Jóváhagyta: Deák Miklósné igazgató

Átírás

1 Jóváhagyta: Deák Miklósné igazgató JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE III. NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI A három hónap múlva várható létszámváltozás körzetenként Jászberényi Szolnoki Kunhegyesi Tiszafüredi Karcagi Törökszentmiklósi Mezőtúri Kunszentmártoni +1,1% és felette -1,0 - +1,0% -1,1% és alatta Szolnok, szeptember

2 Bevezetés A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés (NMF) 2012-ben hetedik éve szerepel a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) eszköztárában, a PHARE időszakában kialakított Új Szolgáltatási Modell fontos elemét alkotva. Bevezetése jelentős előrelépést jelentett a munkaügyi szervezetek egyes szintjeinek stratégiai tervezéseinek megalapozásában. A munkaügyi szervezet tevékenységének említett modernizációja kapcsán a kirendeltségek teljes körére kiterjesztett negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés célja, hogy gyors, részletes és aktuális munkaerő-piaci információkat nyerjünk a térség gazdasági szervezeteitől. A rendszeres (negyedévenkénti) adatszolgáltatás képet ad a következő három hónap várható munkaerőforgalmának alakulásáról, valamint előrejelzi egy évre a létszámváltozás tendenciáját. A felmérés minden negyedévben egy olyan aktuális kérdéscsoporttal egészül ki (rotációs módon), amelyben a foglalkoztatási szolgálat a munkáltatók véleményére kíváncsi döntéseinek megalapozása érdekében. Ebben a negyedévben a munkaügyi központ támogatásainak megítéléséről kérdeztük a munkáltatókat. A III. negyedéves felmérés informatikai támogatottsága, a használt rögzítő felület jelentősen megújult. Mind a kirendeltségi kollégák, mind a munkáltatók új felületet használhattak, de ez a kérdőívek tartalmát nem befolyásolta. Emellett növeltük a bevont válaszadók számát, hogy ezzel is minél pontosabb képet szerezzünk a megyei folyamatokról. Jász-Nagykun-Szolnok megye foglalkoztatási helyzete a KSH adatai alapján (2012. II. negyedév) Jász-Nagykun-Szolnok megyében a KSH negyedéves munkaerő-felmérése alapján a munkavállalási korú, éves népességbe II. negyedévében 290,6 ezren tartoztak. Közöttük 159,8 ezren voltak gazdaságilag aktívak, az előző év azonos időszakánál 1,9 ezer fővel, 1,2%-kal többen. Az aktivitási arány 1,2 százalékponttal javult, 55,0%-ra, mely az országos aránytól 1,8 százalékponttal maradt el. Az év második negyedévében 144,0 ezer főt, a munkavállalási korú népesség 49,6%-át foglalkoztatták. A foglalkoztatási ráta egy év alatt 1,9 százalékponttal javult a megyében, ez a növekedés gyorsabb, mint az országos emelkedés volt ugyanezen időszakban, bár az 50,6%-os átlagtól 1,0 százalékponttal maradt el a megyei arányszám. A KSH fogalomrendszere szerinti munkanélküliek csoportjába 15,8 ezren tartoztak, számuk egy év alatt 1,9 ezer fővel, 10,7%-kal csökkent. Ennek következtében a munkanélküliségi ráta 1,3 százalékponttal, 9,9%-ra mérséklődött. A ráta az országos átlagnál 1,0 százalékponttal magasabb ugyan, de a megyei érték közelebb került az átlaghoz, mivel országos szinten mindössze 0,1 százalékpontos emelkedés volt tapasztalható. KSH negyedéves munkaerőfelmérése alapján II. n.év II. n.év évi változás 2011-hez képest Foglalkoztatottak (1000 fő) 140,2 144,0 3,8 ezer fő 2,7% Munkanélküliek (1000 fő) 17,7 15,8-1,9 ezer fő -10,7% Gazdaságilag aktívak (1000 fő) 157,9 159,8 1,9 ezer fő 1,2% Gazdaságilag inaktívak (1000 fő) 135,8 130,8-5,0 ezer fő -3,7% Foglalkoztatási ráta (%) 47,7 49,6 1,9 %-pont Munkanélküliségi ráta (%) 11,2 9,9-1,3 %-pont Aktivitási arány (%) 53,8 55,0 1,2 %-pont - 2 -

