Központi Statisztikai Hivatal ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.9. Hajdú-Bihar megye

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.9. Hajdú-Bihar megye"

Átírás

1 Központi Statisztikai Hivatal ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.9. Hajdú-Bihar megye Debrecen, 2013

2 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN ö ISBN Készült a Központi Statisztikai Hivatal Debreceni főosztályán, az Informatikai főosztály, a Népszámlálási főosztály és a Tájékoztatási főosztály közreműködésével Felelős kiadó: Dr. Vukovich Gabriella elnök Főosztályvezető: Malakucziné Póka Mária Összeállította: Ambrus Zoltánné Novák Géza Varsányi Tamás A táblázó programot készítette: Papp Márton A kéziratot lektorálta: Dr. Hajnal Béla Tördelőszerkesztők: Dobróka Zita Bulik László Kerner-Kecskés Beatrix Simonné Horváth Gabriella Weisz Tamás További információ: Novák Géza Telefon: (+36-52) , Geza.Novak@ksh.hu Internet: info@ksh.hu (+36-1) (telefon), (+36-1) (fax) Borítóterv: Lounge Design Kft. Nyomdai kivitelezés: Xerox Magyarország Kft

3 TARTALOM Köszöntöm az Olvasót!...5 Összefoglaló A népesség száma és jellemzői A népesség száma, népsűrűség Kormegoszlás, a férfiak és a nők száma Családi állapot Iskolázottság, nyelvtudás Gazdasági aktivitás Nemzetiség, anyanyelv Vallás Egészségi állapot Háztartások, családok A háztartások száma és összetétele A háztartások mérete, korösszetétele A családok száma és összetétele A családok mérete, a gyermekek száma A lakásállomány jellemzői A lakások száma A lakásállomány tulajdon és használati mód szerint A lakások mérete: alapterület, szobaszám A lakások felszereltsége, komfortossága A lakások és lakóik, laksűrűség...43 Táblázatok...45 Módszertani megjegyzések, fogalmak Hajdú-Bihar megye 3

4

5 KÖszÖntÖm az OlvasÓt A Központi Statisztikai Hivatal 2011 októberében hajtotta végre Magyarország 15. népszámlálását. A közvélemény mielőbbi tájékoztatása érdekében az adatfeldolgozás befejezését megelőzően, 2012 márciusában az összeírás során külön gyűjtött információk alapján közöltünk előzetes adatokat a népesség számáról és a lakásállományról októberében a népesség, a háztartások és a családok, valamint a lakásállomány legfontosabb országos jellemzőit, az elmúlt évtizedben történt változásokat bemutató kötetet készítettünk a kérdőívek mintegy 1 százalékát magában foglaló mintából származó becslések alapján. A feldolgozási folyamat befejeződése után megjelenő, 21 kötetből álló kiadványsorozatunkkal kezdjük meg a évi népszámlálás végleges adatainak közzétételét. A részletes területi adatok iránt a felhasználók különböző rétegeitől érkező információigény kielégítése érdekében elsőként a területi bontású táblákat és a települések, a járások és a kistérségek adatait is magukban foglaló megyei köteteket tesszük közzé. A honlapunkon ( és kevésbé részletezett adattartalommal papíron is megjelenő kiadványsorozatunkban összesen közel 4800, megyénként mintegy 200 táblával mutatjuk be a népesség demográfiai, iskolázottsági, gazdasági aktivitási, anyanyelvi, nemzetiségi, vallási és egészségi állapotra, a háztartások és a családok összetételére, méretére, valamint a lakásállomány összetételére vonatkozó adatainkat. Az országos összefoglaló régiónkénti, megyénkénti és településtípusonkénti, a fővárosi összeállítás kerületenkénti, a megyei pedig településtípusonkénti és településenkénti összesítéseket is tartalmaz. A települések adatait járásonként és kistérségenként, valamint a települések népességnagysága szerint közöljük. Az adat-összeállítások az első fejezetben korábbi népszámlálások adatait is közlik, lehetővé téve, hogy az elmúlt évtized részletes bemutatásán túl hosszabb időszak adatainak egybevetésével több évtizedes folyamatok is nyomon követhetők legyenek. Az ENSZ-ajánlásnak és az Európai Unió népszámlálási rendeletében előírt tartalomnak is megfelelő adatok módot adnak európai és Európán kívüli országokkal történő összehasonlításokra is. Tisztelettel ajánlom minden kedves felhasználónk figyelmébe a kiadványsorozatot, valamint a további, elsősorban a honlapunkon megjelenő népszámlálási közléseinket is. Dr. Vukovich Gabriella a Központi Statisztikai Hivatal elnöke 3.9. Hajdú-Bihar megye 5

6

7 ÖSSZEFOGLALÓ 1. A népesség száma és jellemzői A évi népszámlálás időpontjában Hajdú-Bihar megyében 546,7 ezer fő élt, 1,1 százalékkal kevesebb, mint a évi népszámláláskor között folytatódott a népesség öregedése, és tovább emelkedett a nők népességen belüli aránya. Csökkent a házasok aránya, és ezzel összefüggésben nőtt a házasságon kívül született gyermekek száma. Javult a népesség iskolázottsága, és fokozódott a gazdasági aktivitás. A tíz évvel korábbinál többen vallották magukat valamelyik hazai nemzetiséghez tartozónak A népesség száma, népsűrűség A népességszám csökkenését a természetes fogyás okozta, amit a vándorlási nyereség csak mérsékelni tudott. A megye népsűrűsége 88 fő/km 2 volt, egy fővel kevesebb, mint 2001-ben Kormegoszlás, a férfiak és a nők száma 2001-hez képest a fiatalok és a gyermekkorúak aránya csökkent, az időskorúaké nőtt. A lakónépesség átlagéletkora a férfiak esetében 38, a nőknél pedig 41 év volt, 2 2 évvel több a évinél. Erősödött a nőtöbblet, ezer férfira 1092 nő jutott Családi állapot A házasok arányának csökkenését az elváltak, valamint a nőtlenek, hajadonok arányának növekedése kíséri. A hagyományos párkapcsolatok háttérbe szorulása elsősorban a fiatalabbaknál jelentkezik. A termékenység összességében tovább csökkent, ugyanakkor a hajadonoké és az elváltaké emelkedett. Az élettársi kapcsolatok elterjedésének fokozódása között a házasságon kívül született gyermekek számának növekedését okozta Iskolázottság, nyelvtudás 2011-re visszaesett a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya, ezzel egyidejűleg a középiskolai és főként a felsőfokú végzettségűeké nőtt. Javult a népesség idegennyelv-tudása, legtöbben az angolt és a németet beszélik Gazdasági aktivitás A foglalkoztatottak és a munkanélküliek száma egyaránt emelkedett a tíz évvel korábbihoz képest. Az eltartottak között a gyermekkorúak száma visszaesett az élveszületések csökkenéséből adódóan. Ugyanakkor a éves eltartottaké gyarapodott, összefüggésben a fiatalok tanulmányi idejének hosszabbodásával Nemzetiség, anyanyelv 2011-ben a megye lakónépességének 4,6 százaléka vallotta magát valamely hazai nemzetiséghez tartozónak. A megyei népesség legnagyobb létszámú (18 ezer fős) nemzetiségi csoportját a romák alkották 2011-ben Vallás 2011-ben a válaszadók 63 százaléka vallotta magát valamelyik vallási közösséghez, felekezethez tartozónak. A valamelyik vallási közösséget, felekezetet megjelölő népesség 62 százaléka református. E mellett a katolikusok létszáma számottevő Egészségi állapot Önbevallás alapján 2011-ben 25 ezer főnek volt fogyatékossága, és 90 ezren tartották magukat tartósan betegnek. Leggyakoribb a mozgásszervi, a látó- és hallószervi, illetve a pszichés fogyatékosság Hajdú-Bihar megye 7

8 2. Háztartások, családok A évi népszámlálás óta a háztartások száma emelkedett, a háztartásban élőké azonban kissé csökkent. Nőtt az egyszemélyes és az egyszülős háztartások aránya. Ugyanakkor a párkapcsolaton alapuló egycsaládos háztartások súlya a korábbiaknál intenzívebben csökkent. A családok száma és az átlagos családméret mérséklődött a évihez képest A háztartások száma és összetétele A háztartásokon belül a családháztartások aránya 66 százalék volt, melyek közül minden ötödiket a gyermekével egyedül élő szülő alkotott. Csökkenő súlya ellenére továbbra is a párkapcsolaton alapuló háztartások a leggyakoribbak. Ezen belül emelkedik az élettársi kapcsolat szerepe ben minden harmadik háztartás egyszemélyes volt A háztartások mérete, korösszetétele Az átlagos háztartásméret csökkenése folytatódott, és 2011-ben egy háztartásra 2,42 személy jutott. A leggyakoribbak továbbra is a fiatal- és középkorúakból álló háztartások, azonban részesedésük csökkent. Ezzel egyidejűleg nőtt a kizárólag közép- és a kizárólag időskorúakból álló háztartások aránya A családok száma és összetétele A családok 80 százaléka párkapcsolaton alapult, a fennmaradó 20 százalék egyszülős volt. A családtípusok közül továbbra is a gyermekes házaspárok aránya a legmagasabb az összes családon belül A családok mérete, a gyermekek száma október 1-jén száz családra 296 családban élő személy jutott, 4-gyel kevesebb, mint tíz évvel korábban. A családok 67 százalékában élt gyermek. A családok két legnagyobb csoportját az egygyermekesek és a gyermek nélküliek alkotják. A családok 10 százalékában van legalább három gyermek. Nőtt a lakások mérete, és javult a felszereltségük 2001-hez képest. Emelkedett a három- és több szobás lakások aránya. Számottevően javult a szennyvízcsatorna ellátottság. Csökkent a laksűrűség A lakások száma A lakások 9,5 százalékát nem lakták a évi népszámlálás időpontjában. A évi lakásállomány 11 százalékát 2000 után adták át. A lakások legjelentősebb része között épült A lakásállomány tulajdon és használati mód szerint A lakások tulajdon szerinti szerkezete a magántulajdonú lakások túlsúlyát jelzi. Használati jogcím szerint a lakások 93 százalékában maguk a tulajdonosok éltek, a bérleti szektor szerepe nem jelentős A lakások mérete: alapterület, szobaszám A lakások átlagos alapterülete 2011-ben 75 m 2 volt, 3 m 2 -rel több, mint tíz évvel korábban. Szobaszám szerint a lakott lakások legnagyobb része kétszobás volt október 1-jén. A nagyobb lakások növekvő súlyának köszönhetően minden második lakott lakás legalább háromszobás A lakások felszereltsége, komfortossága A október 1-jén a lakott lakások 94 százaléka volt közüzemi vízhálózatba kötve, és a szennyvízelvezető hálózatba 72 százalékuk kapcsolódott. A lakott lakások hattizedében működött központos fűtés, melyen belül a távfűtés szerepe fokozatosan csökken. A lakott lakások 90 százaléka összkomfortos vagy komfortos volt A lakások és lakóik, laksűrűség A évi népszámlálás időpontjában száz lakásra 255 lakos jutott, 21-gyel kevesebb a tíz évvel korábbinál. A lakók korösszetétele szerint a fiatal- és középkorúak által együttesen lakott lakások a leggyakoribbak. 3. A lakásállomány jellemzői A évi cenzus során 230 ezer lakást írtak össze a megyében, 8,4 százalékkal többet, mint a évi népszámláláskor. 8 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, Területi adatok

9 1. A NÉPESSÉG SZÁMA ÉS JELLEMZŐI 1.1. A népesség száma, népsűrűség október 1-jén, a népszámlálás eszmei időpontjában Hajdú-Bihar megyében 546,7 ezer fő élt, 1,1 százalékkal kevesebb, mint a évi népszámláláskor. A népességszám csökkenését a 10,9 ezer fős természetes fogyás okozta. A két népszámlálás között a halálozások száma ennyivel haladta meg az élveszületésekét. A természetes fogyást 4,6 ezer fővel mérsékelte a megye vándorlási nyeresége, amely nagyobbrészt a nemzetközi vándorlásból eredt. Az egyes településcsoportok közül egyedül a megyeszékhely népessége (211,3 ezer fő) nem csökkent között ábra A lakónépesség változása február 1. és október 1. között (%) ábra A népesség számának alakulása 3.9. Hajdú-Bihar megye 9

10 tábla A lakónépesség változásának tényezői Településtípus Természetes szaporodás (+), illetve fogyás ( ) Vándorlási különbözet, egyéb változás (+, ) Lakónépesség, és 2011 között, fő fő a évi százalékában fő/km 2 Megyeszékhely ,1 457,7 Többi város ,5 79,7 Városok összesen ,3 132,4 Községek, nagyközségek ,2 37,3 Megye összesen ,9 88,0 A megye többi városában összességében 1,5 százalékkal, a községekben pedig 2,8 százalékkal éltek kevesebben, mint 2001-ben. A születések és halálozások egyenlege a Hajdúhadházi járás kivételével mindenütt fogyást okozott. A természetes fogyás ütemét a vándorlási pozitívum a Debreceni, a Derecskei és a Hajdúszoboszlói járásban ellensúlyozta, így e járások népessége összességében nőtt. Ugyanakkor a Nyíradonyi járásban a migrációs többlet csak mérsékelni tudta a lakónépesség csökkenését, a többi járásban pedig a negatív vándorlási egyenleg fokozta a népesség fogyását október 1-jén a megye lakosságának 39 százaléka Debrecenben, további 41 százaléka a többi városban, 20 százaléka községekben élt. Összességében 1 km 2 -re 88 fő jutott. A megyeszékhely népsűrűsége az átlagos 5,2-szerese, 458 fő/km 2 volt. Történeti áttekintés Az első hivatalos népszámlálás, 1870 óta 1980-ig a megye népessége megduplázódott. Ezt követően az 1980-as és a 2000-es években csökkent a megye lélekszáma. A megyei népességszám változását a természetes népmozgalmi események mellett a vándorlások határozták meg. Az 1950-es, 1960-as, de az azt megelőző évtizedekben is Hajdú-Bihar megyét az országosnál lényegesen magasabb természetes szaporodási arányszámok jellemezték, a nagymérvű vándorlási veszteség azonban számottevően csökkentette azok népességnövelő hatását. A vándorlási veszteség Hajdú-Bihar megyében az 1960-as években volt a legmagasabb nagyságrendileg 40 ezer fős, meghaladta a természetes szaporodás mértékét, ami a népesség több mint egy százalékos csökkenését vonta maga után. Az 1970-es években már jóval kisebb (10 ezer fő) volt a negatív vándorlási különbözet, amelyet a viszonylag magas természetes szaporodás ellensúlyozni tudott. Az 1980-as években a vándorlási veszteség némileg meghaladta az előző évtized szintjét, és ezzel egy időben a természetes szaporodás is oly mértékben visszaesett, hogy fél százalékos népességcsökkenés következett be. Az 1990-es években a társadalmigazdasági változások hatására, illetve a megélénkülő nemzetközi vándorlásból eredően az ideköltözők száma már több volt (6 ezerrel), mint az elköltözőké. Ebben az időszakban tehát a vándorlás pozitívan befolyásolta Hajdú-Bihar népességszámát. Ugyanakkor a természetes népmozgalmi események már a népesség fogyását idézték elő, vagyis 1990-től kezdve összességében nagyobb volt az elhalálozások száma, mint a születéseké. Helyünk az országban Hajdú-Bihar megye 6211 km 2 területén október 1-jén az ország népességének 5,5 százaléka élt. Lélekszáma és népességaránya alapján Pest, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéket követően a negyedik legnépesebb megye. Népsűrűségét (88 fő/km 2 ) tekintve azonban már a megyék rangsorában a 8. helyen áll. A népesség természetes fogyása országosan már 1981 óta tart, Hajdú-Biharban ez a folyamat csak az 1990-es években kezdődött. A évi népszámlálás adatai szerint a megye azon kevés térségek közé tartozott, ahol az országos tendenciával ellentétben még emelkedett a népességszám. A megye közötti népességfogyása az országosan mért 2,6 százaléknál mérsékeltebb, és a megyék között a legkisebb ütemű volt. Népességnövekedést mindössze Pest és Győr-Moson-Sopron megyében regisztráltak. 10 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, Területi adatok

11 1.2. Kormegoszlás, a férfiak és a nők száma A népesség nemek szerinti megoszlásában permanensen jelen lévő nőtöbblet között nagyobb lett, így október 1-jén ezer férfira 1092 nő jutott, 3-mal több, mint a évi népszámláláskor. A nemi aránynak az életkor emelkedésével fokozódó torzulását a férfiak és a nők halandóságának különbözősége magyarázza, mindazonáltal mindkét nem életkilátásai javulnak tábla A férfiak és nők száma kiemelt korcsoportonként, 2011 Az átlagéletkor mellett az úgynevezett függőségi (eltartottsági) ráták és az öregedési index is komplex módon tükrözi a korstruktúrát, illetve annak változását. Az öregedési index, a száz gyermekkorúra jutó időskorúak száma 2001-ben még 100, 2011-ben 138 fő volt. A megye egyes térségei, illetve járásai viszonylatában ez a mutató jelentősen eltér. A település típusa szerint az öregedési index a megyeszékhelyen volt kiugróan magas (159). Említésre érdemes a Hajdúhadházi járás igen alacsony mutatója (78) is. Ez utóbbi alacsony érték a településen a roma népesség megyei átlagnál nagyobb arányával magyarázható, akiknél magas a születési arányszám. A népesség korösszetételének változása befolyásolja az aktív korú népesség eltartási terhét, azt hogy társadalmi értelemben mennyi gyermek-, illetve időskorú eltartása hárul rá. A gyermeknépesség eltartottsági rátája összefüggésben az élveszületések csökkenésé- Korcsoport, éves Férfi Nő Együtt fő A évi százalékában Ezer férfira jutó nő , , , , , , , , , Összesen , A népesség korösszetételének változása leginkább a fiatalok, illetve a gyermekkorúak arányának csökkenésében, valamint az időskorúak arányának növekedésében nyilvánult meg. A főbb korcsoportokat tekintve 2001 óta a legjelentősebb visszaesés a 6 14 évesek körében történt, számuk 20 százalékkal maradt el a 10 évvel korábbitól. Az ennél fiatalabbak (0 2 és 3 5 évesek) száma szintén jelentősebb mértékben, százalékkal csökkent. A évesek létszáma kevésbé, 2,5 százalékkal mérséklődött 2001-hez képest. Az e feletti korcsoportok lélekszáma azonban rendre magasabb volt a 10 évvel korábbinál. Kiugró ütemben (28 százalékkal) a évesek száma bővült, a 70 évesnél idősebbeké pedig 14 százalékkal haladta meg a évit. A évi népszámlálás eszmei időpontjában a megye lakónépességének átlagéletkora a férfiak esetében 38, a nőknél pedig 41 év volt, egyaránt 2 2 évvel több a évinél ábra A népesség száma nem és életkor szerint 3.9. Hajdú-Bihar megye 11

