Dr. Dózsa Katalin, Bóta Ákos, Bálity Csaba, Merész Gergő, Dr. Sinkó Eszter

Átírás

1 Praxisközösségi szolgáltatások igénybevétele, lakossági attitűdváltás a Svájci- Magyar Alapellátás-fejlesztési Modellprogram kapcsán 2017.február 22. Szakmapolitikai Fórum Dr. Dózsa Katalin, Bóta Ákos, Bálity Csaba, Merész Gergő, Dr. Sinkó Eszter Köszönetnyilvánítás: NEFI Projektiroda- Gutási Éva, a Praxisközösségek népegészségügyi koordinátorai: Elek Ágnes, Szabó Edit, Szabóné Gombkötő Éva, Szabó Edit, Tóth Adrienn NEAK munkatársak: Dr. Kőrösi lászló, Falusi Zsófia, Pál László és munkatársaik

2 Bevezető- A Program alapvállalásai Modellprogram Megvalósíthatósági tanulmánya szerint teljesítendő, vonatkozó eredményindikátorok: Legalább 20%-kal nő a szervezett szűréseken részt vevők száma - FB ülés 80%-os átszűrtséget határozott meg Ellátotti-szakdolgozó találkozások növelése 20 %-kal Javul a lakosság ismerete, attitűdje és viselkedése a kibővült szolgáltatásokkal kapcsolatban (az érintett lakosság legalább 50%-a ismeri a szolgáltatásokat, és az ismerők fele (25%) pozitívan áll az igénybe vételükhöz Összességében elmondható, hogy a Modellprogramban dolgozó praxisközösségi szakemberek sikeresen teljesítették, ill. túlteljesítették az alapvállalásokat

3 A többletszolgáltatások forgalmi mutatói a vizsgált időszakban A Modellprogram keretében (2014. szeptember és 2016 márciusa között) 19 vizsgálati hónap alatt a 4 praxisközösségben összesen csoportfoglalkozás lebonyolítására került sor szakember részvétellel, fős eléréssel. Ugyanebben az időszakban a többletszolgáltatást nyújtó szakemberek egyéni foglalkozást tartottak ennek megfelelő létszámú eléréssel. A vizsgált 19 hónap alatt a szakemberek összesen mintegy eseményen foglalkozást tartottak, mintegy fő elérésével

4 A csoportos foglalkozások száma és a résztvevők létszáma -a nyári szezonális hatást leszámítva- folyamatosan nőtt a vizsgált 19 hónapos időszakban

5 Csoportos foglalkozások fajtái és száma nagyobb gyűjtőkategóriák szerint (6 hónap, október márciusa között)

6 Egyéni foglalkozások száma gyűjtőkategóriák szerint (6 hónap, október márciusa között)

7 Milyen problémák kapcsán vette igénybe a lakosság a praxisközösségi többletszolgáltatásokat? (SE EMK Lakossági önkéntes kérdőíves felmérés eredménye) Gyógytorna szolgáltatást igénybe vevők által említett komorbiditások Egészségpszichológia szolgáltatást igénybe vevők által említett komorbiditások Csontritkulás Rheumatoid Gyulladásos arthritis ízületi betegség Mozgásszervi Egyéb mozgásszervi megbetegedés betegség Túlsúly Diabetes Emelkedett koleszterin Magasvényomás-betegség Túlsúly Szív-érrendszeri megbetegedések Dietetika szolgáltatást igénybe vevők által említett komorbiditások Diabetes Depresszió Szív-érrendszeri megbetegedések 132 Túlsúly

8 Általában hányszor vették igénybe a csoportfoglalkozásokat? A 2015 okt márciusi időszakban a jelentést végző szakemberek a 4 praxisközösségben a csoportos foglalkozásokon összesen részvételt regisztráltak TAJ szám rögzítéssel, mely összesen egyedi klienst érintett. Tehát ebben az időszakban egy kliens átlagosan 5-ször vett részt csoportfoglalkozáson a vizsgált félév alatt. 15 alkalomnál többször vett részt; 89 Megjelenések gyakorisága a csoportfoglalkozáson (2015 október március, fő) 6-15 alkalommal vett részt; szer vett részt; alkalommal vett részt; 366

9 Példa a foglalkozások igénybevételére: Megjelenések gyakorisága a csoportfoglalkozáson Gerinc/ Nyak-váll / Alsóvégtag gyógytorna (2015 október március, fő) 15 alkalomnál többször vett részt; 42 1-szer vett részt; alkalommal vett részt; alkalommal vett részt; 58

10 Milyen volt a roma lakosság részvételi aránya a különböző foglalkozásokon? Csoportos foglalkozásokon résztvevők romák becsült száma (fő) Csoportos foglalkozásokon résztvevők nem romák becsült száma (fő) Romák becsült aránya Szülő - gyermek (baba) foglalkozás Várandósok (torna/diéta) Mozgásfejlesztés, tartásjavítás kisgyermekeknek Egészséges életmód Elsősegély Dohányzás / Alkohol intervenció Iskolai, Óvodai prevenciós foglalkozások Higiénia (kéz, száj, intim stb.) Egészs. táplálkozás Védőnői foglalkozás (vegyes) Szűrővizsgálatok (előadások) Testsúly csökkentés Lelki egészség Speciális diéta Gerinc/ Nyak-váll / Alsóvégtag gyógytorna Általános gyógytorna Speciális torna (rehabilitáció, légző, ér, intim, stb) % 78% 52% 46% 46% 45% 43% 41% 35% 26% 26% 17% 17% 15% 5% 3% 1% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%

