A kárpátaljai magyarság a kárpát-medencei nemzetrészek között a kisebb lélekszámúak
|
|
- Károly Deák
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Molnár József A KÁRPÁTALJAI TÖMB ÉS SZÓRVÁNYMAGYARSÁG IDENTITÁSTUDATÁNAK ELTÉRÉSEI A kárpátaljai magyarság a kárpát-medencei nemzetrészek között a kisebb lélekszámúak közé tartozik (a 2001-es ukrajnai népszámlálás alkalmával a megyében 151,5 ezren vallották magukat magyarnak (Kárpátaljai Megyei Statisztikai Hivatal, 2003b), változatos településszerkezetének köszönhetõen alkalmas a tömb szórvány összevetésekre. A szórvány fogalma többféleképen definiálható, így annak tekinthetõ a nyelvterületen kívül élõ nemzetrész, illetve a településén belül bizonyos (különbözõ szerzõk által eltérõen megadott) alacsony arányt el nem érõ nemzetrész. Kárpátalja magyarságának a 75%-a a magyar nyelvterületen él. A magyar nyelvterületet magyar többségû települések viszonylag egységes (mindössze néhány kisebb telepesfalu és vegyes lakosságú város által fellazított) sávja alkotja, amely Kárpátalja délnyugati részén húzódik az ukrán magyar határral párhuzamosan, km szélesen (1. ábra). Anyelvhatár egyes szakaszain vegyes lakosságú településekbõl álló sávotalkotvakiszélesedik,másholvonallázsugorodik. A magyar nyelvterületen kívül, ahol a kárpátaljai magyarok negyede él, találunk néhány jelentõs részben (20 50%-ban) magyarok lakta nyelvszigetet. Ilyenek a munkácsi járási Beregrákos, a felsõ-tisza-vidéki Visk, Técsõ és Aknaszlatina (1. ábra). A szórványmagyarság (amely a településén a népesség kevesebb, mint 20%-át teszi ki) jellemzõ településterülete a Felsõ-Tisza-vidék (Huszt, Királyháza, Rahó, Kõrösmezõ, Gyertyánliget stb.). A nyelvterület pereme mentén fekvõ Ungváron, Munkácson és Nagyszõlõsön a magyarság a városon belüli aránya alapján szórványnak tekinthetõ, de a viszonylag nagy lélekszám, a nyelvterület közelsége és az anyanyelvi intézményrendszer kiépítettsége a szórványhelyzetnél kedvezõbb fejlõdési feltételeket biztosít.
2 136 Molnár József 1. ábra. A kárpátaljai magyarság nyelvterülete, nyelvszigetei és jelentõsebb szórványtelepülései (Molnár, Molnár D., 2005) A 2. ábra a települési aránya alapján csoportosítva mutatja a kárpátaljai magyarság megoszlását. A nemzetrész több mint fele magyar falvakban él, ahol a magyar anyanyelvûek aránya meghaladja a 80%-ot. A magyarok 29%-a nemzetiségileg vegyesen lakott települések lakója, ahol a népesség 20 80%-a magyar. 18%-ot tesznek ki a szórványban élõ magyarok, akik településükön kevesebb, mint 20%-át alkotják az összlakosságnak. Az anyanyelvi intézményhálózat kiépítettségében, illetve az identitástudatban lévõ különbségek indokolttá teszik a szórvány nemzetrész felbontását nagy létszámú városi szórványra (Ungvár, Munkács, Nagyszõlõs magyarsága, a kárpátaljaimagyarok12%-a)éskislétszámúszórványra(6%). A nemzeti identitástudat vizsgálata jelentõsebb eltéréseket mutatott a települési arány alapján definiált szórványmagyarság esetében, ezért a jelen munkában a továbbiakban a kárpátaljai magyarok ez utóbbi felosztására támaszkodunk. A kárpátaljai magyarok lélekszáma a múlt század utolsó évtizedében csökkent, hasonlóan a többi kárpát-medencei magyar nemzetrészhez, azonban a fogyás üteme azokhoz viszonyítva lassúbb volt: 1989 és 2001 között 4,2 ezernyi, azaz 2,7%-os apadást regisztráltak (Kárpátaljai Megyei Statisztikai Hivatal, 2003b). A kárpátaljai magyarság lélekszámcsökkenése az egyes csoportokat eltérõ mértékben érintette. A
3 A kárpátaljai tömb- és szórványmagyarság identitástudatának eltérései ábra. A kárpátaljai magyarok megoszlása a településen belüli arányuk szerint (a felhasznált adatok forrása: Kárpátaljai Megyei Statisztikai Hivatal, 2003a) nemzetiségileg homogén magyar közegben élõ nemzetrész száma a két népszámlálás között nem csökkent (3. ábra). Avegyesen lakott települések és a nagy létszámú városi szórvány magyarsága az átlaghoz közeli mértékben fogyott. Nagyon jelentõs, közel 15%-os volt viszont a fogyás a kis lélekszámú szórvány körében. A különbségek elsõdleges okát az asszimilációnak az egyes csoportokra gyakorolt eltérõ mértékû hatásábanlátjuk,amitanemzetiidentitástudategyikfokmérõjekéntisértelmezhetünk. 3. ábra. A kárpátaljai magyarok települési arány szerinti csoportjai lélekszámának a változása 1989 és 2001 között, százalékban (a felhasznált adatok forrása: Kárpátaljai Megyei Statisztikai Hivatal, 2003a)
4 138 Molnár József A nemzeti azonosságtudat erõsségének egy másik mutatójaként alkalmazható a magát magyar anyanyelvûnek vallók aránya a magyarok között. Ilyen adatok, sajnos, csak járási, illetve megyei alárendeltségû városok szerinti bontásban állnak rendelkezésünkre, de mivel a magyarok települési aránya járások szerint jól differenciált, ez az adatbázis alkalmas az anyanyelvi összetétel vizsgálatára a magyarság települési arányafüggvényében. Összességében Kárpátalján a magyarok 97,1%-a jelölte meg anyanyelveként a magyart. Ez az arány ennél is magasabb azokban a járásokban (a Beregszásziban, Ungváriban, Nagyszõlõsiben és Munkácsiban), ahol a magyarok döntõ része magyar falvakban él (1. táblázat). Magas értékek jellemzik a vegyesen lakott településeket is, amelyeket Beregszász város, illetve a Huszti és a Técsõi járás reprezentál. 90% körül van a nagy létszámú ungvári és munkácsi városi szórványmagyarság körében a magyar anyanyelvûek aránya. A kis létszámú szórvány által lakott járások magyarsága (a táblázat alsó részében) jóval kisebb arányban használja anyanyelveként a magyart; összességében az itt élõk 74,4%-a nyilatkozott így a 2001-es népszámlálás alkalmával. 1. táblázat. A magyar népesség anyanyelvi összetétele Kárpátalja közigazgatási egységeiben a 2001-es népszámlálás adatai alapján (Kárpátaljai Megyei Statisztikai Hivatal, 2003b) Közigazgatási egység A magyarok aránya, % Adott anyanyelvûek aránya a magyarok között, % magyar ukrán orosz egyéb Beregszászi járás 76,1 99,8 0,1 0,0 0,0 Ungvári járás 33,4 99,0 0,7 0,2 0,1 Nagyszõlõsi járás 26,2 97,9 2,0 0,1 0,0 Munkácsi járás 12,7 98,9 1,0 0,0 0,2 Beregszász város 48,1 99,2 0,5 0,2 0,0 Huszti járás 3,9 98,3 1,6 0,1 0,0 Técsõi járás 2,9 93,8 6,7 0,2 0,3 Munkács város 8,5 92,4 6,6 0,8 0,2 Ungvár város 6,9 87,7 9,5 2,4 0,3 Huszt város 5,4 77,1 22,2 0,5 0,1 Rahói járás 3,2 75,9 23,8 0,2 0,1 Szolyvai járás 0,7 53,8 45,4 0,3 0,5 Perecsenyi járás 0,2 69,2 29,5 1,3 Ilosvai járás 0,1 73,7 25,4 0,9 Nagybereznai járás 0,1 66,7 33,3 Volóci járás 0,1 68,0 28,0 4,0 Ökörmezõi járás 0,0 25,0 75,0 Összesen 12,1 97,1 2,6 0,2 0,1
