Jóváhagyta: Deák Miklósné igazgató

Átírás

1 Jóváhagyta: Deák Miklósné igazgató JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE II. NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI A három hónap múlva várható létszámváltozás körzetenként Jászberényi Szolnoki Kunhegyesi Tiszafüredi Karcagi Törökszentmiklósi Mezőtúri Kunszentmártoni Szolnok, június +1,1% és felette -1,0 - +1,0% -1,1% és alatta

2 Bevezetés A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés (NMF) 2012-ben hetedik éve szerepel a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) eszköztárában, a PHARE időszakában kialakított Új Szolgáltatási Modell fontos elemét alkotva. Bevezetése jelentős előrelépést jelentett a munkaügyi szervezetek egyes szintjeinek stratégiai tervezéseinek megalapozásában. A munkaügyi szervezet tevékenységének említett modernizációja kapcsán a kirendeltségek teljes körére kiterjesztett negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés célja, hogy gyors, részletes és aktuális munkaerő-piaci információkat nyerjünk a térség gazdasági szervezeteitől. A rendszeres (negyedévenkénti) adatszolgáltatás képet ad a következő három hónap várható munkaerőforgalmának alakulásáról, valamint előrejelzi egy évre a létszámváltozás tendenciáját. A felmérés minden negyedévben egy olyan aktuális kérdéscsoporttal egészül ki (rotációs módon), amelyben a foglalkoztatási szolgálat a munkáltatók véleményére kíváncsi döntéseinek megalapozása érdekében. Ebben a negyedévben az atipikus foglalkoztatási formák alkalmazásáról kérdeztük a munkáltatókat. A II. negyedéves felmérésben a kérdőív szerkezete némileg megváltozott. Abban ugyanis a jelenlegi, valamint a három és a tizenkét hónap múlva várható létszámból egyaránt elkülönítve kérdeztünk rá a közfoglalkoztatottak számára, így azok létszámváltozásáról negyedéves és éves távlatban is képet kaphattunk. Emellett még tovább növeltük a bevont válaszadók számát, ezzel is igyekezve minél pontosabb képet szerezni a megyei folyamatokról. Jász-Nagykun-Szolnok megye foglalkoztatási helyzete a KSH adatai alapján (2012. I. negyedév) Jász-Nagykun-Szolnok megyében a KSH negyedéves munkaerő-felmérése alapján a munkavállalási korú, éves népességbe I. negyedévében 291,6 ezren tartoztak. Közöttük 155,3 ezren voltak gazdaságilag aktívak, 2011-nél 2,8 ezer fővel, 1,8%-kal többen. Az aktivitási arány így 1,6 százalékponttal javult, 53,3%-ra, mely a régiós átlagnál egy százalékponttal kedvezőbb volt, azonban az országos aránytól 2,7 százalékponttal maradt el. Az első negyedévben 137,7 ezer főt, a munkavállalási korú népesség 47,2%-át foglalkoztatták. A foglalkoztatási ráta egy év alatt 2,3 százalékponttal javult a megyében, bár még így is elmaradt az országos, 49,5%-os átlagtól. A KSH fogalomrendszere szerinti munkanélkülinek 17,6 ezren számítottak, számuk egy év alatt 12,0%-kal csökkent, a munkanélküliségi ráta 1,8 százalékponttal, 11,3%-ra mérséklődött. A ráta az országos, 11,7%-os átlagnál 0,4 százalékponttal kedvezőbb volt. KSH negyedéves munkaerőfelmérése alapján I. n.év I. n.év évi változás 2011-hez képest Foglalkoztatottak (1000 fő) 132,5 137,7 5,2 ezer fő 3,9% Munkanélküliek (1000 fő) 20,0 17,6-2,4 ezer fő -12,0% Gazdaságilag aktívak (1000 fő) 152,5 155,3 2,8 ezer fő 1,8% Gazdaságilag inaktívak (1000 fő) 142,3 136,3-6,0 ezer fő -4,2% Foglalkoztatási ráta (%) 44,9 47,2 2,3 %-pont Munkanélküliségi ráta (%) 13,1 11,3-1,8 %-pont Aktivitási arány (%) 51,7 53,3 1,6 %-pont - 2 -

