Központi Statisztikai Hivatal ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok Nógrád megye

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.13. Nógrád megye"

Átírás

1 Központi Statisztikai Hivatal ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok Nógrád megye Miskolc, 2013

2 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN ö ISBN Készült a Központi Statisztikai Hivatal Miskolci főosztályán, az Informatikai főosztály, a Népszámlálási főosztály és a Tájékoztatási főosztály közreműködésével Felelős kiadó: Dr. Vukovich Gabriella elnök Főosztályvezető: Grábics Ágnes Összeállította: Fejes László Kardos Zsuzsanna Marosszéky Zsuzsanna Restyánszkiné Jaczkó Valéria Szilágyi Ferencné Szűcs Lászlóné Vigné Cseh Magdolna Zilahy Edina A táblázó programot készítette: Papp Márton A kéziratot lektorálta: Malakucziné Póka Mária Tördelőszerkesztő: Bulik László Dobróka Zita Kerner-Kecskés Beatrix Weisz Tamás További információ: Zilahy Edina Telefon: (+36-46) , Internet: (+36-1) (telefon), (+36-1) (fax) Borítóterv: Lounge Design Kft. Nyomdai kivitelezés: Xerox Magyarország Kft

3 TARTALOM Köszöntöm az Olvasót!...5 Összefoglaló A népesség száma és jellemzői A népesség száma, népsűrűség Kormegoszlás, a férfiak és a nők száma Családi állapot Iskolázottság, nyelvtudás Gazdasági aktivitás Nemzetiség, anyanyelv Vallás Egészségi állapot Háztartások, családok A háztartások száma és összetétele A háztartások mérete, korösszetétele A családok száma és összetétele A családok mérete, a gyermekek száma A lakásállomány jellemzői A lakások száma A lakásállomány tulajdon és használati mód szerint A lakások mérete: alapterület, szobaszám A lakások felszereltsége, komfortossága A lakások és lakóik, laksűrűség...45 Táblázatok...49 Módszertani megjegyzések, fogalmak Nógrád megye 3

4

5 Köszöntöm az Olvasót! A Központi Statisztikai Hivatal 2011 októberében hajtotta végre Magyarország 15. népszámlálását. A közvélemény mielőbbi tájékoztatása érdekében az adatfeldolgozás befejezését megelőzően, 2012 márciusában az összeírás során külön gyűjtött információk alapján közöltünk előzetes adatokat a népesség számáról és a lakásállományról októberében a népesség, a háztartások és a családok, valamint a lakásállomány legfontosabb országos jellemzőit, az elmúlt évtizedben történt változásokat bemutató kötetet készítettünk a kérdőívek mintegy 1 százalékát magában foglaló mintából származó becslések alapján. A feldolgozási folyamat befejeződése után megjelenő, 21 kötetből álló kiadványsorozatunkkal kezdjük meg a évi népszámlálás végleges adatainak közzétételét. A részletes területi adatok iránt a felhasználók különböző rétegeitől érkező információigény kielégítése érdekében elsőként a területi bontású táblákat és a települések, a járások és a kistérségek adatait is magukban foglaló megyei köteteket tesszük közzé. A honlapunkon (www.ksh.hu/nepszamlalas) és kevésbé részletezett adattartalommal papíron is megjelenő kiadványsorozatunkban összesen közel 4800, megyénként mintegy 200 táblával mutatjuk be a népesség demográfiai, iskolázottsági, gazdasági aktivitási, anyanyelvi, nemzetiségi, vallási és egészségi állapotra, a háztartások és a családok összetételére, méretére, valamint a lakásállomány összetételére vonatkozó adatainkat. Az országos összefoglaló régiónkénti, megyénkénti és településtípusonkénti, a fővárosi összeállítás kerületenkénti, a megyei pedig településtípusonkénti és településenkénti összesítéseket is tartalmaz. A települések adatait járásonként és kistérségenként, valamint a települések népességnagysága szerint közöljük. Az adat-összeállítások az első fejezetben korábbi népszámlálások adatait is közlik, lehetővé téve, hogy az elmúlt évtized részletes bemutatásán túl hosszabb időszak adatainak egybevetésével több évtizedes folyamatok is nyomon követhetők legyenek. Az ENSZ-ajánlásnak és az Európai Unió népszámlálási rendeletében előírt tartalomnak is megfelelő adatok módot adnak európai és Európán kívüli országokkal történő összehasonlításokra is. Tisztelettel ajánlom minden kedves felhasználónk figyelmébe a kiadványsorozatot, valamint a további, elsősorban a honlapunkon megjelenő népszámlálási közléseinket is. Dr. Vukovich Gabriella a Központi Statisztikai Hivatal elnöke Nógrád megye 5

6

7 ÖSSZEFOGLALÓ 1. A népesség száma és jellemzői Nógrád megye lakónépessége a népszámlálási adatok alapján 1980-tól folyamatosan csökken. A népesség családi állapot szerinti összetételében a házasok aránya évtizedek óta mérséklődik között növekedett a gazdaságilag aktívak népességen belüli aránya A népesség száma, népsűrűség A megye lakónépessége október 1-jén 202,4 ezer fő volt, 8,1 százalékkal kevesebb, mint 2001-ben. A népsűrűség 80 fő/km 2 volt, alacsonyabb az országosnál Kormegoszlás, a férfiak és a nők száma Száz gyermekkorúra 173 időskorú személy jutott, ami magasabb az országos átlagnál. Ezer férfira 1092 nő jutott, kevesebb, mint országosan Családi állapot A házas családi állapotú népesség részaránya tovább mérséklődött; a nőtlenek és hajadonok hányada nagymértékben emelkedett. Száz 15 éves és idősebb nőre 160 élveszületett gyermek jutott, kevesebb, mint 2001-ben Iskolázottság, nyelvtudás A közép- és felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezők aránya folyamatosan növekszik. Az elmúlt tíz év folyamán az iskolai végzettség szerinti összetétel javuló tendenciája a nők körében erőteljesebb Gazdasági aktivitás A megyében a gazdaságilag aktívak száma 2001 és 2011 között növekedett. A száz foglalkoztatottra jutó gazdaságilag nem aktívak száma 2011-ben 165 fő, országosan 138 fő volt Nemzetiség, anyanyelv A megyében 20,3 ezren vallották magukat a tizenhárom hazai nemzetiség valamelyikéhez tartozónak, 34 százalékkal többen, mint 2001-ben. A nemzetiséghez tartozók 76 százalékát a roma, 14 százalékát a szlovák, 6,8 százalékát a német nemzetiségűek alkották a megyében Vallás A népesség 56 százaléka katolikusnak, 3,9 százaléka evangélikusnak, 2,1 százaléka reformátusnak vallotta magát, a többi valláshoz, felekezethez tartozók aránya egyenként 2 százalék alatti volt. A katolikusok népességen belüli részesedése alapján a megyék sorrendjében Nógrád a harmadik helyet foglalta el Egészségi állapot A megye lakosságának 6,4 százaléka nyilatkozott arról, hogy van fogyatékossága. A fogyatékosok között legtöbben mozgássérültek voltak. 2. Háztartások, családok Fokozatosan csökken a (házastársi vagy élettársi) párkapcsolaton alapuló életközösségek részesedése Nógrád megye 7

8 között a házaspáros családokban élő gyermekek aránya fogyott, miközben az élettársi kapcsolatú családokban és az egyszülős családban élőké emel kedett A háztartások száma és összetétele A háztartások száma 0,7 százalékkal mérséklődött a évi népszámláláshoz képest. Az egyszülős családháztartások száma emelkedett, részesedésük 2011-ben az országos átlaggal (13 százalék) egyező volt között 1,9-szeresére nőtt az egyszemélyes háztartások száma, 2011-ben minden harmadik háztartásban egy személy élt. Az egyedülállók 59 százaléka időskorú volt A háztartások mérete, korösszetétele 2011-ben száz háztartásra 239 személy jutott, míg egy évtizeddel azelőtt 20 fővel több. Az egytagú háztartások jelenléte egyre számottevőbb. Mind a kétgenerációs, mind a háromgenerációs együttélés részesedése csökkent A családok száma és összetétele között mérséklődött a házaspáros családok száma és aránya, miközben emelkedett az élettársi kapcsolaton alapuló, valamint az egyszülős családoké. A gyermek nélküli családok száma és aránya is csökkent 2001-hez képest A családok mérete, a gyermekek száma A családban élő 15 évnél fiatalabb gyermekek 61 százalékát házaspáros családban, 20 százalékát élettársi kapcsolaton alapuló családokban, 19 százalékát egyszülős családokban nevelték. Száz családra 52, száz gyermekes családra 79, 15 évesnél fiatalabb gyermek jutott. 3. A lakásállomány jellemzői Nógrád megye lakásállománya a évi népszámlálás óta 1,3 százalékkal bővült, ami évtizedenként vizsgálva az elmúlt fél évszázad legalacsonyabb ütemű lakásállomány-növekedése volt. A városokban 0,9 százalékkal, a községekben 1,6 százalékkal nőtt a lakásállomány A lakások száma A lakásállomány 88 százaléka lakott. Számuk tíz év alatt 1,6 százalékkal csökkent, a nem lakott lakásoké 28 százalékkal növekedett 2001-hez képest. A legutóbbi két népszámlálás között csökkent a lakott lakások részesedése a lakásállományból A lakásállomány tulajdon és használati mód szerint A lakásállomány tulajdonosi összetétele az országossal és Észak-Magyarországéval közel azonos. Az országos átlagnál magasabb a tulajdonosok által lakott lakások aránya. Észak-Magyarországon belül itt a legalacsonyabb a bérelt, valamint a más jogcímen használt lakások részesedése A lakások mérete: alapterület, szobaszám Száz lakott lakásban átlagosan 278 szoba volt, 16-tal több, mint 2001-ben. A szobák számának növekedésével egyidejűleg a lakások átlagos alapterülete is bővült A lakások felszereltsége, komfortossága A lakások felszereltsége, komfortossága javult a évi népszámlálás óta. A lakott lakások 92 százaléka hálózati vízvezetékkel ellátott volt, a közcsatorna-hálózatba bekötött lakások aránya 76 százalék. A lakott lakások 47 százaléka összkomfortos, 41 százaléka komfortos, lakásállományon belüli arányuk mindkét kategóriában emelkedett A lakások és lakóik, laksűrűség A népességfogyás és a lakott lakások számának mérséklődése következtében tovább csökkent a laksűrűség. Az egy- vagy két személy által lakott lakások aránya százalék. Három személy élt a lakások 21 százalékában, 13 százalékának négy, 9,5 százalékának öt vagy annál több lakója volt. 8 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, Területi adatok

