Központi Statisztikai Hivatal ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Országos adatok

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Országos adatok"

Átírás

1 Központi Statisztikai Hivatal ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Országos adatok Budapest, 2013

2 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN ö ISBN Készült a Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálási főosztályán, az Informatikai főosztály és a Tájékoztatási főosztály közreműködésével Felelős kiadó: Dr. Vukovich Gabriella elnök Főosztályvezető: Waffenschmidt Jánosné Összeállították: Bojer Anasztázia, Kovács Marcell, Simor Éva, Vörös Csabáné, Waffenschmidt Jánosné Közreműködött: Kátainé Csincsák Éva, Mag Kornélia, Bartha Krisztián, Csordás Gábor, Jankovics Noémi, Nagyné Forgács Eleonóra, Varga Évi A táblázó programot készítette: Papp Márton A kéziratot gondozták: Benedek Szabolcs, Polónyi Katalin Tördelőszerkesztők: Bada I. Csilla, Bulik László, Dobróka Zita, Gyulai Katalin, Kerner-Kecskés Beatrix, Simonné Horváth Gabriella, Trybek Krisztina, Weisz Tamás További információ: Kovács Marcell Telefon: (+36-1) , Internet: (+36-1) (telefon), (+36-1) (fax) Borítóterv: Lounge Design Kft. Nyomdai kivitelezés: Xerox Magyarország Kft

3 Tartalom Köszöntöm az Olvasót!...5 Összefoglaló A népesség száma és jellemzői A népesség száma, népsűrűség Kormegoszlás, a férfiak és a nők száma Családi állapot Iskolázottság, nyelvtudás Gazdasági aktivitás Nemzetiség, anyanyelv Vallás Egészségi állapot Háztartások, családok A háztartások száma és összetétele A háztartások mérete, korösszetétele A családok száma és összetétele A családok mérete, a gyermekek száma A lakásállomány jellemzői A lakások száma A lakásállomány tulajdon és használati mód szerint A lakások mérete: alapterület, szobaszám A lakások felszereltsége, komfortossága A lakások és lakóik, laksűrűség...40 Táblázatok...41 Módszertani megjegyzések, fogalmak Országos adatok 3

4

5 Köszöntöm az Olvasót! A Központi Statisztikai Hivatal 2011 októberében hajtotta végre Magyarország 15. népszámlálását. A közvélemény mielőbbi tájékoztatása érdekében az adatfeldolgozás befejezését megelőzően, 2012 márciusában az összeírás során külön gyűjtött információk alapján közöltünk előzetes adatokat a népesség számáról és a lakásállományról októberében a népesség, a háztartások és a családok, valamint a lakásállomány legfontosabb országos jellemzőit, az elmúlt évtizedben történt változásokat bemutató kötetet készítettünk a kérdőívek mintegy 1 százalékát magában foglaló mintából származó becslések alapján. A feldolgozási folyamat befejeződése után megjelenő, 21 kötetből álló kiadványsorozatunkkal kezdjük meg a évi népszámlálás végleges adatainak közzétételét. A részletes területi adatok iránt a felhasználók különböző rétegeitől érkező információigény kielégítése érdekében elsőként a területi bontású táblákat és a települések, a járások és a kistérségek adatait is magukban foglaló megyei köteteket tesszük közzé. A honlapunkon (www.ksh.hu/nepszamlalas) és kevésbé részletezett adattartalommal papíron is megjelenő kiadványsorozatunkban összesen közel 4800, megyénként mintegy 200 táblával mutatjuk be a népesség demográfiai, iskolázottsági, gazdasági aktivitási, anyanyelvi, nemzetiségi, vallási és egészségi állapotra, a háztartások és a családok összetételére, méretére, valamint a lakásállomány összetételére vonatkozó adatainkat. Az országos összefoglaló régiónkénti, megyénkénti és településtípusonkénti, a fővárosi összeállítás kerületenkénti, a megyei pedig településtípusonkénti és településenkénti összesítéseket is tartalmaz. A települések adatait járásonként és kistérségenként, valamint a települések népességnagysága szerint közöljük. Az adat-összeállítások az első fejezetben korábbi népszámlálások adatait is közlik, lehetővé téve, hogy az elmúlt évtized részletes bemutatásán túl hosszabb időszak adatainak egybevetésével több évtizedes folyamatok is nyomon követhetők legyenek. Az ENSZ-ajánlásnak és az Európai Unió népszámlálási rendeletében előírt tartalomnak is megfelelő adatok módot adnak európai és Európán kívüli országokkal történő összehasonlításokra is. Tisztelettel ajánlom minden kedves felhasználónk figyelmébe a kiadványsorozatot, valamint a további, elsősorban a honlapunkon megjelenő népszámlálási közléseinket is. Dr. Vukovich Gabriella a Központi Statisztikai Hivatal elnöke 3. Országos adatok 5

6

7 Összefoglaló 1. A népesség száma és jellemzői 1.1. A népesség száma, népsűrűség október 1-jén Magyarország lakónépessége fő volt, 2001 óta 261 ezer fővel mérséklődött. A csökkenés a természetes fogyásból eredt, aminek mindössze egyharmadát tudta ellensúlyozni a nemzetközi vándorlás teljes időszakra számított egyenlege. Az elmúlt évtizedben a lakó- és tartózkodásihely-változtatások következtében a népesség nagymértékben az ország középső részére, kisebb mértékben pedig a nyugati területekre koncentrálódott. A népsűrűség 3 fővel tovább csökkent, 2011-ben 110 fő jutott egy négyzetkilométerre. Budapest után a legsűrűbben lakott terület Pest megye, itt átlagosan 191 fő, a legritkábban lakott pedig Somogy, itt 52 fő él egy négyzetkilométeren Kormegoszlás, a férfiak és a nők száma Csaknem 250 ezerrel kevesebb gyermekkorú, 171 ezerrel kevesebb éves és 92 ezerrel kevesebb éves élt 2011-ben Magyarországon, mint 2001-ben. A 60 évesek és idősebbek száma ugyanakkor csaknem 250 ezer fővel nőtt. Ezer férfira 1106 nő jutott, míg 2001-ben Az ország minden tizedik lakosa 70 éves vagy idősebb Családi állapot A házasságkötések számának csökkenése következtében a házas családi állapotú népesség aránya 44,4 százalékra esett vissza. Nagymértékben emelkedett a hajadon nők és nőtlen férfiak aránya, 2011-ben 32,6 százalék volt. Az özvegy családi állapotúak aránya alig változott, az elváltaké valamelyest tovább nőtt. A 15 éves és idősebb nőkre jutó élveszületett gyermekek száma 153-ról 147-re csökkent. Az ország területei között a termékenységben jelentős különbségek vannak: Budapesten mindössze 113, Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében 175 gyermek jut száz nőre Iskolázottság, nyelvtudás Az általános iskola 8. évfolyamánál alacsonyabb végzettségűek aránya 5 százalék alá csökkent re a felnőtt népesség csaknem fele érettségizett, vagy ennél is magasabb iskolai végzettséget szerzett. A felsőfokú végzettségűek aránya 11-ről 17 százalékra emelkedett. Nagyok a területi különbségek a diplomások arányában: a fővárosban 34, Nógrád megyében 11 százalék ben a magyar anyanyelvű népesség 25 százaléka beszélt a magyaron kívül legalább egy másik nyelvet, ez 6 százalékpontos emelkedés 2001-hez képest Gazdasági aktivitás Magasabb a gazdaságilag aktívak, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek száma és aránya. Jelentősen csökkent ugyanakkor az inaktív keresők, döntően a nyugdíjasok és a gyermekellátási támogatásokat igénybe vevők, valamint az eltartott népesség aránya. A gazdaságilag aktívak kormegoszlása jelentősen módosult: kisebb a 30 év alatti fiatalok száma, növekedett a és az éveseké, az 55 éven felülieké pedig több mint két és félszerese a évinek. Az aktivitási arány Budapesten 50, Komárom-Esztergom megyében 48, míg Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében egyaránt csak 41 százalék Nemzetiség, anyanyelv A magukat valamely hazai nemzetiséghez tartozónak vallók száma 2001 óta a legtöbb hazai nemzetiséget tekintve jelentős mértékben emelkedett. A legnépesebb hazai nemzetiség Magyarországon a cigányság október 1-jén 315 ezren vallották magukat cigány (roma) nemzetiséghez tartozónak, mintegy másfélszer annyian, mint 2001-ben. 186 ezer fővel a németeké a második legnagyobb létszámú hazai nemzetiség. A bevándorolt nemzetiségi csoportok közül legnagyobb létszámú az orosz közösség 13,3, ezer fővel. 3. Országos adatok 7

8 1.7. Vallás A nagy történelmi egyházakhoz tartozók száma csökkent, az egyházhoz, felekezethez nem tartozók száma jelentősen nőtt a kérdésre válaszoló népesség körében. A katolikusok száma 3 millió 871 ezer fő, a reformátusoké 1 millió 153 ezer fő és az evangélikusoké 215 ezer fő Egészségi állapot 2011-ben 457 ezer fő, a népesség 4,6 százaléka élt fogyatékkal. A tartós betegek száma 1 millió 648 ezer volt. 2. Háztartások, családok 2.1. A háztartások száma és összetétele A háztartások száma jelentősen emelkedett, 2011-ben meghaladta a négymilliót. A családháztartások túlnyomó többsége egycsaládos, alig fordul elő, hogy több család vezessen közös háztartást. Négy évtizeddel ezelőtt minden hatodik, 2011-ben már minden harmadik háztartásban egy személy élt. Az egyedülállók száma 1 millió 317 ezer fő A háztartások mérete, korösszetétele Száz háztartásra 236 személy jutott, 2001-ben még 257. A évi népszámlálásig mindig a kétszemélyes háztartások aránya volt a legmagasabb, 2011-ben azonban már egytagú háztartásból volt a legtöbb. A kétszemélyes háztartások száma 1 millió 202 ezer, az ennél nagyobb háztartások aránya népszámlálásról népszámlálásra csökken A családok száma és összetétele A családok száma 2011-ben 2 millió 713 ezer volt, a párkapcsolatok összes családon belüli részaránya meghaladta a 80 százalékot. A párkapcsolatokon belül egyre inkább tért hódítanak az élettársi kapcsolatok, számuk megközelítette a 405 ezret. Az egy szülő gyermekkel típusú családok száma 2011 októberében 537 ezer volt A családok mérete, a gyermekek száma 2011-ben száz családra átlagosan 287 személy jutott, míg tíz évvel korábban 291. A házastársi kapcsolaton alapuló családokban száz családra 299 személy jutott, száz élettársi kapcsolaton alapuló családban pedig 291 személy élt. A gyermekes családok több mint felében egy, egyharmadában kettő gyermeket neveltek, a három gyermeket nevelők részesedése 9 százalék. 3. A lakásállomány jellemzői 3.1. A lakások száma A évi népszámláláskor a lakásállomány nagysága volt, 8 százalékkal több a évinél. A lakásállomány 20,6 százaléka Budapesten, 50,8 százaléka a városokban, 28,6 százaléka a községekben található. A lakásállomány közel kétharmada téglából készült, 13,3 százaléka panel, 14,9 százalékuk vályog falazatú A lakásállomány tulajdon és használati mód szerint A lakott lakások 96,3 százaléka magánszemélyek, 2,7 százaléka a települési önkormányzatok, 1 százaléka egyéb intézmények, szervezetek tulajdonában van. Budapesten, a megyeszékhelyeken és a megyei jogú városokban az átlagosnál valamivel nagyobb a nem magántulajdonú lakások részesedése, Budapesten arányuk 6,7 százalék ben a lakásban a lakók 91,6 százaléka tulajdonosként, 7,1 százaléka bérlőként, 1,3 százaléka más jogcímen élt A lakások mérete: alapterület, szobaszám 2011-ben a lakott lakások 9,1 százaléka egyszobás, 37,3 százaléka kétszobás, 32,6 százaléka háromszobás és 20,9 százaléka négy és annál több szobás volt. A lakott lakások átlagos alapterülete 2011-ben 78 m 2, 3 m 2 -rel több, mint 2001-ben. A 100 m 2 -nél nagyobb alapterületű lakások aránya nőtt, már minden negyedik lakás ebbe a kategóriába tartozik A lakások felszereltsége, komfortossága A lakások 97,7 százaléka rendelkezik vezetékes vízzel, ezen belül 95,5 százalék hálózati vízvezetékkel ben a lakott lakások 77,2 százaléka volt ellátva közüzemi szennyvízcsatornával. Több mint 90 ezer lakás nem rendelkezett sem vezetékes vízzel, sem szennyvízelvezetéssel, több mint 200 ezer lakásban nem volt vízöblítéses WC és meleg folyóvíz. A legrosszabb felszereltségű lakások a legnagyobb arányban Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében találhatók A lakások és lakóik, laksűrűség 2011-ben száz lakott lakásra átlagosan 248 lakó jutott. A népesség fogyása és a lakásállomány gyarapodása következtében 2001 óta a laksűrűség 21 fővel tovább csökkent. A csak időskorúak lakta lakások aránya 26,2 százalék. Budapesten a legkisebb a laksűrűség, száz lakásban átlagosan 213, míg Pest megyében 278, Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében pedig 274 fő élt. 8 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

9 1. A NÉPESSÉG SZÁMA ÉS JELLEMZŐI 1.1. A népesség száma, népsűrűség október 1-jén Magyarország lakónépessége fő volt, az előző népszámlálás, február 1-je óta eltelt tíz év és nyolc hónap alatt 261 ezer fővel csökkent. A népesség csökkenése a természetes fogyásból eredt: minden évben kevesebb gyermek született, mint ahányan meghaltak, az ország lakossága tehát természetes módon 387 ezerrel csökkent. A nemzetközi vándorlás teljes időszakra számított egyenlege a természetes fogyásnak mindössze egyharmadát tudta ellensúlyozni. A bevándorlás és elvándorlás egyenlege az évtized túlnyomó részében pozitív volt Magyarországra nézve: az időszak elején elsősorban a szomszédos országokból többen telepedtek át, mint ahányan a kitelepedés szándékával elhagyták az országot. Az Európai Unió munkaerőpiacának megnyílása, a 2008-as gazdasági válság következtében a kivándorlás intenzívebbé vált, ugyanakkor a döntően magyar nemzetiségű lakosság bevándorlása a szomszédos országokból mérséklődni kezdett ábra A népesség számának alakulása Ezer fő Országos adatok 9

10 A népszámlálás adatai szerint október 1-jén 143 ezer magyar állampolgár élt egy évnél hosszabb ideje külföldön. A tartósan külföldön élők a népszámlálás népesség fogalma szerint annak az országnak a népességébe számítanak, ahol letelepedtek, ezért a magyarországi népszámláláskor nem kellett őket összeírni. Ennek ellenére a nemzetközi vándorlási adatok bővítése céljából a népszámlálás alkalmával a háztartásokat arról is megkérdeztük, hogy az adott lakcímen élők közül hányan élnek tartósan külföldön. Az eredményül kapott 143 ezer fő a október 1-jén külföldön élők minimum létszámának tekinthető, azokról az esetekről ugyanis, amikor a teljes háztartás külföldön élt, és magyarországi lakásuk üresen állt, vagy bérlők lakták, a népszámlálás nem minden esetben szerzett tudomást október 1-jén az ország lakónépességének 0,7 százaléka, fő élt egy évnél rövidebb ideje külföldön ábra A lakónépesség változása február 1. és október 1. között (%) 9,5 8,1 8,0 4,1 4,0 0,1 0,0 3,9 4,0 12,3 A régiók közül egyedül Közép-Magyarország népessége növekedett (3 százalékkal), a többié csökkent. A csökkenés mértéke Nyugat-Dunántúlon kisebb volt az országos átlagnál, Dél-Alföldön és Dél-Dunántúlon nagyobb (5 százalék feletti), Észak-Magyarországon pedig a 7 százalékot is meghaladta. Valamennyi régió népessége természetes módon fogyott az elmúlt tíz évben, a vándorlások egyenlege azonban Közép- Magyarország népességét jelentősen, a Nyugat- és Közép-Dunántúlét kisebb mértékben növelte. A keleti régiók és Dél-Dunántúl vándorlási veszteséggel zárta az évtizedet. Pest megye népessége az előző népszámláláskor lépte át az egymillió főt, és az elmúlt évtizedben további 12 százalékkal növekedett, Győr-Moson-Sopron népessége jóval kisebb mértékben, de szintén nőtt. E kettőn kívül minden megye népessége csökkent. A csökkenés mértéke Békés megyében volt a legnagyobb, de Nógrád, Tolna, Borsod-Abaúj-Zemplén és Jász-Nagykun-Szolnok megye lakossága is az átlagot meghaladóan fogyott. A halálozások száma valamenynyi megyében meghaladta a születésekét az elmúlt évtizedben, a természetes fogyás mértéke azonban különböző volt: Békés, Somogy és Zala megyében a legnagyobb, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Pest megyében a legkisebb. A vándorlási folyamatok eredménye a megyék csaknem felének a népességét növelte. Jelentős bevándorlási többlettel zárta az évtizedet Pest megye, kisebb mértékűvel Győr-Moson-Sopron, rajtuk kívül Csongrád, Fejér, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom- Esztergom, Somogy, Vas és Zala megye lakosságát sem csökkentette az elvándorlási többlet. Nagyobb mértékű, elvándorlásból eredő népességvesztés Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Békés, Jász-Nagykun-Szolnok és Tolna megyéket érintette. Budapest a természetes fogyása mellett kismértékű vándorlási nyereséggel zárta az évtizedet. Az egyenleg egymással ellentétes folyamatok eredőjeként alakult ki: a főként az agglomerációba történő kivándorlás folytatódása mellett a visszavándorlási folyamat is elkezdődött, és megmaradt a főváros vonzóereje az ország többi megyéjével szemben is. Összességében az elmúlt évtizedben a nem túl intenzív, évente a lakosság mintegy 4 5 százalékát érintő lakó- és tartózkodásihely-változtatások következtében a népesség az ország középső részére koncentrálódott, kisebb mértékben pedig a nyugati területekre. A népsűrűség ennek megfelelően változott: Pest megyében egy négyzetkilométerre számítva 191 fő, 21 fővel növekedett 2001 óta, Békés megyében 7 fős csökkenés után 64 fő. A legsűrűbben lakott területek Budapest után továbbra is Pest és Komárom-Esztergom megye, utóbbiban 135 fő jut egy négyzetkilométerre. A legritkábban lakott megye Somogy megye, itt 52 fő, valamint Bács-Kiskun és Tolna megye, ahol egyaránt 62 fő jut átlagosan egy négyzetkilométerre. 10 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

