Jóváhagyta: Deák Miklósné igazgató

Átírás

1 Jóváhagyta: Deák Miklósné igazgató JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE III. NEGYEDÉVES MUNKAERİ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI A három hónap múlva várható változás körzetenként Tiszafüredi Jászberényi Szolnoki Kunhegyesi Karcagi Törökszentmiklósi Mezıtúri Kunszentmártoni +1,1% és felette +0,1 - +1,0% 0,0 % és alatta Szolnok, augusztus

2 Bevezetés A negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés (NMF) 2011-ben hatodik éve szerepel a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) eszköztárában, a PHARE idıszakában kialakított Új Szolgáltatási Modell fontos elemét alkotva. Bevezetése jelentıs elırelépést jelentett a munkaügyi szervezetek egyes szintjeinek stratégiai tervezéseinek megalapozásában. A munkaügyi szervezet tevékenységének említett modernizációja kapcsán a kirendeltségek teljes körére kiterjesztett negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés célja, hogy gyors, részletes és aktuális munkaerı-piaci információkat nyerjünk a térség gazdasági szervezeteitıl. A rendszeres (negyedévenkénti) adatszolgáltatás képet ad a következı három hónap várható munkaerıforgalmának alakulásáról, valamint elırejelzi egy évre a változás tendenciáját. A felmérés minden negyedévben egy olyan aktuális kérdéscsoporttal egészül ki (rotációs módon), amelyben a foglalkoztatási szolgálat a munkáltatók véleményére kíváncsi döntéseinek megalapozása érdekében. Jelen esetben arra kértünk választ a megkérdezett cégektıl, hogy melyeket használja a NFSZ szolgáltatások és aktiváló eszközei közül. A III. negyedéves felmérés a közfoglalkoztatottakra vonatkozó résszel is kibıvült, itt a jelenlegi, illetve a három hónap múlva várható ból kértük lebontani a közfoglalkoztatottakat számát. Jász-Nagykun-Szolnok megye foglalkoztatási helyzete a KSH adatai alapján (2011. II. negyedév) Jász-Nagykun-Szolnok megyében II. negyedévében 293,7 ezren tartoztak a éves munkavállalási korú népesség közé. Közöttük 157,9 ezren voltak gazdaságilag aktívak, ami egy év alatt 5,8 ezer fıs, közel négy százalékos emelkedést jelent. Ezzel együtt az aktivitási arány 2,5 százalékponttal javult, 53,8%-ra. A régiós adatnál 1,0 százalékponttal kedvezıbb érték az országos átlagtól 1,8 százalékponttal maradt el, azonban növekedése a megyék között a második legjelentısebb volt a vizsgált idıszakban. A KSH munkaerı-piaci felmérése alapján 140,2 ezer fıt, a munkavállalási korú népesség 47,7%-át foglalkoztatták. A foglalkoztatási ráta egy év alatt 1,7 százalékponttal javult a megyében, ami jelentısen nagyobb növekedés, mint az országos +0,4%-pont. A KSH fogalomrendszere szerinti munkanélkülinek 17,7 ezren számítottak. Egy év alatt jelentısen, 12,7%-kal emelkedett számuk, a munkanélküliségi ráta pedig 0,9 százalékponttal, 11,2%-ra nıtt. A ráta a régiós átlagnál 3,2%-ponttal kedvezıbb, az országostól azonban némileg rosszabb volt (+0,4%-pont).. KSH negyedéves munkaerıfelmérése alapján II. n.év II. n.év évi változás hez képest Foglalkoztatottak (1000 fı) 136,4 140,2 3,8 ezer fı 2,8% Munkanélküliek (1000 fı) 15,7 17,7 2,0 ezer fı 12,7% Gazdaságilag aktívak (1000 fı) 152,1 157,9 5,8 ezer fı 3,8% Gazdaságilag inaktívak (1000 fı) 144,5 135,8-8,7 ezer fı -6,0% Foglalkoztatási ráta (%) 46,0 47,7 1,7 %-pont Munkanélküliségi ráta (%) 10,3 11,2 0,9 %-pont Aktivitási arány (%) 51,3 53,8 2,5 %-pont - 2 -