9 1. A NÉPESSÉG SZÁMA ÉS JELLEMZŐI 1.1. A népesség száma, népsűrűség Nógrád megye lakónépessége a október 1-jei népszámlálás idején 202,4 ezer fő volt, 8,1 százalékkal kevesebb, mint 2001-ben. A megye lakónépességének 18 százaléka Salgótarjánban, 24 százaléka a többi öt városban, 58 százaléka a községekben élt. Minden településtípusban csökkent a népesség száma február 1-jéhez képest. A változás mértéke Salgótarjánban 12 százalék, a többi városban 4 százalék, a községekben 6,5 százalék volt. A megye településszerkezetét a kisebb lélekszámú települések jelenléte erősen befolyásolja. A megyeszékhely után legtöbben (31 ezer fő) az 1500 és 2000 fő közötti, valamint (30,7 ezer fő) az 500 és 1000 fő közötti községekben éltek ábra A népesség számának alakulása Létszám-kategóriánként és településtípusonként vizsgálva leginkább az aprófalvak elnéptelenedése a jellemző ben a 200 fő alatti községek lélekszáma 22 százalékkal, a 200 és 500 fő közötti községeké 14 százalékkal csökkent 2001-hez képest. A megye 131 településéből 116-ban köztük minden városban fogyott a népesség. A települések közül 69-ben 10 százalék, illetve ez alatti, 36-ban 10 és 20 százalék közötti, tízben 20 százalékot meghaladó volt a lakosság csökkenése. Egy településen nem változott, 14-ben emelkedett a lakónépesség száma február 1-jéhez képest. Legnagyobb mértékben Garáb, Felsőtold, Kisecset, Szécsénke, Debercsény népessége fogyott (34 és 25 százalék között), az említett Nógrád megye 9

10 községek lélekszáma 200 fő alatti volt. Leginkább a megye nyugati részén fekvő Rétsági járásba tartozó Berkenye, Patvarc, valamint a Balassagyarmati járásba tartozó Szátok népessége emelkedett. Mind a három településen pozitív a vándorlási egyenleg, Szátokon még természetes szaporodás is volt ábra A lakónépesség változása február 1. és október 1. között (%) A népességcsökkenés egyik meghatározó tényezője a természetes fogyás. Nógrád megyében a halálozások száma már az 1980-as években meghaladta a születésekét. A két utóbbi népszámlálás közötti időszakban a természetes fogyás következtében 13,2 ezer fővel mérséklődött a megye lakossága. Kedvezőtlen társadalmi, gazdasági viszonyai miatt jelentős negatív migrációs egyenleg jellemzi Nógrád megyét. A vándorlási veszteség 4,6 ezer fővel csökkentette a megye népességét 2001 és 2011 között. Minden településtípusban a természetes fogyás okozta a népességcsökkenés nagyobb részét. A halálozások száma minden járásban meghaladta az élveszületésekét, amelynek mértéke a Salgótarjáni járásban volt a legmagasabb. Valamennyi járásban negatív vándorlási egyenleg alakult ki. A legnagyobb migrációs veszteség a Salgótarjáni járásban volt, ezt a Bátonyterenyei járás követte. A települések közül tízben az élveszületések száma magasabb a halálozásoknál, 57-ben vándorlási nyereség volt. A természetes szaporodás Sóshartyánban és Endrefalván kiemelkedő. Ezeken a településeken magas a termékenység szintje, és jelentős a roma népesség aránya. A legjelentősebb vándorlási nyereség Ludányhalásziban, Kazáron, Bercelen, a legnagyobb vándorlási veszteség a városokban, ezek közül is Salgótarjánban, Bátonyterenyén, Balassagyarmaton volt. A megyében a évi népszámlálás eszmei időpontjában a népesség 61 százalékának lakóhelyével azonos településen, 37 százalékának más településen, 1,8 százalékának külföldön volt a születéskori lakóhelye. Az előző lakhelye a népesség 71 százalékának a jelenlegivel azonos településen, 28 százalékának más településen, egy százalékának külföldön volt. A településtípusok között a megyeszékhelyen legmagasabb azoknak az aránya (78 százalék), akik korábban is itt éltek, a többi városban ez az arány 72 százalék, a községekben 68 százalék tábla A lakónépesség változásának tényezői Településtípus Természetes szaporodás (+), illetve fogyás ( ) Vándorlási különbözet, egyéb változás (+, ) Lakónépesség, és 2011 között, fő fő a évi százalékában fő/km 2 Megyeszékhely ,6 369,6 Többi város ,6 198,1 Városok összesen ,8 248,7 Községek ,5 53,3 Megye összesen ,9 79,5 10 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, Területi adatok

11 Történeti áttekintés Nógrád megye területén az első hivatalos népszámlálás idején, 1870-ben a népesség száma meghaladta a 125 ezer főt, ami az ezt követő évtizedekben a II. világháború éveinek kivételével szinte folyamatosan emelkedett 1980-ig. A népszámlálások történetében január 1-jén írták össze a legtöbb személyt (240 ezer főt), ezután a lakosság száma csökkent. A megye népessége 2011-re 1870-hez képest 61 százalékkal nőtt, 1980-hoz viszonyítva azonban 16 százalékkal visszaesett. A megyéből történő elvándorlást, illetve vándorlási veszteséget az 1970-es években még ellensúlyozta a természetes szaporodás. Az 1980-as években a halálozások száma meghaladta születésekét és a migrációs veszteség is jelentősen nőtt. Az közötti időszakban már az előző évtizednél nagyobb mértékű természetes fogyás csökkentette a népesség számát, pozitív vándorlási különbözet mellett. Helyünk az országban Nógrád népessége a legkisebb a megyék között. Magyarország területének 2,7 százalékát, lakosságának 2 százalékát adta október 1-jén. A megyében 1 km 2 -re a hazai átlagnál kevesebb lakos jutott. A népesség 2001-hez képest nagyobb ütemben csökkent, mint országosan. Békés megye után Nógrádban esett vissza legnagyobb mértékben a lakónépesség száma között. Minden megyében magasabb volt a halálozások száma, mint az élveszületéseké. Migrációs veszteség kilenc megyében volt, köztük Nógrádban is. A népesség 0,6 százaléka vallotta magát nem magyar állampolgárnak 2011-ben. Számuk az előző népszámláláshoz képest 42 százalékkal emelkedett. Az itt élő nem magyar állampolgárságú lakosok közül legnagyobb arányban román (29 százalék), szlovák (23 százalék), német (9,4 százalék) állampolgársággal rendelkeztek. A népsűrűség 80 fő/km 2 volt október 1-jén a megyében, a városok között Balassagyarmaton a legmagasabb, 87 százalékkal nagyobb, mint a megyeszékhelyen. A községekben egy km 2 -re 53 lakos jutott. A községek között kiemelkedő a 2006-ban Salgótarjánból kivált Somoskőújfalu területarányos mutatója (1010 fő/km 2 ), amely négyszerese a városi átlagnak Kormegoszlás, a férfiak és a nők száma A népesség életkor szerinti megoszlási adatait a népszámlálások eszmei időpontjáig betöltött életkor alapján vizsgáljuk. A gyermekkorúak (0 14 éves) aránya 15, a fiatal (15 39 éves) aktív korúaké 31, az idősebb (40 59 éves) aktív korúaké 29, az időskorúaké (60 éves és idősebb) 25 százalék volt. A népesség öregedését mutatja, hogy 2001-hez képest a gyermekkorúak száma 21 százalékkal, a fiatal aktív korúaké 13 százalékkal, az idősebb aktív korúaké 6,2 százalékkal csökkent, viszont a 60 éves és idősebbeké 6,4 százalékkal nőtt. Jelentős változás, hogy a legnagyobb létszámú korcsoport, az éveseké 19 százalékkal gyarapodott. Ebbe a korosztályba tartoznak az 1950-es évek első felében született nagy születésszámú generáció, a Ratkó-korszak gyermekei. Ez a generáció az 1970-es években ért szülőképes korba, melynek hatására a második legnépesebb korcsoport a éveseké, akik száma 11 százalékkal növekedett. Emelkedett még a éves és a 70 éves és idősebbek száma is. A éves korcsoportba tartozók 27 százalékkal lettek kevesebben. (Ebbe a korosztályba tartoznak az 1960-as évek első felében születettek, amikor is az 1950-es évek második felétől elkezdődött születésszám csökkenés elérte mélypontját.) A többi korcsoport esetében a 30 év alattiaknál, a és az 50 54, valamint a éveseknél volt kisebb a lakónépesség száma a évinél. A két nem korösszetétele továbbra is jelentősen eltér. A férfiak 50 százaléka 40 évnél fiatalabb. A nőknél ez az arány 42 százalék és 2011 között a fiatal aktív korúak részaránya a férfiaknál 1,4, a nőknél 2 százalékponttal mérséklődött. A 60 éves és idősebbek aránya a férfiaknál 2,8, míg a nőknél 4,1 százalékponttal emelkedett október 1-jén száz aktív korúra 24 gyermekés 42 időskorú személy jutott. Településtípusonként a korösszetétel jelentősen eltért. A városokban kevesebb gyermek- és időskorú jutott száz aktív korú személyre, mint a községekben. A településcsoportok között ez a mutató a gyermekkorúak esetében a Szécsényi járásban a legmagasabb (27), a Balassagyarmati, a Bátonyterenyei és a Rétsági járásban a legalacsonyabb (egyaránt 23). Az időskorúak eltartottsági rátája a Bátonyterenyei járásban (45) volt a legnagyobb és a Nógrád megye 11

