JA45 Cserkeszőlői Petőfi Sándor Általános Iskola (OM: ) 5465 Cserkeszőlő, Ady Endre utca 1.

Átírás

1 ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉS EREDMÉNYEINEK ÉRTÉKELÉSE LÉTSZÁMADATOK Intézményi, telephelyi jelentések elemzése SZÖVEGÉRTÉS a 6. b osztály 1. ÁTLAGEREDMÉNYEK A tanulók átlageredménye és az átlag megbízhatósági tartománya (konfidenciaintervalluma) telephelyek átlagok a mi iskolánk 1436 (1383;1481) országosan 1494 (1493;1496) ált.isk (1486;1488) községi ált. isk (1423;1427) kis községek ált. isk. 1410(1403;1415) közepes községek ált. isk. 1419(1417;1422) nagy községek ált. isk (1446;1457) 1

2 A SZIGNIFIKÁNSAN JOBBAN, HASONLÓAN, ILLETVE GYENGÉBBEN TELJESÍTŐ TELEPHELYEK/ INTÉZMÉNYEK SZÁMA ÉS ARÁNYA (%) telephelyek eredmények gyengébb hasonló jobb országosan % % % községi ált.isk % % % közepes községi ált.isk % % 85 11% Országosan 298 iskola szignifikánsan gyengébben, 1490 szignifikánsan hasonló eredményt ért el, és 837 iskola jobban teljesített nálunk. Ez százalékban azt jelenti, hogy az ország összes iskolája közül 11 % gyengébben, 57 %-a hasonlóan, és 32%-a jobban teljesített. A községi általános iskolákban 194 iskola szignifikánsan gyengébben, 843 szignifikánsan hasonló eredményt ért el, és 142 iskola jobban teljesített nálunk. A közepes községi iskolákat tekintve 133 iskola szignifikánsan gyengébben, 556 iskola szignifikánsan hasonlóan teljesített, 85 iskola szignifikánsan jobban. A községi és közepes községi általános iskolák 72 %-a hasonló eredményt ért el, és %-a gyengébben, %-a pedig jobban teljesített. A fenti átlageredmények azt tükrözik, hogy iskolánk tanulóinak átlagteljesítménye jobb a községi általános iskolák, a kis és közepes községek általános iskolák átlageredményénél. 2

3 2. A KÉPESSÉGELOSZLÁS NÉHÁNY JELLEMZŐJE A tanulók képességeloszlása a mi telephelyünkön és azokban a részpopulációkban, amelyekbe mi is tartozunk. Percentilis: A változó eloszlásának jellemzésére szolgáló mutatók. Percentilis esetében a sorba rendezett mintákat nem felezik, hanem száz egyenlő részre osztják. 5 percentilis az az érték, amelynél a minta 5%-a gyengébb, 95%- jobb eredményt ért el. Az 50 percentilis éppen a medián. Ezeket az értékeket összehasonlítva iskolánk jobb eredményt ért el a Kunszentmártoni járás iskoláinál. min. / 5- ös perc. 25-ös perc. átlag (konf. int.) 75-ös perc. max. / 95-ös perc. a mi telephelyünk (1383;1481) országosan (1493;1496) ált. iskolák (1486;1488) községi ált. isk (1423;1427) Észak-Alföldi régió (1437;1442) Kunszentmártoni járás (1379;1415) A szórás egy olyan szám, amely egyes tanulók képességének átlagtól való eltérését jellemzi. Minél szélesebb intervallumot jelölnek ki, annál nagyobb a szórás. Az átlag konfidencia intervallumok az országos átlagnál (1493;1496), szinte nincs is szórás. A mi intézményünkben ez az átlag (1383;1496). A leggyengébben teljesítő 1184, még a legjobban teljesítő 1822 átlagpontot ért el. A mi iskolánkban túl nagy a különbség a minimum és maximum között, ez is a nagy szórást mutatja: 638 pont, amely azt jelenti, hogy óriási a képességbeli különbség a leggyengébben és a legjobban teljesítő tanulók között 3

4 3. KÉPESSÉGELOSZLÁS OSZTÁLYONKÉNT/ÉVFOLYAMONKÉNT 6. a osztály 6. b osztály 4

5 4. A TANULÓK KÉPESSÉGSZINTEK SZERINTI SZÁZALÉKOS MEGOSZLÁSA A fenti ábra segítségével megállapítható, hogy senki nem teljesített iskolánkban az 1. szint alatt. Míg községi és országos viszonylatban ez nem mondható el. Ez már eredménynek tekinthető. Az 1. szinten teljesítők aránya is alacsonyabb a községi és országos átlagtól. A 2. szinten (minimumszinten) teljesítők aránya viszont magasabb a fentiektől. Elégedettek lehetünk a 3. szinttel (alapszint), hiszen meghaladjuk mindkét átlagot. A 4. szintet elérő tanulók aránya kissé alul maradt mind a községi általános iskolákétól, mind az országos átlagnál. Az 5. és 6. szintet elérő tanulók aránya megközelíti a községi iskolákét, A 7. szintre egy tanulónk sem jutott el. 5

