Központi Statisztikai Hivatal ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok Somogy megye

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.15. Somogy megye"

Átírás

1 Központi Statisztikai Hivatal ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok Somogy megye Pécs, 2013

2 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN ö ISBN Készült a Központi Statisztikai Hivatal Pécsi főosztályán, az Informatikai főosztály, a Népszámlálási főosztály és a Tájékoztatási főosztály közreműködésével Felelős kiadó: Dr. Vukovich Gabriella elnök Főosztályvezető: Dr. Horváth József Összeállította: Berettyánné Halas Judit Dr. Berkéné Molnár Andrea Fritz János Horváthné Takács Ibolya Konstanzerné Nübl Erzsébet Laták Marianna Molnár Györgyné Németh Tibor Nyakacska Mária Slézia Rita A táblázó programot készítette: Papp Márton A kéziratot lektorálta: Szemes Mária Tördelőszerkesztők: Bada I. Csilla Bulik László Kerner-Kecskés Beatrix Trybek Krisztina Weisz Tamás További információ: Berettyánné Halas Judit Telefon: (+36-72) , Internet: (+36-1) (telefon), (+36-1) (fax) Borítóterv: Lounge Design Kft. Nyomdai kivitelezés: Xerox Magyarország Kft

3 TARTALOM Köszöntöm az Olvasót!...5 Összefoglaló Népesség száma és jellemzői A népesség száma, népsűrűség Kormegoszlás, a férfiak és a nők száma Családi állapot Iskolázottság, nyelvtudás Gazdasági aktivitás Nemzetiség, anyanyelv Vallás Egészségi állapot Háztartások, családok A háztartások száma és összetétele A háztartások mérete, korösszetétele A családok száma és összetétele A családok mérete, a gyermekek száma A lakásállomány jellemzői A lakások száma A lakásállomány tulajdon és használati mód szerint A lakások mérete: alapterület, szobaszám A lakások felszereltsége, komfortossága A lakások és lakóik, laksűrűség...48 Táblázatok...49 Módszertani megjegyzések, fogalmak Somogy megye 3

4

5 KÖszÖntÖm az OlvasÓt A Központi Statisztikai Hivatal 2011 októberében hajtotta végre Magyarország 15. népszámlálását. A közvélemény mielőbbi tájékoztatása érdekében az adatfeldolgozás befejezését megelőzően, 2012 márciusában az összeírás során külön gyűjtött információk alapján közöltünk előzetes adatokat a népesség számáról és a lakásállományról októberében a népesség, a háztartások és a családok, valamint a lakásállomány legfontosabb országos jellemzőit, az elmúlt évtizedben történt változásokat bemutató kötetet készítettünk a kérdőívek mintegy 1 százalékát magában foglaló mintából származó becslések alapján. A feldolgozási folyamat befejeződése után megjelenő, 21 kötetből álló kiadványsorozatunkkal kezdjük meg a évi népszámlálás végleges adatainak közzétételét. A részletes területi adatok iránt a felhasználók különböző rétegeitől érkező információigény kielégítése érdekében elsőként a területi bontású táblákat és a települések, a járások és a kistérségek adatait is magukban foglaló megyei köteteket tesszük közzé. A honlapunkon (www.ksh.hu/nepszamlalas) és kevésbé részletezett adattartalommal papíron is megjelenő kiadványsorozatunkban összesen közel 4800, megyénként mintegy 200 táblával mutatjuk be a népesség demográfiai, iskolázottsági, gazdasági aktivitási, anyanyelvi, nemzetiségi, vallási és egészségi állapotra, a háztartások és a családok összetételére, méretére, valamint a lakásállomány összetételére vonatkozó adatainkat. Az országos összefoglaló régiónkénti, megyénkénti és településtípusonkénti, a fővárosi összeállítás kerületenkénti, a megyei pedig településtípusonkénti és településenkénti összesítéseket is tartalmaz. A települések adatait járásonként és kistérségenként, valamint a települések népességnagysága szerint közöljük. Az adat-összeállítások az első fejezetben korábbi népszámlálások adatait is közlik, lehetővé téve, hogy az elmúlt évtized részletes bemutatásán túl hosszabb időszak adatainak egybevetésével több évtizedes folyamatok is nyomon követhetők legyenek. Az ENSZ-ajánlásnak és az Európai Unió népszámlálási rendeletében előírt tartalomnak is megfelelő adatok módot adnak európai és Európán kívüli országokkal történő összehasonlításokra is. Tisztelettel ajánlom minden kedves felhasználónk figyelmébe a kiadványsorozatot, valamint a további, elsősorban a honlapunkon megjelenő népszámlálási közléseinket is. Dr. Vukovich Gabriella a Központi Statisztikai Hivatal elnöke Somogy megye 5

6

7 ÖSSZEFOGLALÓ 1. A népesség száma és jellemzői 1.1. A népesség száma, népsűrűség Somogy megye lakónépessége október 1-jén 316 ezer fő volt, 5,7 százalékkal kevesebb, mint tíz évvel korábban. A 19 ezer fős népességcsökkenés teljes egészében a természetes fogyásból adódott. Somogy az ország legritkábban lakott megyéje, az egy km 2 -re jutó lakosok száma 52 fő volt Kormegoszlás, a férfiak és a nők száma Tovább romlott a népesség korösszetétele, míg 2001-ben 123, 2011-ben már 173 időskorú személy jutott száz gyermekkorúra. Folytatódott a nemek arányának a nők javára történő eltolódása, a legutóbbi cenzuskor ezer férfira 1115 nő jutott, tíz évvel korábban Családi állapot Kevesebb a házas, ezzel párhuzamosan több a nőtlen, hajadon, valamint az elvált személy. A fiatalok házasodási kedve tovább mérséklődött, a évesek körében jelentősen visszaesett a házasok aránya. A termékenység minden korcsoportban csökkent, tíz év alatt a száz 15 éves és idősebb nőre jutó átlagos gyermekszám öttel lett kevesebb Iskolázottság, nyelvtudás Javult a népesség iskolázottsága, emelkedett a középfokú végzettséggel rendelkezők, valamint a diplomások aránya. A 18 éves és annál idősebb népesség 41 százaléka érettségizett volt, a 25 éves és annál idősebbek közül pedig már minden hetedik főiskolai vagy egyetemi diplomával is rendelkezett. A somogyi lakosság egyötöde beszélt az anyanyelvén kívül egy vagy több másik főként német, illetve angol nyelvet Gazdasági aktivitás Az utóbbi két cenzus között a foglalkoztatottak enyhe, a munkanélküliek erőteljes növekedése mellett 4,7 százalékkal emelkedett a gazdaságilag aktív népesség száma. A foglalkoztatottakon belül csökkent a fiatalok, a munkanélküliek között gyarapodott a nők és a 49 év felettiek részaránya. A rokkantnyugdíjasok száma tíz év alatt 28 százalékkal kevesebb lett, a saját jogú öregségi nyugdíjasoké egy százalékkal bővült Nemzetiség, anyanyelv Csaknem 25 ezer fő vallotta magát valamely hazai nemzetiséghez tartozónak 2011-ben, számuk 1,7-szeresére emelkedett egy évtized alatt. A dunántúli megyék közül Somogyban éltek a legnagyobb számban és arányban a cigány nemzetiséghez tartozók, amely mellett még a német nemzetiség jelenléte említésre méltó. A közel 10 ezer főt számláló nem magyar anyanyelvű népesség döntő többsége valamely nemzetiség nyelvét jelölte meg anyanyelveként Somogy megye 7