12 ábra Száz aktív korúra jutó gyermekés időskorú vel folyamatosan mérséklődik, és 2011-ben száz aktív korúra már csak 26 gyermekkorú jutott. Az idős (59 év feletti) népesség eltartottsági rátája (34) ugyanakkor folyamatosan emelkedik, és 2011-ben a korábbiaktól eltérően meghaladta a gyermeknépességét is. A teljes eltartási teher a megyében összességében alig változott; a évi 59-ről 2011-re 58-ra mérséklődött. A mutató értéke a megyeszékhelyen alacsonyabb, a többi város és a községek átlaga magasabb a megye egészére jellemzőnél. A mutató a települések népességszámának csökkenésével többnyire növekszik. A 200 fősnél kisebb településeken száz aktív korúra már 123 gyermek és időskorú jutott. Az időskor határa népszámlálási terminológia szerint a 60. életév, azonban egyre elterjedtebben a 65. életévet tekintik annak, összefüggésben az átlagéletkor emelkedésével. Az időskorú népességen belül megfigyelhető a legidősebbek számának és arányának a csoport egészére jellemzőnél intenzívebb növekedése. Így 2001 óta az időskorú népesség felét a 70 évesek és idősebbek adják ábra A 70 évesek és idősebbek aránya, 2011 (%) A évi népszámlálás alapján a megyei népesség 11 százaléka töltötte be 70. életévét. Arányuk a megyeszékhelyen a legalacsonyabb és a községekben a legmagasabb. A Berettyóújfalui és a Hajdúnánási járásokban a községi átlagnál is lényegesen nagyobb részt képviselt a 70 éves és idősebb korosztály, amelyben a kisebb lélekszámú települések nagyobb mértékű elöregedése a meghatározó. Ez alapján a megye legöregebb településének Bihardancsháza és Vekerd számít, ahol a 70 éves és idősebbek népességen belüli aránya 21 illetve 32 százalék volt. Történeti áttekintés A gyermekkorúak aránya az évi 30 százalékról 2011-re 16 százalékra csökkent, miközben az idősek hányada ugyanezen időszak alatt 9,6 százalékról 21 százalékra emelkedett. Az öregedési index 32-ről 138-ra növekedett, és az évi 43-hoz képest is nagymértékű emelkedést mutat. A nemi arány tendenciájában fokozódó nőtöbbletet mutat. Ezer férfira 1930-ban még csak 1034, 1960-ban 1065, 2011-ben pedig már 1092 nő jutott. Helyünk az országban Korösszetételét tekintve a megyei népesség fiatalabb az országosan jellemzőnél. A férfiak átlagos életkora mintegy másfél, a nőké pedig 2 évvel alacsonyabb az országos átlagnál. A népesség átlagosnál kedvezőbb korösszetételét az is jelzi, hogy a megyében száz gyermekkorúra lényegesen kevesebb (138) időskorú jutott, mint országosan. Ennél alacsonyabb értéket csak Szabolcs-Szatmár-Bereg (114) és Pest (126) megyékben regisztráltak. A mutató értéke országosan 161 volt. A száz aktív korúra jutó gyermek- és időskorúak együttes száma (58) szintén alacsonyabb az országosan kialakultnál (61). Ez egyben azt is jelenti, hogy a megyei aktív korúak úgynevezett eltartási terhe még valamivel alacsonyabb, mint országosan. 12 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, Területi adatok

13 1.3. Családi állapot A népesség családi állapotát a válaszadók önbevallása alapján az éppen fennálló jogi helyzetük szerint vizsgáljuk. A 15 éves és idősebb népesség családi állapot szerinti összetételének változásában folytatódott a már hosszabb ideje érvényesülő és a nyolcvanas évektől felerősödő tendencia. A házasok száma és aránya csökken, amit mindkét nemnél az elváltak, valamint a nőtlenek, hajadonok arányának növekedése kísér, az özvegyek arányának stagnálása mellett. 10 évvel korábban még 51 százalékuk. Ennek megfelelően a 30 éven aluliaknál nagymértékben visszaesett a házasok aránya. Amíg a éves férfiak 44 százaléka, a nőknek pedig 60 százaléka házas volt az előző népszámlálás idején, addig 2011-ben az ilyen korú férfiaknak csak 16 százaléka, a nőknek pedig csak 31 százaléka. A házasok számának csökkenő tendenciája összefügg azzal is, hogy egyre növekvő számban élnek a párok házasság helyett élettársi kapcsolatban tábla A 15 éves és idősebb férfiak és nők megoszlása családi állapot szerint Férfi Nő Együtt Családi állapot (%) Nőtlen/hajadon 32,2 38,9 22,2 27,6 26,9 32,9 Házas 57,0 47,7 51,4 42,9 54,0 45,2 Özvegy 3,6 3,6 17,1 17,3 10,8 10,8 Elvált 7,2 9,7 9,3 12,2 8,3 11,1 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 A évi népszámlálás során a 15 éves és idősebbek mintegy 33 százaléka volt nőtlen, vagy hajadon, ami 10 évvel korábban még a megfelelő korúak 27 százalékát jellemezte ben a népesség 54 százalékának volt törvényesen fennálló házassága, a legutóbbi népszámláláskor már csak 45 százalékuknak. A hagyományos párkapcsolatok háttérbe szorulása elsősorban a fiatalabb korosztályoknál jelentkezik markánsan. A évi népszámlálás adatai szerint a éveseknek 74 százaléka volt nőtlen, vagy hajadon, Termékenységen a 15 éves és idősebb nők élve született gyermekeinek száz azonos korú nőre jutó számát értjük, függetlenül attól, hogy a gyermek a népszámlálás időpontjában életben volt-e. A évi adatok alapján Hajdú-Bihar megyében 244 ezer 15 éves és idősebb nőt számláltak, akiknek a népszámlálás eszmei időpontjáig összességében 382 ezer gyermeke született. Ez alapján számolva száz nőre 156 gyermek jutott, 9-cel kevesebb, mint 2001-ben. Legnagyobb és tendenciájában ugyancsak csökkenő az özvegy nők termékenysége, akiket jellemzően Történeti áttekintés Az 1980-as évekig a nőtlenek és hajadonok száma, illetve aránya folyamatosan mérséklődött, miközben a házasok száma és részaránya némileg emelkedett között az özvegyek a népesség mintegy tizedét alkották, ugyanakkor az elváltak aránya ezen időszak alatt megháromszorozódott tól a nőtlenek, hajadonok illetve az elváltak száma emelkedik, a házasoké csökken között a nőtlenek, hajadonok népességen belüli súlya 1,6-szeresére, az elváltaké 2,4-szeresére nőtt, a házasoké pedig mintegy 30 százalékkal csökkent. Helyünk az országban A népesség családi állás szerinti összetételének változása az országosan jellemzőhöz hasonlóan alakult. A megyében a házasok aránya valamelyest magasabb, az özvegyeké és elváltaké pedig némileg alacsonyabb. Ugyanakkor a megyében az országoshoz képest kisebb részt tettek ki az élettársi kapcsolatban élők Hajdú-Bihar megye 13

14 ábra A népesség száma családi állapot és nemek szerint, ábra A népesség száma családi állapot és nemek szerint, 2011 az időskorúak alkotnak. Az özvegyeket a házas nők termékenysége követi, ugyancsak folyamatos mérséklődést mutatva. Emelkedett ugyanakkor az elvált nők és a legkisebb termékenységet mutató hajadon nők termékenysége, azzal egyidejűleg, hogy a házas nők növekvő része lesz elvált tábla Száz 15 éves és idősebb nőre jutó élveszületett gyermekek száma a nő családi állapota szerint Év Hajadon Házas Özvegy Elvált Összesen A korcsoportonkénti termékenységi mutatók időbeni változása alapján az első gyermek vállalása mind későbbi életkorra halasztódik. E mögött többnyire a nők tanulmányi idejének meghosszabbodása, a karrier, az egzisztencia megteremtése iránti törekvések húzódnak meg. Így a harmadik vagy többedik, és gyakran már a második gyermek megszületésére sem marad esély a szülőképes életkoron belül. A évihez képest a és a évesek termékenysége esett vissza legnagyobb mértékben. A évinél magasabb termékenységi mutató csak a és az éves korcsoportban számítható, akiknél száz nőre 6-tal, illetve 2-vel több gyermek jutott 2011-ben. Ugyanakkor az élettársi kapcsolatok számának emelkedése a házasságon kívül született gyermekek számának növekedését okozta, ebből eredően a hajadon nők termékenysége különösen a két legutóbbi népszámlálás között számottevően emelkedett. Míg a évi népszámlálás- 14 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, Területi adatok

