Jóváhagyta: Dr. Rezsőfi István igazgató

Átírás

1 Jóváhagyta: Dr. Rezsőfi István igazgató SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE II. NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI Tiszavasvári Kisvárdai Vásárosnaményi Nyíregyházi Baktalórántházi Fehérgyarmati Mátészalkai Csengeri Nagykállói Nyírbátori Nyíregyháza, május 4400 Nyíregyháza, Hősök tere 9. Tel: (42) , fax: (42)

2 BEVEZETÉS A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés (NMF) 2011-ben hatodik éve szerepel a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) eszköztárában, a PHARE időszakában kialakított Új Szolgáltatási Modell fontos elemét alkotva. Bevezetése jelentős előrelépést jelentett a munkaügyi szervezetek egyes szintjeinek stratégiai tervezéseinek megalapozásában. A munkaügyi szervezet tevékenységének említett modernizációja kapcsán a kirendeltségek teljes körére kiterjesztett negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés célja, hogy gyors, részletes és aktuális munkaerő-piaci információkat nyerjünk a térség gazdasági szervezeteitől. A rendszeres (negyedévenkénti) adatszolgáltatás képet ad a következő három hónap várható munkaerőforgalmának alakulásáról, valamint előrejelzi egy évre a létszámváltozás tendenciáját. A felmérés minden negyedévben egy olyan aktuális kérdéscsoporttal egészül ki (rotációs módon), amelyben a foglalkoztatási szolgálat a munkáltatók véleményére kíváncsi döntéseinek megalapozása érdekében. Jelen esetben arra kértünk választ a megkérdezett cégektől, hogy foglalkoztatnak-e atipikus formában munkavállalókat, és ha igen, akkor mekkora létszámban. A MEGYE GAZDASÁGI ÉS FOGLALKOZTATÁSI HELYZETE Hosszú idő óta az egy főre jutó GDP nagyságrendjét figyelembe véve a megyék rangsorában Szabolcs-Szatmár-Bereg a tizennyolcadik helyen áll (mögötte csak Nógrád megye van). Az egy főre jutó bruttó hazai termék évtől vizsgálva folyamatosan emelkedett évig (1 384 ezer Ft/fő), majd 2009-ben ezer Ft/fő-re esett vissza, mely az országos ezer Ft/fő átlagnak mindössze 50,8%-át tette ki. Összehasonlítva az egy évvel korábbi adathoz képest megyei szinten 4,5 százalékos, országosan 2,4 százalékos volt a GDP/fő csökkenése. A KSH évi adatai szerint a megyében fő volt a teljes munkaidőben alkalmazásban állók száma a 4 fő fölötti vállalkozások és a központi és helyi költségvetés szervei, társadalombiztosítás és kijelölt non-profit szervezeteknél, 6,3%-kal többet, mint az előző évben. Nemzetgazdasági ág szerint a legtöbb teljes munkaidőben alkalmazásban álló az ipar (22,9%); a humán-egészségügyi, szociális ellátás (18,6%); a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás (14,3%); az oktatás (13,7%); valamint a kereskedelem, javítás (10,4%) területén dolgozott. A foglalkoztatottak létszáma leginkább a humán-egészségügyi, szociális ellátás (+60,7%), a pénzügyi, biztosítási tevékenység (+16,1%), valamint a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység (+10,6%) területén emelkedett. Az információ, kommunikáció (-20,6%) és a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás (-18,3%) területén ezzel ellentétes folyamat zajlott le évben a teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete forint volt a megyében, mely közel megegyezett az előző évi adattal. Ez tovább növelte a térségi és az országos átlagkeresetek közötti különbséget ( Ft). A gazdasági ágak kétharmadában emelkedtek a keresetek, ennek dinamikája az alábbi ágazatokban volt a legmagasabb: közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás (14,2%), ipar, (7,1%), kereskedelem, gépjárműjavítás (6,1%). A következő nemzetgazdasági ágakban csökkentek a havi bruttó átlagkeresetek: humán-egészségügyi, szociális ellátás (-26,3%), a pénzügyi, biztosítási tevékenység (-5,6%), információ, kommunikáció (-3,6%), szálláshely, szolgáltatás, vendéglátás (-3,0%), ingatlanügyek (-2,2%), illetve mezőgazdaság (-0,1%). A KSH 2010/4 Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei statisztikai tájékoztatója szerint megyei székhellyel vállalkozást regisztráltak, mely 1,9%-os (+2 025) növekedést jelentett az egy évvel korábbi 2

3 adathoz. Ezer lakosra a megyében 195 (2009. I-IV. negyedévében 190) vállalkozás jutott, ez az országos átlagnál (ezer lakosonként 165, a külföldön működőkkel együtt) 30-cal több. A KSH munkaerő-felmérése szerint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében évben a 420,3 ezer fős éves népességből 216,0 ezer fő volt gazdaságilag aktív, amely az egy évvel korábbinál 1,5 százalékkal volt kedvezőbb. Az aktivitási arány 1,2%-pontos emelkedés eredményeként 51,4%-ra módosult, ami az országosnál 4,0 százalékponttal alacsonyabb évben a megyében élő népességből 176,2 ezer főt foglalkoztattak, számuk 3,9 ezer fővel nőtt 2009-hez képest. Arányuk 41,9 százaléknak felelt meg, ami jelentős mértékben elmaradt az országos 49,2 százalékos foglalkoztatási rátától. A munkanélküliek 39,8 ezer fős létszáma 2,0 százalékkal alacsonyabb volt, mint egy évvel korábban. Arányuk, mely évben 19,1% volt, egy év múlva 18,4%-ra csökkent. Az országos adathoz viszonyítva évben lényegesen (+7,2%-ponttal) kedvezőtlenebb e mutató értéke. Összehasonlító adatok Megnevezés Megye Ország Megye az országos érték %-ában Népesség száma a), fő 556, ,0 5, éves népesség száma b), fő 420, ,4 5,5 Gazdaságilag aktívak száma b), fő 216, ,0 5,1 Aktivitási arány b),% 51,4 55,4 92,8 Foglalkoztatottak b), fő 176, ,2 4,7 Foglalkoztatási ráta b),% 41,9 49,2 85,2 Munkanélküliek b), fő 39,8 474,8 8,4 Munkanélküliségi ráta b), % 18,4 11,2 164,3 Alkalmazásban állók c), fő ,8 Bruttó átlagkereset c), Ft ,5 Nyilvántartott álláskeresők száma d), fő ,6 Nyilvántartott álláskereső pályakezdők száma d), fő ,8 a) január 1-jén. b) A KSH munkaerő-felmérése alapján évi adatok. c) KSH Tájékoztatási adatbázis szerinti évi adat (teljes munkaidőben alkalmazásban állók/a 4 fő fölötti vállalkozások és a központi és helyi költségvetés szervezetei, társadalombiztosítás és kijelölt non-profit szervezetek). d) I. negyedéves átlag. NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK HELYZETE A MEGYÉBEN Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében I. negyedévévben átlagosan álláskereső volt nyilvántartva, mely fővel (11,4%-kal) magasabb létszám, mint az előző év hasonló időszakában. Valamennyi munkaerő-piaci körzetben emelkedés történt, dinamikáját tekintve a Tiszavasvári (+26,8%) és a Baktalórántházi (+22,2%) Kirendeltségek esetében, míg létszámát illetően a nyíregyházi körzetben ( fő) változott leginkább. Nagykálló körzetében következett be a legalacsonyabb növekedés (+112 fő, +2,8%). Az álláskeresők 27,1%-a ( fő) Nyíregyházán, 15,1%-a ( fő) Kisvárdán, illetve 13,6%-a (9 642 fő) Mátészalkán került nyilvántartásba. Évek óta jellemző az álláskeresők között a férfiak nagyobb aránya. Megyei szinten a férfi 55,4 százalékot képviselt az összes nyilvántartotton belül, létszámuk I-III. hónapjának átlagánál 9,5%-kal magasabb. Ugyanezen időszak alatt a nők átlaglétszáma ennél intenzívebben, 13,9%-kal nőtt, így átlagosan en kerestek állást. Valamennyi kirendeltségen a nemek megoszlása a férfiak túlsúlyát mutatta. A legnagyobb mértékű eltérés a Vásárosnaményi Kirendeltségen (59,4-40,6%), míg a legkisebb a Nyíregyházi Kirendeltség és Szolgáltató Központban (52,6-47,4%) volt. 3

