Nyíregyháza, február

Átírás

1 Sz a bo l c s -s z a t má r -be r e g me g ye i k o r má n yh i v a t a l M u n k a ü g yi k ö z po n t ja Jóváhagyta: Dr. Rezsőfi István igazgató SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE I. NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI Nyíregyháza, február 4400 Nyíregyháza, Hősök tere 9. Telefon: 06 (42) , Fax: 06 (42) Honlap: szabolcskh-mk@lab.hu

2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 A MEGYE GAZDASÁGI ÉS FOGLALKOZTATÁSI HELYZETE... 3 NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK HELYZETE A MEGYÉBEN... 5 VÁLASZADÁSI HAJLANDÓSÁG... 6 A NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSBEN RÉSZTVEVŐ FOGLALKOZTATÓK, VALAMINT AZ ÁLTALUK FOGLALKOZTATOTTAK ÖSSZETÉTELE... 6 A KÖVETKEZŐ HÁROM HÓNAP VÁRHATÓ TENDENCIÁI... 8 A KÖVETKEZŐ HÁROM HÓNAP KERESETT ÉS TÚLKÍNÁLATI FOGLALKOZÁSAINAK BEMUTATÁSA... 9 AZ EGY ÉV MÚLVA VÁRHATÓ TENDENCIÁK A NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSBEN RÉSZTVEVŐ MUNKAADÓK ÁLTAL FOGLALKOZTATOTTAK ÁLLOMÁNYÁNAK VIZSGÁLATA KÖZFOGLALKOZTATOTTI LÉTSZÁM NÉLKÜL A KORÁBBI NEGYEDÉVEKBEN JELZETT MOZGÁSOK ÖSSZEVETÉSE A TÉNYLEGES HELYZETTEL A MUNKÁLTATÓK PÁLYAKEZDŐK ALKALMAZÁSÁVAL KAPCSOLATOS VÉLEMÉNYE A MEGYE ÁLLÁSKÍNÁLATÁNAK BEMUTATÁSA INFORMÁCIÓK A kirendeltségek munkáltatói kapcsolatai Közfoglalkoztatás Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében évben Csoportos létszámcsökkentések Rendezvények, események A IV. NEGYEDÉVBEN MEGLÁTOGATOTT 100 FŐ FELETTI LÉTSZÁMMAL GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK INTERJÚINAK TAPASZTALATAI MELLÉKLETEK 1. SZ. 2. SZ. 3. SZ. 4. SZ. 5. SZ. A I. NEGYEDÉVI MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSBEN RÉSZTVEVŐ SZERVEZETEK SZÁMA ÁGAZATOK ÉS LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁK SZERINT A I. NEGYEDÉVI MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSBEN RÉSZTVEVŐ SZERVEZETEK ÁLTAL DECEMBER 31-ÉN FOGLALKOZTATOTTAK SZÁMA ÁGAZATOK ÉS LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁK SZERINT SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYÉBEN A I. NEGYEDÉVI MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSBEN RÉSZTVEVŐ MUNKÁLTATÓK LÉTSZÁMADATAI MUNKAERŐ-PIACI KÖRZETENKÉNT HÁROM HÓNAP MÚLVA VÁRHATÓ LÉTSZÁMVÁLTOZÁS A DECEMBER 31-EI ADATOKHOZ KÉPEST MUNKAERŐ-PIACI KÖRZETENKÉNT TIZENKÉT HÓNAP MÚLVA VÁRHATÓ LÉTSZÁMVÁLTOZÁS A DECEMBER 31-EI ADATOKHOZ KÉPEST MUNKAERŐ-PIACI KÖRZETENKÉNT MÓDSZERTANI MEGJEGYZÉSEK 2

3 BEVEZETÉS A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés (NMF) 2013-ban nyolcadik éve szerepel a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) eszköztárában. Bevezetése jelentős előrelépést jelentett a munkaügyi szervezetek egyes szintjeinek stratégiai tervezéseinek megalapozásában. A felmérés elemszámát tekintve jelenleg a legnagyobb volumenű megyei adatgyűjtés ezen a területen, azonban nem reprezentálja a gazdasági szervezetek területi, ágazati és létszámnagyság kategóriák szerinti összetételét. A kirendeltségek teljes körére kiterjesztett negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés célja, hogy gyors, részletes és aktuális munkaerő-piaci információkat nyerjünk a térség gazdasági szervezeteitől, továbbá erősítse a megszólított gazdasági szervezetek és az NFSZ kirendeltségei közötti munkakapcsolatot. A felmérés eredményei által igyekszünk tájékoztatni a munkaerő-piaci folyamatok iránt érdeklődő pályaválasztókat, munkavállalókat, foglalkoztatókat és beruházókat a döntési folyamatok segítése érdekében. A rendszeres (negyedévenkénti) adatszolgáltatás képet ad a jelenlegi, a következő három hónap várható munkaerőforgalmának alakulásáról, valamint előrejelzi egy évre a létszámváltozás tendenciáját. A felmérés minden negyedévben egy olyan aktuális kérdéscsoporttal egészül ki (rotációs módon), amelyben a foglalkoztatási szolgálat a munkáltatók véleményére kíváncsi döntéseinek megalapozása érdekében. A első negyedévére vonatkozó adatfelvételre január 7. és január 22. között került sor. A kérdőívben a munkáltatók a december 31-ei statisztikai állományi létszámukat közölték és ehhez képest adták meg a várható létszámmozgást. A felmérés keretében ebben a negyedévben közel kilencszáz szervezetet szólítottunk meg a megyében, válaszaikat a kitöltött kérdőívek kirendeltségekre való visszaküldésével, illetve online, az interneten keresztül adhatták meg. A MEGYE GAZDASÁGI ÉS FOGLALKOZTATÁSI HELYZETE 1 Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét január 1-jén 552 ezren lakták, az egy évvel korábbinál zal kevesebben. A megye lakóinak száma az ország népességének 5,5%-át adta. Az egy főre jutó GDP nagyságrendjét figyelembe véve a megyék rangsorában Szabolcs-Szatmár- Bereg a tizennyolcadik helyen áll a KSH adatai szerint. Az egy főre jutó bruttó hazai termék évben ezer Ft/fő volt a megyében, ami 2010-re ezer Ft/fő-re emelkedett. Az egy évvel korábbi adathoz képest megyei szinten 2,8 százalékos, országosan 4,7 százalékos volt a GDP/fő növekedése. Az országos ezer Ft/fő átlagnak 53,5%-át tette ki a megyei érték, mely arány egy év távlatában egy százalékponttal csökkent. A KSH január-szeptemberi adatai szerint a megyében fő volt a teljes és nem teljes munkaidőben alkalmazásban állók összlétszáma a 4 fő fölötti vállalkozások és a központi és helyi költségvetés szervei, társadalombiztosítás és kijelölt non-profit szervezeteknél, 3,7%-kal (3 696 fővel) több, mint az előző év azonos időszakában. Nemzetgazdasági ág szerint a legtöbb alkalmazásban álló a feldolgozóipar (23,0%); a humán-egészségügyi, szociális ellátás (20,7%); az oktatás (11,6%) valamint a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás (11,1%) területén dolgozott. A foglalkoztatottak létszáma leginkább az ingatlanügyek (+60,8%), a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység (+30,7%), valamint a humán-egészségügyi, szociális ellátás (+19,6%) területén emelkedett, ez utóbbi egyben a legnagyobb létszámú ( fős) növekedés is volt. A legintenzívebb csökkenés a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (-18,4%) és az adminisztratív és szolgáltatást támogató 1 Forrás: KSH 3

