Központi Statisztikai Hivatal ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Átírás

1 Központi Statisztikai Hivatal ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Debrecen, 2013

2 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN ö ISBN Készült a Központi Statisztikai Hivatal Debreceni főosztályán az Informatikai főosztály, a Népszámlálási főosztály és a Tájékoztatási főosztály közreműködésével Felelős kiadó: Dr. Vukovich Gabriella elnök Főosztályvezető: Malakucziné Póka Mária Összeállította: Csizmazia Tamásné Kissné Majtényi Mónika Malakucziné Póka Mária Sólyom Ildikó A táblázó programot készítette: Papp Márton A kéziratot lektorálta: Dr. Hajnal Béla Tördelőszerkesztők: Bulik László Dobróka Zita Kerner-Kecskés Beatrix Zombori Orsolya Weisz Tamás További információ: Novák Géza Telefon: (+36-52) , geza.novak@ksh.hu Internet: info@ksh.hu (+36-1) (telefon), (+36-1) (fax) Borítóterv: Lounge Design Kft. Nyomdai kivitelezés: Xerox Magyarország Kft

3 TARTALOM Köszöntöm az Olvasót!...5 Összefoglaló A népesség száma és jellemzői A népesség száma, népsűrűség Kormegoszlás, a férfiak és a nők száma Családi állapot Iskolázottság, nyelvtudás Gazdasági aktivitás Nemzetiség, anyanyelv Vallás Egészségi állapot Háztartások, családok A háztartások száma és összetétele A háztartások mérete, korösszetétele A családok száma és összetétele A családok mérete, a gyermekek száma A lakásállomány jellemzői A lakások száma A lakásállomány tulajdon és használati mód szerint A lakások mérete: alapterület, szobaszám A lakások felszereltsége, komfortossága A lakások és lakóik, laksűrűség...47 Táblázatok...49 Módszertani megjegyzések, fogalmak Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 3

4

5 KÖszÖntÖm az OlvasÓt A Központi Statisztikai Hivatal 2011 októberében hajtotta végre Magyarország 15. népszámlálását. A közvélemény mielőbbi tájékoztatása érdekében az adatfeldolgozás befejezését megelőzően, 2012 márciusában az összeírás során külön gyűjtött információk alapján közöltünk előzetes adatokat a népesség számáról és a lakásállományról októberében a népesség, a háztartások és a családok, valamint a lakásállomány legfontosabb országos jellemzőit, az elmúlt évtizedben történt változásokat bemutató kötetet készítettünk a kérdőívek mintegy 1 százalékát magában foglaló mintából származó becslések alapján. A feldolgozási folyamat befejeződése után megjelenő, 21 kötetből álló kiadványsorozatunkkal kezdjük meg a évi népszámlálás végleges adatainak közzétételét. A részletes területi adatok iránt a felhasználók különböző rétegeitől érkező információigény kielégítése érdekében elsőként, a területi bontású táblákat és a települések, a járások és a kistérségek adatait is magukban foglaló megyei köteteket tesszük közzé. A honlapunkon ( és kevésbé részletezett adattartalommal papíron is megjelenő kiadványsorozatunkban összesen közel 4800, megyénként mintegy 200 táblával mutatjuk be a népesség demográfiai, iskolázottsági, gazdasági aktivitási, anyanyelvi, nemzetiségi, vallási és egészségi állapotra, a háztartások és a családok összetételére, méretére, valamint a lakásállomány összetételére vonatkozó adatainkat. Az országos összefoglaló régiónkénti, megyénkénti és településtípusonkénti, a fővárosi összeállítás kerületenkénti, a megyei pedig településtípusonkénti és településenkénti összesítéseket is tartalmaz. A települések adatait járásonként és kistérségenként, valamint a települések népességnagysága szerint közöljük. Az adat-összeállítások az első fejezetben korábbi népszámlálások adatait is közlik, lehetővé téve, hogy az elmúlt évtized részletes bemutatásán túl hosszabb időszak adatainak egybevetésével több évtizedes folyamatok is nyomon követhetők legyenek. Az ENSZ-ajánlásnak és az Európai Unió népszámlálási rendeletében előírt tartalomnak is megfelelő adatok módot adnak európai és Európán kívüli országokkal történő összehasonlításokra is. Tisztelettel ajánlom minden kedves felhasználónk figyelmébe a kiadványsorozatot, valamint a további, elsősorban a honlapunkon megjelenő népszámlálási közléseinket is. Dr. Vukovich Gabriella a Központi Statisztikai Hivatal elnöke Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 5