4 Iskolai végzettség tekintetében a legfeljebb általános iskolát végzettek 35,5 ezres átlaglétszáma az álláskeresőkön belül 50,0%-ot jelentett I. negyedévében. Középfokú végzettséggel (46,8%), felsőfokúval pedig fő (3,2%) rendelkezett. Az álláskeresőkön belül az alapfokú végzettségűek aránya 1,4, a diplomásoké pedig 0,4 százalékponttal emelkedett, a középfokúaké viszont 1,8 százalékponttal csökkent. Mindhárom iskolai szinten létszámemelkedés következett be a korábbi év azonos időszakához viszonyítva. A legfeljebb alapfokú végzettségűek száma 14,6 százalékkal ( fő), a középfokúaké 7,2 százalékkal ( fő), a diplomával rendelkező álláskeresőké pedig 28,5%-kal (+508 fő) növekedett. Az alapfokú végzettségűek száma legnagyobb arányban a Tiszavasvári (+40,3%), a középfokúaké a Fehérgyarmati (+21,5%), a felsőfokúké pedig a Csengeri (+69,8%) Kirendeltségen emelkedett. Összetételét tekintve az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők aránya a nyírbátori térségben volt a legmagasabb (58,2%), a közép- (52,3%) és felsőfokú (6,1%) végzettségűeké pedig a nyíregyháziban. Az előző év I. negyedévéhez képest az álláskeresők korcsoportok szerinti összetételében jelentős változás nem történt I. negyedév átlagában változatlanul a ( fő, 15,8%), valamint a év (9 799 fő, 13,8%) és a év (9 757 fő, 13,8%) közöttiek súlya volt meghatározó. A legnagyobb főt meghaladó létszámbeli növekedés a éves ( fő), az éves ( fő) és az éves ( fő) korosztály körében történt. Ezen túl az év közöttiek (+979 fő), a évesek (+929 fő) és a év (+852 fő) közöttiek létszáma emelkedett leginkább. A többi korcsoportban ennél kisebb mértékű volt a létszámváltozás nagyságrendje. Dinamikáját tekintve a legnagyobb mértékű változás az idősebb korosztályba tartozók, a 60 év felettiek (+49%) és az évesek (+45,9%) körében következett be, míg a fiatalabbak esetén általában csak 11-13% körül alakult. Az állás nélkül lévők nagyobb hányada, azaz 86,5%-a fő fizikai foglalkozású volt, mely arány 0,5%-ponttal alacsonyabb a I. negyedévben mértnél. Egy év alatt létszámuk 10,7%-kal ( fő) emelkedett. A szellemi foglalkozású körében 16,0%-os ( fő) növekedés következett be a vizsgált időszakok viszonylatában. A kirendeltségek közül a fizikai állomány a Nyírbátori Kirendeltségen volt a legmagasabb (92,1%), a legalacsonyabb pedig a nyíregyházi körzetben (80,6%). A fizikai foglalkozásúak létszáma leginkább Tiszavasvári környékén emelkedett (+26,8%), a szellemieké pedig Fehérgyarmat térségében (+27,8%). A megyében a vizsgált negyedévben nyilvántartásba került álláskeresők összlétszáma fő, ami 47,7%-kal (7 840 fővel) több belépési esetet jelentett, mint 2010 első negyedévében. Közülük fő az összes belépőn belül 4,4% első alkalommal kérte regisztrációját, létszámuk egy év alatt 8,6%-kal csökkent olyan ügyfél is kérte nyilvántartásba vételét a negyedév folyamán, akik korábban már voltak álláskeresői státuszban, létszámuk egy év távlatában 51,9 százalékkal emelkedett. A belépési esetek száma valamennyi kirendeltségen növekedett. Létszámában a Kisvárdai ( fő), dinamikájában a Baktalórántházi Kirendeltség (+140,4%) adta a legmagasabb értéket. A három havi összesítés alapján a legtöbb (6 685 fő) nyilvántartásba lépő a Nyíregyházi Kirendeltség és Szolgáltató Központban, míg a legkevesebb a Csengeri Kirendeltségen (728 fő) kérte nyilvántartásba vételét. Kirendeltségi szinten az újonnan belépők aránya a mátészalkai körzetben volt a legmagasabb (6,4%), Csenger és Baktalórántháza térségében a legalacsonyabb (2,1-2,1%). Az új belépők száma hat kirendeltségen csökkent egy év alatt, leginkább Tiszavasvári körzetében (-38,3%), a legnagyobb emelkedés a négy kirendeltség közül Vásárosnamény (+52,6%) esetében következett be. Az ismételten belépők száma minden körzetben emelkedett, leginkább Baktalórántháza térségében (+147,2%). 4

