Működés optimalizálás, Merre, hogyan tovább alapellátás? Törvény- alaphelyzet. PTE ÁOK Alapellátási Intézet

Átírás

1 Működés optimalizálás, Merre, hogyan tovább alapellátás? Törvény- alaphelyzet PTE ÁOK Alapellátási Intézet

2 ALAPELVEK Az egészségügyi alapellátás az egészségügyi ellátás alapvető fontosságú része, az egészségfejlesztés, a betegségek megelőzése, felismerése és gyógyítása alapvető nemzeti érdek, a gyógyítás olyan közügy, amelyben mind az államnak, mind az önkormányzatoknak, mind a gyógyító orvosnak és a megelőzést végző védőnőnek meghatározó szerep és felelősség jut, elfogadva a háziorvosi, házi gyermekorvosi és a fogorvosi ellátás kapuőri szerepét

3 CÉLOK szakmai, pénzügyi megerősítés a háziorvosi, házi gyermekorvosi és védőnői korösszetétel megváltoztatása, fiatalabb egészségügyi szakemberek elhelyezkedésének ösztönzése az egészségügyi alapellátásban a praxisjog értékének növelése az alapellátásban dolgozók életpályájának kidolgozása az életkorhoz kötött szűrővizsgálatok elvégzésének hangsúlyosabb megjelenése

4 90% 80% 70% 60% 50% 40% % 20% 10% 0% 35 év alatt év között 60 felett

5 Háziorvosok száma korcsoportonként kor (év) 2010 ben 2015 ben dolgozó háziorvos (fő) dolgozó háziorvos (fő) Változás (%) % % % % % %

6 Házi gyermekorvosi körzetek 2016 Bejelentkezett lakosok száma (fő) Körzetek száma (db) Tartósan betöltetlen körzetek száma (db) Arány (%) <250 vagy (üres) ,3% ,9% ,3% ,1% ,0% ,0% > ,0%

7 Bejelentkezett lakosok száma (fő) Körzetek száma (db) Tartósan betöltetlen körzetek száma (db) Arány (%) <500 vagy (üres) ,9% ,1% ,3% ,0% ,4% ,8% ,5% ,4% ,0% > ,0%

8 E törvény alkalmazásában: a) praxisközösség: a háziorvosi, házi gyermekorvosi, alapellátást nyújtó fogorvosi, védőnői szolgáltatók feladatainak ellátására létrejött működési forma; b) csoportpraxis: olyan együttműködési forma, amely keretében a háziorvosi, házi gyermekorvosi alapellátási feladatok mellett jogszabályban meghatározottak szerint a járóbeteg szakellátás körébe tartozó egyes ellátások is nyújthatók.

9 11. (1) A praxisközösség, illetve a csoportpraxis elsősorban az egészségügyi alapellátáshoz tartozó megelőző ellátások hatékonyabb nyújtása érdekében jöhet létre. (2) A praxisközösségek és csoportpraxisok kialakításának szempontjait a Kormány rendeletben állapítja meg.

10 9. Ha a háziorvos, házi gyermekorvos, alapellátást nyújtó fogorvos az adott egészségügyi alapellátás nyújtásához szükséges szakképesítésén kívül egyéb szakorvosi szakképesítéssel is rendelkezik, a vonatkozó egészségügyi szakma finanszírozására az egészségbiztosítási szerv jogszabályban meghatározott feltételek szerint az érintett háziorvosi szolgáltatást nyújtó egészségügyi szolgáltatóval finanszírozási szerződést köt, ha azt az egészségügyi szolgáltató kezdeményezi.

11 Kollégiális vezető Az egységes színvonalú ellátás érdekében járásokhoz igazítottan, megyénként, valamint országos szinten kollegiális szakmai vezető háziorvos, házi gyermekorvos, fogorvos és védőnő működik, aki figyelemmel kíséri a gyógyító megelőző munka színvonalát, a szakmai munka minőségbiztosítása (vertikális integráció) részt vesz a helyettesítések megszervezésében, részt vesz az ügyeleti szolgálatok megszervezésében, összehangolja az oktatási, továbbképzési feladatokat. Az országos kollegiális szakmai vezető háziorvos, házi gyermekorvos, fogorvos az alapellátásért felelős országos módszertani intézet keretein belül végzi tevékenységét. A kollegiális szakmai vezető választására, jogállására, feladataira, juttatásaira vonatkozó részletes szabályokat a miniszter rendeletben állapítja meg. (16!)

12 További feladatok Az iskola egészségügyi ellátás (prevenció) Az alapellátáshoz kapcsolódó otthoni szakápolás és otthoni hospice ellátás A foglalkozás egészségügyi alapellátás A foglalkozás egészségügyi alapellátás körében végezhető megelőző ellátásokat a miniszter rendeletben határozza meg.

13 EGYEBEK Az Egészségbiztosítási Alapból a finanszírozás keretében folyósított összeg a praxisjog megszerzése érdekében felhasználható. A rendelési idő meghatározásakor az adott településen működő, praxisjoggal rendelkező háziorvosok kötelesek rendelési idejüket összehangoltan kialakítani. Fenntartási kötelezettség körében a települési önkormányzat köteles gondoskodni a praxisjoggal rendelkező háziorvos részére a miniszter rendeletében meghatározott rendelő térítésmentes használatba adásáról, amennyiben a rendelő nem a háziorvos vagy a háziorvosi szolgáltató tulajdonában van, a rendelő külső homlokzati részei karbantartásáról, felújításáról, valamint a falakban elhelyezkedő vezetékek és a központi fűtésrendszer teljes vagy részleges cseréjével járó munkák elvégzéséről.

