A Modellprogram egészségpolitikai értékelése, a kiterjesztés költségei

Átírás

1 A Modellprogram egészségpolitikai értékelése, a kiterjesztés költségei Dr. Sinkó Eszter EMK csapat: Dr. Dózsa Katalin, Dr. Kiss Norbert, Dr. Elek Péter, Merész Gergő, Bálity Csaba, Bóta Ákos, Jakab Szabolcs Budapest, február 22.

2 Az egészségpolitikai értékelés keretrendszere Egészségpolitikai szempontok 1 Hogyan alakult az állampolgárok hozzáférése az egészségügyi szolgáltatásokhoz a program ideje alatt? 2 A kliensek mennyire voltak elégedettek a szolgáltatásokkal? 3 Sikerült-e elérni a kliensoldalon az intervenciókkal szemlélet-, és/vagy attitűdváltást? 4 Sikerült-e a háziorvosok, védőnők, ápolók szemléletében, attitűdjében változást elérni? 5 Eredményesek voltak-e a többletszolgáltatások (egészségi állapotjavulás mérhető e)? 6 Hogyan változott az alapellátást meghaladó szintű szolgáltatások igénybevétele (járóbeteg, fekvőbeteg forgalom)? 7 Mekkora többletkiadást generált az egészségi állapot felmérés (járó, fekvő, gyógyszer kasszahatások)? 8 Költséghatékonynak tekinthető-e a Modellprogram? 9 Mennyibe kerül(ne) a Modellprogram országos kiterjesztése?

3 Megállapítások, eredmények Hogyan alakult az állampolgárok hozzáférése az egészségügyi szolgáltatásokhoz a program ideje alatt?

4 Hogyan alakult az állampolgárok hozzáférése az egészségügyi szolgáltatásokhoz a program ideje alatt? 1. Egészségi Állapot Felmérés (EÁF) esetében: 80%-os mértékű átszűrtségi mutató kimagasló érték 1) Teljes populációban 80 % közvetlenül háziorvost (illetve háziorvosi felkérő levelet), 20 % segéd-egészségőrt nevezett meg, akinek az ajánlására eljött a szűrőprogramra 2) Romák esetében ugyanez az aránypár eltérő volt: 60-os háziorvosi kötődésű volt, míg a segéd-egészségőrök aránya 40 % -ot mértéket is elért

5 Kinek az ajánlására vett részt szűrésen? (Forrás: EMK felmérés)

6 Hogyan alakult az állampolgárok hozzáférése az egészségügyi szolgáltatásokhoz a program ideje alatt? 2.. Többletszolgáltatások (gyógytorna, egészségpszichológia, dietetika) esetében: szeptember és 2016 márciusa között, 19 vizsgálati hónap alatt a 4 praxisközösségben összesen csoportfoglalkozás lebonyolítására került sor fős eléréssel. Ugyanebben az időszakban a többletszolgáltatást nyújtó szakemberek egyéni foglalkozást tartottak ennek megfelelő létszámú eléréssel. Ez azt jelenti, hogy bejelentett biztosítotti létszámra cca. 3 elérést jelent 19 hónap alatt egy bejelentett TAJ-ra

7 A csoportos foglalkozásokon való részvétel alakulása (Forrás: NEFI kimutatások) Szakma Szakemberek részvételével tartott csoportos foglalkozások száma (db) Csoportos foglalkozásokon elértek létszáma (fő) Dietetikus Egészségpszichológus Gyógytornász Népegészségügyi koordinátor Népegészségügyi szakdolgozó Praxisközösségi nővér Védőnő Összesen

8 A kliensek mennyire voltak elégedettek a szolgáltatásokkal?

9 Lakossági elégedettségi felmérésben résztvevők alapadatai (Forrás: EMK felmérés)

10 Lakossági elégedettségi felmérés eredményei (Forrás: EMK felmérés) Teljesen elégedett volt Gyógytorna Részben elégedett volt Nem volt elégedett Hiányzó adat Foglalkozások légköre 95.56% 2.22% 0.00% 2.22% Válaszokat kapott-e a kérdéseire 97.14% 1.27% 0.00% 1.59% Kezdés pontossága 95.56% 2.86% 0.00% 1.59% Foglalkozások helyszíne 90.79% 7.30% 0.32% 1.59% Megközelíthetőség 97.14% 0.95% 0.32% 1.59% Egészségpszichológia Foglalkozások légköre 95.74% 2.84% 0.00% 1.42% Válaszokat kapott-e a kérdéseire 95.74% 2.84% 0.00% 1.42% Kezdés pontossága 91.49% 6.38% 0.71% 1.42% Foglalkozások helyszíne 91.49% 7.09% 0.00% 1.42% Megközelíthetőség 96.45% 2.13% 0.00% 1.42% Dietetika Foglalkozások légköre 96.08% 3.39% 0.00% 0.52% Válaszokat kapott-e a kérdéseire 96.08% 3.13% 0.26% 0.52% Kezdés pontossága 95.56% 3.92% 0.00% 0.52% Foglalkozások helyszíne 87.99% 10.97% 0.52% 0.52% Megközelíthetőség 88.77% 10.44% 0.26% 0.52%