4 tevékenység (-9,6%) területén következett be, de a legnagyobb létszámbeli visszaesés (-899 fő) az oktatás ágat jellemezte január-szeptember időszakában a foglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete forint volt a megyében. A gazdasági ágak jelentős többségében emelkedtek a keresetek, ennek dinamikája az alábbi ágazatokban volt a legmagasabb: művészet, szórakoztatás, szabadidő (+20,6%), az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység (+18,5%), egyéb szolgáltatás (+15,1%), pénzügyi, biztosítási tevékenység (+14,9%), kereskedelem, gépjárműjavítás (+13,9%) és a villamosenergia (+12,9%). A vizsgált időszakok tekintetében leginkább a humán-egészségügyi, szociális ellátás és az ingatlanügyek nemzetgazdasági ágakban csökkentek a havi bruttó átlagkeresetek. A KSH 2012/3 Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei statisztikai tájékoztatója szerint szeptember 30-án a megyei székhellyel regisztrált vállalkozások száma volt, mely 2,3%-os növekedést jelentett az egy évvel korábbi adathoz. A KSH munkaerő-felmérése szerint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, IV. negyedévben a 415,6 ezer fős éves népességből 227,4 ezer fő volt gazdaságilag aktív, amely az egy évvel korábbinál 3,8 százalékkal volt több. Az aktivitási arány 2,2%-pontos emelkedés eredményeként 54,7%- ra módosult IV. negyedévben a megyében élő népességből 194,1 ezer főt foglalkoztattak, számuk 10,6 ezer fővel nőtt hasonló időszakához képest. Arányuk 46,7 százaléknak felelt meg. A munkanélküliek 33,3 ezer fős létszáma 6,2 százalékkal alacsonyabb volt, mint egy évvel korábban. A munkanélküliségi ráta IV. negyedévben 16,2% volt, egy év múlva 14,6%-ra esett vissza. Összehasonlító adatok Megnevezés Megye Ország Megye az országos érték %-ában Népesség száma a), fő , éves népesség száma b), fő 415,6 7647,4 5,4 Gazdaságilag aktívak száma b), fő 227,4 4376,8 5,2 Aktivitási arány b),% 54,7 57,2 95,6 Foglalkoztatottak b), fő 194,1 3908,5 5,0 Foglalkoztatási ráta b),% 46,7 51,1 91,4 Munkanélküliek b), fő 33,3 468,3 7,1 Munkanélküliségi ráta b), % 14,6 10,7 136,4 Alkalmazásban állók c), fő ,9 Bruttó átlagkereset c), Ft ,1 Nyilvántartott álláskeresők száma d), fő ,6 Nyilvántartott álláskereső pályakezdők száma d), fő ,3 a) január 1-jén. b) A KSH munkaerő-felmérése alapján IV. negyedévi adatok. c) KSH Tájékoztatási adatbázis szerinti január-szeptember adat (teljes és nem teljes munkaidőben alkalmazásban állók/a 4 fő fölötti vállalkozások és a központi és helyi költségvetés szervezetei, társadalombiztosítás és kijelölt non-profit szervezetek). d) éves átlag. 4

5 NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK HELYZETE A MEGYÉBEN 2 Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében évben átlagosan álláskereső volt nyilvántartva, mely 1,8 ezer fővel, azaz három százalékkal alacsonyabb létszám, mint az előző évben. A megye tíz munkaerő-piaci körzete közül szinte mindegyikben létszámcsökkenés történt, létszámát és dinamikáját tekintve is a Fehérgyarmati Kirendeltség esetében volt a legnagyobb változás (-671 fő, -12,7%). Évek óta jellemző az álláskeresők között a férfiak nagyobb aránya. Megyei szinten a férfi 50,7 százalékot képviselt az összes nyilvántartotton belül, létszámuk a évi átlagnál 6,4%-kal alacsonyabb. Ugyanezen időszak alatt a nők létszáma nem változott, ők átlagosan en kerestek állást. A férfiak súlya egy év alatt 1,9 százalékponttal esett vissza. Iskolai végzettség tekintetében a legfeljebb általános iskolát végzettek 28,9 ezres átlaglétszáma az álláskeresőkön belül 48,8%-ot jelentett a vizsgált évben. Középfokú végzettséggel (47,6%), felsőfokúval pedig fő (3,6%) rendelkezett. Az álláskeresőkön belül a különböző iskolai szintek részaránya alig változott, illetve az előző évhez viszonyított létszámuk is hasonló mértékben csökkent mindhárom iskolatípusban (mintegy három százalékkal). Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a fős átlaglétszámú szakképzettség nélküli álláskeresők állománya (iskolai végzettség szerinti besorolás alapján) 2,5 százalékkal csökkent az előző évhez képest. A szakképesítés nélküliek között a legfeljebb 8 általánost végzettek aránya 81%-os, míg a gimnáziumot végzetteké 19%-os volt. A fentiekben elsőként említett csoport létszáma 2,9%-kal, főre, a gimnáziumi érettségivel rendelkezőké közel fél százalékkal főre csökkent. A szakképzetlenek álláskeresőkön belüli aránya 60,3 százalék volt a tárgyidőszakban. Az előző évhez képest az álláskeresők korcsoportok szerinti összetételében jelentős változás nem történt év átlagában változatlanul a év közöttiek súlya volt a leginkább meghatározó. A korszerkezet alapján hátrányosnak ítélt huszonöt év alatti álláskeresők csoportjába 2,9%-os létszámcsökkenés után álláskereső tartozott, az ötven éven felüli állástalanok állománya főt számlált. Az állás nélkül lévők nagyobb hányada, azaz 85,8%-a 50,8 ezer fő fizikai foglalkozású volt, mely arány szinte megegyezett az egy évvel korábbival. Egy év alatt létszámuk 2,5%-kal esett vissza. A 8,4 ezer szellemi foglalkozású körében 5,6%-os csökkenés következett be ugyanekkor. A megyében összesen en kerültek álláskeresői nyilvántartásba a vizsgált időszakban, számuk egy év alatt kilenc százalékkal esett vissza. Közülük fő az összes belépőn belül 8,4% első alkalommal kérte regisztrációját. A tárgyidőszak folyamán olyan ügyfél kérte nyilvántartásba vételét az év folyamán, akik korábban már voltak álláskeresői státuszban évben átlagosan pályakezdő szerepelt megyei szinten a nyilvántartásokban, ami az összes álláskeresőn belül 13,8%-ot jelentett. A tárgyidőszakban átlagosan fő szerepelt tartósan a nyilvántartásban, vagyis a nyilvántartott álláskeresők 27,2 százaléka több mint egy éve nem jutott munkalehetőséghez. A bázisidőszakhoz képest létszámuk 3,2 százalékkal csökkent, arányuk nem változott évben, a megyében nyilvántartott álláskeresők 51,8%-a ( fő) kapott jogszabályi előírások teljesülése alapján ellátást a munkaügyi központtól vagy a lakóhelye szerinti illetékes 2 Forrás: NMF 5