12 Rétságiban a legkisebb (38). A gyermek- és időskorúak számát együttesen vizsgálva legmagasabb az eltartottsági ráta a Salgótarjáni járásban (69), legalacsonyabb a Rétságiban (61). A száz aktív korúra jutó gyermekkorúak száma 60, az időskorúaké 71 településen haladta meg a megyei átlagot. A megyében öt olyan település található, ahol a gyermek- és időskorúak száma nagyobb, mint az aktív korúaké (Felsőtold, Kutasó, Szilaspogony, Hollókő, Zabar), ezeknek a településeknek a lélekszáma 500 fő alatti. Felsőtoldon és Hollókőn az időskorúak, Kutasón, Szilaspogonyban és Zabaron a gyermek- és az időskorúak aránya is magasabb a megyei átlagnál. A száz aktív korúra jutó gyermek- és időskorúak száma legkisebb Alsótoldon (40) és Rétságon (51) ábra A népesség száma nem és életkor szerint Az öregedési index (a száz gyermekkorúra jutó 60 éves és idősebbek száma) 2011-ben 173 volt a megyében. A városok átlaga ezt meghaladta (190), a községeké (163) ez alatti volt. A járások közül mindenhol magasabb az időskorúak száma, mint a gyermekkorúaké. Az öregedési index a Bátonyterenyei járásban a legmagasabb, 49-cel nagyobb a legalacsonyabb Szécsényi (145) mutatónál. A települések 9,2 százalékában a gyermekkorúak aránya meghaladta a 60 éves és idősebbekét. Az öregedési index értéke Sóshartyánban 48, Magyargécen 57, viszont Garábon (ahol mindöszsze két gyermekkorú élt) 1100, Bokorban és Debercsényben 900 feletti és 500-zat meghaladó Kozárdon, Felsőtoldon, Alsótoldon, Ilinyben és Pusztaberkiben. A két nem öregedési indexe lényegesen különbözik. A férfiaknál száz gyermekkorúra 131, a nőknél 218 időskorú személy jutott 2011-ben ábra Száz aktív korúra jutó gyermekés időskorú A nyugdíjrendszerrel összefüggésben vizsgáltuk a nyugdíjkorhatár körüli népesség számát is. A éve sek aránya 4,3 százalék volt 2011-ben a megyében, és számuk 2001-hez képest 12 százalékkal emelkedett. A és a évesek száma 1,4, illetve egy százalékkal csökkent. Az időskorúak száma fokozatosan emelkedik, és egyre nagyobb a népességen belüli arányuk október 1-jén Nógrád megyében a népesség 13 százaléka volt 70 éves és idősebb. Számuk 10 százalékkal emelkedett az előző népszámláláshoz képest. A járások között arányukat tekintve nem nagy az eltérés: a Bátonyterenyei járásban a legmagasabb hányaduk, a Balassagyarmati, a Rétsági, a Szécsényi járásban a legalacsonyabb. Településenként nagyon tág intervallumban mozognak ezek az arányok. A 70 éves és idősebb 12 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, Területi adatok

13 népesség hányada 79 településen haladta meg a megyei átlagot. Közülük is kiemelkedett néhány 200 fő alatti település (például Bokor, Felsőtold, Debercsény, Garáb), ahol 25 százalék, illetve ennél magasabb volt ez az arány ábra A 70 évesek és idősebbek aránya, 2011 (%) nagyobb a nőtöbblet, mint a községekben, ezen belül is kiugróan magas a megyeszékhelyen (itt ezer férfira 1158 nő jutott). A nők aránya a Salgótarjáni, a Bátonyterenyei és a Pásztói járásban magasabb a megyei átlagnál. Az ezer férfira jutó nők száma 13 településen 1200 feletti volt, ezek mindegyikében meghaladta a megyei átlagot a 70 éves és idősebbek aránya. A megyében 13 településen nem nő, hanem férfitöbblet volt tábla A férfiak és nők száma kiemelt korcsoportonként, 2011 Korcsoport, éves Férfi Nő Együtt fő A évi százalékában Ezer férfira jutó nő , , , ,1 915 Nógrád megyében október 1-jén a népesség 48 százalékát a férfiak, 52 százalékát a nők alkották. Ezer férfira 1092 nő jutott, hárommal kevesebb, mint az előző népszámlálás idején. A nemek arányában 49 év felett állandósul a nőtöbblet, ami az életkor előrehaladtával egyre jelentősebbé válik a férfiak magasabb halandóságának következtében. A városokban , , , , , Összesen , Történeti áttekintés A gyermekkorúak számának csökkenésével, valamint az időskorúak számának emelkedésével párhuzamosan módosultak az eltartottsági ráták. Száz aktív korúra 1980-ban 35, 2011-ben 24 gyermekkorú jutott. Az időskorú népesség eltartottsági rátája 27-ről 42-re nőtt ugyanezen időszak alatt. Az öregedési index értéke is folyamatosan növekedett, az évi 78-ról 2011-re 173-ra. A két nem között az elmúlt évtizedekben is jelentős volt a különbség a gyermekés az időskorúak egymáshoz viszonyított arányában. Az öregedési index a férfiaknál 1980-ban 64 volt, ami 2011-re 131-re nőtt, a nőknél 93-ról 218-ra emelkedett. Változó mértékben ugyan, de mindig nőtöbblet volt a megyében a múlt század adatai alapján ben 1061 nő jutott ezer férfira. A II. világháború utáni nőtöbblet 1960-ra mérséklődött, ezt követően fokozatosan emelkedett. Ezer férfira 2001-ben 1095, 2011-ben 1092 nő jutott. Helyünk az országban A megyében az országos átlaghoz képest alacsonyabb az aktív-, magasabb az időskorúak aránya, a gyermekkorúaké pedig ahhoz hasonló. Ebből adódóan Nógrád megyében az aktív korúakra jutó gyermekkorúak száma azonos az országos átlaggal, az időseké nagyobb annál. Száz aktív korúra a megyében 66 gyermek- és időskorú személy jutott, országosan 61. Az öregedési index Nógrád megyében (173) nagyobb az országos átlagnál (161). Az ezer férfira jutó nők száma országosan (1106) magasabb, mint a megyében (1092) Nógrád megye 13

14 ábra A népesség száma családi állapot és nemek szerint, Családi állapot A 15 éves és idősebb népesség családi állapot szerinti összetételében évtizedek óta érvényesülő tendencia a házasok arányának csökkenése, amit mindkét nemnél a hajadonok, nőtlenek, az elváltak és az özvegyek hányadának növekedése kísér. A évi népszámlálás adatai alapján a megye népességének 29 százaléka nőtlen, illetve hajadon, 46 százaléka házas, 14 százaléka özvegy, 11 százaléka elvált családi állapotú volt. A házasok aránya 2001-hez képest 9,3 százalékponttal csökkent. (A változást a házasságkötési életkor kitolódása, az élettársi kapcsolatok és a szingli életforma terjedése magyarázza). A nőtlenek, hajadonok hányada 5,8 százalékponttal emelkedett. (A népességcsökkenés ellenére az ilyen családi állapotú személyek száma 18 százalékkal nőtt.) Az elváltak részesedése 3,4 százalékponttal bővült. A nőtlenek és hajadonok aránya a 70 éves és idősebb korosztályok kivételével mindenhol emelkedett, a házas családi állapotúaké szinte minden korcsoportban a évesek kivételével mérséklődött között a házasok aránya a éveseknél 22 százalékról 5,8 százalékra, a éveseknél 53 százalékról 23 százalékra, a éveseknél 70 százalékról 44 százalékra esett vissza. Az elváltak aránya a 34 évesnél idősebb korosztályok mindegyikében emelkedett. A férfiaknál magasabb a nőtlenek aránya, mint a nőknél a hajadonoké, különösen a éves korcsoportokban. A férfiaknál a házasok aránya 5 százalékponttal nagyobb, mint a nőknél. Az 55 év alatti korcsoportokban a nőknél, az ennél idősebbeknél a férfiaknál magasabb a házasok aránya. A férfiak magasabb halandóságával összefüggésben az özvegy nők aránya 5-szöröse a férfiakénak, annak ellenére, hogy az özvegy nők száma között 4,6 százalékkal csökkent. A nőknél nagyobb az elváltak aránya, mint a férfiaknál. A hajadonok aránya 65 éves kor alatt valamenynyi korcsoportban nagyobb volt a évinél. Számuk a két utóbbi népszámlálás között 22 százalékkal ábra A népesség száma családi állapot és nemek szerint, Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, Területi adatok

