Hidak építése a minőségügy és az egészségügy között

Átírás

1 DEBRECENI EGÉSZSÉGÜGYI MINŐSÉGÜGYI NAPOK () május Hidak építése a minőségügy és az egészségügy között A TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM KIADVÁNYA Debreceni Akadémiai Bizottság Székháza (Debrecen, Thomas Mann u. 49.) 1

2 Az egészségügyi alapellátás megújítása négy hátrányos helyzetű kistérségben Alapellátás-fejlesztési Modellprogram a Svájci-Magyar Együttműködési Program keretében (Dr. Margitai Barnabás, Dr. Faller Richárd, Dr. Fürjes Gergely, Dr. Papp Magor, Dr. Kósa Karolina, Dr. Sándor János, Dr. Sinkó Eszter, Csordás Ágnes) Svájc Alkotmányának bevezetője szerint egy nép ereje a legesendőbb tagjai jólétén múlik. Az Európai Unió partnereként országunk is hozzájárul a kohéziós törekvésekhez a Magyarországnak nyújtott 130 millió svájci frank révén. Meggyőződésem, hogy e népegészségügyi fókuszú modellprogram, ami a svájci támogatás 10%-át teszi ki, csökkenteni fogja az egészségügyi egyenlőtlenségeket Magyarországon. A Svájci Hozzájárulás segítségével a háziorvosok modellezni tudnak egy új típusú, szolgáltatások közös hasznosítására épülő praxisközösséget, amely akár a svájci kollégák számára is hasznos lehet. A gyerekek, idősek és hátrányos helyzetűek - köztük a roma népesség - különös figyelmet igényelnek. A lakosság-közeli ellátás biztosítása, az egészségnevelés és a megelőzés révén szeretnénk elérni, hogy Magyarország hátrányos helyzetű régióiban is egészségesebbek és boldogabbak legyenek az állampolgárok. A modellprogramok új területekre vezetnek bennünket, esetenként járatlan utakon. A jó gyakorlatot és a levont tanulságokat meg kell osztani a szakemberekkel, pénzügyi döntéshozókkal, hogy az alapellátás új finanszírozási megoldása máshol is bevezetésre kerülhessen, akár országosan is. Minden közreműködő partnernek sok sikert és kitartást kívánok ezen előremutató program megvalósításában. 2

3 A Svájci-Magyar Együttműködési Program keretében a népegészségügyi fókuszú Alapellátás-fejlesztési Modellprogram a Semmelweis Terv egészségpolitikai koncepciójával összhangban indult el 2012 júliusában. Általános célja az alapellátás prevenciós szolgáltatásainak bővítése úgynevezett praxisközösségek kialakítása révén, melyek működése elősegíti a hozzáférés egyenlőtlenségeinek felszámolását, s hosszabb távon a lakosság egészségi állapotának javulását. Prof. Dr. Ádány Róza, Debreceni Egyetem, Megelőző Orvostani Intézet, igazgató: Az Egészségügyi Világszervezet számos dokumentumában leszögezi, hogy nem elegendő, ha az alapellátás kizárólag betegellátó funkciókat teljesít, hanem közösség-orientált egészségfejlesztési, betegségmegelőzési szolgáltatásokat is nyújtania kell. A praxisközösségekre építő alapellátási modellprogram, mely az European Journal of Public Health oldalain is közlésre került, eredeti módon valósítja meg az alapellátási tevékenység kiterjesztését a népegészségügyi szolgáltatások irányába: az egészségi állapot felmérést követően, az egyének kockázati státuszától függően az alapellátási teamek egészségfejlesztési és betegségmegelőzési szolgáltatásokat is nyújtanak célzott színtér programok, életmód tanácsadás és rehabilitációs szolgáltatások formájában. A Program kiemelt figyelmet fordít a méltánytalan egészség-egyenlőtlenség mérséklésére, a roma lakosság egészségi állapotának javítására. Az Egészségügyi Világszervezet Európai Regionális Igazgatója a modellt a Régió valamennyi országának figyelmébe ajánlotta. Finanszírozás A Svájci-Magyar Együttműködési Program (Svájci Hozzájárulás) révén a svájci kormány vissza nem térítendő pénzügyi támogatást nyújt Magyarország részére, amelynek célja a gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek Európai Unión belüli 3