3 A KSH felmérése szerint a 4 fő fölötti vállalkozások és a központi és helyi költségvetés szervezetei, társadalombiztosítás és kijelölt non-profit szervezetek II. negyedévében átlagosan főt alkalmaztak teljes munkaidőben Jász-Nagykun-Szolnok megye területén. Az alkalmazásban állók száma fővel, 8,0%-kal nőtt egy év alatt. Nemzetgazdasági ág szerint a legtöbb alkalmazásban álló az ipar (35,3%), a humán-egészségügyi, szociális ellátás (13,9%), a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás (11,1%) és az oktatás (10,1%) területén dolgozott. A létszámnövekedés túlnyomó része az egészségügynek, valamint a közigazgatásnak köszönhető, ahol 3,4 és 2,2 ezer fővel nőtt az alkalmazásban állók száma a KSH felmérése szerint. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete a megyében áprilisjúnius között Ft volt, amely 6,3%-os növekedést jelentett az előző év azonos időszakához viszonyítva. A növekedés az adminisztratív, szolgáltatást támogató tevékenységek (+18,9%), valamint az ipar (+17,8%) területén volt a legjelentősebb. Jelentősen csökkent ugyanakkor a közigazgatás (-13,6%) valamint az egészségügy (-13,1%) gazdasági ágakban, de átlagbér-csökkenés történt az információ, kommunikáció gazdasági ágakban is (6,5%-os). A legmagasabb bruttó átlagbért ( Ft-ot) a pénzügyi, biztosítási területen tevékenykedők kapták. A nyilvántartott álláskeresők helyzete Jász-Nagykun-Szolnok megyében (2012. I. félév) Jász-Nagykun-Szolnok megyében I. félévében átlagosan fő álláskeresőt tartottak nyilván, ami 8,5%-kal, fővel kevesebb, mint az előző év első féléves adata. A nyilvántartottak száma minden kirendeltségen csökkent. Legkisebb arányban (3,5%-kal) Jászberény körzetében, míg legjelentősebb mértékben a Kunszentmártoni kirendeltségen (-17,8%), de Tiszafüreden és Kunhegyesen is meghaladta csökkenés a 15%-ot. Az álláskeresők 48,4%-a volt férfi, 51,6%-uk pedig nő. A férfiak száma az előző évhez képest fővel csökkent, főre, míg a nőké lényegében stagnált, fő volt. Iskolai végzettségek szerint vizsgálva az álláskeresők 45,1%-a ( fő) legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezett. Szakmunkásképzőt vagy szakiskolát fő végzett (29,3%), a szakközépiskolát és technikumot befejezők száma pedig fő (13,5%). Gimnáziumban en érettségiztek (8,5%), míg főiskolai vagy egyetemi diplomával fő (3,6%) keresett állást az első félévben átlagosan. Az állománycsoportok között a fizikai foglalkozásúak nagyobb aránya volt jellemző, ők a teljes létszám 86,3%-át adták, míg a szellemi foglalkozásúak 13,7%-ot. Egy év alatt az összetételben nem történt jelentős változás I. félévében fő kérte nyilvántartásba vételét, az előző év első félévénél 10,3%-kal (2 358 fővel) kevesebben. Közülük 7,3%, összesen fő első alkalommal került be az álláskeresők közé, ami viszont tizedével nagyobb, mint 2011-ben. Az első félévben átlagosan fő kapott jogszabályi előírások teljesülése alapján ellátást a munkaügyi központtól, vagy a lakóhelye szerinti illetékes önkormányzattól, ami az előző évnél fővel, 22,6%-kal kevesebb. Az ellátottak aránya a teljes létszámhoz viszonyítva 53,3% volt, szemben az előző év első félévében számolt 63,0%-kal, azaz közel tíz százalékponttal csökkent, bár így is némileg az országos 50,1% fölött maradt

4 A felmérésbe bevont munkáltatók összetétele A harmadik negyedéves felmérésében 696 munkáltatót kerestünk meg kérdőívünkkel. A visszaérkezés és feldolgozás után összesen 555 feldolgozott kérdőív született. A visszaérkezési arány 79,7%-os volt, amely mintegy öt százalékponttal kedvezőbb az előző negyedévesnél, annak ellenére, hogy sok munkáltató a megváltozott rögzítő felület miatt kevesebb hajlandóságot mutatott a válaszadásra. A résztvevő 555 vállalat 1,1%-át jelenti a megyében regisztrált vállalatnak (KSH, június 30-ai adat), ez az előző felmérésekhez hasonló arány. A válaszadókat méret szerint kategorizálva azok 71,8%-a mikro- vagy kisvállalkozás volt. Közepes méretűnek 24,3%-uk számított, a nagyvállalatok 4,0%-ot képviseltek. A válaszadók száma vállalati méret szerint (2012. III. negyedév) Szolnoki Karcagi Mezőtúri Jászberényi Tiszafüredi Törökszentmiklósi Kunszentmártoni Kunhegyesi Jász- Nagykun- Szolnok (db) Mikro Kis Közép Nagy Összesen (%) Mikro 15,0 31,9 35,5 12,0 35,7 27,9 52,3 53,2 31,4 Kis 51,0 32,7 39,5 52,0 47,6 47,1 25,0 27,4 40,4 Közép 27,0 26,5 23,7 34,0 16,7 22,1 22,7 17,7 24,3 Nagy 7,0 8,8 1,3 2,0 0,0 2,9 0,0 1,6 4,0 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 A III. negyedévi munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő cégek ágazati megoszlása lényegesen nem változott a korábbi negyedévekhez képest, hiszen az adatok összehasonlíthatósága érdekében a kirendeltségi munkatársak negyedévről-negyedévre igyekeznek ugyanazokat, vagy hasonló jellegű partner cégeket felkeresni a kérdőívvel. A felmérésbe vont cégek körének meghatározásánál munkatársaink arra törekedtek, hogy a minta jól reprezentálja a munkaügyi körzet jellemzőit. A korábbi negyedévekhez hasonlóan a válaszolók legnagyobb hányada az aktuális időszakban is a feldolgozóiparba tartozott (27,2%). Összesen 151 cég szerepelt ebben az ágban, közülük 37 élelmiszer, ital, dohánytermék-feldolgozással, 34 fémalapanyag, fémfeldolgozással foglalkozott. A feldolgozóiparon kívül még a kereskedelem, gépjárműjavítás 88 munkáltatója (15,9%), a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás 63 válaszadója (11,4%), valamint az építőipar 50 (9,0%) és az oktatás 37 (6,7%) szervezete képviselt jelentősebb arányt. Létszám-kategóriákra lebontva a mikrovállalatok körében az átlagnál magasabb volt a kereskedelmi, az építőipari és a vendéglátásba tartozó vállalkozások részesedése, a közepeseknél az oktatás és a feldolgozóipar szerepelt jelentősen nagyobb súllyal, míg a nagyvállalatok 59,1%-a a feldolgozóiparba tartozott, de nagy volt körükben a humán-egészségügy, szociális ellátás ágazat részesedése is, míg mezőgazdasági, kereskedelmi és építőipari cég nem tartozott közéjük. (1. sz. melléklet) - 4 -

