DR. T A M Á S Y JÓ Z S E F

Átírás

1 A Z , ÉVI ELSŐ M A G Y A R O R S Z Á G I N É P S Z Á M L Á L Á S CSALÁD- ÉS H Á Z T A R T Á S STATISZTIKAI V O N A T K O Z Á S A I* DR. T A M Á S Y JÓ Z S E F A család és a h á z ta rtá s, m in t a társad alm i együttélés alap sejtje egyre nagyobb jelentőséggel k erü l, nem csak a dem ográfiai, h an em a szociológiai, közgazdasági vizsgálódások körébe is. K ülönösen az u tó b b i n éhány évtizedben a népesedéspolitika világszerte felm erülő különböző problém ái, a tőkés állam okb an a p ia ck u ta tá s, a szocialista országokban a tervgazdálkodás igényei a statisztik á t is sorom póba á llíto ttá k a családok és a h á z ta rtá so k szám ának, típ u sain ak, n agyságának, összetételének és az ezekben bekövetkező v áltozásoknak szám bavételére. A gazdasági tervezés szám ításait szám os esetben nem az egyénre, h anem a családra, vagy a h á z ta rtá sra kell alapozni. E legendő i t t ta lá n u ta ln i a lakásépítkezésekre, az ún. ta rtó s fogyasztási cikkek, m in t pl. a b ú to r, h á z ta rtá si gépek, rádió, televízió, szem élygépkocsi stb. g y ártá sára, am elyekre az igények családi, h á z ta rtá si alapon m erülnek fel. Á ltalános tü n e t, hogy h a egy kérdés az érdeklődés reflektorfényébe kerül, ezzel a reflek to rral a jelenség m ú ltjá b a is igyekszünk bevilágítani. K eressük az előzm ényeket, vizsgálni kezdjük a tö rté n e ti v o n atk o záso k at és ilyenkor a lev éltárak porosodó anyagából gyak ran m eglepő dokum entum ok kerülnek elő. K ülönösen érdekes, hogy m inél m esszebbre m együnk vissza, sokszor annál inkább bebizonyosodik: nincsen új a nap a la tt. N incs ez m ásk én t a sta tisz tik á b a n közelebbről a család statisztik áb an sem. A tö rté n e ti sta tisz tik a k ú tfo rrá sai csaknem k iv étel nélkül, közvetlenül v agy közvetve, gazdag tá rh á z a i a családokra és a h á z ta rtá so k ra vonatkozó ism ereteknek. A népesség-összeírások term észetéből ered, hogy az összeírást házrólházra, azon belül pedig lakásról-lakásra h alad v a végzik. A lakásban lak ó k at a családfővel kezdve, a feleséggel, a gyerm ekkel, m ajd az egyéb család tag o k k al fo ly ta tv a írjá k össze. E z é rt általáb an a legtöbb ilyen összeírás, kisebb vagy nagyobb m értékben alkalm as legalább a családok vagy h ázta rtá so k szám ának m eg állap ítására. H a az összeíróíveken v ag y lajstro m o k o n a család főnek és a családtagoknak különböző ism érvei, pl. koruk, családi állapotuk, foglalkozásuk stb. is szerepelnek, m ód nyílik a családok összetételének, je l legzetességeinek a feltárására. A II. József á lta l elren d elt évi első m ag yarországi népszám lálás anyaga m in d k ét vonatk o zásb an m éltán te k in th e tő szinte p á ra tla n n a k a család statisztik a forrásai k özött. A korabeli M agyarország közel településének részletes a d a ta it k ö zö ttü k a családok szám át ta r ta l m azza. így az első olyan forrásanyag, am ely m ódot n y ú jt az a d a to k és, am i v izsgálatunk szem pontjából a legfontosabb, a családok és az átlagos családnagyság összehasonlító elem zésére településcsoportok, tájegységek, országrészek k özött. (M agyarország jelenlegi te rü leté re v o n a tk o z ta tv a m indössze m integ y 300 település a d a ta it kell csak nélkülözni.) * A Magyar Közgazdasági Társaság Statisztikai Szakosztálya statisztikai történeti szakcsoportjának szeptember 30-án tarto tt ülésén m egvitatott előadás.

2 K Ö Z L E M É N Y E К 527 A népesség egyénenkénti és családo n kén ti ill. h áz ta rtá so n k é n t! összeírására szolgáló ívek, eddig csak Győr városáról és N yergesújfaluról előkerült an y ag án ak ta n ú ság a szerint, a családok és a h áz ta rtá so k összetételének olyan m élyreható elem zését teszik lehetővé, hogy az összeíróív konstru k ció ja az azonos ren d e ltetésű összeíróívek m ai szerkesztőit is csodálkozásra és elism e résre készteti. E hhez hozzá kell te n n i m ég azt is, hogy az ad a to k folyam atos vezetésének, a b ek ö v etk ezett változások (születés, halálozás, házasodás, a családból való egyéb kiválás, foglalkozásváltozás stb.) bejegyzésének k ö te lezettsége a családok átalakulásán ak, összetételük m egváltozásának nyom on kísérését is lehetőv é teszi. M ielőtt az összeírás részletesebb ism ertetésére ráté rn é k, n éhány szót kell szólni a családok és a h áz ta rtá so k fogalm áról, a k é t fogalom k ö zö tti k ülönbségről,1 a fogalm ak m ai és akkori értelm ezéséről. A,,család fogalm ának m eg h atáro zására vonatkozó nézetek lényegében abban különböznek egym ástól, hogy a családot szűkebben v agy tá g ab b a n értelm ezik-e, am i közelebbről azt jelenti, hogy az egym ással rokonsági k a p csolatban levő együttélő szem élyek m ilyen cso p o rtját, összetételét te k in tjü k családnak. N álunk a k ö z tu d a t a család szélesebb körű értelm ezését fogadja el (ennek alap ján írtá k össze a családokat az évi népszám lálásnál is), am ennyiben a családhoz ta rto zó n ak te k in ti a szű k családdal az ún. családm aggaî (házaspár gyerm ek nélkül vagy gyerm ekkel és egy szülő gyerm ekkel) h áz astárs nélkül együttélő ro k o n o k at is (pl. apa, anya, após, anyós, testv ér, sógor, sógornő stb.). H a azonban az együttélő rokonok k é t családm agot képeznek (pl.,,öreg -szülők és gyerm ekük a házastársáv al) m ár k é t családnak m inősülnek. A háztartás fogalm a lényegében ab b an különbözik a család fogalm ától, hogy a család a rokon szem élyek előbbiekben k ö rv o n ala zo tt csoportjának társad alm i közössége, a h á z ta rtá s viszont - - függetlenül a rokoni kapcsolato k tó l az együttlakó szem élyek gazdasági közössége. A m eghatározásból következik, hogy a h á z ta rtá s a d o tt esetben, az együttélő szem élyek széleseb k ö ré t fűzi össze. K é t vagy több együttélő rokon család a közös gazdálkodás révén egy h á z ta rtá s t a lk o th a t és a gazdasági közösséghez nem rokon, ún. idegen szem élyek (pl. h á z ta rtá si alk alm azott, kosztos diák, gazdasági a lk a l m azo tt, segéd, inas stb.) is ta rto z h a tn a k. A h ázta rtá so k sajátságos csoportja a teljesen egyedül lakó egyedülálló szem élyek h á z ta rtá sa. Az évi népszám láláshoz k ia d o tt u ta sítá s szerint az egyéni, helyesebben családi összeíróívekre korabeli nevén az E g y H áz ra és F am í liára ta rto zó különös T á b lá k ra családonként k ellett bevezetni a m egszám lá lta k n evét és a d a ta it. A rra vonatkozóan, hogy kik ta rto zn ak egy családhoz az u ta sítá s a következőket írja elő: E g y fam íliához sz ám iálta t n ak m indazok, és következésképpen azon egy Á rkus fa m ília T áb lájába ira tta tn a k be, v alak ik m agoknak külön nem főznek, hanem ugyanazon egy A ty átó l, vagy G azdától, G azdaasszonytól, közönségesen