Jóváhagyta: Deák Miklósné igazgató

Átírás

1 Jóváhagyta: Deák Miklósné igazgató JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE I. NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI A három hónap múlva várható változás körzetenként Tiszafüredi Jászberényi Kunhegyesi Szolnoki Törökszentmiklósi Karcagi Mezőtúri Kunszentmártoni +1,1% és felette -1,0 - +1,0% -1,1% és alatta Szolnok, február

2 Bevezetés A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés (NMF) 2012-ben hetedik éve szerepel a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) eszköztárában, a PHARE időszakában kialakított Új Szolgáltatási Modell fontos elemét alkotva. Bevezetése jelentős előrelépést jelentett a munkaügyi szervezetek egyes szintjeinek stratégiai tervezéseinek megalapozásában. A munkaügyi szervezet tevékenységének említett modernizációja kapcsán a kirendeltségek teljes körére kiterjesztett negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés célja, hogy gyors, részletes és aktuális munkaerő-piaci információkat nyerjünk a térség gazdasági szervezeteitől. A rendszeres (negyedévenkénti) adatszolgáltatás képet ad a következő három hónap várható munkaerőforgalmának alakulásáról, valamint előrejelzi egy évre a változás tendenciáját. A felmérés minden negyedévben egy olyan aktuális kérdéscsoporttal egészül ki (rotációs módon), amelyben a foglalkoztatási szolgálat a munkáltatók véleményére kíváncsi döntéseinek megalapozása érdekében. Jelen esetben a pályakezdőkről alkotott véleményükről kérdeztük a munkáltatókat IV. negyedéve óta a felmérés a közfoglalkoztatottakra vonatkozó résszel is kibővült, itt a jelenlegi, illetve a három hónap múlva várható ból kértük lebontani a közfoglalkoztatottak számát I. negyedévében jelentősen megnöveltük a bevont válaszadók számát, ezzel is igyekezve minél teljesebb képet szerezni a megyei folyamatokról. Jász-Nagykun-Szolnok megye foglalkoztatási helyzete a KSH adatai alapján (2011. IV. negyedév) Jász-Nagykun-Szolnok megyében IV. negyedévében 292,0 ezren tartoztak a éves munkavállalási korú népesség közé. Közöttük 157,6 ezren voltak gazdaságilag aktívak, ami egy év alatt 0,3 ezer fős, 0,2 százalékos csökkenést jelent. Ennek ellenére az aktivitási arány 0,5 százalékponttal javult, 54,0%-ra, mivel a gazdaságilag inaktívak száma az aktívakénál is jelentősebben csökkent. A régiós adatnál 0,7 százalékponttal kedvezőbb aktivitási ráta az országos átlagtól 2,2 százalékponttal maradt el. A KSH munkaerő-piaci felmérése alapján 142,0 ezer főt, a munkavállalási korú népesség 48,6%-át foglalkoztatták. A foglalkoztatási ráta egy év alatt 0,8 százalékponttal javult a megyében, ami az országos növekedést kis mértékben meghaladja. A KSH fogalomrendszere szerinti munkanélkülinek 15,6 ezren számítottak. Egy év alatt 7,7%-kal csökkent számuk, a munkanélküliségi ráta pedig 0,8 százalékponttal, 9,9%-ra mérséklődött. A ráta a régiós átlagnál 3,2%-ponttal kedvezőbb, sőt az országosnál is 0,8 százalékponttal jobb volt. KSH negyedéves munkaerőfelmérése alapján IV. n.év IV. n.év évi változás hez képest Foglalkoztatottak (1000 fő) 141,0 142,0 1,0 ezer fő 0,7% Munkanélküliek (1000 fő) 16,9 15,6-1,3 ezer fő -7,7% Gazdaságilag aktívak (1000 fő) 157,9 157,6-0,3 ezer fő -0,2% Gazdaságilag inaktívak (1000 fő) 137,0 134,4-2,6 ezer fő -1,9% Foglalkoztatási ráta (%) 47,8 48,6 0,8 %-pont Munkanélküliségi ráta (%) 10,7 9,9-0,8 %-pont Aktivitási arány (%) 53,5 54,0 0,5 %-pont - 2 -