4 csökkentése. A Svájci Hozzájárulásból Magyarország több mint 130 millió svájci frank támogatásban részesül. Ez az összeg közel negyven projekt számára biztosít közvetlen finanszírozást, a pályázati alapokon keresztül pedig több mint száz további kisprojekt megvalósulását segíti. Az együttműködés egyik kulcsfontosságú területe az egészségügy, melynek támogatására a teljes keret 10 százalékát, azaz 13 millió svájci frankot különített el a Program. A finanszírozás 85 százalékát a Svájci Hozzájárulás biztosítja, a fennmaradó 15 százalékot pedig a magyar központi költségvetés. Helyzetkép Magyarország lakóinak száma az elmúlt évtizedek során folyamatosan csökkent. A születéskor várható átlagos élettartam elmarad az európai uniós átlagtól - a évi halálozási adatok alapján férfiak esetében 71,28 év (EU átlag: 77,27 év), a nők esetében pedig 78,82 év (EU átlag: 83,11 év). A magyar lakosság egészségi állapota az ország társadalmi-gazdasági fejlettsége alapján elvárható mértékhez képest lényegesen kedvezőtlenebb - aggasztóan magas a korai halálozások száma. A halálesetek döntő többségéért a keringési rendszer megbetegedései és a daganatos betegségek tehetők felelőssé. A mentális és viselkedészavarok (magas depresszió és öngyilkossági arány) is súlyos problémát jelentenek. A lehangoló adatok hátterében elsősorban a dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás, a helytelen táplálkozás, a mozgásszegény életmód és - a társadalmilag leghátrányosabb helyzetű lakosság esetében - szociális kockázati tényezők állnak. Közvetett adatok alapján állítható, hogy a roma lakosság egészségi állapota még kedvezőtlenebb képet mutat: körükben a felmérések szerint a nem fertőző megbetegedések kockázati tényezői is jóval nagyobb gyakorisággal fordulnak elő, mint az átlag lakosság esetében, ami szoros összefüggésben áll az alacsony iskolázottsággal és foglalkoztatottsággal, az egészségügyi és népegészségügyi 4

5 szolgáltatások igénybevételének nem megfelelő gyakoriságával, valamint az elégtelen lakhatási viszonyokkal. A Program célja és a megvalósítás eszköze A Program közvetlen célja a betegségmegelőzésre és a krónikus betegségben szenvedők gondozására összpontosító, közösségi orientációjú, a lakosságot - különösen a roma populációt - teljes körűen elérő egészségügyi alapellátási modell kidolgozása és tesztelése. A Program innovatív módon alakítja át az alapellátás humánerőforrás szerkezetét, aminek eredményeként komplex ellátást nyújtó praxisközösségek jönnek létre. A praxisok együttműködése, kiegészülve az új szakemberekkel, jóval szélesebb kör számára teszi elérhetővé az egészségügyi és népegészségügyi szolgáltatásokat. Ennek keretében a teljes lakosságra kiterjedő egészségi állapot felmérés történik. A szakemberek jól szervezett, településenként megvalósuló csapatmunkája elősegíti a szakellátás kapacitásainak a hatékonyabb felhasználását is. A megvalósításhoz a lehető legszélesebb körű együttműködésre van szükség, kiemelten az önkormányzatokkal, a kisebbségi önkormányzatokkal, az egészségügyi és szociális szolgáltatókkal, valamint a helyi civil szervezetekkel. A Programot korszerű IT megoldások egészítik ki, melyek segítségével speciális területeken is eredményesebben valósulhat meg az ellátás. A Program bemutatása Az Alapellátás-fejlesztési Modellprogram négy hátrányos helyzetű észak- és kelet-magyarországi kistérségben valósul meg: Berettyóújfalu, Borsodnádasd, Heves és Jászapáti térségében. A projekt 38 ezer felnőtt és 10 ezer gyermek egészségügyi ellátásának megszervezését célozza, és megkülönböztetett figyelmet fordít a hátrányos helyzetű lakosságot, ezen belül is a roma közösségeket jellemző problémák megoldására. 5