11 tábla A lakónépesség változásának tényezői Településtípus Természetes szaporodás (+), illetve fogyás ( ) Vándorlási különbözet, egyéb változás (+, ) Lakónépesség, és 2011 között, fő fő a évi százalékában fő/km 2 Főváros , ,6 Megyeszékhelyek ,9 535,9 Többi megyei jogú város ,3 291,5 Többi város ,2 130,9 Városok összesen ,7 240,0 Községek, nagyközségek ,0 47,2 Ország összesen ,4 106,8 A településtípusok közül a főváros, a megyei jogú városok és a községi jogállású települések természetes fogyását enyhíteni tudta a bevándorlási többlet. A városokban a népességhez viszonyítva a természetes fogyás és a bevándorlási többlet is mérsékeltebb volt, közülük a megyeszékhelyeken a természetes fogyás mellett a negatív vándorlási különbözet is csökkentette a lakónépességet. A népesség 96,9 százaléka a települések belterületén él, 3,1 százaléka külterületeken. A külterületi népesség aránya minimális mértékben növekedett 2001 óta. A külterületeken élő lakosság Bács-Kiskun megyében (12,7 százalék) és Csongrád megyében (8,6 százalék) a legnagyobb arányú, ugyanakkor Heves, Vas és Nógrád megyében, ahol az 1 százalékot sem éri el. A mintegy 308 ezer külterületen élő 22 százaléka Bács-Kiskun-, 16 százaléka Pest és 12 százaléka Csongrád megyei lakos Kormegoszlás, a férfiak és a nők száma Az elmúlt évtizedben a korábbinál kevesebb gyermek születése, a halálozások mérséklődő trendje, a várható élettartam növekedése együttes eredményeképpen idősödött az ország népessége október 1-jén csaknem 250 ezerrel kevesebb gyermekkorú, 171 ezerrel kevesebb éves (a továbbiakban fiatal aktív korú), 92 ezerrel kevesebb éves (idősebb aktív korú) élt Magyarországon, mint tíz évvel korábban. Az időskorúak száma csaknem 250 ezer fővel több lett ábra A népesség száma nem és életkor szerint Férfi 85 Nő Ezer lakos Korév Ezer lakos február október Országos adatok 11

12 tábla A férfiak és nők száma kiemelt korcsoportonként, 2011 Korcsoport, éves Férfi Nő Együtt fő A évi százalékában Ezer férfira jutó nő , , , , , , , , , , A fiatal népességen belül a bölcsődés- és óvodáskorúak száma is kevesebb a 10 évvel ezelőttinél, még nagyobb mértékben esett vissza az általános iskolás korúaké. A legjobb munkavállalási korú éves lakosság száma 188 ezer fővel kisebb, mint 2001-ben volt. Az időskorúak közül különösen nagy mértékben növekedett a éves korosztály létszáma. A évesek mintegy 21 ezer fővel kevesebben vannak, mint 10 éve, a 80 évnél is idősebbek száma pedig csaknem 120 ezerrel több, mint 2001-ben, és a növekedés túlnyomó része a nőknél következett be. Az ország lakosságából minden tizedik lakos 70 éves vagy idősebb ábra A 70 évesek és idősebbek aránya, 2011 (%) 9,7 9,9 10,0 10,9 11,0 11,9 12,0 12,9 13,0 13,3 A népesség nagy korcsoportjainak létszámváltozása nyomán a felnőttkorúakra jutó eltartási teher az elmúlt tíz évben valamelyest növekedett, száz aktív korúra 2011-ben 61 gyermek- és időskorú társadalmi értelemben vett eltartása hárult, aminek nagyobb részét az időskorúak adják. A száz aktív korúra jutó gyermek- és időskorúak száma Fejér, Győr-Moson- Sopron és Hajdú-Bihar megyében a legalacsonyabb, Békés, Nógrád és Heves megyében a legmagasabb ábra Száz aktív korúra jutó gyermekés időskorú Fő ,8 65,1 35,8 33,9 28,0 31, Száz aktív korúra jutó gyermek- és időskorú Száz aktív korúra jutó gyermekkorú Száz aktív korúra jutó időskorú A főváros népessége hagyományosan az országos átlagnál idősebb korösszetételű: a gyermekkorúak aránya mindössze 12, az időskorúaké kiemelkedően magas, 25 százalék. Ebben a vándorlási folyamatok, valamint az országos átlagnál magasabb várható élettartam is szerepet játszik. A megyék közül a növekvő népességű Pest megyén kívül Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében magas a gyermekkorúak aránya. Az aktív korúak Fejér, Győr-Moson-Sopron és Hajdú-Bihar megyében a népességnek több mint 63 százalékát adják, ugyanakkor ez az arány alig több mint 60 százalék Békés, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád és Somogy megyében. Az időskorúak legnagyobb arányban Békés, Heves, Nógrád és Zala megyékben vannak jelen, ezekben a megyékben minden negyedik lakos 60 éves vagy idősebb. A népesség nemek szerinti megoszlása időről időre csak kismértékben változik. Időskorban a férfiak magasabb halandósága miatt a nők aránya magasabb. 58,8 32,4 26,4 61,4 37,8 23,5 12 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

13 Ugyanakkor több fiú születik, mint lány, de az életkor előrehaladtával a születéskor kialakult férfitöbblet mérséklődik. A évi népszámlálás adatai szerint a nemek aránya a 43. életévben egyenlítődik ki, az ennél magasabb életkorú lakosság körében már nőtöbblet van. Ennek megfelelően az idősebb korösszetételű területi egységekben az átlagosnál magasabb a nők aránya ben a megyék közül a Fejér és Győr- Moson-Sopron megyében volt a nemenkénti arány a legkiegyenlítettebb, a legnagyobb nőtöbblet pedig Budapesten és Heves megyében. Ezer férfira 2011-ben 1106 nő jutott. A nőtöbblet növekedésének üteme az elmúlt évtizedben kisebb volt, mint korábban, a nemek szerinti megoszlás kiegyenlítettebb lett, az idős korosztályokban a férfiak halandósági viszonyainak javulásával párhuzamosan csökkent a nők létszámtöbblete. Az ország lakónépességének túlnyomó többsége magyar állampolgár, október 1-jén mindössze 1,4 százalék volt a külföldi állampolgárok aránya. Tíz évvel korábban ez az arány még az 1 százalékot sem érte el. A népszámlálás külföldi állampolgárt írt össze, ez több mint másfélszerese a tíz évvel korábbinak. A külföldi állampolgárok közel 80 százaléka európai ország állampolgára, ezen belül is háromnegyedük uniós tagállamé. A második legnagyobb csoportot az ázsiai földrész országainak állampolgárai teszik ki, a több mint 22 ezer főből közel 9 ezer kínai, 2,4 ezer pedig vietnámi állampolgár. Az amerikai földrész országaiból 4700 fő, Afrikából pedig 2911 fő élt október 1-jén Magyarországon hez hasonlóan 2011-ben is a román állampolgároké volt a Magyarországon élő külföldiek legnagyobb csoportja (39 ezer fő). A második legnépesebb csoport 2011-ben a német állampolgároké (17 ezer fő), utánuk a 2001-ben még a második legnagyobb csoportot alkotó ukrán állampolgárok következnek (12 ezer fő) óta a német állampolgárok száma háromszorosára nőtt, a szlovákoké csaknem duplájára, a még mindig kis csoportot képező osztrákoké három és félszeresére. A magyar állampolgárok közül 89 ezer fő kettős állampolgár, azaz Magyarországon kívül egy másik országnak is állampolgára. A kettős állampolgárok száma jelentősen nőtt tíz év alatt, 2001-ben még 17,5 ezer fő volt Családi állapot Az elmúlt évtized jellemző folyamata volt a házasságkötések számának folyamatos csökkenése, ennek következtében a házas családi állapotú népesség viszszaesése. A párkapcsolatokból egyre nagyobb arányúvá váltak a házasságkötés nélküli együttélések, az élettársi kapcsolatok, amelyeknek jogi szabályozására is sor került az elmúlt évtizedben. E folyamat másik jellemzője, hogy nagymértékben megnőtt a hajadon nők és nőtlen férfiak száma és aránya. Az özvegy családi állapotúak aránya alig változott az elmúlt tíz évben, az elváltaké valamelyest tovább nőtt. A házasságkötések későbbi életkorban történnek, vagy elmaradnak ben a 30 év alatti férfiaknak 95 százaléka és a éveseknek is csaknem a fele nőtlen volt ben még a férfiak közel 15 százaléka 30 éves kora előtt házasságot kötött, ma már csak 5 százaléka. A éves férfiaknak tíz évvel ezelőtt 27 százaléka volt nőtlen, 2011-ben 49 százaléka. A 30 év alatti nőknek 2001-ben még közel 30 százaléka férjezett volt, 2011-ben már csak 12 százaléka évesen 2001-ben a nők 71, tíz évvel később csak 53 százaléka volt házas. Napjainkban csak a középkorú és idősebb korcsoportokra jellemző, hogy többségük házasságban él, de ezek az arányok is rendre elmaradnak a 2001-ben jellemzőktől. Az ország egyes területein vannak különbségek a házasok és nem házasok arányában. A nőtlenek, hajadonok aránya a 15 éves és idősebb népességből megyénként 28 és 35 százalék közötti, Csongrád és Hajdú-Bihar megyében a legmagasabb, Nógrád megyében a legalacsonyabb. A házasok részaránya százalék közötti, Győr-Moson-Sopron, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Vas megyében magas, Csongrád megyében alacsony. Özvegy családi állapotúak legnagyobb arányban Nógrád megyében, legkisebb arányban Pest megyében, elváltak viszonylag nagy létszámban vannak Csongrád megyében vannak, legkisebb az arányuk Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. 3. Országos adatok 13

