyezet, 2012

Szegénység, lakáskörülmények, lakókörnyezet, 2012 2013/33 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VII. évfolyam 33. szám 2013. május 3. Szegénység, lakáskörülmények, lakókörnyezet, 2012 A tartalomból 1 Adatok és indikátorok 2 Különbségek

Részletesebben

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Közvélemény-kutatásunk március 21-25. között zajlott 1000fő telefonos megkeresésével. A kutatás mintája megyei

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban

Központi Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban Központi Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban Az Európai Uniós csatlakozással Magyarországon fokozottan előtérbe került a tudásalapú gazdaság fejlesztése.

Részletesebben

4.2. A bizalmas kapcsolatokról (Albert Fruzsina Dávid Beáta)

4.2. A bizalmas kapcsolatokról (Albert Fruzsina Dávid Beáta) 4.2. A bizalmas kapcsolatokról (Albert Fruzsina Dávid Beáta) Az 1999. évi TÁRKI Háztartás Monitor vizsgálat a társas kapcsolatok feltérképezésére az 1985-ös Egyesült Államok-béli általános társadalmi felmérésben

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

Részvétel a felnőttképzésben

Részvétel a felnőttképzésben 2010/87 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 87. szám 2010. augusztus 05. Részvétel a felnőtt Az egész életen át tartó tanulás kiemelt szerepe az Európai Unió versenyképességének

Részletesebben

Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva

Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Tendenciák a segélyezésben Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Mit is vizsgálunk? időszak: 2004-2008/2009 ebben az időszakban történtek lényeges átalakítások ellátások: nem mindegyik támogatás, csak

Részletesebben

Alba Vélemény Radar 1. - GYORSJELENTÉS -

Alba Vélemény Radar 1. - GYORSJELENTÉS - Alba Vélemény Radar 1. Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron - GYORSJELENTÉS - Lakossági vélemények a népesedési problémákról 2010. június 21. Készítette: Ruff Tamás truff@echomail.hu

Részletesebben

NÉPESEDÉSI FOLYAMATOK A BUDAPESTI AGGLOMERÁCIÓBAN

NÉPESEDÉSI FOLYAMATOK A BUDAPESTI AGGLOMERÁCIÓBAN Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály NÉPESEDÉSI FOLYAMATOK A BUDAPESTI AGGLOMERÁCIÓBAN Budapest, 2006 Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási főosztály,

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

Gazdagodó, fogyatkozó zsidóság

Gazdagodó, fogyatkozó zsidóság Gazdagodó, fogyatkozó zsidóság Az egyszázalékos felajánlások és a zsidó felekezetek 2008 Az egyházak illetve a civil szervezetek számára felajánlott egy százalékok terén a már tavaly is észlelt tendenciák

Részletesebben

Termékenységi átmenet Magyarországon a 19-20. században

Termékenységi átmenet Magyarországon a 19-20. században Termékenységi átmenet Magyarországon a 19-2. században Őri Péter KSH NKI 214. január 2. Forrás: Bardet-Dupaquier, 1998. 146. A házas termékenység (I g ) indexe Európában 19-ban Termékenységi átmenet sajátosságai

Részletesebben

A nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők halálozása Magyarországon 2008-ban

A nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők halálozása Magyarországon 2008-ban Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Közgazdasági Elemzések Főosztálya A nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők halálozása Magyarországon 2008-ban (Nemek, ellátásfajták és megyék szerinti

Részletesebben

Fogyatékosságügyi statisztikák. Szöveggyűjtemény

Fogyatékosságügyi statisztikák. Szöveggyűjtemény Fogyatékosságügyi statisztikák Szöveggyűjtemény EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM BÁRCZI GUSZTÁV GYÓGYPEDAGÓGIAI KAR Budapest, 2009 Tartalom 2001. évi népszámlálás 12. A emberek helyzete 3 Tartalom 2 2001.

Részletesebben

Békés. megye. Békéscsabai járás. Honlap: http://nemzetiegyseg.com/bekescsabaj.html Adatbázis: http://nemzetiegyseg.com/bekescsabaj.

Békés. megye. Békéscsabai járás. Honlap: http://nemzetiegyseg.com/bekescsabaj.html Adatbázis: http://nemzetiegyseg.com/bekescsabaj. Békés megye Békéscsabai járás Honlap: http://nemzetiegyseg.com/bekescsabaj.html Adatbázis: http://nemzetiegyseg.com/bekescsabaj.xls Honlap: http://www.hiszi-map.hu/catalog/displayimage.php?pid=1587&fullsize=1

Részletesebben

Nielsen Közönségmérés. Az 50 év feletti korosztály tévénézési szokásai 2010-ben

Nielsen Közönségmérés. Az 50 év feletti korosztály tévénézési szokásai 2010-ben Az 50 év feletti korosztály tévénézési szokásai 2010-ben Bevezető Az 50 év feletti korosztály televíziónézési szokásai általában kevés figyelmet kapnak annak ellenére, hogy a televízió közönségének jelentős

Részletesebben

A FOGLALKOZTATÁSI, JÖVEDELMI ÉS FOGYASZTÁSI JELLEMZŐK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI

A FOGLALKOZTATÁSI, JÖVEDELMI ÉS FOGYASZTÁSI JELLEMZŐK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL DEBRECENI IGAZGATÓSÁGA KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL SZEGEDI IGAZGATÓSÁGA A FOGLALKOZTATÁSI, JÖVEDELMI ÉS FOGYASZTÁSI JELLEMZŐK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI 2008. április Központi

Részletesebben

Vagyon, bevételek, jól-lét... 23. Tájékozottság, ismeretek... 26 Problémák...29 Önkormányzati segítség... 32. Jövőkép, várakozások, elvárások...

Vagyon, bevételek, jól-lét... 23. Tájékozottság, ismeretek... 26 Problémák...29 Önkormányzati segítség... 32. Jövőkép, várakozások, elvárások... Szociális térkép...5 Iskolai végzettség...6 1. körzet...6 2. körzet...6 3. körzet...7 4. körzet...7 5. körzet...7 Összefoglaló megállapítások...7 Foglalkoztatottság, munkanélküliség...8 1. körzet...9 2.

Részletesebben