Jóváhagyta: Dr. Rezsőfi István igazgató

Átírás

1 Jóváhagyta: Dr. Rezsőfi István igazgató SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE IV. NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI Tiszavasvári Kisvárdai Vásárosnaményi Nyíregyházi Baktalórántházi Fehérgyarmati Mátészalkai Csengeri Nagykállói Nyírbátori Nyíregyháza, november

2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 A MEGYE GAZDASÁGI ÉS FOGLALKOZTATÁSI HELYZETE... 3 NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK HELYZETE A MEGYÉBEN... 4 VÁLASZADÁSI HAJLANDÓSÁG... 7 A NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSBEN RÉSZTVEVŐ FOGLALKOZTATÓK, VALAMINT AZ ÁLTALUK FOGLALKOZTATOTTAK ÖSSZETÉTELE... 7 A KÖVETKEZŐ HÁROM HÓNAP VÁRHATÓ TENDENCIÁI A KÖVETKEZŐ HÁROM HÓNAP KERESETT ÉS TÚLKÍNÁLATI FOGLALKOZÁSAINAK BEMUTATÁSA AZ EGY ÉV MÚLVA VÁRHATÓ TENDENCIÁK A NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSBEN RÉSZTVEVŐ MUNKAADÓK ÁLTAL FOGLALKOZTATOTTAK ÁLLOMÁNYÁNAK VIZSGÁLATA KÖZFOGLALKOZTATOTTI LÉTSZÁM NÉLKÜL A KORÁBBI NEGYEDÉVEKBEN JELZETT MOZGÁSOK ÖSSZEVETÉSE A TÉNYLEGES HELYZETTEL AZ NFSZ SZOLGÁLTATÁSAINAK, ESZKÖZEINEK JELENTŐSÉGE A MEGYE ÁLLÁSKÍNÁLATÁNAK BEMUTATÁSA INFORMÁCIÓK A kirendeltségek munkáltatói kapcsolatai Közfoglalkoztatás Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében I-III. negyedévben Csoportos létszámcsökkentések Rendezvények, események MELLÉKLETEK 1. SZ. 2. SZ. 3. SZ. 4. SZ. 5. SZ. A IV. NEGYEDÉVI MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSBEN RÉSZTVEVŐ SZERVEZETEK SZÁMA ÁGAZATOK ÉS LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁK SZERINT A IV. NEGYEDÉVI MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSBEN RÉSZTVEVŐ SZERVEZETEK ÁLTAL FOGLALKOZTATOTTAK SZÁMA ÁGAZATOK ÉS LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁK SZERINT A IV. NEGYEDÉVI MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSBEN RÉSZTVEVŐ MUNKÁLTATÓK LÉTSZÁMADATAI MUNKAERŐ-PIACI KÖRZETENKÉNT HÁROM HÓNAP MÚLVA VÁRHATÓ LÉTSZÁMVÁLTOZÁS A SZEPTEMBER 30-AI ADATOKHOZ KÉPEST MUNKAERŐ-PIACI KÖRZETENKÉNT TIZENKÉT HÓNAP MÚLVA VÁRHATÓ LÉTSZÁMVÁLTOZÁS A SZEPTEMBER 30-AI ADATOKHOZ KÉPEST MUNKAERŐ-PIACI KÖRZETENKÉNT MÓDSZERTANI MEGJEGYZÉSEK 2

3 BEVEZETÉS A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés (NMF) 2011-ben hatodik éve szerepel a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) eszköztárában, a PHARE időszakában kialakított Új Szolgáltatási Modell fontos elemét alkotva. Bevezetése jelentős előrelépést jelentett a munkaügyi szervezetek egyes szintjeinek stratégiai tervezéseinek megalapozásában. A munkaügyi szervezet tevékenységének említett modernizációja kapcsán a kirendeltségek teljes körére kiterjesztett negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés célja, hogy gyors, részletes és aktuális munkaerő-piaci információkat nyerjünk a térség gazdasági szervezeteitől. A rendszeres (negyedévenkénti) adatszolgáltatás képet ad a jelenlegi, a következő három hónap várható munkaerőforgalmának alakulásáról, valamint előrejelzi egy évre a létszámváltozás tendenciáját. A felmérés minden negyedévben egy olyan aktuális kérdéscsoporttal egészül ki (rotációs módon), amelyben a foglalkoztatási szolgálat a munkáltatók véleményére kíváncsi döntéseinek megalapozása érdekében. Jelen esetben arra kértünk választ a megkérdezett cégektől, hogy milyen forrásból elégítik ki munkaerő-igényüket. A MEGYE GAZDASÁGI ÉS FOGLALKOZTATÁSI HELYZETE Az egy főre jutó GDP nagyságrendjét figyelembe véve a megyék rangsorában Szabolcs-Szatmár- Bereg a tizennyolcadik helyen áll (mögötte csak Nógrád megye van) a KSH adatai szerint. Az egy főre jutó bruttó hazai termék évben ezer Ft/fő volt a megyében, ami 2008-ban ezer Ft/főre emelkedett. Ezt követően azonban 2009-ben ezer Ft/fő-re esett vissza, mely az országos ezer Ft/fő átlagnak mindössze 54,5%-át tette ki. Összehasonlítva az egy évvel korábbi adathoz képest megyei szinten 1,8 százalékos, országosan 3,3 százalékos volt a GDP/fő csökkenése. A KSH január-szeptemberi adatai szerint a megyében fő volt a teljes munkaidőben alkalmazásban állók száma a 4 fő fölötti vállalkozások és a központi és helyi költségvetés szervei, társadalombiztosítás és kijelölt non-profit szervezeteknél, 13%-kal ( fővel) kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. Nemzetgazdasági ág szerint a legtöbb teljes munkaidőben alkalmazásban álló az ipar (25,9%); az oktatás (15,3%); a humán-egészségügyi, szociális ellátás (13,2%); a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás (13,1%); valamint a kereskedelem, gépjárműjavítás (11,1%) területén dolgozott. A foglalkoztatottak létszáma leginkább az információ, kommunikáció (+48,1%), a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység (+31,0%), valamint a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (+15,4%) területén emelkedett. A legintenzívebb csökkenés az ingatlanügyek (-50,4%), a pénzügyi, biztosítási tevékenység (-38,6%) és a humán-egészségügyi, szociális ellátás (-37,6%) területén következett be, melyek közül ez utóbbi takarta a legnagyobb létszámot ( fő). Létszámában még jelentős volt a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás ágazatban történt fős alkalmazotti visszaesés január-szeptember hónapokban a teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete forint volt a megyében, mely 9,3 százalékkal meghaladta az előző év hasonló időszaki adatát. Ez azt jelenti, hogy a térségi és az országos ( Ft) átlagkeresetek közötti különbség forintot tett ki. A gazdasági ágak jelentős többségében emelkedtek a keresetek, ennek dinamikája az alábbi ágazatokban volt a legmagasabb: pénzügyi, biztosítási tevékenység (+45,8%), humán-egészségügyi, szociális ellátás (+24,6%), mezőgazdaság (+15,0%), szakmai, tudományos, műszaki tevékenység (+14,6%), ingatlanügyek (+13,4%), és információ, kommunikáció (+13,1%). A következő nemzetgazdasági ágakban csökkentek a havi bruttó átlagkeresetek: művészet, szórakoztatás (-4,8%), oktatás (-3,8%), valamint a szálláshely, szolgáltatás, vendéglátás (-1,2%). 3

4 A KSH 2011/2 Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei statisztikai tájékoztatója szerint megyei székhellyel vállalkozást regisztráltak, mely 1,1%-os (+1 238) növekedést jelentett az egy évvel korábbi adathoz. Ezer lakosra a megyében 196 (2010. I. félévben 192) vállalkozás jutott, ez az országos átlagnál (ezer lakosonként 163, a külföldön működőkkel együtt) 33-mal több. A KSH munkaerő-felmérése szerint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében II. negyedévben a 419,0 ezer fős éves népességből 217,8 ezer fő volt gazdaságilag aktív, amely az egy évvel korábbinál 0,4 százalékkal volt kedvezőbb. Az aktivitási arány 0,4%-pontos emelkedés eredményeként 52,0%-ra módosult, ami az országosnál 3,6 százalékponttal alacsonyabb II. negyedévben a megyében élő népességből 177,8 ezer főt foglalkoztattak, számuk 0,2 ezer fővel nőtt hasonló időszakához képest. Arányuk 42,4 százaléknak felelt meg, ami jelentős mértékben elmaradt az országos 49,6 százalékos foglalkoztatási rátától. A munkanélküliek 39,9 ezer fős létszáma 1,5 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban. Arányuk, mely II. negyedévben 18,1% volt, egy év múlva 18,3%-ra emelkedett. Az országos adathoz viszonyítva a tárgyidőszakban lényegesen (+7,5%-ponttal) kedvezőtlenebb e mutató értéke. Összehasonlító adatok Megnevezés Megye Ország Megye az országos érték %-ában Népesség száma a), fő 556, ,0 5, éves népesség száma b), fő 419, ,2 5,5 Gazdaságilag aktívak száma b), fő 217, ,5 5,1 Aktivitási arány b),% 52,0 55,6 93,5 Foglalkoztatottak b), fő 177, ,8 4,7 Foglalkoztatási ráta b),% 42,4 49,6 85,5 Munkanélküliek b), fő 39,9 460,7 8,7 Munkanélküliségi ráta b), % 18,3 10,8 169,4 Alkalmazásban állók c), fő ,4 Bruttó átlagkereset c), Ft ,7 Nyilvántartott álláskeresők száma d), fő ,5 Nyilvántartott álláskereső pályakezdők száma d), fő ,1 a) január 1-jén. b) A KSH munkaerő-felmérése alapján II. negyedévi adatok. c) KSH Tájékoztatási adatbázis szerinti január-szeptemberi adat (teljes munkaidőben alkalmazásban állók/a 4 fő fölötti vállalkozások és a központi és helyi költségvetés szervezetei, társadalombiztosítás és kijelölt non-profit szervezetek). d) I-IX. havi átlag. NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK HELYZETE A MEGYÉBEN Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében I-III. negyedévében átlagosan álláskereső volt nyilvántartva, mely fővel (11,1%-kal) magasabb létszám, mint az előző év hasonló időszakában. Valamennyi munkaerő-piaci körzetben emelkedés történt, dinamikáját tekintve a Baktalórántházi (+25,0%), a Fehérgyarmati (+19,7%) és Tiszavasvári (+19,3%) Kirendeltségek esetében, míg létszámát illetően a nyíregyházi körzetben ( fő) változott leginkább. Csenger körzetében következett be a legalacsonyabb növekedés (+1,3%, +25 fő). Az álláskeresők 28,1%-a ( fő) Nyíregyházán, 15,3%-a (9 644 fő) Kisvárdán, 13,5%-a (8 529 fő) Mátészalkán van nyilvántartásban. Évek óta jellemző az álláskeresők között a férfiak nagyobb aránya. Megyei szinten a férfi 53,1 százalékot képviselt az összes nyilvántartotton belül, létszámuk I-IX. hónapjának átlagánál 8,8%-kal magasabb. Ugyanezen időszak alatt a nők átlaglétszáma ennél intenzívebben, 13,8%-kal nőtt, így ők átlagosan en kerestek állást. Valamennyi kirendeltségen a nemek megoszlása a férfiak 4

5 túlsúlyát mutatta. A legnagyobb mértékű eltérés a Vásárosnaményi Kirendeltségen (56,7-43,3%), míg a legkisebb a Nyíregyházi Kirendeltség és Szolgáltató Központban (50,1-49,9%) volt. Iskolai végzettség tekintetében a legfeljebb általános iskolát végzettek 30,9 ezres átlaglétszáma az álláskeresőkön belül 48,9%-ot jelentett I-III. negyedévében. Középfokú végzettséggel (47,4%), felsőfokúval pedig fő (3,6%) rendelkezett. Az álláskeresőkön belül az alapfokú végzettségűek aránya 0,7, a diplomásoké pedig 0,3 százalékponttal emelkedett, a középfokúaké viszont 1,1 százalékponttal csökkent. Mindhárom iskolai szinten létszámemelkedés következett be a korábbi év azonos időszakához viszonyítva. A legfeljebb alapfokú végzettségűek száma 12,7 százalékkal ( fő), a középfokúaké 8,7 százalékkal ( fő), a diplomával rendelkező álláskeresőké pedig 22,9%-kal (+426 fő) növekedett. Az alapfokú végzettségűek állománya legnagyobb arányban a Tiszavasvári (+27,3%), a középfokúaké a Baktalórántházi (+24,1%), a felsőfokúké pedig a Fehérgyarmati (+42,7%) Kirendeltségen emelkedett. Összetételét tekintve az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők aránya a nyírbátori térségben volt a legmagasabb (57,5%), a közép- (53,0%) és felsőfokú (6,8%) végzettségűeké pedig a nyíregyháziban. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a fős átlaglétszámú szakképzettség nélküli álláskeresők állománya (iskolai végzettség szerinti besorolás alapján) 13,5 százalékkal emelkedett az előző évhez képest. A szakképesítés nélküliek között a legfeljebb 8 általánost végzettek aránya 81,5%-os, míg a gimnáziumot végzetteké 18,5%-os volt. A fentiekben elsőként említett csoport létszáma 12,7%-kal, főre, a gimnáziumi érettségivel rendelkezőké 17,3%-kal, főre emelkedett. Álláskeresőkön belüli arányuk 1,3 százalékpontos növekedést követően 60,0 százalék volt I-III. negyedévében. A szakképzetlen álláskeresők aránya a Nyírbátori Kirendeltségen (65,8%) volt a legmagasabb a munkaerő-piaci körzetek közül, míg a legalacsonyabb érték a Nyíregyházi Kirendeltség és Szolgáltató Központ (53,0%) esetében figyelhető meg. Az előző év első háromnegyed évéhez képest az álláskeresők korcsoportok szerinti összetételében jelentős változás nem történt I-III. negyedév átlagában változatlanul a (9 920 fő, 15,7%) közöttiek súlya volt meghatározó. A legnagyobb létszámbeli növekedés a éves (+974 fő) és a éves (+966 fő), valamint az éves (+937 fő) korosztály körében történt. Dinamikáját tekintve a legnagyobb mértékű változás az idősebb korosztályba tartozók, a 60 év felettiek (+49,6%) és az évesek (+44,1%) körében következett be. Csak a 17 évesek és az alattiak esetében történt létszámcsökkenés (-17,3%). Kirendeltségi szinten a korcsoportok megoszlása nagyon hasonlított a megyei arányokhoz, szinte valamennyi körzetben a évesek állományi nagysága a meghatározó. A változások esetében sem mutatnak nagy különbségeket a körzeti számok a megyéhez képest. A 17 év alattiak létszámának visszaesése jellemző kivéve a Fehérgyarmati és Csengeri térség, a többi korcsoport esetében minimális csökkenés csak egyes (nagykállói, csengeri, nyíregyházi) körzetekben figyelhető meg. Az állás nélkül lévők nagyobb hányada, azaz 85,5%-a fő fizikai foglalkozású volt, mely arány 0,5%-ponttal alacsonyabb a I-III. negyedévben mértnél. Egy év alatt létszámuk 10,4%-kal ( fő) emelkedett. A szellemi foglalkozású körében 15,5%-os ( fő) növekedés következett be a vizsgált időszakok viszonylatában. A kirendeltségek közül a fizikai állomány a Nyírbátori Kirendeltségen volt a legmagasabb (91,6%), a legalacsonyabb pedig a nyíregyházi körzetben (79,1%). A fizikai foglalkozásúak létszáma leginkább Baktalórántháza környékén emelkedett (+24,5%), a szellemieké szintén ebben a körzetben (+28,9%), de Fehérgyarmat térségében is közel ilyen mértékű volt a bővülés (+28,8%). 5