3 A KSH felmérése szerint a 4 fı fölötti vállalkozások és a központi és helyi költségvetés szervezetei, társadalombiztosítás és kijelölt non-profit szervezetek II. negyedévében átlagosan fıt alkalmaztak teljes munkaidıben. Ez a 6,7%-kal alacsonyabb azonos idıszakánál. Nemzetgazdasági ág szerint a legtöbb alkalmazásban álló az ipar (38,1%); az oktatás (11,1%) és a humán-egészségügyi, szociális ellátás (10,0%) területén dolgozott. Jelentısebb növekedést egyedül a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén tapasztaltak (+10,2%), ugyanakkor erısen csökkent az egészségügyben, szociális ellátásban dolgozók (-29,7%) és az ingatlanügyletek (-21,4%) területén foglalkoztatottak száma. A teljes munkaidıben foglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete megközelítıleg 160,5 ezer forint volt, 7,6%-os éves növekedést követıen. A növekedés kiugróan magas volt az információ, kommunikáció területén (+38,3%, forint) de jelentıs volt még az ingatlanügyletek ágban (+14,7%) és az iparban is (+10,3%). Némi csökkenés volt tapasztalható pénzügyi, biztosítási területen (-5,0%, bár továbbra is itt volt a legmagasabb az átlagbér), és a mővészet, szórakozás, szabadidı gazdasági ágban (-3,6%). A nyilvántartott álláskeresık helyzete Jász-Nagykun-Szolnok megyében (2011. I. félév) Jász-Nagykun-Szolnok megyében elsı félévében átlagosan fı álláskeresı szerepelt a munkaügyi nyilvántartásokban. Számuk az elızı év azonos idıszakához képest 9,7 százalékkal (2 853 fıvel) emelkedett. A kirendeltségek közül leginkább Kunhegyes (+28,7%) térségében nıtt az állástalanok száma. Csökkenés sehol nem volt tapasztalható, bár Mezıtúron lényegében nem változott az állástalanok száma (+1,0%), és Jászberény térségében is alig haladta meg a két százalékot a növekedés üteme. A férfiak aránya elsı félévében magasabb volt, mint a nıké fıs uk 53,0%-os arányt jelentett, bár egy év alatt a nıknél kisebb mértékben emelkedett ( fı, +4,4%). A nı 13,6%-kal több, mint a megelızı év azonos idıszakában regisztrált szám, arányuk így 47,0%-ra emelkedett. Az iskolai végzettség tekintetében a legfeljebb általános iskolát végzettek fıs átlaga az álláskeresıkön belül 45,3%-ot jelentett. Szakmunkásképzıt és szakiskolát 30,2% végzett, míg szakközépiskolai és technikumi végzettséggel 12,9% keresett állást. Gimnáziumi érettségivel az álláskeresık 8,1 százaléka rendelkezett, a diplomások aránya pedig 3,5% volt. Az álláskeresıkön belüli megoszlást nézve leginkább a legfeljebb 8 általánossal rendelkezık arányemelkedése volt megfigyelhetı egy év alatt (+2,0 százalékpont), míg a szakmunkásképzıt végzetteké 2,4 százalékponttal csökkent, köszönhetıen annak, hogy a többi csoporttal ellentétben az ı uk lényegében nem változott. Az egyetemet végzettek körében ugyanakkor közel 30%-os gyarapodás volt tapasztalható, bár ez ban csak +55 fıt jelentett. Az állás nélkül lévık nagyobb hányada, 86,6%-a azaz fı fizikai foglalkozású volt, mely arány lényegében megegyezik a azonos idıszakában mérttel annak ellenére, hogy az eltelt idı alatt a 9,3%-kal (2 370 fıvel) nıtt. A növekedés mértéke a vizsgált idıszakok viszonylatában a szellemi foglalkozásúak körében volt intenzívebb (+12,6%), a mérsékeltebb emelkedés (+482 fı) mellett, így az álláskeresıkön belüli arányuk 13,4%-ot tett ki (+0,3 százalékpont)

4 Az elsı félév során a nyilvántartásba belépı álláskeresık összesített száma megközelítette a 23 ezer fıt, ami mintegy negyedével több, mint az elızı év elsı félévében. Minden kirendeltségen emelkedés volt tapasztalható, a legkisebb mértékő (+9,6%-os) Mezıtúr körzetében. Az elsı alkalommal nyilvántartásba kerülı fı 7,0%-kal, 97 fıvel volt kevesebb a tavalyi adatnál. Az összes belépı 5,9 százalékát adó Kunhegyes kivételével minden kirendeltségen csökkenést mutatott elsı hat hónapjának átlaga alapján a megyében a nyilvántartott álláskeresık 63,0 százaléka ( fı) kapott jogszabályi elıírások teljesülése alapján ellátást a munkaügyi központtól, vagy a lakóhelye szerinti illetékes önkormányzattól, mely arány 0,7 százalékponttal magasabb, mint az elızı évben. Az ellátottak átlagos a ez idı alatt 11,0%-kal (2 013 fıvel) emelkedett. A felmérésbe bevont munkáltatók összetétele Az aktuális negyedéves felmérés során a Jász-Nagykun-Szolnok megyei kirendeltségi munkatársak 390 munkáltatót kerestek meg, melybıl 342 kitöltött és értékelhetı kérdıív született. A visszaérkezési arány 87,7%, ami megfelel a korábbi negyedévekben megszokottnak. A résztvevı 342 vállalat 0,7 százalékát jelenti a megyében regisztrált vállalatnak (KSH, június 30-i adat), ez az elızı felmérésekhez hasonló arány. Méret szerint kategorizálva a válaszadók 54,4%-a mikro- vagy kisvállalkozás volt, míg közepes méretőnek 38,3%-uk számított. A nagyvállalatok 7,3%-ot képviseltek. A válaszadók száma vállalati méret szerint (2011. III. negyedév) Szolnoki Karcagi Mezıtúri Jászberényi Tiszafüredi Törökszentmiklósi Kunszentmártoni Kunhegyesi Jász- Nagykun- Szolnok (db) Mikro Kis Közép Nagy Összesen (%) Mikro 9,3 15,5 5,3 5,0 0,0 7,1 27,6 19,2 10,8 Kis 47,4 29,3 50,0 40,0 57,7 50,0 44,8 34,6 43,6 Közép 33,0 41,4 39,5 50,0 42,3 39,3 24,1 42,3 38,3 Nagy 10,3 13,8 5,3 5,0 0,0 3,6 3,4 3,8 7,3 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 A III. negyedévi munkaerı-gazdálkodási felmérésben résztvevı cégek ágazati megoszlása lényegesen nem változott a korábbi negyedévekhez képest, hiszen az adatok összehasonlíthatósága érdekében a kirendeltségi munkatársak negyedévrıl-negyedévre igyekeznek ugyanazokat, vagy hasonló jellegő partner cégeket felkeresni a kérdıívvel. A felmérésbe vont cégek körének meghatározásánál munkatársaink arra törekedtek, hogy a minta jól reprezentálja a munkaügyi körzet jellemzıit