6

7 ÖSSZEFOGLALÓ 1. A népesség száma és jellemzői Szabolcs-Szatmár-Bereg megye népessége a népszámlálás időpontjában, október 1-jén 559,3 ezer fő volt, 3,9 százalékkal kevesebb, mint a évi népszámláláskor. Folytatódott a népesség öregedése, és a nemek közötti arány tekintetében a nőtöbblet fokozódott. Csökkent a népességen belül a házasok aránya, továbbá romlott a nők termékenységi mutatója. A népesség iskolázottsági szintje nagymértékben emelkedett, idegennyelv-tudása javult. A lakosság gazdasági aktivitása élénkült, a foglalkoztatottakra háruló társadalmi értelemben vett eltartási terhek mérséklődtek A népesség száma, népsűrűség A népességfogyást döntő részben a vándorlási veszteség okozta, melyet a természetes fogyás tovább fokozott. A megye 1 km 2 -nyi területén átlagosan 94 fő élt, 4 fővel kevesebb, mint 2001-ben Kormegoszlás, a férfiak és a nők száma 2001-hez képest a gyermekkorúak száma és aránya nagymértékben csökkent, az időskorúaké nőtt. Ezer férfira 1089 nő jutott, eggyel több, mint 2001-ben Családi állapot Mind a férfiak, mind a nők körében csökkent a házasok aránya, ugyanakkor emelkedett a nőtlenek, hajadonok, özvegyek és elváltak hányada. Száz 15 éves és idősebb nőre átlagosan 175 élve született gyermek jutott, 10-zel kevesebb, mint 2001-ben. A hajadon családi állapotú nők termékenysége ugyanakkor fokozódott Iskolázottság, nyelvtudás Jelentősen emelkedett a közép-, valamint a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya ben a évinél 20 ezerrel többen, 72 ezren beszéltek valamilyen idegen nyelvet a magyar anyanyelvűek közül Gazdasági aktivitás A lakosság gazdasági aktivitása a foglalkoztatottak 31 ezer és a munkanélküliek 5 ezer fővel történő növekedésének hatására élénkült között. Az inaktív keresők száma 35 ezer fővel mérséklődött, és 25 ezerrel kevesebb eltartottról kellett gondoskodni. Száz foglalkoztatottra 175 inaktív kereső és eltartott jutott, ami a évi 71 százaléka Nemzetiség, anyanyelv 2011-ben 51 ezren vallották magukat valamelyik hazai nemzetiséghez tartozónak. A megye legnépesebb nemzetisége, a 45 ezer főt számláló roma közösség Vallás 2011-ben a lakosság 71 százaléka sorolta valamely egyházhoz, felekezethez önmagát. A vallásról nyilatkozók 44 százaléka reformátusnak, 41 százaléka katolikusnak vallotta magát Egészségi állapot Önkéntes bevallás alapján a népesség 4,9 százaléka élt fogyatékossággal, és 18 százaléka volt tartós beteg. A 60 éves és idősebb népesség 15 százaléka élt valamilyen fogyatékossággal. 2. Háztartások, családok Az egyedülállók számának bővülése, összefüggésben a szingli életforma terjedésével, a válások növekvő számával, az újraházasodások mérséklődésével és az özvegy nők bővülő számával, emeli a háztartások számát, azok átlagos taglétszámának csökkenése mellett Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 7