14 ábra A népesség száma családi állapot és nemek szerint, ábra A népesség száma családi állapot és nemek szerint, Férfi 85 Nő Ezer lakos Korév Ezer lakos Nőtlen, hajadon Házas Özvegy Elvált Férfi 85 Nő Ezer lakos Korév Ezer lakos Nőtlen, hajadon Házas Özvegy Elvált Az élettársi kapcsolatban élők megyénként a 15 éves és idősebb népesség 8 12 százalékát teszik ki, legnagyobb részét Komárom-Esztergom, legkisebb részét Vas, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Győr-Moson- Sopron megyében. Az elmúlt tíz évben a száz 15 éves és idősebb nőkre jutó élveszületett gyermekek száma 153-ról 147-re csökkent. A 15 év feletti nők közül csak a hajadonok termékenysége nőtt valamennyi ötéves korcsoportban, de A népszámlálás a termékenységet a 15 éves és idősebb nők élveszületett gyermekszáma alapján vizsgálja tábla A 15 éves és idősebb férfiak és nők megoszlása családi állapot szerint Férfi Nő Együtt Családi állapot (%) Nőtlen/hajadon 32,9 38,9 22,1 27,1 27,2 32,6 Házas 55,6 47,2 49,4 41,9 52,3 44,4 Özvegy 3,8 3,8 18,5 18,2 11,6 11,5 Elvált 7,7 10, ,8 8,9 11,5 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 14 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

15 ábra Száz 15 éves és idősebb nőre jutó élveszületett gyermekek száma Gyermek tábla Száz 15 éves és idősebb nőre jutó élveszületett gyermekek száma a nő családi állapota szerint Év Hajadon Házas Özvegy Elvált továbbra is alacsony. A házas és elvált nőkre valamelyest több gyermek jut, mint 2001-ben, a növekedés azonban csak a 45 év feletti nőknél következett be, az ennél fiatalabbak kevesebb gyermeket szültek. Az özvegy családi állapotúak termékenysége évtizedek óta csökken, az elmúlt tíz évben közülük is a fiatalabbakra kevesebb, a 40 évesnél idősebbekre több gyermekszülés jutott, mint 2001-ben. A szülőképes, éves korban levő nőknek 2011-ben 39 százaléka élt házasságban, tíz évvel korábban 51 százalék. Ez az arány azért fontos, mert a gyermekek túlnyomó többsége évtizedekig házasságban született, majd a házasságon kívül született gyermekek aránya növekedni kezdett, de még 2011-ben is a megszületett gyermekek több mint felének szülei házasságban éltek. Míg azonban a évi népszámlálás adatai szerint a szülőképes korú nőket tekintve száz házas nő átlagosan 179 gyermeket szült, addig száz élettársi kapcsolatban élő csak 120-at. A házasok arányának csökkenése, az élettársi kapcsolatban élők arányának növekedése tehát önmagában is a születések számának mérséklődését idézi elő. A női termékenységben az ország egyes területei között jelentős különbségeket mért a népszámlálás. Kirívóan alacsony a száz 15 éves és idősebb nőre jutó születések száma Budapesten: mindössze 113, az ország városaiban együttesen 138, a községekben 171. A megyék között is jelentősek a különbségek: bár a budapesti alacsony termékenység miatt csaknem mindegyik megye az országos átlag fölötti mutatóval rendelkezik, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei 175, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei 166, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei 162 gyermek lényegesen meghaladja a Csongrád megyei 141 gyermekes minimumot Iskolázottság, nyelvtudás A népesség iskolázottsági szintje az egyik legdinamikusabban változó terület. A minél magasabb iskolai végzettség megszerzése előfeltétele a munkaerőpiacon hasznos további ismeretek elsajátításának, ami nyomon követhető az iskolázottsági szint emelkedésében ben tovább folytatódott a 15 éves és idősebb népesség körében az általános iskola 8. évfolyam vagy annál alacsonyabb végzettségűek arányának csökkenése, ezzel párhuzamosan a közép-, illetve a felsőfokú végzettségűek arányának növekedése. Az általános iskola 8. évfolyamánál alacsonyabb végzettségűek aránya 5 százalék alá csökkent az elmúlt évtizedben. A tanköteles koron túli általános iskola első évfolyamát sem végzettek valamennyi korosztályban a népesség 1 százalékánál kevesebben vannak, kivéve a legidősebbeket: a 74 éven felüliek között arányuk kissé magasabb. Az általános iskola 8. évfolyamát végzettek aránya szintén csökkent az elmúlt 10 évben, 2011-ben 27 százalék volt. A legfeljebb általános iskolai végzettségűek aránya az idősebb korosztályokban magas. Azoknak a száma, akik középfokú iskolában érettségi nélkül szereztek szakmai oklevelet, emelkedett az elmúlt tíz évben, 2011-ben 21 százalék volt. A növekedés nem volt olyan nagy mértékű, mint a megelőző évtizedekben. Ennek oka, hogy az ilyen 3. Országos adatok 15

16 jellegű végzettségek elértéktelenedtek a továbbtanuló fiatalok körében, az érettségi megszerzésére való törekvés általánossá vált. A szakmunkás-szakiskolai végzettségek a évesek körében a leggyakoribbak. Az érettségizettek aránya közel 5 százalékponttal emelkedett 2001-hez képest. A 15 éves és idősebb népesség 30 százalékának érettségi a legmagasabb befejezett iskolai végzettsége. Az érettségizettek aránya a évesek között a legmagasabb (59 százalék) akiknek egy része még felsőfokú tanulmányait végzi, az ennél idősebb korcsoportokban rendre alacsonyabb. Az elmúlt évtizedben a legfigyelemreméltóbb változást az egyetemet, főiskolát végzettek számának emelkedése jelentette, ennek oka a felsőoktatás tömegessé válása A felsőfokú végzettségűek aránya 11 százalékról 17 százalékra emelkedett. A éves korcsoportokban a legmagasabb a diplomások aránya: 28 százalék. Az iskolázottsági szintek nemenkénti összehasonlításakor megállapítható, hogy csakúgy, mint az elmúlt harminc évben, a férfiak között kicsi az alacsony végzettséggel, illetve érettségivel rendelkezők aránya, és magas azoké, akik érettségi nélküli, szakmai oklevelet szereztek. Jelentős változás, hogy 2001-ben a férfiak körében volt magasabb az egyetemet, főiskolát végzettek aránya, 2011-ben viszont a nőknél. A felsőfokú végzettségű nők aránya 10 százalékról 18 százalékra emelkedett ábra A legalább érettségizettek aránya a 18 éves és idősebb népességben, 2011 (%) 38,3 39,9 40,0 41,9 42,0 43,9 44,0 45,9 46,0 69, re a felnőtt népesség csaknem fele érettségizett, vagy ennél is magasabb iskolai végzettséget szerzett. Az elmúlt évtizedekben a legalább érettségivel rendelkezők aránya emelkedett a legdinamikusabban a 18 éves és idősebb népesség körében ban az ilyen korú népesség mindössze 9 százalékának, 2001-ben már több mint egyharmadának, mára pedig majdnem felének legalább érettségi bizonyítványa van. Kiugróan magas ez az arány a évesek között, de a évesek körében is alig kevesebb. A évesek esetében az arány még eléri az országos átlagot, majd az ennél idősebbeknél csökkenni kezd, a 75 év felettieknek már csak 23 százaléka rendelkezik legalább érettségivel ábra A 15 éves és idősebb népesség megoszlása legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint, nemenként % Férfi % 100 7, ,8 11,6 15,8 15, ,8 22, ,7 27, , ,5 31, , ,3 31, ,9 24, , , , ,4 17,1 5,8 34,3 38, Nő 7,8 20,4 8,9 36,8 26, ,4 28,1 11,6 35,7 14, ,0 32,1 14,2 29,2 6, Egyetem, főiskola stb. oklevéllel Érettségi Középfokú iskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Általános iskola 8. évfolyam Általános iskola 8. évfolyamánál alacsonyabb 16 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