5 A korábbi negyedévekhez hasonlóan a válaszolók legnagyobb hányada az aktuális idıszakban is a feldolgozóiparba tartozott (27,5%). Összesen 94 cég szerepelt ebben az ágban, közülük 22 fémalapanyag, fémfeldolgozással, 19 élelmiszer, ital, dohánytermékfeldolgozással, 15 textil, ruházat, bırfeldolgozással és 10 fafeldolgozással, papírtermék gyártással foglalkozott. A feldolgozóiparon kívül még a mezıgazdaság, erdıgazdálkodás 45 cége (13,2%), a kereskedelem, gépjármőjavítás 42 munkáltatója (12,3%) és az oktatás 34 szervezete (9,9%) képviselt jelentısebb arányt. Létszám-kategóriákra lebontva a mikro- és kismérető vállalatok körében az átlagnál magasabb volt a kereskedelmi, a mezıgazdasági és az építıipari vállalkozások részesedése, a közepeseknél az oktatás szerepelt sokkal nagyobb súllyal, míg a nagyvállalatok 40%-a a feldolgozóiparba, ötöde pedig az egészségügy, szociális ellátás kategóriába tartozott. (1. sz. melléklet) A III. negyedéves munkaerı-piaci felmérésben a kérdıív a korábbiaktól némileg eltérı tartalommal rendelkezett: a jelenlegi, és a 3 hónap múlva várható átlagos statisztikai on belül rákérdeztünk a közfoglalkoztatottak számára is, míg a felvételre/elbocsátásra vonatkozó kérdésben kizárólag a közfoglalkoztatás nélküli ra irányult a kérdés. Ezért az összehasonlíthatóság kedvéért az elemzés elsısorban a közfoglalkoztatás nélküli okra vonatkozik a továbbiakban, míg a közfoglalkoztatottakkal külön foglalkozunk. A negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés ágazati reprezentációja Nemzetgazdasági ág Teljes munkaidıben alkalmazásban állók száma * A megkérdezett cégeknél foglalkoztatottak száma Foglalkoztatottak száma közfoglalkoztatás nélkül Reprezentációs arány, % II. n.év június 30. A Mezıgazdaság, erdıgazd., halászat ,2 B-E Ipar összesen ,6 E ebbıl: Feldolgozóipar ,6 F Építıipar ,5 G Kereskedelem, gépjármőjavítás ,1 H Szállítás, raktározás ,4 I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ,0 J Információ, kommunikáció ,4 K Pénzügyi, biztosítási tevékenység ,4 L Ingatlanügyletek ,1 M Szakmai, tudományos, mőszaki tevékenység ,5 N Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység ,0 Közigazgatás, védelem; kötelezı O társadalombiztosítás ,4 P Oktatás ,7 Q Humán-egészségügyi, szociális ellátás ,9 R-U Mővészet, szórakoztatás; Egyéb szolg.; Háztartás m.adói tev.e; Ter. kívüli szerv ,1 Összesen: ,9 *Forrás: KSH Tájékoztatási adatbázis A KSH II. negyedéves adatai alapján a megyében a 4 fı fölötti vállalkozások és a központi és helyi költségvetés szervezetei, társadalombiztosítás és kijelölt non-profit - 5 -

6 szervezeteknél alkalmazásban állók száma fı volt. A válaszadó cégeknél ebbıl fıt foglalkoztattak (közfoglalkoztatás nélkül), ami 40,9%-os arány. A mezıgazdaságban és a humán-egészségügy, szociális ellátás ágazatában tevékenykedı cégeket az átlagnál nagyobb, 60%-ot is meghaladó arányban sikerült bevonni. Az építıiparban, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, az információ, kommunikáció, az ingatlanügyek és a közigazgatás, védelem, kötelezı társadalombiztosítás nemzetgazdasági ágakban ugyanakkor az átlagnál jóval kisebb arányban fedi le a válaszadóknál foglalkoztatottak száma az összes alkalmazásban állók át. A felmérésben részt vevı cégek alkalmazottainak közel 40%-a, fı a feldolgozóiparban dolgozott, ezen belül 3,5 ezren villamos berendezés gyártásával, 2,2 ezren élelmiszer, ital, dohánytermék elıállításával foglalkoztak, de jelentıs volt még a fémalapanyag, fémfeldolgozás 1,4 ezres és a textília, ruházat és bırtermékek elıállításával foglalkozó 1,5 ezres alkalmazotti a is. A feldolgozóipar után a második legjelentısebb ágazat a humán-egészségügyi, szociális ellátás volt a fıs állományával, ami a teljes 15,1%-át adta. A foglalkoztatottak közel tizedét alkalmazták az oktatás területén, és ettıl némileg elmaradó arányt képviselt a mezıgazdaság, erdıgazdálkodás, halászat ágazata. (2.b. sz. melléklet) A harmadik negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérésben részt vevı adatszolgáltatók dolgozói ának vállalati méret szerinti összetétele a sokévi tapasztalatnak megfelelıen merıben eltér a válaszoló szervezetek azonos megbontásától. Míg a vállalatok számát tekintve a mikro- és kisvállalkozások súlya volt tapasztalható, addig ık a teljes alig 15 százalékát foglalkoztatták. Közel azonos, 42,1-42,8 százalékos arányt alkalmaztak a közepes és a nagyvállalkozások. A következı három hónap várható tendenciái A megyében szeptember végéig tervezett bıvítések és -leépítések hatására a felmérésben résztvevı vállalatoknál foglalkoztatottak száma lényegében stagnálni fog (+58 fı, +0,2%). Az egyenleg 681 fı felvételébıl és 623 fı elbocsátásából fog adódni. A bevont szervezetek 15,5 százaléka, 53 vállalkozás számított csökkenı mal, míg növekedést közel kétszer annyian, 104-en vártak. A többség, a válaszolók 54,1 százaléka nem tervezett változtatni a nála foglalkoztatottak számán három hónapos idıtávon. Az ágazatok közül a mezıgazdaságban többen számoltak csökkenéssel, mint növekedéssel, bár a válaszadók kétharmada inkább csak stagnálást jelölt meg. Az oktatásban érzıdik a közeledı tanévkezdés, ugyanis 13 cég jelölt meg növekedést, míg 7-en csökkenést, bár a többség náluk is stagnálásra számít (14 válasz). Létszám-kategóriák szerint a mikrovállalkozások körében várható a legkisebb mozgás, mindössze ötödük jelölt meg valamilyen változást: a 37 cégbıl kettı csökkenést, 6 növekedést. A kisvállalkozások körében is közel hattizedes a stagnálást jelzık aránya, növekedéssel pedig háromtizedük számol. A közepes mérető cégeknél már kicsit jelentısebb mozgás várható, a cégek 46 százaléka (131-bıl 60) jelölt stagnálást, 34,4% bıvítésre, 19,8% csökkenésre számít. A nagyvállalatok közül ugyanannyian számolnak növekedéssel, mint stagnálással (9-9 válaszadó a 25-bıl), míg csökkenést 7 cég jelölt meg

7 Az adatszolgáltató munkáltatók várakozásai eltérıen alakulnak 3 hónapos idıtávon a FEOR 2008 szerinti csoportokat figyelembe véve. Legnagyobb mozgás (a felvétel és elbocsátás abszolút összege) a szakképzettséget nem igénylı foglalkozások körében várható, de nem sokkal marad el a gépkezelık, összeszerelık, jármővezetık csoportjának mozgása sem. Legnagyobb belépési ot az egyszerő foglalkozásokon kívül az ipari és építıipari foglalkozások körében prognosztizáltak, és a ki-belépık egyenlege is itt a leginkább pozitív, +124 fıs. A gépkezelık, összeszerelık, jármővezetık csoportjában ugyanakkor -122 fıs egyenleg várható, ami 229 fı elbocsátásából és 107 fı felvételébıl adódik össze. Említést érdemel még a felsıfokú képzettség önálló alkalmazását igénylı FEOR-csoport +36 fıs egyenlege, míg a többi csoportban a 10 fıs nagyságot sem éri el a várható változás. A 3 hónap múlva várható ki- és belépési forgalom FEOR 2008 bontás szerint (fı) (közfoglalkoztatás nélkül) BELÉPİ KILÉPİ Egyenleg: Gazd-i és igazg-i, érdekképv-i vezetık, tv.hozók Felsıfokú képz. önálló alkalmazását igénylı fogl. Egyéb felsıfokú vagy középfokú képz. igénylı fogl. Irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) fogl. Kereskedelmi és szolgáltatási fogl. Mezıgazd-i és erdıgazd-i fogl. Ipari és építıipari fogl. Gépkezelık, összeszerelık, jármővezetık Szakképzettséget nem igénylı (egyszerő) fogl A kirendeltségek közül kettıben, Jászberényben és Kunszentmártonban számoltak csökkenéssel, -1,2 és -0,4%-kal. Szolnok, Törökszentmiklós és Tiszafüred körzetében 1% alatti emelkedésre lehet számítani, míg Kunhegyesen, Karcagon és Mezıtúron valamelyest 1% fölötti bıvüléssel, ám összességében elmondható, hogy egyik kirendeltségen sem kell kiugró mozgásra számítani a megkérdezett cégek válaszai alapján. (3., 4. sz. melléklet) - 7 -

8 Az egy év múlva várható tendenciák Tizenkét hónapos távlatban a válaszoló munkáltatók még a három hónapos elırejelzésnél is kisebb mozgást jósoltak. Összesen 20 fıvel, 0,1%-kal várható nagyobb körükben egy év múlva, amivel az alkalmazottaik száma fıre nı. Arányát tekintve közel azonos nagyságú emelkedést (2,8-2,9%-ot) adtak meg a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, a pénzügyi, biztosítási tevékenység, és az oktatás ágazataiba tartozó vállalatok, ában azonban kiemelkedı az oktatás 78 fıs emelkedése. Legnagyobb csökkenésre a vízellátás, szennyvízgyőjtés ágazatban (-67 fı) és a mezıgazdaság, erdıgazdálkodás, halászat (-54 fı) terén számítanak. Kirendeltségi bontásban két térség érdemel kiemelést: Karcagon 2,9%-os csökkenés várható, míg Tiszafüreden ezzel szemben 2,2%-os többletre számítanak a megkérdezett vállalatok. A többi kirendeltségen az egy százalékot sem éri el a változás aránya. (3., 5. sz. melléklet) A korábbi negyedévekben jelzett mozgások összevetése a tényleges helyzettel A negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérésbe bevont és választ is adó cégek száma negyedévrıl-negyedévre állandóan változik, emellett esetlegesen nem ugyanazok a munkáltatók szerepelnek a felmérésben, e tekintetben a tervezett és a tényleges adatok összehasonlítása nem ad teljeskörő, reális képet. A III. negyedéves ok még a közfoglalkoztatás nélkül is magasabban alakultak, mint azt az elızı negyedévben elıre jelezték, és az elızı évi prognózisnál is magasabb értéket kaptunk. A válaszadók ának összevetése az elızı idıszakokban tervezett mal Megnevezés III. n.évi tény II. n.évi tény III. n.évi tény III. n.évi tény közfog. nélkül II. n.évben +3 hónapra prognosztizált III. n.évben +12 hónapra prognosztizált Foglalkoztatotti Cégek száma A válaszadók körében a adatok gazdasági ágankénti összetételének vizsgálatán keresztül a valós helyzet jobban megközelíthetı. A III. negyedéves felmérés egy éves elırejelzéséhez viszonyítva a jelenlegi alkalmazotti TEÁOR szerinti megoszlásában kis mértékő csökkenés figyelhetı meg a feldolgozóipar (-2,1 százalékpont) és a közigazgatás (-1,4 százalékpont) területén, ugyanakkor némiképp nıtt az adminisztratív, szolgáltatást támogató tevékenység részaránya (+1,9%-pont). Az elızı negyedéves felmérésben megkeresett munkáltatók negyedéves elırejelzéséhez viszonyítva hasonló tendenciák figyelhetık meg: feldolgozóipar -1,2, adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységek +1,2 százalékpont

