A MUNKAERİ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ÖSSZEFOGLALÓJA VESZPRÉM MEGYE III. NEGYEDÉV. Fejér Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Szervezési Osztály

Átírás

1 Fejér Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Szervezési Osztály A MUNKAERİ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ÖSSZEFOGLALÓJA VESZPRÉM MEGYE III. NEGYEDÉV Pápa Zirc Várpalota Ajka Veszprém Sümeg Balatonalmádi Tapolca Balatonfüred 8000 Székesfehérvár, Sörház tér 1. Tel: (22) , fax: (22) fejerkh-mk@lab.hu

2 1. A megye jellemzıi, a foglalkoztatási, és a munkaerı-piaci helyzet alakulása 1.1. A gazdasági szervezetek, a foglalkoztatottság jellemzıi 1 Veszprém megye a Közép-Dunántúli Régióhoz tartozik, a Balaton északi partja és a Bakony hegység között helyezkedik el. Tíz statisztikai kistérségre és kilenc foglalkoztatási körzetre oszlik, melyekben 217 település található, ebbıl 15 városi rangú. A települések 30 %-ában a lakónépesség nem éri el az ezer fıt, sıt 6,5 %-ában az ötszáz fıt sem. Veszprém megye lakónépessége január elsején 357 ezer fı volt, 0,6 %-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. Az év elején a lakosság több, mint 2/3-a (244,6 ezer fı) munkavállalási korú volt. A KSH adatai szerint II. negyedévben, a foglalkoztatottból a 4 fınél többet foglalkoztató megyei székhelyő vállalkozásoknál, nonprofit szervezeteknél, valamint a költségvetési és társadalombiztosítási intézményeknél fı állt alkalmazásban. A megyében, a foglalkoztatottak száma 4,9 %-kal, míg az alkalmazásban állóké 1,5 %-kal magasabb, mint egy évvel korábban. A gazdasági aktivitást és a foglalkoztatottságot jelzı megyei mutatók kedvezıbbek az országosnál. A rendelkezésre álló KSH adatok szerint megyénkben a foglalkoztatási ráta II. negyedévében 51,5 % volt, ami 1,9 %-ponttal haladja meg az országos átlagot. Veszprém megyében a éves népesség legnagyobb hányada (57,7 %-a) gazdaságilag aktív volt, míg országosan 55,6 %-ot képviseltek a munkaerıpiac aktív résztvevıi. A KSH által számított munkanélküliségi ráta ugyanebben az idıszakban megyénkben 10,7 %, míg országosan 10,8 % volt, mindkét mutató javult az egy évvel korábbi adatokhoz képest, ezen belül a megyei jóval számottevıbben. A KSH negyedéves munkaerı-felmérés adatai (15-74 éves népességre) Veszprém megye Országosan Megnevezés Változás II. n.év II. n.év II. n.év II. n.év Változás Népesség száma (ezer fı) a) , Foglalkoztatottak (ezer fı) 135,7 142,3 +6, , ,8 +29,9 Alkalmazásban állók (ezer fı) b) 74,7 75,8 +1, , ,7 +6,4 Munkanélküliek (ezer fı) 20,7 17,1-3,6 473,3 460,7-12,6 Gazdaságilag aktívak (ezer fı) 156,3 159,3 +3, , ,5 +17,3 Gazdaságilag inaktívak (ezer fı) 122,0 117,0-5, , ,7-29,3 Aktivitási arány (%), %-pont 56,2 57,7 +1,5 55,3 55,6 +0,3 Foglalkoztatási arány (%), %-pont 48,8 51,5 +2,7 49,2 49,6 +0,4 Munkanélküliségi ráta (%), %-pont 13,2 10,7-2,5 11,1 10,8-0,3 a) január 1-jén. - b) A 4 fınél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek székhely szerinti adatai. A KSH adatai szerint II. negyedévének végén db vállalkozást tartottak nyilván a megyében, 0,3 %-kal kevesebbet, mint egy évvel korábban. A regisztrált vállalkozások közel ¾-e ( db) egyéni volt. Ezer lakosra a megyében 142 vállalkozás jut, mely az országos átlagnál (163) alacsonyabb, a Közép-Dunántúl (133 db/ezer lakos) adatánál viszont magasabb. 1 Forrás: 2