3 A KSH felmérése szerint a 4 fő fölötti vállalkozások és a központi és helyi költségvetés szervezetei, társadalombiztosítás és kijelölt non-profit szervezetek I. negyedévében átlagosan főt alkalmaztak teljes munkaidőben. Az alkalmazásban állók száma fővel, 3,0%-kal nőtt azonos időszakához képest. Nemzetgazdasági ág szerint a legtöbb alkalmazásban álló az ipar (38,0%), a humán-egészségügyi, szociális ellátás (12,0%), az oktatás (10,9%) valamint a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás (9,1%) és a kereskedelem, gépjárműjavítás (9,1%) területén dolgozott. A kétezer fős létszámnövekedés túlnyomó része a humán-egészségügy, szociális ellátásnak köszönhető, ahol több mint 1,7 ezer fővel, 26,4%-kal többen álltak alkalmazásban, mint egy évvel korábban a KSH felmérése szerint, de az ipar területén, és a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás ágazatban is ötszáz főt megközelítő mértékű volt a létszámbővülés. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete az első negyedévben Ft volt, amely 9,0%-os növekedést jelentett az előző év azonos időszakához viszonyítva. A növekedés az iparban volt a legjelentősebb, 18,7%-os, ugyanakkor több mint tizedével csökkent az átlagbér az információ, kommunikáció területén, de csökkenést történt még az egészségügyben (-5,7%) és a közigazgatásban (-3,3%) is. A legmagasabb bruttó átlagbért ( Ft-ot) a pénzügyi, biztosítási területen tevékenykedők kapták. A nyilvántartott álláskeresők helyzete Jász-Nagykun-Szolnok megyében (2012. I. negyedév) Jász-Nagykun-Szolnok megyében első negyedévében átlagosan fő álláskereső szerepelt a nyilvántartásokban. Számuk azonos időszakához képest 5,6%-kal (1 918 fővel) csökkent. A férfi aránya első negyedévében némileg magasabb volt, mint a nőké (51,0%). A nő száma lényegében stagnált, arányuk így 49,0%-ra emelkedett. Az iskolai végzettség tekintetében a legfeljebb általános iskolát végzettek fős átlaglétszáma az álláskeresőkön belül 45,4%-ot jelentett. Gimnáziumban 2,7 ezren érettségiztek. Szakképzettséggel fő keresett állást, 6,4%-kal kevesebben, mint egy éve, közülük en felsőfokú végzettség birtokában. Az állás nélkül lévők nagyobb hányada, 86,8%-a azaz fő fizikai foglalkozású volt, mely arány nem változott egy év alatt, bár az eltelt idő alatt a létszám 5,7%-kal (1 711 fővel) csökkent. A szellemi foglalkozásúak körében mérsékeltebb, 4,6%-os csökkenést volt tapasztalható, ők en kerestek állást Az első negyedév során a nyilvántartásba került álláskeresők összesített száma megközelítette a 13 ezer főt, ami 2,3%-kal kevesebb, mint az előző év első negyedévében. Az első alkalommal nyilvántartásba kerülő 762 fő ugyanakkor 17,4%-kal, 113 fővel volt több a első negyedévi adatnál, arányuk 5,9% volt a belépőkön belül első három hónapjának átlaga alapján a megyében a nyilvántartott álláskeresők 54,4%-a ( fő) kapott jogszabályi előírások teljesülése alapján ellátást a munkaügyi központtól, vagy a lakóhelye szerinti illetékes önkormányzattól, mely arány mintegy tíz százalékponttal alacsonyabb, mint az előző évben. Az ellátottak átlagos létszáma ez idő alatt ötezer fővel csökkent

4 2012. első negyedévben összesen álláshelyet jelentettek be a munkáltatók, ami jelentősen, 37,7%-kal (2 980-nal) több, mint az előző esztendőben. A támogatási kérelemmel érkezett igények száma egy év alatt megyei szinten közel a kétharmadával emelkedett ( re), így az összes új bejelentett munkahelyek 91,5%-át tették ki, míg a piaci állások száma a felére esett vissza, 921 támogatás nélküli bejelentés érkezett három hónap alatt. A felmérésbe bevont munkáltatók összetétele A második negyedéves felmérésében tovább növeltük a bevont munkaadók számát, így már minden kirendeltségen meghaladta a 60 darabot a bevontak száma, összességében pedig 688 fő részére küldtünk ki kérdőíveket. A visszaérkezés és feldolgozás után így összesen 510 feldolgozott kérdőív született. A visszaérkezési arány 74,1%-os volt, amely elmaradt a korábbi negyedévekben megszokottól, de még így is 2,3 százalékponttal az országos átlag fölött alakult. A résztvevő 510 vállalat 1,0%-át jelenti a megyében regisztrált vállalatnak (KSH, március 31-ei adat), ez az előző felméréseknél magasabb arány, köszönhetően a bevont cégek megnövelt számának. A válaszadókat méret szerint kategorizálva azok 68,7%-a mikro- vagy kisvállalkozás volt, míg közepes méretűnek 26,9%-uk számított. A nagyvállalatok 4,5%-ot képviseltek. Szolnoki A válaszadók száma vállalati méret szerint (2012. II. negyedév) Karcagi Mezőtúri Jászberényi Tiszafüredi Törökszentmiklósi Kunszentmártoni Kunhegyesi Jász- Nagykun- Szolnok (db) Mikro Kis Közép Nagy Összesen (%) Mikro 13,3 26,5 23,8 8,3 20,6 24,5 53,5 50,0 26,3 Kis 48,6 34,3 50,8 47,9 55,9 47,2 27,9 30,6 42,4 Közép 29,5 29,4 25,4 41,7 23,5 24,5 18,6 17,7 26,9 Nagy 8,6 9,8 0,0 2,1 0,0 3,8 0,0 1,6 4,5 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 A II. negyedévi munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő cégek ágazati megoszlása lényegesen nem változott a korábbi negyedévekhez képest, hiszen az adatok összehasonlíthatósága érdekében a kirendeltségi munkatársak negyedévről-negyedévre igyekeznek ugyanazokat, vagy hasonló jellegű partner cégeket felkeresni a kérdőívvel. A felmérésbe vont cégek körének meghatározásánál munkatársaink arra törekedtek, hogy a minta jól reprezentálja a munkaügyi körzet jellemzőit. A korábbi negyedévekhez hasonlóan a válaszolók legnagyobb hányada az aktuális időszakban is a feldolgozóiparba tartozott (26,9%). Összesen 137 cég szerepelt ebben az ágban, közülük 35 fémalapanyag, fémfeldolgozással és 31 élelmiszer, ital, dohánytermékfeldolgozással foglalkozott. A feldolgozóiparon kívül még a kereskedelem, gépjárműjavítás 73 munkáltatója (14,3%), a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás 61 válaszadója (12,0%), - 4 -

5 valamint az építőipar és az oktatás szervezete (7,8%) képviselt jelentősebb arányt. Létszám-kategóriákra lebontva a mikrovállalatok körében az átlagnál magasabb volt a kereskedelmi, a mezőgazdasági és az építőipari vállalkozások részesedése, a közepeseknél az oktatás és a feldolgozóipar szerepelt jelentősen nagyobb súllyal, míg a nagyvállalatok 60,9%-a a feldolgozóiparba tartozott, de nagy volt körükben a humán-egészségügy, szociális ellátás ágazat részesedése is. (1. sz. melléklet) A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés ágazati reprezentációja Nemzetgazdasági ág Teljes munkaidőben alkalmazásban állók száma * A megkérdezett cégeknél foglalkoztatottak száma Reprezentációs arány, % I. n.év március 31. A Mezőgazdaság, erdőgazd., halászat ,0 B-E Ipar összesen ,2 C ebből: Feldolgozóipar ,0 F Építőipar ,3 G Kereskedelem, gépjárműjavítás ,3 H Szállítás, raktározás ,2 I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ,5 J Információ, kommunikáció ,6 K Pénzügyi, biztosítási tevékenység ,9 L Ingatlanügyletek M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység ,3 N Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység ,5 O Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás ,0 P Oktatás ,1 Q Humán-egészségügyi, szociális ellátás ,2 R-U Művészet, szórakoztatás; Egyéb szolg.; Háztartás m.adói tev.e; Ter. kívüli szerv ,3 A-U Összesen: ,4 *Forrás: KSH Tájékoztatási adatbázis A KSH I. negyedéves adatai alapján a megyében a 4 fő fölötti vállalkozások és a központi és helyi költségvetés szervezetei, társadalombiztosítás és kijelölt non-profit szervezeteknél alkalmazásban állók száma fő volt. A válaszadó cégeknél foglalkoztatott létszám főt tett ki, ami 45,4%-os arány. Az adminisztratív, szolgáltatást támogató tevékenységben és a mezőgazdaságban az átlagnál jelentősen magasabb (79,5%-os és 75,0%-os) bevonási arányt sikerült elérni, de a szállítás, raktározás 61,2%-a is magasan meghaladta azt. Az ingatlanügyletek ágazat esetében az általunk vett minta nagyobb létszámú volt, mint a KSH által vett, ezért a reprezentáció meghaladta a 100%-ot ez azonban ilyen kis létszámú ágazatok esetében nem jelent hibát. Az információ, kommunikáció területén ugyanakkor az átlagnál jóval kisebb, 8,6%-os arányban fedi le a válaszadóknál foglalkoztatottak száma az összes alkalmazásban állók létszámát. A felmérésben részt vevő cégek alkalmazottainak 39,1%-a, fő a feldolgozóiparban dolgozott. Ezen belül 2,9 ezren élelmiszer, ital, dohánytermék előállításával, 2,7 ezren pedig - 5 -

6 villamos berendezés gyártásával foglalkoztak, de jelentős volt még a fémalapanyag, fémfeldolgozás 2,2 ezer fős alkalmazotti létszáma is. A feldolgozóipar után közel azonos létszámmal szerepelt az oktatás és a humán-egészségügy, szociális ellátás, 3,4 és 3,3 ezer fővel, a teljes létszám 10,8 és 10,6%-ával, de említést érdemel még a mezőgazdaság is az itt foglalkoztatott 2,8 ezer fővel. (2.a. sz. melléklet) A második negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésben részt vevő adatszolgáltatók dolgozói létszámának vállalati méret szerinti összetétele a sokévi tapasztalatnak megfelelően merőben eltér a válaszoló szervezetek azonos megbontásától. Míg a vállalatok számát tekintve a mikro- és kisvállalkozások súlya volt tapasztalható, addig ők a teljes létszámnak mindössze a 21,8 százalékát foglalkoztatták bár ez az arány növekedést mutatott az előző negyedévekhez képest, mivel az újonnan bevont válaszadók többsége ebből a körből került ki. Létszámban legjelentősebb arányúak a közepes vállalkozások voltak (41,9%), ettől 5 százalékponttal maradt el a nagyvállalatok által foglalkoztatottak aránya (36,3%). A következő három hónap várható tendenciái A következő három hónapban a korábbi negyedéveknél mérsékeltebb létszámmozgást jelöltek a munkáltatók. A megyében június végéig tervezett létszámbővítések és -leépítések hatására a felmérésben résztvevő vállalatoknál foglalkoztatottak száma 1,2 százalékkal, 391 fővel nőni fog. Az egyenleg fő felvételéből és fő elbocsátásából fog adódni. A bevont szervezetek hattizede nem tervezett változást három hónapos időtávon. 142 cég (27,8%) növekedést jósolt június végéig, míg ennél jóval kevesebb, 61 cég (12,0%) létszámleépítéssel számol. Ágazati bontás szerint négy ágban jeleztek többen csökkenést, mint növekedést (szállítás, raktározás; közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás; oktatás; humán-egészségügy, szociális ellátás), de itt is a stagnálás szerepelt legnagyobb súllyal. Az ingatlanügyletek területén a legtöbb válaszoló növekedést jósolt, míg stagnálást és csökkenést egyenlő számú válaszoló tervezett. A vállalati nagyság növekedésével csökkent a válaszadók között a stagnálást előrejelzők aránya. Így míg a mikro- és a kisvállalkozásoknál 72,4%-os és 62,5%-os volt a változást nem tervezők aránya, addig a közepes méretűeknél ez már csak 49,6%, a nagyoknál pedig 30,4% volt. Minden kategóriában többen jelöltek növekedést, mint csökkenést, a nagyvállalatoknál ráadásul legtöbben (56,5%) létszámemelkedéssel számoltak. Az adatszolgáltató munkáltatók várakozásai túlnyomórészt pozitívan alakulnak 3 hónapos időtávon a FEOR 2008 szerinti csoportokat figyelembe véve. Legnagyobb létszámmozgás (a felvétel és elbocsátás abszolút összege) a szakképzettséget nem igénylő foglalkozások körében várható, de jelentős a gépkezelők, összeszerelők, járművezetők és az ipari, építőipari foglalkozások csoportjának létszámmozgása is. Legnagyobb belépési valamint kilépési létszám is az előbb említett csoportokban várható a következő negyedévben. A ki-belépők egyenlege +159 fő az ipari, építőipari foglalkozásoknál, míg a gépkezelők, összeszerelők, járművezetők, valamint az egyszerű foglalkozások esetében közel azonos nagyságú pozitív egyenleg várható (+94 és +89 fő). Negatív egyenleget a felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő szakmacsoportban (-5 fő), valamint a gazdasági, igazgatási, érdekképviseleti vezetők (-1 fő) körében jelöltek meg a válaszoló munkaadók