3 A KSH felmérése szerint a 4 fő fölötti vállalkozások és a központi és helyi költségvetés szervezetei, társadalombiztosítás és kijelölt non-profit szervezetek IV. negyedévében átlagosan főt alkalmaztak teljes munkaidőben. Ez a 7,0%-kal alacsonyabb azonos időszakánál. Nemzetgazdasági ág szerint a legtöbb alkalmazásban álló az ipar (37,4%), a humán-egészségügyi, szociális ellátás (11,1%), az oktatás (10,7%) és a kereskedelem, gépjárműjavítás (10,0%) területén dolgozott. Létszámnövekedést a pénzügyi, biztosítási (+11,3%) és a szakmai, tudományos, műszaki (+25,9%) tevékenység területén tapasztaltak, ugyanakkor erősen csökkent az ingatlanügyletek (-26,2%), az adminisztratív, szolgáltatást támogató tevékenység (-24,3%) és az egészségügyben, szociális ellátás (-22,9%) területén foglalkoztatottak száma. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete megközelítőleg 168,2 ezer forint volt, 9,4%-os éves növekedést követően. A növekedés kiugróan magas volt az információ, kommunikáció területén (+49,7%, forint) de jelentős volt még az ingatlanügyletek (+27,1%) területén is. A legmagasabb bruttó átlagbért ( forintot) a pénzügyi, biztosítási területen tevékenykedők kapták. Bércsökkenés semelyik területen nem történt. A nyilvántartott álláskeresők helyzete Jász-Nagykun-Szolnok megyében (2011. év) Jász-Nagykun-Szolnok megyében évben átlagosan fő álláskereső szerepelt a nyilvántartásokban. Számuk az előző évhez képest 7,1 százalékkal (2 003 fővel) emelkedett. A kirendeltségek közül kiemelkedő mértékben nőtt Kunhegyesen a nyilvántartottak száma (+25,6%), a többi kirendeltségen 5-7% körüli emelkedés volt tapasztalható, Mezőtúr kivételével, ahol egy év alatt 2,9%-kal csökkent az álláskeresők száma. A férfiak aránya az előző évhez hasonlóan 2011-ben is magasabb volt, mint a nőké fős uk 51,3%-os arányt jelentett, bár egy év alatt a nőknél kisebb mértékben emelkedett (+567 fő, +3,8%). A nő 10,8%-kal több, mint a megelőző évben regisztrált szám, arányuk így 48,7%-ra emelkedett. Az iskolai végzettség tekintetében a legfeljebb általános iskolát végzettek fős átlaga az álláskeresőkön belül 44,9%-ot jelentett, uk 10,2%-kal nőtt egy év alatt. Középfokú végzettséggel an rendelkeztek, a teljes 51,4%-a, előző évnél 649 fővel (4,3%-kal) nagyobb ban. Felsőfokú végzettséggel ugyanakkor an (3,7%) kerestek állást, 2010-nél 9,3%-kal többen. Jász-Nagykun-Szolnok megyében az álláskeresők korcsoportok szerinti összetételét vizsgálva jelentős változás az előző évhez képest nem történt, éves átlagában továbbra is a és a év közöttiek súlya volt a domináns. Az állás nélkül lévők nagyobb hányada, 86,1%-a azaz fő fizikai foglalkozású volt, mely arány 0,2 százalékponttal alacsonyabb a 2010-ben mértnél annak ellenére, hogy az eltelt idő alatt a 6,8%-kal ( fő) nőtt. A növekedés mértéke a vizsgált időszakok viszonylatában a szellemi foglalkozásúak körében volt intenzívebb (+8,8%), a mérsékeltebb emelkedés (+340 fő) mellett, arányuk így 13,7%-ról 13,9%-ra módosult. Az év során a nyilvántartásba került álláskeresők összesített száma meghaladta a 46 ezer főt, ami éves szinten fővel, 20,1%-kal több belépőt jelentett, mint során. Az első - 3 -

4 alkalommal nyilvántartásba kerülők fős a viszont ugyanezen időtávon 8,8%-kal csökkent ben az összes belépőn belül 6,8 százalékot képviseltek éves átlaga alapján a megyében a nyilvántartott álláskeresők 60,8%-a ( fő) kapott jogszabályi előírások teljesülése alapján ellátást a munkaügyi központtól, vagy a lakóhelye szerinti illetékes önkormányzattól, mely arány 1,0 százalékponttal alacsonyabb, mint az előző évben. Az ellátottak átlagos a ez idő alatt 5,3%-kal (934 fővel) emelkedett. Az év során indított közfoglalkoztatási programokba 2011-ben összesen fő lépett be. Legtöbben, fő a rövid idejű közfoglalkoztatásba, míg hosszabb idejű munkaviszonyba en, országos közfoglalkoztatási programba pedig en léptek. Vállalkozás részére BPJ-ben/FHT-ban részesülő személyek foglalkoztatási támogatásába az év során 154 fő került. A felmérésbe bevont munkáltatók összetétele első negyedéves felmérésében a bevont munkáltatók át jelentősen, mintegy másfélszeresére megnöveltük, a korábbi átlag munkáltató helyett 573 vállalkozás lett megkérdezve, melyből 486 feldolgozott kérdőív született. A visszaérkezési arány 84,8%-os volt, amely némileg elmarad ugyan a korábbi negyedévekben megszokottól, de még így is jóval az országos, 73 százalékos arány fölött alakult. A résztvevő 486 vállalat 0,97 százalékát jelenti a megyében regisztrált vállalatnak (KSH, szeptember 30-i adat), ez az előző felméréseknél magasabb arány, köszönhetően a bevont cégek megnövelt számának. Több kirendeltség tapasztalata szerint a körzeteikben bevonható közepes, vagy nagyobb vállalkozások többsége korábban már bevonásra került, ezért a negyedévben megemelt válaszadói szám elsősorban a mikro- és kisvállalatok közül került ki. Ennek köszönhetően méret szerint kategorizálva a válaszadók 65,9%-a mikro- vagy kisvállalkozás volt (szemben a korábbi 55% körüli értékkel), míg közepes méretűnek 29,6%-uk számított. A nagyvállalatok 4,5%-ot képviseltek. Szolnoki A válaszadók száma vállalati méret szerint (2012. I. negyedév) Karcagi Mezőtúri Jászberényi Tiszafüredi Törökszentmiklósi Kunszentmártoni Kunhegyesi Jász- Nagykun- Szolnok (db) Mikro Kis Közép Nagy Összesen (%) Mikro 12,5 33,7 21,8 4,8 25,5 14,3 25,0 46,8 23,7 Kis 49,0 25,3 47,3 47,6 48,9 55,1 43,8 32,3 42,2 Közép 31,7 31,6 27,3 45,2 25,5 26,5 31,3 19,4 29,6 Nagy 6,7 9,5 3,6 2,4 0,0 4,1 0,0 1,6 4,5 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0-4 -