3 1.2. A munkaerı-piaci helyzet alakulása II. negyedévben A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat által, a A nyilvántartott álláskeresık számának alakulása fı megyében nyilvántartott álláskeresık Veszprém megyében, állománya a március végi fırıl - hónapról-hónapra tovább mérséklıdve júniusban fıt tett ki, ami összességében a félév végére 27,0 %-os csökkenésnek felel meg. Átlagos számuk a II. negyedévben ( fı) 22,2 %-kal kisebb volt az elızı negyedév átlagánál Veszprém m Veszprém m ( fı). A tavalyi év azonos 0 negyedévénél ( fı) ugyancsak I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. alacsonyabb szinten (13,4 %-kal) realizálódott, hiszen a negyedév minden hónapjában kevesebb álláskeresı szerepelt a regisztrációban, mint azonos hónapjaiban. Az év eleji, átmeneti felfutást követıen márciustól csökkent az álláskeresık állománya, mivel ekkortól megkezdıdött az idegenforgalmi idényre való felkészülés, és az építıiparban, valamint a mezı- és erdıgazdaságban is újra beindultak a téli idıjárás miatt szünetelı munkálatok. A szezonálisan érintett gazdasági ágak jótékony munkaerı felszívó hatása júniusig folyamatosan tovább érvényesült, és a foglalkoztatási körzetek mindegyikében sokan kapcsolódtak közfoglalkoztatási programokba is. Az egy évvel korábbi állapothoz képest a regiszterben szereplı álláskeresık száma június végén fıs (15,4 %-os) csökkenést mutat, míg országos szinten mérsékelt (1,3 %-os) emelkedés mutatkozott. (Pályakezdık esetében az egy évvel ezelıtti létszámuknál a I. félév végi megyei adat 228 fıvel, 17,4 %-kal, a nem pályakezdıké pedig fıvel, 15,3 %- kal kevesebb.) A megyében a csoportos létszám-leépítési törekvések az év elsı 2 negyedévben nem voltak meghatározóak elsı felében 4 Veszprém megyei telephelyő cég, összesen 103 fıre vonatkozó a csoportos létszám-csökkentés jelentett be. A leépítésekben érintett létszám a I. félévinek csak a 3/5-ét éri el I. félévében összesen db új álláshelyet jelentettek be a munkaadók a Veszprém megyei kirendeltségeken, mely a év elsı felében megjelenı munkaerı-keresletnek több, mint 1,5-szerese. A szezonalitás érvényesülésének megfelelıen a II. negyedévben (5.626 db munkaalkalom) lényegesen nagyobb munkaerı-kereslet mutatkozott, mint az év elsı 3 hónapjában (3.781 db álláslehetıség). A kereslet fokozott élénkülése - az idényjellegbıl adódóan - április és május hónapokban volt különösen jellemzı. A munkaerı-kereslet növekedésével összefüggésben természetesen az eredményes munkába helyezések száma is megemelkedett. Veszprém megye kirendeltségei az I. negyedévben db, míg a II. negyedévben db sikeres munkaerı-közvetítést bonyolítottak. A területi kirendeltségek segítségével a legtöbben április és május hónapokban létesítettek munkaviszonyt II. negyedév végén Veszprém megyében a munkavállalási korú népesség 6,3 %-a szerepelt álláskeresıként a munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában, ami az országos aránynál (8,3 %) és az egy évvel ezelıtti megyei értéknél (7,4 %) egyaránt kedvezıbb

4 2. A felmérés jellemzıi, a reprezentativitás arányai, az adatgyőjtés eredményei A felmérés jellemzıi, módszertana júliusában már huszonötödik alkalommal került sor a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) adatgyőjtését jelentı negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés lebonyolítására. Ennek keretében a munkaügyi központok kirendeltségei a velük partnerkapcsolatban álló, általuk kiválasztott munkáltatók véleményérıl, terveirıl kérdıíves felkeresés útján tájékozódnak. A válaszadóknak a kérdıívek postai úton történı visszaküldése mellett, on-line válaszadási lehetıséget is biztosítunk, mellyel élve eddigi tapasztalataink alapján, közel 30 %- uk segíti munkánkat. A negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés III. negyedéves adatfelvételére július között került sor. Ennek során a megkeresett munkáltatóktól a II. negyedév végi tényleges állapothoz képest a három, illetve 12 hónap várható létszám-változásokról kértünk adatokat. Emellett arról is győjtöttünk információkat, hogy az NFSZ tevékenységei, szolgáltatásai és aktív eszközei közül melyeket használják, illetve ismerik a munkaadók. A reprezentativitás arányai A III. negyedévi felmérésben résztvevı szervezetek, és a foglalkoztatott létszámok megoszlása vállalati méret szerint Vállalati méret Válaszoló szervezeteknél Válaszoló szervezetek foglalkoztatottak száma megoszlása száma megoszlása % db % db (0-9 fı) Mikrovállalkozás 56 18, ,1 (10-49 fı) Kisvállalat , ,9 ( fı) Közepes vállalat , ,4 (249 fı felett) Nagyvállalat 28 9, ,5 összesen , ,0 A felmérésben résztvevı munkáltatók létszámnagyság szerinti megoszlása Mikrovállalkozás (56 db 18,1%) Nagyvállalat (28 db 9,0%) Kisvállalat (120 db 38,7%) Közepes vállalat (106 db 34,2%) A június 30.-i bázis adatokra támaszkodó munkaerı-gazdálkodási felmérés adatlapját Veszprém megyében 310 munkáltató töltötte ki értékelhetıen, mely 87,1 %-os válaszadási arányt jelent. A legtöbb válaszadó (120 db) a fıvel mőködı vállalkozások körébıl került ki, de 106 db középkategóriás szervezet is nyilatkozott. A felkeresett cégek körének meghatározásánál arra törekedtünk, hogy a minta jól reprezentálja a foglalkoztatási körzet jellemzıit (meghatározó gazdasági ágak szerepeltetése, szezonalitás figyelembe vétele, megfelelı létszámnagyság, kirendeltséggel való kapcsolat, területi lefedettség stb). A KSH legutóbb közzétett intézményi adatai alapján a megyében a legtöbben (mintegy 26 ezer fı) ipari cégeknél álltak alkalmazásban, csaknem 14 ezer fı dolgozik az anyagi szolgáltatások szférájában, de meghaladja a 8-8 ezer fıt az egészségügyben, illetve az oktatás területén alkalmazottak száma is. 4