5 A kárpátaljai tömb- és szórványmagyarság identitástudatának eltérései 139 A kis létszámú szórványban élõ magyarok számának gyorsabb ütemû, döntõen az asszimilációval magyarázható csökkenése, illetve a magyart közülük anyanyelvként megjelölõk kisebb aránya, az adott nemzetrész gyengébb nemzeti azonosságtudatánakamutatóikéntértelmezhetõk. A rendszerváltás óta a kárpátaljai magyarság nemzeti identitására is kiterjedõ legátfogóbb kérdõíves felmérés a Nemzeti Ifjúságkutató Intézet által koordinált MOZAIK 2001 volt. A felmérés a éves korosztályból vett 500 fõs reprezentatív mintára terjedt ki. A minta eloszlása, a reprezentativitás követelményeinek megfelelõen, jól illeszkedett a kárpátaljai magyarság összességének az eloszlásához a magyarok települési aránya szerint is (2. táblázat). A továbbiakban ennek néhány eredményével próbáljuk számszerûsíteni a nemzeti azonosságtudat sajátosságait tömb szórvány viszonylatban. A kérdõív azon kérdéseire adott válaszokat emeltük ki, amelyek a legmarkánsabb eltéréseket mutatták a vizsgált relációban. 2. táblázat. A kárpátaljai magyarság és a MOZAIK 2001 felmérés kárpátaljai adatközlõinek százalékos megoszlása a magyarság települési aránya szerinti kategóriánként Kategória A kárpátaljai magyarok adott kategórián belüli A felmérés résztvevõi adott kategórián belüli száma aránya, % száma aránya, % magyar falvakban élõk , ,8 vegyesen lakott településeken élõk , ,1 nagy létszámú szórvány , ,1 kis létszámú szórvány ,7 20 4,0 A felmérés egyik kérdésére válaszolva, az adatközlõknek azt kellett kiválasztani, hogy melyik csoporthoz tartozónak érzik leginkább magukat. A kárpátaljai magyar fiatalok valamivel több mint fele kárpátaljai, illetve ukrajnai magyarként határozta meg magát. Azonban ezek aránya a szórványmagyarság körében alacsonyabb volt, mint a tömbben és a vegyesen lakott településeken élõk között (4. ábra). Közel 40% egyszerûen magyarként írta le magát, de a szórványban élõk körében ezek aránya is jóval kisebbnek, mindössze 25%-nak adódott. A tömbmagyarságnál magasabb arányban definiálták viszont a szórványban élõk magukat egyéb kategóriába tartozóként,ígyukránállampolgárkéntvagyeurópaiként.
6 140 Molnár József 4. ábra. A Leginkább úgy írnám le magamat, mint mondat folytatásaként választott fõ kategóriák százalékos megoszlása a kárpátaljai magyarok települési arány szerinti csoportjaiban (MOZAIK 2001) Az identitástudat feltárására irányuló másik kérdés azt tudakolta, hogy az adatközlõ hol, melyik országban szeretne élni, ha szabadon választhatna. A válaszadók legnagyobb számban Magyarországot és Ukrajnát, illetve Kárpátalját nevezték meg. A Magyarországot választók aránya egyenes összefüggésben volt a magyarság településen belüli arányával (5. ábra), a magyar falvak 45%-a és a kis számú szórvány 26%-a között változva. Az Ukrajnát, illetve Kárpátalját választók aránya ezzel szemben az utóbbi kategóriában adódott a legmagasabbnak (47%), miközben a megye magyarságának fennmaradó csoportjaiban csupán 20% körül mozgott. Ennek alapján megkockáztathatjuk, hogy a kárpátaljai szórvány kötõdése az anyaországhoz a tömbénél lazább, Ukrajnához és Kárpátaljához viszont szorosabb. Ahaza fogalma a megkérdezettek fiatalok több mint 40%-a esetében Kárpátaljával azonosult. Kivételt csak a kis létszámú szórványban élõk jelentettek, akik közül mindössze 20% tekintette hazájának a megyét (6. ábra). A szórvány adatközlõk közel fele a lakóhelyét nevezte meg mint ilyet, ami viszont ritkán fordult elõ a kárpátaljai magyarok többi csoportjánál. Ukrajnát a megkérdezettek mindegyik kategóriájában 20 30% nevezte meg hazájaként, míg Magyarország, illetve a történelmi Magyarország választásában a kis létszámú szórványban élõ adatközlõk válaszai (senki nem nevezte meg) a többi csoportétólugyancsakjelentõseneltértek(akik20%körüliaránybanválasztották).
7 A kárpátaljai tömb- és szórványmagyarság identitástudatának eltérései ábra. A Ha szabadon választhatna, hol, melyik országban szeretne élni? kérdésre Magyarországot és Ukrajnát/Kárpátalját választók százalékos megoszlása a kárpátaljai magyarok települési arány szerinti csoportjaiban (MOZAIK 2001) 6. ábra. A Mit tekint hazájának? kérdésre adott válaszok százalékos megoszlása a kárpátaljai magyarok települési arány szerinti csoportjaiban (MOZAIK 2001)
8 142 Molnár József Az eddig bemutatott eredmények a szórványban élõk gyengébb nemzeti identitástudatára engednek következtetni. Azonban a MOZAIK 2001 felmérés más adatai ezzel ellentétes képet sugallnak. Ilyen például, a kárpátaljai magyarokkal, illetve magyarokkal kapcsolatos egyes állításokkal való egyetértés foka. A kárpátaljai magyarok általában büszkék a magyarságukra, amit az adott kijelentéssel való egyetértés magas, az 1 5 skálán 4,5-et meghaladó mértéke támaszt alá. A szórványmagyarság válaszadói még ennél is magasabb, átlagosan 4,9-es értékben értettek egyet az említett állítással (7. ábra, I-es oszlopok). Ennél jóval kevésbé azonosultak a felmérés résztvevõi azzal a megállapítással, hogy mások általában tisztelik a magyarokat, illetve a kárpátaljai magyarokat: az egyetértés foka 3,3 volt az 1 5 skálán. A kis létszámú szórvány körében ennélmagasabb,3,7-esátlagértéketrögzítettek(7.ábra,ii-esoszlopok). 7. ábra. A kárpátaljai magyarokkal, illetve magyarokkal kapcsolatos alábbi állításokkal való egyetértés foka (1 5 skálán) a kárpátaljai magyarok települési arány szerinti csoportjaiban (MOZAIK 2001) I Büszke vagyok arra, hogy magyar vagyok. II Mások általában tisztelik a magyarokat. III Elõnyt jelent magyarnak lenni.
9 A kárpátaljai tömb- és szórványmagyarság identitástudatának eltérései 143 Még jelentõsebb pozitív irányú különbséget mutat a szórvány válaszadók azzal kapcsolatos véleménye, hogy elõnyt jelent-e magyarnak lenni. Miközben a felmérésben résztvevõ kárpátaljai magyar fiatalok adott állítással való azonosulási foka csupán 2,9 volt az 1 5 terjedõ skálán, a kis létszámú szórványban élõk körében az érték 4,2-nekadódott(7.ábra,III-asoszlopok). A nemzeti identitás fontos összetevõje, mutatója, hogy mit érez az illetõ a nemzethez tartozás, a magyarság kritériumának. Az általunk idézett felmérés erre vonatkozó kárpátaljai eredményeit a 8. ábra szemlélteti. Elsõ helyen a válaszadók a magyarság felkínált kritériumai közül azt hangsúlyozták, hogy valaki magyarnak tartsa magát. Ugyancsak magasra, 4,5 körülire értékelték azt, hogy magyar legyen az anyanyelve, illetve jól beszéljen magyarul, továbbá, hogy ismerje és szeresse a magyar kultúrát. A kisebbségben élõ magyaroktól nem meglepõ módon alacsony átlagot ért el a Magyarországon való születés és a magyar állampolgárság, mint a magyarság kritériuma. A magyarság egyes kritériumainak megítélésében a szórványban és a tömbben élõ magyarok véleménye hasonló volt, azonban akadt számos jelentõs eltérés is. A jelen munka témájának megfelelõen most azokat az ismérveket részletezzük, amelyeket különbözõ mértékben tartottak fontosnak az egyes kárpátaljai magyar nemzetrészek. 8. ábra. Az Ahhoz, hogy valaki magyarnak számítson, fontos, hogy kezdetû állításokkal való egyetértés foka (1 5 skálán) a kárpátaljai magyar válaszadók körében (MOZAIK 2001)
10 144 Molnár József Akis létszámú szórványban élõk, például, jóval kisebb mértékben tartották a magyarság fontos ismérvének, hogy mindkét szülõ magyar legyen (9. ábra, felsõ sor). Ez összefügghet azzal, hogy körükben jóval magasabb a vegyes házasságok aránya. A többieknél lényegesebbnek tartották viszont õk a magyar kultúra ismeretét és szeretetét, továbbá a magyarországi születést (9. ábra, második és harmadik sor). A9. ábrán feltüntetett további három kritériumot érdekes módon az etnikailag homogén településeken és a kis létszámú szórványban élõ magyarok tartották fontosabbnak, szemben a nagy létszámú városi szórvány magyarságával, illetve a vegyesen lakott településekenélõkkel. 9. ábra. Az Ahhoz, hogy valaki magyarnak számítson, fontos, hogy kezdetû állításokkal való egyetértés foka (1 5 skálán) a kárpátaljai magyarok települési arány szerinti csoportjaiban (színezett sávok magyar falvak lakói, csíkozott vegyesen lakott településeken élõk, pontozott nagy létszámú városi szórvány, fehér kis létszámú szórvány; MOZAIK 2001) A MOZAIK 2001 kutatás kérdõívének egy kérdéscsokra a válaszadóknak a saját és a többségi nemzethez való viszonyát feszegette. Ennek keretein belül pozitív és negatív tulajdonságokról (intelligens, lusta, becsületes, barátságtalan, összetartó, törekvõ, toleráns) kellett eldönteni, hogy mennyire jellemzõek azok az 1 5 skálán a kárpátaljai és a magyarországi magyarokra, illetve az ukránokra. Az egyes tulajdonságok által kapott értékek elemzésére nem térünk ki, inkább ezek összesítésébõl az illetõ nemzetek, illetve nemzetrészek általános megítélését mutatjuk be. Ennek mérõszámát (; a nagyobbértékekakedvezõbbviszonytmutatják)azalábbiképlettelhatároztukmeg:,
11 A kárpátaljai tömb- és szórványmagyarság identitástudatának eltérései 145 ahol I, L, Be, Ö, T, az adott nemzet, illetve nemzetrész intelligenciájának, lustaságának, becsületességének, barátságtalanságának, összetartóságának, toleranciájának az átlagos megítélése az 1 5 skálán. A negatív tulajdonságok értékeit az 5-bõl kivonva megfordítottuk, a törekvõségre kapott átlagokat pedig, mivel ezt a tulajdonságot egyértelmûen nem minõsíthetjük sem pozitívnak, sem negatívnak, kihagytuk az elemzésbõl. Amint várható volt, a kárpátaljai magyarokban önmagukról élt a legpozitívabb kép, bár nem sokkal volt rosszabb az anyaországi magyarok és az ukránok megítélése sem. Az önértékelésben, akárcsak az ukránok átlagos megítélésében, nem jelentkezett jelentõs különbség tömb szórvány viszonylatban. Amagyarországi magyarok értékelésében viszont igen: a kis létszámú szórványban élõk róluk alkotott képe jóval pozitívabb volt a többi csoporténál, sõt még az önmagukról alkotott képnél is (10.ábra). 10. ábra. A kárpátaljai és a magyarországi magyarok, illetve az ukránok megítélése a kárpátaljai magyarság csoportjai által (1 5 skálán) a kárpátaljai magyarok települési arány szerinti csoportjaiban (MOZAIK 2001) Akárpátaljai magyaroknak a más etnikumokhoz való viszonyát tárta fel az idézett kutatás azon kérdése, amely azt firtatta, hogy milyen legközelebbi viszonyt fogadna el az adatközlõ a felsorolt csoportokkal. A legtanulságosabbak az ukránokkal és a cigányokkal kapcsolatos válaszok, hiszen ezekkel a csoportokkal van Kárpátalja magyarsága a legszorosabb kontaktusban, velük kapcsolatban rendelkezik a legszélesebb körû személyes tapasztalatokkal. Akét említett népcsoport elfogadottsága jelentõsen eltért az adatközlõk körében: az ukránokra vonatkozóan az elfogadó válaszok domináltak, a cigányok esetében az elutasítók (11. ábra). A legtoleránsabb válaszokat a nagy létszámú városi szórvány magyarok adták mindkét népcsoport vonatkozásá-
12 146 Molnár József ban. Ez összefügghet azzal, hogy számukra az ukránokkal és a romákkal való közelebbi viszony, együttélés még mindennaposabb. A cigányság valamivel magasabb fokú elutasítottsága a kis lélekszámú szórvány körében analóg módon összefügghet a kevesebbszemélyestapasztalattal. 11. ábra. A Milyen legközelebbi viszonyt fogadna el a cigányokkal és az ukránokkal? (az 1 6 skálán, az 1-es a legközelebbi (családomba fogadnám), a 6-os a legtávolabbi (egy országban se laknék vele) elfogadható viszonyt jelöli) kérdésre adott válaszok a kárpátaljai magyarok települési arány szerinti csoportjaiban (MOZAIK 2001) Miután áttekintettük a tömbben és szórványban élõ magyarok nemzeti identitása néhány számszerûsíthetõ sajátosságát Kárpátalján, essen szó a szórványmagyarság nemzetiidentitásáterõsítõfontosabbintézményekrõl.ezek: anemzetiegyházak, amagyariskolák, aii.rákócziferenckárpátaljaimagyarfõiskola, amagyarcivilszervezetek ésamagyarmédia. A nemzeti egyházak elsõ helyen való említését indokolja, hogy Kárpátalján a szovjet idõkben a kisszámú szórványban a katolikus egyház volt a magyarság egyetlen anyanyelvi intézménye. A rendszerváltás után a református egyház is alapított vagy újraalapított szórványgyülekezeteket. Azonban az egyházak számára természetes módon nem a nemzeti identitás õrzése az elsõdleges: az utóbbi idõben, az igényeknek megfelelõen,mindkétegyháztartukránnyelvûistentiszteleteketis.