15 tábla A 15 éves és idősebb férfiak és nők megoszlása családi állapot szerint Férfi Nő Együtt Családi állapot (%) Nőtlen/hajadon 29,3 35,9 17,1 22,0 22,8 28,6 Házas 58,9 49,0 52,8 44,0 55,7 46,4 Özvegy 4,3 4,2 21,6 21,8 13,4 13,5 Elvált 7,5 10,9 8,6 12,1 8,1 11,5 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 gyarapodott és népességen belüli arányuk is emelkedett. A férfiaknál 80 év alatt minden korcsoportban nőtt a nőtlenek aránya. Számuk 2011-ben 16 százalékkal több volt, mint 2001-ben. A házas nők száma 22 százalékkal kisebb 2011-ben, mint az ezt megelőző népszámlálás idején. A 15 éves és idősebb népességen belül 65 év alatt csökkent az arányuk, különösen a hajadonok számának emelkedésével párhuzamosan a évesek körében. A házas férfiak hányada a évi népszámlálás eszmei időpontjában 59 százalék volt, ami 2011-re 49 százalékra csökkent. A házasok aránya a férfiaknál a éveseknél a legmagasabb (75 százalék), a nőknél a éveseknél (65 százalék). Településtípusonként a nőtlenek, hajadonok aránya a megyeszékhelyen és a többi városban (egyaránt 29 százalék), az elváltaké Salgótarjánban (14 százalék), a házasoké és az özvegyeké a községek átlagában (48, illetve 14 százalék) a legmagasabb. A nőtlenek, hajadonok, házasok, özvegyek hányadában lényeges eltérés nincs a járások között. Az elváltak részesedése a Salgótarjáni járásban a legmagasabb (13 százalék), a Szécsényiben a legalacsonyabb (9,9 százalék). Településtípusonként a házas férfiak aránya a megyeszékhelyen a legkisebb, ezzel párhuzamosan az elvált és özvegy férfiaké itt a legmagasabb. A nőknél Salgótarjánban 17 százalék az elváltak aránya ami lényegesen magasabb a községek átlagánál és jelentős a hajadonok részesedése is. A házasok hányada itt a legalacsonyabb. Termékenységen a 15 éves és idősebb nők szülésgyakorisága, illetve élveszületett gyermekeinek száma értendő. A népszámlálás a nő termékenységét az eszmei időpontig élveszületett gyermekeinek összes száma alapján méri október 1-jei adatok alapján a megyében száz 15 éves és idősebb nőre 160 élveszületés jutott, néggyel kevesebb, mint február 1-jén. A mérséklődő szülésgyakoriság és a 15 éves és idősebb nők számának (5,9 százalékos) csökkenése következtében az összes élveszületett gyermek száma 7,9 százalékkal kevesebb volt 2011-ben, mint az előző népszámlálás idején ben a száz 15 éves és idősebb nőre jutó élveszületett gyermekek száma a 60 éves és idősebb nők körében volt a legmagasabb (200), 2011-ben a éveseknél (200). A év közötti korcsoportokban emelkedett a mutató értéke, a többiben csökkent ábra Száz 15 éves és idősebb nőre jutó élveszületett gyermekek száma Családi állapot szerint a legnagyobb termékenység az özvegyeknél volt (annak ellenére, hogy 2001-hez képest csökkent a szülésgyakoriságuk). Az Nógrád megye 15

16 összes élveszületett gyermek 53 százalékánál az anya házas családi állapotú volt a évi népszámlálás eszmei időpontjában (2001-ben 61 százalékánál). A házas nők száma nagyobb mértékben csökkent, mint az összes élveszületett gyermekeiké, ezáltal náluk a termékenység emelkedett az előző népszámláláshoz viszonyítva. A száz megfelelő korú nőre jutó élveszületett gyermekek száma a 25 évnél fiatalabbaknál és a éveseknél magasabb, a éves korcsoportban azonos, a többiben alacsonyabb volt, mint 2001-ben. A hajadon családi állapotú nőknél a szülésgyakoriság 2001-hez képest 95 százalékkal emelkedett ben az összes élveszületett gyermek 5,6 százalékánál az anya hajadon családi állapotú volt. A hajadonoknál szinte minden korcsoportban nagyobb volt a termékenység szintje 2011-ben, mint 2001-ben. Az elvált nők száma 33 százalékkal, élveszületett gyermekeiké 41 százalékkal emelkedett a két utolsó népszámlálás között. Esetükben a száz nőre jutó élveszületett gyermekek száma 2001-ben 173 volt, ami 2011-re 183-ra nőtt tábla Száz 15 éves és idősebb nőre jutó élveszületett gyermekek száma a nő családi állapota szerint Év Hajadon Házas Özvegy Elvált Összesen Településtípusonként vizsgálva legmagasabb a szülés gyakoriság a községekben, a legalacsonyabb a megyeszékhelyen. A Szécsényi járásban a száz 15 éves és idősebb nőre jutó élveszületések száma 18-cal magasabb volt, mint a legkisebb értékű Salgótarjániban. A megyében nyolc olyan község található (Litke, Kálló, Magyargéc, Ipolyszög, Lucfalva, Nógrádszakál, Sóshartyán, Szátok), ahol száz 15 éves és idősebb nőre 200 feletti élveszületés jutott. Ezen települések nagy részében a megyei átlagnál magasabb a gyermekkorúak aránya és alacsonyabb az időskorúaké. A termékenység szintje 39 településen a megyei átlag alatti volt, ami Mihálygergén a legalacsonyabb (134). A 15 éves és idősebb nők 39 százaléka két gyermeknek, 23 százaléka egy gyermeknek, 12 százaléka három gyermeknek, 5,1 százaléka négy és több gyermeknek adott életet és 21 százalékuknak nem volt gyermeke 2011-ben. Ez a megoszlás alig változott 2001-hez képest. Családi állapot szerint 2011-ben a gyermektelenek aránya a hajadonok között (77 százalék), az egy gyermeket szült nőké az elváltaknál (32 százalék), a két gyermeket világra hozóké a házasoknál (51 százalék), a négy és több gyermeknek életet adóké az özvegyeknél (7,7 százalék) volt a legmagasabb. A városokban megyeszékhely nélkül legnagyobb (23 százalék) azon nők aránya, akik nem szültek gyermeket, Salgótarjánban ez az arány 22 százalék, a községekben 20 százalék. A községekben legmagasabb a három, valamint a négy és több gyermeket szült nők hányada. Az egy gyermeket szült nők aránya a Salgótarjáni és Bátonyterenyei járásban a legjelentősebb (27 százalék), a Rétsági, a Balassagyarmati járásban a legkisebb (19 százalék). A négy, illetve több gyermeket szült nők hányada a Szécsényi járásban a legmagasabb (7,1 százalék). A települések között található öt olyan község, ahol a négy és több gyermeket szült 15 éves és idősebb nők hányada 15 százalék feletti volt (Nógrádszakál, Ipolytarnóc, Kálló, Sóshartyán, Szátok). Ezeken a településeken magas a termékenység és alacsony a népesség iskolázottsági szintje. Történeti áttekintés A megyében évtizedek óta csökken a házasok aránya, amit a nőtlenek, a hajadonok, az elváltak és az özvegyek hányadának növekedése kísér ban a népesség 18 százaléka volt nőtlen, hajadon. Ez az arány 1980-ig valamelyest mérséklődött, ezt követően emelkedett. A házasok hányada között 71 százalékról 46 százalékra csökkent. Az elmúlt évtizedekben a férfiaknál mindig magasabb volt a nőtlenek és házasok aránya, mint a nőknél a hajadonoké és a házasoké. A születések száma évtizedek óta csökken. A házas nők termékenysége magasabb, mint a hajadonoké, valamint az elváltaké. A száz 15 éves és idősebb házas nőre jutó gyermekek száma 1990-ig mérséklődött, ezt követően emel- 16 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, Területi adatok