17 tábla A népesség iskolai végzettsége, 2011 A 15 éves A 18 éves A 25 éves (%) Településtípus legalább az általános iskola 8. évfolyamát elvégezték és idősebb népességből azok aránya, akik legalább érettségivel rendelkeznek egyetemi, főiskolai oklevéllel rendelkeznek Főváros 98,1 69,9 34,1 Megyeszékhelyek 97,2 60,0 25,2 Többi megyei jogú város 97,0 53,1 18,8 Többi város 94,8 45,5 15,7 Városok összesen 96,3 55,8 23,0 Községek, nagyközségek 92,2 33,1 9,7 Ország összesen 95,1 49,0 19,0 Az iskolázottság területi különbségei hasonlóan alakulnak a tíz évvel ezelőttihez, a településtípusok között a legalább általános iskola 8. évfolyamát végzettek arányaiban legkisebb az eltérés. A régiók közötti legnagyobb különbséget Közép-Magyarország (97 százalék) és Észak-Alföld (93 százalék) jelenti. Az érettségizettek arányában már számottevő különbségek vannak a településtípusok között. Míg a főváros 70 és a megyeszékhelyek 60 százalékos értéke kiemelkedően magas, addig a községeké csupán 33 százalék. A régiók közül csupán Közép-Magyarország haladja meg Budapest kiugró értéke miatt az országos átlagot, a többi alatta marad. A megyéket tekintve Pest és Csongrád megyében a legkedvezőbb a helyzet, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legkedvezőtlenebb. Az egyetemet, főiskolát végzettek országos aránya a 25 éves és idősebb népesség körében 19 százalék. Kiemelkedően magas a diplomások aránya a fővárosban, alacsonyabb, de az országos átlagot lényegesen meghaladó a megyeszékhelyeken, községekben csak 10 százalék. A megyék közül Nógrád és Békés megyében legalacsonyabb az arányuk (11, illetve 13 százalék). A népesség idegennyelv-tudását az anyanyelvvel összefüggésben vizsgáltuk. Az anyanyelvre vonatkozó kérdésre a válaszadás önkéntes volt, ezért az arányok kiszámításánál az adatokat a válaszolókhoz viszonyítottuk. Beszélt nyelv tábla A magyar anyanyelvű népesség idegennyelv-tudása fő a válaszolók százalékában fő a válaszolók százalékában Csak magyarul beszél , ,6 Más nyelvet is beszél , ,4 Ebből: angol , ,9 német , ,1 orosz , ,5 3. Országos adatok 17

18 2011-ben a magyar anyanyelvű népesség 25 százaléka beszélt a magyaron kívül legalább egy másik nyelvet, ez 6 százalékponttal több az előző népszámláláshoz képest, ami a nyelvtudás felértékelődésének köszönhető, mivel a munkaerőpiacra való belépésnek sok esetben követelménye lett az idegennyelv-tudás. Az angol nyelv térhódítása szembetűnő a másik két leggyakrabban előforduló beszélt nyelvvel szemben ben 40 százalékkal többen beszélték az angolt, mint 2001-ben. A német nyelvet valamivel kevesebben beszélték, mint tíz évvel ezelőtt, holott 2001-ben még ezt az idegen nyelvet beszélték legnagyobb arány ban. Az orosz nyelv az előző népszámláláshoz hasonlóan a harmadik helyen áll, annak ellenére, hogy az oroszul tudók száma közel 30 százalékkal csökkent Gazdasági aktivitás A népesség gazdasági aktivitás szerinti megoszlása 2001 óta jelentősen változott: növekedett a gazdaságilag aktívak, ezen belül a foglalkoztatottak és a munkanélküliek száma és aránya. Jelentősen csökkent ugyanakkor az inaktív keresők, döntően a nyugdíjasok és a gyermekellátási támogatásokat igénybe vevők, valamint az eltartott népesség részaránya. Az aktív népesség növekedésének hátterében a korösszetétel változása a gyermekkorúak számának csökkenése, az idősebb aktív korúak számának növekedése áll. A nyugdíjkorhatár emelkedése azt eredményezte, hogy a évivel szemben még a munkaerőpiacon van az éves nők és a 60. évüket éppen betöltött férfiak jó része. Ez a nagy létszámú, az 1950-es évek első felében született korcsoport jelentősen hozzájárult az aktív népesség számának emelkedéséhez. Ugyanakkor a 30 év alatti, jóval kisebb létszámú korosztályban folytatódott az 1990-es években már jól látható tendencia: a tanulási idő kitolódásával a korábbinál jóval kisebb részük és később jelenik meg a munkaerőpiacon ábra A népesség megoszlása gazdasági aktivitás szerint % ,5 25,6 1,2 43, Foglalkoztatott Munkanélküli Inaktív kereső Eltartott A foglalkoztatottakat és munkanélkülieket magában foglaló aktív népesség száma 4 millió 511 ezer fő volt 2011 októberében, 9,9 százalékkal nőtt 2001 óta. A gazdaságilag aktívak részaránya a népességből 45 százalék volt. A gazdaságilag aktívak kormegoszlása jelentősen módosult: lényegesen csökkent a 30 év alatti fiatalok száma, növekedett a és az éveseké, az 55 éven felülieké pedig több mint két és félszerese a tíz évvel korábbinak ben az éves korosztályból 107 ezerrel több férfi és 171 ezerrel több nő volt jelen a munkaerőpiacon, mint tíz évvel korábban. A gazdaságilag aktívak aránya férfiak között 51, a nők között 40 százalék volt óta mind a férfiak, mind a nők munkaerőpiacon való részvételének aránya jelentősen nőtt, a köztük levő különbség pedig kismértékben csökkent. A népesség gazdasági aktivitásában az ország különböző területein jelentős különbségek vannak. A régiók közül kiemelkedik Közép-Magyarország magas aktivitási rátája (49 százalék), a skála másik végén Észak-Magyarország és Észak Alföld áll, 6 százalékponttal lemaradva. A megyék közül Komárom-Esz- 27,3 32,4 4,1 36,2 24,9 29,7 5,7 39,7 A népszámlálás által mért munkanélküliségi ráta magasabb, mint a Központi Statisztikai Hivatal rendszeres munkaerő-felmérése szerinti, szeptember, október, november hónapokra számított arány. Az eltérést a népszámlálás adatfelvételi módja okozza, e jelenség a fogalmi azonosság mellett a évi népszámlálásnál és a évi mikrocenzusnál, valamint más országokban is megfigyelhető. 18 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

19 tergom megyében a legmagasabb az aktivitási arány (48 százalék), Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében csak 41 százalék ábra A gazdaságilag aktív népesség aránya, 2011 (%) 41,1 41,9 42,0 43,9 44,0 45,9 46,0 47,9 48,0 50,2 A foglalkoztatottak száma 6,8, a munkanélkülieké 37 százalékkal volt több, mint tíz évvel korábban. A munkanélküliek aránya az aktív népességen belül október 1-jén 12,6 százalék volt, 2001-ben 10,1. A foglalkoztatottak és a munkanélküliek iskolai végzettség szerinti összetétele jelentősen eltér egymástól. A foglalkoztatottak 12 százaléka legfeljebb általános iskolát végzett, 63 százaléka középfokú végzettségű, egynegyedük diplomás. A munkanélküliek közel egyharmada legfeljebb általános iskolát végzett, 60 százalékuk középfokú végzettségű, és nem egészen 10 százalék a diplomás munkanélküliek aránya. A népesség másik nagy csoportja, az inaktív keresők száma és aránya a évi kiugróan magas értékhez képest több mint 10 százalékkal csökkent, október 1-jén számuk 2 millió 950 ezer fő, arányuk a népességből 30 százalék volt. A nyugdíjasok körében akik e népességcsoport nagyobb részét adják az élettartam emelkedésével létszámnövekedés következett be, ugyanakkor a nyugdíjkorhatár és az aktív időszak kitolódása csökkentette számukat, így összességében kevesebben vannak, mint tíz éve. Az inaktív keresők másik nagy csoportja, a gyermekellátási támogatásban részesülők száma a folyamatosan csökkenő születésszámmal párhuzamosan jelentősen visszaesett. Az inaktív keresők száma a 60 évesnél fiatalabbak körében és a éves korcsoportban csökkent, a éves korcsoportban nőtt. Az inaktívak létszáma 2001 óta kiemelkedően növekedett a évesek (másfélszeresére), és a 85 év felettiek (36 százalékkal) csoportjában. Az inaktív keresők aránya összefüggésben az idős korosztály nagyobb arányú jelenlétével Békés, Nógrád és Tolna megyében a legmagasabb (meghaladja a lakosság 33 százalékát), ugyanakkor Pest megyében a legalacsonyabb (27 százalék alatti). A népesség harmadik nagy csoportja az eltartottaké ben arányuk 25 százalék volt, kevesebb mint tíz éve. Ebbe a csoportba egyre nagyobb arányban a gyermekkorúak és a tanulmányaikat végző fiatalok tartoznak ben az eltartottak 59 százalékát a gyermekkorúak, további közel 33 százalékot pedig a évesek tették ki. A éveseknek 24 százaléka volt eltartott 2011-ben, arányuk 6 százalékponttal emelkedett 2001 óta. Az idősebb korosztályokban az eltartottak rétege a nyugdíjjogosultság, a nyugdíjszerű ellátások általánossá válásával szinte eltűnt tábla A népesség gazdasági aktivitás szerint, korcsoportonként, 2011 (%) Korcsoport, éves Aktív Inaktív kereső Eltartott Aktív Inaktív kereső Eltartott a évi százalékában ,0 100,0 x x 85,4 85, ,2 9,1 26,7 100,0 100,1 65,6 98,7 95, ,9 18,3 3,7 100,0 115,2 58,5 85,5 96,8 60 7,7 91,6 0,7 100,0 290,7 108,4 32,2 112,0 45,4 29,7 24,9 100,0 109,9 89,2 88,9 97,4 3. Országos adatok 19