6 A megyében a vizsgált időszakban nyilvántartásba került álláskeresők összlétszáma fő, ami 26,3%-kal ( fővel) több belépési esetet jelentett, mint 2010 azonos időszakában. Közülük fő az összes belépőn belül 7,3% első alkalommal kérte regisztrációját, létszámuk egy év alatt 3,0%-kal csökkent olyan ügyfél is kérte nyilvántartásba vételét a félév folyamán, akik korábban már voltak álláskeresői státuszban, létszámuk egy év távlatában 29,3 százalékkal emelkedett. A belépési esetek száma valamennyi kirendeltségen növekedett. Létszámában a Nyíregyházi ( fő), dinamikájában a Nagykállói Kirendeltség (+43,3%) adta a legmagasabb értéket. A kilenc havi összesítés alapján a legtöbb nyilvántartásba lépő a Nyíregyházi Kirendeltség és Szolgáltató Központban ( fő), míg a legkevesebb a Csengeri Kirendeltségen (1 908 fő) kérte nyilvántartásba vételét. Kirendeltségi szinten az újonnan belépők aránya a nyíregyházi körzetben volt a legmagasabb (8,9%) és Csenger térségében a legalacsonyabb (4,9%). Az új belépők száma hét kirendeltségen csökkent egy év alatt, leginkább Csenger körzetében (-17,5%, -20 fő), a legnagyobb emelkedés a három kirendeltség közül Vásárosnamény (+39,0%, +94 fő) esetében következett be. Az ismételten belépők száma minden körzetben emelkedett, leginkább Nagykálló térségében (+49,0%) egy-kilenc hónapjában átlagosan pályakezdő szerepelt megyei szinten a nyilvántartásokban, ez 2,2%-kal magasabb létszám, mint azonos időszakában. Az összes álláskeresőhöz viszonyított arányuk -1,0 százalékpontos változás révén 11,9%-pontot tett ki. A vizsgált időintervallumban a legtöbb fiatal (2 020 fő) minden negyedik a megyében a Nyíregyházi Kirendeltség és Szolgáltató Központban volt nyilvántartásban, míg a legkevesebb a Csengeri Kirendeltségen (205 fő). Hét munkaerő-piaci körzetben növekedett a fiatalok létszáma, közülük a legnagyobb mértékben a nagykállói térségben (+9,1%). A három csökkenő tendenciát mutató térség a vásárosnaményi (-1,5%), a mátészalkai (-4,3%) és a csengeri (-9,0%). A pályakezdők álláskeresőkön belüli aránya a kisvárdai és a mátészalkai körzetek esetében volt a legmagasabb (13,7%), míg a legalacsonyabb a Baktalórántházi Kirendeltségen (9,2%). A fiatalok teljes állományon belüli részesedése valamennyi körzetben csökkent, mértéke Baktalórántháza esetében volt a legmagasabb (-1,7%-pont) január-szeptember havában átlagosan fő szerepelt tartósan a nyilvántartásban, vagyis a nyilvántartott álláskeresők 28,2 százaléka több mint egy éve nem jutott munkalehetőséghez. A bázisidőszakhoz képest létszámuk fővel (-10,9%-kal), arányuk 7,0 százalékponttal csökkent. Csoportjuk a tíz munkaerő-piaci körzet közül a Nyíregyházi Kirendeltség és Szolgáltató Központ illetékességi területén volt a legnépesebb (5 008 fő). Létszámuk valamennyi kirendeltségen csökkent, leginkább a csengeri térségben, 23,0 százalékkal. Az álláskeresőkhöz viszonyított arányuk 32,6%-kal a Mátészalkai Kirendeltségen volt a legmagasabb, a legalacsonyabb érték a tiszavasvári térségben (22,7%) mutatkozott. Az arány valamennyi kirendeltségen mérséklődött (legjelentősebb: Fehérgyarmat: -11,1%-pont) I-III. negyedévben, a megyében nyilvántartott álláskeresők 60,5%-a ( fő) kapott jogszabályi előírások teljesülése alapján ellátást a munkaügyi központtól, vagy a lakóhelye szerinti illetékes önkormányzattól, mely arány 0,3%-ponttal magasabb, mint az előző évben ( fő, 60,2%). Az ellátottak átlagos létszáma egy év alatt 11,5%-kal (3 935 fővel) emelkedett. A járadék típusú ellátásra jogosultak I-III. negyedévi fős átlaglétszáma 6,7 százalékkal magasabb, mint a bázisidőszakban. Segély típusú ellátásra 9,8%-os növekedés következtében fő volt jogosult. Rendszeres szociális segélyben 72 fő, rendelkezésre állási támogatásban fő, bérpótló juttatásban részesült, így összesen átlagosan fő (az álláskeresők 40,7%-a) szerzett jogosultságot az önkormányzatok által nyújtott támogatásokra, 13,3%-kal többen, mint azonos időszakában. 6

