Nyíregyháza, május

Átírás

1 Sz a bo l c s -s z a t má r -be r e g me g ye i k o r má n yh i v a t a l M u n k a ü g yi k ö z po n t ja Jóváhagyta: Dr. Rezsőfi István igazgató SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE II. NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI Nyíregyháza, május 4400 Nyíregyháza, Hősök tere 9. Telefon: 06 (42) , Fax: 06 (42) Honlap: szabolcskh-mk@lab.hu

2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 A MEGYE GAZDASÁGI ÉS FOGLALKOZTATÁSI HELYZETE... 3 NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK HELYZETE A MEGYÉBEN... 5 VÁLASZADÁSI HAJLANDÓSÁG... 6 A NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSBEN RÉSZTVEVŐ FOGLALKOZTATÓK, VALAMINT AZ ÁLTALUK FOGLALKOZTATOTTAK ÖSSZETÉTELE... 6 A KÖVETKEZŐ HÁROM HÓNAP VÁRHATÓ TENDENCIÁI... 8 A KÖVETKEZŐ HÁROM HÓNAP KERESETT ÉS TÚLKÍNÁLATI FOGLALKOZÁSAINAK BEMUTATÁSA... 9 AZ EGY ÉV MÚLVA VÁRHATÓ TENDENCIÁK A NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSBEN RÉSZTVEVŐ MUNKAADÓK ÁLTAL FOGLALKOZTATOTTAK ÁLLOMÁNYÁNAK VIZSGÁLATA KÖZFOGLALKOZTATOTTI LÉTSZÁM NÉLKÜL A KORÁBBI NEGYEDÉVEKBEN JELZETT MOZGÁSOK ÖSSZEVETÉSE A TÉNYLEGES HELYZETTEL AZ ATIPIKUS FOGLALKOZTATÁSI FORMÁKKAL KAPCSOLATOS VÉLEMÉNYEK A MEGYE ÁLLÁSKÍNÁLATÁNAK BEMUTATÁSA INFORMÁCIÓK A kirendeltségek munkáltatói kapcsolatai Közfoglalkoztatás Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében I. negyedévében Csoportos létszámcsökkentések Rendezvények, események MELLÉKLETEK 1. SZ. 2. SZ. 3. SZ. 4. SZ. 5. SZ. A II. NEGYEDÉVI MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSBEN RÉSZTVEVŐ SZERVEZETEK SZÁMA ÁGAZATOK ÉS LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁK SZERINT A II. NEGYEDÉVI MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSBEN RÉSZTVEVŐ SZERVEZETEK ÁLTAL MÁRCIUS 31-ÉN FOGLALKOZTATOTTAK SZÁMA ÁGAZATOK ÉS LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁK SZERINT SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYÉBEN A II. NEGYEDÉVI MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSBEN RÉSZTVEVŐ MUNKÁLTATÓK LÉTSZÁMADATAI MUNKAERŐ-PIACI KÖRZETENKÉNT HÁROM HÓNAP MÚLVA VÁRHATÓ LÉTSZÁMVÁLTOZÁS A MÁRCIUS 31-EI ADATOKHOZ KÉPEST MUNKAERŐ-PIACI KÖRZETENKÉNT TIZENKÉT HÓNAP MÚLVA VÁRHATÓ LÉTSZÁMVÁLTOZÁS A MÁRCIUS 31-EI ADATOKHOZ KÉPEST MUNKAERŐ-PIACI KÖRZETENKÉNT MÓDSZERTANI MEGJEGYZÉSEK 2

3 BEVEZETÉS A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés (NMF) 2013-ban nyolcadik éve szerepel a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) eszköztárában. Bevezetése jelentős előrelépést jelentett a munkaügyi szervezetek egyes szintjeinek stratégiai tervezéseinek megalapozásában. A felmérés elemszámát tekintve jelenleg a legnagyobb volumenű megyei adatgyűjtés ezen a területen, azonban nem reprezentálja a gazdasági szervezetek területi, ágazati és létszámnagyság kategóriák szerinti összetételét. A kirendeltségek teljes körére kiterjesztett negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés célja, hogy gyors, részletes és aktuális munkaerő-piaci információkat nyerjünk a térség gazdasági szervezeteitől, továbbá erősítse a megszólított gazdasági szervezetek és az NFSZ kirendeltségei közötti munkakapcsolatot. A felmérés eredményei által igyekszünk tájékoztatni a munkaerő-piaci folyamatok iránt érdeklődő pályaválasztókat, munkavállalókat, foglalkoztatókat és beruházókat a döntési folyamatok segítése érdekében. A rendszeres (negyedévenkénti) adatszolgáltatás képet ad a jelenlegi, a következő három hónap várható munkaerőforgalmának alakulásáról, valamint előrejelzi egy évre a létszámváltozás tendenciáját. A felmérés minden negyedévben egy olyan aktuális kérdéscsoporttal egészül ki (rotációs módon), amelyben a foglalkoztatási szolgálat a munkáltatók véleményére kíváncsi döntéseinek megalapozása érdekében. A második negyedévére vonatkozó adatfelvételre március 29. és április 19. között került sor. A kérdőívben a munkáltatók a március 31-ei statisztikai állományi létszámukat közölték és ehhez képest adták meg a várható létszámmozgást. A felmérés keretében ebben a negyedévben közel kilencszáz szervezetet szólítottunk meg a megyében, válaszaikat a kitöltött kérdőívek kirendeltségekre való visszaküldésével, illetve online, az interneten keresztül adhatták meg. A MEGYE GAZDASÁGI ÉS FOGLALKOZTATÁSI HELYZETE 1 Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét január 1-jén 563 ezren lakták, az egy évvel korábbinál rel kevesebben. A megye lakóinak száma az ország népességének 5,7%-át adta. Az egy főre jutó GDP nagyságrendjét figyelembe véve a megyék rangsorában Szabolcs-Szatmár- Bereg a tizennyolcadik helyen áll a KSH adatai szerint. Az egy főre jutó bruttó hazai termék évben ezer Ft/fő volt a megyében, ami 2010-re ezer Ft/fő-re emelkedett. Az egy évvel korábbi adathoz képest megyei szinten 4,1 százalékos növekedés történt, ami megegyezett az országos változással. Az országos ezer Ft/fő átlagnak 54,6%-át tette ki a megyei érték. A KSH év adatai szerint a megyében fő volt a teljes és nem teljes munkaidőben alkalmazásban állók összlétszáma a 4 fő fölötti vállalkozások és a központi és helyi költségvetés szervei, társadalombiztosítás és kijelölt non-profit szervezeteknél, 3,4%-kal (3 482 fővel) több, mint az előző évben. Nemzetgazdasági ág szerint a legtöbb alkalmazásban álló a feldolgozóipar (23,0%); a humán-egészségügyi, szociális ellátás (20,6%); az oktatás (11,5%) valamint a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás (11,4%) területén dolgozott. A foglalkoztatottak létszáma leginkább az ingatlanügyek (+63,1%), a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység (+29,2%), valamint a humánegészségügyi, szociális ellátás (+14,5%) területén emelkedett, ez utóbbi egyben a legnagyobb létszámú ( fős) növekedés is volt. A legintenzívebb csökkenés a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (-19,5%) és az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység (-11,2%) területén következett be, de a legnagyobb létszámbeli visszaesés (-766 fő) az oktatás ágat jellemezte. 1 Forrás: KSH 3

4 2012. évben a foglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete forint volt a megyében. A gazdasági ágak jelentős többségében emelkedtek a keresetek, ennek dinamikája az alábbi ágazatokban volt a legmagasabb: művészet, szórakoztatás, szabadidő (+21,1%), az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység (+15,9%), egyéb szolgáltatás (+15,1%), pénzügyi, biztosítási tevékenység (+14,0%), kereskedelem, gépjárműjavítás (+13,4%) és a vízellátás (+10,2%). A vizsgált időszakok tekintetében leginkább az ingatlanügyek és a humán-egészségügyi, szociális ellátás nemzetgazdasági ágakban csökkentek a havi bruttó átlagkeresetek. A KSH 2012/4 Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei statisztikai tájékoztatója szerint december 31-én a megyei székhellyel regisztrált vállalkozások száma volt, mely 2,4%-os növekedést jelentett az egy évvel korábbi adathoz. A KSH munkaerő-felmérése szerint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, IV. negyedévben a 415,6 ezer fős éves népességből 227,4 ezer fő volt gazdaságilag aktív, amely az egy évvel korábbinál 3,8 százalékkal volt több. Az aktivitási arány 2,2%-pontos emelkedés eredményeként 54,7%-ra módosult IV. negyedévben a megyében élő népességből 194,1 ezer főt foglalkoztattak, számuk 10,6 ezer fővel nőtt hasonló időszakához képest. Arányuk 46,7 százaléknak felelt meg. A munkanélküliek 33,3 ezer fős létszáma 6,2 százalékkal alacsonyabb volt, mint egy évvel korábban. A munkanélküliségi ráta IV. negyedévben 16,2% volt, egy év múlva 14,6%-ra esett vissza. Összehasonlító adatok Megnevezés Megye Ország Megye az országos érték %-ában Népesség száma a), fő , éves népesség száma b), fő 415, ,4 5,4 Gazdaságilag aktívak száma b), fő 227, ,8 5,2 Aktivitási arány b),% 54,7 57,2 95,6 Foglalkoztatottak b), fő 194, ,5 5,0 Foglalkoztatási ráta b),% 46,7 51,1 91,4 Munkanélküliek b), fő 33,3 468,3 7,1 Munkanélküliségi ráta b), % 14,6 10,7 136,4 Alkalmazásban állók c), fő ,9 Bruttó átlagkereset c), Ft ,8 Nyilvántartott álláskeresők száma d), fő ,0 Nyilvántartott álláskereső pályakezdők száma d), fő ,9 a) január 1-jén. b) A KSH munkaerő-felmérése alapján IV. negyedévi adatok. c) KSH Tájékoztatási adatbázis szerinti évadat (teljes és nem teljes munkaidőben alkalmazásban állók/a 4 fő fölötti vállalkozások és a központi és helyi költségvetés szervezetei, társadalombiztosítás és kijelölt non-profit szervezetek). d) I. negyedéves átlag. 4

5 NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK HELYZETE A MEGYÉBEN 2 Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében I. negyedévben átlagosan álláskereső volt nyilvántartva. A megyeszékhely térségében koncentrálódott az álláskeresők közel harminc százaléka, 14,6%-a Kisvárda és 13,6%-a Mátészalka munkaerő-piaci körzetében. Évek óta jellemző az álláskeresők között a férfiak nagyobb aránya. Megyei szinten a férfi 55 százalékot képviselt az összes nyilvántartotton belül, így a nők súlya 45 százalék volt, ők átlagosan en kerestek állást. A férfiak súlya egy év alatt 1,5 százalékponttal emelkedett. Iskolai végzettség tekintetében a legfeljebb általános iskolát végzettek 35,5 ezres átlaglétszáma az álláskeresők felét jelentette a vizsgált időszakban. Középfokú végzettséggel (47%), felsőfokúval pedig fő (3%) rendelkezett. Az álláskeresőkön belül a különböző iskolai szintek részaránya alig változott, az előző év azonos időszakához viszonyítva a diplomások száma közel 10%-kal csökkent. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a fős átlaglétszámú szakképzettség nélküli álláskeresők állományából (iskolai végzettség szerinti besorolás alapján) a szakképesítés nélküliek között a legfeljebb 8 általánost végzettek aránya 82%-os, míg a gimnáziumot végzetteké 18%-os volt. A fentiekben elsőként említett csoport létszáma fő, a gimnáziumi érettségivel rendelkezőké fő volt. A szakképzetlenek álláskeresőkön belüli aránya 60,9 százalék volt a tárgyidőszakban. Az előző évhez képest az álláskeresők korcsoportok szerinti összetételében jelentős változás nem történt I. negyedév átlagában változatlanul a év közöttiek súlya volt a leginkább meghatározó. A korszerkezet alapján hátrányosnak ítélt huszonöt év alatti álláskeresők csoportjába álláskereső tartozott, az ötven éven felüli állástalanok állománya főt számlált. Az állás nélkül lévők nagyobb hányada, azaz 87,1%-a 61,9 ezer fő fizikai foglalkozású volt, mely arány +0,7 százalékponttal változott az egy évvel korábbi adathoz képest. A 9,1 ezer szellemi foglalkozású körében 3,8%-os csökkenés következett be. A megyében összesen en kerültek álláskeresői nyilvántartásba a vizsgált időszakban, számuk egy év alatt 1,9%-kal esett vissza. Közülük fő az összes belépőn belül 4,2% első alkalommal kérte regisztrációját I. negyedévben átlagosan pályakezdő szerepelt megyei szinten a nyilvántartásokban, ami az összes álláskeresőn belül 13,6%-ot jelentett. A tárgyidőszakban átlagosan fő szerepelt tartósan a nyilvántartásban, vagyis a nyilvántartott álláskeresők 31,9 százaléka több mint egy éve nem jutott munkalehetőséghez I. negyedévben, a megyében nyilvántartott álláskeresők 51,5%-a ( fő) kapott jogszabályi előírások teljesülése alapján ellátást a munkaügyi központtól vagy a lakóhelye szerinti illetékes önkormányzattól, mely arány 3%-ponttal alacsonyabb, mint az előző év azonos időszakában. Az ellátottak átlagos létszáma egy év alatt 4%-kal csökkent. A járadék és segély típusú ellátásra jogosultak fős átlaglétszáma közel azonos nagyságrendű, mint a bázisidőszakban. Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban fő részesült az önkormányzatok részéről, közel öt százalékkal kevesebben, mint egy évvel korábban. 2 Forrás: NFSZ 5

6 VÁLASZADÁSI HAJLANDÓSÁG év áprilisában Szabolcs-Szatmár-Bereg megye munkaügyi kirendeltségei 897 kérdőívet postáztak ki, ezekből 572 érkezett vissza, azaz a beérkezési arány 64% volt. A bevont munkáltatók 16,9%-a a Kisvárdai, 14,6%-a a Nyíregyházi, 13,9%-a a Mátészalkai Kirendeltségek illetékességi területéhez tartozott. A további munkaerő-piaci körzetek részesedése 6,6% és 11,3% között mozgott. A válaszadási arány Vásárosnamény (96,9%), Mátészalka (90,4%), illetve Tiszavasvári (88,1%) térségében bizonyult igen magasnak. A válaszadási arány alakulása munkaerő-piaci körzetenként Bevont munkaadók Kitöltött adatlapok Megnevezés Válaszadási (Kirendeltség) száma megoszlása száma megoszlása arány (%) (db) (%) (db) (%) Kisvárda , ,3 76,3 Mátészalka , ,8 90,4 Nyírbátor 74 8,2 26 4,5 35,1 Nyíregyháza , ,3 58,0 Fehérgyarmat ,3 47 8,2 46,5 Vásárosnamény 65 7, ,0 96,9 Tiszavasvári 59 6,6 52 9,1 88,1 Csenger 60 6,7 15 2,6 25,0 Nagykálló 62 6,9 18 3,1 29,0 Baktalórántháza 68 7,6 46 8,0 67,6 SZSZB megye , ,0 63,8 Az 572 db kitöltött adatlap közül a legtöbb Kisvárda (116 db-20,3%), Mátészalka (113 db-19,8%), Nyíregyháza (76 db-13,3%) és Vásárosnamény (63 db-11,0%) munkaerő-piaci körzetéből érkezett be. A NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSBEN RÉSZTVEVŐ FOGLALKOZTATÓK, VALAMINT AZ ÁLTALUK FOGLALKOZTATOTTAK ÖSSZETÉTELE A korábbiakhoz hasonlóan a jelenlegi felmérésben résztvevő 572 munkáltató fél százalékát tette ki (a KSH 2012/4 megyei statisztikai tájékoztatója szerinti) a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei székhellyel regisztrált vállalkozásnak. Térségünkben, az április hónapban megkeresett és értékelhető választ adó 572 foglalkoztató közül minden negyedik (25%-a, 143 cég) a feldolgozóiparba, 23,3 százaléka pedig kereskedelem, gépjárműjavítás ágba (133 cég) tartozott. Az építőipar 11,7%-os, a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat közel tíz százalékos hányadot képviselt. A megye kirendeltségein a jelenlegi felmérésben résztvevő gazdasági szervezetek összetétele nagy eltérést nem mutatott az átlaghoz képest. A feldolgozóiparba sorolt válaszadók száma Mátészalka (37 db) körzetben volt a legmagasabb, a kereskedelem, gépjárműjavítás a Kisvárdai (33 db) és a Mátészalkai (32 db) Kirendeltségeken emelkedett ki. A KSH intézményi munkaügyi adatgyűjtése szerint a megyében évben a teljes és nem teljes munkaidőben alkalmazásban állók száma fő volt. Jelenlegi felmérésünknél a megkérdezett munkáltatók ennek a létszámnak 19,5%-át foglalkoztatták, azaz főt. A létszámadatok vizsgálatakor látható, hogy a legmagasabb a vízellátás (49,8%), a mezőgazdaság (45,3%) és a feldolgozóipar (41,8%) reprezentációs aránya. Jelentősnek mondható még a szállítás, raktározás (32,5%), az építőipar (24,5%), valamint a kereskedelem, gépjárműjavítás (20,3%) területé. A nagyobb 6

7 állományú (1 000 fő feletti) ágazatok közé tartozók esetében az alábbi részesedések alakultak ki: közigazgatás-8,6%; humán-egészségügyi, szociális ellátás-5,4%. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés ágazati reprezentációja Nemzetgazdasági ág Teljes és nem teljes munkaidőben alkalmazásban állók száma év A megkérdezett cégeknél foglalkoztatottak száma március 31. Reprezentációs arány, % A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat ,3 B Bányászat, kőfejtés C Feldolgozóipar ,8 D Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkond ,7 E Vízellátás; szennyvíz; hulladékgazdálkodás ,8 F Építőipar ,5 G Kereskedelem, gépjárműjavítás ,3 H Szállítás, raktározás ,5 I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ,7 J Információ, kommunikáció ,5 K Pénzügyi, biztosítási tevékenység ,4 L Ingatlanügyletek ,4 M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység ,3 N Adminisztratív és szolg. tám. tevékenység ,4 O Közigazgatás, véd.; kötelező társadalombizt ,6 P Oktatás ,1 Q Humán-egészségügyi, szociális ellátás ,4 R-U Művészet...- Területen kívüli szervezet ,0 Összesen: ,5 Az adatszolgáltató szervezeteknél március 31-én alkalmazásban állók nemzetgazdasági összetételét vizsgálva látható, hogy igen magas a fős feldolgozóipari hányad, a létszám közel ötven százaléka. Jelentősnek mondható még a kereskedelem, gépjárműjavítás fős (10,5%), a mezőgazdaság fős (8,6%), a humán-egészségügyi, szociális ellátás fős (5,7%), a szállítás, raktározás fős (5,5%), az építőipar fős (5,3%), valamint a közigazgatás fős (5,0%) dolgozói létszám a felmérésen belül. A megye kirendeltségein gazdasági áganként esetleges összetételbeli eltérések voltak tapasztalhatók a felmérés adatainál. A foglalkoztatotti létszám nemzetgazdasági ágak közötti megoszlásában a feldolgozóipar területén Mátészalka (79,3%) és Csenger (70,3%) körzeteiben emelkedett ki leginkább. Szintén Csenger térségében volt a legmagasabb (23,5%) a kereskedelem aránya. Baktalórántháza esetében a felmérésbe vont létszám 60,7%-át a mezőgazdaság foglalkoztatta. A felmérés körzetenkénti foglalkoztatotti létszámmegoszlása szerint ebben a negyedévben a Kisvárdai (5 153 fő 25,1%) és a Nyíregyházi (4 524 fő 22,1%) Kirendeltségek adatszolgáltatói alkalmazták a felmérésbe vont létszámból a legtöbb munkavállalót, ezeket a Mátészalkai (3 862 fő 18,8%) munkaerő-piaci körzet követte. A jelenlegi negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésben részt vevő adatszolgáltatók dolgozói létszámának vállalati méret szerinti összetétele a sokéves tapasztalatnak megfelelően merőben eltér a válaszoló szervezetek azonos megbontásától. 7

8 100% 90% 80% A válaszadók és az általuk foglalkoztatottak megoszlása vállalati méret szerint 14 db - 2,4% 77 db 13,5% Nagyvállalkozás fő 35,8% 70% 60% 50% 40% 481 db 84,1% Középvállalkozás fő 39,9% 30% 20% 10% Micro- és kisvállalkozás fő 24,3% 0% Válaszadók száma (Σ 572 db) Foglalkoztatottak száma (Σ db) A jelenlegi felmérésünkben résztvevő szervezetek által foglalkoztatott munkavállalók 24,3%-a a mikro- és kisvállalkozásoknál állt alkalmazásban, ugyanakkor az ebbe a kategóriába tartózó cégek 84,1 százalékos arányt képviseltek a válaszadók között. A közepes méretű cégek a felmért létszám 39,9 százalékát foglalkoztatták, részarányuk 13,5 százalékot tett ki. Nagyvállalatoknál dolgozott az alkalmazottak 35,8 százaléka, viszont a válaszadók mindössze 2,4 százaléka került ki ebből a körből. A kirendeltségek közül a mikro- és kisvállalkozások súlya Baktalórántháza körzetében volt a legnagyobb (91,3%), a középvállalkozásoké a Nyírbátori Kirendeltségen (30,8%). A nagyvállalatok részesedése a felmérésben 0,0 és 5,2 százalék között mozgott. A foglalkoztatotti létszám aránya a mikro- és kisvállalatok esetében a Nagykállói Kirendeltségen (51,8%), középszinten a Csengeri körzetben (90,9%) volt a legmagasabb. A nagyvállalatok alkalmazottainak részaránya a Kisvárdai munkaerő-piaci körzetben (67,8%) dominált leginkább. (1-2. sz. melléklet) A KÖVETKEZŐ HÁROM HÓNAP VÁRHATÓ TENDENCIÁI Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a június végéig tervezett bővítések és leépítések létszámkihatása a válaszadók körében összességében 642 fős létszámemelkedést jelent, azaz a foglalkoztatottak számának 3,1%-os növekedését prognosztizálták a munkáltatók. Ez a fős előrevetített létszám fő várható alkalmazása és 402 fő elbocsátása révén alakulhat ki. A munkaerő-piaci körzetek válaszadóinak három hónapos időtávon belüli létszám-gazdálkodása valamennyi térség esetében növekedést jelzett. Mátészalka körzetében lévő foglalkoztatók 297 fős létszámemelkedést vetítettek előre, mely a legnagyobb létszámú a megyében, viszont Csenger körzetében 11,5 százalékos a várható növekedés, mely pedig a legnagyobb arányú a megye területén. A megyében a felmérésben résztvevő 572 szervezet 73,4%-a létszám-gazdálkodásában stagnálással számolt 3 hónapon belül, 20,1%-a prognosztizált rövidtávon kisebb-nagyobb növekedési ütemet, míg 6,5%-a gondolta úgy, hogy a felmérést követő alkalmazottainak száma csökkenni fog. A felmérést követő 3 hónapon belül a 420 stagnálással számoló cég között közel azonos arányban voltak a feldolgozóipar és a kereskedelem területén tevékenykedők (24,3% és 23,3%). A növekedéssel számoló 115 cégek közel felét szintén ez a két nemzetgazdasági ág adta. A létszámcsökkenést tervező 37 választ adó munkáltató között a legtöbben, azaz 37,8%-uk a feldolgozóiparba tartozott. 8

9 A mikro vállalkozások irányoztak elő foglalkoztatotti létszámukban a legnagyobb arányú emelkedést, 19,2 százalékot. A kis- és középméretű cégek azonos nagyságú (+3,1%-os) létszámnövekedést prognosztizáltak. A nagy méretű vállalkozások várakozásai a legalacsonyabbak (+0,5%). Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az adatszolgáltató munkáltatók várakozásai eltérően alakulnak 3 hónapos időtávon a FEOR szerinti csoportokat figyelembe véve. Az előrejelzés alapján a legtöbb felvétel az ipari és építőipari foglalkozások (+396 fő) FEOR csoportban várható, de jelentős a belépők száma a szakképzettséget nem igénylő (+297 fő) és a gépkezelők, összeszerelők, járművezetők (+128 fő) csoportjában is. A legnagyobb kilépői létszám is ezekben a körökben feltételezhető: szakképzettséget nem igénylő foglalkozások (-154 fő), ipari és építőipari foglalkozások (-80 fő), gépkezelők, összeszerelők, járművezetők (-73 fő). A legintenzívebb pozitív mozgás a be- és kilépési esetek egyenlege ipari és építőipari foglalkozások körében számítható (+316 fő). Jelentős növekedés még a szakképzettséget nem igénylő foglalkozások esetében várható (+143 fő). (3-4. számú melléklet) A KÖVETKEZŐ HÁROM HÓNAP KERESETT ÉS TÚLKÍNÁLATI FOGLALKOZÁSAINAK BEMUTATÁSA A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés lehetőséget ad az elkövetkező 3 hónap munkaerőmozgásának szakmánkénti megismerésére, ugyanis a választ adó szervezetek megjelölik azokat a szakmákat, amelyeknél létszámcsökkentést vagy létszámbővítést terveznek. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés során előre jelzett be- és kilépő forgalom esetében a megyében 127 munkakört vizsgáltunk. Ezek 12,6 százalékának (16 munkakör) esetében a belépés és kilépések mérlege nulla. Térségünkben összességében 17 olyan foglalkozást nevesítettek a munkáltatók az április felmérésben, ahol a be- és a kilépők létszámának egyenlege eléri, illetve meghaladja abszolút értékben a 10 főt. Ezek közül a legnagyobb pozitív egyenleg a gyümölcs- és zöldségfeldolgozó, -tartósító foglalkozás esetében figyelhető meg, a negatívok közül a húsfeldolgozó munkakörben várható a legintenzívebb mozgás. Azok a szakmák, melyek esetében nagyobb létszámmozgás várható Ssz. Szakma megnevezése Belépő Kilépő Egyenleg Pozitív egyenlegű 1 Gyümölcs- és zöldségfeldolgozó, -tartósító Egyéb, máshova nem sorolható egyszerű szolg. és száll Egyéb egyszerű építőipari foglalkozású Kőműves Bolti eladó Szántóföldinövény-termesztő Csomagoló-, palackozó- és címkézőgép kezelője Egyszerű ipari foglalkozású Festő és mázoló Egyszerű erdészeti, vadászati és halászati foglalkozású Targoncavezető Mezőgazdasági, erdőgazdasági, növényvédő gép kezelője Gumitermékgyártó gép kezelője Negatív egyenlegű 14 Tehergépkocsi-vezető, kamionsofőr Rakodómunkás Intézményi takarító és kisegítő Húsfeldolgozó