8 1.7. Vallás A népesség 63 százaléka vallotta magát valamely egyházhoz vagy felekezethez tartozónak, 11 százalékának nem volt vallási kötődése, egy százalékuk mondta, hogy ateista és egynegyedük nem kívánt nyilatkozni Egészségi állapot A népszámláláskor a somogyi lakosság 18 százaléka jelölt meg valamilyen tartós betegséget, közel öt százaléka fogyatékosságot. Minden második fogyatékossággal élő személy mozgássérült volt. 2. Háztartások, családok 2.1. A háztartások száma és összetétele A évi cenzus során Somogy megyében számba vett háztartások száma megközelítette a 127 ezret, amelyeknek közel hattizedében legfeljebb két személy élt. A párkapcsolaton alapuló családháztartások száma és aránya csökkent, az egyszülős gyermekes családoké és különösen az egyedülállóké jelentősen növekedett az elmúlt évtizedben A háztartások mérete, korösszetétele A száz háztartásra jutó személyek száma a tíz évvel korábbi 270-nel szemben 242 főre csökkent, a településenkénti értékek 167 és 402 között alakultak. A háztartások több mint háromtizedét fiatal- és középkorú, 20 százalékát csak középkorú, 3,6 százalékát csak fiatalkorú tagok alkották, és 45 százalékában élt időskorú személy (is) A családok száma és összetétele Az előző cenzushoz képest a családok száma 8, a bennük élő személyeké 10 százalékkal csökkent, miközben az egyszülős családoké 13, a bennük élőké 16 százalékkal emelkedett. A párkapcsolatok száma 12 százalékkal mérséklődött, ezen belül a házaspári kapcsolatok 20 százalékkal visszaestek, az élettársi közösségek száma 46 százalékkal bővült A családok mérete, a gyermekek száma A családok átlagos nagysága családtípusonként eltérően alakult 2001-hez mérten: a párkapcsolaton alapuló családok mérete csökkent, míg az egyszülősöké nőtt. Száz házaspár típusú családban 292, ugyanennyi egyszülős családban 244 személy élt 2011-ben, míg tíz évvel korábban 299 és 238 fő. A családban élő gyermekek száma összességében tíz százalékkal kevesebb volt, mint egy évtizede, 2011-ben száz családra 2001-hez képest hárommal kevesebb 102 gyermek jutott. 3. A lakásállomány jellemzői 3.1. A lakások száma A lakásállomány 2011-ben megközelítette a 141 ezret, ami 7,8 százalékos növekedést jelentett az előző népszámláláshoz képest A lakásállomány tulajdon és használati mód szerint A lakások tulajdon szerinti összetétele a két cenzus között lényegében nem módosult, 97 százalékukat magánszemélyek, 3 százalékukat önkormányzatok valamint egyéb szervezetek birtokolták. A lakásállomány 93 százalékát a tulajdonosok, hét százalékát bérlők vagy más jogcímű használók lakták, tíz év alatt ez utóbbiak javára egy százalékpont arányeltolódás történt A lakások mérete: alapterület, szobaszám Az utóbbi évtizedben folytatódott a nagyobb alapterületű, illetve szobaszámú lakások arányának növekedése ben az otthonok háromtizedének alapterülete elérte vagy meghaladta a 100 m 2 -t, a száz lakásra jutó szobák száma 302 volt, 15-tel több, mint egy évtizeddel korábban A lakások felszereltsége, komfortossága A közműellátottság gyors ütemben bővült, 2001-hez képest 12 százalékkal nőtt a hálózati vízvezetékre és héttizedével a szennyvízcsatornahálózatra kötött lakások száma. A lakásállomány komfortosságának jelentős javulása ellenére az összkomfortos lakások 46 százalékos aránya 13 százalékponttal elmaradt az országostól A lakások és lakóik, laksűrűség Tovább mérséklődött a laksűrűség, 2011-re száz lakott lakásra 256 lakó jutott, 27-tel kevesebb, mint az előző népszámlás idején. A lakásállomány több mint felében mindössze egy vagy két személy tartózkodott életvitelszerűen. 8 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, Területi adatok

9 1. A NÉPESSÉG SZÁMA ÉS JELLEMZŐI 1.1. A népesség száma, népsűrűség A évi népszámlálás eszmei időpontjában, október 1-jén Somogy megyében 316 ezer fős lakónépességet írtak össze, 5,7 százalékkal kevesebbet, mint 2001-ben. A népességszám csökkenése teljes egészében a természetes fogyásból származott, a legutóbbi két cenzus között eltelt évtizedben a halálozások száma több mint 19 ezerrel meghaladta az élveszületésekét. A jelentős mértékű természetes fogyást a belföldi vándorlásból származó mindössze 50 fős nyereség alig enyhítette, így a bő egy évtized alatt 19,1 ezer fővel fogyatkozott a megye lakosainak száma. A népsűrűség, vagyis a népesség egy km 2 -re jutó száma ebből adódóan 56-ról 52-re mérséklődött. A népszámlálás alkalmával Somogy megye lakónépességének 52 százalékát a városokban, a fennmaradó 48 százalékát a községekben írták öszsze. A megyeszékhelyen, a többi városban és a köz ségekben egyaránt csökkent a népességszám, csupán a fogyás mértéke és összetevői különböz tek. A megyeszékhelyen a természetes népmozgalom negatív egyenlegéből csaknem 2,4 ezer fős fogyás adódott. A migráció nagyjából egyensúlyt mutatott, a tíz esztendő alatt összesen mindössze 66 fős veszteség keletkezett. A megye többi városában mintegy 5 ezer fővel többen haltak meg, mint ahányan születtek, ezt a fogyást a vándorlásból keletke ábra A népesség számának alakulása Somogy megye 9

10 zett több mint 2,8 ezer fős többlet részben kompenzálta. Így a városok népessége a vizsgált időszakban a megyei átlagnál kisebb mértékben, alig több mint 2 százalékkal fogyott. A legnagyobb mértékben, közel 9 százalékkal a községek lélekszáma esett vissza. A mintegy 11,7 ezer fős természetes fogyást a több mint 2,7 ezer fős migrációs veszteség is növelte ábra A lakónépesség változása február 1. és október 1. között (%) A népsűrűség a megyeszékhelyen volt a legmagasabb 583 fő/km 2, a többi városban átlagosan 108 fő, a községekben pedig mindössze 30 fő jutott egy-egy km 2 -re. Jelentős területi különbségeket találunk, ha a népességszám és a népsűrűség alakulását a január 1-jén bevezetett járási rendszer területbeosztásának megfelelően vizsgáljuk. A megye nyolc járása közül hétben csökkent a lakosságszám 2001 és 2011 között. A legnagyobb mértékben, csaknem 13 százalékkal a Tabi járás népessége esett vissza, de a Barcsi és a Csurgói járásban is mintegy 11 százalékkal apadt a lélekszám. Az egyetlen kivételt a Siófoki járás jelentette, ahol a migrációból akkora többlet keletkezett, amely nemcsak a természetes fogyást volt képes teljes egészében kompenzálni, hanem még gyarapodott is a népességszám. A járások többségében azonban a legutóbbi két népszámlálás közötti időszak során a természetes népmozgalom és a vándorlás is negatív egyenleggel zárult tábla A lakónépesség változásának tényezői Településtípus Természetes szaporodás (+), illetve fogyás ( ) Vándorlási különbözet, egyéb változás (+, ) Lakónépesség, és 2011 között, fő fő a évi százalékában fő/km 2 Megyeszékhely ,4 583,2 Többi város ,8 108,2 Városok összesen ,2 160,4 Községek, nagyközségek ,3 30,1 Megye összesen ,3 52,4 Történeti áttekintés Az évi első hivatalos népszámlálás idején Somogy megye jelenlegi területén 254 ezer fős népességet írtak össze. A népesség szaporodásának üteme 1870 és 1880 között volt a legnagyobb (7 százalék), de az elkövetkező évtizedek is (1910-ig) 5-7 százalék közötti gyarapodást hoztak. Az első világháború hatására a népesség növekedési üteme lassult ugyan de nem állt meg, 1920-ban az évinél 1,5 százalékkal nagyobb lélekszámot regisztráltak. Az 1920-as évek 4,8 százalékos gyarapodása után 1930-ban mintegy 348 ezer személyt írtak össze a megyében. Ezt követően a népesség növekedési üteme mérséklődött, de töretlenül folytatódott egészen 1960-ig, amikor 368 ezer főt számláltak. Az évi cenzustól kezdődően nem a jelenlévő, hanem az állandó valamint a lakónépességet rögzítették. 10 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, Területi adatok

11 Somogy megyében az évi népszámlálás alkalmával 357 ezer fős lakónépességet regisztráltak, amely 1980-ra még 360 ezerre emelkedett, majd a népesség gyarapodása csökkenésbe fordult. A nyolcvanas években 4,3 százalékkal, 1990 és 2001 között 2,7 százalékkal apadt a lélekszám, majd a csökkenés üteme gyorsult, és az elmúlt évtizedben 2011-ig az eddigi legnagyobb mértékű, 5,7 százalékos csökkenés következett be. Helyünk az országban A évi népszámlálás során a megyében fős lakónépességet írtak össze, amely az ország lakosságának 3,2 százalékát tette ki. Somogy a 19 megye népességszám alapján felállított csökkenő rangsorában a 13. helyet foglalta el. Somogy az ország legritkábban lakott megyéje, egy km 2 -re mindössze 52 fő jutott, kevesebb, mint az országos átlag (107) fele. A megye népessége 2001 és 2011 között 5,7 százalékkal csökkent. A fogyás mértéke 3,1 százalékponttal nagyobb volt az országos átlagnál Kormegoszlás, a férfiak és a nők száma A népesség korösszetétele tovább romlott az előző népszámlálás óta eltelt egy évtizedben. A gyermekek (0 14 évesek) hányada 2,5 százalékponttal, a felnőttkorúaké (15 59 éveseké) 1,6 százalékponttal csökkent, ugyanakkor 4,1 százalékponttal gyarapodott a 60 éves és idősebb népesség aránya. A október elsejei adatok szerint a megye lakosságának 14 százaléka volt gyermekkorú, 61 százaléka felnőttés 25 százaléka időskorú ábra A népesség száma nem és életkor szerint Az öregedési index a népesség idősödési folyamatának fontos mérőszáma, amely az idős népességnek a fiatal népességhez viszonyított arányát mutatja meg. Somogy megyében október elején száz gyermekkorú lakosra 173 időskorú személy jutott, 50 fővel több, mint a évi népszámlálás idején. Az öregedési index a megyén belül Kaposváron 181-et tett ki, a többi városban 192-t, a községekben volt a legkedvezőbb, 159. A járások közül a legidősebb korösszetételű népesség a Fonyódi, a legfiatalabb pedig a Barcsi járásban élt, előbbiben 201, utóbbiban 148 időskorú személy jutott száz gyermekkorúra. A társadalmi és gazdasági folyamatok szempontjából is fontos mutatói a népesség öregedésének az úgynevezett eltartottsági vagy függőségi mutatók, amelyek a gyermek- és az időskorúak számát az aktív korú (15 59 éves) népesség számához viszonyítják. A legutóbbi két népszámlálás között eltelt évtizedben csökkent a gyermek-, ugyanakkor nőtt az időskorúak aktív korú népességhez viszonyított hányada. A megyében száz aktív korú lakosra a évi cenzus idején még 27, 2011-ben már csak 24 gyermekkorú személy jutott, ezzel egyidejűleg az időskorúak megfelelő mutatószáma 33-ról 41-re emelkedett. A megyében élő aktív korú lakosság eltartási terhe tovább nőtt az elmúlt évtizedben, és 2011-ben már 65 fő gyermek és időskorú eltartásáról kellett gondoskodni. A gyermekek létszáma a legutóbbi két népszámlálás közötti időszakban összességében 20 százalékkal visszaesett, ezen belül az általános iskolás korú, 6 14 éves korosztályé csökkent legnagyobb mértékben, 22 százalékkal. A legfiatalabbak (0 2 évesek) csoportja is jelentős mértékben, 17 százalékkal, az óvodáskorúaké (3 5 évesek) 14 százalékkal fogyott Somogy megye 11

12 ábra Száz aktív korúra jutó gyermekés időskorú A felnőtt korúak létszáma összességében 8 százalékkal csökkent, ezen belül a fiatalabbak (15 39 évesek) 11 százalékkal, az idősebbek (40 59 évesek) száma pedig 4 százalékkal lett kevesebb. A 60 éves vagy idősebb lakosság száma mintegy 13 százalékkal növekedett az elmúlt tíz esztendőben. Közülük a nyugdíjkorhatár közelében lévő évesek 31 százalékkal voltak többen 2011-ben, mint tíz évvel korábban. A évesek köre 14 százalékkal, a éveseké 2 százalékkal bővült. A évi népszámlálás alkalmával a megyében 11 százalékkal több 70 éves vagy idősebb személyt írtak össze, mint 2001-ben, a teljes lakosságon belüli hányaduk ennek következtében 10-ről 12 százalékra emelkedett ábra A 70 évesek és idősebbek aránya, 2011 (%) Somogy megye népességén belül a nők vannak többségben. A megyében a évi népszámlálási adatok szerint 149,5 ezer férfi és 166,7 ezer nő élt, előbbiek létszáma 6,3 százalékkal, utóbbiaké 5,2 százalékkal csökkent az előző, évi népszámlálás időpontjához képest. Folytatódott a nemek arányának a nők javára történő eltolódása, 2001-ben ezer férfira 1102, 2011-ben már 1115 nő jutott. Eltérően alakult a nemek aránya a fiatalabb és idősebb korcsoportokban. A 40 év alattiaknál a férfiak voltak többségben, e fölött minden korosztályt a nők túlsúlya jellemzett. A nők kedvezőbb halandósági viszonyaik miatt általában magasabb kort érnek meg mint a férfiak, ezért körükben az időskorúak aránya számottevően nagyobb. A évi népszámlálás idején a Somogyban élő férfiak 21, a nők 29 százaléka tartozott a 60 éves és idősebbek korosztályához. A megye népességének átlagos életkora október elején 42,0 év volt, ezen belül a férfiaké 39,7, a nőké 44,0 évet tett ki tábla A férfiak és nők száma kiemelt korcsoportonként, 2011 Korcsoport, éves Férfi Nő fő Együtt A évi százalékában Ezer férfira jutó nő , , , , , , , , , Összesen , Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, Területi adatok

13 Történeti áttekintés Somogy megye nemek szerinti összetételét nőtöbblet jellemzi. Míg 1930-ban 6,5 ezerrel, 1960-ban és 1970-ben már több mint 15 ezerrel meghaladta a megyében élő nők száma a férfiakét. Az évi népszámlálás időpontjára a különbség 13 ezer fő alá csökkent, majd ismét növekedésnek indult. Az évi cenzus alkalmával a nők többlete meghaladta a 14 ezer, 2001-ben a 16 ezer főt, 2011-ben pedig már 17 ezerrel több nőt írtak össze, mint ahány férfit. A népesség korösszetételének változását hosszú ideje az idősödés jellemzi. Míg 1980-ban a 60 éves és idősebbek népességen belüli aránya 18 százalékot tett ki, 1990-ben 20, 2001-ben 21 százalék volt, 2011-re már 25 százalékra emelkedett. Ezzel egyidejűleg a gyermekkorúak (0-14 évesek) hányada 21 százalékról fokozatosan 14 százalékra esett vissza. Az évi népszámlálás alkalmával 87 időskorú személy jutott száz gyermekkorú lakosra, 1990-ben 98, 2001-ben 123, 2011-ben pedig már 173 fő. Helyünk az országban Somogyban az országosnál kedvezőtlenebb a nemek aránya, a évi népszámlálás adatai szerint ezer férfira 1115 nő jutott, amely az országos átlagot 9 fővel, a megyék átlagát 24 fővel meghaladta. A somogyinál rosszabb arányt csupán a fővárosban, a megyék közül pedig Hevesben és Baranyában regisztráltak (sorrendben 1181, 1127 illetve 1118 nő jutott ezer férfira). A megye lakosságának korösszetétele kedvezőtlenebb az országos átlagnál, a gyermekkorúak valamint a fiatal felnőttek aránya alacsonyabb, míg az idősebbeké magasabb az országosan jellemzőnél. A évi népszámlálás adatai szerint a megyében 173 időskorú személy jutott száz gyermekre, ezzel Somogy a megyék csökkenő rangsorának első harmadába került, a 6. helyet foglalta el, vagyis a 19 közül a 6. legidősebb népesség jellemezte. Az országban Budapest népességének korösszetétele a legkedvezőtlenebb, ahol száz gyermekkorúra több mint kétszer annyi, szám szerint 208 fő 60 éves vagy idősebb személy jutott. A megyék közül Zalában élt a legidősebb (192), Szabolcs-Szatmár-Beregben a legfiatalabb (114) korösszetételű lakosság Családi állapot Az 1990 és 2001 közötti időszakhoz hasonlóan az elmúlt tíz évben is a házasok arányának további csökkenése, ezzel egyidejűleg a nőtlenek, hajadonok, valamint az elváltak hányadának emelkedése volt a legjelentősebb változás, ami a népesség családi állapot szerinti összetételében bekövetkezett. Somogy megyében a évi népszámlálás alkalmával a 15 éves és idősebb férfiak 47 százaléka volt házas, amely 9 százalékponttal elmaradt a évitől. Ezzel párhuzamosan a nőtlen férfiak részesedése 32-ről 38 százalékra, az elváltaké 8-ról 11 százalékra emelkedett. Az özvegyek hányada a tíz évvel korábbihoz hasonlóan 2011-ben is 4 százalékot tett ki. A megyében a 15 éves és idősebb nők családi állapot szerinti összetétele a férfiakéhoz hasonló módon változott. A 2001 és 2011 között eltelt időszakban a házas nők részaránya 50-ről 42 százalékra csökkent, a fogyás mértéke alig volt kisebb, mint a férfiak esetében. Ezzel párhuzamosan a hajadonok aránya mintegy 5 százalékponttal 25 százalékra növekedett, vagyis a évi népszámlálás idején minden negyedik 15 éves és idősebb somogyi nő hajadon családi állapotú volt. Az elvált nők hányada a férfiakéhoz hasonló mértékben, 9-ről 12 százalékra nőtt, az özvegyeké 2001-hez hasonlóan megközelítette a 21 százalékot. Nem változtak a népesség családi állapot szerinti öszszetételének nemek szerinti sajátosságai: a nőtlenek aránya meghaladta a hajadonokét csakúgy, mint a házas férfiak részesedése a házas nőkét, ezzel szemben az elváltak és az özvegyek hányada a nők körében volt magasabb. Nemtől függetlenül a megyeszékhelyen élők körében volt leggyakoribb az elvált családi állapot. Az özvegyek hányada a férfiak esetében minden településtípusban átlagosan 4 százalékot tett ki, a nőknél ezt jóval meghaladva, 18 és 23 százalék között mozgott, jellemzően a községekben volt magasabb. Tovább csökkent a fiatalok házasodási kedve. A évi népszámlálás időpontjában a Somogy megyében élő éves férfiak 63 százaléka nőtlen volt, hányaduk 2011-re 76 százalékra emelkedett. Ezzel egyidejűleg a házasok aránya 33 százalékról 20 százalékra esett vissza. A nőtlenek és házasok részesedése az ennél idősebb korcsoportokban is hasonló irányban változott. Az elváltak aránya a évesek körében volt a legmagasabb, a évi több mint 18 százalékos hányad 5 százalékponttal meghaladta a tíz évvel korábbit. A nők kor és családi állapot szerinti összetétele a férfiakéhoz hasonló módon változott. Már a Somogy megye 13