7 A passzív ellátottak létszáma a Csengeri Kirendeltség kivételével valamennyi körzetben emelkedett (leginkább a Baktalórántházi Kirendeltségen: +29,6%). Az álláskeresőkön belüli arányuk Fehérgyarmat térségében volt a legmagasabb (69,9%). A legnagyobb számban a Nyíregyházi Kirendeltségen (9 597 fő) voltak regisztrálva, arányuk a megyén belül 25,2%. VÁLASZADÁSI HAJLANDÓSÁG év októberében Szabolcs-Szatmár-Bereg megye munkaügyi kirendeltségei 513 kérdőívet postáztak ki, melyekből 324 érkezett vissza. A beérkezési arány: 63,2%, ami az előző negyedévinél 3,5 százalékponttal alacsonyabb. A bevont munkáltatók 24,4%-a a Nyíregyházi, 19,5%-a a Kisvárdai, további 13,5%-a a Mátészalkai Kirendeltség illetékességi területéhez tartozott. A további munkaerő-piaci körzetek részesedése 2,9% és 9,2% között oszlott meg. A válaszadási arány Mátészalka (94,2%), Tiszavasvári (88,9%) és Vásárosnamény (83,0%) térségében bizonyult a legmagasabbnak. Megnevezés (Kirendeltség) A válaszadási arány alakulása munkaerő-piaci körzetenként Bevont munkaadók száma (db) megoszlása (%) Kitöltött adatlapok száma (db) megoszlása (%) Válaszadási arány (%) Kisvárda , ,8 64,0 Mátészalka 69 13, ,1 94,2 Nyírbátor 33 6,4 21 6,5 63,6 Nyíregyháza , ,2 26,4 Fehérgyarmat 45 8, ,4 82,2 Vásárosnamény 47 9, ,0 83,0 Tiszavasvári 27 5,3 24 7,4 88,9 Csenger 15 2,9 8 2,5 53,3 Nagykálló 25 4,9 19 5,9 76,0 Baktalórántháza 27 5,3 14 4,3 51,9 SZSZB megye , ,0 63,2 A NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSBEN RÉSZTVEVŐ FOGLALKOZTATÓK, VALAMINT AZ ÁLTALUK FOGLALKOZTATOTTAK ÖSSZETÉTELE A korábbiakhoz hasonlóan a jelenlegi felmérésben résztvevő 324 munkáltató 0,3 százalékát tette ki (a KSH 2011/2 megyei statisztikai tájékoztatója szerinti) a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei székhellyel regisztrált vállalkozásnak. A év IV. negyedévében lezajlott negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő cégek ágazati megoszlása lényegesen nem változott a korábbi negyedévekhez képest, hiszen az adatok összehasonlíthatósága érdekében a kirendeltségi munkatársak negyedévről-negyedévre igyekeznek ugyanazokat a partner cégeket felkeresni a kérdőívvel. A felmérésbe vont vállalkozások körének meghatározásánál munkatársaink arra törekedtek, hogy a minta jól reprezentálja a munkaügyi körzet jellemzőit. 7

8 A 324 db kitöltött adatlap közül a legtöbb Mátészalka (65 db-20,1%) és Kisvárda (64 db-19,8%) munkaerő-piaci körzetében érkezett be. Tíz százalék feletti részarány volt még a Vásárosnaményi (39 db-12,0%), a Fehérgyarmati (37 db-11,4%) és a Nyíregyházi (33 db-10,2%) Kirendeltségek esetében. Térségünkben, az október hónapban megkeresett és értékelhető választ adó foglalkoztatók közel egyharmada (29%-a) a feldolgozóiparba tartozott, ami 94 céget jelentett. A kereskedelem, gépjárműjavítás 23,1%-ot, míg az építőipar (9,9%), valamint a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (9,0%) ágazatba tartozó szervezetek 10 százalék körüli hányadot képviselt. A megye kirendeltségein a jelenlegi felmérésben résztvevő gazdasági szervezetek összetétele nagy eltérést nem mutatott az átlaghoz képest: a feldolgozóiparba sorolt válaszadók részaránya Csenger (50,0%) és Mátészalka (43,1%) körzetekben volt a legdominánsabb. A kereskedelem, gépjárműjavítás a Nyírbátori Kirendeltségen (28,6%), a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat a baktalórántházi (21,4%), az építőipar pedig a Tiszavasvári (20,8%) munkaerő-piaci körzetben emelkedett ki. A KSH intézményi munkaügyi adatgyűjtése szerint a megyében január-szeptember hónapban az alkalmazásban állók száma fő volt. Jelenlegi felmérésünknél a megkérdezett munkáltatók ennek a létszámnak valamivel több, mint egynegyedét (25,3%) foglalkoztatták, azaz főt. A létszámadatok vizsgálatakor látható, hogy a legmagasabb a feldolgozóipar reprezentációs aránya (51,0%). Jelentősnek mondható még a villamosenergia (38,8%) és a vízellátás területé (35,5%). A nagyobb állományú (1 000 fő feletti) ágazatok közé tartozók esetében az alábbi részesedések alakultak ki: mezőgazdaság: 30,6%, kereskedelem, javítás: 28,3%; szállítás, raktározás: 32,6%; humánegészségügyi, szociális ellátás: 23,8%. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés ágazati reprezentációja Nemzetgazdasági ág Alkalmazásban állók száma * januárszeptember A megkérdezett cégeknél foglalkoztatottak száma szeptember 30. Reprezentációs arány, % A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat ,6 B Bányászat, kőfejtés C Feldolgozóipar ,0 D Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkond ,8 E Vízellátás; szennyvíz; hulladékgazdálkodás ,5 F Építőipar ,3 G Kereskedelem, gépjárműjavítás ,3 H Szállítás, raktározás ,6 I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ,9 J Információ, kommunikáció ,0 K Pénzügyi, biztosítási tevékenység ,8 L Ingatlanügyletek ,1 M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység ,7 N Adminisztratív és szolg. tám. tevékenység ,1 O Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás ,9 P Oktatás ,9 Q Humán-egészségügyi, szociális ellátás ,8 R-U Művészet...- Területen kívüli szervezet ,8 Összesen: ,3 *Forrás: KSH Tájékoztatási adatbázis 8

9 Az adatszolgáltató szervezeteknél szeptember 30-án alkalmazásban állók összetételét vizsgálva látható, hogy igen magas a feldolgozóiparban dolgozók hányada (48,4%, fő). Jelentősnek mondható még a humán-egészségügyi, szociális ellátás fős (12,5%), a kereskedelem, gépjárműjavítás fős (12,4%), a szállítás, raktározás fős (5,1%), valamint a fős (4,9%) mezőgazdasági dolgozók száma és aránya a felmérésen belül. A megye kirendeltségein gazdasági áganként esetleges összetételbeli eltérések voltak tapasztalhatók a felmérés adatainál. A foglalkoztatotti létszám nemzetgazdasági ágak közötti megoszlásában a mezőgazdaság Baktalórántháza körzetében emelkedett ki leginkább (17,8%). Csenger esetében a felmérésbe vont létszám 90,3%-át, Mátészalka körzetében 56,8%-át, Vásárosnamény esetében pedig 53,7%-át a feldolgozóipar foglalkoztatta. A kereskedelem ágazat Kisvárda (21,9%), a szállítás, raktározás pedig Nyíregyháza (18,9%) körzetében dominált. A humánegészségügy, szociális ellátás jelentős mértékben (72,9%) képviseltette magát a Nagykállói Kirendeltség illetékességi területén. A felmérés körzetenkénti foglalkoztatotti létszámmegoszlása szerint ebben a negyedévben a Kisvárdai Kirendeltség adatszolgáltatói alkalmazták a felmérésbe vont létszámból a legtöbb munkavállalót (4 841 fő 23,7%). Ezt követte a Nyíregyházi (4 806 fő 23,5%) és a Mátészalkai (2 519 fő 12,3%) Kirendeltségek részesedése. Az ez év októberi negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésben részt vevő adatszolgáltatók dolgozói létszámának vállalati méret szerinti összetétele a sokéves tapasztalatnak megfelelően merőben eltér a válaszoló szervezetek azonos megbontásától. A válaszadók és az általuk foglalkoztatottak megoszlása vállalati méret szerint 100% 90% 80% 70% 4,9%-16 db 20,1% 65 db Nagyvállalatok 48,1% fő 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 75,0% 243 db Válaszadók száma (Σ 324 db) Középvállalatok Mikro- és kisvállalatok 34,5% fő 17,5% fő Foglalkoztatottak száma (Σ db) A jelenlegi felmérésünkben résztvevő szervezetek által foglalkoztatott munkavállalók 17,5%-a a mikro- és kisvállalkozásoknál állt alkalmazásban, ugyanakkor az ebbe a kategóriába tartózó cégek 75,0 százalékos arányt képviseltek a válaszadók között. A közepes méretű cégek a felmért létszám 34,5 százalékát foglalkoztatták, részarányuk 20,1 százalékot tett ki. A nagy vállalatoknál dolgozott az alkalmazottak 48,1 százaléka, viszont a válaszadók mindössze 4,9 százaléka került ki ebből a körből. A kirendeltségek közül a mikro- és kisvállalkozások súlya Mátészalka körzetében volt a legnagyobb (86,2%), a középvállalkozásoké a Nyírbátori Kirendeltségen (42,9%). A nagyvállalatok részesedése a felmérésben 0,0 és 25,0 százalék között mozgott. A foglalkoztatotti létszám aránya a mikro- és kisvállalatok esetében a Baktalórántházi Kirendeltségen (36,0%), középszinten a nyírbátori körzetben (84,3%) volt a legmagasabb. A nagyvállalatok részaránya a csengeri munkaerő-piaci körzetben (75,1%) dominált leginkább. (1-2. sz. melléklet) 9