5 A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés ágazati reprezentációja Nemzetgazdasági ág Teljes munkaidőben alkalmazásban állók száma * A megkérdezett cégeknél foglalkoztatottak száma Reprezentációs arány, % II. n.év június 30. A Mezőgazdaság, erdőgazd., halászat ,0 B-E Ipar összesen ,7 C ebből: Feldolgozóipar ,6 F Építőipar ,0 G Kereskedelem, gépjárműjavítás ,1 H Szállítás, raktározás ,0 I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ,1 J Információ, kommunikáció ,4 K Pénzügyi, biztosítási tevékenység ,7 L Ingatlanügyletek M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység ,1 N Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység ,6 O Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás ,9 P Oktatás ,1 Q Humán-egészségügyi, szociális ellátás ,3 R-U Művészet, szórakoztatás; Egyéb szolg.; Háztartás m.adói tev.e; Ter. kívüli szerv ,9 A-U Összesen: ,8 *Forrás: KSH Tájékoztatási adatbázis A KSH II. negyedéves adatai alapján a megyében a 4 fő fölötti vállalkozások és a központi és helyi költségvetés szervezetei, társadalombiztosítás és kijelölt non-profit szervezeteknél alkalmazásban állók száma fő volt. A válaszadó cégeknél foglalkoztatott létszám ezzel szemben főt tett ki, ami 43,8%-os arány. Az adminisztratív, szolgáltatást támogató tevékenységben az átlagnál jelentősen magasabb (92,6%-os) bevonási arányt sikerült elérni, de a mezőgazdaság 74,0%-a is bőven meghaladta azt. Az ingatlanügyletek ágazat esetében az általunk vett minta nagyobb létszámú volt, mint a KSH által vett, ezért a reprezentáció meghaladta a 100%-ot ez azonban ilyen kis létszámú ágazatok esetében nem jelent hibát. Az információ, kommunikáció területén ugyanakkor az átlagnál jóval kisebb, 7,4%-os arányban fedi le a válaszadóknál foglalkoztatottak száma az összes alkalmazásban állók létszámát, de szintén alacsony a közigazgatás területén számított 12,9%-os arány is. A felmérésben részt vevő cégek alkalmazottainak 38,7%-a, fő a feldolgozóiparban dolgozott. Ezen belül 2,9 ezren villamos berendezés gyártásával, 2,8 ezren pedig élelmiszer, ital, dohánytermék előállításával foglalkoztak, de jelentős volt még a fémalapanyag, fémfeldolgozás 2,2 ezer fős alkalmazotti létszáma is. A feldolgozóipar mellett 3,9 ezer fős létszámmal szerepelt a humán-egészségügy, szociális ellátás, valamint közel egyező arányban a mezőgazdaság és az oktatás (3,0 és 2,9 ezer fő). (2.a. sz. melléklet) - 5 -

6 A második negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésben részt vevő adatszolgáltatók dolgozói létszámának vállalati méret szerinti összetétele a sokévi tapasztalatnak megfelelően merőben eltér a válaszoló szervezetek azonos megbontásától. Míg a vállalatok számát tekintve a mikro- és kisvállalkozások súlya volt tapasztalható, addig ők a teljes létszámnak mindössze a 23,3 százalékát foglalkoztatták. Létszámban legjelentősebb arányúak a közepes vállalkozások voltak (41,3%), ettől 6 százalékponttal maradt el a nagyvállalatok által foglalkoztatottak aránya (35,4%). Az előző negyedévekhez képest némileg emelkedett a mikro- és kisvállalkozásoknál foglalkoztatottak súlya. A következő három hónap várható tendenciái A következő három hónapra létszámukban lényegében stagnálást jelöltek a munkáltatók. A megyében szeptember végéig tervezett létszámbővítések és -leépítések hatására a felmérésben résztvevő vállalatoknál foglalkoztatottak száma 0,4 százalékkal, 134 fővel nőni fog. Az egyenleg fő felvételéből és fő elbocsátásából fog adódni. A bevont szervezetek közel héttizede (379 cég) nem tervezett változást három hónapos időtávon. 116 cég (20,9%) növekedést jósolt szeptember végéig, míg feleennyi, 60 cég (10,1%) létszámleépítéssel számol. Ágazati bontás szerint a mezőgazdaságban több mint kétszer annyian jelöltek csökkenést, mint növekedést (bár a legtöbben, a válaszolók háromnegyede stagnálást jósolt), ugyanakkor a feldolgozóiparnál közel 30 százalékos volt a növekedést tervezők aránya, míg a csökkenésre számítóké 7,2%-os. Az aktuális negyedévben a vállalati nagyság növekedésével csökkent a válaszadók között a stagnálást előrejelzők aránya. Míg a mikro- és kisvállalkozásoknál 83,3%-os és 68,8%-os volt a változást nem tervezők aránya, addig a közepes méretűeknél ez már csak 52,6%, a nagyoknál pedig 40,9% volt. Minden kategóriában többen jelöltek növekedést, mint csökkenést, a nagyvállalatoknál közel annyian, ahányan stagnálásra számítanak. A legkisebb változás a középvállalkozásoknál várható, ahol a növekedést és csökkenést tervezők aránya közötti eltérés mindössze 4,4 százalékpontos (növekedés: 25,9%, csökkenés: 21,5%). Az adatszolgáltató munkáltatók várakozásai inkább pozitívan alakulnak 3 hónapos időtávon a FEOR 2008 szerinti csoportokat figyelembe véve. Legnagyobb létszámmozgás (a felvétel és elbocsátás abszolút összege) a korábbi negyedéveknek megfelelően a szakképzettséget nem igénylő foglalkozások körében várható, de jelentős az ipari, építőipari foglalkozások, valamint a gépkezelők, összeszerelők, járművezetők csoportjának létszámmozgása is. E két csoportban legnagyobb a létszámmozgás várható egyenlege is, rendre +92 és +52 fő, de jelentősebb növekedés lesz a felsőfokú végzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások körében is (+29 fő). Az egyszerű foglalkozások körében ugyanakkor 37 fős negatív egyenleget jelöltek meg a munkáltatók