6 önkormányzattól, mely arány 7,5%-ponttal alacsonyabb, mint az előző évben. Az ellátottak átlagos létszáma egy év alatt 15,2%-kal csökkent. A járadék és segély típusú ellátásra jogosultak fős átlaglétszáma 66%-kal alacsonyabb, mint a bázisidőszakban. Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban fő részesült az önkormányzatok részéről. VÁLASZADÁSI HAJLANDÓSÁG év januárjában Szabolcs-Szatmár-Bereg megye munkaügyi kirendeltségei 884 kérdőívet postáztak ki, ezekből 601 érkezett vissza, azaz a beérkezési arány 68% volt. A bevont munkáltatók 17,0%-a a Kisvárdai, 14,3%-a a Nyíregyházi, 14,0%-a a Mátészalkai Kirendeltségek illetékességi területéhez tartozott. A további munkaerő-piaci körzetek részesedése 6,4% és 11,3% között mozgott. A válaszadási arány Kisvárda (99,3%), Vásárosnamény (96,9%), illetve Mátészalka (86,3%), térségében bizonyult igen magasnak. A válaszadási arány alakulása munkaerő-piaci körzetenként Bevont munkaadók Kitöltött adatlapok Megnevezés Válaszadási (Kirendeltség) száma megoszlása száma megoszlása arány (%) (db) (%) (db) (%) Kisvárda , ,8 99,3 Mátészalka , ,8 86,3 Nyírbátor 69 7,8 37 6,2 53,6 Nyíregyháza , ,1 57,9 Fehérgyarmat ,3 53 8,8 53,0 Vásárosnamény 65 7, ,5 96,9 Tiszavasvári 61 6,9 44 7,3 72,1 Csenger 60 6,8 12 2,0 20,0 Nagykálló 57 6,4 20 3,3 35,1 Baktalórántháza 72 8,1 43 7,2 59,7 SZSZB megye , ,0 68,0 A 601 db kitöltött adatlap közül a legtöbb Kisvárda (149 db-24,8%), Mátészalka (107 db-17,8%), Nyíregyháza (73 db-12,1%) és Vásárosnamény (63 db-10,5%) munkaerő-piaci körzetéből érkezett be. A NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSBEN RÉSZTVEVŐ FOGLALKOZTATÓK, VALAMINT AZ ÁLTALUK FOGLALKOZTATOTTAK ÖSSZETÉTELE A korábbiakhoz hasonlóan a jelenlegi felmérésben résztvevő 601 munkáltató fél százalékát tette ki (a KSH 2012/3 megyei statisztikai tájékoztatója szerinti) a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei székhellyel regisztrált vállalkozásnak. Térségünkben, a január hónapban megkeresett és értékelhető választ adó 601 foglalkoztató közül minden negyedik (25,1%-a, 151 cég) a feldolgozóiparba, 23,1 százaléka pedig kereskedelem, gépjárműjavítás ágba (139 cég) tartozott. Az építőipar 11,8%-os, a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat közel tíz százalékos hányadot képviselt. A megye kirendeltségein a jelenlegi felmérésben résztvevő gazdasági szervezetek összetétele nagy eltérést nem mutatott az átlaghoz képest. A feldolgozóiparba sorolt válaszadók száma 6

7 Mátészalka (37 db) körzetben volt a legdominánsabb, a kereskedelem, gépjárműjavítás a Kisvárdai Kirendeltségen (46 db) emelkedett ki. A KSH intézményi munkaügyi adatgyűjtése szerint a megyében január-szeptemberi időszakában a teljes és nem teljes munkaidőben alkalmazásban állók száma fő volt. Jelenlegi felmérésünknél a megkérdezett munkáltatók ennek a létszámnak 22,6%-át foglalkoztatták, azaz főt. A létszámadatok vizsgálatakor látható, hogy a legmagasabb az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység (68,2%) és a pénzügyi, biztosítási tevékenység (51,0%) reprezentációs aránya. Jelentősnek mondható még a villamosenergia (43,6%), a feldolgozóipar (43,2%), valamint a mezőgazdaság (42,1%) területé. A nagyobb állományú (1 000 fő feletti) ágazatok közé tartozók esetében az alábbi részesedések alakultak ki: kereskedelem, javítás-29,7%; humánegészségügyi, szociális ellátás-7,3%; építőipar-23,7%; A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés ágazati reprezentációja Nemzetgazdasági ág Teljes és nem teljes munkaidőben alkalmazásban állók száma január-szeptember A megkérdezett cégeknél foglalkoztatottak száma december 31. Reprezentációs arány, % A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat ,1 B Bányászat, kőfejtés 0 4 0,0 C Feldolgozóipar ,2 D Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkond ,6 E Vízellátás; szennyvíz; hulladékgazdálkodás ,2 F Építőipar ,7 G Kereskedelem, gépjárműjavítás ,7 H Szállítás, raktározás ,2 I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ,7 J Információ, kommunikáció ,1 K Pénzügyi, biztosítási tevékenység ,0 L Ingatlanügyletek ,7 M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység ,2 N Adminisztratív és szolg. tám. tevékenység ,2 O Közigazgatás, véd.; kötelező társadalombizt ,4 P Oktatás ,9 Q Humán-egészségügyi, szociális ellátás ,3 R-U Művészet...- Területen kívüli szervezet ,5 Összesen: ,6 Az adatszolgáltató szervezeteknél december 31-én alkalmazásban állók nemzetgazdasági összetételét vizsgálva látható, hogy igen magas a fős feldolgozóipari hányad, a létszám közel negyvenöt százaléka. Jelentősnek mondható még a kereskedelem, gépjárműjavítás fős (13,3%), az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység fős (10,1%), valamint a mezőgazdaság fős (7,0%) és a humán-egészségügyi, szociális ellátás fős (6,6%) dolgozói létszám a felmérésen belül. A megye kirendeltségein gazdasági áganként esetleges összetételbeli eltérések voltak tapasztalhatók a felmérés adatainál. A foglalkoztatotti létszám nemzetgazdasági ágak közötti megoszlásában a feldolgozóipar területén Csenger (86,7%) és Mátészalka (82,7%) körzeteiben emelkedett ki leginkább. Vásárosnamény esetében a felmérésbe vont létszám 19,1%-át a kereskedelem foglalkoztatta. Az adminisztratív területen a Nyíregyházi (41,4%), a mezőgazdaságban a Baktalórántházi (52,2%) míg humán-egészségügy, szociális ellátásban a Nagykállói (55,4%) Kirendeltség képviseltette magát a legmagasabb arányban. 7