8 A háztartások számának bővülését okozó folyamatok egyúttal fékezik a családok kialakulását, illetve azok felbomlásához vezetnek, így a családok száma mérséklődik. Az élettársi kapcsolatok terjedése nem pótolja a házaspári kapcsolatok számának visszaesését A háztartások száma és összetétele A háztartások száma között a korábbiakat meghaladó ütemben, 5,5 százalékkal, 210 ezerre bővült. A párkapcsolaton alapuló háztartások részaránya között 5,6 százalékponttal, 57 százalékra csökkent A háztartások mérete, korösszetétele A háztartások átlagos taglétszáma 2,6 főre mérséklődött között legintenzívebben a csak középkorúakból álló háztartások száma bővült. A háztartások legnagyobb részében, 37 százalékában fiatal- és középkorú személyek élnek együtt A családok száma és összetétele október 1-jén a megyében 152 ezer család élt, 10 ezerrel kevesebb a évinél. A házaspáros családok száma 107 ezerre csökkent, az élettársi kapcsolatoké 19 ezerre, az egyszülősöké 27 ezerre nőtt A családok mérete, a gyermekek száma 2011-ben száz családban átlagosan 301 személy élt, szemben a évi 306-tal. A gyermekes családokban a évihez hasonlóan átlagosan 1,76 gyermek élt. A családban élő 15 év alatti gyermekek száma csökkent, az ennél idősebbeké viszont nőtt, összefüggésben a gyermekek családban maradási idejének kitolódásával. 3. A lakásállomány jellemzői A évi népszámlálás időpontjában 218 ezer lakást írtak össze a megyében, 4,9 százalékkal többet, mint a évi népszámláláskor. A lakásállomány összetétele a nagyobb alapterületű lakások irányába tolódott el. Nőtt a lakások felszereltségi színvonala és komfortossága a évihez képest. A lakónépesség csökkenésével és a lakásállomány növekedésével összefüggésben csökkent a laksűrűség A lakások száma A lakásállományon belül 199 ezer volt a lakott lakások száma, ami a lakásállomány 91 százaléka. A lakott lakások 8,8 százalékát között építették. A lakások legnagyobb hányada az 1970-es, 1980-as években épült A lakásállomány tulajdon és használati mód szerint A lakott lakások 98 százaléka magánszemélyek tulajdonában volt. A lakott lakások 95 százalékát a tulajdonosok lakták. A lakásokat bérlőként, valamint szolgálati lakás lakójaként használók aránya nem jelentős A lakások mérete: alapterület, szobaszám A évi népszámláláskor a lakott lakások 85 m 2 -es átlagos alapterülete 3 m 2 -rel nagyobb volt a tíz évvel korábbinál. A lakott lakások 35 százaléka 100 m 2 -nél nagyobb méretű volt. Szobaszám szerint a legnagyobb (39 százalékos) arányt a háromszobás lakások képviselték A lakások felszereltsége, komfortossága A lakott lakások 92 százaléka csatlakozott a közüzemi ivóvízvezeték-hálózatra. A közcsatorna-hálózatra a lakások 60 százaléka az előző népszámláláshoz viszonyítva 24 százalékponttal nagyobb hányada kapcsolódott. A lakott lakások közül minden másodikban központos fűtési módot alkalmaztak, amelyen belül a kazánfűtés súlya egyre meghatározóbb a távfűtéssel szemben ben a lakott lakások 88 százaléka összkomfortos vagy komfortos volt A lakások és lakóik, laksűrűség A évi cenzus idején száz lakott lakásra 274 lakó jutott, 23 fővel kevesebb a évinél. A lakók korösszetétele szerint a lakások legnagyobb részében, vagyis 38 százalékában fiatal- és középkorú személyek éltek együtt. 8 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, Területi adatok

9 1. A NÉPESSÉG SZÁMA ÉS JELLEMZŐI 1.1. A népesség száma, népsűrűség Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében október 1-jén 559,3 ezer fő élt, 3,9 százalékkal kevesebb, mint a évi népszámláláskor. A népességfogyás túlnyomó részét a vándorlási veszteség okozta, ami az 1990-es évek végétől ismét egyre nagyobb volumenűvé vált, között 18 ezer fős veszteséget okozva. Ebben az időszakban, népszámlálási periódusonként tekintve első alkalommal, a születések és a halálozások egyenlegeként is fogyás alakult ki. A halálozások száma ugyanis mérséklődésük ellenére 5,1 ezer fővel meghaladta az igen alacsony szintre viszszaesett élveszületésekét. A népmozgalmi folyamatok együttesen 23 ezer fős népességcsökkenést okoztak tól tekintve első alkalommal , majd között mérséklődött a megye lakónépessége, amit az 1990-es években bekövetkezett kisebb emelkedés után között ismét jelentős 3,9 százalékos visszaesés követett, ami az országosnál (2,6 százalék) intenzívebb volt. A változások a megye országon belüli népességi arányát (5,6 százalék) csak kissé módosították között a megye 229 településéből csupán 38-nak, a települések 17 százalékának a népessége emelkedett; 54 százalékának 0 8,0 százalék között, 16 százalékának 8,1 12,0 százalék között, 13 százalékának ezt meghaladóan csökkent a lakossága ábra A népesség számának alakulása Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 9