5 A felmérés során összességében 31,2 ezer munkavállaló várható sorsáról volt módunk tájékozódni, mely a megyei foglalkoztatottak 22,0 %-át, az alkalmazásban állóknak pedig 41,2 %-át jelenti. A mintába bevont munkaadóknál június 30-án összesen fı állt alkalmazásban, csaknem 9/10-üket közép és A felmérésben résztvevı cégek foglalkoztatotti nagykategóriás szervezet foglalkoztatta. A reprezentált létszám több, Mikro- létszáma cégméret szerint mint fele a mintába bevont 28 db, vállalkozás (343 fı, 250 fınél nagyobb létszámot Nagyvállalat 1,1%) ( fı, foglalkoztató szervezetnél állt 51,5%) alkalmazásban, míg közel 2/5-ét a Közepes 106 középkategóriás cég foglalkoztatta. A mintában szereplı vállalat ( fı, 37,4 %) szervezetek felméréskori létszámának Kisvállalat (3.106 fı zöme (41,5 %-a, fı) a megye 9,9%) kulcs gazdasági ágát, a feldolgozóipart képviselte, de számottevı az egészségügy (13,5 %), a mezıgazdaság (7 %), valamint az oktatás (6 %) részesedése is. Az anyagi szolgáltatások szférája (kereskedelem, szállítás, szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás) megyénkben ugyancsak meghatározó; a három gazdasági ág képviselıinek létszámaránya 15,4 %-ot tesz ki. A munkaerı-mozgások alakulása, a cégek létszámának változása A 3 hónapos elırejelzés szerint a megkérdezett szervezetek létszámát illetıen a következı negyedév végére megyei szinten 0,1 %-os létszámnövekedés várható. Mezıgazdaság, erdıgazd., halászat A 3 hónap várható létszámváltozások megoszlása gazdasági ágak szerint Bány ászat, kıfejtés Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gız-, légkondi Vízellátás; szennyvíz győjtése Építıipar Kereskedelem, gépjármőjav ítás Szállítás, raktározás Szálláshely -szolg., v endéglátás Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tev ékenység Ingatlanügy letek Szakmai, tudomány os, mőszaki tev. Adminisztratív és szolg. tám. tev. Közigazg., v édelem, társadalombizt. Oktatás Humán-egészségügy i, szoc. ellátás Mővészet, szórakoztatás, szabad idı Egyéb szolgáltatás [fı] belépı fı kilépı fı A következı negyedév végéig prognosztizált létszámmozgások alapján a megkérdezett munkáltatók összlétszámában várható létszám növekedés (947 fıs) jelentıs részére (40 %-ára) a feldolgozóiparban, valamint a kereskedelemben (15 %) kerül sor. Az elırejelzés szerint, számottevı létszámfelvétel várható még a közigazgatás (12,4 %), és a humánegészségügyi, szociális ellátás területén (9,6 %). A szálláshely-szolgáltatásból nyilatkozók egy része ugyancsak bıvítette még létszámát, de ebben a gazdasági ágban a szezon végére inkább a létszám csökkenése jellemzı. Az összességében elırevetített 868 fıs létszámcsökkenés meghatározó része (31 %-a) szintén a feldolgozóipar foglalkoztatotti létszámában fog jelentkezni. Ezután a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás képviseli a legnagyobb arányt a távozó létszámokban, a maga 18,9 %-ával. 5