7 Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási fogl. Irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) fogl. Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők Kereskedelmi és szolgáltatási fogl. Gazdasági, igazgatási, érdekképviseleti vezetők Ipari és építőipari fogl. Felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő fogl. Szakképzettséget nem igénylő fogl. Egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő fogl. Jász-Nagykun-Szolnok megye II. negyedéves A 3 hónap múlva várható ki- és belépési forgalom FEOR 2008 bontás szerint (fő) Egyenleg: +391 BELÉPŐ KILÉPŐ A kirendeltségek közül Szolnok, Törökszentmiklós és Kunhegyes körzetében lényegében stagnálás (egy százaléknál kisebb mértékű változás) várható, mindenhol máshol egy százalék fölötti létszámbővülést jósoltak a munkáltatók. Arányaiban legnagyobb bővülés Mezőtúr térségében lesz (+118 fő, +4,0%), létszámában azonban a Jászberényi kirendeltséghez tartozó munkáltatók számoltak a legnagyobb emelkedéssel (+227 fő, +2,4%). (3., 4. sz. melléklet) Az egy év múlva várható tendenciák Tizenkét hónapos távlatban a válaszoló munkáltatók a negyedévesnél is némileg nagyobb létszámnövekedéssel számoltak, a náluk alkalmazásban állók száma 476 fős (1,5%-os) emelkedés után re fog módosulni. Létszámában és arányában is a legjelentősebb pozitív változást a vízellátás, szennyvíz gyűjtése, hulladékkezelés ág jelölte, ahol egy év múlva 299 fővel (24,0%-kal) többen fognak dolgozni, de jelentős még az egészségügy +264 fője és a feldolgozóipar +225 fője is. A közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás ágba tartozó válaszolók ugyanakkor 307 fős, több mint 25 százalékos leépítést helyeztek kilátásba egy év múlva. Kirendeltségi bontásban csökkenés Karcag és Mezőtúr térségében várható, előbbiben 5,6%-os (161 fős), utóbbiban 1,1%-os (33 fős). Törökszentmiklós és Kunhegyes kirendeltségeire lényegében stagnáló létszám lesz a jellemző, míg a többi kirendeltségen 1 százalékot meghaladó létszámbővülés várható, közülük is legjelentősebb Szolnok körzetében (+443 fő, +4,9%). (3., 5. sz. melléklet) A korábbi negyedévekben jelzett mozgások összevetése a tényleges helyzettel A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésbe bevont és választ is adó cégek száma negyedévről-negyedévre kisebb-nagyobb mértékben, de állandóan változik, emellett esetlegesen nem ugyanazok a munkáltatók szerepelnek a felmérésben, e tekintetben a tervezett és a tényleges létszámadatok összehasonlítása nem ad teljes körű, reális képet

8 Különösen igaz ez az aktuális negyedévben, ahol a megemelkedett cégbevonások miatt a korábbi negyedévekkel való összehasonlítás nem értelmezhető. A válaszadók létszámának összevetése az előző időszakokban tervezett létszámmal Megnevezés II. n.évi tény I. n.évi tény II. n.évi tény I. n.évben +3 hónapra prognosztizált II. n.évben +12 hónapra prognosztizált Foglalkoztatotti létszám Cégek száma A válaszadók körében a létszámadatok gazdasági ágankénti összetételének vizsgálatán keresztül a valós helyzet jobban megközelíthető. A felmérésbe vont válaszadóknál alkalmazott létszám összevetése az előző időszakokban tervezett létszámmal nemzetgazdasági ágazatonként Megnevezés II. negyedévi létszám 2012.I.n.évben +3 hónapra prognosztizált létszám II. n.évben +12 hónapra prognosztizált létszám TEÁOR fő % fő % fő % Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat , , ,7 Bányászat, kőfejtés 203 0, , ,7 Feldolgozóipar , , ,2 Vill.energia-, gáz-, gőzellátás, légkond. 0 0,0 0 0,0 0 0,0 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hull , , ,3 Építőipar 891 2, , ,1 Kereskedelem, gépjárműjavítás , , ,5 Szállítás, raktározás , , ,7 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 454 1, , ,8 Információ, kommunikáció 14 0,0 7 0,0 20 0,1 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 212 0, , ,8 Ingatlanügyletek 356 1, ,8 68 0,3 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 283 0, , ,5 Adminisztratív és szolgáltatást tám. tev , , ,8 Közigazgatás, védelem; kötelező társ.bizt , , ,7 Oktatás , , ,7 Humán-egészségügyi, szociális ellátás , , ,6 Művészet, szórakoztatás, szabad idő 194 0, , ,2 Egyéb szolgáltatás 221 0, , ,4 Összesen , , ,0 A tavalyi év második negyedéves felmérés egy éves előrejelzéséhez viszonyítva a jelenlegi alkalmazotti létszám TEÁOR szerinti megoszlásában a legjelentősebb változást az egészségügy 5 százalékpontos aránycsökkenése jelenti. Ezt több ágazat aránynövekedése ellensúlyozza, legjelentősebb az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységet végző vállalatok +2,3 százalékpontos változása. Az előző negyedéves felmérésben megkeresett munkáltatók negyedéves előrejelzéséhez viszonyítva szintén az egészségügy mérséklődő aránya emelhető ki, itt azonban azt leginkább az oktatás aránynövekedése ellensúlyozza

9 A keresett és túlkínálati foglalkozások bemutatása A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés lehetőséget ad a kirendeltségi munkatársaknak az elkövetkező 3 hónap munkaerőmozgásának szakmánkénti megismerésére. A választ adó szervezetek megjelölik azokat a szakmákat, amelyeknél létszámcsökkentést, vagy létszámbővítést terveznek. A második negyedéves megkérdezés során előre jelzett háromhavi létszámváltozás a megyében 153 munkakört érint, azaz a be- és kilépő forgalom ennyi munkakör esetében eredményezi a létszám valamilyen irányú változását, túlnyomó többségüknél azonban 10 fő alatti mozgás várható. 24 szakmában haladja meg a be- és kilépők egyenlege abszolút értékben a 10 főt, azaz 24 olyan szakma van, ahol jelentős felvételi vagy elbocsátási többlet lesz várható a következő negyedévben. Közülük 18 szakmában pozitív, 6-ban pedig negatív egyenleget jelöltek a válaszadók. Szakmák, melyek esetében 10 fő feletti létszámmozgás várható 3 hónapon belül Szakma megnevezése Belépő (fő) Kilépő (fő) Egyenleg Egyéb egyszerű építőipari foglalkozású Villamosberendezés-összeszerelő Egyszerű mezőgazdasági foglalkozású Gyümölcs- és zöldségfeldolgozó, tartósító Fémmegmunkáló, felületkezelő gép kezelője Hegesztő, lángvágó Mechanikai gépösszeszerelő Lakatos Egyszerű erdészeti, vadászati és halászati foglalkozás Kazángépkezelő Vízgazdálkodási gép kezelője Fémcsiszoló, köszörűs, szerszámköszörűs Mezőgazdasági, erdőgazdasági, növényvédő gép kezelője Rakodómunkás Szabó, varró Kőműves Egyéb, máshova nem sorolható szolgáltatási foglalkozás Tehergépkocsi-vezető, kamionsofőr Egyszerű ipari foglalkozású Középiskolai tanár Egyéb takarító és kisegítő Csomagoló-, palackozó- és címkézőgép kezelője Egyéb, máshova nem sorolható egyszerű szolgáltatás Ruházati gép kezelője és gyártósor mellett dolgozó Bár a létszámmozgás többségében pozitív egyenleget eredményez, a legjelentősebb változás negatív irányú, méghozzá a ruházati gép kezelője, és gyártósor mellett dolgozó szakmában lesz várható, ahol 26 fő felvételével és 148 fő elbocsátásával összesen -122 fős egyenlegre lehet számítani június végéig. Továbbá jelentősen negatív, -50 fős egyenlege lesz még az egyéb, egyszerű szolgáltatások foglalkozásnak is. Ugyanakkor 89 fős pozitív egyenleg várható az egyéb, egyszerű építőipari foglalkozások körében, de meghaladja a +50 főt a villamosberendezés-összeszerelők 67 fős, valamint az egyszerű mezőgazdasági foglalkozások 53 fős tervezett létszámbővítése is