9 A felmérésbe vont válaszadóknál alkalmazott összevetése az elızı idıszakokban tervezett mal nemzetgazdasági ágazatonként Megnevezés III. negyedévi III. negyedévi közfog. nélkül II. n.évben +3 hónapra prognosztizált III. n.évben +12 hónapra prognosztizált TEÁOR fı % fı % fı % fı % Mezıgazdaság, erdıgazdálkodás, halászat , , , ,2 Bányászat, kıfejtés 180 0, , , ,6 Feldolgozóipar , , , ,7 Vill.energia-, gáz-, gızellátás, légkond. 0 0,0 0 0,0 0 0,0 26 0,1 Vízellátás; szennyvíz győjtése, kezelése, hull , , , ,6 Építıipar 716 2, , , ,4 Kereskedelem, gépjármőjavítás , , , ,2 Szállítás, raktározás , , , ,3 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 322 1, , , ,8 Információ, kommunikáció 16 0,1 16 0,1 20 0,1 16 0,1 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 206 0, , , ,7 Ingatlanügyletek 71 0,2 71 0,3 70 0,3 67 0,2 Szakmai, tudományos, mőszaki tevékenység 378 1, , , ,4 Adminisztratív és szolgáltatást tám. tev , , , ,1 Közigazgatás, védelem; kötelezı társ.bizt , , , ,6 Oktatás , , , ,3 Humán-egészségügyi, szociális ellátás , , , ,2 Mővészet, szórakoztatás, szabad idı 348 1, , , ,1 Egyéb szolgáltatás 139 0, , ,4 79 0,3 Összesen , , , ,0 A keresett és túlkínálati foglalkozások bemutatása A negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés lehetıséget ad a kirendeltségi munkatársaknak az elkövetkezı 3 hónap munkaerımozgásának szakmánkénti megismerésére. A választ adó szervezetek megjelölik azokat a szakmákat, amelyeknél csökkentést, vagy bıvítést terveznek. A harmadik negyedéves megkérdezés során elıre jelzett be- és kilépı forgalom a megyében 143 munkakört érint, túlnyomó többségüknél azonban 10 fı alatti mozgás várható. 14 szakmában haladja meg a be- és kilépık egyenlege abszolút értékben a 10 fıt, azaz 14 olyan szakma van, ahol jelentıs felvételi vagy elbocsátási többlet lesz várható a következı negyedévben. Közülük 9 szakmában pozitív, ötben pedig negatív egyenleget jelöltek a válaszadók

10 Szakmák, melyek esetében 10 fı feletti mozgás várható 3 hónapon belül (közfoglalkoztatás nélkül) Szakma megnevezése Belépı Kilépı Egyenleg (fı) (fı) (fı) Gyümölcs- és zöldségfeldolgozó, -tartósító Konyhai kisegítı Egyszerő ipari foglalkozású Általános iskolai tanár, tanító Egyéb, máshova nem sorolható ipari és építıipari foglalkozású Középiskolai tanár Szabó, varró Ápoló, szakápoló Hegesztı, lángvágó Portás, telepır, egyszerő ır Autóbuszvezetı Szociális segítı Egyéb, máshova nem sorolható szolgáltatási foglalkozású Villamosberendezés-összeszerelı A mozgás a villamosberendezés-összeszerelı szakmában lesz a legjelentısebb, ahol 123 fıs negatív egyenleg várható. Jelentısebb pozitív egyenleget ezzel szemben a gyümölcs- és zöldségfeldolgozó, -tartósító szakmában (+53 fı) és a konyhai kisegítı (+26 fı) feladatkörben lehet várni. Közfoglalkoztatás A III. negyedéves felmérésben a közfoglalkoztatás keretében alkalmazott jelenlegi, és három hónap múlva várható ról is kértünk információkat. A megkérdezett cégeknél foglalkoztatott fı közül 906-at alkalmaztak ilyen formában, a teljes 3,1%-át. A közfoglalkoztatottak legnagyobb részét, 41%-át a közigazgatás, védelem, kötelezı társadalombiztosítás ágazatában alkalmazták, ahol a teljes közel négytizedét a közfoglalkoztatottak adták. De kiemelkedıen sokan dolgoztak közülük a mezıgazdaságban (26,3%) és az építıiparban (14,3%) is. Három hónap múlva is ez a három ágazat lesz a legjelentısebb a közfoglalkoztatásban, bár az arányok némileg módosulnak: a közigazgatás és az építıipar részesedése egyaránt mintegy 5 százalékponttal emelkedik, míg a mezıgazdaságé 2,8 százalékponttal csökken. A következı negyedévben a közfoglalkoztatottak száma várhatóan kis mértékben, 7,2 százalékkal fog emelkedni a megkérdezett munkáltatóknál. (6. sz. melléklet) A NFSZ szolgáltatásainak, eszközeinek jelentısége A negyedik, változó tartalmú kérdésben ezúttal a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat által nyújtott eszközök, szolgáltatások munkáltatói megítélésérıl kérdeztük a munkaadókat. A felsorolt eszközök fontosságát egy egytıl ötig terjedı skálán jelölhették, ahol az egyes a legfontosabb, 2-4-ig fontosnak, 5-ös esetén kevésbé fontosnak nevezhették az adott eszközt, illetve jelezhették, ha az adott támogatást egyáltalán nem tartják fontosnak, vagy esetleg nem ismerik azt