8 A felmérés körzetenkénti foglalkoztatotti létszámmegoszlása szerint ebben a negyedévben a Nyíregyházi (5 653 fő 23,9%) és a Kisvárdai (5 572 fő 23,6%) Kirendeltségek adatszolgáltatói alkalmazták a felmérésbe vont létszámból a legtöbb munkavállalót, ezeket a Mátészalkai (3 622 fő 15,3%) munkaerő-piaci körzet követte. A jelenlegi negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésben részt vevő adatszolgáltatók dolgozói létszámának vállalati méret szerinti összetétele a sokéves tapasztalatnak megfelelően merőben eltér a válaszoló szervezetek azonos megbontásától. A válaszadók és az általuk foglalkoztatottak megoszlása vállalati méret szerint 100% 90% 80% 70% 20 db 3,3% 77 db 12,8% Nagyvállalatok Nagyvállalatok fő 44,0% 60% 50% 40% 504 db 83,9% Középvállalatok Középvállalatok fő 32,9% 30% 20% 10% Mikro- és Mikro- és kisvállalatok kisvállalatok fő 23,1% 0% Válaszad laszadók 1 k száma Foglalkoztatottak 2 száma (Σ 601 db) (Σ fő) f A jelenlegi felmérésünkben résztvevő szervezetek által foglalkoztatott munkavállalók 23,1%-a a mikro- és kisvállalkozásoknál állt alkalmazásban, ugyanakkor az ebbe a kategóriába tartózó cégek 83,9 százalékos arányt képviseltek a válaszadók között. A közepes méretű cégek a felmért létszám 32,9 százalékát foglalkoztatták, részarányuk 12,8 százalékot tett ki. Nagyvállalatoknál dolgozott az alkalmazottak 44,0 százaléka, viszont a válaszadók mindössze 3,3 százaléka került ki ebből a körből. A kirendeltségek közül a mikro- és kisvállalkozások súlya Baktalórántháza körzetében volt a legnagyobb (93,0%), a középvállalkozásoké a Csengeri Kirendeltségen (25,0%). A nagyvállalatok részesedése a felmérésben 0,0 és 8,3 százalék között mozgott. A foglalkoztatotti létszám aránya a mikro- és kisvállalatok esetében a Baktalórántházi Kirendeltségen (38,7%), középszinten a Fehérgyarmati körzetben (65,3%) volt a legmagasabb. A nagyvállalatok alkalmazottainak részaránya a Kisvárdai munkaerő-piaci körzetben (66,4%) dominált leginkább. (1-2. sz. melléklet) A KÖVETKEZŐ HÁROM HÓNAP VÁRHATÓ TENDENCIÁI Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a március végéig tervezett bővítések és leépítések létszámkihatása a válaszadók körében összességében 597 fős létszámemelkedést jelent, azaz a foglalkoztatottak számának 2,5%-os növekedését prognosztizálták a munkáltatók. Ez a fős előrevetített létszám fő várható alkalmazása és fő elbocsátása révén alakulhat ki. A munkaerő-piaci körzetek válaszadóinak három hónapos időtávon belüli létszám-gazdálkodása hét térség esetében jelzett növekedést. Kisvárda körzetében lévő foglalkoztatók 341 fős létszámemelkedést 8

9 vetítettek előre, mely a legnagyobb létszámú a megyében, viszont Csenger körzetében 7,7 százalékos a várható növekedés, mely pedig a legnagyobb arányú a megye területén. Három körzet esetében csökkenést prognosztizáltak a munkáltatók, melyek hasonló nagyságrendűek, létszámában a legnagyobb a nyíregyháziban (-127 fő) várható. A megyében a felmérésben résztvevő 601 szervezet 11%-a gondolta úgy, hogy a felmérést követő 3 hónapon belül alkalmazottainak száma csökkenni fog, 74%-a stagnálással számolt, míg 15%-a prognosztizált rövidtávon kisebb-nagyobb növekedési ütemet létszám-gazdálkodásában. A felmérést követő 3 hónapon belül létszámcsökkenést tervező 69 választ adó munkáltató között a legtöbben, azaz 23,2%-uk a feldolgozóiparba, illetve 20,3%-uk a kereskedelembe tartozott. A 442 stagnálással számoló cégnek 24,4 százalékát a kereskedelem, 23,8 százalékát a feldolgozóipar területén tevékenykedők tették ki. A növekedéssel számoló 90 cég közül egyharmada a feldolgozóipar köréből került ki. A mikro- és kisméretű cégek 9,7 és 11,1 százalékos létszámnövekedést irányoztak elő foglalkoztatotti létszámukban. A középméretű szervezetek ennél valamivel alacsonyabbat +1,2 százalékot prognosztizáltak a következő három hónapra. A nagy méretű vállalkozások azonban minimális visszaesést várnak. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az adatszolgáltató munkáltatók várakozásai eltérően alakulnak 3 hónapos időtávon a FEOR szerinti csoportokat figyelembe véve. Az előrejelzés alapján a legtöbb felvétel a szakképzettséget nem igénylő ( fő) FEOR csoportban várható, de jelentős a belépők száma az ipari és építőipari foglalkozások (+517 fő) és a gépkezelők, összeszerelők, járművezetők (+198 fő) csoportjában is. A legnagyobb kilépői létszám is szinte ezekben a körökben feltételezhető: szakképzettséget nem igénylő foglalkozások (-818 fő), ipari és építőipari foglalkozások (-304 fő), kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások (-240 fő). A legintenzívebb pozitív mozgás a be- és kilépési esetek egyenlege a szakképzettséget nem igénylő foglalkozások (+312 fő) körében számítható. Jelentős növekedés még az ipari és építőipari és a mezőgazdasági foglalkozások esetében várható. A legnagyobb negatív egyenlegre a kereskedelmi és szolgáltatási jellegű foglalkozásoknál számíthatunk. (3-4. számú melléklet) A KÖVETKEZŐ HÁROM HÓNAP KERESETT ÉS TÚLKÍNÁLATI FOGLALKOZÁSAINAK BEMUTATÁSA A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés lehetőséget ad az elkövetkező 3 hónap munkaerőmozgásának szakmánkénti megismerésére, ugyanis a választ adó szervezetek megjelölik azokat a szakmákat, amelyeknél létszámcsökkentést vagy létszámbővítést terveznek. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés során előre jelzett be- és kilépő forgalom esetében a megyében 136 munkakört vizsgáltunk. Ezek 9,6 százalékának (13 munkakör) esetében a belépés és kilépések mérlege nulla. Térségünkben összességében 23 olyan foglalkozást nevesítettek a munkáltatók a januári felmérésben, ahol a be- és a kilépők létszámának egyenlege eléri, illetve meghaladja abszolút értékben a 20 főt. Ezek közül a legnagyobb pozitív egyenleg az egyéb egyszerű építőipari foglalkozás esetében figyelhető meg, a negatívok közül a piaci, utcai árus esetében várható a legintenzívebb mozgás. 9

