Központi Statisztikai Hivatal ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Átírás

1 Központi Statisztikai Hivatal ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Debrecen, 2013

2 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN ö ISBN Készült a Központi Statisztikai Hivatal Debreceni főosztályán az Informatikai főosztály, a Népszámlálási főosztály és a Tájékoztatási főosztály közreműködésével Felelős kiadó: Dr. Vukovich Gabriella elnök Főosztályvezető: Malakucziné Póka Mária Összeállította: Csizmazia Tamásné Kissné Majtényi Mónika Malakucziné Póka Mária Sólyom Ildikó A táblázó programot készítette: Papp Márton A kéziratot lektorálta: Dr. Hajnal Béla Tördelőszerkesztők: Bulik László Dobróka Zita Kerner-Kecskés Beatrix Zombori Orsolya Weisz Tamás További információ: Novák Géza Telefon: (+36-52) , geza.novak@ksh.hu Internet: info@ksh.hu (+36-1) (telefon), (+36-1) (fax) Borítóterv: Lounge Design Kft. Nyomdai kivitelezés: Xerox Magyarország Kft

3 TARTALOM Köszöntöm az Olvasót!...5 Összefoglaló A népesség száma és jellemzői A népesség száma, népsűrűség Kormegoszlás, a férfiak és a nők száma Családi állapot Iskolázottság, nyelvtudás Gazdasági aktivitás Nemzetiség, anyanyelv Vallás Egészségi állapot Háztartások, családok A háztartások száma és összetétele A háztartások mérete, korösszetétele A családok száma és összetétele A családok mérete, a gyermekek száma A lakásállomány jellemzői A lakások száma A lakásállomány tulajdon és használati mód szerint A lakások mérete: alapterület, szobaszám A lakások felszereltsége, komfortossága A lakások és lakóik, laksűrűség...47 Táblázatok...49 Módszertani megjegyzések, fogalmak Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 3

4

5 KÖszÖntÖm az OlvasÓt A Központi Statisztikai Hivatal 2011 októberében hajtotta végre Magyarország 15. népszámlálását. A közvélemény mielőbbi tájékoztatása érdekében az adatfeldolgozás befejezését megelőzően, 2012 márciusában az összeírás során külön gyűjtött információk alapján közöltünk előzetes adatokat a népesség számáról és a lakásállományról októberében a népesség, a háztartások és a családok, valamint a lakásállomány legfontosabb országos jellemzőit, az elmúlt évtizedben történt változásokat bemutató kötetet készítettünk a kérdőívek mintegy 1 százalékát magában foglaló mintából származó becslések alapján. A feldolgozási folyamat befejeződése után megjelenő, 21 kötetből álló kiadványsorozatunkkal kezdjük meg a évi népszámlálás végleges adatainak közzétételét. A részletes területi adatok iránt a felhasználók különböző rétegeitől érkező információigény kielégítése érdekében elsőként, a területi bontású táblákat és a települések, a járások és a kistérségek adatait is magukban foglaló megyei köteteket tesszük közzé. A honlapunkon ( és kevésbé részletezett adattartalommal papíron is megjelenő kiadványsorozatunkban összesen közel 4800, megyénként mintegy 200 táblával mutatjuk be a népesség demográfiai, iskolázottsági, gazdasági aktivitási, anyanyelvi, nemzetiségi, vallási és egészségi állapotra, a háztartások és a családok összetételére, méretére, valamint a lakásállomány összetételére vonatkozó adatainkat. Az országos összefoglaló régiónkénti, megyénkénti és településtípusonkénti, a fővárosi összeállítás kerületenkénti, a megyei pedig településtípusonkénti és településenkénti összesítéseket is tartalmaz. A települések adatait járásonként és kistérségenként, valamint a települések népességnagysága szerint közöljük. Az adat-összeállítások az első fejezetben korábbi népszámlálások adatait is közlik, lehetővé téve, hogy az elmúlt évtized részletes bemutatásán túl hosszabb időszak adatainak egybevetésével több évtizedes folyamatok is nyomon követhetők legyenek. Az ENSZ-ajánlásnak és az Európai Unió népszámlálási rendeletében előírt tartalomnak is megfelelő adatok módot adnak európai és Európán kívüli országokkal történő összehasonlításokra is. Tisztelettel ajánlom minden kedves felhasználónk figyelmébe a kiadványsorozatot, valamint a további, elsősorban a honlapunkon megjelenő népszámlálási közléseinket is. Dr. Vukovich Gabriella a Központi Statisztikai Hivatal elnöke Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 5

6

7 ÖSSZEFOGLALÓ 1. A népesség száma és jellemzői Szabolcs-Szatmár-Bereg megye népessége a népszámlálás időpontjában, október 1-jén 559,3 ezer fő volt, 3,9 százalékkal kevesebb, mint a évi népszámláláskor. Folytatódott a népesség öregedése, és a nemek közötti arány tekintetében a nőtöbblet fokozódott. Csökkent a népességen belül a házasok aránya, továbbá romlott a nők termékenységi mutatója. A népesség iskolázottsági szintje nagymértékben emelkedett, idegennyelv-tudása javult. A lakosság gazdasági aktivitása élénkült, a foglalkoztatottakra háruló társadalmi értelemben vett eltartási terhek mérséklődtek A népesség száma, népsűrűség A népességfogyást döntő részben a vándorlási veszteség okozta, melyet a természetes fogyás tovább fokozott. A megye 1 km 2 -nyi területén átlagosan 94 fő élt, 4 fővel kevesebb, mint 2001-ben Kormegoszlás, a férfiak és a nők száma 2001-hez képest a gyermekkorúak száma és aránya nagymértékben csökkent, az időskorúaké nőtt. Ezer férfira 1089 nő jutott, eggyel több, mint 2001-ben Családi állapot Mind a férfiak, mind a nők körében csökkent a házasok aránya, ugyanakkor emelkedett a nőtlenek, hajadonok, özvegyek és elváltak hányada. Száz 15 éves és idősebb nőre átlagosan 175 élve született gyermek jutott, 10-zel kevesebb, mint 2001-ben. A hajadon családi állapotú nők termékenysége ugyanakkor fokozódott Iskolázottság, nyelvtudás Jelentősen emelkedett a közép-, valamint a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya ben a évinél 20 ezerrel többen, 72 ezren beszéltek valamilyen idegen nyelvet a magyar anyanyelvűek közül Gazdasági aktivitás A lakosság gazdasági aktivitása a foglalkoztatottak 31 ezer és a munkanélküliek 5 ezer fővel történő növekedésének hatására élénkült között. Az inaktív keresők száma 35 ezer fővel mérséklődött, és 25 ezerrel kevesebb eltartottról kellett gondoskodni. Száz foglalkoztatottra 175 inaktív kereső és eltartott jutott, ami a évi 71 százaléka Nemzetiség, anyanyelv 2011-ben 51 ezren vallották magukat valamelyik hazai nemzetiséghez tartozónak. A megye legnépesebb nemzetisége, a 45 ezer főt számláló roma közösség Vallás 2011-ben a lakosság 71 százaléka sorolta valamely egyházhoz, felekezethez önmagát. A vallásról nyilatkozók 44 százaléka reformátusnak, 41 százaléka katolikusnak vallotta magát Egészségi állapot Önkéntes bevallás alapján a népesség 4,9 százaléka élt fogyatékossággal, és 18 százaléka volt tartós beteg. A 60 éves és idősebb népesség 15 százaléka élt valamilyen fogyatékossággal. 2. Háztartások, családok Az egyedülállók számának bővülése, összefüggésben a szingli életforma terjedésével, a válások növekvő számával, az újraházasodások mérséklődésével és az özvegy nők bővülő számával, emeli a háztartások számát, azok átlagos taglétszámának csökkenése mellett Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 7

8 A háztartások számának bővülését okozó folyamatok egyúttal fékezik a családok kialakulását, illetve azok felbomlásához vezetnek, így a családok száma mérséklődik. Az élettársi kapcsolatok terjedése nem pótolja a házaspári kapcsolatok számának visszaesését A háztartások száma és összetétele A háztartások száma között a korábbiakat meghaladó ütemben, 5,5 százalékkal, 210 ezerre bővült. A párkapcsolaton alapuló háztartások részaránya között 5,6 százalékponttal, 57 százalékra csökkent A háztartások mérete, korösszetétele A háztartások átlagos taglétszáma 2,6 főre mérséklődött között legintenzívebben a csak középkorúakból álló háztartások száma bővült. A háztartások legnagyobb részében, 37 százalékában fiatal- és középkorú személyek élnek együtt A családok száma és összetétele október 1-jén a megyében 152 ezer család élt, 10 ezerrel kevesebb a évinél. A házaspáros családok száma 107 ezerre csökkent, az élettársi kapcsolatoké 19 ezerre, az egyszülősöké 27 ezerre nőtt A családok mérete, a gyermekek száma 2011-ben száz családban átlagosan 301 személy élt, szemben a évi 306-tal. A gyermekes családokban a évihez hasonlóan átlagosan 1,76 gyermek élt. A családban élő 15 év alatti gyermekek száma csökkent, az ennél idősebbeké viszont nőtt, összefüggésben a gyermekek családban maradási idejének kitolódásával. 3. A lakásállomány jellemzői A évi népszámlálás időpontjában 218 ezer lakást írtak össze a megyében, 4,9 százalékkal többet, mint a évi népszámláláskor. A lakásállomány összetétele a nagyobb alapterületű lakások irányába tolódott el. Nőtt a lakások felszereltségi színvonala és komfortossága a évihez képest. A lakónépesség csökkenésével és a lakásállomány növekedésével összefüggésben csökkent a laksűrűség A lakások száma A lakásállományon belül 199 ezer volt a lakott lakások száma, ami a lakásállomány 91 százaléka. A lakott lakások 8,8 százalékát között építették. A lakások legnagyobb hányada az 1970-es, 1980-as években épült A lakásállomány tulajdon és használati mód szerint A lakott lakások 98 százaléka magánszemélyek tulajdonában volt. A lakott lakások 95 százalékát a tulajdonosok lakták. A lakásokat bérlőként, valamint szolgálati lakás lakójaként használók aránya nem jelentős A lakások mérete: alapterület, szobaszám A évi népszámláláskor a lakott lakások 85 m 2 -es átlagos alapterülete 3 m 2 -rel nagyobb volt a tíz évvel korábbinál. A lakott lakások 35 százaléka 100 m 2 -nél nagyobb méretű volt. Szobaszám szerint a legnagyobb (39 százalékos) arányt a háromszobás lakások képviselték A lakások felszereltsége, komfortossága A lakott lakások 92 százaléka csatlakozott a közüzemi ivóvízvezeték-hálózatra. A közcsatorna-hálózatra a lakások 60 százaléka az előző népszámláláshoz viszonyítva 24 százalékponttal nagyobb hányada kapcsolódott. A lakott lakások közül minden másodikban központos fűtési módot alkalmaztak, amelyen belül a kazánfűtés súlya egyre meghatározóbb a távfűtéssel szemben ben a lakott lakások 88 százaléka összkomfortos vagy komfortos volt A lakások és lakóik, laksűrűség A évi cenzus idején száz lakott lakásra 274 lakó jutott, 23 fővel kevesebb a évinél. A lakók korösszetétele szerint a lakások legnagyobb részében, vagyis 38 százalékában fiatal- és középkorú személyek éltek együtt. 8 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, Területi adatok

9 1. A NÉPESSÉG SZÁMA ÉS JELLEMZŐI 1.1. A népesség száma, népsűrűség Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében október 1-jén 559,3 ezer fő élt, 3,9 százalékkal kevesebb, mint a évi népszámláláskor. A népességfogyás túlnyomó részét a vándorlási veszteség okozta, ami az 1990-es évek végétől ismét egyre nagyobb volumenűvé vált, között 18 ezer fős veszteséget okozva. Ebben az időszakban, népszámlálási periódusonként tekintve első alkalommal, a születések és a halálozások egyenlegeként is fogyás alakult ki. A halálozások száma ugyanis mérséklődésük ellenére 5,1 ezer fővel meghaladta az igen alacsony szintre viszszaesett élveszületésekét. A népmozgalmi folyamatok együttesen 23 ezer fős népességcsökkenést okoztak tól tekintve első alkalommal , majd között mérséklődött a megye lakónépessége, amit az 1990-es években bekövetkezett kisebb emelkedés után között ismét jelentős 3,9 százalékos visszaesés követett, ami az országosnál (2,6 százalék) intenzívebb volt. A változások a megye országon belüli népességi arányát (5,6 százalék) csak kissé módosították között a megye 229 településéből csupán 38-nak, a települések 17 százalékának a népessége emelkedett; 54 százalékának 0 8,0 százalék között, 16 százalékának 8,1 12,0 százalék között, 13 százalékának ezt meghaladóan csökkent a lakossága ábra A népesség számának alakulása Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 9

10 Legnagyobb, 10 százalék fölötti növekedés három kistelepülésen, Magosligeten, Nyírpilisen és Uszkán volt, ahol az alacsony népességszámból eredően kis számú változások is jelentős ütemváltozással járnak. Legnagyobb csökkenést, 30 százalék körülit ugyancsak néhány kis lélekszámú település (Mátyus, Nagyhódos, Jánd, Tákos, Tivadar) mutatott ábra A lakónépesség változása február 1. és október 1. között (%) A települések jogállása szerint tekintve a megyeszékhely lakossága mérsékelten (0,8 százalékkal) emelkedett, vándorlási nyeresége hatására. A megye többi városának együttes népességszáma ugyanakkor között 5,6 százalékkal kevesebb lett. (Csupán három város, Ibrány, Nyírmada és Tiszalök lélekszáma növekedett kisebb ütemben.) A községek lakossága összességében 4,9 százalékkal fogyott, a közel azonos nagyságú természetes fogyás és vándorlási veszteség következtében október 1-jén a megye népességének 21 százaléka a megyeszékhelyen, 33 százaléka a többi városban, 46 százaléka a községekben élt. A belterületen élők a népességből 97 százalékot, a külterületeken élők az átlagosnál nagyobb hányadot, 3,5 százalékot képviseltek, összefüggésben az alföldi településekre jellemző nagyhatárú települések jelenlétével, illetve ezek kiterjedt külterületével. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye népsűrűsége október 1-jén 94 fő/km 2 volt, és a népességcsökkenésből adódóan 4 fő/km 2 -rel lett kevesebb a évi népszámláláskor mértnél. Az eltérő jogállású települések közül a megyében Nyíregyháza egy km 2 -re jutó lakosságszáma a legmagasabb (436 fő/km 2 ), a megyei átlag ötszöröse, a többi városé (133 fő/km 2 ) az átlagos 1,4-szerese, a Történeti áttekintés: A megye lakossága népszámlálási periódusonként mérve 1980-ig tendenciájában emelkedett, a növekedés üteme azonban lassult. A növekedési ütem lefékeződésében az közötti időszakban a jelentős vándorlási veszteség volt meghatározó között a migrációs veszteség fokozódott, ezzel egyidejűleg a születések és halálozások egyenlegeként kialakult természetes szaporodás is lassult, és megkezdődött a népesség fogyása. Ezt a folyamatot között kisebb növekedés követte, mivel a rendszerváltás hatására kialakult recessziós környezetben nagy számban tértek vissza a térségbe a megye határain kívül foglalkoztatottak. Az 1990-es évek utolsó harmadában megindult gazdasági növekedéssel párhuzamosan a vándorlási folyamatok is élénkültek, melyek a 2000-es években tovább erősödtek, csökkentve a népességet. A korábbi természetes szaporodás helyett természetes fogyás alakult ki, melyek a vándormozgalommal együtt ismét jelentős népességfogyást idéztek elő között. A megye október 1-jei népességszáma az évi népszámlálási népességhez volt hasonló, a csúcspontot jelentő évitől pedig 35 ezerrel maradt el. Helyünk az országban: A és a évi népszámlálások közötti időszakban Szabolcs-Szatmár-Bereg népességszáma az országos átlagot (2,6 százalék) meghaladó ütemben (3,9 százalékkal) csökkent. A megyeinél nagyobb fogyás 12, ennél szerényebb 4 megyében volt, növekedés pedig csupán Pest (Budapest nélkül) és Győr-Moson-Sopron megyében következett be, a vándorlási nyereség hatására. Az ország valamennyi megyéjében természetes fogyás alakult ki között, ami Szabolcs-Szatmár-Beregben és Pest megyében volt a legkisebb. Vándorlási veszteség a megyék közel felében fordult elő, Borsod-Abaúj- Zemplénben és Szabolcs-Szatmár-Beregben a legnagyobb. Ugyanakkor kiemelkedően magas migrációs nyereség Pest és Győr-Moson-Sopron megyékben következett be. Szabolcs-Szatmár-Bereg a viszonylag sűrűn lakott térségek közé tartozott, a megyék rangsorában a 7. legnagyobb népsűrűségi mutatóval rendelkezett. A megye településszerkezetéből adódóan a belterületi népesség aránya alacsonyabb, a külterületieké magasabb volt az országos átlagnál. 10 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, Területi adatok

11 tábla A lakónépesség változásának tényezői Településtípus Természetes szaporodás (+), illetve fogyás ( ) Vándorlási különbözet, egyéb változás (+, ) Lakónépesség, és 2011 között, fő fő a évi százalékában fő/km 2 Megyeszékhely ,8 436,2 Többi város ,4 132,8 Városok összesen ,9 182,9 Községek, nagyközségek ,1 59,7 Megye összesen ,1 94,2 községeké átlagosan annak 63 százaléka volt. A járások közül a Nyíregyházi, a Záhonyi, a Kisvárdai és a Mátészalkai járások népsűrűsége haladta meg a 100 fő/km 2 -t Kormegoszlás, a férfiak és a nők száma A megyei népesség kor szerinti összetétele a lakosság elöregedését jelzi. Ötéves korcsoportonként vizsgálva között a évesekig csökkent a népesség száma, összefüggésben a születések számának tartós mérséklődésével. A éveseknél bekövetkező növekedést a Ratkó-unokák, az 1950-es évek közepén született nagy létszámú Ratkó-gyerekek utódainak jelenléte okozta, főként a éveseknél. Maguk a Ratkó-gyerekek az évesek korcsoportjában okoztak között igen jelentős, 1,5-szeres emelkedést. A 60 évesek és idősebbeken belül a legidősebbek, a 79 év felettiek száma bővült legnagyobb mértékben, összefüggésben a kettős öregedéssel, azaz az időskorúakon belül a legidősebbek arányának emelkedésével. A legnépesebb korcsoportot október 1-jén 44,8 ezer fővel a évesek (Ratkó-unokák) képviselték. A 0 4 évesek száma ennek csupán 66 százalékát jelentette. Más életkori kategóriák szerinti bontást alkalmazva, október 1-jén az össznépességen belül a 0 14 évesek, a gyermekkorúak aránya 17 százalék, a fiatal (15 39 éves) aktív korúaké 35 százalék, az idősebb (40 59 éves) aktív korúaké 28 százalék, az 59 év felettieké 20 százalék volt. (Ebből a 70 évesek és idősebbek 9,7 százalékot jelentettek.) A nyugdíjkorhatár környéki kategóriákban jelentős volt a közötti bővülés: a éve ábra A népesség száma nem és életkor szerint Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 11

12 sek száma 1,3-szeresére emelkedett, és nőtt a éveseké is 8,0 százalékkal. A legidősebbek, a évesek és a 85 év felettiek akik együttesen a népesség 3,3 százalékát adták létszámbővülése 2001 óta 1,5 1,6-szeres. A népesség nemek szerinti összetétele főként a férfiaknak a nőkét meghaladó halandósága miatt folyamatos és emelkedő nőtöbbletet jelez október 1-jén Szabolcs-Szatmár-Bereg megye lakosságának 52 százaléka volt nő, és 48 százaléka férfi. A nők száma csaknem 24 ezer fővel haladta meg a férfiakét ben ezer férfira 1089 nő jutott, eggyel több, mint 2001-ben. Az életkor szerinti összetétel változása alapvetően meghatározza az öregedés mértékét és az aktív korúak ábra Száz aktív korúra jutó gyermekés időskorú társadalmi értelemben vett eltartási kötelezettségének szintjét. A megyében 2011-ben száz gyermekkorúra (0 14 évesre) 114 időskorú (60 éves és idősebb) jutott, szemben a évi 86-tal hoz viszonyítva az öregedési index megháromszorozódott. A száz aktív korúra (15 59 évesre) jutó gyermekkorúak száma tendenciájában csökkent, a és évi népszámlálás között 33-ról 28-ra. Ugyanakkor az időskorúak tekintetében fennálló eltartási teher ugyanezen időszakban 29-ról 32-re emelkedett. A teljes eltartottsági ráta összességében mérsékelten, 62-ről 59-re csökkent. Az időskor határa a népszámlálási terminológia szerint a 60. életév, azonban az átlagéletkor emelkedésével ez a korhatár emelkedik, és az Európai Unióban már a 65. életévet tekintik az időskor kezdetének. A települések korszerkezeti sajátosságai vizsgálatának számos lehetősége közül az egyik a legidősebbek, a 69 év felettiek arányának összevetése. A megyében a 70 évesek és idősebbek aránya öszszességében az országosnál alacsonyabb. A települések ábra A 70 évesek és idősebbek aránya, 2011 (%) 30 százalékánál 9,0 százalék alatti, 52 százalékuknál 9,0 12,9 százalék közötti, 18 százalékukban viszont e feletti. A legkisebb és legmagasabb 70 éves és idősebb népességi arányt mutató települések egyaránt a tábla A férfiak és nők száma kiemelt korcsoportonként, 2011 Korcsoport, éves Férfi Nő Együtt fő A évi százalékában Ezer férfira jutó nő , , , , , , , , , Összesen , Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, Területi adatok

13 Történeti áttekintés: A nők 1949-ben a népesség 51 százalékát, 2011-ben 52 százalékát adták, ami hat évtized alatt egy százalékpontos arányeltolódást jelent az egyébként is magasabb női arány felé. Ugyanezen időszak alatt az ezer férfira jutó nők száma 1054-ről 1089-re emelkedett. A nemi arány mellett a korszerkezet is torzult között a gyermekkorúak száma 77 ezerrel csökkent, a 60 éves és idősebbeké 62 ezerrel emelkedett, az öregedési index 28-ról 114-re, négyszeresére emelkedett. Az aktív korúak társadalmi értelemben vett eltartási terhe az időskorúak tekintetében megkétszereződött 1949 óta. Helyünk az országban: A évi népszámlálás időpontjában Szabolcs-Szatmár-Beregben a nemek szerinti arány kiegyenlítettebb volt az országosnál, és az ezer férfira jutó nők száma a megyék sorában a középmezőnyben foglalt helyet. A korstruktúrát érintő kedvezőtlen változások ellenére Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a gyermekkorúak aránya az országos 15 százalék helyett 17 százalék, a megyék között a legmagasabb, amihez a Borsod-Abaúj-Zemplén és a Pest megyei hasonló. Ezzel egyidejűleg az időskorúak aránya az országos 24 százalék helyett 20 százalék, a legkisebb, a Pest és a Hajdú-Bihar megyeihez hasonló. Az öregedési index, a száz gyermekkorúra (0 14 éves) jutó időskorúak (60 éves és idősebbek) száma az országos 161- gyel szemben 114, ami a legkedvezőbb megyei érték, különösen annak tükrében, hogy az index értéke 15 megyében 150 feletti volt. kis lélekszámúak közül kerülnek ki. Általánosságban a legidősebbek aránya a település lélekszámának csökkenésével nő, és viszonylag magas a megyeszékhelyen is (9,2 százalék). Uszkán a legkisebb (3,8 százalék) és Nagyhódoson a legmagasabb (30 százalék) az arányuk, mindkét település lélekszáma 500 fő alatti. A járások közül a legtöbb 70 éves és idősebb a Csengeri, a Fehérgyarmati, a Tiszavasvári és a Vásárosnaményi járásokban él a népesség számához mérten Családi állapot 2011-ben családi állapot szerint Szabolcs-Szatmár- Bereg megye 15 éves és idősebb népességének 48 százaléka volt házas, 31 százaléka nőtlen, vagy hajadon, 12 százaléka özvegy és 8,7 százaléka elvált. A évi cenzushoz képest a házasok aránya 8,7 százalékponttal csökkent, a hajadon, nőtlen családi állapotúaké 5,8 százalékponttal emelkedett, miközben az özvegyek, valamint az elváltak hányada is nőtt. Korcsoportonként tekintve a nőtlenek, hajadonok aránya az adott korcsoporton belül egészen a évesekig növekedett a évihez képest. Legintenzívebben a éveseken belüli arányuk nőtt (36 százalékról 70 százalékra) a házas családi állapotúak terhére, és a 30 34, valamint a éveseknél is lényegesen nagyobb arányt képviseltek a korábbinál. A nőtlenek, hajadonok a éves korcsoportig a leggyakoribb (70 99 százalékos) részarányú családi állapotot jelentik, amit a éves korúaktól a házas családi állapot vesz át egészen a éves korcsoporttal bezárólag. A házas családi állapotúak súlya valamennyiben kisebb lett, leginkább a 20 24, 25 29, éveseknél esett vissza. A változások a házasságkötések időpontjának későbbi életkorra tolódását, a szingli életforma terjedését mutatják. Az özvegy családi állapot a 75 éves korúaktól lesz a leggyakoribb (55 80 százalékos részarányú). Az elvált családi állapot egyik korcsoportban sem válik a leggyakoribbá, mindazonáltal között a legtöbbet emelkedett arányuk, és legnagyobb hányadot, százalékot a éveseken belül jelentettek. Nemenként vizsgálva 2011-ben a férfiak 37 százaléka élt nőtlenként, és a nőknek ennél jóval kisebb hányada, 25 százaléka volt hajadon. A házas családi állapotúak aránya ugyancsak a férfiaknál volt nagyobb, 51 százalék, a nőké 46 százalék. A nőknél a házasok és hajadonok alacsonyabb aránya együtt járt az özvegyek magas, 20 százalékos arányával, ami a férfiaknál csupán 3,6 százalék. Az eltérést a férfiak kedvezőtlenebb halandósága és az özvegy nők kisebb arányú újraházasodása magyarázza. Az elvált nők súlya 9,3 százalék a női nemen belül, ami némileg magasabb az elvált férfiak részarányánál (7,9 százalék). Településtípusonként a családi hagyományok, tradíciók eltérő szerepe, valamint a korszerkezet kü Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 13

14 ábra A népesség száma családi állapot és nemek szerint, ábra A népesség száma családi állapot és nemek szerint, 2011 lönbözősége miatt a megyében jellemzően a megyeszékhelyen a legmagasabb a nőtlenek, hajadonok, és ugyanitt a legalacsonyabb a házasságban élők 15 éves és idősebb népességen belüli hányada. Ugyanakkor a községekben az özvegyek súlya magasabb az átlagosnál, és ennél a településtípusnál fordulnak elő legkisebb gyakorisággal (7,2 százalék) az elváltak. A népszámlálás a nők termékenységét a 15 éves és idősebb nőknek az életük folyamán élve született gyermekeik száma alapján méri. A október 1-jén a megyében 244 ezer 15 éves és idősebb nő élt, akiknek életük során összesen 426 ezer gyermeke született. Az élve született gyermekek száma az érintett nők számánál jóval nagyobb mértékben csökkent tábla A 15 éves és idősebb férfiak és nők megoszlása családi állapot szerint Férfi Nő Együtt Családi állapot (%) Nőtlen/hajadon 30,7 37,3 20,0 25,1 25,1 30,9 Házas 60,4 51,2 54,2 46,0 57,1 48,4 Özvegy 3,5 3,6 19,2 19,6 11,8 12,1 Elvált 5,3 7,9 6,5 9,3 6,0 8,7 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 14 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, Területi adatok

15 ábra Száz 15 éves és idősebb nőre jutó élveszületett gyermekek száma között, így a termékenységi mutatószám 185-ről 175- re mérséklődött. A házas és az özvegy családi állapotú nők termékenysége egyaránt csökkent, ugyanakkor az elváltaké kissé, a hajadonoké számottevően nőtt. Az élettársi kapcsolatok terjedésével ugyanis a gyermekek növekvő része a népmozgalmi statisztika adatai alapján 2011-ben 47 százaléka születik élettársi kapcsolatokban. A 15 19, és főként a éves nőknél több gyermek született élettársi kapcsolatban, mint házasságban. A termékenység szintje az elsősorban idősekből álló, így a több évtizeddel korábbi propagatív korú nőket reprezentáló özvegy családi állapotúaknál a legmagasabb (245), amit a házasoké követ (210). A házas családi állapotúak termékenységétől csak mérsékelten marad el az elváltaké (196), a hajadonoké viszont növekedésük ellenére alacsony (47) tábla Száz 15 éves és idősebb nőre jutó élveszületett gyermekek száma a nő családi állapota szerint Év Hajadon Házas Özvegy Elvált Összesen között a gyermeket nem szült házas nők aránya 6,3 százalékról 5,5 százalékra mérséklődött, és csökkent azon házas nők aránya is (8,9 százalékról 7,7 százalékra), akik 4 vagy annál több gyermek felnevelésére vállalkoztak. A házas nők legnagyobb gyakorisággal (50 százalékban) két gyermeket szültek, és nagyjából azonos arányban (19 18 százalék) fordultak elő az egy, illetve a 3 gyermeknek életet adók. Az özvegy nőkön belül a házasokhoz képest jóval nagyobb (22 százalék) a 3 és főként a 4 és több gyermeket szülők aránya (16 százalék); az utóbbi kétszerese a házasokénak. Az elvált nők körében a házas családi állapotúakhoz képest magasabb a gyermektelenek és az egygyermekesek aránya, a 2 és többgyermekeseké alacsonyabb. A 15 éves és idősebb hajadonok csökkenő hányada, 2011-ben 77 százaléka volt gyermektelen. A gyermeknek életet adó hajadonok körében az egy gyermeket szülők a leggyakoribbak. Korcsoportonként tekintve a évesek kivételével valamennyiben csökkent a termékenység között, leginkább a és a éves nőké. Az ezeket közvetlenül követő éveseknél és a további korcsoportokban jóval szerényebb visszaesés következett be, amit részben az előző korcsoportokban elmaradt gyermekvállalásoknak ezen életkorra való áttolódása magyaráz. A évesek termékenységének csökkenését kizárólag a házas családi állapotúaknál bekövetkezett igen számottevő visszaesés magyarázza, miközben az ugyanilyen korú hajadonok gyermekvállalása növekedett. A megyén belül településtípusonként eltérő a gyermekvállalási hajlandóság. A legtöbb gyermek szülésére a nők a községekben, a legkevesebbre a megyeszékhelyen vállalkoztak; száz nőre a községekben a megyei átlagnál 18-cal több, Nyíregyházán 36-tal kevesebb, míg a többi városban az átlaggal azonos számú élve született gyermek jutott. A járások közül a korstruktúra és az etnikai sajátosságok következtében a záhonyiban, a nyírbátoriban és a baktalórántházaiban élő nők termékenységi mutatói voltak a legmagasabbak Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 15

16 Történeti áttekintés: Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a 14 év felettiek körében a nőtlenek és hajadonok aránya az közötti stagnáló időszak után 1970-től 1980-ig mérséklődött, ezt követően azonban között jelentősen növekedett, a férfiaknál 23 százalékról 37 százalékra, a nőknél 15 százalékról 25 százalékra. Ezzel párhuzamosan a házasságban élőké mind a két nemnél 21 százalékponttal mérséklődött, a férfiaké 51 százalékra, a nőké 46 százalékra. Az elváltak részesedése folyamatosan növekedett (a férfiaknál 2,1 százalékról 7,9 százalékra, a nőknél 3,1 százalékról 9,3 százalékra). Az özvegyek súlya a férfiakon belül alig változott, 3 százalék körül alakult, a nőknél 15 százalékról 20 százalékra bővült. A házas nők termékenysége egészen 1920-tól vizsgálható. Ekkor egy 15 éves és idősebb házas családi állapotú nő összesen 4,4 gyermeket szült, ami 1960-ra 3,3-ra, 2011-re 2,1-re esett vissza. A termékenység csökkenésében az is szerepet játszik, hogy a házas családi állapot terhére növekszik a hajadonok és az elvált nők aránya, akik termékenysége a növekedés ellenére is jóval kisebb a házasokénál ban a házas nők 61 százalékának, 2011-ben 26 százalékának volt három vagy több gyermeke. Helyünk az országban: A megyei családi állapot szerinti struktúra összességében az országosnál továbbra is kedvezőbb. Szabolcs-Szatmár- Beregben a 15 éves és idősebb népességen belül az átlagosnál magasabb a házasok valamint az özvegyek aránya, és alacsonyabb a nőtleneké, hajadonoké, valamint az elváltaké. Az elváltak részaránya a megyék sorában Szabolcs-Szatmár-Beregben a legalacsonyabb, a házasoké csak Győr-Moson-Sopronban magasabb, és csak ugyanitt alacsonyabb a nőtleneké, hajadonoké, az özvegyeké pedig a magasabb értékek közé tartozik. A nők termékenysége a megyében az átlagosnál nagyobb október 1-jén száz 15 éves és idősebb nőre 28-cal több élve született gyermek jutott, mint országosan. A megyei mutatók sorában Szabolcs-Szatmár-Beregé volt a legmagasabb érték. A 3, valamint a 4 és többgyermekes nők aránya az országosnál 4,0, illetve 3,7 százalékponttal magasabb, a gyermekteleneké pedig 3,2 százalékponttal alacsonyabb volt Iskolázottság, nyelvtudás Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az országos trendnek megfelelően a népesség iskolázottsága folyamatosan javul, a kevésbé képzett időskorúak fokozatos kihalásával, illetve az egyre képzettebb generációk megjelenésével ben a megye 462 ezer fős 15 évesnél idősebb népességéből az általános iskola első osztályával sem rendelkezők száma 5 ezer alá csökkent. A legfeljebb az általános iskola 1 7. osztályával rendelkezők száma 35 ezer főt, a legfeljebb 8. osztályt végzetteké 152 ezer főt, a legmagasabb végzettségként (érettségi nélkül) szakmai oklevéllel rendelkezőké 103 ezer főt tett ki. Az érettségi 113 ezer főnek jelentette a legmagasabb iskolai végzettséget. Egyetemi, főiskolai oklevéllel 54 ezren rendelkeztek. A 15 éves és idősebb népességen belül legintenzívebben a legalacsonyabb és a legmagasabb iskolai végzettséggel rendelkezők aránya változott között. Az általános iskola 8. osztályánál alacsonyabb végzettségűek hányada 16 százalékról 7,5 százalékra csökkent, a diplomásoké 7,2 százalékról 12 százalékra emelkedett. Némileg egy százalékponttal több lett a legfeljebb az általános iskola 8. osztályát elvégzők aránya (33 százalék). Nőtt a szakmai oklevél megszerzéséig érettségi nélkül eljutók hányada is (22 százalékra), továbbá (25 százalékra) a legmagasabb végzettségként érettségizettek aránya. Köztük vannak olyanok, akik szakképzettséggel is rendelkeznek. Mindazonáltal a diploma és a középfokú szakmai oklevél megszerzése iránti igény fokozódása a szakmai végzettséget adó képzések felé történő elmozdulást jelzi. A két nem közül a nőknél fordul elő nagyobb gyakorisággal, hogy a 15 éves és idősebbek nem végzik el az általános iskola első osztályát sem, illetve legfeljebb annak 8. osztályát fejezik be, döntően az idősebb korú nők férfiakénál alacsonyabb végzettsége miatt. Ugyanakkor a nőknél a diplomások és az érettségizettek aránya is nagyobb, mint a férfiaknál, 4 4 százalékponttal, mivel a fiatalabb korú nők iskolázottsága jóval magasabb szintű az azonos korú férfiakénál (miközben az időskorú nők hátránya e tekintetben is megmaradt). A legmagasabb végzettségként érettségi nélkül szakmai oklevéllel rendelkezők hányada viszont a férfiaknál jóval nagyobb, mint a nőknél. 16 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, Területi adatok

17 ábra A 15 éves és idősebb népesség megoszlása legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint, nemenként A különböző végzettségeket az adott szint megszerezhetőségének életkorát alapul vevő, úgynevezett megfelelő korúak százalékában kifejezve, a korszerkezet hatásától függetlenül vizsgálhatók az iskolázottsági arányok. A 10 éves és idősebb népességen belül azok aránya, akik az általános iskola első osztályát sem végezték el, 2011-re 1,0 százalékra mérséklődött. A legidősebbeknél, a 74 éves kor felettieknél a legmagasabb ez az arány (2,7 százalék), azonban a éveseknél is 0,7 százalék, ami némileg még javul a éves korúakig. A 15 éves és idősebb népesség 91 százaléka végezte el az általános iskola 8. osztályát, ami a évi 84 százalékos arányhoz képest jelentős javulás. A száz százaléktól azonban a éveseké is elmarad (94 százalék), és a 74 év felettiek csupán felének volt befejezett általános iskolai végzettsége. A 18 éves és idősebb lakosság 38 százaléka szerzett érettségit. A legalább érettségivel rendelkezők aránya a éveseknél a legmagasabb (57 százalék). Ennél a éveseké jóval alacsonyabb (33 százalék), mivel a szakiskolai képzés jelentős súlya miatt az ebben érintetteknek a következő korcsoportba érve van módjuk érettségit szerezni. A 74 évesnél idősebbeknek csupán 12 százaléka érettségizett. Az érettségizettek aránya a 18 éves és idősebb népességből településenként jelentősen szóródik. A megye településeinek 17 százalékában 20 százalék alatti az érettségizettek aránya, 28 százalékában ábra A legalább érettségizettek aránya a 18 éves és idősebb népességben, 2011 (%) 20,0 24,9 százalék, 25 százalékában 25,0 29,9 százalék közötti. E fölötti érték 31 százalékukra jellemző, ezen belül 50 százalék fölötti Nyíregyháza mellett 5 településé, Vásárosnaményé, Fehérgyarmaté, Kisvárdáé valamint Mátészalkáé és Záhonyé, melyek közül az utóbbi kettőé Nyíregyházát is meghaladja, miközben a diplomások arányát tekintve elmaradnak a megyeszékhelytől. Az érettségizettek aránya a 394 lelket számláló Uszkán (5,3 százalék) a legalacsonyabb. A 25 évesek és idősebbek 13 százalékának volt diplomája, szemben a évi 8,3 százalékkal. A 25 29, továbbá a éveseknél az átlagosnál jóval magasabb (20 22 százalék), és a 35 39, valamint a éveseknél is átlag feletti, az ennél idősebbeknél Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 17

18 tábla A népesség iskolai végzettsége, 2011 A 15 éves A 18 éves A 25 éves (%) Településtípus legalább az általános iskola 8. évfolyamát elvégezték és idősebb népességből azok aránya, akik legalább középiskolai érettségivel rendelkeznek egyetemi, főiskolai oklevéllel rendelkeznek Megyeszékhely 97,0 59,1 26,6 Többi város 92,4 40,5 13,3 Városok összesen 94,2 47,9 18,6 Községek, nagyközségek 88,1 26,5 6,6 Megye összesen 91,4 38,3 13,3 azonban rendre az alatti az arányszám, a 74 évesnél idősebbeknél már csak 4,6 százalék. Az egyes korcsoportokat nemek szerint is vizsgálva a 10 éves és idősebb népességből az általános iskola első osztályát sem befejezők aránya a férfiaknál kisebb, mint a nőknél. A legfiatalabbaknál hasonló a két nem arányszáma, az idősebbeken belül azonban a nőknél jóval magasabb az ilyen végzettséggel nem rendelkezők aránya. Az általános iskolát a megfelelő korú nők ugyancsak kisebb arányban végezték el, mint a férfiak, szintén az idősebb korú nőknél fennálló lemaradás miatt. Az érettségizettek aránya ugyanakkor már a nőknél magasabb, mivel a fiatalabbaknál, az időskori hátrány megmaradása mellett, a nők iskolázottsága magasabb szintű. A éves nők 64 százaléka, az ugyanilyen korú férfiak 51 százaléka érettségizett. A nők előnye a évesekig megmarad. A diplomásoknál az előbbinél is fokozottabb a nők előnye. A éves nők 29 százaléka, a férfiak 15 százaléka diplomás. A nők előnye az éves korcsoportig jellemző. Mindazonáltal a éves férfiakon belül a diplomások aránya kétszerese az ugyanilyen korú nőkének ben a diplomás nők másfélszer annyian voltak, mint a diplomás férfiak, és az érettségizett nők száma is 1,3-szeresét jelentette a férfiakénak. Az érettségi nélkül szakmai oklevéllel rendelkezőkön belül viszont a férfiak száma volt kétszerese a nőkének. Az iskolázottsági színvonal jelentős települési különbségeket takar. A megyeszékhelyen élő 18 éves és idősebb népesség körében az érettségizettek, valamint a 25 éves és idősebb népességből a felsőfokú végzettségűek aránya jóval meghaladta a megyei átlagot. Ebben a Nyíregyházán működő felsőfokú oktatási intézmények Beszélt nyelv tábla A magyar anyanyelvű népesség idegennyelv-tudása fő a válaszolók százalékában fő a válaszolók százalékában Csak magyarul beszél , ,4 Más nyelvet is beszél , ,6 Ebből: angol , ,3 német , ,7 orosz , ,8 18 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, Területi adatok

19 Történeti áttekintés: Az évi cenzus alkalmával a 10 éves és idősebb népesség 20 százaléka nem végezte el az általános iskola első osztályát sem. Ez az arány 1949-ig igen gyors ütemben csökkent, 1949-re megfeleződött, és azóta is folyamatosan csökken, 2001 óta egy százalék körüli. A 15 éves és idősebb népességből az általános iskola 8. osztályát befejezők aránya az évi 6,4 százalékról re 91 százalékra nőtt. A növekedés az 1960-as, 1970-es években volt a legintenzívebb (egyaránt 20 százalékpontos emelkedéssel). Az érettségizettek aránya ugyanilyen időtávon 2,4 százalékról 38 százalékra nőtt a 18 éves és idősebb népességen belül, és főleg az 1970-es évek hoztak látványos javulást, ami mellett a közötti 10 százalékpontos arányváltozás is kiemelkedő volt. A diplomásoknak a 25 éves és idősebb népességen belüli aránya az évi 1,0 százalék helyett 2011-ben 13 százalék volt. A felsőfokú oktatás 2000-es évekre jellemző expanzióját mutatja, hogy között 5 százalékponttal nőtt a diplomások aránya, és ez a növekedés 1930 óta a legnagyobb két népszámlálás között. Az idegen nyelvet beszélők száma, struktúrája nagymértékben változott. Az évi népszámlálás idején a megye népességének 1,8 százaléka beszélt az anyanyelvén kívül más nyelvet, ami 2011-re 15 százalékra nőtt. A leggyakrabban beszélt idegen nyelv 1960-ban a szlovák, a német, az orosz és a román volt. Közülük a szlovák nyelv fokozatosan visszaszorult, és az orosz is veszített jelentőségéből. A románul beszélők száma kissé növekedett, a német nyelvet beszélőké viszont nagymértékben emelkedett, ami mellett egyre dominánsabbá vált az angol. Helyünk az országban: A megye lakóinak iskolázottsági mutatói a fiatalos korstruktúra ellenére elmaradnak az országostól. A 10 éves és idősebb népességből azok aránya, akik az általános iskola első osztályát sem végezték el, a megyék sorában a legmagasabb, és egyúttal a 15 éves és idősebb népességből a legalább az általános iskola 8. osztályát befejezők aránya a legalacsonyabb, 91 százalék (ami az országosnál 3,7 százalékponttal kisebb). Az érettségizettek és a diplomások aránya ugyan még inkább elmarad az átlagostól, azonban a vidéki átlagtól kisebb a lemaradás, mivel e tekintetben a fővárosi kiugró arányok nagyban megemelik az országos átlagot is. A megfelelő korúak százalékában az érettségizettek aránya a megyében 38 százalék, a vidéki (főváros nélküli) átlag 44 százalék, az országos átlag 49 százalék. A diplomások aránya a megyében 13 százalék, miközben a vidéki átlag 16 százalék, az országos 19 százalék. jelenléte, és a város gazdasági potenciáljából eredően a képzett munkaerő iránti fokozottabb kereslet játszott szerepet. Más megközelítésben ez azt jelenti, hogy a megye diplomásainak 44 százaléka a megyeszékhelyen él. A szakképzettség mellett egyre inkább felértékelődött az idegen nyelv ismerete ben a megye magyar anyanyelvű lakosságából a válaszolók 15 százaléka jelezte, hogy anyanyelvén kívül idegen nyelvet is beszél. A saját megítélés alapján a nyelvtudással rendelkezők száma 20 ezerrel nőtt 2001-hez képest. A leggyakrabban beszélt idegen nyelv az angol volt, amit 2011-ben csaknem 41 ezren értettek, és számuk tíz év alatt 1,7-szeresére növekedett. A másik leggyakrabban használt idegen nyelv továbbra is a német. A németül beszélők száma 2001 óta 11 százalékkal nőtt, és meghaladta a 23 ezret. A megye földrajzi helyzetéből és a gyarapodó határon átnyúló gazdasági kapcsolatokból adódóan hangsúlyos orosz nyelvet a évinél kevesebben, 9 ezren beszélték. A nyelvtudással rendelkezők legnagyobb része, 63 százaléka éves, és 32 százalékuk egyetemet vagy főiskolát végzett. Más megközelítésben az egyetemet, főiskolát végzettek fele, az érettségizettek 22 százaléka, az ennél alacsonyabban iskolázottaknak ennél jóval kisebb része beszélt idegen nyelven Gazdasági aktivitás Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a évi népszámlálás eszmei időpontjában 189 ezer foglalkoztatott, 41 ezer munkanélküli, 170 ezer inaktív kereső és 160 ezer eltartott személy élt. A munkaerőpiacon így együttesen 230 ezer foglalkoztatott vagy munkanélküli személy volt jelen, akik a gazdaságilag aktív népességet jelentik. A megye lakosságának 41 százaléka tartozott a gazdaságilag aktív népesség körébe, az inaktív keresők 30 százalékot, az eltartottak 29 százalékot képviseltek. A gazdaságilag aktív népesség aránya a települések legnagyobb részében, 60 százalékában 33,0 41,9 százalék közötti volt. Ennél magasabb és kisebb arányt egyaránt a települések százalékában mértek. Legalacsonyabb arány (22 százalék) az 1103 lelkes Mátyuson alakult ki. A gazdaságilag aktívak száma 2011-ben a népszámlálások történetében 1941 óta mélypontnak számító évit 19 százalékkal haladta meg. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 19

20 ábra A népesség megoszlása gazdasági aktivitás szerint növekedést elsősorban a foglalkoztatottak 31 ezerrel történő bővülése magyarázza, miközben a munkanélküliekből is több lett 5 ezer fővel. Ezzel egyidejűleg a ábra A gazdaságilag aktív népesség aránya, 2011 (%) főként nyugdíjasokból álló inaktív keresők száma 35 ezerrel, az eltartottaké 25 ezerrel esett vissza. A gazdaságilag aktív népesség száma a fontosabb összevont korcsoportokat tekintve a éveseknél stagnált, az ennél idősebbeknél viszont számottevően bővült. A változások az aktív korúaknál (15 59 éveseknél) együtt jártak az inaktívak számának nagymértékű (40 százalék körüli) csökkenésével. A változásokat részben a szociális ellátó rendszer igénybevételének (például a rokkantsági ellátások) szigorodása magyarázza. A 60 éves és idősebbeknél az inaktívak száma is jelentősen bővült. Az aktivitás szerinti megoszlás alapján az eltartottak aránya a gyermekkorúak esetében a legmagasabb (100 százalék). A fiatal aktív korúak (15 39 évesek) körében a viszonylag magas eltartott arány mellett az aktívak aránya (59 százalék) a legnagyobb. Az idősebb aktív korúaknál (40 59 éveseknél) teljesedik ki az aktivitás (70 százalékkal), miközben egyre számottevőbbé válik ettől a korcsoporttól az inaktív kereső réteg (26 százalékos súllyal). A 60 éves és idősebbeknek már 94 százaléka inaktív, és csupán 5,2 százalékuk aktív. Az aktív személyekre háruló társadalmi szintű eltartási terhek mérséklődtek; száz foglalkoztatottra 175 inaktív kereső és eltartott jutott, a évi 247- nél kevesebb. Az aktivitási arány mind a férfiak, mind a nők esetében a megyeszékhelyen volt a legmagasabb, ami a legkedvezőtlenebb községi átlagot a férfiaknál 7,8, a nőknél 11 százalékponttal haladta meg. A férfiak aktivitási aránya 10 százalékponttal magasabb (46,5 százalék), mint a nőké. Az inaktívak Korcsoport, éves tábla A népesség gazdasági aktivitás szerint, korcsoportonként, 2011 Aktív Inaktív kereső Eltartott Összesen Aktív Inaktív kereső Eltartott a évi százalékában (%) Összesen ,0 100,0 x x 81,1 81, ,6 12,9 28,5 100,0 99,4 62,1 103,0 93, ,2 25,6 4,3 100,0 143,3 60,0 87,7 103,7 60 5,2 94,0 0,7 100,0 309,3 107,5 21,9 108,2 Összesen 41,1 30,3 28,6 100,0 118,9 83,0 86,6 96,1 20 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, Területi adatok

21 tábla A népesség gazdasági aktivitás szerinti összetétele nemenként, 2011 Férfi Nő Településtípus inaktív Összesen inaktív Összesen aktív eltartott aktív eltartott kereső kereső Megyeszékhely 51,3 19,5 29,2 100,0 43,1 31,4 25,5 100,0 Többi város 47,6 22,9 29,6 100,0 37,5 35,7 26,8 100,0 Városok összesen 49,0 21,6 29,4 100,0 39,7 34,0 26,3 100,0 Községek, nagyközségek 43,5 25,4 31,1 100,0 31,7 40,1 28,2 100,0 Megye összesen 46,5 23,3 30,2 100,0 36,1 36,7 27,2 100,0 (%) ugyanakkor a nőknél képviselnek a férfiakénál 13 százalékponttal magasabb, 36,7 százalékos részarányt. A gazdaságilag aktív népesség 82 százaléka foglalkoztatott, 18 százaléka munkanélküli volt. A évi mélypontot követően 2011-re számuk 20 százalékkal, 189 ezerre emelkedett, és a teljes népességen belüli arányuk 33,7 százalék volt. A fiatalabb 15 19, illetve a éves foglalkoztatottak saját korcsoporton belüli aránya (azaz a foglalkoztatási rátája) mérséklődött 2,4 37 százalékra, ami egyrészt a továbbtanulók növekvő számának, másrészt a munkatapasztalat hiánya miatti nehezebb elhelyezkedésüknek a következménye. A foglalkoztatási arány legdinamikusabban az éves korcsoportban emelkedett, ahol a nagyszámú Ratkó-gyermek is jelen van. A foglalkoztatottak 70 százaléka a évesek közül való. Aktív keresőként a foglalkoztatottak 96 százaléka, nyugdíj, járadék mellett 3,9 százaléka dolgozott, a gyermekgondozási ellátás mellett foglalkoztatottak aránya elhanyagolható volt. A megyeszékhely foglalkoztatási színvonala 41 százalék volt. Nyíregyháza mellett néhány városban Fehérgyarmaton, Kisvárdán, Mátészalkán, Záhonyban fordult elő a megyeszékhelyéhez hasonló magas arány. A községek népességének átlagosan 30 Történeti áttekintés: A foglalkoztatottak száma a megyében 1941 óta 1960-ban volt a legmagasabb (264 ezer fővel). Az 1960-as években számuk ugyan mérséklődött, azonban az 1970-es évek ismét növekedést hoztak, és 1980-ra egy másik, az évinél kisebb csúcs alakult ki 256 ezer fővel. Ezt követően, a gazdaság strukturális problémáival összefüggésben a foglalkoztatás szűkült, amit az 1980-as évek végétől kezdődő rendszerváltozás az 1990-es évek első felében nagymértékben felerősített. Az 1990-es évek végétől indult élénkülés ugyan némileg javította a foglalkoztatást, között a foglalkoztatottak száma 63 ezerrel csökkent, és 2001-ben volt a mélyponton 157 ezer fővel (népszámlálási periódusonként mérve). A gazdasági növekedés folytatódása a 2000-es években javította a foglalkoztatási színvonalat, amit az évtized végén kezdődő világgazdasági válság miatti recesszió vetett vissza között a foglalkoztatottak száma 31 ezerrel 189 ezerre bővült. A munkanélküliség az 1980-as évek végétől vált tömegessé, így között az állástalanok száma 12 ezerről 36 ezerre nőtt, és között további 5 ezerrel bővült. Az inaktív keresők száma a nyugdíjjogosultság általánossá tételével az évi 9 ezerről 1980-ra 104 ezerre nőtt, ami a népesség elöregedésével és a foglalkoztatási problémák előli inaktivitásba meneküléssel az 1990-es években jelentősen bővült, és 2001-re 204 ezer fővel érte el csúcspontját. A jogosultságok igénybevételének szigorításával és a munkaerőpiac élénkülésével az inaktívak száma között 35 ezerrel, 170 ezerre csökkent. Az eltartottak száma a születések visszaesése miatt permanensen mérséklődik, 1960 óta a felére, 160 ezerre csökkent. Helyünk az országban: A foglalkoztatottak népességen belüli aránya 2011-ben Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád megyével együtt az egyik legalacsonyabb volt, ami magas munkanélküliséggel járt együtt. Az eltartottak hányada ugyanakkor Hajdú-Bihar, Borsod-Abaúj-Zemplén és Pest megye mellett az egyik legmagasabb, az inaktív keresők népességen belüli aránya pedig az átlagoshoz hasonló. A foglalkoztatottakra háruló terhek a száz foglalkoztatottra jutó inaktív keresők és eltartottak száma alapján a megyék sorában Borsod-Abaúj-Zemplén megye mellett Szabolcs-Szatmár-Beregben a legnagyobbak, ezen belül száz foglalkoztatottra az országosnál 22-vel több, 85 eltartott jutott Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 21