5 A I. negyedévi munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő cégek ágazati megoszlása lényegesen nem változott a korábbi negyedévekhez képest, hiszen az adatok összehasonlíthatósága érdekében a kirendeltségi munkatársak negyedévről-negyedévre igyekeznek ugyanazokat, vagy hasonló jellegű partner cégeket felkeresni a kérdőívvel. A felmérésbe vont cégek körének meghatározásánál munkatársaink arra törekedtek, hogy a minta jól reprezentálja a munkaügyi körzet jellemzőit. A korábbi negyedévekhez hasonlóan a válaszolók legnagyobb hányada az aktuális időszakban is a feldolgozóiparba tartozott (27,8%). Összesen 135 cég szerepelt ebben az ágban, közülük 34 élelmiszer, ital, dohánytermék-feldolgozással és 33 fémalapanyag, fémfeldolgozással foglalkozott. A feldolgozóiparon kívül még a kereskedelem, gépjárműjavítás 75 munkáltatója (15,4%), a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás 55 cége (11,3%), valamint az építőipar 38 (7,8%) és az oktatás 36 szervezete (7,4%) képviselt jelentősebb arányt. Létszám-kategóriákra lebontva a mikro- és kisméretű vállalatok körében az átlagnál magasabb volt a kereskedelmi, a mezőgazdasági és az építőipari vállalkozások részesedése, a közepeseknél az oktatás szerepelt sokkal nagyobb súllyal, míg a nagyvállalatok 59,1%-a a feldolgozóiparba, közel ötöde pedig az egészségügy, szociális ellátás kategóriába tartozott. (1. sz. melléklet) A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés ágazati reprezentációja Nemzetgazdasági ág Teljes munkaidőben alkalmazásban állók száma * A megkérdezett cégeknél foglalkoztatottak száma Reprezentációs arány, % I. n.év 2011.december 31. A Mezőgazdaság, erdőgazd., halászat ,7 B-E Ipar összesen ,0 C ebből: Feldolgozóipar ,8 F Építőipar ,8 G Kereskedelem, gépjárműjavítás ,9 H Szállítás, raktározás ,2 I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ,5 J Információ, kommunikáció ,3 K Pénzügyi, biztosítási tevékenység ,6 L Ingatlanügyletek ,9 M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység ,7 N Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység ,4 O Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás ,4 P Oktatás ,2 Q Humán-egészségügyi, szociális ellátás ,0 R-U Művészet, szórakoztatás; Egyéb szolg.; Háztartás m.adói tev.e; Ter. kívüli szerv ,6 A-U Összesen: ,7 *Forrás: KSH Tájékoztatási adatbázis A KSH IV. negyedéves adatai alapján a megyében a 4 fő fölötti vállalkozások és a központi és helyi költségvetés szervezetei, társadalombiztosítás és kijelölt non-profit - 5 -

6 szervezeteknél alkalmazásban állók száma fő volt. A válaszadó cégeknél ebből főt foglalkoztattak, ami 44,7%-os arány. Az adminisztratív, szolgáltatást támogató tevékenységben az átlagnál jelentősen magasabb, 80%-os bevonási arányt sikerült elérni, de az ingatlanügyletek 70,9%-a és a mezőgazdaság 67,7%-a is alaposan meghaladta azt. A közigazgatás és az információ, kommunikáció ágakban ugyanakkor az átlagnál jóval kisebb arányban fedi le a válaszadóknál foglalkoztatottak száma az összes alkalmazásban állók át. A felmérésben részt vevő cégek alkalmazottainak 40,4%-a, fő a feldolgozóiparban dolgozott. Ezen belül 2,9-2,9 ezren villamos berendezés gyártásával és élelmiszer, ital, dohánytermék előállításával foglalkoztak, de jelentős volt még a fémalapanyag, fémfeldolgozás 2,0 ezer fős, a gép, gépi berendezés gyártás 1,5 ezer fős, valamint a textília, ruházat és bőrtermékek előállításával foglalkozó ágazatok 1,0 ezer fős alkalmazotti a is. A feldolgozóipar után a második legjelentősebb ágazat a humán-egészségügyi, szociális ellátás volt a fős állományával, ami a teljes 12,7%-át adta. A foglalkoztatottak közel tizedét alkalmazták az oktatás területén, és ettől némileg elmaradó arányt képviselt a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat ágazata. (2.a. sz. melléklet) A harmadik negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésben részt vevő adatszolgáltatók dolgozói ának vállalati méret szerinti összetétele a sokévi tapasztalatnak megfelelően merőben eltér a válaszoló szervezetek azonos megbontásától. Míg a vállalatok számát tekintve a mikro- és kisvállalkozások súlya volt tapasztalható, addig ők a teljes nak mindössze a 18,5 százalékát foglalkoztatták. Létszámban legjelentősebb arányúak a közepes vállalkozások voltak (44,4%), ettől nem sokkal maradt el a nagyvállalatok által foglalkoztatottak aránya (37,0%). A következő három hónap várható tendenciái A megyében március végéig tervezett bővítések és -leépítések hatására a felmérésben résztvevő vállalatoknál foglalkoztatottak száma 4,0 százalékkal, fővel nőni fog. Az egyenleg fő felvételéből és 895 fő elbocsátásából fog adódni. A bevont szervezetek többsége, 58,8%-a nem tervezett változást három hónapos időtávon. 129 cég (26,5 százalék) növekedést jósolt március végéig, míg ennél jóval kevesebben, 71 cég (14,6%) leépítéssel számol. Az ágazatok közül egyedül a kereskedelem és a vendéglátás két ágazatából jelzett több cég csökkenést, mint növekedést. Igaz, ezeknél az ágaknál jelentősen nagyobb a stagnálást jósoló válaszok aránya is. Létszám-kategóriák szerint a mikrovállalkozások körében várható a legkisebb mozgás, a 115 válaszoló közül 27 jelölt meg valamilyen változást (20 növekedést, 7 csökkenést). A kisvállalkozások körében 63,9%-os a stagnálást jelzők aránya, míg növekedéssel 22, csökkenéssel 14,1 százalékuk számolt. A közepes méretű cégeknél már kicsit jelentősebb mozgás várható, a cégek 42,4 százaléka (144-ből 61) jelölt stagnálást, emellett 36,1% bővítésre, 21,5% csökkenésre számít. A nagyvállalatok várakozásai még ennél is kedvezőbbek, a 22 cégből 12 adott növekedési (54,5%), 4 pedig csökkenési (18,2%) prognózist, míg 6 cég nem tervezett változtatni három hónapon belül. Az adatszolgáltató munkáltatók várakozásai egyöntetűen pozitívan alakulnak 3 hónapos időtávon a FEOR 2008 szerinti csoportokat figyelembe véve. Legnagyobb mozgás (a - 6 -