10 A felmérésben résztvevő munkáltatók körében nagyobb létszámfelvétel az alábbi szakmák esetében valószínűsíthető: gyümölcs- és zöldségfeldolgozó, -tartósító (+230 fő), egyéb, máshová nem sorolható szolgáltatási és szállítási foglalkozású (+103 fő), egyéb egyszerű építőipari foglalkozású (+60 fő). Jelentősebb létszámcsökkentés húsfeldolgozó (-54 fő), intézményi takarító és kisegítő (-38 fő), tehergépkocsi-vezető, kamionsofőr (-32 fő) foglalkozások esetében várható. AZ EGY ÉV MÚLVA VÁRHATÓ TENDENCIÁK A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében megkérdezett munkáltatók egy éves távlatban 1,1%-os létszámbővüléssel számolnak. Ez azt jelenti, hogy március 31-én vélhetően 228 fővel többen, azaz an fognak náluk alkalmazásban állni. A megye munkaerő-piaci körzeteiben nyolc esetében nyilatkoztak úgy az adott térség munkáltatói, hogy növekedni fog az alkalmazottak száma. A legnagyobb létszámnövekedés a Kisvárdai munkaerőpiaci körzetben várható (+144 fő), arányában azonban a Csengeri térségben számítanak a legintenzívebb növekedésre (+7,6%). A legnagyobb létszámfelvételi szándékról volumenében az építőipar (+174 fő) és a kereskedelem, gépjárműjavítás (+116 fő) területéhez tartozó munkáltatók számoltak be. Ugyanezen időtávon nagyobb létszámcsökkentésre az oktatás (-113 fő) és a közigazgatás, védelem (-79 fő) ágazatokban számítanak. A vízellátás ágazatban, a szállítás, raktározás és a pénzügyi, biztosítási tevékenység területén nem prognosztizáltak változást. (3-5. számú melléklet) A NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSBEN RÉSZTVEVŐ MUNKAADÓK ÁLTAL FOGLALKOZTATOTTAK ÁLLOMÁNYÁNAK VIZSGÁLATA KÖZFOGLALKOZTATOTTI LÉTSZÁM NÉLKÜL A felmérésben lehetőség nyílik arra, hogy a jelenlegi, a +3, illetve +12 hónap múlva prognosztizált foglalkoztatotti állományt megvizsgáljuk a közfoglalkoztatásban dolgozók létszáma nélkül is. Hét kirendeltség esetében jelezték munkáltatók, hogy jelenleg alkalmaznak közfoglalkoztatottat, majd három, illetve 12 hónap múlva ezek száma nyolcra emelkedik. Jelenleg a megkérdezettek által foglalkoztatottak létszáma fő közfoglalkoztatottak nélkül. Három hónap elteltével a jelenlegi létszám közfoglalkoztatottak nélkül három százalékkal, azaz 584 fővel emelkedik, ami azt jelenti, hogy a megkérdezettek fős összlétszámot prognosztizáltak ebben a vonatkozásban. A közfoglalkoztatotti létszám nélküli állomány negyedév múlva várhatóan valamennyi térségben emelkedik, ezek közül is legnagyobb létszámban Mátészalka körzetben (+281 fő), legnagyobb arányban pedig Csenger környékén (+11,5%). Tizenkét hónap múlva a jelenlegi közfoglalkoztatotti létszám nélküli állomány 1,7 százalékkal főre emelkedik. Ez annak köszönhető, hogy a Nyíregyházi térség munkáltatói nagyobb létszámnövekedést vetíttek előre. A KORÁBBI NEGYEDÉVEKBEN JELZETT MOZGÁSOK ÖSSZEVETÉSE A TÉNYLEGES HELYZETTEL A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésbe bevont és választ is adó cégek száma negyedévről-negyedévre állandóan változik, emellett esetlegesen nem ugyanazok a munkáltatók 10

11 szerepelnek a felmérésben, e tekintetben a tervezett és a tényleges létszámadatok összehasonlítása nem ad teljeskörű, reális képet. A válaszadók foglalkoztatotti létszámának összevetése az előző időszakokban tervezett létszámmal Megnevezés II. negyedévi tény I. negyedévi tény II. negyedévi tény I. n.évben +3 hónapra prognosztizált II. n.évben +12 hónapra prognosztizált Foglalkoztatotti létszám Cégek száma A válaszadók körében a létszámadatok gazdasági ágankénti összetételének vizsgálatán keresztül a valós helyzet jobban megközelíthető. A felmérésbe vont válaszadóknál alkalmazott létszám összevetése az előző időszakokban tervezett létszámmal nemzetgazdasági ágazatonként Megnevezés II. negyedévi létszám I. n.évben +3 hónapra prognosztizált létszám II. n.évben +12 hónapra prognosztizált létszám fő % fő % fő % Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat , , ,3 Bányászat, kőfejtés 4 0,0 4 0,0 5 0,0 Feldolgozóipar , , ,9 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 110 0, , ,8 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kez., hulladékgazd , , ,0 Építőipar , , ,1 Kereskedelem, gépjárműjavítás , , ,7 Szállítás, raktározás , , ,8 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 308 1, , ,4 Információ és kommunikáció 2 0,0 14 0,1 14 0,1 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 25 0, , ,5 Ingatlanügyletek 129 0, , ,5 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 86 0,4 78 0,3 78 0,3 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 254 1, ,3 90 0,4 Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombizt , , ,2 Oktatás 257 1, , ,8 Humán-egészségügyi, szociális ellátás , , ,0 Művészet, szórakoztatás, szabad idő 0 0,0 0 0,0 55 0,2 Egyéb szolgáltatás 251 1, , ,8 Összesen , , ,0 A februári felmérésben megyei szinten részt vett munkáltatók három hónapos előrejelzéséhez képest a feldolgozóiparban (+5,2%-pont) történt jelentős részarány-növekedés, míg az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység területen 8,1 százalékponttal volt alacsonyabb a foglalkoztatottak aránya. A II. negyedéves felmérés +12 hónapos előrejelzéséhez képest a jelenlegi foglalkoztatotti létszám ágazati megoszlása az alábbi területeken változott leginkább: a szállítás, raktározás területén +3,7 százalékponttal, a humán-egészségügyi, szociális ellátás ágazatban pedig -5,3 százalékponttal. AZ ATIPIKUS FOGLALKOZTATÁSI FORMÁKKAL KAPCSOLATOS VÉLEMÉNYEK A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés keretén belül a négyes számú változó tartalmú kérdésnél információt kértünk az adatszolgáltatóktól az atipikus foglalkoztatási formákról. Azt kérdeztük meg, hogy a következő negyedévre vonatkozóan munkaerő-gazdálkodási terve szerint a nyolc potenciális foglalkoztatási forma közül melyiket/melyeket alkalmazná. Három válaszlehetőség volt: 11

12 Részmunkaidős foglalkoztatás Távmunka Önfoglalkoztatás Bedolgozói jogviszony Megbízási szerződés Alkalmi vagy szezonális foglalkoztatás Határozott idejű munkaszerződés Részmunkaidős foglalkoztatás Munkaerőkölcsönzés Munkaerőkölcsönzés Munkaerőkölcsönzés Távmunka Önfoglalkoztatás Bedolgozói jogviszony Megbízási szerződés Alkalmi vagy szezonális foglalkoztatás Határozott idejű munkaszerződés Összesen Részmunkaidős foglalkoztatás Távmunka Önfoglalkoztatás Bedolgozói jogviszony Megbízási szerződés Alkalmi vagy szezonális foglalkoztatás Határozott idejű munkaszerződés Összesen A II. negyedéves NMF eredményei Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében biztosan alkalmazná, talán és biztosan nem alkalmazná. A megkérdezettektől együttvéve mintegy ötven százalékban kaptunk válaszokat. Megnevezés (db) Válaszadók száma (db) Biztosan alkalmazná Talán Biztosan nem alkalmazná Kitöltők összesen Nem válaszolt Válaszadók összesen Összességében vizsgálva a megadott válaszokat, azok között, akik a biztosan alkalmazná választ megjelölték, az alkalmi vagy szezonális foglalkoztatás mint atipikus foglalkoztatási forma volt a legnépszerűbb (36,6%). Ezen túl még jelentős részarányt képviselt a határozott idejű munkaszerződéssel való foglalkoztatás (32,0%) és a részmunkaidős foglalkoztatás (20,5%). A talán alkalmazná, de nem biztos benne választási lehetőséget a határozott idejű munkaszerződés és a részmunkaidő foglalkoztatás esetében jelölték meg a legtöbben, míg a legkevésbé népszerűnek a bedolgozói jogviszony (18,9%) és a távmunka (18,6%) mutatkozott. Megnevezés (%) Biztosan alkalmazná 20,5 2,2 1,2 1,9 0,2 5,3 36,6 32,0 100,0 Talán 23,2 5,1 2,7 4,5 2,7 17,6 20,3 23,8 100,0 Biztosan nem alkalmazná 5,9 17,4 18,6 17,4 18,9 11,8 5,8 4,2 100,0 A válaszadási lehetőségek egyenkénti vizsgálata megmutatja, hogy csak az adott foglalkoztatási forma mennyire keresett a negyedik kérdést kitöltő munkáltatók körében. Megfigyelhető, hogy a biztosan alkalmazná választ a munkáltatók 43,9 százaléka megjelölte a határozott idejű szerződés esetében, mely jóval magasabb arány, mint bármelyik más alkalmazási forma esetében. A távmunka és a bedolgozói jogviszony olyannyira népszerűtlen, hogy ezeket a kitöltők több mint kilencven százaléka biztosan nem alkalmazná. Megnevezés (%) Biztosan alkalmazná 28,6 3,2 1,8 2,9 0,4 7,7 43,9 41,0 Talán 43,1 9,9 5,3 8,9 5,3 33,9 32,4 40,4 Biztosan nem alkalmazná 28,3 87,0 93,0 88,2 94,4 58,4 23,7 18,5 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 12

13 A nemzetgazdasági ágakat tekintve a legtöbb válasz a feldolgozóipar és a kereskedelem területéről érkezett. Mindkettő esetében a határozott idejű szerződést és az alkalmi vagy szezonális munkát részesítették előnyben, mint atipikus foglalkoztatási formát. A vállalatok méretét megvizsgálva a microvállalkozások esetében az alkalmi vagy szezonális foglalkoztatás a legnépszerűbb, míg a másik három létszámkategória-nagyság esetében a határozott idejű szerződéssel történő foglalkoztatás a leghangsúlyosabb. A MEGYE ÁLLÁSKÍNÁLATÁNAK BEMUTATÁSA 3 A megye kirendeltségein I. negyedévben álláshelyet jelentettek be a munkáltatók, ami 7,3 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbiak számát. A támogatási kérelemmel érkezett igények száma volt, ami az összes új bejelentett munkahely 95,5%-át jelentette. A tíz kirendeltség közül a legtöbb (7 178 db) állásigény a Nyíregyházi Kirendeltséghez érkezett, számuk a megyei álláshelyek 28%-át tette ki. A támogatott álláshelyek száma szintén ebben a térségben volt a legtöbb (6 745 db), arányuk azonban a Vásárosnaményi térségben volt a legmagasabb. INFORMÁCIÓK A kirendeltségek munkáltatói kapcsolatai A kirendeltségek munkáltatói kapcsolata elsősorban a munkahelyek feltárására, munkaerő-igények fogadására és azok feltöltésére irányul. Emellett fontos szempont még a széleskörű munkaerő-piaci információ biztosítása, tájékoztató jogszabályváltozásokról, foglalkoztatáshoz kapcsolódó kedvezményekről és támogatásokról, munkaerő-piaci adatok biztosítása pályázatokhoz. A kirendeltségek konkrét munkáltatói kapcsolata lényegesen bővebb, mint a negyedéves munkaerőgazdálkodási felmérésbe bevont foglalkoztatók köre, ugyanis évente ez még kiegészül a rövid távú munkaerő-piaci prognózis felvétellel is, amelybe lehetőség szerint más munkáltatói kört vonunk be és ez lényegesen bővebb információ nyerését teszi lehetővé a gazdaság szereplőiről. Közfoglalkoztatás Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében I. negyedévében A közfoglalkoztatás a köz érdekeit szolgáló állami-önkormányzati feladatok, fejlesztések ellátásában végzett tevékenység. A munkaerő-piacon tartósan jelenlevő halmozottan hátrányos helyezettű álláskeresők foglalkoztatásához a közfoglalkoztatás rendszere 2010-ben átalakításra került. A változás elsődleges indoka, hogy segély helyett esélyt kell biztosítani az életmódjuk miatt nehezen munkába állítható személyek foglalkoztatási helyzetének javítására, továbbá az önhibájukon kívül elhelyezkedni nem tudó személyek munkaerő-piaci helyzet javításának elősegítésére. A évben beindított új közfoglalkoztatási rendszer folyamatosan került működtetésre az elmúlt évben és folytatódik évben is. A évben indított és következő évre áthúzódó programok: - hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás támogatása, - kistérségi startmunka mintaprogramok, - országos közfoglalkoztatási programok, - egyéb közfoglalkoztatási programok. 3 Forrás: NFSZ 13