17 kedett. A hajadonok és elváltak termékenysége 1980-tól folyamatosan növekedett. Az 1980-as népszámlálás adatai alapján a 15 éves és idősebb nők 19 százalékának nem volt élveszületett gyermeke, 25 százalékuk egy gyermeket, 34 százalékuk két gyermeket, 12 százalékuk három gyermeket, 11 százalékuk négy és több gyermeket hozott a világra re 1980-hoz képest jelentősen emelkedett a két gyermeket szült nők és csökkent a négy és több gyermeknek életet adók aránya. Helyünk az országban A megyében a nőtlen, hajadon családi állapotú személyek aránya alacsonyabb, a házasoké és özvegyeké magasabb az országosnál. A száz 15 éves és idősebb nőre jutó összes élveszületett gyermekek száma a megyében 13-mal nagyobb az országos átlagnál. A megyében az országosnál magasabb az egy, a két és a három, valamint a négy és több gyermeknek életet adó nők részesedése, viszont alacsonyabb a gyermeket nem szült nők aránya Iskolázottság, nyelvtudás Nógrád megye népességének iskolázottsága folyamatosan javul. Növekszik a közép- és felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezők népességen belüli aránya, és egyre kevesebb azok hányada, akik alapfokú végzettséggel sem rendelkeznek. A október 1-jei adatok alapján Nógrád megye 15 éves és idősebb népességének 0,6 százaléka az általános iskola első osztályát sem fejezte be, 0,5 százaléka az 1 3. évfolyamot, 1,4 százaléka a 4 5. évfolyamot, 4,7 százaléka a 6 7. osztályt végezte el. A népesség 33 százalékának legmagasabb befejezett iskolai végzettsége az általános iskola 8. osztálya, 23 százalékának a középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevél, 27 százalékának az érettségi, 10 százalékának az egyetemi vagy főiskolai oklevél október 1-jén a férfiaknál egyedül a középfokú iskolát érettségi nélkül, szakmai oklevéllel végzettek aránya haladta meg a nőkét. A két nem legmagasabb iskolai végzettség szerinti struktúrájában e végzettségi szintben volt legnagyobb a különbség. Településtípusonként eltérő a megye 15 éves és idősebb népességének iskolai végzettség szerinti öszszetétele. A évi népszámlálás adatai alapján Salgótarjánban és a megye többi öt városában élők iskolai végzettsége magasabb, mint a községekben élőké. Salgótarján népességének 33 százaléka érettségivel, 16 százaléka diplomával rendelkezett. A többi városban nagyobb arányban voltak azok, akik a középfokú iskolát érettségi nélkül, szakmai oklevéllel végezték, mint a megyeszékhelyen. A községekben lakóknak az érettségi 22, a diploma 7,1 százalékuknak jelentette a legmagasabb befejezett iskolai végzettséget 2011-ben ábra A 15 éves és idősebb népesség megoszlása legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint, nemenként Nógrád megye 17

18 A október 1-jei népszámlálás adatai alapján a megyében a 10 éves és idősebb népesség 0,6 százaléka az általános iskola első évfolyamát sem végezte el. Arányuk a nők körében 0,7, a férfiaknál 0,5 százalék. A megfelelő korú népességen belüli hányaduk egyik korcsoportban sem kimagasló: a 70 évnél fiatalabbak esetében sehol sem érte el az egy százalékot, a éves korosztálynál 1,2 százalék, a 75 éves és idősebbeknél 1,8 százalék. A megyében tíz év alatt 31 százalékkal mérséklődött azok száma, akik az általános iskola első évfolyamát sem végezték el ben a 15 éves és idősebb népesség 93 százalékának volt befejezett általános iskolai végzettsége, a férfiak 95, a nők 90 százalékának. Összességében számuk 3 százalékkal, 160,5 ezer főre bővült 2001-hez képest. Az általános iskolai végzettséggel rendelkezők 51 százaléka nő, 49 százaléka férfi volt. A nemenkénti arány tíz év alatt egy százalékponttal a nők előnyére változott ábra A legalább érettségizettek aránya a 18 éves és idősebb népességben, 2011 (%) Nógrád megyében a 18 éves és idősebbek 39 százalékának volt legalább érettségije. A legalább érettségivel rendelkezők száma 2001 és 2011 között 22 százalékkal nőtt, ezen belül a nőké 24, a férfiaké 20 százalékkal. Az érettségizett férfiak aránya a népszámlálási adatok alapján 1980-ig meghaladta a nőkét. Ezt követően fordulat állt be és 2011-ben már 13 százalékponttal magasabb volt a nők körében az érettségizettek aránya, mint a férfiaknál. A és évesek között a legnagyobb a legalább érettségivel rendelkezők aránya (56, illetve 55 százalék), ami a éves korcsoportokban 37, illetve 49 százalék között mozgott. A 65 éves és idősebb korcsoportban alacsonyabb ez az arány. Nógrád megyében az érettségizettek aránya összességében a nőknél magasabb, mint a férfiaknál, ezen belül korcsoportonként a 65 évnél fiatalabbaknál. A 25 éves és idősebb népesség 11 százaléka rendelkezett egyetemi vagy főiskolai oklevéllel. A megfelelő korú népességen belül a 70 év alatti korcsoportokban mindenhol meghaladta a diplomások aránya a tíz százalékot. Egyetemi vagy főiskolai oklevéllel a 25 29, valamint a évesek 17, illetve 15 százaléka rendelkezett. Az ennél idősebb korcsoportokban az életkor emelkedésével párhuzamosan arányuk 2001-hez képest csökkent: a évesek 7,2, a 75 év felüliek 4,7 százaléka volt diplomás a évi népszámláláskor. A megyében az egyetemi vagy főiskolai oklevelet szerzett személyek 57 százaléka nő volt, ami a évinél 6,9 százalékponttal magasabb között a nők iskolai végzettsége nagyobb ütemben emelkedett, mint a férfiaké, főként a diplomásoké. Az érettségizettek 18 éves és idősebb népességen belüli aránya a nőknél 32-ről 41 százalékra, a férfiaknál 28-ról 36 százalékra növekedett. A diplomások részesedése a 25 éves és idősebb népességen belül a nőknél 7,3-ról 12 százalékra, a férfiaknál 8,4-ről 11 százalékra nőtt. Településtípusonként vizsgálva a 15 éves és idősebb népességen belül a legalább általános iskola 8. évfolyamát elvégzett személyek aránya a megyeszékhelyen és a többi városban kedvezőbb a megyei átlagnál. A községek megfelelő korú népességének 91 százaléka fejezte be az általános iskolát. A 18 éves és idősebb népességen belül a megyeszékhelyen rendelkeztek legnagyobb arányban legalább érettségivel, 12 százalékponttal magasabb hányadban, mint a megyében átlagosan. A községekben az érettségizettek aránya 60 százaléka a megyeszékhelyének. Salgótarjánban a 25 éves és idősebb népességen belül az egyetemi, főiskolai oklevéllel rendelkezők aránya 18 százalék, ami 6,5 százalékponttal magasabb a megyei átlagnál. A többi öt városban a megfelelő korú népességen belül 15 százalék, a községekben 8 százalék volt a diplomások hányada. 18 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, Területi adatok

19 tábla A népesség iskolai végzettsége, 2011 A 15 éves A 18 éves A 25 éves (%) Településtípus legalább az általános iskola 8. évfolyamát elvégezték és idősebb népességből azok aránya, akik legalább érettségivel rendelkeznek egyetemi, főiskolai oklevéllel rendelkeznek Megyeszékhely 95,8 51,2 17,9 Többi város 95,4 48,4 15,1 Városok összesen 95,6 49,6 16,4 Községek 90,7 30,8 7,8 Megye összesen 92,8 38,8 11,4 A 10 éves és idősebbek közül az általános iskola első osztályát sem végzettek aránya a városok közül Balassagyarmaton magas, a községek esetében Nógrádszakálon, Bercelen, Ipolyszögön, Endrefalván és Hugyagon. Az általános iskola 8. évfolyamát a 15 éves és idősebb népességen belül legkisebb arányban Nógrádszakálon (78 százalék) végezték el. A 18 éves és idősebb népességből az érettségivel rendelkezők hányada Endrefalván (12 százalék) a legalacsonyabb, illetve további 11 községben 20 százalék alatti. Magyarországon legutóbb a évi népszámlálás során térképezték fel teljes körűen a lakosság idegennyelv-ismeretét. Mindenki saját értékítélete szerint nyilatkozott nyelvtudásáról. Nógrád megye lakosságának idegennyelv-tudása kissé javult 2001-hez képest (az anyanyelvi kérdésre válaszoló magyar anyanyelvű népesség adatai alapján). Beszélt nyelv A csak magyarul beszélő magyar anyanyelvű népesség száma a évi népszámlálás óta csökkent, a más nyelvet is beszélőké emelkedett a kérdésre válaszolók körében, ami 5,3 százalékpontos arányeltolódást eredményezett a más nyelvet is beszélők esetében. A magyar anyanyelvű megyei népesség körében az idegen nyelvek közül az angol volt a legnépszerűbb, aránya a legnagyobb mértékben 4,1 százalékponttal növekedett tíz év alatt. Az angol nyelvet 15,1 ezer fő beszélte, mely 57 százalékkal több, mint a évi népszámláláskor. Ezt követte a német nyelv, amit a magyar anyanyelvűek közül 9,6 ezren (2001-hez képest 4,3 százalékkal többen) jelöltek meg. Ez az anyanyelvi kérdésre válaszolók 5,4 százalékát jelentette. Harmadikként a roma nyelvet emelhetjük ki, amit 2011-ben a magyar anyanyelv mellett 3,8 ezer fő beszélt tábla A magyar anyanyelvű népesség idegennyelv-tudása fő a válaszolók százalékában fő a válaszolók százalékában Csak magyarul beszél , ,8 Más nyelvet is beszél , ,2 Ebből: angol , ,6 német , ,4 roma , , Nógrád megye 19