7 Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási fogl. Irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) fogl. Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők Kereskedelmi és szolgáltatási fogl. Gazdasági, igazgatási, érdekképviseleti vezetők Ipari és építőipari fogl. Felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő fogl. Szakképzettséget nem igénylő fogl. Egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő fogl. Jász-Nagykun-Szolnok megye I. negyedéves felvétel és elbocsátás abszolút összege) a szakképzettséget nem igénylő foglalkozások körében várható, de jelentős az ipari, építőipari foglalkozások, és a gépkezelők, összeszerelők, járművezetők csoportjának mozgása is. Legnagyobb belépési és kilépési is az előbb említett csoportokban várható, bár érdemes még megemlíteni az. egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozásokat is. A ki-belépők egyenlege +931 fő az egyszerű foglalkozásoknál (+1419 belépő, -488 kilépő), de jelentős még a gépkezelők, összeszerelők, járművezetők körében (+112 fős egyenleg), az egyéb felsőfokú vagy középfokú szakképzettséget igénylő foglalkozásoknál (+67 fő), illetve az ipari, építőipari foglalkozásoknál (+41 fő). A 3 hónap múlva várható ki- és belépési forgalom FEOR 2008 bontás szerint (fő) Egyenleg: BELÉPŐ KILÉPŐ A kirendeltségek közül egyedül Törökszentmiklóson zárult némileg negatív egyenleggel a felmérés, itt március végéig várhatóan 1,6 százalékkal, 52 fővel kevesebb személyt fognak foglalkoztatni a megkérdezett vállalkozásoknál. Tiszafüred és Kunszentmárton térségében lényegében stagnálás várható (egy százaléknál kisebb változás), míg a többi kirendeltségen egyértelműen pozitív egyenleget jelöltek be, legjelentősebb mértékben Karcagon, ahol 20,1%-os, 564 fős felvétel lesz várható. (3., 4. sz. melléklet) Az egy év múlva várható tendenciák Tizenkét hónapos távlatban a válaszoló munkáltatók szintén növekedéssel számoltak, annak mértéke azonban már kisebb, 2,5%-os (770 fő), így a náluk alkalmazásban állók száma re fog módosulni. Volumenében a legjelentősebb pozitív változást a vízellátás, szennyvíz gyűjtése, hulladékkezelés ág jelölte, ahol egy év múlva 231 fővel többen fognak dolgozni, de jelentős - 7 -

8 még az építőipar +196 fője is. Kisebb leépítést prognosztizált az oktatás és a mezőgazdaság, 1,3-1,6% körüli nagyságban.. Kirendeltségi bontásban jelentősebb csökkenés sehol nem várható, Tiszafüred, Törökszentmiklós és Kunszentmárton térségében lényegében stagnál a foglalkoztatottak száma, míg a többi kirendeltség körzetében emelkedés várható, legjelentősebb Kunhegyesen (+8,8%) és Karcagon (+8,4%) (3., 5. sz. melléklet) A korábbi negyedévekben jelzett mozgások összevetése a tényleges helyzettel A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésbe bevont és választ is adó cégek száma negyedévről-negyedévre kisebb-nagyobb mértékben, de állandóan változik, emellett esetlegesen nem ugyanazok a munkáltatók szerepelnek a felmérésben, e tekintetben a tervezett és a tényleges adatok összehasonlítása nem ad teljeskörű, reális képet. Különösen igaz ez a jelenlegi negyedévben, ahol a jelentősen megemelkedett cégbevonások miatt a korábbi negyedévekkel való összehasonlítás nem értelmezhető. A válaszadók ának összevetése az előző időszakokban tervezett mal Megnevezés I. n.évi tény IV. n.évi tény I. n.évi tény IV. n.évben +3 hónapra prognosztizált I. n.évben +12 hónapra prognosztizált Foglalkoztatotti Cégek száma A válaszadók körében a adatok gazdasági ágankénti összetételének vizsgálatán keresztül a valós helyzet jobban megközelíthető. A felmérésbe vont válaszadóknál alkalmazott összevetése az előző időszakokban tervezett mal nemzetgazdasági ágazatonként Megnevezés I. negyedévi 2011.IV.n.évben +3 hónapra prognosztizált I. n.évben +12 hónapra prognosztizált TEÁOR fő % fő % fő % Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat , , ,4 Bányászat, kőfejtés 199 0, , ,6 Feldolgozóipar , , ,9 Vill.energia-, gáz-, gőzellátás, légkond. 0 0,0 0 0,0 0 0,0 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hull , , ,6 Építőipar 877 2, , ,2 Kereskedelem, gépjárműjavítás , , ,6 Szállítás, raktározás , , ,2 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 427 1, , ,8 Információ, kommunikáció 7 0,0 0 0,0 20 0,1 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 217 0, , ,5 Ingatlanügyletek 244 0,8 69 0,2 63 0,2 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 228 0, , ,9 Adminisztratív és szolgáltatást tám. tev , , ,0 Közigazgatás, védelem; kötelező társ.bizt , , ,3 Oktatás , , ,2 Humán-egészségügyi, szociális ellátás , , ,4 Művészet, szórakoztatás, szabad idő 307 1, , ,8 Egyéb szolgáltatás 162 0, , ,4 Összesen , , ,0-8 -