14 A évben az előző évben megkezdett közfoglalkoztatási program mellett az év első negyedévében indításra került több új program, mint például: - hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás, - kistérségi start mintaprogram, - országos közfoglalkoztatási program. Hagyományos önkormányzati hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás A program február 1-jén indult. Hat órás közfoglalkoztatotti viszonyban, átlagosan 5 hónap támogatási idővel, 85%-os támogatási aránnyal megközelítőleg ember foglalkoztatása támogatható. Kistérségi start mintaprogram A kistérségi mintaprogramok évi indításának tervezése december végén befejeződött. A miniszteri döntést követően a program március elejétől indításra került. Tizenegy kistérségben, 214 településen a tervezett létszám fő. Országos közfoglalkoztatási program december 17-ig megtervezésre került az országos közfoglalkoztatási program a magánerdő gazdálkodók, az állami erdőgazdaság, a vízügyi igazgatóság, a vízi társulatok, valamint a rendvédelmi szervek részéről. A Belügyminisztérium döntését követően a foglalkoztatás március 1-jétől szakaszosan megkezdődött. A tervezett közfoglalkoztatott létszám fő. Csoportos létszámcsökkentések I. negyedévben csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó döntésbejelentés Szabolcs- Szatmár-Bereg megyei kirendeltségekre 119 főt érintően érkezett. Az elbocsátások a Nyíregyházi és a Nagykállói Kirendeltségeket érintették. Ezek a munkavállalók az ingatlanügyek, a feldolgozóipar és a kereskedelem, gépjárműgyártás nemzetgazdasági ágakban vesztették el munkahelyüket. Rendezvények, események A szervezet képviselői az érintett negyedévben az alábbi eseményeken vettek részt: Rendezvény, konferencia, kiállítás Csoportos tájékoztató Csoportos tájékoztató Németországi munkavállalással kapcsolatos tájékoztató TÁMOP záró konferencia Közép-Nyírségi Önkormányzati Többcélú Kistérségi Társulás Munkáltatói Fórum TÁMOP /1 Munkáltatói fórum Munkáltatói Fórum Munkáltatói Fórum Munkáltatói Fórum Munkáltatói Fórum Munkáltatói Fórum Munkáltatói Fórum Képviselő-testületi ülés Nagyecsed város Pontos helyszíne, ideje Nyíregyháza, január Nyíregyháza, január Nyíregyháza, január Nyíregyháza, február Baktalórántháza, február Fehérgyarmat, február Nyíregyháza, március Fehérgyarmat, március Nyíregyháza, március Tiszavasvári, március Nyírbátor, március Mátészalka, március Baktalórántháza, március Nagyecsed, március 14

15 A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja honlapjának elérhetősége: ahol a munkáltatók és befektetők rendszeresen tájékozódhatnak az aktuális pályázati lehetőségekről, egyéb lényeges munkaerő-piaci információkról. Fontos lehetőség még a lapon elhelyezett csoportos létszámcsökkentés bejelentésre szolgáló link. Nyíregyháza, május

16 1. sz. melléklet A II. NEGYEDÉVI MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSBEN RÉSZTVEVŐ SZERVEZETEK SZÁMA ÁGAZATOK ÉS LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁK SZERINT SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYÉBEN TEÁOR létszám-kategória Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Mikro Kis Közép Nagy Összesen db % db % db % db % db % 30 9,7 14 8, ,3 1 7,1 56 9,8 Bányászat, kőfejtés 1 0,3 0 0,0 0 0,0 0 0,0 1 0,2 Feldolgozóipar 45 14, , , , ,0 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, 0 0,0 1 0,6 1 1,3 0 0,0 2 0,3 4 1,3 5 2,9 5 6,5 0 0,0 14 2,4 Építőipar 43 13, ,2 3 3,9 0 0, ,7 Kereskedelem, gépjárműjavítás 88 28, ,1 6 7,8 1 7, ,3 Szállítás, raktározás 14 4,5 5 2,9 1 1,3 1 7,1 21 3,7 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 32 10,4 7 4,1 1 1,3 0 0,0 40 7,0 Információ és kommunikáció 1 0,3 0 0,0 0 0,0 0 0,0 1 0,2 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 2 0,6 1 0,6 0 0,0 0 0,0 3 0,5 Ingatlanügyletek 6 1,9 5 2,9 0 0,0 0 0,0 11 1,9 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás 15 4,9 3 1,7 0 0,0 0 0,0 18 3,1 5 1,6 4 2,3 1 1,3 0 0,0 10 1,7 1 0,3 4 2,3 7 9,1 0 0,0 12 2,1 Oktatás 3 1,0 2 1,2 2 2,6 0 0,0 7 1,2 Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabad idő 4 1,3 3 1,7 3 3,9 1 7,1 11 1,9 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0,0 Egyéb szolgáltatás 15 4,9 6 3,5 1 1,3 0 0,0 22 3,8 Összesen , , , , ,0

17 2. sz. melléklet A II. NEGYEDÉVI MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSBEN RÉSZTVEVŐ SZERVEZETEK ÁLTAL MÁRCIUS 31-ÉN FOGLALKOZTATOTTAK SZÁMA ÁGAZATOK ÉS LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁK SZERINT SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYÉBEN TEÁOR létszám-kategória Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Mikro Kis Közép Nagy Összesen fő % fő % fő % fő % fő % 111 9, , , , ,6 Bányászat, kőfejtés 4 0,3 0 0,0 0 0,0 0 0,0 4 0,0 Feldolgozóipar , , , , ,3 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, 0 0,0 18 0,5 92 1,1 0 0, ,5 14 1, , ,2 0 0, ,1 Építőipar , , ,3 0 0, ,3 Kereskedelem, gépjárműjavítás , , , , ,5 Szállítás, raktározás 54 4, ,7 79 1, , ,5 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 114 9, ,4 66 0,8 0 0, ,5 Információ és kommunikáció 2 0,2 0 0,0 0 0,0 0 0,0 2 0,0 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 4 0,3 21 0,6 0 0,0 0 0,0 25 0,1 Ingatlanügyletek 25 2, ,8 0 0,0 0 0, ,6 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás 37 3,0 49 1,3 0 0,0 0 0,0 86 0,4 18 1,5 61 1, ,1 0 0, ,2 7 0, , ,1 0 0, ,0 Oktatás 15 1,2 80 2, ,0 0 0, ,3 Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabad idő 22 1,8 56 1, , , ,7 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0,0 Egyéb szolgáltatás 57 4, ,0 81 1,0 0 0, ,2 Össszesen , , , , ,0