20 Történeti áttekintés Nógrád megye lakosságának képzettségi szintje folyamatosan emelkedik, növekszik a közép-, illetve a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya. Ezt a folyamatot részben a nemzedékváltás okozza, hiszen a fiatalabb korosztályok képzettebbek, mint az idősebbek ban a 10 éves és idősebb népesség 3,7 százaléka nem végezte el az általános iskola első évfolyamát sem. A évi népszámláláskor 1,2 ezer fő nem végezte el az általános iskola első évfolyamát sem, ami 16 százaléka az évinek. A népszámlálási adatok alapján 1960-ban a 15 éves és idősebb népesség 27 százaléka, 1970-ben 45 százaléka rendelkezett általános iskolai végzettséggel. Arányuk 1980-ra 60 százalékra emelkedett. Ez a tendencia folytatódott, így 2011-re elérte a 93 százalékot. A 18 éves és idősebbek közül a legalább érettségivel rendelkezők aránya 1970-ben 11, 1980-ban 18, 1990-ben 23, 2001-ben 30 százalék volt ben a megyében a megfelelő korú népesség 39 százaléka rendelkezett legalább középiskolai érettségivel. Nógrád megyében a diplomások aránya is folyamatosan bővül. Az évi népszámláláskor a 25 éves és idősebb népesség 2,4 százaléka rendelkezett egyetemi vagy főiskolai oklevéllel, 1980-ban a megfelelő korú népesség 4,1 százaléka ben már 6,7 százaléka, 2011-ben 11 százaléka diplomás volt. Ez az arány tíz év alatt 3,6 százalékponttal növekedett. Az érettségizettek esetében a megfelelő korú népességen belül a nemenkénti megoszlás a férfiaknak kedvezett 1980-ig ben az érettségivel rendelkezőknek már 53 százaléka nő volt. A 25 éves és idősebb népességen belül a diplomás nők férfiakhoz viszonyított alacsonyabb aránya volt a jellemző 1990-ig ben az egyetemi, illetve főiskolai oklevéllel rendelkezők 57 százaléka már nő volt ban Nógrád megye népességének 7,8 százaléka beszélt anyanyelvén kívül idegen nyelvet is, ezen belül 53 százalékuk szlovákul, 14 százalékuk németül és 13 százalékuk romául. Az anyanyelvén kívül idegen nyelvtudással rendelkezett 1990-ben a megye népességének 6 százaléka. Legmagasabb arányban a szlovákul (28 százalék) beszélők voltak, amit a német (17 százalék) és a roma (16 százalék) nyelv követett ben a megyei népességen belül idegen nyelvet beszélők aránya 1,4-szer nagyobb volt, mint 1960-ban. A évi népszámláláskor az angol lett a legnépszerűbb nyelv, amit az anyanyelvén kívül idegen nyelvet beszélő népesség 40 százaléka jelölt meg. Helyünk az országban Magyarországon az iskolai végzettséget vizsgálva az általános iskola első évfolyamát sem végzettek 10 éves és idősebb népességen belüli aránya a legnagyobb Szabolcs-Szatmár-Beregben (egy százalék), Borsod-Abaúj-Zemplénben és Somogyban (egyaránt 0,8 százalék) volt. Nógrád megyében a megfelelő korú népesség 0,6 százaléka tartozott ide. Az általános iskola 8. évfolyamát a 15 éves és idősebb népességen belül legmagasabb hányadban (97 százalékban) Győr-Moson-Sopronban végezték el, melytől Nógrád megye 4 százalékponttal maradt el. A 18 éves és idősebb népesség 39 százaléka legalább érettségivel rendelkezett a megyében. Ez az arány az országostól 10 százalékponttal maradt el október 1-jén a 25 éves és idősebb népesség 19 százalékának volt egyetemi vagy főiskolai oklevele az országban, Nógrád megyében ennél 8 százalékponttal kisebb hányadának, ami a legalacsonyabb megyei érték október 1-jén Nógrád megye népességének 73 százaléka csak anyanyelvén, 14 százaléka az anyanyelvén kívül más nyelven is beszélt. Az anyanyelvi kérdésre a megyei népesség 13 százaléka nem válaszolt. Az anyanyelvén kívül más nyelvet is beszélők legnagyobb hányada (57 százaléka) a évesekhez tartozott. Az angol nyelvismeretet 75 százalékban, a németet 62 százalékban, a romát 41 százalékban a éves korosztályba tartozók jelölték meg a évi népszámláláskor. Az anyanyelvén kívül más nyelvet is beszélők 52 százaléka nő, 48 százaléka férfi volt Gazdasági aktivitás Nógrád megyében a népesség gazdasági aktivitás szerinti összetétele pozitív irányban változott a 2001-es és a 2011-es népszámlálás között. A gazdaságilag aktív népesség száma 84,3 ezerről 86,4 ezer főre növekedett. Az inaktív keresők részesedése nagyrészt a nyugdíjkorhatár emelése miatt, az eltartottak aránya elsősorban az évről évre mérséklődő születésszám következtében egyaránt 2,2 százalékponttal esett vissza. Településenként nagyon változó a népesség gazdasági aktivitás szerinti összetétele. A városok közül 20 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, Területi adatok

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.5. Borsod-Abaúj-Zemplén megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.5. Borsod-Abaúj-Zemplén megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.5. Borsod-Abaúj-Zemplén megye Miskolc, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-401-9

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.10. Heves megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.10. Heves megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.10. Heves megye Miskolc, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-406-4 Készült a Központi

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.10. Heves megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.10. Heves megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.10. Heves megye Miskolc, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-406-4 Készült a Központi

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.5. Borsod-Abaúj-Zemplén megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.5. Borsod-Abaúj-Zemplén megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.5. Borsod-Abaúj-Zemplén megye Miskolc, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-401-9

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Pécs, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-999-9 Készült a Központi

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.19. Veszprém megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.19. Veszprém megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.19. Veszprém megye Veszprém, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-415-6 Készült a

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.17. Tolna megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.17. Tolna megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.17. Tolna megye Pécs, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-413-2 Készült a Központi

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.16. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.16. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.16. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Debrecen, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-412-5

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.15. Somogy megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.15. Somogy megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.15. Somogy megye Pécs, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-411-8 Készült a Központi

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.11. Jász-Nagykun-Szolnok megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.11. Jász-Nagykun-Szolnok megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.11. Jász-Nagykun-Szolnok megye Debrecen, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-407-1

Részletesebben

10. 10. Vallás, felekezet

10. 10. Vallás, felekezet 10. 10. Vallás, felekezet Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 10. Vallás, felekezet Budapest, 2014 Központi Statisztikai Hivatal, 2014 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-356-5 Készült

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.9. Hajdú-Bihar megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.9. Hajdú-Bihar megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.9. Hajdú-Bihar megye Debrecen, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-405-7 Készült

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.12. Komárom-Esztergom megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.12. Komárom-Esztergom megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.12. Komárom-Esztergom megye Veszprém, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-408-8 Készült

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.16. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.16. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.16. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Debrecen, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-412-5

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.4. Békés megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.4. Békés megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.4. Békés megye Szeged, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-400-2 Készült a Központi

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.8. Győr-Moson-Sopron megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.8. Győr-Moson-Sopron megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.8. Győr-Moson-Sopron megye Győr, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-404-0 Készült

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.18. Vas megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.18. Vas megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.18. Vas megye Győr, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-414-9 Készült a Központi

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.7. Fejér megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.7. Fejér megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.7. Fejér megye Veszprém, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-403-3 Készült a Központi

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.20. Zala megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.20. Zala megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.20. Zala megye Győr, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-416-3 Készült a Központi

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.14. Pest megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.14. Pest megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.14. Pest megye Budapest, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-410-1 Készült a Központi

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Országos adatok

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Országos adatok Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Országos adatok Budapest, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-417-0 Készült a Központi Statisztikai

Részletesebben

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024 CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

Részletesebben

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Népesség, népmozgalom Magyarországon az 1980-as évek elejére új demográfiai helyzet állt elő. A XX. század korábbi évtizedeit

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.19. Veszprém megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.19. Veszprém megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.19. Veszprém megye Veszprém, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-415-6 Készült a

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok Pest megye

Központi Statisztikai Hivatal ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok Pest megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.14. Pest megye Budapest, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-410-1 Készült a Központi

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK 2. szám Demográfiai jellemzők Gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság Háztartás, család Lakáskörülmények