20 tábla A népesség gazdasági aktivitás szerinti összetétele nemenként, 2011 Településtípus aktív Férfi inaktív kereső eltartott aktív Nő inaktív kereső eltartott (%) Főváros 55,4 20,2 24,3 100,0 45,8 33,5 20,7 100,0 Megyeszékhely 51,2 21,4 27,5 100,0 42,4 33,8 23,8 100,0 Megyei jogú városok 52,5 21,6 25,9 100,0 42,5 34,6 23,0 100,0 Többi város 50,4 23,0 26,6 100,0 39,8 36,2 23,9 100,0 Városok összesen 51,9 21,9 26,2 100,0 42,1 34,9 23,0 100,0 Községek, nagyközségek 48,9 24,4 26,6 100,0 36,1 38,8 25,0 100,0 Ország összesen 51,0 22,7 26,4 100,0 40,3 36,0 23,6 100,0 A nem tanuló eltartottak száma és aránya a 2001-ben is már mindössze 1 2 százalékos szintről csaknem minden korosztályban tovább csökkent. Az eltartott népesség aránya a fővárosban és Nyugat-Dunántúlon a legalacsonyabb, Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon a legmagasabb. A megyék között Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú- Bihar megyében az eltartottak aránya 28 százalék fölötti, de Borsod-Abaúj-Zemplén és Pest megyében is 27 százalék. Zala és Vas megyében a lakosság mindössze százaléka tartozik az eltartottak közé. A foglalkoztatottak közül 2,4 millió fő, mintegy 61 százalék a lakóhelyén dolgozik, 30 százalék azonban naponta más településre jár dolgozni, és további mintegy 7 százalék ún. változó településen dolgozik, azaz szintén eljár a lakóhelyéről. Közel 57 ezer fő, a foglalkoztatottak 1,4 százaléka egy évnél rövidebb ideje külföldön dolgozik. Az ingázás aránya, a foglalkoztatottak mobilitása 2001 óta tovább nőtt: 1990-ben még a foglalkoztatottak háromnegyede, 2001-ben már csak közel 70 százaléka, 2011-ben pedig alig több mint 60 százaléka talált a lakóhelyén munkalehetőséget. Az ingázás a fiatalok között hagyományosan nagyobb arányú, de még az éveseknek is több mint 30 százaléka naponta eljár a lakóhelyéről. A külföldön dolgozók az ingázókénál nagyságrendileg kisebb csoportjának nagy része, 68 százaléka 40 év alatti. Az ingázás az alap- és középfokú ezen belül is az érettségi nélkül szakmai végzettséget szerzetteket érinti legnagyobb mértékben, a diplomások kisebb arányban kényszerülnek lakóhelyüktől távol munkát vállalni. A megyék között jelentős a szóródás abban, hogy a településeken a foglalkoztatottak mekkora aránya talál munkát, illetve mennyien járnak más településre dolgozni. Ebben a településhálózat, a közlekedési lehetőségek és az utazási hajlandóság is szerepet játszik. A foglalkoztatottaknak csupán kevesebb mint fele dolgozik helyben Nógrád, Komárom-Esztergom, Heves és Fejér megyében. Ugyanakkor Csongrád, Hajdú-Bihar, Bács-Kiskun és Békés megyében a foglalkoztatottak körülbelül 70 százaléka helyben dolgozik Nemzetiség, anyanyelv A nemzetiségekhez tartozók száma 2001 óta a legtöbb hazai nemzetiséget tekintve jelentős mértékben emelkedett, kivételt jelentenek a görög, a szlovák és a szlovén közösségek, ahol mérséklődött a magukat idetartozónak vallók száma, és az ukránoké, akiknek 2001 óta nem változott a létszámuk. A növekedésben szerepet játszott az, hogy az országos és helyi nemzetiségi önkormányzatok fontosnak tartották a népszámlálásban a nemzetiség feltüntetését, és erre kérték a tagjaikat, a nemzetiségi lakosságot. A legnépesebb hazai nemzetiség korábban etnikai kisebbség Magyarországon a cigányság október 1-jén cigány nemzetiséghez tartozónak vallotta magát 315 ezer fő, mintegy másfélszer annyi, mint tíz évvel korábban. 20 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Pécs, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-999-9 Készült a Központi

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.19. Veszprém megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.19. Veszprém megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.19. Veszprém megye Veszprém, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-415-6 Készült a

Részletesebben

10. 10. Vallás, felekezet

10. 10. Vallás, felekezet 10. 10. Vallás, felekezet Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 10. Vallás, felekezet Budapest, 2014 Központi Statisztikai Hivatal, 2014 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-356-5 Készült

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.10. Heves megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.10. Heves megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.10. Heves megye Miskolc, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-406-4 Készült a Központi

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.10. Heves megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.10. Heves megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.10. Heves megye Miskolc, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-406-4 Készült a Központi

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.5. Borsod-Abaúj-Zemplén megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.5. Borsod-Abaúj-Zemplén megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.5. Borsod-Abaúj-Zemplén megye Miskolc, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-401-9

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.13. Nógrád megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.13. Nógrád megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.13. Nógrád megye Miskolc, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-409-5 Készült a Központi

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.5. Borsod-Abaúj-Zemplén megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.5. Borsod-Abaúj-Zemplén megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.5. Borsod-Abaúj-Zemplén megye Miskolc, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-401-9

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.12. Komárom-Esztergom megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.12. Komárom-Esztergom megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.12. Komárom-Esztergom megye Veszprém, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-408-8 Készült

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.14. Pest megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.14. Pest megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.14. Pest megye Budapest, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-410-1 Készült a Központi

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.17. Tolna megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.17. Tolna megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.17. Tolna megye Pécs, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-413-2 Készült a Központi

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.7. Fejér megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.7. Fejér megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.7. Fejér megye Veszprém, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-403-3 Készült a Központi

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.9. Hajdú-Bihar megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.9. Hajdú-Bihar megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.9. Hajdú-Bihar megye Debrecen, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-405-7 Készült

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.4. Békés megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.4. Békés megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.4. Békés megye Szeged, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-400-2 Készült a Központi

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.15. Somogy megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.15. Somogy megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.15. Somogy megye Pécs, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-411-8 Készült a Központi

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.11. Jász-Nagykun-Szolnok megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.11. Jász-Nagykun-Szolnok megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.11. Jász-Nagykun-Szolnok megye Debrecen, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-407-1

Részletesebben

A MAGUKAT BAPTISTÁNAK VALLÓK SZOCIODEMOGRÁFIAI SAJÁTOSSÁGAI. Készítették: Kocsis-Nagy Zsolt Lukács Ágnes Rövid Irén Tankó Tünde Tóth Krisztián

A MAGUKAT BAPTISTÁNAK VALLÓK SZOCIODEMOGRÁFIAI SAJÁTOSSÁGAI. Készítették: Kocsis-Nagy Zsolt Lukács Ágnes Rövid Irén Tankó Tünde Tóth Krisztián A MAGUKAT BAPTISTÁNAK VALLÓK SZOCIODEMOGRÁFIAI SAJÁTOSSÁGAI Készítették: Kocsis-Nagy Zsolt Lukács Ágnes Rövid Irén Tankó Tünde Tóth Krisztián 2013 1 Tartalomjegyzék 1. Előszó...3 2. Bevezető...3 3. A baptisták

Részletesebben

Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben. L. Rédei Mária, D.Sc.

Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben. L. Rédei Mária, D.Sc. Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben L. Rédei Mária, D.Sc. Miből élünk jövőre? És Hosszútávon? XIX. Országos Urbanisztikai Konferencia, 2013. 04.17-19. Mosonmagyaróvár Megállapítható

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.19. Veszprém megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.19. Veszprém megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.19. Veszprém megye Veszprém, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-415-6 Készült a

Részletesebben

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024 CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok Pest megye

Központi Statisztikai Hivatal ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok Pest megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.14. Pest megye Budapest, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-410-1 Készült a Központi

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.6. Csongrád megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.6. Csongrád megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.6. Csongrád megye Szeged, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-402-6 Készült a Központi

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.2. Bács-Kiskun megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.2. Bács-Kiskun megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.2. Bács-Kiskun megye Szeged, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-398-2 Készült a

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.20. Zala megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.20. Zala megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.20. Zala megye Győr, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-416-3 Készült a Központi

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.16. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.16. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.16. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Debrecen, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-412-5

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.8. Győr-Moson-Sopron megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.8. Győr-Moson-Sopron megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.8. Győr-Moson-Sopron megye Győr, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-404-0 Készült

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE Magyarország népessége az első hivatalos népszámláláskor (1870) a mai területre számítva 5 011 310 fő volt, a 2005. április 1-jei eszmei időpontú mikrocenzus adatai alapján 10 090

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

ISBN: 978-963-235-348-7 9 789632 353487 Elôzetes adatok KSH_kiadvanysorozat_kotet_1_borito_vonalkoddal.indd 1 2012.03.21. 9:57

ISBN: 978-963-235-348-7 9 789632 353487 Elôzetes adatok KSH_kiadvanysorozat_kotet_1_borito_vonalkoddal.indd 1 2012.03.21. 9:57 Elôzetes adatok Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 1. Előzetes adatok Budapest, 2012 Központi Statisztikai Hivatal, 2012 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-348-7 Készült a Központi

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.18. Vas megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.18. Vas megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.18. Vas megye Győr, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-414-9 Készült a Központi

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 11. Fogyatekossäggal elök

Központi Statisztikai Hivatal. 11. Fogyatekossäggal elök Központi Statisztikai Hivatal. EVI NEPSZÄMLÄLÄS 11. Fogyatekossäggal elök Budapest, 2014 TARTALOM Bevezetö 5 Täbläzatok 7 1. A fogyatekossäggal elök visszatekintö adatai 11 2. A fogyatekossäggal elök reszletes

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG STATISZTIKAI ZSEBKÖNYVE

AZ ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG STATISZTIKAI ZSEBKÖNYVE 8 AZ ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG STATISZTIKAI ZSEBKÖNYVE 2008 Kiadja az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Budapest, XIII. Visegrádi u. 49. Postacím: 1392 Bp. Pf. 251. Telefon: 270-8000;

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.16. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.16. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.16. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Debrecen, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-412-5

Részletesebben

Vukovich Gabriella: Egyedülálló szülők és gyermeküket egyedül nevelő szülők

Vukovich Gabriella: Egyedülálló szülők és gyermeküket egyedül nevelő szülők Vukovich Gabriella: Egyedülálló szülők és gyermeküket egyedül nevelő szülők (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Vukovich Gabriella (1999): Egyedülálló

Részletesebben

7. Iskolázottsági adatok

7. Iskolázottsági adatok 7. 7. Iskolázottsági adatok Központi Statisztikai Hivatal. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 7. Iskolázottsági adatok Budapest, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-353-1 Készült

Részletesebben

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség 2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség A kilencvenes években a több évtizedes szünet után tömegesen jelentkező munkanélküliség, az ország területi társadalmi folyamatainak meghatározó elemévé vált.

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.2. Bács-Kiskun megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.2. Bács-Kiskun megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.2. Bács-Kiskun megye Szeged, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-398-2 Készült a

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. 2005. ÉVI MIKROCENZUS 9. Iskolázottsági adatok

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. 2005. ÉVI MIKROCENZUS 9. Iskolázottsági adatok KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL 2005. ÉVI MIKROCENZUS 9. Iskolázottsági adatok BUDAPEST, 2006 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2006 ISBN-10: 963-235-055-3 (nyomdai) ISBN-13: 978-963-235-055-4 (nyomdai) ISBN-10:

Részletesebben

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS Pályázó: Tét Város Önkormányzata Készítette: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. Alvállalkozó: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK 2. szám Demográfiai jellemzők Gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság Háztartás, család Lakáskörülmények

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL 2015. november 2. Tartalomjegyzék Fogalmak... 4 Demográfia népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság... 6 Halálozás (mortalitás)

Részletesebben

A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN

A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN A VIZSGÁLT TERÜLET ÉS DEMOGRÁFIAI MUTATÓK A vizsgált terület lehatárolása Az állandó népesség számának alakulása A határ menti régió

Részletesebben

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Népesség, népmozgalom Magyarországon az 1980-as évek elejére új demográfiai helyzet állt elő. A XX. század korábbi évtizedeit

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZGYŰLÉS 2013. NOVEMBER 28-I TESTÜLETI ÜLÉSÉRE

ELŐTERJESZTÉS A KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZGYŰLÉS 2013. NOVEMBER 28-I TESTÜLETI ÜLÉSÉRE Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi főosztály ELŐTERJESZTÉS A KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZGYŰLÉS 2013. NOVEMBER 28-I TESTÜLETI ÜLÉSÉRE Tárgy: A 2011. évi népszámlálás tapasztalatai Komárom-Esztergom

Részletesebben

14. 14. A népesség iskolázottsága

14. 14. A népesség iskolázottsága 14. 14. A népesség iskolázottsága Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 14. A népesség iskolázottsága Budapest, 2014 Központi Statisztikai Hivatal, 2014 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-471-2

Részletesebben

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Vezetõi összefoglaló 2003 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Vezetői összefoglaló Az OSAP 1626/02 nyilvántartási számú bérstatisztika adatszolgáltatóinak köre a

Részletesebben

16. 16. A családtípusok jellemzői

16. 16. A családtípusok jellemzői 16. 16. A családtípusok jellemzői Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 16. A családtípusok jellemzői Budapest, 2015 Központi Statisztikai Hivatal, 2015 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-476-7

Részletesebben

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Népesség Az EU 28 tagállamának népessége 508 millió fő, amelynek alig 2%-a élt on 2015 elején. Hazánk lakónépessége 2015. január

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE Az időskorúak főbb demográfiai jellemzői Magyarország népesedési viszonyait az elmúlt negyedszázadban fogyás és öregedés jellemezte. A mikrocenzus időpontjában, 2005. április 1-jén

Részletesebben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE A munkát k, a ek demográfiai jellemzői Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban A ség alakulásának hosszabb távú értékelését korlátozza az a körülmény, hogy a

Részletesebben

Ügyfélelégedettség-mérés az egyenlõ bánásmód referensi ügyfélszolgálatokon 2009. október 1. - 2013. június 30.

Ügyfélelégedettség-mérés az egyenlõ bánásmód referensi ügyfélszolgálatokon 2009. október 1. - 2013. június 30. TÁMOP-5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése Ügyfélelégedettség-mérés az egyenlõ bánásmód referensi ügyfélszolgálatokon 2009. október 1.

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17.

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17. KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE SZOMBATHELY, 2013. október 17. Az egy főre jutó bruttó hazai termék a Nyugat-Dunántúlon Egy főre jutó bruttó hazai termék Megye, régió ezer

Részletesebben

Ezek a mai fiatalok?

Ezek a mai fiatalok? Ezek a mai fiatalok? A magyarországi 18-29 éves fiatalok szocioökonómiai sajátosságai a Magyar Ifjúság 2012 kutatás eredményei tükrében Hámori Ádám Szociológus, főiskolai tanársegéd, KRE TFK hamori.adam@kre.hu

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ ápr.

TÁJÉKOZTATÓ ápr. TÁJÉKOZTATÓ A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ MUNKAERİ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2011. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı évhez képest Fıben

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15. STATISZTIKAI TÜKÖR A népesedési folyamatok társadalmi különbségei 214/126 214. december 15. Tartalom Bevezető... 1 1. Társadalmi különbségek a gyermekvállalásban... 1 1.1. Iskolai végzettség szerinti különbségek

Részletesebben

Tisztelt Partnerünk!

Tisztelt Partnerünk! 2000 főnél népesebb város és község Tisztelt Partnerünk! Adatkérésük részeként a 2011-es népszámlálás adatai alapján elvégeztük a településen található szegregátumok lehatárolását. A lehatárolás a 314/2012-es

Részletesebben

Elôzetes adatok A NÉPESSÉG ÉS A LAKÁSÁLLOMÁNY JELLEMZÔI

Elôzetes adatok A NÉPESSÉG ÉS A LAKÁSÁLLOMÁNY JELLEMZÔI 2. Elôzetes adatok A NÉPESSÉG ÉS A LAKÁSÁLLOMÁNY JELLEMZÔI 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 2. Előzetes adatok A népesség és a lakásállomány jellemzői Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 2. Előzetes

Részletesebben

Népmozgalom, 2007. január december

Népmozgalom, 2007. január december 28/13 Összeállította: Népességstatisztikai fõosztály Népmozgalmi statisztikai osztály www.ksh.hu II. évfolyam 13. szám 28. március 18. Népmozgalom, 27. január december A tartalomból 1 Összefoglaló 2 Házasságkötés,

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ febr.