9 A I. negyedéves felmérés egy éves előrejelzéséhez viszonyítva a jelenlegi alkalmazotti TEÁOR szerinti megoszlásában kis mértékű csökkenés figyelhető meg a feldolgozóipar (-2,5 százalékpont) és az adminisztratív tevékenységek (-2,6 százalékpont) területén, ugyanakkor némiképp nőtt közigazgatás (+2,4 %-pont) és az egészségügy (+2,7 %-pont) részaránya. Az előző negyedéves felmérésben megkeresett munkáltatók negyedéves előrejelzéséhez viszonyítva szintén hasonló tendenciák figyelhetők meg. A keresett és túlkínálati foglalkozások bemutatása A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés lehetőséget ad a kirendeltségi munkatársaknak az elkövetkező 3 hónap munkaerőmozgásának szakmánkénti megismerésére. A választ adó szervezetek megjelölik azokat a szakmákat, amelyeknél csökkentést, vagy bővítést terveznek. A első negyedéves megkérdezés során előre jelzett be- és kilépő forgalom a megyében 145 munkakört érint, túlnyomó többségüknél azonban 10 fő alatti mozgás várható. 22 szakmában haladja meg a be- és kilépők egyenlege abszolút értékben a 10 főt, azaz 22 olyan szakma van, ahol jelentős felvételi vagy elbocsátási többlet lesz várható a következő negyedévben. Közülük 16 szakmában pozitív, 6-ban pedig negatív egyenleget jelöltek a válaszadók. Szakmák, melyek esetében 10 fő feletti mozgás várható 3 hónapon belül Szakma megnevezése Belépő (fő) Kilépő (fő) Egyenleg Egyéb egyszerű építőipari foglalkozású Egyéb, máshova nem sorolható egyszerű szolgáltatás Egyszerű erdészeti, vadászati és halászati fogl Kubikos Egyéb ügyintéző Mezőgazd.-i, erdőgazd.-i, növényvédő gép kezelője Építőipari szakmai irányító, felügyelő Egyéb takarító és kisegítő Hegesztő, lángvágó Szabó, varró Ápoló, szakápoló Egyéb, máshova nem sorolható szolgáltatási fogl Ruházati gép kezelője és gyártósor mellett dolgozó Élelmiszer-, italgyártó gép kezelője Gépészmérnök Vízgazdálkodási gép kezelője Növényorvosi (növényvédelmi) asszisztens Húsfeldolgozó Szakács Egyszerű mezőgazdasági foglalkozású Gyümölcs- és zöldségfeldolgozó, -tartósító Egyszerű ipari foglalkozású A mozgás az egyszerű ipari, építőipari, szolgáltatási és erdészeti foglalkozások mellett a kubikos szakmában lesz a legjelentősebb, ahol 110 fős pozitív egyenleg várható. Emellett azonban említésre méltó még a gyümölcs- és zöldségfeldolgozó, -tartósító szakma 39 fős negatív egyenlege, továbbá az egyéb ügyintézők, a mezőgazdasági, erdőgazdálkodási növényvédő gépek kezelője, valamint az építőipari szakmai irányító, felügyelő szakmák 20 főt meghaladó bővítése

10 Közfoglalkoztatás A I. negyedéves felmérésben a közfoglalkoztatás keretében alkalmazott jelenlegi, és három hónap múlva várható ról is kértünk információkat. A megkérdezett cégeknél foglalkoztatott fő közül 398-at alkalmaztak az év utolsó napján ilyen formában, a teljes 1,3%-át. A közfoglalkoztatottak legnagyobb részét, 44,5%-át az építőiparban alkalmazták, 177 fő dolgozott itt. De jelentős még az oktatás 90, a mezőgazdaság 57, és a vízellátás, hulladékkezelés 39 fője is. Ez a négy ágazat három hónap múlva is a legfontosabb lesz a közfoglalkoztatásban, de melléjük csatlakozik még a közigazgatás is. Összesen 1363 főt, 965 fővel több közfoglalkoztatottat fognak alkalmazni a következő negyedévben. (6. sz. melléklet) A pályakezdők alkalmazásával kapcsolatos vélemények A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés keretén belül a 4. számú változó tartalmú kérdésnél információt kértünk az adatszolgáltatóktól a pályakezdők alkalmazásával kapcsolatos véleményükről. A felsorolt 10 lehetőség közül a számukra legmegfelelőbbet kellett megjelölni a munkáltatóknak. Természetesen tetszőleges számú választ jelölhettek meg, így a megkérdezett 486 munkáltató összesen 1028 értékelhető választ adott. A válaszok többsége a pályakezdők foglalkoztatásának kedvező oldalára vonatkozott, így a legtöbben az utánuk járó állami támogatást, a más korosztályokhoz képest könnyű betanítást és a friss szakmai tudást jelölték meg, de sokan fontosnak tartották azt is, hogy olcsóbbak, mint a tapasztalt munkaerő. Legnagyobb hátrányuknak a betanítással kapcsolatos problémákat említették, azaz az erre fordított időt és az emiatt lefoglalt szakképzett kollégát panaszolták. A pályakezdők alkalmazásával kapcsolatos vélemény Jász- Vállalati méret Nagykun- Mikro Kis Közép Nagy Szolnok Megnevezés megye db % db % db % db % db % Azért éri meg őket alkalmazni, mert az állam számos támogatást nyújt utánuk 49 21, , ,5 7 11, ,7 Betanításuk sok időt vesz el 19 8,2 29 6,6 19 6,4 6 10,0 73 7,1 Olcsóbbak, mint a tapasztalt munkaerő 25 10,7 43 9, , , ,1 Könnyebben betaníthatók, mint más korosztályok 44 18, , , , ,2 Nehezen alkalmazkodnak a munkahelyen 6 2,6 16 3,7 5 1,7 0 0,0 27 2,6 Tapasztalatlanságukból adódóan lassabb munkavégzésüket nem ellensúlyozza az 11 4,7 32 7,3 9 3,0 2 3,3 54 5,3 alacsonyabb bérük A legfrissebb szakmai tudással rendelkeznek 31 13, , , , ,7 Betanításuk lefoglal egy szakképzett kollegát 18 7, , ,1 4 6, ,0 Hasznosak, mert önállóan képesek feladatokat ellátni 18 7,7 27 6,2 23 7,7 5 8,3 73 7,1 Hosszú távon nem lehet rájuk számítani 12 5,2 29 6,6 11 3,7 2 3,3 54 5,3 Összes válasz , , , , ,0 Összes felmérésbe bevont munkáltató