10 Közfoglalkoztatás A II. negyedéves felmérésben a közfoglalkoztatás keretében alkalmazott jelenlegi, valamint a három és tizenkét hónap múlva várható létszámról is kértünk információkat. A megkérdezett cégeknél foglalkoztatott fő közül et alkalmaztak március 31-én ilyen foglalkoztatási formában, a teljes létszám 4,5%-át. A közfoglalkoztatottak legnagyobb részét, 48,1%-át, azaz 686 főt a közigazgatás terén alkalmazták. De jelentős még a mezőgazdaság és az ipar 300 főt meghaladó közfoglalkoztatotti létszáma is. Három hónap múlva is ez a három ágazat lesz a legjelentősebb közfoglalkoztató, azonban az arányok némileg eltolódnak a közigazgatás felől főleg az építőipar, és némileg a mezőgazdaság irányába. Összességében három hónap múlva 1,4%-kal több embert, főt fognak közfoglalkoztatásban alkalmazni a válaszadók. Éves távon ugyanakkor 25,8%-os csökkenés várható számukban, március 31-én fő fog alkalmazásban állni ilyen keretek között. (6. sz. melléklet) Az atipikus foglalkoztatási formák alkalmazása A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés keretén belül a 4. számú negyedévenként változó tartalmú kérdésnél ezúttal arról kérdeztük az adatszolgáltatókat, hogy a következő negyedéves terveik szerint melyik atipikus foglalkoztatási formákat alkalmaznák. A felsorolt foglalkoztatási formák közül kellett megjelölni azokat, amiket biztosan, talán, vagy biztosan nem alkalmaznák. Biztosan alkalmazná Talán Biztosan nem alkalmazná Nem tudja / Nem válaszolt Összesen Részmunkaidős foglalkoztatás Távmunka Bedolgozói jogviszony Alkalmi, vagy szezonális foglalkoztatási forma, egyszerűsített foglalkoztatás Határozott idejű szerződés Munkaerő-kölcsönzés Önfoglalkoztatás Megbízási szerződés A korábbi évek hasonló tartalmú kérdéseire adott válaszoknak megfelelően a jelenlegi felmérésben is a határozott idejű szerződés bizonyult a legnépszerűbbnek, ez kapta a legtöbb biztosan alkalmazná szavazatot, ezzel az egyetlen olyan foglalkoztatási forma volt, ami több határozottan pozitív választ kapott, mint elutasítót. A leginkább elutasítottaknak a távmunka és a bedolgozói jogviszony számítottak, amikre biztosan nem alkalmazná válasz érkezett. A megye álláskínálatának bemutatása A megye kirendeltségein első negyedévben összesen álláshelyet jelentettek be, ami jelentősen, 37,7%-kal (2 980 darabbal) több, mint az előző esztendő azonos időszakában. A bejelentett álláshelyek mintegy negyedét Szolnok térségében rögzítették. A bejelentések száma minden kirendeltségen nőtt, kiugróan magas mértékben, duplájára

11 Tiszafüreden és Kunhegyesen. A támogatási kérelemmel érkezett igények száma egy év alatt megyei szinten 64,3%-kal, re nőtt, a piaci álláshelyek száma azonban a felére, 921-re esett vissza, ami az összes bejelentett állás 8,5%-a. Megnevezés I. negyedévben bejelentett új álláshelyek Az újonnan bejelentett álláshelyek száma változás az előző év azonos időszakához Az újonnan bejelentett nem támogatott álláshelyek száma aránya az össz. bejelentésből db db % db % Szolnoki Kirendeltség , ,9 Jászberényi Kirendeltség , ,9 Karcagi Kirendeltség ,5 69 6,1 Mezőtúri Kirendeltség ,8 68 8,6 Tiszafüredi Kirendeltség , ,3 Törökszentmiklósi Kirendeltség ,6 80 9,1 Kunszentmártoni Kirendeltség ,8 58 7,3 Kunhegyesi Kirendeltség ,6 95 5,0 Jász-Nagykun-Szolnok megye , ,5 Információk A kirendeltségek munkáltatói kapcsolatai A kirendeltségek munkáltatói kapcsolata elsősorban a munkahelyek feltárására, munkaerőigények fogadására és azok feltöltésére irányul. Emellett fontos szempont még a széleskörű munkaerő-piaci információ biztosítása, tájékoztató jogszabályváltozásokról, foglalkoztatáshoz kapcsolódó kedvezményekről és támogatásokról, munkaerő-piaci adatok biztosítása pályázatokhoz. A kirendeltségek konkrét munkáltatói kapcsolata lényegesen bővebb, mint a negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésbe bevont foglalkoztatók köre, ugyanis évente ez még kiegészül a rövid távú munkaerő-piaci prognózis felvétellel is, amelybe lehetőség szerint más munkáltatói kört vonunk be és ez lényegesen bővebb információ nyerését teszi lehetővé a gazdaság szereplőiről. Csoportos létszámleépítések A Jász-Nagykun-Szolnok megyei kirendeltségeket érintően első negyedévében 3 cég jelentett be csoportos létszámleépítésre vonatkozó döntést, melyek összesen 103 főt érintettek. Szolnok, június

12 1. sz. melléklet A II. NEGYEDÉVI MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSBEN RÉSZTVEVŐ SZERVEZETEK SZÁMA ÁGAZATOK ÉS LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁK SZERINT TEÁOR létszámkategória Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Mikro Kis Közép Nagy Összesen db % db % db % db % db % 19 14, , ,7 0 0, ,0 Bányászat, kőfejtés 0 0,0 0 0,0 1 0,7 0 0,0 1 0,2 Feldolgozóipar 24 17, , , , ,9 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladék 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 1 0,7 8 3,7 5 3,6 2 8,7 16 3,1 Építőipar 21 15,7 17 7,9 2 1,5 0 0,0 40 7,8 Kereskedelem, gépjárműjavítás 31 23, ,3 9 6,6 0 0, ,3 Szállítás, raktározás 5 3,7 9 4,2 4 2,9 1 4,3 19 3,7 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 10 7,5 12 5,6 2 1,5 0 0,0 24 4,7 Információ, kommunikáció 3 2,2 0 0,0 0 0,0 0 0,0 3 0,6 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 1 0,7 0 0,0 3 2,2 0 0,0 4 0,8 Ingatlanügyletek 2 1,5 8 3,7 1 0,7 0 0,0 11 2,2 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás 9 6,7 7 3,2 1 0,7 0 0,0 17 3,3 4 3,0 8 3,7 5 3,6 1 4,3 18 3,5 0 0,0 5 2,3 5 3,6 0 0,0 10 2,0 Oktatás 1 0,7 10 4, ,7 2 8,7 40 7,8 Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabad idő 1 0,7 9 4,2 8 5,8 3 13,0 21 4,1 1 0,7 4 1,9 1 0,7 0 0,0 6 1,2 Egyéb szolgáltatás 1 0,7 8 3,7 0 0,0 0 0,0 9 1,8 Területen kívüli szervezet 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 Összesen , , , , ,0-12 -