11 A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat eszközeinek megítélése Megítélés Legfontosabb (1) Fontos (2-3-4) Kevésbé fontos (5) Egyáltalán nem fontos (X) Nem ismeri (00) Összes válasz* Eszköz neve db % db % db % db % db % 100% Munkaközvetítés 83 32, , , ,8 0 0,0 255 Uniós munkaközvetítés (EURES) 0 0,0 12 5, , , ,9 220 Tájékoztatás a munkaerı-piacról 15 4, , , ,1 2 0,6 312 Foglalkoztatási jogszabályok ismertetése Munka melletti képzést támogató lehetıségek 77 23, ,8 22 6, ,6 3 0, , , , ,0 11 3,7 297 Tájékoztatás a munkanélküliek összetételérıl 5 3, ,1 0 0, ,4 6 3,6 169 START kártya család 81 25, ,0 19 5, ,1 2 0,6 320 Bérjellegő támogatások , ,7 14 4, ,4 2 0,6 322 Létszámleépítéssel kapcsolatos segítségnyújtás 26 9, , , ,6 10 3,6 281 Járulékkedvezmény KKV-k és civil szervezeteknek Munkahelymegırzı / válságkezelı programok 25 9, , , ,6 25 9, , , , ,9 12 4,2 287 Egyéb 1 0,3 2 0,7 3 1, ,7 4 1,3 301 *a 342 visszaérkezett kérdıívbıl Az eszközök közül a legfontosabbnak a bérjellegő támogatások bizonyultak. A válaszadók 42,9%-a jelölte ezt 1-essel. Ha a legfontosabb és a fontos kategóriát összegezzük, akkor a munkaközvetítés kerül az élre, melyet a válaszadók háromnegyede tart legalább fontosnak. Jelentıs még a START kártya család, melyet ugyan csak a válaszolók negyede tart a legjelentısebb eszköznek, azonban 70,3%-uk szerint fontos eszközök. Messze a legkevésbé jelentıs eszköznek vélik az uniós munkaközvetítést a válaszadók, több mint felük az Egyáltalán nem fontos jelzıt tartotta helyénvalónak, emellett pedig még az ismertsége is a legrosszabb, a válaszolók 15%-a Nem ismeri választ adott. A megye álláskínálatának bemutatása elsı félévében összesen 15,6 ezer álláshelyet jelentettek be a megyei munkáltatók. Az elızı év azonos idıszakához képest ez jelentısen, több mint 40 százalékkal nıtt. A bejelentésekbıl vonatkozott piaci álláshelyre, az összes 23,5%-a. A megye kirendeltségei közül mindenhol jelentısen emelkedett az állásbejelentések száma, legnagyobb mértékben Kunszentmárton körzetében, ahol több mint duplájára nıtt. Tiszafüreden volt a legkisebb, 7,5%-os az emelkedés, Kunhegyesen közel negyedével, Karcagon és Törökszentmiklóson közel a harmadával, Mezıtúron 45,9%-kal, Szolnok és Jászberény térségében pedig több mint a felével nıtt a bejelentések száma az elızı évhez képest

12 Megnevezés I. félévben bejelentett új álláshelyek Az újonnan bejelentett álláshelyek Száma Változás az elızı év azonos idıszakához Az újonnan bejelentett nem támogatott álláshelyek száma aránya az össz. bejelentésbıl Db db % db % Szolnoki Kirendeltség , ,1 Jászberényi Kirendeltség , ,4 Karcagi Kirendeltség , ,3 Mezıtúri Kirendeltség , ,9 Tiszafüredi Kirendeltség , ,7 Törökszentmiklósi Kirendeltség , ,4 Kunszentmártoni Kirendeltség , ,7 Kunhegyesi Kirendeltség , ,4 Jász-Nagykun-Szolnok megye , ,5 Információk A kirendeltségek munkáltatói kapcsolatai A kirendeltségek munkáltatói kapcsolata elsısorban a munkahelyek feltárására, munkaerıigények fogadására és azok feltöltésére irányul. Emellett fontos szempont még a széleskörő munkaerı-piaci információ biztosítása, tájékoztató jogszabályváltozásokról, foglalkoztatáshoz kapcsolódó kedvezményekrıl és támogatásokról, munkaerı-piaci adatok biztosítása pályázatokhoz. A kirendeltségek konkrét munkáltatói kapcsolata lényegesen bıvebb, mint a negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérésbe bevont foglalkoztatók köre, ugyanis évente ez még kiegészül a rövid távú munkaerı-piaci prognózis felvétellel is, amelybe lehetıség szerint más munkáltatói kört vonunk be és ez lényegesen bıvebb információ nyerését teszi lehetıvé a gazdaság szereplıirıl. Csoportos leépítések A Jász-Nagykun-Szolnok megyei kirendeltségeket érintıen elsı félévében öt cég jelentett be csoportos leépítésre vonatkozó döntést. A leépítések összesen 297 fıt érintettek, többségében (180 fı) Kunszentmárton térségében, ahol a legjelentısebb leépítés egy felszámolás alatt álló fémszerkezetgyártással foglalkozó vállalat miatt történt. Szolnok, augusztus 31. Készítette: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ

13 1. sz. melléklet A III. NEGYEDÉVI MUNKAERİ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSBEN RÉSZTVEVİ SZERVEZETEK SZÁMA ÁGAZATOK ÉS LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁK SZERINT TEÁOR kategória Mezıgazdaság, erdıgazdálkodás, halászat Mikro Kis Közép Nagy Összesen db % db % db % db % db % 8 21, , ,5 1 4, ,2 Bányászat, kıfejtés 0 0,0 0 0,0 1 0,8 0 0,0 1 0,3 Feldolgozóipar 9 24, , , , ,5 Villamosenergia-, gáz-, gızellátás, légkondicionálás Vízellátás; szennyvíz győjtése, kezelése, hulladék 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 1 0,7 8 6,1 3 12,0 12 3,5 Építıipar 2 5,4 11 7,4 5 3,8 0 0,0 18 5,3 Kereskedelem, gépjármőjavítás 8 21, ,1 8 6,1 2 8, ,3 Szállítás, raktározás 2 5,4 6 4,0 4 3,1 1 4,0 13 3,8 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 1 2,7 12 8,1 1 0,8 0 0,0 14 4,1 Információ, kommunikáció 0 0,0 1 0,7 0 0,0 0 0,0 1 0,3 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 0 0,0 0 0,0 3 2,3 0 0,0 3 0,9 Ingatlanügyletek 1 2,7 2 1,3 0 0,0 0 0,0 3 0,9 Szakmai, tudományos, mőszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem; kötelezı társadalombiztosítás 3 8,1 5 3,4 2 1,5 0 0,0 10 2,9 1 2,7 5 3,4 3 2,3 1 4,0 10 2,9 0 0,0 0 0,0 6 4,6 1 4,0 7 2,0 Oktatás 1 2,7 7 4, ,1 1 4,0 34 9,9 Humán-egészségügyi, szociális ellátás Mővészet, szórakoztatás, szabad idı 0 0,0 7 4,7 9 6,9 5 20,0 21 6,1 0 0,0 5 3,4 2 1,5 0 0,0 7 2,0 Egyéb szolgáltatás 1 2,7 6 4,0 0 0,0 0 0,0 7 2,0 Területen kívüli szervezet 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 Összesen , , , , ,0-13 -