10 Azok a szakmák, melyek esetében nagyobb létszámmozgás várható Ssz. Szakma megnevezése Belépő Kilépő Egyenleg Pozitív egyenlegű 1 Egyéb egyszerű építőipari foglalkozású Egyéb takarító és kisegítő Egyéb kézműipari foglalkozású Egyéb, máshova nem sorolható egyszerű szolgáltatás Erdészeti foglalkozású Cipőgyártó gép kezelője és gyártósor mellett dolgozó Cipész, cipőkészítő, -javító Fakitermelő (favágó) Lakatos Egyéb, máshova nem sorolható ipari és építőipari foglalkozás Építőipari szakmai irányító, felügyelő Csomagoló-, palackozó- és címkézőgép kezelője Szabó, varró Bolti eladó Mechanikaigép-összeszerelő Negatív egyenlegű 16 Gyümölcs- és zöldségfeldolgozó, -tartósító Egyszerű ipari foglalkozású Egyéb, máshova nem sorolható irodai, ügyviteli foglalkozás Kézi csomagoló Húsfeldolgozó Általános iskolai tanár, tanító Portás, telepőr, egyszerű őr Piaci, utcai árus A felmérésben résztvevő munkáltatók körében nagyobb létszámfelvétel az alábbi szakmák esetében valószínűsíthető: egyéb takarító és kisegítő (+292 fő), egyszerű ipari foglalkozású (+290 fő), egyéb egyszerű építőipari foglalkozású (+270 fő). Jelentősebb létszámcsökkentés egyszerű ipari foglalkozású (-313 fő), egyéb takarító és kisegítő (-213 fő) és a piaci, utcai árus (-175 fő) foglalkozások esetében várható. AZ EGY ÉV MÚLVA VÁRHATÓ TENDENCIÁK A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében megkérdezett munkáltatók egy éves távlatban 2,1%-os létszámbővüléssel számolnak. Ez azt jelenti, hogy december 31-én vélhetően mintegy ötszáz fővel többen, azaz en fognak náluk alkalmazásban állni. A megye munkaerő-piaci körzeteiben hat esetében nyilatkoztak úgy az adott térség munkáltatói, hogy növekedni fog az alkalmazottak száma. A legnagyobb létszámnövekedés a Kisvárdai munkaerőpiaci körzetben várható (+279 fő), arányában azonban a Csengeri térségben számítanak a legintenzívebb növekedésre (+9,5%). A legnagyobb létszámfelvételi szándékról volumenében a feldolgozóipar (+341 fő; +3,3%) és az építőipar (+340 fő, +32,6%) területéhez tartozó munkáltatók számoltak be. Ugyanezen időtávon nagyobb létszámcsökkentésre a humán-egészségügyi, szociális ellátás (-95 fő) és 10

11 a közigazgatás, védelem (-54 fő) ágazatokban számítanak. A mezőgazdaság és az információ, kommunikáció és a művészet, szórakoztatás területén nem prognosztizáltak változást. (3-5. számú melléklet) A NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSBEN RÉSZTVEVŐ MUNKAADÓK ÁLTAL FOGLALKOZTATOTTAK ÁLLOMÁNYÁNAK VIZSGÁLATA KÖZFOGLALKOZTATOTTI LÉTSZÁM NÉLKÜL A felmérésben lehetőség nyílik arra, hogy a jelenlegi, a +3, illetve +12 hónap múlva prognosztizált foglalkoztatotti állományt megvizsgáljuk a közfoglalkoztatásban dolgozók létszáma nélkül is. Hét kirendeltség esetében jelezték munkáltatók, hogy jelenleg alkalmaznak közfoglalkoztatottat, mely cégszám három hónap elteltével nem változik, míg 12 hónap múlva ezek száma hatra csökken. Jelenleg a megkérdezettek által foglalkoztatottak létszáma fő közfoglalkoztatottak nélkül. Három hónap elteltével a jelenlegi létszám közfoglalkoztatottak nélkül várhatóan stagnál, mindössze 0,1 százalékkal, azaz harminc fővel emelkedik, ami azt jelenti, hogy a megkérdezettek fős összlétszámot prognosztizáltak ebben a vonatkozásban. A közfoglalkoztatotti létszám nélküli állomány negyedév múlva várhatóan öt térségben emelkedik, ezek közül is leginkább a Fehérgyarmati (+86 fő, +6,6%) és a Csengeri (+71 fő, +7,7%) Kirendeltségeken. A többi körzetben csökkenést prognosztizáltak a munkáltatók, a legintenzívebbet a Nyíregyházi térségben (-188 fő, -3,5%). Tizenkét hónap múlva a jelenlegi közfoglalkoztatotti létszám nélküli állomány 0,4 százalékkal főre emelkedik. Ez annak köszönhető, hogy a Nyírbátori és a Csengeri térségek munkáltatói nagyobb létszámnövekedést vetíttek előre. A KORÁBBI NEGYEDÉVEKBEN JELZETT MOZGÁSOK ÖSSZEVETÉSE A TÉNYLEGES HELYZETTEL A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésbe bevont és választ is adó cégek száma negyedévről-negyedévre állandóan változik, emellett esetlegesen nem ugyanazok a munkáltatók szerepelnek a felmérésben, e tekintetben a tervezett és a tényleges létszámadatok összehasonlítása nem ad teljeskörű, reális képet. A válaszadók foglalkoztatotti létszámának összevetése az előző időszakokban tervezett létszámmal Megnevezés I. negyedévi tény IV. negyedévi tény I. negyedévi tény IV. n.évben +3 hónapra prognosztizált I. n.évben +12 hónapra prognosztizált Foglalkoztatotti létszám Cégek száma A válaszadók körében a létszámadatok gazdasági ágankénti összetételének vizsgálatán keresztül a valós helyzet jobban megközelíthető. 11

12 A felmérésbe vont válaszadóknál alkalmazott létszám összevetése az előző időszakokban tervezett létszámmal nemzetgazdasági ágazatonként Megnevezés I. negyedévi létszám IV. n.évben +3 hónapra prognosztizált létszám I n.évben +12 hónapra prognosztizált létszám fő % fő % fő % Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat , , ,7 Bányászat, kőfejtés 4 0,0 4 0,0 6 0,0 Feldolgozóipar , , ,7 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 130 0, , ,1 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladék 499 2, , ,8 Építőipar , , ,6 Kereskedelem, gépjárműjavítás , , ,4 Szállítás, raktározás 660 2, , ,9 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 314 1, , ,2 Információ, kommunikáció 14 0,1 17 0,1 14 0,1 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 291 1, , ,1 Ingatlanügyletek 546 2, , ,7 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 85 0, ,8 64 0,3 Adminisztratív és szolgáltatást tám. tevékenység , ,1 79 0,3 Közigazgatás, véd.; kötelező társadalombiztosítás 510 2, , ,5 Oktatás 106 0, , ,9 Humán-egészségügyi, szociális ellátás , , ,7 Művészet, szórakoztatás, szabad idő 0 0,0 62 0,3 47 0,2 Egyéb szolgáltatás 247 1, , ,8 Összesen , , ,0 A októberi felmérésben megyei szinten részt vett munkáltatók három hónapos előrejelzéséhez képest a feldolgozóiparban (+3,9%-pont) történt jelentős részarány-növekedés, míg az építőipar és a humán-egészségügyi, szociális ellátás területein 2,6-2,3 százalékponttal volt alacsonyabb a foglalkoztatottak aránya. A I. negyedéves felmérés +12 hónapos előrejelzéséhez képest a jelenlegi foglalkoztatotti létszám ágazati megoszlása az alábbi területeken változott leginkább: az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység területén +9,8-cal, a szállítás, raktározás ágazatban pedig -4,1 százalékponttal. A MUNKÁLTATÓK PÁLYAKEZDŐK ALKALMAZÁSÁVAL KAPCSOLATOS VÉLEMÉNYE A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés keretén belül a négyes számú változó tartalmú kérdésnél információt kértünk az adatszolgáltatóktól a pályakezdők alkalmazásával kapcsolatos véleményükről. A felsorolt 10 lehetőség közül a számukra legmegfelelőbbet/legmegfelelőbbeket kellett megjelölni, így a megkérdezett 601 munkáltató összesen értékelhető választ adott. A megyében a felmérésben résztvevő munkáltatók többsége azért részesíti előnyben a fiatalokat, mert az állam számos támogatást nyújt utánuk (a válaszok 28,9%-a). Az adatszolgáltatók releváns tényezőnek minősítették, hogy könnyebben betaníthatók a fiatalok (13,9%) és hogy olcsóbbak, mint a tapasztalt munkaerő (12,2%). A felmérés eredményéből az is kiderül, hogy a munkáltatók véleménye szerint betanításuk lefoglal egy szakképzett kollégát (10,2%), illetve sok időt vesz igénybe (7,4%). 12

