KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL ÉVI MIKROCENZUS 9. Iskolázottsági adatok

Átírás

1 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL ÉVI MIKROCENZUS 9. Iskolázottsági adatok BUDAPEST, 2006

2 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2006 ISBN-10: (nyomdai) ISBN-13: (nyomdai) ISBN-10: (internet) ISBN-13: (internet) ISBN (Össz.) Készült a Központi Statisztikai Hivatal Népességstatisztikai főosztálya Népszámlálási osztályán Főosztályvezető: Waffenschmidt Jánosné Osztályvezető: Szűcs Zoltán Összeállította: Bojer Anasztázia A szöveges elemzést írta: Erdei Virág Másodlagos publikálás csak a forrás megjelölésével történhet! A kiadvány kialakítása egyedi, annak tördelési, elrendezési és megjelenési megoldásai a KSH tulajdonát képezik. Ezek átvétele, alkalmazása esetén a KSH engedélyét kell kérni. A kiadvány megrendelhető: a KSH Statisztikai szolgáltatások osztályán 1024 Budapest II., Keleti Károly u Telefon: , fax: marketing.ksh@office.ksh.hu A kiadvány megvásárolható: a KSH Statisztikai Szakkönyvesboltjában 1024 Budapest II., Keleti Károly u. 10. Telefon: valamint a régiós igazgatóságok terjesztőinél Internet: Xerox Magyarország Kft

3 TARTALOM Bevezető... 7 Az adatok értékelése... 9 Táblázatok 1 Összefoglaló adatok 1.1 A 7 éves és idősebb népesség legmagasabb iskolai és szakmai végzettség és nemek szerint, A befejezett középfokú végzettséggel rendelkezők a végzettség jellege, szintje és nemek szerint, A befejezett felsőfokú végzettséggel rendelkezők a végzettség jellege és nemek szerint, A 15 éves és idősebb népesség a legmagasabb befejezett iskolai végzettség, korcsoport és nemek szerint, , A befejezett középfokú végzettséggel rendelkezők a végzettség jellege, szintje és korcsoport szerint, Összesen Férfi Nő A befejezett felsőfokú végzettséggel rendelkezők a végzettség jellege és korcsoport szerint, Összesen Férfi Nő A posztgraduális végzettségűek a végzettség jellege, korcsoport és nemek szerint A 15 éves és idősebb népesség a legmagasabb befejezett iskolai végzettség, családi állapot és korcsoport szerint, Összesen Férfi Nő A 15 éves és idősebb nők a legmagasabb befejezett iskolai végzettség, az élve született gyermekek száma és korcsoport szerint, A befejezett középfokú végzettséggel rendelkezők a végzettség jellege, szintje és gazdasági aktivitás szerint, Összesen Férfi Nő A befejezett felsőfokú végzettséggel rendelkezők a végzettség jellege és gazdasági aktivitás szerint, Összesen Férfi Nő

4 A befejezett középfokú végzettséggel rendelkező foglalkoztatottak a végzettség jellege, szintje és korcsoport szerint, Összesen Férfi Nő A befejezett felsőfokú végzettséggel rendelkező foglalkoztatottak a végzettség jellege és korcsoport szerint, Összesen Férfi Nő Részletes adatok 2.1 A 15 éves és idősebb népesség legmagasabb befejezett iskolai végzettségének jellege és szintje korcsoport szerint Összesen Férfi Nő A 15 éves és idősebb népesség legmagasabb befejezett iskolai végzettségének jellege és szakiránya korcsoport szerint Összesen Férfi Nő A 15 éves és idősebb népesség legmagasabb befejezett iskolai végzettségének jellege és szintje családi állapot és élettársi kapcsolat szerint Összesen Férfi Nő A 15 éves és idősebb népesség legmagasabb befejezett iskolai végzettségének jellege és szakiránya családi állapot és élettársi kapcsolat szerint Összesen Férfi Nő A 15 éves és idősebb nők legmagasabb befejezett iskolai végzettségének jellege és szintje az élve született gyermekek száma, családi állapot és élettársi kapcsolat szerint Összesen Hajadon Házas Özvegy Elvált Élettársi kapcsolatban él A 15 éves és idősebb nők legmagasabb befejezett iskolai végzettségének jellege és szakiránya az élve született gyermekek száma, családi állapot és élettársi kapcsolat szerint Összesen Hajadon Házas Özvegy Elvált Élettársi kapcsolatban él

5 2.7 A 15 éves és idősebb népesség legmagasabb befejezett iskolai végzettségének jellege és szintje gazdasági aktivitás és nemek szerint A 15 éves és idősebb népesség legmagasabb befejezett iskolai végzettségének jellege és szakiránya gazdasági aktivitás és nemek szerint A foglalkoztatottak legmagasabb befejezett iskolai végzettségének jellege és szintje korcsoport szerint Összesen Férfi Nő A foglalkoztatottak legmagasabb befejezett iskolai végzettségének jellege és szakiránya korcsoport szerint Összesen Férfi Nő A foglalkoztatottak legmagasabb befejezett iskolai végzettségének jellege és szintje fontosabb foglalkozási ismérvek szerint Összesen Férfi Nő A foglalkoztatottak legmagasabb befejezett iskolai végzettségének jellege és szakiránya fontosabb foglalkozási ismérvek szerint Összesen Férfi Nő A 6 éves és idősebb iskolába járó népesség az iskola szintje, tagozata, korcsoport és nemek szerint A 15 éves és idősebb népesség nyelvismerete a legmagasabb befejezett iskolai végzettségének jellege, szintje és nemek szerint Területi adatok 3.1 A 15 éves és idősebb népesség a legmagasabb befejezett iskolai végzettség és nemek szerint A 15 éves és idősebb népesség a legmagasabb befejezett iskolai végzettség, családi állapot, élettársi kapcsolat és nemek szerint Nőtlen, hajadon Házas Özvegy Elvált Élettársi kapcsolatban él A 15 éves és idősebb nők a legmagasabb befejezett iskolai végzettség és az élve született gyermekek száma szerint Általános iskola első évfolyamát sem végezte el Általános iskola 1 7. évfolyam Általános iskola 8. évfolyam Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Középiskola érettségivel Egyetem, főiskola stb. oklevéllel

6 3.4 A 15 éves és idősebb népesség legmagasabb befejezett iskolai végzettségének jellege és szintje Összesen Férfi Nő A foglalkoztatottak legmagasabb befejezett iskolai végzettségének jellege és szintje Összesen Férfi Nő Függelék Adatok az Oktatás Nemzetközi Szabványosztályozása (ISCED) szerint 4.1 A 15 éves és idősebb népesség legmagasabb befejezett iskolai végzettségének jellege és szintje korcsoport szerint Összesen Férfi Nő A 15 éves és idősebb népesség legmagasabb befejezett iskolai végzettségének jellege és szintje gazdasági aktivitás és nemek szerint A foglalkoztatottak legmagasabb befejezett iskolai végzettségének jellege és szintje korcsoport szerint Összesen Férfi Nő A foglalkoztatottak legmagasabb befejezett iskolai végzettségének jellege és szintje fontosabb foglalkozási ismérvek szerint Összesen Férfi Nő A fogalmak magyarázata

7 BEVEZETŐ Magyarországon 1870 óta tízévenkénti rendszerességgel hajtanak végre népszámlálást. Az 1800-as évek végén és az 1900-as évek első felében az előző népszámlálásból megfelelő mennyiségű és minőségű információ állt rendelkezésre a társadalmi és gazdasági folyamatok változásainak értékeléséhez és a tervezéshez. A 20. század második felére e folyamatok felgyorsulása miatt a népszámlálási információk avulási ideje jelentősen lerövidült. Az adatigényekhez igazodva egyes országok rövidebb népszámlálási ciklusok mellett döntöttek, mások a két népszámlálás közötti időszakban végrehajtott, a népesség és a lakásállomány egy részére kiterjedő kis népszámlálást, mikrocenzust végeztek. Magyarország az évi népszámlálás óta ezt a gyakorlatot folytatja. A legutóbbi, sorrendben ötödik ilyen jellegű adatfelvételre a évi CXXI. törvény alapján április 1-jei eszmei időponttal került sor, az adatfelvétel a népesség és a lakásállomány véletlenszerűen kiválasztott 2 százalékára terjedt ki. A mikrocenzus címeinek kiválasztásakor fontos szempont volt olyan területi lefedettség biztosítása, amely az országos összesítéseken túl az adatok különböző szakmai aggregáltsági szintjén is lehetőséget nyújt területenkénti (régiók vagy megyék), településtípus (városok, községek), valamint országgyűlési egyéni választókerületek szerinti népszámlálási jellegű adatok, mutatók összeállítására. A mikrocenzus eredményeit a Központi Statisztikai Hivatal kiadványsorozatban teszi közzé. A kötetek szerkezete, tartalma egyrészt több évtizedes, esetenként közel másfél évszázados hagyományokat követ, másrészt igyekszik megfelelni napjaink új információigényeinek, tartalmi és formai követelményeinek, ideértve az egyidejű internetes megjelentetést is. A jelen kiadvány a népesség befejezett iskolai végzettségére, valamint iskolába járására vonatkozó országos adatokat tartalmazza. A végzettség jellege szerint részletezve, kombinációs táblázatok segítségével mutatja be a közép- és felsőfokú végzettségűek legfontosabb demográfiai és foglalkozási adatait. Néhány információ erejéig külön kiemeli a posztgraduális végzettségűek jellemzőit. A kiadvány a rövid szöveges elemzésen túlmenően négy fő részre tagolódik. Az Összefoglaló adatok" című fejezet több évtizedre visszamenőleg ad módot a népesség legmagasabb befejezett iskolai végzettségének korcsoportonkénti és családi állapot szerinti, nők esetében termékenység szerinti vizsgálatára, valamint a különböző jellegű közép- és felsőfokú végzettségűek jellemzőinek időbeli egybevetésére. A Részletes adatok" című részben a 15 éves és idősebb népesség, illetve a foglalkoztatottak legmagasabb iskolai végzettségének jellegét és szintjét bemutató, valamint a végzettség jellegét és szakirányát a főbb demográfiai, gazdasági aktivitási, foglalkozási ismérvekkel kombináló táblák találhatók. A Területi adatok a fontosabb iskolázottsági jellemzőket régiók szerint csoportosítva tartalmazzák, továbbá az egyes régiókkal kapcsolatos információk településtípus szerinti bontásban is megjelennek. A Függelék című rész az Oktatás Nemzetközi Szabványosztályozása (ISCED) szerint mutatja be a különböző végzettségek jelleg szerinti csoportosítását tartalmazó táblákat. Az adatok értelmezését a használt fontosabb fogalmak magyarázatát tartalmazó fejezet segíti. Budapest, december 7

8

9 AZ ADATOK ISMERTETÉSE A magyar statisztika a második hivatalos népszámlálás, 1880 óta gyűjt adatokat a népesség iskolai végzettségéről előtt a népszámlálások még csak az írni-olvasni tudást kérdezték, 1910 óta azonban az iskolai végzettség szintjeiről (alap-, közép- és felsőfokú tanulmányok) is tudunk. Az egyes képzettségek jellegéről az iskolarendszer fejlődésével párhuzamosan állnak rendelkezésre adatok: a felsőfokú képzettségek jellegéről 1920 óta, a középfokú képzettségek jellegéről 1941 óta vannak információink. A mintegy 125 évre visszatekintő népszámlálási adatokból teljes körű képet kapunk a népesség iskolai végzettségében történt változásokról. A hatalmas minőségi változás egyik jellemző példája, hogy míg 1920-ban a 7 éves és idősebb népesség 83 százalékának legmagasabb iskolai végzettsége az általános iskola volt, 14 százaléka azt sem fejezte be, és csupán 1 százaléka rendelkezett felsőfokú végzettséggel, addig napjainkban a népesség 42 százaléka középfokú, 12 százaléka felsőfokú végzettségű. Azok száma, akik az általános iskolát sem fejezik be, elenyésző, a népességen belüli arányuk 2 százalék. E csoportban jelentős az idősek aránya. A évi adatok szerint Magyarországon minden kilencedik ember felsőfokú végzettségű, és minden negyedik érettségizett. Minden második embernek van valamilyen középfokú végzettsége (érettségi vagy szakmai oklevél). A felsőoktatásban egyre többen és egyre hosszabb ideig vesznek részt. Jelentősen emelkedett a posztgraduális végzettségűek száma is: 1990-ben még 51 ezer, 2005-ben már 88 ezer főnek volt ilyen szintű végzettsége. Jelentős változások A 7 éves és idősebb népesség legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint, történtek az iskolázottság vonatkozásában 1920, Százalék nemek szerint is: míg a 20. század első felében a férfiak iskolai Legmagasabb befejezett iskolai végzettség végzettsége hagyományosan jóval magasabb volt a nőkénél, Általános iskola első évfolyamát sem végezte el 13,5 2,4 1,7 2,0 1,7 1,6 addig napjainkban ez a 8. évfolyamnál alacsonyabb 77,3 51,9 39,3 29,2 18,4 15,4 tendencia kiegyenlítődik, illetve lassan meg- 8. évfolyam 6,1 28,5 29,7 32,0 30,7 29,2 Középiskola fordul. A évi mikrocenzus adatai alap- érettségi nélkül, szakmai oklevéllel 4,8 9,7 13,0 16,7 16,9 érettségivel 1,9 9,4 14,6 16,2 22,7 25,2 ján a felsőfokú végzettségű nők aránya Egyetem, főiskola stb. oklevéllel 1,0 3,2 5,1 7,6 9,8 11,7 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 azonos a felsőfokú végzettségű férfiakéval, a fiatalabb korosztályokban pedig a felsőfokú végzettségű nők aránya meg is haladja az ugyanilyen korú férfiakét. Az érettségizettek között dominálnak a nők, középfokú szakmai képzést adó végzettséget azonban továbbra is több mint kétszer annyi férfi választ, mint nő. A népesség iskolázottsága korcsoportok szerint és hosszabb időszakot összehasonlítva nagyon jelentős változást mutat. A fiatalok egyre több időt töltenek az iskolapadban, meghosszabbodott a tanulási, ifjúsági életszakasz. Ennek következtében később állnak munkába, ugyanakkor az idősebb generációknál jóval iskolázottabbak. A befejezett középfokú végzettséggel rendelkezők főbb jellemzői A befejezett középfokú végzettségűek aránya között 18 százalékponttal nőtt, így a 7 éves és idősebb népesség több mint kétötödének (42,1 százalék) középfokú a legmagasabb befejezett iskolai végzettsége. 9

10 Az általános képzettségi szint emelkedését jól mutatja, hogy 1920-ban az érettségizettek száma még csupán 136 ezer volt a megfelelő korú népesség csupán 2 százaléka, 1990-ben már 1 millió 544 ezer, majd az ezt követő 15 évben további 824 ezerrel emelkedett, így 2005-ben a megfelelő korú népességnek már negyede volt érettségizett. Az érettségi nélkül, középfokú szakképzettséggel rendelkezők száma is jelentősen növekedett ben 446 ezren, 1980-ban 922 ezren voltak, akik szakmunkásképző iskolában vagy szakiskolában szerezték ilyen szinten végzettségüket, 2005-ben az e jellegű végzettségűek száma viszont már 1,6 millió volt, a középfokú végzettségű népesség 40 százaléka. A végzettség jellegében bekövetkezett változásokhoz az iskolák egyre bővülő választéka is hozzájárult, ám az arányok jelentős mértékben nem változtak. Változás a i érettségivel rendelkezők körében 1990 és 2005 között főként a kereskedelmi és a számítástechnikai jellegű végzettségűeknél tapasztalható: utóbbiak száma hétszerese a tizenöt évvel korábbinak. A jelleg szerinti csoportosítás második helyén a még mindig nagy többséget képviselő gimnáziumi végzettség után (46 százalék) 2005-ben az ipari és építőipari végzettségűek állnak, számuk 1990-hez képest 156 ezerrel nőtt, arányuk (19 százalék) azonban ennek ellenére alig változott. Az érettségi nélküli középfokú, szakmai oklevéllel rendelkezők körében szintén nincs lényeges arányváltozás. Jelenleg is az ipari, építőipari végzettségűek vannak a legtöbben, ám számuk jelentős növekedése ellenére arányuk az elmúlt két és fél évtizedben némileg csökkent. Második a kereskedelmi végzettségűek csoportja (256 ezer fő), számuk az 1980-as évekhez képest több mint a kétszeresére nőtt. Ezt követi az agrárjellegű végzettségűek mintegy 69 ezres növekedése. A középfokú végzettségűek nemek szerinti megoszlása annak ellenére, hogy a jellegzetesen női végzettségek (tanítói, óvónői) középfokú szinten való oktatása megszűnt a nők arányának igen magas növekedését mutatja. Ez különösen igaz az érettségizettekre: 1960-ban az összes érettségizett 56 százaléka férfi volt, a évi adatok szerint ez 42 százalékra esett vissza, így ebben a végzettségi csoportban a nők kerültek túlsúlyba. A i érettségi nélkül, szakmai oklevéllel rendelkezőknél a nemek között mindig jelentős eltérés volt, hiszen elsősorban férfiak választották a szakmát adó középfokú intézményeket. Ez az arány az elmúlt 25 évben valamelyest a nők javára módosult: a férfiaknál az érettségi nélkül, szakmai oklevéllel rendelkezők aránya az évi 72 százalékról 68 százalékra, a nőknél ugyanezen időszakban 28-ról 32 százalékra változott. A befejezett felsőfokú végzettséggel rendelkezők főbb jellemzői Az iskolák bővülő választéka következtében és a megnövekedett tanulási igények hatására a felsőfokú végzettségűek száma és aránya különösen az utóbbi huszonöt év alatt gyors ütemben emelkedett. Ez alatt az időszak alatt számuk 485 ezerről 1 millió 103 ezerre nőtt, így 2005-ben a húsz éven felüli népesség 12 százaléka diplomával rendelkezett. A két nem iskolai végzettségi színvonala mindig eltért egymástól, különösen igaz volt ez a 20. Százalék A felsőfokú végzettségűek nemek szerinti megoszlása, század elején, amikor a 100,0 nők még kivételnek számítottak a felsőoktatásban, és számuk jelentősen elmaradt a férfiakétól. 50,0 Ezek a különbségek fokozatosan eltűntek, megindult a férfi-nő arány kiegyenlítődése. Míg ,0 ben ez az arány kétharmad-egyharmad volt a Férfi Nő 10

11 férfiak javára, 2001-ben a nők kerültek többségbe, 2005-ben pedig a diplomával rendelkező nők aránya már 6 százalékponttal haladta meg a férfiakét. Ezer diplomás férfira 1980-ban 666, negyedszázaddal később 1129 diplomás nő jutott. A végzettség jellege szerinti megoszlásban tapasztalt változás a társadalmi-gazdasági igényekkel összhangban fejlődő és bővülő iskolaválasztékhoz is kapcsolódik. Az évi népszámlálás időpontjában a diplomások egyharmadát a jogtudományi végzettségűek adták. A következő népszámlálások során arányuk fokozatosan csökkent, vezető helyüket átvették az oktatási, tudományos, közművelődési végzettségűek ben a felsőfokú iskolával rendelkezők 1,1 milliós csoportján belül 36 százalék volt az oktatási, tudományos, közművelődési oklevelesek aránya, egyötöd a műszaki, 7 8 százalék közötti az agrártudományi és az egészségügyi végzettségű és 2005 között emelkedett a közgazdasági, a pénzügyi, számviteli, irodai, valamint a számítástechnikai végzettségűek száma és aránya. A két nem felsőfokú végzettségeinek jelleg szerinti összetétele is változott. Az 1940-es években az alacsony számú női diplomás több mint háromnegyede oktatási, 17 százaléka egészségügyi végzettségű volt ben az előbbiek aránya csak 49, az utóbbiaké 10 százalék volt, ezzel szemben például a közgazdasági és a jogi pályán a nők aránya erőteljesen emelkedett, ugyanakkor az ipari, mezőgazdasági, közlekedési és számítástechnikai jellegű csoportokban a férfiak megőrizték többségüket. Iskolai végzettség és foglalkoztatottság A foglalkoztatottságra, a munkaerő-piaci helyzetre meghatározó hatással van az iskolai végzettség óta a foglalkoztatottsági viszonyok nagyban átrendeződtek, a foglalkoztatottak számának fokozatos csökkenése mellett megjelentek a munkanélküliek, és jelentősen emelkedett az inaktív keresők száma is. E csoportok igen eltérőek az iskolai végzettség tekintetében, illetve az egyes végzettségi szintekhez jellemzően különböző foglalkoztatottsági arányok tartoznak. A legmagasabb a foglalkoztatottak részesedése a felsőfokú végzettségűeknél (73 százalék), ezt követik a szakmai oklevéllel rendelkező középfokú végzettségűek (67 százalék), majd az érettségizettek. (56 százalék). Ez a sorrend mindig jellemző volt a foglalkoztatottaknál, ám az elmúlt 15 évben a középfokú végzettségűeknél mindkét kategóriában jelentősen visszaesett a foglalkoztatottak aránya E tendenciával párhuzamban a munkanélküliség a vizsgált három csoport közül legnagyobb arányban a középfokú végzettségűeket sújtja. A évi mikrocenzus adatai szerint a legnagyobb a munkanélküliség (9 százalék) a csak szakmai oklevéllel rendelkező középfokúaknál, 5 százalék körüli az érettségizetteknél, és 2 százalék a felsőfokúaknál. Az inaktívak száma és aránya a rendszerváltás óta megnőtt, jelentős különbség az iskolai végzettség alapján nincs, arányuk százalék körüli. Eltartottak a legmagasabb arányban (14 százalék) az érettségizettek között vannak. A korcsoportos adatok alapján itt található a legtöbb fiatal, azok, akik még tanulnak. Az iskolázottsági jellemzők területi alakulása Magyarországon érettségivel vagy annál magasabb szintű iskolai végzettséggel rendelkezik a középmagyarországi régió népességének több mint a fele (54 százalék), ez mintegy 13 százalékponttal haladja meg az országos átlagot. A legkedvezőtlenebb képet az ország alföldi és északi része, valamint a Dél-Dunántúl mutatja, ahol az ilyen szintű végzettségűek aránya százalék közötti. A magasabb iskolai végzettségű népesség jellemzően a nagyvárosokban, és a magasabb igazgatási rangú városokban él. A települések igazgatási rangjának csökkenésével nő az alacsony iskolázottságúak aránya. A községek rovására kialakult arányeltolódás oka, hogy az elhelyezkedési lehetőségek elsősorban az ipari, közigazgatási centrumokhoz kötöttek. Ebből következik, hogy a fővárosban minden negyedik, országosan viszont csak minden kilencedik ember diplomás. Az átlagot meghaladó a felsőfokú végzettségűek aránya a megyeszékhelyeken is. 11

12 A 15 éves és idősebb népesség a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint Régió, igazgatási rang Általános iskola első Összesen évfolyamát sem végezte el évfolyam érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Középiskola érettségivel Százalék Egyetem, főiskola stb. oklevéllel Közép-Magyarország 100,0 0,3 5,0 26,6 14,1 33,9 20,0 Közép-Dunántúl 100,0 0,4 7,2 33,8 21,9 26,1 10,6 Nyugat-Dunántúl 100,0 0,5 7,0 31,9 21,8 28,2 10,8 Dél-Dunántúl 100,0 0,7 8,3 35,4 21,8 23,9 9,8 Észak-Magyarország 100,0 0,7 10,1 34,3 19,1 26,2 9,5 Észak-Alföld 100,0 0,8 10,6 35,5 19,6 23,4 10,0 Dél-Alföld 100,0 0,6 9,6 34,5 20,1 25,2 10,0 Ország összesen 100,0 0,5 7,8 32,1 18,7 27,8 13,0 Ezen belül: Budapest 100,0 0,2 3,9 23,5 10,5 36,9 25,0 megyeszékhely (mjv.) 100,0 0,4 5,0 26,5 16,4 34,3 17,4 többi megyei jogú város (mjv.) 100,0 0,6 5,2 29,3 19,4 32,8 12,7 többi város 100,0 0,6 8,2 33,1 20,5 26,8 10,8 községek 100,0 0,7 11,3 39,1 22,7 20,0 6,1 12

13 TÁBLÁZATOK 1 Összefoglaló adatok

14

15 Év 1.1 A 7 ÉVES ÉS IDŐSEBB NÉPESSÉG LEGMAGASABB ISKOLAI ÉS SZAKMAI VÉGZETTSÉG ÉS NEMEK SZERINT, Összesen Általános iskola első évfolyamát sem végezte el Általános iskola Középiskola Egyetem, főiskola stb évfolyam érettségi nélkül és szakmai oklevél nélkül szakmai oklevéllel érettségivel oklevél nélkül oklevéllel a) a) Férfi a) a) Nő a) a) Százalék ,0 13,5 15,6 26,9 34,8 6,1.. 1,9 1, ,0 2,4 8,0 12,3 31,6 24,4 4,1 4,8 8,3 1,1 3, ,0 1,7 7,1 9,2 23,0 26,1 3,6 9,7 13,7 0,9 5, ,0 2,0 5,6 6,9 16,7 32,0 13,0 16,2 7, ,0 2,0 4,7 5,0 11,8 30,3 16,9 20,3 7, ,0 1,7 4,6 4,4 9,4 26,3 4,4 16,7 20,5 2,2 9, ,0 1,6 3,8 3,8 7,8 22,2 7,0 16,9 22,6 2,6 11,7 Férfi ,0 11,3 15,7 26,4 36,4 5,3.. 2,9 2, ,0 2,1 7,9 12,2 29,3 23,6 3,4 7,5 8,3 1,4 4, ,0 1,4 7,1 8,9 19,9 24,3 3,7 14,6 13,0 0,9 6, ,0 1,9 5,7 6,6 13,8 30,6 18,7 14,4 8, ,0 2,0 4,8 4,7 9,0 28,3 23,7 17,7 9, ,0 1,8 4,8 4,1 7,0 23,9 4,5 23,5 17,8 2,2 10, ,0 1,7 4,1 3,6 6,0 19,3 7,1 24,3 19,8 2,4 11,6 Nő ,0 15,6 15,6 27,4 33,3 7,0.. 1,0 0, ,0 2,7 8,1 12,3 33,7 25,1 4,7 2,3 8,3 0,8 1, ,0 2,0 7,1 9,5 25,9 27,7 3,5 5,2 14,3 0,8 3, ,0 2,1 5,5 7,2 19,4 33,4 7,8 17,9 6, ,0 2,0 4,6 5,3 14,3 32,1 10,7 22,6 8, ,0 1,7 4,4 4,6 11,5 28,4 4,3 10,5 23,0 2,3 9, ,0 1,5 3,6 3,9 9,4 24,8 6,9 10,4 25,0 2,7 11,8 a) Lásd a táblára vonatkozó megjegyzést a Fogalmak magyarázata című fejezetben. 15

16 1.2 A BEFEJEZETT KÖZÉPFOKÚ VÉGZETTSÉGGEL RENDELKEZŐK A VÉGZETTSÉG JELLEGE, SZINTJE ÉS NEMEK SZERINT, Jelleg Összesen Férfi Nő Összesen Férfi Nő Összesen Férfi Nő százalék Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel 1980 Ipari és építőipari ,0 84,4 15,6 77,7 90,8 43,8 Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási ,0 63,6 36,4 4,5 4,0 5,9 Közlekedési, postai, távközlési ,0 88,5 11,5 0,0 0,0 0,0 Kereskedelmi ,0 24,9 75,1 13,4 4,6 36,4 Irodai (gyors- és gépíró) ,0 0,4 99,6 1,1 0,0 3,9 Vízgazdálkodási, szolgáltatási ,0 16,2 83,8 2,3 0,5 6,8 Egészségügyi ,0 5,9 94,1 1,0 0,1 3,2 Összesen ,0 72,3 27,7 100,0 100,0 100, Ipari és építőipari ,0 82,7 17,3 66,2 79,1 37,2 Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási ,0 78,5 21,5 6,0 6,8 4,2 Közlekedési, postai, távközlési ,0 93,5 6,5 0,3 0,4 0,1 Kereskedelmi ,0 26,5 73,5 12,6 4,8 30,1 Irodai (gyors- és gépíró) ,0 0,3 99,7 1,0 0,0 3,4 Vízgazdálkodási, szolgáltatási ,0 13,6 86,4 2,0 0,4 5,5 Egészségügyi ,0 0,6 99,4 1,2 0,0 3,8 Ismeretlen ,0 54,9 45,1 10,7 8,5 15,8 Összesen ,0 69,3 30,7 100,0 100,0 100, Ipari és építőipari ,0 80,1 19,9 69,9 83,7 41,9 Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási ,0 75,5 24,5 6,7 7,6 5,0 Közlekedési, postai, távközlési ,0 94,0 6,0 0,4 0,6 0,1 Kereskedelmi ,0 27,4 72,6 16,3 6,7 35,7 Irodai (gyors- és gépíró) ,0 0,7 99,3 1,6 0,0 4,8 Vízgazdálkodási, szolgáltatási ,0 11,4 88,6 2,3 0,4 6,2 Egészségügyi ,0 6,8 93,2 1,6 0,2 4,6 Ismeretlen ,0 45,3 54,7 1,1 0,8 1,8 Összesen ,0 66,8 33,2 100,0 100,0 100, Ipari és építőipari ,0 80,2 19,8 71,1 84,3 43,5 Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási ,0 74,8 25,2 6,9 7,6 5,4 Közlekedési, postai, távközlési ,0 92,7 7,3 0,3 0,4 0,1 Kereskedelmi ,0 28,6 71,4 16,0 6,8 35,5 Irodai (gyors- és gépíró) ,0 1,6 98,4 0,9 0,0 2,7 Vízgazdálkodási, szolgáltatási ,0 10,7 89,3 2,4 0,4 6,6 Egészségügyi ,0 4,7 95,3 1,0 0,1 3,1 Ismeretlen ,0 20,4 79,6 1,3 0,4 3,3 Összesen ,0 67,7 32,3 100,0 100,0 100,0 16

17 1.2 A BEFEJEZETT KÖZÉPFOKÚ VÉGZETTSÉGGEL RENDELKEZŐK A VÉGZETTSÉG JELLEGE, SZINTJE ÉS NEMEK SZERINT, (folytatás) Jelleg Összesen Férfi Nő Összesen Férfi Nő Összesen Férfi Nő százalék Középiskola érettségivel 1980 Általános ,0 39,6 60,4 47,3 40,9 52,8 Ipari és építőipari ,0 80,9 19,1 20,5 36,2 7,2 Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási ,0 70,1 29,9 5,1 7,8 2,8 Közlekedési, postai, távközlési ,0 61,7 38,3 1,4 1,9 1,0 Kereskedelmi ,0 29,5 70,5 3,7 2,4 4,8 Közgazdasági ,0 25,2 74,8 13,7 7,5 18,9 Számítástechnikai ,0 13,6 86,4 0,2 0,1 0,3 Pénzügyi, számviteli, irodai ,0 18,3 81,7 2,0 0,8 3,0 Vízgazdálkodási, szolgáltatási ,0 71,8 28,2 0,3 0,5 0,2 Egészségügyi ,0 1,7 98,3 1,3 0,0 2,4 Oktatási ,0 14,9 85,1 3,8 1,2 6,0 Művészeti ,0 50,5 49,5 0,6 0,7 0,5 Egyéb ,0 99,4 0,6 0,0 0,1 0,0 Összesen ,0 45,9 54,1 100,0 100,0 100, Általános ,0 37,1 62,9 45,8 40,1 50,1 Ipari és építőipari ,0 80,5 19,5 18,7 35,5 6,3 Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási ,0 71,2 28,8 4,6 7,8 2,3 Közlekedési, postai, távközlési ,0 51,2 48,8 1,8 2,2 1,5 Kereskedelmi ,0 29,7 70,3 3,7 2,6 4,5 Közgazdasági ,0 20,0 80,0 8,2 3,8 11,3 Számítástechnikai ,0 35,2 64,8 0,3 0,2 0,3 Pénzügyi, számviteli, irodai ,0 12,6 87,4 6,6 2,0 9,9 Vízgazdálkodási, szolgáltatási ,0 65,5 34,5 0,5 0,8 0,3 Egészségügyi ,0 2,8 97,2 3,2 0,2 5,4 Oktatási ,0 15,4 84,6 2,8 1,0 4,1 Művészeti ,0 44,2 55,8 0,3 0,3 0,3 Egyéb ,0 74,1 25,9 0,1 0,1 0,0 Ismeretlen ,0 41,5 58,5 3,5 3,4 3,5 Összesen ,0 42,4 57,6 100,0 100,0 100, Általános ,0 34,5 65,5 45,1 37,6 50,3 Ipari és építőipari ,0 79,6 20,4 18,8 36,1 6,5 Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási ,0 69,5 30,5 4,6 7,7 2,4 Közlekedési, postai, távközlési ,0 50,0 50,0 2,2 2,6 1,9 Kereskedelmi ,0 31,2 68,8 5,9 4,5 6,9 Közgazdasági ,0 16,8 83,2 7,3 3,0 10,4 Számítástechnikai ,0 67,6 32,4 0,8 1,3 0,4 Pénzügyi, számviteli, irodai ,0 12,6 87,4 6,3 1,9 9,4 Vízgazdálkodási, szolgáltatási ,0 59,7 40,3 0,6 0,9 0,4 Egészségügyi ,0 3,8 96,2 3,8 0,4 6,3 Oktatási ,0 19,3 80,5 2,0 0,9 2,7 Művészeti ,0 45,4 54,6 0,4 0,4 0,3 Egyéb ,0 80,1 19,9 0,2 0,3 0,1 Ismeretlen ,0 47,4 52,6 2,1 2,5 1,9 Összesen ,0 41,4 58,6 100,0 100,0 100, Általános ,0 36,0 64,0 46,1 39,7 50,7 Ipari és építőipari ,0 77,1 22,9 19,1 35,3 7,5 Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási ,0 68,7 31,3 4,1 6,8 2,2 Közlekedési, postai, távközlési ,0 49,1 50,9 2,1 2,4 1,8 Kereskedelmi ,0 33,0 67,0 6,1 4,8 7,0 Közgazdasági ,0 17,1 82,9 7,8 3,2 11,1 Számítástechnikai ,0 70,6 29,4 1,4 2,4 0,7 Pénzügyi, számviteli, irodai ,0 12,2 87,8 5,8 1,7 8,7 Vízgazdálkodási, szolgáltatási ,0 48,2 51,8 0,6 0,7 0,5 Egészségügyi ,0 6,4 93,6 3,8 0,6 6,1 Oktatási ,0 17,2 82,8 1,8 0,8 2,6 Művészeti ,0 40,1 59,9 0,4 0,4 0,4 Igazgatási ,0 29,9 70,1 0,2 0,2 0,3 Egyéb ,0 72,6 27,4 0,6 1,0 0,3 Ismeretlen ,0 43,9 56,1 0,1 0,1 0,1 Összesen ,0 41,8 58,2 100,0 100,0 100,0 17

18 1.3 A BEFEJEZETT FELSŐFOKÚ VÉGZETTSÉGGEL RENDELKEZŐK A VÉGZETTSÉG JELLEGE ÉS NEMEK SZERINT, Jelleg Összesen Férfi Nő Összesen Férfi Nő Összesen Férfi Nő 18 százalék 1980 Ipari és építőipari ,0 81,1 18,9 22,7 30,7 10,7 Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási ,0 82,9 17,1 9,1 12,6 3,9 Közlekedési, postai, távközlési ,0 83,5 16,5 1,1 1,6 0,5 Kereskedelmi ,0 49,6 50,4 1,1 0,9 1,3 Közgazdasági ,0 52,8 47,2 6,6 5,8 7,8 Számítástechnikai ,0 38,3 61,7 0,3 0,2 0,5 Pénzügyi, számviteli, irodai ,0 42,5 57,5 1,2 0,9 1,8 Vízgazdálkodási, szolgáltatási ,0 77,5 22,5 1,1 1,4 0,6 Egészségügyi ,0 52,3 47,7 8,6 7,5 10,2 Oktatási, tudományos, közművelődési ,0 37,6 62,4 36,4 22,8 56,8 Művészeti ,0 59,1 40,9 1,8 1,8 1,8 Jogtudományi, igazgatási ,0 79,5 20,5 6,5 8,6 3,3 Egyéb ,0 92,5 7,5 3,4 5,2 0,7 Összesen ,0 60,0 40,0 100,0 100,0 100, Ipari és építőipari ,0 81,4 18,6 21,4 32,5 8,6 Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási ,0 79,6 20,4 7,4 11,0 3,3 Közlekedési, postai, távközlési ,0 81,6 18,4 1,2 1,9 0,5 Kereskedelmi ,0 45,9 54,1 1,3 1,1 1,6 Közgazdasági ,0 47,9 52,1 6,7 6,0 7,5 Számítástechnikai ,0 56,0 44,0 0,9 0,9 0,8 Pénzügyi, számviteli, irodai ,0 38,7 61,3 2,0 1,4 2,6 Vízgazdálkodási, szolgáltatási ,0 74,6 25,4 1,0 1,4 0,5 Egészségügyi ,0 41,0 59,0 7,6 5,8 9,6 Oktatási, tudományos, közművelődési ,0 30,7 69,3 30,8 17,7 46,1 Művészeti ,0 51,0 49,0 1,6 1,5 1,7 Jogtudományi, igazgatási ,0 64,4 35,6 4,9 5,9 3,8 Egyéb ,0 92,3 7,7 4,1 7,1 0,7 Ismeretlen ,0 34,5 65,5 9,0 5,8 12,8 Összesen ,0 53,6 46,4 100,0 100,0 100, Ipari és építőipari ,0 81,3 18,7 18,8 30,8 7,0 Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási ,0 75,4 24,6 6,0 9,2 3,0 Közlekedési, postai, távközlési ,0 77,2 22,8 1,3 2,0 0,6 Kereskedelmi ,0 42,0 58,0 1,8 1,5 2,0 Közgazdasági ,0 44,9 55,1 9,1 8,2 10,0 Számítástechnikai ,0 69,2 30,8 2,2 3,1 1,4 Pénzügyi, számviteli, irodai ,0 29,9 70,1 3,1 1,9 4,4 Vízgazdálkodási, szolgáltatási ,0 68,7 31,3 1,0 1,4 0,6 Egészségügyi ,0 34,0 66,0 8,2 5,6 10,8 Oktatási, tudományos, közművelődési ,0 28,5 71,5 36,4 20,9 51,6 Művészeti ,0 51,3 48,7 1,6 1,6 1,5 Jogtudományi, igazgatási ,0 49,6 50,4 5,5 5,5 5,5 Egyéb ,0 84,8 15,2 4,7 8,0 1,4 Ismeretlen ,0 51,8 48,2 0,3 0,3 0,3 Összesen ,0 49,6 50,4 100,0 100,0 100, Ipari és építőipari ,0 77,7 22,3 18,9 31,3 7,9 Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási ,0 70,3 29,7 6,5 9,8 3,6 Közlekedési, postai, távközlési ,0 79,6 20,4 1,2 2,1 0,5 Kereskedelmi ,0 40,1 59,9 2,0 1,7 2,3 Közgazdasági ,0 38,9 61,1 9,3 7,7 10,8 Számítástechnikai ,0 70,7 29,3 2,5 3,8 1,4 Pénzügyi, számviteli, irodai ,0 32,8 67,2 3,8 2,6 4,8 Vízgazdálkodási, szolgáltatási ,0 55,5 44,5 0,7 0,8 0,6 Egészségügyi ,0 31,3 68,7 8,0 5,3 10,4 Oktatási, tudományos, közművelődési ,0 27,0 73,0 35,6 20,5 48,9 Művészeti ,0 49,8 50,2 1,2 1,3 1,2 Jogtudományi, igazgatási ,0 45,2 54,8 5,9 5,7 6,1 Egyéb ,0 82,3 17,7 4,2 7,3 1,4 Ismeretlen ,0 28,6 71,4 0,1 0,1 0,1 Összesen ,0 47,0 53,0 100,0 100,0 100,0

19 1.4 A 15 ÉVES ÉS IDŐSEBB NÉPESSÉG LEGMAGASABB BEFEJEZETT ISKOLAI VÉGZETTSÉG, KORCSOPORT ÉS NEMEK SZERINT, , Korcsoport (év) Összesen Férfi Nő Összesen Férfi Nő Összesen Férfi Nő százalék a megfelelő korúak százalékában Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb ,0 15,8 14,2 87,1 86,9 87, ,1 12,8 13,4 85,6 84,5 86, ,0 10,5 11,4 86,3 85,0 87, ,7 9,2 10,1 86,8 84,8 88, ,3 9,0 9,5 88,2 85,8 90, ,3 8,1 8,4 88,9 86,8 90, ,2 7,4 7,1 90,2 87,9 92, ,6 13,1 12,2 92,0 90,1 94, ,2 9,4 8,9 94,3 92,5 95,9 70 X ,7 4,6 4,7 95,4 93,9 96,8 Összesen ,0 100,0 100,0 88,8 87,3 90, ,0 13,4 12,6 85,3 84,5 86, ,1 13,6 12,6 85,4 85,4 85, ,5 12,0 11,1 84,5 84,2 84, ,9 10,9 10,9 84,7 83,8 85, ,1 8,6 9,4 85,9 84,4 87, ,0 7,6 8,4 86,4 84,3 88, ,7 7,4 7,9 87,9 85,5 90, ,7 6,5 6,9 88,8 86,7 90, ,7 5,7 5,7 90,5 88,6 92, ,0 5,1 5,0 92,0 90,4 93, ,9 3,9 3,8 92,8 91,3 94, ,9 2,8 2,9 93,9 92,6 95,1 75 X ,7 2,5 2,8 94,8 93,3 96,1 Összesen ,0 100,0 100,0 87,1 85,9 88, ,4 12,9 11,9 81,6 80,6 82, ,7 7,7 7,8 78,1 76,3 79, ,0 11,3 10,8 82,6 81,8 83, ,8 12,4 11,2 85,0 85,1 85, ,4 10,9 10,0 84,5 84,5 84, ,7 9,8 9,7 84,9 84,2 85, ,0 7,6 8,4 86,1 84,8 87, ,0 6,5 7,4 86,7 84,9 88, ,4 6,1 6,8 88,3 86,2 90, ,3 5,0 5,5 89,4 88,0 90, ,1 4,0 4,2 90,9 89,8 91, ,1 3,0 3,1 92,3 91,6 92,9 75 X ,1 2,9 3,2 92,9 92,2 93,5 Összesen ,0 100,0 100,0 84,9 83,9 85, ,7 9,5 8,0 61,5 62,1 60, ,2 10,5 9,8 71,2 70,0 72, ,7 10,7 10,7 76,2 74,6 77, ,8 6,6 6,9 76,1 74,1 77, ,2 11,3 11,1 81,9 80,4 83, ,3 10,6 10,0 83,7 83,4 84, ,7 10,1 9,4 84,0 83,3 84, ,4 8,1 8,6 84,9 84,0 85, ,6 6,2 6,9 86,1 84,6 87, ,1 5,6 6,5 87,7 85,9 89, ,8 4,5 5,0 89,0 87,5 90, ,3 3,2 3,5 90,4 89,5 91,2 75 X ,3 3,1 3,5 92,4 92,0 92,7 Összesen ,0 100,0 100,0 79,4 78,1 80,5 19

20 1.4 A 15 ÉVES ÉS IDŐSEBB NÉPESSÉG LEGMAGASABB BEFEJEZETT ISKOLAI VÉGZETTSÉG, KORCSOPORT ÉS NEMEK SZERINT, , (folytatás) Korcsoport (év) Összesen Férfi Nő Összesen Férfi Nő Összesen Férfi Nő százalék a megfelelő korúak százalékában Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb (folytatás) ,2 5,0 3,5 27,7 30,4 24, ,2 5,7 4,7 38,1 40,0 36, ,6 7,9 7,2 52,2 51,5 52, ,5 9,6 9,4 63,0 60,3 65, ,1 10,9 11,2 73,5 70,1 76, ,6 6,4 6,8 73,1 69,8 76, ,5 11,4 11,5 80,0 77,4 82, ,8 11,1 10,6 83,3 82,3 84, ,8 10,0 9,6 83,8 82,9 84, ,2 7,9 8,4 85,0 83,8 85, ,0 5,5 6,5 86,4 85,1 87, ,6 4,1 5,0 87,4 86,0 88,4 75 X ,0 4,4 5,4 89,2 88,5 89,7 Összesen ,0 100,0 100,0 67,2 65,5 68, ,5 2,0 1,1 6,4 6,9 5, ,4 1,8 1,2 4,9 5,0 4, ,4 1,7 1,2 4,3 4,2 4, ,6 1,9 1,4 6,0 5,8 6, ,1 3,5 2,8 12,1 11,1 13, ,2 5,4 5,0 22,5 20,0 24, ,4 8,3 8,4 34,7 28,8 40, ,3 12,2 12,4 50,3 42,6 57, ,2 14,7 15,5 63,8 55,0 71, ,1 9,0 9,2 67,7 60,8 73, ,9 15,1 14,8 71,7 72,9 70, ,0 12,0 12,0 81,5 79,9 82,7 75 X ,2 12,5 15,3 82,7 81,8 83,2 Összesen ,0 100,0 100,0 33,9 28,9 38, ,6 4,1 1,6 6,0 7,0 4, ,2 1,7 0,9 3,2 3,2 3, ,2 1,5 1,0 3,5 3,1 3, ,6 2,0 1,4 3,7 3,4 4, ,7 2,1 1,4 3,6 3,4 3, ,9 2,5 1,6 4,8 4,7 4, ,5 4,2 3,1 9,4 8,5 10, ,2 6,7 6,0 18,8 16,1 21, ,9 10,8 11,1 32,5 25,8 38, ,1 15,9 16,3 49,7 41,0 56, ,6 17,7 19,1 63,3 53,7 70, ,9 9,4 10,2 66,8 58,9 72,0 75 X ,6 21,6 26,3 77,0 72,7 79,4 Összesen ,0 100,0 100,0 21,9 17,2 26,1 20

21 1.4 A 15 ÉVES ÉS IDŐSEBB NÉPESSÉG LEGMAGASABB BEFEJEZETT ISKOLAI VÉGZETTSÉG, KORCSOPORT ÉS NEMEK SZERINT, , (folytatás) Korcsoport (év) Összesen Férfi Nő Összesen Férfi Nő Összesen Férfi Nő százalék a megfelelő korúak százalékában Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb (folytatás) ,5 6,1 2,1 5,4 6,2 4, ,4 2,2 1,0 2,2 2,2 2, ,0 1,5 0,8 1,8 1,7 1, ,2 1,5 1,1 2,5 2,0 3, ,5 1,9 1,3 2,6 2,3 3, ,8 2,4 1,5 2,7 2,4 2, ,0 2,8 1,6 3,4 3,3 3, ,4 4,3 2,9 6,6 6,0 7, ,9 6,1 5,8 13,0 10,2 15, ,3 11,7 12,6 28,5 21,1 34, ,7 15,7 17,3 41,2 31,3 48, ,7 19,7 21,2 59,4 49,7 65,5 75 X ,5 24,0 30,8 68,7 59,1 73,4 Összesen ,0 100,0 100,0 14,8 10,6 18, ,4 8,1 2,7 6,3 7,3 5, ,8 3,1 1,2 2,1 2,3 2, ,7 2,8 1,2 2,1 2,1 2, ,6 2,3 1,2 2,2 2,0 2, ,6 2,1 1,4 2,5 2,2 2, ,2 2,9 1,9 3,0 2,5 3, ,3 3,0 1,9 2,6 2,3 2, ,5 3,3 2,1 3,3 3,0 3, ,0 4,8 3,7 6,3 5,3 7, ,5 8,0 7,2 13,3 10,7 15, ,6 12,6 14,0 26,3 19,2 31, ,0 15,7 19,2 39,2 28,7 45,7 75 X ,8 31,4 42,3 59,5 47,6 65,4 Összesen ,0 100,0 100,0 11,2 7,7 14, ,8 11,3 3,2 6,5 7,9 5, ,5 2,8 0,8 1,5 1,8 1, ,6 2,9 1,1 1,4 1,5 1, ,5 2,3 1,2 1,4 1,3 1, ,6 2,2 1,3 1,6 1,4 1, ,6 2,0 1,3 1,8 1,5 2, ,2 2,9 1,9 2,2 1,9 2, ,4 3,1 2,1 2,2 1,9 2, ,5 3,3 2,2 2,8 2,6 3, ,4 4,9 4,1 5,4 4,4 6, ,2 8,8 9,3 13,7 10,4 16, ,9 15,3 17,6 28,2 20,9 32,8 75 X ,9 38,2 53,8 51,4 39,0 57,3 Összesen ,0 100,0 100,0 17,0 15,4 18,5 21

22 1.4 A 15 ÉVES ÉS IDŐSEBB NÉPESSÉG LEGMAGASABB BEFEJEZETT ISKOLAI VÉGZETTSÉG, KORCSOPORT ÉS NEMEK SZERINT, , (folytatás) Korcsoport (év) Összesen Férfi Nő Összesen Férfi Nő Összesen Férfi Nő százalék a megfelelő korúak százalékában Általános iskola 8. évfolyam ,2 27,0 20,6 11,2 10,8 11, ,0 14,6 18,7 9,2 6,9 11, ,2 11,1 14,7 8,6 6,5 10, ,8 9,5 11,6 8,0 6,3 9, ,8 8,5 9,1 7,0 5,8 8, ,6 7,3 7,7 6,8 5,6 7, ,8 6,5 5,4 6,1 5,6 6, ,0 9,2 7,1 4,8 4,5 5, ,0 4,7 3,5 3,4 3,3 3,5 70 X ,6 1,7 1,5 2,7 2,5 2,8 Összesen ,0 100,0 100,0 7,4 6,3 8, ,4 25,4 17,0 13,2 13,4 13, ,6 15,0 15,9 10,0 7,9 12, ,7 12,7 14,3 9,8 7,4 12, ,0 10,3 13,2 9,2 6,6 11, ,3 7,9 10,2 8,6 6,4 10, ,6 6,8 8,2 8,1 6,3 9, ,2 6,0 6,3 7,0 5,8 8, ,1 4,9 5,2 6,7 5,5 7, ,7 3,9 3,5 5,8 5,0 6, ,8 3,0 2,6 5,0 4,5 5, ,8 2,0 1,7 4,2 3,8 4, ,1 1,2 1,1 3,6 3,2 4,0 75 X ,9 0,9 0,8 3,1 2,8 3,3 Összesen ,0 100,0 100,0 8,6 7,1 9, ,1 26,4 17,3 16,9 17,5 16, ,0 13,5 11,0 14,8 14,2 15, ,4 12,7 12,1 11,3 9,7 12, ,6 11,0 12,1 10,2 8,0 12, ,2 9,2 10,8 10,0 7,5 12, ,8 7,3 9,9 9,3 6,6 11, ,6 5,3 7,5 8,7 6,3 10, ,3 4,4 6,0 8,1 6,1 9, ,1 3,6 4,5 6,9 5,4 8, ,2 2,6 3,5 6,5 4,8 7, ,1 1,8 2,3 5,8 4,4 7, ,4 1,2 1,5 5,1 3,8 6,2 75 X ,2 1,0 1,4 4,5 3,4 5,5 Összesen ,0 100,0 100,0 10,3 8,9 11, ,3 30,8 24,7 36,7 35,9 37, ,7 16,9 14,7 20,9 20,0 21, ,2 12,5 12,0 16,4 15,4 17, ,3 7,4 7,3 15,7 14,7 16, ,7 8,6 8,8 12,1 10,9 13, ,4 6,6 7,9 11,4 9,2 13, ,1 5,3 6,8 10,1 7,8 12, ,0 3,9 5,9 9,6 7,2 11, ,5 2,7 4,1 8,7 6,6 10, ,7 2,1 3,1 7,4 5,8 8, ,9 1,5 2,2 6,7 5,2 7, ,2 0,9 1,4 6,1 4,6 7,3 75 X ,9 0,7 1,1 4,9 3,6 6,0 Összesen ,0 100,0 100,0 15,1 13,9 16,1 22