5 2011. I. negyedévben átlagosan pályakezdő szerepelt megyei szinten a nyilvántartásokban, ez 1,0%-kal alacsonyabb létszám, mint 2009 azonos időszakában. Az összes álláskeresőhöz viszonyított arányuk -1,1 százalékpontos változás révén 10,9%-pontot tett ki. A vizsgált időintervallumban a legtöbb fiatal (2 022 fő) minden negyedik a megyében a Nyíregyházi Kirendeltség és Szolgáltató Központban volt nyilvántartásban, létszámban a legkevesebb a Csengeri Kirendeltségen (224 fő). Hat munkaerő-piaci körzetben növekedett a fiatalok létszáma, közülük a legnagyobb mértékben a fehérgyarmati térségben (+7,9%). A négy csökkenő tendenciát mutató térségből a legnagyobb változás a Csengeri Kirendeltségen figyelhető meg (-7,0%). A pályakezdők álláskeresőkön belüli aránya a mátészalkai és a kisvárdai körzetek esetében volt a legmagasabb (12,9-12,4%), míg a legalacsonyabb a Baktalórántházi Kirendeltségen (8,1%). A fiatalok teljes állományon belüli részesedése Nagykálló kivételével (+0,1%-pont) valamennyi körzetben csökkent. Mértéke Tiszavasvári és Baktalórántháza esetében volt a legmagasabb (-2,0-2,0%-pont) I. negyedévben fő szerepelt tartósan a nyilvántartásban, vagyis a nyilvántartott álláskeresők 28,1 százaléka több mint egy éve nem jutott munkalehetőséghez. A bázisidőszakhoz képest létszámuk fővel (-7,5%-kal), arányuk 5,8 százalékponttal csökkent. Csoportjuk a tíz munkaerő-piaci körzet közül a Nyíregyházi Kirendeltség és Szolgáltató Központ illetékességi területén volt a legnépesebb (5 558 fő). Létszámuk a Nyíregyházi (+1,3%) és a Tiszavasvári (+4,1%) Kirendeltségeken emelkedett. A többiben csökkent, leginkább a fehérgyarmati térségben -21,8 százalékkal. Az álláskeresőkhöz viszonyított arányuk 33,0%-kal a Mátészalkai Kirendeltségen volt a legmagasabb, a legalacsonyabb érték a fehérgyarmati térségben (22,1%) mutatkozott. Az arány valamennyi kirendeltségen mérséklődött (legjelentősebb: Fehérgyarmat: -11,8%-pont) I. negyedévben, a megyében nyilvántartott álláskeresők 64,7%-a ( fő) kapott jogszabályi előírások teljesülése alapján ellátást a munkaügyi központtól, vagy a lakóhelye szerinti illetékes önkormányzattól, mely arány 2,0%-ponttal magasabb, mint az előző évben ( fő, 62,7%). Az ellátottak átlagos létszáma egy év alatt 15,1%-kal (6 014 fővel) emelkedett. A járadék típusú ellátásra jogosultak I. negyedévi fős átlaglétszáma 20,2 százalékkal magasabb, mint a bázisidőszakban. Segély típusú ellátásra 36,9%-os növekedés következtében fő volt jogosult. Rendszeres szociális segélyben 77 fő, rendelkezésre állási támogatásban fő, bérpótló juttatásban részesült, így összesen átlagosan fő (az álláskeresők 38,5%-a) szerzett jogosultságot az önkormányzatok által nyújtott támogatásokra, 8,0%-kal többen, mint azonos időszakában. A passzív ellátottak létszáma valamennyi körzetben emelkedett (leginkább a Tiszavasvári Kirendeltségen: +49,6%). Az álláskeresőkön belüli arányuk Fehérgyarmat térségében volt a legmagasabb (73,4%). A legnagyobb számban a Nyíregyházi Kirendeltségen ( fő) voltak regisztrálva, arányuk a megyén belül 24,0%. VÁLASZADÁSI HAJLANDÓSÁG év áprilisában Szabolcs-Szatmár-Bereg megye munkaügyi kirendeltségei 512 kérdőívet postáztak ki, melyekből 368 érkezett vissza. A beérkezési arány: 71,9%, ami az előző negyedévivel szinte megegyezik. Az adatlapot kitöltő munkáltatók 18,5%-a a Mátészalkai Kirendeltség, 17,4%-a a Nyíregyházi, további 16,0%-a a Kisvárdai Kirendeltség illetékességi területéhez tartozott. 5

6 Kisvárda Nyírbátor Csenger Nagykálló Mátészalka Nyíregyháza Fehérgyarmat Vásárosnamény Tiszavasvári Baktalórántháza Szabolcs- Szatmár- Bereg A II. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés A válaszadási arány alakulása munkaerő-piaci körzetenként Bevont munkaadók Kitöltött adatlapok Megnevezés Válaszadási száma megoszlása száma megoszlása (Kirendeltség) arány (%) (db) (%) (db) (%) Kisvárda , ,0 59,0 Mátészalka 69 13, ,5 98,6 Nyírbátor 33 6,4 21 5,7 63,6 Nyíregyháza , ,4 52,9 Fehérgyarmat 45 8, ,9 88,9 Vásárosnamény 48 9, ,6 81,3 Tiszavasvári 29 5,7 26 7,1 89,7 Csenger 15 2,9 8 2,2 53,3 Nagykálló 25 4,9 20 5,4 80,0 Baktalórántháza 27 5,3 23 6,3 85,2 SZSZB megye , ,0 71,9 A NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSBEN RÉSZTVEVŐ FOGLALKOZTATÓ, VALAMINT AZ ÁLTALUK FOGLALKOZTATOTTAK ÖSSZETÉTELE A korábbiakhoz hasonlóan a jelenlegi felmérésben résztvevő 368 munkáltató 0,3 százalékát tette ki (KSH 2010/4 megyei statisztikai tájékoztatói szerint) a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei székhellyel regisztrált vállalkozásnak. A év II. negyedévében lezajlott negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő cégek ágazati megoszlása lényegesen nem változott a korábbi negyedévekhez képest, hiszen az adatok összehasonlíthatósága érdekében a kirendeltségi munkatársak negyedévről-negyedévre igyekeznek ugyanazokat a partner cégeket felkeresni a kérdőívvel. A felmérésbe vont vállakozások körének meghatározásánál munkatársaink arra törekedtek, hogy a minta jól reprezentálja a munkaügyi körzet jellemzőit. Térségünkben az április hónapban megkeresett és értékelhető választ adó foglalkoztatók közel egyharmada (31,0%-a) a feldolgozóiparba tartozott, ami 114 céget jelentett. A kereskedelem, gépjárműjavítás 22,6%-ot, míg a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (11,1%), valamint az építőipar (9,5%) ágazatba tartozó szervezetek 10 százalék körüli hányadot képviselt. A megye kirendeltségein a jelenlegi felmérésben résztvevő gazdasági szervezetek összetétele nagy eltérést nem mutatott az átlaghoz képest: a feldolgozóiparba sorolt válaszadók részaránya Mátészalka (44,1%) és Nagykálló (40,0%) körzetekben volt a legdominánsabb. A kereskedelem, gépjárműjavítás a Kisvárdai Kirendeltségen (32,2%), a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat pedig a baktalórántházi (30,4%) munkaerő-piaci körzetben emelkedett ki. Vállalati méret szerint az adatot szolgáltató cégek közel kétharmada (73,9%) tartozott a mikro- és kisvállalkozások közé, 20,1%-a közepes méretű, míg a kifejezetten nagyvállalati kört 6,0 százalékuk reprezentálta. A kirendeltségek közül a mikro- és kisvállalkozások súlya Vásárosnamény körzetében volt a legnagyobb (84,6%), a középvállalkozásoké a Csengeri Kirendeltségen (37,5%). A nagyvállalatok részesedése a felmérésben 0,0 és 12,5 százalék között mozgott. Válaszadók száma (db) Mikro Kis Közép Nagy Összesen

7 A KSH intézményi munkaügyi adatgyűjtése szerint a megyében évben az alkalmazásban állók száma fő volt. Jelenlegi felmérésünknél a megkérdezett munkáltatók ennek a létszámnak valamivel több, mint egynegyedét (29,6%) foglalkoztatták, azaz főt. A létszámadatok vizsgálatakor látható, hogy a legmagasabb a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás reprezentációs aránya (93,5%). Jelentősnek mondható még a vízellátás; szennyvíz, hulladékgazdálkodás (63,3%) és a feldolgozóipar (62,2%) reprezentációja is. A nagyobb állományú (2 000 fő feletti) ágazatok közé a kereskedelem, javítás (28,8%), illetve humán-egészségügyi, szociális ellátás (29,7%) tartozott. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés ágazati reprezentációja a létszámadatok alapján Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Nemzetgazdasági ág Alkalmazásban állók száma * év A megkérdezett cégeknél foglalkoztatottak száma március 31. Reprezentációs arány, % A Mezőgazdaság, erdőgazd., halászat ,6 B Bányászat, kőfejtés C Feldolgozóipar ,2 D Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás ,5 E Vízellátás; szennyvíz, hulladékgazdálkodás ,3 F Építőipar ,0 G Kereskedelem, gépjárműjavítás ,8 H Szállítás, raktározás ,0 I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ,1 J Információ, kommunikáció ,6 K Pénzügyi, biztosítási tevékenység ,5 L Ingatlanügyletek ,3 M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység ,2 N Adminisztratív és szolgáltatást tám. tev ,8 O Közigazgatás, véd.; kötelező társ.biztosítás ,7 P Oktatás ,6 Q Humán-egészségügyi, szociális ellátás ,7 R-U Művészet...- Területen kívüli szervezet ,5 Összesen: ,6 *Forrás: KSH Tájékoztatási adatbázis Az adatszolgáltató szervezeteknél március 31-én alkalmazásban állók összetételét vizsgálva látható, hogy igen magas a feldolgozóiparban dolgozók hányada (44,5%, fő). Jelentősnek mondható még a humán-egészségügyi, szociális ellátás fős (18,6%), a kereskedelem, gépjárműjavítás fős (10,1%), valamint a fős (6,8%) mezőgazdasági dolgozók száma és aránya a felmérésen belül. A megye kirendeltségein gazdasági áganként jelentős összetételbeli eltérések voltak tapasztalhatók a felmérés adatainál. A foglalkoztatotti létszám a mezőgazdaság nemzetgazdasági ágban Baktalórántháza körzetében emelkedett ki (43,7%). Mátészalka esetében a felmérésbe vont létszám 64,2%-át, Csenger esetében a 61,9%-át a feldolgozóipar foglalkoztatta. A kereskedelem ágazat Kisvárda körzetében dominált (23,8%). A humán-egészségügy, szociális ellátás jelentős mértékben (67,2%) képviseltette magát a Nagykállói Kirendeltség illetékességi területén. A felmérés megyénkénti foglalkoztatotti létszámösszetétele területenként szinte megegyezett az előző negyedévivel: a Nyíregyházi Kirendeltség adatszolgáltatói alkalmazták a felmérésbe vont létszám több mint negyedét ( fő 42,2%), emellett a Kisvárdai (4 683 fő 17,1%) és a Mátészalkai (3 197 fő 11,7%) Kirendeltségek részesedése volt még kiemelkedő. 7

8 Az ez év áprilisi negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésben részt vevő adatszolgáltatók dolgozói létszámának vállalati méret szerinti összetétele a sokéves tapasztalatnak megfelelően merőben eltér a válaszoló szervezetek azonos megbontásától. A jelenlegi felmérésünkben résztvevő szervezetek által foglalkoztatott munkavállalók 15,8%-a a mikro- és kisvállalkozásoknál állt alkalmazásban, ugyanakkor az ebbe a kategóriába tartózó cégek 73,9 százalékos arányt képviseltek a válaszadók között. A közepes méretű cégek a felmért létszám 30,4 százalékát foglalkoztatták, részarányuk 20,1 százalékot tett ki. A nagy vállalatoknál dolgozott az alkalmazottak 53,8 százaléka, viszont a válaszadók mindössze 6,0 százaléka került ki ebből a körből. (1-2. sz. melléklet) A KÖVETKEZŐ HÁROM HÓNAP VÁRHATÓ TENDENCIÁI Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a június végéig tervezett bővítések és leépítések létszámkihatása a válaszadók körében összességében fős létszámnövekedést jelent, azaz a foglalkoztatottak számának 4,7%-os emelkedését prognosztizálták a munkáltatók. Ez a fős előrevetített létszám fő várható alkalmazása és 261 fő elbocsátása révén fog kialakulni. Valamennyi munkaerő-piaci körzet esetében hasonló irányú változás várható a válaszadók létszámgazdálkodásában ugyanilyen időtávon belül. A változás egyenlege tekintetében legnagyobb létszámú növekedés a Fehérgyarmati Kirendeltség területén feltételezhető (+379 fő), arányában azonban a csengeri térségben prognosztizálták a legmagasabb értéket (+48,7%). A megyében a felmérésben résztvevő bevont 368 szervezet 7,3%-a gondolta úgy, hogy a felmérést követő 3 hónapon belül alkalmazottainak száma csökkenni fog, 61,7%-a stagnálással számolt, míg 31 százaléka prognosztizált rövid távon kisebb-nagyobb növekedési ütemet létszám-gazdálkodásában. A felmérést követő 3 hónapon belül létszámcsökkenést tervező 27 választ adó munkáltató 48,1%-a tartozott a feldolgozóiparba, 7,4-7,4 százaléka a mezőgazdaság; a szállítás, raktározás; a szakmai tudományos, műszaki tevékenység; a közigazgatás és a humán-egészségügyi, szociális ellátás területéről került ki. A 114 növekedéssel számoló cégnek 27,2 százalékát tették ki a feldolgozóipari vállalkozások, 20,2 százalékot a kereskedelem, míg 19,3 százalékot a mezőgazdaság építőipar területén tevékenykedők. A stagnálással számoló 227 cég közül 30,8 százalék tartozott a feldolgozóiparba, 26,0% a kereskedelem, gépjárműjavítás, 9,3% az építőipari ágazatot képviselte. A mikro- és kisméretű cégek a legoptimistábbak, ők 12,0 százalékos létszámemelkedést irányoztak elő. Őket a középméretű szervezetek követik +7,8 százalékos előrejelzéssel, majd a nagyméretű vállalatok következnek +0,7 százalékkal. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az adatszolgáltató munkáltatók várakozásai eltérően alakulnak 3 hónapos időtávon a FEOR szerinti csoportokat figyelembe véve. Az előrejelzés alapján a legtöbb felvétel ipari és építőipari foglalkozások foglalkozásokat tömörítő FEOR csoportban várható (+717 fő). A legnagyobb mértékű kilépői létszám is ebben a csoportban feltételezhető (-97 fő). Ennek alapján a legintenzívebb mozgás ami a be- és kilépési esetek egyenlegeként értelmezhető is itt számítható (+620 fő). Jelentős mozgás várható még a szakképzettséget nem igénylő (+273 fő), valamint a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozásokat (+191 fő) tartalmazó csoportok esetében is. Szinte alig várható létszámváltozás a következő FEOR kategóriákban: felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő; irodai és ügyviteli; gazdasági, igazgatási, érdek-képviseleti vezetők. (3-4. számú melléklet) 8