6 A Program keretében 16 település, összesen 24 háziorvosi praxisa alkot 4 praxisközösséget a humánerőforrás hatékonyabb hasznosítása és az alapellátás szolgáltatásainak szakmai kiterjesztése és optimális szervezése érdekében. A praxisközösségek alapja a háziorvosi, házi gyermekorvosi praxisok együttműködése, ami további egészségügyi szakemberek - dietetikusok, gyógytornászok, egészségpszichológusok, népegészségügyi szakemberek, praxisközösségi nővérek - munkájával egészül ki. A Program a körzeti és iskolai védőnők munkáját is integrálja a praxisközösségekbe, és szorosabb kapcsolatot épít ki a térségi iskolaorvosokkal is. A települések nehezen bevonható tagjainak elérését úgynevezett segédegészségőrök révén biztosítja a Projekt. A segéd-egészségőrök a helyi közösségek mediátor szerepet betöltő, és - jelentős számban - OKJ szintű képzésben részesülő képviselői, akiket a háziorvosok és a kisebbségi önkormányzatok közreműködésével választottak ki a kistérség lakosai közül. Praxisközösségek felépítése és működése A Modellprogram praxisközösségei: Borsodnádasdi Praxisközösség: Arló, Borsodnádasd, Borsodszentgyörgy, Járdánháza Berettyóújfalui Praxisközösség: Berettyóújfalu, Hencida, Komádi, Mezőpeterd, Magyarhomorog Hevesi Praxisközösség: Átány, Heves, Kömlő, Tiszanána Jászapáti Praxisközösség: Jászapáti, Jászkisér, Jászivány A Program szervezeti alapja a praxisközösség (a háziorvosi klaszter), amely az egészségügyi alapellátásban részt vevő különböző szakemberek bevonásával, területi alapon szerveződik szorosan együttműködő hálózattá. A praxisközösség új szakemberei forgó rendszerben - településenként - nyújtják a 6

7 többletszolgáltatásokat, ezzel mintegy karnyújtásnyi közelségbe hozva azokat a lakosság számára. A Projekt megvalósításában közreműködő szakemberek megkülönböztetett figyelmet fordítanak a lakosság hatékony tájékoztatására, megnyerésére is. A praxisközösségek több szinten is együttműködnek a kistérség véleményformáló képviselőivel, és tervezetten építenek az intézmények (közoktatási intézmények, munkahelyek) és civil szervezetek aktivitására. A 24 praxisból kialakított hálózat keretei között - a közreműködő egészségügyi dolgozók és segítőik megfelelő felkészítése után - az új egészségügyi alapellátási modell 41 hónap időtartamban kerül tesztelésre. A Program végrehajtása során, és ezt követően a részt vevő szakértők a tapasztalatok és eredmények tudományos igényű elemzése alapján ajánlásokat állítanak össze az egészségpolitikai döntéshozók számára, így járulva hozzá a magyar alapellátás sikeres átszervezéséhez. Támogató informatikai rendszer Az alapellátás új modellje az egészségügyi tevékenységeket támogató, hatékony IT-megoldással válik teljessé. A betegellátás mellett népegészségügyi szolgáltatásokat is nyújtó alapellátási tevékenység teljes körű kiszolgálására kialakított, újszerű praxisközösségi informatikai rendszert a Program megvalósítási időszakában tesztelik a kiválasztott 24 praxisban. A rendszer funkciói támogatják az alapellátási tevékenység minden területét: a teljes folyamatot az egészségi állapot felméréstől, az egyén kockázati státuszától függő egészségfejlesztési szolgáltatásokon és az életmód tanácsadásokon keresztül, a személyre szabott ellátásig és a rehabilitációig. A Modellprogramban tesztelt IT környezet lehetővé teszi, hogy a praxisközösség szakemberei mobil eszközökről, akár az otthonfekvő páciens mellől is elérhessék a vizsgált beteg korábban rögzített adatait. 7

