Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról

Átírás

1 Pest Győr-Moson-Sopron Budapest Szabolcs-Szatmár-Bereg Vas Fejér Hajdú-Bihar Komárom-Esztergom Csongrád Bács-Kiskun Veszprém Zala Somogy Heves Baranya Jász-Nagykun-Szolnok Tolna Borsod-Abaúj-Zemplén Nógrád Békés Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Népesség Magyarország népességének száma január 1-jén 9 millió 798 ezer fő volt, 1,4%-kal kevesebb, mint 2012 elején. Magyarország jelenlegi területén 1981-ben éltek a legtöbben, azóta a népesség száma folyamatosan csökken. Ennek legfőbb oka az alacsony termékenység, amelyhez európai mércével mérve magas szinten állandósult halandóság párosul. A népességet az 1980-as évek elejéig erőteljes növekedés, ezt követően fogyás jellemezte. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a természetes fogyás az országoshoz képest egy évtizeddel később, 1992-től kezdődött el. A megye lakónépessége január 1-jén 654,4 ezer fő volt, 5,0%- kal kevesebb, mint 2012 elején. A népességszámot a születések alacsony és a halálozások magas száma mellett a vándorlási veszteség is nagymértékben csökkentette. A lakónépesség számának változása megyénként és január 1. között 1. ábra % Országos átlag Borsod-Abaúj-Zemplén az ország második legnagyobb területű és második legnépesebb megyéje. Népsűrűsége 2017 elején 90 fő/km 2 volt, alacsonyabb az országos átlagnál (105 fő/km 2 ). A megyét jelenleg 358 település alkotja (számuk legmagasabb a megyék között), közöttük 29 város. A megye településszerkezetét egyrészt Miskolc és vonzáskörzetének meghatározó szerepe, másrészt az aprófalvak sokasága jellemzi január 1-jén 154 olyan község volt a megyében, ahol a lakónépesség száma nem érte el az 500 főt. Ezeken a településeken élt a megye népességének 5,6%- a. 1

2 1. tábla Borsod-Abaúj-Zemplén megye településeinek és lakónépességének száma és megoszlása népességnagyság-kategóriánként, január 1. Népességnagyságkategória, fő Település Települések megoszlása, % Lakónépesség fő a megyei %- ában Települések átlagos népessége , , , , , , , , , , , , , , , , Megye összesen , , január elején a férfiak átlagéletkora a megyében 39,0 év, a nőké 43,8 év volt, az előbbieké 0,9 évvel, az utóbbiaké 1,0 évvel magasabb, mint 5 évvel korábban. Mindkét nem esetében alacsonyabb az átlagéletkor, mint országosan. 2. tábla Borsod-Abaúj-Zemplén megye lakónépessége nemenként január 1-jén Megnevezés Férfiak Nők Összesen A férfiak aránya, % 47,7 47,6 47,7 A nők aránya, % 52,3 52,4 52,3 Ezer férfira jutó nők száma A népesség korösszetételét továbbra is öregedés jellemzi elejéhez képest a gyermek és aktívkorúak hányada csökkent, az időskorúaké nőtt. Az öregedési index 1 értéke a megyék többségében (Pest és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye kivételével) 100 fölött alakult. Borsod-Abaúj- Zemplénben 2016-ban ez a mutató (113) alacsonyabb volt az országosnál (128). A megyében a gyermekkorúak aránya magasabb, az aktív- és időskorúaké alacsonyabb az országos átlagnál. 3. tábla Borsod-Abaúj-Zemplén megye korösszetétele, eltartottsági rátája, öregedési indexe, január 1. Év Korösszetétel, % Gyermek népesség eltartottsági rátája Idős népesség eltartottsági rátája Eltartott népesség rátája 2 Öregedési index ,9 66,7 14,4 28,4 21,6 50,0 76, ,1 67,7 16,3 23,8 24,0 47,8 101, ,7 66,5 17,8 23,6 26,8 50,4 113,4 Az eltartottsági ráta magasabb, mint 2012-ben, ezen belül a gyermekkorúaké mérséklődött az időskorúaké pedig emelkedett. A férfiak és a nők számát korcsoportonként vizsgálva 45 év alatt férfitöbblet, az ennél idősebbeknél nőtöbblet jellemző, ami az életkor előrehaladtával egyre markánsabb. A 75 éves és idősebb korcsoportban a nők száma több mint kétszerese a férfiakénak. 1Az idős népesség (65 x éves) a gyermeknépesség (0 14 éves) százalékában. 2 A gyermek (0 14) és az idős népesség (65 x) a éves népesség százalékában. 2

3 A népesség nem és életkor szerint Borsod-Abaúj-Zemplén megyében január 1-jén 2. ábra Éves Férfi Nő Férfitöbblet Nőtöbblet Fő A lakosság családi állapot szerinti összetétele lényegesen megváltozott 2012-höz képest: a nőtlenek, hajadonok és az elváltak aránya emelkedett, a házasoké csökkent, az özvegyeké szinte változatlan maradt. A megyében a 15 éves és idősebb népesség 35%-a nőtlen, hajadon, 41%-a házas, 12%-a özvegy és 12%-a elvált családi állapotú volt január 1-jén. Borsod-Abaúj-Zemplén 16 járása közül a Miskolci a legnépesebb, év elején itt élt a megye népességének 36%-a ezt a Kazincbarcikai és az Ózdi követte höz képest minden járásban csökkent a lakónépesség száma, legnagyobb mértékben a Sárospataki és a Sátoraljaújhelyi járásban. A népesség korösszetétele is jelentős területi eltéréseket mutat. A gyermekkorúak aránya az Encsi járásban 21%, az Edelényiben és a Szikszóiban 19%, a Tokajiban csupán 12%. Az időskorúak aránya a Mezőkövesdi járásban a legmagasabb, 21%. 6 járásban a gyermekkorúak aránya magasabb az időskorúakénál, különösen az Encsi járásban, ezzel ellentétben a Mezőkövesdi és a Tokaji járásban az időskorúak száma másfélszerese a gyermekkorúakénak. 4. tábla Lakónépesség Borsod-Abaúj-Zemplén megye járásaiban, január 1. Járás A lakónépesség Eltartott Öregedési száma, változása, népesség éves népesség aránya index fő év elejéhez, % rátája Cigándi ,5 18,5 66,2 15,3 82,8 51,0 Edelényi ,8 19,2 65,0 15,8 82,0 53,8 Encsi ,8 21,1 65,4 13,5 64,0 52,9 Gönci ,0 17,6 67,0 15,4 87,9 49,3 Kazincbarcikai ,5 14,9 67,0 18,2 122,0 49,3 Mezőcsáti ,6 17,7 67,1 15,2 86,3 49,1 Mezőkövesdi ,1 13,4 65,8 20,7 154,5 51,9 Miskolci ,5 14,8 66,6 18,6 125,2 50,1 Ózdi ,7 17,4 64,7 17,9 103,1 54,6 Putnoki ,6 16,3 67,3 16,4 100,2 48,6 Sárospataki ,6 13,5 67,4 19,1 140,8 48,4 Sátoraljaújhelyi ,2 13,9 67,4 18,7 134,3 48,5 Szerencsi ,4 15,8 66,6 17,6 111,0 50,1 Szikszói ,5 19,4 65,9 14,7 75,9 51,7 Tiszaújvárosi ,5 15,2 68,2 16,6 109,7 46,6 Tokaji ,9 12,4 68,3 19,3 155,9 46,5 Összesen ,0 15,7 66,5 17,8 113,4 50, év elején a megye népességének 24%-a Miskolcon, 35%-a a többi városban, 41%-a községben élt. A megyeszékhely lakónépessége 5 év alatt 4,7, a megye többi városáé összesen 5,8, a községeké 3

4 4,5%-kal fogyott. Borsod-Abaúj-Zemplén városai közül csak Szendrőben nőtt, a többiben csökkent a lélekszám. 5. tábla A demográfia főbb jellemzői településtípusonként Borsod-Abaúj-Zemplén megyében január 1. Megnevezés A lakónépesség száma, fő változása év elejéhez képest, % A lakónépességből férfi nő 0 14 éves éves 65 éves és idősebb Öregedési index Miskolc MJV , ,8 Többi város , ,4 Ezen belül: Abaújszántó , ,1 Alsózsolca , ,1 Borsodnádasd , ,4 Cigánd , ,2 Edelény , ,8 Emőd , ,3 Encs , ,0 Felsőzsolca , ,6 Gönc , ,7 Kazincbarcika , ,0 Mezőcsát , ,3 Mezőkeresztes , ,0 Mezőkövesd , ,1 Nyékládháza , ,8 Onga , ,0 Ózd , ,5 Pálháza , ,3 Putnok , ,7 Rudabánya , ,0 Sajóbábony , ,1 Sajószentpéter , ,2 Sárospatak , ,0 Sátoraljaújhely , ,4 Szendrő , ,7 Szerencs , ,3 Szikszó , ,8 Tiszaújváros , ,6 Tokaj , ,0 Községek , ,7 Borsod-Abaúj- Zemplén megye összesen , ,4 Az élveszületések és a termékenység jellemzői Az élveszületések hullámzó, de alapvetően csökkenő tendenciája az országoshoz hasonlóan Borsod-Abaúj-Zemplénben is megfigyelhető. A megyében a nyers élveszületési arányszám ig 20 ezrelék felett volt, 1965-ben 15,6 ezrelékre süllyedt. A hetvenes évek közepén az ötvenes években született nagy létszámú generáció szülőképes korba lépett, ennek hatására a mutató 18,7 ezrelékre javult. Ez a kedvező születési arány azonban nem maradt tartós. Az 1980-as évek közepén lépett szülőképes korba az 1960-as évek első felében született alacsony létszámú korosztály, így változatlan termékenység esetén is kevesebb gyermek születése volt várható, mint egy évtizeddel korábban. Az 1990-es évek második felében 3 Az ezer lakosra jutó élveszületések száma. 4

5 léptek szülőképes koruk legtermékenyebb időszakába egy nagy létszámú korosztály a hetvenes évek gyermekei, emiatt számítani lehetett az előző évekhez képest a nagyobb születésszámra. Ezek a várakozások azonban nem teljesültek. A születési arányszám 1995 és 2013 között 12,4 ezrelékről 9,8 ezrelékre változott. Pozitív változás, hogy 2014-re és 2015-re ez 10,6, 2016-ra 11,0 ezrelékre nőtt. A megyében az ezer lakosra jutó születések száma 1960 és 2015 között minden évben meghaladta az országos átlagot. Magyarországon is és a megyében is 2014-óta emelkedett a születések száma. 6. tábla Az élveszületések alakulása A születések száma Az ezer lakosra jutó születések száma Év Borsod-Abaúj- a megyében az Borsod-Abaúj- Magyarországon Zemplénben országos %-ában Zemplénben Magyarországon ,3 18,6 14, ,1 15,8 13, ,0 15,6 13, ,9 16,1 13, ,5 16,5 14, ,6 18,7 18, ,2 15,1 13, ,3 13,6 12, ,4 13,9 12, ,4 12,4 10, ,6 11,1 9, ,4 10,9 9, ,6 10,2 9, ,4 9,7 9, ,4 9,6 8, ,4 9,8 9, ,5 9,8 9, ,8 10,6 9, ,7 10,6 9, ,8 11,0 9,5 A teljes termékenységi arányszám 4 hazánkban 2016-ban 1,49 volt, ami messze elmarad a népesség reprodukálásához szükséges, valamivel 2 fölötti mutatótól. 7. tábla A teljes termékenységi arányszám alakulása Év Borsod-Abaúj-Zemplén megye Magyarország ,40 2, ,26 1, ,06 1, ,12 1, ,85 1, ,63 1, ,48 1, ,47 1, ,53 1, ,54 1, ,69 1, ,71 1, ,79 1,49 A megyében a teljes termékenységi arányszám az elmúlt évtizedek csökkenő tendenciája mellett is mindig magasabb volt az országos átlagnál. A évi adatok alapján a szülőképes korú (15 49 éves) nők termékenysége a megyék között Borsod-Abaúj-Zemplénben volt a legmagasabb (1,79), ezt Szabolcs-Szatmár-Bereg (1,75) követte. 4 Azt mutatja meg, hogy hány gyermeke születne egy nőnek akkor, ha az adott év kor szerinti termékenységi viszonyai tartósan megmaradnának. 5

6 A szülő nők életkora Az utóbbi évtizedekben növekedett a nők iskolázottsága, egyre jobban kitolódott a szülési kor, a családdal, gyermekvállalással kapcsolatos felfogás megváltozott. Mindez a termékenység csökkenéséhez vezetett. Az 1980-as évek elejéig hazánkban elsősorban a 30 év feletti nők termékenysége mérséklődött. A éveseknél nőtt, a éveseknél és a éveseknél érdemben nem változott a szülési gyakoriság (ezer nőre jutó élveszületések száma). Ez a tendencia a megyében is érvényesült. A legtöbb szülő nő az anyák négytizede éves volt. Az 1980-as évek elejétől megváltozott a helyzet. Csökkenni kezdett a 20 évesnél fiatalabbak gyermekvállalási hajlandósága. Az előző évtizedekben legnagyobb termékenységű korosztály, a évesek szülési gyakorisága 1990-ig kissé, ezt követően jelentősen mérséklődött, részarányuk a szülő nőkön belül az utóbbi években 15%-ra fogyott. A szülő nők legnagyobb része (30%-a) már a éves korosztályból került ki. A szülési kor folyamatos kitolódását mutatja, hogy 2016-ban a szülő nők 53%-a 29 évesnél idősebb volt. Év Az élveszületések megoszlása a szülő nők életkora szerint éves Borsod-Abaúj-Zemplén 8. tábla (százalék) Összesen ,2 16,2 38,9 25,5 12,9 5,3 1,3 100, ,4 17,2 42,5 27,4 8,8 3,0 0,8 100, ,3 15,5 38,9 27,6 12,2 4,7 0,8 100, ,2 12,3 31,1 33,0 16,1 6,0 1,4 100, ,3 13,8 21,6 26,8 24,8 10,8 1,9 100, ,2 14,1 22,0 25,0 24,8 11,5 2,3 100, ,3 13,5 22,6 25,0 24,9 11,4 2,3 100, ,4 15,7 22,7 25,1 22,0 11,9 2,2 100, ,2 15,2 22,6 25,1 22,8 11,8 2,4 100, ,2 14,8 23,1 24,1 22,6 12,4 2,7 100, ,2 15,2 22,4 24,8 22,2 12,2 3,0 100,0 Magyarország ,1 14,9 41,1 26,7 11,8 4,4 1,1 100, ,2 14,3 41,1 29,9 10,5 3,3 0,7 100, ,2 12,1 39,4 27,9 13,9 5,6 0,9 100, ,1 7,9 29,0 36,6 19,0 6,1 1,4 100, ,1 5,8 14,0 27,8 34,9 14,9 2,6 100, ,1 5,8 13,9 26,5 34,2 16,7 2,9 100, ,1 6,0 14,1 25,9 32,9 17,9 3,0 100, ,1 6,4 14,4 25,6 31,2 18,9 3,4 100, ,1 6,5 14,5 25,2 30,7 19,4 3,6 100, ,1 6,2 14,6 25,1 30,0 19,6 4,4 100, ,1 6,5 14,7 25,4 29,6 19,1 4,6 100,0 A megyében a szülő nők közül az országosnál magasabb a 25 év alattiak és alacsonyabb az ennél idősebbek aránya. Az utóbbi években a éveseknél a legmagasabb a szülések gyakorisága (2016-ban 89 ezrelék). Az évesek termékenysége 1980-hoz képest több mint kétszeresére, a éveseké 2,9-szeresére emelkedett. Mindez nem tudja kiegyenlíteni a fiatalabb generációk termékenységének csökkenését. A termékenység a fiatalabb nőknél magasabb a megyében, mint országosan: 2016-ban a éveseknél 2,3-szerese, a éves korosztályban 1,6-szerese volt. A 29 évnél idősebb korcsoportokban már fordított a helyzet, országosan magasabb a termékenység szintje. A szülőképes korosztály egészét tekintve Borsod-Abaúj-Zemplénben magasabb a szülések gyakorisága: 2016-ban ezer éves nőre 49 élveszületés jutott, míg országosan 41. 6

7 Év Az ezer megfelelő korú nőre jutó élveszületés Ezer éves nőre jutó élveszületés Borsod-Abaúj-Zemplén 1960* 66,6 180,5 124,1 66,7 32,9 4,8 73,8 1970* 61,5 185,3 117,4 58,6 23,7 3,0 64, ,0 173,2 104,8 39,7 13,7 1,7 61, ,6 173,8 125,6 46,6 16,8 1,8 57, ,3 92,4 106,8 58,8 22,2 2,1 46, ,4 62,6 82,7 72,4 31,9 2,8 42, ,7 63,6 75,6 73,9 32,9 3,4 41, ,7 67,6 83,3 75,8 31,0 3,4 42, ,4 67,8 83,1 70,1 32,1 3,3 42, ,7 73,0 89,2 82,0 34,6 3,7 46, ,9 74,8 84,9 83,8 37,9 4,2 47, ,7 76,4 89,0 85,9 40,2 4,7 48,9 Magyarország ,5 159,2 105,6 52,9 25,0 3,6 58, ,0 159,3 110,3 51,4 18,4 2,2 56, ,0 158,6 100,0 40,9 13,7 1,5 57, ,5 147,2 115,4 46,6 16,4 1,6 49, ,4 69,6 93,1 55,3 19,8 1,7 38, ,9 40,1 73,9 77,0 35,4 3,6 37, ,0 39,0 69,9 76,3 37,1 3,9 37, ,2 41,9 77,9 81,5 39,3 4,1 38, ,1 41,9 76,1 80,1 39,9 4,4 38, ,1 43,5 77,6 86,0 42,5 4,7 39, ,8 44,5 77,3 88,0 44,5 5,5 40, ,8 46,4 78,9 90,9 46,4 5,7 40,9 * A népszámlálás korcsoportos adataival számolva. 9. tábla Járásonként a éves nőkre jutó élveszületések száma a legmagasabb az Encsi járásban volt, ahol ezer szülőképes korú nőre 2016-ban 71 élveszületés jutott. Ez a mutató az országos átlagot a Tiszaújvárosi és a Mezőkövesdi kivételével minden járásban meghaladta. 7

8 Ezer éves nőre jutó élveszületések száma járásonként, ábra Az élveszületési sorrend A gyermekek legnagyobb hányada első vagy másodszülöttként látja meg a napvilágot, az élveszületési átlag azonban már a hetvenes években kettő alá süllyedt (országosan 2016-ban 1,88 volt). Borsod-Abaúj-Zemplénben az 1990-es évektől új jelenség figyelhető meg: a termékenység mérséklődésével a születési sorrend átlaga emelkedni kezdett. A fiatalok termékenységének visszaesése következtében csökkent az első és a másodszülöttek aránya, ezzel nagyobb súlyt adva a magasabb sorszámú születéseknek, megemelve a születési sorrend átlagát. Az élveszületési sorrend átlaga 2016-ban 2,13 volt, ami a megyék között a legnagyobb. Az első- és másodszülöttek aránya Borsod-Abaúj-Zemplénben az országos átlagnál alacsonyabb, míg a nagyobb születési sorszámú gyermekeké magasabb. A szülő nők családi állapota Az utóbbi időszak változásai közé tartozik a házasságon kívüli születések arányának emelkedése. A születésszám jelentős visszaesése ellenére nőtt a házasságon kívüli születések száma. Hazánkban 2016-ban már a gyermekek 47%-a házasságon kívül született. Borsod-Abaúj-Zemplénben 2016-ban a gyermekek 60%-a született házasságon kívül. Legszembetűnőbb a hajadonok gyermekvállalásának folyamatos növekedése, míg 1990-ben a gyermekek 11%-át hajadonok hozták világra, addig 2016-ban 57%-át. Pozitív elmozdulás, hogy 2015-höz képest emelkedett a házasságban született gyermekek aránya. 8

9 A szülő nők megoszlása családi állapot szerint Év Hajadon Házas Özvegy Elvált Összesen Borsod-Abaúj-Zemplén ,3 92,8 0,2 0,7 100, ,4 91,3 0,2 1,2 100, ,9 86,6 0,5 2,0 100, ,0 69,3 0,7 3,9 100, ,8 48,2 0,4 4,5 100, ,8 44,9 0,5 4,8 100, ,9 42,2 0,4 4,5 100, ,8 39,6 0,3 4,4 100, ,5 37,7 0,3 3,6 100, ,0 38,3 0,3 3,4 100, ,2 39,9 0,3 2,7 100,0 Magyarország ,5 94,6 0,2 0,7 100, ,4 92,9 0,3 1,5 100, ,7 86,9 0,4 3,0 100, ,5 71,0 0,4 4,2 100, ,7 59,2 0,3 4,8 100, ,3 57,7 0,3 4,6 100, ,6 55,5 0,3 4,7 100, ,6 53,8 0,2 4,4 100, ,2 52,4 0,2 4,2 100, ,5 52,2 0,2 4,2 100, ,3 53,1 0,1 3,5 100,0 10. tábla (százalék) A járások között a szülő nők családi állapotában jelentősek a különbségek 2016-ban is. Míg a Mezőkövesdi járásban a gyermekek 51%-a született házasságban, addig az Ózdiban 26%-a. A szülő nők iskolai végzettsége Különböző ismérvek alapján vizsgálva a születések számát, az országos és megyei adatokat összevetve a legszembetűnőbb különbségeket az iskolázottság tekintetében tapasztalhatjuk. Ebben a teljes népesség iskolázottságában meglévő különbségek is szerepet játszanak. Míg Borsod-Abaúj- Zemplénben 2016-ban a szülő nők 19%-a volt felsőfokú végzettségű, addig országosan 33%-a. A gimnáziumi, illetve szakközépiskolai végzettséggel rendelkező nők hányada a megyében 27%, országosan 32%. A 8 osztálynál kevesebbel rendelkező szülő anyák aránya 6,8%, 3,5-szerese az országosnak. Hasonló a helyzet az általános iskola 8 osztályát végzetteknél (35%), a megyében hányaduk 16 százalékponttal magasabb. A szülő nők a megyében a Miskolci járásban rendelkeztek a legmagasabb iskolai végzettséggel, legkevésbé a Szikszói, az Encsi és az Edelényi járásban voltak iskolázottak. 9

10 Év Általános iskola 8 osztályánál kevesebb A szülő nők megoszlása iskolai végzettség szerint Általános iskola 8 osztálya Szakmunkás, ill. szakiskola Gimnázium, ill. szakközépiskolai érettségi Felsőfokú végzettség Ismeretlen 11. tábla (százalék) Összesen Borsod-Abaúj-Zemplén ,8 48,5 6,1 19,3 3,3 0,0 100, ,1 36,2 14,4 29,7 6,5 0,0 100, ,2 29,5 22,5 28,9 9,0 100, ,0 32,7 21,5 24,0 9,7 0,0 100, ,9 31,4 13,6 25,5 20,2 0,4 100, ,0 32,6 13,0 25,4 20,5 0,5 100, ,3 33,9 12,3 24,2 20,6 0,7 100, ,1 36,0 11,8 24,8 18,8 0,4 100, ,6 35,5 12,7 25,0 19,5 0,6 100, ,4 34,8 13,4 25,0 19,7 0,6 100, ,8 34,7 12,0 27,1 18,9 0,5 100,0 Magyarország ,0 50,3 7,4 21,5 4,7 0,0 100, ,0 38,6 15,3 30,2 9,0 0,0 100, ,8 28,9 22,4 31,8 12,1 0,0 100, ,6 23,9 24,6 31,6 15,1 0,2 100, ,4 17,4 14,2 31,8 33,5 0,8 100, ,3 17,8 13,6 31,3 33,8 1,1 100, ,2 18,5 13,2 31,3 33,8 0,9 100, ,1 19,4 13,0 30,8 33,6 1,0 100, ,0 19,5 13,1 31,0 33,4 0,9 100, ,9 18,4 13,1 32,0 33,6 0,9 100, ,9 19,0 12,0 32,4 33,3 1,4 100,0 A szülő nők gazdasági aktivitása Borsod-Abaúj-Zemplénben 2016-ban a szülő nők 46%-a volt foglalkoztatott, ami 23 százalékponttal alacsonyabb, mint országosan. Az országos átlaghoz képest magasabb az inaktív, valamint az eltartott szülő nők aránya. A megyén belül is eltérés figyelhető meg a szülő nők gazdasági aktivitásában. A Tokaji járásban 60, a Miskolci járásban 59%, volt a foglalkoztatott nők aránya, ezzel szemben a Cigándiban 27, az Encsiben 28%. 4. ábra 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% A szülő nők megoszlása gazdasági aktivitás szerint járásonként, 2016 Foglalkoztatott Munkanélküli Inaktív kereső Eltartott Ismeretlen 10

11 Terhességmegszakítás Magyarországon a terhességmegszakítások száma 2012 és 2016 között folyamatosan visszaesett. Borsod-Abaúj-Zemplénben ugyanez a tendencia figyelhető meg. A megyében 2012 és 2016 között számuk 3100-ról 2677-re mérséklődött. Száz élveszületésre 37,1 terhességmegszakítás jutott ban, 9,2-vel kevesebb, mint 2012-ben ban a megyében a művi vetélésen átesett nők 25%-a éves, 22%-a éves, 18%-a éves, 15 15%-a 19 év alatti, valamint éves, 4,9%-a 40 éves, illetve ennél idősebb volt. Halálozás A halálozások száma Magyarországon 1993-ban volt a legmagasabb (150 ezer), ezt követően folyamatosan mérséklődött, 2012-ben 130 ezer alatt volt ben an haltak meg, ami ezer lakosra számítva 12,9 halálozást jelent. Borsod-Abaúj-Zemplénben a halálozások száma az 1980-as évektől szinte minden évben 10 ezer felett alakult (1993-ban és 1994-ben meghaladta a 11 ezret), majd 2008-tól folyamatosan 10 ezer alá süllyedt ban 9331 fő hunyt el, az utóbbi évtizedeket tekintve a legkevesebben. 12. tábla Év A halálozások és a halálozások ezer lakosra jutó száma Halálozások száma Magyarországon Borsod-Abaúj- Zemplén az ország %-ában Borsod-Abaúj- Zemplénben Halálozások ezer lakosra jutó száma Borsod-Abaúj- Magyarországon Zemplénben ,6 9,4 10, ,4 10,0 11, ,7 12,1 13, ,2 13,8 14, ,4 13,0 13, ,6 14,3 13, ,4 14,0 12, ,4 14,0 13, ,6 14,2 12, ,6 14,3 12, ,3 14,5 13, ,3 14,2 12,9 Borsod-Abaúj-Zemplénben a kilencvenes évek első felében a halálozások ezer lakosra jutó száma több éven keresztül 14 ezreléknél magasabban alakult. A legkedvezőbb 2001-ben volt, majd ezt követően újra emelkedésnek indult, 2016-ban 14,2 ezreléket ért el től a halálozási arányszám a megyében magasabb, mint országosan. Járásonként 2016-ban a halálozások szintje a Tokaji és az Ózdi járásban volt a legmagasabb, ezt követően a Mezőkövesdiben. Ez természetesen összefüggésben van a népesség korösszetételével, mivel a Mezőkövesdi és a Tokaji járásban magas az idős népesség aránya. 11

12 66,59 68,15 68,95 71,45 70,29 72,43 76,10 76,46 76,76 78,38 77,45 79,21 Szikszói Encsi Edelényi Miskolci Sárospataki Cigándi Mezőcsáti Tiszaújvárosi Szerencsi Sátoraljaújhelyi Gönci Kazincbarcikai Putnoki Mezőkövesdi Ózdi Tokaji A halálozások ezer lakosra jutó száma járásonként, ábra Ezrelék Megyei átlag A születéskor várható átlagos élettartam fokozatosan emelkedett Borsod-Abaúj-Zemplénben. Egy 2016-ban született kislány 77,45 év, fiú társa 70,29 év átlagos életév megélésére számíthat. A javuló adatok ellenére a megyék között mindkét nemnél Borsod-Abaúj-Zemplénben a legalacsonyabb ez a mutató: a férfiaknál az országos átlagtól 2,14, a nőknél 1,76 évvel rövidebb. Születéskor várható átlagos élettartam 6. ábra Év Borsod-Abaúj-Zemplén Ország összesen 80,00 70,00 60,00 50,00 40,00 30,00 20,00 10,00 0, férfi nő Csecsemőkorban napjainkban lényegesen kevesebben halnak meg, mint a korábbi évtizedekben és 2016 között a csecsemőhalálozások száma Borsod-Abaúj-Zemplénben között mozgott ban 38 egy éven aluli gyermek halt meg, ezer élveszülöttre 5,3 csecsemőhalálozás jutott, ami 1,3 ezrelékponttal nagyobb az országos átlagnál ben Magyarországon az összes halálozás 49%-át a keringési rendszer betegségei, 26%-át a daganatok, 5,7%-át a légzőrendszer betegségei, 4,9%-át az emésztőrendszer, 4,5%-át pedig külső okok idézték elő. Borsod-Abaúj-Zemplénben az országos átlagnál a fertőző betegségek és daganatok következtében meghaltak aránya valamivel alacsonyabb, a többi haláloki főcsoportban azonos illetve magasabb volt. 12

13 Év A meghaltak aránya haláloki főcsoport szerint Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Fertőző és élősdiek okozta betegségek Daganatok A keringési rendszer betegségei A légzőrendszer betegségei Az emésztőrendszer betegségei A morbiditás és mortalitás külső okai Egyéb halálokok 13. tábla (százalék) Összesen ,5 21,2 52,6 5,8 7,2 5,9 6,9 100, ,6 23,6 49,6 7,1 5,7 5,4 8,0 100, ,5 24,0 50,1 5,7 5,5 5,5 8,7 100,0 A 70 év alatti korcsoportokban Borsod-Abaúj-Zemplén megyében magasabb, a éves korcsoportban azonos, a 80 éves és annál idősebbek esetén alacsonyabb volt a meghaltak aránya mint országosan. A meghaltak aránya korcsoportonként, ábra Ország Borsod-Abaúj-Zemplén 0% 20% 40% 60% 80% 100% 0 14 éves éves éves éves éves 80 éves Házasságkötés Borsod-Abaúj-Zemplénben 2001 és 2013 között ingadozásokkal tarkítva csökkent a házasságkötések száma, 2014 óta folyamatosan nőtt, 2016-ban az előző évinél 20%-kal több, 3728 pár járult az anyakönyvvezető elé. Országosan a növekedés kisebb mértékű (12%-os) volt ben a megyében ezer lakosra 5,7 (országos átlagban 5,3) házasságkötés jutott ban Borsod-Abaúj-Zemplénben a férfiak átlagosan 34,0, a nők 31,1 évesen kötöttek házasságot. Az átlagos életkor házasságkötéskor mindkét nemnél alacsonyabb, mint országosan. 13

14 Válás Magyarországon a válások száma az 1980-as évek második felében volt a legmagasabb, amit az 1990-es évek elején először mérséklődés, majd ingadozás követett ban 19,6 ezer válás történt, ami 3,8%-kal kevesebb, mint 2015-ben. Borsod-Abaúj-Zemplénben 2016-ban 1061 házasságot bontottak fel, az előző évinél 18%-kal kevesebbet. Ezer lakosra 1,6 válás jutott, ami kisebb az országos átlagnál (2,0). A megyében ezer házasságkötésre 285 válás jutott (országosan 377). A házasságkötések és a válások alakulása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 8. ábra Házasságkötés Válás Belföldi vándorlás A megyében 2016-ban 3259 fős belföldi vándorlási veszteséget regisztráltak. Az ezredforduló óta minden évben 2,5 ezer főt meghaladó negatív vándorlási egyenleg volt jellemző, ami következtében összességében több mint 67 ezer fővel fogyott a megye lakossága. 9. ábra Borsod-Abaúj-Zemplén megye belföldi vándorlási különbözete Fő Borsod-Abaúj-Zemplénből az ország más részébe 14,8 ezer fő vándorolt el 2016-ban, 32%-uk a fővárosba, 13%-uk Pest, 10%-uk Heves, 9,4%-uk Hajdú-Bihar megyébe. 14

15 Borsod-Abaúj-Zemplénbe belföldi vándorlás következtében közel 11,5 ezren érkeztek, 31%-uk a fővárosból, 12%-uk Heves megyéből, egyaránt 11%-uk Pest, Szabolcs-Szatmár-Bereg, illetve Hajdú-Bihar megyéből. Belföldi vándorlás Borsod-Abaúj-Zemplén megyében életkor szerint*, tábla Állandó Ideiglenes 5 Korcsoport, év oda- el- oda- el- Vándorlási különbözet vándorlás X Összesen *Tartalmazza a megyén belül vándorlók számát is. Borsod-Abaúj-Zemplénben 2016-ban minden vizsgált korcsoportban negatív a vándorlási egyenleg, különösen a gyermek- és fiatal aktívkorúak esetében. A megye minden járását belföldi vándorlási veszteség jellemezte 2016-ban. Az ezer lakosra jutó belföldi vándorlási egyenleg járásonként, ábra A népességszámra vetített vándorlási veszteség a Cigándi, a Tiszaújvárosi és az Encsi járásban volt a legnagyobb (11 ezrelék), és a Miskolci járásban a legkisebb (0,4 ezrelék). Az adminisztratív nyilvántartásokból rendelkezésre álló adatok alapján 2016-ban Borsod-Abaúj- Zemplénből 2271 magyar állampolgár vándorolt külföldre, külföldről pedig 1657 magyar állampolgár vándorolt a megyébe. 5 A vonatkozó évi LXVI. törvény szerint az ideiglenes vándorlások számába azok is beleértendők, akik bizonyos időtartam után nem hosszabbítják meg tartózkodási helyüket és emiatt azt automatikusan törlik. Ez az időtartam 2006-ban kettőről öt évre módosult. 15

16 A népmozgalom főbb jellemzői településtípusonként Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Megnevezés Élveszületés Halálozás Természetes szaporodás/ fogyás Belföldi odavándorlás Belföldi elvándorlás Belföldi vándorlásikülönbözet Házasságkötés 15. tábla ezer lakosra jutó száma Miskolc MJV 8,7 14,4-5,7 38,8 41,2-2,4 4,5 2,3 Többi város 10,0 14,7-4,7 47,5 53,5-6,0 4,2 2,1 Ezen belül: Abaújszántó 10,6 14,5-3,9 44,4 49,0-4,5 4,1 1,3 Alsózsolca 14,2 11,3 2,9 40,6 51,1-10,6 3,2 2,2 Borsodnádasd 11,0 17,3-6,3 50,5 51,2-0,7 3,4 2,4 Cigánd 14,1 14,4-0,3 54,5 57,7-3,2 3,8 1,2 Edelény 9,3 16,3-6,9 43,6 49,9-6,3 3,6 2,1 Emőd 8,8 13,8-5,0 41,1 47,7-6,6 3,1 2,1 Encs 12,2 18,9-6,7 59,2 57,6 1,7 3,2 2,3 Felsőzsolca 10,7 11,3-0,6 50,1 55,8-5,8 4,7 1,6 Gönc 9,3 13,3-4,0 60,6 72,4-11,8 4,6 1,2 Kazincbarcika 8,4 13,3-4,9 48,1 55,8-7,7 4,4 2,7 Mezőcsát 10,8 13,5-2,7 43,4 48,1-4,7 3,5 2,1 Mezőkeresztes 10,3 20,1-9,8 52,3 51,4 0,8 3,8 1,6 Mezőkövesd 8,9 14,9-6,0 40,4 40,3 0,2 4,3 1,7 Nyékládháza 8,1 15,9-7,9 64,3 55,9 8,4 4,9 2,0 Onga 12,9 11,4 1,5 44,5 50,5-6,0 4,1 2,0 Ózd 11,7 16,8-5,1 40,7 47,2-6,5 4,2 2,1 Pálháza 6,0 11,5-5,5 44,2 47,8-3,6 4,1 1,1 Putnok 13,7 13,8-0,1 43,0 52,9-9,9 3,4 2,0 Rudabánya 10,5 14,0-3,5 41,3 54,1-12,8 2,9 2,0 Sajóbábony 12,4 16,5-4,1 48,6 57,2-8,6 3,8 1,7 Sajószentpéter 9,6 15,0-5,4 40,3 46,9-6,6 4,0 2,2 Sárospatak 7,8 13,4-5,5 42,1 55,1-13,1 4,6 1,7 Sátoraljaújhely 9,6 14,5-4,9 42,1 51,8-9,7 4,0 2,3 Szendrő 14,9 12,2 2,7 50,8 49,1 1,6 5,9 1,1 Szerencs 7,2 19,4-12,2 54,9 52,7 2,2 4,2 2,1 Szikszó 8,1 15,5-7,4 51,8 56,1-4,4 4,4 2,1 Tiszaújváros 9,2 10,2-1,0 63,8 76,6-12,8 5,1 3,0 Tokaj 6,5 20,4-13,9 81,1 82,5-1,4 4,6 1,6 Községek 11,6 13,8-2,1 55,4 62,3-6,9 3,7 1,5 Borsod-Abaúj- Zemplén megye összesen 10,4 14,2-3,9 48,7 54,2-5,5 4,0 1,9 Válás A évi mikrocenzus Borsod-Abaúj-Zemplén megyei eredményei A Központi Statisztikai Hivatal október-novemberben a háztartások 10%-os mintáján mikrocenzust hajtott végre. A kis népszámlálás során információgyűjtés történt a társadalmunk aktuális jellemzőiről. Mikrocenzusra hagyományosan két népszámlálás között, általában félidőben kerül sor. A társadalmi folyamatok felgyorsulása következtében szükséges, hogy két népszámlálás között is rendelkezzünk cenzusadatokkal. A tavalyi, hetedik mikrocenzusra pontosan öt évvel a legutóbbi népszámlálás után került sor, lehetőséget teremtve ezzel az elmúlt időszak változásainak bemutatására. A korábbiaknál nagyobb minta eredményeként részletesebb területi bontásban a főbb mutatók esetében járási szinten is elérhetővé válnak az adatok. A mikrocenzus adatai alapján 2016-ban Borsod-Abaúj-Zemplén megyében tovább folytatódott a népesség iskolai végzettségének emelkedése hez képest a 7 éves és idősebb népesség körében csökkent az általános iskola 8 osztályánál alacsonyabb, a legfeljebb általános iskola 8 osztályával, valamint a szakmunkás és szakiskolai végzettségűek aránya, ezzel szemben emelkedett az érettségivel és felsőfokú végzettséggel rendelkezőké. 16

17 2016-ban a megyében a 7 éves és idősebb népesség 39%-a legfeljebb az általános iskola 8 osztályával, 19%-a érettségi nélkül középfokú végzettséggel szakmai oklevéllel, 28%-a érettségivel, 13%-a egyetemi, főiskolai végzettséggel rendelkezett. Az országos átlaghoz képest a diplomával 5,2, a legfeljebb érettségivel rendelkezők aránya 1,2 százalékponttal alacsonyabb. A Miskolci járásban a legképzettebb a népesség, az itt élők 20%-a diplomával, 34%-a érettségivel rendelkezett, ezzel szemben a Cigándi járásban ez az arány 4,7, illetve 18% volt. A legfeljebb általános iskola 8 osztályát végzettek aránya az Edelényi járásban 58% volt, ez közel kétszer annyi, mint a Miskolci járásban. 11. ábra A 7 éves és idősebb népesség legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerinti aránya járásonként, 2016 Megye összesen Cigándi Mezőcsáti Edelényi Gönci Szikszói Putnoki Ózdi Encsi Szerencsi Kazincbarcikai Mezőkövesdi Tokaji Sátoraljaújhelyi Sárospataki Tiszaújvárosi Miskolci Legfeljebb általános iskola 8 osztálya Középfokú iskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Érettségi Egyetem, főiskola stb. oklevélle 0% 20% 40% 60% 80% 100% A gazdasági aktivitás szerinti összetétel is módosult. A évi népszámláláshoz képest a népességen belül a foglalkoztatottak aránya 34%-ról 42%-ra emelkedett, a munkanélkülieké 7,6%- ról 3,2%-ra, az ellátásban részesülő inaktívaké 32%-ról 29%-ra, az eltartottaké 27%-ról 25%-ra csökkent. A foglalkoztatottak aránya a legmagasabb a Tiszaújvárosi, ezt követően a Sátoraljaújhelyi járásban (46, illetve 45%), a legalacsonyabb az Ózdi járásban (38%) volt. Az ellátásban részesülő inaktívak száma az idős korösszetételű Mezőkövesdi járásban 32%, ezzel szemben a Mezőcsáti járásban 26% volt. A gyermekkorúak aránya az encsi járásban a legnagyobb, ennek megfelelően ott a legjelentősebb (30%-ot meghaladta) az eltartottak hányada. 17

18 A népesség megoszlása gazdasági aktivitás szerint járásonként, ábra 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Foglalkoztatott Munkanélküli Ellátásában részesülő inaktív Eltartott 2016-ban Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a lakosság 98%-a magánháztartásokban, 2%-a intézeti háztartásban élt. A magánháztartások száma a évi 272,6 ezerről 253 ezerre csökkent. Ezen belül mérséklődött a család, az egyszemélyes és az egyéb összetételű háztartások száma is ban Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a háztartások 69%-a családháztartás, 28%-a egyszemélyes, 3,2%-a egyéb összetételű háztartás volt. Az országoshoz képest magasabb a családés alacsonyabb az egyszemélyes háztatások aránya. A Cigándi, a Szikszói, az Encsi és az Edelényi járásban a háztatások 73%-a családháztartás, ezzel szemben a Tokajiban ez 65%. Az egyszemélyes háztartások aránya viszont ez utóbbiban a legmagasabb (32%). A megyében 100 háztatásra átlagosan 252 személy jutott, 14-gyel több, mint országosan. A járások közül a viszonylag fiatal korösszetételű Encsiben legmagasabb az átlagos háztartásnagyság és a Mezőkövesdiben a legalacsonyabb. 16. tábla A háztartások főbb adatai Borsod-Abaúj-Zemplén megye járásaiban, 2016 Járás Egy családból álló háztartás Több családból álló háztartás Családháztartás összesen Nem családháztartás összesen ebből: egyedülálló Összesen Száz háztartásra jutó személy Cigándi Edelényi Encsi Gönci Kazincbarcikai Mezőcsáti Mezőkövesdi Miskolci Ózdi Putnoki Sárospataki Sátoraljaújhelyi Szerencsi Szikszói Tiszaújvárosi Tokaji Megye összesen

19 A családok száma 2016-ban Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 180 ezer volt, nagyrészt párkapcsolaton alapuló családok gyermekkel vagy gyermek nélkül. A párkapcsolatok összes családon belüli aránya 82% volt (közel azonos az országossal), a családok 18%-a pedig egy szülőből és egy vagy több nőtlen, hajadon gyermekből állt. A párkapcsolatok döntő része (79%-a) házasságon alapult. A házaspáros családok aránya a Sárospataki járásban a legnagyobb (71%), az élettársi kapcsolaton alapulóké a Cigándi és a Mezőcsáti járásban kiemelkedő (24, illetve 23%). Az egyszülős családok részesedése pedig a Sátoraljaújhelyi járásban a legjelentősebb (22%). 17. tábla A családok fontosabb adatai, 2016 Járások Házaspár Élettársi kapcsolat Egy szülő gyermekkel együtt gyermekkel Családok száma gyermek nélkül összesen Száz családra jutó családtag Száz családra jutó gyermek Cigándi Edelényi Encsi Gönci Kazincbarcikai Mezőcsáti Mezőkövesdi Miskolci Ózdi Putnoki Sárospataki Sátoraljaújhelyi Szerencsi Szikszói Tiszaújvárosi Tokaji Megye összesen A családok mérete az Edelényi járásban a legnagyobb, ahol 100 családra 327 családtag és 144 gyermek jutott. A másik szélsőérték a Mezőkövesdi járást jellemezte, ahol ez a két mutató 281, illetve 98 volt. 19