10 Legnagyobb, 10 százalék fölötti növekedés három kistelepülésen, Magosligeten, Nyírpilisen és Uszkán volt, ahol az alacsony népességszámból eredően kis számú változások is jelentős ütemváltozással járnak. Legnagyobb csökkenést, 30 százalék körülit ugyancsak néhány kis lélekszámú település (Mátyus, Nagyhódos, Jánd, Tákos, Tivadar) mutatott ábra A lakónépesség változása február 1. és október 1. között (%) A települések jogállása szerint tekintve a megyeszékhely lakossága mérsékelten (0,8 százalékkal) emelkedett, vándorlási nyeresége hatására. A megye többi városának együttes népességszáma ugyanakkor között 5,6 százalékkal kevesebb lett. (Csupán három város, Ibrány, Nyírmada és Tiszalök lélekszáma növekedett kisebb ütemben.) A községek lakossága összességében 4,9 százalékkal fogyott, a közel azonos nagyságú természetes fogyás és vándorlási veszteség következtében október 1-jén a megye népességének 21 százaléka a megyeszékhelyen, 33 százaléka a többi városban, 46 százaléka a községekben élt. A belterületen élők a népességből 97 százalékot, a külterületeken élők az átlagosnál nagyobb hányadot, 3,5 százalékot képviseltek, összefüggésben az alföldi településekre jellemző nagyhatárú települések jelenlétével, illetve ezek kiterjedt külterületével. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye népsűrűsége október 1-jén 94 fő/km 2 volt, és a népességcsökkenésből adódóan 4 fő/km 2 -rel lett kevesebb a évi népszámláláskor mértnél. Az eltérő jogállású települések közül a megyében Nyíregyháza egy km 2 -re jutó lakosságszáma a legmagasabb (436 fő/km 2 ), a megyei átlag ötszöröse, a többi városé (133 fő/km 2 ) az átlagos 1,4-szerese, a Történeti áttekintés: A megye lakossága népszámlálási periódusonként mérve 1980-ig tendenciájában emelkedett, a növekedés üteme azonban lassult. A növekedési ütem lefékeződésében az közötti időszakban a jelentős vándorlási veszteség volt meghatározó között a migrációs veszteség fokozódott, ezzel egyidejűleg a születések és halálozások egyenlegeként kialakult természetes szaporodás is lassult, és megkezdődött a népesség fogyása. Ezt a folyamatot között kisebb növekedés követte, mivel a rendszerváltás hatására kialakult recessziós környezetben nagy számban tértek vissza a térségbe a megye határain kívül foglalkoztatottak. Az 1990-es évek utolsó harmadában megindult gazdasági növekedéssel párhuzamosan a vándorlási folyamatok is élénkültek, melyek a 2000-es években tovább erősödtek, csökkentve a népességet. A korábbi természetes szaporodás helyett természetes fogyás alakult ki, melyek a vándormozgalommal együtt ismét jelentős népességfogyást idéztek elő között. A megye október 1-jei népességszáma az évi népszámlálási népességhez volt hasonló, a csúcspontot jelentő évitől pedig 35 ezerrel maradt el. Helyünk az országban: A és a évi népszámlálások közötti időszakban Szabolcs-Szatmár-Bereg népességszáma az országos átlagot (2,6 százalék) meghaladó ütemben (3,9 százalékkal) csökkent. A megyeinél nagyobb fogyás 12, ennél szerényebb 4 megyében volt, növekedés pedig csupán Pest (Budapest nélkül) és Győr-Moson-Sopron megyében következett be, a vándorlási nyereség hatására. Az ország valamennyi megyéjében természetes fogyás alakult ki között, ami Szabolcs-Szatmár-Beregben és Pest megyében volt a legkisebb. Vándorlási veszteség a megyék közel felében fordult elő, Borsod-Abaúj- Zemplénben és Szabolcs-Szatmár-Beregben a legnagyobb. Ugyanakkor kiemelkedően magas migrációs nyereség Pest és Győr-Moson-Sopron megyékben következett be. Szabolcs-Szatmár-Bereg a viszonylag sűrűn lakott térségek közé tartozott, a megyék rangsorában a 7. legnagyobb népsűrűségi mutatóval rendelkezett. A megye településszerkezetéből adódóan a belterületi népesség aránya alacsonyabb, a külterületieké magasabb volt az országos átlagnál. 10 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, Területi adatok