14 PTE ÁOK ALAPELLÁTÁSI INTÉZET ALAPKUTATÁS,OKTATÁS, SZAKORVOS KÉPZÉS, FOLYMATOS TOVÁBBKÉPZÉS CSALÁDORVOSLÁS FOGLALKOZÁS EGÉSZSÉGÜGY ÉS MUNKA HIGIÉNE HÁZI GYERMEK ORVOSLÁS (HGYE 40 STÁTUSZ, VEGYES PRAXIS) ISKOLA EGÉSZSÉGÜGY HOSPICE, OTTHON ÁPOLÁS, ÁPOLÁS VÉDŐNŐI ELLÁTÁS SZAKDOLGOZÓI ELLÁTÁS (?) (SVÁJCI MODELL)

15 ) Sir William Osler (1849- Medicine is a science of uncertainty and an art of probability. Az orvoslás a bizonytalanságok tudománya, és a valószínűségek művészete.

16 FEKVŐBETEG SZAKELLÁTÁS JÁRÓBETEG SZAKELLÁTÁS ALAPELLÁTÁS EGÉSZÉGTUDATOS BETEG

17 BETEGKÖZPONTÚ ELLÁTÁS INTEGRÁLT ELLÁTÁS HÁZIORVOSI PRAXIS GYÓGYSZERTÁR BETEG FINANSZÍROZÓ

18 BETEGKÖZPONTÚ ELLÁTÁS KÖZÖS CÉL HÁZIORVOSI PRAXIS Személyes kapcsolat GYÓGYSZERTÁR BETEG TÁJÉKOZOTT EGYÜTTMŰKÖDŐ EGÉSZSÉGESEBB BETEG

19 Regionális Vezető Kórház V. Megyei / fővárosi Kórház Megyei / fővárosi Kórház IV. Járó és fekvőbeteg ellátó Egészségközpont Járó és fekvőbeteg ellátó Egészségközpont III. Kistérségi Egészségközpont Kistérségi Egészségközpont II. Kistérségi Alapellátási Központ Kistérségi Alapellátási Központ Kistérségi Alapellátási Központ Kistérségi Alapellátási Központ I. H.O. H.O. H.O. H.O. H.O. H.O. H.O. H.O. H.O. H.O. H.O. H.O. H.O. H.O.

20 Kistérségi Alapellátási Központ Első ellátási szint Az alapellátás funkcionális integrációja (funkcionális csoportpraxis) Minden esetben ellátja az ellátás szervezési feladatokat országosan Mintegy lakos tartozik hozzá

21 Kistérségi Egészségközpont I. Második ellátási szint Kistérségenként vagy 1 3 kistérséget összefogva hozható létre országosan Az általános tünetek és betegségek vonatkozásában biztosítani tudja szakmailag a definitív ellátást

22 Kistérségi Egészségközpont II. TARTALMI ELEMEK: Kistérségi Alapellátási Központ, járóbeteg szakrendelők (minimálisan a négy alapszakma, de lehetőség szerint minél több terület képviseltesse magát), vérvételi hely működtetése, telemedicinás rendszerű alapszintű képalkotó diagnosztika, kiemelt intézményhez való kapcsolódással, konzíliáriusi tevékenység biztosítására, a területi egészségfejlesztés központja, a népegészségügyi program helyi aktivitásainak színtere, partneri kapcsolat kiépítésével szorosan együttműködik az alapellátással, a szociális ellátórendszerrel, egységes informatikai kommunikációs rendszer (intézményen belüli és intézményközi)

23 Kistérségi Egészségközpont III. TARTALMI ELEMEK folytatás: sürgősségi betegellátás (lehetőség szerint az Országos Mentőszolgálattal integrált módon) nappali kórház, orvos nélküli vagyis diagnosztikus és aktív orvosi terápiás tevékenységet nem igénylő egészségügyi szolgáltatások: mátrix kezelő (aktív ápolás), ápolási otthon, szociális otthon, ügyfélszolgálat, tanácsadó szolgálat, gyógyszertár működtetése, laikusok képzése.

24 Az Országos Alapellátási Intézet Praxis Programjainak adatai ( !) Praxis I. 108 fő, fő Praxis II. 230 fő (?) ca fő Tartósan üres körzetek: db db között a praxisprogramok az összes praxisváltás 23% át jelentették, az OALI 2012 es praxisváltás programja 13% ot. A 2012 es praxisváltás program keretében Ft értékben kötött az OALI szerződéseket 67 nyertes pályázóval.

25 Javaslatok? Lehetőségek? I. Meg kell találni az egyetemi évek alatt a pályaorientálás lehetőségét (ösztöndíjak) A rezidens képzésben több gyakorlatot (és kevesebb szakmát) kell megvalósítani elsősorban az oktató praxisokra alapozottan. (EFOP 3.8.3) Ehhez szükséges áttervezni a 28 hónap kurrikulumát és megteremteni ennek anyagi és jogszabályi hátterét. A szakorvos képzés folytatásaként a praxis váltás rendszerszerű állami támogatása kialakítandó. (Praxis III) Területi jellemzők és praxis jellemzők figyelembe vétele, a keret szabályozást a külső intervenciót szükségessé teszi.

26 Javaslatok? Lehetőségek? II. Megszüntetni szükséges az életképtelen praxisokat, az ellátás biztosítására más megoldások kellenek! A tudományos alaposság, a helyzetismeret, az állami intervenció, a fokozatosság hiánya hibás megoldásokra vezetnek! Megfontolandó az önkormányzati felelősség törvényi megalapozottsága, a fenntarthatóság tekintetében, különösen az ügyeleti ellátásban, fokozott állami szerepvállalás látszik szükségesnek. A változások, a szakmapolitikai döntések megalapozottságát a közvetlen szakmai tudományos igényű elemzések tudják csak biztosítani