13 A pályakezdők alkalmazásával kapcsolatos vélemény Válaszok Mikro Kis Közép Nagy azért éri meg őket alkalmazni, mert az állam számos támogatást nyújt utánuk Vállalati méret olcsóbbak, mint a tapasztalt munkaerő legfrissebb szakmai tudással rendelkeznek hasznosak, mert önállóan képesek feladatokat ellátni könnyebben betaníthatók, mint más korosztályok betanításuk lefoglal egy szakképzett kollegát nehezen alkalmazkodnak a munkahelyen hosszú távon nem lehet rájuk számítani betanításuk sok időt vesz el tapasztalatlanságukból adódóan lassabb munkavégzésüket nem ellensúlyozza az alacsonyabb bérük Összesen Vállalati méret szerint megállapítható, alkalmazásuk megítélésében nincs különbség az egyes szinteken. Valamennyi esetében az állami támogatás miatt élveznek prioritást a munkáltatók körében, illetve elsődleges probléma, hogy betanításuk lefoglal egy szakképzett kollégát. A megye egyes térségeit tekintve egyhangúan azt nyilatkozták a munkáltatók, hogy támogatásuk miatt alkalmazzák őket elsősorban, ezt leginkább a Vásárosnaményi Kirendeltség esetében hangsúlyozták. Azonban az, hogy betanításuk embert vesz igénybe, hat térségben, vagyis nem mindenhol volt elsődleges hátrány. Nagykálló körzetében kiemelték, hogy betanításuk sok időt vesz igénybe, illetve Nyírbátor és Fehérgyarmat térségekben pedig, hogy hosszú távon nem lehet számítani rájuk. A pályakezdők alkalmazásának előnyeit tekintve az egyes nemzetgazdasági ágakban csoportosuló szervezetek ágazatonként is ugyanazon a véleményen voltak, mint általában, kiegészítve azzal, hogy a szállítás, raktározás és az oktatás területein legalább annyira fontos volt a könnyű betaníthatóság a munkaadók számára, mint az állami támogatás. A fiatalokkal kapcsolatban az átlagtól eltérően nyilatkoztak az ingatlanügyek területén, ahol a nehezen alkalmazkodás és a hosszú betanítási idő jelent problémát, az adminisztráció területén pedig az, hogy nagyobb időintervallumban nem lehet rájuk számítani. Ez utóbbi a humán-egészségügyi, szociális ellátás területén is gond, akárcsak a nehéz alkalmazkodóképesség. A MEGYE ÁLLÁSKÍNÁLATÁNAK BEMUTATÁSA 3 A megye kirendeltségein évben álláshelyet jelentettek be. A támogatási kérelemmel érkezett igények száma volt, ami az összes új bejelentett munkahely 89,3%-át jelentette. A tíz kirendeltség közül a legtöbb ( db) állásigény a Nyíregyházi Kirendeltséghez érkezett, számuk a megyei álláshelyek 35%-át tette ki. A támogatott álláshelyek száma szintén a Nyíregyházi Kirendeltség esetében volt a legtöbb ( db), arányuk azonban a vásárosnaményi térségben volt a legmagasabb (94,5%). A legkevesebbet a tiszavasvári térségben jelentették be, viszont a támogatott álláshelyek aránya a Csengeri Kirendeltségen volt a legalacsonyabb. 3 Forrás: NFSZ 13

14 INFORMÁCIÓK A kirendeltségek munkáltatói kapcsolatai A kirendeltségek munkáltatói kapcsolata elsősorban a munkahelyek feltárására, munkaerő-igények fogadására és azok feltöltésére irányul. Emellett fontos szempont még a széleskörű munkaerő-piaci információ biztosítása, tájékoztató jogszabályváltozásokról, foglalkoztatáshoz kapcsolódó kedvezményekről és támogatásokról, munkaerő-piaci adatok biztosítása pályázatokhoz. A kirendeltségek konkrét munkáltatói kapcsolata lényegesen bővebb, mint a negyedéves munkaerőgazdálkodási felmérésbe bevont foglalkoztatók köre, ugyanis évente ez még kiegészül a rövid távú munkaerő-piaci prognózis felvétellel is, amelybe lehetőség szerint más munkáltatói kört vonunk be és ez lényegesen bővebb információ nyerését teszi lehetővé a gazdaság szereplőiről. Közfoglalkoztatás Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében évben A munkaerő-piacon tartósan jelenlevő halmozottan hátrányos helyzetű álláskeresők foglalkoztatásához a közfoglalkoztatás rendszere 2010-ben átalakításra került. A változás elsődleges indoka, hogy segély helyett esélyt kell biztosítani az életmódjuk miatt nehezen munkába állítható személyek foglalkoztatási helyzetének javítására, továbbá az önhibájukon kívül elhelyezkedni nem tudó személyek munkaerő-piaci helyzet javításának elősegítésére. A közfoglalkoztatás új intézmény rendszerének továbbá elkötelezett szándéka, hogy Magyarország leghátrányosabb helyzetű kistérségeit felzárkóztassa. A közfoglalkoztatási programok megvalósításának célja, hogy a kistelepülések képesek legyenek önfenntartóvá válni a hatékony és értékteremtő közfoglalkoztatáson keresztül. A közfoglalkoztatás átalakításának a mozgatórugója az értékteremtő munkavégzés. Országos közfoglalkoztatási programok: Országos közfoglalkoztatási programok vízi társulatok, rendvédelmi szervek, magán erdőgazdálkodók részére Parlagfű elleni védekezést szolgáló program Határnyiladék tisztítási országos program Tisza bal parti töltésének stabilizációja Milota község külterületén I. ütem országos közfoglalkoztatási mintaprogram Kistérségi startmunka mintaprogram: Kistérségi mintaprojektek Kistérségi start plusz program Hagyományos közfoglalkoztatás: Hagyományos önkormányzati hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás A szociális földprogram A kistérségi startmunka mintaprogramok mezőgazdasági programelemének téli folytatására A szociális segítők téli közfoglalkoztatása Egyéb közfoglalkoztatási programok: Közfoglalkoztatási koordinátor/szakmai tanácsadó asszisztensek alkalmazása startmunka mintaprogram Drótháló-készítési startmunka (mintaprogram) Kazán 2.0. program Kazán 2.1. program Kazán 2.2. program 14