11 tábla A lakónépesség változásának tényezői Településtípus Természetes szaporodás (+), illetve fogyás ( ) Vándorlási különbözet, egyéb változás (+, ) Lakónépesség, és 2011 között, fő fő a évi százalékában fő/km 2 Megyeszékhely ,8 436,2 Többi város ,4 132,8 Városok összesen ,9 182,9 Községek, nagyközségek ,1 59,7 Megye összesen ,1 94,2 községeké átlagosan annak 63 százaléka volt. A járások közül a Nyíregyházi, a Záhonyi, a Kisvárdai és a Mátészalkai járások népsűrűsége haladta meg a 100 fő/km 2 -t Kormegoszlás, a férfiak és a nők száma A megyei népesség kor szerinti összetétele a lakosság elöregedését jelzi. Ötéves korcsoportonként vizsgálva között a évesekig csökkent a népesség száma, összefüggésben a születések számának tartós mérséklődésével. A éveseknél bekövetkező növekedést a Ratkó-unokák, az 1950-es évek közepén született nagy létszámú Ratkó-gyerekek utódainak jelenléte okozta, főként a éveseknél. Maguk a Ratkó-gyerekek az évesek korcsoportjában okoztak között igen jelentős, 1,5-szeres emelkedést. A 60 évesek és idősebbeken belül a legidősebbek, a 79 év felettiek száma bővült legnagyobb mértékben, összefüggésben a kettős öregedéssel, azaz az időskorúakon belül a legidősebbek arányának emelkedésével. A legnépesebb korcsoportot október 1-jén 44,8 ezer fővel a évesek (Ratkó-unokák) képviselték. A 0 4 évesek száma ennek csupán 66 százalékát jelentette. Más életkori kategóriák szerinti bontást alkalmazva, október 1-jén az össznépességen belül a 0 14 évesek, a gyermekkorúak aránya 17 százalék, a fiatal (15 39 éves) aktív korúaké 35 százalék, az idősebb (40 59 éves) aktív korúaké 28 százalék, az 59 év felettieké 20 százalék volt. (Ebből a 70 évesek és idősebbek 9,7 százalékot jelentettek.) A nyugdíjkorhatár környéki kategóriákban jelentős volt a közötti bővülés: a éve ábra A népesség száma nem és életkor szerint Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 11

12 sek száma 1,3-szeresére emelkedett, és nőtt a éveseké is 8,0 százalékkal. A legidősebbek, a évesek és a 85 év felettiek akik együttesen a népesség 3,3 százalékát adták létszámbővülése 2001 óta 1,5 1,6-szeres. A népesség nemek szerinti összetétele főként a férfiaknak a nőkét meghaladó halandósága miatt folyamatos és emelkedő nőtöbbletet jelez október 1-jén Szabolcs-Szatmár-Bereg megye lakosságának 52 százaléka volt nő, és 48 százaléka férfi. A nők száma csaknem 24 ezer fővel haladta meg a férfiakét ben ezer férfira 1089 nő jutott, eggyel több, mint 2001-ben. Az életkor szerinti összetétel változása alapvetően meghatározza az öregedés mértékét és az aktív korúak ábra Száz aktív korúra jutó gyermekés időskorú társadalmi értelemben vett eltartási kötelezettségének szintjét. A megyében 2011-ben száz gyermekkorúra (0 14 évesre) 114 időskorú (60 éves és idősebb) jutott, szemben a évi 86-tal hoz viszonyítva az öregedési index megháromszorozódott. A száz aktív korúra (15 59 évesre) jutó gyermekkorúak száma tendenciájában csökkent, a és évi népszámlálás között 33-ról 28-ra. Ugyanakkor az időskorúak tekintetében fennálló eltartási teher ugyanezen időszakban 29-ról 32-re emelkedett. A teljes eltartottsági ráta összességében mérsékelten, 62-ről 59-re csökkent. Az időskor határa a népszámlálási terminológia szerint a 60. életév, azonban az átlagéletkor emelkedésével ez a korhatár emelkedik, és az Európai Unióban már a 65. életévet tekintik az időskor kezdetének. A települések korszerkezeti sajátosságai vizsgálatának számos lehetősége közül az egyik a legidősebbek, a 69 év felettiek arányának összevetése. A megyében a 70 évesek és idősebbek aránya öszszességében az országosnál alacsonyabb. A települések ábra A 70 évesek és idősebbek aránya, 2011 (%) 30 százalékánál 9,0 százalék alatti, 52 százalékuknál 9,0 12,9 százalék közötti, 18 százalékukban viszont e feletti. A legkisebb és legmagasabb 70 éves és idősebb népességi arányt mutató települések egyaránt a tábla A férfiak és nők száma kiemelt korcsoportonként, 2011 Korcsoport, éves Férfi Nő Együtt fő A évi százalékában Ezer férfira jutó nő , , , , , , , , , Összesen , Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, Területi adatok