11 Általános elégedettség és attitűd a Programmal kapcsolatban A Modellprogram magas lakossági elégedettséget eredményezve valósult meg: A Program dietetika, gyógytorna és pszichológiai szolgáltatásait igénybe vevő lakosok közül nyilatkozó 839 fő 94,1%-ban volt teljes mértékben elégedett a kapott szolgáltatásokkal. 95,4 %-uk igényli a szolgáltatások fenntartását. A településeken élők közül -lakossági elégedettség és attitűd vizsgálatbanmegkérdezett, a teljes populációból merített 1022 fő 79%-a nyilatkozott úgy, hogy lakóhelyükön az egészségügyi ellátás javult. (A kontroll azonos méretű volt.) A LAKOSSÁGI ATTITŰD ÉS ELÉGEDETTSÉG FELMÉRÉS ÖSSZEFOGLALÓ EREDMÉNYEI KÖVETKEZNEK

12 Elégedettség Hogyan változott az egészségügyi ellátás lakóhelyén a praxisközösségi program bevezetése óta?

13 A PROGRAM ISMERTSÉGE

14 Lakossági attitűd felmérés eredmények bemutatása. A Program ismertsége a lakosság körében A Program ismertsége kiemelkedően magas: Az éritett lakosság túlnyomó része ismer a lakóhelyén igénybe vehető, a Programra jellemző szolgáltatásokat. 89,1 % tudott a lakóhelyén szervezett formában zajló egészségszűrésről. A válaszadók 53%-a azzal is tisztában volt, hogy a többletszolgáltatások a Modellprogramnak köszönhetően valósultak meg. A kontroll területen élők lakóhelyén ilyen jellegű szolgáltatások egyértelműen kevésbé álltak rendelkezésre

15 Az ön tudomása szerint, van-e a lakóhelyén

16 A NÉPEGÉSZSÉGÜGYI MOZGÓSÍTÁS HATÁSAI

17 A Modellprogram jelentősége a népegészségügyi mozgósításban Az érintett településeken a kérdezettek túlnyomó többsége, 83,6% (855 fő ) részt vett olyan szűrővizsgálaton, amelyre a háziorvosi rendelésen kívül került sor. A kontroll mintában ez az arány mindössze 38,1% volt. A megkérdezettek közül összességében 81,7 % (a szűrővizsgálaton megjelentek közül 622 fő) említette behívóként a háziorvost és 20,8 % (158 fő ) említette a segédegészségőröket. A roma lakosok körében a segéd- egészségőrök említésének aránya 40 % volt. A kontroll területen a háziorvost a megkérdezettek fele említette kezdeményezőként az elvégzett egészségszűréssel kapcsolatban

18 Ismert betegség nélküliek, akiket háziorvosi rendelésen vagy szűrésen

19 Hányan vették igénybe a megkérdezettek közül a dietetikai, gyógytorna és pszichológiai többletszolgáltatásokat? A Modellprogram által nyújtott többletszolgáltatások közül a kliensek valamivel több, mint negyede vette igénybe a táplálkozási tanácsadást, valamivel kevesebben vettek részt mozgásjavító foglalkozáson vagy gyógytornán. Minden tízedik megkérdezett részesült lelki támogatást nyújtó, stresszkezelő vagy életmódváltást elősegítő programban. Mindezeket az elmúlt három évben vették igénybe jellemzően a kliensek (pszichológus: 84,5%; gyógytorna: 86,3%; dietetikus: 90,7%). Megj.: A megkérdezettek többsége ismert krónikus beteg, ezért a gyermekek magas részvételi aránya itt jelenik meg

20 Hogyan fedezték fel a betegségét? (A panaszmentesen kiszűrt egyének százalékos arányát a számmal ellátott oszlopok jelzik)

21 Praxisközösségi többletszolgáltatások megjelenése a krónikus beteggondozásban. Az elmúlt három évben tanácsadásra irányították:

22 Krónikus betegek részvételi hajlandósága a többletszolgáltatásokkal kapcsolatban

23 Életmóddal kapcsolatos szemléletformáló hatás Az elmúlt három év során

24 Életmódváltásról adott lakossági visszajelzés

25 Életmódváltással kapcsolatos visszajelzés a roma válaszadók körében

26 Azon kliensek százalékos aránya, akik szakemberhez fordulnának a lenti problémákkal

27 A PROGRAM JELENTŐSÉGE AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSOKHOZ VALÓ HOZZÁFÉRÉSBEN A TELEPÜLÉSTÍPUSOKKAL ÖSSZEFÜGGÉSBEN

28

29

30 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!