13 A kárpátaljai tömb- és szórványmagyarság identitástudatának eltérései 147 A magyar iskolákat a szórványvidékeken a szovjethatalom megszüntette. Újjászervezésük a rendszerváltás után indult. A kis létszámú szórványban élõ magyar gyerekeknek jelenleg is csak alig 20%-a tanul magyarul. Az iskola fenntartásához optimális esetben is (viszonylag magas születésszám és beiskolázási arány) legalább 500 fõs közösség kell, amit kevés helyen ér el a szórvány lélekszáma (csak Huszton, Rahón, Kõrösmezõn és Királyházán; Molnár, Molnár D., 2005). A bentlakásos iskolák jelenthetnének alternatívát, de egyelõre kevés szórvány gyereket sikerült az ezt céljának tekintõ Munkácsi Katolikus Líceumba és Técsõi Református Líceumba beiskolázni. Elterjedtek viszont a fakultatív oktatási formák (vasárnapi iskolák, fakultatív órák). A szórványmagyarság identitásának az erõsítését feladatának tekinti a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Fõiskola is. Az intézmény elõkészítõket szervez a szórványból érkezõ jelentkezõk számára. Ennek is része lehet abban, hogy a kis létszámú szórvány magyarság, a nagyobb távolság ellenére, lélekszámához viszonyítva nagyobb arányban tanul vagy tanult a fõiskolán, mint a nagy létszámú városi (12. ábra). A KMF végzõsei erõsítik a szórványiskolák szakembergárdáját, szükség esetén a hallgatói is besegítenek az oktatásba azokban. A fõiskolások részt vesznek a szórványgyerekek nyári anyanyelvi táboroztatásában. 12. ábra. A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Fõiskolán tanultak/tanulók ezer fõre vetített száma a kárpátaljai magyarok települési arány szerinti csoportjaiban (forrás: II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Fõiskola, 2006)
14 148 Molnár József Akárpátaljai magyar civil szervezetek természetesen jelen vannak a szórványvidékeken is. Így a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség szórványprogramjával jelentõsen hozzájárul a magyar nyelvû oktatás mûködtetéséhez. Továbbá a szórványtelepüléseken alapszervezetei vannak a kétpólusú helyi magyar politikum fõszereplõinek, a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetségének és az Ukrajnai Magyarok Demokratikus Szövetségének is. A szórványban élõ magyarok a 2006 tavaszán lebonyolított ukrajnai helyhatósági választáson átlagon felüli arányban szavaztak a magyar pártokra, ami összecseng azzal a korábbi megállapítással, hogy bizonyos vonatkozásokbananemzetiöntudatukerõsebbatömbbenélõkénél(13.ábra). 13. ábra. A 2006-os ukrajnai helyhatósági választásokon a magyar pártokra leadott voksok ezer fõre átszámítva a kárpátaljai magyarok települési arány szerinti csoportjaiban (a választási adatok forrása: ) A magyar nemzeti identitás erõsítésében fontos szerepet játszó magyar média alulreprezentált a szórványvidékeken. Az anyaországi televízió- és rádiócsatornák vételi lehetõségei a magyar határtól távol esõ szórvány területeken korlátozottak, és a helyi magyar sajtótermékek eljutásának is vannak korlátai. Ez tükrözõdik a nemzetrész médiafogyasztási szokásain is, amelyek a MOZAIK 2001 felmérés eredményei szerint jelentõsen eltérnek a kárpátaljai magyarok többi csoportjáétól: míg az utóbbiak túlnyomó része leggyakrabban magyar nyelvû televízió- és rádióadókat néz, illetve
15 A kárpátaljai tömb- és szórványmagyarság identitástudatának eltérései 149 hallgat, és magyar lapokat olvas, a kis létszámú szórványban élõ magyarságnak ez csakakisebbrészérejellemzõ(14.ábra). 14. ábra. A leggyakrabban magyar TV-csatornát nézõ, magyar rádióadót hallgató és magyar lapot olvasók aránya a kárpátaljai magyarok települési arány szerinti csoportjain belül, százalékban (MOZAIK 2001) Összefoglalva, a kárpátaljai tömb- és a szórványmagyarság nemzeti identitásában az alábbifõeltéréseketsikerültszámszerûsíteni: a nemzeti identitás gyengülése egyik fokmérõjének tekinthetõ asszimiláció folyamata a szórványt jóval nagyobb mértékben érintette; körükben alacsonyabb az anyanyelvüknek a magyart tekintõk aránya; a szórványmagyarság adatközlõi kisebb arányban definiálták magukat elsõsorban magyarként vagy kárpátaljai magyarként; a tömbben élõknek erõsebb az érzelmi kötõdése Magyarországhoz, mint Ukrajnához, míg a szórványmagyaroknál ez fordítva van; ugyanakkor a szórványban élõk nagyobb mértékben büszkék a magyarságukra, érzik úgy, hogy elõnyt jelent magyarnak lenni, és, hogy mások tisztelik a magyarokat; körükben jelentõsebb volt a helyhatósági választásokon a magyar pártokra szavazók aránya.
16 150 Molnár József Felhasznált források II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Fõiskola, 2006: Adattár. Kárpátaljai Megyei Statisztikai Hivatal, 2003a: Adattár. Kárpátaljai Megyei Statisztikai Hivatal (Çàêàðïàòñüêå îáëàñíå óïðàâë³ííÿ ñòàòèñòèêè), 2003b: Íàö³îíàëüíèé ñêëàä íàñåëåííÿ òà éîãî ìîâí³ îçíàêè (ñòàòèñòè íèé áþëåòåíü). Óæãîðîä. Molnár József, Molnár D. István, 2005: Kárpátalja népessége és magyarsága a népszámlálási és népmozgalmi adatok tükrében. A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség Tankönyv- és Taneszköztanácsa, Beregszász. MOZAIK 2001: A Nemzeti Ifjúságkutató Intézet Magyar fiatalok a Kárpát-medencében c. kérdõíves felmérésének adatai
Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján. Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék
Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék 6 5 4 3 2 1 A Föld népességszám-változása az utóbbi kétezer évben (adatforrás:
RészletesebbenA kárpátaljai cigányság demográfiai viszonyai Molnár József, Csernicskó István, Braun László
A kárpátaljai cigányság demográfiai viszonyai Molnár József, Csernicskó István, Braun László II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Amint a legutóbbi, 2001-es ukrajnai népszámlálás is megerősítette,
RészletesebbenA hatalomváltások hatása Kárpátalja népességszámának alakulására 1869-től napjainkig
A hatalomváltások hatása Kárpátalja népességszámának alakulására 1869-től napjainkig MELLÉKLETEK Egyetemi doktori (PhD) értekezés Szerző: Molnár D. István Témavezető: Prof. Dr. Süli-Zakar István DEBRECENI
RészletesebbenRoma tanulók oktatási körülményei Kárpátalján
Roma tanulók oktatási körülményei Kárpátalján Braun László Debrecen, 2019. március 29. A roma gyerekek száma Kárpátalja iskoláiban a 2015-2016-os tanévben S/sz. Városok és járások A tanulók létszáma összesen
RészletesebbenA KÁRPÁTALJAI MAGYAR NYELVŰ FELSŐOKTATÁS HELYZETE ÉS A MAGYARORSZÁGI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI
A KÁRPÁTALJAI MAGYAR NYELVŰ FELSŐOKTATÁS HELYZETE ÉS A MAGYARORSZÁGI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI dr. SPENIK SÁNDOR, Ungvári Nemzeti Egyetem Kárpátalja SZOLNOK - 2014 Kárpátalja
RészletesebbenVálasztásoktól távolmaradók indokai:
KUTATÁSI BESZÁMOLÓ Az Identitás Kisebbségkutató Műhely 2016 januárjában közvéleménykutatást végzett a vajdasági magyarok körében. A 800 fős reprezentatív mintán végzett kérdőíves vizsgálat fő témája a
RészletesebbenDemográfusok, népességföldrajzi szakemberek, politikusok
BRAUN LÁSZLÓ CSERNICSKÓ ISTVÁN MOLNÁR JÓZSEF Merre visz a cigány út? Magyar anyanyelvû cigányok Kárpátalján 1. Bevezetés Demográfusok, népességföldrajzi szakemberek, politikusok és felelõs értelmiségiek
RészletesebbenMEGTART A SZÓ HASZNOSÍTHATÓ ISMERETEK A KÁRPÁTALJAI MAGYAR NYELVHASZNÁLATRÓL SZERKESZTETTE: CSERNICSKÓ ISTVÁN
MEGTART A SZÓ HASZNOSÍTHATÓ ISMERETEK A KÁRPÁTALJAI MAGYAR NYELVHASZNÁLATRÓL SZERKESZTETTE: CSERNICSKÓ ISTVÁN Milyen kérdésekre kereshet választ az Olvasó ebben a kötetben kik és hányan beszélik a magyar
RészletesebbenEgyházi-világi oktatás a közvélemény tükrében A REPUBLIKON INTÉZET SZAKPOLITIKAI KUTATÁSA
Egyházi-világi oktatás a közvélemény tükrében A REPUBLIKON INTÉZET SZAKPOLITIKAI KUTATÁSA A pártpreferenciát, politikusi népszerűséget vizsgáló kutatásainkon kívül a Republikon Intézet rendszeresen készít
RészletesebbenA DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN
A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN A VIZSGÁLT TERÜLET ÉS DEMOGRÁFIAI MUTATÓK A vizsgált terület lehatárolása Az állandó népesség számának alakulása A határ menti régió
RészletesebbenNemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében
Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Közvélemény-kutatásunk március 21-25. között zajlott 1000fő telefonos megkeresésével. A kutatás mintája megyei
RészletesebbenKárpátalja népesség számának alakulása között
Benedek Viktória Kárpátalja népesség számának alakulása 2009 2014 között Ukrajna a világ azon országai közé tartozik, ahol a természetes szaporulat negatív előjelű, tehát természetes fogyásról beszélhetünk.
RészletesebbenMolnár Eleonóra Orosz Ildikó KÁRPÁT PANEL KÁRPÁTALJA GYORSJELENTÉS 2007. 1. A mintáról Kárpátalja
Molnár Eleonóra Orosz Ildikó KÁRPÁT PANEL KÁRPÁTALJA GYORSJELENTÉS 2007 1. A mintáról Kárpátalja Kárpátalján a Kárpát Panel kutatás keretében 350 fős mintát vettünk a háztartások szintjén többlépcsős véletlen
RészletesebbenA magyarok kevesebb, mint fele tartja hasznosnak EU tagságunkat
A magyarok kevesebb, mint fele tartja hasznosnak EU tagságunkat A Századvég 2012. január közepén készített közvélemény-kutatásának tanúsága szerint a magyar választópolgárok körében az Európai Unió és
RészletesebbenA mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre
Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi
RészletesebbenA határon túli magyarság demográfiai helyzete. Nemzetpolitikai továbbképzés 2015. június 9.
A határon túli magyarság demográfiai helyzete Nemzetpolitikai továbbképzés 2015. június 9. Magyarok a Kárpát-medencében a 15. században Magyarok a Kárpát-medencében 2000 körül Magyarok a Kárpát-medencében
RészletesebbenCSODARABBIK ÚTJA 11 TOKAJHEGYALJAI TELEPÜLÉS ZSIDÓ LAKOSSÁGÁNAK ALAKULÁSA Összeállította: Erős Péter Dr.
CSODARABBIK ÚTJA 11 TOKAJHEGYALJAI TELEPÜLÉS ZSIDÓ LAKOSSÁGÁNAK ALAKULÁSA 1869-1949 Összeállította: Erős Péter Dr. Jankelovics János 2 Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 Abaújszántó... 4 Erdőbénye... 5 Tállya...
Részletesebbenarculatának (1989 2002)
A Kárpát-medence rpát-medence etnikai arculatának átalakulásatalakulása (1989 2002) Kocsis Károly MTA FKI ME MFTK A Magyar Regionális Tudományi Társaság III. Vándorgyűlése (2005.11.24 26.) Sopron Kárpát
RészletesebbenKi a szórvány Kárpátalján? 2012.04.24.
Ki a szórvány Kárpátalján? Kisebbségek ismérvei (Forrás: Kiss Gy. Csaba) Számosságuk Térbeli elhelyezkedésük Identitásuk jellege Számosságuk 1. Abszolút nagyságuk: Fél milliónál több lelket számlálnak
RészletesebbenPROKON EGYESÜLET AZ ELTE ÁJK HALLGATÓINAK VISZONYA A NEMZETI KONZULTÁCIÓHOZ december 19.
PROKON EGYESÜLET AZ ELTE ÁJK HALLGATÓINAK VISZONYA A NEMZETI KONZULTÁCIÓHOZ 2017. december 19. AZ ELTE ÁJK HALLGATÓINAK VISZONYA A NEMZETI KONZULTÁCIÓHOZ INTERNETES ATTITŰDVIZSGÁLAT EREDMÉNYE ÖSSZEGZÉS
RészletesebbenEFOP Fenntartható, intelligens és befogadó regionális és városi modellek
Fenntartható, intelligens és befogadó regionális és városi A BALATON RÉGIÓ IMÁZSA ÉS A HELYI IDENTITÁS VIZSGÁLATA BANÁSZ ZSUZSANNA, EGY. ADJUNKTUS LŐRINCZ KATALIN, INTÉZETIGAZGATÓ EGY. DOCENS LANG LETÍCIA
RészletesebbenKOZTATÓ. és s jellemzői ábra. A népesség számának alakulása. Népszámlálás Sajtótájékoztató, március 28.
SAJTÓTÁJÉKOZTAT KOZTATÓ 2013. március m 28. 1. NépessN pesség g száma és s jellemzői 2. HáztartH ztartások, családok 3. A lakásállom llomány jellemzői 1. A népessn pesség g száma és s jellemzői 1.1. ábra.
RészletesebbenIdőpont: 2013. 05. 06 09. Károlyi István 12 Évfolyamos Gimnázium
Időpont: 2013. 05. 06 09. Károlyi István 12 Évfolyamos Gimnázium Az emeletes buszunk, mellyel utaztunk Így mentünk Kárpátaljára Elindultunk: 7 órakor, Budapestről Délkor elértük a határt, kis idő után
RészletesebbenA GENERÁCIÓK MEGKÖZELÍTÉSE ÉS ÖNREFLEXIÓJA
A GENERÁCIÓK MEGKÖZELÍTÉSE ÉS ÖNREFLEXIÓJA Amikor tizennégy éves voltam, apámat annyira tudatlannak találtam, hogy alig bírtam elviselni jelenlétét. Amikor huszonegy lettem, megdöbbentett, milyen sokat
RészletesebbenUkrajna törvénye az állami nyelvpolitika alapjairól: a kárpátaljai magyarságot érintő problémák és perspektívák. Piliscsaba, 2013. július 12.
Ukrajna törvénye az állami nyelvpolitika alapjairól: a kárpátaljai magyarságot érintő problémák és perspektívák Piliscsaba, 2013. július 12. Ukrajna lakossága nemzetiség és anyanyelv szerint a 2001. évi
RészletesebbenWEKERLE SÁNDOR ÜZLETI FŐISKOLA
WEKERLE SÁNDOR ÜZLETI FŐISKOLA HALLGATÓI ELÉGEDETTSÉG MÉRÉSE BUDAPEST 017. 1 1. A kutatás körülményei A Wekerle Sándor Főiskolán 017. októberében hallgatói elégedettség vizsgálatot végeztünk. A megkérdezés
RészletesebbenAz osztatlan tanárképzésre a 2013. évi normál eljárásban 17 intézmény 39 karára2
Ercsei Kálmán Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, kutató/elemző Jelentkezők, ek, alkalmassági vizsgák a számok tükrében Rövid írásunk a pedagógusképzésre és ek adatait, továbbá a vizsgával kapcsolatos
RészletesebbenBudapesti politikai helyzetkép 2015 végén
Budapesti politikai helyzetkép 2015 végén Budapest jelenleg kevésbé kormányellenes vagy borúlátó, mint az ország egésze. A fővárosban is többségben vannak azok, akik kormányváltást szeretnének, de arányuk
RészletesebbenIpsos Public Affairs new PPT template Nobody s Unpredictable
Vélemények A munka törvénykönyvének módosításáról 2011. szeptember Nobody s Unpredictable Módszertani áttekintés A kutatást végezte: Ipsos Média-, Vélemény és Piackutató Zrt. Mintanagyság: 800 fő Mintavétel
RészletesebbenMigráció, települési hálózatok a Kárpát-medencében. Nagyvárad, szeptember 15.