15 Az NFA közfoglalkozatás kiadásai évi decentralizált kerete eredményeként fő, évi központi kerete segítségével fő álláskereső közfoglalkoztatása valósult meg. Csoportos létszámcsökkentések évben csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó döntésbejelentés Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kirendeltségekre 167 főt érintően érkezett. Az elbocsátások a Nyíregyházi és a Nagykállói Kirendeltségeket érintették. Ezek a munkavállalók a közigazgatás; a művészet, szórakoztatás; feldolgozóipar és a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység nemzetgazdasági ágakban vesztették el munkahelyüket. Rendezvények, események A szervezet képviselői az érintett negyedévben az alábbi eseményeken vettek részt: Rendezvény, konferencia, kiállítás Pontos helyszíne, ideje Pályaválasztási Kiállítás Nyíregyháza, október IR-FPIR integráció PILOT oktatása Balatonboglár, október IR-FPIR integráció PILOT oktatása Nyíregyháza, október Járműszerelvény Gyártó Zrt. Tiszavasvári Üzemének átadása Tiszavasvári, október 12. Pályaválasztási Kiállítás Tiszavasvári, október 19. TÁMOP "Újra tanulok!" kiemelt projekt szakmai nap Budapest, november 13. Csoportos tájékoztató (NYUFIG) Nyíregyháza, november 08. Csoportos tájékoztató (Bevándorlási Hivatal) Nyíregyháza, november 14. Aktív eszköz munkacsoport értekezlet NMH, Budapest, október 19. TÁMOP Konzorciumi ülés NGM, Budapest, november 08. TÁMOP "Újra tanulok!" kiemelt projekt szakmai nap Budapest, november 13. EURES találkozó "A határvidéki fiatalok munkaerőmigrációjának elősegítése aktív eszközökkel" NMH, Budapest, november 6-7. Migránsképzés NMH, Budapest, november 20. TÁMOP ESZA ellenőrzés Nyíregyháza, december 12. TÁMOP /1 Tájékoztató-orientáló rendezvény Vásárosnamény, 2012.december 15. Virtuális Munkaerőpiac Portál tesztelés NMH, Budapest, december 12. Raiffeisen Bank Zrt. Bankműveleti központ hivatalos átadása Nyíregyházi Főiskola, december 18. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja honlapjának elérhetősége: ahol a munkáltatók és befektetők rendszeresen tájékozódhatnak az aktuális pályázati lehetőségekről, egyéb lényeges munkaerő-piaci információkról. Fontos lehetőség még a lapon elhelyezett csoportos létszámcsökkentés bejelentésre szolgáló link. A IV. NEGYEDÉVBEN MEGLÁTOGATOTT 100 FŐ FELETTI LÉTSZÁMMAL GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK INTERJÚINAK TAPASZTALATAI Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a száz fő feletti statisztikai állományi létszámmal rendelkező munkáltatók felkeresése a kirendeltségi munkáltatói kapcsolattartók révén folyamatos. A munkáltatók zöme azt nyilatkozta, hogy jelentősebb létszámmozgást nem terveznek az előrelátható jövőben. Ez azt jelenti, hogy állományukban várhatóan nem történik nagyobb 15

16 létszámleépítés vagy felvétel. A személyi módosulások hátterében egyrészről a természetes fluktuáció, másrészről szezonális foglalkoztatás áll. A létszámcsökkentés elkerülése érdekében a munkáltatók fontos támogatásnak ítélik a munkahelymegőrző támogatást, melyre eddig is igényt tartottak és a jövőben is hasznosnak gondolják. Nyíregyháza, március 4. 16

17 1. sz. melléklet A I. NEGYEDÉVI MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSBEN RÉSZTVEVŐ SZERVEZETEK SZÁMA ÁGAZATOK ÉS LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁK SZERINT SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYÉBEN TEÁOR létszám-kategória Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Mikro Kis Közép Nagy Összesen db % db % db % db % db % 33 10,7 18 9,1 7 9,1 1 5,0 59 9,8 Bányászat, kőfejtés 1 0,3 0 0,0 0 0,0 0 0,0 1 0,2 Feldolgozóipar 47 15, , , , ,1 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladék 0 0,0 1 0,5 2 2,6 0 0,0 3 0,5 1 0,3 8 4,1 3 3,9 0 0,0 12 2,0 Építőipar 43 14, ,7 5 6,5 0 0, ,8 Kereskedelem, gépjárműjavítás 84 27, ,8 9 11,7 3 15, ,1 Szállítás, raktározás 20 6,5 7 3,6 1 1,3 1 5,0 29 4,8 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 29 9,4 11 5,6 0 0,0 0 0,0 40 6,7 Információ, kommunikáció 0 0,0 1 0,5 0 0,0 0 0,0 1 0,2 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 2 0,7 2 1,0 3 3,9 0 0,0 7 1,2 Ingatlanügyletek 11 3,6 3 1,5 0 0,0 1 5,0 15 2,5 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás 14 4,6 3 1,5 0 0,0 0 0,0 17 2,8 5 1,6 4 2,0 1 1,3 1 5,0 11 1,8 0 0,0 3 1,5 4 5,2 0 0,0 7 1,2 Oktatás 3 1,0 0 0,0 2 2,6 0 0,0 5 0,8 Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabad idő 3 1,0 5 2,5 3 3,9 2 10,0 13 2,2 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 Egyéb szolgáltatás 11 3,6 8 4,1 1 1,3 0 0,0 20 3,3 Összesen , , , , ,0

18 2. sz. melléklet A I. NEGYEDÉVI MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSBEN RÉSZTVEVŐ SZERVEZETEK ÁLTAL DECEMBER 31-ÉN FOGLALKOZTATOTTAK SZÁMA ÁGAZATOK ÉS LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁK SZERINT SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYÉBEN TEÁOR létszám-kategória Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Mikro Kis Közép Nagy Összesen fő % fő % fő % fő % fő % , , , , ,0 Bányászat, kőfejtés 4 0,3 0 0,0 0 0,0 0 0,0 4 0,0 Feldolgozóipar , , , , ,1 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladék 0 0,0 19 0, ,4 0 0, ,5 3 0, , ,3 0 0, ,1 Építőipar , , ,4 0 0, ,4 Kereskedelem, gépjárműjavítás , , , , ,3 Szállítás, raktározás 88 7, ,0 78 1, , ,8 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 117 9, ,7 0 0,0 0 0, ,3 Információ, kommunikáció 0 0,0 14 0,3 0 0,0 0 0,0 14 0,1 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 7 0,6 73 1, ,7 0 0, ,2 Ingatlanügyletek 45 3,6 48 1,1 0 0, , ,3 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás 39 3,1 46 1,1 0 0,0 0 0,0 85 0,4 19 1,5 70 1, , , ,1 0 0, , ,2 0 0, ,2 Oktatás 3 0,2 0 0, ,3 0 0, ,4 Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabad idő 19 1, , , , ,6 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 Egyéb szolgáltatás 35 2, ,3 71 0,9 0 0, ,0 Összesen , , , , ,0