15 Történeti áttekintés A házas nők termékenységének alakulásáról 1920 óta vannak adatok. Ekkor száz 15 éves és idősebb nőre átlagosan 389 gyermek jutott (tehát közel négy gyermek egy nőre), ami meghaladta az országos átlagot (362). Az 1960-as évekre 275-re esett vissza a mutatószám (országosan 232 volt). A csökkenő tendencia tovább folytatódott, és az 1970-es évekre száz házas nőre 234 gyermek jutott. A termékenységi mutatónak a korábbi évtizedekben tapasztalt nagymértékű csökkenése az 1980-as évektől lelassult, a mutató az évi 212-ről 2011-re 200-ra mérséklődött. A házas nőknek 1920-ban még több mint 46 százaléka szült négy vagy több gyermeket. Az ilyen nők aránya 1970-re 20 százalékra, 1980-ra 13 százalékra, 2011-re 6 százalékra csökkent. Az utóbbi évtizedekben már a két gyermeket szült házas nők aránya volt a legmagasabb, amit a gyermektelenek és az egygyermekesek követtek ben a házas nők 29 százaléka, 1980-ban 38 százaléka, 1990-ben 46 százaléka, 2001-ben pedig már 49 százaléka volt kétgyermekes. Ugyanakkor 1970-hez képest a gyermektelen házas nők aránya 5,2 százalékponttal csökkent, a háromgyermekeseké pedig 2,2 százalékponttal nőtt 2001-re évi népszámlálás eszmei időpontjáig a 15 éves és idősebb nők 17 százalékának született 3 gyermeke. Helyünk az országban A megyében élő nők termékenységi mutatója (156) magasabb az országos átlagnál (147). A megyei rangsorban Bács-Kiskun és Fejér megyékkel együtt a 8. helyen áll. Észak-Alföldön belül Hajdú-Bihar megye termékenységi mutatója a legalacsonyabb. Jász-Nagykun-Szolnok megyében száz nőre 162, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében pedig 175 gyermek jutott. Ez utóbbi érték országosan is a legmagasabb. A megyében a 3, illetve a 4 és több gyermeket szült nők aránya (13 és 5,9 százalék) magasabb az országos átlagnál (11 és 4,5 százalék). A gyermekteleneké és a 2 gyermekeseké ahhoz hasonló (27 és 35 százalék), míg az egy gyermekeseké (19 százalék) elmarad az országosan jellemző 22 százaléktól ábra Száz 15 éves és idősebb nőre jutó élveszületett gyermekek száma kor száz megfelelő korú hajadon nőre 19 élveszületett gyermek jutott, addig 2011-ben már 33. Településtípus szerint a községekben élő nők termékenysége a legmagasabb, ami az itt élők átlagosnál idősebb korösszetételével, a tradíciók nagyobb szerepével magyarázható, mivel az idősebb korosztályokban még hagyományosan több gyermek vállalása volt jellemző. Legkisebb termékenység a megyeszékhelyen élőket jellemezte, ahol száz nőre 128 gyermek jutott Iskolázottság, nyelvtudás A népesség iskolázottsága az elmúlt évtizedben tovább javult. A 15 éves és idősebb népességen belül között 14 százalékról 6,6 százalékra esett vissza az általános iskola 8. osztályánál alacsonyabb végzettséggel rendelkezők aránya. Kevesebb lett a legfeljebb általános iskolát végzettek hányada is. Az ennél magasabban iskolázottak aránya emelkedett, főleg a legmagasabban képzett, egyetemet, főiskolát végzetteké. A legmagasabb végzettségként érettségit szerzettek aránya a évi 20 százalékról 2011-re 28 százalékra, az érettségi nélkül szakmai oklevéllel rendelkezőké 19 százalékról 22 százalékra, a felsőfokú végzettségűeké 9,2-ről 15 százalékra változott. Az egyes végzettségi típusokat a megfelelő korú (a végzettség megszerezhetőségéhez kötődő életkorú) népességhez viszonyítva az előbbinél egzaktabb, a korszerkezet torzító hatásától megtisztított mutatóval értékelhetjük. A évi népszámlálás adatai szerint a 15 éves és idősebb népességből a legalább az általános iskola 8. évfolyamát elvégzők aránya a megyében 93 százalékra emelkedett, a évi 86 százalékról. Az időskorúaknál kedvezőtlenebbek az arányok. A éveseknek 83 százaléka, a 75 év felettieknek csupán 58 százaléka végezte el legalább az általános iskola 8. osztályát Hajdú-Bihar megye 15

16 ábra A 15 éves és idősebb népesség megoszlása legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint, nemenként A 18 éves és idősebb népességen belül között csaknem 11 százalékponttal, 45 százalékra emelkedett a legalább érettségizettek aránya. A évi összeírás szerint a éveseknek az átlagosnál jóval nagyobb része, 70 százaléka rendelkezett legalább érettségivel ben ez az arány még csak 50 százalék volt. Az érettségizettek hányada az életkor emelkedésével fokozatosan csökken, a legidősebbek (75 éves és idősebbek) körében már csak 18 százalék. A évi népszámlálás adatai alapján a 25 évesek és idősebbek 17 százaléka rendelkezett egyetemi, vagy főiskolai végzettséggel, 6 százalékponttal nagyobb részük, mint 2001-ben. A növekedés természetszerűleg itt is a fiatalabb korcsoportokban volt nagyobb ütemű ábra A legalább érettségizettek aránya a 18 éves és idősebb népességben, 2011 (%) tábla A népesség iskolai végzettsége, 2011 A 15 éves A 18 éves A 25 éves (%) Településtípus legalább az általános iskola 8. évfolyamát elvégezték és idősebb népességből azok aránya, akik legalább érettségivel rendelkeznek egyetemi, főiskolai oklevéllel rendelkeznek Megyeszékhely 97,1 62,5 27,6 Többi város 92,0 36,4 10,9 Városok összesen 94,5 49,2 19,0 Községek, nagyközségek 88,9 26,9 7,4 Megye összesen 93,4 44,9 16,7 16 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, Területi adatok

17 Beszélt nyelv tábla A magyar anyanyelvű népesség idegennyelv-tudása fő a válaszolók százalékában fő a válaszolók százalékában Csak magyarul beszél , ,2 Más nyelvet is beszél , ,8 Ebből: angol , ,2 német , ,1 orosz , ,5 A évesek között 2,2-szer, a évesek között 1,9-szer nagyobb a főiskolát, egyetemet végzettek hányada, mint 10 évvel korábban. Így a diplomások részaránya a éveseken belül a legmagasabb (29 százalék), és a 75 év felettiek között a legkisebb (7,4 százalék). A népesség iskolázottsága nemek szerint is eltér. A magasabb végzettségeket (érettségi, egyetem, főiskola) tekintve összességében a megfelelő korú népességen belüli arányuk a nőknél magasabb, mint a férfiaknál. Ötéves korcsoportonként nézve pedig az érettségizettek között 64 éves korig, a diplomások között pedig 59 éves korig tart a nők megfelelő korú népességen belüli magasabb aránya. A népesség iskolázottsági szintje településtípusonként differenciált, amelyben az eltérő korösszetétel is szerepet játszik. A megyeszékhely 18 éves és idősebb népességén belül a legalább érettségizettek aránya 1,4-szerese az átlagosnak, a községekben annak mindössze 60 százaléka. A 25 éves és idősebb népességen belül főiskolát, egyetemet végzettek súlya még inkább szóródik. A megyeszékhely aránya 1,7-szerese az átlagosnak, a községeké pedig 44 százaléka. Az iskolázottsági szint emelkedésének egyik következménye, hogy az elmúlt tíz év alatt valamelyest javult a népesség idegennyelv-tudása. A kérdésre válaszoló magyar anyanyelvű népesség 21 százaléka Történeti áttekintés Az évi népszámláláskor a 10 éves és idősebb lakosság 12 százaléka az elemi iskola első osztályát sem végezte el, ez az arány 1960-ra már 5 százalék alá, 2001 óta pedig 1 százalék alá csökkent. Az érettségizetteket tekintve a nők magasabb iskolai végzettség megszerzése iránti törekvése csak az 1980-as években erősödött fel. Amíg az 1930-as összeíráskor minden negyedik a mai értelemben vett érettségivel rendelkező férfira jutott egy ugyanolyan végzettségű nő, 1980 óta az érettségizett nők aránya meghaladja a férfiakét. A évi összeírás során már száz férfira 134 érettségizett nő jutott. A diplomával rendelkezőknél is hasonló tendencia figyelhető meg ban a 25 éves és idősebb férfiak 2,6 százaléka, míg a megfelelő korú nők mindössze 0,2 százaléka rendelkezett felsőfokú végzettséggel. Az évi összeírásra a nemenkénti összetétel gyakorlatilag kiegyenlítődött, a évi cenzus pedig már 2400 fővel, a évi pedig fővel több főiskolát vagy egyetemet végzett nőt regisztrált, mint férfit. Az elmúlt fél évszázad alatt a diplomával rendelkezők száma több mint tízszeresére nőtt, így 2011-ben a megye 25 éves és idősebb népességének 17 százaléka rendelkezett felsőfokú iskolai végzettséggel. Helyünk az országban A 7 éves és idősebb népesség legmagasabb befejezett iskolai végzettsége alapján a megyében lényegesen magasabb azok aránya, akik az általános iskola első évfolyamát sem végezték el, illetve akik maximum 1 7, vagy 8 osztályos végzettséggel rendelkeznek, annak ellenére, hogy a megye korszerkezete fiatalosabb az országosnál. Ezzel egyidejűleg érettségivel és diplomával a népesség lényegesen kisebb része rendelkezik, mint országosan Hajdú-Bihar megye 17