6 Ezt a kereskedelem követi 13,0 %-kal, hiszen a Balaton-parti idegenforgalmi idényben foglalkoztatottak egy része szeptember végén már kikerül az állományból. A többi ágazat közül a közigazgatás (12,4 %) és az egészségügy (5,8 %) a legszámottevıbb létszámleadók. A munkaerımozgások hatására bekövetkezı létszámváltozások irányát tekintve a megyében minden második válaszadó A válaszadók megoszlása a létszám változásának tervezett iránya (154 cég) úgy ítéli meg, hogy szerint kirendeltségenként 3 hónap létszáma nem változik a III. 100% negyedév végéig, a nyilatkozók ötöde (63 munkaadó) 80% Csökkentést valószínősít csökkenést valószínősít, míg a 60% Stagnálást vár cégek 30 %-a (93 szervezet) Létszámnövelést vetít elıre létszámának növekedését vetíti 40% elıre. A szezonális hullámzás 20% idırıl idıre legmarkánsabban Balatonfüred térségét érinti, a 0% felmérés résztvevıi legnagyobb arányban itt prognosztizálják a foglalkoztatottak számának csökkenését. Tapolca, Várpalota és Zirc körzetében (62-, 62-, illetve 76 %-os arányban) az átlagnál lényegesen többen látják reálisnak létszámuk stagnálását. A létszám növekedésében viszont a legnagyobb arányban Pápa és Ajka vonzáskörzetében bíznak. Ajka Balatonfüred Pápa Sümeg Tapolca Várpalota Zirc Veszprém Balatonalmádi Jelen felmérés adatfelvételi idıpontja a szezon közepére esett, így a 3 hónapos elırejelzés nagyarányban az idényjellegő foglalkozás végét jelenti. A 3 hónap alatt felvenni tervezett létszám legnagyobb részét (negyedét) a szakképzettséget nem igénylı (egyszerő) foglalkozások munkaköreire keresik, de csaknem ugyanekkora (24,1 %) a gépkezelık, összeszerelık, jármővezetık csoportjába tartozó foglalkozások aránya is. A következı 2 legkeresettebb csoport az ipari és építıipari, valamint a kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozásoké, azonban az ipari és építıipari foglalkozásokat kivéve, a belépık és a kilépık egyenlegét tekintve az elızıekben nevesített foglalkozáscsoportok mindegyikében inkább létszámleadás jellemzı. Az elıirányzott létszámcsökkenések több, mint 8/10-e, míg a felvételek közel 3/4-e e 4 foglalkozáscsoportot érinti. A három hónap várható létszámfelvételek és -csökkenések FEOR 2008 fıcsoportok szerint bontásban Veszprém megyében Felvételre Foglalkozás megnevezése kerülık Kilépık száma (fı) Mezıgazdasági és erdıgazdálkodási foglalkozások Ipari és építıipari foglalkozások Kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások Gépkezelık, összeszerelık, jármővezetık Gazdasági, igazgatási, érdekképviseleti vezetık Felsıfokú végzettség önálló alkalmazását igénylı fogl Egyéb felsıfokú, vagy középfokú végzettséget ig. fogl Irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati foglalkozások Szakképzettséget nem igénylı (egyszerő) foglalkozások Megyénkben a szezonális hatás erıteljes érvényesülése miatt az idegenforgalmi idénnyel, valamint az érintett térségek üdülıövezeti jellegével összefüggésben, szezonális ingadozás jellemzi az idegenforgalmi, kereskedelmi szakmákat, emellett ugyanez figyelhetı meg a mezı- és erdıgazdasági, az építıipari és egyre inkább - a rendelés-állományok alakulásától függıen - egyes feldolgozóipari foglalkozások esetében is. Így egyre bıvül a változó pozíciójú szakmák, foglalkozások köre. 6

7 A létszámnövelésekben leginkább érintett foglalkozások; bolti eladók, fémmegmunkálók, mőanyagtermék gyártók, segédmunkások, takarítók, egyéb egyszerő szolgáltatási foglalkozásúak, varrónık, gyártósori összeszerelık. Nagyobb számban a felvételi oldalon jelenik meg a magasabban kvalifikált mőszaki szakemberek (mérnökök, technikusok) kereslete. A létszámcsökkentések terén pedig felszolgálók, szakácsok, takarítók, konyhai kisegítık, feldolgozóipari gépkezelık, eladók iránti igény visszaesése várható. A vállalati méreteket tekintve a létszámfelvételek és a létszámcsökkenések hatására 3, valamint 12 hónap egyaránt a mikro vállalkozások valószínősítenek a legnagyobb mértékő létszámnövekedést. A középkategóriás vállalkozások mindkét idıszak végére kismértékő csökkenéssel számolnak. A kisvállalkozások ez év szeptemberének végére némi A válaszadók jelenlegi és várható létszámának alakulása vállalati méret szerint Veszprém megyében létszámkategória jelenleg 3 hónap 12 hónap Vált.(%) 3 hónap Vált.(%) 12 hónap < 9 fı ,6 18, fı ,7 0, fı ,8-1,7 >249 fı ,5 0,9 Összesen ,1 0,1 mérséklıdést, míg egy év minimális emelkedést prognosztizálnak. A 250 fıs, illetve annál nagyobb létszámú szervezetek valamelyest magasabb foglalkoztatotti létszámot vetítenek elıre mindkét idıszak tekintetében. A gazdasági ágak szerinti létszámváltozásokat áttekintve megállapítható, hogy az idıszakosan számottevı létszámmozgások ellenére, összességében, a foglalkoztatott létszámok nagyságrendileg, kiugróan egyik nemzetgazdasági ágban sem változnak a nyilatkozók szerint, sem az elkövetkezı három hónapban, sem az elıttünk álló egy évben. Leginkább a feldolgozóipari vállalkozások (az elkövetkezı egy évben 2,6 %-os A jelenlegi, a 3, és a 12 hónap várható létszámok gazdasági létszámnövekedésre számítanak), ágankénti alakulása a felmérés résztvevıinél Veszprém megyében valamint a kereskedelem reprezentánsai (1,5 %-os bıvülést Jelenlegi létszám (fı) Várható létszám (fı) Várható létszám (fı) prognosztizálnak) bizakodóak, létszámuk kedvezı alakulását illetıen. A mezıgazdaság, az energiaipar, az építıipar, a szállítási szféra, valamint a közigazgatás képviselıi, összességében, mindkét idıszakra vonatkozóan létszámvesztéssel számolnak. A feldolgozóipar, és a kereskedelem mellett az egészségügy reprezentánsai valószínősítenek némi bıvülést mind 3, mind 12 hónap. A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás gazdasági ágban a szezonális visszaesést követıen jövıre minimális javulást jeleznek. Bányászat, kıfejtés Mezıgazdaság, erdıgazdálk. Feldolgozóipar V.energia,gáz,gızell., légkond. Vízellátás,szv.gy.hulladékgazdálk. Építıipar Kereskedelem, gépjármőjavítás Szállítás, raktározás Közigazgatás, véd., köt.társ.bizt. Szálláshely-szolgáltatás,vendéglátás Oktatás Humán-Egészségügyi,szociális ell. Egyéb szolgáltatás Egyéb gazdasági ágak 7

8 A felméréskori létszámhoz képest a foglalkoztatási körzetek közül Ajkán, Pápán, valamint A jelenlegi, a 3, és a 12 hónap várható létszámok Várpalotán némi növekedést kirendeltségenkénti alakulása Veszprém megyében valószínősítenek mindkét idıszak 9000 Jelenlegi létszám tekintetében. A Balatonfüred, 8000 Várható létszám Sümeg és Zirc térségébe települt 7000 Várható létszám vállalkozások viszont összességében 3, illetve 12 hónap elteltével is, létszám-csökkenéssel 3000 számolnak. A Tapolca, valamint 2000 Balatonalmádi körzetébıl 1000 nyilatkozók a 3 hónap 0 várható szezonális visszaesést követıen, egy év javulásban bíznak. A megyeszékhely vonzáskörzetében stagnálás, illetve némi visszaesés jellemzı az adatgyőjtés eredményének összegzése alapján. Ajka Balatonfüred Pápa Sümeg Tapolca Várpalota Zirc Veszprém Összességében a megkérdezett megyei munkaadók a szezonális ingadozás érvényesülése mellett visszafogott várakozással tekintenek mind az elıttük álló három, mind a 12 hónap elé. A várható felvételek és létszámleadások eredményeként ugyanis megyei szinten minimális létszámnövekedés mutatkozik. Balatonalmádi A közfoglalkoztatottak jelenlegi, és 3 hónap várható létszáma, az összlétszám 2,1, illetve 1,9 %-át teszi ki a felmérés résztvevıinél. A legtöbben (az érintettek közel ¾-e) a középkategóriás munkáltatóknál kerülnek foglalkoztatásra. Számuk megyei szinten szeptember végére valamelyest (7,2 %-kal) mérséklıdik. A fı közötti létszámnagyság kategóriákban csökkenést vetítenek elıre, míg a mikro vállalkozások, valamint a nagyvállalatok növekedéssel számolnak. A közfoglalkoztatottak jelenlegi és 3 hónap várható létszámának alakulása a felmérés résztvevıinél Veszprém megyében létszámkategória jelenleg (fı) 3 hónap (fı) Vált.(%) 3 hónap < 9 fı , fı , fı ,5 >249 fı ,9 Összesen ,2 A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat által nyújtott szolgáltatások, támogatások igénybe vétele, ismerete. Jelen felmérés során a munkáltatóktól az NFSZ szolgáltatásai, foglalkoztatást elısegítı eszközei ismeretérıl, hasznosításáról, igénybe vételérıl győjtöttünk információkat. A kérdıívben 11 különbözı szolgáltatásról kérdeztük meg a munkáltatókat és ezen kívül egyéb számukra fontos NFSZ kapcsolatról is nyilatkozhattak. A megkérdezett cégek 1-5-ig terjedı skálán rangsorolhatták az egyes eszközök, illetve szolgáltatások fontosságát, hasznosságát, ismertségét. A kérdések mindegyike szerepelt az egy évvel korábbi kérdıíven is. A megkérdezett munkáltatóknak kérdésenként változó, 59,7 % és 69,8 % közötti része válaszolt. A válaszadási kedv minden kérdésnél nagyobb az egy évvel korábbi felmérés válaszadási arányainál. 8