14 2.a. sz. melléklet A III. NEGYEDÉVI MUNKAERİ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSBEN RÉSZTVEVİ SZERVEZETEK ÁLTAL FOGLALKOZTATOTTAK SZÁMA ÁGAZATOK ÉS LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁK SZERINT (ÖSSZESEN) TEÁOR Létszámkategória Mezıgazdaság, erdıgazdálkodás, halászat Mikro Kis Közép Nagy Összesen fı % fı % fı % fı % fı % 48 19, , , , ,2 Bányászat, kıfejtés 0 0,0 0 0, ,4 0 0, ,6 Feldolgozóipar 61 25, , , , ,4 Villamosenergia-, gáz-, gızellátás, légkondicionálás Vízellátás; szennyvíz győjtése, kezelése, hulladék 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 28 0, , , ,3 Építıipar 17 7, , ,3 0 0, ,5 Kereskedelem, gépjármőjavítás 53 22, , , , ,2 Szállítás, raktározás 7 2, , , , ,8 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 4 1, ,0 76 0,6 0 0, ,1 Információ, kommunikáció 0 0,0 16 0,4 0 0,0 0 0,0 16 0,1 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 0 0,0 0 0, ,6 0 0, ,7 Ingatlanügyletek 9 3,7 62 1,5 0 0,0 0 0,0 71 0,2 Szakmai, tudományos, mőszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem; kötelezı társadalombiztosítás 21 8, , ,8 0 0, ,3 5 2, , , , ,9 0 0,0 0 0, , , ,5 Oktatás 7 2, , , , ,7 Humán-egészségügyi, szociális ellátás Mővészet, szórakoztatás, szabad idı 0 0, , , , ,8 0 0, , ,6 0 0, ,2 Egyéb szolgáltatás 9 3, ,2 0 0,0 0 0, ,5 Területen kívüli szervezet 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 Összesen , , , , ,0-14 -

15 2.b. sz. melléklet A III. NEGYEDÉVI MUNKAERİ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSBEN RÉSZTVEVİ SZERVEZETEK ÁLTAL FOGLALKOZTATOTTAK SZÁMA ÁGAZATOK ÉS LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁK SZERINT (KÖZFOGLALKOZTATÁS NÉLKÜL) TEÁOR Létszámkategória Mezıgazdaság, erdıgazdálkodás, halászat Mikro Kis Közép Nagy Összesen fı % fı % fı % fı % fı % 48 20, , , , ,6 Bányászat, kıfejtés 0 0,0 0 0, ,5 0 0, ,6 Feldolgozóipar 61 25, , , , ,6 Villamosenergia-, gáz-, gızellátás, légkondicionálás Vízellátás; szennyvíz győjtése, kezelése, hulladék 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 28 0, , , ,2 Építıipar 17 7, , ,4 0 0, ,1 Kereskedelem, gépjármőjavítás 53 22, , , , ,4 Szállítás, raktározás 7 3, , , , ,0 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 4 1, ,0 76 0,6 0 0, ,1 Információ, kommunikáció 0 0,0 16 0,4 0 0,0 0 0,0 16 0,1 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 0 0,0 0 0, ,7 0 0, ,7 Ingatlanügyletek 9 3,8 62 1,5 0 0,0 0 0,0 71 0,3 Szakmai, tudományos, mőszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem; kötelezı társadalombiztosítás 21 8, , ,9 0 0, ,3 5 2, , , , ,0 0 0,0 0 0, , , ,2 Oktatás 7 3, , , , ,9 Humán-egészségügyi, szociális ellátás Mővészet, szórakoztatás, szabad idı 0 0, , , , ,1 0 0, , ,6 0 0, ,2 Egyéb szolgáltatás 4 1, ,2 0 0,0 0 0, ,5 Területen kívüli szervezet 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 Összesen , , , , ,0-15 -

16 2.c. sz. melléklet A III. NEGYEDÉVI MUNKAERİ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSBEN RÉSZTVEVİ SZERVEZETEK ÁLTAL FOGLALKOZTATOTTAK SZÁMA ÁGAZATOK ÉS LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁK SZERINT (KÖZFOGLALKOZTATÁS) TEÁOR Létszámkategória Mezıgazdaság, erdıgazdálkodás, halászat Mikro Kis Közép Nagy Összesen fı % fı % fı % fı % fı % 0 0, ,3 0 0, , ,4 Bányászat, kıfejtés 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 Feldolgozóipar 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 Villamosenergia-, gáz-, gızellátás, légkondicionálás Vízellátás; szennyvíz győjtése, kezelése, hulladék 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0, ,1 1 0,2 67 7,4 Építıipar 0 0,0 0 0, ,7 0 0, ,3 Kereskedelem, gépjármőjavítás 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 Szállítás, raktározás 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 Információ, kommunikáció 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 Ingatlanügyletek 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 Szakmai, tudományos, mőszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem; kötelezı társadalombiztosítás 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0, , , ,5 Oktatás 0 0,0 0 0,0 19 4,3 0 0,0 19 2,1 Humán-egészségügyi, szociális ellátás Mővészet, szórakoztatás, szabad idı 0 0,0 6 21,4 7 1,6 41 9,4 54 6,0 0 0, ,7 5 1,1 0 0,0 15 1,7 Egyéb szolgáltatás 5 100,0 1 3,6 0 0,0 0 0,0 6 0,7 Területen kívüli szervezet 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 Összesen 5 100, , , , ,0-16 -

17 3. sz. melléklet A III. NEGYEDÉVI MUNKAERİ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSBEN RÉSZTVEVİ MUNKÁLTATÓK LÉTSZÁMADATAI MUNKAERİ-PIACI KÖRZETENKÉNT Szolnoki Kirendeltség Jászberényi Kirendeltség Karcagi Kirendeltség Mezıtúri Kirendeltség Tiszafüredi Kirendeltség Törökszentmiklósi Kirendeltség Kunszentmártoni Kirendeltség Kunhegyesi Kirendeltség Jász-Nagykun- Szolnok megye Jelenlegi Jelenlegi közfog. nélkül Három hónap múlva várható Három hónap múlva várható közfog. nélkül Tizenkét hónap múlva várható Három hónap múlva várható változása közfog. nélkül Tizenkét hónap múlva várható változása (fı) (fı) (%) (fı) (%) , , ,2 76 1, , , ,1 27 1, ,8 31 2, , , ,4 5 0, ,0-7 -0, ,2 20 0,1-17 -