13 Történeti áttekintés: A nők 1949-ben a népesség 51 százalékát, 2011-ben 52 százalékát adták, ami hat évtized alatt egy százalékpontos arányeltolódást jelent az egyébként is magasabb női arány felé. Ugyanezen időszak alatt az ezer férfira jutó nők száma 1054-ről 1089-re emelkedett. A nemi arány mellett a korszerkezet is torzult között a gyermekkorúak száma 77 ezerrel csökkent, a 60 éves és idősebbeké 62 ezerrel emelkedett, az öregedési index 28-ról 114-re, négyszeresére emelkedett. Az aktív korúak társadalmi értelemben vett eltartási terhe az időskorúak tekintetében megkétszereződött 1949 óta. Helyünk az országban: A évi népszámlálás időpontjában Szabolcs-Szatmár-Beregben a nemek szerinti arány kiegyenlítettebb volt az országosnál, és az ezer férfira jutó nők száma a megyék sorában a középmezőnyben foglalt helyet. A korstruktúrát érintő kedvezőtlen változások ellenére Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a gyermekkorúak aránya az országos 15 százalék helyett 17 százalék, a megyék között a legmagasabb, amihez a Borsod-Abaúj-Zemplén és a Pest megyei hasonló. Ezzel egyidejűleg az időskorúak aránya az országos 24 százalék helyett 20 százalék, a legkisebb, a Pest és a Hajdú-Bihar megyeihez hasonló. Az öregedési index, a száz gyermekkorúra (0 14 éves) jutó időskorúak (60 éves és idősebbek) száma az országos 161- gyel szemben 114, ami a legkedvezőbb megyei érték, különösen annak tükrében, hogy az index értéke 15 megyében 150 feletti volt. kis lélekszámúak közül kerülnek ki. Általánosságban a legidősebbek aránya a település lélekszámának csökkenésével nő, és viszonylag magas a megyeszékhelyen is (9,2 százalék). Uszkán a legkisebb (3,8 százalék) és Nagyhódoson a legmagasabb (30 százalék) az arányuk, mindkét település lélekszáma 500 fő alatti. A járások közül a legtöbb 70 éves és idősebb a Csengeri, a Fehérgyarmati, a Tiszavasvári és a Vásárosnaményi járásokban él a népesség számához mérten Családi állapot 2011-ben családi állapot szerint Szabolcs-Szatmár- Bereg megye 15 éves és idősebb népességének 48 százaléka volt házas, 31 százaléka nőtlen, vagy hajadon, 12 százaléka özvegy és 8,7 százaléka elvált. A évi cenzushoz képest a házasok aránya 8,7 százalékponttal csökkent, a hajadon, nőtlen családi állapotúaké 5,8 százalékponttal emelkedett, miközben az özvegyek, valamint az elváltak hányada is nőtt. Korcsoportonként tekintve a nőtlenek, hajadonok aránya az adott korcsoporton belül egészen a évesekig növekedett a évihez képest. Legintenzívebben a éveseken belüli arányuk nőtt (36 százalékról 70 százalékra) a házas családi állapotúak terhére, és a 30 34, valamint a éveseknél is lényegesen nagyobb arányt képviseltek a korábbinál. A nőtlenek, hajadonok a éves korcsoportig a leggyakoribb (70 99 százalékos) részarányú családi állapotot jelentik, amit a éves korúaktól a házas családi állapot vesz át egészen a éves korcsoporttal bezárólag. A házas családi állapotúak súlya valamennyiben kisebb lett, leginkább a 20 24, 25 29, éveseknél esett vissza. A változások a házasságkötések időpontjának későbbi életkorra tolódását, a szingli életforma terjedését mutatják. Az özvegy családi állapot a 75 éves korúaktól lesz a leggyakoribb (55 80 százalékos részarányú). Az elvált családi állapot egyik korcsoportban sem válik a leggyakoribbá, mindazonáltal között a legtöbbet emelkedett arányuk, és legnagyobb hányadot, százalékot a éveseken belül jelentettek. Nemenként vizsgálva 2011-ben a férfiak 37 százaléka élt nőtlenként, és a nőknek ennél jóval kisebb hányada, 25 százaléka volt hajadon. A házas családi állapotúak aránya ugyancsak a férfiaknál volt nagyobb, 51 százalék, a nőké 46 százalék. A nőknél a házasok és hajadonok alacsonyabb aránya együtt járt az özvegyek magas, 20 százalékos arányával, ami a férfiaknál csupán 3,6 százalék. Az eltérést a férfiak kedvezőtlenebb halandósága és az özvegy nők kisebb arányú újraházasodása magyarázza. Az elvált nők súlya 9,3 százalék a női nemen belül, ami némileg magasabb az elvált férfiak részarányánál (7,9 százalék). Településtípusonként a családi hagyományok, tradíciók eltérő szerepe, valamint a korszerkezet kü Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 13

14 ábra A népesség száma családi állapot és nemek szerint, ábra A népesség száma családi állapot és nemek szerint, 2011 lönbözősége miatt a megyében jellemzően a megyeszékhelyen a legmagasabb a nőtlenek, hajadonok, és ugyanitt a legalacsonyabb a házasságban élők 15 éves és idősebb népességen belüli hányada. Ugyanakkor a községekben az özvegyek súlya magasabb az átlagosnál, és ennél a településtípusnál fordulnak elő legkisebb gyakorisággal (7,2 százalék) az elváltak. A népszámlálás a nők termékenységét a 15 éves és idősebb nőknek az életük folyamán élve született gyermekeik száma alapján méri. A október 1-jén a megyében 244 ezer 15 éves és idősebb nő élt, akiknek életük során összesen 426 ezer gyermeke született. Az élve született gyermekek száma az érintett nők számánál jóval nagyobb mértékben csökkent tábla A 15 éves és idősebb férfiak és nők megoszlása családi állapot szerint Férfi Nő Együtt Családi állapot (%) Nőtlen/hajadon 30,7 37,3 20,0 25,1 25,1 30,9 Házas 60,4 51,2 54,2 46,0 57,1 48,4 Özvegy 3,5 3,6 19,2 19,6 11,8 12,1 Elvált 5,3 7,9 6,5 9,3 6,0 8,7 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 14 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, Területi adatok

15 ábra Száz 15 éves és idősebb nőre jutó élveszületett gyermekek száma között, így a termékenységi mutatószám 185-ről 175- re mérséklődött. A házas és az özvegy családi állapotú nők termékenysége egyaránt csökkent, ugyanakkor az elváltaké kissé, a hajadonoké számottevően nőtt. Az élettársi kapcsolatok terjedésével ugyanis a gyermekek növekvő része a népmozgalmi statisztika adatai alapján 2011-ben 47 százaléka születik élettársi kapcsolatokban. A 15 19, és főként a éves nőknél több gyermek született élettársi kapcsolatban, mint házasságban. A termékenység szintje az elsősorban idősekből álló, így a több évtizeddel korábbi propagatív korú nőket reprezentáló özvegy családi állapotúaknál a legmagasabb (245), amit a házasoké követ (210). A házas családi állapotúak termékenységétől csak mérsékelten marad el az elváltaké (196), a hajadonoké viszont növekedésük ellenére alacsony (47) tábla Száz 15 éves és idősebb nőre jutó élveszületett gyermekek száma a nő családi állapota szerint Év Hajadon Házas Özvegy Elvált Összesen között a gyermeket nem szült házas nők aránya 6,3 százalékról 5,5 százalékra mérséklődött, és csökkent azon házas nők aránya is (8,9 százalékról 7,7 százalékra), akik 4 vagy annál több gyermek felnevelésére vállalkoztak. A házas nők legnagyobb gyakorisággal (50 százalékban) két gyermeket szültek, és nagyjából azonos arányban (19 18 százalék) fordultak elő az egy, illetve a 3 gyermeknek életet adók. Az özvegy nőkön belül a házasokhoz képest jóval nagyobb (22 százalék) a 3 és főként a 4 és több gyermeket szülők aránya (16 százalék); az utóbbi kétszerese a házasokénak. Az elvált nők körében a házas családi állapotúakhoz képest magasabb a gyermektelenek és az egygyermekesek aránya, a 2 és többgyermekeseké alacsonyabb. A 15 éves és idősebb hajadonok csökkenő hányada, 2011-ben 77 százaléka volt gyermektelen. A gyermeknek életet adó hajadonok körében az egy gyermeket szülők a leggyakoribbak. Korcsoportonként tekintve a évesek kivételével valamennyiben csökkent a termékenység között, leginkább a és a éves nőké. Az ezeket közvetlenül követő éveseknél és a további korcsoportokban jóval szerényebb visszaesés következett be, amit részben az előző korcsoportokban elmaradt gyermekvállalásoknak ezen életkorra való áttolódása magyaráz. A évesek termékenységének csökkenését kizárólag a házas családi állapotúaknál bekövetkezett igen számottevő visszaesés magyarázza, miközben az ugyanilyen korú hajadonok gyermekvállalása növekedett. A megyén belül településtípusonként eltérő a gyermekvállalási hajlandóság. A legtöbb gyermek szülésére a nők a községekben, a legkevesebbre a megyeszékhelyen vállalkoztak; száz nőre a községekben a megyei átlagnál 18-cal több, Nyíregyházán 36-tal kevesebb, míg a többi városban az átlaggal azonos számú élve született gyermek jutott. A járások közül a korstruktúra és az etnikai sajátosságok következtében a záhonyiban, a nyírbátoriban és a baktalórántházaiban élő nők termékenységi mutatói voltak a legmagasabbak Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 15