18 minősítette idegen nyelvismeretét olyan szintűnek, mellyel alapvetően másokat megért és magát megértetni képes ben ezt még a válaszadók 14 százaléka nyilatkozta magáról. A magát magyar anyanyelvűnek valló népesség 14 százaléka az angol nyelvet jelölte meg nyelvismeretként, ami csaknem kétszerese a évinek. A német nyelvtudást a népesség 7,1 százaléka nyilatkozta, a évinek 1,2 százalékponttal nagyobb része. Az oroszul beszélők hányada 1,5 százalékra esett vissza. A többi idegen nyelvet a megyei népesség ennél kisebb része beszélte, értette Gazdasági aktivitás A évi népszámlálás adatai szerint Hajdú-Bihar megyében a gazdaságilag aktív népesség a foglalkoztatottak és a munkanélküliek együttes száma 236 ezer főt tett ki, amely a évihez képest 14 százalékos bővülés. A gazdasági aktivitás fokozódásához mind a foglalkoztatottakhoz, mind a munkanélküliekhez tartozók számának emelkedése hozzájárult. A foglalkoztatottak száma 13 százalékkal, a munkanélkülieké 19 százalékkal haladta meg a évi népszámláláskor mértet. A munkanélküliek tábora között a nők körében bővült kiemelkedő ütemben, 48 százalékkal. A férfiak 49 százaléka, a nők 38 százaléka számított gazdaságilag aktívnak. Az aktivitás fokozódásával párhuzamosan egyaránt 10 százalékkal mérséklődött az inaktív keresők és az eltartottak száma. Így az inaktív keresők a népesség 29 százalékát, az eltartottak pedig 28 százalékát adták ábra A népesség megoszlása gazdasági aktivitás szerint A gazdaságilag aktívak száma valamennyi főbb korcsoportban emelkedett, a foglalkoztatottaké épp úgy mint a munkanélkülieké. Főleg a év közöttiek és a jóval kisebb gyakoriságú 59 év felettiek foglalkoztatása élénkült, és a munkanélküliek száma is ezekben a korcsoportokban nőtt leginkább. Az inaktív keresők száma elsősorban a és éveseknél csökkent, az 59 év felettieknél ugyanakkor nőtt, döntően a nőknél, a 40 év szolgálati idővel való nyugdíjba vonulás lehetőségével összefüggésben. Csökkent az eltartott réteg. Ezen belül a gyermekkorúak száma jelentősen, 17 százalékkal visszaesett az élveszületések mérséklődéséből adódóan. A éves eltartottaké viszont 8,8 százalékkal gyarapodott, és az összes eltartottak négytizedét adták. A növekedést a tanulmányi idő hosszabbodása magyarázza. Korcsoport, éves tábla A népesség gazdasági aktivitás szerint, korcsoportonként, 2011 Aktív Inaktív kereső Eltartott Összesen Aktív Inaktív kereső Eltartott a évi százalékában (%) Összesen ,0 100,0 x x 82,5 82, ,0 9,6 31,4 100,0 101,2 62,4 108,8 97, ,7 20,0 4,3 100,0 125,7 60,6 84,5 101,7 60 6,0 93,0 1,1 100,0 314,2 112,6 31,5 113,9 Összesen 43,1 28,8 28,1 100,0 114,2 89,4 90,1 98,9 18 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, Területi adatok

19 A népesség munkaerő-piaci részvétele foglalkoztatottként, vagy munkanélküliként többnyire a gazdasági szervezetek koncentráltságából, a munkaerő kínálat magasabb képzettségi szintjéből eredően a megyeszékhelyen volt a legnagyobb (45 százalék), amelynek a foglalkoztatottak és a munkanélküliek szerinti összetétele is kedvezőbb a megyei átlagnál. A községek foglalkoztatottsági szintje a legalacsonyabb volt, a munkanélküliség pedig a legmagasabb, mindezek eredőjeként a népesség aktivitási szintje a településtípusokat tekintve itt a legkedvezőtlenebb. A járások közül a Nyíradonyi és a Hajdúhadházi járás foglalkoztatottsági színvonala a legalacsonyabb (30 31 százalékos), amihez kiemelkedően magas (8,6 9,7 százalékos) munkanélküliségi szint társult ábra A gazdaságilag aktív népesség aránya, 2011 (%) tábla A népesség gazdasági aktivitás szerinti összetétele nemenként, 2011 Településtípus aktív Férfi inaktív kereső eltartott Összesen aktív Nő inaktív kereső eltartott (%) Összesen Megyeszékhely 50,2 20,1 29,7 100,0 41,3 32,1 26,5 100,0 Többi város 48,7 22,3 28,9 100,0 37,1 35,8 27,1 100,0 Városok összesen 49,4 21,2 29,3 100,0 39,2 34,0 26,8 100,0 Községek, nagyközségek 46,2 24,8 29,0 100,0 32,5 39,3 28,3 100,0 Megye összesen 48,8 22,0 29,3 100,0 37,9 35,0 27,1 100,0 Történeti áttekintés Hajdú-Bihar megye foglalkoztatott népességének már az 1980-as években is jellemző csökkenése a 1990-es évek első felében nagymértékben fokozódott, összefüggésben a rendszerváltással. A változások az ország keleti részében elsősorban a mezőgazdaság és az arra épülő élelmiszeripar piacvesztésével, illetve egyéb, a termelés racionalizálását szolgáló intézkedéseket követő tömeges munkahely-megszűnéssel jártak. Az évtized második felében, az 1997 környékén kezdődő gazdasági növekedés hatására javulás következett be. A 2000-es években a gazdasági teljesítmény folyamatos emelkedésével tovább nőtt a foglalkozatás, amit az évtized utolsó harmadában az egyensúlyjavító intézkedések, majd a világgazdasági válság miatti recesszió mérsékelt között azonban összességében már növekedett a foglalkoztatottak száma. A foglalkoztatás szűkülésével a munkanélküliek száma között megnégyszereződött, és a növekedés között is folytatódott. Az inaktív keresők száma között mintegy 30 százalékkal, 1990 és 2001 között pedig 37 százalékkal nőtt, részben az elöregedésből, részben a foglalkoztatási gondok előli menekülés hatására. A közötti időszak az inaktív keresők számának szűkülésével járt. Helyünk az országban A megyei lakosság gazdasági aktivitását az átlagosnál alacsonyabb foglalkoztatottság és a magasabb munkanélküliség, szűkebb inaktív réteg és az eltartottak magasabb részaránya jellemzi. A Hajdú-Bihar megyeinél alacsonyabb foglalkoztatási rátát csak Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád megyékben mértek. A munkanélküliségi ráta pedig ugyanezekben a megyékben volt a legmagasabb Hajdú-Bihar megye 19

20 1.6. Nemzetiség, anyanyelv 2011-ben a megye lakónépességének 4,6 százaléka (25 ezer fő) vallotta magát valamilyen hazai nemzetiséghez tartozónak. Ez az arány 2001-ben 2,2 százalék volt. Hajdú-Bihar megyében mind a 13 hazai nemzetiség képviselteti magát, különböző arányban. A megyei népesség legnagyobb létszámú (18 ezer fős) kisebbségi csoportját a romák alkották 2011-ben, akik a megye népességéből 3,4 százalékos részarányt képviseltek, és számuk 2001-hez képest 1,6-szeresére növekedett. Hajdú-Bihar megye második legnépesebb (2600 fős) nemzetiségi csoportját a közös országhatár miatt is a románok adták. Számuk 2001-hez képest 2,7-szeresére nőtt, és a megye népességének 0,5 százalékát képviselték. A harmadik legnagyobb (2400 fős) nemzetiségi csoport a német, lélekszámuk a tíz évvel korábbinak a 2,7-szerese volt. Ennél jóval kisebb létszámban ( fővel) vannak jelen a megyében a bolgárok és az ukránok, a többi nemzetiség előfordulása az önbevalláson alapuló adatok alapján elenyésző. A nemzetiséghez tartozást vállalók mellett a nemzetiségi nyelvet anyanyelvként már jóval kisebb részben jelölték meg a válaszadók: a roma nemzetiségűek 17 százaléka, a románok 41 százaléka, a németek 28 százaléka. Ez a nemzetiség vállalása mellett egyfajta nyelvi asszimilációra utal. Ugyanakkor családi, baráti körben jellemzően valamelyest nagyobb számú népesség használja a nemzetiségi nyelvet, mint amennyien azt anyanyelvüknek tekintik. A családi, baráti körben használt nyelvek közül a német nyelvet használóké jóval magasabb, mint ahányan ehhez a nemzetiségűnek tábla A nemzetiségi népesség száma, aránya, 2011 Nemzetiség Nemzetiség Anyanyelv alapján Családi, baráti körben használt nyelv Előzőek alapján nemzetiséghez tartozik a népesség a évi fő százalékában Bolgár ,1 410,8 Cigány (romani, beás) ,4 157,9 Görög ,0 74,0 Horvát ,0 94,4 Lengyel ,0 104,1 Német ,4 265,9 Örmény ,0 395,0 Román ,5 265,3 Ruszin ,0 246,6 Szerb ,0 280,9 Szlovák ,0 141,1 Szlovén ,0 7,8 Ukrán ,1 121,5 Hazai nemzetiséghez tartozó összesen ,6 171,4 20 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, Területi adatok