9 A KERESETT ÉS TÚLKÍNÁLATI FOGLALKOZÁSOK BEMUTATÁSA A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés lehetőséget ad a kirendeltségi munkatársaknak az elkövetkező 3 hónap munkaerőmozgásának szakmánkénti megismerésére, ugyanis a választ adó szervezetek megjelölik azokat a szakmákat, amelyeknél létszámcsökkentést vagy létszámbővítést terveznek. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés során előre jelzett be- és kilépő forgalom esetében a megyében 384 munkakört vizsgáltunk. Ezek 67 százalékában nem várható mozgás, a további többségében is 20 fő alatti egyenlegű. Térségünkben összességében 15 olyan foglalkozást nevesítettek a munkáltatók az áprilisi felmérésben, ahol a be- és a kilépők létszámának egyenlege meghaladja abszolút értékben a 20 főt. Ebben a negyedévben a legnagyobb pozitív mozgás a gyümölcs- és zöldségfeldolgozó, -tartósító, a szabó, varró és a kézi csomagoló foglalkozások esetében várható. Szakmák, melyek esetében 20 fő feletti létszámmozgás várható Ssz. Szakma megnevezése Belépő Kilépő Egyenleg (fő) (fő) (fő) 1 Gyümölcs- és zöldségfeldolgozó, -tartósító Szabó, varró Kézi csomagoló Egyszerű ipari foglalkozású Gyógynövénytermesztő Baromfitartó és -tenyésztő Mezőgazdasági, erdőgazdasági, növényvédő gép kezelő Élelmiszer-, italgyártó gép kezelője Csomagoló-, palackozó- és címkézőgép kezelője Egyéb, máshova nem sorolható egyszerű szolgáltatás Szántóföldinövény-termesztő Targoncavezető Bolti eladó Egyszerű mezőgazdasági foglalkozású Húsfeldolgozó A felmérésben résztvevő munkáltatók körében nagyobb létszámfelvétel a legnagyobb egyenleggel rendelkező szakmák esetében valószínűsíthető (a gyümölcs- és zöldségfeldolgozó, -tartósító: +389 fő, a szabó, varró: +191 fő, kézi csomagoló: +107 fő). Jelentősebb létszámcsökkentés pedig a húsfeldolgozó (-69 fő), a tehergépkocsi-vezető (-18 fő), valamint a dohánygyártó-gépkezelő (-15 fő) foglalkozások esetében várható. AZ EGY ÉV MÚLVA VÁRHATÓ TENDENCIÁK A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében megkérdezett munkáltatók egy éves távlatban 2,0%-os létszámnövekedéssel számolnak. Ez azt jelenti, hogy március 31-én vélhetően 558 fővel többen, azaz en fognak náluk alkalmazásban állni, mint az adatfelvételkor. A megye kirendeltségei közül 12 hónapon belül mindössze két kirendeltségen jelezték azt a munkáltatók, hogy várhatóan csökken az alkalmazottak száma (Vásárosnamény -0,2% és Baktalórántháza: -1,2%). A további nyolc munkaerő-piaci körzetben pozitív egyenleggel számolnak. Ezek közül a legintenzívebb növekedés a Fehérgyarmati (+9,6%), a legnagyobb létszámú pedig a Nyíregyházi Kirendeltség illetékességi körzetében várható (+262 fő). A legnagyobb felvételi várakozásról létszámban a feldolgozóipar (+175 fő) területéhez tartozó munkáltatók számoltak be, azonban dinamikájában a szakmai, tudományos, műszaki tevékenységet 9

10 folytató szervezetek prognosztizáltak a legmagasabb százalékot (+22,3%). Ugyanezen időtávon csökkenésre a következő ágazatokban számítanak: adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység, valamint a villamosenergia. (3-5. számú melléklet) A KORÁBBI NEGYEDÉVEKBEN JELZETT MOZGÁSOK ÖSSZEVETÉSE A TÉNYLEGES HELYZETTEL A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésbe bevont és választ is adó cégek száma negyedévről-negyedévre állandóan változik, emellett esetlegesen nem ugyanazok a munkáltatók szerepelnek a felmérésben, e tekintetben a tervezett és a tényleges létszámadatok összehasonlítása nem ad teljeskörű, reális képet. A válaszadók foglalkoztatotti létszámának összevetése az előző időszakokban tervezett létszámmal Megnevezés II. negyedévi tény I. negyedévi tény II. negyedévi tény I. n.évben +3 hónapra prognosztizált II. n.évben +12 hónapra prognosztizált Foglalkoztatotti létszám Cégek száma A válaszadók körében a létszámadatok gazdasági ágankénti összetételének vizsgálatán keresztül a valós helyzet jobban megközelíthető. A felmérésbe vont válaszadóknál alkalmazott létszám összevetése az előző időszakokban tervezett létszámmal nemzetgazdasági ágazatonként Megnevezés II. negyedévi létszám I. n.évben +3 hónapra prognosztizált létszám II. n.évben +12 hónapra prognosztizált létszám fő % fő % fő % Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat , , ,5 Bányászat, kőfejtés 7 0,0 0 0,0 7 0,0 Feldolgozóipar , , ,3 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 259 0, , ,9 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladék 823 3, , ,5 Építőipar , , ,9 Kereskedelem, gépjárműjavítás , , ,9 Szállítás, raktározás , , ,7 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 113 0, , ,0 Információ, kommunikáció 22 0, , ,8 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 97 0, , ,6 Ingatlanügyletek 50 0,2 13 0, ,4 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 166 0, , ,4 Adminisztratív és szolg. támogató tevékenység 48 0,2 49 0,2 58 0,2 Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombizt , , ,1 Oktatás 579 2, , ,2 Humán-egészségügyi, szociális ellátás , , ,9 Művészet, szórakoztatás, szabad idő 0 0,0 0 0,0 0 0,0 Egyéb szolgáltatás 413 1, , ,6 Területen kívüli szervezet 0 0,0 0 0,0 0 0,0 Összesen , , ,0 A januári felmérésben megyei szinten részt vett munkáltatók három hónapos előrejelzéséhez képest a közigazgatás (-4,3%-pont) és az építőipar (-1,6%-pont) területén történt jelentősebb részarány- 10