10 A KÖVETKEZŐ HÁROM HÓNAP VÁRHATÓ TENDENCIÁI Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a december végéig tervezett bővítések és leépítések létszámkihatása a válaszadók körében összességében 585 fős létszámcsökkenést jelent, azaz a foglalkoztatottak számának 2,9%-os mérséklődését prognosztizálták a munkáltatók. Ez a fős előrevetített létszám 525 fő várható alkalmazása és fő elbocsátása révén fog kialakulni. A munkaerő-piaci körzetek válaszadóinak három hónapos időtávon belüli létszám-gazdálkodása általában hasonló képet mutat, mint a megyében, mindössze két körzetben prognosztizáltak növekedést. A legnagyobb csökkenést Csenger térségében feltételezhető (-196 fő, -16,3%), míg minimális növekedés a Nagykállói (+14 fő, +1,4%) és a Vásárosnaményi (+12 fő, +0,8%) Kirendeltségek területén várható. A megyében a felmérésben résztvevő bevont 324 szervezet 14,5%-a gondolta úgy, hogy a felmérést követő 3 hónapon belül alkalmazottainak száma csökkenni fog, 67,3%-a stagnálással számolt, míg 18,2%-a prognosztizált rövidtávon kisebb-nagyobb növekedési ütemet létszám-gazdálkodásában. A felmérést követő 3 hónapon belül létszámcsökkenést tervező 47 választ adó munkáltató 29,8%-a tartozott a feldolgozóiparba, 19,1-19,1%-a pedig a kereskedelem, gépjárműjavítás, illetve a mezőgazdaság területéről került ki. Az 59 növekedéssel számoló cégnek 23,7-23,7 százalékát a kereskedelem és a feldolgozóipar területén tevékenykedők tették ki, míg 13,6 százalékot az építőipari cégek képviseltek. A stagnálással számoló 218 cég közül 30,3 százalék tartozott a feldolgozóiparba, 23,9% a kereskedelem, gépjárműjavítás, 9,2% az építőipar ágazatból került ki. A mikro- és kisméretű cégek a legkevésbé pesszimisták, ők -0,3 százalékos létszámcsökkenést irányoztak elő foglalkoztatotti létszámukban. A nagyméretű vállalatok -2,2 százalékot, a középméretű szervezetek még ennél is nagyobbat, -5,1%-ot, prognosztizáltak a következő három hónapra. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az adatszolgáltató munkáltatók várakozásai eltérően alakulnak 3 hónapos időtávon a FEOR szerinti csoportokat figyelembe véve. Az előrejelzés alapján a legtöbb felvétel a szakképzettséget nem igénylő foglalkozásokat tömörítő (+319 fő) FEOR csoportban várható. A legnagyobb mértékű kilépői létszám is ebben a körben feltételezhető (-415 fő), de jelentős a kilépők száma az ipari és építőipari foglalkozások csoportjában is (-389 fő). A legintenzívebb mozgás ami a be- és kilépési esetek egyenlegeként értelmezhető ez utóbbi foglalkozások körében számítható (-334 fő). Jelentősebb még a mozgás a mezőgazdasági munkakörökben (-126 fő). A további FEOR csoportokban az egyenleg abszolút értéke nem éri el a száz főt. A legkisebb létszámváltozás a következő FEOR kategóriákban várható: egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások (-8 fő), felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások (+5 fő), irodai és ügyviteli foglalkozások (-6 fő). A gazdasági, igazgatási, érdek-képviseleti vezetők körében az egyenleg nulla. (3-4. számú melléklet) A KÖVETKEZŐ HÁROM HÓNAP KERESETT ÉS TÚLKÍNÁLATI FOGLALKOZÁSAINAK BEMUTATÁSA A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés lehetőséget ad a kirendeltségi munkatársaknak az elkövetkező 3 hónap munkaerőmozgásának szakmánkénti megismerésére, ugyanis a választ adó szervezetek megjelölik azokat a szakmákat, amelyeknél létszámcsökkentést vagy létszámbővítést terveznek. 10

11 A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés során előre jelzett be- és kilépő forgalom esetében a megyében 428 munkakört vizsgáltunk. Ezek háromnegyedében nem várható mozgás, a továbbiak többségében is 10 fő alatti egyenlegű. Térségünkben összességében 10 olyan foglalkozást nevesítettek a munkáltatók az októberi felmérésben, ahol a be- és a kilépők létszámának egyenlege meghaladja abszolút értékben a 10 főt. Ebben a negyedévben 10 fő feletti egyenlegű pozitív mozgás nem várható egyetlen munkakörben sem. A 10 fő feletti negatív egyenlegű foglalkozások közül a gyümölcs- és zöldségfeldolgozó, -tartósító és az erdészeti foglalkozások foglalkozások esetében várható a legnagyobb mozgás. Szakmák, melyek esetében 10 fő feletti létszámmozgás várható Ssz. Szakma megnevezése Belépő Kilépő Egyenleg 1 Gyümölcs- és zöldségfeldolgozó, -tartósító Erdészeti foglalkozású Egyéb, máshova nem sorolható egyszerű szolgáltatás Egyéb takarító és kisegítő Lakatos Baromfitartó és -tenyésztő Mezőgazdasági, erdőgazdasági, növényvédő gép kezel Egyéb ügyintéző Egyszerű mezőgazdasági foglalkozású Kőműves A felmérésben résztvevő munkáltatók körében nagyobb létszámfelvétel az alábbi szakmák esetében valószínűsíthető: egyéb, máshova nem sorolható egyszerű szolgáltatás (+216 fő), egyszerű ipari foglalkozású (+50 fő) bolti eladó (+34 fő). Jelentősebb létszámcsökkentés a gyümölcs- és zöldségfeldolgozó, -tartósító (-291 fő) és az egyéb, máshova nem sorolható egyszerű szolgáltatási foglalkozások (-265 fő) esetében várható. AZ EGY ÉV MÚLVA VÁRHATÓ TENDENCIÁK A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében megkérdezett munkáltatók egy éves távlatban 1,1%-os létszámmérséklődéssel számolnak. Ez azt jelenti, hogy szeptember 30-án vélhetően 232 fővel kevesebben, azaz en fognak náluk alkalmazásban állni. A megye kirendeltségei közül 12 hónapon belül két térségben a Nyírbátoriban (+25 fő; +1,8%) és a Mátészalkaiban (+21 fő; +0,8%) jelezték azt a munkáltatók, hogy várhatóan növekszik az alkalmazottak száma. A további nyolc munkaerő-piaci körzetben negatív egyenleggel számolnak, közülük a legnagyobb létszámú és mértékű (-211 fő; -17,6%) csökkenés a Csengeri Kirendeltség illetékességi területén várható. A legnagyobb létszámcsökkentési szándékról volumenében a feldolgozóipar (-209 fő) területéhez tartozó munkáltatók számoltak be, de jelentősebb csökkenés várható még az egyéb szolgáltatás (-64 fő; -17,5%) és a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás (-54 fő; -8,7%) területén is. Ugyanezen időtávon nagyobb (15 fő feletti) létszámfelvételi várakozásról a következő ágazatokban számítanak: mezőgazdaság; építőipar; oktatás; humán-egészségügyi, szociális ellátás. (3-5. számú melléklet) A NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSBEN RÉSZTVEVŐ MUNKAADÓK ÁLTAL FOGLALKOZTATOTTAK ÁLLOMÁNYÁNAK VIZSGÁLATA KÖZFOGLALKOZTATOTTI LÉTSZÁM NÉLKÜL Ebben a negyedévben lehetőség nyílt arra, hogy a jelenlegi és a három hónap múlva prognosztizált foglalkoztatotti állományt megvizsgáljuk a közfoglalkoztatásban dolgozók létszáma nélkül is. 11

12 Jelenleg a megkérdezettek által foglalkoztatottak létszáma fő közfoglalkoztatottak nélkül. Három hónap elteltével a jelenlegi létszám közfoglalkoztatottak nélkül várhatóan 1,6 százalékkal, azaz 331 fővel csökken, ami azt jelenti, hogy a megkérdezettek fős összlétszámot prognosztizáltak ebben a vonatkozásban. A kirendeltségek közül minden másodikon jelezték munkáltatók, hogy jelenleg alkalmaznak közfoglalkoztatottat. Három hónap elteltével ezen munkaerő-piaci körzetek száma eggyel csökken. A közfoglalkoztatotti létszám nélküli állomány negyedév múlva várhatóan négy térségben emelkedik, ezek közül is leginkább a Nyíregyházi (+1,4%) és a Nagykállói Kirendeltségeken (+1,4%). A baktalórántházi körzetben nem várható változás. A csökkenő tendenciát mutató területeken a csengeri munkáltatók jelölték meg a legnagyobb csökkenést, azaz -16,3 százalékot. A KORÁBBI NEGYEDÉVEKBEN JELZETT MOZGÁSOK ÖSSZEVETÉSE A TÉNYLEGES HELYZETTEL A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésbe bevont és választ is adó cégek száma negyedévről-negyedévre állandóan változik, emellett esetlegesen nem ugyanazok a munkáltatók szerepelnek a felmérésben, e tekintetben a tervezett és a tényleges létszámadatok összehasonlítása nem ad teljeskörű, reális képet. A válaszadók foglalkoztatotti létszámának összevetése az előző időszakokban tervezett létszámmal Megnevezés IV. negyedévi tény III. negyedévi tény IV. negyedévi tény III. n.évben +3 hónapra prognosztizált IV. n.évben +12 hónapra prognosztizált Foglalkoztatotti létszám Cégek száma A válaszadók körében a létszámadatok gazdasági ágankénti összetételének vizsgálatán keresztül a valós helyzet jobban megközelíthető. A felmérésbe vont válaszadóknál alkalmazott létszám összevetése az előző időszakokban tervezett létszámmal nemzetgazdasági ágazatonként Megnevezés IV. negyedévi létszám III. n.évben +3 hónapra prognosztizált létszám IV. n.évben +12 hónapra prognosztizált létszám fő % fő % fő % Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat , , ,0 Bányászat, kőfejtés 7 0,0 7 0,0 7 0,0 Feldolgozóipar , , ,4 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 113 0, , ,9 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladék 458 2, , ,9 Építőipar 866 4, , ,9 Kereskedelem, gépjárműjavítás , , ,5 Szállítás, raktározás , , ,5 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 212 1, , ,9 Információ, kommunikáció 0 0,0 0 0, ,6 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 156 0,8 78 0, ,4 Ingatlanügyletek 13 0,1 12 0,1 90 0,3 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 193 0, , ,4 Adminisztratív és szolg. támogató tevékenység 54 0,3 76 0,4 53 0,2 Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombizt , , ,8 Oktatás 353 1, , ,9 Humán-egészségügyi, szociális ellátás , , ,6 Művészet, szórakoztatás, szabad idő 7 0,0 7 0,0 0 0,0 Egyéb szolgáltatás 365 1, , ,9 Területen kívüli szervezet 0 0,0 0 0,0 0 0,0 Összesen , , ,0 12

13 A júliusi felmérésben megyei szinten részt vett munkáltatók három hónapos előrejelzéséhez képest a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (-2,5%-pont) területén történt jelentősebb részarány-csökkenés, míg humán-egészségügyi, szociális ellátás nemzetgazdasági ágban a foglalkoztatottak aránya 1,6 százalékponttal volt magasabb. A IV. negyedéves felmérés +12 hónapos előrejelzéséhez képest ugyanezen két terület súlya változott leginkább. A jelenlegi foglalkoztatotti létszám ágazati megoszlása esetében a mezőgazdaság területén dolgozók aránya -4,1%-ponttal, a humán-egészségügyi, szociális ellátás területén foglalkoztatottaké +2,9%-ponttal módosult. AZ NFSZ SZOLGÁLTATÁSAINAK, ESZKÖZEINEK JELENTŐSÉGE A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés keretén belül a négyes számú változó tartalmú kérdésnél információt kértünk az adatszolgáltatóktól arra vonatkozóan, hogy jellemzően mely forrásokra támaszkodik munkaerő felvétel esetén. A felsorolt lehetőségek közül az igény gyakorisága szerint három válasz közül választhattak: soha, alkalmanként, gyakran. A megyében a felmérésben résztvevő munkáltatók zöme válaszolt a kérdéskörre. Munkaerőigény kielégítési szokások Belső meghirdetéssel, átcsoportosítással Interneten keresztül Munkaközvetítőkön keresztül Soha Alkalmanként Gyakran Egyéb Informális csatornákon keresztül Munkaügyi kirendeltségek segítségével Pályázatokkal Hirdetés útján Válaszadók száma Mivel az adatszolgáltatók többsége olyan szervezet, amely szoros kapcsolatban áll szervezetünkkel, így a munkaerő kiválasztásánál legtöbben a munkaügyi kirendeltségek segítségét veszik igénybe (gyakran: 50,9%). Emellett még jelentős azoknak a cégeknek az aránya is, amelyek informális úton elégítik ki munkaerőigényeiket (gyakran: 20,7%), vagyis a rokonok, ismerősök segítségét veszik igénybe. Az alkalmanként válasz szintén e két munkaerőforrás esetében a legnagyobb arányú (informális csatornák: 24,1%, munkaügyi kirendeltség: 19,6%). A legkevésbé használatos források a munkaközvetítők (soha: 24,2%) és az internet (soha: 20,9%). A vállalati méret kategóriák esetében a mikro-, kis- és középvállalatok leggyakrabban a munkaügyi kirendeltségek kollégáinak segítségével toborozzák munkaerőiket. A nagyvállalatok esetében ez a részarány valamivel kisebb, viszont esetükben nagyobb arányt képvisel a munkaközvetítőkön keresztüli, illetve a belső hirdetéssel és átcsoportosítással felvett foglalkoztatotti létszám. Nemzetgazdasági áganként vizsgálva a munkaerőigény feltöltési szokásokat elmondható, hogy néhány kivételével leginkább szervezetünk segítségével találják meg alkalmazottaikat a megkérdezett vállalatok. A humán-egészségügy, az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység, közigazgatás és az oktatás területén jellemző még a pályáztatás új munkatárs 13

14 felvételekor, a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység és egyéb szolgáltatás nemzetgazdasági ágakban pedig a hirdetés. A kirendeltségi területi egységeket vizsgálva megállapítható, hogy hat körzet esetében nagyon hasonlóak a megoszlások, mint a megyében, vagyis a munkaerő kiválasztásánál leggyakrabban a munkaügyi kirendeltségek segítségét veszik igénybe. Valamilyen szinten eltér az átlagtól Tiszavasvári és Fehérgyarmat, ahol az informális csatornák képviseltek magasabb arányt, illetve Kisvárda térségében a hirdetések, Nyíregyháza körzetében pedig a pályázatok játszanak erőteljesebb szerepet. A MEGYE ÁLLÁSKÍNÁLATÁNAK BEMUTATÁSA A megye kirendeltségein egy-kilenc havában összesen álláshelyet jelentettek be, ami 74,2%-kal ( cel) több mint az előző esztendő azonos időszakában. A támogatási kérelemmel érkezett igények száma volt, mely egy év alatt megyei szinten 90,4%-kal bővült, és az összes új bejelentett munkahely 88,4%-át tették ki. Megnevezés I-III. negyedév során újonnan bejelentett álláshelyek Az újonnan bejelentett álláshelyek száma Változás az előző év azonos időszakához képest Az újonnan bejelentett támogatott álláshelyek Aránya az száma összes bejelentésből db db % db % Kisvárdai Kirendeltség , ,6 Mátészalkai Kirendeltség , ,7 Nyírbátori Kirendeltség , ,9 Nyíregyházi Kirendeltség és Szolgáltató Központ , ,6 Fehérgyarmati Kirendeltség , ,6 Vásárosnaményi Kirendeltség , ,2 Tiszavasvári Kirendeltség , ,0 Csengeri Kirendeltség , ,9 Nagykállói Kirendeltség , ,1 Baktalórántházi Kirendeltség , ,5 Szabolcs-Szatmár-Bereg megye , ,4 Forrás: NFSZ adattárház A tíz kirendeltség közül a legtöbb ( db) állásigény a Nyíregyházi Kirendeltség és Szolgáltató Központhoz érkezett, számuk a megyei álláshelyek 23,5%-át tette ki. A bejelentett munkaposztok száma leginkább a Vásárosnaményi (több mint 4-szeresére), illetve a Nyíregyházi (+166,3%) Kirendeltségen emelkedett. A támogatott álláshelyek száma szintén a Nyíregyházi Kirendeltség és Szolgáltató Központ esetében volt a legtöbb (9 158 db), arányuk azonban a vásárosnaményi térségben volt a legmagasabb (96,2%). A legkevesebbet a csengeri (1 452 db) térségben jelentették be, ahogy a támogatott álláshelyek aránya is itt volt a legalacsonyabb (72,9%). A támogatással segített álláshelyek száma a Vásárosnaményi Kirendeltségen (+363,8%) emelkedett a legintenzívebben, a Fehérgyarmati körzetben pedig a legkevésbé (+16,0%). INFORMÁCIÓK A kirendeltségek munkáltatói kapcsolatai A kirendeltségek munkáltatói kapcsolata elsősorban a munkahelyek feltárására, munkaerő-igények fogadására és azok feltöltésére irányul. Emellett fontos szempont még a széleskörű munkaerő-piaci 14

15 információ biztosítása, tájékoztató jogszabályváltozásokról, foglalkoztatáshoz kapcsolódó kedvezményekről és támogatásokról, munkaerő-piaci adatok biztosítása pályázatokhoz. A kirendeltségek konkrét munkáltatói kapcsolata lényegesen bővebb, mint a negyedéves munkaerőgazdálkodási felmérésbe bevont foglalkoztatók köre, ugyanis évente ez még kiegészül a rövid távú munkaerő-piaci prognózis felvétellel is, amelybe lehetőség szerint más munkáltatói kört vonunk be és ez lényegesen bővebb információ nyerését teszi lehetővé a gazdaság szereplőiről. Közfoglalkoztatás Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében I-III. negyedévben Ebben az időszakban, rövid és hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás keretében közel 32,5 ezer álláskereső jutott munkához. Az értékteremtő közfoglalkoztatás támogatásával 724 fő volt érintett a megyében. Országos közfoglalkoztatási programok által (térségünkben nyolc program) a foglalkoztatni tervezett létszám meghaladta az ötezer főt. A STARTMUNKA mintaprogramok keretében indult Roma álláskeresők foglalkoztatásának elősegítése címmel program, amelyben 797 fő elsődlegesen roma regisztrált és bérpótló juttatásban részesülő álláskereső foglalkoztatása biztosított. Fehérgyarmat kistérség -ből 46 önkormányzat nyújtott be pályázatot 174 fő álláskereső értékteremtő közfoglalkoztatásának megvalósításához. Szabolcs- Szatmár-Bereg megye 5 kistérségi programja keretében várhatóan fő álláskereső juthat munkához. Csoportos létszámcsökkentések I-III. negyedévében csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó döntésbejelentés Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kirendeltségekre 256 főt érintően érkezett, mely kevesebb, mint fele az előző év azonos időszaki létszámnak. Az elbocsátások hét kirendeltséget érintettek elsősorban Vásárosnaményt, a legtöbben a feldolgozóipar nemzetgazdasági ágban vesztették el munkahelyüket. Rendezvények, események A szervezet képviselői az érintett negyedévben az alábbi eseményeken vettek részt: Rendezvény, konferencia, kiállítás "Szociális Földprogram 2011" szakmai tájékoztató Országos közfoglalkoztatási programokkal kapcsolatos megbeszélés, konzultáció. TÁMOP Munkáltatói Fórum Szakmai értekezlet a fehérgyarmati kistérségben induló közfoglalkoztatási mintaprogramról Szakmai értekezlet a fehérgyarmati kistérségben induló közfoglalkoztatási mintaprogramról Tájékoztató a közfoglalkoztatási mintaprojektekről A közfoglalkoztatás jogszabályi változásai Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás által szervezett munkáltató fórum "Lehet jobb a gyerekeknek a Baktalórántházi Kistérségben" című projekt nyitórendezvénye Szakmai megbeszélés a Baktalórántházi Kistérségben induló Startmunka mintaprojektről Országos Képzési Jegyzék felülvizsgálatának, fejlesztésének megvalósítási koncepciója Pontos helyszíne, ideje Fehérgyarmat július 1. Budapest július 14. Mátészalka augusztus 17. Rozsály július 28. Nyíregyháza augusztus 4. Vásárosnamény szeptember 13. Tiszavasvári szeptember 13. Mátészalka szeptember 14. Baktalórántháza szeptember 15. Baktalórántháza október 6. Budapest október

