Véleménypolarizáció és választási részvétel. Kmetty Zoltán MTA- ELTE- PERIPATO

Átírás

1 Véleménypolarizáció és választási részvétel Kmetty Zoltán MTA- ELTE- PERIPATO

2 Tartalom Problémafelvetés Magyarázati sémák Indikátorok, modellek Eredmények Választási verseny és részvétel összefüggése Kistelepülések Részvételi szint További kutatási irányok

3 Problémafelvetés Makro szinten (település) hogyan hat a választási részvételre a pártok szavazatainak megoszlása? A nagyobb politikai verseny vajon nagyobb választási részvétellel jár együtt? Ökológiai (téri) modellezés

4 Magyarázati sémák I Az a kiinduló axiómánk, hogy azokon a településeken, ahol a pártok támogatottsága között kicsi a különbség a szavazók is tisztában vannak ezzel, valamint a pártok is érzékelik a szorosabb erőviszonyokat. Ha ezt a felvetést elfogadjuk, akkor a választási részvétel kapcsán két ellentétes hatásmechanizmust feltételezhetünk. Egyrészről a pártok jobban koncentrálnak ezekre a billegő körzetekre, nagyobb erőforrásokat vonnak be a szavazók meggyőzésébe, hogy pártjukra adják le a szavazatukat. Ezzel párhuzamosan a választók is érzékelik a nagyobb tétet, tehát a saját szavazatuk súlyát is fontosabbnak tartják, mint egy olyan körzetben, településen, ahol egyértelmű, hogy melyik párt nyeri meg a versengést a szavazatokért.

5 Magyarázati sémák II Ezekkel szemben feltételezhetünk egy olyan szociálpszichológiai hatásmechanizmust is, hogy a szoros verseny, és a polarizált környezet növelheti a politikai diskurzusokban megjelenő konvliktusok mennyiségét, ami a kevésbé elkötelezett szavazók esetében a részvételi szándék elvetéséhez vezethet, más szóval kivonuláshoz a részvételből. Utóbbi hatásmechanizmus létét támasztják alá Bozsonyi Károly és Bálint Lajos kutatásai (2010, 2011), akik a es választás kapcsán kimutatták, hogy azokon a településeken és kistérségekben, ahol szoros volt a verseny a pártok között, alacsonyabb volt a választási részvétel.

6 Indikátorok, modellek I Függő változó: Részvétel átlaga településenként Adatok forrása: Dr. Vécsei Pál, Táblázat 1 Az 1990 óta megtartott országgyűlési választások részvételi mutatói Átlag Szórás Minimum Maximum % 10.87% 27.82% 94.74% % 8.60% 37.50% 94.74% % 10.30% 23.50% % % 8.10% 38.00% % % 7.90% 37.30% 94.50% % 8.00% 25.30% 95.20% 2009 (EP) 34.60% 10.20% 11.40% 88.20%

7 Indikátorok, modellek II Blau- index: A blau- index a szavazat eloszlás egyenletességét vizsgálja. A mutatónak az értéke nulla abban az esetben, ha egy párt kapja az összes szavazatot, míg akkor maximális ha az összes párt ugyanannyi szavazatot kap, tehát a szavazatok egyenletesen oszlanak meg a pártok között. Táblázat 2 A Blau-index értékei az országgyűlési választásokon Átlag Medián Szórás Minimum Maximum (EP)

8 Indikátorok, modellek III További háttérváltozók maximum 8 általános végzettek aránya a településen (2001- es Népszámlálás alapján) A magukat felekezethez tartozóknak vallók aránya (2001- es Népszámlálás alapján) A munkanélküliek aránya (KSH mutató, a választási évhez leginkább közelebbi alkalmazva) Településtípus (dummy változókként került bevonásra Budapest, valamint 2000 fő alatti község az aktuálsi közigazgatási és településnagysági adatokat alkalmazva)

9 Indikátorok, modellek IV Téri hiba modellek illesztése Területi autoregresszivitás kivédésére Voronoi megközelítés Szomszédsági mátrix Hierarchikus modell specivikáció Kontroll változók Blau- index

10 Választási verseny és részvétel összefüggése - I Kiinduló hiba modell (1990) B sig (Intercept) *** 8 általánost végzettek aránya (2001) *** Felekezethez tartozók aránya (2001) *** Munkanélküliségi arány (1993Ö *** Budapest (0: nem, 1:igen) *** 2000 fő alatti település (0: nem, 1:igen) *** R % Lambda Moran I N.S.

11 Választási verseny és részvétel összefüggése - II A Blau- index hatása a választási részvételre B Sig Importance R2 Moran *** 8.90% 17.33% N.S *** 13.86% 9.31% N.S *** 5.98% 14.44% N.S *** 7.44% 8.10% N.S *** 9.75% 6.06% N.S *** 19.12% 8.67% N.S EP *** 13.03% 11.77% N.S.

12 Kistelepülések A 2000 fő alatti települések változó (dummy) és a Blau- index interakciós hatása B Sig Imp * 0.75% 1994 N.S ** 18.79% *** 45.02% *** 9.23% 2010 N.S.

13 Részvételi szint I A Blau- index B értéke az egyes részvételi szinteken (hiba modell reziduálisára illesztett regresszió) Arányos megközelítés Összes település Medián alatti részvétel Felső 20 százalék Felső 10 százalék B Sig B Sig B Sig B Sig *** - N.S *** *** *** - N.S *** *** *** *** ** *** 0.94 *** *** *** *** - N.S *** *** *** - N.S *** *

14 Részvételi szint II A Blau- index B értéke az egyes részvételi szinteken (hiba modell reziduálisára illesztett regresszió) Objektív megközelítés Összes település 50 százalék alatt 70 százalék felett 80 százalék felett B Sig B Sig B Sig B Sig *** - N.S *** *** *** - N.S *** *** *** 0.16 ** * *** *** 1.01 *** *** *** *** - N.S *** - N.S *** - N.S *** - N.S.

15 Részvételi szint III

16 Részvételi szint IV

17 Részvételi szint V

18 További kutatási irányok További interpretációs sémák keresése Tér- idő modellek specivikálása További országok adatainak vizsgálata (Görögország)

19 Köszönöm a Vigyelmüket!