9 A legtöbb válasz a munkaközvetítésre, a bérjellegő támogatásokra, valamint START kártya családra vonatkozó kérdésekre érkezett; az érintettek több, mint kétharmadától. A válaszadási arány az uniós munkaközvetítés esetében a legalacsonyabb, de ott is megközelíti a 60 %-ot. A válaszok 1-5-ig terjedı skáláján az errıl nyilatkozók a bérjellegő támogatások igénybevételi lehetıségét ítélik a legfontosabbnak. Jelenleg az erre a kérdésre választ adók több, mint fele gondolja így, míg egy évvel ezelıtt csak mintegy 4/10-e vélekedett ekképpen. A munkaközvetítés jelentıségének megítélése hasonló az egy évvel ezelıttihez, hiszen a nyilatkozók, közel 40 %-a most is a legfontosabb kategóriába sorolta. A válaszolók mindössze 8,5 %-a nem élt még ezzel a lehetıséggel (egy éve 13 %). A NFSZ által nyújtott szolgáltatások, támogatások igénybevétele, ismerete A válaszoló cégek által felállított rangsor szerinti %-os megoszlás legfontosabb fontos kevésbé fontos egyáltalán nem nem ismeri Szolgáltatás, támogatás Munkaközvetítés 37,6 47,9 5,6 8,5 0,4 Uniós munkaközvetítés (EURES) 1,1 15,4 23,6 45,6 14,3 Tájékoztatás a munkaerı-piacról 5,6 65,2 18,6 10,6 0 Foglalkoztatási jogszabályok ismertetése 15,5 69,5 8,5 5,5 1,0 Munka melletti képzést támogató lehetıségek 3,1 58,9 20,8 15,1 2,1 Tájékoztatás az álláskeresık összetétételérıl 2,2 48,1 30,2 18,4 1,1 START kártya család 30,5 54,3 8,1 7,1 0 Bérjellegő támogatások 51,4 35,1 4,8 8,2 0,5 Létszámleépítéssel kapcsolatos segítségnyújtás 6,4 47,9 18,1 23,9 3,7 Járulékkedvezmény KKV-k és civil szerv.részére 13,2 41,2 11,0 27,5 7,1 Munkahelymegırzı/válságkezelı programok 16,2 44,9 12,4 19,5 7,0 A bérjellegő támogatások mellett tehát a munkaközvetítést ismerik és veszik igénybe a munkáltatók leginkább, hiszen a megkérdezettek csaknem 70 %-a válaszolt a kérdésre, és az erre válaszolók közel 40 %-a legfontosabb, 48 %-a pedig fontos szolgáltatásnak minısítette. A START kártya család ismertsége, és jelentısége számottevıen növekedett, hiszen a válaszoló cégek több, mint 30 %-a a legfontosabb eszközök közé sorolta, (tavaly csak17,9 % minısítette így), miközben az érintettek több, mint fele fontosnak tartja a betöltött szerepét. A megkérdezett cégek számottevı része egyáltalán nem tartja viszont fontosnak az uniós munkaközvetítést (45,6 %), 23,6 %-a kevésbé ítéli fontosnak, és a válaszolók 14,3 %-a nem is ismeri ezt a tevékenységet. Sokan fontosnak ítélik a szervezet, foglalkoztatási jogszabályok ismertetésére irányuló tevékenységét, valamint a munkaerı-piac aktuális helyzetérıl szóló tájékoztatást is. A munka melletti képzést támogató lehetıségek a válaszolók meghatározó részénél ugyancsak a fontos kategóriában kaptak helyet. 9

10 3. Módszertani kiegészítés A negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérésben elıforduló fogalmak, statisztikai adatok tartalma 3.1. A KSH fogalmi rendszere A lakossági munkaerı-felmérés fogalmai A Központi Statisztikai Hivatal óta az OECD országokban meghonosított, egységes elvek és módszerek szerint végzett munkaerı-felmérés (Labour Force Survey = LFS) keretében vizsgálja a éves személyek gazdasági aktivitását. A magánháztartások reprezentatív mintáján végzett felmérésnek az ILO által javasolt fogalmi rendszere azonos az OECD országokban. A magyar munkaerı-felmérés a vizsgált népességet egy meghatározott idıszakban (a hónap 7. napját követı elsı hétfıtıl kezdıdı három hétben, a kikérdezés hetét megelızı hétre vonatkozóan, a hetet hétfıtıl vasárnapig számítva) végzett tevékenységük alapján sorolja a következı két fıcsoportba: - gazdaságilag aktívak (a rendelkezésre álló munkaerı) és - gazdaságilag nem aktívak (inaktívak). A gazdaságilag aktív kategória magában foglalja mindazon személyeket, akik a megfigyelés hetében a munkaerıpiacon foglalkoztatottként vagy munkanélküliként megjelentek. Foglalkoztatottnak tekintendı mindenki, aki a vizsgált idıszakban az ún. vonatkozási héten legalább 1 óra jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség, stb. miatt) volt távol. Jövedelmet biztosító munkának számít minden olyan tevékenység, - amely pénzjövedelmet eredményez, vagy - amely természetbeni juttatást biztosít, esetleg - amelyet egyéb, késıbb realizálható jövedelem érdekében végeztek, - amelyet, mint segítı családtagok végeztek a háztartáshoz tartozó gazdaság, vállalkozás jövedelmének növelése érdekében. A felvétel szempontjából nem számít jövedelmet biztosító munkának az önként, ingyenesen, más háztartásnak vagy intézménynek nyújtott bármilyen segítség (társadalmi munka, ún. kalákamunka, stb.), a saját ház vagy lakás építése, felújítása, javítása, a tanulmányhoz kötött szakmai gyakorlat keretében végzett munka (még akkor sem, ha azért valamilyen díjazást kapnak), valamint a háztartásban, a ház körül végzett munka, beleértve a kerti munkákat is. A háztáji gazdaságban végzett munka csak akkor tekinthetı jövedelemszerzınek, ha annak eredménye jellemzıen piacra és nem saját fogyasztásra kerül. 10

11 A gyermekgondozási díjban (gyed), gyermekgondozási segélyben (gyes) részesülıket az novemberében Prágában az átalakuló országok számára megfogalmazott ILO ajánlásnak megfelelıen január 1-tıl a vonatkozási héten végzett tevékenységük alapján osztályozzák, eltérıen az addigi magyar gyakorlattól. A munkaerı-felmérésre vonatkozó Eurostat ajánlások alapján a sorkatonák, mint intézeti népesség nem tartoznak a felvétel körébe III. negyedévig a nemzeti számlák (ESA95) fogalmi rendszerének megfelelıen a munkaerı-felmérés foglalkoztatotti adatait a sorkatonák adminisztratív forrásból származó létszámadataival korrigálták IV. negyedévétıl a munkaerı-felmérés nem tartalmazza a sorkatonák létszámát, és ennek megfelelıen 2003-tól módosítják a korábbi idıszakok adatait is. Munkanélkülinek tekintendı az a személy, aki egyidejőleg - az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytıl átmenetileg távol volt); - aktívan keresett munkát a kikérdezést megelızı négy hét folyamán; - rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelı állást. A munkanélküliek sajátos csoportját alkotják azok, akik ugyan nem dolgoztak a vonatkozási héten, de már találtak munkát, ahol 90 napon (2002-ig 30 napon) belül dolgozni kezdenek. Rájuk nem vonatkozik a hármas kritérium egyidejő teljesülése. Aktív munkakeresésnek tekintendı, ha valaki állami vagy magán-munkaközvetítın keresztül érdeklıdött állás után, közvetlenül keresett meg munkáltatókat, hirdetést olvasott, adott fel, hirdetésre válaszolt, rokonoknál, ismerısöknél érdeklıdött, tesztet írt, vizsgát tett, vagy meghallgatáson volt, vállalkozásának elindítását intézte. Gazdaságilag nem aktívak: a népességnek a gazdaságilag aktív népességen kívüli része. Azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Közéjük tartoznak többek között a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvezıtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket, meg sem kísérlik az álláskeresést. Ide sorolandók még: - a gyermekgondozási ellátás bármelyik formáját igénybevevık (az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által nyilvántartott gyeden, gyesen lévık, valamint gyedet igénybevevık adatai alapján); - az a nyugdíjas, járadékos, aki nem folytat keresıtevékenységet (az Országos Nyugdíjfolyósító Igazgatóság adatai alapján); - a tıkejövedelmükbıl (ingatlan-, és pénztıke jövedelmébıl) élık; - a 15 éven aluliak; - a 15 éven felüli tanulók (intézményi adatgyőjtés); - a háztartásbeliek; - a közületi eltartottak; - a szociális gondozottak. 11