11 Vállalati méret szerint vizsgálva megfigyelhető volt, hogy a nagyvállalatok körében a pályakezdők után járó támogatás kevésbé fontos, mint a többi méretű vállalatnál (bár azzal ők is egyetértettek, hogy olcsóbbak, mint a tapasztalt munkaerő), ugyanakkor a friss szakmai tudás fontosabb volt számukra. A megye álláskínálatának bemutatása A megye kirendeltségein 2011-ben összesen álláshelyet jelentettek be, ami jelentősen, 65,4%-kal ( darabbal) több, mint az előző esztendőben. A bejelentett álláshelyek mintegy negyedét Szolnok térségében rögzítették. A bejelentések száma minden kirendeltségen jelentősen nőtt, kiugróan magas mértékben, több mint duplájára Kunszentmártonban (+136,3%). A támogatási kérelemmel érkezett igények száma egy év alatt megyei szinten közel a kétszeresére, re nőtt, míg a piaci álláshelyek száma is 5,0%-kal emelkedett, et tett ki, az összes bejelentett állás 21,6%-át. Megnevezés évben bejelentett új álláshelyek Az újonnan bejelentett álláshelyek száma Változás az előző év azonos időszakához Az újonnan bejelentett nem támogatott álláshelyek száma aránya az össz. bejelentésből Db db % Db % Szolnoki Kirendeltség , ,7 Jászberényi Kirendeltség , ,0 Karcagi Kirendeltség , ,6 Mezőtúri Kirendeltség , ,4 Tiszafüredi Kirendeltség , ,0 Törökszentmiklósi Kirendeltség , ,9 Kunszentmártoni Kirendeltség , ,4 Kunhegyesi Kirendeltség , ,2 Jász-Nagykun-Szolnok megye , ,6 Információk A kirendeltségek munkáltatói kapcsolatai A kirendeltségek munkáltatói kapcsolata elsősorban a munkahelyek feltárására, munkaerőigények fogadására és azok feltöltésére irányul. Emellett fontos szempont még a széleskörű munkaerő-piaci információ biztosítása, tájékoztató jogszabályváltozásokról, foglalkoztatáshoz kapcsolódó kedvezményekről és támogatásokról, munkaerő-piaci adatok biztosítása pályázatokhoz. A kirendeltségek konkrét munkáltatói kapcsolata lényegesen bővebb, mint a negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésbe bevont foglalkoztatók köre, ugyanis évente ez még kiegészül a rövid távú munkaerő-piaci prognózis felvétellel is, amelybe lehetőség szerint más munkáltatói kört vonunk be és ez lényegesen bővebb információ nyerését teszi lehetővé a gazdaság szereplőiről. A éves munkaerő-piaci prognózis adatfelvétele október hónapban zajlott, az eredmények publikálása januárban megtörtént

12 Az év elején több kirendeltségen, illetve központi, megyei szinten is munkáltatói fórumok keretében tájékoztattuk a munkáltatókat a főbb jogszabályi változásokról, az igényelhető támogatásokról és a munkáltatók kötelezettségeiről. Csoportos leépítések A Jász-Nagykun-Szolnok megyei kirendeltségeket érintően során 14 cég jelentett be csoportos leépítésre vonatkozó döntést. A leépítések összesen 603 főt érintettek. Szolnok, február 29. Készítette: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ

13 1. sz. melléklet A I. NEGYEDÉVI MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSBEN RÉSZTVEVŐ SZERVEZETEK SZÁMA ÁGAZATOK ÉS LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁK SZERINT TEÁOR kategória Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Mikro Kis Közép Nagy Összesen db % db % db % db % db % 16 13, , ,5 0 0, ,3 Bányászat, kőfejtés 0 0,0 0 0,0 1 0,7 0 0,0 1 0,2 Feldolgozóipar 23 20, , , , ,8 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladék 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 1 0,9 8 3,9 6 4,2 2 9,1 17 3,5 Építőipar 15 13,0 17 8,3 6 4,2 0 0,0 38 7,8 Kereskedelem, gépjárműjavítás 33 28, ,1 9 6,3 0 0, ,4 Szállítás, raktározás 3 2,6 9 4,4 4 2,8 1 4,5 17 3,5 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 8 7,0 15 7,3 1 0,7 0 0,0 24 4,9 Információ, kommunikáció 2 1,7 0 0,0 0 0,0 0 0,0 2 0,4 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 0 0,0 0 0,0 3 2,1 0 0,0 3 0,6 Ingatlanügyletek 2 1,7 8 3,9 0 0,0 0 0,0 10 2,1 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás 7 6,1 5 2,4 1 0,7 0 0,0 13 2,7 2 1,7 7 3,4 6 4,2 1 4,5 16 3,3 0 0,0 3 1,5 6 4,2 0 0,0 9 1,9 Oktatás 1 0,9 8 3, ,1 1 4,5 36 7,4 Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabad idő 0 0,0 9 4,4 8 5,6 4 18,2 21 4,3 1 0,9 4 2,0 2 1,4 0 0,0 7 1,4 Egyéb szolgáltatás 1 0,9 6 2,9 0 0,0 0 0,0 7 1,4 Területen kívüli szervezet 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 Összesen , , , , ,0-13 -