7 Gazdasági, igazgatási, érdekképv.-i vezetők, törvényhozók Felsőfokú képzettség önálló alkalm. igénylő foglalkozások Egyéb felsőfokú vagy középfokú képz.-et igénylő fogl.-ok Irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozások Kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások Ipari és építőipari foglalkozások Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások Jász-Nagykun-Szolnok megye III. negyedéves A 3 hónap múlva várható ki- és belépési forgalom FEOR 2008 bontás szerint (fő) Egyenleg: +134 BELÉPŐ KILÉPŐ A kirendeltségek közül ötben stagnálás (egy százaléknál kisebb mértékű változás) várható, azonban Karcagon és Mezőtúron növekedést (+2,8 és +1,3%), Kunszentmártonban pedig csökkenést (-1,2%) prognosztizáltak a válaszadó vállalatok. (3., 4. sz. melléklet) Az egy év múlva várható tendenciák Tizenkét hónapos távlatban a válaszoló munkáltatók érezhető létszámcsökkentésre számítottak, a náluk alkalmazásban állók száma 578 fős (1,8%-os) mérséklődés után főre fog módosulni. Létszámában és arányában is a legjelentősebb létszámcsökkentést az egészségügyből prognosztizálták, itt egy év múlva 565 fővel, 14,6%-kal kevesebben fognak dolgozni, de jelentős még a vízellátás, szennyvíz gyűjtése, hulladékkezelés ág 172 fős, 11,5%-os létszámcsökkenése is. Arányában jelentősebb létszámbővülés várható az ingatlanügyletek területén (+17,0%), ez azonban csak +74 főt jelent. A feldolgozóipar 87 fős pozitív egyenlege mindössze 0,7%-os többlet lesz egy év alatt. Négy kirendeltség területén várható az alkalmazottak létszámának csökkenése. A mérséklődés legjelentősebb lesz Karcagon (-637 fő, -18,1%), melynek legfőbb oka, hogy egy nagy létszámot foglalkoztató munkaadó esetében fenntartóváltás valósult meg, így az egy év múlva foglalkoztatottak létszáma a válaszadás időpontjában nem volt prognosztizálható. Emellett Jászberényben, Tiszafüreden és Kunhegyesen is kevesebb embert fognak foglalkoztatni a megkérdezett válaszadók egy év múlva. Szolnokon és Kunszentmártonban stagnálás várható, ugyanakkor Mezőtúron 5,5%-os, Törökszentmiklóson 1,8%-os létszámemelkedésre számítanak a munkáltatók. (3., 5. sz. melléklet) A korábbi negyedévekben jelzett mozgások összevetése a tényleges helyzettel A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésbe bevont és választ is adó cégek száma negyedévről-negyedévre kisebb-nagyobb mértékben, de állandóan változik, emellett - 7 -