14 ábra A népesség száma családi állapot és nemek szerint, ábra A népesség száma családi állapot és nemek szerint, 2011 évi népszámlálás idején is csaknem minden második éves nő hajadon családi állapotú volt, arányuk tíz esztendő elteltével 64 százalékra növekedett, ugyanakkor a házasoké 44-ről 29 százalékra csökkent. Az elváltak részaránya a férfiakhoz hasonlóan a nők körében is a évesek között volt a legmagasabb, 2001 és 2011 között 14-ről 21 százalékra emelkedett. A nemek családi állapot szerinti összetétele az idősebb korosztályoknál tért el a legnagyobb mértékben. A középkorú férfiak továbbra is kedvezőtlen halandósági viszonyai következtében a évi népszámláláskor a 60 éves és idősebb nőknek már több mint a fele, a férfiaknak csupán 13 százaléka volt özvegy családi állapotú, ugyanakkor a nők 35 százaléka, a férfiak 72 százaléka élt házasságban. Ebben a tábla A 15 éves és idősebb férfiak és nők megoszlása családi állapot szerint Férfi Nő Együtt Családi állapot (%) Nőtlen/hajadon 32,3 38,3 20,6 25,4 26,1 31,4 Házas 56,0 47,1 49,8 41,5 52,7 44,1 Özvegy 4,0 4,0 20,5 20,8 12,7 13,0 Elvált 7,7 10,6 9,2 12,3 8,5 11,5 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 14 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, Területi adatok

15 korcsoportban a nőtlenek és az elváltak részesedése a férfiak és a nők körében nem tért el számottevő mértékben. A 15 éves és idősebb nők termékenységét az öszszeírás időpontjáig élve született gyermekeik száma alapján vizsgáljuk, függetlenül attól, hogy a gyermek az eszmei időpontban életben volt-e vagy sem. Az élve született gyermekek száz nőre vetített száma kiválóan jellemzi a nők termékenységi viszonyait. Somogy megyében a évi népszámlálás adatai szerint száz 15 éves és idősebb nőre 153 élve született gyermek jutott, 5 fővel kevesebb, mint tíz esztendővel korábban. A különböző családi állapotú nők termékenysége eltérően alakult. A házas nők termékenysége nem változott számottevő mértékben, 2001-ben 187, 2011-ben 188 élve született gyermek jutott száz házas nőre. Annak ellenére, hogy a házas nők termékenysége kismértékben növekedett, a születések száma nem nőtt a vizsgált időszakban, hiszen időközben a 15 éves és idősebb nők körében a házas családi állapotúak részaránya jelentősen, 8 százalékponttal csökkent. A és évi népszámlálások között eltelt évtizedben is folytatódott az együttélési formák átalakulása, a házasság intézményének visszaszorulásával párhuzamosan egyre nagyobb teret nyertek az élettársi kapcsolatok. A házasságon kívüli gyermekvállalás mára már megszokottá, társadalmilag elfogadottá vált. Jelenleg csaknem minden második gyermek házasságon kívül születik. A népszámlálási adatok a hajadonok és az elváltak termékenységének jelentős mértékű növekedését jelzik. Somogy megyében száz hajadonra 2001-ben 29, 2011-ben 48 élveszületés jutott, ugyanez a mutató az elváltak esetében 174-ről 181-re emelkedett. Számottevő mértékben csökkent ugyanakkor az özvegy családi állapotú nők termékenysége, száz özvegyre 2001-ben 207, tíz évvel később már csak 197 élve született gyermek jutott. A megözvegyülés főképp az idősebb korosztályhoz tartozó nőket érinti, ezért az özvegy nők termékenységi mutatói döntően az évtizedekkel korábbi házas nők befejezett termékenységi mutatóinak felelnek meg. A évi népszámlálás adatai szerint az özvegy nők termékenysége a csökkenés ellenére is felülmúlta a többi családi állapothoz tartozó nőkét tábla Száz 15 éves és idősebb nőre jutó élveszületett gyermekek száma a nő családi állapota szerint Év Hajadon Házas Özvegy Elvált Összesen A legutóbbi két népszámlálás közötti időszakban tehát kisebb-nagyobb mértékben növekedett a hajadonok, a házasok és az elváltak termékenysége is. A születések száma ennek ellenére mégsem nőtt, hiszen időközben a szülőképes korú nők száma és aránya erőteljesen csökkent. Somogy megyében 2001-ben még 82 ezer éves korú nő élt, a évi népszámlálás idején számuk már alig haladta meg a 70 ezret, amely 14 százalékos csökkenést jelent ábra Száz 15 éves és idősebb nőre jutó élveszületett gyermekek száma A megyében élő 15 éves és idősebb nők 23 százaléka gyermektelen volt a évi népszámlálás idején, 24 százalékuk egy gyermeket szült, 37 százalékuk kettőt, 11 százalékuk hármat, és mindössze 5 százalékuk négyet vagy annál többet. A gyermektelenek valamint az egy gyermeket szült nők részaránya 2001-hez vi Somogy megye 15