8 A tervek szerint megújul, és könnyebben kezelhetővé válik a háziorvosi jelentéstételi rendszer informatikai támogatása is. Kidolgozás alatt van egy korszerű, Magyarországon az alapellátásban eddig nem alkalmazott, felhő alapú adatkezelő és tároló rendszer, amely integrálja az eddig elkülönített jelentéstételi és esetmenedzsment funkciókat, s lehetővé teszi a hiteles közfinanszírozási adatok gyors lekérdezését is. Az informatikai innováció jelentősen enyhíti majd a praxisközösségek adminisztrációs terheit, s éves szinten több szakember-napot szabadít fel a tényleges gyógyító és megelőző tevékenységek számára. A Program várható hatása a lakosság egészségi állapotára Az alapellátás hagyományos betegellátó tevékenységének a népegészségügyi szolgáltatásokkal való összekapcsolásával javul az ellátás minősége és eredményesebbé válnak a prevenciós szolgáltatások is. A praxisközösségek keretében szoros együttműködés alakul ki az alapellátás szereplői között, ami hatékonyabb ellátást biztosít. Új szakemberek bevonásával bővítésre kerül a helyben elérhető szolgáltatások köre: egészségi állapotfelmérés és rizikóbecslés, majd az egyéni kockázati tényezőkhöz illeszkedő egészségfejlesztés, életmód tanácsadás, az egészséges életmód kialakításának szakmai támogatása, szükség esetén gondozásba vétel, rehabilitáció történik. Az ellátáshoz való jobb hozzáférés eredményeképpen javul a lakosság, különösen a hátrányos helyzetű, és ezen belül a roma közösség egészségi állapota is. A szolgáltatások segítik az egészség-érték szemlélet kialakítását egyéni és közösségi szinten egyaránt. A hatékonyabb gondozás csökkenti a krónikus betegségek szövődményeinek kialakulási kockázatát. 8

9 Az új informatikai alkalmazások csökkentik az adminisztratív terheket, több idő jut betegségmegelőző és gyógyító tevékenységre. Társadalmi-gazdasági előnyök Az új szolgáltatások, valamint az ellátáshoz való jobb hozzáférés csökkentik a betegségek, illetve azok szövődményeinek kialakulási kockázatát, a táppénzes állományban töltött napok számát, javítva ez által a lakosság munkaerő-piaci esélyeit. A Modellprogram működtetése már most több mint 3000 fő ellátását segítette. A lakosság egészségi állapotának javítását célzó program ugyanakkor munkahelyeket is teremtett - jelenleg 76 fő számára biztosít stabil munkalehetőséget, s a többletmunka díjazásával további, mintegy 80 egészségügyi dolgozó megélhetési körülményeit javítja. A Program fontos része az alapellátásban dolgozók képzése és folyamatos továbbképzése. A fejlesztéshez kapcsolódóan 910 fő részesül az új alapellátási szolgáltatásokra felkészítő képzésekben. A Program eredményeképpen a hagyományos háziorvosi ellátás mellett a praxisközösségek új egészségügyi dolgozóinak köszönhetően aktív prevenciós tevékenység valósul meg, melynek részét képezik egészségfejlesztési célú helyi közösségi programok és szolgáltatások, az egyéni és csoportos életmód tanácsadás, a testi és lelki egészség megőrzését és helyreállítását célzó egyéni és csoportos támogató és rehabilitációs programok. A praxisközösség tevékenysége révén a lakosság egészséggel kapcsolatos ismeretei bővülnek, az így szerzett tudás az egészséges életmód követésére, szükség esetén attitűd-váltásra ösztönöz, aminek eredményeképpen joggal remélhető a lakosság egészségi állapotának javulása. 9