12 Egyéb statisztikai meghatározások Gazdaságilag aktívak azok, akik megjelennek a munkaerıpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek összessége. Munkavállalási korú népesség: a foglalkoztatottak, a munkanélküliek és a gazdaságilag inaktívak összességét jelenti. A munkanélküliség, illetve a gazdasági aktivitás mértékének jellemzésére a következı fontosabb mutatószámok szolgálnak: - a foglalkoztatási arány, amely a foglalkoztatottaknak a megfelelı korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya; - a munkanélküliségi ráta, amely a munkanélkülieknek a megfelelı korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belüli aránya; - az aktivitási arány, amely a gazdaságilag aktívak aránya a megfelelı korcsoportba tartozó népességen belül. III.2. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálathoz kapcsolódó fogalmak Nyilvántartott álláskeresık: a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) nyilvántartásában lévı álláskeresı, az a személy, aki a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, öregségi nyugdíjra nem jogosult, az alkalmi foglalkoztatásnak minısülı jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, egyéb keresı tevékenységet sem folytat, és elhelyezkedése érdekében az állami szervvel együttmőködik, és akit az állami foglalkoztatási szerv álláskeresıként nyilvántart. Közfoglalkoztatási formák december 31-én megszőntek a régi közfoglalkoztatási formák (közhasznú, közcélú és közmunka programok), helyettük új elemek kerültek január 1-jével bevezetésre. A közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokat a Kormány 375/2010. (XII.31.) Korm. rendelete szabályozza. Veszprém, szeptember 5. 12

13 1. sz. melléklet A válaszadók számának, valamint jelenlegi, 3, és 12 hónap várható létszámának gazdasági ágankénti alakulása Veszprém megyében Gazdasági ág Válaszadók száma (db) Jelenlegi létszám (fı) Várható létszám (fı) Várható létszám (fı) Létszám alakulása (%) 3 hónap Létszám alakulása (%) 12 hónap Mezıgazdaság, erdıgazdálk ,6 95,5 Bányászat, kıfejtés ,0 100,0 Feldolgozóipar ,9 102,6 V.energia,gáz,gızell., légkond ,4 98,8 Vízellátás,szv.gy.hulladékgazdálk ,7 100,0 Építıipar ,3 97,2 Kereskedelem, gépjármőjavítás ,4 101,5 Szállítás, raktározás ,5 98,1 Szálláshely-szolgáltatás,vendéglátás ,2 100,8 Közigazgatás, véd., köt.társ.bizt ,9 84,8 Oktatás ,5 99,7 Humán-Egészségügyi,szociális ell ,2 100,6 Egyéb szolgáltatás ,0 100,7 Egyéb gazdasági ágak ,8 98,7 Megye összesen ,1 100,1 13

14 2. sz melléklet A válaszadók számának, valamint jelenlegi, 3, és 12 hónap várható létszámának foglalkoztatási körzetenkénti alakulása Veszprém megyében Foglalkoztatási körzet Válaszadók száma (db) Jelenlegi létszám (fı) Várható létszám (fı) Várható létszám (fı) Létszám alakulása (%) 3 hónap Létszám alakulása (%) 12 hónap Ajka ,7 101,4 Balatonfüred ,4 95,2 Pápa ,2 101,7 Sümeg ,0 91,9 Tapolca ,7 101,2 Várpalota ,2 100,1 Zirc ,3 97,9 Veszprém ,1 99,4 Balatonalmádi ,7 103,1 Megye összesen ,1 100,1 14