16 szonyítva kismértékben emelkedett, ezzel párhuzamosan a két illetve a négy vagy több gyermekesek hányada mérséklődött. A három gyermekes nők aránya lényegében nem változott. A 15 éves és idősebb nők gyermekszám szerinti összetételétől számottevő mértékben eltért az ugyanilyen korú házas családi állapotú nőké. A évi népszámlálás adatai szerint a házas nők körében a gyermektelenek aránya a évihez hasonlóan 6 százalékot tett ki. Továbbra is a két gyermekesek voltak túlsúlyban, hozzávetőleg minden második házas nő két gyermeknek adott életet. A házas nők 26 százaléka egy, 13 százaléka három gyermeket vállalt, a 4 vagy több gyermekesek hányada mintegy 5 százalékot tett ki. Somogyban a legalább 15 évesek körében a nőtlenek aránya a községekben, a hajadonoké a megyeszékhelyen volt a legmagasabb. A házasok mindkét nem esetében a megye többi városában képviselték a legnagyobb hányadot. A megyén belül a nőtlenek és a hajadonok részesedése is a Siófoki járásban volt a legkisebb. A megyén belül a községekben élő nők termékenysége volt magasabb, itt 168 gyermek jutott száz nőre, míg a városokban 141, ezen belül a megyeszékhelyen csupán 133. Ezt magyarázza a nők gyermekszám szerinti megoszlása, hiszen a községekben élők körében kisebb volt a gyermektelenek, ugyanakkor számottevően magasabb a 4 vagy annál több gyermeket szült nők aránya. A Csurgói és a Tabi járásban lakó 15 éves és idősebb nők termékenysége volt a legkedvezőbb, mindkettőben 169 élveszületett gyermek jutott száz nőre, míg a legalacsonyabb mutatóval rendelkező Kaposvári járásban csupán 146. Történeti áttekintés Évtizedek óta folyamatosan változik a népesség családi állapot szerinti összetétele, csökken a házasok, ezzel egyidejűleg emelkedik a nőtlenek, hajadonok valamint az elváltak részaránya. A változási folyamat üteme 1990 után erőteljesen felgyorsult. Ha a legutóbbi öt népszámlálást tekintjük, 1970-ben és 1980-ban a 15 éves és idősebb férfiaknak még 72 százaléka házas családi állapotú volt, 1990-ben már csak 66 százaléka, 2001-ben 56 százaléka, 2011-ben pedig mindössze 47 százaléka. Ebben a négy évtizedben az elváltak aránya 3-ról 11 százalékra, a nőtleneké 22-ről 38 százalékra emelkedett. A folyamat hasonló módon ment végbe a nőknél is. A házasok aránya 1970-ben és ban még egyaránt 65 százalék volt, 1990-ben már nem érte el az 59 százalékot sem. A nőknek 2001-ben alig a fele, 2011-ben pedig csupán 42 százaléka volt házas. A hajadonok aránya 1970 és 1990 között százalék között ingadozott, majd 2001-ben 21, 2011-ben pedig 25 százalékot ért el. Az elváltak 1970-ben még alig 3 százalékos részesedése folyamatos emelkedés után 2001-ben 9, 2011-ben pedig 12 százalék volt. Az élveszületések száma az elmúlt évtizedekben erőteljesen csökkent, amely főként a 4 vagy több gyermeket vállaló nők számának és arányának visszaesésével magyarázható. A 15 éves és idősebb nők körében, 1980 és 2011 között, a 4 vagy annál több gyermeket szült nők hányada Somogy megyében 9-ről 5 százalékra esett vissza, ezzel egyidejűleg a gyermekteleneké 20-ról 23 százalékra emelkedett. Somogy megyében az évi cenzus idején száz 15 éves és idősebb nőre még 174 élve született gyermek jutott, 1990-ben 168, 2001-ben 158, 2011-ben pedig már csupán 153. A termékenység a legtöbb korcsoportban csökkent, mértéke a fiatalabb korosztályoknál volt a legerőteljesebb. Száz éves nőre 1980-ban még 84, 2011-ben annak alig több mint egyharmada, 29 élveszületés jutott. Ugyanebben az időszakban a évesek körében 148-ról 68-ra, a éveseknél 179-ről 124-re esett vissza a mutató értéke. Helyünk az országban Somogy megye 15 éves és idősebb népességének családi állapot szerinti összetétele a évi népszámlálás adatai szerint nem tért el lényeges mértékben az országos átlagtól. A megyében a nőtlenek, hajadonok valamint a házas családi állapotúak aránya az országos átlagnál alacsonyabb, ugyanakkor az özvegyeké magasabb volt, az elváltak pedig ahhoz hasonló hányadot képviseltek. Hazánkban a nőtlenek és a hajadonok részaránya a fővárosban (36,6 százalék), a megyék közül pedig Csongrádban (34,6 százalék) volt a legmagasabb. A Somogyban regisztrált 31,4 százalékos hányad a 19 megye csökkenő rangsorában a 13. helyezést jelentette (30 százalék alatti arány csupán Nógrád és Heves megyében fordult elő). A 15 éves és idősebb népességen belül a házasok aránya a fővárosban nem érte el, de minden megyében meghaladta a 40 százalékot. Győr-Moson-Sopron és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a házas családi állapotú személyek hányada felülmúlta a 48 százalékot, ugyanakkor a somogyi 44,1 százalékosnál alacsonyabb arány csupán öt megyében fordult elő. Hazánkban az özvegyek népességen belüli részesedése Somogyban volt az egyik legmagasabb, az ország megyéi közül mindössze kettőben, Nógrádban és Hevesben haladta meg, illetve Somogyban érte el a 13 százalékot. Az országoshoz hasonlóan a 15 éves és idősebb népesség 11,5 százaléka volt elvált családi állapotú a évi népszámlálás idején Somogy megyében. 16 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, Területi adatok

17 A évi népszámlálás adatai alapján száz 15 éves és idősebb nőre 153 élve született gyermek jutott a megyében, ami kedvezőbb volt a rendkívül alacsony fővárosi mutatót (113) is magába foglaló országos átlagnál (147). Ha azonban a somogyi arányszámot a megyék átlagához (155) viszonyítjuk, kismértékű elmaradás tapasztalható. A 19 megye rangsorának élén száz nőre jutó 175 élveszületéssel Szabolcs-Szatmár-Bereg állt, Somogy a 13. helyet foglalta el. A legalacsonyabb termékenység (141) Csongrád megyét jellemezte Iskolázottság, nyelvtudás A 2001 és évi cenzus között tovább javult a megye lakosságának iskolázottsági szintje. Emelkedett a közép- és felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezők népességen belüli aránya, ezzel párhuzamosan csökkent az alapfokú végzettséggel, vagy még azzal sem rendelkezők hányada. A legutóbbi népszámlálás adatai szerint Somogy megyében a 15 éves és idősebb népesség 94 százaléka végezte el legalább az általános iskola nyolc évfolyamát óta ez az arány 7 százalékponttal emelkedett, elsősorban az idősebb korosztályokban javult a mutató. A évi cenzuskor minden 65 év alatti korcsoportban 95 százalék feletti volt a legalább nyolc osztályt végzettek hányada, és a éveseknél is megközelítette ezt az arányt. A fiatalabb, évesek két korcsoportjában a legalább alapfokú végzettséggel rendelkezők hányada meghaladta a 98, a évesek korosztályaiban pedig a 97 százalékot. A évesek korcsoportjait 96 százalék körüli mutató jellemezte. Az idősebb korosztályok közül a éveseknél 94, a éveseknél pedig 90 százalékon felüli volt a hányaduk. A 75 éves és annál idősebb népességnek 67 százaléka rendelkezett legalább alapfokú végzettséggel. A legutóbbi két népszámlálás között a 65 éves és annál idősebbek korcsoportjaiban javult a legnagyobb mértékben a mutató, mivel közülük lassan kikerülnek azok az idős emberek, akik számára még nem volt követelmény a nyolc osztály elvégzése. Szinte minden korosztályban magasabb volt a legalább alapfokú végzettséggel rendelkező férfiak hányada, mint a nőké. A nők hátránya ugyanakkor az életkor csökkenésével a férfiakéhoz képest egyre jobban mérséklődött. A 75 éves és annál idősebbeket tekintve a férfiakat jellemző 82 százalékos hányaddal szemben még a nők 60 százalékos aránya állt. A éves népességben 5, a évesek korosztályaiban pedig már csak 1 2 százalékpontos volt az eltérés a férfiak javára. A 40 évesnél fiatalabb korcsoportokban pedig már alig pár tized százalékpontnyi volt a különbség. Az elmúlt évtizedben a 18 éves és annál idősebb népességen belül a legalább érettségi vizsgával rendelkezők aránya emelkedett a legnagyobb mértékben (10 százalékponttal) ben az ilyen korú népesség 41 százalékának volt érettségije. A fiatalabb, év közötti korosztályokban a népesség legalább fele ábra A 15 éves és idősebb népesség megoszlása legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint, nemenként Somogy megye 17

18 (51 59 százaléka) érettségizett volt, ezen belül részarányuk a évesek körében nőtt a leginkább 2001 óta. A éveseknek mintegy 31 százaléka szerezte már meg az érettségit. A évesek korcsoportjaiban százalékos volt a legalább középiskolát végzettek hányada, az évesekében pedig százalékos. A éveseket ugyanakkor az előbbinél kedvezőbb (41 százalékos) mutató jellemezte. Az eddig felsorolt korcsoportok mindegyikében az érettségizett nők aránya magasabb volt a férfiakénál. A 65 éves és annál idősebb népességben viszont az érettségizett férfiak hányada meghaladta a nőkét: a 75 éves és annál idősebb érettségizett férfiak aránya már 2,5-szerese volt a nőkének. Összességében a évesek közel 37 százaléka volt legalább középiskolai végzettségű, ami több mint duplája a évinek. A éveseknél, valamint az ennél idősebbeknél is számottevően javult az érettségi vizsgával rendelkezők aránya, előbbieknél 27, utóbbiaknál 16 százalékos hányadot képviseltek a felnőttkorú népességből ábra A legalább érettségizettek aránya a 18 éves és idősebb népességben, 2011 (%) A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya jelentősen emelkedett a két népszámlálás között eltelt évtizedben. A évi népszámláláskor a 25 éves és annál idősebb népességből minden hetedik tíz évvel korábban minden tizenegyedik rendelkezett főiskolai vagy egyetemi oklevéllel. A évesek 21 százaléka szerzett felsőfokú végzettséget, arányuk megduplázódott egy évtized alatt. Számottevően nőtt a éves diplomások hányada is. A évesek korcsoportjaiban százalékot képviseltek, ezen belül a fiatalabb korosztályokban magasabb, az idősebbeknél általában alacsonyabb volt a mutató értéke. Ettől eltérően a éves diplomások hányada viszont meghaladta az évesekét. A évesek 9, a 75 éves és idősebbek 6 százalékának volt felsőfokú végzettsége. A 60 évesnél fiatalabbakat öt éves korcsoportonként tekintve, minden korosztályban nagyobb arányban voltak a nők diplomások, mint a férfiak, ami összefügg azzal, hogy a hagyományos szerepek háttérbe szorulásával több felsőfokú végzettséghez kötött szakma (például oktatás, közigazgatás) elnőiesedett. A hét éves és idősebb népesség befejezett iskolai és szakmai végzettségét tekintve a évi népszámláláskor e népesség 29 százaléka végezte el csupán az általános iskola nyolc évfolyamát, 22 százalékuknak volt szakmunkás bizonyítványt adó középfokú végzettsége, 24 százalékuk tett sikeres érettségi vizsgát, de (még) nem szerzett diplomát és további 11 százalékuk államvizsgázott és kapott diplomát felsőfokú oktatási intézményben. Az eltelt évtizedben számottevően javult a népesség iskolai végzettség szerinti összetétele. A csupán általános iskolát végzettek aránya közel 5 százalékponttal csökkent, ugyanakkor 4 százalékponttal nőtt a szakmunkás, több mint 5 százalékponttal az érettségi bizonyítványt szerzettek és 4 százalékponttal a diplomások hányada. A középfokú szakmai oklevelet adó iskolákban végzettek és az érettségizettek aránya a férfiak körében javult nagyobb mértékben, a diplomásoké viszont a női népességben nőtt jelentősebb mértékben a férfiakénál. Az iskolázottság szintje településtípusonként eltérő volt. A megyeszékhely, Kaposvár megfelelő korú népességének 57 százaléka legalább érettségivel, 23 százaléka pedig diplomával rendelkezett. Előbbi a duplája, utóbbi a háromszorosa a községekre jellemző hányadnak. A nagy különbség kialakulásában szerepet játszott az, hogy a továbbtanuló fiatalok csak kis számban térnek vissza lakóhelyükre, míg a helyben maradó idősebb korosztályok képzettségi szintje az átlagosnál alacsonyabbnak mondható. Kaposvár iskolázottsági szintje kedvezőbb volt a megye többi városáénál is, mind az érettségizettek, mind a diplomások aránya számottevően felülmúlta a többi város átlagát. 18 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, Területi adatok

19 tábla A népesség iskolai végzettsége, 2011 A 15 éves A 18 éves A 25 éves (%) Településtípus legalább az általános iskola 8. évfolyamát elvégezték és idősebb népességből azok aránya, akik legalább érettségivel rendelkeznek egyetemi, főiskolai oklevéllel rendelkeznek Megyeszékhely 96,8 56,9 23,1 Többi város 95,5 47,5 16,5 Városok összesen 96,0 51,2 19,1 Községek, nagyközségek 91,0 28,6 7,9 Megye összesen 93,6 40,6 13,8 A járások közül a Siófoki és a Kaposvári járásban élők képzettségi szintje volt a legkedvezőbb, a Tabi, a Csurgói, valamint a Barcsi járásokban a legkedvezőtlenebb. Az idegennyelv-ismeret jelentősége az elmúlt években az uniós csatlakozással összefüggésben különösen felértékelődött. A évi népszámlálás adatai szerint Somogy megyében mintegy fő, a népesség egyötöde beszélt az anyanyelvén kívül egy vagy több másik nyelvet is, ez 3,0 százalékponttal több, mint az előző népszámláláskor. A magyar anyanyelvű népességben főként a német és az angol nyelv vált szélesebb körben ismertté ben minden kilencedik megyében élő magyar anyanyelvű polgár meg tudta értetni magát németül, míg tíz évvel korábban még csak minden tizedik ben 6 százalékuk mondta magáról, hogy beszél angolul, 2011-ben már egytizedük. Somogy sajátossága, nemzetiségi összetételéből adódóan, hogy a magyar anyanyelvű népességnek az országosnál valamivel nagyobb hányada (3,1 százalék) beszélte a roma nyelvet. Beszélt nyelv tábla A magyar anyanyelvű népesség idegennyelv-tudása fő a válaszolók százalékában fő a válaszolók százalékában Csak magyarul beszél , ,1 Más nyelvet is beszél , ,9 Ebből: angol , ,6 német , ,1 roma , ,1 Történeti áttekintés Az elmúlt évtizedek alatt a népesség képzettségi szintje folyamatosan nőtt, emelkedett a közép- és felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya. Ez egyrészt abból adódik, hogy fokozatosan kihal azon generáció, mely tagjainak vagy semmiféle végzettsége nem volt, vagy ha volt is, az csupán néhány osztályra korlátozódott és a belépő fiatalabb korosztályok már képzettebbek, mint a kilépő idősebbek, másrészt abból, hogy hosszú távon növekszik a képzett munkaerő iránti igény, aminek igyekeznek megfelelni a munkaerőpiacra lépők Somogy megye 19

20 A nyolc évfolyam elvégzése a tankötelezettség bevezetése után szinte általánossá vált. A nyolc osztályt végzettek arányának 1990-ig tartó növekedése a képzettségi szint jelentős emelkedése következtében tört meg, 2001-ben már némi csökkenés volt tapasztalható, 2011-ben pedig 29 százalék alá esett, szemben az évi egyharmados részaránnyal. Szakmunkás bizonyítvánnyal 1970-ben a hét éves és idősebb népesség 4 százaléka, 2001-ben 18, 2011-ben pedig 22 százaléka rendelkezett. A középiskolai érettségivel bírók aránya 1930-ban alig haladta meg az egy százalékot, 2001-ben viszont már megközelítette a 19 százalékot, 2011-ben pedig meghaladta a 24 százalékot. Az egyetemi, főiskolai oklevelet szerzők népességen belüli aránya mutatta leginkább a képzettségi szint emelkedését ban a diplomások a népességnek még csak elenyésző, egy százalék alatti hányadát jelentették, majd az évtizedek alatt folyamatosan, mondhatni ugrásszerűen nőtt az arányuk, ami 2001-ben már elérte a 7,3, 2011-ben pedig a 11,3 százalékot. Helyünk az országban A évi népszámlálás szerint Somogy megye népességének iskolázottsági színvonala az országosnál jóval alacsonyabb. A hét éves és idősebb népesség legmagasabb befejezett végzettsége alapján az érettségizettek és a diplomások aránya 3,3, illetve 4,3 százalékponttal elmaradt az országostól. Somogy iskolázottsági szintje a többi megyéhez hasonlítva is kedvezőtlennek mondható, az érettségi vizsgával rendelkezők aránya a tizennegyedik, a felsőfokú oklevelet szerzettek hányada pedig Borsod-Abaúj-Zemplénnel együtt a tizenkettedik helyre rangsorolta a megyék közül Gazdasági aktivitás A legutóbbi két népszámlálás közti időben a gazdasági életben végbement változások, a válság elhúzódása a foglalkoztatás terén is éreztette hatását. Somogy megyében október 1-jén 132 ezer fő tartozott a gazdaságilag aktív népességhez. Számuk tíz év alatt a foglalkoztatottak enyhe és a munkanélküliek erőteljes növekedésének következtében átlagosan 4,7 százalékkal emelkedett. A bővülő munkaerő-piaci jelenlét mellett a megye lélekszáma folyamatosan csökkent, a 6 ezer fős munkaerő többlettel szemben 19 ezerrel kevesebben éltek Somogyban, ennek következtében a gazdaságilag aktívak népességen belüli aránya 38,3-ről 42,5 százalékra emelkedett. A gazdasági aktivitás és annak változása nemenként eltérően alakult ben a nők mintegy négytizede, a férfiaknak viszont közel fele sorolta magát a gazdaságilag aktívak közé. A két nem aktivitási szintje eltérő mértékben emelkedett, a férfiak létszáma 1,3 százalékkal nőtt, míg a nőké ennél erőteljesebben, 9,0 százalékkal gyarapodott. Habár a nők egyre nagyobb számban vesznek részt a munkaerőpiacon, 2011-ben az aktív népesség többségét (54 százalékát) továbbra is a férfiak alkották ábra A gazdaságilag aktív népesség aránya, 2011 (%) ábra A népesség megoszlása gazdasági aktivitás szerint A gazdasági aktivitás alakulására létszámuknál fogva a foglalkoztatottak voltak nagyobb hatással. A megyében összesen 114 ezer fő dolgozott, a évi létszámnál alig egy százalékkal több. A foglalkoztatottak népességen belüli aránya 2,4 százalékponttal 20 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, Területi adatok

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Pécs, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-999-9 Készült a Központi

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.19. Veszprém megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.19. Veszprém megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.19. Veszprém megye Veszprém, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-415-6 Készült a

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.17. Tolna megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.17. Tolna megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.17. Tolna megye Pécs, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-413-2 Készült a Központi

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.5. Borsod-Abaúj-Zemplén megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.5. Borsod-Abaúj-Zemplén megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.5. Borsod-Abaúj-Zemplén megye Miskolc, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-401-9

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.10. Heves megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.10. Heves megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.10. Heves megye Miskolc, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-406-4 Készült a Központi

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.5. Borsod-Abaúj-Zemplén megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.5. Borsod-Abaúj-Zemplén megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.5. Borsod-Abaúj-Zemplén megye Miskolc, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-401-9

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.10. Heves megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.10. Heves megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.10. Heves megye Miskolc, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-406-4 Készült a Központi