8 esetlegesen nem ugyanazok a munkáltatók szerepelnek a felmérésben, e tekintetben a tervezett és a tényleges létszámadatok összehasonlítása nem ad teljes körű, reális képet. A válaszadók létszámának összevetése az előző időszakokban tervezett létszámmal Megnevezés III. n.évi tény II. n.évi tény III. n.évi tény II. n.évben +3 hónapra prognosztizált III. n.évben +12 hónapra prognosztizált Foglalkoztatotti létszám Cégek száma A válaszadók körében a létszámadatok gazdasági ágankénti összetételének vizsgálatán keresztül a valós helyzet jobban megközelíthető. A felmérésbe vont válaszadóknál alkalmazott létszám összevetése az előző időszakokban tervezett létszámmal nemzetgazdasági ágazatonként Megnevezés III. negyedévi létszám II. n.évben +3 hónapra prognosztizált létszám III. n.évben +12 hónapra prognosztizált létszám TEÁOR fő % fő % fő % Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat , , ,0 Bányászat, kőfejtés 214 0, , ,6 Feldolgozóipar , , ,6 Vill.energia-, gáz-, gőzellátás, légkond. 0 0,0 0 0,0 0 0,0 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hull , , ,1 Építőipar , , ,5 Kereskedelem, gépjárműjavítás , , ,2 Szállítás, raktározás 879 2, , ,8 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 495 1, , ,1 Információ, kommunikáció 13 0,0 13 0,0 18 0,1 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 212 0, , ,7 Ingatlanügyletek 435 1, ,2 72 0,2 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 290 0, , ,3 Adminisztratív és szolgáltatást tám. tev , , ,0 Közigazgatás, védelem; kötelező társ.bizt , , ,4 Oktatás , , ,9 Humán-egészségügyi, szociális ellátás , , ,9 Művészet, szórakoztatás, szabad idő 304 0, , ,2 Egyéb szolgáltatás 268 0, , ,5 Összesen , , ,0 A tavalyi év harmadik negyedéves felmérés egyéves előrejelzéséhez viszonyítva a jelenlegi alkalmazotti létszám TEÁOR szerinti megoszlásában a legjelentősebb változást az egészségügy 3,1 százalékpontos aránycsökkenése jelenti, melyet leginkább a feldolgozóipar +2,1 százalékpontos változása ellensúlyoz. Az előző negyedéves felmérésben megkeresett munkáltatók háromhavi előrejelzéséhez viszonyítva leginkább az oktatás 1,8 százalékpontos csökkenése, valamint az egészségügy 1,3 százalékpontos emelkedése említésre méltó. A keresett és túlkínálati foglalkozások bemutatása A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés lehetőséget ad a kirendeltségi munkatársaknak az elkövetkező 3 hónap munkaerőmozgásának szakmánkénti megismerésére. A választ adó szervezetek megjelölik azokat a szakmákat, amelyeknél létszámcsökkentést, vagy létszámbővítést terveznek

9 A második negyedéves megkérdezés során előre jelzett háromhavi létszámváltozás a megyében 135 munkakört érint, azaz a be- és kilépő forgalom ennyi munkakör esetében eredményezi a létszám valamilyen irányú változását, túlnyomó többségüknél azonban 10 fő alatti mozgás várható. 15 szakmában haladja meg a be- és kilépők egyenlege abszolút értékben a 10 főt, azaz 15 olyan szakma van, ahol jelentős felvételi vagy elbocsátási többlet lesz várható a következő negyedévben. Közülük 12 szakmában pozitív, 3-ban pedig negatív egyenleget jelöltek a válaszadók. Szakmák, melyek esetében 10 fő feletti létszámmozgás várható 3 hónapon belül Szakma megnevezése Belépő (fő) Kilépő (fő) Egyenleg Egyéb, máshova nem sorolható egyszerű szolg. és száll. fogl Kubikos Egyéb egyszerű építőipari foglalkozású Egyszerű mezőgazdasági foglalkozású Kútfúró, mélyfúró gép kezelője (kőolaj, földgáz, víz) Intézményi takarító és kisegítő Hegesztő, lángvágó Vízgazdálkodási gép kezelője Forgácsoló Szabó, varró Középiskolai tanár Egyéb termék-összeszerelő Egyéb takarító és kisegítő Egyszerű ipari foglalkozású Egyszerű erdészeti, vadászati és halászati foglalkozású A három negatív egyenlegű szakma közül kiugróan nagy (184 fős) leépítés várható az egyszerű erdészeti, vadászati és halászati foglalkozás körében. Jelentősebb létszámfelvétel is inkább az egyszerű foglalkozások körében, a szolgáltatások, építőipar, mezőgazdaság terén várható. Közfoglalkoztatás A III. negyedéves felmérésben a közfoglalkoztatás keretében alkalmazott jelenlegi, valamint a három és tizenkét hónap múlva várható létszámról is kértünk információkat. A megkérdezett cégeknél foglalkoztatott fő közül et alkalmaztak június 30-án ilyen foglalkoztatási formában, a teljes létszám 5,6%-át, amely 1,1 százalékponttal magasabb, mint az előző negyedéves felmérésben. A közfoglalkoztatottak legnagyobb részét, 35,0%-át, azaz 644 főt a közigazgatás terén alkalmazták. De jelentős még az ipar 482 fős, a mezőgazdaság 405 fős, valamint a vízellátás 189 fős közfoglalkoztatotti létszáma is. Három hónap múlva jelentősen lecsökken a mezőgazdaság részesedése, ugyanakkor a másik három nagyobb közfoglalkoztató ágazatnál egyaránt 5-10 százalékos létszámbővülés várható. Összességében azonban három hónap múlva 4,9%-kal kevesebb embert, főt fognak közfoglalkoztatásban alkalmazni a válaszadók. Éves távon még ennél is jelentősebb, 10,4%-os a várható közfoglalkoztatott létszámcsökkenés. (6. sz. melléklet) - 9 -