18 Megnevezés Válaszadók száma Jelenlegi létszám Jelenlegi közfoglalkoztatotti létszám Jelenlegi létszám összesen Három hónap múlva várható létszám Három hónap múlva várható közfoglalkoztatotti létszám Három hónap múlva várható létszám összesen Egy év múlva várható létszám Egy év múlva várható közfoglalkoztatotti létszám Egy év múlva várható létszám összesen Létszámváltozás három hónap múlva Közfoglalkoztatotti létszámváltozás három hónap múlva Létszámváltozás három hónap múlva összesen Létszámváltozás egy év múlva Közfoglalkoztatotti létszámváltozás egy év múlva Létszámváltozás egy év múlva összesen A II. negyedéves NMF eredményei Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 3. sz. melléklet A II. NEGYEDÉVI MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSBEN RÉSZTVEVŐ MUNKÁLTATÓK LÉTSZÁMADATAI MUNKAERŐ-PIACI KÖRZETENKÉNT SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYÉBEN db fő Kisvárda Mátészalka Nyírbátor Nyíregyháza Fehérgyarmat Vásárosnamény Tiszavasvári Csenger Nagykálló Baktalórántháza SZSZB megye

19 HÁROM HÓNAP MÚLVA VÁRHATÓ LÉTSZÁMVÁLTOZÁS A MÁRCIUS 31-EI ADATOKHOZ KÉPEST MUNKAERŐ-PIACI KÖRZETENKÉNT SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYÉBEN 4. sz. melléklet Ország: +2,1% Régió: +2,7% SZSZB megye: +3,1% Tiszavasvári +1,7% Kisvárdai +0,5% Nyíregyházi +2,8% Baktalórántházi +3,7% Nagykállói +3,4% Nyírbátori +1,8% Vásárosnaményi +0,5% Mátészalkai +7,7% Fehérgyarmati +4,7% Csengeri +11,5% Jelmagyarázat: +5,0% feletti növekedés 2,5% +5,0% közötti növekedés 0,0% +2,5% közötti növekedés Csökkenés

20 5. sz. melléklet TIZENKÉT HÓNAP MÚLVA VÁRHATÓ LÉTSZÁMVÁLTOZÁS A MÁRCIUS 31-EI ADATOKHOZ KÉPEST MUNKAERŐ-PIACI KÖRZETENKÉNT SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYÉBEN Ország: +0,3% Régió: -0,3% SZSZB megye: +1,1% Tiszavasvári -4,8% Kisvárdai +2,8% Nyíregyházi +1,0% Baktalórántházi +4,3% Nagykállói +2,3% Nyírbátori -2,6% Vásárosnaményi +1,1% Mátészalkai +1,5% Fehérgyarmati +1,7% Csengeri +7,6% Jelmagyarázat: +5,0% feletti növekedés 2,5% +5,0% közötti növekedés 0,0% +2,5% közötti növekedés Csökkenés

21 MÓDSZERTANI MEGJEGYZÉSEK 1. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés A PHARE modernizációs folyamat során kialakításra került negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés (NMF), 2005-től szerepel az NFSZ eszköztárában. A negyedik negyedéves NMF adatfelvétel időszaka március 29. és április 29. között volt. A kérdőívben a munkáltatók a március 31-ei statisztikai állományi létszámukat közölték és ehhez képest adták meg a várható létszámmozgást. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés elsődleges célja a megszólított gazdasági szervezetek és az NFSZ kirendeltségei közötti munkakapcsolat erősítése: a cégek várható munkaerőkeresletére történő gyors reagálás, illetve a várható létszámcsökkentések révén érintett dolgozók mielőbbi munkába helyezése. Másodlagos célja a munkaerő-piaci folyamatok iránt érdeklődő pályaválasztók, munkavállalók, foglalkoztatók és beruházók tájékoztatása, a döntési folyamatok segítése. 2. A KSH fogalmi rendszere (Munkaerő-felmérés fogalmai) A gazdasági aktivitás arra ad választ, hogy a megkérdezett személy miként vesz részt a társadalmi munkamegosztásban, rendelkezik-e saját jövedelemmel vagy sem, illetve jövedelmét munkával szerzi vagy egyéb módon. Ezek alapján beszélünk gazdaságilag aktív, illetve gazdaságilag nem aktív népességről. A gazdaságilag aktív népesség fogalma azokat a személyeket foglalja magában, akik egy meghatározott időszak alatt, az ILO javaslatának megfelelően az előző egy hét alatt legalább egy órányi munkát végeztek. A gazdaságilag nem aktív népességen pedig kortól függetlenül mindazokat értjük, akik egyetlen órát sem dolgoztak az elmúlt héten. A következő főbb csoportokat különböztetjük meg: - gazdaságilag aktív népesség, ezen belül: foglalkoztatottak, munkanélküliek, - gazdaságilag nem aktív népesség, ezen belül: inaktív keresők, eltartottak. Gazdaságilag aktívak (gazdaságilag aktív népesség) a munkaerőpiacon megjelenők, vagyis a foglalkoztatottak és a munkanélküliek együtt. Gazdaságilag nem aktívak azok, akik nem sorolhatók be sem a foglalkoztatottak, sem a munkanélküliek csoportjába. Ők a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk, és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Foglalkoztatott, aki a referencia-időszakban (ún. vonatkozási héten), legalább 1 óra, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség stb. miatt) volt távol. A gyermekgondozási díjban (gyed), gyermekgondozási segélyben (gyes) részesülők gazdasági aktivitása a vonatkozási héten végzett tevékenységük alapján kerül meghatározásra. A munkaerőfelmérésre vonatkozó Eurostat-ajánlások alapján a sorkatonák mint intézeti népesség nem tartoznak a felvétel körébe. Munkanélkülinek tekintendő az a személy, akire egyidejűleg érvényesek a következő feltételek: - az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt), - aktívan keresett munkát a kikérdezést megelőző négy hét folyamán, - rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást vagy talált már munkát, ahol 30 napon belül dolgozni kezd.

22 Az aktivitási arány a gazdaságilag aktívak aránya a népességen belül. A foglalkoztatási ráta a foglalkoztatottaknak a népességhez viszonyított aránya. A munkanélküliségi ráta a munkanélkülieknek a gazdaságilag aktív népességen belüli aránya. (Forrás: 3. Az NFSZ fogalmi rendszere Álláskereső: az a személy, aki 1. a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és 2. oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és 3. öregségi nyugdíjra nem jogosult, valamint rehabilitációs járadékban, rehabilitációs ellátásban nem részesül és 4. az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb kereső tevékenységet sem folytat, és 5. elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, és akit 6. az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart. Pályakezdő álláskereső: a 25. életévét felsőfokú végzettségű személy esetén 30. életévét be nem töltött, a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkező, az állami foglalkoztatási szerv által nyilvántartott álláskereső, feltéve, ha munkanélküli járadékra a tanulmányainak befejezését követően nem szerzett jogosultságot. (Forrás: évi IV. törvény)