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.12. Komárom-Esztergom megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.12. Komárom-Esztergom megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.12. Komárom-Esztergom megye Veszprém, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-408-8 Készült

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.8. Győr-Moson-Sopron megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.8. Győr-Moson-Sopron megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.8. Győr-Moson-Sopron megye Győr, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-404-0 Készült

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.20. Zala megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.20. Zala megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.20. Zala megye Győr, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-416-3 Készült a Központi

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.13. Nógrád megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.13. Nógrád megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.13. Nógrád megye Miskolc, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-409-5 Készült a Központi

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.18. Vas megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.18. Vas megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.18. Vas megye Győr, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-414-9 Készült a Központi

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.9. Hajdú-Bihar megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.9. Hajdú-Bihar megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.9. Hajdú-Bihar megye Debrecen, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-405-7 Készült

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.7. Fejér megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.7. Fejér megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.7. Fejér megye Veszprém, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-403-3 Készült a Központi

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.4. Békés megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.4. Békés megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.4. Békés megye Szeged, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-400-2 Készült a Központi

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.14. Pest megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.14. Pest megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.14. Pest megye Budapest, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-410-1 Készült a Központi

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.11. Jász-Nagykun-Szolnok megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.11. Jász-Nagykun-Szolnok megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.11. Jász-Nagykun-Szolnok megye Debrecen, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-407-1

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK 2. szám Demográfiai jellemzők Gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság Háztartás, család Lakáskörülmények

Részletesebben

A NYUGDÍJASOK ÉS JÁRADÉKOSOK HELYZETE 2007 ELEJÉN A DÉL-DUNÁNTÚLON

A NYUGDÍJASOK ÉS JÁRADÉKOSOK HELYZETE 2007 ELEJÉN A DÉL-DUNÁNTÚLON Központi Statisztikai Hivatal Pécsi Igazgatósága A NYUGDÍJASOK ÉS JÁRADÉKOSOK HELYZETE 2007 ELEJÉN A DÉL-DUNÁNTÚLON Száma: 8 / 2007 Pécs, 2007. december Központi Statisztikai Hivatal Pécsi Igazgatóság,

Részletesebben

Vukovich Gabriella: Egyedülálló szülők és gyermeküket egyedül nevelő szülők

Vukovich Gabriella: Egyedülálló szülők és gyermeküket egyedül nevelő szülők Vukovich Gabriella: Egyedülálló szülők és gyermeküket egyedül nevelő szülők (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Vukovich Gabriella (1999): Egyedülálló

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok Pest megye

Központi Statisztikai Hivatal ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok Pest megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.14. Pest megye Budapest, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-410-1 Készült a Központi

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.16. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.16. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.16. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Debrecen, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-412-5

Részletesebben

10. 10. Vallás, felekezet

10. 10. Vallás, felekezet 10. 10. Vallás, felekezet Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 10. Vallás, felekezet Budapest, 2014 Központi Statisztikai Hivatal, 2014 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-356-5 Készült

Részletesebben

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024 CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.2. Bács-Kiskun megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.2. Bács-Kiskun megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.2. Bács-Kiskun megye Szeged, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-398-2 Készült a

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL 2015. november 2. Tartalomjegyzék Fogalmak... 4 Demográfia népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság... 6 Halálozás (mortalitás)

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...

Részletesebben

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Népesség Az EU 28 tagállamának népessége 508 millió fő, amelynek alig 2%-a élt on 2015 elején. Hazánk lakónépessége 2015. január

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE Magyarország népessége az első hivatalos népszámláláskor (1870) a mai területre számítva 5 011 310 fő volt, a 2005. április 1-jei eszmei időpontú mikrocenzus adatai alapján 10 090

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.2. Bács-Kiskun megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.2. Bács-Kiskun megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.2. Bács-Kiskun megye Szeged, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-398-2 Készült a

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.16. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.16. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.16. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Debrecen, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-412-5

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.19. Veszprém megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.19. Veszprém megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.19. Veszprém megye Veszprém, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-415-6 Készült a

Részletesebben

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Népesség, népmozgalom Magyarországon az 1980-as évek elejére új demográfiai helyzet állt elő. A XX. század korábbi évtizedeit

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői Bács-Kiskun megyében, 2015 januárjában egy év távlatában csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma 1456 fővel (5,6%-kal). A nyilvántartott álláskeresők

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.6. Csongrád megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.6. Csongrád megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.6. Csongrád megye Szeged, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-402-6 Készült a Központi

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Központi Statisztikai Hivatal 2012. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Országos adatok

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Országos adatok Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Országos adatok Budapest, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-417-0 Készült a Központi Statisztikai

Részletesebben

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010*

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* 2012/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 3. szám 2012. január 18. A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* Tartalomból 1

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE Az időskorúak főbb demográfiai jellemzői Magyarország népesedési viszonyait az elmúlt negyedszázadban fogyás és öregedés jellemezte. A mikrocenzus időpontjában, 2005. április 1-jén

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE A munkát k, a ek demográfiai jellemzői Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban A ség alakulásának hosszabb távú értékelését korlátozza az a körülmény, hogy a

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 11. Fogyatekossäggal elök

Központi Statisztikai Hivatal. 11. Fogyatekossäggal elök Központi Statisztikai Hivatal. EVI NEPSZÄMLÄLÄS 11. Fogyatekossäggal elök Budapest, 2014 TARTALOM Bevezetö 5 Täbläzatok 7 1. A fogyatekossäggal elök visszatekintö adatai 11 2. A fogyatekossäggal elök reszletes

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/2

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/2 2013/16 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VII. évfolyam 16. szám 2013. március 1. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/2 A nyugdíjrendszer szerkezete a Dél-Dunántúlon a 2012. évi

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. december Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Tartalom Összefoglalás...2 Népmozgalom...2 Mezőgazdaság...3 Ipar...6 Építőipar...7

Részletesebben

ISBN: 978-963-235-348-7 9 789632 353487 Elôzetes adatok KSH_kiadvanysorozat_kotet_1_borito_vonalkoddal.indd 1 2012.03.21. 9:57

ISBN: 978-963-235-348-7 9 789632 353487 Elôzetes adatok KSH_kiadvanysorozat_kotet_1_borito_vonalkoddal.indd 1 2012.03.21. 9:57 Elôzetes adatok Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 1. Előzetes adatok Budapest, 2012 Központi Statisztikai Hivatal, 2012 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-348-7 Készült a Központi

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15. STATISZTIKAI TÜKÖR A népesedési folyamatok társadalmi különbségei 214/126 214. december 15. Tartalom Bevezető... 1 1. Társadalmi különbségek a gyermekvállalásban... 1 1.1. Iskolai végzettség szerinti különbségek

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG STATISZTIKAI ZSEBKÖNYVE

AZ ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG STATISZTIKAI ZSEBKÖNYVE 8 AZ ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG STATISZTIKAI ZSEBKÖNYVE 2008 Kiadja az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Budapest, XIII. Visegrádi u. 49. Postacím: 1392 Bp. Pf. 251. Telefon: 270-8000;

Részletesebben

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség 2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség A kilencvenes években a több évtizedes szünet után tömegesen jelentkező munkanélküliség, az ország területi társadalmi folyamatainak meghatározó elemévé vált.

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. 2005. ÉVI MIKROCENZUS 9. Iskolázottsági adatok

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. 2005. ÉVI MIKROCENZUS 9. Iskolázottsági adatok KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL 2005. ÉVI MIKROCENZUS 9. Iskolázottsági adatok BUDAPEST, 2006 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2006 ISBN-10: 963-235-055-3 (nyomdai) ISBN-13: 978-963-235-055-4 (nyomdai) ISBN-10:

Részletesebben

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS Pályázó: Tét Város Önkormányzata Készítette: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. Alvállalkozó: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális

Részletesebben

A MAGUKAT BAPTISTÁNAK VALLÓK SZOCIODEMOGRÁFIAI SAJÁTOSSÁGAI. Készítették: Kocsis-Nagy Zsolt Lukács Ágnes Rövid Irén Tankó Tünde Tóth Krisztián

A MAGUKAT BAPTISTÁNAK VALLÓK SZOCIODEMOGRÁFIAI SAJÁTOSSÁGAI. Készítették: Kocsis-Nagy Zsolt Lukács Ágnes Rövid Irén Tankó Tünde Tóth Krisztián A MAGUKAT BAPTISTÁNAK VALLÓK SZOCIODEMOGRÁFIAI SAJÁTOSSÁGAI Készítették: Kocsis-Nagy Zsolt Lukács Ágnes Rövid Irén Tankó Tünde Tóth Krisztián 2013 1 Tartalomjegyzék 1. Előszó...3 2. Bevezető...3 3. A baptisták

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA Munkaügyi Központja FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA 1 1. Vezetői összefoglaló 1.1 Főbb megyei munkaerő-piaci adatok 2013-ban a nyilvántartásban szereplő álláskeresők száma a 2012. decemberi értékről

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN GYŐR 2006. május KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN ISBN 963 215 974 8 ISBN

Részletesebben

A népmozgalom területi különbségei

A népmozgalom területi különbségei Internetes kiadvány www.ksh.hu Központi 2009. október Statisztikai Hivatal ISBN 978-963-235-262-6 A népmozgalom területi különbségei Tartalom Összefoglaló... 2 A népesség száma és szerkezete... 3 Élveszületés...