19 Válaszadók száma Jelenlegi létszám Három hónap múlva várható létszám Tizenkét hónap múlva várható létszám Közfoglalkoztatási létszám jelenleg Közfoglalkoztatási létszám 3 hónap múlva Közfoglalkoztatási létszám 12 hónap múlva Jelenlegi létszám közfoglalkoztatással Három hónap múlva várható létszám közfoglalkoztatással Tizenkét hónap múlva várható létszám közfoglalkoztatással Változás a jelenlegi és a három hó múlva várható létszám között (közfoglalkoztatással) Változás a jelenlegi és a tizenkét hó múlva várható létszám között (közfoglalkoztatással) A I. negyedéves NMF eredményei Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében A I. NEGYEDÉVI MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSBEN RÉSZTVEVŐ MUNKÁLTATÓK LÉTSZÁMADATAI MUNKAERŐ-PIACI KÖRZETENKÉNT SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYÉBEN 3. sz. melléklet Megnevezés Kisvárdai Kirendeltség Mátészalkai Kirendeltség Nyírbátori Kirendeltség Nyíregyházi Kirendeltség Fehérgyarmati Kirendeltség Vásárosnaményi Kirendeltség Tiszavasvári Kirendeltség Csengeri Kirendeltség Nagykállói Kirendeltség Baktalórántházi Kirendeltség Szabolcs- Szatmár-Bereg db fő fő fő fő fő fő fő fő fő fő % fő % , , ,9 23 0, , , ,2 78 1, ,1 61 4, , , , , ,7 88 9, , , , , , ,1

20 HÁROM HÓNAP MÚLVA VÁRHATÓ LÉTSZÁMVÁLTOZÁS A DECEMBER 31-EI ADATOKHOZ KÉPEST MUNKAERŐ-PIACI KÖRZETENKÉNT SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYÉBEN 4. sz. melléklet Ország: +1,4% Régió: +3,2% SZSZB megye: +2,5% Tiszavasvári +3,1% Kisvárdai +6,1% Nyíregyházi -2,2% Baktalórántházi +6,2% Nagykállói -2,0% Nyírbátori +6,8% Vásárosnaményi -2,2% Mátészalkai +0,9% Fehérgyarmati +7,1% Csengeri +7,7% Jelmagyarázat: +5,0% feletti növekedés 0,0% +5,0% közötti növekedés Csökkenés

21 5. sz. melléklet TIZENKÉT HÓNAP MÚLVA VÁRHATÓ LÉTSZÁMVÁLTOZÁS A DECEMBER 31-EI ADATOKHOZ KÉPEST MUNKAERŐ-PIACI KÖRZETENKÉNT SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYÉBEN Ország: +0,8% Régió: +2,2% SZSZB megye: +2,1% Tiszavasvári -0,7% Kisvárdai +5,0% Nyíregyházi +1,4% Baktalórántházi -2,0% Nagykállói -14,0% Nyírbátori +6,6% Vásárosnaményi -1,1% Mátészalkai +0,6% Fehérgyarmati +4,6% Csengeri +9,5% Jelmagyarázat: +5,0% feletti növekedés 0,0% +5,0% közötti növekedés Csökkenés

22 A I. negyedéves NMF eredményei Szabolcs-Szatmár-Bereg megjyében MÓDSZERTANI MEGJEGYZÉSEK 1. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés A PHARE modernizációs folyamat során kialakításra került negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés (NMF), 2005-től szerepel az NFSZ eszköztárában. A negyedik negyedéves NMF adatfelvétel időszaka január 7. és január 22. között volt. A kérdőívben a munkáltatók a december 31-ei statisztikai állományi létszámukat közölték és ehhez képest adták meg a várható létszámmozgást. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés elsődleges célja a megszólított gazdasági szervezetek és az NFSZ kirendeltségei közötti munkakapcsolat erősítése: a cégek várható munkaerőkeresletére történő gyors reagálás, illetve a várható létszámcsökkentések révén érintett dolgozók mielőbbi munkába helyezése. Másodlagos célja a munkaerő-piaci folyamatok iránt érdeklődő pályaválasztók, munkavállalók, foglalkoztatók és beruházók tájékoztatása, a döntési folyamatok segítése. 2. A KSH fogalmi rendszere (Munkaerő-felmérés fogalmai) A gazdasági aktivitás arra ad választ, hogy a megkérdezett személy miként vesz részt a társadalmi munkamegosztásban, rendelkezik-e saját jövedelemmel vagy sem, illetve jövedelmét munkával szerzi vagy egyéb módon. Ezek alapján beszélünk gazdaságilag aktív, illetve gazdaságilag nem aktív népességről. A gazdaságilag aktív népesség fogalma azokat a személyeket foglalja magában, akik egy meghatározott időszak alatt, az ILO javaslatának megfelelően az előző egy hét alatt legalább egy órányi munkát végeztek. A gazdaságilag nem aktív népességen pedig kortól függetlenül mindazokat értjük, akik egyetlen órát sem dolgoztak az elmúlt héten. A következő főbb csoportokat különböztetjük meg: - gazdaságilag aktív népesség, ezen belül: foglalkoztatottak, munkanélküliek, - gazdaságilag nem aktív népesség, ezen belül: inaktív keresők, eltartottak. Gazdaságilag aktívak (gazdaságilag aktív népesség) a munkaerőpiacon megjelenők, vagyis a foglalkoztatottak és a munkanélküliek együtt. Gazdaságilag nem aktívak azok, akik nem sorolhatók be sem a foglalkoztatottak, sem a munkanélküliek csoportjába. Ők a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk, és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Foglalkoztatott, aki a referencia-időszakban (ún. vonatkozási héten), legalább 1 óra, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség stb. miatt) volt távol. A gyermekgondozási díjban (gyed), gyermekgondozási segélyben (gyes) részesülők gazdasági aktivitása a vonatkozási héten végzett tevékenységük alapján kerül meghatározásra. A munkaerőfelmérésre vonatkozó Eurostat-ajánlások alapján a sorkatonák mint intézeti népesség nem tartoznak a felvétel körébe. Munkanélkülinek tekintendő az a személy, akire egyidejűleg érvényesek a következő feltételek: - az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt), - aktívan keresett munkát a kikérdezést megelőző négy hét folyamán, - rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást vagy talált már munkát, ahol 30 napon belül dolgozni kezd.

23 Az aktivitási arány a gazdaságilag aktívak aránya a népességen belül. A foglalkoztatási ráta a foglalkoztatottaknak a népességhez viszonyított aránya. A munkanélküliségi ráta a munkanélkülieknek a gazdaságilag aktív népességen belüli aránya. (Forrás: 3. Az NFSZ fogalmi rendszere Álláskereső: az a személy, aki 1. a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és 2. oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és 3. öregségi nyugdíjra nem jogosult, valamint rehabilitációs járadékban, rehabilitációs ellátásban nem részesül és 4. az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb kereső tevékenységet sem folytat, és 5. elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, és akit 6. az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart. Pályakezdő álláskereső: a 25. életévét felsőfokú végzettségű személy esetén 30. életévét be nem töltött, a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkező, az állami foglalkoztatási szerv által nyilvántartott álláskereső, feltéve, ha munkanélküli járadékra a tanulmányainak befejezését követően nem szerzett jogosultságot. (Forrás: évi IV. törvény)