13 2.a. sz. melléklet A II. NEGYEDÉVI MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSBEN RÉSZTVEVŐ SZERVEZETEK ÁLTAL FOGLALKOZTATOTTAK SZÁMA ÁGAZATOK ÉS LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁK SZERINT (ÖSSZESEN) TEÁOR Létszámkategória Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Mikro Kis Közép Nagy Összesen fő % fő % fő % fő % fő % , , ,9 0 0, ,7 Bányászat, kőfejtés 0 0,0 0 0, ,5 0 0, ,6 Feldolgozóipar , , , , ,1 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladék 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 7 1, , , , ,0 Építőipar 92 14, , ,0 0 0, ,8 Kereskedelem, gépjárműjavítás , , ,2 0 0, ,8 Szállítás, raktározás 26 4, , , , ,0 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 26 4, , ,2 0 0, ,4 Információ, kommunikáció 14 2,2 0 0,0 0 0,0 0 0,0 14 0,0 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 1 0,2 0 0, ,6 0 0, ,7 Ingatlanügyletek 6 0, , ,1 0 0, ,1 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás 47 7, ,8 64 0,5 0 0, ,9 14 2, , , , ,1 0 0, , ,9 0 0, ,8 Oktatás 6 0, , , , ,8 Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabad idő 6 0, , , , ,6 4 0, ,9 73 0,6 0 0, ,6 Egyéb szolgáltatás 7 1, ,4 0 0,0 0 0, ,7 Területen kívüli szervezet 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 Összesen , , , , ,0-13 -

14 2.b. sz. melléklet A II. NEGYEDÉVI MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSBEN RÉSZTVEVŐ SZERVEZETEK ÁLTAL FOGLALKOZTATOTTAK SZÁMA ÁGAZATOK ÉS LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁK SZERINT (KÖZFOGLALKOZTATÁS NÉLKÜL) TEÁOR Létszámkategória Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Mikro Kis Közép Nagy Összesen fő % fő % fő % fő % fő % 90 14, , ,4 0 0, ,1 Bányászat, kőfejtés 0 0,0 0 0, ,6 0 0, ,7 Feldolgozóipar , , , , ,0 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladék 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 7 1, , , , ,1 Építőipar 92 14, , ,0 0 0, ,9 Kereskedelem, gépjárműjavítás , , ,5 0 0, ,1 Szállítás, raktározás 26 4, , , , ,2 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 26 4, , ,3 0 0, ,5 Információ, kommunikáció 14 2,2 0 0,0 0 0,0 0 0,0 14 0,0 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 1 0,2 0 0, ,7 0 0, ,7 Ingatlanügyletek 6 1, ,8 98 0,8 0 0, ,0 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás 47 7, ,1 64 0,5 0 0, ,9 14 2, , , , ,3 0 0, , ,7 0 0, ,7 Oktatás 6 1, , , , ,2 Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabad idő 6 1, , , , ,0 4 0, ,0 73 0,6 0 0, ,6 Egyéb szolgáltatás 7 1, ,8 0 0,0 0 0, ,7 Területen kívüli szervezet 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 Összesen , , , , ,0-14 -

15 2.c. sz. melléklet A II. NEGYEDÉVI MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSBEN RÉSZTVEVŐ SZERVEZETEK ÁLTAL FOGLALKOZTATOTTAK SZÁMA ÁGAZATOK ÉS LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁK SZERINT (KÖZFOGLALKOZTATÁS) TEÁOR Létszámkategória Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Mikro Kis Közép Nagy Összesen fő % fő % fő % fő % fő % ,0 0 0, ,2 0 0, ,4 Bányászat, kőfejtés 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 Feldolgozóipar 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladék 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 25 3,4 0 0,0 0 0,0 25 1,8 Építőipar 0 0, ,3 0 0,0 0 0, ,4 Kereskedelem, gépjárműjavítás 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 Szállítás, raktározás 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 Információ, kommunikáció 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 Ingatlanügyletek 0 0,0 0 0,0 41 6,1 0 0,0 41 2,9 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0, , ,9 0 0, ,1 Oktatás 0 0,0 2 0,3 32 4,8 0 0,0 34 2,4 Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabad idő 0 0,0 8 1,1 0 0, ,0 16 1,1 0 0,0 7 0,9 0 0,0 0 0,0 7 0,5 Egyéb szolgáltatás 0 0,0 7 0,9 0 0,0 0 0,0 7 0,5 Területen kívüli szervezet 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 Összesen , , , , ,0-15 -

16 3. sz. melléklet A II. NEGYEDÉVI MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSBEN RÉSZTVEVŐ MUNKÁLTATÓK LÉTSZÁMADATAI MUNKAERŐ-PIACI KÖRZETENKÉNT Jelenlegi létszám Három hónap múlva várható létszám Tizenkét hónap múlva várható létszám Három hónap múlva várható létszám változása Tizenkét hónap múlva várható létszám változása Szolnoki Kirendeltség Jászberényi Kirendeltség Karcagi Kirendeltség Mezőtúri Kirendeltség Tiszafüredi Kirendeltség Törökszentmiklósi Kirendeltség Kunszentmártoni Kirendeltség Kunhegyesi Kirendeltség Jász-Nagykun- Szolnok megye (fő) (fő) (%) (fő) (%) , , , , , , , , ,9 35 3, ,4 3 0, ,6 13 1, , , , ,5-16 -