Részletesebben

Vukovich Gabriella: Egyedülálló szülők és gyermeküket egyedül nevelő szülők

Vukovich Gabriella: Egyedülálló szülők és gyermeküket egyedül nevelő szülők Vukovich Gabriella: Egyedülálló szülők és gyermeküket egyedül nevelő szülők (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Vukovich Gabriella (1999): Egyedülálló

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL 2015. november 2. Tartalomjegyzék Fogalmak... 4 Demográfia népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság... 6 Halálozás (mortalitás)

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.2. Bács-Kiskun megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.2. Bács-Kiskun megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.2. Bács-Kiskun megye Szeged, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-398-2 Készült a

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.6. Csongrád megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.6. Csongrád megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.6. Csongrád megye Szeged, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-402-6 Készült a Központi

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.2. Bács-Kiskun megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.2. Bács-Kiskun megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.2. Bács-Kiskun megye Szeged, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-398-2 Készült a

Részletesebben

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Népesség Az EU 28 tagállamának népessége 508 millió fő, amelynek alig 2%-a élt on 2015 elején. Hazánk lakónépessége 2015. január

Részletesebben

A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN

A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN A VIZSGÁLT TERÜLET ÉS DEMOGRÁFIAI MUTATÓK A vizsgált terület lehatárolása Az állandó népesség számának alakulása A határ menti régió

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 11. Fogyatekossäggal elök

Központi Statisztikai Hivatal. 11. Fogyatekossäggal elök Központi Statisztikai Hivatal. EVI NEPSZÄMLÄLÄS 11. Fogyatekossäggal elök Budapest, 2014 TARTALOM Bevezetö 5 Täbläzatok 7 1. A fogyatekossäggal elök visszatekintö adatai 11 2. A fogyatekossäggal elök reszletes

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE Magyarország népessége az első hivatalos népszámláláskor (1870) a mai területre számítva 5 011 310 fő volt, a 2005. április 1-jei eszmei időpontú mikrocenzus adatai alapján 10 090

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. 2005. ÉVI MIKROCENZUS 9. Iskolázottsági adatok

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. 2005. ÉVI MIKROCENZUS 9. Iskolázottsági adatok KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL 2005. ÉVI MIKROCENZUS 9. Iskolázottsági adatok BUDAPEST, 2006 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2006 ISBN-10: 963-235-055-3 (nyomdai) ISBN-13: 978-963-235-055-4 (nyomdai) ISBN-10:

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE Az időskorúak főbb demográfiai jellemzői Magyarország népesedési viszonyait az elmúlt negyedszázadban fogyás és öregedés jellemezte. A mikrocenzus időpontjában, 2005. április 1-jén

Részletesebben

Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben. L. Rédei Mária, D.Sc.

Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben. L. Rédei Mária, D.Sc. Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben L. Rédei Mária, D.Sc. Miből élünk jövőre? És Hosszútávon? XIX. Országos Urbanisztikai Konferencia, 2013. 04.17-19. Mosonmagyaróvár Megállapítható

Részletesebben

16. 16. A családtípusok jellemzői

16. 16. A családtípusok jellemzői 16. 16. A családtípusok jellemzői Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 16. A családtípusok jellemzői Budapest, 2015 Központi Statisztikai Hivatal, 2015 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-476-7

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

LUDÁNYHALÁSZI NÉPMOZGALMI ÉS LAKÁSADATAI

LUDÁNYHALÁSZI NÉPMOZGALMI ÉS LAKÁSADATAI Központi Statisztikai Hivatal Nógrád Megyei Igazgatóság 1. számú melléklet LUDÁNYHALÁSZI NÉPMOZGALMI ÉS LAKÁSADATAI Másodlagos publikálás, valamint az adatok más felhasználó részére történő átadása csak

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A MAGUKAT BAPTISTÁNAK VALLÓK SZOCIODEMOGRÁFIAI SAJÁTOSSÁGAI. Készítették: Kocsis-Nagy Zsolt Lukács Ágnes Rövid Irén Tankó Tünde Tóth Krisztián

A MAGUKAT BAPTISTÁNAK VALLÓK SZOCIODEMOGRÁFIAI SAJÁTOSSÁGAI. Készítették: Kocsis-Nagy Zsolt Lukács Ágnes Rövid Irén Tankó Tünde Tóth Krisztián A MAGUKAT BAPTISTÁNAK VALLÓK SZOCIODEMOGRÁFIAI SAJÁTOSSÁGAI Készítették: Kocsis-Nagy Zsolt Lukács Ágnes Rövid Irén Tankó Tünde Tóth Krisztián 2013 1 Tartalomjegyzék 1. Előszó...3 2. Bevezető...3 3. A baptisták

Részletesebben

A NYUGDÍJASOK ÉS JÁRADÉKOSOK HELYZETE 2007 ELEJÉN A DÉL-DUNÁNTÚLON

A NYUGDÍJASOK ÉS JÁRADÉKOSOK HELYZETE 2007 ELEJÉN A DÉL-DUNÁNTÚLON Központi Statisztikai Hivatal Pécsi Igazgatósága A NYUGDÍJASOK ÉS JÁRADÉKOSOK HELYZETE 2007 ELEJÉN A DÉL-DUNÁNTÚLON Száma: 8 / 2007 Pécs, 2007. december Központi Statisztikai Hivatal Pécsi Igazgatóság,

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZGYŰLÉS 2013. NOVEMBER 28-I TESTÜLETI ÜLÉSÉRE

ELŐTERJESZTÉS A KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZGYŰLÉS 2013. NOVEMBER 28-I TESTÜLETI ÜLÉSÉRE Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi főosztály ELŐTERJESZTÉS A KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZGYŰLÉS 2013. NOVEMBER 28-I TESTÜLETI ÜLÉSÉRE Tárgy: A 2011. évi népszámlálás tapasztalatai Komárom-Esztergom

Részletesebben

7. Iskolázottsági adatok

7. Iskolázottsági adatok 7. 7. Iskolázottsági adatok Központi Statisztikai Hivatal. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 7. Iskolázottsági adatok Budapest, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-353-1 Készült

Részletesebben

Elôzetes adatok A NÉPESSÉG ÉS A LAKÁSÁLLOMÁNY JELLEMZÔI

Elôzetes adatok A NÉPESSÉG ÉS A LAKÁSÁLLOMÁNY JELLEMZÔI 2. Elôzetes adatok A NÉPESSÉG ÉS A LAKÁSÁLLOMÁNY JELLEMZÔI 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 2. Előzetes adatok A népesség és a lakásállomány jellemzői Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 2. Előzetes

Részletesebben

Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján. Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék

Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján. Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék 6 5 4 3 2 1 A Föld népességszám-változása az utóbbi kétezer évben (adatforrás:

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

SZEGED NÉPESSÉGÉNEK DEMOGRÁFIAI ÉS LAKÁSHELYZETE

SZEGED NÉPESSÉGÉNEK DEMOGRÁFIAI ÉS LAKÁSHELYZETE Központi Statisztikai Hivatal SZEGEDI IGAZGATÓSÁGA SZEGED NÉPESSÉGÉNEK DEMOGRÁFIAI ÉS LAKÁSHELYZETE, 2007. október KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL SZEGEDI IGAZGATÓSÁGA, 2007 ISBN 978-963-235-145-2 (nyomtatott)

Részletesebben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Népmozgalom, 2012* 1. ábra. A népesség nem és korcsoport szerint, 2013. január 1. +

Népmozgalom, 2012* 1. ábra. A népesség nem és korcsoport szerint, 2013. január 1. + 213/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VII. évfolyam 3. szám 213. április 25. Népmozgalom, 2* A tartalomból 1 Összefoglaló 2 Természetes és tényleges szaporodás, fogyás 2 Születés

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI IGAZGATÓSÁGA A FOGLALKOZTATÁS ÉS A MUNKANÉLKÜLISÉG TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI AZ ELMÚLT 55 ÉVBEN

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI IGAZGATÓSÁGA A FOGLALKOZTATÁS ÉS A MUNKANÉLKÜLISÉG TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI AZ ELMÚLT 55 ÉVBEN KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI IGAZGATÓSÁGA A FOGLALKOZTATÁS ÉS A MUNKANÉLKÜLISÉG TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI AZ ELMÚLT 55 ÉVBEN Miskolc, Eger, Salgótarján 2006 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI

Részletesebben

14. 14. A népesség iskolázottsága

14. 14. A népesség iskolázottsága 14. 14. A népesség iskolázottsága Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 14. A népesség iskolázottsága Budapest, 2014 Központi Statisztikai Hivatal, 2014 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-471-2

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban

Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban Előadó: Zagyiné Honti Éva Igazgató-helyettes Szervezetünkről Nemzetgazdasági Minisztérium Közigazgatási Minisztérium Foglalkoztatási Hivatal Kormányhivatal

Részletesebben

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS Pályázó: Tét Város Önkormányzata Készítette: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. Alvállalkozó: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. szeptember Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2 Tartalom Bevezető...2 Ipar...2 Építőipar...4 Idegenforgalom...6

Részletesebben

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség 2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség A kilencvenes években a több évtizedes szünet után tömegesen jelentkező munkanélküliség, az ország területi társadalmi folyamatainak meghatározó elemévé vált.