21 ábra A három legnagyobb nemzetiséghez tartozók aránya, 2011 (%) Cigány (roma) Román Német vallották magukat, illetve mint ahányan anyanyelvként jelölték azt. Hasonló a helyzet a görög és a szerb nyelvek esetében is Vallás A vallás kérdésköre 1949-ig része volt minden népszámlálásnak, ezt követően csak a évi népszámlálástól került az erre vonatkozó kérdés újra a kérdőívre. Az adatokat a lakosság saját besorolása alapján tartalmazzák a különböző vallásokhoz, felekezetekhez tartozók számát. A évi kikérdezés alkalmával a népesség 25 százaléka nem kívánt nyilatkozni vallási hovatartozásáról. A válaszolók a évinél nagyobb része (28 százaléka) nyilatkozott úgy, hogy nem tartozik semmilyen felekezethez. Hajdú-Bihar megyében a vallásukat jelölők 62 százaléka, ami 159 ezer főt jelent, református volt. A katolikus vallásukat a megyében 86 ezren jelölték. Az előzőekhez viszonyítva az egyéb egyházak szerepe elenyésző a megyében. Az ortodox keresztények, az evangélikusok és az izraeliták 0,1 és 0,4 százalék közötti részarányt képviseltek. A vallás szerepe a családokban az együttélés formája szerint mutat kisebb eltéréseket. A hagyományos házastársi kapcsolatokban a népesség egészére jellemzőnél alacsonyabb (20 százalék) azoknak a pároknak az aránya, amelyekben egyik fél sem érzi magát valamelyik felekezethez tartozónak. Az élettársi kapcsolatokban ez lényegesen magasabb arány (28 százalék). A házaspárok között 35 százalék azok részaránya, ahol mind a két fél azonos vallású. Az élettársak alkotta párok 21 százalékában vallották a felek magukat ugyanolyan vallásúnak. Helyünk az országban Hajdú-Bihar megyében a hazai nemzetiségi népcsoport aránya összességében (4,6 százalék) kisebb az országosnál (6,5 százalék) és a megyék közel háromnegyedénél. Az ország legnagyobb nemzetiségi népcsoportjához tartozó romák részaránya (3,4 százalék) valamivel nagyobb az országosnál. Ugyanakkor Észak-Alföld másik két megyéjében, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a Hajdú-Bihar megyeinél nagyobb arányban vannak jelen. A romák mellett a németek élnek viszonylag nagyobb számban hazánkban, jelenlétük a dunántúli területeken gyakoribb. A megyében is megjelenő román nemzetiség országosan 0,5 százalék alatti részarányt képvisel (a hasonló nagyságrendű szlovák és horvát nemzetiség mellett) Hajdú-Bihar megye 21

22 tábla A népesség vallás szerint Vallás, felekezet fő a népesség a válaszolók százalékában fő a népesség a válaszolók a évi százalékában Katolikus ,8 24, ,7 21,0 71,4 Ebből: római katolikus ,3 14, ,8 13,1 73,3 görög katolikus ,5 9, ,9 7,9 68,5 Református ,7 47, ,0 38,6 67,1 Evangélikus ,3 0, ,2 0,3 65,7 Ortodox keresztény ,2 0, ,2 0,2 79,4 Izraelita 256 0,0 0, ,0 0,0 77,0 Más egyház, felekezet ,2 1, ,9 2,5 153,6 Egyházhoz, felekezethez nem tartozik a) ,5 27, ,9 35,8 108,5 Ateista b) ,2 1,6 x Válaszolók együtt ,7 100, ,0 100,0 81,8 Nem válaszolt, ismeretlen ,3 x ,0 x 266,0 Népesség ,0 x ,0 x 98,9 a) 2001-ben az ateistákkal együtt. b) 2001-ben az egyházhoz, felekezethez nem tartozókkal együtt. Helyünk az országban Hajdú-Bihar megye vallásokhoz tartozását jelölő népességének 62 százaléka református, ami az országos átlag háromszorosa, és a megyék sorában a legmagasabb. Debrecen a magyarországi reformációban kiemelkedő szerepet játszott, ennek kapcsán vívta ki a kálvinista Róma elnevezést. A református egyház szerepe a megye egészében is kiemelkedő. A többi megyében Szabolcs-Szatmár-Bereg kivételével, ahol 50 százalékos arányuk a reformátusok egyharmad alatti arányt képviselnek. E mellett a görög katolikusok jelenléte (13 százalék) is átlag feletti a megyében az országoshoz (3,3 százalék) képest Egészségi állapot A évi népszámlálási kérdőív a népesség egészségi állapotára vonatkozóan is tartalmazott kérdéseket, melyekre a válaszadás önkéntes volt, és az adatok a lakosság saját egészségi állapotáról alkotott szubjektív képét tükrözték. A veleszületett, vagy szerzett fogyatékosság mellett azokról a betegségekről nyilatkozhattak a kérdezettek, amelyek tartós, folyamatos kezelést igényelnek ben 24,7 ezer fő nyilatkozott úgy, hogy van valamilyen testi, szellemi fogyatékossága, és mintegy 90 ezren tartották magukat tartós betegségben szenvedőnek. Egy személy többféle fogyatékosságot is megjelölhetett, így száz fogyatékossággal élőre átlagosan 123 fogyatékosság jutott. A fogyatékossággal élők között a nők aránya magasabb, 53 százalék. Leggyakoribb a mozgásszervi fogyatékosság volt, amelyet a népesség 2,2 százaléka jelölt meg. E mellett a látó és hallószervi fogyatékosságok, illetve 22 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, Területi adatok

23 a pszichés sérülések fordultak elő nagyobb számban. Egyes típusok, a beszédfogyatékosság és a beszédhiba, az autizmus a férfiaknál gyakrabban fordult elő, mint a nőknél. A különböző fogyatékosságok típusuktól és erősségüktől függően jelentenek akadályt a fogyatékossággal élőknek. A fogyatékossággal élők fele jelölte a mindennapi életvitelt, ugyancsak fele a közlekedést nehézségként. Háromtizedüket az önellátásban, negyedüket a tanulásban, munkavállalásban akadályozta a fogyatékossága. A tartós betegségek az előbbinél kisebb nehézséget jelentenek az életvitelben. Az érintettek harmadát a mindennapi életvitelben, negyedüket a közlekedésben gátolta betegsége tábla A fogyatékossággal élők* a fogyatékosság típusa szerint, 2011 A fogyatékosság típusa Férfi Nő fő Összesen a népesség százalékában Mozgássérült ,19 Gyengénlátó, aliglátó ,82 Vak ,12 Nagyothalló ,59 Siket ,08 Súlyos belszervi fogyatékos ,41 Mentálisan sérült (pszichés sérült) ,53 Értelmi fogyatékos ,42 Beszédhibás ,16 Beszédfogyatékos ,11 Autista ,05 Siketvak (látás- és hallássérült) ,03 Egyéb ,01 Ismeretlen ,04 Fogyatékossággal élők ,52 * Egy személy több fogyatékosságot is megjelölhetett, ezért a fogyatékossággal élők száma eltér a megjelölt fogyatékosságok együttes számától Hajdú-Bihar megye 23

24

25 2. HÁZTARTÁSOK, CSALÁDOK 2.1. A háztartások száma és összetétele Hajdú-Bihar megyében október 1-jén 220 ezer magánháztartásban élt a lakosság 97 százaléka, 531 ezer fő. A népesség fennmaradó része, mintegy 16 ezer személy intézeti háztartásban (például kollégium, idősek otthona, börtön) lakott, illetve fedél nélküli hajléktalan volt. A évi népszámlálás óta a háztartások 1 száma 7,6 százalékkal emelkedett, a háztartásban élőké azonban 1,3 százalékkal csökkent ábra A háztartások és a háztartásban élők száma Háztartást azok a személyek alkotnak, akik egy lakásban (lakásrészben) élnek, és a létfenntartás költségeit legalább részben közösen viselik. Az egy, illetve a jóval kisebb gyakoriságú több családból álló háztartást családháztartásnak nevezzük. Családot alkotnak a házaspárok, élettársak gyermekkel vagy anélkül, valamint egy szülő gyermekkel. A háztartás tagjai közé tartoznak a családdal élő rokon vagy nem rokon személyek is. A háztartások közül a családot magukba foglaló, úgynevezett családháztartások aránya 66 százalék volt. A fennmaradó 34 százalékot a nem családháztartások jelentették, amelyek túlnyomó többségét egyetlen személy alkotta, kisebb részüket pedig az egyéb összetételű háztartások adják, amelyekben rokon és/vagy nem rokon személyek élnek együtt úgy, hogy statisztikai értelemben vett családot nem alkotnak. Az egyszemélyes háztartás háztartásvitel szempontjából jelent egyedülállóságot, tehát nem feltétlenül jelenti az egyedül élést. A háztartásszám emelkedése nagyrészt az egyszemélyes háztartások fokozódó elterjedtségének köszönhető, amelyek száma tíz év alatt 35 százalékkal bővült. Hozzájárult a növekedéshez az egyszülős háztartások számának 33 százalékos, és az előbbieknél lényegesen 1 A továbbiakban a magánháztartás, magánháztartásban élők helyett egységesen a háztartás, illetve a háztartásban élő kifejezést használjuk Hajdú-Bihar megye 25

KOZTATÓ. és s jellemzői ábra. A népesség számának alakulása. Népszámlálás Sajtótájékoztató, március 28.

KOZTATÓ. és s jellemzői ábra. A népesség számának alakulása. Népszámlálás Sajtótájékoztató, március 28. SAJTÓTÁJÉKOZTAT KOZTATÓ 2013. március m 28. 1. NépessN pesség g száma és s jellemzői 2. HáztartH ztartások, családok 3. A lakásállom llomány jellemzői 1. A népessn pesség g száma és s jellemzői 1.1. ábra.

Részletesebben

5. Háztartások, családok életkörülményei

5. Háztartások, családok életkörülményei 5. 5. Háztartások, családok életkörülményei Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 5. Háztartások, családok életkörülményei Budapest, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Pécs, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-999-9 Készült a Központi

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.5. Borsod-Abaúj-Zemplén megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.5. Borsod-Abaúj-Zemplén megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.5. Borsod-Abaúj-Zemplén megye Miskolc, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-401-9

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.13. Nógrád megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.13. Nógrád megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.13. Nógrád megye Miskolc, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-409-5 Készült a Központi

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.10. Heves megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.10. Heves megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.10. Heves megye Miskolc, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-406-4 Készült a Központi

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.5. Borsod-Abaúj-Zemplén megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.5. Borsod-Abaúj-Zemplén megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.5. Borsod-Abaúj-Zemplén megye Miskolc, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-401-9

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.10. Heves megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.10. Heves megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.10. Heves megye Miskolc, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-406-4 Készült a Központi

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.19. Veszprém megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.19. Veszprém megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.19. Veszprém megye Veszprém, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-415-6 Készült a

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok Nógrád megye

Központi Statisztikai Hivatal ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok Nógrád megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.13. Nógrád megye Miskolc, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-409-5 Készült a Központi

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.15. Somogy megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.15. Somogy megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.15. Somogy megye Pécs, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-411-8 Készült a Központi

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.17. Tolna megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.17. Tolna megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.17. Tolna megye Pécs, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-413-2 Készült a Központi

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.11. Jász-Nagykun-Szolnok megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.11. Jász-Nagykun-Szolnok megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.11. Jász-Nagykun-Szolnok megye Debrecen, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-407-1

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.16. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.16. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.16. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Debrecen, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-412-5

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok Somogy megye

Központi Statisztikai Hivatal ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok Somogy megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.15. Somogy megye Pécs, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-411-8 Készült a Központi

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.16. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.16. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.16. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Debrecen, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-412-5

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK 2. szám Demográfiai jellemzők Gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság Háztartás, család Lakáskörülmények

Részletesebben

10. 10. Vallás, felekezet

10. 10. Vallás, felekezet 10. 10. Vallás, felekezet Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 10. Vallás, felekezet Budapest, 2014 Központi Statisztikai Hivatal, 2014 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-356-5 Készült

Részletesebben

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024 CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

Részletesebben

Vukovich Gabriella: Egyedülálló szülők és gyermeküket egyedül nevelő szülők

Vukovich Gabriella: Egyedülálló szülők és gyermeküket egyedül nevelő szülők Vukovich Gabriella: Egyedülálló szülők és gyermeküket egyedül nevelő szülők (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Vukovich Gabriella (1999): Egyedülálló

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.12. Komárom-Esztergom megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.12. Komárom-Esztergom megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.12. Komárom-Esztergom megye Veszprém, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-408-8 Készült

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Országos adatok

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Országos adatok Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Országos adatok Budapest, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-417-0 Készült a Központi Statisztikai

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.20. Zala megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.20. Zala megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.20. Zala megye Győr, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-416-3 Készült a Központi

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.18. Vas megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.18. Vas megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.18. Vas megye Győr, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-414-9 Készült a Központi

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.14. Pest megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.14. Pest megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.14. Pest megye Budapest, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-410-1 Készült a Központi

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.8. Győr-Moson-Sopron megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.8. Győr-Moson-Sopron megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.8. Győr-Moson-Sopron megye Győr, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-404-0 Készült

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.4. Békés megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.4. Békés megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.4. Békés megye Szeged, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-400-2 Készült a Központi

Részletesebben

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5.

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5. Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-005 vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 DOKUMENTUM 5. Foglalkoztatottság és munkanélküliség

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok Pest megye

Központi Statisztikai Hivatal ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok Pest megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.14. Pest megye Budapest, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-410-1 Készült a Központi

Részletesebben

Mikrocenzus Demográfiai adatok

Mikrocenzus Demográfiai adatok ISBN 963 235 499 6 9 789 632 354996 Mikrocenzus 216 3. Demográfiai adatok Mikrocenzus 216 3. Demográfiai adatok Budapest, 217 Központi Statisztikai Hivatal, 217 ISBN 978-963-235-494-1ö ISBN 978-963-235-53-

Részletesebben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL 2015. november 2. Tartalomjegyzék Fogalmak... 4 Demográfia népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság... 6 Halálozás (mortalitás)

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.6. Csongrád megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.6. Csongrád megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.6. Csongrád megye Szeged, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-402-6 Készült a Központi

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.7. Fejér megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.7. Fejér megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.7. Fejér megye Veszprém, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-403-3 Készült a Központi

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 11. Fogyatekossäggal elök

Központi Statisztikai Hivatal. 11. Fogyatekossäggal elök Központi Statisztikai Hivatal. EVI NEPSZÄMLÄLÄS 11. Fogyatekossäggal elök Budapest, 2014 TARTALOM Bevezetö 5 Täbläzatok 7 1. A fogyatekossäggal elök visszatekintö adatai 11 2. A fogyatekossäggal elök reszletes

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Országos adatok

Központi Statisztikai Hivatal ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Országos adatok Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Országos adatok Budapest, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-417-0 Készült a Központi Statisztikai

Részletesebben

A évi népszámlálás: a népesség és a lakásállomány jellemzôi Elôzetes adatok

A évi népszámlálás: a népesség és a lakásállomány jellemzôi Elôzetes adatok Mûhely Dr. Lakatos Miklós, a Központi Statisztikai Hivatal szakmai főtanácsadója E-mail: Miklos.Lakatos@ksh.hu A. i népszámlálás: a népesség és a lakásállomány jellemzôi Elôzetes adatok A Központi Statisztikai

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.2. Bács-Kiskun megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.2. Bács-Kiskun megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.2. Bács-Kiskun megye Szeged, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-398-2 Készült a

Részletesebben

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Népesség, népmozgalom Magyarországon az 1980-as évek elejére új demográfiai helyzet állt elő. A XX. század korábbi évtizedeit

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE Magyarország népessége az első hivatalos népszámláláskor (1870) a mai területre számítva 5 011 310 fő volt, a 2005. április 1-jei eszmei időpontú mikrocenzus adatai alapján 10 090

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép

Munkaerő-piaci helyzetkép A tartalomból: Főbb megyei adatok 2 Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2015. augusztus Álláskeresők száma 3 Álláskeresők aránya 3 Összetétel adatok 4 Ellátás, iskolai végzettség 5 Áramlási információk

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

Mikrocenzus Iskolázottsági adatok

Mikrocenzus Iskolázottsági adatok Mikrocenzus 2016 4. Iskolázottsági adatok Mikrocenzus 2016 4. Iskolázottsági adatok Budapest, 2017 Központi Statisztikai Hivatal, 2017 ISBN 978-963-235-494-1ö ISBN 978-963-235-507-8 Felelős kiadó: Dr.

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. február 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Népesség Az EU 28 tagállamának népessége 508 millió fő, amelynek alig 2%-a élt on 2015 elején. Hazánk lakónépessége 2015. január

Részletesebben

Mikrocenzus A népesség és a lakások jellemzői

Mikrocenzus A népesség és a lakások jellemzői Mikrocenzus 2016 2. A népesség és a lakások jellemzői Mikrocenzus 2016 2. A népesség és a lakások jellemzői Budapest, 2017 Központi Statisztikai Hivatal, 2017 ISBN 978-963-235-494-1ö ISBN 978-963-235-499-6

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.2. Bács-Kiskun megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.2. Bács-Kiskun megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.2. Bács-Kiskun megye Szeged, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-398-2 Készült a

Részletesebben

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS Pályázó: Tét Város Önkormányzata Készítette: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. Alvállalkozó: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.19. Veszprém megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.19. Veszprém megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.19. Veszprém megye Veszprém, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-415-6 Készült a

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. NOVEMBER 2011. november 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 12 842 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. október 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Népességdinamika és társadalmi szerkezet OBÁDOVICS CSILLA EGYETEMI DOCENS KULCSÁR LÁSZLÓ EGYETEMI TANÁR NYME KTK SOPRON

Népességdinamika és társadalmi szerkezet OBÁDOVICS CSILLA EGYETEMI DOCENS KULCSÁR LÁSZLÓ EGYETEMI TANÁR NYME KTK SOPRON Népességdinamika és társadalmi szerkezet OBÁDOVICS CSILLA EGYETEMI DOCENS KULCSÁR LÁSZLÓ EGYETEMI TANÁR NYME KTK SOPRON OBADOVICS@DEMOGRAFIA.HU Népességdinamika Népességszám változás Születés-halálozás

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. már jan. feb.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. már jan. feb. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. DECEMBER 2011. december 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 13.706 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. június 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. július 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. MÁRCIUS 2013. március 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.507 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

TERHESSÉGMEGSZAKÍTÁSOK A DÉL-ALFÖLDÖN

TERHESSÉGMEGSZAKÍTÁSOK A DÉL-ALFÖLDÖN KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Szegedi Igazgatósága TERHESSÉGMEGSZAKÍTÁSOK A DÉL-ALFÖLDÖN Szeged, 2005. november 7. Központi Statisztikai Hivatal Szegedi Igazgatósága, 2005 ISBN 963 215 872 5 Igazgató:

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. november 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. május 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Népszámlálás Vallási felekezetek demográfiai jellemzői. Tartalom

STATISZTIKAI TÜKÖR. Népszámlálás Vallási felekezetek demográfiai jellemzői. Tartalom 216. július Népszámlálás 211 21. Vallási felekezetek demográfiai jellemzői STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom Bevezető...2 Az egyes vallási felekezetekhez tartozók létszámváltozása...2 Korösszetétel, nemi arány...3

Részletesebben

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Népesség Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Borsod-Abaúj-Zemplén megye népessége és területe alapján az ország nagyobb megyéi közé tartozik, az ország területének

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE Gyermekek és nagyszülők AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE Magyarországon 2001 februárjában a gyermekként összeírt személyek száma 3 millió 212 ezer volt, több mint 15 ezerrel kevesebb, mint 1990 elején. A gyermek családi

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. július 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

A MAGUKAT BAPTISTÁNAK VALLÓK SZOCIODEMOGRÁFIAI SAJÁTOSSÁGAI. Készítették: Kocsis-Nagy Zsolt Lukács Ágnes Rövid Irén Tankó Tünde Tóth Krisztián

A MAGUKAT BAPTISTÁNAK VALLÓK SZOCIODEMOGRÁFIAI SAJÁTOSSÁGAI. Készítették: Kocsis-Nagy Zsolt Lukács Ágnes Rövid Irén Tankó Tünde Tóth Krisztián A MAGUKAT BAPTISTÁNAK VALLÓK SZOCIODEMOGRÁFIAI SAJÁTOSSÁGAI Készítették: Kocsis-Nagy Zsolt Lukács Ágnes Rövid Irén Tankó Tünde Tóth Krisztián 2013 1 Tartalomjegyzék 1. Előszó...3 2. Bevezető...3 3. A baptisták

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. október 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben. L. Rédei Mária, D.Sc.

Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben. L. Rédei Mária, D.Sc. Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben L. Rédei Mária, D.Sc. Miből élünk jövőre? És Hosszútávon? XIX. Országos Urbanisztikai Konferencia, 2013. 04.17-19. Mosonmagyaróvár Megállapítható

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. OKTÓBER 2012. október 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.118 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15. STATISZTIKAI TÜKÖR A népesedési folyamatok társadalmi különbségei 214/126 214. december 15. Tartalom Bevezető... 1 1. Társadalmi különbségek a gyermekvállalásban... 1 1.1. Iskolai végzettség szerinti különbségek

Részletesebben

TÁRSADALMI FOLYAMATOK HAJDÚ-BIHAR MEGYÉBEN A ÉVI MIKROCENZUS TÜKRÉBEN

TÁRSADALMI FOLYAMATOK HAJDÚ-BIHAR MEGYÉBEN A ÉVI MIKROCENZUS TÜKRÉBEN Központi Statisztikai Hivatal Debreceni Igazgatósága TÁRSADALMI FOLYAMATOK HAJDÚ-BIHAR MEGYÉBEN A 2005. ÉVI MIKROCENZUS TÜKRÉBEN Debrecen, 2006. április Központi Statisztikai Hivatal Debreceni Igazgatósága,

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. máj. márc

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. máj. márc Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. MÁJUS 2012. május 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.296 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL ÉVI MIKROCENZUS 2. A népesség és a lakások jellemzői

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL ÉVI MIKROCENZUS 2. A népesség és a lakások jellemzői KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL 2005. ÉVI MIKROCENZUS 2. A népesség és a lakások jellemzői BUDAPEST, 2005 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2005 ISBN 963 215 891 1 ISBN 963 215 851 2 (Össz.) Készült a Központi

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. 2005. ÉVI MIKROCENZUS 9. Iskolázottsági adatok

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. 2005. ÉVI MIKROCENZUS 9. Iskolázottsági adatok KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL 2005. ÉVI MIKROCENZUS 9. Iskolázottsági adatok BUDAPEST, 2006 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2006 ISBN-10: 963-235-055-3 (nyomdai) ISBN-13: 978-963-235-055-4 (nyomdai) ISBN-10:

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. ÁPRILIS 2013. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.842 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat legfrissebb adatai alapján év I. félév

HAJDÚ-BIHAR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat legfrissebb adatai alapján év I. félév HAJDÚ-BIHAR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat legfrissebb adatai alapján 2016. év I. félév Debrecen, 2016. július Foglalkoztatási Főosztály 4024 Debrecen, Piac u. 42-48.

Részletesebben

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Pest Győr-Moson-Sopron Budapest Szabolcs-Szatmár-Bereg Vas Fejér Hajdú-Bihar Komárom-Esztergom Csongrád Bács-Kiskun Veszprém Zala Somogy Heves Baranya Jász-Nagykun-Szolnok Tolna Borsod-Abaúj-Zemplén Nógrád

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. okt jan. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. okt jan. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. JANUÁR 2013. január 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.851 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Népesség Az EU 28 tagállamának népessége 510 millió fő, amelynek 1,9%-a élt Magyarországon 2016 elején. Hazánk lakónépessége

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE Magyarországon a háztartások és a családok összeírására már a II. világháborút megelőző népszámlálások is kísérletet tettek, feldolgozásukra azonban csak az 1930. évi népszámláláskor

Részletesebben

A legfrissebb foglalkoztatási és aktivitási adatok értékelése május

A legfrissebb foglalkoztatási és aktivitási adatok értékelése május A legfrissebb foglalkoztatási és aktivitási adatok értékelése - 2004. május A regisztrált munkanélküliek főbb adatai - 2004. május Megnevezés 2004 május Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző

Részletesebben

Népmozgalmi események alakulása az Észak-Magyarország régió kistérségeiben, 2008

Népmozgalmi események alakulása az Észak-Magyarország régió kistérségeiben, 2008 2010/19 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 19. szám 2010. március 11. Népmozgalmi események alakulása az Észak-Magyarország régió kistérségeiben, 2008 Tartalom 1 Bevezető

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november. okt. febr

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november. okt. febr Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. NOVEMBER 2012. november 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.503 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Győri Péter: Hajléktalanság. romák. gyermekszegénység. (Tévhiteket oszlató tények )

Győri Péter: Hajléktalanság. romák. gyermekszegénység. (Tévhiteket oszlató tények ) Győri Péter: Hajléktalanság romák gyermekszegénység (Tévhiteket oszlató tények ) Hajléktalanügyi országos konferencia Balatonföldvár, 2017. szeptember A Február Harmadika Munkacsoport (F3) 1999 óta minden

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 215. MÁJUS 215. május 2-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 9.454 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. júni.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. júni. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2014. SZEPTEMBER 2014. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 9.685 álláskereső

Részletesebben

0,94 0,96 0,95 0,01-0,01 0,00 rendelkezők aránya A 25 - X éves népességből felsőfokú végzettségűek 0,95 0,95 0,94 0,00-0,01-0,01

0,94 0,96 0,95 0,01-0,01 0,00 rendelkezők aránya A 25 - X éves népességből felsőfokú végzettségűek 0,95 0,95 0,94 0,00-0,01-0,01 dr. Vécsei Pál Módszertani leírás a településsoros választási adatbázisokhoz illesztett a települések társadalmi státuszát és társadalmi dinamikáját kifejezni hivatott tipológiákhoz A tipológiák "A társadalom

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE A munkát k, a ek demográfiai jellemzői Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban A ség alakulásának hosszabb távú értékelését korlátozza az a körülmény, hogy a

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE Az időskorúak főbb demográfiai jellemzői Magyarország népesedési viszonyait az elmúlt negyedszázadban fogyás és öregedés jellemezte. A mikrocenzus időpontjában, 2005. április 1-jén

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei augusztus. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból:

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei augusztus. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból: Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye Főbb Békés megyei adatok Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Szervezési Osztály Békéscsaba, Árpád sor 2/6.

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁRCIUS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁRCIUS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. MÁJUS 2016. május 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 7.472 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

A harmadik országbeli állampolgárok munkaerő-piaci helyzetére és beilleszkedésre vonatkozó II. negyedéves KSH adatgyűjtés

A harmadik országbeli állampolgárok munkaerő-piaci helyzetére és beilleszkedésre vonatkozó II. negyedéves KSH adatgyűjtés A harmadik országbeli állampolgárok munkaerő-piaci helyzetére és beilleszkedésre vonatkozó 2014. II. negyedéves KSH adatgyűjtés 2016. március 18. Szikráné Lindner Zsófia Központi Statisztikai Hivatal 1.

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. JANUÁR 2016. január 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.865 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE AUGUSZTUS

BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE AUGUSZTUS BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 216. aug. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban Főben %-ban Nyilvántartott

Részletesebben