17 HÁROM HÓNAP MÚLVA VÁRHATÓ LÉTSZÁMVÁLTOZÁS KÖRZETENKÉNT 4. sz. melléklet Jászberényi Szolnoki Kunhegyesi Tiszafüredi Karcagi Törökszentmiklósi Mezőtúri Kunszentmártoni +1,1% és felette -1,0% - +1,0% -1,1 % és alatta TIZENKÉT HÓNAP MÚLVA VÁRHATÓ LÉTSZÁMVÁLTOZÁS KÖRZETENKÉNT 5. sz. melléklet Jászberényi Szolnoki Kunhegyesi Tiszafüredi Karcagi Törökszentmiklósi Mezőtúri Kunszentmártoni +1,1% és felette -1,0% - +1,0% -1,1% és alatta

18 6. sz. melléklet A VÁLASZADÓKNÁL ALKALMAZOTT KÖZFOGLALKOZTATOTTAK JELENLEGI, VALAMINT HÁROM ÉS TIZENKÉT HÓNAP MÚLVA VÁRHATÓ LÉTSZÁMA ÁGAZATOK ÉS LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁK SZERINT II. n.év Mikro Kis Közép Nagy Összesen +3 hó múlva +12 hó múlva II. n.év +3 hó múlva Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar Villamos-energia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladék Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tev Közigazgatás, védelem; kötelező társ.biztosítás Oktatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabad idő Egyéb szolgáltatás Összesen hó múlva II. n.év +3 hó múlva +12 hó múlva II. n.év +3 hó múlva +12 hó múlva II. n.év +3 hó múlva +12 hó múlva

19 MÓDSZERTANI MEGJEGYZÉSEK 1. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés A PHARE modernizációs folyamat során kialakításra került negyedéves munkaerőgazdálkodási felmérés (NMF), 2005-től szerepel a NFSZ eszköztárában. A II. negyedéves NMF adatfelvétel időszaka április között volt. A kérdőívben a munkáltatók a március 31-ei statisztikai állományi létszámukat közölték és ehhez képest adták meg a várható létszámmozgást. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés elsődleges célja a megszólított gazdasági szervezetek és a NFSZ kirendeltségei közötti munkakapcsolat erősítése: a cégek várható munkaerő-keresletére történő gyors reagálás, illetve a várható létszámcsökkentések révén érintett dolgozók mielőbbi munkába helyezése. Másodlagos célja a munkaerő-piaci folyamatok iránt érdeklődő pályaválasztók, munkavállalók, foglalkoztatók és beruházók tájékoztatása, a döntési folyamatok segítése. 2. A KSH fogalmi rendszere (Munkaerő-felmérés fogalmai) A gazdasági aktivitás arra ad választ, hogy a megkérdezett személy miként vesz részt a társadalmi munkamegosztásban, rendelkezik-e saját jövedelemmel vagy sem, illetve jövedelmét munkával szerzi vagy egyéb módon. Ezek alapján beszélünk gazdaságilag aktív, illetve gazdaságilag nem aktív népességről. A gazdaságilag aktív népesség fogalma azokat a személyeket foglalja magában, akik egy meghatározott időszak alatt, az ILO javaslatának megfelelően az előző egy hét alatt legalább egy órányi munkát végeztek. A gazdaságilag nem aktív népességen pedig kortól függetlenül mindazokat értjük, akik egyetlen órát sem dolgoztak az elmúlt héten. A következő főbb csoportokat különböztetjük meg: - gazdaságilag aktív népesség, ezen belül: foglalkoztatottak, munkanélküliek, - gazdaságilag nem aktív népesség, ezen belül: inaktív keresők, eltartottak. Gazdaságilag aktívak (gazdaságilag aktív népesség) a munkaerőpiacon megjelenők, vagyis a foglalkoztatottak és a munkanélküliek együtt. Gazdaságilag nem aktívak azok, akik nem sorolhatók be sem a foglalkoztatottak, sem a munkanélküliek csoportjába. Ők a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk, és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Foglalkoztatott, aki a referencia-időszakban (ún. vonatkozási héten), legalább 1 óra, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség stb. miatt) volt távol. A gyermekgondozási díjban (gyed), gyermekgondozási segélyben (gyes) részesülők gazdasági aktivitása a vonatkozási héten végzett tevékenységük alapján kerül meghatározásra. A munkaerő-felmérésre vonatkozó Eurostat-ajánlások alapján a sorkatonák, mint intézeti népesség nem tartoznak a felvétel körébe. Munkanélkülinek tekintendő az a személy, akire egyidejűleg érvényesek a következő feltételek:

20 - az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt), - aktívan keresett munkát a kikérdezést megelőző négy hét folyamán, - rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást vagy talált már munkát, ahol 30 napon belül dolgozni kezd. Az aktivitási arány a gazdaságilag aktívak aránya a népességen belül. A foglalkoztatási ráta a foglalkoztatottaknak a népességhez viszonyított aránya. A munkanélküliségi ráta a munkanélkülieknek a gazdaságilag aktív népességen belüli aránya. (Forrás: 3. A NFSZ fogalmi rendszere Álláskereső: az a személy, aki 1. a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és 2. oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és 3. öregségi nyugdíjra nem jogosult, valamint rehabilitációs járadékban nem részesül és 4. az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb kereső tevékenységet sem folytat, és 5. elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, és akit 6. az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart. (Forrás: évi IV. törvény)