Központi Statisztikai Hivatal ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Országos adatok

Átírás

1 Központi Statisztikai Hivatal ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Országos adatok Budapest, 2013

2 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN ö ISBN Készült a Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálási főosztályán, az Informatikai főosztály és a Tájékoztatási főosztály közreműködésével Felelős kiadó: Dr. Vukovich Gabriella elnök Főosztályvezető: Waffenschmidt Jánosné Összeállították: Bojer Anasztázia, Kovács Marcell, Simor Éva, Vörös Csabáné, Waffenschmidt Jánosné Közreműködött: Kátainé Csincsák Éva, Mag Kornélia, Bartha Krisztián, Csordás Gábor, Jankovics Noémi, Nagyné Forgács Eleonóra, Varga Évi A táblázó programot készítette: Papp Márton A kéziratot gondozták: Benedek Szabolcs, Polónyi Katalin Tördelőszerkesztők: Bada I. Csilla, Bulik László, Dobróka Zita, Gyulai Katalin, Kerner-Kecskés Beatrix, Simonné Horváth Gabriella, Trybek Krisztina, Weisz Tamás További információ: Kovács Marcell Telefon: (+36-1) , Marcell.Kovacs@ksh.hu Internet: info@ksh.hu (+36-1) (telefon), (+36-1) (fax) Borítóterv: Lounge Design Kft. Nyomdai kivitelezés: Xerox Magyarország Kft

3 TARTALOM Köszöntöm az Olvasót!...5 Összefoglaló A népesség száma és jellemzői A népesség száma, népsűrűség Kormegoszlás, a férfiak és a nők száma Családi állapot Iskolázottság, nyelvtudás Gazdasági aktivitás Nemzetiség, anyanyelv Vallás Egészségi állapot Háztartások, családok A háztartások száma és összetétele A háztartások mérete, korösszetétele A családok száma és összetétele A családok mérete, a gyermekek száma A lakásállomány jellemzői A lakások száma A lakásállomány tulajdon és használati mód szerint A lakások mérete: alapterület, szobaszám A lakások felszereltsége, komfortossága A lakások és lakóik, laksűrűség...40 Táblázatok...41 Módszertani megjegyzések, fogalmak Országos adatok 3

4

5 KÖszÖntÖm az OlvasÓt A Központi Statisztikai Hivatal 2011 októberében hajtotta végre Magyarország 15. népszámlálását. A közvélemény mielőbbi tájékoztatása érdekében az adatfeldolgozás befejezését megelőzően, 2012 márciusában az összeírás során külön gyűjtött információk alapján közöltünk előzetes adatokat a népesség számáról és a lakásállományról októberében a népesség, a háztartások és a családok, valamint a lakásállomány legfontosabb országos jellemzőit, az elmúlt évtizedben történt változásokat bemutató kötetet készítettünk a kérdőívek mintegy 1 százalékát magában foglaló mintából származó becslések alapján. A feldolgozási folyamat befejeződése után megjelenő, 21 kötetből álló kiadványsorozatunkkal kezdjük meg a évi népszámlálás végleges adatainak közzétételét. A részletes területi adatok iránt a felhasználók különböző rétegeitől érkező információigény kielégítése érdekében elsőként a területi bontású táblákat és a települések, a járások és a kistérségek adatait is magukban foglaló megyei köteteket tesszük közzé. A honlapunkon ( és kevésbé részletezett adattartalommal papíron is megjelenő kiadványsorozatunkban összesen közel 4800, megyénként mintegy 200 táblával mutatjuk be a népesség demográfiai, iskolázottsági, gazdasági aktivitási, anyanyelvi, nemzetiségi, vallási és egészségi állapotra, a háztartások és a családok összetételére, méretére, valamint a lakásállomány összetételére vonatkozó adatainkat. Az országos összefoglaló régiónkénti, megyénkénti és településtípusonkénti, a fővárosi összeállítás kerületenkénti, a megyei pedig településtípusonkénti és településenkénti összesítéseket is tartalmaz. A települések adatait járásonként és kistérségenként, valamint a települések népességnagysága szerint közöljük. Az adat-összeállítások az első fejezetben korábbi népszámlálások adatait is közlik, lehetővé téve, hogy az elmúlt évtized részletes bemutatásán túl hosszabb időszak adatainak egybevetésével több évtizedes folyamatok is nyomon követhetők legyenek. Az ENSZ-ajánlásnak és az Európai Unió népszámlálási rendeletében előírt tartalomnak is megfelelő adatok módot adnak európai és Európán kívüli országokkal történő összehasonlításokra is. Tisztelettel ajánlom minden kedves felhasználónk figyelmébe a kiadványsorozatot, valamint a további, elsősorban a honlapunkon megjelenő népszámlálási közléseinket is. Dr. Vukovich Gabriella a Központi Statisztikai Hivatal elnöke 3. Országos adatok 5

6

7 ÖSSZEFOGLALÓ 1. A népesség száma és jellemzői 1.1. A népesség száma, népsűrűség október 1-jén Magyarország lakónépessége fő volt, 2001 óta 261 ezer fővel mérséklődött. A csökkenés a természetes fogyásból eredt, aminek mindössze egyharmadát tudta ellensúlyozni a nemzetközi vándorlás teljes időszakra számított egyenlege. Az elmúlt évtizedben a lakó- és tartózkodásihely-változtatások következtében a népesség nagymértékben az ország középső részére, kisebb mértékben pedig a nyugati területekre koncentrálódott. A népsűrűség 3 fővel tovább csökkent, 2011-ben 107 fő jutott egy négyzetkilométerre. Budapest után a legsűrűbben lakott terület Pest megye, itt átlagosan 191 fő, a legritkábban lakott pedig Somogy, itt 52 fő él egy négyzetkilométeren Kormegoszlás, a férfiak és a nők száma Csaknem 250 ezerrel kevesebb gyermekkorú, 171 ezerrel kevesebb éves és 92 ezerrel kevesebb éves élt 2011-ben Magyarországon, mint 2001-ben. A 60 évesek és idősebbek száma ugyanakkor csaknem 250 ezer fővel nőtt. Ezer férfira 1106 nő jutott, míg 2001-ben Az ország minden tizedik lakosa 70 éves vagy idősebb Családi állapot A házasságkötések számának csökkenése következtében a házas családi állapotú népesség aránya 44,4 százalékra esett vissza. Nagymértékben emelkedett a hajadon nők és nőtlen férfiak aránya, 2011-ben 32,6 százalék volt. Az özvegy családi állapotúak aránya alig változott, az elváltaké valamelyest tovább nőtt. A 15 éves és idősebb nőkre jutó élveszületett gyermekek száma 153-ról 147-re csökkent. Az ország területei között a termékenységben jelentős különbségek vannak: Budapesten mindössze 113, Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében 175 gyermek jut száz nőre Iskolázottság, nyelvtudás Az általános iskola 8. évfolyamánál alacsonyabb végzettségűek aránya 5 százalék alá csökkent re a felnőtt népesség csaknem fele érettségizett, vagy ennél is magasabb iskolai végzettséget szerzett. A felsőfokú végzettségűek aránya 11-ről 17 százalékra emelkedett. Nagyok a területi különbségek a diplomások arányában: a fővárosban 34, Nógrád megyében 11 százalék ben a magyar anyanyelvű népesség 25 százaléka beszélt a magyaron kívül legalább egy másik nyelvet, ez 6 százalékpontos emelkedés 2001-hez képest Gazdasági aktivitás Magasabb a gazdaságilag aktívak, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek száma és aránya. Jelentősen csökkent ugyanakkor az inaktív keresők, döntően a nyugdíjasok és a gyermekellátási támogatásokat igénybe vevők, valamint az eltartott népesség aránya. A gazdaságilag aktívak kormegoszlása jelentősen módosult: kisebb a 30 év alatti fiatalok száma, növekedett a és az éveseké, az 55 éven felülieké pedig több mint két és félszerese a évinek. Az aktivitási arány Budapesten 50, Komárom-Esztergom megyében 48, míg Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében egyaránt csak 41 százalék Nemzetiség, anyanyelv A magukat valamely hazai nemzetiséghez tartozónak vallók száma 2001 óta a legtöbb hazai nemzetiséget tekintve jelentős mértékben emelkedett. A legnépesebb hazai nemzetiség Magyarországon a cigányság október 1-jén 315 ezren vallották magukat cigány (roma) nemzetiséghez tartozónak, mintegy másfélszer annyian, mint 2001-ben. 186 ezer fővel a németeké a második legnagyobb létszámú hazai nemzetiség. A bevándorolt nemzetiségi csoportok közül legnagyobb létszámú az orosz közösség 13,3, ezer fővel. 3. Országos adatok 7

8 1.7. Vallás A nagy történelmi egyházakhoz tartozók száma csökkent, az egyházhoz, felekezethez nem tartozók száma jelentősen nőtt a kérdésre válaszoló népesség körében. A katolikusok száma 3 millió 871 ezer fő, a reformátusoké 1 millió 153 ezer fő és az evangélikusoké 215 ezer fő Egészségi állapot 2011-ben 457 ezer fő, a népesség 4,6 százaléka élt fogyatékkal. A tartós betegek száma 1 millió 648 ezer volt. 2. Háztartások, családok 2.1. A háztartások száma és összetétele A háztartások száma jelentősen emelkedett, 2011-ben meghaladta a négymilliót. A családháztartások túlnyomó többsége egycsaládos, alig fordul elő, hogy több család vezessen közös háztartást. Négy évtizeddel ezelőtt minden hatodik, 2011-ben már minden harmadik háztartásban egy személy élt. Az egyedülállók száma 1 millió 317 ezer fő A háztartások mérete, korösszetétele Száz háztartásra 236 személy jutott, 2001-ben még 257. A évi népszámlálásig mindig a kétszemélyes háztartások aránya volt a legmagasabb, 2011-ben azonban már egytagú háztartásból volt a legtöbb. A kétszemélyes háztartások száma 1 millió 202 ezer, az ennél nagyobb háztartások aránya népszámlálásról népszámlálásra csökken A családok száma és összetétele A családok száma 2011-ben 2 millió 713 ezer volt, a párkapcsolatok összes családon belüli részaránya meghaladta a 80 százalékot. A párkapcsolatokon belül egyre inkább tért hódítanak az élettársi kapcsolatok, számuk megközelítette a 405 ezret. Az egy szülő gyermekkel típusú családok száma 2011 októberében 537 ezer volt A családok mérete, a gyermekek száma 2011-ben száz családra átlagosan 287 személy jutott, míg tíz évvel korábban 291. A házastársi kapcsolaton alapuló családokban száz családra 299 személy jutott, száz élettársi kapcsolaton alapuló családban pedig 291 személy élt. A gyermekes családok több mint felében egy, egyharmadában kettő gyermeket neveltek, a három gyermeket nevelők részesedése 9 százalék. 3. A lakásállomány jellemzői 3.1. A lakások száma A évi népszámláláskor a lakásállomány nagysága volt, 8 százalékkal több a évinél. A lakásállomány 20,6 százaléka Budapesten, 50,8 százaléka a városokban, 28,6 százaléka a községekben található. A lakásállomány közel kétharmada téglából készült, 13,3 százaléka panel, 14,9 százalékuk vályog falazatú A lakásállomány tulajdon és használati mód szerint A lakott lakások 96,3 százaléka magánszemélyek, 2,7 százaléka a települési önkormányzatok, 1 százaléka egyéb intézmények, szervezetek tulajdonában van. Budapesten, a megyeszékhelyeken és a megyei jogú városokban az átlagosnál valamivel nagyobb a nem magántulajdonú lakások részesedése, Budapesten arányuk 6,7 százalék ben a lakásban a lakók 91,6 százaléka tulajdonosként, 7,1 százaléka bérlőként, 1,3 százaléka más jogcímen élt A lakások mérete: alapterület, szobaszám 2011-ben a lakott lakások 9,1 százaléka egyszobás, 37,3 százaléka kétszobás, 32,6 százaléka háromszobás és 20,9 százaléka négy és annál több szobás volt. A lakott lakások átlagos alapterülete 2011-ben 78 m 2, 3 m 2 -rel több, mint 2001-ben. A 100 m 2 -nél nagyobb alapterületű lakások aránya nőtt, már minden negyedik lakás ebbe a kategóriába tartozik A lakások felszereltsége, komfortossága A lakások 97,7 százaléka rendelkezik vezetékes vízzel, ezen belül 95,5 százalék hálózati vízvezetékkel ben a lakott lakások 77,2 százaléka volt ellátva közüzemi szennyvízcsatornával. Több mint 90 ezer lakás nem rendelkezett sem vezetékes vízzel, sem szennyvízelvezetéssel, több mint 200 ezer lakásban nem volt vízöblítéses WC és meleg folyóvíz. A legrosszabb felszereltségű lakások a legnagyobb arányban Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében találhatók A lakások és lakóik, laksűrűség 2011-ben száz lakott lakásra átlagosan 248 lakó jutott. A népesség fogyása és a lakásállomány gyarapodása következtében 2001 óta a laksűrűség 21 fővel tovább csökkent. A csak időskorúak lakta lakások aránya 26,2 százalék. Budapesten a legkisebb a laksűrűség, száz lakásban átlagosan 213, míg Pest megyében 278, Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében pedig 274 fő élt. 8 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

9 1. A NÉPESSÉG SZÁMA ÉS JELLEMZŐI 1.1. A népesség száma, népsűrűség október 1-jén Magyarország lakónépessége fő volt, az előző népszámlálás, február 1-je óta eltelt tíz év és nyolc hónap alatt 261 ezer fővel csökkent. A népesség csökkenése a természetes fogyásból eredt: minden évben kevesebb gyermek született, mint ahányan meghaltak, az ország lakossága tehát természetes módon 387 ezerrel csökkent. A nemzetközi vándorlás teljes időszakra számított egyenlege a természetes fogyásnak mindössze egyharmadát tudta ellensúlyozni. A bevándorlás és elvándorlás egyenlege az évtized túlnyomó részében pozitív volt Magyarországra nézve: az időszak elején elsősorban a szomszédos országokból többen telepedtek át, mint ahányan a kitelepedés szándékával elhagyták az országot. Az Európai Unió munkaerőpiacának megnyílása, a 2008-as gazdasági válság következtében a kivándorlás intenzívebbé vált, ugyanakkor a döntően magyar nemzetiségű lakosság bevándorlása a szomszédos országokból mérséklődni kezdett ábra A népesség számának alakulása 3. Országos adatok 9

10 A népszámlálás adatai szerint október 1-jén 143 ezer magyar állampolgár élt egy évnél hosszabb ideje külföldön. A tartósan külföldön élők a népszámlálás népesség fogalma szerint annak az országnak a népességébe számítanak, ahol letelepedtek, ezért a magyarországi népszámláláskor nem kellett őket összeírni. Ennek ellenére a nemzetközi vándorlási adatok bővítése céljából a népszámlálás alkalmával a háztartásokat arról is megkérdeztük, hogy az adott lakcímen élők közül hányan élnek tartósan külföldön. Az eredményül kapott 143 ezer fő a október 1-jén külföldön élők minimum létszámának tekinthető, azokról az esetekről ugyanis, amikor a teljes háztartás külföldön élt, és magyarországi lakásuk üresen állt, vagy bérlők lakták, a népszámlálás nem minden esetben szerzett tudomást október 1-jén az ország lakónépességének 0,7 százaléka, fő élt egy évnél rövidebb ideje külföldön ábra A lakónépesség változása február 1. és október 1. között (%) A régiók közül egyedül Közép-Magyarország népessége növekedett (3 százalékkal), a többié csökkent. A csökkenés mértéke Nyugat-Dunántúlon kisebb volt az országos átlagnál, Dél-Alföldön és Dél-Dunántúlon nagyobb (5 százalék feletti), Észak-Magyarországon pedig a 7 százalékot is meghaladta. Valamennyi régió népessége természetes módon fogyott az elmúlt tíz évben, a vándorlások egyenlege azonban Közép- Magyarország népességét jelentősen, a Nyugat- és Közép-Dunántúlét kisebb mértékben növelte. A keleti régiók és Dél-Dunántúl vándorlási veszteséggel zárta az évtizedet. Pest megye népessége az előző népszámláláskor lépte át az egymillió főt, és az elmúlt évtizedben további 12 százalékkal növekedett, Győr-Moson-Sopron népessége jóval kisebb mértékben, de szintén nőtt. E kettőn kívül minden megye népessége csökkent. A csökkenés mértéke Békés megyében volt a legnagyobb, de Nógrád, Tolna, Borsod-Abaúj-Zemplén és Jász-Nagykun-Szolnok megye lakossága is az átlagot meghaladóan fogyott. A halálozások száma valamenynyi megyében meghaladta a születésekét az elmúlt évtizedben, a természetes fogyás mértéke azonban különböző volt: Békés, Somogy és Zala megyében a legnagyobb, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Pest megyében a legkisebb. A vándorlási folyamatok eredménye a megyék csaknem felének a népességét növelte. Jelentős bevándorlási többlettel zárta az évtizedet Pest megye, kisebb mértékűvel Győr-Moson-Sopron, rajtuk kívül Csongrád, Fejér, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom- Esztergom, Somogy, Vas és Zala megye lakosságát sem csökkentette az elvándorlási többlet. Nagyobb mértékű, elvándorlásból eredő népességvesztés Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Békés, Jász-Nagykun-Szolnok és Tolna megyéket érintette. Budapest a természetes fogyása mellett kismértékű vándorlási nyereséggel zárta az évtizedet. Az egyenleg egymással ellentétes folyamatok eredőjeként alakult ki: a főként az agglomerációba történő kivándorlás folytatódása mellett a visszavándorlási folyamat is elkezdődött, és megmaradt a főváros vonzóereje az ország többi megyéjével szemben is. Összességében az elmúlt évtizedben a nem túl intenzív, évente a lakosság mintegy 4 5 százalékát érintő lakó- és tartózkodásihely-változtatások következtében a népesség az ország középső részére koncentrálódott, kisebb mértékben pedig a nyugati területekre. A népsűrűség ennek megfelelően változott: Pest megyében egy négyzetkilométerre számítva 191 fő, 21 fővel növekedett 2001 óta, Békés megyében 7 fős csökkenés után 64 fő. A legsűrűbben lakott területek Budapest után továbbra is Pest és Komárom-Esztergom megye, utóbbiban 135 fő jut egy négyzetkilométerre. A legritkábban lakott megye Somogy megye, itt 52 fő, valamint Bács-Kiskun és Tolna megye, ahol egyaránt 62 fő jut átlagosan egy négyzetkilométerre. 10 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

11 tábla A lakónépesség változásának tényezői Településtípus Természetes szaporodás (+), illetve fogyás ( ) Vándorlási különbözet, egyéb változás (+, ) Lakónépesség, és 2011 között, fő fő a évi százalékában fő/km 2 Főváros , ,6 Megyeszékhelyek ,9 535,9 Többi megyei jogú város ,3 291,5 Többi város ,2 130,9 Városok összesen ,7 240,0 Községek, nagyközségek ,0 47,2 Ország összesen ,4 106,8 A településtípusok közül a főváros, a megyei jogú városok és a községi jogállású települések természetes fogyását enyhíteni tudta a bevándorlási többlet. A városokban a népességhez viszonyítva a természetes fogyás és a bevándorlási többlet is mérsékeltebb volt, közülük a megyeszékhelyeken a természetes fogyás mellett a negatív vándorlási különbözet is csökkentette a lakónépességet. A népesség 96,9 százaléka a települések belterületén él, 3,1 százaléka külterületeken. A külterületi népesség aránya minimális mértékben növekedett 2001 óta. A külterületeken élő lakosság Bács-Kiskun megyében (12,7 százalék) és Csongrád megyében (8,6 százalék) a legnagyobb arányú, ugyanakkor Heves, Vas és Nógrád megyében, ahol az 1 százalékot sem éri el. A mintegy 308 ezer külterületen élő 22 százaléka Bács-Kiskun-, 16 százaléka Pest és 12 százaléka Csongrád megyei lakos Kormegoszlás, a férfiak és a nők száma Az elmúlt évtizedben a korábbinál kevesebb gyermek születése, a halálozások mérséklődő trendje, a várható élettartam növekedése együttes eredményeképpen idősödött az ország népessége október 1-jén csaknem 250 ezerrel kevesebb gyermekkorú, 171 ezerrel kevesebb éves (a továbbiakban fiatal aktív korú), 92 ezerrel kevesebb éves (idősebb aktív korú) élt Magyarországon, mint tíz évvel korábban. Az időskorúak száma csaknem 250 ezer fővel több lett ábra A népesség száma nem és életkor szerint 3. Országos adatok 11

12 tábla A férfiak és nők száma kiemelt korcsoportonként, 2011 Korcsoport, éves Férfi Nő Együtt fő A évi százalékában Ezer férfira jutó nő , , , , , , , , , , A fiatal népességen belül a bölcsődés- és óvodáskorúak száma is kevesebb a 10 évvel ezelőttinél, még nagyobb mértékben esett vissza az általános iskolás korúaké. A legjobb munkavállalási korú éves lakosság száma 188 ezer fővel kisebb, mint 2001-ben volt. Az időskorúak közül különösen nagy mértékben növekedett a éves korosztály létszáma. A évesek mintegy 21 ezer fővel kevesebben vannak, mint 10 éve, a 80 évnél is idősebbek száma pedig csaknem 120 ezerrel több, mint 2001-ben, és a növekedés túlnyomó része a nőknél következett be. Az ország lakosságából minden tizedik lakos 70 éves vagy idősebb ábra A 70 évesek és idősebbek aránya, 2011 (%) A népesség nagy korcsoportjainak létszámváltozása nyomán a felnőttkorúakra jutó eltartási teher az elmúlt tíz évben valamelyest növekedett, száz aktív korúra 2011-ben 61 gyermek- és időskorú társadalmi értelemben vett eltartása hárult, aminek nagyobb részét az időskorúak adják. A száz aktív korúra jutó gyermek- és időskorúak száma Fejér, Győr-Moson- Sopron és Hajdú-Bihar megyében a legalacsonyabb, Békés, Nógrád és Heves megyében a legmagasabb ábra Száz aktív korúra jutó gyermekés időskorú A főváros népessége hagyományosan az országos átlagnál idősebb korösszetételű: a gyermekkorúak aránya mindössze 12, az időskorúaké kiemelkedően magas, 25 százalék. Ebben a vándorlási folyamatok, valamint az országos átlagnál magasabb várható élettartam is szerepet játszik. A megyék közül a növekvő népességű Pest megyén kívül Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében magas a gyermekkorúak aránya. Az aktív korúak Fejér, Győr-Moson-Sopron és Hajdú-Bihar megyében a népességnek több mint 63 százalékát adják, ugyanakkor ez az arány alig több mint 60 százalék Békés, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád és Somogy megyében. Az időskorúak legnagyobb arányban Békés, Heves, Nógrád és Zala megyékben vannak jelen, ezekben a megyékben minden negyedik lakos 60 éves vagy idősebb. A népesség nemek szerinti megoszlása időről időre csak kismértékben változik. Időskorban a férfiak magasabb halandósága miatt a nők aránya magasabb. 12 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

13 Ugyanakkor több fiú születik, mint lány, de az életkor előrehaladtával a születéskor kialakult férfitöbblet mérséklődik. A évi népszámlálás adatai szerint a nemek aránya a 43. életévben egyenlítődik ki, az ennél magasabb életkorú lakosság körében már nőtöbblet van. Ennek megfelelően az idősebb korösszetételű területi egységekben az átlagosnál magasabb a nők aránya ben a megyék közül a Fejér és Győr- Moson-Sopron megyében volt a nemenkénti arány a legkiegyenlítettebb, a legnagyobb nőtöbblet pedig Budapesten és Heves megyében. Ezer férfira 2011-ben 1106 nő jutott. A nőtöbblet növekedésének üteme az elmúlt évtizedben kisebb volt, mint korábban, a nemek szerinti megoszlás kiegyenlítettebb lett, az idős korosztályokban a férfiak halandósági viszonyainak javulásával párhuzamosan csökkent a nők létszámtöbblete. Az ország lakónépességének túlnyomó többsége magyar állampolgár, október 1-jén mindössze 1,4 százalék volt a külföldi állampolgárok aránya. Tíz évvel korábban ez az arány még az 1 százalékot sem érte el. A népszámlálás külföldi állampolgárt írt össze, ez több mint másfélszerese a tíz évvel korábbinak. A külföldi állampolgárok közel 80 százaléka európai ország állampolgára, ezen belül is háromnegyedük uniós tagállamé. A második legnagyobb csoportot az ázsiai földrész országainak állampolgárai teszik ki, a több mint 22 ezer főből közel 9 ezer kínai, 2,4 ezer pedig vietnámi állampolgár. Az amerikai földrész országaiból 4700 fő, Afrikából pedig 2911 fő élt október 1-jén Magyarországon hez hasonlóan 2011-ben is a román állampolgároké volt a Magyarországon élő külföldiek legnagyobb csoportja (39 ezer fő). A második legnépesebb csoport 2011-ben a német állampolgároké (17 ezer fő), utánuk a 2001-ben még a második legnagyobb csoportot alkotó ukrán állampolgárok következnek (12 ezer fő) óta a német állampolgárok száma háromszorosára nőtt, a szlovákoké csaknem duplájára, a még mindig kis csoportot képező osztrákoké három és félszeresére. A magyar állampolgárok közül 89 ezer fő kettős állampolgár, azaz Magyarországon kívül egy másik országnak is állampolgára. A kettős állampolgárok száma jelentősen nőtt tíz év alatt, 2001-ben még 17,5 ezer fő volt Családi állapot Az elmúlt évtized jellemző folyamata volt a házasságkötések számának folyamatos csökkenése, ennek következtében a házas családi állapotú népesség viszszaesése. A párkapcsolatokból egyre nagyobb arányúvá váltak a házasságkötés nélküli együttélések, az élettársi kapcsolatok, amelyeknek jogi szabályozására is sor került az elmúlt évtizedben. E folyamat másik jellemzője, hogy nagymértékben megnőtt a hajadon nők és nőtlen férfiak száma és aránya. Az özvegy családi állapotúak aránya alig változott az elmúlt tíz évben, az elváltaké valamelyest tovább nőtt. A házasságkötések későbbi életkorban történnek, vagy elmaradnak ben a 30 év alatti férfiaknak 95 százaléka és a éveseknek is csaknem a fele nőtlen volt ben még a férfiak közel 15 százaléka 30 éves kora előtt házasságot kötött, ma már csak 5 százaléka. A éves férfiaknak tíz évvel ezelőtt 27 százaléka volt nőtlen, 2011-ben 49 százaléka. A 30 év alatti nőknek 2001-ben még közel 30 százaléka férjezett volt, 2011-ben már csak 12 százaléka évesen 2001-ben a nők 71, tíz évvel később csak 53 százaléka volt házas. Napjainkban csak a középkorú és idősebb korcsoportokra jellemző, hogy többségük házasságban él, de ezek az arányok is rendre elmaradnak a 2001-ben jellemzőktől. Az ország egyes területein vannak különbségek a házasok és nem házasok arányában. A nőtlenek, hajadonok aránya a 15 éves és idősebb népességből megyénként 28 és 35 százalék közötti, Csongrád és Hajdú-Bihar megyében a legmagasabb, Nógrád megyében a legalacsonyabb. A házasok részaránya százalék közötti, Győr-Moson-Sopron, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Vas megyében magas, Csongrád megyében alacsony. Özvegy családi állapotúak legnagyobb arányban Nógrád megyében, legkisebb arányban Pest megyében, elváltak viszonylag nagy létszámban vannak Csongrád megyében vannak, legkisebb az arányuk Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. 3. Országos adatok 13

14 ábra A népesség száma családi állapot és nemek szerint, ábra A népesség száma családi állapot és nemek szerint, 2011 Az élettársi kapcsolatban élők megyénként a 15 éves és idősebb népesség 8 12 százalékát teszik ki, legnagyobb részét Komárom-Esztergom, legkisebb részét Vas, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Győr-Moson- Sopron megyében. Az elmúlt tíz évben a száz 15 éves és idősebb nőkre jutó élveszületett gyermekek száma 153-ról 147-re csökkent. A 15 év feletti nők közül csak a hajadonok termékenysége nőtt valamennyi ötéves korcsoportban, de A népszámlálás a termékenységet a 15 éves és idősebb nők élveszületett gyermekszáma alapján vizsgálja tábla A 15 éves és idősebb férfiak és nők megoszlása családi állapot szerint Férfi Nő Együtt Családi állapot (%) Nőtlen/hajadon 32,9 38,9 22,1 27,1 27,2 32,6 Házas 55,6 47,2 49,4 41,9 52,3 44,4 Özvegy 3,8 3,8 18,5 18,2 11,6 11,5 Elvált 7,7 10, ,8 8,9 11,5 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 14 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

15 ábra Száz 15 éves és idősebb nőre jutó élveszületett gyermekek száma tábla Száz 15 éves és idősebb nőre jutó élveszületett gyermekek száma a nő családi állapota szerint Év Hajadon Házas Özvegy Elvált továbbra is alacsony. A házas és elvált nőkre valamelyest több gyermek jut, mint 2001-ben, a növekedés azonban csak a 45 év feletti nőknél következett be, az ennél fiatalabbak kevesebb gyermeket szültek. Az özvegy családi állapotúak termékenysége évtizedek óta csökken, az elmúlt tíz évben közülük is a fiatalabbakra kevesebb, a 40 évesnél idősebbekre több gyermekszülés jutott, mint 2001-ben. A szülőképes, éves korban levő nőknek 2011-ben 39 százaléka élt házasságban, tíz évvel korábban 51 százalék. Ez az arány azért fontos, mert a gyermekek túlnyomó többsége évtizedekig házasságban született, majd a házasságon kívül született gyermekek aránya növekedni kezdett, de még 2011-ben is a megszületett gyermekek több mint felének szülei házasságban éltek. Míg azonban a évi népszámlálás adatai szerint a szülőképes korú nőket tekintve száz házas nő átlagosan 179 gyermeket szült, addig száz élettársi kapcsolatban élő csak 120-at. A házasok arányának csökkenése, az élettársi kapcsolatban élők arányának növekedése tehát önmagában is a születések számának mérséklődését idézi elő. A női termékenységben az ország egyes területei között jelentős különbségeket mért a népszámlálás. Kirívóan alacsony a száz 15 éves és idősebb nőre jutó születések száma Budapesten: mindössze 113, az ország városaiban együttesen 138, a községekben 171. A megyék között is jelentősek a különbségek: bár a budapesti alacsony termékenység miatt csaknem mindegyik megye az országos átlag fölötti mutatóval rendelkezik, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei 175, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei 166, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei 162 gyermek lényegesen meghaladja a Csongrád megyei 141 gyermekes minimumot Iskolázottság, nyelvtudás A népesség iskolázottsági szintje az egyik legdinamikusabban változó terület. A minél magasabb iskolai végzettség megszerzése előfeltétele a munkaerőpiacon hasznos további ismeretek elsajátításának, ami nyomon követhető az iskolázottsági szint emelkedésében ben tovább folytatódott a 15 éves és idősebb népesség körében az általános iskola 8. évfolyam vagy annál alacsonyabb végzettségűek arányának csökkenése, ezzel párhuzamosan a közép-, illetve a felsőfokú végzettségűek arányának növekedése. Az általános iskola 8. évfolyamánál alacsonyabb végzettségűek aránya 5 százalék alá csökkent az elmúlt évtizedben. A tanköteles koron túli általános iskola első évfolyamát sem végzettek valamennyi korosztályban a népesség 1 százalékánál kevesebben vannak, kivéve a legidősebbeket: a 74 éven felüliek között arányuk kissé magasabb. Az általános iskola 8. évfolyamát végzettek aránya szintén csökkent az elmúlt 10 évben, 2011-ben 27 százalék volt. A legfeljebb általános iskolai végzettségűek aránya az idősebb korosztályokban magas. Azoknak a száma, akik középfokú iskolában érettségi nélkül szereztek szakmai oklevelet, emelkedett az elmúlt tíz évben, 2011-ben 21 százalék volt. A növekedés nem volt olyan nagy mértékű, mint a megelőző évtizedekben. Ennek oka, hogy az ilyen 3. Országos adatok 15

16 jellegű végzettségek elértéktelenedtek a továbbtanuló fiatalok körében, az érettségi megszerzésére való törekvés általánossá vált. A szakmunkás-szakiskolai végzettségek a évesek körében a leggyakoribbak. Az érettségizettek aránya közel 5 százalékponttal emelkedett 2001-hez képest. A 15 éves és idősebb népesség 30 százalékának érettségi a legmagasabb befejezett iskolai végzettsége. Az érettségizettek aránya a évesek között a legmagasabb (59 százalék) akiknek egy része még felsőfokú tanulmányait végzi, az ennél idősebb korcsoportokban rendre alacsonyabb. Az elmúlt évtizedben a legfigyelemreméltóbb változást az egyetemet, főiskolát végzettek számának emelkedése jelentette, ennek oka a felsőoktatás tömegessé válása A felsőfokú végzettségűek aránya 11 százalékról 17 százalékra emelkedett. A éves korcsoportokban a legmagasabb a diplomások aránya: 28 százalék. Az iskolázottsági szintek nemenkénti összehasonlításakor megállapítható, hogy csakúgy, mint az elmúlt harminc évben, a férfiak között kicsi az alacsony végzettséggel, illetve érettségivel rendelkezők aránya, és magas azoké, akik érettségi nélküli, szakmai oklevelet szereztek. Jelentős változás, hogy 2001-ben a férfiak körében volt magasabb az egyetemet, főiskolát végzettek aránya, 2011-ben viszont a nőknél. A felsőfokú végzettségű nők aránya 10 százalékról 18 százalékra emelkedett ábra A legalább érettségizettek aránya a 18 éves és idősebb népességben, 2011 (%) 2011-re a felnőtt népesség csaknem fele érettségizett, vagy ennél is magasabb iskolai végzettséget szerzett. Az elmúlt évtizedekben a legalább érettségivel rendelkezők aránya emelkedett a legdinamikusabban a 18 éves és idősebb népesség körében ban az ilyen korú népesség mindössze 9 százalékának, 2001-ben már több mint egyharmadának, mára pedig majdnem felének legalább érettségi bizonyítványa van. Kiugróan magas ez az arány a évesek között, de a évesek körében is alig kevesebb. A évesek esetében az arány még eléri az országos átlagot, majd az ennél idősebbeknél csökkenni kezd, a 75 év felettieknek már csak 23 százaléka rendelkezik legalább érettségivel ábra A 15 éves és idősebb népesség megoszlása legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint, nemenként 16 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

17 tábla A népesség iskolai végzettsége, 2011 A 15 éves A 18 éves A 25 éves (%) Településtípus legalább az általános iskola 8. évfolyamát elvégezték és idősebb népességből azok aránya, akik legalább érettségivel rendelkeznek egyetemi, főiskolai oklevéllel rendelkeznek Főváros 98,1 69,9 34,1 Megyeszékhelyek 97,2 60,0 25,2 Többi megyei jogú város 97,0 53,1 18,8 Többi város 94,8 45,5 15,7 Városok összesen 96,3 55,8 23,0 Községek, nagyközségek 92,2 33,1 9,7 Ország összesen 95,1 49,0 19,0 Az iskolázottság területi különbségei hasonlóan alakulnak a tíz évvel ezelőttihez, a településtípusok között a legalább általános iskola 8. évfolyamát végzettek arányaiban legkisebb az eltérés. A régiók közötti legnagyobb különbséget Közép-Magyarország (97 százalék) és Észak-Alföld (93 százalék) jelenti. Az érettségizettek arányában már számottevő különbségek vannak a településtípusok között. Míg a főváros 70 és a megyeszékhelyek 60 százalékos értéke kiemelkedően magas, addig a községeké csupán 33 százalék. A régiók közül csupán Közép-Magyarország haladja meg Budapest kiugró értéke miatt az országos átlagot, a többi alatta marad. A megyéket tekintve Pest és Csongrád megyében a legkedvezőbb a helyzet, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legkedvezőtlenebb. Az egyetemet, főiskolát végzettek országos aránya a 25 éves és idősebb népesség körében 19 százalék. Kiemelkedően magas a diplomások aránya a fővárosban, alacsonyabb, de az országos átlagot lényegesen meghaladó a megyeszékhelyeken, községekben csak 10 százalék. A megyék közül Nógrád és Békés megyében legalacsonyabb az arányuk (11, illetve 13 százalék). A népesség idegennyelv-tudását az anyanyelvvel összefüggésben vizsgáltuk. Az anyanyelvre vonatkozó kérdésre a válaszadás önkéntes volt, ezért az arányok kiszámításánál az adatokat a válaszolókhoz viszonyítottuk. Beszélt nyelv tábla A magyar anyanyelvű népesség idegennyelv-tudása fő a válaszolók százalékában fő a válaszolók százalékában Csak magyarul beszél , ,6 Más nyelvet is beszél , ,4 Ebből: angol , ,9 német , ,1 orosz , ,5 3. Országos adatok 17

18 2011-ben a magyar anyanyelvű népesség 25 százaléka beszélt a magyaron kívül legalább egy másik nyelvet, ez 6 százalékponttal több az előző népszámláláshoz képest, ami a nyelvtudás felértékelődésének köszönhető, mivel a munkaerőpiacra való belépésnek sok esetben követelménye lett az idegennyelv-tudás. Az angol nyelv térhódítása szembetűnő a másik két leggyakrabban előforduló beszélt nyelvvel szemben ben 40 százalékkal többen beszélték az angolt, mint 2001-ben. A német nyelvet valamivel kevesebben beszélték, mint tíz évvel ezelőtt, holott 2001-ben még ezt az idegen nyelvet beszélték legnagyobb arány ban. Az orosz nyelv az előző népszámláláshoz hasonlóan a harmadik helyen áll, annak ellenére, hogy az oroszul tudók száma közel 30 százalékkal csökkent Gazdasági aktivitás A népesség gazdasági aktivitás szerinti megoszlása 2001 óta jelentősen változott: növekedett a gazdaságilag aktívak, ezen belül a foglalkoztatottak és a munkanélküliek száma és aránya. Jelentősen csökkent ugyanakkor az inaktív keresők, döntően a nyugdíjasok és a gyermekellátási támogatásokat igénybe vevők, valamint az eltartott népesség részaránya. Az aktív népesség növekedésének hátterében a korösszetétel változása a gyermekkorúak számának csökkenése, az idősebb aktív korúak számának növekedése áll. A nyugdíjkorhatár emelkedése azt eredményezte, hogy a évivel szemben még a munkaerőpiacon van az éves nők és a 60. évüket éppen betöltött férfiak jó része. Ez a nagy létszámú, az 1950-es évek első felében született korcsoport jelentősen hozzájárult az aktív népesség számának emelkedéséhez. Ugyanakkor a 30 év alatti, jóval kisebb létszámú korosztályban folytatódott az 1990-es években már jól látható tendencia: a tanulási idő kitolódásával a korábbinál jóval kisebb részük és később jelenik meg a munkaerőpiacon ábra A népesség megoszlása gazdasági aktivitás szerint A foglalkoztatottakat és munkanélkülieket magában foglaló aktív népesség száma 4 millió 511 ezer fő volt 2011 októberében, 9,9 százalékkal nőtt 2001 óta. A gazdaságilag aktívak részaránya a népességből 45 százalék volt. A gazdaságilag aktívak kormegoszlása jelentősen módosult: lényegesen csökkent a 30 év alatti fiatalok száma, növekedett a és az éveseké, az 55 éven felülieké pedig több mint két és félszerese a tíz évvel korábbinak ben az éves korosztályból 107 ezerrel több férfi és 171 ezerrel több nő volt jelen a munkaerőpiacon, mint tíz évvel korábban. A gazdaságilag aktívak aránya férfiak között 51, a nők között 40 százalék volt óta mind a férfiak, mind a nők munkaerőpiacon való részvételének aránya jelentősen nőtt, a köztük levő különbség pedig kismértékben csökkent. A népesség gazdasági aktivitásában az ország különböző területein jelentős különbségek vannak. A régiók közül kiemelkedik Közép-Magyarország magas aktivitási rátája (49 százalék), a skála másik végén Észak-Magyarország és Észak Alföld áll, 6 százalékponttal lemaradva. A megyék közül Komárom-Esz- A népszámlálás által mért munkanélküliségi ráta magasabb, mint a Központi Statisztikai Hivatal rendszeres munkaerő-felmérése szerinti, szeptember, október, november hónapokra számított arány. Az eltérést a népszámlálás adatfelvételi módja okozza, e jelenség a fogalmi azonosság mellett a évi népszámlálásnál és a évi mikrocenzusnál, valamint más országokban is megfigyelhető. 18 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

19 tergom megyében a legmagasabb az aktivitási arány (48 százalék), Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében csak 41 százalék ábra A gazdaságilag aktív népesség aránya, 2011 (%) A foglalkoztatottak száma 6,8, a munkanélkülieké 37 százalékkal volt több, mint tíz évvel korábban. A munkanélküliek aránya az aktív népességen belül október 1-jén 12,6 százalék volt, 2001-ben 10,1. A foglalkoztatottak és a munkanélküliek iskolai végzettség szerinti összetétele jelentősen eltér egymástól. A foglalkoztatottak 12 százaléka legfeljebb általános iskolát végzett, 63 százaléka középfokú végzettségű, egynegyedük diplomás. A munkanélküliek közel egyharmada legfeljebb általános iskolát végzett, 60 százalékuk középfokú végzettségű, és nem egészen 10 százalék a diplomás munkanélküliek aránya. A népesség másik nagy csoportja, az inaktív keresők száma és aránya a évi kiugróan magas értékhez képest több mint 10 százalékkal csökkent, október 1-jén számuk 2 millió 950 ezer fő, arányuk a népességből 30 százalék volt. A nyugdíjasok körében akik e népességcsoport nagyobb részét adják az élettartam emelkedésével létszámnövekedés következett be, ugyanakkor a nyugdíjkorhatár és az aktív időszak kitolódása csökkentette számukat, így összességében kevesebben vannak, mint tíz éve. Az inaktív keresők másik nagy csoportja, a gyermekellátási támogatásban részesülők száma a folyamatosan csökkenő születésszámmal párhuzamosan jelentősen visszaesett. Az inaktív keresők száma a 60 évesnél fiatalabbak körében és a éves korcsoportban csökkent, a éves korcsoportban nőtt. Az inaktívak létszáma 2001 óta kiemelkedően növekedett a évesek (másfélszeresére), és a 85 év felettiek (36 százalékkal) csoportjában. Az inaktív keresők aránya összefüggésben az idős korosztály nagyobb arányú jelenlétével Békés, Nógrád és Tolna megyében a legmagasabb (meghaladja a lakosság 33 százalékát), ugyanakkor Pest megyében a legalacsonyabb (27 százalék alatti). A népesség harmadik nagy csoportja az eltartottaké ben arányuk 25 százalék volt, kevesebb mint tíz éve. Ebbe a csoportba egyre nagyobb arányban a gyermekkorúak és a tanulmányaikat végző fiatalok tartoznak ben az eltartottak 59 százalékát a gyermekkorúak, további közel 33 százalékot pedig a évesek tették ki. A éveseknek 24 százaléka volt eltartott 2011-ben, arányuk 6 százalékponttal emelkedett 2001 óta. Az idősebb korosztályokban az eltartottak rétege a nyugdíjjogosultság, a nyugdíjszerű ellátások általánossá válásával szinte eltűnt tábla A népesség gazdasági aktivitás szerint, korcsoportonként, 2011 (%) Korcsoport, éves Aktív Inaktív kereső Eltartott Aktív Inaktív kereső Eltartott a évi százalékában ,0 100,0 x x 85,4 85, ,2 9,1 26,7 100,0 100,1 65,6 98,7 95, ,9 18,3 3,7 100,0 115,2 58,5 85,5 96,8 60 7,7 91,6 0,7 100,0 290,7 108,4 32,2 112,0 45,4 29,7 24,9 100,0 109,9 89,2 88,9 97,4 3. Országos adatok 19

20 tábla A népesség gazdasági aktivitás szerinti összetétele nemenként, 2011 Településtípus aktív Férfi inaktív kereső eltartott aktív Nő inaktív kereső eltartott (%) Főváros 55,4 20,2 24,3 100,0 45,8 33,5 20,7 100,0 Megyeszékhely 51,2 21,4 27,5 100,0 42,4 33,8 23,8 100,0 Megyei jogú városok 52,5 21,6 25,9 100,0 42,5 34,6 23,0 100,0 Többi város 50,4 23,0 26,6 100,0 39,8 36,2 23,9 100,0 Városok összesen 51,9 21,9 26,2 100,0 42,1 34,9 23,0 100,0 Községek, nagyközségek 48,9 24,4 26,6 100,0 36,1 38,8 25,0 100,0 Ország összesen 51,0 22,7 26,4 100,0 40,3 36,0 23,6 100,0 A nem tanuló eltartottak száma és aránya a 2001-ben is már mindössze 1 2 százalékos szintről csaknem minden korosztályban tovább csökkent. Az eltartott népesség aránya a fővárosban és Nyugat-Dunántúlon a legalacsonyabb, Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon a legmagasabb. A megyék között Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú- Bihar megyében az eltartottak aránya 28 százalék fölötti, de Borsod-Abaúj-Zemplén és Pest megyében is 27 százalék. Zala és Vas megyében a lakosság mindössze százaléka tartozik az eltartottak közé. A foglalkoztatottak közül 2,4 millió fő, mintegy 61 százalék a lakóhelyén dolgozik, 30 százalék azonban naponta más településre jár dolgozni, és további mintegy 7 százalék ún. változó településen dolgozik, azaz szintén eljár a lakóhelyéről. Közel 57 ezer fő, a foglalkoztatottak 1,4 százaléka egy évnél rövidebb ideje külföldön dolgozik. Az ingázás aránya, a foglalkoztatottak mobilitása 2001 óta tovább nőtt: 1990-ben még a foglalkoztatottak háromnegyede, 2001-ben már csak közel 70 százaléka, 2011-ben pedig alig több mint 60 százaléka talált a lakóhelyén munkalehetőséget. Az ingázás a fiatalok között hagyományosan nagyobb arányú, de még az éveseknek is több mint 30 százaléka naponta eljár a lakóhelyéről. A külföldön dolgozók az ingázókénál nagyságrendileg kisebb csoportjának nagy része, 68 százaléka 40 év alatti. Az ingázás az alap- és középfokú ezen belül is az érettségi nélkül szakmai végzettséget szerzetteket érinti legnagyobb mértékben, a diplomások kisebb arányban kényszerülnek lakóhelyüktől távol munkát vállalni. A megyék között jelentős a szóródás abban, hogy a településeken a foglalkoztatottak mekkora aránya talál munkát, illetve mennyien járnak más településre dolgozni. Ebben a településhálózat, a közlekedési lehetőségek és az utazási hajlandóság is szerepet játszik. A foglalkoztatottaknak csupán kevesebb mint fele dolgozik helyben Nógrád, Komárom-Esztergom, Heves és Fejér megyében. Ugyanakkor Csongrád, Hajdú-Bihar, Bács-Kiskun és Békés megyében a foglalkoztatottak körülbelül 70 százaléka helyben dolgozik Nemzetiség, anyanyelv A nemzetiségekhez tartozók száma 2001 óta a legtöbb hazai nemzetiséget tekintve jelentős mértékben emelkedett, kivételt jelentenek a görög, a szlovák és a szlovén közösségek, ahol mérséklődött a magukat idetartozónak vallók száma, és az ukránoké, akiknek 2001 óta nem változott a létszámuk. A növekedésben szerepet játszott az, hogy az országos és helyi nemzetiségi önkormányzatok fontosnak tartották a népszámlálásban a nemzetiség feltüntetését, és erre kérték a tagjaikat, a nemzetiségi lakosságot. A legnépesebb hazai nemzetiség korábban etnikai kisebbség Magyarországon a cigányság október 1-jén cigány nemzetiséghez tartozónak vallotta magát 315 ezer fő, mintegy másfélszer annyi, mint tíz évvel korábban. 20 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

21 A nemzetiségi témakör a évi népszámláláskor a kérdőíven az előző népszámlálással összehasonlítható módon, ugyanakkor a válaszadást hangsúlyozottabban segítő módon jelent meg. A nemzetiséghez tartozás különböző aspektusait eltérően sok európai országtól, ahol csak egyetlen kérdést tesznek fel több kérdés vizsgálta: a nemzetiségen kívül az anyanyelvre, a családi-baráti körben beszélt nyelvre is vonatkozott egy-egy kérdés. A nemzetiségre azonban nem egy, hanem két kérdést tettünk fel a évi népszámlálás során, felhasználva azokat a kutatói tapasztalatokat, amelyek szerint elősegíti a többes identitás bejegyzését az, ha nem egy, hanem két prioritás nélküli kérdés vonatkozik a nemzetiségi hovatartozásra. Az eredmények azt mutatják, hogy a kérdésfeltevés helyes volt: a nemzetiséghez tartozás összes jelölésének több mint 60 százaléka a másik nemzetiségi kérdésre érkezett be. A négy, nemzetiségi hovatartozásra vonatkozó kérdés válaszainak együttes vizsgálatából úgy állapítottuk meg a válaszadó nemzetiséghez tartozását, hogy adott nemzetiséghez tartozónak tekintjük azt a személyt, aki a négy kérdésből legalább egyre az adott nemzetiséget jelölte meg. E módszer amely a évivel egyező, tehát az adatok összehasonlíthatók biztosítja azt, hogy egy személyt egy nemzetiségnél csak egyszer számoltunk el. Mivel azonban mindenkinek lehetősége volt több nemzetiséget is megjelölni, egy személy annyiszor szerepel a nemzetiségekhez tartozók között, ahány nemzetiséget bármelyik kérdésnél megjelölt. A két nemzetiséghez tartozók száma több mint 700 ezer fő volt, az ennél több nemzetiséget jelölőké pedig mindössze 19 ezer fő. A fentiek szerinti nemzetiséghez tartozó kategóriát alkalmazzuk a nemzetiségek létszámának elemzésekor. A népszámlálási törvény értelmében a nemzetségi kérdésekre a válaszadás önkéntes volt, ezzel együtt a lakosság túlnyomó része válaszolt ezekre a kérdésekre is. A válaszadási arány a nemzetiség kérdésre 85, 2001-ben 94 százalék volt. A nemzetiségi törvény felsorolja az elismert hazai 13 nemzetiséget, amelyek a következők: bolgár, cigány, görög, horvát, lengyel, német, örmény, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén, ukrán. Táblázatainkban a Hazai nemzetiséghez tartozó összesen sorokban e 13 nemzetiség adatai szerepelnek tábla A nemzetiségi népesség száma, aránya, 2011 Nemzetiség Nemzetiség Anyanyelv alapján Családi, baráti körben használt nyelv Előzőek alapján nemzetiséghez tartozik a népesség a évi fő százalékában Bolgár ,1 270,8 Cigány (romani, beás) ,2 153,4 Görög ,0 70,1 Horvát ,3 104,1 Lengyel ,1 136,1 Német ,9 154,3 Örmény ,0 306,5 Román ,4 241,1 Ruszin ,0 186,7 Szerb ,1 136,6 Szlovák ,4 89,7 Szlovén ,0 58,4 Ukrán ,1 100,0 Hazai nemzetiséghez tartozó összesen ,5 145,6 3. Országos adatok 21

22 A második legnagyobb létszámú hazai nemzetiség a németeké, idetartozónak vallotta magát 186 ezer fő, létszámuk az előző népszámláláshoz képest 54 százalékkal növekedett. A német nemzetiségűek létszámának növekedésében kiemelkedően nagy szerepet játszott, hogy a nemzetiséghez tartozás kritériumai közül viszonylag sokan jelölték családi-baráti közösségben beszélt nyelvként a németet. A román és a szlovák nemzetiség egyaránt 35 ezer, a horvát közösség közel 27 ezer, a szerb 10 ezer főt számlál. A többi hazai nemzetiség létszáma a népszámlálás adatai alapján 10 ezer fő alatti. A hazai nemzetiségek mellett az évek folyamán bevándorolt nemzetiségi csoportok közül az orosz közösség a legnagyobb, a népszámláláskor 13,3 ezer főt számlált. Hozzájuk hasonlóan több mint kétszeresére nőtt a kínai, az arab és a vietnámi nemzetiségűek létszáma is. A hazai nemzetiségek és a bevándorolt nemzetiségi közösségek kormegoszlása általában eltér a teljes lakosságétól, és egymástól is jelentősen különbözik. A legtöbb hazai nemzetiség esetében a gyermekkorúak aránya alacsony. Kivételt képeznek a cigányok, akiknek a kormegoszlása valamennyi korcsoportban a leginkább eltér a teljes népességétől: a gyermekkorúak aránya 32 százalék, több mint duplája a teljes népességre jellemzőnek. Körükben magas a fiatal aktív korúak aránya is, ugyanakkor a éveseké már alacsonyabb a népesség átlagánál, az időskorúaké pedig kirívóan alacsony (4,6 százalék), miközben a teljes lakosság között az időkorúak arányának a növekedése jellemző, és 2011-ben 24 százalék volt. A fiatal aktív korúak részaránya magas a román, a szerb, az ukrán közösségekben, viszonylag sokan időskorúak a szlovák és a szlovén nemzetiségűek között. A bevándorolt közösségek közül kiemelkedően fiatalok az ázsiaiak, körükben az idősek aránya nemzetiségenként mindössze 3 6 százalék között van. A nemzetiségi népesség arányai az iskolázottság tekintetében is eltérnek a teljes hazai lakosságétól. Az iskolai végzettség összefüggésben az általános iskolás korúak magas arányával a cigányok körében kirívóan alacsony: az érettségit és diplomát szerzettek aránya mindössze 4,2 százalék. Kiemelkedően magas ugyanakkor a teljes népességhez hasonlítva a lengyelek, az ukránok és az örmények iskolázottsága: százalék ábra A három legnagyobb nemzetiséghez tartozók aránya, 2011 (%) Cigány (roma) Német Román közötti a legalább érettségizettek aránya. A bevándorolt közösségek között az oroszok 54 százaléka diplomás. A nagyobb létszámú nemzetiségek közül a cigányok legnagyobb arányban Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a németek Budapesten, Baranya és Pest megyében, a románok Budapesten, Békés és Pest megyében, a szlovákok Békés, Komárom-Esztergom és Pest megyében élnek. 22 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

23 1.7. Vallás 1949 után először 2001-ben, majd 2011-ben tette lehetővé a népszámlálásról szóló törvény, hogy a vallás kérdéskör része legyen a népszámlálási programnak. A kérdésfeltevés tartalma azonos volt a évivel, a vallási közösséghez, felekezethez tartozást kérdezte, függetlenül attól, hogy valakit az egyházi nyilvántartásokba bejegyezték-e vagy sem, megkeresztelték vagy befogadó szertartás részese volt-e, illetve vallását gyakorolja-e, vagy sem. A népszámlálási törvény szerint a válaszadás önkéntes volt, ezzel együtt a kérdésre a lakosság 73 százaléka válaszolt. A nem válaszolók aránya 2001-hez képest két és félszeresére emelkedett. A kérdésre válaszolók összesen 286 féle vallást, felekezetet jelöltek meg. A nagy történelmi egyházakhoz tartozók száma csökkent, a kisebb egyházak, felekezetek híveinek aránya emelkedett, valamint jelentősen nőtt az egyházhoz, felekezethez nem tartozók száma a kérdésre válaszoló népesség körében. A katolikusok száma 3 millió 872 ezer fő, a magukat egyházhoz, felekezethez tartozónak vallók 71 százaléka katolikus, 2001-ben ez arány 73 százalék volt. A második legnagyobb egyház a hívők száma alapján a református, 1 millió 153 ezer hívével a vallásos lakosság 21 százalékát teszi ki, tábla A népesség vallás szerint Vallás, felekezet fő a népesség a válaszolók százalékában fő a népesség a válaszolók a évi százalékában Katolikus ,5 61, ,0 53,5 69,7 Ebből: római katolikus ,9 58, ,1 51,0 69,8 görög katolikus ,6 3, ,8 2,5 66,6 Református ,9 17, ,6 15,9 71,1 Evangélikus ,0 3, ,2 3,0 70,5 Ortodox keresztény ,1 0, ,1 0,2 94,4 Izraelita ,1 0, ,1 0,2 85,2 Más egyház, felekezet ,9 1, ,7 2,3 172,8 Egyházhoz, felekezethez nem tartozik a) ,5 16, ,7 22,9 111,8 Ateista b) ,5 2,0 x Válaszolók együtt ,2 100, ,8 100,0 79,6 Nem válaszolt, ismeretlen ,8 x ,2 x 244,4 Népesség ,0 x ,0 x 97,4 a) 2001-ben az ateistákkal együtt. b) 2001-ben az egyházhoz, felekezethez nem tartozókkal együtt. 3. Országos adatok 23

24 csaknem ugyanannyit, mint 2001-ben. Evangélikusnak vallotta magát 215 ezer fő, az egyházi, felekezeti kötődést jelzők 4,0 százaléka, szintén közel ugyanannyi, mint 2001-ben. Az ortodox keresztények, valamint az izraeliták nagyságrendileg kevesebben élnek Magyarországon, és létszámuk 2001 óta szintén mérséklődött. A kisebb egyházak közül legtöbben baptistának, illetve a Hit Gyülekezetéhez tartozónak vallották magukat, mindkét esetben valamivel több mint 18 ezren. A nagy történelmi egyházak, a katolikusok, reformátusok, evangélikusok híveinek kormegoszlása nem tér el jelentősen egymástól, a teljes lakosságétól: magasabb közöttük az idősek, alacsonyabb a gyermekkorúak aránya. A magukat izraelitának vallók még idősebbek, a 60 év felettiek aránya körükben nagyon magas, 42 százalék, a gyermekkorúaké 7,1 százalék. A kisebb egyházak közül a baptisták között a gyermekés időskorúak is viszonylag többen vannak, mint az ország népességében a hasonló korúak, ugyanakkor a évesek kevesebben. A Hit Gyülekezetéhez tartozók között a fiatalok aránya magas, az időseké viszonylag alacsony. Az egyes egyházakhoz tartozók iskolai végzettsége összességében a történelmi egyházak közül az izraelitáknál a legmagasabb, utánuk az evangélikusok következnek. A katolikusok és a reformátusok iskolai végzettsége a teljes népességéhez hasonló. Az ország megyéi közül a katolikusok aránya Zala, Vas, Győr-Moson-Sopron, Somogy, Heves és Nógrád megyében a legnagyobb. A reformátusok aránya a legmagasabb Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és Borsod-Abaúj- Zemplén megyében. Az egyházhoz, felekezethez nem tartozók aránya kiemelkedően magas volt Budapesten, valamint az átlagnál magasabb Békés, Jász-Nagykun-Szolnok és Hajdú-Bihar megyében Egészségi állapot A kérdésre a népszámlálási törvény értelmében a válaszadás önkéntes, a lakosság 89 százaléka válaszolt rá ben a fogyatékkal élők száma 457 ezer fő volt, a népesség 4,6 százaléka. A nemek szerinti arány nem tér el jelentősen a teljes népességétől, a fogyatékkal élők 53 százaléka nő. Közülük többen egynél több fogyatékosságot is jeleztek, összesen 561 ezret. Száz fogyatékkal élő átlagosan 123 fogyatékosságot jelölt. A fogyatékkal élők több mint 70 százaléka 50 évesnél idősebb. A legnagyobb csoport, a 232 ezer főt számláló mozgássérültek többsége az idősebbek közé tartozik, több mint 80 százalékuk 50 évnél idősebb. A fogyatékkal élők 56 százaléka legfeljebb általános iskolát végzett. Az általános iskolát be sem fejezők aránya viszonylag magas az értelmi fogyatékosok és a beszédfogyatékosok között, valamint a fiatal korukkal is összefüggésben az autisták között. A nagyothallóknak és a mozgássérülteknek ugyanakkor 9 10 százaléka egyetemi vagy főiskolai végzettségű. A magukat tartós betegnek vallók iskolai végzettsége valamennyi végzettségi szintet tekintve kissé alacsonyabb, mint a teljes népességé, azzal összefüggésben, hogy kisebb arányban kerülnek ki a magasabb végzettséggel rendelkező fiatalabb korosztályokból: 77 százalékuk 50 év feletti. A népesség egészségi állapotát jellemző témák közül a fogyatékosságról, az adott korra jellemző betegségről a korábbi népszámlálások is tartalmaztak kérdéseket. Betegséggel kapcsolatos kérdés azonban utoljára 1930-ban volt része a programnak ben a népszámlálási kérdőíven a fogyatékosság meglétén és annak típusán kívül a tartós betegségre vonatkozó kérdés is szerepelt. Ennek oka az információ hiánypótló jellegén túl az volt, hogy 2001-ben azok, akik nem fogyatékkal élők voltak, de egészségi állapotukat rossznak ítélték, nem találtak válaszlehetőséget a kérdőíven, így az egyéb fogyatékos kategóriát jelölték meg, megnehezítve ezzel a ténylegesen fogyatékkal élők megkülönböztetését a tartós betegektől és a fogyatékkal élők valós számának a megállapítását. A kérdések elválasztása helyesnek bizonyult: a fogyatékkal élők közül viszonylag kevesen voltak, akik nem találták meg a rájuk vonatkozó kategóriát, ezért az egyéb választ jelölték, ugyanakkor meglehetősen sok, 1648 ezer tartós beteget talált a népszámlálás. 24 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

25 tábla A fogyatékossággal élők* a fogyatékosság típusa szerint, 2011 A fogyatékosság típusa Férfi Nő fő a népesség százalékában Mozgássérült ,34 Gyengénlátó, aliglátó ,74 Vak ,09 Nagyothalló ,63 Siket ,09 Súlyos belszervi fogyatékos ,47 Mentálisan sérült (pszichés sérült) ,47 Értelmi fogyatékos ,43 Beszédhibás ,15 Beszédfogyatékos ,11 Autista ,05 Siketvak (látás- és hallássérült) ,03 Egyéb ,02 Ismeretlen ,03 Fogyatékossággal élők ,60 * Egy személy több fogyatékosságot is megjelölhetett, ezért a fogyatékossággal élők száma eltér a megjelölt fogyatékosságok együttes számától. 3. Országos adatok 25

26 2. HÁZTARTÁSOK, CSALÁDOK ábra A háztartások és a háztartásban élők száma 2.1. A háztartások száma és összetétele 2011-ben a lakosság 98 százaléka magánháztartásban élt. Közel 235 ezren intézeti háztartás (pl. kollégium, idősek otthona, börtön) tagjai voltak, és 5600 embert regisztráltunk fedél nélküli hajléktalanként. Az elmúlt évtizedekben a magánháztartásban élők aránya alig változott. A háztartások száma az 1990-es évek kivételével évtizedről évtizedre jelentősen emelkedett, a évi népszámláláskor meghaladta a 4,1 milliót. A háztartások többsége továbbra is családon alapul. Az egyedülállók számának és arányának növekedése miatt ugyan folyamatosan csökken az öszszes háztartáson belül a családháztartások aránya, a legtöbb háztartás egy családot foglal magában, a háztartások közel kétharmada ilyen ben a családháztartások túlnyomó többsége egycsaládos háztartás, alig fordul elő, hogy több család vezessen közös háztartást. A családháztartások visszaszorulása következtében az egy családból álló háztartások aránya az elmúlt négy évtized során 74-ről 64 százalékra esett vissza ben a háztartások 5 százalékában még több család élt együtt, 2011-ben arányuk alig haladta meg az 1 százalékot. Az ország egyes területein szinte kizárólag egy családból állnak a családháztartások. A többcsaládos háztartások aránya kirívóan alacsony a fővárosban, de jóval az átlag alatt marad Békés és Bács- Kiskun megyében is, míg a legmagasabb az arányuk Somogy megyében, valamint a Nyugat-Dunántúlon Vas és Zala megyében, de a 3 százalékot itt sem éri el. Az egycsaládos háztartások többségében párok (házastársak vagy élettársak) élnek együtt egy vagy több gyermekkel, illetve gyermek nélkül. Közülük továbbra is a házaspáros háztartások jelentik a többséget, de az egycsaládos háztartások 14 százaléka élettársi kapcsolaton alapul, és jelentősen megnövekedett a gyermekét vagy gyermekeit egyedül nevelő szülők háztartásainak részesedése is. Tíz évvel ezelőtt 26 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

27 ábra A háztartások megoszlása háztartásösszetétel szerint ábra Az egyedülállók száma főbb korcsoportok szerint az egycsaládos háztartások közül minden hatodikban élt egy szülő a gyermekével, 2011-ben már minden ötödik egycsaládos háztartás ilyen. Párkapcsolaton alapul az egycsaládos háztartások több mint 82 százaléka a Nyugat-Dunántúlon, különösen Győr-Moson-Sopron megyében magas az arányuk. Ezzel szemben a fővárosban az egycsaládos háztartások közel egynegyedét egyszülős családok alkotják. A megyék között hagyományosan magas az egyszülős háztartások aránya Csongrádban, de részesedésük itt sem éri el a 22 százalékot. A nem családháztartások túlnyomó többségét az egyedülállók, kisebb részét egyéb összetételű rokon, nem rokon személyekből álló háztartások képezik ben a háztartások egyötöde volt család nélküli, 2001-ben már 29 százalékuk, az elmúlt tíz alatt pedig jelentős mértékben, 35 százalékra nőtt a részarányuk, amit az egyedülállók magas és növekvő száma okozott. Négy évtizeddel ezelőtt minden hatodik, 2011-ben minden harmadik háztartásban egy személy élt. Ez 1 millió 317 ezer embert jelent. Számuk az előző népszámláláskor lépte át az 1 milliót, és tíz év elteltével 30 százalékkal nőtt. A nemek aránya ugyan valamelyest közelített egymáshoz, de az egyedülállók között továbbra is jóval több a nő, mint a férfi, 2011-ben 809 ezer nő tábla A háztartások és a háztartásban élők száma Településtípus Háztartások, 2011 Háztartásban élők, 2011 Száz háztartásra jutó személy száma a évi százalékában száma a évi százalékában Főváros , , Megyeszékhelyek , , Többi megyei jogú város , , Többi város , , Városok összesen , , Községek, nagyközségek , , Ország összesen , , Országos adatok 27

28 és 508 ezer férfi vezetett egyedül háztartást. Az elmúlt évtizedekre vonatkozóan mindig igaz volt, hogy az egyedülállók több mint fele időskorú ben az egyedülálló nők 66, a férfiak mindössze 31 százaléka került ki ebből a korosztályból. Új jelenség a éves korcsoport gyarapodása. Tíz évvel ezelőtt az egyedülállók 7 százaléka járt a harmincas éveiben, 2011-ben részarányuk 13 százalékra nőtt, az egyedülálló férfiak körében eléri a 20 százalékot. A fővárosban különösen magas a nem családháztartások, azon belül pedig az egyedülállók aránya. Budapesten a háztartások 41 százalékában egy személy él. A 32 százalékos átlag feletti az egyedülállók részaránya Dél-Alföld megyéiben is, 28 százalék alatti azonban a részesedésük Pest, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Vas megyében A háztartások mérete, korösszetétele A háztartások számának emelkedése és a háztartásban élők számának mérséklődése csökkenő háztartásnagyságot eredményez. Száz háztartásra 2001-ben még átlagosan 257, 2011-ben már csak 236 személy jutott. A évi népszámlálásig mindig a kétszemélyes háztartások aránya volt a legmagasabb, 2011-ben azonban már egytagú háztartásból volt a legtöbb. A kétszemélyesnél nagyobb háztartások részesedése valamennyi nagyságkategóriában csökkent ben a háztartások 19 százaléka három-, 13 százaléka pedig négytagú volt, az ennél népesebb háztartások aránya nem érte el a 7 százalékot. A legkisebb háztartások továbbra is a fővárosban, valamint Csongrád és Békés megyében, a legnépesebbek pedig Pest és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében élnek ábra Száz háztartásra jutó személyek száma A népesség öregedésével összefüggésben változik a háztartások korösszetétele is. Az elmúlt tíz évben folytatódott a csak fiatalkorúakból (30 év alattiakból) álló háztartások arányának csökkenése, miközben a csak középkorúak és a csak időskorúak alkotta háztartások részesedése folyamatosan nő ben a fiatalkorúak háztartásainak aránya 5 százalék volt, a háztartások egyötödében csak középkorúak, 27 százalékában csak időskorúak éltek. A háztartások legnagyobb hányadát a gyermekes háztartásokra jellemző korösszetételű, fiatalok és középkorúak alkotta háztartások adják, arányuk 2011-ben 33 százalék volt, 4 százalékponttal kevesebb, mint 10 évvel ezelőtt. Némileg emelkedett viszont a közép- és időskorúakból álló háztartások részaránya, a háztartásoknak már 9 százaléka ilyen. Zömében ezek is gyermekes háztartások, de itt felnőtt gyermek él együtt időskorú szülőjével. Három generáció közös háztartása egyre ritkábban fordul elő, ben csupán a háztartások 4 százalékában éltek együtt fiatalok, középkorúak és idősek. 28 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

29 tábla A háztartások korösszetétele, 2011 Háztartásösszetétel Csak Fiatal- Fiatal- és közép- Közép- fiatal- közép- idősés idős- Fiatal-, közép- korú személlyel Családháztartás Egy családból álló háztartás Házaspár Élettársi kapcsolat Együtt Egy szülő gyermekkel Több családból álló háztartás Két családból álló Három vagy több családból álló Nem családháztartás Egyszemélyes Egyéb összetételű A családok száma és összetétele A családot alkotó személyek köre szűkebb, mint a háztartásoké. A háztartás tagjainak egy része családban, mások családdal élőnek minősülnek, illetve vannak olyan háztartások, ahol bár több személy él együtt, mégsem alakul ki család, vagy egyetlen személy alkotja a háztartást. Statisztikai értelemben vett családnak számít a gyermekkel vagy gyermek nélkül együtt élő házaspár vagy élettársi kapcsolat, továbbá a gyermekét egyedül nevelő szülő. A családok száma 2011-ben 2 millió 713 ezer volt, többségében párkapcsolaton alapuló családok gyermekkel vagy gyermek nélkül. A párkapcsolatok öszszes családon belüli részaránya meghaladta a 80 százalékot, a családok 20 százaléka pedig egy szülőből és egy vagy több nőtlen, hajadon gyermekből állt. A párkapcsolatok döntő többsége házasságkötéssel jön létre, 1 millió 772 ezer volt a házaspárok száma. Egyre inkább tért hódítanak az élettársi kapcsolatok, minden ötödik párkapcsolatban házasságkötés nélkül éltek együtt, az élettársi kapcsolatok száma megközelítette a 405 ezret. 3. Országos adatok 29

30 Az egy szülő gyermekkel típusú családok száma 2011 októberében 537 ezer volt. A gyermekek egyedülálló szülőként való nevelése többségében az anyákra hárul. Az összes egyszülős családon belüli részesedésük megközelítette a 87 százalékot, számuk meghaladta a 464 ezret. Minden nyolcadik egyszülős családban az apa élt együtt egy vagy több gyermekével ábra A családok száma családösszetétel szerint A családok száma 5 százalékkal csökkent az előző népszámláláshoz képest. A különböző típusú családok közül azonban csak a házaspáros családok száma csökkent. mégpedig jelentős mértékben, 17 százalékkal, az összes többi családtípusé pedig nőtt. A legnagyobb mértékben, 49 százalékkal az élettársi kapcsolatok száma emelkedett 2001-hez képest ben és az ezt megelőző időszakokban az élettársi kapcsolat elsősorban az elváltak és özvegyek körében volt gyakori, napjainkban viszont a nőtlen, hajadon családi állapotúak esetén a legnépszerűbb ez az együttélési forma. Az előző népszámlálás óta 23 százalékkal lett több az apa gyermekkel, 12 százalékkal az anya gyermekkel típusú családok száma. Az egyes családtípusok között a korábbi településtípusonkénti különbségek kiegyenlítődnek, csak az egyszülős családoknál van különbség a település jogállása szerint. Míg a fővárosban minden negyedik, a nagyobb városokban minden ötödik család egyszülős, addig a községekben csak minden hatodik család gyermekével egyedül élő szülő típusú. A különböző családtípusok aránya régiónként, illetve megyénként eltér. A régiók közül több szempontból is kiemelkedik Közép-Magyarország és Nyugat-Dunántúl. A házaspárok legkisebb, az egy szülő gyermekkel típusú családok pedig a legnagyobb arányban fordultak elő az ország középső régiójában. A házasságban élő családok hányada a Nyugat-Dunántúlon volt a legmagasabb, meghaladta a 70 százalékot. Ugyanakkor ebben a régióban volt a legkevesebb egyszülős család, valamint élettársi kapcsolat. Utóbbiak részaránya a Közép-Dunántúlon és a Dél- Alföldön megközelítette a magas, 16 százalékos fővárosi átlagot. Magyarországon a házasságkötés nélküli együttélési formát a leggyakrabban Komárom-Esztergom megyében választották. A családok másik jellemzője, hogy nevelkedik-e gyermek a családban vagy sem ben 1 millió 778 ezer családban, a családok közel kétharmadában neveltek legalább egy gyermeket. A családok egyharmadában házaspárok vagy élettársak éltek gyermek nélkül. Idetartoznak azok a családok is, amelyekben a korábban a családban élő gyermek már elhagyta a szülői otthont, és önálló életet kezdett. Száz párkapcsolaton alapuló családból 58 gyermekes, 42 gyermek nélküli. A gyermekes családok hányada a házaspároknál az elmúlt tíz év alatt csökkent, az élettársaknál pedig nőtt. Ennek ellenére még mindig magasabb a gyermekes családok aránya a házaspárokénál, 5 százalékponttal. Az ország területei közül a fővárosban a leggyakoribb a gyermek nélküli család, arányuk meghaladta a 37 százalékot. A kisebb városokban és a községekben az átlagosnál több család gyermekes. A településtípusonkénti eltérések az élettársi kapcsolatoknál a legjelentősebbek. A fővárosi élettársak 60 százaléka gyermek nélkül élt, a városokban ez az arány csak közel 50, a községekben pedig 42 százalék. A gyermekes és gyermek nélküli családok hányada Pest megyében tér el legnagyobb mértékben az országostól, itt volt a legmagasabb, 69 százalékos a gyermekes családok részaránya. A családok 67 százalékánál magasabb arányában neveltek legalább egy gyermeket további három, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. 30 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

31 tábla A családok és a családban élők száma Településtípus Családok, 2011 Családban élők, 2011 Száz családra jutó személy száma a évi százalékában száma a évi százalékában Főváros , , Megyeszékhelyek , , Többi megyei jogú város , , Többi város , , Városok összesen , , Községek, nagyközségek , , Ország összesen , , A családok nagysága a családszámot meghaladó mértékben csökkent. A családban élők száma ben 7 millió 783 volt, 7 százalékkal kevesebb, mint tíz évvel korábban. A családok nagysága a leginkább a fővárosban, a legkevésbé a községekben mérséklődött A családok mérete, a gyermekek száma A családok és a családban élők számának egyidejű csökkenésének hatására, száz családra átlagosan már csak 287 személy jutott, 2001-ben még 291. A házastársi kapcsolaton alapuló családok az átlagos családnagyság-csökkenés ellenére még mindig a legnépesebbek, itt száz családra 299 személy jutott. Ezzel szemben az élettársi kapcsolatoknál és a gyermeküket egyedül nevelő szülőknél száz családonként 5 6 fővel nőtt a családok átlagos mérete ben száz élettársi kapcsolatban 291, ugyanennyi egyszülős családban 245 személy élt. A családban élő gyermekek számának csökkenése egyértelmű okokra, a termékenység visszaesésére és a vállalt gyermekek számának csökkenésére vezethető vissza. A családok legnagyobb csoportját, 36 százalékát még mindig az egygyermekesek adják, számuk megközelítette a 969 ezret. A gyermek nélküli családok száma és aránya ettől alig maradt el. Csak minden ötödik családban neveltek két gyermeket, számuk nem érte el a 600 ezret. A nagycsaládosnak számító három vagy annál több gyermekesek hányada együttesen 8 százalék volt ábra Száz családra jutó családtagok száma családtípusonként A gyermek nélküli családok egyharmados részaránya az elmúlt húsz évben állandósult. Az egy gyermeket nevelő családok hányada fokozatosan nőtt, 1990-ben száz családból 33, 2011 októberében pedig már 36 tartozott ebbe a kategóriába. Csökkent a kétgyermekesek aránya, az évi 26 százalékról 22 százalékra. Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy a három- és a négy vagy annál több gyermekes családok aránya, ha csekély mértékben is, de növekedett. 3. Országos adatok 31

32 A családok közül a gyermekes családok több mint felében egy, egyharmadában kettő gyermeket neveltek. A háromgyermekesek részesedése 9, az ettől nagyobb gyermekszámú családok hányada 3 százalék volt. A gyermekes párkapcsolatokban gyakrabban neveltek kettő vagy annál több gyermeket, mint az egyszülős családok. Kevesebb az egy- és több a kétgyermekes család a házasságokban. Az élettársi kapcsolatoknál a négy és annál több gyermekes családok hányada megközelítette a 6 százalékot, ami kétszerese a házaspároknál mértnek. A családok gyermekszám szerinti összetétele településtípusonként eltér. Budapesten és a nagyobb városokban az egy gyermeket nevelők részaránya magasabb az országos átlagnál, a kisebb városokban és a községekben pedig gyakrabban vállalnak egynél több gyermeket. Észak-Magyarországon és Észak-Alföldön közel minden tizedik család három vagy annál több gyermekes. Pest megyében az egynél több gyermeket vállaló családok hányada mindegyik gyermekszámkategóriában meghaladta az országra jellemzőt, és a megyék közül itt volt a legmagasabb a kétgyermekes aránya (25 százalék). Három gyermeket leggyakrabban Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében neveltek, ahol minden tizenharmadik család idetartozott. A négy és annál több gyermekes családok aránya Borsod-Abaúj- Zemplén megyében volt a legmagasabb (4 százalék). A családban élő gyermek családi állású személyek 73 százaléka eltartott, számuk 2011-ben megközelítette a 2 millió 107 ezret. A többi 936 ezer gyermek gazdasági aktivitása foglalkoztatott, munkanélküli vagy inaktív kereső volt. Az eltartott gyermek nélküli családok részaránya 1990 óta folyamatosan nőtt ben száz családra 107, száz gyermekes családra 163 gyermek jutott. Az átlagos gyermekszám a 2001-es és az azt megelőző két népszámlálás óta lényegében nem változott. A különböző családtípusoknál a száz családra jutó gyermekszámban jelentős különbségek voltak. A párkapcsolatokban átlagosan 97, az egyszülős családokban átlagosan 145 gyermeket neveltek ben száz gyermekes párkapcsolatra 170, ugyanennyi egyszülős családra 145 gyermek jutott ábra Száz családra jutó gyermekek száma, ábra A családok megoszlása az eltartott gyermekek száma szerint 32 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

33 3. A LAKÁSÁLLOMÁNY JELLEMZŐI 3.1. A lakások száma A évi népszámláláskor a lakások és lakott üdülők együttes száma, a lakásállomány volt, 8 százalékkal több, mint az előző, évi népszámláláskor. A növekedés ugyan meghaladja az előző évtized kiugróan alacsony, 5,5 százalékos bővülését, de alatta marad az 1960-as évektől az 1980-as évek végéig jellemző, 10 százalékot meghaladó lakásállomány-gyarapodásnak. A 1990-es évtizedben, a piacgazdaságra való áttérés éveiben a lakásépítés üteme csökkent től az ösztönző állami támogatású hitelprogramok hatására a lakásépítés növekedésnek indult, a csúcspontot 2004-re érte el. Ezt követően az építést ösztönző intézkedések visszaszorulását a lakáshoz jutást nagymértékben megkönnyítő devizahitelezés részben ellensúlyozni tudta, de a lakásépítési kedv visszaesett. Az épített lakások száma lassan csökkenni kezdett, a folyamat a 2008-ban kezdődő gazdasági válság hatására felerősödött, és az évtized végére a II. világháború óta nem tapasztalt mértékben visszaesett. Az ország különböző területein a lakásállomány növekedése eltérő ütemű volt az elmúlt tíz évben A fővárosban, a megyeszékhelyeken és a megyei jogú városokban volt a legdinamikusabb növekedés, meghaladta a 10 százalékot. A többi városban az országos átlagnak megfelelően 8 százalékkal nőtt a lakásállomány, a községekben viszont még az 5 százalékot sem érte el a bővülés ábra A lakásállomány alakulása A régiók közül Közép-Magyarországon és Nyugat-Dunántúlon gyarapodott a legnagyobb mértékben a lakásállomány. Pest megyében 20, Győr-Moson-Sopron megyében 14, Budapesten 10 százalékkal nőtt a lakások száma ebben az időszakban. Fejér és Hajdú-Bihar megyében is meghaladta a növekedés az országos átlagot. A lakásszám legkevésbé Észak-Magyarországon és Dél-Alföldön nőtt, ezekben a régiókban mindössze 2,3 illetve 3,9 százalékkal található több lakás, mint tíz évvel ezelőtt. Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád és Békés megyében a lakásállomány növekedése még a 2 százalékot sem éri el. 3. Országos adatok 33

34 ábra A lakásállomány változása február 1. és október 1. között (%) A lakásállomány 21 százaléka Budapesten, 51 százaléka városokban és 29 százaléka községekben található. Minden településtípusra, minden megyére jellemző a nem lakott lakások számának és lakásállományon belüli arányának növekedése ben a lakásállomány 11 százaléka tartozott a nem lakott, vagyis a más célra használt, idényszerűen lakott, illetve üresen álló lakások körébe ben ez az arány még 9,2 százalék volt. A jelenséget több, a területi sajátosságoktól függő tényező befolyásolta. A népesség fogyása, a munkalehetőség hiánya miatt a falvakat elhagyók, a nagyvárosi lakásokban működő irodák, üzleti vállalkozások és a csak idényszerűen, pl. üdülésre, és a másodlagosan használt lakások számának gyarapodása mind a nem lakott lakások számát növeli. Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád és Tolna megyében ahol a nem lakott lakások számának növekedése az új építések elmaradásával társult a lakott lakások száma is csökkent. A lakások jellemző falazata a lakás építési időszaka szerint változik. Az 1960 előtt épült lakások 98 százaléka tégla vagy vályog építésű. Az 1960-as években, a nagyüzemi lakásépítés megjelenésével a közép- vagy nagyblokk, illetve a panelépületek részaránya megközelítette a 20 százalékot, a következő évtizedben megduplázódott, miközben a tégla falazatú lakások aránya 51 százalékra süllyedt. A házgyári lakásépítés az 1990-es évekre megszűnt, emiatt a betonfalazat használata visszaszorult A legrégebben, 1945 előtt épült lakások aránya Közép-Magyarországon a legmagasabb (25 százalék), kiemelkedik Budapest, ahol a lakások több mint 30 százaléka 1945 előtti építésű. A megyék közül Tolna megyében vannak a legnagyobb arányban 1945 előtt épült lakások (25), de Bács-Kiskun, Baranya, Békés és Csongrád megyében is 20 százalék fölötti a részesedésük. Észak-Alföldön a legkisebb a II. világháború előtt épült lakások aránya (11 százalék). A 2001 után épített lakások nagyobb része az évtized első felében épült. A népesség növekedésével összefüggésben Pest megyében találhatók legnagyobb arányban (18 százalék), az elmúlt évtizedben épült lakások, de 10 százalék fölötti az arányuk Győr-Moson- Sopron, Hajdú-Bihar megyében és Budapesten is. A lakásállomány közel kétharmada téglából készült, 13 százalékuk panelből, 15 százalékuk vályogból tábla A lakott és nem lakott lakások, 2011 Településtípus Lakott lakások száma Nem lakott Lakott Nem lakott Összes lakás a évi százalékában Főváros ,9 140,2 110,3 Megyeszékhelyek ,4 134,3 110,3 Többi megyei jogú város ,8 131,9 111,5 Többi város ,8 125,1 108,2 Városok összesen ,5 128,5 109,1 Községek, nagyközségek ,8 118,9 104,5 Ország összesen ,0 127,8 108,0 34 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

35 Építési év tábla A lakott lakások építési év és falazat szerint, 2011 Tégla, kő, kézi falazóelem Közép- vagy nagyblokk, öntött beton Panel Vályog, sár Fa, egyéb, ismeretlen A legtöbb panellakás az ipari nagyvárosainkban épült, arányuk Székesfehérváron 45, Miskolcon 42 százalék. Pécs, Veszprém, Debrecen és Tatabánya lakásállományának több mint 30 százaléka panel, a fővárosban a panellakások aránya 24 százalék. A vályogfalú lakások aránya négy alföldi megyénkben, Bács-Kiskunban, Békésben, Jász-Nagykun-Szolnokban és Szabolcs-Szatmár-Beregben valamint Tolna megyében különösen magas, százalék A lakásállomány tulajdon és használati mód szerint A lakások tulajdonosi szerkezetében történt átalakulás a 2000-es évek elejére befejeződött. Az 1970-es, 1980-as években az önkormányzati tulajdonban lévő lakások több mint 25 százalékos aránya a bérlőiknek nyújtott kedvezményes vásárlási lehetőség következtében 5 százalék alá csökkent. Az előző, évi népszámlálás óta a lakások tulajdonosi szerkezetében lényegi változás nem történt. A magánszemélyek tulajdonában levő lakások aránya további 1 százalékkal nőtt, ugyanennyivel csökkent az önkormányzatok és egyéb szervezetek birtokában lévő lakásoké. A lakott lakások 96 százaléka magánszemélyek tulajdonában, 2,7 százaléka a települési önkormányzatok, 1 százaléka egyéb intézmények, szervezetek tulajdonában van. Budapest, valamint a megyeszékhelyek, a megyei jogú városok jellemzője a magántulajdonú lakások átlagosnál valamivel kisebb részesedése. A többi városban 97 százalék az arányuk, a községekben pedig szinte csak ez a tulajdonforma létezik, a lakások 99 százaléka magántulajdon, önkormányzati, illetve az egyéb szervezetek tulajdona egyaránt mindössze 0,7 százaléka a lakásoknak. A megyék többségében a tulajdonosi szerkezet az átlagnak megfelelő. Pest megyében a magántulajdonban lévő lakások részesedése a lakásvagyonból 2 százalékponttal még magasabb ábra A lakott lakások száma tulajdonjelleg szerint 3. Országos adatok 35

36 2011-ben tulajdonosként élt a lakásban a lakók 92, bérlőként 7,1 és más jogcímen 1,3 százaléka. Az elmúlt tíz évben a lakáshasználat módja lényegében nem változott, a tulajdonosi, illetve bérleti jogcímen élők arányában történt változás még a 0,5 százalékpontot sem éri el. Budapesten, a megyeszékhelyeken és a többi megyei jogú városban a legalacsonyabb a tulajdonosi lakáshasználat és legmagasabb a bérleti jogviszony aránya. A többi városban és a községekben az országos átlagnál magasabb tulajdonosi és jóval kisebb arányú bérleti lakáshasználat az általános ábra A lakott lakások száma használati jogcím szerint megyeszékhelyeken, megyei jogú városokban az átlag közeli 9,3 százalék, a többi városban és a községekben már csak 7,2 és 5,7 százalék. A kétszobás lakások aránya is Budapesten, a megyeszékhelyeken, a megyei jogú városokban magasabb az országos átlagnál. A többi városban három és annál több szobás a lakások több mint fele, községekben több mint 60 százaléka, A megyék többségében a lakások legnagyobb része kétszobás, kivéve Heves, Pest, Somogy, Szabolcs- Szatmár-Bereg és Tolna megyéket, ahol a lakások döntő hányada a háromszobás ábra A lakott lakások megoszlása szobaszám szerint 3.3. A lakások mérete: alapterület, szobaszám Az elmúlt tíz évben az új, jellemzően nagyobb szobaszámú lakások építése következtében a lakások összetétele a több szobával rendelkezők irányába tolódott el. 6 százalékponttal csökkent az egy- és kétszobás lakások aránya, a háromszobás lakások részesedése lényegében nem változott, 5 százalékpontot meghaladóan nőtt a négy és annál több szobás lakásoké ben a lakott lakások 9,1 százaléka egyszobás, 37 százaléka kétszobás, 33 százaléka háromszobás és 21 százaléka négy és annál több szobás volt. A nem megyeszékhely városokban és a községekben a többszobás lakások aránya magasabb, mint a megyeszékhelyeken és a megyei jogú városokban. Az egyszobás lakások aránya Budapesten 17 százalék, 8 százalékponttal magasabb az országos átlagnál, a A lakott lakások átlagos alapterülete 2011-ben 78 m 2 volt, 3 m 2 -rel több, mint a évi népszámláláskor. A lakások alapterületének változásában ugyanúgy, ahogy a szobaszám növekedésében az újonnan épített nagyobb lakások hatása látható. A kisebb alapterületű lakások aránya csökkent, a nagyobb alapterületű lakások aránya nőtt. Különösen figyelemre méltó a legnagyobb, 100 m 2 -nél nagyobb alapterületű lakások arányának növekedése. Napjainkban már minden negyedik lakás ebbe a kategóriába tartozik. Budapesten a legkisebb alapterületű lakások aránya több mint duplája az országos átlagnak, arányuk 18 százalék, miközben a 80 m 2 -t meghaladó alapterületű lakások aránya az országos átlagnak a felét sem éri el. Hasonló a helyzet a megyeszékhelyeken, megyei jogú városokban is, de az átlagostól való eltérés ezeken a településeken sokkal mérsékeltebb, mint a fővárosban. 36 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

37 tábla A lakott lakások alapterület szerint, 2011 Településtípus m 2 alapterületű lakások száma m 2 alapterületű lakások (2001=100,0) Főváros ,3 115,0 Megyeszékhelyek ,1 119,5 Többi megyei jogú város ,4 122,4 Többi város ,9 120,1 Városok összesen ,4 120,1 Községek, nagyközségek ,8 121,4 Ország összesen ,3 120,1 Ezzel ellentétben a többi városban és a községekben a kis alapterületű lakások aránya kicsi, a nagy alapterületűeké nagy. Figyelemre méltó, hogy a községekben a lakások több mint 60 százaléka 80 m 2 -nél nagyobb, és ennek több mint fele a 100 m 2 -nél is nagyobb kategóriába tartozik. A lakások átlagos alapterülete Pest megyében a legmagasabb (87 m 2 ), ezt követi Tolna és Szabolcs- Szatmár-Bereg megye 85 m 2 -es átlagos lakás alapterülete. A legkisebb alapterületű lakásokban a fővároson kívül Hajdú-Bihar, Komárom-Esztergom és Jász-Nagykun-Szolnok megyékben élnek, ahol 76, illetve 77 m 2 a lakások átlagos alapterülete A lakások felszereltsége, komfortossága A lakások közművekkel való ellátottsága az elmúlt tíz évben tovább javult. A lakások 98 százaléka rendelkezik vezetékes vízzel, ezen belül 96 százalékuk hálózati vízzel, 2,2 százalékuk házi vízvezetékkel felszerelt. A hálózati vízzel ellátott lakások aránya 5 százalékkal több, mint a legutóbbi népszámláláskor. Ugyancsak 5 százalékkal magasabb a meleg vízzel ellátott lakások aránya, mint tíz évvel ezelőtt, a lakott lakások 95 százaléka rendelkezik meleg folyó vízzel. A lakott lakások 98 százalékában megoldott a szennyvízelvezetés. A legnagyobb előrelépés a közcsatorna-hálózat fejlődésében mutatkozott. Tíz éve a lakott lakások 56 százaléka rendelkezett közcsatornával, napjainkra ez az arány 77 százalékra nőtt, a házi szennyvízelvezetéssel ellátott lakások aránya csökkent, jelenleg 21 százalék. A vízöblítéses WC-vel ellátott lakások arányában az elmúlt tíz évben közel 8 százalékpontos növekedés volt, az ellátottság napjainkban 94 százalék. Az ellátottsági mutatók javulása ellenére több mint 90 ezer lakás nem rendelkezik sem vezetékes vízzel, sem szennyvízelvezetéssel, több mint 200 ezer lakásban nincs vízöblítéses WC és meleg folyóvíz. A legrosszabb felszereltségű lakások a legnagyobb arányban Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében vannak ábra A vízvezetékkel, szennyvízelvezetéssel, vízöblítéses WC-vel ellátott lakott lakások aránya 3. Országos adatok 37

38 Az ország keleti és nyugati régiói között jelentősek a különbségek az ellátottságban. Közép-Magyarországon, Közép-Dunántúlon és Nyugat-Dunántúlon az ellátottság minden formája az országos átlag fölötti. Dél-Dunántúl az átlagosnál jobban ellátott hálózati vízvezetékkel, de a régió lakásai az országos átlagnál kisebb arányban rendelkeznek meleg vízzel, vízöblítéses WC-vel és közcsatornával. Az ország keleti felében található régiók mindegyike (Észak- Magyarország, Észak-Alföld és Dél-Alföld) kisebb arányban ellátott hálózati vízvezetékkel, meleg vízzel, vízöblítéses WC-vel és közcsatornával. Budapesten kívül Veszprém, Győr-Moson-Sopron és Vas megyében a lakások több mint 98 százaléka ellátott hálózati vízvezetékkel. A közcsatornával ellátott lakások aránya Komárom-Esztergom megyében (90 százalék), Győr- Moson-Sopron megyében (89 százalék), valamint Veszprém megyében (87 százalék) a legnagyobb. A településtípusok közötti különbségek csökkennek, de az ellátottsági szint még mindig jelentősen eltér a nagyvárosok és a községek között. A vezetékes vízellátásban van a legkisebb különbség, Budapesten csaknem teljes, 99,8 százalékos az ellátottság, a kisebb városokban 95,2 százalék, a községekben 90,9 százalék. A közcsatornázottság a legkevésbé megoldott a vidéki városokban és községekben, ezeken a településeken arányuk 80,5, illetve 49,3 százalék. A meleg vízzel és a vízöblítéses WC-vel való ellátottság a kisebb városokban az országos átlagnak megfelelő, a községekben ennél 6 százalékponttal. Az elmúlt tíz évben a fűtési módok között kisebb átrendeződés történt. Csökkent az egyedi helyiségfűtés aránya, és valamivel kevesebben használnak távfűtést. 9 százalékponttal magasabb arányú viszont az egy vagy több lakást fűtő központi rendszerek használata. A lakott lakások legjellemzőbb fűtési módja az egy vagy több lakást fűtő központi rendszer, melyet a lakások közel fele használ. Távfűtést a lakások 15,5 egyedi helyiségfűtést a lakások 37,7 százalékában használnak. A fővárosban 28,1 százalék, a megyeszékhelyeken 30 százalékot meghaladó a távfűtéssel fűtött lakások aránya, míg a községekben arányuk a 0,5 százalékot sem éri el. A Dunántúlon az egy vagy több lakást fűtő rendszerek a legnépszerűbbek, a keleti országrész régióiban az egyedi helyiségfűtés a legelterjedtebb. Az országos átlagnál nagyobb arányban használják a távfűtést Közép-Magyarországon, Közép-Dunántúlon és Dél-Dunántúlon, a legkevesebben a Dél- Alföldön fűtenek távfűtéssel tábla A vízvezetékkel és szennyvízelvezetéssel ellátott lakott lakások aránya, 2011 (%) Településtípus Hálózati Házi vízvezetékkel ellátott lakások aránya Együtt Köz- Házi csatornával ellátott lakások aránya Együtt Főváros 99,8 0,1 99,9 95,9 4,1 99,9 Megyeszékhelyek 97,9 1,5 99,4 93,1 6,3 99,4 Többi megyei jogú város 98,6 0,7 99,4 82,7 16,7 99,4 Többi város 95,2 2,6 97,8 80,5 17,3 97,8 Városok összesen 96,3 2,1 98,4 85,1 13,3 98,4 Községek, nagyközségek 90,9 3,8 94,7 49,3 45,4 94,7 Ország összesen 95,5 2,2 97,7 77,2 20,5 97,7 38 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

39 tábla A lakott lakások fűtési mód szerint, 2011 Településtípus Központos fűtés Ezen belül: távfűtés Egyedi helyiségfűtés Főváros Megyeszékhelyek Többi megyei jogú város Többi város Városok összesen Községek, nagyközségek Ország összesen Összkomfortos a lakás, ha rendelkezik legalább egy 12 m 2 -nél nagyobb lakószobával, főző- és fürdőhelyiséggel, WC-vel, központos (táv-, központi, cirkó) fűtéssel fűthető, továbbá biztosított a villany-, víz-, melegvíz- és csatornaellátottság. A komfortos lakások a fűtés módjában különböznek az összkomfortosaktól: nem központos, hanem helyiségenkénti fűtésűek. A félkomfortos lakásokban vagy a fürdőhelyiség vagy a WC hiányzik, a közművek közül csak a villany- és vízellátás biztosított. A komfort nélküli lakás az előbbi kényelmi elemek közül legalább egy lakószobával és főzőhelyiséggel rendelkezik, legfeljebb egyedi módon fűthető. Az előbbi komfortfokozatok egyikébe sem sorolható lakások a szükség- és egyéb lakások. A lakásállomány komfortossága az újonnan épített lakások magasabb szintű felszereltsége, valamint az elmúlt tíz évben végrehajtott lakáskorszerűsítések következtében jelentősen javult a évihez képest. Jelenleg a lakások 61,4 százaléka összkomfortos, 31,0 százaléka komfortos, 2,7 százaléka félkomfortos, és mindössze 4,9 százaléka tartozik a komfort nélküli, szükség- és egyéb lakás kategóriába. A két legmagasabb komfortfokozatba sorolt lakások aránya az elmúlt tíz évben 10 százalékponttal gyarapodott, míg a két legalacsonyabb kategóriába 8 százalékkal kevesebb lakás tartozik. Mivel a komfortfokozatba sorolás alapvető kritériuma a lakások felszereltsége és a használt fűtési mód, a régiók lakásai komfortosságában a lakások felszereltségére és fűtési módjára jellemző különbségeket találjuk. Vagyis jelentős a különbség az ország keleti és nyugati részében a lakások komfortosságában. Közép-Magyarországon, Közép-Dunántúlon és Nyugat-Dunántúlon az átlagosnál nagyobb arányban találhatók összkomfortos lakások, míg a többi, kevésbé korszerű besorolású lakások aránya az átlagosnál kisebb. A keleti országrészben az összkomfortos lakások aránya kisebb, a komfortos fokozatba sorolt lakásoké azonban magasabb, így a félkomfortos, komfort nélküli, szükség- és egyéb lakások aránya ezekben a régiókban sem lényegesen magasabb, mint az országos átlag. A komfort nélküli lakások aránya Szabolcs- Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a legnagyobb ábra A lakott lakások megoszlása komfortosság szerint 3. Országos adatok 39

40 3.5. A lakások és lakóik, laksűrűség 2011-ben a száz lakott lakásra jutó lakók száma 248 fő. A népességfogyás és a lakásállomány gyarapodása, valamint az egyedülélők számának növekedése következtében az elmúlt tíz évben a laksűrűség tovább csökkent, 2001-ben 269 volt a száz lakott lakásra jutó lakók száma. A lakók korösszetételére jellemző, hogy a leggyakoribb a fiatal- és középkorúak által, azaz a gyermekes családoknak megfelelő korösszetételű közösen használt lakás, aránya 33,2 százalék, a csak időskorúak lakta lakások aránya 26,2 százalék, csak középkorúak lakják a lakások 19,1 százalékát ábra A száz lakott lakásra jutó lakók számának alakulása Budapesten a legkisebb a laksűrűségi mutató, itt 213 fő él száz lakásban, majd a kisebb lélekszámú településeken egyre nagyobb a laksűrűség, a községekben már 272 fő jut száz lakásra. A megyék közül a laksűrűség Pest megyében és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legmagasabb, a legalacsonyabb Budapesten, Békés és Csongrád megyében ábra A száz lakott lakásra jutó lakók száma, Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

41 TÁBLÁZATOK 1. VISSZATEKINTŐ ADATOK 1.1 A népesség száma és jellemzői A népesség száma, népsűrűség A népesség számának alakulása, népsűrűség, népszaporodás A népességváltozás tényezői Kor és nemek szerinti megoszlás, állampolgárság A népesség korcsoport és nemek szerint A népesség állampolgárság és nemek szerint A népesség az állampolgárság országa és nemek szerint Családi állapot, termékenység A 15 éves és idősebb népesség családi állapot és korcsoport szerint A 15 éves és idősebb férfiak családi állapot és korcsoport szerint A 15 éves és idősebb nők családi állapot és korcsoport szerint A 15 éves és idősebb nők korcsoport és az élve született gyermekek száma szerint A 15 éves és idősebb hajadonok korcsoport és az élve született gyermekek száma szerint A 15 éves és idősebb házas nők korcsoport és az élve született gyermekek száma szerint A 15 éves és idősebb özvegy nők korcsoport és az élve született gyermekek száma szerint A 15 éves és idősebb elvált nők korcsoport és az élve született gyermekek száma szerint Iskolázottság, nyelvtudás A népesség iskolai végzettség és korcsoport szerint A népesség nyelvismeret és nemek szerint A 7 éves és idősebb népesség legmagasabb befejezett iskolai végzettség és nemek szerint A férfiak iskolai végzettség és korcsoport szerint A nők iskolai végzettség és korcsoport szerint Gazdasági aktivitás A népesség gazdasági aktivitás és nemek szerint A népesség nemek, korcsoport és gazdasági aktivitás szerint Nemzetiség, anyanyelv A népesség anyanyelv, nemzetiség és nemek szerint A népesség nemzetiség, anyanyelv, családi, baráti közösségben használt nyelv és kulturális kötődés szerint Vallás A népesség vallás, felekezet és nemek szerint Országos adatok 41

42 1.2 Háztartások, családok A háztartások száma és összetétele A háztartások főbb adatai A háztartások és a háztartásban élők száma háztartás-összetétel szerint A háztartások mérete, korösszetétele A száz háztartásra jutó személyek száma háztartástípusonként A háztartások háztartás-összetétel, a háztartástagok száma, a háztartásban élők száma és a száz háztartásra jutó személyek száma szerint Az egyedülállók családi állapot, főbb korcsoport és nemek szerint A háztartások háztartás-összetétel és a háztartásban élők korösszetétele szerint A háztartások háztartás-összetétel és gazdasági aktivitási összetétel szerint A háztartások a lakás főbb jellemzői és lakáshasználati jogcím szerint, háztartástípusonként A családok száma és összetétele A családok és a családban élők családösszetétel, valamint átlagos családnagyság szerint A családok mérete, a gyermekek száma A családok családösszetétel és a gyermekek száma szerint A családok családösszetétel és a 15 évesnél fiatalabb gyermekek száma szerint A családok családösszetétel és gazdasági aktivitási összetétel szerint Lakásállomány A lakások száma A lakóegységek rendeltetése, lakók, laksűrűség A lakások tulajdon és használati mód szerint A lakott lakások tulajdonjelleg és használati jogcím szerint A lakások mérete: alapterület, szobaszám A lakott lakások szobaszám, laksűrűség és településtípus szerint A lakott lakások szobaszám, konyhával való ellátottság és a lakók száma szerint A lakott lakások helyiségei a lakás szobaszáma szerint A lakások felszereltsége, komfortossága A lakott lakások felszereltség és szobaszám szerint A lakott lakások fűtési mód és szobaszám szerint A lakott lakások komfortosság és szobaszám szerint A lakások és lakóik, laksűrűség A lakott lakások a lakók korösszetétele és száma szerint A lakott lakások a lakók korösszetétele és szobaszám szerint Az épületek, lakóházak száma, jellemzői A lakóházak a lakók száma, valamint lakásszám és magasság szerint Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

43 2. RÉSZLETES ADATOK 2.1 A népesség száma és jellemzői A népesség száma, népsűrűség A népesség korév és nemek szerint, a nemek aránya, Kor és nemek szerinti megoszlás, előző lakóhelyek, állampolgárság A népesség az előző lakóhely, korcsoport és nemek szerint, A népesség születési hely, korcsoport és nemek szerint, A népesség állampolgárság, korcsoport és nemek szerint, A népesség főbb korcsoport és az állampolgárság országa szerint, Családi állapot, termékenység A 15 éves és idősebb népesség családi állapot, korcsoport és nemek szerint, A 15 éves és idősebb élettársi kapcsolatban élő népesség családi állapot, korcsoport és nemek szerint, A 15 éves és idősebb nők az élve született gyermekek száma, korcsoport és családi állapot szerint, Iskolázottság, nyelvtudás A 7 éves és idősebb népesség iskolai végzettség, korcsoport és nemek szerint, A 7 éves és idősebb népesség a legmagasabb befejezett iskolai végzettség, korcsoport és nemek szerint, A népesség nyelvismeret, korcsoport, legmagasabb befejezett iskolai végzettség és nemek szerint, Gazdasági aktivitás A népesség korcsoport, gazdasági aktivitás és nemek szerint, A népesség családi állapot, gazdasági aktivitás és nemek szerint, A népesség iskolai végzettség, gazdasági aktivitás és nemek szerint, A népesség iskolai végzettség, gazdasági aktivitás és családi állapot szerint, A munkanélküliek az utolsó foglalkozás abbahagyása óta eltelt idő, korcsoport, iskolai végzettség és nemek szerint, Az inaktív keresők az utolsó foglalkozás abbahagyása óta eltelt idő, korcsoport, iskolai végzettség és nemek szerint, A foglalkoztatottak napi ingázás, nemek, korcsoport, családi állapot és iskolai végzettség szerint, Nemzetiség, anyanyelv A népesség nemzetiség, korcsoport, legmagasabb befejezett iskolai végzettség és nemek szerint, A népesség nemzetiség, gazdasági aktivitás és nemek szerint, A hazai nemzetiségekhez tartozók állampolgárság és nemek szerint, A népesség nemzetiségi hovatartozását befolyásoló tényezők, Vallás A népesség vallás, felekezet és fontosabb demográfiai ismérvek szerint, Egészségi állapot A fogyatékossággal élők és a tartósan betegek, korcsoport és nemek szerint, A fogyatékossággal élők és a tartósan betegek, legmagasabb befejezett iskolai végzettség és nemek szerint, Országos adatok 43

44 A fogyatékossággal élők és a tartósan betegek, az akadályoztatás típusa és nemek szerint, Háztartások, családok A háztartások száma és összetétele A háztartások háztartás-összetétel, a háztartástagok száma, a háztartásban élők száma és a száz háztartásra jutó személyek száma szerint, Az egyedülállók főbb korcsoport, családi állapot, legmagasabb befejezett iskolai végzettség és gazdasági aktivitás szerint, nemenként, A háztartások mérete, korösszetétele A háztartások háztartás-összetétel és a háztartásban élők korösszetétele szerint, A háztartások háztartás-összetétel és a háztartásban élő időskorú személyek száma szerint, A háztartások háztartás-összetétel és gazdasági aktivitási összetétel szerint, A háztartások részletes gazdasági aktivitási összetétel szerint, háztartástípusonként, A háztartások a háztartásfő neme, korcsoportja, családi állapota, legmagasabb befejezett iskolai végzettsége és gazdasági aktivitása szerint, háztartástípusonként, A háztartások a lakás főbb jellemzői és lakáshasználati jogcím szerint, háztartástípusonként, A háztartások a lakás főbb jellemzői, lakáshasználati jogcím és a háztartástagok száma szerint, A családok száma és összetétele A családok családösszetétel, az összes, a 15 évesnél fiatalabb és az eltartott gyermekek száma szerint, A családok mérete, a gyermekek száma A családok a férj (férfi élettárs) és a feleség (nő élettárs), valamint az apa és az anya korcsoportja szerint, családtípusonként, A családok a férj (férfi élettárs) és a feleség (nő élettárs), valamint az apa és az anya legmagasabb befejezett iskolai végzettsége szerint, családtípusonként, A családok a gyermekek száma, gazdasági aktivitás és családösszetétel szerint, A családok a férj (férfi élettárs) és a feleség (nő élettárs), valamint az apa és az anya vallása szerint, családtípusonként, Lakásállomány A lakások száma A lakott lakások tulajdonjelleg, használati jogcím, szobaszám, építési év, komfortosság és lakás-alapterület szerint, A lakások tulajdon és használati mód szerint A lakott lakások használati jogcím, szobaszám, komfortosság, lakás-alapterület és a lakók száma szerint, A lakások mérete: alapterület, szobaszám A lakott lakások szobaszám, tulajdonjelleg, építési év, lakás-alapterület és a lakók száma szerint, A lakott lakások szobaszám és konyhával való ellátottság, valamint tulajdonjelleg, komfortosság, fűtési mód és fűtőanyag szerint, Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

45 A lakott lakások szobaszám és konyhával való ellátottság, valamint a lakók száma, korösszetétele és lakás-alapterület szerint, A lakott lakások építési év, tulajdonjelleg, szobaszám, lakás-alapterület, felszereltség, fűtési mód és falazat szerint, A lakások felszereltsége, komfortossága A lakott lakások fürdő- és főzőhelyiséggel való ellátottság, valamint tulajdonjelleg, használati jogcím, szobaszám, építési év, lakás-alapterület és az épület lakásszáma szerint, A lakott lakások felszereltség valamint tulajdonjelleg, szobaszám, építési év, lakás-alapterület és a lakók száma szerint, A lakott lakások alapterület, valamint tulajdonjelleg, használati jogcím, építési év, szobaszám, komfortosság és a lakók száma szerint, A lakott lakások az épület nagysága, a lakás tulajdonjellege, használati jogcíme, szobaszáma, alapterülete és komfortossága szerint, A lakások és lakóik, laksűrűség A lakott lakások a lakók száma, tulajdonjelleg, használati jogcím, szobaszám, építési év, komfortosság és lakás-alapterület szerint, A lakott lakások a lakók korösszetétele, tulajdonjelleg, szobaszám, építési év, komfortosság, lakás-alapterület és a lakók száma szerint, A lakások lakóövezeti jellege A lakott lakások a környezet lakóövezeti jellege, tulajdonjelleg, szobaszám, építési év, komfortosság, lakás-alapterület és a lakók száma szerint, A nem lakott lakások száma, jellemzői A nem lakott lakások tulajdonjelleg, szobaszám, építési év, lakás-alapterület, komfortosság és felszereltség szerint, Az épületek, lakóházak száma, jellemzői Az épületek magasság, rendeltetés és lakásaik száma szerint, A lakóházak, a lakások és lakóik a lakóházak lakásszáma és magassága szerint, A lakóházak, lakásaik és lakóik a lakóházak építési éve, lakásszáma és magassága szerint, Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld 3. RÉGIÓNKÉNTI ADATOK 3.1 A népesség száma és jellemzői A népesség száma, népsűrűség A népesség nemek és korév szerint, a nemek aránya, Országos adatok 45

46 Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Kor és nemek szerinti megoszlás, előző lakóhelyek, állampolgárság A népesség az előző lakóhely, korcsoport és nemek szerint, A népesség születési hely, korcsoport és nemek szerint, A népesség állampolgárság, korcsoport és nemek szerint, Családi állapot, termékenység A 15 éves és idősebb népesség családi állapot, korcsoport és nemek szerint, A 15 éves és idősebb élettársi kapcsolatban élő népesség családi állapot, korcsoport és nemek szerint, A 15 éves és idősebb nők az élve született gyermekek száma, korcsoport és családi állapot szerint, Iskolázottság, nyelvtudás A 7 éves és idősebb népesség iskolai végzettség, korcsoport és nemek szerint, A népesség nyelvismeret, korcsoport és nemek szerint, A 7 éves és idősebb népesség a legmagasabb befejezett iskolai végzettség, korcsoport és nemek szerint, Gazdasági aktivitás A népesség korcsoport, gazdasági aktivitás és nemek szerint, A népesség családi állapot, gazdasági aktivitás és nemek szerint, A népesség iskolai végzettség, gazdasági aktivitás és nemek szerint, A munkanélküliek az utolsó foglalkozás abbahagyása óta eltelt idő, korcsoport, iskolai végzettség és nemek szerint, Az inaktív keresők az utolsó foglalkozás abbahagyása óta eltelt idő, korcsoport, iskolai végzettség és nemek szerint, Nemzetiség, anyanyelv A népesség a nemzetiségi hovatartozást befolyásoló tényezők szerint, Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

47 Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Vallás A népesség vallás, felekezet és fontosabb demográfiai ismérvek szerint, Háztartások, családok A háztartások száma és összetétele A háztartások háztartás-összetétel, a háztartástagok száma, korösszetétel, az időskorú személyek száma, és gazdasági aktivitási összetétel szerint, A háztartások mérete, korösszetétele A háztartások a lakás főbb jellemzői és lakáshasználati jogcím szerint, háztartástípusonként, A családok száma és összetétele A családok családösszetétel, az összes, a 15 évesnél fiatalabb és az eltartott gyermekek száma szerint, Lakásállomány A lakások száma A lakott lakások tulajdonjelleg, komfortosság, használati jogcím, lakás-alapterület, felszereltség, fűtési mód és falazat szerint, A lakások tulajdon és használati mód szerint A lakott lakások szobaszám, építési év, használati jogcím, lakás-alapterület, felszereltség, fűtési mód és falazat szerint, Az épületek, lakóházak száma, jellemzői A lakóházak, lakásaik és lakóik a lakóházak építési éve, lakásszáma és magassága szerint, MEGYÉNKÉNTI ADATOK 4.1 A népesség száma és jellemzői A népesség száma, népsűrűség A népesség számának alakulása, terület, népsűrűség A népességváltozás tényezői Országos adatok 47

48 4.1.2 Kor és nemek szerinti megoszlás A népesség korcsoport és nemek szerint, A 18 évesnél fiatalabb népesség kor szerint, a kormegoszlás főbb mutatószámai, Családi állapot, termékenység A 15 éves és idősebb népesség családi állapot szerint, A 15 éves és idősebb nők az élve született gyermekek száma szerint, Iskolázottság, nyelvtudás A 7 éves és idősebb népesség a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint, A népesség iskolai végzettség és nemek szerint, Gazdasági aktivitás A népesség gazdasági aktivitás szerint, Nemzetiség, anyanyelv A népesség nemzetiség szerint, Vallás A népesség vallás, felekezet szerint, Egészségi állapot A fogyatékossággal élők a fogyatékosság típusa szerint, Háztartások, családok A háztartások száma és összetétele A háztartások és a családok főbb adatai A háztartások száma háztartás-összetétel szerint, A háztartások mérete, korösszetétele A háztartások a háztartásban élők száma és gazdasági aktivitási összetétel szerint, A családok száma és összetétele A családok családösszetétel és a gyermekek száma szerint, A családok a 15 évesnél fiatalabb gyermekek száma és gazdasági aktivitási összetétel szerint, Lakásállomány A lakások száma A lakóegységek rendeltetése és lakóik, A lakások tulajdon és használati mód szerint A lakások és lakott üdülők szobaszám, tulajdonjelleg és használati jogcím szerint, A lakások és lakott üdülők építési év szerint, A lakások mérete: alapterület, szobaszám A lakások és lakott üdülők alapterület szerint, A lakások felszereltsége, komfortossága A lakások és lakott üdülők felszereltség szerint, A lakások és lakott üdülők komfortosság szerint, Az épületek, lakóházak száma, jellemzői A lakóházak és üdülőépületek magassága és nagysága, Településrész A lakóegységek és a magánháztartásban élő népesség száma bel- és külterületen, Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

49 1. Visszatekintő adatok

50 1.1 A népesség száma és jellemzői A népesség száma, népsűrűség A népesség számának alakulása, népsűrűség, népszaporodás Év Népesség Népsűrűség, fő/km² a) az évi A népesség az előző népszámlálás százalékában Időszak Tényleges szaporodás, ill. fogyás (-) Átlagos évenkénti szaporodás, ill. fogyás (-) százalékban b) Jelenlévő népesség ,9 100, ,3 106,3 106, , ,6 119,9 112, , c) ,7 135,8 113, , ,8 151,9 111, , ,9 159,4 104, , ,4 173,3 108, , ,1 185,9 107, , ,9 183,7 98, , ,1 198,8 108, , ,0 206,0 103, ,36 Állandó népesség ,0 213,5 104, , ,6 207,2 97, , ,3 201,1 97, , ,1 195,0 97, ,28 Lakónépesség ,1 213,7 104, , ,5 207,0 96, , ,6 203,5 98, , ,8 198,3 97, ,24 a) Terület: 93026,33 km² b) Mértani átlag alapján. c) Polgári népesség: fő A népességváltozás tényezői Időszak Élveszületés Halálozás Természetes szaporodás, ill. fogyás (-) Vándorlási különbözet Tényleges szaporodás, ill. fogyás (-) Lakónépesség az időszak végén Változás az időszak eleji népesség százalékában ,2 13,6 1,3 1,8 3,1 96, ,8 15,4 3,6 1,9 1,7 98, ,0 13,8 3,8 1,2 2,6 97,4 50 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

51 1.1.2 Kor és nemek szerinti megoszlás, állampolgárság A népesség korcsoport és nemek szerint Korcsoport, éves százalék Férfi ,6 6,3 5,2 5, ,7 6,7 6,1 5, ,0 8,8 6,6 5, ,5 7,9 7,0 6, ,0 7,0 8,5 6, ,7 6,3 8,3 6, ,3 7,8 7,3 8, ,9 8,5 6,3 8, ,0 7,1 7,2 7, ,4 6,6 8,2 6, ,4 5,6 6,9 6, ,9 5,6 5,8 7, ,3 5,2 4,7 6, ,6 4,4 4,2 4, ,3 2,1 3,5 3, ,1 2,3 2,4 2, ,0 1,2 1,0 1, ,4 0,5 0,7 0,9 Együtt ,0 100,0 100,0 100,0 Nő ,6 5,6 4,5 4, ,8 6,0 5,3 4, ,2 7,8 5,7 4, ,7 6,9 6,1 5, ,2 6,2 7,4 5, ,0 5,7 7,2 5, ,8 7,2 6,5 7, ,6 7,9 5,7 7, ,1 6,7 6,7 6, ,4 6,4 7,9 5, ,6 5,9 6,9 6, ,6 6,1 6,2 8, ,8 6,0 5,7 6, ,6 5,7 5,4 5, ,4 3,0 5,0 5, ,0 3,7 4,1 4, ,7 2,1 2,0 3, ,8 1,2 1,7 2,3 Együtt ,0 100,0 100,0 100, ,1 5,9 4,8 4, ,2 6,3 5,7 4, ,6 8,3 6,1 4, ,1 7,4 6,6 6, ,6 6,5 7,9 6, ,3 6,0 7,7 6, ,1 7,5 6,9 7, ,7 8,2 6,0 8, ,1 6,9 6,9 7, ,4 6,5 8,1 6, ,5 5,8 6,9 6, ,3 5,9 6,0 7, ,6 5,6 5,2 6, ,1 5,1 4,8 5, ,9 2,6 4,3 4, ,6 3,1 3,3 3, ,4 1,7 1,5 2, ,6 0,8 1,2 1, ,0 100,0 100,0 100,0 3. Országos adatok 51

52 A népesség állampolgárság és nemek szerint Állampolgárság Férfi Nő Férfi Nő megoszlás, százalék 1949 Magyar ,3 99,5 99,4 Nem magyar ,5 0,4 0,5 Hontalan ,1 0,1 0,1 Ismeretlen ,0 0,0 0, ,0 100,0 100, Magyar ,1 99,1 99,1 Nem magyar ,9 0,9 0,9 Hontalan ,0 0,0 0, ,0 100,0 100, Magyar ,5 98,6 98,6 Nem magyar ,5 1,4 1,4 Hontalan ,0 0,0 0, ,0 100,0 100,0 52 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

53 A népesség az állampolgárság országa és nemek szerint Állampolgárság országa Férfi Nő Férfi Nő megoszlás, százalék 2001 Európa Magyarország ,1 99,1 99,1 Románia ,3 0,4 0,3 Ukrajna ,1 0,1 0,1 Szerbia ,1 0,1 0,1 Németország ,1 0,1 0,1 Szlovákia ,0 0,1 0,0 Oroszország ,0 0,0 0,0 Lengyelország ,0 0,0 0,0 Horvátország ,0 0,0 0,0 Ausztria ,0 0,0 0,0 Egyéb európai ország ,1 0,1 0,1 Együtt ,8 99,9 99,9 Ebből: EU-tagországok ,6 99,6 99,6 Afrika ,0 0,0 0,0 Amerika Egyesült Államok ,0 0,0 0,0 Egyéb amerikai ország ,0 0,0 0,0 Együtt ,0 0,0 0,0 Ázsia Kína ,0 0,0 0,0 Vietnám ,0 0,0 0,0 Egyéb ázsiai ország ,1 0,0 0,0 Együtt ,1 0,1 0,1 Ausztrália és Óceánia ,0 0,0 0,0 Hontalan ,0 0,0 0, ,0 100,0 100, Európa Magyarország ,5 98,6 98,6 Románia ,4 0,4 0,4 Ukrajna ,1 0,1 0,1 Szerbia ,1 0,1 0,1 Németország ,2 0,2 0,2 Szlovákia ,1 0,1 0,1 Oroszország ,0 0,0 0,0 Lengyelország ,0 0,0 0,0 Horvátország ,0 0,0 0,0 Ausztria ,0 0,0 0,0 Egyéb európai ország ,2 0,2 0,2 Együtt ,6 99,7 99,7 Ebből: EU-tagországok ,4 99,4 99,4 Afrika ,0 0,0 0,0 Amerika Egyesült Államok ,0 0,0 0,0 Egyéb amerikai ország ,0 0,0 0,0 Együtt ,1 0,0 0,0 Ázsia Kína ,1 0,1 0,1 Vietnám ,0 0,0 0,0 Egyéb ázsiai ország ,1 0,1 0,1 Együtt ,2 0,2 0,2 Ausztrália és Óceánia ,0 0,0 0,0 Hontalan ,0 0,0 0, ,0 100,0 100,0 3. Országos adatok 53

54 1.1.3 Családi állapot, termékenység A 15 éves és idősebb népesség családi állapot és korcsoport szerint Korcsoport, éves Nőtlen, Hajadon Házas Özvegy Elvált Nőtlen, Hajadon Házas Özvegy Elvált megoszlás, százalék ,3 67,8 9,9 2,0 100, ,7 66,7 9,5 3,0 100, ,7 67,4 10,2 4,7 100, ,0 3,9 0,0 0,1 100, ,9 39,3 0,1 1,8 100, ,4 69,9 0,3 6,4 100, ,0 76,7 0,8 9,5 100, ,9 77,9 1,4 11,8 100, ,4 78,3 2,7 12,7 100, ,3 78,2 4,6 11,9 100, ,5 77,3 8,1 10,1 100, ,7 75,0 12,6 8,7 100, ,9 69,6 19,8 6,8 100, ,0 61,1 29,5 5,4 100, ,2 50,9 40,4 4,4 100, ,7 39,4 52,5 3,4 100, ,1 26,9 65,5 2,5 100, ,5 14,6 77,9 2,0 100, ,3 61,2 11,2 7,4 100, ,1 0,9 0,0 0,0 100, ,2 14,0 0,0 0,8 100, ,1 44,2 0,2 4,5 100, ,8 65,0 0,6 9,6 100, ,8 70,7 1,4 13,2 100, ,6 71,2 2,8 15,4 100, ,8 71,2 4,7 16,2 100, ,7 71,4 7,9 14,9 100, ,5 70,3 12,6 12,5 100, ,2 66,1 20,1 9,6 100, ,5 60,2 28,7 7,7 100, ,7 50,9 39,2 6,3 100, ,1 39,0 52,0 5,0 100, ,2 28,6 63,1 4,1 100, ,4 17,5 73,7 3,4 100, ,2 52,3 11,6 8,9 100, ,6 0,3 0,0 0,0 100, ,2 3,5 0,0 0,3 100, ,2 19,8 0,1 1,9 100, ,2 42,2 0,2 6,4 100, ,0 53,7 0,6 12,8 100, ,5 59,0 1,5 19,0 100, ,8 61,4 3,2 21,5 100, ,0 62,6 6,3 21,1 100, ,2 63,1 10,2 19,5 100, ,0 62,6 16,2 16,2 100, ,8 59,3 24,1 12,8 100, ,4 51,2 36,0 9,4 100, ,7 41,0 49,0 7,2 100, ,8 29,6 61,7 5,8 100, ,3 16,6 75,4 4,6 100, ,6 44,4 11,5 11,6 100,0 54 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

55 A 15 éves és idősebb férfiak családi állapot és korcsoport szerint Korcsoport, éves Nőtlen Házas Özvegy Elvált Nőtlen Házas Özvegy Elvált megoszlás, százalék ,7 71,5 3,4 1,4 100, ,6 69,9 3,2 2,2 100, ,0 70,8 3,5 3,7 100, ,9 1,1 0,0 0,0 100, ,7 25,5 0,0 0,8 100, ,7 62,5 0,1 4,7 100, ,8 73,1 0,2 7,9 100, ,5 76,6 0,5 10,4 100, ,3 79,3 0,9 11,5 100, ,8 80,6 1,5 11,0 100, ,8 82,3 2,6 9,4 100, ,2 84,2 4,0 7,6 100, ,6 83,8 7,0 5,5 100, ,2 82,1 10,5 4,2 100, ,0 78,3 15,4 3,4 100, ,2 70,2 23,9 2,7 100, ,4 57,9 36,6 2,1 100, ,3 40,1 55,2 1,4 100, ,1 64,6 3,9 6,4 100, ,8 0,2 0,0 0,0 100, ,7 7,9 0,0 0,4 100, ,9 36,0 0,0 3,0 100, ,0 60,3 0,1 7,5 100, ,5 68,1 0,4 11,1 100, ,4 70,3 0,9 13,4 100, ,9 72,7 1,8 14,6 100, ,4 75,9 2,8 13,9 100, ,5 78,7 4,2 11,6 100, ,1 79,4 6,6 8,8 100, ,8 79,8 9,9 6,5 100, ,5 76,7 15,0 4,8 100, ,4 70,2 22,7 3,6 100, ,9 63,1 31,2 2,8 100, ,4 46,5 46,5 2,6 100, ,9 55,6 3,8 7,7 100, ,9 0,1 0,0 0,0 100, ,1 1,8 0,0 0,1 100, ,0 12,9 0,0 1,1 100, ,5 36,0 0,1 4,5 100, ,3 50,4 0,2 10,1 100, ,9 57,5 0,5 16,2 100, ,7 60,9 1,1 19,4 100, ,4 63,6 2,4 19,7 100, ,0 67,7 4,1 18,3 100, ,4 72,2 6,3 15,1 100, ,4 75,0 8,9 11,7 100, ,9 74,6 13,2 8,3 100, ,9 71,7 19,5 5,8 100, ,4 64,1 29,2 4,2 100, ,6 48,1 46,3 3,0 100, ,8 47,2 3,8 10,1 100,0 3. Országos adatok 55

56 A 15 éves és idősebb nők családi állapot és korcsoport szerint Korcsoport, éves Hajadon Házas Özvegy Elvált Hajadon Házas Özvegy Elvált megoszlás, százalék ,3 64,4 15,7 2,6 100, ,2 63,8 15,3 3,8 100, ,8 64,3 16,3 5,6 100, ,9 6,9 0,0 0,1 100, ,4 53,7 0,2 2,7 100, ,9 77,5 0,6 8,1 100, ,1 80,4 1,3 11,2 100, ,4 79,1 2,3 13,2 100, ,5 77,4 4,3 13,8 100, ,8 75,9 7,5 12,7 100, ,5 72,9 12,8 10,8 100, ,3 67,0 20,0 9,6 100, ,0 58,2 30,0 7,7 100, ,5 46,1 43,2 6,2 100, ,1 32,9 56,9 5,1 100, ,5 21,3 69,3 3,8 100, ,0 11,3 80,0 2,8 100, ,4 4,4 87,0 2,2 100, ,9 58,1 17,8 8,2 100, ,4 1,5 0,0 0,0 100, ,3 20,3 0,0 1,3 100, ,0 52,7 0,3 6,0 100, ,4 69,8 1,0 11,8 100, ,2 73,2 2,3 15,3 100, ,1 72,1 4,5 17,3 100, ,9 69,8 7,5 17,8 100, ,2 67,4 12,5 15,9 100, ,7 63,3 19,8 13,3 100, ,5 56,1 30,2 10,3 100, ,2 46,4 41,9 8,5 100, ,8 34,6 54,4 7,2 100, ,4 22,2 67,7 5,7 100, ,7 12,3 78,3 4,7 100, ,9 5,9 84,6 3,7 100, ,1 49,4 18,5 10,0 100, ,4 0,6 0,0 0,0 100, ,2 5,4 0,0 0,4 100, ,3 26,8 0,1 2,8 100, ,8 48,5 0,4 8,3 100, ,5 57,0 1,0 15,5 100, ,1 60,5 2,5 21,8 100, ,1 62,0 5,4 23,5 100, ,0 61,6 9,9 22,5 100, ,7 59,1 15,6 20,6 100, ,9 54,7 24,3 17,0 100, ,4 47,7 35,3 13,6 100, ,0 36,7 50,3 10,0 100, ,6 24,5 64,9 8,0 100, ,9 13,9 76,6 6,6 100, ,6 5,4 85,8 5,2 100, ,0 41,9 18,2 12,8 100,0 56 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

57 A 15 éves és idősebb nők korcsoport és az élve született gyermekek száma szerint Korcsoport, éves élveszületett gyermekkel Összes élve született gyermek Száz nőre jutó élve született gyermek Országos adatok 57

58 1.1.4 Iskolázottság, nyelvtudás A népesség iskolai végzettség és korcsoport szerint Korcsoport, éves a megfelelő korú népesség százalékában Általános iskola első évfolyamát sem végezte el ,9 1,3 1,1 1,7 0,9 0, ,3 0,7 0,8 1,2 0,8 0, ,4 0,6 0,7 0,6 0,6 0, ,9 0,8 0,6 0,7 0,4 0, ,9 1,0 0,5 0,8 0,5 0, ,6 1,5 0,6 0,7 0,5 0, ,5 1,5 0,8 0,7 0,6 0, ,8 1,3 1,1 0,8 0,7 0, ,4 1,2 1,1 1,0 0,6 0, ,1 1,4 0,9 1,4 0,6 0, ,1 2,9 0,9 1,4 0,8 0, ,8 4,4 1,1 1,3 1,0 0, ,6 3,6 2,1 1,2 1,0 0, ,2 4,3 3,3 1,6 0,8 0, ,9 6,6 3,2 4,1 1,2 1, ,2 1,9 1,1 1,2 0,7 0,6 Legalább általános iskola 8. évfolyam ,3 90,4 93,6 94,0 93,7 96, ,9 90,9 95,1 96,8 97,9 98, ,8 81,9 95,7 96,5 97,9 98, ,0 69,7 94,0 96,3 97,8 98, ,5 57,5 87,9 96,4 97,5 98, ,9 46,6 77,5 95,2 97,0 98, ,0 34,7 65,3 90,6 97,4 98, ,7 31,5 49,7 81,2 96,7 97, ,2 22,0 36,2 67,5 93,7 98, ,0 17,6 32,3 50,3 86,7 97, ,6 16,5 22,9 36,7 73,7 95, ,6 15,4 18,5 33,2 60,8 90, ,8 14,1 17,3 23,0 40,5 70, ,8 51,3 66,1 78,1 88,8 95,1 Legalább érettségi ,0 23,4 30,5 30,4 37,6 40, ,3 31,4 36,2 40,2 50,9 68, ,1 25,8 37,0 40,7 45,0 66, ,9 21,3 39,1 38,9 44,9 60, ,2 16,9 31,3 39,7 44,6 53, ,4 15,3 24,3 40,6 42,2 51, ,8 12,2 19,1 32,4 42,5 49, ,2 11,1 16,8 24,7 44,5 46, ,8 7,4 13,2 19,4 38,4 45, ,5 5,5 11,9 16,7 29,3 47, ,9 5,9 8,1 13,0 22,8 42, ,7 5,5 6,0 12,0 19,9 32, ,9 5,0 6,1 7,7 14,3 23, ,8 15,5 23,4 29,2 38,2 49,0 Egyetem, főiskola stb. oklevéllel ,4 7,4 9,8 13,4 14,8 28, ,7 5,4 10,7 13,2 15,3 28, ,9 5,9 10,0 13,2 16,1 23, ,1 5,1 6,8 13,8 14,9 20, ,4 3,9 6,8 12,4 14,4 19, ,1 3,8 5,7 8,8 14,3 17, ,1 2,8 4,2 8,2 13,9 16, ,0 2,3 3,9 7,0 9,5 15, ,9 2,2 2,8 5,3 8,5 16, ,8 2,1 2,2 5,3 7,5 11, ,5 2,0 2,0 3,6 5,1 9, ,7 4,2 6,5 10,1 12,6 19,0 58 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

59 A népesség nyelvismeret és nemek szerint A beszélt nyelv összesen ebből: anyanyelvén kívül beszéli összesen ebből: anyanyelvén kívül beszéli összesen ebből: anyanyelvén kívül beszéli összesen ebből: anyanyelvén kívül beszéli Férfi Magyar Angol Arab Cigány (romani, beás) Eszperantó Francia Holland Horvát Japán Kínai Latin Lengyel Német Olasz Orosz Román Spanyol Szerb Szlovák Ukrán Népesség Nő Magyar Angol Arab Cigány (romani, beás) Eszperantó Francia Holland Horvát Japán Kínai Latin Lengyel Német Olasz Orosz Román Spanyol Szerb Szlovák Ukrán Népesség Országos adatok 59

60 A népesség nyelvismeret és nemek szerint (folytatás) A beszélt nyelv összesen ebből: anyanyelvén kívül beszéli összesen ebből: anyanyelvén kívül beszéli összesen ebből: anyanyelvén kívül beszéli összesen ebből: anyanyelvén kívül beszéli Magyar Angol Arab Cigány (romani, beás) Eszperantó Francia Holland Horvát Japán Kínai Latin Lengyel Német Olasz Orosz Román Spanyol Szerb Szlovák Ukrán Népesség Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

61 1.1.5 Gazdasági aktivitás A népesség gazdasági aktivitás és nemek szerint Gazdasági aktivitás Férfi Foglalkoztatott Munkanélküli Inaktív kereső Eltartott Együtt Nő Foglalkoztatott Munkanélküli Inaktív kereső Eltartott Együtt Foglalkoztatott Munkanélküli Inaktív kereső Eltartott Megoszlás, százalék Férfi Foglalkoztatott 67,0 65,4 63,9 58,6 55,3 50,4 41,3 44,5 Munkanélküli ,7 5,3 6,5 Inaktív kereső 2,6 2,9 4,6 12,5 16,8 19,9 25,5 22,7 Eltartott 30,4 31,7 31,5 28,9 27,9 27,9 28,0 26,4 Együtt 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 Nő Foglalkoztatott 24,1 24,9 32,8 38,6 39,9 37,4 31,6 35,3 Munkanélküli ,8 3,0 5,1 Inaktív kereső 1,9 2,6 4,2 14,5 24,1 30,9 38,7 36,0 Eltartott 74,1 72,4 63,0 46,9 36,0 31,0 26,7 23,6 Együtt 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 Foglalkoztatott 45,1 44,4 47,8 48,3 47,3 43,6 36,2 39,7 Munkanélküli ,2 4,1 5,7 Inaktív kereső 2,2 2,8 4,4 13,5 20,6 25,6 32,4 29,7 Eltartott 52,7 52,9 47,8 38,2 32,1 29,5 27,3 24,9 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 3. Országos adatok 61

62 A népesség nemek, korcsoport és gazdasági aktivitás szerint Korcsoport, éves férfi nő összesen férfi nő összesen férfi nő összesen Foglalkoztatott Együtt Munkanélküli Együtt Inaktív kereső Együtt Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

63 A népesség nemek, korcsoport és gazdasági aktivitás szerint (folytatás) Korcsoport, éves férfi nő összesen férfi nő összesen férfi nő összesen Eltartott Együtt Országos adatok 63

64 1.1.6 Nemzetiség, anyanyelv A népesség anyanyelv, nemzetiség és nemek szerint Anyanyelv Anyanyelv, nemzetiség Férfi Magyar Hazai nemzetiségek Bolgár Cigány (romani, beás) Görög Horvát Lengyel Német Örmény Román Ruszin Szerb Szlovák Szlovén Ukrán Hazai nemzetiségek együtt Arab Kínai Orosz Vietnami Egyéb Nem kívánt válaszolni, nincs válasz Népesség Nő Magyar Hazai nemzetiségek Bolgár Cigány (romani, beás) Görög Horvát Lengyel Német Örmény Román Ruszin Szerb Szlovák Szlovén Ukrán Hazai nemzetiségek együtt Arab Kínai Orosz Vietnami Egyéb Nem kívánt válaszolni, nincs válasz Népesség Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

65 A népesség anyanyelv, nemzetiség és nemek szerint (folytatás) Anyanyelv Anyanyelv, nemzetiség Magyar Hazai nemzetiségek Bolgár Cigány (romani, beás) Görög Horvát Lengyel Német Örmény Román Ruszin Szerb Szlovák Szlovén Ukrán Hazai nemzetiségek együtt Arab Kínai Orosz Vietnami Egyéb Nem kívánt válaszolni, nincs válasz Népesség A népesség anyanyelv, nemzetiség és nemek szerint (folytatás) Nemzetiség Anyanyelv, nemzetiség Férfi Magyar Hazai nemzetiségek Bolgár Cigány (romani, beás) Görög Horvát Lengyel Német Örmény Román Ruszin Szerb Szlovák Szlovén Ukrán Hazai nemzetiségek együtt Arab Kínai Orosz Vietnami Egyéb Nem kívánt válaszolni, nincs válasz Népesség Országos adatok 65

66 A népesség anyanyelv, nemzetiség és nemek szerint (folytatás) Nemzetiség Anyanyelv, nemzetiség Nő Magyar Hazai nemzetiségek Bolgár Cigány (romani, beás) Görög Horvát Lengyel Német Örmény Román Ruszin Szerb Szlovák Szlovén Ukrán Hazai nemzetiségek együtt Arab Kínai Orosz Vietnami Egyéb Nem kívánt válaszolni, nincs válasz Népesség Magyar Hazai nemzetiségek Bolgár Cigány (romani, beás) Görög Horvát Lengyel Német Örmény Román Ruszin Szerb Szlovák Szlovén Ukrán Hazai nemzetiségek együtt Arab Kínai Orosz Vietnami Egyéb Nem kívánt válaszolni, nincs válasz Népesség Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

67 A népesség nemzetiség, anyanyelv, családi, baráti közösségben használt nyelv és kulturális kötődés szerint Nemzetiség, nyelv Nemzetiség Anyanyelv Családi, baráti közösségben használt nyelv Kulturális kötődés Nemzetiséghez tartozó 2001 Magyar Hazai nemzetiségek Bolgár Cigány (romani, beás) Görög Horvát Lengyel Német Örmény Román Ruszin Szerb Szlovák Szlovén Ukrán Hazai nemzetiségek együtt Arab Kínai Orosz Vietnami Egyéb Nem kívánt válaszolni, nincs válasz Népesség Magyar Hazai nemzetiségek Bolgár Cigány (romani, beás) Görög Horvát Lengyel Német Örmény Román Ruszin Szerb Szlovák Szlovén Ukrán Hazai nemzetiségek együtt Arab Kínai Orosz Vietnami Egyéb Nem kívánt válaszolni, nincs válasz Népesség Országos adatok 67

68 1.1.7 Vallás A népesség vallás, felekezet és nemek szerint Vallás Férfi Katolikus Ebből: római katolikus görög katolikus Ortodox keresztény Református Evangélikus Izraelita Más vallási közösséghez, felekezethez tartozó Vallási közösséghez, felekezethez nem tartozó Nem kívánt válaszolni, nincs válasz Nő Katolikus Ebből: római katolikus görög katolikus Ortodox keresztény Református Evangélikus Izraelita Más vallási közösséghez, felekezethez tartozó Vallási közösséghez, felekezethez nem tartozó Nem kívánt válaszolni, nincs válasz Katolikus Ebből: római katolikus görög katolikus Ortodox keresztény Református Evangélikus Izraelita Más vallási közösséghez, felekezethez tartozó Vallási közösséghez, felekezethez nem tartozó Nem kívánt válaszolni, nincs válasz Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

69 1.2 Háztartások, családok A háztartások száma és összetétele A háztartások főbb adatai Év Magánháztartások száma Magánháztartásban élő összesen Száz háztartásra jutó személy Száz háztartásra jutó foglalkoztatott Száz foglalkoztatottra jutó inaktív kereső és eltartott Intézeti háztartásban élők A háztartások és a háztartásban élők száma háztartás-összetétel szerint Háztartás-összetétel Háztartás Háztartásban élő Egy családból álló háztartás Házaspár és élettársi kapcsolat együtt Egy szülő gyermekkel Egy családból álló háztartás együtt Két családból álló háztartás Három és több családból álló háztartás Több családból álló háztartás együtt Családháztartás összesen Egyszemélyes háztartás Egyéb összetételű háztartás Nem családháztartás összesen Országos adatok 69

70 1.2.2 A háztartások mérete, korösszetétele A száz háztartásra jutó személyek száma háztartástípusonként Év házaspár és élettársi kapcsolat együtt Egy családból álló háztartás egy szülő gyermekkel együtt Több családból álló háztartás együtt ebből: két családból álló Családházta rtás összesen Nem családháztartás összesen ebből: egyedülálló A háztartások háztartás-összetétel, a háztartástagok száma, a háztartásban élők száma és a száz háztartásra jutó személyek száma szerint Száz Év, háztartás-összetétel háztartásra jutó személlyel személy 1980 Egy családból álló háztartás Házaspár és élettársi kapcsolat együtt Egy szülő gyermekkel Egy családból álló háztartás együtt Két családból álló háztartás Három és több családból álló háztartás Több családból álló háztartás együtt Családháztartás összesen Egyszemélyes háztartás Egyéb összetételű háztartás Nem családháztartás összesen Egy családból álló háztartás Házaspár és élettársi kapcsolat együtt Egy szülő gyermekkel Egy családból álló háztartás együtt Két családból álló háztartás Három és több családból álló háztartás Több családból álló háztartás együtt Családháztartás összesen Egyszemélyes háztartás Egyéb összetételű háztartás Nem családháztartás összesen Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

71 A háztartások háztartás-összetétel, a háztartástagok száma, a háztartásban élők száma és a száz háztartásra jutó személyek száma szerint (folytatás) Száz Év, háztartás-összetétel háztartásra jutó személlyel személy 2001 Egy családból álló háztartás Házaspár és élettársi kapcsolat együtt Egy szülő gyermekkel Egy családból álló háztartás együtt Két családból álló háztartás Három és több családból álló háztartás Több családból álló háztartás együtt Családháztartás összesen Egyszemélyes háztartás Egyéb összetételű háztartás Nem családháztartás összesen Egy családból álló háztartás Házaspár Élettársi kapcsolat Házaspár és élettársi kapcsolat együtt Egy szülő gyermekkel Egy családból álló háztartás együtt Két családból álló háztartás Három és több családból álló háztartás Több családból álló háztartás együtt Családháztartás összesen Egyszemélyes háztartás Egyéb összetételű háztartás Nem családháztartás összesen Országos adatok 71

72 Az egyedülállók családi állapot, főbb korcsoport és nemek szerint Év, korcsoport, éves Férfi nőtlen házas özvegy elvált hajadon házas özvegy elvált összesen családi állapotú családi állapotú Nő összesen Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

73 1.2.3 A családok száma és összetétele A családok és a családban élők családösszetétel, valamint átlagos családnagyság szerint Év gyermekkel Házaspár és élettársi kapcsolat gyermek nélkül együtt Ebből: élettársi kapcsolat Apa gyermekkel Anya Egy szülő gyermekkel együtt Családok száma Megoszlás, százalék ,8 30,8 86,6.. 1,2 12,2 13,4 100, ,1 33,7 89,8.. 1,3 8,9 10,2 100, ,5 35,2 88,7.. 1,9 9,4 11,3 100, ,2 34,3 84,5 4,3 3,1 12,5 15,5 100, ,7 33,9 83,5 9,5 2,0 14,4 16,5 100, ,7 34,5 80,2 14,9 2,6 17,1 19,8 100,0 Családban élő összesen Száz családra jutó családtag Országos adatok 73

74 1.2.4 A családok mérete, a gyermekek száma A családok családösszetétel és a gyermekek száma szerint Év, gyermekek száma Házaspár Élettársi kapcsolat Házaspár és élettársi kapcsolat együtt Apa gyermekkel Anya Egy szülő gyermekkel együtt 1980 Gyermekek száma nincs gyermek Családban élő gyermek Száz családra jutó gyermek Száz gyermekes családra jutó gyermek Gyermekek száma nincs gyermek Családban élő gyermek Száz családra jutó gyermek Száz gyermekes családra jutó gyermek Gyermekek száma nincs gyermek Családban élő gyermek Száz családra jutó gyermek Száz gyermekes családra jutó gyermek Gyermekek száma nincs gyermek Családban élő gyermek Száz családra jutó gyermek Száz gyermekes családra jutó gyermek Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

75 1.3 Lakásállomány A lakások száma A lakóegységek rendeltetése, lakók, laksűrűség Év Lakás Lakók b) Lakott egyéb Lakóegység lakott nem lakott együtt c) lakóegység összesen a) egyéb lakásban lakóegységben Száz lakott lakásra jutó lakó a) Az évi lakóegység- és lakásadatok a nem lakott üdülőegységek számát is tartalmazzák. b) Az 1949.évi adatok a jelenlevő népességre, az évi adatok a lakónépességre vonatkoznak. c) A jelenlegi lakásfogalom szerint az évi lakásállomány Országos adatok 75

76 1.3.2 A lakások tulajdon és használati mód szerint A lakott lakások tulajdonjelleg és használati jogcím szerint Használati jogcím Magánszemély tulajdona lakásos épületben együtt Települési önkormányzat tulajdona Más intézmény, szervezet tulajdona 1990 Tulajdonosi Bérleti Más jogcímű Tulajdonosi Bérleti Más jogcímű Tulajdonosi Bérleti Más jogcímű Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

77 1.3.3 A lakások mérete: alapterület, szobaszám A lakott lakások szobaszám, laksűrűség és településtípus szerint Száz lakott lakásra jutó lakó Településtípus szobás összesen szobás lakásban 1980 Főváros Megyeszékhelyek Többi város Községek, nagyközségek Főváros Megyeszékhelyek Többi város Községek, nagyközségek Főváros Megyeszékhelyek Többi város Községek, nagyközségek Főváros Megyeszékhelyek Többi város Községek, nagyközségek Országos adatok 77

78 A lakott lakások szobaszám, konyhával való ellátottság és a lakók száma szerint Lakószám, személy konyhával 1 szobás 2 szobás 3 és több szobás konyha nélkül együtt konyhával konyha nélkül együtt konyhával konyha nélkül együtt Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

79 1.3.4 A lakások felszereltsége, komfortossága A lakott lakások felszereltség és szobaszám szerint Szobaszám Hálózati Házi Meleg Vízöblítéses Köz- Házi vízvezetékkel folyóvízzel WC-vel csatornával ellátott lakás Összes lakás A lakott lakások fűtési mód és szobaszám szerint Szobaszám távfűtés (távvezetékkel hőközpontból) Központos fűtés egy vagy több lakást fűtő (központi, cirko-) kazánnal, más eszközzel együtt Egyedi helyiségfűtés Országos adatok 79

80 A lakott lakások komfortosság és szobaszám szerint Szobaszám Összkomfortos Komfortos Félkomfortos Komfort nélküli Szükség- és egyéb lakás Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

81 1.3.5 A lakások és lakóik, laksűrűség A lakott lakások a lakók korösszetétele és száma szerint Lakószám, személy Csak Fiatal- és Fiatal- Középközépfiatal- közép- idős- és időskorú személlyel Fiatal-, közép- Összes lakás Országos adatok 81

82 1.3.6 Az épületek, lakóházak száma, jellemzői A lakóházak a lakók száma, valamint lakásszám és magasság szerint Lakásszám, magasság (földszint, emelet) lakóval Lakó összesen Száz lakóházra jutó lakó Ebből: földszintes emeletes Ebből: földszintes emeletes Ebből: földszintes emeletes Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

83 3. Régiónkénti adatok

84 3.1 A népesség száma és jellemzői A népesség száma, népsűrűség A népesség nemek és korév szerint, a nemek aránya, 2011 Korév, korcsoport, Férfi Nő Ezer férfira jutó nő éves Közép-Magyarország Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

85 A népesség nemek és korév szerint, a nemek aránya, 2011 (folytatás) Korév, korcsoport, Férfi Nő Ezer férfira jutó nő éves Közép-Magyarország Országos adatok 85

86 A népesség nemek és korév szerint, a nemek aránya, 2011 (folytatás) Korév, korcsoport, Férfi Nő Ezer férfira jutó nő éves Közép-Dunántúl Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

87 A népesség nemek és korév szerint, a nemek aránya, 2011 (folytatás) Korév, korcsoport, Férfi Nő Ezer férfira jutó nő éves Közép-Dunántúl Országos adatok 87

88 A népesség nemek és korév szerint, a nemek aránya, 2011 (folytatás) Korév, korcsoport, Férfi Nő Ezer férfira jutó nő éves Nyugat-Dunántúl Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

89 A népesség nemek és korév szerint, a nemek aránya, 2011 (folytatás) Korév, korcsoport, Férfi Nő Ezer férfira jutó nő éves Nyugat-Dunántúl Országos adatok 89

90 A népesség nemek és korév szerint, a nemek aránya, 2011 (folytatás) Korév, korcsoport, Férfi Nő Ezer férfira jutó nő éves Dél-Dunántúl Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

91 A népesség nemek és korév szerint, a nemek aránya, 2011 (folytatás) Korév, korcsoport, Férfi Nő Ezer férfira jutó nő éves Dél-Dunántúl Országos adatok 91

92 A népesség nemek és korév szerint, a nemek aránya, 2011 (folytatás) Korév, korcsoport, Férfi Nő Ezer férfira jutó nő éves Észak-Magyarország Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

93 A népesség nemek és korév szerint, a nemek aránya, 2011 (folytatás) Korév, korcsoport, Férfi Nő Ezer férfira jutó nő éves Észak-Magyarország Országos adatok 93

94 A népesség nemek és korév szerint, a nemek aránya, 2011 (folytatás) Korév, korcsoport, éves Férfi Nő Ezer férfira jutó nő Észak-Alföld Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

95 A népesség nemek és korév szerint, a nemek aránya, 2011 (folytatás) Korév, korcsoport, éves Férfi Nő Ezer férfira jutó nő Észak-Alföld Országos adatok 95

96 A népesség nemek és korév szerint, a nemek aránya, 2011 (folytatás) Korév, korcsoport, éves Férfi Nő Ezer férfira jutó nő Dél-Alföld Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

97 A népesség nemek és korév szerint, a nemek aránya, 2011 (folytatás) Korév, korcsoport, éves Férfi Nő Ezer férfira jutó nő Dél-Alföld Országos adatok 97

98 3.1.2 Kor és nemek szerinti megoszlás, előző lakóhelyek, állampolgárság A népesség az előző lakóhely, korcsoport és nemek szerint, 2011 Korcsoport, éves azonos településen volt összesen ebből: születése óta azonos lakcímen lakik Előző lakóhelye más településen volt külföldön volt ismeretlen helyen volt Közép-Magyarország Férfi Együtt Nő Együtt Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

99 A népesség az előző lakóhely, korcsoport és nemek szerint, 2011 (folytatás) Korcsoport, éves azonos településen volt összesen ebből: születése óta azonos lakcímen lakik Előző lakóhelye más településen volt külföldön volt ismeretlen helyen volt Közép-Dunántúl Férfi Együtt Nő Együtt Országos adatok 99

100 A népesség az előző lakóhely, korcsoport és nemek szerint, 2011 (folytatás) Korcsoport, éves azonos településen volt összesen ebből: születése óta azonos lakcímen lakik Előző lakóhelye más településen volt külföldön volt ismeretlen helyen volt Nyugat-Dunántúl Férfi Együtt Nő Együtt Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

101 A népesség az előző lakóhely, korcsoport és nemek szerint, 2011 (folytatás) Korcsoport, éves azonos településen volt összesen ebből: születése óta azonos lakcímen lakik Előző lakóhelye más településen volt külföldön volt ismeretlen helyen volt Dél-Dunántúl Férfi Együtt Nő Együtt Országos adatok 101

102 A népesség az előző lakóhely, korcsoport és nemek szerint, 2011 (folytatás) Korcsoport, éves azonos településen volt összesen ebből: születése óta azonos lakcímen lakik Előző lakóhelye más településen volt külföldön volt ismeretlen helyen volt Észak-Magyarország Férfi Együtt Nő Együtt Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

103 A népesség az előző lakóhely, korcsoport és nemek szerint, 2011 (folytatás) Korcsoport, éves azonos településen volt összesen ebből: születése óta azonos lakcímen lakik Előző lakóhelye más településen volt külföldön volt ismeretlen helyen volt Észak-Alföld Férfi Együtt Nő Együtt Országos adatok 103

104 A népesség az előző lakóhely, korcsoport és nemek szerint, 2011 (folytatás) Korcsoport, éves azonos településen volt összesen ebből: születése óta azonos lakcímen lakik Előző lakóhelye más településen volt külföldön volt ismeretlen helyen volt Dél-Alföld Férfi Együtt Nő Együtt Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

105 A népesség születési hely, korcsoport és nemek szerint, 2011 Korcsoport, éves azonos településen volt összesen ebből: születése óta azonos lakcímen lakik Születési helye más településen volt külföldön volt ismeretlen helyen volt Közép-Magyarország Férfi Együtt Nő Együtt Országos adatok 105

106 A népesség születési hely, korcsoport és nemek szerint, 2011 (folytatás) Korcsoport, éves azonos településen volt összesen ebből: születése óta azonos lakcímen lakik Születési helye más településen volt külföldön volt ismeretlen helyen volt Közép-Dunántúl Férfi Együtt Nő Együtt Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

107 A népesség születési hely, korcsoport és nemek szerint, 2011 (folytatás) Korcsoport, éves azonos településen volt összesen ebből: születése óta azonos lakcímen lakik Születési helye más településen volt külföldön volt ismeretlen helyen volt Nyugat-Dunántúl Férfi Együtt Nő Együtt Országos adatok 107

108 A népesség születési hely, korcsoport és nemek szerint, 2011 (folytatás) Korcsoport, éves azonos településen volt összesen ebből: születése óta azonos lakcímen lakik Születési helye más településen volt külföldön volt ismeretlen helyen volt Dél-Dunántúl Férfi Együtt Nő Együtt Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

109 A népesség születési hely, korcsoport és nemek szerint, 2011 (folytatás) Korcsoport, éves azonos településen volt összesen ebből: születése óta azonos lakcímen lakik Születési helye más településen volt külföldön volt ismeretlen helyen volt Észak-Magyarország Férfi Együtt Nő Együtt Országos adatok 109

110 A népesség születési hely, korcsoport és nemek szerint, 2011 (folytatás) Korcsoport, éves azonos településen volt összesen ebből: születése óta azonos lakcímen lakik Születési helye más településen volt külföldön volt ismeretlen helyen volt Észak-Alföld Férfi Együtt Nő Együtt Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

111 A népesség születési hely, korcsoport és nemek szerint, 2011 (folytatás) Korcsoport, éves azonos településen volt összesen ebből: születése óta azonos lakcímen lakik Születési helye más településen volt külföldön volt ismeretlen helyen volt Dél-Alföld Férfi Együtt Nő Együtt Országos adatok 111

112 3.1.3 Családi állapot, termékenység A 15 éves és idősebb népesség családi állapot, korcsoport és nemek szerint, 2011 Korcsoport, éves Nőtlen, hajadon Házas Özvegy Elvált Közép-Magyarország Férfi Együtt Nő Együtt Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

113 A 15 éves és idősebb népesség családi állapot, korcsoport és nemek szerint, 2011 (folytatás) Korcsoport, éves Nőtlen, hajadon Házas Özvegy Elvált Közép-Dunántúl Férfi Együtt Nő Együtt Országos adatok 113

114 A 15 éves és idősebb népesség családi állapot, korcsoport és nemek szerint, 2011 (folytatás) Korcsoport, éves Nőtlen, hajadon Házas Özvegy Elvált Nyugat-Dunántúl Férfi Együtt Nő Együtt Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

115 A 15 éves és idősebb népesség családi állapot, korcsoport és nemek szerint, 2011 (folytatás) Korcsoport, éves Nőtlen, hajadon Házas Özvegy Elvált Dél-Dunántúl Férfi Együtt Nő Együtt Országos adatok 115

116 A 15 éves és idősebb népesség családi állapot, korcsoport és nemek szerint, 2011 (folytatás) Korcsoport, éves Nőtlen, hajadon Házas Özvegy Elvált Észak-Magyarország Férfi Együtt Nő Együtt Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

117 A 15 éves és idősebb népesség családi állapot, korcsoport és nemek szerint, 2011 (folytatás) Korcsoport, éves Nőtlen, hajadon Házas Özvegy Elvált Észak-Alföld Férfi Együtt Nő Együtt Országos adatok 117

118 A 15 éves és idősebb népesség családi állapot, korcsoport és nemek szerint, 2011 (folytatás) Korcsoport, éves Nőtlen, hajadon Házas Özvegy Elvált Dél-Alföld Férfi Együtt Nő Együtt Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

119 A 15 éves és idősebb élettársi kapcsolatban élő népesség családi állapot, korcsoport és nemek szerint, 2011 Korcsoport, éves Nőtlen, hajadon Házas Özvegy Elvált Közép-Magyarország Férfi Együtt Nő Együtt Országos adatok 119

120 A 15 éves és idősebb élettársi kapcsolatban élő népesség családi állapot, korcsoport és nemek szerint, 2011 (folytatás) Korcsoport, éves Nőtlen, hajadon Házas Özvegy Elvált Közép-Dunántúl Férfi Együtt Nő Együtt Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

121 A 15 éves és idősebb élettársi kapcsolatban élő népesség családi állapot, korcsoport és nemek szerint, 2011 (folytatás) Korcsoport, éves Nőtlen, hajadon Házas Özvegy Elvált Nyugat-Dunántúl Férfi Együtt Nő Együtt Országos adatok 121

122 A 15 éves és idősebb élettársi kapcsolatban élő népesség családi állapot, korcsoport és nemek szerint, 2011 (folytatás) Korcsoport, éves Nőtlen, hajadon Házas Özvegy Elvált Dél-Dunántúl Férfi Együtt Nő Együtt Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

123 A 15 éves és idősebb élettársi kapcsolatban élő népesség családi állapot, korcsoport és nemek szerint, 2011 (folytatás) Korcsoport, éves Nőtlen, hajadon Házas Özvegy Elvált Észak-Magyarország Férfi Együtt Nő Együtt Országos adatok 123

124 A 15 éves és idősebb élettársi kapcsolatban élő népesség családi állapot, korcsoport és nemek szerint, 2011 (folytatás) Korcsoport, éves Nőtlen, hajadon Házas Özvegy Elvált Észak-Alföld Férfi Együtt Nő Együtt Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

125 A 15 éves és idősebb élettársi kapcsolatban élő népesség családi állapot, korcsoport és nemek szerint, 2011 (folytatás) Korcsoport, éves Nőtlen, hajadon Házas Özvegy Elvált Dél-Alföld Férfi Együtt Nő Együtt Országos adatok 125

126 3.1.4 Iskolázottság, nyelvtudás A 7 éves és idősebb népesség iskolai végzettség, korcsoport és nemek szerint, 2011 Korcsoport, éves Az általános iskola első évfolyamát sem végezte el Legalább általános iskola 8. évfolyam Legalább érettségi Egyetem, főiskola stb. oklevéllel férfi nő összesen férfi nő összesen férfi nő összesen férfi nő összesen Közép-Magyarország Ebből: A megfelelő korúak százalékában ,3 19,5 21, ,9 0,9 0,9 7,4 9,2 8, ,3 0,2 0,3 96,3 97,6 96,9 18,4 22,7 20, ,3 0,2 0,3 99,0 99,3 99,1 74,1 84,2 79,1 9,0 15,9 12, ,4 0,3 0,3 99,0 99,3 99,2 73,1 83,9 78,6 30,2 45,1 37, ,4 0,3 0,3 99,2 99,3 99,2 67,5 80,6 74,2 33,3 45,1 39, ,3 0,3 0,3 99,3 99,4 99,3 59,9 76,0 68,0 29,6 38,4 34, ,3 0,3 0,3 99,2 99,2 99,2 56,5 72,8 64,7 26,0 31,7 28, ,3 0,4 0,4 99,1 98,9 99,0 55,7 70,2 63,2 25,6 31,3 28, ,4 0,4 0,4 99,0 98,7 98,8 53,8 66,5 60,6 25,3 28,5 27, ,3 0,3 0,3 99,2 99,0 99,0 52,7 63,8 58,8 24,6 24,3 24, ,2 0,3 0,3 99,0 98,8 98,9 55,6 62,8 59,7 26,9 21,2 23, ,3 0,3 0,3 98,6 97,5 97,9 56,9 56,8 56,8 29,7 20,4 24, ,2 0,5 0,4 97,0 93,8 95,0 51,7 45,0 47,6 26,6 14,6 19, ,4 0,8 0,6 94,3 84,7 88,1 50,9 35,5 40,9 29,5 11,9 18, ,4 0,7 0,6 92,1 78,2 82,7 54,8 29,6 37,8 34,3 10,5 18,2 85 0,5 0,9 0,8 87,2 65,9 71,4 52,0 22,9 30,5 31,9 7,7 14,0 1,1 0,9 1,0 90,5 90,1 90,3 52,4 58,9 55,9 22,8 24,2 23,6 Ebből: 10 0,4 0,4 0,4 93,5 92,5 93,0 54,2 60,5 57,6 23,5 24,9 24,3 15 0,3 0,4 0,3 98,4 96,3 97,3 57,2 63,3 60,5 24,9 26,0 25,5 18 0,3 0,4 0,3 98,5 96,3 97,3 59,5 65,3 62,6 25,8 26,9 26,4 25 0,3 0,4 0,4 98,5 96,0 97,1 58,7 64,2 61,7 28,4 28,5 28,4 126 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

127 A 7 éves és idősebb népesség iskolai végzettség, korcsoport és nemek szerint, 2011 (folytatás) Korcsoport, éves Az általános iskola első évfolyamát sem végezte el Legalább általános iskola 8. évfolyam Legalább érettségi Egyetem, főiskola stb. oklevéllel férfi nő összesen férfi nő összesen férfi nő összesen férfi nő összesen Közép-Dunántúl Ebből: A megfelelő korúak százalékában ,1 19,3 20, ,7 0,7 0,7 7,4 9,9 8, ,3 0,2 0,3 95,7 97,3 96,5 12,3 16,1 14, ,4 0,3 0,4 98,5 99,1 98,8 54,7 70,1 62,0 4,3 10,1 7, ,5 0,4 0,5 98,6 99,0 98,8 54,0 69,7 61,6 15,3 28,4 21, ,4 0,3 0,4 98,8 99,1 98,9 47,2 64,0 55,4 17,0 27,8 22, ,5 0,3 0,4 98,8 99,2 99,0 39,6 56,8 47,9 14,9 22,5 18, ,5 0,4 0,5 98,7 98,6 98,7 38,3 53,9 45,9 13,9 19,0 16, ,5 0,6 0,5 98,7 98,3 98,5 37,5 51,6 44,5 14,1 19,0 16, ,5 0,5 0,5 98,4 98,1 98,2 36,3 48,6 42,6 13,0 16,5 14, ,4 0,4 0,4 98,5 98,3 98,4 37,2 46,5 42,1 13,9 14,0 14, ,3 0,4 0,4 98,4 97,9 98,1 41,8 47,0 44,6 15,6 11,5 13, ,4 0,5 0,4 96,9 95,3 96,0 41,9 38,9 40,2 17,7 11,2 14, ,5 0,7 0,6 94,4 89,3 91,3 35,0 26,3 29,7 14,5 6,3 9, ,6 1,0 0,8 88,7 76,4 80,8 32,5 18,0 23,1 14,8 4,5 8, ,5 0,9 0,8 83,0 61,5 68,3 32,9 12,0 18,6 15,2 3,1 6,9 85 0,8 1,3 1,1 69,6 40,6 48,2 27,8 8,9 13,9 12,3 2,7 5,2 1,2 1,0 1,1 89,2 87,3 88,2 36,0 42,5 39,4 11,8 13,6 12,7 Ebből: 10 0,5 0,5 0,5 92,2 89,9 91,0 37,2 43,7 40,6 12,2 14,0 13,1 15 0,5 0,5 0,5 97,3 94,1 95,6 39,5 46,0 42,9 12,9 14,7 13,9 18 0,5 0,5 0,5 97,5 94,0 95,7 41,3 47,9 44,7 13,5 15,3 14,5 25 0,5 0,5 0,5 97,4 93,5 95,3 40,5 46,5 43,7 14,9 16,2 15,6 3. Országos adatok 127

128 A 7 éves és idősebb népesség iskolai végzettség, korcsoport és nemek szerint, 2011 (folytatás) Korcsoport, éves Az általános iskola első évfolyamát sem végezte el Legalább általános iskola 8. évfolyam Legalább érettségi Egyetem, főiskola stb. oklevéllel férfi nő összesen férfi nő összesen férfi nő összesen férfi nő összesen Nyugat-Dunántúl Ebből: A megfelelő korúak százalékában ,2 18,6 19, ,5 0,5 0,5 8,4 10,2 9, ,2 0,2 0,2 96,9 97,9 97,4 14,9 17,9 16, ,5 0,3 0,4 98,8 99,1 98,9 59,4 75,2 66,9 4,9 12,2 8, ,4 0,3 0,4 99,0 99,1 99,0 55,9 72,8 64,1 18,0 33,2 25, ,4 0,4 0,4 99,0 99,0 99,0 48,3 65,1 56,5 18,0 29,1 23, ,4 0,3 0,4 99,0 99,1 99,0 41,6 58,5 49,7 14,8 22,6 18, ,4 0,3 0,4 99,0 98,8 98,9 41,9 57,0 49,3 14,0 20,0 17, ,4 0,6 0,5 98,7 98,6 98,7 42,0 55,1 48,6 15,1 20,1 17, ,5 0,5 0,5 98,6 98,3 98,5 39,6 51,7 45,8 13,6 16,9 15, ,5 0,4 0,4 98,6 98,4 98,5 38,0 47,6 43,0 13,2 13,8 13, ,4 0,5 0,5 98,5 98,3 98,4 42,2 48,8 45,7 15,3 11,7 13, ,4 0,5 0,5 97,8 97,0 97,4 41,2 38,6 39,7 17,4 11,2 13, ,4 0,6 0,5 96,1 93,3 94,4 35,2 26,5 29,9 15,1 6,3 9, ,5 0,7 0,6 91,7 83,4 86,3 29,7 17,6 21,8 13,4 4,3 7, ,5 0,9 0,7 83,5 64,8 70,7 29,7 13,0 18,2 13,8 3,5 6,7 85 0,5 0,9 0,8 69,0 39,9 47,9 26,8 8,9 13,8 11,5 2,7 5,1 1,1 0,9 1,0 89,9 88,3 89,1 37,8 44,2 41,1 12,2 14,3 13,3 Ebből: 10 0,4 0,5 0,4 92,7 90,7 91,7 39,0 45,4 42,4 12,6 14,7 13,7 15 0,4 0,5 0,4 97,7 94,7 96,1 41,3 47,7 44,6 13,3 15,5 14,5 18 0,4 0,5 0,4 97,8 94,6 96,1 43,2 49,5 46,5 14,0 16,1 15,1 25 0,4 0,5 0,5 97,7 94,2 95,8 42,0 47,9 45,1 15,2 16,8 16,0 128 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

129 A 7 éves és idősebb népesség iskolai végzettség, korcsoport és nemek szerint, 2011 (folytatás) Korcsoport, éves Az általános iskola első évfolyamát sem végezte el Legalább általános iskola 8. évfolyam Legalább érettségi Egyetem, főiskola stb. oklevéllel férfi nő összesen férfi nő összesen férfi nő összesen férfi nő összesen Dél-Dunántúl Ebből: A megfelelő korúak százalékában ,9 20,3 21, ,7 0,7 0,7 7,2 9,2 8, ,3 0,3 0,3 95,3 96,6 95,9 12,6 17,2 14, ,4 0,3 0,4 98,4 98,7 98,6 55,7 70,4 62,9 4,7 10,2 7, ,5 0,4 0,5 98,4 98,3 98,3 53,0 68,1 60,4 16,2 29,8 22, ,5 0,4 0,4 98,2 98,1 98,2 45,0 61,4 53,2 16,6 28,1 22, ,5 0,4 0,5 98,1 97,9 98,0 36,7 54,2 45,4 13,7 21,8 17, ,5 0,5 0,5 98,1 97,6 97,9 35,6 51,3 43,5 12,7 19,3 16, ,6 0,8 0,7 97,8 96,6 97,2 35,3 49,1 42,3 12,7 18,8 15, ,6 0,8 0,7 97,4 95,9 96,6 34,0 45,1 39,7 11,9 16,3 14, ,5 0,8 0,7 97,8 96,5 97,1 33,9 43,2 38,8 12,5 13,7 13, ,6 1,0 0,8 97,4 96,0 96,6 39,0 44,0 41,7 14,4 11,5 12, ,8 1,2 1,0 95,8 93,7 94,6 38,8 35,2 36,7 16,6 11,2 13, ,9 1,5 1,3 93,5 88,5 90,4 33,9 24,1 27,9 14,3 6,1 9, ,9 1,6 1,4 87,2 74,2 78,7 28,6 15,4 20,0 13,6 4,1 7, ,9 1,6 1,4 81,5 59,2 66,0 29,8 10,4 16,4 14,4 3,0 6,5 85 1,2 2,1 1,9 69,2 39,2 46,9 27,0 8,0 12,8 11,8 2,5 4,9 1,3 1,3 1,3 88,2 85,7 86,9 33,8 39,8 37,0 11,1 13,2 12,2 Ebből: 10 0,6 0,8 0,7 91,2 88,1 89,6 34,9 40,9 38,1 11,4 13,6 12,6 15 0,6 0,8 0,7 96,5 92,3 94,3 37,2 43,1 40,3 12,2 14,3 13,3 18 0,6 0,8 0,7 96,7 92,2 94,3 39,0 44,8 42,1 12,8 14,9 13,9 25 0,6 0,9 0,8 96,4 91,5 93,8 37,7 43,0 40,6 14,0 15,7 14,9 3. Országos adatok 129

130 A 7 éves és idősebb népesség iskolai végzettség, korcsoport és nemek szerint, 2011 (folytatás) Korcsoport, éves Az általános iskola első évfolyamát sem végezte el Legalább általános iskola 8. évfolyam Legalább érettségi Egyetem, főiskola stb. oklevéllel férfi nő összesen férfi nő összesen férfi nő összesen férfi nő összesen Észak-Magyarország Ebből: A megfelelő korúak százalékában ,6 19,4 21, ,7 0,6 0,7 7,5 9,4 8, ,3 0,2 0,3 92,8 94,5 93,7 13,2 14,5 13, ,4 0,4 0,4 97,0 96,7 96,9 54,7 65,2 59,7 4,6 10,3 7, ,5 0,5 0,5 96,9 96,4 96,7 52,2 64,5 58,1 14,9 27,5 21, ,5 0,4 0,5 97,3 96,7 97,0 44,0 59,9 51,7 15,3 25,0 20, ,5 0,4 0,5 97,2 96,5 96,9 36,5 53,7 44,9 12,5 20,1 16, ,5 0,5 0,5 97,3 96,4 96,9 36,1 53,6 44,8 11,4 18,7 15, ,6 0,8 0,7 97,2 95,6 96,4 36,3 52,1 44,3 11,8 18,2 15, ,7 1,0 0,9 96,9 94,9 95,8 35,8 49,6 43,0 11,2 15,7 13, ,5 0,8 0,7 97,4 95,9 96,6 35,7 47,0 41,7 11,7 13,3 12, ,6 0,9 0,7 97,2 95,7 96,4 41,4 46,0 43,9 14,0 10,9 12, ,7 1,0 0,9 96,0 93,9 94,7 40,0 34,6 36,8 15,4 9,3 11, ,8 1,4 1,2 93,2 88,1 90,0 33,0 23,2 26,8 13,0 5,4 8, ,2 2,1 1,8 86,8 69,6 75,4 29,0 14,7 19,5 12,5 3,5 6, ,2 1,8 1,6 79,7 54,9 62,3 27,9 9,8 15,2 12,9 2,6 5,7 85 1,0 1,9 1,7 66,9 34,9 42,8 25,2 6,5 11,1 10,8 2,1 4,2 1,4 1,4 1,4 86,4 83,5 84,9 33,8 39,3 36,7 10,1 12,1 11,1 Ebből: 10 0,6 0,8 0,7 89,7 86,2 87,8 35,1 40,6 38,0 10,4 12,5 11,5 15 0,6 0,9 0,7 95,6 90,8 93,1 37,6 43,0 40,5 11,2 13,3 12,3 18 0,6 0,9 0,7 95,9 90,7 93,1 39,6 44,9 42,4 11,8 13,8 12,9 25 0,6 0,9 0,8 95,8 90,0 92,7 38,4 43,6 41,2 13,0 14,5 13,8 130 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

131 A 7 éves és idősebb népesség iskolai végzettség, korcsoport és nemek szerint, 2011 (folytatás) Korcsoport, éves Az általános iskola első évfolyamát sem végezte el Legalább általános iskola 8. évfolyam Legalább érettségi Egyetem, főiskola stb. oklevéllel férfi nő összesen férfi nő összesen férfi nő összesen férfi nő összesen Észak-Alföld Ebből: A megfelelő korúak százalékában ,0 20,5 21, ,7 0,6 0,7 7,9 9,3 8, ,4 0,3 0,4 94,3 96,1 95,2 13,6 17,4 15, ,7 0,5 0,6 97,2 97,4 97,3 56,2 69,7 62,8 5,1 12,0 8, ,8 0,6 0,7 97,2 97,0 97,1 52,3 66,5 59,3 17,1 31,6 24, ,7 0,6 0,6 97,1 96,9 97,0 43,7 59,3 51,4 16,6 27,8 22, ,6 0,5 0,5 97,4 97,4 97,4 35,6 52,9 44,1 13,2 21,3 17, ,6 0,7 0,6 97,7 97,1 97,4 33,8 51,5 42,6 11,7 18,6 15, ,7 0,9 0,8 97,6 96,7 97,1 33,4 49,1 41,3 11,7 18,0 14, ,8 1,0 0,9 97,0 95,7 96,3 30,6 45,7 38,4 10,3 15,4 12, ,6 0,9 0,7 97,2 96,3 96,7 30,9 43,2 37,4 11,0 13,3 12, ,6 1,1 0,9 96,5 95,4 95,9 34,8 41,5 38,5 13,0 11,1 11, ,0 1,3 1,2 93,2 90,1 91,4 33,1 31,7 32,3 14,1 10,4 12, ,1 1,6 1,4 87,6 79,7 82,7 27,6 21,7 23,9 12,0 6,2 8, ,5 2,3 2,0 77,5 57,8 64,6 23,5 14,3 17,5 10,9 4,0 6, ,4 1,8 1,7 71,0 48,7 55,5 23,7 10,5 14,6 11,2 3,4 5,8 85 1,5 2,6 2,3 58,8 33,0 40,0 19,8 7,2 10,6 9,0 2,4 4,2 1,5 1,6 1,5 85,7 82,7 84,1 31,5 39,0 35,4 10,0 13,1 11,6 Ebből: 10 0,7 0,9 0,8 89,0 85,5 87,1 32,7 40,3 36,7 10,4 13,6 12,1 15 0,7 0,9 0,8 95,0 90,3 92,5 35,1 42,8 39,2 11,1 14,4 12,9 18 0,7 1,0 0,9 95,2 90,1 92,5 37,1 44,9 41,2 11,8 15,1 13,5 25 0,7 1,0 0,9 94,9 89,2 91,8 35,3 42,8 39,3 12,9 15,9 14,5 3. Országos adatok 131

132 A 7 éves és idősebb népesség iskolai végzettség, korcsoport és nemek szerint, 2011 (folytatás) Korcsoport, éves Az általános iskola első évfolyamát sem végezte el Legalább általános iskola 8. évfolyam Legalább érettségi Egyetem, főiskola stb. oklevéllel férfi nő összesen férfi nő összesen férfi nő összesen férfi nő összesen Dél-Alföld Ebből: A megfelelő korúak százalékában ,7 18,8 20, ,6 0,5 0,5 8,5 10,2 9, ,3 0,2 0,2 96,6 97,8 97,2 14,7 19,1 16, ,5 0,4 0,4 98,4 98,8 98,6 58,2 73,8 65,8 5,3 11,5 8, ,6 0,5 0,5 98,1 98,5 98,3 54,6 70,3 62,2 17,8 31,8 24, ,5 0,4 0,4 98,3 98,6 98,5 46,7 63,7 55,0 18,0 29,0 23, ,5 0,4 0,5 98,5 98,7 98,6 38,6 56,9 47,6 14,0 23,4 18, ,5 0,4 0,5 98,5 98,4 98,5 38,2 54,9 46,5 13,1 20,4 16, ,5 0,5 0,5 98,6 98,0 98,3 36,9 51,9 44,5 13,1 19,3 16, ,6 0,6 0,6 98,2 97,7 98,0 34,4 48,2 41,6 12,1 16,6 14, ,4 0,5 0,5 98,4 97,8 98,1 32,6 43,7 38,5 11,8 13,3 12, ,4 0,5 0,5 97,6 97,3 97,4 35,9 43,1 39,9 13,1 10,9 11, ,5 0,6 0,6 95,4 93,6 94,4 34,6 34,3 34,4 14,5 10,4 12, ,7 0,9 0,9 90,9 84,9 87,2 28,6 23,3 25,3 11,8 6,4 8, ,9 1,4 1,2 82,0 68,1 73,0 25,0 16,4 19,4 11,7 4,3 6, ,8 1,2 1,0 77,0 60,9 66,0 25,5 11,1 15,6 12,2 3,6 6,3 85 1,2 1,8 1,7 59,8 39,3 45,0 20,9 7,4 11,1 9,6 2,5 4,4 1,2 1,1 1,2 88,1 85,8 86,9 33,9 41,1 37,7 10,9 13,6 12,3 Ebből: 10 0,5 0,6 0,6 91,1 88,3 89,6 35,1 42,2 38,9 11,3 14,0 12,7 15 0,5 0,6 0,6 96,3 92,4 94,2 37,3 44,5 41,1 12,0 14,7 13,5 18 0,5 0,6 0,6 96,3 92,2 94,1 39,1 46,3 42,9 12,6 15,3 14,1 25 0,5 0,7 0,6 96,0 91,5 93,6 37,5 44,2 41,1 13,8 16,1 15,0 132 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

133 A népesség nyelvismeret, korcsoport és nemek szerint, 2011 A beszélt nyelv Férfi Nő éves Közép-Magyarország Csak anyanyelvén beszél Más nyelven is beszél Anyanyelvi kérdésre nem válaszolt Ebből a beszélt nyelv: Magyar Angol Arab Cigány (romani, beás) Eszperantó Francia Holland Horvát Japán Kínai Latin Lengyel Német Olasz Orosz Román Spanyol Szerb Szlovák Ukrán Ebből 3. Országos adatok 133

134 A népesség nyelvismeret, korcsoport és nemek szerint, 2011 (folytatás) A beszélt nyelv Férfi Nő éves Közép-Dunántúl Csak anyanyelvén beszél Más nyelven is beszél Anyanyelvi kérdésre nem válaszolt Ebből a beszélt nyelv: Magyar Angol Arab Cigány (romani, beás) Eszperantó Francia Holland Horvát Japán Kínai Latin Lengyel Német Olasz Orosz Román Spanyol Szerb Szlovák Ukrán Ebből 134 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

135 A népesség nyelvismeret, korcsoport és nemek szerint, 2011 (folytatás) A beszélt nyelv Férfi Nő éves Nyugat-Dunántúl Csak anyanyelvén beszél Más nyelven is beszél Anyanyelvi kérdésre nem válaszolt Ebből a beszélt nyelv: Magyar Angol Arab Cigány (romani, beás) Eszperantó Francia Holland Horvát Japán Kínai Latin Lengyel Német Olasz Orosz Román Spanyol Szerb Szlovák Ukrán Ebből 3. Országos adatok 135

136 A népesség nyelvismeret, korcsoport és nemek szerint, 2011 (folytatás) A beszélt nyelv Férfi Nő éves Dél-Dunántúl Csak anyanyelvén beszél Más nyelven is beszél Anyanyelvi kérdésre nem válaszolt Ebből a beszélt nyelv: Magyar Angol Arab Cigány (romani, beás) Eszperantó Francia Holland Horvát Japán Kínai Latin Lengyel Német Olasz Orosz Román Spanyol Szerb Szlovák Ukrán Ebből 136 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

137 A népesség nyelvismeret, korcsoport és nemek szerint, 2011 (folytatás) A beszélt nyelv Férfi Nő éves Észak-Magyarország Csak anyanyelvén beszél Más nyelven is beszél Anyanyelvi kérdésre nem válaszolt Ebből a beszélt nyelv: Magyar Angol Arab Cigány (romani, beás) Eszperantó Francia Holland Horvát Japán Kínai Latin Lengyel Német Olasz Orosz Román Spanyol Szerb Szlovák Ukrán Ebből 3. Országos adatok 137

138 A népesség nyelvismeret, korcsoport és nemek szerint, 2011 (folytatás) A beszélt nyelv Férfi Nő éves Észak-Alföld Csak anyanyelvén beszél Más nyelven is beszél Anyanyelvi kérdésre nem válaszolt Ebből a beszélt nyelv: Magyar Angol Arab Cigány (romani, beás) Eszperantó Francia Holland Horvát Japán Kínai Latin Lengyel Német Olasz Orosz Román Spanyol Szerb Szlovák Ukrán Ebből 138 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

139 A népesség nyelvismeret, korcsoport és nemek szerint, 2011 (folytatás) A beszélt nyelv Férfi Nő éves Dél-Alföld Csak anyanyelvén beszél Más nyelven is beszél Anyanyelvi kérdésre nem válaszolt Ebből a beszélt nyelv: Magyar Angol Arab Cigány (romani, beás) Eszperantó Francia Holland Horvát Japán Kínai Latin Lengyel Német Olasz Orosz Román Spanyol Szerb Szlovák Ukrán Ebből 3. Országos adatok 139

140 3.1.5 Gazdasági aktivitás A népesség korcsoport, gazdasági aktivitás és nemek szerint, 2011 Gazdasági aktivitás éves Közép-Magyarország Férfi Gazdaságilag aktív népesség aktív kereső gyermekgondozási ellátás mellett dolgozó nyugdíj, járadék mellett dolgozó Foglalkoztatott együtt munkanélküli Gazdaságilag aktív népesség együtt Gazdaságilag nem aktív népesség gyermekgondozási ellátásban részesülő saját jogú öregségi nyugdíjas, járadékos rokkantsági nyugdíjas, baleseti járadékos hozzátartozói jogú nyugdíjas, járadékos egyéb inaktív kereső Inaktív kereső együtt nappali tagozatos tanuló egyéb eltartott Eltartott együtt Gazdaságilag nem aktív népesség együtt Nő Gazdaságilag aktív népesség aktív kereső gyermekgondozási ellátás mellett dolgozó nyugdíj, járadék mellett dolgozó Foglalkoztatott együtt munkanélküli Gazdaságilag aktív népesség együtt Gazdaságilag nem aktív népesség gyermekgondozási ellátásban részesülő saját jogú öregségi nyugdíjas, járadékos rokkantsági nyugdíjas, baleseti járadékos hozzátartozói jogú nyugdíjas, járadékos egyéb inaktív kereső Inaktív kereső együtt nappali tagozatos tanuló egyéb eltartott Eltartott együtt Gazdaságilag nem aktív népesség együtt Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

141 A népesség korcsoport, gazdasági aktivitás és nemek szerint, 2011 (folytatás) Gazdasági aktivitás éves Közép-Magyarország Gazdaságilag aktív népesség aktív kereső gyermekgondozási ellátás mellett dolgozó nyugdíj, járadék mellett dolgozó Foglalkoztatott együtt munkanélküli Gazdaságilag aktív népesség együtt Gazdaságilag nem aktív népesség gyermekgondozási ellátásban részesülő saját jogú öregségi nyugdíjas, járadékos rokkantsági nyugdíjas, baleseti járadékos hozzátartozói jogú nyugdíjas, járadékos egyéb inaktív kereső Inaktív kereső együtt nappali tagozatos tanuló egyéb eltartott Eltartott együtt Gazdaságilag nem aktív népesség együtt Országos adatok 141

142 A népesség korcsoport, gazdasági aktivitás és nemek szerint, 2011 (folytatás) Gazdasági aktivitás éves Közép-Dunántúl Férfi Gazdaságilag aktív népesség aktív kereső gyermekgondozási ellátás mellett dolgozó nyugdíj, járadék mellett dolgozó Foglalkoztatott együtt munkanélküli Gazdaságilag aktív népesség együtt Gazdaságilag nem aktív népesség gyermekgondozási ellátásban részesülő saját jogú öregségi nyugdíjas, járadékos rokkantsági nyugdíjas, baleseti járadékos hozzátartozói jogú nyugdíjas, járadékos egyéb inaktív kereső Inaktív kereső együtt nappali tagozatos tanuló egyéb eltartott Eltartott együtt Gazdaságilag nem aktív népesség együtt Nő Gazdaságilag aktív népesség aktív kereső gyermekgondozási ellátás mellett dolgozó nyugdíj, járadék mellett dolgozó Foglalkoztatott együtt munkanélküli Gazdaságilag aktív népesség együtt Gazdaságilag nem aktív népesség gyermekgondozási ellátásban részesülő saját jogú öregségi nyugdíjas, járadékos rokkantsági nyugdíjas, baleseti járadékos hozzátartozói jogú nyugdíjas, járadékos egyéb inaktív kereső Inaktív kereső együtt nappali tagozatos tanuló egyéb eltartott Eltartott együtt Gazdaságilag nem aktív népesség együtt Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

143 A népesség korcsoport, gazdasági aktivitás és nemek szerint, 2011 (folytatás) Gazdasági aktivitás éves Közép-Dunántúl Gazdaságilag aktív népesség aktív kereső gyermekgondozási ellátás mellett dolgozó nyugdíj, járadék mellett dolgozó Foglalkoztatott együtt munkanélküli Gazdaságilag aktív népesség együtt Gazdaságilag nem aktív népesség gyermekgondozási ellátásban részesülő saját jogú öregségi nyugdíjas, járadékos rokkantsági nyugdíjas, baleseti járadékos hozzátartozói jogú nyugdíjas, járadékos egyéb inaktív kereső Inaktív kereső együtt nappali tagozatos tanuló egyéb eltartott Eltartott együtt Gazdaságilag nem aktív népesség együtt Országos adatok 143

144 A népesség korcsoport, gazdasági aktivitás és nemek szerint, 2011 (folytatás) Gazdasági aktivitás éves Nyugat-Dunántúl Férfi Gazdaságilag aktív népesség aktív kereső gyermekgondozási ellátás mellett dolgozó nyugdíj, járadék mellett dolgozó Foglalkoztatott együtt munkanélküli Gazdaságilag aktív népesség együtt Gazdaságilag nem aktív népesség gyermekgondozási ellátásban részesülő saját jogú öregségi nyugdíjas, járadékos rokkantsági nyugdíjas, baleseti járadékos hozzátartozói jogú nyugdíjas, járadékos egyéb inaktív kereső Inaktív kereső együtt nappali tagozatos tanuló egyéb eltartott Eltartott együtt Gazdaságilag nem aktív népesség együtt Nő Gazdaságilag aktív népesség aktív kereső gyermekgondozási ellátás mellett dolgozó nyugdíj, járadék mellett dolgozó Foglalkoztatott együtt munkanélküli Gazdaságilag aktív népesség együtt Gazdaságilag nem aktív népesség gyermekgondozási ellátásban részesülő saját jogú öregségi nyugdíjas, járadékos rokkantsági nyugdíjas, baleseti járadékos hozzátartozói jogú nyugdíjas, járadékos egyéb inaktív kereső Inaktív kereső együtt nappali tagozatos tanuló egyéb eltartott Eltartott együtt Gazdaságilag nem aktív népesség együtt Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

145 A népesség korcsoport, gazdasági aktivitás és nemek szerint, 2011 (folytatás) Gazdasági aktivitás éves Nyugat-Dunántúl Gazdaságilag aktív népesség aktív kereső gyermekgondozási ellátás mellett dolgozó nyugdíj, járadék mellett dolgozó Foglalkoztatott együtt munkanélküli Gazdaságilag aktív népesség együtt Gazdaságilag nem aktív népesség gyermekgondozási ellátásban részesülő saját jogú öregségi nyugdíjas, járadékos rokkantsági nyugdíjas, baleseti járadékos hozzátartozói jogú nyugdíjas, járadékos egyéb inaktív kereső Inaktív kereső együtt nappali tagozatos tanuló egyéb eltartott Eltartott együtt Gazdaságilag nem aktív népesség együtt Országos adatok 145

146 A népesség korcsoport, gazdasági aktivitás és nemek szerint, 2011 (folytatás) Gazdasági aktivitás éves Dél-Dunántúl Férfi Gazdaságilag aktív népesség aktív kereső gyermekgondozási ellátás mellett dolgozó nyugdíj, járadék mellett dolgozó Foglalkoztatott együtt munkanélküli Gazdaságilag aktív népesség együtt Gazdaságilag nem aktív népesség gyermekgondozási ellátásban részesülő saját jogú öregségi nyugdíjas, járadékos rokkantsági nyugdíjas, baleseti járadékos hozzátartozói jogú nyugdíjas, járadékos egyéb inaktív kereső Inaktív kereső együtt nappali tagozatos tanuló egyéb eltartott Eltartott együtt Gazdaságilag nem aktív népesség együtt Nő Gazdaságilag aktív népesség aktív kereső gyermekgondozási ellátás mellett dolgozó nyugdíj, járadék mellett dolgozó Foglalkoztatott együtt munkanélküli Gazdaságilag aktív népesség együtt Gazdaságilag nem aktív népesség gyermekgondozási ellátásban részesülő saját jogú öregségi nyugdíjas, járadékos rokkantsági nyugdíjas, baleseti járadékos hozzátartozói jogú nyugdíjas, járadékos egyéb inaktív kereső Inaktív kereső együtt nappali tagozatos tanuló egyéb eltartott Eltartott együtt Gazdaságilag nem aktív népesség együtt Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

147 A népesség korcsoport, gazdasági aktivitás és nemek szerint, 2011 (folytatás) Gazdasági aktivitás éves Dél-Dunántúl Gazdaságilag aktív népesség aktív kereső gyermekgondozási ellátás mellett dolgozó nyugdíj, járadék mellett dolgozó Foglalkoztatott együtt munkanélküli Gazdaságilag aktív népesség együtt Gazdaságilag nem aktív népesség gyermekgondozási ellátásban részesülő saját jogú öregségi nyugdíjas, járadékos rokkantsági nyugdíjas, baleseti járadékos hozzátartozói jogú nyugdíjas, járadékos egyéb inaktív kereső Inaktív kereső együtt nappali tagozatos tanuló egyéb eltartott Eltartott együtt Gazdaságilag nem aktív népesség együtt Országos adatok 147

148 A népesség korcsoport, gazdasági aktivitás és nemek szerint, 2011 (folytatás) Gazdasági aktivitás éves Észak-Magyarország Férfi Gazdaságilag aktív népesség aktív kereső gyermekgondozási ellátás mellett dolgozó nyugdíj, járadék mellett dolgozó Foglalkoztatott együtt munkanélküli Gazdaságilag aktív népesség együtt Gazdaságilag nem aktív népesség gyermekgondozási ellátásban részesülő saját jogú öregségi nyugdíjas, járadékos rokkantsági nyugdíjas, baleseti járadékos hozzátartozói jogú nyugdíjas, járadékos egyéb inaktív kereső Inaktív kereső együtt nappali tagozatos tanuló egyéb eltartott Eltartott együtt Gazdaságilag nem aktív népesség együtt Nő Gazdaságilag aktív népesség aktív kereső gyermekgondozási ellátás mellett dolgozó nyugdíj, járadék mellett dolgozó Foglalkoztatott együtt munkanélküli Gazdaságilag aktív népesség együtt Gazdaságilag nem aktív népesség gyermekgondozási ellátásban részesülő saját jogú öregségi nyugdíjas, járadékos rokkantsági nyugdíjas, baleseti járadékos hozzátartozói jogú nyugdíjas, járadékos egyéb inaktív kereső Inaktív kereső együtt nappali tagozatos tanuló egyéb eltartott Eltartott együtt Gazdaságilag nem aktív népesség együtt Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

149 A népesség korcsoport, gazdasági aktivitás és nemek szerint, 2011 (folytatás) Gazdasági aktivitás éves Észak-Magyarország Gazdaságilag aktív népesség aktív kereső gyermekgondozási ellátás mellett dolgozó nyugdíj, járadék mellett dolgozó Foglalkoztatott együtt munkanélküli Gazdaságilag aktív népesség együtt Gazdaságilag nem aktív népesség gyermekgondozási ellátásban részesülő saját jogú öregségi nyugdíjas, járadékos rokkantsági nyugdíjas, baleseti járadékos hozzátartozói jogú nyugdíjas, járadékos egyéb inaktív kereső Inaktív kereső együtt nappali tagozatos tanuló egyéb eltartott Eltartott együtt Gazdaságilag nem aktív népesség együtt Országos adatok 149

150 A népesség korcsoport, gazdasági aktivitás és nemek szerint, 2011 (folytatás) Gazdasági aktivitás éves Észak-Alföld Férfi Gazdaságilag aktív népesség aktív kereső gyermekgondozási ellátás mellett dolgozó nyugdíj, járadék mellett dolgozó Foglalkoztatott együtt munkanélküli Gazdaságilag aktív népesség együtt Gazdaságilag nem aktív népesség gyermekgondozási ellátásban részesülő saját jogú öregségi nyugdíjas, járadékos rokkantsági nyugdíjas, baleseti járadékos hozzátartozói jogú nyugdíjas, járadékos egyéb inaktív kereső Inaktív kereső együtt nappali tagozatos tanuló egyéb eltartott Eltartott együtt Gazdaságilag nem aktív népesség együtt Nő Gazdaságilag aktív népesség aktív kereső gyermekgondozási ellátás mellett dolgozó nyugdíj, járadék mellett dolgozó Foglalkoztatott együtt munkanélküli Gazdaságilag aktív népesség együtt Gazdaságilag nem aktív népesség gyermekgondozási ellátásban részesülő saját jogú öregségi nyugdíjas, járadékos rokkantsági nyugdíjas, baleseti járadékos hozzátartozói jogú nyugdíjas, járadékos egyéb inaktív kereső Inaktív kereső együtt nappali tagozatos tanuló egyéb eltartott Eltartott együtt Gazdaságilag nem aktív népesség együtt Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

151 A népesség korcsoport, gazdasági aktivitás és nemek szerint, 2011 (folytatás) Gazdasági aktivitás éves Észak-Alföld Gazdaságilag aktív népesség aktív kereső gyermekgondozási ellátás mellett dolgozó nyugdíj, járadék mellett dolgozó Foglalkoztatott együtt munkanélküli Gazdaságilag aktív népesség együtt Gazdaságilag nem aktív népesség gyermekgondozási ellátásban részesülő saját jogú öregségi nyugdíjas, járadékos rokkantsági nyugdíjas, baleseti járadékos hozzátartozói jogú nyugdíjas, járadékos egyéb inaktív kereső Inaktív kereső együtt nappali tagozatos tanuló egyéb eltartott Eltartott együtt Gazdaságilag nem aktív népesség együtt Országos adatok 151

152 A népesség korcsoport, gazdasági aktivitás és nemek szerint, 2011 (folytatás) Gazdasági aktivitás éves Dél-Alföld Férfi Gazdaságilag aktív népesség aktív kereső gyermekgondozási ellátás mellett dolgozó nyugdíj, járadék mellett dolgozó Foglalkoztatott együtt munkanélküli Gazdaságilag aktív népesség együtt Gazdaságilag nem aktív népesség gyermekgondozási ellátásban részesülő saját jogú öregségi nyugdíjas, járadékos rokkantsági nyugdíjas, baleseti járadékos hozzátartozói jogú nyugdíjas, járadékos egyéb inaktív kereső Inaktív kereső együtt nappali tagozatos tanuló egyéb eltartott Eltartott együtt Gazdaságilag nem aktív népesség együtt Nő Gazdaságilag aktív népesség aktív kereső gyermekgondozási ellátás mellett dolgozó nyugdíj, járadék mellett dolgozó Foglalkoztatott együtt munkanélküli Gazdaságilag aktív népesség együtt Gazdaságilag nem aktív népesség gyermekgondozási ellátásban részesülő saját jogú öregségi nyugdíjas, járadékos rokkantsági nyugdíjas, baleseti járadékos hozzátartozói jogú nyugdíjas, járadékos egyéb inaktív kereső Inaktív kereső együtt nappali tagozatos tanuló egyéb eltartott Eltartott együtt Gazdaságilag nem aktív népesség együtt Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

153 A népesség korcsoport, gazdasági aktivitás és nemek szerint, 2011 (folytatás) Gazdasági aktivitás éves Dél-Alföld Gazdaságilag aktív népesség aktív kereső gyermekgondozási ellátás mellett dolgozó nyugdíj, járadék mellett dolgozó Foglalkoztatott együtt munkanélküli Gazdaságilag aktív népesség együtt Gazdaságilag nem aktív népesség gyermekgondozási ellátásban részesülő saját jogú öregségi nyugdíjas, járadékos rokkantsági nyugdíjas, baleseti járadékos hozzátartozói jogú nyugdíjas, járadékos egyéb inaktív kereső Inaktív kereső együtt nappali tagozatos tanuló egyéb eltartott Eltartott együtt Gazdaságilag nem aktív népesség együtt Országos adatok 153

154 3.1.6 Nemzetiség, anyanyelv A népesség a nemzetiségi hovatartozást befolyásoló tényezők szerint, 2011 Nemzetiség, nyelv Nemzetiség Anyanyelv Családi, baráti közösségben használt nyelv Nemzetiséghez tartozó Közép-Magyarország Magyar Hazai nemzetiségek Bolgár Cigány (romani, beás) Görög Horvát Lengyel Német Örmény Román Ruszin Szerb Szlovák Szlovén Ukrán Hazai nemzetiségek együtt Arab Kínai Orosz Vietnami Egyéb Nem kívánt válaszolni, nincs válasz Népesség Közép-Dunántúl Magyar Hazai nemzetiségek Bolgár Cigány (romani, beás) Görög Horvát Lengyel Német Örmény Román Ruszin Szerb Szlovák Szlovén Ukrán Hazai nemzetiségek együtt Arab Kínai Orosz Vietnami Egyéb Nem kívánt válaszolni, nincs válasz Népesség Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

155 A népesség a nemzetiségi hovatartozást befolyásoló tényezők szerint, 2011 (folytatás) Nemzetiség, nyelv Nemzetiség Anyanyelv Családi, baráti közösségben használt nyelv Nemzetiséghez tartozó Nyugat-Dunántúl Magyar Hazai nemzetiségek Bolgár Cigány (romani, beás) Görög Horvát Lengyel Német Örmény Román Ruszin Szerb Szlovák Szlovén Ukrán Hazai nemzetiségek együtt Arab Kínai Orosz Vietnami Egyéb Nem kívánt válaszolni, nincs válasz Népesség Dél-Dunántúl Magyar Hazai nemzetiségek Bolgár Cigány (romani, beás) Görög Horvát Lengyel Német Örmény Román Ruszin Szerb Szlovák Szlovén Ukrán Hazai nemzetiségek együtt Arab Kínai Orosz Vietnami Egyéb Nem kívánt válaszolni, nincs válasz Népesség Országos adatok 155

156 A népesség a nemzetiségi hovatartozást befolyásoló tényezők szerint, 2011 (folytatás) Nemzetiség, nyelv Nemzetiség Anyanyelv Családi, baráti közösségben használt nyelv Nemzetiséghez tartozó Észak-Magyarország Magyar Hazai nemzetiségek Bolgár Cigány (romani, beás) Görög Horvát Lengyel Német Örmény Román Ruszin Szerb Szlovák Szlovén Ukrán Hazai nemzetiségek együtt Arab Kínai Orosz Vietnami Egyéb Nem kívánt válaszolni, nincs válasz Népesség Észak-Alföld Magyar Hazai nemzetiségek Bolgár Cigány (romani, beás) Görög Horvát Lengyel Német Örmény Román Ruszin Szerb Szlovák Szlovén Ukrán Hazai nemzetiségek együtt Arab Kínai Orosz Vietnami Egyéb Nem kívánt válaszolni, nincs válasz Népesség Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

157 A népesség a nemzetiségi hovatartozást befolyásoló tényezők szerint, 2011 (folytatás) Nemzetiség, nyelv Nemzetiség Anyanyelv Családi, baráti közösségben használt nyelv Nemzetiséghez tartozó Dél-Alföld Magyar Hazai nemzetiségek Bolgár Cigány (romani, beás) Görög Horvát Lengyel Német Örmény Román Ruszin Szerb Szlovák Szlovén Ukrán Hazai nemzetiségek együtt Arab Kínai Orosz Vietnami Egyéb Nem kívánt válaszolni, nincs válasz Népesség Országos adatok 157

158 3.1.7 Vallás A népesség vallás, felekezet és fontosabb demográfiai ismérvek szerint, 2011 Megnevezés Katolikus római katolikus Ebből: Görög Orosz Szerb Bolgár Román Más görög katolikus ortodox Közép-Magyarország Nem Férfi Nő Családi állapot Nőtlen, hajadon Házas Özvegy Elvált Korcsoport (év) Legmagasabb befejezett iskolai végzettség Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb Általános iskola 8. évfolyam Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Érettségi Egyetem, főiskola stb Nemzetiség Magyar Hazai nemzetiségek Bolgár Cigány (roma) Görög Horvát Lengyel Német Örmény Román Ruszin Szerb Szlovák Szlovén Ukrán Hazai nemzetiségek együtt Arab Kínai Orosz Vietnami Egyéb Nem kívánt válaszolni, nincs válasz Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

159 A népesség vallás, felekezet és fontosabb demográfiai ismérvek szerint, 2011 (folytatás) Megnevezés Anglikán Református Evangélikus Unitárius Baptista Metodista Adventista Pünkösdi Jehova Tanúi A Hit Gyülekezetéhez tartozó Közép-Magyarország Nem Férfi Nő Családi állapot Nőtlen, hajadon Házas Özvegy Elvált Korcsoport (év) Legmagasabb befejezett iskolai végzettség Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb Általános iskola 8. évfolyam Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Érettségi Egyetem, főiskola stb Nemzetiség Magyar Hazai nemzetiségek Bolgár Cigány (roma) Görög Horvát Lengyel Német Örmény Román Ruszin Szerb Szlovák Szlovén Ukrán Hazai nemzetiségek együtt Arab Kínai Orosz Vietnami Egyéb Nem kívánt válaszolni, nincs válasz Országos adatok 159

160 A népesség vallás, felekezet és fontosabb demográfiai ismérvek szerint, 2011 (folytatás) Megnevezés Többi keresztény Izraelita Buddhista Iszlám Más vallási közösséghez, feleke zethez tartozik Vallási közösséghez, felekezethez tartozik együtt Vallási közösséghez, felekezethez nem tartozik Ateista Nem kívánt válaszolni, nincs válasz Közép-Magyarország Nem Férfi Nő Családi állapot Nőtlen, hajadon Házas Özvegy Elvált Korcsoport (év) Legmagasabb befejezett iskolai végzettség Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb Általános iskola 8. évfolyam Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Érettségi Egyetem, főiskola stb Nemzetiség Magyar Hazai nemzetiségek Bolgár Cigány (roma) Görög Horvát Lengyel Német Örmény Román Ruszin Szerb Szlovák Szlovén Ukrán Hazai nemzetiségek együtt Arab Kínai Orosz Vietnami Egyéb Nem kívánt válaszolni, nincs válasz Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

161 A népesség vallás, felekezet és fontosabb demográfiai ismérvek szerint, 2011 (folytatás) Megnevezés Katolikus római katolikus Ebből: Görög Orosz Szerb Bolgár Román Más görög katolikus ortodox Közép-Dunántúl Nem Férfi Nő Családi állapot Nőtlen, hajadon Házas Özvegy Elvált Korcsoport (év) Legmagasabb befejezett iskolai végzettség Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb Általános iskola 8. évfolyam Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Érettségi Egyetem, főiskola stb Nemzetiség Magyar Hazai nemzetiségek Bolgár Cigány (roma) Görög Horvát Lengyel Német Örmény Román Ruszin Szerb Szlovák Szlovén Ukrán Hazai nemzetiségek együtt Arab Kínai Orosz Vietnami Egyéb Nem kívánt válaszolni, nincs válasz Országos adatok 161

162 A népesség vallás, felekezet és fontosabb demográfiai ismérvek szerint, 2011 (folytatás) Megnevezés Anglikán Református Evangélikus Unitárius Baptista Metodista Adventista Pünkösdi Jehova Tanúi A Hit Gyülekezetéhez tartozó Közép-Dunántúl Nem Férfi Nő Családi állapot Nőtlen, hajadon Házas Özvegy Elvált Korcsoport (év) Legmagasabb befejezett iskolai végzettség Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb Általános iskola 8. évfolyam Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Érettségi Egyetem, főiskola stb Nemzetiség Magyar Hazai nemzetiségek Bolgár Cigány (roma) Görög Horvát Lengyel Német Örmény Román Ruszin 6 4 Szerb Szlovák Szlovén Ukrán Hazai nemzetiségek együtt Arab 3 1 Kínai 1 Orosz Vietnami Egyéb Nem kívánt válaszolni, nincs válasz Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

163 A népesség vallás, felekezet és fontosabb demográfiai ismérvek szerint, 2011 (folytatás) Megnevezés Többi keresztény Izraelita Buddhista Iszlám Más vallási közösséghez, feleke zethez tartozik Vallási közösséghez, felekezethez tartozik együtt Vallási közösséghez, felekezethez nem tartozik Ateista Nem kívánt válaszolni, nincs válasz Közép-Dunántúl Nem Férfi Nő Családi állapot Nőtlen, hajadon Házas Özvegy Elvált Korcsoport (év) Legmagasabb befejezett iskolai végzettség Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb Általános iskola 8. évfolyam Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Érettségi Egyetem, főiskola stb Nemzetiség Magyar Hazai nemzetiségek Bolgár Cigány (roma) Görög Horvát Lengyel Német Örmény Román Ruszin Szerb Szlovák Szlovén Ukrán Hazai nemzetiségek együtt Arab Kínai Orosz Vietnami Egyéb Nem kívánt válaszolni, nincs válasz Országos adatok 163

164 A népesség vallás, felekezet és fontosabb demográfiai ismérvek szerint, 2011 Megnevezés Katolikus római katolikus Ebből: Görög Orosz Szerb Bolgár Román Más görög katolikus ortodox Nyugat-Dunántúl Nem Férfi Nő Családi állapot Nőtlen, hajadon Házas Özvegy Elvált Korcsoport (év) Legmagasabb befejezett iskolai végzettség Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb Általános iskola 8. évfolyam Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Érettségi Egyetem, főiskola stb Nemzetiség Magyar Hazai nemzetiségek Bolgár Cigány (roma) Görög Horvát Lengyel Német Örmény Román Ruszin Szerb Szlovák Szlovén Ukrán Hazai nemzetiségek együtt Arab Kínai Orosz Vietnami Egyéb Nem kívánt válaszolni, nincs válasz Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

165 A népesség vallás, felekezet és fontosabb demográfiai ismérvek szerint, 2011 (folytatás) Megnevezés Anglikán Református Evangélikus Unitárius Baptista Metodista Adventista Pünkösdi Jehova Tanúi A Hit Gyülekezetéhez tartozó Nyugat-Dunántúl Nem Férfi Nő Családi állapot Nőtlen, hajadon Házas Özvegy Elvált Korcsoport (év) Legmagasabb befejezett iskolai végzettség Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb Általános iskola 8. évfolyam Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Érettségi Egyetem, főiskola stb Nemzetiség Magyar Hazai nemzetiségek Bolgár Cigány (roma) Görög Horvát Lengyel Német Örmény Román Ruszin Szerb Szlovák Szlovén Ukrán Hazai nemzetiségek együtt Arab Kínai Orosz Vietnami Egyéb Nem kívánt válaszolni, nincs válasz Országos adatok 165

166 A népesség vallás, felekezet és fontosabb demográfiai ismérvek szerint, 2011 (folytatás) Megnevezés Többi keresztény Izraelita Buddhista Iszlám Más vallási közösséghez, feleke zethez tartozik Vallási közösséghez, felekezethez tartozik együtt Vallási közösséghez, felekezethez nem tartozik Ateista Nem kívánt válaszolni, nincs válasz Nyugat-Dunántúl Nem Férfi Nő Családi állapot Nőtlen, hajadon Házas Özvegy Elvált Korcsoport (év) Legmagasabb befejezett iskolai végzettség Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb Általános iskola 8. évfolyam Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Érettségi Egyetem, főiskola stb Nemzetiség Magyar Hazai nemzetiségek Bolgár Cigány (roma) Görög Horvát Lengyel Német Örmény Román Ruszin Szerb Szlovák Szlovén Ukrán Hazai nemzetiségek együtt Arab Kínai Orosz Vietnami Egyéb Nem kívánt válaszolni, nincs válasz Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

167 A népesség vallás, felekezet és fontosabb demográfiai ismérvek szerint, 2011 (folytatás) Megnevezés Katolikus római katolikus Ebből: Görög Orosz Szerb Bolgár Román Más görög katolikus ortodox Dél-Dunántúl Nem Férfi Nő Családi állapot Nőtlen, hajadon Házas Özvegy Elvált Korcsoport (év) Legmagasabb befejezett iskolai végzettség Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb Általános iskola 8. évfolyam Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Érettségi Egyetem, főiskola stb Nemzetiség Magyar Hazai nemzetiségek Bolgár Cigány (roma) Görög Horvát Lengyel Német Örmény Román Ruszin Szerb Szlovák Szlovén Ukrán Hazai nemzetiségek együtt Arab Kínai Orosz Vietnami Egyéb Nem kívánt válaszolni, nincs válasz Országos adatok 167

168 A népesség vallás, felekezet és fontosabb demográfiai ismérvek szerint, 2011 (folytatás) Megnevezés Anglikán Református Evangélikus Unitárius Baptista Metodista Adventista Pünkösdi Jehova Tanúi A Hit Gyülekezetéhez tartozó Dél-Dunántúl Nem Férfi Nő Családi állapot Nőtlen, hajadon Házas Özvegy Elvált Korcsoport (év) Legmagasabb befejezett iskolai végzettség Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb Általános iskola 8. évfolyam Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Érettségi Egyetem, főiskola stb Nemzetiség Magyar Hazai nemzetiségek Bolgár Cigány (roma) Görög Horvát Lengyel Német Örmény 25 1 Román Ruszin 3 2 Szerb Szlovák Szlovén 2 1 Ukrán 49 2 Hazai nemzetiségek együtt Arab 3 1 Kínai Orosz Vietnami Egyéb Nem kívánt válaszolni, nincs válasz Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

169 A népesség vallás, felekezet és fontosabb demográfiai ismérvek szerint, 2011 (folytatás) Megnevezés Többi keresztény Izraelita Buddhista Iszlám Más vallási közösséghez, feleke zethez tartozik Vallási közösséghez, felekezethez tartozik együtt Vallási közösséghez, felekezethez nem tartozik Ateista Nem kívánt válaszolni, nincs válasz Dél-Dunántúl Nem Férfi Nő Családi állapot Nőtlen, hajadon Házas Özvegy Elvált Korcsoport (év) Legmagasabb befejezett iskolai végzettség Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb Általános iskola 8. évfolyam Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Érettségi Egyetem, főiskola stb Nemzetiség Magyar Hazai nemzetiségek Bolgár Cigány (roma) Görög Horvát Lengyel Német Örmény Román Ruszin Szerb Szlovák Szlovén Ukrán Hazai nemzetiségek együtt Arab Kínai Orosz Vietnami Egyéb Nem kívánt válaszolni, nincs válasz Országos adatok 169

170 A népesség vallás, felekezet és fontosabb demográfiai ismérvek szerint, 2011 (folytatás) Megnevezés Katolikus római katolikus Ebből: Görög Orosz Szerb Bolgár Román Más görög katolikus ortodox Észak-Magyarország Nem Férfi Nő Családi állapot Nőtlen, hajadon Házas Özvegy Elvált Korcsoport (év) Legmagasabb befejezett iskolai végzettség Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb Általános iskola 8. évfolyam Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Érettségi Egyetem, főiskola stb Nemzetiség Magyar Hazai nemzetiségek Bolgár Cigány (roma) Görög Horvát Lengyel Német Örmény Román Ruszin Szerb Szlovák Szlovén Ukrán Hazai nemzetiségek együtt Arab Kínai 7 7 Orosz Vietnami 9 9 Egyéb Nem kívánt válaszolni, nincs válasz Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

171 A népesség vallás, felekezet és fontosabb demográfiai ismérvek szerint, 2011 (folytatás) Megnevezés Anglikán Református Evangélikus Unitárius Baptista Metodista Adventista Pünkösdi Jehova Tanúi A Hit Gyülekezetéhez tartozó Észak-Magyarország Nem Férfi Nő Családi állapot Nőtlen, hajadon Házas Özvegy Elvált Korcsoport (év) Legmagasabb befejezett iskolai végzettség Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb Általános iskola 8. évfolyam Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Érettségi Egyetem, főiskola stb Nemzetiség Magyar Hazai nemzetiségek Bolgár Cigány (roma) Görög Horvát Lengyel Német Örmény Román Ruszin Szerb Szlovák Szlovén 2 3 Ukrán Hazai nemzetiségek együtt Arab 7 1 Kínai 3 2 Orosz Vietnami Egyéb Nem kívánt válaszolni, nincs válasz Országos adatok 171

172 A népesség vallás, felekezet és fontosabb demográfiai ismérvek szerint, 2011 (folytatás) Megnevezés Többi keresztény Izraelita Buddhista Iszlám Más vallási közösséghez, feleke zethez tartozik Vallási közösséghez, felekezethez tartozik együtt Vallási közösséghez, felekezethez nem tartozik Ateista Nem kívánt válaszolni, nincs válasz Észak-Magyarország Nem Férfi Nő Családi állapot Nőtlen, hajadon Házas Özvegy Elvált Korcsoport (év) Legmagasabb befejezett iskolai végzettség Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb Általános iskola 8. évfolyam Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Érettségi Egyetem, főiskola stb Nemzetiség Magyar Hazai nemzetiségek Bolgár Cigány (roma) Görög Horvát Lengyel Német Örmény Román Ruszin Szerb Szlovák Szlovén Ukrán Hazai nemzetiségek együtt Arab Kínai Orosz Vietnami Egyéb Nem kívánt válaszolni, nincs válasz Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

173 A népesség vallás, felekezet és fontosabb demográfiai ismérvek szerint, 2011 (folytatás) Megnevezés Katolikus római katolikus Ebből: Görög Orosz Szerb Bolgár Román Más görög katolikus ortodox Észak-Alföld Nem Férfi Nő Családi állapot Nőtlen, hajadon Házas Özvegy Elvált Korcsoport (év) Legmagasabb befejezett iskolai végzettség Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb Általános iskola 8. évfolyam Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Érettségi Egyetem, főiskola stb Nemzetiség Magyar Hazai nemzetiségek Bolgár Cigány (roma) Görög Horvát Lengyel Német Örmény Román Ruszin Szerb Szlovák Szlovén 3 3 Ukrán Hazai nemzetiségek együtt Arab Kínai Orosz Vietnami Egyéb Nem kívánt válaszolni, nincs válasz Országos adatok 173

174 A népesség vallás, felekezet és fontosabb demográfiai ismérvek szerint, 2011 (folytatás) Megnevezés Anglikán Református Evangé - likus Unitárius Baptista Metodista Adventista Pünkösdi Jehova Tanúi A Hit Gyülekezetéhez tartozó Észak-Alföld Nem Férfi Nő Családi állapot Nőtlen, hajadon Házas Özvegy Elvált Korcsoport (év) Legmagasabb befejezett iskolai végzettség Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb Általános iskola 8. évfolyam Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Érettségi Egyetem, főiskola stb Nemzetiség Magyar Hazai nemzetiségek Bolgár Cigány (roma) Görög Horvát Lengyel Német Örmény Román Ruszin Szerb Szlovák Szlovén 2 3 Ukrán Hazai nemzetiségek együtt Arab Kínai Orosz Vietnami 9 Egyéb Nem kívánt válaszolni, nincs válasz Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

175 A népesség vallás, felekezet és fontosabb demográfiai ismérvek szerint, 2011 (folytatás) Megnevezés Többi keresztény Izraelita Buddhista Iszlám Más vallási közösséghez, feleke zethez tartozik Vallási közösséghez, felekezethez tartozik együtt Vallási közösséghez, felekezethez nem tartozik Ateista Nem kívánt válaszolni, nincs válasz Észak-Alföld Nem Férfi Nő Családi állapot Nőtlen, hajadon Házas Özvegy Elvált Korcsoport (év) Legmagasabb befejezett iskolai végzettség Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb Általános iskola 8. évfolyam Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Érettségi Egyetem, főiskola stb Nemzetiség Magyar Hazai nemzetiségek Bolgár Cigány (roma) Görög Horvát Lengyel Német Örmény Román Ruszin Szerb Szlovák Szlovén Ukrán Hazai nemzetiségek együtt Arab Kínai Orosz Vietnami Egyéb Nem kívánt válaszolni, nincs válasz Országos adatok 175

176 A népesség vallás, felekezet és fontosabb demográfiai ismérvek szerint, 2011 (folytatás) Megnevezés Katolikus római katolikus Ebből: Görög Orosz Szerb Bolgár Román Más görög katolikus ortodox Dél-Alföld Nem Férfi Nő Családi állapot Nőtlen, hajadon Házas Özvegy Elvált Korcsoport (év) Legmagasabb befejezett iskolai végzettség Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb Általános iskola 8. évfolyam Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Érettségi Egyetem, főiskola stb Nemzetiség Magyar Hazai nemzetiségek Bolgár Cigány (roma) Görög Horvát Lengyel Német Örmény Román Ruszin Szerb Szlovák Szlovén Ukrán Hazai nemzetiségek együtt Arab Kínai 6 6 Orosz Vietnami Egyéb Nem kívánt válaszolni, nincs válasz Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

177 A népesség vallás, felekezet és fontosabb demográfiai ismérvek szerint, 2011 (folytatás) Megnevezés Anglikán Református Evangélikus Unitárius Baptista Metodista Adventista Pünkösdi Jehova Tanúi A Hit Gyülekezetéhez tartozó Dél-Alföld Nem Férfi Nő Családi állapot Nőtlen, hajadon Házas Özvegy Elvált Korcsoport (év) Legmagasabb befejezett iskolai végzettség Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb Általános iskola 8. évfolyam Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Érettségi Egyetem, főiskola stb Nemzetiség Magyar Hazai nemzetiségek Bolgár Cigány (roma) Görög Horvát Lengyel Német Örmény Román Ruszin Szerb Szlovák Szlovén 4 23 Ukrán Hazai nemzetiségek együtt Arab 11 1 Kínai 3 3 Orosz Vietnami Egyéb Nem kívánt válaszolni, nincs válasz Országos adatok 177

178 A népesség vallás, felekezet és fontosabb demográfiai ismérvek szerint, 2011 (folytatás) Megnevezés Többi keresztény Izraelita Buddhista Iszlám Más vallási közösséghez, feleke zethez tartozik Vallási közösséghez, felekezethez tartozik együtt Vallási közösséghez, felekezethez nem tartozik Ateista Nem kívánt válaszolni, nincs válasz Dél-Alföld Nem Férfi Nő Családi állapot Nőtlen, hajadon Házas Özvegy Elvált Korcsoport (év) Legmagasabb befejezett iskolai végzettség Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb Általános iskola 8. évfolyam Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Érettségi Egyetem, főiskola stb Nemzetiség Magyar Hazai nemzetiségek Bolgár Cigány (roma) Görög Horvát Lengyel Német Örmény Román Ruszin Szerb Szlovák Szlovén Ukrán Hazai nemzetiségek együtt Arab Kínai Orosz Vietnami Egyéb Nem kívánt válaszolni, nincs válasz Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

179 3.2 Háztartások, családok A háztartások száma és összetétele A háztartások háztartás-összetétel, a háztartástagok száma, korösszetétel, az időskorú személyek száma és gazdasági aktivitási összetétel szerint, 2011 Megnevezés házaspár Egy családból álló háztartás élettársi kapcsolat egy szülő gyermekkel együtt Több családból álló háztartás együtt ebből: két családból álló Nem családháztartás Családháztartás összesen ebből: összesen egyedülálló Közép-Magyarország Háztartástagok száma Háztartásban élő összesen Korösszetétel csak fiatalkorú csak középkorú csak időskorú fiatal- és középkorú fiatal- és időskorú közép- és időskorú fiatal-, közép- és időskorú Időskorú személyek száma Időskorú személlyel együtt nincs időskorú személy Háztartásban élő időskorú személy Gazdasági aktivitási összetétel foglalkoztatottak száma Foglalkoztatottal együtt nincs foglalkoztatott munkanélküli van inaktív kereső van csak eltartott van Nincs foglalkoztatott együtt Száz háztartásra jutó személy időskorú személy foglalkoztatott inaktív kereső eltartott Országos adatok 179

180 A háztartások háztartás-összetétel, a háztartástagok száma, korösszetétel, az időskorú személyek száma és gazdasági aktivitási összetétel szerint, 2011 (folytatás) Megnevezés házaspár Egy családból álló háztartás élettársi kapcsolat egy szülő gyermekkel együtt Több családból álló háztartás együtt ebből: két családból álló Nem családháztartás Családháztartás összesen ebből: összesen egyedülálló Közép-Dunántúl Háztartástagok száma Háztartásban élő összesen Korösszetétel csak fiatalkorú csak középkorú csak időskorú fiatal- és középkorú fiatal- és időskorú közép- és időskorú fiatal-, közép- és időskorú Időskorú személyek száma Időskorú személlyel együtt nincs időskorú személy Háztartásban élő időskorú személy Gazdasági aktivitási összetétel foglalkoztatottak száma Foglalkoztatottal együtt nincs foglalkoztatott munkanélküli van inaktív kereső van csak eltartott van Nincs foglalkoztatott együtt Száz háztartásra jutó személy időskorú személy foglalkoztatott inaktív kereső eltartott Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

181 A háztartások háztartás-összetétel, a háztartástagok száma, korösszetétel, az időskorú személyek száma és gazdasági aktivitási összetétel szerint, 2011 (folytatás) Megnevezés házaspár Egy családból álló háztartás élettársi kapcsolat egy szülő gyermekkel együtt Több családból álló háztartás együtt ebből: két családból álló Nem családháztartás Családháztartás összesen ebből: összesen egyedülálló Nyugat-Dunántúl Háztartástagok száma Háztartásban élő összesen Korösszetétel csak fiatalkorú csak középkorú csak időskorú fiatal- és középkorú fiatal- és időskorú közép- és időskorú fiatal-, közép- és időskorú Időskorú személyek száma Időskorú személlyel együtt nincs időskorú személy Háztartásban élő időskorú személy Gazdasági aktivitási összetétel foglalkoztatottak száma Foglalkoztatottal együtt nincs foglalkoztatott munkanélküli van inaktív kereső van csak eltartott van Nincs foglalkoztatott együtt Száz háztartásra jutó személy időskorú személy foglalkoztatott inaktív kereső eltartott Országos adatok 181

182 A háztartások háztartás-összetétel, a háztartástagok száma, korösszetétel, az időskorú személyek száma és gazdasági aktivitási összetétel szerint, 2011 (folytatás) Megnevezés házaspár Egy családból álló háztartás élettársi kapcsolat egy szülő gyermekkel együtt Több családból álló háztartás együtt ebből: két családból álló Nem családháztartás Családháztartás összesen ebből: összesen egyedülálló Dél-Dunántúl Háztartástagok száma Háztartásban élő összesen Korösszetétel csak fiatalkorú csak középkorú csak időskorú fiatal- és középkorú fiatal- és időskorú közép- és időskorú fiatal-, közép- és időskorú Időskorú személyek száma Időskorú személlyel együtt nincs időskorú személy Háztartásban élő időskorú személy Gazdasági aktivitási összetétel foglalkoztatottak száma Foglalkoztatottal együtt nincs foglalkoztatott munkanélküli van inaktív kereső van csak eltartott van Nincs foglalkoztatott együtt Száz háztartásra jutó személy időskorú személy foglalkoztatott inaktív kereső eltartott Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

183 A háztartások háztartás-összetétel, a háztartástagok száma, korösszetétel, az időskorú személyek száma és gazdasági aktivitási összetétel szerint, 2011 (folytatás) Megnevezés házaspár Egy családból álló háztartás élettársi kapcsolat egy szülő gyermekkel együtt Több családból álló háztartás együtt ebből: két családból álló Nem családháztartás Családháztartás összesen ebből: összesen egyedülálló Észak-Magyarország Háztartástagok száma Háztartásban élő összesen Korösszetétel csak fiatalkorú csak középkorú csak időskorú fiatal- és középkorú fiatal- és időskorú közép- és időskorú fiatal-, közép- és időskorú Időskorú személyek száma Időskorú személlyel együtt nincs időskorú személy Háztartásban élő időskorú személy Gazdasági aktivitási összetétel foglalkoztatottak száma Foglalkoztatottal együtt nincs foglalkoztatott munkanélküli van inaktív kereső van csak eltartott van Nincs foglalkoztatott együtt Száz háztartásra jutó személy időskorú személy foglalkoztatott inaktív kereső eltartott Országos adatok 183

184 A háztartások háztartás-összetétel, a háztartástagok száma, korösszetétel, az időskorú személyek száma és gazdasági aktivitási összetétel szerint, 2011 (folytatás) Megnevezés házaspár Egy családból álló háztartás élettársi kapcsolat egy szülő gyermekkel együtt Több családból álló háztartás együtt ebből: két családból álló Nem családháztartás Családháztartás összesen ebből: összesen egyedülálló Észak-Alföld Háztartástagok száma Háztartásban élő összesen Korösszetétel csak fiatalkorú csak középkorú csak időskorú fiatal- és középkorú fiatal- és időskorú közép- és időskorú fiatal-, közép- és időskorú Időskorú személyek száma Időskorú személlyel együtt nincs időskorú személy Háztartásban élő időskorú személy Gazdasági aktivitási összetétel foglalkoztatottak száma Foglalkoztatottal együtt nincs foglalkoztatott munkanélküli van inaktív kereső van csak eltartott van Nincs foglalkoztatott együtt Száz háztartásra jutó személy időskorú személy foglalkoztatott inaktív kereső eltartott Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

185 A háztartások háztartás-összetétel, a háztartástagok száma, korösszetétel, az időskorú személyek száma és gazdasági aktivitási összetétel szerint, 2011 (folytatás) Megnevezés házaspár Egy családból álló háztartás élettársi kapcsolat egy szülő gyermekkel együtt Több családból álló háztartás együtt ebből: két családból álló Nem családháztartás Családháztartás összesen ebből: összesen egyedülálló Dél-Alföld Háztartástagok száma Háztartásban élő összesen Korösszetétel csak fiatalkorú csak középkorú csak időskorú fiatal- és középkorú fiatal- és időskorú közép- és időskorú fiatal-, közép- és időskorú Időskorú személyek száma Időskorú személlyel együtt nincs időskorú személy Háztartásban élő időskorú személy Gazdasági aktivitási összetétel foglalkoztatottak száma Foglalkoztatottal együtt nincs foglalkoztatott munkanélküli van inaktív kereső van csak eltartott van Nincs foglalkoztatott együtt Száz háztartásra jutó személy időskorú személy foglalkoztatott inaktív kereső eltartott Országos adatok 185

186 3.3 Lakásállomány A lakások száma A lakott lakások tulajdonjelleg, komfortosság, használati jogcím, lakás-alapterület, felszereltség, fűtési mód és falazat szerint, 2011 Megnevezés magánszemély Tulajdonjelleg önkormányzat tulajdona más intézmény, szervezet komfortos Komfortosság összkomfortos félkomfortos komfort nélküli szükségés egyéb lakás Közép-Magyarország Használati jogcím tulajdonosi bérleti más jogcímű Lakás alapterület, m² Felszereltség hálózati vízvezetékkel házi vízvezetékkel meleg folyóvízzel vízöblítéses WC-vel közcsatornával házi csatornával Fűtési mód helyiségenként egy vagy több lakást fűtő kazánnal távfűtéssel Falazat tégla, kő, kézi falazóelem közép- vagy nagyblokk, öntött beton panel fa vályog, sár stb., alapozással vályog, sár stb., alapozás nélkül egyéb Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

187 A lakott lakások tulajdonjelleg, komfortosság, használati jogcím, lakás-alapterület, felszereltség, fűtési mód és falazat szerint, 2011 (folytatás) Megnevezés magánszemély Tulajdonjelleg önkormányzat tulajdona más intézmény, szervezet komfortos Komfortosság összkomfortos félkomfortos komfort nélküli szükségés egyéb lakás Közép-Dunántúl Használati jogcím tulajdonosi bérleti más jogcímű Lakás alapterület, m² Felszereltség hálózati vízvezetékkel házi vízvezetékkel meleg folyóvízzel vízöblítéses WC-vel közcsatornával házi csatornával Fűtési mód helyiségenként egy vagy több lakást fűtő kazánnal távfűtéssel Falazat tégla, kő, kézi falazóelem közép- vagy nagyblokk, öntött beton panel fa vályog, sár stb., alapozással vályog, sár stb., alapozás nélkül egyéb Országos adatok 187

188 A lakott lakások tulajdonjelleg, komfortosság, használati jogcím, lakás-alapterület, felszereltség, fűtési mód és falazat szerint, 2011 (folytatás) Megnevezés magánszemély Tulajdonjelleg önkormányzat tulajdona más intézmény, szervezet komfortos Komfortosság összkomfortos félkomfortos komfort nélküli szükségés egyéb lakás Nyugat-Dunántúl Használati jogcím tulajdonosi bérleti más jogcímű Lakás alapterület, m² Felszereltség hálózati vízvezetékkel házi vízvezetékkel meleg folyóvízzel vízöblítéses WC-vel közcsatornával házi csatornával Fűtési mód helyiségenként egy vagy több lakást fűtő kazánnal távfűtéssel Falazat tégla, kő, kézi falazóelem közép- vagy nagyblokk, öntött beton panel fa vályog, sár stb., alapozással vályog, sár stb., alapozás nélkül egyéb Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

189 A lakott lakások tulajdonjelleg, komfortosság, használati jogcím, lakás-alapterület, felszereltség, fűtési mód és falazat szerint, 2011 (folytatás) Megnevezés magánszemély Tulajdonjelleg önkormányzat tulajdona más intézmény, szervezet komfortos Komfortosság összkomfortos félkomfortos komfort nélküli szükségés egyéb lakás Dél-Dunántúl Használati jogcím tulajdonosi bérleti más jogcímű Lakás alapterület, m² Felszereltség hálózati vízvezetékkel házi vízvezetékkel meleg folyóvízzel vízöblítéses WC-vel közcsatornával házi csatornával Fűtési mód helyiségenként egy vagy több lakást fűtő kazánnal távfűtéssel Falazat tégla, kő, kézi falazóelem közép- vagy nagyblokk, öntött beton panel fa vályog, sár stb., alapozással vályog, sár stb., alapozás nélkül egyéb Országos adatok 189

190 A lakott lakások tulajdonjelleg, komfortosság, használati jogcím, lakás-alapterület, felszereltség, fűtési mód és falazat szerint, 2011 (folytatás) Megnevezés magánszemély Tulajdonjelleg önkormányzat tulajdona más intézmény, szervezet komfortos Komfortosság összkomfortos félkomfortos komfort nélküli szükségés egyéb lakás Észak-Magyarország Használati jogcím tulajdonosi bérleti más jogcímű Lakás alapterület, m² Felszereltség hálózati vízvezetékkel házi vízvezetékkel meleg folyóvízzel vízöblítéses WC-vel közcsatornával házi csatornával Fűtési mód helyiségenként egy vagy több lakást fűtő kazánnal távfűtéssel Falazat tégla, kő, kézi falazóelem közép- vagy nagyblokk, öntött beton panel fa vályog, sár stb., alapozással vályog, sár stb., alapozás nélkül egyéb Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

191 A lakott lakások tulajdonjelleg, komfortosság, használati jogcím, lakás-alapterület, felszereltség, fűtési mód és falazat szerint, 2011 (folytatás) Megnevezés magánszemély Tulajdonjelleg önkormányzat tulajdona más intézmény, szervezet komfortos Komfortosság összkomfortos félkomfortos komfort nélküli szükségés egyéb lakás Észak-Alföld Használati jogcím tulajdonosi bérleti más jogcímű Lakás alapterület, m² Felszereltség hálózati vízvezetékkel házi vízvezetékkel meleg folyóvízzel vízöblítéses WC-vel közcsatornával házi csatornával Fűtési mód helyiségenként egy vagy több lakást fűtő kazánnal távfűtéssel Falazat tégla, kő, kézi falazóelem közép- vagy nagyblokk, öntött beton panel fa vályog, sár stb., alapozással vályog, sár stb., alapozás nélkül egyéb Országos adatok 191

192 A lakott lakások tulajdonjelleg, komfortosság, használati jogcím, lakás-alapterület, felszereltség, fűtési mód és falazat szerint, 2011 (folytatás) Megnevezés magánszemély Tulajdonjelleg önkormányzat tulajdona más intézmény, szervezet komfortos Komfortosság összkomfortos félkomfortos komfort nélküli szükségés egyéb lakás Dél-Alföld Használati jogcím tulajdonosi bérleti más jogcímű Lakás alapterület, m² Felszereltség hálózati vízvezetékkel házi vízvezetékkel meleg folyóvízzel vízöblítéses WC-vel közcsatornával házi csatornával Fűtési mód helyiségenként egy vagy több lakást fűtő kazánnal távfűtéssel Falazat tégla, kő, kézi falazóelem közép- vagy nagyblokk, öntött beton panel fa vályog, sár stb., alapozással vályog, sár stb., alapozás nélkül egyéb Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

193 3.3.2 A lakások tulajdon és használati mód szerint A lakott lakások szobaszám, építési év, használati jogcím, lakás-alapterület, felszereltség, fűtési mód és falazat szerint, 2011 Szobaszám Megnevezés Közép-Magyarország Használati jogcím tulajdonosi bérleti más jogcímű Lakás alapterület, m² Felszereltség hálózati vízvezetékkel házi vízvezetékkel meleg folyóvízzel vízöblítéses WC-vel közcsatornával házi csatornával Fűtési mód helyiségenként egy vagy több lakást fűtő kazánnal távfűtéssel Falazat tégla, kő, kézi falazóelem közép- vagy nagyblokk, öntött beton panel fa vályog, sár stb., alapozással vályog, sár stb., alapozás nélkül egyéb Országos adatok 193

194 A lakott lakások szobaszám, építési év, használati jogcím, lakás-alapterület, felszereltség, fűtési mód és falazat szerint (folytatás) Megnevezés 1946 előtt épült Közép-Magyarország Használati jogcím tulajdonosi bérleti más jogcímű Lakás alapterület, m² Felszereltség hálózati vízvezetékkel házi vízvezetékkel meleg folyóvízzel vízöblítéses WC-vel közcsatornával házi csatornával Fűtési mód helyiségenként egy vagy több lakást fűtő kazánnal távfűtéssel Falazat tégla, kő, kézi falazóelem közép- vagy nagyblokk, öntött beton panel fa vályog, sár stb., alapozással vályog, sár stb., alapozás nélkül egyéb Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

195 A lakott lakások szobaszám, építési év, használati jogcím, lakás-alapterület, felszereltség, fűtési mód és falazat szerint (folytatás) Szobaszám Megnevezés Közép-Dunántúl Használati jogcím tulajdonosi bérleti más jogcímű Lakás alapterület, m² Felszereltség hálózati vízvezetékkel házi vízvezetékkel meleg folyóvízzel vízöblítéses WC-vel közcsatornával házi csatornával Fűtési mód helyiségenként egy vagy több lakást fűtő kazánnal távfűtéssel Falazat tégla, kő, kézi falazóelem közép- vagy nagyblokk, öntött beton panel fa vályog, sár stb., alapozással vályog, sár stb., alapozás nélkül egyéb Országos adatok 195

196 A lakott lakások szobaszám, építési év, használati jogcím, lakás-alapterület, felszereltség, fűtési mód és falazat szerint (folytatás) Megnevezés 1946 előtt épült Közép-Dunántúl Használati jogcím tulajdonosi bérleti más jogcímű Lakás alapterület, m² Felszereltség hálózati vízvezetékkel házi vízvezetékkel meleg folyóvízzel vízöblítéses WC-vel közcsatornával házi csatornával Fűtési mód helyiségenként egy vagy több lakást fűtő kazánnal távfűtéssel Falazat tégla, kő, kézi falazóelem közép- vagy nagyblokk, öntött beton panel fa vályog, sár stb., alapozással vályog, sár stb., alapozás nélkül egyéb Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

197 A lakott lakások szobaszám, építési év, használati jogcím, lakás-alapterület, felszereltség, fűtési mód és falazat szerint (folytatás) Szobaszám Megnevezés Nyugat-Dunántúl Használati jogcím tulajdonosi bérleti más jogcímű Lakás alapterület, m² Felszereltség hálózati vízvezetékkel házi vízvezetékkel meleg folyóvízzel vízöblítéses WC-vel közcsatornával házi csatornával Fűtési mód helyiségenként egy vagy több lakást fűtő kazánnal távfűtéssel Falazat tégla, kő, kézi falazóelem közép- vagy nagyblokk, öntött beton panel fa vályog, sár stb., alapozással vályog, sár stb., alapozás nélkül egyéb Országos adatok 197

198 A lakott lakások szobaszám, építési év, használati jogcím, lakás-alapterület, felszereltség, fűtési mód és falazat szerint (folytatás) Megnevezés 1946 előtt épült Nyugat-Dunántúl Használati jogcím tulajdonosi bérleti más jogcímű Lakás alapterület, m² Felszereltség hálózati vízvezetékkel házi vízvezetékkel meleg folyóvízzel vízöblítéses WC-vel közcsatornával házi csatornával Fűtési mód helyiségenként egy vagy több lakást fűtő kazánnal távfűtéssel Falazat tégla, kő, kézi falazóelem közép- vagy nagyblokk, öntött beton panel fa vályog, sár stb., alapozással vályog, sár stb., alapozás nélkül egyéb Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

199 A lakott lakások szobaszám, építési év, használati jogcím, lakás-alapterület, felszereltség, fűtési mód és falazat szerint (folytatás) Szobaszám Megnevezés Dél-Dunántúl Használati jogcím tulajdonosi bérleti más jogcímű Lakás alapterület, m² Felszereltség hálózati vízvezetékkel házi vízvezetékkel meleg folyóvízzel vízöblítéses WC-vel közcsatornával házi csatornával Fűtési mód helyiségenként egy vagy több lakást fűtő kazánnal távfűtéssel Falazat tégla, kő, kézi falazóelem közép- vagy nagyblokk, öntött beton panel fa vályog, sár stb., alapozással vályog, sár stb., alapozás nélkül egyéb Országos adatok 199

200 A lakott lakások szobaszám, építési év, használati jogcím, lakás-alapterület, felszereltség, fűtési mód és falazat szerint (folytatás) Megnevezés 1946 előtt épült Dél-Dunántúl Használati jogcím tulajdonosi bérleti más jogcímű Lakás alapterület, m² Felszereltség hálózati vízvezetékkel házi vízvezetékkel meleg folyóvízzel vízöblítéses WC-vel közcsatornával házi csatornával Fűtési mód helyiségenként egy vagy több lakást fűtő kazánnal távfűtéssel Falazat tégla, kő, kézi falazóelem közép- vagy nagyblokk, öntött beton panel fa vályog, sár stb., alapozással vályog, sár stb., alapozás nélkül egyéb Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

201 A lakott lakások szobaszám, építési év, használati jogcím, lakás-alapterület, felszereltség, fűtési mód és falazat szerint (folytatás) Szobaszám Megnevezés Észak-Magyarország Használati jogcím tulajdonosi bérleti más jogcímű Lakás alapterület, m² Felszereltség hálózati vízvezetékkel házi vízvezetékkel meleg folyóvízzel vízöblítéses WC-vel közcsatornával házi csatornával Fűtési mód helyiségenként egy vagy több lakást fűtő kazánnal távfűtéssel Falazat tégla, kő, kézi falazóelem közép- vagy nagyblokk, öntött beton panel fa vályog, sár stb., alapozással vályog, sár stb., alapozás nélkül egyéb Országos adatok 201

202 A lakott lakások szobaszám, építési év, használati jogcím, lakás-alapterület, felszereltség, fűtési mód és falazat szerint (folytatás) Megnevezés 1946 előtt épült Észak-Magyarország Használati jogcím tulajdonosi bérleti más jogcímű Lakás alapterület, m² Felszereltség hálózati vízvezetékkel házi vízvezetékkel meleg folyóvízzel vízöblítéses WC-vel közcsatornával házi csatornával Fűtési mód helyiségenként egy vagy több lakást fűtő kazánnal távfűtéssel Falazat tégla, kő, kézi falazóelem közép- vagy nagyblokk, öntött beton panel fa vályog, sár stb., alapozással vályog, sár stb., alapozás nélkül egyéb Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

203 A lakott lakások szobaszám, építési év, használati jogcím, lakás-alapterület, felszereltség, fűtési mód és falazat szerint (folytatás) Szobaszám Megnevezés Észak-Alföld Használati jogcím tulajdonosi bérleti más jogcímű Lakás alapterület, m² Felszereltség hálózati vízvezetékkel házi vízvezetékkel meleg folyóvízzel vízöblítéses WC-vel közcsatornával házi csatornával Fűtési mód helyiségenként egy vagy több lakást fűtő kazánnal távfűtéssel Falazat tégla, kő, kézi falazóelem közép- vagy nagyblokk, öntött beton panel fa vályog, sár stb., alapozással vályog, sár stb., alapozás nélkül egyéb Országos adatok 203

204 A lakott lakások szobaszám, építési év, használati jogcím, lakás-alapterület, felszereltség, fűtési mód és falazat szerint (folytatás) Megnevezés 1946 előtt épült Észak-Alföld Használati jogcím tulajdonosi bérleti más jogcímű Lakás alapterület, m² Felszereltség hálózati vízvezetékkel házi vízvezetékkel meleg folyóvízzel vízöblítéses WC-vel közcsatornával házi csatornával Fűtési mód helyiségenként egy vagy több lakást fűtő kazánnal távfűtéssel Falazat tégla, kő, kézi falazóelem közép- vagy nagyblokk, öntött beton panel fa vályog, sár stb., alapozással vályog, sár stb., alapozás nélkül egyéb Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

205 A lakott lakások szobaszám, építési év, használati jogcím, lakás-alapterület, felszereltség, fűtési mód és falazat szerint (folytatás) Szobaszám Megnevezés Dél-Alföld Használati jogcím tulajdonosi bérleti más jogcímű Lakás alapterület, m² Felszereltség hálózati vízvezetékkel házi vízvezetékkel meleg folyóvízzel vízöblítéses WC-vel közcsatornával házi csatornával Fűtési mód helyiségenként egy vagy több lakást fűtő kazánnal távfűtéssel Falazat tégla, kő, kézi falazóelem közép- vagy nagyblokk, öntött beton panel fa vályog, sár stb., alapozással vályog, sár stb., alapozás nélkül egyéb Országos adatok 205

206 A lakott lakások szobaszám, építési év, használati jogcím, lakás-alapterület, felszereltség, fűtési mód és falazat szerint (folytatás) Megnevezés 1946 előtt épült Dél-Alföld Használati jogcím tulajdonosi bérleti más jogcímű Lakás alapterület, m² Felszereltség hálózati vízvezetékkel házi vízvezetékkel meleg folyóvízzel vízöblítéses WC-vel közcsatornával házi csatornával Fűtési mód helyiségenként egy vagy több lakást fűtő kazánnal távfűtéssel Falazat tégla, kő, kézi falazóelem közép- vagy nagyblokk, öntött beton panel fa vályog, sár stb., alapozással vályog, sár stb., alapozás nélkül egyéb Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

207 4. Megyénkénti adatok

208 4.1 A népesség száma és jellemzői A népesség száma, népsűrűség A népesség számának alakulása, terület, népsűrűség Terület Terület (ha) Állandó népesség Főváros Megyeszékhely Többi megyei jogú város Többi város Városok együtt Községek, nagyközségek Ország összesen Népesség-nagyságcsoport Városok Budapest nélkül Együtt Községek, nagyközségek és kevesebb Együtt a fővárossal együtt Ebből: Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

209 A népesség számának alakulása, terület, népsűrűség (folytatás) Terület Terület (ha) Állandó népesség Régiók, megyék adatai Régiók 1 Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Főváros 1 Budapest Megyék 7 Bács-Kiskun Baranya Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala Ország összesen Országos adatok 209

210 A népesség számának alakulása, terület, népsűrűség (folytatás) Terület Lakónépesség népsűrűség 1 km²-re Főváros ,6 Megyeszékhely ,9 Többi megyei jogú város ,5 Többi város ,9 Városok együtt ,0 Községek, nagyközségek ,2 Ország összesen ,8 Népesség-nagyságcsoport Városok Budapest nélkül , , , , , , , ,1 Együtt ,3 Községek, nagyközségek , , , , , , , ,3 199 és kevesebb ,1 Együtt ,2 a fővárossal együtt ,8 Ebből: , , , , , , , , ,5 210 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011

211 A népesség számának alakulása, terület, népsűrűség (folytatás) Terület Lakónépesség népsűrűség 1 km²-re Régiók, megyék adatai Régiók 1 Közép-Magyarország ,0 2 Közép-Dunántúl ,5 3 Nyugat-Dunántúl ,1 4 Dél-Dunántúl ,8 5 Észak-Magyarország ,2 6 Észak-Alföld ,2 7 Dél-Alföld ,8 Főváros 1 Budapest ,6 Megyék 7 Bács-Kiskun ,6 4 Baranya ,2 7 Békés ,9 5 Borsod-Abaúj-Zemplén ,7 7 Csongrád ,9 2 Fejér ,7 3 Győr-Moson-Sopron ,5 6 Hajdú-Bihar ,0 5 Heves ,9 6 Jász-Nagykun-Szolnok ,3 2 Komárom-Esztergom ,5 5 Nógrád ,5 1 Pest ,5 4 Somogy ,4 6 Szabolcs-Szatmár-Bereg ,2 4 Tolna ,2 3 Vas ,9 2 Veszprém ,6 3 Zala ,6 Ország összesen ,8 3. Országos adatok 211