Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért november 14.

Átírás

1 Sajtóközlemény november 1. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért A stressz tehet leginkább a rövidebb életről, a stressz miatt alakulnak ki bennünk a rettegett betegségek ezt gondolja a magyar lakosság jelentős része. Miközben nagyon sokan tisztában vannak a helytelen életmód következményeivel, a magyarok közel harmada semmit nem tesz egészsége megőrzése érdekében állapította meg a CIG Pannónia megbízásából készült országos kutatás. Mint ismeretes, a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. ősz elején mutatta be a magyar egészségbiztosítási piacon újszerűnek és különlegesnek számító biztosítási termékeit, melyek révén Magyarországon is elérhetővé és megfizethetővé váltak a Best Doctors nemzetközi vállalat egészségügyi szolgáltatásai. A 00 milliárd forintosra becsült magyar egészségbiztosítási piacon történő megjelenés előtt, illetve azzal párhuzamosan a CIG Pannónia számos kutatást készített abból a célból, hogy felmérje: miként gondolkodnak a magyarok a saját egészségükről, milyen szolgáltatásokra van igényük. A kutatássorozat egyik szakaszában azt mérték fel, milyen betegségektől rettegnek a magyarok. Ebből kiderült: a rákot és a szívinfarktust tartják a legveszélyesebbnek, és leginkább ezektől félnek. A kutatássorozat másik szakaszában arra keresték a választ, mivel magyarázzák a betegségeket a magyarok, és milyen mértékben tudatosak, ha az egészségükről van szó. Az eredmények láttán már nem lehet csodálkozni azon, hogy a magyar egészségügyi mutatók ennyire rosszak. A lakosság fele egészségesnek érzi magát A kutatás elején megkérdezték, mennyire érzik magukat egészségesnek a válaszadók. Összességében a megkérdezettek közel fele egészségesnek érezte magát, és csak ötöde mondta azt, hogy baj van az egészségével.

2 Legfőbb ellenségünk: a stressz Mivel a várható élettartam Magyarországon rövidebb, mint a legtöbb európai országban, megkérdezték, hogy ennek mi lehet az oka. Nyitott kérdést tettek fel, azaz a válaszolók szabadon fejthették ki véleményüket. Minden negyedik megkérdezett úgy gondolja, hogy a stressz, az idegesség, a túlhajszolás tehető felelőssé a rövidebb életért; az összes említett ok közül ez került az első helyre. A probléma súlyát jól mutatja, hogy saját bevallásuk szerint a válaszadók kétharmadát gyakran éri stressz. A lista második helyén olyan ok szerepel, amely inkább tekinthető külsődlegesnek, azaz ami nagyrészt független az elhatározásainktól: ez a pénztelenség és az alacsony életszínvonal. Ezek után viszont megjelennek azok az okok is, amelyek tőlünk és a döntéseinktől függenek: az egészségtelen táplálkozás (3. legtöbb említés), a káros szokások (. legtöbb említés), a mozgás és a sport hiánya (6. legtöbb említés). Érdekes, hogy a lista végére a genetika került, azaz egy olyan körülmény, amelyre nincs hatásunk. Az emberek tehát a rövidebb élet legfőbb okai között olyanokat jelöltek meg, amelyek döntően a külső körülményekre vezethetők vissza és amelyeken nehéz változtatni (stressz, túlhajszoltság, pénztelenség), ugyanakkor nagyon kevesen gondolják, hogy az egyéni döntéseknek semmi szerepük nincs, mert már minden eldől a születésnél (genetika).

3 Stressz, idegesség, túlhajszolás Pénztelenség, alacsony életszínvonal Egészségtelen táplálkozás Káros szokások (alkohol, dohányzás, drogok) Rossz orvosi ellátás, kevés szűrés, drága gyógyszer Mozgás, sport hiánya Környezeti hatások szennyezettség (levegő, víz, stb.) Kormány, politika (egészség- szociális- stb) Az emberek maguk felelősek, lustaság, odafigyelés hiánya Boldogtalanság, depresszió, pesszimizmus Káros anyagok felhasználása (főleg élelmiszerekben) Megelőzés hiánya, oktatás hiányosságai a témában Genetika Egyéb Nem tudott válaszolni Mint tudjuk, Magyarországon alacsonyabb a várható élettartam, mint számos más európai országban. Mit gondol, ki, mi felelős ezért? Kérem, fejtse ki néhány szóban! (Spontán szöveges válaszok, csoportosítva) A megkérdezettek legnagyobb része a stresszt jelölte meg az alacsony élettartam legfontosabb okaként, de a rossz anyagi helyzetet és az egészségtelen szokásokat is sokan említették (táplálkozás, mozgáshiány, alkohol, dohányzás). Az orvosi ellátás hiányosságait a megkérdezettek 13 százaléka említette Amikor viszont arra kérdeztek rá a kutatás során, mely tényezők járulhatnak hozzá a három leggyakoribb rettegett betegség (szívinfarktus, stroke és rosszindulatú daganat) kialakulásához, a válaszadók a genetika szerepét tartották meghatározónak. Mindemellett ezen megkérdezetteknél is hangsúlyos okként jelenik meg a stressz, az egészségtelen táplálkozás és a rendszeres mozgás hiánya.

4 A stressz alapvetően meghatározza a rettegett betegségekkel kapcsolatos félelemérzetet. A válaszadók a stresszt hozzák leginkább összefüggésbe a rettegett betegségektől való fenyegetettség érzetével, ezt követi a dohányzás, majd az alkoholfogyasztás. Azok a válaszadók, akiket nem ér gyakran stressz, sokkal kevésbé tartanak a szívinfarktustól vagy a stroke-tól, mint azok, akiket gyakran ér stressz. A testmozgás segítene, mégsem csináljuk Mindezek alapján kijelenthető, hogy a válaszadók tisztában vannak az egyéni felelősség súlyával, azzal, hogy az egészségtelen életmód és a káros hatások negatívan befolyásolhatják az emberi élet hosszát és minőségét. Ezt erősíti meg az az összefüggés, hogy azok a válaszadók, akik egyáltalán nem sportolnak, sokkal nagyobb arányban vélik, hogy fenyegeti őket egy-egy rettegett betegség, mint azok, akik saját bevallásuk szerint aktívan, vagy legalább alkalmanként sportolnak.

5 Ehhez képest a válaszadóknak csak az ötöde sportol rendszeresen saját bevallása szerint. További 35 százalék alkalmanként sportol, 3 százalék viszont soha. Amikor azt kérdezték, hogy ki mit tesz az egészsége megőrzése érdekében, akkor majdnem minden harmadik ember azt válaszolta: semmit. Hogyan viszonyul a sporthoz? Kérem, jelölje meg a megfelelő választ! Önt gyakran éri stressz? Aktívan sportolok, professzionális szinten Nem 3% Rendszeresen sportolok, 38% Nem sportolok, és nem is érdekelnek a sportvilág hírei 22% de nem professzionális szinten 19% 62% Igen Nem igazán sportolok, de érdekelnek a sportvilág hírei 21% 35% Néha sportolok, de nem rendszeresen, kikapcsolódás vagy szórakozás céljából A kutatásról Az országos, reprezentatív felmérést a Xallis Consulting készítette 500 fő személyes, kérdőíves megkérdezésével. További információ: Kerényi Judit kommunikációs munkatárs E: kommunikacio@cig.eu M: