Nyíregyháza, szeptember

Átírás

1 Sz a bo l c s -s z a t má r -be r e g me g ye i k o r má n yh i v a t a l M u n k a ü g yi k ö z po n t ja Jóváhagyta: Dr. Rezsőfi István igazgató SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE III. NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI Nyíregyháza, szeptember 4400 Nyíregyháza, Hősök tere 9. Telefon: 06 (42) , Fax: 06 (42) Honlap: szabolcskh-mk@lab.hu

2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 A MEGYE GAZDASÁGI ÉS FOGLALKOZTATÁSI HELYZETE... 3 NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK HELYZETE A MEGYÉBEN... 4 VÁLASZADÁSI HAJLANDÓSÁG... 6 A NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSBEN RÉSZTVEVŐ FOGLALKOZTATÓK, VALAMINT AZ ÁLTALUK FOGLALKOZTATOTTAK ÖSSZETÉTELE... 6 A KÖVETKEZŐ HÁROM HÓNAP VÁRHATÓ TENDENCIÁI... 8 A KÖVETKEZŐ HÁROM HÓNAP KERESETT ÉS TÚLKÍNÁLATI FOGLALKOZÁSAINAK BEMUTATÁSA... 9 AZ EGY ÉV MÚLVA VÁRHATÓ TENDENCIÁK A NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSBEN RÉSZTVEVŐ MUNKAADÓK ÁLTAL FOGLALKOZTATOTTAK ÁLLOMÁNYÁNAK VIZSGÁLATA KÖZFOGLALKOZTATOTTI LÉTSZÁM NÉLKÜL A KORÁBBI NEGYEDÉVEKBEN JELZETT MOZGÁSOK ÖSSZEVETÉSE A TÉNYLEGES HELYZETTEL AZ NFSZ SZOLGÁLTATÁSAINAK, ESZKÖZEINEK JELENTŐSÉGE A MEGYE ÁLLÁSKÍNÁLATÁNAK BEMUTATÁSA INFORMÁCIÓK A kirendeltségek munkáltatói kapcsolatai Közfoglalkoztatás Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében I. félévben Csoportos létszámcsökkentések Rendezvények, események MELLÉKLETEK 1. SZ. 2. SZ. 3. SZ. 4. SZ. 5. SZ. A III. NEGYEDÉVI MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSBEN RÉSZTVEVŐ SZERVEZETEK SZÁMA ÁGAZATOK ÉS LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁK SZERINT A III. NEGYEDÉVI MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSBEN RÉSZTVEVŐ SZERVEZETEK ÁLTAL JÚNIUS 30-ÁN FOGLALKOZTATOTTAK SZÁMA ÁGAZATOK ÉS LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁK SZERINT SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYÉBEN A III. NEGYEDÉVI MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSBEN RÉSZTVEVŐ MUNKÁLTATÓK LÉTSZÁMADATAI MUNKAERŐ-PIACI KÖRZETENKÉNT HÁROM HÓNAP MÚLVA VÁRHATÓ LÉTSZÁMVÁLTOZÁS A JÚNIUS 30-AI ADATOKHOZ KÉPEST MUNKAERŐ-PIACI KÖRZETENKÉNT TIZENKÉT HÓNAP MÚLVA VÁRHATÓ LÉTSZÁMVÁLTOZÁS A JÚNIUS 30-AI ADATOKHOZ KÉPEST MUNKAERŐ-PIACI KÖRZETENKÉNT MÓDSZERTANI MEGJEGYZÉSEK 2

3 BEVEZETÉS A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés (NMF) 2012-ben hetedik éve szerepel a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) eszköztárában. Bevezetése jelentős előrelépést jelentett a munkaügyi szervezetek egyes szintjeinek stratégiai tervezéseinek megalapozásában. A felmérés elemszámát tekintve jelenleg a legnagyobb volumenű megyei adatgyűjtés ezen a területen, azonban nem reprezentálja a gazdasági szervezetek területi, ágazati és létszámnagyság kategóriák szerinti összetételét. A kirendeltségek teljes körére kiterjesztett negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés célja, hogy gyors, részletes és aktuális munkaerő-piaci információkat nyerjünk a térség gazdasági szervezeteitől, továbbá erősítse a megszólított gazdasági szervezetek és az NFSZ kirendeltségei közötti munkakapcsolatot. A felmérés eredményei által igyekszünk tájékoztatni a munkaerő-piaci folyamatok iránt érdeklődő pályaválasztókat, munkavállalókat, foglalkoztatókat és beruházókat a döntési folyamatok segítése érdekében. A rendszeres (negyedévenkénti) adatszolgáltatás képet ad a jelenlegi, a következő három hónap várható munkaerőforgalmának alakulásáról, valamint előrejelzi egy évre a létszámváltozás tendenciáját. A felmérés minden negyedévben egy olyan aktuális kérdéscsoporttal egészül ki (rotációs módon), amelyben a foglalkoztatási szolgálat a munkáltatók véleményére kíváncsi döntéseinek megalapozása érdekében. A harmadik negyedévére vonatkozó adatfelvételre július 2. és július 18. között került sor. A kérdőívben a munkáltatók a június 30-ai statisztikai állományi létszámukat közölték és ehhez képest adták meg a várható létszámmozgást. A felmérés keretében ebben a negyedévben közel ezer szervezetet szólítottunk meg a megyében, válaszaikat a kitöltött kérdőívek kirendeltségekre való visszaküldésével, illetve online, az interneten keresztül adhatták meg. A MEGYE GAZDASÁGI ÉS FOGLALKOZTATÁSI HELYZETE Az egy főre jutó GDP nagyságrendjét figyelembe véve a megyék rangsorában Szabolcs-Szatmár- Bereg a tizennyolcadik helyen áll a KSH adatai szerint. Az egy főre jutó bruttó hazai termék évben ezer Ft/fő volt a megyében, ami 2010-re ezer Ft/fő-re emelkedett. Összehasonlítva az egy évvel korábbi adathoz képest megyei szinten 2,8 százalékos, országosan 4,7 százalékos volt a GDP/fő növekedése. Az országos ezer Ft/fő átlagnak 53,5%-át tette ki a megyei érték, mely arány egy év távlatában egy százalékponttal csökkent. A KSH január-júniusi adatai szerint a megyében fő volt a teljes munkaidőben alkalmazásban állók száma a 4 fő fölötti vállalkozások és a központi és helyi költségvetés szervei, társadalombiztosítás és kijelölt non-profit szervezeteknél, 10,1%-kal (8 128 fővel) több, mint az előző év azonos időszakában. Nemzetgazdasági ág szerint a legtöbb teljes munkaidőben alkalmazásban álló a feldolgozóipar (22,6%); a humán-egészségügyi, szociális ellátás (20,6%); az oktatás (13,1%); a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás (12,3%); valamint a kereskedelem, gépjárműjavítás (10,1%) területén dolgozott. A foglalkoztatottak létszáma leginkább az ingatlanügyek (+86,6%), a humán-egészségügyi, szociális ellátás (+71,4%) mely egyben a legnagyobb létszám is ( fő), valamint a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység (+32,2%) területén emelkedett. A legintenzívebb csökkenés a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (-23,4%), az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység (-22,8%) és az információ, kommunikáció (-8,4%) területén következett be, de a legnagyobb létszámbeli visszaesés (-997 fő) az oktatás ágat jellemezte január-június időszakában a teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete forint volt a megyében, mely 0,4 százalékkal alacsonyabb, mint az előző év azonos időszakának adata. A térségi és az országos ( Ft) átlagkeresetek közötti különbség 3

4 forintot tett ki. A gazdasági ágak jelentős többségében emelkedtek a keresetek, ennek dinamikája az alábbi ágazatokban volt a legmagasabb: az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység (+21,2%), művészet, szórakoztatás, szabadidő (+20,6%), egyéb szolgáltatás (+14,2%), villamosenergia (+14,2%) és a kereskedelem, gépjárműjavítás (+14,0%). A vizsgált időszakok tekintetében leginkább a humán-egészségügyi, szociális ellátás (-21,9%) és az ingatlanügyek (-13,9%) nemzetgazdasági ágakban csökkentek a havi bruttó átlagkeresetek. A KSH 2012/1 Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei statisztikai tájékoztatója szerint március 31-én a megyei székhellyel regisztrált vállalkozások száma volt, mely 2,6%-os (+2 836) növekedést jelentett az egy évvel korábbi adathoz. A KSH munkaerő-felmérése szerint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, II. negyedévben a 416,8 ezer fős éves népességből 226,2 ezer fő volt gazdaságilag aktív, amely az egy évvel korábbinál 3,9 százalékkal volt kedvezőbb. Az aktivitási arány 2,3%-pontos emelkedés eredményeként 54,3%-ra módosult II. negyedévben a megyében élő népességből 190,5 ezer főt foglalkoztattak, számuk 12,7 ezer fővel nőtt hasonló időszakához képest. Arányuk 45,7 százaléknak felelt meg. A munkanélküliek 35,8 ezer fős létszáma 10,3 százalékkal alacsonyabb volt, mint egy évvel korábban. Arányuk, mely I. negyedévben 18,3% volt, egy év múlva 15,8%-ra esett vissza. Összehasonlító adatok Megnevezés Megye Ország Megye az országos érték %-ában Népesség száma a), fő 551, ,7 5, éves népesség száma b), fő 416, ,5 5,4 Gazdaságilag aktívak száma b), fő 226, ,4 5,2 Aktivitási arány b),% 54,3 56,8 95,6 Foglalkoztatottak b), fő 190, ,2 4,9 Foglalkoztatási ráta b),% 45,7 50,6 90,3 Munkanélküliek b), fő 35,8 472,7 7,6 Munkanélküliségi ráta b), % 15,8 10,9 145,0 Alkalmazásban állók c), fő ,7 Bruttó átlagkereset c), Ft ,2 Nyilvántartott álláskeresők száma d), fő ,8 Nyilvántartott álláskereső pályakezdők száma d), fő ,9 a) január 1-jén. b) A KSH munkaerő-felmérése alapján II. negyedévi adatok. c) KSH Tájékoztatási adatbázis szerinti január-június adat (teljes munkaidőben alkalmazásban állók/a 4 fő fölötti vállalkozások és a központi és helyi költségvetés szervezetei, társadalombiztosítás és kijelölt non-profit szervezetek). d) I. féléves átlag. NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK HELYZETE A MEGYÉBEN Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében I. félévében átlagosan álláskereső volt nyilvántartva, mely több mint három ezer fővel, azaz 4,7 százalékkal alacsonyabb létszám, mint az előző év azonos időszakában. A megye tíz munkaerő-piaci körzete közül szinte mindegyikben létszámcsökkenés történt, létszámát és dinamikáját tekintve is a Fehérgyarmati Kirendeltség esetében volt a legnagyobb változás (-850 fő, -14,4%). Évek óta jellemző az álláskeresők között a férfiak nagyobb aránya. Megyei szinten a férfi 51,8 százalékot képviselt az összes nyilvántartotton belül, létszámuk I. félévi átlagánál 4

5 9,1%-kal alacsonyabb. Ugyanezen időszak alatt a nők átlaglétszáma stagnált, ők átlagosan an kerestek állást. A férfiak súlya egy év alatt 2,5 százalékponttal esett vissza. Iskolai végzettség tekintetében a legfeljebb általános iskolát végzettek 30,7 ezres átlaglétszáma az álláskeresőkön belül 48,9%-ot jelentett a vizsgált évben. Középfokú végzettséggel (47,5%), felsőfokúval pedig fő (3,6%) rendelkezett. Az álláskeresőkön belül az alapfokú végzettségűek aránya 0,6 százalékponttal csökkent, míg a középfokúaké 0,4, a diplomásoké pedig 0,2 százalékponttal emelkedett. A legfeljebb alapfokú végzettségűek száma 5,9%-kal ( fő), a középfokúaké 3,8%-kal ( fő) csökkent, a diplomával rendelkező álláskeresőké azonban 1,1 százalékkal növekedett. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a fős átlaglétszámú szakképzettség nélküli álláskeresők állománya (iskolai végzettség szerinti besorolás alapján) 4,7 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. A szakképesítés nélküliek között a legfeljebb 8 általánost végzettek aránya 81,2%-os, míg a gimnáziumot végzetteké 18,8%-os volt. A fentiekben elsőként említett csoport létszáma 5,9%-kal, főre csökkent, a gimnáziumi érettségivel rendelkezőké azonban egy százalékkal, főre emelkedett. A szakképzetlenek álláskeresőkön belüli aránya 60,2 százalék volt a tárgyidőszakban, ami egy év távlatában nem változott. Az előző évhez képest az álláskeresők korcsoportok szerinti összetételében jelentős változás nem történt I. félév átlagában változatlanul a (9 792 fő, 15,6%) közöttiek súlya volta leginkább meghatározó. A korcsoportok jelentős részében létszámcsökkenés következett be, létszámában a évesek állománya csökkent leginkább (-953 fő). Az ötven év feletti korcsoportokba tartozó álláskeresők száma ugyanekkor emelkedett. Az állás nélkül lévők nagyobb hányada, azaz 86,1%-a fő fizikai foglalkozású volt, mely arány megegyezett a I. félévben mérttel. Egy év alatt létszámuk 4,8%-kal (2 712 fővel) esett vissza. A közel 8,8 ezer szellemi foglalkozású körében 4,1%-os (-374 fős) csökkenés következett be egy év alatt. A megyében a vizsgált időszakban nyilvántartásba került álláskeresők összlétszáma fő, közülük fő az összes belépőn belül 6,4% első alkalommal kérte regisztrációját. A félév folyamán olyan ügyfél kérte nyilvántartásba vételét az év folyamán, akik korábban már voltak álláskeresői státuszban első félévében átlagosan pályakezdő szerepelt megyei szinten a nyilvántartásokban, ami az összes álláskeresőn belül 12,5%-pontot jelentett. A tárgyidőszakban átlagosan fő szerepelt tartósan a nyilvántartásban, vagyis a nyilvántartott álláskeresők egyötöde több mint egy éve nem jutott munkalehetőséghez. A bázisidőszakhoz képest létszámuk fővel, 23,2 százalékkal, arányuk 5,5 százalékponttal csökkent első hat havában, a megyében nyilvántartott álláskeresők 53,3%-a ( fő) kapott jogszabályi előírások teljesülése alapján ellátást a munkaügyi központtól vagy a lakóhelye szerinti illetékes önkormányzattól, mely arány 8,3%-ponttal alacsonyabb, mint az előző évben ( fő; 61,6%). Az ellátottak átlagos létszáma egy év alatt 17,5%-kal (7 127 fővel) csökkent. A járadék típusú ellátásra jogosultak fős átlaglétszáma 46,0 százalékkal alacsonyabb, mint a bázisidőszakban. Segély típusú ellátásra 114 fő volt jogosult. Rendszeres szociális segélyben 70 fő, foglalkoztatást helyettesítő támogatásban fő részesült, így összesen átlagosan fő (az álláskeresők 46%-a) szerzett jogosultságot az önkormányzatok által nyújtott támogatásokra. 5

6 VÁLASZADÁSI HAJLANDÓSÁG év júliusban Szabolcs-Szatmár-Bereg megye munkaügyi kirendeltségei 944 kérdőívet postáztak ki, ezekből 522 érkezett vissza azaz a beérkezési arány 55,3% volt. A bevont munkáltatók egyötöde a Kisvárdai, 17,6%-a a Mátészalkai, 12,6%-a a vásárosnaményi és 11,3%-a a Nyíregyházi Kirendeltségek illetékességi területéhez tartoztak. A további munkaerő-piaci körzetek részesedése 1,7% és 8,6% között mozgott. A válaszadási arány Vásárosnamény (81,5%), Mátészalka (74,8%), illetve Kisvárda (70,2%), térségében bizonyult igen magasnak. Megnevezés (Kirendeltség) A válaszadási arány alakulása munkaerő-piaci körzetenként Bevont munkaadók száma (db) megoszlása (%) Kitöltött adatlapok száma (db) megoszlása (%) Válaszadási arány (%) Kisvárda , ,3 70,2 Mátészalka , ,6 74,8 Nyírbátor ,5 45 8,6 38,1 Nyíregyháza ,8 44 8,4 31,4 Fehérgyarmat 91 9, ,3 64,8 Vásárosnamény 81 8, ,6 81,5 Tiszavasvári 66 7,0 43 8,2 65,2 Csenger 36 3,8 9 1,7 25,0 Nagykálló 68 7,2 16 3,1 23,5 Baktalórántháza 70 7,4 42 8,0 60,0 SZSZB megye , ,0 55,3 Az 522 db kitöltött adatlap közül a legtöbb Kisvárda (106 db-20,3%), Mátészalka (92 db-17,6%), Vásárosnamény (66 db-12,6%) és Fehérgyarmat (59 db-11,3%) munkaerő-piaci körzetéből érkezett be. A NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSBEN RÉSZTVEVŐ FOGLALKOZTATÓK, VALAMINT AZ ÁLTALUK FOGLALKOZTATOTTAK ÖSSZETÉTELE A korábbiakhoz hasonlóan a jelenlegi felmérésben résztvevő 522 munkáltató fél százalékát tette ki (a KSH 2012/1 megyei statisztikai tájékoztatója szerinti) a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei székhellyel regisztrált vállalkozásnak. Térségünkben, a július hónapban megkeresett és értékelhető választ adó 522 foglalkoztató közül minden negyedik (26,1%-a, 136 cég) a feldolgozóiparba, mintegy egyötöde pedig kereskedelem, gépjárműjavítás ágba (21,6%-a, 113 cég) tartozott. Az építőipar 12,5%-os, a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 10,3 százalékos hányadot képviselt. A megye kirendeltségein a jelenlegi felmérésben résztvevő gazdasági szervezetek összetétele nagy eltérést nem mutatott az átlaghoz képest. A feldolgozóiparba sorolt válaszadók részaránya Csenger (66,7%) körzetben volt a legdominánsabb, a kereskedelem, gépjárműjavítás a Fehérgyarmati (28,8%) Kirendeltségen emelkedett ki. A KSH intézményi munkaügyi adatgyűjtése szerint a megyében január-június időszakában az alkalmazásban állók száma fő volt. Jelenlegi felmérésünknél a megkérdezett munkáltatók ennek a létszámnak valamivel több, mint egynegyedét (29,1%) foglalkoztatták, azaz főt. A 6

7 létszámadatok vizsgálatakor látható, hogy a legmagasabb a pénzügyi, biztosítási tevékenység (93,9%) és a vízellátás (83,3%) reprezentációs aránya. Jelentősnek mondható még a feldolgozóipar (63,3%), a mezőgazdaság (56,5%) és a villamosenergia (48,1%) területé. A nagyobb állományú (1 000 fő feletti) ágazatok közé tartozók esetében az alábbi részesedések alakultak ki: építőipar-32,9%; közigazgatás-28,7%; kereskedelem, javítás-22,6%; humán-egészségügyi, szociális ellátás-10,1%. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés ágazati reprezentációja Nemzetgazdasági ág Teljes munkaidőben alkalmazásban állók száma * január-június A megkérdezett cégeknél foglalkoztatottak száma június 30. Reprezentációs arány, % A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat ,5 B Bányászat, kőfejtés C Feldolgozóipar ,3 D Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkond ,1 E Vízellátás; szennyvíz; hulladékgazdálkodás ,3 F Építőipar ,9 G Kereskedelem, gépjárműjavítás ,6 H Szállítás, raktározás ,9 I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ,9 J Információ, kommunikáció ,2 K Pénzügyi, biztosítási tevékenység ,9 L Ingatlanügyletek ,5 M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység ,5 N Adminisztratív és szolg. tám. tevékenység ,9 O Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás ,7 P Oktatás ,6 Q Humán-egészségügyi, szociális ellátás ,1 R-U Művészet...- Területen kívüli szervezet ,2 Összesen: ,1 *Forrás: KSH Tájékoztatási adatbázis Az adatszolgáltató szervezeteknél június 30-án alkalmazásban állók nemzetgazdasági összetételét vizsgálva látható, hogy igen magas a fős feldolgozóipari hányad, a létszám közel fele (49,2%). Jelentősnek mondható még a közigazgatás fős (12,2%), kereskedelem, gépjárműjavítás fős (7,9%), a mezőgazdaság fős (7,2%), valamint a humán-egészségügyi, szociális ellátás fős (7,1%) dolgozói létszám felmérésen belül. A megye kirendeltségein gazdasági áganként esetleges összetételbeli eltérések voltak tapasztalhatók a felmérés adatainál. A foglalkoztatotti létszám nemzetgazdasági ágak közötti megoszlásában a mezőgazdaság Baktalórántháza körzetében emelkedett ki leginkább (65,7%). Csenger esetében a felmérésbe vont létszám 97,6%-át, Mátészalka körzetében 72,5%-át a feldolgozóipar foglalkoztatta. A kereskedelem ágazat Vásárosnamény körzetében dominált (17,1%), a humán-egészségügy, szociális ellátás jelentős mértékben (29,3%) képviseltette magát a Nagykállói Kirendeltség illetékességi területén. 7

8 A felmérés körzetenkénti foglalkoztatotti létszámmegoszlása szerint ebben a negyedévben a Nyíregyházi Kirendeltség adatszolgáltatói alkalmazták a felmérésbe vont létszámból a legtöbb munkavállalót (6 426 fő 25,0%). Ezt követte a Kisvárdai (5 758 fő 22,4%), valamint a Mátészalkai (4 444 fő 17,3%) Kirendeltség részesedése. A jelenlegi negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésben részt vevő adatszolgáltatók dolgozói létszámának vállalati méret szerinti összetétele a sokéves tapasztalatnak megfelelően merőben eltér a válaszoló szervezetek azonos megbontásától. A válaszadók és az általuk foglalkoztatottak megoszlása vállalati méret szerint 100% 90% 80% 70% 3,8% - 20 db 15,1% 79 db Nagyvállalatok 47,0% fő 60% 50% 40% 30% 81,0% 423 db Középvállalatok 32,4% fő 20% 10% 0% Válaszad laszadók k száma (Σ 522 db) 20,6% Mikro- és kisvállalatok fő Foglalkoztatottak száma (Σ fő) f A jelenlegi felmérésünkben résztvevő szervezetek által foglalkoztatott munkavállalók 20,6%-a a mikro- és kisvállalkozásoknál állt alkalmazásban, ugyanakkor az ebbe a kategóriába tartózó cégek 81,0 százalékos arányt képviseltek a válaszadók között. A közepes méretű cégek a felmért létszám 32,4 százalékát foglalkoztatták, részarányuk 15,1 százalékot tett ki. Nagy vállalatoknál dolgozott az alkalmazottak 47,0 százaléka, viszont a válaszadók mindössze 3,8 százaléka került ki ebből a körből. A kirendeltségek közül a mikro- és kisvállalkozások súlya Vásásrosnamény körzetében volt a legnagyobb (93,9%), a középvállalkozásoké a Nyíregyházi Kirendeltségen (43,2%). A nagyvállalatok részesedése a felmérésben 0,0 és 22,2 százalék között mozgott. A foglalkoztatotti létszám aránya a mikro- és kisvállalatok esetében a Nagykállói Kirendeltségen (48,9%), középszinten a fehérgyarmati körzetben (60,7%) volt a legmagasabb. A nagyvállalatok alkalmazottainak részaránya a csengeri munkaerő-piaci körzetben (76,2%) dominált leginkább. (1-2. sz. melléklet) A KÖVETKEZŐ HÁROM HÓNAP VÁRHATÓ TENDENCIÁI Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a szeptember végéig tervezett bővítések és leépítések létszámkihatása a válaszadók körében összességében 463 fős létszámnövekedést jelent, azaz a foglalkoztatottak számának 1,8%-os emelkedését prognosztizálták a munkáltatók. Ez a fős előrevetített létszám fő várható alkalmazása és fő elbocsátása révén fog kialakulni. A munkaerő-piaci körzetek válaszadóinak három hónapos időtávon belüli létszám-gazdálkodása hat térség esetében növekedést, kettő esetében stagnálást és mindössze a fennmaradó kettő esetében vetít előre csökkenést. A legjelentősebb növekedést Kisvárda (+376 fő, +6,5%) és Nyíregyháza 8

9 (+272 fő, +4,2%) körzetében feltételezhető. Fehérgyarmat és Nagykálló térségében a munkaadók stagnálást prognosztizáltak. A foglalkoztatottak számának csökkenése Csenger (-80 fő, -7,6%) és Mátészalka (-194 fő, -4,4%) munkaerő-piaci körzetek esetében várható. A megyében a felmérésben résztvevő 522 szervezet 7,1%-a gondolta úgy, hogy a felmérést követő 3 hónapon belül alkalmazottainak száma csökkenni fog, 75,9%-a stagnálással számolt, míg 17,0%-a prognosztizált rövidtávon kisebb-nagyobb növekedési ütemet létszám-gazdálkodásában. A felmérést követő 3 hónapon belül létszámcsökkenést tervező 37 választ adó munkáltató között a legtöbben, azaz 35,1%-uk a feldolgozóiparba tartozott. A 396 stagnálással számoló cégnek 24,7 százalékát a feldolgozóipar, 24,5 százalékát a kereskedelem területén tevékenykedők tették ki. A növekedéssel számoló 89 cég közül 28,1 százalék tartozott a feldolgozóipar köréből került ki. A mikro- és kisméretű cégek a legoptimistábbak, ők 4,2 százalékos létszámnövekedést irányoztak elő foglalkoztatotti létszámukban. A nagyméretű szervezetek ennél kisebbet, +1,7 százalékot, a nagyméretű vállalatok pedig +0,4 százalékot prognosztizáltak a következő három hónapra. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az adatszolgáltató munkáltatók várakozásai eltérően alakulnak 3 hónapos időtávon a FEOR szerinti csoportokat figyelembe véve. Az előrejelzés alapján a legtöbb felvétel a szakképzettséget nem igénylő (+785 fő) FEOR csoportban várható, de jelentős a belépők száma az ipari és építőipari (+418 fő) és a gépkezelő, összeszerelő, járművezető (+105 fő) foglalkozások csoportjában is. A legnagyobb kilépői létszám is ezekben a körökben feltételezhető: ipari és építőipari foglalkozások (-432 fő), szakképzettséget nem igénylő foglalkozások (-382 fő), gépkezelők, összeszerelők, járművezetők (-137 fő). A legintenzívebb mozgás pozitív a be- és kilépési esetek egyenlege a szakképzettséget nem igénylő foglalkozások (+403 fő) körében számítható. A további FEOR csoportok egyenlege nem éri el a száz főt. A legkisebb létszámváltozás a következő FEOR kategóriákban várható: gazdasági, igazgatási, érdek-képviseleti vezetők (+4 fő), irodai és ügyviteli foglalkozások (+3 fő). Negatív egyenleg két csoport esetében figyelhető meg (gépkezelő, összeszerelő, járművezető és ipari és építőipari foglalkozások). (3-4. számú melléklet) A KÖVETKEZŐ HÁROM HÓNAP KERESETT ÉS TÚLKÍNÁLATI FOGLALKOZÁSAINAK BEMUTATÁSA A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés lehetőséget ad az elkövetkező 3 hónap munkaerőmozgásának szakmánkénti megismerésére, ugyanis a választ adó szervezetek megjelölik azokat a szakmákat, amelyeknél létszámcsökkentést vagy létszámbővítést terveznek. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés során előre jelzett be- és kilépő forgalom esetében a megyében 372 munkakört vizsgáltunk. Ezek hatvannyolc százalékában nem várható mozgás, a továbbiak többségében is mindez 10 fő alatti egyenlegű. Térségünkben összességében 16 olyan foglalkozást nevesítettek a munkáltatók a júliusi felmérésben, ahol a be- és a kilépők létszámának egyenlege eléri, illetve meghaladja abszolút értékben a 10 főt. Ezek közül a legnagyobb pozitív egyenleg a kubikos foglalkozások esetében figyelhető meg, a negatívok közül a cipőgyártó gép kezelője és gyártósor mellett dolgozók esetében várható a legintenzívebb mozgás. 9