10 A NFSZ szolgáltatásainak, eszközeinek jelentősége A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés keretén belül az utolsó negyedévenként változó tartalmú kérdésnél ezúttal arról kérdeztük az adatszolgáltatókat, hogy a foglalkoztatási szolgálat egyes támogatási eszközeit mennyire ismerik, és milyen jelentőséget tulajdonítanak nekik. Az eszközök fontosságát egytől háromig terjedő skálán értékelhették, illetve azt is jelölhették, ha nem ismerték valamelyiket. Eszköz megítélése Nagyon fontos Fontos Egyáltalán nem fontos Nem ismeri Összes válasz* Eszköz megnevezése db % db % db % db % 100% START kártya család , ,1 28 6,0 3 0,6 465 Bér-, bérköltség támogatás , ,5 27 5,9 4 0,9 454 Munkahelymegőrzés támogatása , , ,8 21 4,8 436 Bérkompenzáció támogatás , ,5 38 8,7 16 3,7 437 Munkahelyteremtő beruházás támogatása , , ,9 30 7,1 422 Tájékoztatás a munkaerő-piacról, az álláskeresők összetételéről Foglalkoztatással kapcsolatos jogszabályok ismertetése Megfelelő munkaerő biztosítása (munkaközvetítés) Foglalkoztatáshoz kapcs. tanácsadás, szakmai segítségnyújtás *az 555 visszaérkezett kérdőívből 61 14, , ,2 14 3, , ,9 18 4,3 9 2, , ,5 27 6,4 3 0, , ,2 33 8,0 13 3,1 413 Az eszközök közül a legnagyobb jelentőséget a bérköltség támogatás kapta a válaszolóktól, akiknek 63,7%-a nagyon fontosnak tartotta, de jelentőségében nem sokkal marad el a START kártya család sem. Az eszközök közül a munkahelyteremtő beruházás számít a legkevésbé ismertnek, a válaszadók 7,1%-a nem találkozott még ezzel a lehetőséggel. A megye álláskínálatának bemutatása A megye kirendeltségein első félévében összesen álláshelyet jelentettek be, ami 5,9%-kal (922 darabbal) több, mint az előző esztendő első felében. A bejelentett álláshelyek több mint negyedét Szolnok térségében rögzítették. A bejelentések száma Jászberény, Karcag és Törökszentmiklós kirendeltségeken csökkent, a többi térségben nőtt, legjelentősebben, 34,6%-kal Mezőtúron munkalehetőséghez igényeltek valamilyen formában támogatást a munkáltatók, amely szám 21,7%-kal nagyobb az előző évinél. A piaci állásbejelentések száma ugyanakkor ra esett vissza, ami 45,8%-os mérséklődés

11 Megnevezés I. félévben bejelentett új álláshelyek Az újonnan bejelentett álláshelyek száma változás az előző év azonos időszakához Az újonnan bejelentett nem támogatott álláshelyek száma aránya az össz. bejelentésből db db % db % Szolnoki Kirendeltség , ,8 Jászberényi Kirendeltség , ,8 Karcagi Kirendeltség , ,1 Mezőtúri Kirendeltség , ,7 Tiszafüredi Kirendeltség , ,2 Törökszentmiklósi Kirendeltség , ,1 Kunszentmártoni Kirendeltség , ,7 Kunhegyesi Kirendeltség , ,5 Jász-Nagykun-Szolnok megye , ,0 Információk A kirendeltségek munkáltatói kapcsolatai A kirendeltségek munkáltatói kapcsolata elsősorban a munkahelyek feltárására, munkaerőigények fogadására és azok feltöltésére irányul. Emellett fontos szempont még a széleskörű munkaerő-piaci információ biztosítása, tájékoztató jogszabályváltozásokról, foglalkoztatáshoz kapcsolódó kedvezményekről és támogatásokról, munkaerő-piaci adatok biztosítása pályázatokhoz. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésnél nagyobb jelentőségű az évente végrehajtott rövid távú munkaerő-piaci prognózis felmérés, amelybe lehetőség szerint más, szélesebb munkáltatói kört vonunk be és ez lényegesen bővebb információ nyerését teszi lehetővé a gazdaság szereplőiről. A évi felmérés ősszel várható. Csoportos létszámleépítések Jász-Nagykun-Szolnok megyét érintően 9 cég jelentett be 449 főt érintő csoportos létszámleépítési döntést, amelyek 392 fővel a Szolnoki, 57 fővel a Törökszentmiklósi kirendeltséget érintették. Különösen jelentős volt egy felsőruházatot gyártó vállalkozás létszámcsökkentése, ahonnan finanszírozási problémák miatt 178 fő került leépítésre. Szolnok, szeptember

12 1. sz. melléklet A III. NEGYEDÉVI MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSBEN RÉSZTVEVŐ SZERVEZETEK SZÁMA ÁGAZATOK ÉS LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁK SZERINT TEÁOR Létszámkategória Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Mikro Kis Közép Nagy Összesen db % db % db % db % db % 19 14, , ,7 0 0, ,0 Bányászat, kőfejtés 0 0,0 0 0,0 1 0,7 0 0,0 1 0,2 Feldolgozóipar 24 17, , , , ,9 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladék 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 1 0,7 8 3,7 5 3,6 2 8,7 16 3,1 Építőipar 21 15,7 17 7,9 2 1,5 0 0,0 40 7,8 Kereskedelem, gépjárműjavítás 31 23, ,3 9 6,6 0 0, ,3 Szállítás, raktározás 5 3,7 9 4,2 4 2,9 1 4,3 19 3,7 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 10 7,5 12 5,6 2 1,5 0 0,0 24 4,7 Információ, kommunikáció 3 2,2 0 0,0 0 0,0 0 0,0 3 0,6 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 1 0,7 0 0,0 3 2,2 0 0,0 4 0,8 Ingatlanügyletek 2 1,5 8 3,7 1 0,7 0 0,0 11 2,2 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás 9 6,7 7 3,2 1 0,7 0 0,0 17 3,3 4 3,0 8 3,7 5 3,6 1 4,3 18 3,5 0 0,0 5 2,3 5 3,6 0 0,0 10 2,0 Oktatás 1 0,7 10 4, ,7 2 8,7 40 7,8 Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabad idő 1 0,7 9 4,2 8 5,8 3 13,0 21 4,1 1 0,7 4 1,9 1 0,7 0 0,0 6 1,2 Egyéb szolgáltatás 1 0,7 8 3,7 0 0,0 0 0,0 9 1,8 Összesen , , , , ,0-12 -

