Az alapellátás-fejlesztés tapasztalatai, az alapellátás-fejlesztés jövője

Átírás

1 Az alapellátás-fejlesztés tapasztalatai, az alapellátás-fejlesztés jövője Dr. Papp Magor Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet Alapellátási Igazgatóság Háziorvos, Modellprogram szakmai vezető Prof. Dr. Ádány Róza, Dr. Benkő Gábor, Dr. Cséki János, Dr. Cserháti Zoltán, Csordás Ágnes, Dr. Dózsa Katalin, Elek Ágnes, Faller Richárd, Dr. Fürjes Gergely, Gutási Éva, Dr. Kósa Karolina, Dr. Kőrösi László, Dr. Sándor János, Dr. Sinkó Eszter, Szabó Edit, Dr. Szabó János, Szabó Szilvia, Szabóné Gombkötő Éva, Tóth Adrienn, Dr. Vajer Péter, Dr. Völgyi István Az Alapellátás-fejlesztési Modellprogram és ami mögötte van. Múlt. Jelen. Jövő? Szakmapolitikai fórum Budapest, február 22. A projekt a Svájci-Magyar Együttműködési Program társfinanszírozásával valósul meg. The project is supported by a grant from Switzerland through the Swiss Contribution.

2 Innováció az alapellátásban Alapellátás-fejlesztési Modellprogram A hagyományos betegellátó tevékenység mellett előtérbe helyeztük a lakosság egészségben tartását Új szakemberek bevonásával bővítettük a helyben elérhető szolgáltatások körét Az egyéni munkát csapatmunkává alakítottuk Proaktív együttműködéseket alakítunk ki a helyi közösségekkel Professzionális kutatásokkal vizsgáltuk a modell és az alapellátás működését Intézkedéscsomagot állítottunk össze az alapellátás megújításához Szakkönyvet készítettünk a jó gyakorlat terjesztéséhez

3 A program csökkenti a hátrányos helyzetű lakosság esélyegyenlőtlenségét A népegészségügyi koordinátor irányításával 3,5 év alatt több mint korszerű preventív ellátási eseményt valósított meg Kidolgozásra és bevezetésre került egy korszerű egészségi állapot felmérés, amin részt vett a lakosság több mint 80%-a A jelentős számú új betegség feltérképezése mellett is 12%-kal csökkent a szakellátás igénybevétele A helyben hozzáférhető dietetikus, gyógytornász, pszichológus szolgáltatások hatására javult a krónikus betegek életminősége

4 A praxisközösségi működés hatékonyabbá teszi a munkavégzést A feladatok több szakember között oszlanak meg, bővül az alapellátás kompetenciája és ellátóképessége A háziorvos koncentrálhat az orvosi végzettséget igénylő feladatok elvégzésére, a felszabaduló kapacitásokkal a betöltetlen praxisok problémája enyhíthető Javul az együttműködés a háziorvosok, védőnők, ápolók között, az új szakemberekkel való konzultáció szakmai fejlődést eredményez A segéd-egészségőrök növelik az alapellátási szolgáltatások megvalósulásának a hatékonyságát a hátrányos helyzetű lakosság körében

5 Idősödik a lakosság, nő az ellátási szükséglet, kedvezőtlenek az egészségmutatók

6 * 2018* 2019* 2020* Gyorsuló tendenciát mutat a praxisok kiürülése Jelenleg fő lakóhelyén nincs állandó háziorvos, nem jut megfelelő ellátáshoz Beavatkozás nélkül a betöltetlen praxisokhoz tartozó lakosság száma 2020-ra megduplázódhat, 2025-re meghaladhatja a főt Betöltetlen praxis 1 éven túl betöltetlen praxis

7 Háziorvosi ellátás szempontjából kiemelten veszélyeztetett területek Betöltetlen praxisok Város Megye megyeszékhely nélkül Budapesti praxisok 0,8% --- Megyei jogú városok praxisai 1,2% 6,5% Miskolc 0% 12% (BAZ) Békéscsaba 0% 11,5% (Békés) Kaposvár 0% 11,2% (Somogy) Idősödő háziorvosok által betöltött és betöltetlen praxisok Salgótarjáni járás összes praxisa 38 orvos 60 éves átlagéletkorral, +9 betöltetlen Tiszavasvári járás felnőtt praxisai 8 orvos 67,7 éves átlagéletkorral, +1 betöltetlen Hajdúnánási járás vegyes praxisai 3 orvos 68,7 éves átlagéletkorral Budapest XX.ker. gyermek praxisai 10 orvos 68,8 éves átlagéletkorral

8 A tartósan betöltetlen praxisok %-os aránya ( )

9 Humánerőforrás kilátások I. Az utánpótlás biztosításához a következő tíz évben évente legalább új háziorvosra van szükség Kevés fiatal lép be a szakképzésbe (a háziorvosi pálya nem vonzó, a rendkívül alacsony keretszámot sem sikerül feltölteni) Egyre kevesebb orvos van, aki második szakképzésként háziorvostan szakvizsgát tesz Szakvizsga után csökken a praxisban elhelyezkedő orvosok aránya

10

11 Humánerőforrás kilátások II.

12 A 2010-ben dolgozó háziorvosok: egyhatoda már nem dolgozik praxisban 75% azért, mert kiszállt 25% azért, mert meghalt Az elhunyt háziorvosok 47%-a 65 éves kora előtt halt meg A kiszálló orvosok átlagéletkora: férfiak 63,9 év, nők 61,3 év A jelenlegi orvosok: 44%-a elmúlt 60 éves (11% elmúlt 70 éves) 26% 50 év alatti (9% 40 év alatti) Humánerőforrás kilátások III.

13 A fejlesztés szükségessége A háziorvosi kar elapadó utánpótlásának, elvándorlásának és elöregedésének együttes következményeként növekszik a betöltetlen praxisok száma A kedvezőtlen egészségmutatók és a lakosság idősödése miatt jelentősen nő az ellátási igény A folyamat kritikus mértékben érinti a sérülékenyebb, hátrányos helyzetű kistérségeket: a hátrányos települést ellátó praxisok között

14 A fejlesztés szükségessége A háziorvosi kar elapadó utánpótlásának, elvándorlásának és elöregedésének együttes következményeként növekszik a betöltetlen praxisok száma A kedvezőtlen egészségmutatók és a lakosság idősödése miatt jelentősen nő az ellátási igény A hátrányos települést ellátó praxisok között

15 FV08 Diabetes gondozása 1. (HBA1C) Jászapáti PK 100,00 90,00 80,00 70,00 60,00 50,00 40,00 30,00 20,00 10,00 0,00 Az adott indikátorban a praxisközösség által elért összesített indikátorérték és az elvárt (2012. júliusi érték 120%-a) indikátorérték alakulása IND SUM 120% Kiindulási érték: 59,71% 120%-os célérték: 71,65% szeptember: 73,53% Változás: 123%

16 FV08 Diabetes gondozása 1. (HBA1C) Betöltetlen praxis 100,00 90,00 Az adott indikátor alakulása nyugdíjba vonuló háziorvos praxisában Nyugdíjba vonulás 80,00 70,00 60,00 50,00 40,00 30,00 20,00 10,00 0,00 FV08 Célérték Kiindulás

17 35-49 év közötti háziorvosok év közötti háziorvosok év közötti háziorvosok év közötti háziorvosok 65 év és afeletti háziorvosok betöltetlen praxisok 18,6% 20,9% 18,6% Példaként az Ózdi kistérség aktuális HR helyzete

18 Fő cél az alapellátás működőképességének a fenntartása Az izoláltan működő praxisok sérülékenyek, a csapatmunka ellátási biztonságot nyújt Hátrányos helyzetű kistérségekben az alapellátás működőképessége csapatmunka formájában tartható fenn új szakdolgozók bevonásával a meglévő szakemberek erőforrásainak hatékonyabb felhasználásával oktató praxisközösségek kialakításával, rezidensek bevonásával a betöltetlen praxisok ellátásába az együttműködés és a többletfeladat ellátás pénzügyi ösztönzésével

19 Kitörési pontok I. Tegyük vonzóvá az alapellátásban történő munkavégzést! az egyetemi képzés szemléletváltásával a háziorvostan szakképzés korszerűsítésével a háziorvosi, szakdolgozói kompetenciák bővítésével a többletteljesítmény pénzügyi ösztönzésével az egyéni munka csapatmunkává alakításával a hátrányos helyzetű praxisok kiemelt támogatásával

20 Kitörési pontok II. Formáljuk a lakosság egészségmagatartását, növeljük az egészségben töltött éveik számát! egészségi állapot felméréssel, tanácsadással új szakemberekkel, prevenciós szolgáltatásokkal közösségi színtereken egészségfejlesztő programokkal a helyi véleményformálók szemléletformálásával emlő-, méhnyak-, vastagbél szűrés támogatásával a lakossági együttműködés pénzügyi ösztönzésével

21 Kitörési pontok III. Minőségbiztosítsuk a szolgáltatásokat! adjunk érdemi visszajelzést az elvégzett munkáról segítsük a szakmai koordinációt erős országos alapellátási és népegészségügyi központtal az egyetemi műhelyek megerősítésével adatelemzéssel, szakmai műhelymunkával támogassuk az egészségpolitikai döntéshozatalt

22 Eszközök I. A 2015 óta hatályos Alapellátási törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendeletek megalkotása Az alapellátás forrásbővítésének összekapcsolása a stratégiailag fontos fejlesztési célok szolgálatával Az alapellátás kompetenciabővítése, teljesítményfinanszírozás és monitoring bevezetése Az alapellátás szerepének erősítése a betegségek megelőzésében

23 Eszközök II. Fejlesztés európai uniós forrásból az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program keretében (EFOP 1.8.) Az alapellátás-fejlesztésnek a következő célokat kell szolgálnia: a háziorvosi, szakdolgozói pálya presztízsnövelését a képzés és a szakképzés korszerűsítését a kompetenciabővítés megalapozását a praxisközösségi működés kiterjesztését a prevenciós szolgáltatások és az ellátási kapacitás bővítését a betöltetlen praxisok ellátásának az elősegítését a lakosság egészségtudatosságának a növelését

24 Az alapellátás-fejlesztés folytatása A program eredményei jelentős nemzetközi visszhangot váltottak ki, a WHO valamennyi európai országnak ajánlja a magyar modell bevezetését, Európa legnagyobb egészség-fóruma, a European Health Forum Gastein 2016-ban külön workshopot szentelt a témának. A program alapot ad a magyar alapellátás minőségi megújításához, reményt a működőképesség fenntartásához. A prevenciós szolgáltatások kiterjesztését valamennyi háziorvoshoz eljuttatásra kerülő szakkönyv segíti.

25 Döntésre vár az alapellátás, illetve az alapellátás-fejlesztés jövője Jelen körülmények között a modellprogram február 28-án zárul, bár az EU felé Magyarország vállalta 30 új praxisközösség létrehozását, nincs döntés a meglévő négy fenntartásáról sem. Döntés hiányában a felépült szakmai közösségek szétszélednek, az elvégzett munka egy része nem hasznosul, az egészségfejlesztés időigényes eredményei nem tudnak megszületni.

26

27 Köszönöm a megtisztelő figyelmet!