10 Szakmák, melyek esetében legalább 10 fős vagy a feletti létszámmozgás várható Ssz. Szakma megnevezése Belépő Kilépő Egyenleg 1 Kubikos Húsfeldolgozó Egyéb egyszerű építőipari foglalkozású Rakodómunkás Bolti eladó Baromfitartó és -tenyésztő Tehergépkocsi-vezető, kamion sofőr Egyszerű mezőgazdasági foglalkozású Egyéb, máshova nem sorolható ipari és építőipari foglalkozás Építőipari segédmunkás Egyéb termék-összeszerelő Egyéb, máshova nem sorolható egyszerű szolgáltatási fogl Villamosberendezés-összeszerelő Csomagoló-, palackozó- és címkézőgép kezelője Egyéb takarító és kisegítő Gyümölcs- és zöldségfeldolgozó, -tartósító A felmérésben résztvevő munkáltatók körében nagyobb létszámfelvétel az alábbi szakmák esetében valószínűsíthető: kubikus (+420 fő), húsfeldolgozó (+189 fő), egyéb egyszerű építőipari foglalkozás (+143 fő). Jelentősebb létszámcsökkentés a gyümölcs- és zöldségfeldolgozó (-348 fő), a kubikus (-150 fő) és az egyéb, máshova nem sorolható egyszerű szolgáltatási foglalkozások (-100 fő) esetében várható. AZ EGY ÉV MÚLVA VÁRHATÓ TENDENCIÁK A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében megkérdezett munkáltatók egy éves távlatban 1,7%-os létszámcsökkenéssel számolnak. Ez azt jelenti, hogy június 30-án vélhetően 439 fővel kevesebben, azaz an fognak náluk alkalmazásban állni. A megye munkaerő-piaci körzetei esetében fele-fele arányban nyilatkoztak úgy az adott térség munkáltatói, hogy csökkenni, illetve növekedni fog az alkalmazottak száma. A legnagyobb létszámnövekedés a Kisvárdai munkaerő-piaci körzetben várható (+363 fő, +6,3%). A negatív egyenleggel rendelkező térségek közül a legnagyobb létszámú és mértékű (-681 fő; -10,6%) csökkenés a Nyíregyházi Kirendeltség illetékességi területén várható. A legnagyobb létszámfelvételi szándékról volumenében a feldolgozóipar (+244 fő, +1,9%) és az építőipar (+134 fő; +11,1%) területéhez tartozó munkáltatók számoltak be. Ugyanezen időtávon nagyobb létszámcsökkentésre a közigazgatás (-809 fő, -25,9%) és a mezőgazdaság (-118 fő; -6,3%) ágazatokban számítanak. A villamosenergia és az információ, kommunikáció területén nem prognosztizáltak változást. (3-5. számú melléklet) A NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSBEN RÉSZTVEVŐ MUNKAADÓK ÁLTAL FOGLALKOZTATOTTAK ÁLLOMÁNYÁNAK VIZSGÁLATA KÖZFOGLALKOZTATOTTI LÉTSZÁM NÉLKÜL A felmérésben lehetőség nyílik arra, hogy a jelenlegi, a +3, illetve +12 hónap múlva prognosztizált foglalkoztatotti állományt megvizsgáljuk a közfoglalkoztatásban dolgozók létszáma nélkül is. Jelenleg a megkérdezettek által foglalkoztatottak létszáma fő közfoglalkoztatottak nélkül. Három hónap elteltével a jelenlegi létszám közfoglalkoztatottak nélkül várhatóan 0,5 százalékkal, azaz 101 fővel emelkedik, ami azt jelenti, hogy a megkérdezettek fős összlétszámot prognosztizáltak ebben a vonatkozásban. 10

11 A közfoglalkoztatotti létszám nélküli állomány negyedév múlva várhatóan hét térségben emelkedik, ezek közül is létszámában leginkább a Kisvárdai Kirendeltségen (+221 fő, +4,1%). Nagykállói térésében stagnálást prognosztizáltak a munkáltatók, két körzetben (Mátészalkai és Csengeri) pedig csökkenést. Nyolc kirendeltség esetében jelezték munkáltatók, hogy jelenleg alkalmaznak közfoglalkoztatottat, mely cégszám három hónap elteltével egy kirendeltséggel bővült. Tizenkét hónap múlva a jelenlegi közfoglalkoztatotti létszám nélküli állomány 0,7 százalékkal főre emelkedik. Ez annak köszönhető, hogy hét térség munkáltatói pozitív létszámváltozást vetíttek előre, közülük a legnagyobb létszámemelkedés Kisvárda térségében várható (+249 fő; +4,6%). A KORÁBBI NEGYEDÉVEKBEN JELZETT MOZGÁSOK ÖSSZEVETÉSE A TÉNYLEGES HELYZETTEL A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésbe bevont és választ is adó cégek száma negyedévről-negyedévre állandóan változik, emellett esetlegesen nem ugyanazok a munkáltatók szerepelnek a felmérésben, e tekintetben a tervezett és a tényleges létszámadatok összehasonlítása nem ad teljeskörű, reális képet. A válaszadók foglalkoztatotti létszámának összevetése az előző időszakokban tervezett létszámmal Megnevezés III. negyedévi tény II. negyedévi tény III. negyedévi tény II. n.évben +3 hónapra prognosztizált III. n.évben +12 hónapra prognosztizált Foglalkoztatotti létszám Cégek száma A válaszadók körében a létszámadatok gazdasági ágankénti összetételének vizsgálatán keresztül a valós helyzet jobban megközelíthető. A felmérésbe vont válaszadóknál alkalmazott létszám összevetése az előző időszakokban tervezett létszámmal nemzetgazdasági ágazatonként Megnevezés III. negyedévi létszám II. n.évben +3 hónapra prognosztizált létszám III. n.évben +12 hónapra prognosztizált létszám fő % fő % fő % Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat , , ,9 Bányászat, kőfejtés 5 0,0 5 0,0 7 0,0 Feldolgozóipar , , ,4 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 151 0, , ,5 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladék , , ,0 Építőipar , , ,2 Kereskedelem, gépjárműjavítás , , ,1 Szállítás, raktározás 257 1, , ,2 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 260 1, , ,7 Információ, kommunikáció 5 0,0 14 0,1 0 0,0 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 446 1, ,4 77 0,4 Ingatlanügyletek 177 0, ,5 15 0,1 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 90 0,4 81 0, ,8 Adminisztratív és szolgáltatást tám. tevékenység 69 0, ,5 88 0,4 Közigazgatás, véd.; kötelező társadalombiztosítás , , ,8 Oktatás 296 1, , ,1 Humán-egészségügyi, szociális ellátás , , ,9 Művészet, szórakoztatás, szabad idő 99 0,4 62 0,3 7 0,0 Egyéb szolgáltatás 150 0, , ,5 Összesen , , ,0 11

12 Nagyon fontos Fontos Egyáltalán nem fontos Nem ismeri a támogatási formát Nem válaszolt Nagyon fontos Fontos Egyáltalán nem fontos Nem ismeri a támogatási formát A áprilisi felmérésben megyei szinten részt vett munkáltatók három hónapos előrejelzéséhez képest a közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás (+9,7%-pont) területén történt jelentős részarány-növekedés, míg a kereskedelem, gépjárműjavítás és a humán-egészségügyi, szociális ellátás területein 3,5-3,6 százalékponttal volt alacsonyabb a foglalkoztatottak aránya. A III. negyedéves felmérés +12 hónapos előrejelzéséhez képest a jelenlegi foglalkoztatotti létszám ágazati megoszlása az alábbi területeken változott leginkább: a kereskedelem, gépjárműjavítás és a szállítás, raktározás területein dolgozók aránya egyaránt -4,2%-ponttal és a humán-egészségügyi, szociális ellátás területén -3,8%-ponttal, a közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás esetében pedig +9,4 százalékponttal módosult. AZ NFSZ SZOLGÁLTATÁSAINAK, ESZKÖZEINEK JELENTŐSÉGE A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés keretén belül a négyes számú változó tartalmú kérdésnél arra vonatkozóan kértünk információt az adatszolgáltatóktól, hogy melyeket használják az NFSZ szolgáltatásai és aktiváló eszközei közül. A felmérés során megkértük a munkáltatókat, hogy egy háromfokú skálán értékeljék a szolgáltatások és eszközök fontosságát. Az 1-es jelentette a nagyon fontosat, a 2-es a fontosat, a 3-as az egyáltalán nem fontosat. Ezen kívül még megjelölhették a foglalkoztatók 0-val, ha nem ismerték a támogatási formát. NFSZ szolgáltatások és eszközök ismertsége a megyében Választ adók (db) Megoszlás a választ adók között (%) Megnevezés START kártya család ,4 25,5 4,0 2,1 Bér-, bérköltség támogatás ,2 23,4 2,3 2,1 Munkahelymegőrzés támogatása ,7 30,3 15,8 6,2 Bérkompenzáció támogatás ,8 36,9 9,1 5,2 Munkahelyteremtő beruházás tám ,6 29,4 14,9 10,1 Tájékoztatás a munkaerő-piacról ,5 55,0 17,7 5,8 Foglalkoztatással kapcsolatos jogszabályok ismertetése ,0 55,2 6,5 5,3 Megfelel munkaerő biztosítása (munkaközvetítés) ,9 53,3 7,8 6,0 Foglalkoztatáshoz kapcsolódó tanácsadás ,7 53,2 10,8 8,3 Szolgáltatás, segítségnyújtás ,0 50,0 11,1 38,9 Egyéb támogatási formák ,7 66,7 0,0 16,7 Összesen ,0 39,7 9,5 5,7 A megkérdezett szervezetek a szolgáltatások közül leggyakrabban a bérjellegű támogatások, a Start kártyacsalád és a bérkompenzáció miatt keresik fel a munkaügyi központot. A munkáltatók által legfontosabbnak ítélt szolgáltatások a bérjellegű támogatások (a válaszadók 72,2%-a sorolta ebbe a kategóriába), a Start-kártya család (68,4%), valamint a bérkompenzáció (48,8%). A fontos kategóriában a legnagyobb arányt az alábbi szolgáltatások képviselték: egyéb támogatási formák (66,7%), a foglalkoztatási jogszabályok ismertetése (55,2%), tájékoztatás a munkaerő-piacról (55,0%), a munkaközvetítés (53,3%), valamint a foglalkoztatáshoz kapcsolódó tanácsadás (53,2%). Az egyáltalán nem fontos szinten a legnagyobb részesedést a munkaerő-piacról 12

13 való tájékoztatás (17,7%), a munkahelymegőrzés támogatása (15,8%), illetve a munkahelyteremtő beruházás (14,9%) kapta. A szolgáltatás, segítségnyújtás és az egyéb támogatási formák voltak a legnagyobb arányban ismeretlenek a munkáltatók számára. A kis és középvállalkozások esetében a Start-kártya család és a bér-, bérköltség támogatása volt a leginkább fontos, míg a nagyvállalatok a munkaközvetítés révén történő megfelelő munkaerő biztosítását részesítették leginkább előnyben. A nemzetgazdasági ágakat vizsgálva a legtöbb ágazat a Start-kártya családot és a bér-, bérköltség támogatását vélte elsődlegesnek. A villamosenergia területén tevékenykedő munkáltatók a munkahelymegőrzés támogatását és a foglalkoztatással kapcsolatos jogszabályok ismertetését jelölték meg nagyon fontosnak. Ez utóbbit a pénzügyi szervezetek is lényegesnek gondolják. A művészetek, szórakozás, szabad idő nemzetgazdasági ágban a munkahelyteremtő beruházás is legalább annyira meghatározó, mint a legelőször említett két eszköz. A MEGYE ÁLLÁSKÍNÁLATÁNAK BEMUTATÁSA A megye kirendeltségein I. félévében álláshelyet jelentettek be, ami 3,4 százalékkal (1 086-tal) több, mint az előző esztendő azonos időszakában. A támogatási kérelemmel érkezett igények száma volt, mely egy év alatt megyei szinten közel hat százalékkal bővült, és az összes új bejelentett munkahely 90,8%-át jelentette I. félév során újonnan bejelentett álláshelyek Az újonnan bejelentett álláshelyek Az újonnan bejelentett támogatott álláshelyek Megnevezés Változás az előző év Aránya az száma azonos időszakához száma összes képest bejelentésből db db % db % Kisvárdai Kirendeltség , ,2 Mátészalkai Kirendeltség , ,3 Nyírbátori Kirendeltség , ,0 Nyíregyházi Kirendeltség és Szolgáltató Központ , ,1 Fehérgyarmati Kirendeltség , ,7 Vásárosnaményi Kirendeltség , ,9 Tiszavasvári Kirendeltség , ,8 Csengeri Kirendeltség , ,3 Nagykállói Kirendeltség , ,0 Baktalórántházi Kirendeltség , ,1 Szabolcs-Szatmár-Bereg megye , ,8 Forrás: NFSZ adattárház A tíz kirendeltség közül a legtöbb ( db) állásigény a Nyíregyházi Kirendeltséghez érkezett, számuk a megyei álláshelyek 32,3%-át tette ki. A bejelentett munkahelyek száma leginkább a Nyíregyházi (+43,3%) Kirendeltségen emelkedett. A támogatott álláshelyek száma szintén a Nyíregyházi Kirendeltség esetében volt a legtöbb (9 745 db), arányuk azonban a vásárosnaményi térségben volt a legmagasabb (96,9%). A legkevesebbet a tiszavasvári (880 db) térségben jelentették be, a támogatott álláshelyek aránya azonban a Baktalórántházi Kirendeltségen volt a legalacsonyabb (82,1%). A támogatással segített álláshelyek száma a Nyíregyházi Kirendeltségen (+55,3%) emelkedett a legintenzívebben. 13

14 INFORMÁCIÓK A kirendeltségek munkáltatói kapcsolatai A kirendeltségek munkáltatói kapcsolata elsősorban a munkahelyek feltárására, munkaerő-igények fogadására és azok feltöltésére irányul. Emellett fontos szempont még a széleskörű munkaerő-piaci információ biztosítása, tájékoztató jogszabályváltozásokról, foglalkoztatáshoz kapcsolódó kedvezményekről és támogatásokról, munkaerő-piaci adatok biztosítása pályázatokhoz. A kirendeltségek konkrét munkáltatói kapcsolata lényegesen bővebb, mint a negyedéves munkaerőgazdálkodási felmérésbe bevont foglalkoztatók köre, ugyanis évente ez még kiegészül a rövid távú munkaerő-piaci prognózis felvétellel is, amelybe lehetőség szerint más munkáltatói kört vonunk be és ez lényegesen bővebb információ nyerését teszi lehetővé a gazdaság szereplőiről. Közfoglalkoztatás Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében I. félévben I. félévében a hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás keretében fő álláskereső jutott munkához. A munkaerő-piacon jelenlevő halmozottan hátrányos helyzetű álláskeresők foglalkoztatásának elősegítése érdekében indított országos közfoglalkoztatási programok keretében fő bevonására nyílt lehetőség. A Belügyminisztérium által irányított START munka közfoglalkoztatási mintaprogramokba összesen fő álláskereső foglalkoztatása valósult meg. A szociális földprogramban 370 fő, a Belügyminisztérium együttműködéses mintaprogramjában 78 fő a támogatással érintett létszám. Vállalkozások számára 44 fő foglalkoztatásához nyújtottunk támogatást foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő személyek esetében. Csoportos létszámcsökkentések I. félévében csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó döntésbejelentés Szabolcs-Szatmár- Bereg megyei kirendeltségekre 57 főt érintően érkezett. Az elbocsátások a Nyíregyházi és a Nagykállói Kirendeltségeket érintették. Ezek a munkavállalók a közigazgatás; a művészet, szórakoztatás és a feldolgozóipar nemzetgazdasági ágakban vesztették el munkahelyüket. Rendezvények, események A szervezet képviselői az érintett negyedévben az alábbi eseményeken vettek részt: Rendezvény, konferencia, kiállítás Elítéltek visszavezetése a társadalomba képzési és foglalkoztatási, és egyéb reintegrációs programokon keresztül Csoportos tájékoztató Állásbörze és tájékoztató a munkaerő-piacról Munkáltatói Fórum a közfoglalkoztatás tapasztalatairól. Európai Állásbörze Csoportos tájékoztató "Mezőgazdasági mintaprojekt Tarpa és térségében" Állásbörze Tájékoztató (közfoglalkoztatással, parlagfű irtással kapcsolatos) Csoportos tájékoztató Konferencia (TÁMOP projekt 3.1 alprojekt) Csoportos tájékoztató (Waberer's) Csoportos tájékoztató (Raiffeisen Bank) Pontos helyszíne, ideje SZSZB Megyei Büntetés-végrehajtási április Nyíregyházi Kirendeltség április Nyíregyházi Főiskola április Fehérgyarmat április Románia Nagyszeben április Nyíregyházi Kirendeltség május Tarpa május Nyíregyházi Főiskola május Nyíregyházi Kirendeltség május Nyíregyházi Kirendeltség május Nemzeti Munkaügyi Hivatal május Nyíregyházi Kirendeltség június Nyíregyházi Kirendeltség június /folytatás a következő oldalon/ 14

15 Rendezvény, konferencia, kiállítás Pontos helyszíne, ideje Csoportos tájékoztató (Raiffeisen Bank) Nyíregyházi Kirendeltség június Raiffeisen Bank - Call Center és Assessment Center bemutató Raiffeisen Bank június Baktalórántháza TÁMOP Munkáltatói Fórum Baktalórántházi Kirendeltség június Csenger TÁMOP Munkáltatói Fórum Csengeri Kirendeltség június Fehérgyarmat TÁMOP Munkáltatói Fórum Fehérgyarmati Kirendeltség június Fehérgyarmat TÁMOP Munkáltatói Fórum Fehérgyarmati Kirendeltség június Kisvárda TÁMOP Munkáltatói Fórum Kisvárdai Kirendeltség június Mátészalka TÁMOP Munkáltatói Fórum Mátészalkai Kirendeltség június Nyírbátor TÁMOP Munkáltatói Fórum Nyírbátori Kirendeltség -, Nyíregyháza TÁMOP Munkáltatói Fórum Nyíregyházi Kirendeltség június Nyíregyháza TÁMOP Munkáltatói Fórum Nyíregyházi Kirendeltség június Tiszavasvári TÁMOP Munkáltatói Fórum Tiszavasvári Kirendeltség június Vásárosnamény TÁMOP Munkáltatói Fórum Vásárosnaményi Kirendeltség június Testületi ülés Nyírbogát június Állásbörze Nyíregyházi Főiskola Nyíregyháza A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja honlapjának elérhetősége: ahol a munkáltatók és befektetők rendszeresen tájékozódhatnak az aktuális pályázati lehetőségekről, egyéb lényeges munkaerő-piaci információkról. Fontos lehetőség még a lapon elhelyezett csoportos létszámcsökkentés bejelentésre szolgáló link. Nyíregyháza, szeptember 3. 15

16 1. sz. melléklet A III. NEGYEDÉVI MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSBEN RÉSZTVEVŐ SZERVEZETEK SZÁMA ÁGAZATOK ÉS LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁK SZERINT SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYÉBEN TEÁOR létszám-kategória Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Mikro Kis Közép Nagy Összesen db % db % db % db % db % 32 11,5 12 8,3 9 11,4 1 5, ,3 Bányászat, kőfejtés 1 0,4 0 0,0 0 0,0 0 0,0 1 0,2 Feldolgozóipar 43 15, , , , ,1 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladék 0 0,0 0 0,0 2 2,5 0 0,0 2 0,4 2 0,7 5 3,4 6 7,6 1 5,0 14 2,7 Építőipar 41 14, ,9 1 1,3 0 0, ,5 Kereskedelem, gépjárműjavítás 76 27, ,4 5 6,3 1 5, ,6 Szállítás, raktározás 8 2,9 3 2,1 2 2,5 0 0,0 13 2,5 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 30 10,8 8 5,5 0 0,0 0 0,0 38 7,3 Információ, kommunikáció 1 0,4 0 0,0 0 0,0 0 0,0 1 0,2 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 1 0,4 3 2,1 2 2,5 0 0,0 6 1,1 Ingatlanügyletek 5 1,8 3 2,1 1 1,3 0 0,0 9 1,7 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás 15 5,4 3 2,1 0 0,0 0 0,0 18 3,4 4 1,4 2 1,4 0 0,0 0 0,0 6 1,1 0 0,0 3 2,1 4 5,1 1 5,0 8 1,5 Oktatás 1 0,4 1 0,7 3 3,8 0 0,0 5 1,0 Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabad idő 5 1,8 4 2,8 3 3,8 2 10,0 14 2,7 2 0,7 0 0,0 1 1,3 0 0,0 3 0,6 Egyéb szolgáltatás 11 4,0 5 3,4 0 0,0 0 0,0 16 3,1 Összesen , , , , ,0

17 2. sz. melléklet A III. NEGYEDÉVI MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSBEN RÉSZTVEVŐ SZERVEZETEK ÁLTAL JÚNIUS 30-ÁN FOGLALKOZTATOTTAK SZÁMA ÁGAZATOK ÉS LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁK SZERINT SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYÉBEN TEÁOR létszám-kategória Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Mikro Kis Közép Nagy Összesen fő % fő % fő % fő % fő % , , , , ,2 Bányászat, kőfejtés 5 0,4 0 0,0 0 0,0 0 0,0 5 0,0 Feldolgozóipar , , , , ,2 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladék 0 0,0 0 0, ,8 0 0, ,6 12 1, , , , ,0 Építőipar , ,5 83 1,0 0 0, ,7 Kereskedelem, gépjárműjavítás , , , , ,9 Szállítás, raktározás 35 3,0 72 1, ,8 0 0, ,0 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 114 9, ,5 0 0,0 0 0, ,0 Információ, kommunikáció 5 0,4 0 0,0 0 0,0 0 0,0 5 0,0 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 3 0, , ,0 0 0, ,7 Ingatlanügyletek 27 2,3 55 1,3 95 1,1 0 0, ,7 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás 44 3,8 46 1,1 0 0,0 0 0,0 90 0,4 16 1,4 53 1,3 0 0,0 0 0,0 69 0,3 0 0, , , , ,2 Oktatás 22 1,9 46 1, ,7 0 0, ,2 Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabad idő 26 2, , , , ,1 4 0,3 0 0,0 95 1,1 0 0,0 99 0,4 Egyéb szolgáltatás 47 4, ,5 0 0,0 0 0, ,6 Összesen , , , , ,0