13 2.a. sz. melléklet A III. NEGYEDÉVI MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSBEN RÉSZTVEVŐ SZERVEZETEK ÁLTAL FOGLALKOZTATOTTAK SZÁMA ÁGAZATOK ÉS LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁK SZERINT (ÖSSZESEN) TEÁOR Létszámkategória Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Mikro Kis Közép Nagy Összesen fő % fő % fő % fő % fő % , , ,8 0 0, ,2 Bányászat, kőfejtés 0 0,0 0 0, ,6 0 0, ,7 Feldolgozóipar , , , , ,7 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladék 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 8 0, , , , ,6 Építőipar , , ,0 0 0, ,3 Kereskedelem, gépjárműjavítás , , ,5 0 0, ,4 Szállítás, raktározás 26 3, ,0 67 0, , ,7 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 73 8, , ,1 0 0, ,5 Információ, kommunikáció 13 1,5 0 0,0 0 0,0 0 0,0 13 0,0 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 0 0,0 0 0, ,6 0 0, ,6 Ingatlanügyletek 18 2, , ,1 0 0, ,3 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás 75 8, ,2 65 0,5 0 0, ,9 10 1, , , , ,4 0 0, , ,8 0 0, ,3 Oktatás 6 0, , , , ,8 Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabad idő 9 1, , , , ,8 6 0,7 98 1, ,5 0 0, ,9 Egyéb szolgáltatás 10 1, ,8 69 0,5 0 0, ,8 Összesen , , , , ,0-13 -

14 2.b. sz. melléklet A III. NEGYEDÉVI MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSBEN RÉSZTVEVŐ SZERVEZETEK ÁLTAL FOGLALKOZTATOTTAK SZÁMA ÁGAZATOK ÉS LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁK SZERINT (KÖZFOGLALKOZTATÁS NÉLKÜL) TEÁOR Létszámkategória Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Mikro Kis Közép Nagy Összesen fő % fő % fő % fő % fő % 90 10, , ,3 0 0, ,2 Bányászat, kőfejtés 0 0,0 0 0, ,7 0 0, ,7 Feldolgozóipar , , , , ,0 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladék 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 8 0, , , , ,2 Építőipar , , ,0 0 0, ,2 Kereskedelem, gépjárműjavítás , , ,0 0 0, ,8 Szállítás, raktározás 26 3, ,5 67 0, , ,8 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 73 8, , ,2 0 0, ,6 Információ, kommunikáció 13 1,5 0 0,0 0 0,0 0 0,0 13 0,0 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 0 0,0 0 0, ,7 0 0, ,7 Ingatlanügyletek 18 2, ,5 92 0,7 0 0, ,2 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás 75 8, ,6 65 0,5 0 0, ,9 10 1, , , , ,6 0 0, , ,8 0 0, ,4 Oktatás 6 0, , , , ,3 Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabad idő 9 1, , , , ,4 6 0,7 88 1, ,6 0 0, ,0 Egyéb szolgáltatás 10 1, ,1 69 0,5 0 0, ,8 Összesen , , , , ,0-14 -

15 2.c. sz. melléklet A III. NEGYEDÉVI MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSBEN RÉSZTVEVŐ SZERVEZETEK ÁLTAL FOGLALKOZTATOTTAK SZÁMA ÁGAZATOK ÉS LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁK SZERINT (KÖZFOGLALKOZTATÁS) TEÁOR Létszámkategória Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Mikro Kis Közép Nagy Összesen fő % fő % fő % fő % fő % ,0 0 0, ,2 0 0, ,2 Bányászat, kőfejtés 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 Feldolgozóipar 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladék 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0, ,8 0 0, , ,3 Építőipar 0 0, ,0 0 0,0 0 0, ,0 Kereskedelem, gépjárműjavítás 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 Szállítás, raktározás 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 Információ, kommunikáció 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 Ingatlanügyletek 0 0,0 0 0,0 63 7,6 0 0,0 63 3,4 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0, , ,9 0 0, ,0 Oktatás 0 0,0 1 0,1 15 1,8 0 0,0 16 0,9 Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabad idő 0 0,0 9 0,9 4 0,5 7 29,2 20 1,1 0 0,0 10 1,0 0 0,0 0 0,0 10 0,5 Egyéb szolgáltatás 0 0,0 11 1,1 0 0,0 0 0,0 11 0,6 Összesen , , , , ,0-15 -

16 3. sz. melléklet A III. NEGYEDÉVI MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSBEN RÉSZTVEVŐ MUNKÁLTATÓK LÉTSZÁMADATAI MUNKAERŐ-PIACI KÖRZETENKÉNT Jelenlegi létszám Három hónap múlva várható létszám Tizenkét hónap múlva várható létszám Három hónap múlva várható létszám változása Tizenkét hónap múlva várható létszám változása Szolnoki Kirendeltség Jászberényi Kirendeltség Karcagi Kirendeltség Mezőtúri Kirendeltség Tiszafüredi Kirendeltség Törökszentmiklósi Kirendeltség Kunszentmártoni Kirendeltség Kunhegyesi Kirendeltség Jász-Nagykun- Szolnok megye (fő) (fő) (%) (fő) (%) ,7 41 0, , , , , , , , , ,9 63 1, ,2-9 -0, , , , ,8-16 -