Migráció, települési hálózatok a Kárpát-medencében Nagyvárad, 2016. szeptember 15. Adat és cél Felhasznált adatok: A 2001-es és 2011-es népszámlások adatbázisai ( If everything seems under control, you're
RészletesebbenJA45 Cserkeszőlői Petőfi Sándor Általános Iskola (OM: ) 5465 Cserkeszőlő, Ady Endre utca 1.
ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉS EREDMÉNYEINEK ÉRTÉKELÉSE LÉTSZÁMADATOK Intézményi, telephelyi jelentések elemzése SZÖVEGÉRTÉS 2016 6. a 6. b osztály 1. ÁTLAGEREDMÉNYEK A tanulók átlageredménye és az átlag megbízhatósági
RészletesebbenFábián Zoltán: Szavazói táborok társadalmi, gazdasági beágyazottsága - Statisztikai melléklet
Fábián Zoltán: Szavazói táborok társadalmi, gazdasági beágyazottsága - Statisztikai melléklet Megjelent: Angelusz Róbert és Tardos Róbert (szerk.): Törések, hálók, hidak. Választói magatartás és politikai
RészletesebbenA meghirdetésre kerülő szakok, szakirányok, képzési formák, a felvehető hallgatók száma és a tandíj mértéke. Mesterképzés.
1. sz. melléklet a II. RF KMF 2018. évi Felvételi Szabályzatához A meghirdetésre kerülő szakok, szakirányok, képzési formák, a felvehető hallgatók száma és a tandíj mértéke Mesterképzés Képzési ág Szak
RészletesebbenA népesség kulturális helyzete, állampolgársága, nyelvi, etnikai és vallási összetétele
A népesség kulturális helyzete, állampolgársága, nyelvi, etnikai és vallási összetétele A népesség kulturális helyzete Hogyan vizsgálják? írni-olvasni tudás (6, 7 éves v. 10, 15 éves kortól nézik) írni-olvasni
RészletesebbenX. FIATAL POLITOLÓGUSOK TALÁLKOZÓJA A magyarság esélyei
LAKITELEKI NÉPFŐISKOLA RENDSZERVÁLTÁS TÖRTÉNETÉT KUTATÓ INTÉZET ÉS ARCHÍVUM ANTOLÓGIA KIADÓ ÉS NYOMDA KFT. X. FIATAL POLITOLÓGUSOK TALÁLKOZÓJA A magyarság esélyei HATÁRON TÚLI MAGYAROK ÉS AZ 1989-ES RENDSZERVÁLTÁS
RészletesebbenVálasztás 2018 Budapest A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE
Választás 2018 Budapest A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE REZÜMÉ A rendszerváltás óta jellemző a magyar politikára, hogy a fővárosi lakosok pártválasztása némileg más képet mutat, mint az ország többi részén
Részletesebben11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot
11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot Egy, a munkához kapcsolódó egészségi állapot változó ugyancsak bevezetésre került a látens osztályozási elemzés (Latent Class Analysis) használata
RészletesebbenVélemények az állampolgárok saját. anyagi és az ország gazdasági. helyzetérôl, a jövôbeli kilátásokról
Közép-európai közvélemény: Vélemények az állampolgárok saját anyagi és az ország gazdasági helyzetérôl, a jövôbeli kilátásokról A Central European Opinion Research Group (CEORG) havi rendszeres közvéleménykutatása
RészletesebbenA 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE
A KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A Xellum Kft. által rendelkezésre bocsátott adatok alapján az MSZÉSZ elemzést készített arról, hogyan alakult
RészletesebbenA KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI
A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI Széchy Anna Zilahy Gyula Bevezetés Az innováció, mint versenyképességi tényező a közelmúltban mindinkább
Részletesebben" JÓ SZOMSZÉDOK A KÖZÖS JÖVŐÉRT " Tartalom
1 Tartalom I. A TELJES (MAGYAR ÉS SZERB) MINTA ÖSSZETÉTELE... 3 1. Nemzetiség szerint... 3 2. Az adatfelvétel helyszíne szerint... 4 3. Nemek szerint... 5 II. MAGYAR MINTA ÖSSZETÉTELE... 6 1. Az adatfelvétel
RészletesebbenKérdőíves elemzés a Fecskepalotáról
Fecskepalota Szép Jelen Alapítvány Kérdőíves elemzés a Fecskepalotáról Készült az Erzsébet-program által kiadott kérdőív segítségével Készítette: Hegyi Bella 2014 1 Tartalomjegyzék Táblajegyzék... 2 1.
RészletesebbenSzórvány és tehetséggondozás. Szórvány és tehetség 2011. március 11-12.
Szórvány és tehetséggondozás Szórvány és tehetség 2011. március 11-12. A szórványrégióról (Temes megyéről) néhány adatban A régió etnikai térképe (a 2002-es népszámlálási adatok alpján, Sebők L. térképgyűjteményéből)
RészletesebbenA Kecskeméti Belvárosi Zrínyi Ilona Általános Iskola Tóth László Általános Iskolája 2015-ös évi kompetenciamérésének értékelése
A Kecskeméti Belvárosi Zrínyi Ilona Általános Iskola Tóth László Általános Iskolája 2015-ös évi kompetenciamérésének értékelése 2016. június 10. Készítette: Karenyukné Major Ágnes I. A telephely épületének
RészletesebbenTANDEM Kárpátaljai szociológiai felmérés
TANDEM 2016 Kárpátaljai szociológiai felmérés Tisztelt Olvasók! Magyarország kiemelt nemzetpolitikai érdeke és nemzetstratégiai célja a kárpátaljai magyarság szülőföldjén való boldogulásának elősegítése,
RészletesebbenWEKERLE SÁNDOR ÜZLETI FŐISKOLA
WEKERLE SÁNDOR ÜZLETI FŐISKOLA OKTATÓI MUNKA HALLGATÓI VÉLEMÉNYEZÉSE Budapest 2018. 1 1. Bevezetés A Wekerle Sándor Üzleti Főiskola fontosnak tartja, hogy az oktatás színvonalának emelése érdekében rendszeresen
RészletesebbenKOMPETENCIA MÉRÉS ÉVFOLYAM
KOMPETENCIA MÉRÉS 2015. 6. ÉVFOLYAM MATEMATIKA A tanulók átlageredménye: Telephely: 1464 Országos: 1497 Városi ált. isk.: 1480 Megyeszékh. ált. isk.: 1530 Iskolánk átlageredménye rosszabb, mint az országos,
RészletesebbenKecskeméti Belvárosi Zrínyi Ilona Általános Iskola kompetenciamérésének 2015-es évi intézményi értékelése Készítette: Knódel Éva
Kecskeméti Belvárosi Zrínyi Ilona Általános Iskola kompetenciamérésének 2015-es évi intézményi értékelése Készítette: Knódel Éva 2016. június 17. 6 évfolyam A hatodik évfolyamon összesen 296 diák tanult
RészletesebbenPROKON Kutató és Elemző Társaság. Az ELTE ÁJK hallgatóinak véleménye a halálbüntetésről
PROKON Kutató és Elemző Társaság Az ELTE ÁJK hallgatóinak véleménye a halálbüntetésről Az elemzést készítette: Rotyis Bálint A kérdőívet szerkesztette és ellenőrizte: Vizvári Fanni A PROKON Kutató és Elemző
RészletesebbenROMÁK ÉS MAGYAR CIGÁNYOK A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN *
53 PAPP Z. ATTILA ROMÁK ÉS MAGYAR CIGÁNYOK A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN * DEMOGRÁFIAI ÁTTEKINTÉS Tanulmányomban röviden áttekintem a Kárpát-medencei országokban élő roma kisebbség néhány rendelkezésre álló demográfiai
RészletesebbenLakossági vélemények a közbiztonságról és a halálbüntetésrôl a közép-kelet-európai országokban
Közép-európai közvélemény: Lakossági vélemények a közbiztonságról és a halálbüntetésrôl a közép-kelet-európai országokban A Central European Opinion Research Group (CEORG) havi rendszeres közvéleménykutatása
RészletesebbenKik voltak a NOlimpia aláírói?
Kik voltak a NOlimpia aláírói? Az Integrity Lab elemzése Összefoglaló A NOlimpia-kampány sikeresen szólította meg a pártnélküli budapestieket és a legtöbb társadalmi csoportot, ám a kormánypárti, valamint
RészletesebbenMigrációval kapcsolatos attitűdök nemzetközi összehasonlításban.
Gerő Márton Messing Vera Ságvári Bence (MTA TK SZI) Migrációval kapcsolatos attitűdök nemzetközi összehasonlításban. A European Social Survey 2015-ös (R7) felvételének előzetes eredményei Globális migrációs
RészletesebbenA cigányság helyzete Magyarországon
SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar A cigányság helyzete Magyarországon 2008/09. tanév, 1. félév Mai magyar társadalom I. Páthy Ádám Történet Elıször a XIV-XV. században érkeznek,
RészletesebbenAz Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei. Iránytű Közéleti Barométer
Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei Iránytű Közéleti Barométer Kutatásunk 2000 fős reprezentatív mintára épül. A feldolgozott adatok a megyei és fővárosi nem- és korösszetétel,
RészletesebbenA családi háttér és az iskolai utak eltérései
13 Szanyi-F. Eleonóra A családi háttér és az iskolai utak eltérései Az alábbi cikk első része egy, e folyóiratban korábban megjelent írás (Hiányszakmát tanuló végzős szakiskolások; ÚPSz 211/6) folytatása.
RészletesebbenA helyi demokrácia helyzete Székesfehérváron Helyi Demokrácia Audit 3. jelentés
A helyi demokrácia helyzete Székesfehérváron Helyi Demokrácia Audit 3. jelentés Készült a Helyi demokrácia erősítése Székesfehérváron című Phare program keretében (Phare 2003/004-02-02-0039) 2006. június
RészletesebbenRákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet
Rákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet Közjogi berendezkedés Államforma: köztársaság Kormányforma: parlamentáris köztársaság Végrehajtó hatalom legfőbb szerve a kormány A törvényhozó hatalom letéteményese
RészletesebbenA évi OKM iskolai szintű eredményeinek elemzése
A 2016. évi OKM iskolai szintű eredményeinek elemzése Az elmúlt évek országos, helyi és intézményi szintű kompetenciaeredményeink visszajelzései és az aktuális OKM 2016. intézményi szintű jelentés alapján
RészletesebbenÖsszességében hogyan értékeli az igénybe vett szolgáltatás minőségét?
Égáz-Dégáz Földgázelosztó Zrt. 2016. évi fogyasztói vizsgálat eredményei Elosztói szolgáltatások és vállalat specifikus kérdések ÉSZAKI és DÉLI régió A hat magyarországi földgázelosztó társaság fogyasztói
RészletesebbenSajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14.
Sajtóközlemény 2012. november 1. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért A stressz tehet leginkább a rövidebb életről, a stressz miatt alakulnak ki bennünk a rettegett betegségek ezt gondolja a magyar
RészletesebbenVáltozások Magyarország vallási térképén
Változások Magyarország vallási térképén A geográfus útjai Tóth József Emlékkonferencia Országos tudományos konferencia, PTE TTK Földrajzi Intézet és Földtudományok Doktori Iskola, Pécs, 2014. március
RészletesebbenA közhangulat 2016 júliusában A REPUBLIKON INTÉZET HAVI KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA
A közhangulat 016 júliusában A REPUBLIKON INTÉZET HAVI KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA A Republikon Intézet idén hatodik alkalommal végezte el havi közvélemény-kutatását. A nem, életkor, végzettség és településtípus
RészletesebbenKárpátalja népessége és magyarsága a népszámlálási és népmozgalmi adatok tükrében
II. RÁKÓCZI FERENC KÁRPÁTALJAI MAGYAR FİISKOLA MATEMATIKA ÉS TERMÉSZETTUDOMÁNYI TANSZÉK Molnár József, Molnár D. István Kárpátalja népessége és magyarsága a népszámlálási és népmozgalmi adatok tükrében
RészletesebbenA évi országos kompetenciamérés iskolai eredményeinek elemzése
A 2014. évi országos kompetenciamérés iskolai eredményeinek elemzése Matematika 6. osztály A szignifikánsan jobban, hasonlóan, illetve gyengébben teljesítő telephelyek száma és aránya (%) Az ábra azt mutatja
RészletesebbenVéleménypolarizáció és választási részvétel. Kmetty Zoltán MTA- ELTE- PERIPATO
Véleménypolarizáció és választási részvétel Kmetty Zoltán MTA- ELTE- PERIPATO Tartalom Problémafelvetés Magyarázati sémák Indikátorok, modellek Eredmények Választási verseny és részvétel összefüggése Kistelepülések
RészletesebbenAgrometeorológiai összefoglaló
Agrometeorológiai összefoglaló A 2008. szeptember és 2009. március között lehullott csapadék mennyiség területi eloszlását az 1. ábra szemlélteti. Az ország egyes tájai között jelentős különbségek adódtak.
RészletesebbenDiplomás Pályakövető Rendszer. Motiváció és elégedettség
Diplomás Pályakövető Rendszer Motiváció és elégedettség A Diplomás Pályakövető Rendszerhez kapcsolódó kérdőívvel minden tanév második félévében megkeressük az Egyetem aktuális hallgatói állományát. Az
RészletesebbenKORMÁNYBESZÁMOLÓ A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG TERÜLETÉN ÉLŐ NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGEK HELYZETÉRŐL J/17166. számú beszámoló (2003. február 2005.
KORMÁNYBESZÁMOLÓ A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG TERÜLETÉN ÉLŐ NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGEK HELYZETÉRŐL J/17166. számú beszámoló (2003. február 2005. február) Budapest, 2005. október 2 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés
Részletesebben1.4 IDENTITÁS ÉS MAGYARORSZÁGHOZ VALÓ VISZONY
1.4 IDENTITÁS ÉS MAGYARORSZÁGHOZ VALÓ VISZONY ÍRTA: VERES VALÉR 1 IN: KINCSES KOLOZSVÁR 2015. ERDÉLYI MAGYAR FIATALOK -- KUTATÁSI JELENTÉS (SZERK. MARELYB K. J NÁDAS ZS), NSKI, BUDAPEST, 2016 (ISBN 978-615-5639-03-
RészletesebbenTények, adatok a Kárpátaljai magyarok nyelvtudásáról
2009 EGYÜTT Tények, adatok a Kárpátaljai magyarok nyelvtudásáról 1. A 21. században alapkövetelménynek tekinthető egynél több nyelv ismerete. Az Európai Unió ajánlásaiban például az szerepel, hogy a felnőtt
RészletesebbenEgészségügy, szociális biztonság és bevándorlás: a magyar választók legfontosabb problémái A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE
Egészségügy, szociális biztonság és bevándorlás: a magyar választók legfontosabb problémái A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE Dacára annak, hogy a politikai napirendet az elmúlt időszakban nagyrészt a bevándorlás
Részletesebben1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó
Fábián Gergely: Az egészségügyi állapot jellemzői - 8 A nyíregyházi lakosok egészségi állapotának feltérképezéséhez elsőként az egészségi állapot szubjektív megítélését vizsgáltuk, mivel ennek nemzetközi
RészletesebbenSZERVEZETI ÖNÉRTÉKELÉSI EREDMÉNYEK ALAKULÁSA 2013 ÉS 2017 KÖZÖTT
SZERVEZETI ÖNÉRTÉKELÉSI EREDMÉNYEK ALAKULÁSA 213 ÉS 217 KÖZÖTT A dokumentum a szervezeti önértékelés 217-es felmérési eredményeit veti össze a 213-as értékelés eredményeivel. 213-ban csak az oktató/kutató
RészletesebbenA vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében
A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési
RészletesebbenLankadt a német befektetők optimizmusa
www.duihk.hu Sajtóközlemény Kiadja: Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK), Budapest Kelt: 2018. október 25. Sajtókapcsolat: Dirk Wölfer, kommunikációs osztályvezető T: +36 (1) 345 76 24, Email:
RészletesebbenSzervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján
Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján A közszolgáltatásokról végzett átfogó lakossági elégedettség és igényfelmérés eredményeinek összefoglalása
RészletesebbenMérési eredmények adatai, elemzése (országos mérések, kompetenciamérés eredménye öt tanévre visszamenőleg):
Mérési eredmények adatai, elemzése (országos mérések, kompetenciamérés eredménye öt tanévre visszamenőleg): Országos kompetenciamérés: A Telephelyi jelentésből megállapítható, hogy az épület közepes állagú,
RészletesebbenMatematika érettségi feladatok vizsgálata egyéni elemző dolgozat
Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Statisztika I. Matematika érettségi feladatok vizsgálata egyéni elemző dolgozat Boros Daniella OIPGB9 Kereskedelem és marketing I. évfolyam BA,
RészletesebbenÁtlageredmények a 2011. évi Országos Kompetenciamérésen. matematikából és szövegértésből
Átlageredmények a 2011. évi Országos Kompetenciamérésen Általános iskola 8. osztály matematikából és szövegértésből Matematika Szövegértés Iskolánkban Ált. iskolákban Budapesti ált. iskolákban Iskolánkban
RészletesebbenTóth József Emlékkonferencia Gálné Horváth Ildikó. Középiskolai tanár, Németh László Gimnázium, Általános Iskola, Hódmezővásárhely március 18.
Tóth József Emlékkonferencia Gálné Horváth Ildikó PhD hallgató, PTE TTK. FDI Középiskolai tanár, Németh László Gimnázium, Általános Iskola, Hódmezővásárhely 2014. március 18. Bevezetés Elmúlt évtizedek
RészletesebbenA burgenlandi magyar népcsoport
A burgenlandi magyar népcsoport Kelemen László közgazdász, intézményvezető Területfejlesztési Szabadegyetem Soproni Regionális Tudományi Műhely 2012. Március 7 Vázlat: a társadalmi környezet gyökerei,
RészletesebbenRákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet
Rákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet Közjogi berendezkedés Államforma: köztársaság Kormányforma: parlamentáris köztársaság Végrehajtó hatalom legfőbb szerve a kormány A törvényhozó hatalom letéteményese
RészletesebbenKÖFOP VEKOP A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés
KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016-00001 A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés A Jó Állam Véleményfelmérés bemutatása Demeter Endre Nemzeti Közszolgálati Egyetem JÓ ÁLLAM VÉLEMÉNYFELMÉRÉS CÉLJAI Hiányzó
RészletesebbenA 2009-es év országos átlaga megegyezik, a fenntartói 4% csökkenést mutat, az iskolai eredmény viszont 2%-kal jobb a tavalyinál.
Iskolánkban, a 2009-2010-es tanévben 5 osztály vett részt a központi mérésben, összesen.. tanuló. Két telephelyen folyt a mérés: 1. telephely- székhelyiskola - 4. a 2. telephely- Pais Tagiskola- 4. b,
Részletesebben10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus
10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások
RészletesebbenKutatás a év közötti magyar lakosság körében. Megrendelő: Café PR
Kutatás a 14-49 év közötti magyar lakosság körében Megrendelő: Café PR Tinédzserek médiahasználata (korábbi Pulzus-kutatás reprezentatív eredménye) TINIK ÉS AZ INTERNET 36% okostelefonfüggőnek tartja magát
RészletesebbenSzabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése
Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú
RészletesebbenJELENTÉS A PRTA DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI FELMÉRÉSÉRŐL, A jelentést készítette: Dr. Németh Tamás Pápa,
JELENTÉS A PRTA DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI FELMÉRÉSÉRŐL, 2016 A jelentést készítette: Dr. Németh Tamás Pápa, 2016.08.17. A DPR kérdéssor és a beérkezett válaszok Az eredmények összesített
RészletesebbenA Kecskeméti Belvárosi Zrínyi Ilona Általános Iskola Magyar Ilona Általános Iskolája 2015-ös évi kompetenciamérésének értékelése
A Kecskeméti Belvárosi Zrínyi Ilona Általános Iskola Magyar Ilona Általános Iskolája 2015-ös évi kompetenciamérésének értékelése 2016. június 10. Készítette: Karenyukné Major Ágnes I. A telephely épületének
RészletesebbenMagyar nyelvi hatáserősítő programok Temes megyében
Magyar nyelvi hatáserősítő programok Temes megyében dr. Erdei Ildikó 2012. április 13. Magyar nyelvoktatás és nyelvápolás a Kárpát-medence szórványvidékein Az előadás felépítése: Temes megye - szórványrégió
RészletesebbenKompetenciamérés eredményei a Bajai III. Béla Gimnáziumban
Kompetenciamérés eredményei a Bajai III. Béla Gimnáziumban A mérést 2016. májusában írták. A mérés alatt a felügyeletet a diákok tanárai biztosították. Mérési ellenőr az iskolában nem jelent meg. Az elemzésben
RészletesebbenKecskeméti Belvárosi Zrínyi Ilona Általános Iskola Városföldi Általános Iskolája 2015-ös évi kompetenciamérésének értékelése Készítette: Knódel Éva
Kecskeméti Belvárosi Zrínyi Ilona Általános Iskola Városföldi Általános Iskolája 2015-ös évi kompetenciamérésének értékelése Készítette: Knódel Éva 2015. június 17. I. A telephely épületének állapota és
RészletesebbenAz iskolaválasztás és a nyelvoktatás Kárpát-medencei látlelete. A kisebbségi oktatás értékei és kihívásai Duna Ház, Torockó, 2015. október 29.
Az iskolaválasztás és a nyelvoktatás Kárpát-medencei látlelete A kisebbségi oktatás értékei és kihívásai Duna Ház, Torockó, 2015. október 29. Az iskolaválasztás momentuma Egyéni szempontok Közösségi szempontok
RészletesebbenHunyadi János Általános Iskola
4 Hunyadi János Általános Iskola Az Önök iskolájára vontakozó egyedi adatok táblázatokban és grafikonokon 6. osztály matematika 1 Standardizált átlagos képességek matematikából Az Önök iskolájának átlagos
RészletesebbenKecskeméti Belvárosi Zrínyi Ilona Általános Iskola Városföldi Általános Iskolája 2014-es évi kompetenciamérésének értékelése Készítette: Knódel Éva
Kecskeméti Belvárosi Zrínyi Ilona Általános Iskola Városföldi Általános Iskolája 2014-es évi kompetenciamérésének értékelése Készítette: Knódel Éva 2015. június 17. I. A telephely épületének állapota és
RészletesebbenA magyar tannyelvű oktatás és anyanyelvű művelődés helyzete a segesvári szórványban
A magyar tannyelvű oktatás és anyanyelvű művelődés helyzete a segesvári szórványban A lakosság etnikai összetétele 30000 25000 20000 15000 Románok Magyarok Szászok 10000 5000 0 1910 1930 1948 2002 2011
RészletesebbenKULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN
Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2012-0001 KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN GONDA ZSUZSA A kutatás-fejlesztés közvetlen céljai Szakmai-módszertani
RészletesebbenHelyhatósági választások Ukrajnában Megerősödést hozott a magyar pártok együttműködése Kárpátalján
Darcsi Karolina Helyhatósági választások Ukrajnában Megerősödést hozott a magyar pártok együttműködése Kárpátalján Előzmények Ukrajnában eddig hét alkalommal tartottak helyhatósági választásokat. 1990-ben,
RészletesebbenA béren kívüli juttatások alkalmazása a magyar vállalkozások körében
A béren kívüli juttatások alkalmazása a magyar vállalkozások körében Budapest, 2016. június Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági
Részletesebben