11 csökkenés, míg a humán-egészségügyi, szociális ellátás nemzetgazdasági ágban foglalkoztatottak aránya 8,2 százalékponttal volt magasabb. A II. negyedéves felmérés +12 hónapos előrejelzéséhez képest a jelenlegi foglalkoztatotti létszám ágazati megoszlása esetében legnagyobb csökkenés a feldolgozóipar területén (-2,8%-pont) figyelhető meg. Ugyanakkor a választ adók 12 hónapos elképzelésével szemben év március 31-én leginkább a humán-egészségügyi, szociális ellátás területén dolgozók aránya volt magasabb (+9,8%-pont). AZ NFSZ SZOLGÁLTATÁSAINAK, ESZKÖZEINEK JELENTŐSÉGE A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés keretén belül a négyes számú változó tartalmú kérdésnél információt kértünk az adatszolgáltatóktól az atipikus foglalkoztatási formákról és az azokban foglalkoztatottak létszámáról. A felsorolt lehetőségek közül egy-egy adatszolgáltató többet is megjelölhetett. A nyolc potenciális foglalkoztatási formával összesen a válaszolók főt alkalmaztak a megkérdezés időszakában. Megnevezés Mikro Kis Közép Nagy Összesen fő % fő % fő % fő % fő % Részmunkaidős foglalkoztatás 34 9, , , , ,1 Távmunka 0 0,0 1 0,1 1 0,0 0 0,0 2 0,0 Bedolgozói munkaviszony 0 0,0 0 0,0 0 0,0 58 1,0 58 0,6 Alkalmi vagy szezonális foglalkoztatás , , ,6 27 0, ,8 Határozott idejű munkaviszony 37 10, , , , ,2 Munkaerő-kölcsönzés 2 0,6 6 0, , , ,5 Önfoglalkoztatás 6 1,7 36 3,9 0 0, , ,6 Megbízási szerződés 26 7,3 14 1,5 33 1,4 25 0,4 98 1,1 Összesen , , , , ,0 A felmérésben résztvevő munkáltatók leginkább határozott idejű szerződést (4 001 fő 43,2%) és a részmunkaidős foglalkoztatást (3 804 fő 41,1%) részesítették előnyben az atipikus foglalkoztatási formák közül. A cégeknél az alkalmi foglalkoztatás (726 fő 7,9%) és a munkaerő-kölcsönzés (416 fő 4,5%) alkalmazása említhető még meg. A határozott idejű szerződés és a részmunkaidős alkalmazási forma jellemző leginkább a kis-, közepes- és a nagyméretű vállalatok esetében, azonban a mikro vállalkozásoknál az alkalmi vagy szezonális foglalkoztatás a leghangsúlyosabb. Az érintett alkalmazotti létszám 87 százaléka öt nemzetgazdasági ágba tartozik. A legnagyobb létszámú ágazat a feldolgozóipar, mely a részmunkaidős foglalkoztatást preferálja (53,6%). Szintén ez az atipikus foglalkoztatási forma a legnépszerűbb a kereskedelem, javítás (59,0%) és a humán-egészségügyi, szociális ellátás (45,2%) területén. A nagyobb lélekszámú ágazgatok közé tartozó mezőgazdaság területén az alkalmi vagy szezonális munka (59,9%), a közigazgatásban pedig a határozott idejű szerződés (97,5%) élvez prioritást. 11

12 A RÉGIÓ ÁLLÁSKÍNÁLATÁNAK BEMUTATÁSA A megye kirendeltségein I. negyedévében összesen álláshelyet jelentettek be, ami 44,1%-kal (3 980-nal) több mint az előző esztendő azonos negyedévében. A támogatási kérelemmel érkezett igények száma egy év alatt megyei szinten 47,3%-kal bővült, így az összes új bejelentett munkahely 89%-át tették ki I. negyedév során újonnan bejelentett álláshelyek Megnevezés Az újonnan bejelentett álláshelyek száma Változás az előző év azonos időszakához képest Az újonnan bejelentett támogatott álláshelyek száma Aránya az összes bejelentésből db db % db % Kisvárdai Kirendeltség , ,4 Mátészalkai Kirendeltség , ,1 Nyírbátori Kirendeltség , ,5 Nyíregyházi Kirendeltség és Szolgáltató Központ , ,1 Fehérgyarmati Kirendeltség , ,7 Vásárosnaményi Kirendeltség , ,0 Tiszavasvári Kirendeltség , ,9 Csengeri Kirendeltség , ,2 Nagykállói Kirendeltség , ,6 Baktalórántházi Kirendeltség , ,6 Szabolcs-Szatmár-Bereg megye , ,1 Forrás: NFSZ adattárház A tíz kirendeltség közül a legtöbb (3 025 db) állásigény a Nyíregyházi Kirendeltség és Szolgáltató Központhoz érkezett, számuk a megyei álláshelyek 23,3%-át tette ki. Leginkább a Nyíregyházi (+100,3%), a Mátészalkai (+99,5%), illetve a Csengeri Kirendeltségen (+92,7%) emelkedett a bejelentett munkaposztok száma. A nyírbátori és a fehérgyarmati munkaerő-piaci körzetekben csökkenés következett be. A támogatott álláshelyek száma a Nyíregyházi Kirendeltség és Szolgáltató Központ esetében volt a legtöbb (2 575 db), arányuk azonban a Vásárosnamény térségben volt a legmagasabb (97,0%). A legkevesebbet a baktalórántházi (535 db) térségben jelentették be, míg a támogatott álláshelyek aránya a csengeri körzetben (82,2%) volt a legalacsonyabb. A támogatással segített álláshelyek száma a Nyíregyházi Kirendeltség és Szolgáltató Központban (+148,3%) emelkedett a legintenzívebben, a Fehérgyarmati (-6,2%), valamint a Nyírbátori (-2,4%) körzetekben pedig csökkent. INFORMÁCIÓK A kirendeltségek munkáltatói kapcsolatai A kirendeltségek munkáltatói kapcsolata elsősorban a munkahelyek feltárására, munkaerő-igények fogadására és azok feltöltésére irányul. Emellett fontos szempont még a széleskörű munkaerő-piaci információ biztosítása, tájékoztató jogszabályváltozásokról, foglalkoztatáshoz kapcsolódó kedvezményekről és támogatásokról, munkaerő-piaci adatok biztosítása pályázatokhoz. A kirendeltségek konkrét munkáltatói kapcsolata lényegesen bővebb, mint a negyedéves munkaerőgazdálkodási felmérésbe bevont foglalkoztatók köre, ugyanis évente ez még kiegészül a rövid távú munkaerő-piaci prognózis felvétellel is, amelybe lehetőség szerint más munkáltatói kört vonunk be és ez lényegesen bővebb információ nyerését teszi lehetővé a gazdaság szereplőiről. 12