11 Sikerült-e a kliensoldalon az intervenciókkal szemlélet-, és/vagy attitűdváltást elérni?

12 Sikerült-e a kliensoldalon az intervenciókkal szemlélet-, és/vagy attitűdváltást elérni? Önmagában a többletszolgáltatásokon való rendkívül magas részvételi arány már pozitív változást jelent Míg a hasonló programokon, a kezdeti részvételi hajlandóság magas, majd idővel az érdeklődés alábbhagy, ebben a Modellprogramban növekvő kliensi aktivitás volt tapasztalható (További részletek Dózsa Katalin előadásában hallhatóak) Az EMK felmérésben több területen tapasztaltunk elmozdulást kedvező irányba, de kiemeljük az alkohol-fogyasztási és dohányzási szokásokban bekövetkező változást (További részletek Dózsa Katalin előadásában hallhatóak) A Debreceni Egyetem végállapot felmérésének eredménye alapján az egészséges táplálkozást már nem tekintik költséges mulatságnak. (Sándor János előadásában hallhatták)

13 A csoportos foglalkozások száma és a résztvevők létszáma -a nyári szezonális hatást leszámítva- folyamatosan nőtt a vizsgált 19 hónapos időszakban

14 Életmódváltásról adott lakossági visszajelzés (Forrás: EMK felmérés)

15 Sikerült-e a háziorvosok, védőnők, ápolók szemléletében, attitűdjében változást elérni?

16 Sikerült-e a háziorvosok, védőnők, ápolók szemléletében, attitűdjében változást elérni? Mélyinterjúk illetve önkitöltős kérdőívek segítségével foglalkoztunk ezzel a kérdéskörrel, PK tagonként megszólítva a résztvevőket: 1. A Modellprogram megváltoztatta a háziorvosok szemléletét, másképpen néznek a betegeikre, illetve a kliensekre, a korábbinál többet tudnak róluk 2. A PK résztvevők megtanultak csapatban dolgozni, nincsenek magukra hagyva, a kezdeti bizalmatlanság után saját problémás eseteiket is megbeszélik egymás között 3. A megerősödő kapcsolatok jegyében tapasztaltuk, hogy a védőnők bekapcsolódása is nagy nyeresége a Modellprogramnak, különös tekintettel a várandós gondozásra

17 Eredményesek voltak-e a többletszolgáltatások (egészségi állapotjavulás mérhető e)?

18 Eredményesek voltak-e a többletszolgáltatások? Háziorvosi gondozási tevékenység változása (HO indikátorok) 1) Hipertónia gondozás javuló eredményei szignikánsnak bizonyultak (Sándor János előadásában hallhatták) 2) Diabetesz gondozás esetében: a) A Háziorvosi indikátor fiatalkorú paciensek körében szintén szignifikánsan javuló eredmény mutat (Sándor János előadásában hallhatták), b) a többi korosztályban is javuló az adatsor, de nem szignifikáns a változás mértéke (Adatforrás: OEP/NEAK) Gyógytornán való részvétel eredményessége: szignifikáns javulás több elemben (Forrás: PTE felmérés) Dietetikusi szolgáltatások eredményessége: szignifikáns javulás több elemben (Forrás: PTE felmérés)

19 Az egyik háziorvosi indikátor esetében: Diabetes gondozása (HBA1C) összes praxisközösség Kiindulási érték: 70,91% 120%-os célérték: 85,09% szeptember: 81,89% Változás: 115,5% Adatforrás: OEP/NEAK

20 Gyógytornán való részvétel eredményessége (Forrás: PTE felmérése) Kliens elégedettség: 90% nagyon hasznos (új ismeretek, mindennapi használhatóság, egészségi állapot javulása) Egészségi állapot változása (fizikális vizsgálatok, tesztek és kérdőívek értékelése alapján): 1) Életminőség: 36 kérdés, 8 életminőségi kérdéscsoport => Mind a nyolc dimenziójában szignifikáns volt a javulás. 2) Fizikális képességek változása: szignifikáns javulást eredményezett A válaszadók több mint 95%-a, nagymértékben igényli a gyógytorna foglalkozások további folytatását

21 Dietetikusi szolgáltatások eredményessége (Forrás: PTE felmérés) A kérdőíves monitoring eredmények elemzése megtörtént a táplálkozási ismeretek, attitűdök és antropometriai adatok tekintetében A vizsgálati intervallum 3-6 hónap volt. Eredmények: Szignifikáns változás: BMI, vércukorszint, haskörfogat, összkoleszterin csökkent az intervenciós területen a vizsgálat kezdeti állapotához képest Pozitív tapasztalat: A dietetikus szolgáltatás monitoringja során a korábban kevéssé együttműködő, nehezen aktivizáható kliensek bevonása történt meg, az antropometriai adataik javulását tapasztalták

22 Hogyan változott az alapellátást meghaladó szintű szolgáltatások igénybevétele (járóbeteg, fekvőbeteg forgalom)? Mekkora többletkiadást generált az egészségi állapot felmérés (járó, fekvő, gyógyszer kasszahatások)?

23 Adott szakember tevékenységével összefüggésbe hozható szakrendelésre utalások Továbbküldések: regressziós becslési eredmények Hatás (havonta 100 taj-ra) Standar d hiba Háziorvos-beteg találkozások száma 2.27 * (1.30) Továbbküldések száma 0.77 * (0.46) Dietetikus (0.028) Gyógytornász ** (0.057) Egészségpszichológus ** (0.015) Labor 0.85 *** (0.30) Szignifikancia szintek: *** p<0.01, **: p<0.05; *: p<0.1 Forrás: B300 jelentések

24 Megjelenések és kiadások: regressziós becslési eredmények Mutatók Hatás (havonta 100 taj-ra) Standard hiba Járóbeteg-megjelenések (labor nélkül) (0.48) Dietetikus tevékenységével összefüggésbe hozható szakrendelési mutatók Gyógytornász tevékenységével összefüggésbe hozható szakrendelési mutatók Egészségpszichológus tevékenységével összefüggésbe hozható szakrendelési mutatók (0.029) (0.26) (0.068) Labordiagnosztikai pontok logaritmusa (0.032) Gyógyszerkiadások logaritmusa (0.025) Szignifikancia szintek: *** p<0.01, **: p<0.05; *: p<0.1

25 Járóbeteg-szakellátási kiadás, Ft/fő Fekvőbeteg-szakellátási kiadás, Ft/fő Szakellátási kiadások alakulása (Adatforrás: OEP/NEAK) Járó- és fekvőbeteg-szakellátási kiadások alakulása (négy negyedéves mozgóátlagok) Járóbeteg-szakellátás, modellprg. Fekvőbeteg-szakellátás, modellprg. Járóbeteg-szakellátás, kontroll Fekvőbeteg-szakellátás, kontroll

26 Költséghatékonynak tekinthető-e a Modellprogram?

27 Költséghatékonynak tekinthető-e a Modellprogram? Intervenciók hatásának mérlegelésekor gazdasági modellfejlesztés szükséges ahhoz, hogy az eredményeket hosszú távra extrapolálhassuk Két lépcsőben készül a egészség-gazdaságtani elemzés az alábbi területeken STROKE AMI Első lépcsőben ún. hatásmérő mutató becslése szükséges: kumulatív incidencia alapján relatív kockázatcsökkenést lehetett mérni július március időszakra nézve az idősoros adatok alapján A második lépcső eredményét az áprilisi Záró Konferencián mutatjuk be: megmentett életévek számának becslése, költségvektorok és erőforrás igénybevétel számítása történik

28 Kockázatbecslés eredmények (kumulatív incidencia számítás alapján mért relatív kockázatcsökkenés) Stroke SH/8/1 Kontroll Első év 0.45% 0.35% Utolsó év 0.34% 0.33% RKCS 24.14% 6.11% Különbség (RKCS) 18.04% AMI SH/8/1 Kontroll Első év 0.13% 0.11% Utolsó év 0.09% 0.12% RKCS 29.47% % Különbség (RKCS) 41.35% Az eredmények alapján jelentős, számszerűsíthető előny mutatható ki az intervenciós (SH/8/1) praxiskör javára a kontroll praxiskörrel szemben. Adatok forrása: OEP/NEAK

29 Az országos kiterjesztés költségei (Szigorított modell alapján)

30 Összefoglaló Egészségpolitikai szempontok 1 Hogyan alakult az állampolgárok hozzáférése az egészségügyi szolgáltatásokhoz a program ideje alatt? Válaszok Jelentősen javult 2 A kliensek mennyire voltak elégedettek a szolgáltatásokkal? Maximálisan 3 Sikerült-e elérni a kliensoldalon az intervenciókkal szemlélet-, és vagy attitűdváltást? 4 Sikerült-e a háziorvosok, védőnők, ápolók szemléletében, attitűdjében változást elérni? 5 Eredményesek voltak-e a többletszolgáltatások (egészségi állapotjavulás mérhető e)? 6 Hogyan változott az alapellátást meghaladó szintű szolgáltatások igénybevétele (járóbeteg, fekvőbeteg forgalom)? 7 Mekkora többletkiadást generált az egészségi állapot felmérés (járó, fekvő, gyógyszer kasszahatások)? Pozitív változások történtek, további intervenció szükséges Pozitív változások történtek Pozitív változások történtek, további intervenció szükséges Nem nőtt az igénybevétel, a beutalóköteles szakellátás igénybevétele pedig csökkent A Modellprogram nem emelte a kiadásokat 8 Költséghatékonynak tekinthető-e a Modellprogram? Az első eredmények bíztatóak, a kardiovaszkuláris rizikó csökkent 9 Mennyibe kerül(ne) a Modellprogram országos kiterjesztése? milliárd forint