Részletesebben

Népmozgalom, 2012* 1. ábra. A népesség nem és korcsoport szerint, 2013. január 1. +

Népmozgalom, 2012* 1. ábra. A népesség nem és korcsoport szerint, 2013. január 1. + 213/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VII. évfolyam 3. szám 213. április 25. Népmozgalom, 2* A tartalomból 1 Összefoglaló 2 Természetes és tényleges szaporodás, fogyás 2 Születés

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2

Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2 Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2 Központi Statisztikai Hivatal 2012. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás...

Részletesebben

Népmozgalom, 2007. január december

Népmozgalom, 2007. január december 28/13 Összeállította: Népességstatisztikai fõosztály Népmozgalmi statisztikai osztály www.ksh.hu II. évfolyam 13. szám 28. március 18. Népmozgalom, 27. január december A tartalomból 1 Összefoglaló 2 Házasságkötés,

Részletesebben

Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013

Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013 Központi Statisztikai Hivatal Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013 2013. szeptember Tartalom Bevezetés...2 1. A nyugdíjasok és egyéb ellátásban részesülők száma, ellátási típusok...2 2. Az ellátásban részesülők

Részletesebben

A kistelepülések helyzete az Alföldön

A kistelepülések helyzete az Alföldön A kistelepülések helyzete az Alföldön Központi Statisztikai Hivatal Szeged 2009. augusztus Központi Statisztikai Hivatal, 2009 ISBN 978-963-235-261-9 (internet) ISBN 978-963-235-260-2 (nyomdai) Felelős

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL 2013. DECEMBER

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL 2013. DECEMBER TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 2013.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA

FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA GYŐR 2008. Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISBN 978-963-235-218-3 Felelős szerkesztő: Nyitrai József igazgató További

Részletesebben

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. IV. negyedév

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. IV. negyedév Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 7400 Kaposvár, Fő u. 37-39. Telefon: (82) 505 504 Fax: (82) 505 550 E-mail: somogykh-mk@lab.hu Honlap: www.somogy.gov.hu

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZGYŰLÉS 2013. NOVEMBER 28-I TESTÜLETI ÜLÉSÉRE

ELŐTERJESZTÉS A KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZGYŰLÉS 2013. NOVEMBER 28-I TESTÜLETI ÜLÉSÉRE Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi főosztály ELŐTERJESZTÉS A KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZGYŰLÉS 2013. NOVEMBER 28-I TESTÜLETI ÜLÉSÉRE Tárgy: A 2011. évi népszámlálás tapasztalatai Komárom-Esztergom

Részletesebben

SZEGED NÉPESSÉGÉNEK DEMOGRÁFIAI ÉS LAKÁSHELYZETE

SZEGED NÉPESSÉGÉNEK DEMOGRÁFIAI ÉS LAKÁSHELYZETE Központi Statisztikai Hivatal SZEGEDI IGAZGATÓSÁGA SZEGED NÉPESSÉGÉNEK DEMOGRÁFIAI ÉS LAKÁSHELYZETE, 2007. október KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL SZEGEDI IGAZGATÓSÁGA, 2007 ISBN 978-963-235-145-2 (nyomtatott)

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása Munkaerőpiaci információk a Közép-Dunántúlon A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása 2008. 1. A régió területi, földrajzi, népesség jellemzői A Közép-dunántúli régió

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3 Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3 Központi Statisztikai Hivatal 2013. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

16. 16. A családtípusok jellemzői

16. 16. A családtípusok jellemzői 16. 16. A családtípusok jellemzői Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 16. A családtípusok jellemzői Budapest, 2015 Központi Statisztikai Hivatal, 2015 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-476-7

Részletesebben

7. Iskolázottsági adatok

7. Iskolázottsági adatok 7. 7. Iskolázottsági adatok Központi Statisztikai Hivatal. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 7. Iskolázottsági adatok Budapest, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-353-1 Készült

Részletesebben

Elôzetes adatok A NÉPESSÉG ÉS A LAKÁSÁLLOMÁNY JELLEMZÔI

Elôzetes adatok A NÉPESSÉG ÉS A LAKÁSÁLLOMÁNY JELLEMZÔI 2. Elôzetes adatok A NÉPESSÉG ÉS A LAKÁSÁLLOMÁNY JELLEMZÔI 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 2. Előzetes adatok A népesség és a lakásállomány jellemzői Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 2. Előzetes

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL*

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* JELENTÉS BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* A Központi Statisztikai Hivatal, a statisztikai törvénynek megfelelően, évente átfogó elemzést készít a társadalmi és gazdasági folyamatokról

Részletesebben

M agyarország népességének, a társadalom és a gazdaság 2002. évi alakulásának

M agyarország népességének, a társadalom és a gazdaság 2002. évi alakulásának JELENTÉS BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* M agyarország népességének, a társadalom és a gazdaság 2002. évi alakulásának főbb jellemzői a következőkben foglalhatók össze. NÉPESSÉG

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI IGAZGATÓSÁGA A FOGLALKOZTATÁS ÉS A MUNKANÉLKÜLISÉG TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI AZ ELMÚLT 55 ÉVBEN

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI IGAZGATÓSÁGA A FOGLALKOZTATÁS ÉS A MUNKANÉLKÜLISÉG TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI AZ ELMÚLT 55 ÉVBEN KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI IGAZGATÓSÁGA A FOGLALKOZTATÁS ÉS A MUNKANÉLKÜLISÉG TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI AZ ELMÚLT 55 ÉVBEN Miskolc, Eger, Salgótarján 2006 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Nógrád megye bemutatása

Nógrád megye bemutatása Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének

Részletesebben

14. 14. A népesség iskolázottsága

14. 14. A népesség iskolázottsága 14. 14. A népesség iskolázottsága Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 14. A népesség iskolázottsága Budapest, 2014 Központi Statisztikai Hivatal, 2014 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-471-2

Részletesebben

Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben. L. Rédei Mária, D.Sc.

Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben. L. Rédei Mária, D.Sc. Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben L. Rédei Mária, D.Sc. Miből élünk jövőre? És Hosszútávon? XIX. Országos Urbanisztikai Konferencia, 2013. 04.17-19. Mosonmagyaróvár Megállapítható

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Készítette: Darida Zsuzsa köztisztviselő 2013. június 27. Felülvizsgálva: 2015. június 25. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program

Részletesebben

Társadalmi jellemzõk, 2006. Társadalmi jellemzõk, 2006. Központi Statisztikai Hivatal

Társadalmi jellemzõk, 2006. Társadalmi jellemzõk, 2006. Központi Statisztikai Hivatal Társadalmi jellemzõk, 2006 Társadalmi jellemzõk, 2006 Ára: 2000,- Ft Központi Statisztikai Hivatal KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL TÁRSADALMI JELLEMZÕK, 2006 Budapest, 2007 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL,

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglaló... 2 Demográfia...... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6 Mezőgazdaság...

Részletesebben

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA J/17702. számú JELENTÉS a foglalkoztatás helyzetéről és a foglalkoztatás bővítését szolgáló lépésekről Előadó: Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter Budapest,

Részletesebben

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Vezetõi összefoglaló 2003 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Vezetői összefoglaló Az OSAP 1626/02 nyilvántartási számú bérstatisztika adatszolgáltatóinak köre a

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás...

Részletesebben

Munkaügyi Központ. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 2011. I. negyedév

Munkaügyi Központ. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 2011. I. negyedév Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során került kialakításra a negyedéves munkaerő-gazdálkodási

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV

MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV Készítette: Harangozóné Vigh Ilona főosztályvezető 2016. április Foglalkoztatási Főosztály 9700 Szombathely, Vörösmarty Mihály u. 9. 9701 Szombathely, Pf.: 265

Részletesebben

Népmozgalom, 2009. január december

Népmozgalom, 2009. január december 21/42 Összeállította: Központi Statisztikai hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 42. szám 21. március 23. Népmozgalom, 29. január december A tartalomból 1 Összefoglaló 2 Házasságkötés, válás 3 Születés, terhességmegszakítás

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE Család és gyermek: egy kis módszertan A modern értelemben vett népszámlálások magyarországi történetének csaknem kezdeteitől lehetőség volt a családok, azon belül a családi kapcsolatok

Részletesebben