16 Történeti áttekintés: Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a 14 év felettiek körében a nőtlenek és hajadonok aránya az közötti stagnáló időszak után 1970-től 1980-ig mérséklődött, ezt követően azonban között jelentősen növekedett, a férfiaknál 23 százalékról 37 százalékra, a nőknél 15 százalékról 25 százalékra. Ezzel párhuzamosan a házasságban élőké mind a két nemnél 21 százalékponttal mérséklődött, a férfiaké 51 százalékra, a nőké 46 százalékra. Az elváltak részesedése folyamatosan növekedett (a férfiaknál 2,1 százalékról 7,9 százalékra, a nőknél 3,1 százalékról 9,3 százalékra). Az özvegyek súlya a férfiakon belül alig változott, 3 százalék körül alakult, a nőknél 15 százalékról 20 százalékra bővült. A házas nők termékenysége egészen 1920-tól vizsgálható. Ekkor egy 15 éves és idősebb házas családi állapotú nő összesen 4,4 gyermeket szült, ami 1960-ra 3,3-ra, 2011-re 2,1-re esett vissza. A termékenység csökkenésében az is szerepet játszik, hogy a házas családi állapot terhére növekszik a hajadonok és az elvált nők aránya, akik termékenysége a növekedés ellenére is jóval kisebb a házasokénál ban a házas nők 61 százalékának, 2011-ben 26 százalékának volt három vagy több gyermeke. Helyünk az országban: A megyei családi állapot szerinti struktúra összességében az országosnál továbbra is kedvezőbb. Szabolcs-Szatmár- Beregben a 15 éves és idősebb népességen belül az átlagosnál magasabb a házasok valamint az özvegyek aránya, és alacsonyabb a nőtleneké, hajadonoké, valamint az elváltaké. Az elváltak részaránya a megyék sorában Szabolcs-Szatmár-Beregben a legalacsonyabb, a házasoké csak Győr-Moson-Sopronban magasabb, és csak ugyanitt alacsonyabb a nőtleneké, hajadonoké, az özvegyeké pedig a magasabb értékek közé tartozik. A nők termékenysége a megyében az átlagosnál nagyobb október 1-jén száz 15 éves és idősebb nőre 28-cal több élve született gyermek jutott, mint országosan. A megyei mutatók sorában Szabolcs-Szatmár-Beregé volt a legmagasabb érték. A 3, valamint a 4 és többgyermekes nők aránya az országosnál 4,0, illetve 3,7 százalékponttal magasabb, a gyermekteleneké pedig 3,2 százalékponttal alacsonyabb volt Iskolázottság, nyelvtudás Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az országos trendnek megfelelően a népesség iskolázottsága folyamatosan javul, a kevésbé képzett időskorúak fokozatos kihalásával, illetve az egyre képzettebb generációk megjelenésével ben a megye 462 ezer fős 15 évesnél idősebb népességéből az általános iskola első osztályával sem rendelkezők száma 5 ezer alá csökkent. A legfeljebb az általános iskola 1 7. osztályával rendelkezők száma 35 ezer főt, a legfeljebb 8. osztályt végzetteké 152 ezer főt, a legmagasabb végzettségként (érettségi nélkül) szakmai oklevéllel rendelkezőké 103 ezer főt tett ki. Az érettségi 113 ezer főnek jelentette a legmagasabb iskolai végzettséget. Egyetemi, főiskolai oklevéllel 54 ezren rendelkeztek. A 15 éves és idősebb népességen belül legintenzívebben a legalacsonyabb és a legmagasabb iskolai végzettséggel rendelkezők aránya változott között. Az általános iskola 8. osztályánál alacsonyabb végzettségűek hányada 16 százalékról 7,5 százalékra csökkent, a diplomásoké 7,2 százalékról 12 százalékra emelkedett. Némileg egy százalékponttal több lett a legfeljebb az általános iskola 8. osztályát elvégzők aránya (33 százalék). Nőtt a szakmai oklevél megszerzéséig érettségi nélkül eljutók hányada is (22 százalékra), továbbá (25 százalékra) a legmagasabb végzettségként érettségizettek aránya. Köztük vannak olyanok, akik szakképzettséggel is rendelkeznek. Mindazonáltal a diploma és a középfokú szakmai oklevél megszerzése iránti igény fokozódása a szakmai végzettséget adó képzések felé történő elmozdulást jelzi. A két nem közül a nőknél fordul elő nagyobb gyakorisággal, hogy a 15 éves és idősebbek nem végzik el az általános iskola első osztályát sem, illetve legfeljebb annak 8. osztályát fejezik be, döntően az idősebb korú nők férfiakénál alacsonyabb végzettsége miatt. Ugyanakkor a nőknél a diplomások és az érettségizettek aránya is nagyobb, mint a férfiaknál, 4 4 százalékponttal, mivel a fiatalabb korú nők iskolázottsága jóval magasabb szintű az azonos korú férfiakénál (miközben az időskorú nők hátránya e tekintetben is megmaradt). A legmagasabb végzettségként érettségi nélkül szakmai oklevéllel rendelkezők hányada viszont a férfiaknál jóval nagyobb, mint a nőknél. 16 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, Területi adatok