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG STATISZTIKAI ZSEBKÖNYVE

AZ ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG STATISZTIKAI ZSEBKÖNYVE 8 AZ ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG STATISZTIKAI ZSEBKÖNYVE 2008 Kiadja az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Budapest, XIII. Visegrádi u. 49. Postacím: 1392 Bp. Pf. 251. Telefon: 270-8000;

Részletesebben

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020.

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1. melléklet a /2016.(IV.28.) Öh.sz.határozathoz SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS Elvi alapok meghatározása Jövőkép Alapelvek és értékek

Részletesebben

A kistelepülések helyzete az Alföldön

A kistelepülések helyzete az Alföldön A kistelepülések helyzete az Alföldön Központi Statisztikai Hivatal Szeged 2009. augusztus Központi Statisztikai Hivatal, 2009 ISBN 978-963-235-261-9 (internet) ISBN 978-963-235-260-2 (nyomdai) Felelős

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2 Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 211/2 Központi Statisztikai Hivatal 211. szeptember Tartalom Összefoglaló... 2 Ipar... 2 Építőipar... 4 Idegenforgalom... 6 Gazdasági szervezetek...

Részletesebben

A termékenység területi különbségei

A termékenység területi különbségei 2009/159 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu III. évfolyam 159. szám 2009. november 19. A termékenység területi különbségei A tartalomból 1 A termékenység szintjének területi változása

Részletesebben

A népmozgalom területi különbségei

A népmozgalom területi különbségei Internetes kiadvány www.ksh.hu Központi 2009. október Statisztikai Hivatal ISBN 978-963-235-262-6 A népmozgalom területi különbségei Tartalom Összefoglaló... 2 A népesség száma és szerkezete... 3 Élveszületés...

Részletesebben

1. Bevezető. 2. Zenta Község népessége 2002-ben

1. Bevezető. 2. Zenta Község népessége 2002-ben 1. Bevezető Zenta népességének demográfiai folyamatai nem érthetőek meg Vajdaság demográfiai folyamatai nélkül. Egy községben vagy településen végbemenő demográfiai folyamatokat meghatározó tényezőket

Részletesebben

Népmozgalom, 2009. január december

Népmozgalom, 2009. január december 21/42 Összeállította: Központi Statisztikai hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 42. szám 21. március 23. Népmozgalom, 29. január december A tartalomból 1 Összefoglaló 2 Házasságkötés, válás 3 Születés, terhességmegszakítás

Részletesebben

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői Bács-Kiskun megyében, 2015 januárjában egy év távlatában csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma 1456 fővel (5,6%-kal). A nyilvántartott álláskeresők

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

Nemzeti és etnikai kisebbségek Magyarországon (a 2001. évi népszámlási adatok rövid összefoglalása)

Nemzeti és etnikai kisebbségek Magyarországon (a 2001. évi népszámlási adatok rövid összefoglalása) Tóth Ágnes - Vékás János Nemzeti és etnikai kisebbségek Magyarországon (a 2001. évi népszámlási adatok rövid összefoglalása) Etnikai-nemzeti Kisebbségkutatató Intézet www.mtaki.hu A népszámlálás módszertana

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15. STATISZTIKAI TÜKÖR A népesedési folyamatok társadalmi különbségei 214/126 214. december 15. Tartalom Bevezető... 1 1. Társadalmi különbségek a gyermekvállalásban... 1 1.1. Iskolai végzettség szerinti különbségek

Részletesebben

FEJES LÁSZLÓ. Sajóbábony

FEJES LÁSZLÓ. Sajóbábony FEJES LÁSZLÓ Sajóbábony Sajóbábony Miskolctól 13 km-re északra, a Bükk hegység keleti lankáinak (közelebbről a Tardonai-dombságnak) és a Sajó-medencének találkozásánál fekszik. A település két markánsan

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Készítette: Darida Zsuzsa köztisztviselő 2013. június 27. Felülvizsgálva: 2015. június 25. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA Munkaügyi Központja FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA 1 1. Vezetői összefoglaló 1.1 Főbb megyei munkaerő-piaci adatok 2013-ban a nyilvántartásban szereplő álláskeresők száma a 2012. decemberi értékről

Részletesebben

Népmozgalom, 2007. január december

Népmozgalom, 2007. január december 28/13 Összeállította: Népességstatisztikai fõosztály Népmozgalmi statisztikai osztály www.ksh.hu II. évfolyam 13. szám 28. március 18. Népmozgalom, 27. január december A tartalomból 1 Összefoglaló 2 Házasságkötés,

Részletesebben

Demográfiai, háztartási jellemzők

Demográfiai, háztartási jellemzők Acta Medicina et Sociologica Vol 5., 2014 9 Demográfiai, háztartási jellemzők Malakucziné Póka Mária Központi Statisztikai Hivatal, Debreceni Főosztály Abstract. The study presents the demographic and

Részletesebben

Családtípusok* és párkapcsolati formák változása a népszámlálási adatok tükrében

Családtípusok* és párkapcsolati formák változása a népszámlálási adatok tükrében 213/115 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VII. évfolyam 115. szám 214. január 13. Családtípusok* és párkapcsolati formák változása a népszámlálási adatok tükrében A tartalomból 1

Részletesebben

ISBN: 978-963-235-348-7 9 789632 353487 Elôzetes adatok KSH_kiadvanysorozat_kotet_1_borito_vonalkoddal.indd 1 2012.03.21. 9:57

ISBN: 978-963-235-348-7 9 789632 353487 Elôzetes adatok KSH_kiadvanysorozat_kotet_1_borito_vonalkoddal.indd 1 2012.03.21. 9:57 Elôzetes adatok Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 1. Előzetes adatok Budapest, 2012 Központi Statisztikai Hivatal, 2012 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-348-7 Készült a Központi

Részletesebben

Ügyfélelégedettség-mérés az egyenlõ bánásmód referensi ügyfélszolgálatokon 2009. október 1. - 2013. június 30.

Ügyfélelégedettség-mérés az egyenlõ bánásmód referensi ügyfélszolgálatokon 2009. október 1. - 2013. június 30. TÁMOP-5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése Ügyfélelégedettség-mérés az egyenlõ bánásmód referensi ügyfélszolgálatokon 2009. október 1.

Részletesebben

Társadalmi jellemzõk, 2006. Társadalmi jellemzõk, 2006. Központi Statisztikai Hivatal

Társadalmi jellemzõk, 2006. Társadalmi jellemzõk, 2006. Központi Statisztikai Hivatal Társadalmi jellemzõk, 2006 Társadalmi jellemzõk, 2006 Ára: 2000,- Ft Központi Statisztikai Hivatal KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL TÁRSADALMI JELLEMZÕK, 2006 Budapest, 2007 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL,

Részletesebben

FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA

FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA GYŐR 2008. Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISBN 978-963-235-218-3 Felelős szerkesztő: Nyitrai József igazgató További

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglaló...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...4 Beruházás...5 Ipar...6

Részletesebben

2014/28 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/28 STATISZTIKAI TÜKÖR 214/28 STATISZTIKAI TÜKÖR 214. március 2. Népmozgalom, 213 Tartalom Összefoglaló...1 Természetes és tényleges szaporodás, fogyás...2 Születés...2 Terhességmegszakítás...3 Házasságkötés...3 Válás...4 Halálozás...4

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglaló... 2 Demográfia...... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6 Mezőgazdaság...

Részletesebben

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása Munkaerőpiaci információk a Közép-Dunántúlon A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása 2008. 1. A régió területi, földrajzi, népesség jellemzői A Közép-dunántúli régió

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás... 7 Mezőgazdaság... 8 Ipar...

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN GYŐR 2006. május KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN ISBN 963 215 974 8 ISBN

Részletesebben

Nyugdíjasok, nyugdíjak 2008

Nyugdíjasok, nyugdíjak 2008 Nyugdíjasok, nyugdíjak 2008 Központi Statisztikai Hivatal Központi Statisztikai Hivatal NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK, 2008 Veszprém, 2008. július 15. Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISBN 978-963-235-175-9

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. szeptember 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Központi Statisztikai Hivatal 2012. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot 11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot Egy, a munkához kapcsolódó egészségi állapot változó ugyancsak bevezetésre került a látens osztályozási elemzés (Latent Class Analysis) használata

Részletesebben

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010*

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* 2012/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 3. szám 2012. január 18. A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* Tartalomból 1

Részletesebben

Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség. Jóváhagyta: TÁJÉKOZTATÓ

Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség. Jóváhagyta: TÁJÉKOZTATÓ Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség Jóváhagyta: Jóváhagyta: Mező Barna igazgató Mező Barna Igazgató TÁJÉKOZTATÓ Püspökladány Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. november hónapban

Részletesebben

A HÁZASSÁGKÖTÉSEK ÉS A VÁLÁSOK ALAKULÁSA BUDAPESTEN

A HÁZASSÁGKÖTÉSEK ÉS A VÁLÁSOK ALAKULÁSA BUDAPESTEN A HÁZASSÁGKÖTÉSEK ÉS A VÁLÁSOK ALAKULÁSA BUDAPESTEN NOVOTNYNÉ PLETSCHER HEDVIG A budapesti házasságkötések gyakorisága a század folyamán a legutóbbi időkig alig változott: lényegében 10 ezrelék körül állandósult.

Részletesebben