16 A munkaügyi kirendeltségek rendezvényeiken tájékoztatják a partnereket a jogszabályi változásokról, valamint a támogatási és pályázati lehetőségekről. Ugyancsak több kirendeltség jelezte, hogy a munkáltatók részére tájékoztatást nyújt Hírlevél formájában a munkaerő-piaci helyzetről, a pályázati, képzési lehetőségekről. A kirendeltségek ügyfélvárójában elhelyezett terminálokon megtekinthetők az NFSZ álláskínálatai, a szervezés alatt álló tanfolyamok listája, aktuális szervezeti hírek, információk. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja honlapjának elérhetősége: ahol a munkáltatók és befektetők rendszeresen tájékozódhatnak az aktuális pályázati lehetőségekről, egyéb lényeges munkaerő-piaci információkról. Fontos lehetőség még a lapon elhelyezett csoportos létszámcsökkentés bejelentésre szolgáló link. Nyíregyháza, november 25. Készítette: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja 16

17 1. sz. melléklet A IV. NEGYEDÉVI MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSBEN RÉSZTVEVŐ SZERVEZETEK SZÁMA ÁGAZATOK ÉS LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁK SZERINT SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYÉBEN TEÁOR létszám-kategória Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Mikro Kis Közép Nagy Összesen fő % fő % fő % fő % fő % 8 7,8 14 9,9 7 10,8 0 0,0 29 9,0 Bányászat, kőfejtés 1 1,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 1 0,3 Feldolgozóipar 22 21, , , , ,0 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondícionálás Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladék 0 0,0 1 0,7 1 1,5 0 0,0 2 0,6 2 2,0 5 3,5 3 4,6 0 0,0 10 3,1 Építőipar 14 13, ,6 3 4,6 0 0,0 32 9,9 Kereskedelem, gépjárműjavítás 27 26, , ,4 1 6, ,1 Szállítás, raktározás 6 5,9 4 2,8 1 1,5 1 6,3 12 3,7 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 7 6,9 8 5,7 1 1,5 0 0,0 16 4,9 Információ, kommunikáció 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 0 0,0 0 0,0 2 3,1 0 0,0 2 0,6 Ingatlanügyletek 0 0,0 1 0,7 0 0,0 0 0,0 1 0,3 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás 6 5,9 1 0,7 2 3,1 0 0,0 9 2,8 4 3,9 3 2,1 0 0,0 0 0,0 7 2,2 1 1,0 4 2,8 4 6,2 0 0,0 9 2,8 Oktatás 2 2,0 1 0,7 3 4,6 0 0,0 6 1,9 Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabad idő 0 0,0 3 2,1 5 7,7 3 18,8 11 3,4 1 1,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 1 0,3 Egyéb szolgáltatás 1 1,0 4 2,8 2 3,1 0 0,0 7 2,2 Területen kívüli szervezet 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 Összesen , , , , ,0

18 2. sz. melléklet A IV. NEGYEDÉVI MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSBEN RÉSZTVEVŐ SZERVEZETEK ÁLTAL FOGLALKOZTATOTTAK SZÁMA ÁGAZATOK ÉS LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁK SZERINT SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYÉBEN TEÁOR létszám-kategória Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Mikro Kis Közép Nagy Összesen fő % fő % fő % fő % fő % 36 7, , ,3 0 0, ,9 Bányászat, kőfejtés 7 1,5 0 0,0 0 0,0 0 0,0 7 0,0 Feldolgozóipar , , , , ,4 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondícionálás Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladék 0 0,0 20 0,6 93 1,3 0 0, ,6 15 3,1 94 3, ,0 0 0, ,2 Építőipar 53 11, , ,5 0 0, ,2 Kereskedelem, gépjárműjavítás , , , , ,4 Szállítás, raktározás 24 5,0 58 1,9 65 0, , ,1 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 32 6, ,4 76 1,1 0 0, ,0 Információ, kommunikáció 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 0 0,0 0 0, ,2 0 0, ,8 Ingatlanügyletek 0 0,0 13 0,4 0 0,0 0 0,0 13 0,1 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás 19 4,0 10 0, ,3 0 0, ,9 8 1,7 46 1,5 0 0,0 0 0,0 54 0,3 8 1,7 94 3, ,4 0 0, ,0 Oktatás 4 0,8 30 1, ,5 0 0, ,7 Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabad idő 0 0,0 50 1, , , ,5 7 1,5 0 0,0 0 0,0 0 0,0 7 0,0 Egyéb szolgáltatás 8 1,7 71 2, ,1 0 0, ,8 Területen kívüli szervezet 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 Összesen , , , , ,0

19 Válaszadók száma Jelenlegi létszám közfoglalkoztatással Három hónap múlva várható létszám közfoglalkoztatással Tizenkét hónap múlva várható létszám Jelenlegi létszám (közfoglalkoztatás nélkül) Három hónap múlva várható létszám (közfoglalkoztatás nélkül) Három hónap múlva várható létszám változása (közfoglalkoztatással) Tizenkét hónap múlva várható létszám változása (közfoglalkoztatással) A IV. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés A IV. NEGYEDÉVI MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSBEN RÉSZTVEVŐ MUNKÁLTATÓK LÉTSZÁMADATAI MUNKAERŐ-PIACI KÖRZETENKÉNT SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYÉBEN 3. sz. melléklet db fő fő % fő % Kisvárdai Kirendeltség , ,2 Mátészalkai Kirendeltség ,1 21 0,8 Nyírbátori Kirendeltség ,4 25 1,8 Nyíregyházi Kirendeltség ,4-2 0,0 Fehérgyarmati Kirendeltség , ,2 Vásárosnaményi Kirendeltség , ,7 Tiszavasvári Kirendeltség ,5-3 -0,2 Csengeri Kirendeltség , ,6 Nagykállói Kirendeltség ,4-1 -0,1 Baktalórántházi Kirendeltség ,5-9 -1,5 Szabolcs-Szatmár-Bereg , ,1

20 HÁROM HÓNAP MÚLVA VÁRHATÓ LÉTSZÁMVÁLTOZÁS A SZEPTEMBER 30-AI ADATOKHOZ KÉPEST MUNKAERŐ-PIACI KÖRZETENKÉNT SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYÉBEN 4. sz. melléklet Ország: -1,3% Régió: -2,4% SZSZB megye: -2,9% Tiszavasvári -0,5% Kisvárdai -0,3% Nyíregyházi -0,4% Baktalórántházi -7,5% Nagykállói +1,4% Nyírbátori -12,4% Vásárosnaményi +0,8% Mátészalkai -2,1% Fehérgyarmati -8,1% Csengeri -16,3% Jelmagyarázat: +1,0% feletti növekedés +0,0% 0,1% közötti növekedés 0,0% -5,0% közötti csökkenés -5,0% -10,0% közötti csökkenés -10,0% alatti csökkenés