TÁJÉKOZTATÓ febr. TÁJÉKOZTATÓ A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ MUNKAERİ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2011. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı évhez képest Fıben

Részletesebben

Nyugdíjasok, nyugdíjak 2008

Nyugdíjasok, nyugdíjak 2008 Nyugdíjasok, nyugdíjak 2008 Központi Statisztikai Hivatal Központi Statisztikai Hivatal NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK, 2008 Veszprém, 2008. július 15. Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISBN 978-963-235-175-9

Részletesebben

Népmozgalom, 2012* 1. ábra. A népesség nem és korcsoport szerint, 2013. január 1. +

Népmozgalom, 2012* 1. ábra. A népesség nem és korcsoport szerint, 2013. január 1. + 213/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VII. évfolyam 3. szám 213. április 25. Népmozgalom, 2* A tartalomból 1 Összefoglaló 2 Természetes és tényleges szaporodás, fogyás 2 Születés

Részletesebben

A népmozgalom területi különbségei

A népmozgalom területi különbségei Internetes kiadvány www.ksh.hu Központi 2009. október Statisztikai Hivatal ISBN 978-963-235-262-6 A népmozgalom területi különbségei Tartalom Összefoglaló... 2 A népesség száma és szerkezete... 3 Élveszületés...

Részletesebben

A termékenység területi különbségei

A termékenység területi különbségei 2009/159 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu III. évfolyam 159. szám 2009. november 19. A termékenység területi különbségei A tartalomból 1 A termékenység szintjének területi változása

Részletesebben

MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály. A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013)

MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály. A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013) MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013) Projektszám: TÁMOP-4.2.5.A-11/1-2012-0001 A Magyar Tudományos Művek

Részletesebben

A NYUGDÍJASOK ÉS JÁRADÉKOSOK HELYZETE 2007 ELEJÉN A DÉL-DUNÁNTÚLON

A NYUGDÍJASOK ÉS JÁRADÉKOSOK HELYZETE 2007 ELEJÉN A DÉL-DUNÁNTÚLON Központi Statisztikai Hivatal Pécsi Igazgatósága A NYUGDÍJASOK ÉS JÁRADÉKOSOK HELYZETE 2007 ELEJÉN A DÉL-DUNÁNTÚLON Száma: 8 / 2007 Pécs, 2007. december Központi Statisztikai Hivatal Pécsi Igazgatóság,

Részletesebben

Rosszindulatú daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján

Rosszindulatú daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján Rosszindulatú daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján Lokalizáció daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon 2009-20011. 2009 2010 2011 Férfi Nő Össz

Részletesebben

Népmozgalom, 2009. január december

Népmozgalom, 2009. január december 21/42 Összeállította: Központi Statisztikai hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 42. szám 21. március 23. Népmozgalom, 29. január december A tartalomból 1 Összefoglaló 2 Házasságkötés, válás 3 Születés, terhességmegszakítás

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése

A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése TÁMOP-1.4.5-12/1.-2012-0002 " Fejér megyei foglalkoztatási paktum támogatása A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése 2015. január 12. Készítette: Domokos

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

Vándorló milliók 1. Kontinensek közötti (interkontinentális) vándorlások: - népvándorlás Ázsiából Európa felé (4-9. század); - kivándorlás Európából Amerikába (15-16. 16. századtól napjainkig, a legintenzívebb

Részletesebben

A család a fiatalok szemszögéből. Szabó Béla

A család a fiatalok szemszögéből. Szabó Béla A család a fiatalok szemszögéből Szabó Béla Témakörök A mai családok a számok tükrében Fiatalok családdal kapcsolatos attitűdjei Iskolai teljesítmény és a család Internet és család Összefoglalás, konklúziók

Részletesebben

1. A gyermekjóléti szolgáltatás fenntartói megyénként, 2006. Az intézmény fenntartója. Összesen. Terület

1. A gyermekjóléti szolgáltatás fenntartói megyénként, 2006. Az intézmény fenntartója. Összesen. Terület 1. A gyermekjóléti szolgáltatás fenntartói megyénként, 2006 1. Gyermekjóléti alapellátások Az intézmény fenntartója önkormányzat a) egyház, egyházi intézmény alapítvány, közalapítvány egyesület egyéni

Részletesebben

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői Bács-Kiskun megyében, 2015 januárjában egy év távlatában csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma 1456 fővel (5,6%-kal). A nyilvántartott álláskeresők

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN GYŐR 2006. május KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN ISBN 963 215 974 8 ISBN

Részletesebben

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása Munkaerőpiaci információk a Közép-Dunántúlon A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása 2008. 1. A régió területi, földrajzi, népesség jellemzői A Közép-dunántúli régió

Részletesebben

A halálozások haláloki jellemzői, elvesztett életévek

A halálozások haláloki jellemzői, elvesztett életévek II. évfolyam 176. szám 2008. december 17. 2008/176 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal A halálozások haláloki jellemzői, elvesztett életévek A tartalomból 1 Bevezető 1 A haláloki struktúra változásai

Részletesebben

Nemzeti és etnikai kisebbségek Magyarországon (a 2001. évi népszámlási adatok rövid összefoglalása)

Nemzeti és etnikai kisebbségek Magyarországon (a 2001. évi népszámlási adatok rövid összefoglalása) Tóth Ágnes - Vékás János Nemzeti és etnikai kisebbségek Magyarországon (a 2001. évi népszámlási adatok rövid összefoglalása) Etnikai-nemzeti Kisebbségkutatató Intézet www.mtaki.hu A népszámlálás módszertana

Részletesebben

Alba Vélemény Radar 1. - GYORSJELENTÉS -

Alba Vélemény Radar 1. - GYORSJELENTÉS - Alba Vélemény Radar 1. Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron - GYORSJELENTÉS - Lakossági vélemények a népesedési problémákról 2010. június 21. Készítette: Ruff Tamás truff@echomail.hu

Részletesebben

Intenzíven terjed az influenza

Intenzíven terjed az influenza Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 4. hét Intenzíven terjed az influenza A 4. naptári héten tovább nőtt az influenzás panaszok miatt

Részletesebben

2014/28 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/28 STATISZTIKAI TÜKÖR 214/28 STATISZTIKAI TÜKÖR 214. március 2. Népmozgalom, 213 Tartalom Összefoglaló...1 Természetes és tényleges szaporodás, fogyás...2 Születés...2 Terhességmegszakítás...3 Házasságkötés...3 Válás...4 Halálozás...4

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE Család és gyermek: egy kis módszertan A modern értelemben vett népszámlálások magyarországi történetének csaknem kezdeteitől lehetőség volt a családok, azon belül a családi kapcsolatok

Részletesebben

Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján. Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék

Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján. Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék 6 5 4 3 2 1 A Föld népességszám-változása az utóbbi kétezer évben (adatforrás:

Részletesebben

Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013

Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013 Központi Statisztikai Hivatal Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013 2013. szeptember Tartalom Bevezetés...2 1. A nyugdíjasok és egyéb ellátásban részesülők száma, ellátási típusok...2 2. Az ellátásban részesülők

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI IGAZGATÓSÁGA A FOGLALKOZTATÁS ÉS A MUNKANÉLKÜLISÉG TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI AZ ELMÚLT 55 ÉVBEN

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI IGAZGATÓSÁGA A FOGLALKOZTATÁS ÉS A MUNKANÉLKÜLISÉG TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI AZ ELMÚLT 55 ÉVBEN KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI IGAZGATÓSÁGA A FOGLALKOZTATÁS ÉS A MUNKANÉLKÜLISÉG TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI AZ ELMÚLT 55 ÉVBEN Miskolc, Eger, Salgótarján 2006 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA Munkaügyi Központja FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA 1 1. Vezetői összefoglaló 1.1 Főbb megyei munkaerő-piaci adatok 2013-ban a nyilvántartásban szereplő álláskeresők száma a 2012. decemberi értékről

Részletesebben

Munkahely, megélhetőségi tervek

Munkahely, megélhetőségi tervek Munkahely, megélhetőségi tervek Tartalom Szerbia/Vajdaság munkaerő-piaca A fiatalok munkaerő-piaci helyzete A magyar fiatalok továbbtanulással kapcsolatos meglátásai empirikus kutatás A magyar fiatalok

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

Bevándorlók Magyarországon. Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet

Bevándorlók Magyarországon. Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet Bevándorlók Magyarországon Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet Az elemzés fókusza Miben mások a határon túli magyarok, mint a többi bevándorolt? Kik a sikeres migránsok ma Magyarországon? A magyar

Részletesebben

Az ápolási díj rendszere

Az ápolási díj rendszere Az ápolási díj rendszere Bódiné Pájer Marianna vezető-tanácsos Szociális és Munkaügyi Minisztérium Pénzbeli Ellátási és Nyugdíjbiztosítási Főosztály Az ellátás szabályozása A szociális igazgatásról és

Részletesebben

Részvétel a felnőttképzésben

Részvétel a felnőttképzésben 2010/87 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 87. szám 2010. augusztus 05. Részvétel a felnőtt Az egész életen át tartó tanulás kiemelt szerepe az Európai Unió versenyképességének

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben