A TÁMOP Kompetencia alapú oktatás, egyenlı hozzáférés - Innovatív intézményekben

Átírás

1 A TÁMOP Kompetencia alapú oktatás, egyenlı hozzáférés - Innovatív intézményekben A pályázat megvalósításának kötelezı elemei Berecz Árpádné folyamatmenedzser 1

2 A TÁMOP T közoktatk zoktatási prioritásának intézked zkedései A kompetenciaalapú oktatás elterjedésének támogatása A közoktatási rendszer hatékonyságának javítása, újszerő megoldások és s együttm ttmőködések kialakítása A halmozottan hátrányos helyzető és a roma tanulók szegregációjának csökkentése, esélyegyenl lyegyenlıségük megteremtése a közoktatásban Az eltérı oktatási igényő csoportok oktatásának és a sajátos nevelési igény nyő tanulók k integráci ciójának támogatása, az interkulturális oktatás 2

3 TÁMOP 3.1.4: Komplex intézm zményi fejlesztések sek Kompetencia alapú oktatás bevezetése Oktatási programok, új j tanulás- és oktatásszervez sszervezési si eljárások bevezetése (programcsomagok bevezetése, mőveltségterületi oktatás, tömbösített oktatás, projektmódszer, moduláris oktatás, stb.) A digitális írásbeliség elterjesztése, digitális készségek fejlesztése Esélyegyenl lyegyenlıség javítása (szegregáció-mentesség, oktatási integráció, egyenlı hozzáférés) 3

4 Intézm zményi fejlesztések sek elemei 1. Legalább egy tanulócsoportban, a Szövegértés-szövegalkotás kulcskompetencia területen tanévet átfogóan, teljes tanórai lefedettséget biztosító kompetencia alapú oktatási program, programcsomag bevezetése, alkalmazása (amennyiben a feladatellátási hely HEFOP pályázaton vett részt, és a szövegértés-szövegalkotás kompetenciaterületen teljes intézményi lefedettséggel megvalósult a program, úgy a feladatellátási helynek másik kompetenciaterületet kell választani az implementációhoz); 4

5 Intézm zményi fejlesztések sek elemei 2. Legalább egy tanulócsoportban, a Matematika kulcskompetencia területen tanévet átfogóan, teljes tanórai lefedettséget biztosító kompetencia alapú oktatási program, programcsomag bevezetése, alkalmazása (amennyiben a feladatellátási hely HEFOP pályázaton vett részt, és a matematika kompetenciaterületen teljes intézményi lefedettséggel megvalósult a program, úgy a feladatellátási helynek másik kompetenciaterületet kell választani az implementációhoz); 5

6 Intézm zményi fejlesztések sek elemei 3. Legalább egy tanulócsoportban, további egy választott kulcskompetencia területen kompetencia alapú oktatási program, programcsomag bevezetése, alkalmazása; 6

7 Mit kell tudni a programcsomagokról? A Kompetencia alapú oktatás, egyenlı hozzáférés Innovatív intézményekben címő pályázati felhívásokban a projekt megvalósításához szükséges tankönyveket és programcsomagokat a tankönyvjegyz nyvjegyzékrıl (a kompetencia alapú oktatás céljainak megfelelıek közül), illetve az oktatási és kulturális miniszter által kiadott kompetencia alapú oktatási programok (programcsomagok) közül lehet választani. A pályázat keretében kizárólag ezeknek a kritériumnak riumnak megfelelı rendelések számolhat molhatóak ak el. 7

8 A TÁMOP /08/1. és TÁMOP /08/2. pályázati kiírásokban részt vevı intézményeknek a programban részt vevı tanulócsoportok részére február 28-a után, a befogadást követıen, a pótrendelés keretében kell beszereznie a tankönyveket, tanulói taneszközöket. Az iskola pótrendeléseket szeptember 5-ig küldhet a kiadóknak. A támogatási összegbıl az oktatásért felelıs miniszter által kiadott kompetencia alapú oktatási programok (pedagógiai rendszerek) részeként jóváhagyott információhordozók, tankönyvek, valamint a nevelési-oktatási intézmények mőködésérıl szóló 11/1994. évi MKM rendelet 7. számú mellékletében felsorolt eszközök vásárolhatók. 8

9 A kompetenciafejlesztı tankönyvekr nyvekrıl A 17/2004. (V. 20.) OM rendeletben megjelent kompetenciafejlesztı oktatási program (pedagógiai rendszer) kerettanterve. Amennyiben valamely tankönyvkiadó fejlesztését e kerettantervre építi, akkor az így létrehozott és minısített tankönyvek, segédanyagok "kompetenciafejlesztınek" tekinthetık, e meghatározás címükben is feltüntethetı, és a tankönyvek hivatalos jegyzékében a Kompetenciafejlesztı tananyagok között szerepelhetnek. Az ezzel az igénnyel fejlesztett tankönyvek tankönyvvé nyilvánításra való felterjesztésekor a 23/2004. (VIII.27.) OM rendelet 1. számú melléklete szerint a kiadónak nyilatkoznia kell arról, hogy az anyag az oktatásért felelıs miniszter által jóváhagyott és kiadott kompetenciafejlesztı kerettanterv felhasználásával, arra épülve készült. 9 9

10 A kompetencia alapú tananyag definíci ciója Egy olyan oktatási program része, amely moduláris felépítéső, tanuló- és tevékenységközpontú, differenciált módszerek alkalmazására épülı, egyéni fejlesztésre is alkalmas eszközrendszer. A kompetencia alapú tananyag korszerő pedagógiai kultúrára és tanulásszervezési eljárásokra épül. (Forrás: a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetésérıl és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet) 10

11 Alapelvek Gyermekközpontú, cselekvésközpontú tanítás Életszerő tartalmak, mélységelvő tanítás ( kevesebb több ) Megváltozott tanulásszervezés / differenciálás, kooperáció Árnyalt értékelés Tanári szerepváltozás Befogadó környezet 11 11

12 A programcsomag elemei szakmai koncepció szakmai koncepció programtanterv programtanterv tanulói eszközök tanulói eszközök tanári eszközök: modulleírások tanári eszközök: modulleírások értékelési eszközök értékelési eszközök a pedagógus pedagógus felkészülését felkészülését segítı segítı eszközök eszközök a program támogató rendszere a program támogató rendszere alapelvek, elméleti háttér, stratégia, célcsoport célok, követelmények, tananyag, az értékelés elvei információhordozók, interaktív gyakorlóeszközök, kapcsolódó elemek a feldolgozás menete, tevékenységek, eszközök, módszerek követelményrendszer, önellenırzı és diagnosztikus mérıeszközök akkreditált továbbképzési programok mentorok (programtanácsadók), módszertani fórumok, segédlettár

13 Tanulók véleménye Tetszik a program, mert sokat játszunk. A tanító néni is velünk játszik. Olyan osztálytársaimmal is közelebbi kapcsolatba kerületem, akivel az elmúlt négy évben alig beszéltem. Olyan jó, hogy nem kell mindig a padban ülni egész órán. Közelebbrıl megismerjük, hogy a másik hogyan gondolkodik. Jó, hogy történelem és magyar órán a matekot is gyakoroljuk. Jók az igazlátó lapok, mert magunkba nézünk

14 Óvodák, kollégiumok óvodák esetében legalább egy óvodai csoportban komplex óvodai program, programcsomag bevezetése, alkalmazása kollégiumok esetében a szociális, életviteli és környezeti, valamint az életpálya-építési kompetencia alapú oktatási program, programcsomag bevezetése, alkalmazása, 14

15 Alapfokú mővészetoktatási si intézm zmények fejlesztési si feladatai Fejlesszen, alkalmazzon olyan tananyagokat, pedagógiai koncepciót, tanulói és tanári segédanyagokat, értékelési eszközöket, pedagógus továbbképzési programot, amelyek az esztétikai-mővészeti kompetenciák intenzív fejlesztésével egyidıben hozzájárulnak a hatékony, önálló tanuláshoz szükséges képességek fejlesztéséhez, a szociális és állampolgári kompetenciák erısítéséhez a tanulók értelmi, érzelmi és kifejezıképességeinek fejlesztése útján. 15

16 Intézm zményi fejlesztések sek elemei 4. Tantárgytömbösített oktatás a szakrendszerő oktatásban: A Kt. 52. (3) szerint a kötelezı tanórai foglalkozások teljes intézményi idıkeretének legalább %-a mértékéig. A minimális célértéket 3 év alatt felmenı rendszerben kell elérni (választott mőveltségterület/tantárgy). 16

17 Tantárgyt rgytömbösítés Tantárgytömbösítés a tanórai foglalkozások ciklikus megszervezésének rendje, melynek keretei között adott tantárgy, adott mőveltségi terület, adott félévre számított tanórai foglalkozásait nem egyenletesen, minden tanítási hétre elosztva, hanem ciklikusan egyegy idıszakra összevonva szervezik meg. 17