13 Közfoglalkoztatás Önkormányzati rövid időtartamú közfoglalkoztatás (napi 4 órás munkaidő): a települési önkormányzatok mindennapi közfeladatai ellátását segítő támogatás: Ezen támogatási formára évben Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a minimális bevonandó létszám megközelíti a 26,8 ezer főt I. negyedévében 252 pályázat került elbírálásra, mely fő bérpótló juttatásban részesülő álláskereső foglalkoztatását biztosítja. A beérkezett pályázatok az önkormányzatok kötelezően ellátandó feladatai közül elsősorban kommunális tevékenység ellátását biztosító szakképzettséget nem igénylő munkakörökre irányultak első negyedévében fő foglalkoztatása már megkezdődött. Önkormányzati hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás (napi 6 8 órás munkaidő): közérdekű célok programszerű támogatása: A hosszabb időtartamú közfoglalkoztatási formára a megye rendelkezésére álló pénzügyi forrás minimálisan álláskereső munkába helyezését segíti elő évben. A foglalkoztatók által kötelezően ellátandó közfeladat fontosságát jelzi elsősorban a szakképzettséget igénylő, kvalifikált munkaerő, hosszabb időtartamú a havi foglalkoztatásra irányuló jelentős munkáltatói igény. A régióban első három hónapjában fő foglalkoztatására 255 pályázatot nyújtottak be, ebből 249 pályázat fő támogatott létszáma került elbírálásra. Közülük an már munkába álltak az időszak folyamán. Csoportos létszámcsökkentések I. negyedévében csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó döntésbejelentés Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kirendeltségekre 29 főt érintően érkezett, mely mintegy tizede az egy évvel korábbi létszámnak. Az elbocsátások hat kirendeltséget érintettek elsősorban Kisvárdát, illetve a legtöbben a szállítás, raktározás nemzetgazdasági ágban vesztették el munkahelyüket. Rendezvények, események A szervezet képviselői az érintett negyedévben az alábbi eseményeken vettek részt: Rendezvény, konferencia, kiállítás Tájékoztatók, munkáltatói fórumok a közfoglalkoztatásról Adótanácsadás vállalkozóknak Munkáltatói Klub Kistérségi Szociálpolitikai Kerekasztal alakuló ülése Vállalkozói Fórum Fórum a mikro-, kis- és középvállalkozások részére kiírt munkahelyteremtő pályázatról Tájékoztatás külföldi munkavállalás iránt érdeklődőknek Tájékoztatás és interjúztatás német munkavállalás iránt érdeklődőknek A TÁMOP , TÁMOP szakasznyitó és időközi értékelő rendezvény Pontos helyszíne, ideje Kirendeltségek január hóban folyamatosan Biharkeresztes január 17. Karcag február 22. Újtikos január 31. Kenderes február 2. Nyíregyháza március 4. Szolnok március 9. Debrecen március 10. Debrecen-Fórum Áruház március 18. Debrecen-Kölcsey F. Főiskola március 23. Debrecen március 23. Nyíregyháza, Szolnok, Debrecen március

14 A munkaügyi kirendeltségek rendezvényeiken tájékoztatják a partnereket a jogszabályi változásokról, valamint a támogatási és pályázati lehetőségekről. Ugyancsak több kirendeltség jelezte, hogy a munkáltatók részére tájékoztatást nyújt Hírlevél formájában a munkaerő-piaci helyzetről, a pályázati, képzési lehetőségekről. A kirendeltségek ügyfélvárójában elhelyezett terminálokon megtekinthetők az NFSZ álláskínálatai, a szervezés alatt álló tanfolyamok listája, aktuális szervezeti hírek, információk. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja honlapjának elérhetősége: ahol a munkáltatók és befektetők rendszeresen tájékozódhatnak az aktuális pályázati lehetőségekről, egyéb lényeges munkaerő-piaci információkról. Fontos lehetőség még a lapon elhelyezett csoportos létszámcsökkentés bejelentésre szolgáló link. Nyíregyháza, május 30. Készítette: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja, 14

15 1. sz. melléklet A II. NEGYEDÉVI MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSBEN RÉSZTVEVŐ SZERVEZETEK SZÁMA ÁGAZATOK ÉS LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁK SZERINT TEÁOR létszám-kategória Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Mikro Kis Közép Nagy Összesen fő % fő % fő % fő % fő % 13 12, ,2 7 9,5 2 9, ,1 Bányászat, kőfejtés 1 1,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 1 0,3 Feldolgozóipar 20 19, , , , ,0 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondícionálás Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladék 0 0,0 1 0,6 2 2,7 0 0,0 3 0,8 3 2,9 4 2,4 3 4,1 1 4,5 11 3,0 Építőipar 15 14,7 15 8,8 5 6,8 0 0,0 35 9,5 Kereskedelem, gépjárműjavítás 29 28, ,9 8 10,8 2 9, ,6 Szállítás, raktározás 3 2,9 4 2,4 3 4,1 1 4,5 11 3,0 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 6 5,9 7 4,1 0 0,0 0 0,0 13 3,5 Információ, kommunikáció 0 0,0 1 0,6 0 0,0 0 0,0 1 0,3 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 0 0,0 1 0,6 1 1,4 0 0,0 2 0,5 Ingatlanügyletek 0 0,0 2 1,2 0 0,0 0 0,0 2 0,5 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás 5 4,9 4 2,4 1 1,4 0 0,0 10 2,7 2 2,0 3 1,8 0 0,0 0 0,0 5 1,4 1 1,0 3 1,8 1 1,4 1 4,5 6 1,6 Oktatás 3 2,9 1 0,6 5 6,8 0 0,0 9 2,4 Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabad idő 0 0,0 3 1,8 5 6,8 4 18,2 12 3,3 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 Egyéb szolgáltatás 1 1,0 6 3,5 2 2,7 0 0,0 9 2,4 Területen kívüli szervezet 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 Összesen , , , , ,0

16 2. sz. melléklet A II. NEGYEDÉVI MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSBEN RÉSZTVEVŐ SZERVEZETEK ÁLTAL FOGLALKOZTATOTTAK SZÁMA ÁGAZATOK ÉS LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁK SZERINT TEÁOR létszám-kategória Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Mikro Kis Közép Nagy Összesen fő % fő % fő % fő % fő % 61 12, , , , ,8 Bányászat, kőfejtés 7 1,5 0 0,0 0 0,0 0 0,0 7 0,0 Feldolgozóipar 97 20, , , , ,5 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondícionálás Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladék 0 0,0 21 0, ,9 0 0, ,9 25 5,2 80 2, , , ,0 Építőipar 63 13, , ,4 0 0, ,2 Kereskedelem, gépjárműjavítás , , , , ,1 Szállítás, raktározás 12 2,5 99 2, , , ,5 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 22 4,6 91 2,4 0 0,0 0 0, ,4 Információ, kommunikáció 0 0,0 22 0,6 0 0,0 0 0,0 22 0,1 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 0 0,0 22 0,6 75 0,9 0 0,0 97 0,4 Ingatlanügyletek 0 0,0 50 1,3 0 0,0 0 0,0 50 0,2 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás 21 4,4 88 2,3 57 0,7 0 0, ,6 3 0,6 45 1,2 0 0,0 0 0,0 48 0,2 8 1, ,6 59 0, , ,8 Oktatás 8 1,7 35 0, ,4 0 0, ,1 Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabad idő 0 0,0 51 1, , , ,6 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 Egyéb szolgáltatás 6 1, , ,5 0 0, ,5 Területen kívüli szervezet 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 Összesen , , , , ,0