14 2.a. sz. melléklet A I. NEGYEDÉVI MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSBEN RÉSZTVEVŐ SZERVEZETEK ÁLTAL FOGLALKOZTATOTTAK SZÁMA ÁGAZATOK ÉS LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁK SZERINT (ÖSSZESEN) TEÁOR Létszámkategória Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Mikro Kis Közép Nagy Összesen fő % fő % fő % fő % fő % 87 15, , ,2 0 0, ,4 Bányászat, kőfejtés 0 0,0 0 0, ,5 0 0, ,6 Feldolgozóipar , , , , ,4 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladék 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 7 1, , , , ,1 Építőipar 65 11, , ,7 0 0, ,8 Kereskedelem, gépjárműjavítás , , ,8 0 0, ,8 Szállítás, raktározás 14 2, , , , ,0 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 28 5, ,9 93 0,7 0 0, ,4 Információ, kommunikáció 7 1,3 0 0,0 0 0,0 0 0,0 7 0,0 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 0 0,0 0 0, ,6 0 0, ,7 Ingatlanügyletek 7 1, ,6 0 0,0 0 0, ,8 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás 34 6, ,5 65 0,5 0 0, ,7 13 2, , , , ,6 0 0, , ,3 0 0, ,9 Oktatás 6 1, , , , ,6 Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabad idő 0 0, , , , ,7 5 0, , ,4 0 0, ,0 Egyéb szolgáltatás 9 1, ,0 0 0,0 0 0, ,5 Területen kívüli szervezet 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 Összesen , , , , ,0-14 -

15 2.b. sz. melléklet A I. NEGYEDÉVI MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSBEN RÉSZTVEVŐ SZERVEZETEK ÁLTAL FOGLALKOZTATOTTAK SZÁMA ÁGAZATOK ÉS LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁK SZERINT (KÖZFOGLALKOZTATÁS NÉLKÜL) TEÁOR Létszámkategória Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Mikro Kis Közép Nagy Összesen fő % fő % fő % fő % fő % 87 15, , ,1 0 0, ,3 Bányászat, kőfejtés 0 0,0 0 0, ,5 0 0, ,7 Feldolgozóipar , , , , ,9 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladék 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 7 1, , , , ,0 Építőipar 65 11, , ,4 0 0, ,3 Kereskedelem, gépjárműjavítás , , ,0 0 0, ,9 Szállítás, raktározás 14 2, , , , ,0 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 28 5, ,0 93 0,7 0 0, ,4 Információ, kommunikáció 7 1,3 0 0,0 0 0,0 0 0,0 7 0,0 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 0 0,0 0 0, ,6 0 0, ,7 Ingatlanügyletek 7 1, ,6 0 0,0 0 0, ,8 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás 32 5, ,5 65 0,5 0 0, ,7 13 2, , , , ,6 0 0, , ,3 0 0, ,8 Oktatás 6 1, , , , ,4 Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabad idő 0 0, , , , ,8 5 0, , ,4 0 0, ,0 Egyéb szolgáltatás 9 1, ,0 0 0,0 0 0, ,5 Területen kívüli szervezet 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 Összesen , , , , ,0-15 -

16 2.c. sz. melléklet A I. NEGYEDÉVI MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSBEN RÉSZTVEVŐ SZERVEZETEK ÁLTAL FOGLALKOZTATOTTAK SZÁMA ÁGAZATOK ÉS LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁK SZERINT (KÖZFOGLALKOZTATÁS) TEÁOR Létszámkategória Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Mikro Kis Közép Nagy Összesen fő % fő % fő % fő % fő % 0 0,0 0 0, ,9 0 0, ,3 Bányászat, kőfejtés 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 Feldolgozóipar 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladék 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0, ,2 0 0,0 0 0,0 39 9,8 Építőipar 0 0,0 0 0, ,5 0 0, ,5 Kereskedelem, gépjárműjavítás 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 Szállítás, raktározás 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 Információ, kommunikáció 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 Ingatlanügyletek 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás 2 100,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 2 0,5 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 1 1,9 13 3,9 0 0,0 14 3,5 Oktatás 0 0,0 0 0, ,7 0 0, ,6 Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabad idő 0 0,0 7 13,0 0 0, ,0 12 3,0 0 0,0 6 11,1 0 0,0 0 0,0 6 1,5 Egyéb szolgáltatás 0 0,0 1 1,9 0 0,0 0 0,0 1 0,3 Területen kívüli szervezet 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 Összesen 2 100, , , , ,0-16 -