18 Tantárgyt rgytömbösítés követelményei a pályázat szerint a tanítási ciklusoknak legalább két hetenként kell váltaniuk egymást, a tantárgyt rgytömbösítésbesbe bevont tantárgyak, mőveltségi területek, tanítási óráinak legalább két egymást követı tanítási napra kell esniük, a tanítási napok közül az egyiken legalább három, a másikon legalább kettı a tantárgytömbösítésbe bevont tanítási órának kell lennie, az egy tanítási napon szervezett tanítási órákat egymást követıen, egymáshoz kapcsolódóan kell megtartani. 18

19 Pályázati magyarázat A tantárgytömbösítés végrehajtásában az iskoláknak nagyfokú szabadsága van. A megadott idıkeret( %) a megadott tanítási ciklus (legalább két hét) az elvárt minimum. 19

20 Pályázati magyarázat 2 Ha az idıkeretet teljesítik, az egymást követı órákat megszervezik, akkor az iskola dönti el, hogy a szakrendszerő oktatás melyik évfolyamán, melyik osztályokba vezeti be a tantárgytömbösített oktatást. Lehet három hetes, négy hetes ciklus is. ( Teljesíthetı a tantárgytömbösített oktatás pl., a nyelvi elıkészítı évfolyamon.) 20

21 Elvárások A tevékenységet a pályázónak úgy kell megterveznie, hogy annak körében (a tanulásszervezési eljárások bevezetésének keretében) a következı kötelezı elemek megvalósuljanak: Legalább egy, három hetet meghaladó projekt megszervezése tanévenként Legalább egy témahét megszervezése tanévenként Legalább egy moduláris oktatási program megszervezése (pl. egészséges életmód, környezetvédelem, demokráciára nevelés, játék, érzelmi-erkölcsi nevelés stb. témakörben) tanévenként 21

22 Az oktatási folyamat az oktatás tartalma (új kompetenciák), rugalmas szervezeti keretek (osztálybontás, nívócsoport, feladatra szervezıdı team), szervezési módok (egyéni, pár, csoport, frontális) szervezeti formák (45, blokk, tantárgytömbösítés) módszerek (kooperatív, projekt, esettanulmány). 22

23 Példák k a tömbt mbösített idıkeretre általános iskola A tömbösített oktatás a felsı tagozat szakrendszerő óráira vonatkozik. Számítás alapja: 5-6. évfolyam óráiból (összes évi óraszám) levonva a nem szakrendszerő oktatás órái (helyi tanterv alapján) és a 7-8. évfolyam órái

24 Példák k a tömbt mbösített idıkeretre általános iskola A tömbösített oktatás a felsı tagozat szakrendszerő óráira vonatkozik. Számítás alapja: 5-6. évfolyam óráiból (összes évi óraszám) levonva a nem szakrendszerő oktatás órái (helyi tanterv alapján) és a 7-8. évfolyam órái. 24

25 5-6. évfolyam: Példa egy osztályra Heti kötelezı óraszám 22,5, (évi 832,5) ha az intézmény 25%-ban vállalta a nem szakrendszerő oktatást, akkor a heti szakrendszerő oktatás 17 óra, ez évi 629 óra évfolyam: Heti kötelezı óraszám 25, évi 925 óra

26 Évfolyamonként nt 1 osztályos iskola esetében éves szakrendszerő óra 2x629= 1258 óra és 2X925=1850 óra, összesen:3108 óra, melynek 5 % 155 óra heti 4 óra 10 % 310 óra 8 óra 15% 465 óra 12 óra másképpen 5 % tanulócsoportonként évente 39 óra 10 % 78 óra 15 % óra 26

27 Évfolyamonként 3 osztály esetén 6x629=3774 óra és összesen 9324 óra 6X925=5550 óra melynek 5 % 466 óra ez tanulócsoportonként 39 óra Ugyanaz az óraszám jön ki tanulócsoportonként

28 Példák Tantárgyak heti óraszáma: pl. 7. évfolyam: magyar 3 történelem 2 angol 3 matematika 4 biológia 1,5 2/1 kémia 1,5 1/2 fizika 1,5 1/2 földrajz 1,5 2/1 számítástechnika 1 rajz 1 ének 1 technika 1 testnevelés

29 A hét: h Mővészetek, M stb., hete pl. 7. évfolyam: magyar vagy3x tömbösítés történelem angol földrajz számítástechnika 1 rajz ének testnevelés

30 B hét h t Tudományok hete angol 2 matematika 4+4 4x biológia kémia fizika számítástechnika 1 technika testnevelés

31 Mire kell figyelni a tantárgyt rgytömbösítés megszervezésekor sekor A tanulók heti óraszámára A pedagógusok kötelezı óraszámára A pedagógusok túlórakeretére Tanítási idıkeretre A tantárgy éves óraszámára A tantárgyfelosztásra A bevont és nem bevont osztályok órarendjére A tanítás minıségére 31 31