18 HÁROM HÓNAP MÚLVA VÁRHATÓ LÉTSZÁMVÁLTOZÁS KÖRZETENKÉNT 4. sz. melléklet Jászberényi Szolnoki Kunhegyesi Tiszafüredi Karcagi Törökszentmiklósi Mezıtúri Kunszentmártoni +1,1% és felette +0,1 - +1,0% 0,0 % és alatta TIZENKÉT HÓNAP MÚLVA VÁRHATÓ LÉTSZÁMVÁLTOZÁS KÖRZETENKÉNT 5. sz. melléklet Jászberényi Szolnoki Kunhegyesi Tiszafüredi Karcagi Törökszentmikl Mezıtúri Kunszentmártoni +1,1% és felette +0,1 - +1,0% 0,0 % és alatta

19 6. sz. melléklet A VÁLASZADÓKNÁL ALKALMAZOTT KÖZFOGLALKOZTATOTTAK JELENLEGI ÉS HÁROM HÓNAP MÚLVA VÁRHATÓ LÉTSZÁMA TEÁOR Vállalati méret III. n.év Mikro Kis Közép Nagy Összesen három hónap múlva várható III. n.év három hónap múlva várható III. n.év három hónap múlva várható III. n.év három hónap múlva várható III. n.év három hónap múlva várható Mezıgazdaság, erdıgazdálkodás, halászat Bányászat, kıfejtés Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gızellátás, légkondícionálás Vízellátás; szennyvíz győjtése, kezelése, hulladék Építıipar Kereskedelem, gépjármőjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, mőszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem; kötelezı társadalombiztosítás Oktatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Mővészet, szórakoztatás, szabad idı Egyéb szolgáltatás Területen kívüli szervezet Összesen

20 MÓDSZERTANI MEGJEGYZÉSEK 1. A negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés A PHARE modernizációs folyamat során kialakításra került negyedéves munkaerıgazdálkodási felmérés (NMF), 2005-tıl szerepel a NFSZ eszköztárában. A III. negyedéves NMF adatfelvétel idıszaka július között volt. A kérdıívben a munkáltatók a június 30-ai statisztikai állományi ukat közölték és ehhez képest adták meg a várható mozgást. A negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés elsıdleges célja a megszólított gazdasági szervezetek és a NFSZ kirendeltségei közötti munkakapcsolat erısítése: a cégek várható munkaerı-keresletére történı gyors reagálás, illetve a várható csökkentések révén érintett dolgozók mielıbbi munkába helyezése. Másodlagos célja a munkaerı-piaci folyamatok iránt érdeklıdı pályaválasztók, munkavállalók, foglalkoztatók és beruházók tájékoztatása, a döntési folyamatok segítése. 2. A KSH fogalmi rendszere (Munkaerı-felmérés fogalmai) A gazdasági aktivitás arra ad választ, hogy a megkérdezett személy miként vesz részt a társadalmi munkamegosztásban, rendelkezik-e saját jövedelemmel vagy sem, illetve jövedelmét munkával szerzi vagy egyéb módon. Ezek alapján beszélünk gazdaságilag aktív, illetve gazdaságilag nem aktív népességrıl. A gazdaságilag aktív népesség fogalma azokat a személyeket foglalja magában, akik egy meghatározott idıszak alatt, az ILO javaslatának megfelelıen az elızı egy hét alatt legalább egy órányi munkát végeztek. A gazdaságilag nem aktív népességen pedig kortól függetlenül mindazokat értjük, akik egyetlen órát sem dolgoztak az elmúlt héten. A következı fıbb csoportokat különböztetjük meg: - gazdaságilag aktív népesség, ezen belül: foglalkoztatottak, munkanélküliek, - gazdaságilag nem aktív népesség, ezen belül: inaktív keresık, eltartottak. Gazdaságilag aktívak (gazdaságilag aktív népesség) a munkaerıpiacon megjelenık, vagyis a foglalkoztatottak és a munkanélküliek együtt. Gazdaságilag nem aktívak azok, akik nem sorolhatók be sem a foglalkoztatottak, sem a munkanélküliek csoportjába. İk a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk, és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Foglalkoztatott, aki a referencia-idıszakban (ún. vonatkozási héten), legalább 1 óra, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség stb. miatt) volt távol. A gyermekgondozási díjban (gyed), gyermekgondozási segélyben (gyes) részesülık gazdasági aktivitása a vonatkozási héten végzett tevékenységük alapján kerül meghatározásra. A munkaerı-felmérésre vonatkozó Eurostat-ajánlások alapján a sorkatonák, mint intézeti népesség nem tartoznak a felvétel körébe. Munkanélkülinek tekintendı az a személy, akire egyidejőleg érvényesek a következı feltételek:

21 - az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytıl átmenetileg távol volt), - aktívan keresett munkát a kikérdezést megelızı négy hét folyamán, - rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelı állást vagy talált már munkát, ahol 30 napon belül dolgozni kezd. Az aktivitási arány a gazdaságilag aktívak aránya a népességen belül. A foglalkoztatási ráta a foglalkoztatottaknak a népességhez viszonyított aránya. A munkanélküliségi ráta a munkanélkülieknek a gazdaságilag aktív népességen belüli aránya. (Forrás: 3. A NFSZ fogalmi rendszere Álláskeresı: az a személy, aki 1. a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és 2. oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és 3. öregségi nyugdíjra nem jogosult, valamint rehabilitációs járadékban nem részesül és 4. az alkalmi foglalkoztatásnak minısülı munkaviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb keresı tevékenységet sem folytat, és 5. elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttmőködik, és akit 6. az állami foglalkoztatási szerv álláskeresıként nyilvántart. (Forrás: évi IV. törvény)