6 6

7 7

8 8

9 5. ÁTLAGEREDMÉNY A CSH-INDEX TÜKRÉBEN A mérésértékeléssel kapcsolatban egy fontos fogalom a hozzáadott pedagógiai érték. A pedagógiai értékelés eredményeinek objektív értékelése tette szükségessé annak vizsgálatát, hogy az egyes iskolák eredményeit hogyan lehetne összehasonlíthatóvá tenni, hiszen más-más gyerekanyagot kapnak az iskolák. Az induláskor meglévő különbséget akarja kiszűrni egy mutató, a hozott érték, amely már a családi háttér indexe: CSHI. A telephelyek tanulóinak a CSH-index alapján várható és tényleges teljesítménye 9

10 6. AZ ÁTLAGEREDMÉNY ALAKULÁSA A 6. ÉVFOLYAMON Az egyes években elért átlageredmények és konfidencia-intervallumaik a mi telephelyünkön A évi eredmény és a korábbi évek eredményei közötti különbség (konf.int.): Nincs szignifikáns változás a évi eredményekben az elmúlt évek eredményéhez képest (2012- től) viszonyítva. 7. A SZÖVEGTÍPUSOK FELADATTÍPUSOK %-OS MEGOLDOTTSÁGA 10

11 ADATKÖZLŐ SZÖVEG 6. feladattípus/ szint inf. visszakeresés kapcsolat-összefüggés értelmezés feladat megoldottság % feladat megoldottság % feladat megoldottság % országos 6.a 6.b országos 6.a 6.b országos 6.a 6.b 1. felelet 93% 100% 95 felelet 91% 100% nyílt többsz.vál felelet felelet felelet nyílt többsz.vál nyílt felelet nyílt nyílt nyílt felelet felelet felelet nyílt

12 ÉLMÉNYSZERZŐ SZÖVEG 6. feladattípus/ szint inf. visszakeresés kapcsolat-összefüggés értelmezés feladat megoldottság % feladat megoldottság % feladat megoldottság % országos 6.a 6.b országos 6.a 6.b országos 6.a 6.b felelet felelet felelet felelet nyílt felelet felelet felelet felelet felelet nyílt felelet nyílt felelet felelet nyílt nyílt felelet nyílt nyílt felelet nyílt

13 MAGYARÁZÓ SZÖVEG 6. feladattípus/ szint inf. visszakeresés kapcsolat-összefüggés értelmezés feladat megoldottság % feladat megoldottság % feladat megoldottság % országos 6.a 6.b országos 6.a 6.b országos 6.a 6.b 1. felelet nyílt felelet felelet felelet felelet nyílt felelet nyílt nyílt nyílt nyílt felelet felelet nyílt nyílt felelet nyílt

14 8. A KÉPESSÉGELOSZLÁS ALAKULÁSA A 6. ÉVFOLYAMON A kompetenciamérés nem longitudinális mérés, hanem mindig azonos évfolyamon mér. Az alábbi táblázat az egyes években 6. osztályokban elért átlageredményeket mutatja. A KÉPESSÉGELOSZLÁS VÁLTOZÁSA Év/szint fő fő fő fő fő 1.szint alatt szint 12 % 12,5% % 4% 16,7% 2.szint minimumszint 4 16 % 10 42% 9 39% 11 48% 4 16,7% 3.szint alapszint 8 32 % 7 29 % 6 26% 4 17% 7 29,2% 4. szint 8 32 % 3 12,5% 5 22% 7 30% 5 20,8% 5. szint 1 4 % 6. szint 1-1 4% 4% ,7% 7. szint ,2% 23,7% 42,1% 10,5% 10,5% % 22,5% 37,5% 12,5% 10 % 2,5% Az összehasonlító táblázat alapján megállapítható, hogy között egyetlen egy fő sem teljesített az 1. szint alatt. Az 1. szinten teljesítő diákok száma 2014-ben a legmagasabb. A 2. szintet (minimumszint) elérte a tanulók negyede. Az alapszintet (3.) elérő tanulók aránya 2016-ban a legmagasabb. Az 5. és 6. szintet csak 3 évben sikerült elérni 2016-ban is. A 7. szintet egyáltalán nem érte el senki ebben az intervallumban. 14

15 Fejlesztési célok: A képességpontok szerinti átlageredmények javítása A magasabb szinten teljesítők arányának növelése Az alapszint (3.) alatt teljesítő tanulók számának csökkentése A célokhoz rendelt fejlesztési feladatok: Alsó tagozattól kezdve előtérbe kell helyezni nemcsak a magyar órákon az olvasási, szövegértési eszköztudás fejlesztését. A szövegértés - szövegalkotási képességek fejlesztése (szóban vagy írásban) minden pedagógusnak minden tanórán feladata kompetenciafejlesztő feladatok alkalmazásával. A szövegértés fejlesztése különböző szövegtípusokon keresztül a tantárgyi lehetőségeket kihasználva. Cserkeszőlő, június 13. Színné Fehér Ildikó 15