32 Tömbösített oktatás- nem szakrendszerő oktatás s kapcsolata A tömbösített nem szakrendszerő oktatást témakörök zárásakor, félévi értékelés után vagy tanév végi ismétléskor ugyancsak lehet alkalmazni. Arra is van lehetıség, hogy az osztályokban témanapokat, heteket vezethessenek be, amelyek keretében a diákok élményszerően sajátíthatják el a tananyagot. A nem szakrendszerő oktatás rugalmas idıkeretei miatt az is elıfordulhat, hogy egy tanóra nem negyvenöt percig, hanem rövidebb vagy éppen hosszabb ideig tart. 32

33 Együttm ttmőködés- ráhangolás s az intézm zményben Összefüggı tantárgyak órarendi tömbösítése (különbözı epochák kialakítása). Különbözı szaktanárok tevékenységének tartalmi egyeztetése egy-egy osztályban Egy adott téma közös tanítása a különbözı tantárgyakat tanító tanárok együttmőködésével. 33

34 Együttm ttmőködés- ráhangolás s 2 Projektek közös kidolgozása különbözı tárgyak tanáraival. Értékelési eszközök megalkotása a különbözı tantárgyakat tanító tanárok együttes munkájával (pl. feladatlap, témazáró, vizsga tételsor stb.) 34

35 Együttm ttmőködés- ráhangolás s 3 A tanulók összehangolt fejlesztése különbözı szakos tanárok által a domináns kompetenciák (pl. kommunikáció, problémamegoldás) terén. Az iskolai internetes labor közös használata a különbözı tárgyakat tanító tanárokkal és csoportjaikkal. 35

36 Együttm ttmőködés- ráhangolás s 4 Az iskolai könyvtár közös használata a különbözı tárgyakat tanító tanárokkal és csoportjaikkal. Az iskolai honlap közös szerkesztése a különbözı tárgyakat tanító tanárokkal és csoportjaikkal. A rokon tantárgyak tanárai egyeztetnek a tankönyvrendelés során. 36

37 A pedagógusok gusok szerepe Pozitív tanulási légkört alakít ki Megtanít tanulni Együttmőködik más szakos kollégáival Iskolában is tud gondolkodni Tapasztalatcserékre jár A tanulót partnernek tekinti 37

38 A pedagógusok gusok szerepe 2 Példát mutat Az értékelés fejlesztı jellegét is alkalmazza Felhasználja a tanulók tapasztalatait A diákkultúrára, a tanulók világára is épít Egyéni és társas tanulási helyzetekre egyaránt lehetıséget ad 38

39 Intézm zményi fejlesztések sek elemei 5. mőveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása: legalább egy mőveltségterületen (választott mőveltségterület) 39

40 NAT és s a mőveltsm veltségterületek A Nat-ban -megjelenése óta - a tantárgyi keretek helyett mőveltségi területeken belül fogalmazódnak meg a követelmények (fejlesztési feladatok) ezzel is hangsúlyozva a világ megismerésének komplexitását, és a területeken belüli egységes szemlélet fontosságát

41 Új j tudás s mőveltsm veltség mindenkinek cselekvési si program Kiemelten hangsúlyozza az egységes tantárgyi rendszerbe integrált természettudományos oktatás elterjesztését, amellyel hatékonyabbá, a gyakorlati életben használhatóbbá kívánja tenni az iskolai oktatást

42 Természettudom szettudományos kompetencia Gyakorlatias módon tudja a tudását alkalmazni új technológiák, berendezések megismerésében és mőködtetésében, a tudományos eredmények alkalmazása során, problémamegoldásaiban, egyéni és közösségi célok elérésében, valamint a természettudományos és mőszaki mőveltséget igénylı döntések meghozatalában

43 Természettudom szettudomány tantárg rgy A természettudományos mőveltség elsajátítása, illetve a környezeti és egészségnevelés hatékonyabbá tétele érdekében kialakított tantárgy. Ember a természetben mőveltségi terület, De a Földünk és környezetünk, az Életvitel és gyakorlati ismeretek mőveltségterületek tantervi tananyagtartalmát, fejlesztési feladatait is magába foglalhatja évfolyamokon átveheti a természetismeret, a fizika, a kémia és a biológia részben átveheti a földrajz valamint az életvitel és gyakorlati ismeretek szerepét, feldolgozva azok általános mőveltségi tartalmait

44 A tanulásszervez sszervezés s sikerének néhány ny alapelve Differenciálás Egyéni különbségek figyelembevétele Tanítási tartalom, tanítási idı rugalmas kezelése Szociális készségek fejlettsége Szociális kompetencia Divergens gondolkodás, problémamegoldó képesség, kreativitás, kommunikációs készségek (metakommunikáció), önismeret, önkifejezés, társismeret Motiváló módszerek alkalmazása pl. kooperatív-, projekt módszer, drámapedagógia Ergonómia 44

45 Milyen egy tanterem? Lehetséges? kommunikáció kooperáció csoportmunka helyváltoztatás 45

46 Milyen egy másik m tanterem? kommunikáció feladat kooperáció csoportmunka helyváltoztatás 46

47 Problémák, leküzdend zdendı gátak 1. Szelektív iskolarendszer 2. Homogén csoportokra törekvés 3. Ismeretközpontúság 4. Tanárközpontúság 5. A tanár saját magát tartja a legfıbb ismeretforrásnak 6. A tanulás helyett még mindig a tanításon van a hangsúly 7. A tantárgyak közötti integráció hiánya 8. Krétapedagógia 9. Merev hagyományok, pl. ergonómiai 47

48 A PROJEKT MÓDSZER Reformpedagógia John Dewey, amerikai filozófus és pedagógus, a Chicagói Egyetem tanára, aki a XIX. század utolsó éveiben teremtette meg kísérleti iskolájában a módszer alapjait. 48

49 Jellemzıi A pedagógiai projekt mindig alkotó jellegő megismerési-cselekvési egység, A pedagógiai projekt valóságos (tárgyi vagy szellemi) produktum létrehozásának valóságos vagy szimulált (modellált) folyamata, (Hortobágyi Katalin, 2002) 49

50 Jellemzıi A pedagógiai projekt mindig komplex, A pedagógiai projekt tanárok és diákok partneri együttmőködése, A pedagógiai projekt a differenciálás eszköze. 50

51 A PROJEKTMÓDSZER CÉLJAC sajátos tanulási egység, technika, a megismerés fı forrásává az önálló és csoportos tapasztalást teszi. a tanulók egy-egy problémának a lehetı legtöbb összefüggését és kapcsolódási pontját is felfedjék. 51

52 A passzív befogadó és feldolgozó magatartás helyett, a saját meglévı képességek, viselkedésformák kipróbálására, és újak kialakítása. A projektmódszer fı értéke a munkafolyamat: a gondolkodási folyamat, a gyakorlati tevékenységek megvalósítása során szerzett tapasztalatok, élmények szellemi és érzelmi hatása. 52

53 Hogyan fogjunk a projekt megszervezéséhez? A tervezés szakaszai: témaválasztás, tervkészítés, adatgyőjtés, a téma feldolgozása, a termék, produktum összeállítása, a projekt értékelése, a termék, produktum bemutatása. 53

54 A pedagógiai giai projektek fajtái 1. Témaválasztás módja szerint: Pedagógusok hirdetik meg, Diákok azonos érdeklıdés mentén, Megadott téma feldolgozása, Szigorúan meghatározottak a feldolgozás szempontjai. 54

55 2. Tartalma, témája szerint: Tananyaghoz, mőveltségi területhez kapcsolódó projekt Tananyaghoz csak részben kapcsolódó projekt A tananyaghoz nem kapcsolódó projekt 55

56 3. Tanítási idıhöz való viszonya alapján Hagyományos órakereteket változatlanul hagyja Epochális oktatás, tantárgytömbösítés A tanítási szünetekhez kapcsolódó szaktáborok, gyermekfoglalkozások, mőhelymunkák, alkotótáborok 56

57 4. Idıtartam alapján Rövid távú projekt (1-2 nap) Középtávú projekt (1-2 hét) Hosszú távú projekt (több hét, félév, év) 57

58 Mintaprojektek g=articlelist&iid=1 5. évfolyam A kommunikáció általános modellje Az információ és az informatika Jog Tér Idı Mozgás Hazai tájaink 6. évfolyam Az információ és az informatika I. Az információ és az informatika II. Könyvtárhasználat Ügyeink intézése Tudomány és technika térben és idıben Víz Levegı Környezetünk állapota 58 58

59 PROJEKTLEÍRÁS Órakeret Évfolyam Cél Kulcsfogalmak Partnerek Felhasználható források 59 59

60 Lépések, tevékenységek Munkaformák, módszerek Feltételek, eszközök NAT-kapcsolódások: mőveltségi területek, kulcskompetenciák, kiemelt fejlesztési feladatok Tantervi, tantárgyi kapcsolódások 60 60

61 Köszönöm a figyelmet! Berecz Árpádné folyamatmenedzser berecz.arpadne@educatio.hu