17 HÁROM HÓNAP MÚLVA VÁRHATÓ LÉTSZÁMVÁLTOZÁS KÖRZETENKÉNT 4. sz. melléklet Jászberényi Tiszafüredi Szolnoki Kunhegyesi Karcagi Törökszentmiklósi Mezőtúri Kunszentmártoni +1,1% és felette -1,0% - +1,0% -1,1 % és alatta TIZENKÉT HÓNAP MÚLVA VÁRHATÓ LÉTSZÁMVÁLTOZÁS KÖRZETENKÉNT 5. sz. melléklet Tiszafüredi Jászberényi Kunhegyesi Karcagi Szolnoki Törökszentmiklósi Mezőtúri Kunszentmártoni +1,1% és felette -1,0% - +1,0% -1,1% és alatta

18 6. sz. melléklet A VÁLASZADÓKNÁL ALKALMAZOTT KÖZFOGLALKOZTATOTTAK JELENLEGI, VALAMINT HÁROM ÉS TIZENKÉT HÓNAP MÚLVA VÁRHATÓ LÉTSZÁMA ÁGAZATOK ÉS LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁK SZERINT TEÁOR Létszámkategória III. n.év Mikro Kis Közép Nagy Összesen hó hó III. hó hó III. hó hó III. hó hó III. hó hó múlva múlva n.év múlva múlva n.év múlva múlva n.év múlva múlva n.év múlva múlva Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar Villamos-energia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladék Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tev Közigazgatás, védelem; kötelező társ.biztosítás Oktatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabad idő Egyéb szolgáltatás Összesen

19 MÓDSZERTANI MEGJEGYZÉSEK 1. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés A PHARE modernizációs folyamat során kialakításra került negyedéves munkaerőgazdálkodási felmérés (NMF), 2005-től szerepel a NFSZ eszköztárában. A II. negyedéves NMF adatfelvétel időszaka július között volt. A kérdőívben a munkáltatók a június 30-ai statisztikai állományi létszámukat közölték és ehhez képest adták meg a várható létszámmozgást. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés elsődleges célja a megszólított gazdasági szervezetek és a NFSZ kirendeltségei közötti munkakapcsolat erősítése: a cégek várható munkaerő-keresletére történő gyors reagálás, illetve a várható létszámcsökkentések révén érintett dolgozók mielőbbi munkába helyezése. Másodlagos célja a munkaerő-piaci folyamatok iránt érdeklődő pályaválasztók, munkavállalók, foglalkoztatók és beruházók tájékoztatása, a döntési folyamatok segítése. 2. A KSH fogalmi rendszere (Munkaerő-felmérés fogalmai) A gazdasági aktivitás arra ad választ, hogy a megkérdezett személy miként vesz részt a társadalmi munkamegosztásban, rendelkezik-e saját jövedelemmel vagy sem, illetve jövedelmét munkával szerzi vagy egyéb módon. Ezek alapján beszélünk gazdaságilag aktív, illetve gazdaságilag nem aktív népességről. A gazdaságilag aktív népesség fogalma azokat a személyeket foglalja magában, akik egy meghatározott időszak alatt, az ILO javaslatának megfelelően az előző egy hét alatt legalább egy órányi munkát végeztek. A gazdaságilag nem aktív népességen pedig kortól függetlenül mindazokat értjük, akik egyetlen órát sem dolgoztak az elmúlt héten. A következő főbb csoportokat különböztetjük meg: - gazdaságilag aktív népesség, ezen belül: foglalkoztatottak, munkanélküliek, - gazdaságilag nem aktív népesség, ezen belül: inaktív keresők, eltartottak. Gazdaságilag aktívak (gazdaságilag aktív népesség) a munkaerőpiacon megjelenők, vagyis a foglalkoztatottak és a munkanélküliek együtt. Gazdaságilag nem aktívak azok, akik nem sorolhatók be sem a foglalkoztatottak, sem a munkanélküliek csoportjába. Ők a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk, és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Foglalkoztatott, aki a referencia-időszakban (ún. vonatkozási héten), legalább 1 óra, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség stb. miatt) volt távol. A gyermekgondozási díjban (gyed), gyermekgondozási segélyben (gyes) részesülők gazdasági aktivitása a vonatkozási héten végzett tevékenységük alapján kerül meghatározásra. A munkaerő-felmérésre vonatkozó Eurostat-ajánlások alapján a sorkatonák, mint intézeti népesség nem tartoznak a felvétel körébe. Munkanélkülinek tekintendő az a személy, akire egyidejűleg érvényesek a következő feltételek:

20 - az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt), - aktívan keresett munkát a kikérdezést megelőző négy hét folyamán, - rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást vagy talált már munkát, ahol 30 napon belül dolgozni kezd. Az aktivitási arány a gazdaságilag aktívak aránya a népességen belül. A foglalkoztatási ráta a foglalkoztatottaknak a népességhez viszonyított aránya. A munkanélküliségi ráta a munkanélkülieknek a gazdaságilag aktív népességen belüli aránya. (Forrás: 3. A NFSZ fogalmi rendszere Álláskereső: az a személy, aki 1. a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és 2. oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és 3. öregségi nyugdíjra nem jogosult, valamint rehabilitációs járadékban nem részesül és 4. az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb kereső tevékenységet sem folytat, és 5. elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, és akit 6. az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart. (Forrás: évi IV. törvény)