17 3. sz. melléklet A I. NEGYEDÉVI MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSBEN RÉSZTVEVŐ MUNKÁLTATÓK LÉTSZÁMADATAI MUNKAERŐ-PIACI KÖRZETENKÉNT Szolnoki Kirendeltség Jászberényi Kirendeltség Karcagi Kirendeltség Mezőtúri Kirendeltség Tiszafüredi Kirendeltség Törökszentmiklósi Kirendeltség Kunszentmártoni Kirendeltség Kunhegyesi Kirendeltség Jász-Nagykun- Szolnok megye Jelenlegi Jelenlegi közfog. nélkül Három hónap múlva várható Három hónap múlva várható közfog. nélkül Tizenkét hónap múlva várható Három hónap múlva várható változása Tizenkét hónap múlva várható változása (fő) (fő) (%) (fő) (%) , , , , , , ,5 56 2, ,7-3 -0, , , ,6-4 -0, , , , ,5-17 -

18 HÁROM HÓNAP MÚLVA VÁRHATÓ LÉTSZÁMVÁLTOZÁS KÖRZETENKÉNT 4. sz. melléklet Tiszafüredi Jászberényi Szolnoki Kunhegyesi Törökszentmikl ósi Mezőtúri Karcagi Kunszentmártoni +1,1% és felette -1,0% - +1,0% -1,1 % és alatta TIZENKÉT HÓNAP MÚLVA VÁRHATÓ LÉTSZÁMVÁLTOZÁS KÖRZETENKÉNT 5. sz. melléklet Jászberényi Szolnoki Kunhegyesi Tiszafüredi Karcagi Törökszentmikl Mezőtúri Kunszentmártoni +1,1% és felette -1,0% - +1,0% -1,1% és alatta

19 6. sz. melléklet A VÁLASZADÓKNÁL ALKALMAZOTT KÖZFOGLALKOZTATOTTAK JELENLEGI ÉS HÁROM HÓNAP MÚLVA VÁRHATÓ LÉTSZÁMA TEÁOR Vállalati méret I. n.év Mikro Kis Közép Nagy Összesen három hónap múlva várható I. n.év három hónap múlva várható I. n.év három hónap múlva várható I. n.év három hónap múlva várható I. n.év három hónap múlva várható Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondícionálás Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladék Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás Oktatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabad idő Egyéb szolgáltatás Területen kívüli szervezet Összesen

20 MÓDSZERTANI MEGJEGYZÉSEK 1. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés A PHARE modernizációs folyamat során kialakításra került negyedéves munkaerőgazdálkodási felmérés (NMF), 2005-től szerepel a NFSZ eszköztárában. Az I. negyedéves NMF adatfelvétel időszaka január között volt. A kérdőívben a munkáltatók a december 31-ei statisztikai állományi ukat közölték és ehhez képest adták meg a várható mozgást. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés elsődleges célja a megszólított gazdasági szervezetek és a NFSZ kirendeltségei közötti munkakapcsolat erősítése: a cégek várható munkaerő-keresletére történő gyors reagálás, illetve a várható csökkentések révén érintett dolgozók mielőbbi munkába helyezése. Másodlagos célja a munkaerő-piaci folyamatok iránt érdeklődő pályaválasztók, munkavállalók, foglalkoztatók és beruházók tájékoztatása, a döntési folyamatok segítése. 2. A KSH fogalmi rendszere (Munkaerő-felmérés fogalmai) A gazdasági aktivitás arra ad választ, hogy a megkérdezett személy miként vesz részt a társadalmi munkamegosztásban, rendelkezik-e saját jövedelemmel vagy sem, illetve jövedelmét munkával szerzi vagy egyéb módon. Ezek alapján beszélünk gazdaságilag aktív, illetve gazdaságilag nem aktív népességről. A gazdaságilag aktív népesség fogalma azokat a személyeket foglalja magában, akik egy meghatározott időszak alatt, az ILO javaslatának megfelelően az előző egy hét alatt legalább egy órányi munkát végeztek. A gazdaságilag nem aktív népességen pedig kortól függetlenül mindazokat értjük, akik egyetlen órát sem dolgoztak az elmúlt héten. A következő főbb csoportokat különböztetjük meg: - gazdaságilag aktív népesség, ezen belül: foglalkoztatottak, munkanélküliek, - gazdaságilag nem aktív népesség, ezen belül: inaktív keresők, eltartottak. Gazdaságilag aktívak (gazdaságilag aktív népesség) a munkaerőpiacon megjelenők, vagyis a foglalkoztatottak és a munkanélküliek együtt. Gazdaságilag nem aktívak azok, akik nem sorolhatók be sem a foglalkoztatottak, sem a munkanélküliek csoportjába. Ők a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk, és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Foglalkoztatott, aki a referencia-időszakban (ún. vonatkozási héten), legalább 1 óra, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség stb. miatt) volt távol. A gyermekgondozási díjban (gyed), gyermekgondozási segélyben (gyes) részesülők gazdasági aktivitása a vonatkozási héten végzett tevékenységük alapján kerül meghatározásra. A munkaerő-felmérésre vonatkozó Eurostat-ajánlások alapján a sorkatonák, mint intézeti népesség nem tartoznak a felvétel körébe. Munkanélkülinek tekintendő az a személy, akire egyidejűleg érvényesek a következő feltételek:

21 - az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt), - aktívan keresett munkát a kikérdezést megelőző négy hét folyamán, - rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást vagy talált már munkát, ahol 30 napon belül dolgozni kezd. Az aktivitási arány a gazdaságilag aktívak aránya a népességen belül. A foglalkoztatási ráta a foglalkoztatottaknak a népességhez viszonyított aránya. A munkanélküliségi ráta a munkanélkülieknek a gazdaságilag aktív népességen belüli aránya. (Forrás: 3. A NFSZ fogalmi rendszere Álláskereső: az a személy, aki 1. a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és 2. oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és 3. öregségi nyugdíjra nem jogosult, valamint rehabilitációs járadékban nem részesül és 4. az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb kereső tevékenységet sem folytat, és 5. elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, és akit 6. az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart. (Forrás: évi IV. törvény)