17 Szabolcs-Szatmár-Bereg A II. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés 3. sz. melléklet A II. NEGYEDÉVI MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSBEN RÉSZTVEVŐ MUNKÁLTATÓK LÉTSZÁMADATAI MUNKAERŐ-PIACI KÖRZETENKÉNT Megnevezés Jelenlegi létszám Három hónap múlva várható létszám Tizenkét hónap múlva várható létszám Három hónap múlva várható létszám változása Tizenkét hónap múlva várható létszám változása (fő) (fő) (%) (fő) (%) Kisvárdai Kirendeltség ,6 27 0,6 Mátészalkai Kirendeltség ,9 45 1,4 Nyírbátori Kirendeltség ,3 58 5,4 Nyíregyházi Kirendeltség és Szolgáltató Központ , ,3 Fehérgyarmati Kirendeltség , ,6 Vásárosnaményi Kirendeltség ,1-3 -0,2 Tiszavasvári Kirendeltség ,1 17 1,0 Csengeri Kirendeltség ,7 24 6,3 Nagykállói Kirendeltség ,7 10 1,0 Baktalórántházi Kirendeltség , ,2 Szabolcs-Szatmár-Bereg , ,0

18 HÁROM HÓNAP MÚLVA VÁRHATÓ LÉTSZÁMVÁLTOZÁS A MÁRCIUS 31-EI ADATOKHOZ KÉPEST MUNKAERŐ-PIACI KÖRZETENKÉNT 4. sz. melléklet Ország: +1,7% Régió: +2,9% SZSZB megye: +4,7% Tiszavasvári +1,1% Kisvárdai +1,6% Nyíregyházi +2,2% Baktalórántházi +8,8% Nagykállói +0,7% Nyírbátori +5,3% Vásárosnaményi +1,1% Mátészalkai +5,9% Fehérgyarmati +27,9% Csengeri +48,7% Jelmagyarázat: +10,1% és felette +5,1% - +10,0% +0,1% - +5,0% 0,0% és alatta

19 5. sz. melléklet TIZENKÉT HÓNAP MÚLVA VÁRHATÓ LÉTSZÁMVÁLTOZÁS A MÁRCIUS 31-EI ADATOKHOZ KÉPEST MUNKAERŐ-PIACI KÖRZETENKÉNT Ország: +1,6% Régió: +1,4% SZSZB megye: +2,0% Tiszavasvári +1,0% Kisvárdai +0,6% Nyíregyházi +2,3% Baktalórántházi -1,2% Nagykállói +1,0% Nyírbátori +5,4% Vásárosnaményi -0,2% Mátészalkai +1,4% Fehérgyarmati +9,6% Csengeri +6,3% Jelmagyarázat: +10,1% és felette +5,1% - +10,0% +0,1% - +5,0% 0,0% és alatta

20 MÓDSZERTANI MEGJEGYZÉSEK 1. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés A PHARE modernizációs folyamat során kialakításra került negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés (NMF), 2005-től szerepel az ÁFSZ eszköztárában. Az első negyedéves NMF adatfelvétel időszaka április között volt. A kérdőívben a munkáltatók a március 31-ei statisztikai állományi létszámukat közölték és ehhez képest adták meg a várható létszámmozgást. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés elsődleges célja a megszólított gazdasági szervezetek és az ÁFSZ kirendeltségei közötti munkakapcsolat erősítése: a cégek várható munkaerőkeresletére történő gyors reagálás, illetve a várható létszámcsökkentések révén érintett dolgozók mielőbbi munkába helyezése. Másodlagos célja a munkaerő-piaci folyamatok iránt érdeklődő pályaválasztók, munkavállalók, foglalkoztatók és beruházók tájékoztatása, a döntési folyamatok segítése. 2. A KSH fogalmi rendszere (Munkaerő-felmérés fogalmai) A gazdasági aktivitás arra ad választ, hogy a megkérdezett személy miként vesz részt a társadalmi munkamegosztásban, rendelkezik-e saját jövedelemmel vagy sem, illetve jövedelmét munkával szerzi vagy egyéb módon. Ezek alapján beszélünk gazdaságilag aktív, illetve gazdaságilag nem aktív népességről. A gazdaságilag aktív népesség fogalma azokat a személyeket foglalja magában, akik egy meghatározott időszak alatt, az ILO javaslatának megfelelően az előző egy hét alatt legalább egy órányi munkát végeztek. A gazdaságilag nem aktív népességen pedig kortól függetlenül mindazokat értjük, akik egyetlen órát sem dolgoztak az elmúlt héten. A következő főbb csoportokat különböztetjük meg: - gazdaságilag aktív népesség, ezen belül: foglalkoztatottak, munkanélküliek, - gazdaságilag nem aktív népesség, ezen belül: inaktív keresők, eltartottak. Gazdaságilag aktívak (gazdaságilag aktív népesség) a munkaerőpiacon megjelenők, vagyis a foglalkoztatottak és a munkanélküliek együtt. Gazdaságilag nem aktívak azok, akik nem sorolhatók be sem a foglalkoztatottak, sem a munkanélküliek csoportjába. Ők a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk, és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Foglalkoztatott, aki a referencia-időszakban (ún. vonatkozási héten), legalább 1 óra, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség stb. miatt) volt távol. A gyermekgondozási díjban (gyed), gyermekgondozási segélyben (gyes) részesülők gazdasági aktivitása a vonatkozási héten végzett tevékenységük alapján kerül meghatározásra. A munkaerőfelmérésre vonatkozó Eurostat-ajánlások alapján a sorkatonák mint intézeti népesség nem tartoznak a felvétel körébe. Munkanélkülinek tekintendő az a személy, akire egyidejűleg érvényesek a következő feltételek: - az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt), - aktívan keresett munkát a kikérdezést megelőző négy hét folyamán,

21 - rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást vagy talált már munkát, ahol 30 napon belül dolgozni kezd. Az aktivitási arány a gazdaságilag aktívak aránya a népességen belül. A foglalkoztatási ráta a foglalkoztatottaknak a népességhez viszonyított aránya. A munkanélküliségi ráta a munkanélkülieknek a gazdaságilag aktív népességen belüli aránya. (Forrás: 3. Az NFSZ fogalmi rendszere Álláskereső: az a személy, aki 1. a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és 2. oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és 3. öregségi nyugdíjra nem jogosult, valamint rehabilitációs járadékban nem részesül és 4. az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb kereső tevékenységet sem folytat, és 5. elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, és akit 6. az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart. (Forrás: évi IV. törvény)