18 Válaszadók száma Jelenlegi létszám közfoglalkoztatással Három hónap múlva várható létszám közfoglalkoztatással Tizenkét hónap múlva várható létszám Közfoglalkoztatás jelenleg közfoglalkoztatás 3 hónap múlva közfoglalkoztatás 12 hónap múlva Három hónap múlva várható létszám változása (közfoglalkoztatással) Tizenkét hónap múlva várható létszám változása (közfoglalkoztatással) A III. NMF eredményei Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében A III. NEGYEDÉVI MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSBEN RÉSZTVEVŐ MUNKÁLTATÓK LÉTSZÁMADATAI MUNKAERŐ-PIACI KÖRZETENKÉNT SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYÉBEN 3. sz. melléklet Megnevezés db fő fő % fő % Kisvárdai Kirendeltség , ,3 Mátészalkai Kirendeltség , ,7 Nyírbátori Kirendeltség , ,9 Nyíregyházi Kirendeltség , ,6 Fehérgyarmati Kirendeltség , ,8 Vásárosnaményi Kirendeltség , ,7 Tiszavasvári Kirendeltség ,2 43 2,4 Csengeri Kirendeltség ,6 41 3,9 Nagykállói Kirendeltség ,0 7 1,7 Baktalórántházi Kirendeltség ,6 28 3,2 Szabolcs-Szatmár-Bereg , ,7

19 HÁROM HÓNAP MÚLVA VÁRHATÓ LÉTSZÁMVÁLTOZÁS A JÚNIUS 30-AI ADATOKHOZ KÉPEST MUNKAERŐ-PIACI KÖRZETENKÉNT SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYÉBEN 4. sz. melléklet Ország: +0,5% Régió: +1,1% SZSZB megye: +1,8% Tiszavasvári +1,2% Kisvárdai +6,5% Nyíregyházi +4,2% Baktalórántházi +2,6% Nagykállói +0,0% Nyírbátori +1,5% Vásárosnaményi +0,7% Mátészalkai -4,4% Fehérgyarmati +0,0% Csengeri -7,6% Jelmagyarázat: +2,0% feletti növekedés +0,0% +2,0% közötti növekedés 0,0% változatlan -5,0% -2,0% közötti csökkenés -5,0% alatti csökkenés

20 5. sz. melléklet TIZENKÉT HÓNAP MÚLVA VÁRHATÓ LÉTSZÁMVÁLTOZÁS A JÚNIUS 30-AI ADATOKHOZ KÉPEST MUNKAERŐ-PIACI KÖRZETENKÉNT SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYÉBEN Ország: -0,3% Régió: -1,4% SZSZB megye: -1,7% Tiszavasvári +2,4% Kisvárdai +6,3% Nyíregyházi -10,6% Baktalórántházi +3,2% Nagykállói +1,7% Nyírbátori -5,9% Vásárosnaményi -1,7% Mátészalkai -0,7% Fehérgyarmati -3,8% Csengeri +3,9% Jelmagyarázat: +2,0% feletti növekedés +0,0% +2,0% közötti növekedés 0,0% változatlan -5,0% -2,0% közötti csökkenés -5,0% alatti csökkenés

21 MÓDSZERTANI MEGJEGYZÉSEK 1. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés A PHARE modernizációs folyamat során kialakításra került negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés (NMF), 2005-től szerepel az NFSZ eszköztárában. A harmadik negyedéves NMF adatfelvétel időszaka július 2-23 között volt. A kérdőívben a munkáltatók a június 30-ai statisztikai állományi létszámukat közölték és ehhez képest adták meg a várható létszámmozgást. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés elsődleges célja a megszólított gazdasági szervezetek és az NFSZ kirendeltségei közötti munkakapcsolat erősítése: a cégek várható munkaerőkeresletére történő gyors reagálás, illetve a várható létszámcsökkentések révén érintett dolgozók mielőbbi munkába helyezése. Másodlagos célja a munkaerő-piaci folyamatok iránt érdeklődő pályaválasztók, munkavállalók, foglalkoztatók és beruházók tájékoztatása, a döntési folyamatok segítése. 2. A KSH fogalmi rendszere (Munkaerő-felmérés fogalmai) A gazdasági aktivitás arra ad választ, hogy a megkérdezett személy miként vesz részt a társadalmi munkamegosztásban, rendelkezik-e saját jövedelemmel vagy sem, illetve jövedelmét munkával szerzi vagy egyéb módon. Ezek alapján beszélünk gazdaságilag aktív, illetve gazdaságilag nem aktív népességről. A gazdaságilag aktív népesség fogalma azokat a személyeket foglalja magában, akik egy meghatározott időszak alatt, az ILO javaslatának megfelelően az előző egy hét alatt legalább egy órányi munkát végeztek. A gazdaságilag nem aktív népességen pedig kortól függetlenül mindazokat értjük, akik egyetlen órát sem dolgoztak az elmúlt héten. A következő főbb csoportokat különböztetjük meg: - gazdaságilag aktív népesség, ezen belül: foglalkoztatottak, munkanélküliek, - gazdaságilag nem aktív népesség, ezen belül: inaktív keresők, eltartottak. Gazdaságilag aktívak (gazdaságilag aktív népesség) a munkaerőpiacon megjelenők, vagyis a foglalkoztatottak és a munkanélküliek együtt. Gazdaságilag nem aktívak azok, akik nem sorolhatók be sem a foglalkoztatottak, sem a munkanélküliek csoportjába. Ők a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk, és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Foglalkoztatott, aki a referencia-időszakban (ún. vonatkozási héten), legalább 1 óra, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség stb. miatt) volt távol. A gyermekgondozási díjban (gyed), gyermekgondozási segélyben (gyes) részesülők gazdasági aktivitása a vonatkozási héten végzett tevékenységük alapján kerül meghatározásra. A munkaerőfelmérésre vonatkozó Eurostat-ajánlások alapján a sorkatonák mint intézeti népesség nem tartoznak a felvétel körébe. Munkanélkülinek tekintendő az a személy, akire egyidejűleg érvényesek a következő feltételek: - az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt), - aktívan keresett munkát a kikérdezést megelőző négy hét folyamán, - rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást vagy talált már munkát, ahol 30 napon belül dolgozni kezd.

22 Az aktivitási arány a gazdaságilag aktívak aránya a népességen belül. A foglalkoztatási ráta a foglalkoztatottaknak a népességhez viszonyított aránya. A munkanélküliségi ráta a munkanélkülieknek a gazdaságilag aktív népességen belüli aránya. (Forrás: 3. Az NFSZ fogalmi rendszere Álláskereső: az a személy, aki 1. a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és 2. oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és 3. öregségi nyugdíjra nem jogosult, valamint rehabilitációs járadékban, rehabilitációs ellátásban nem részesül és 4. az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb kereső tevékenységet sem folytat, és 5. elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, és akit 6. az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart. Pályakezdő álláskereső: a 25. életévét felsőfokú végzettségű személy esetén 30. életévét be nem töltött, a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkező, az állami foglalkoztatási szerv által nyilvántartott álláskereső, feltéve, ha munkanélküli járadékra a tanulmányainak befejezését követően nem szerzett jogosultságot. (Forrás: évi IV. törvény)