10 Tapasztalatok Dr. Szabó János háziorvos, praxisközösségi-koordinátor, Heves: Az Alapellátás-fejlesztési Modellprogram valós kapcsolatot létesített az eddig egymás mellett dolgozó praxisok orvosai, munkatársai között, segítve és javítva a szakmai együttgondolkodást, a helyi sajátságokat figyelembe vevő ellátásrendek kialakítását. A háziorvosi csapattal szorosan együttműködő, de függetlenül dolgozó szűrési team képes alkalmazkodni a páciensek szabadidejéhez, megfelelő időkeretben, nyugodt körülmények között tudja elvégezni a szükséges vizsgálatokat, megkezdeni a hatékony intervenciót. Ezzel a lehetőséggel a prevenció hatékonysága jelentősen javul: a szűréseken a meghívottak %-a megjelenik. A praxisközösség munkatársai az ellátottak lakhelyén nyújtanak tanácsadást, helyben tartanak egészségfejlesztő foglalkozásokat és kínálnak terápiát csoportos és egyéni formában. Az első hónapok már most bizonyítják, hogy valamennyi korosztály igényli ezeket az egészségmegőrző, betegség-megelőző szolgáltatásokat." Szabóné Gombkötő Éva, népegészségügyi koordinátor, Berettyóújfalu Praxisközösség: A város életében ma központi helyet foglal el a háziorvosok munkáját segítő praxisközösség. Az új szakmai szereplők megjelenését, az általuk nyújtott szolgáltatások széles körét örömmel fogadták az ellátottak. A szűrésre behívott lakosok egytől-egyig pozitívan ítélték meg az alapellátásban zajló jelenlegi változásokat. Váradi Zsuzsanna, gyógytornász, Borsodnádasd Praxisközösség: A Programba tavaly nyáron kapcsolódtam be, jelenleg hat praxis tartozik hozzám, az egyik kizárólag gyermekekkel foglalkozik. A projekt indulásakor bővült a betegeim köre, akkor ismertem meg Károlyt, aki agyvérzés és féloldali bénulás miatt csak ülőegyensúlyra volt képes, és kerekesszékkel közlekedett. A 10

11 kezeléseken tanúsított kitartásának is köszönhető, hogy ma már úgynevezett három pontos bottal képes járni az egyenes talajon, sőt már lépcsőzünk is. Úgy tervezem, hogy tavasszal már ki tudunk majd menni együtt sétálni. Nagy Alexandra, páciens, Átány, Heves Praxisközösség: Sokat köszönhetünk a Programnak. Nagyon hasznosnak tartjuk a férjemmel együtt. Én több szűrésen is részt vehettem, és bejutottam egy teljes körű egészségi állapotfelmérésre is. A párom a szűrésnek hála tudta meg még időben, hogy veszélyesen magas a koleszterin szintje. Most a praxisközösségi dietetikus foglalkozik vele, és a leletek szerint sokat javult az állapota. Dr. Papp Magor, szakmai vezető, Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet (NEFI): A Modellprogram komoly lehetőség mindannyiunk számára, akik az alapellátásban dolgozunk. Végre kellő hangsúlyt kaphat a megelőzés, az adminisztratív terhek csökkentése pedig nemcsak jelentős frusztrációtól kímélheti meg a háziorvosokat, de ami a legfontosabb: több idő maradhat a betegek ellátására is. Bízom benne, hogy a Program erényeit, eredményeit sikerül mielőbb országosan is kiterjeszteni. Dr. Sinkó Eszter, dékán-helyettes, Semmelweis Egyetem, EMK: A svájci alapellátási modell eredményességét górcső alá vesszük a következő időszakban azzal a céllal, hogy megállapíthassuk, mennyire lehet az ország többi régiójára is kiterjeszteni a modell alapelemeit. Az első eredmények arra utalnak, hogy hosszútávon fenntartható és adaptálható rendszert sikerült kialakítani. Ebből következően jó eséllyel remélhetjük, hogy a Program befejeztével az eredmények fenntartása érdekében a politika hajlandó lesz jelentős többletforrást elkülöníteni erre a célra. 11

12 A Program címe: Egészségügyi forrásaink felhasználásával népegészségügyi fókuszú alapellátásszervezési modellprogram Virtuális Ellátó Központ támogatásával A projekt a Svájci-Magyar Együttműködési Program társfinanszírozásával valósul meg. A Program kidolgozásában részt vevő konzorciumi partnerek: Állami Egészségügyi Ellátó Központ Debreceni Egyetem Magyar Általános Orvosok Tudományos Egyesülete Magyar Védőnők Egyesülete Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pécsi Tudományegyetem Semmelweis Egyetem Szegedi Tudományegyetem 12