e g y ü tt t áp láltatn a k, és veletek egy A sztalon kenyéren vágynak, ak ár ezek H ázasok legyenek, akár nem... A családfővel közös h á z ta rtá sb a n élő házas gyerm ekeket és azok család ját ugyanúgy a családhoz sorolták, m in t a velük e g y ü tt élő cselédeket, szolgálókat, in aso k at stb. M indebből félreérth etetlen ü l k itű n ik, hogy fam ilia a la tt a m ai fogalom nak megfelelő h á z ta rtá s t kell érteni. (É ppen ezért a k ö v etkezőkben célszerűbb is lesz a h á z ta rtá s kifejezés h aszn álata.) A ren d elet kiem eli, hogy a m agányosan élő szem élyeket is önálló fam ílián ak kell tek in ten i, am i teljesen m egfelel a m ai egyszem élyes h á z ta rtá s fogalm ának. Az összeíróív első ro v a tá b a a h ázta rtá sh o z tarto zó szem élyeket k ellett felsorolni családi állásuk, a családban elfoglalt h ely zetü k m egjelölésével. A felsorolásban első helyre a családfőt k ellett bejegyezni a vezeték és k eresztnév feltüntetésével. A következő sorba a feleség k erü lt, m ajd a fiúgyerm ekek, u tá n u k pedig a leánygyerm ekek k övetkeztek kor szerinti sorrendben. A családta g o k n ál m ár csak a k eresztn ev et k e lle tt b eírni a családfőhöz való viszonyra 1 R övidilett közlés; az idevonatkozó kérdések részletes tárgyalásával a Demográfia évi 2. számában megjeleni tanulmány (1 ) foglalkozik.

3 528 utalással. (PL P ető János felesége É v a első fia Ján o s, m ásodik fia Istv án első leán y a K ata lin slb.) A leányok u tá n a rokonokat, ezeket követően a m esterlegényeket, inasokat, szolgákat sorolták fel. H a a gyerm ekek közül v alam e ly ik m ár házas volt az előbb e m líte tt sorrendet m egszakította a h ázastársán a k és gyerm ekeinek a bejegyzése. (E zeknek a gyerm ekeknek a h á z ta rtá s fejéhez viszonyítva az unokák n ak a n ev ét valam ivel beljebb k ellett kezdeni, m in t a h áztartásfő gyerm ekeinek a nevét.) C saládfőként az első sorba h ázasp ár esetében m indig a férjet k ellelt feltü n tetn i, ha nem élt, az özvegy asszonyt. H a tö b b te stv é r la k o tt közösen családfőnek a legidősebbet te k in te tté k. H a a h á z ta rtá s több családból állt, a h á z ta rtá s feje m ár a bejegyzés előírt sorrendjéből következően is az idősebb család családfője volt. (Az évi népszám lálás több-családos h ázta rtá sb a n a kereső családfőt m inősítette a h áz ta rtá s fejének és ez nem m indig esett egybe az idősebb család családfőjével.) Az összeíróív következő ro v ataib a az életkort, az összeírt álla p o tá t és m iv o ltát jegyezték b e; az előbbi a családi állapotot, az u tó b b i a rendi állást, ran g o t, foglalkozást jelen tette, kiegészítve a term etre és az esetleges jellem ző te sti fogyatékosságra vo natkozó, k a to n a i szem p o nto kat szolgáló m egjegyzésekkel. P ó to lh a ta tla n h iánya az összeírásnak, hogy a nők k o rá t nem k ellett beírni. A to v á b b i rovatcsoportok csak a férfiakra vonatkozóan a foglalkozást részletezték, m a jd a gyerm ekeket - sajnos szin tén csak a fiúgyerm ekeket k ellett külön-külön ro v a tb a n feltü n tetn i, aszerint, hogy 1 12 évesek, vagy évesek. (Ezzel k ap cso latb an meg kell jegyezni, hogy az 1 évesek k orcsoportja tu lajd o n k éppen a m ai értelem ben v e tt 0 évesek k o rcso p o rtját is ta rta lm a z ta, m e rt bár az összeíróknak az egy éven aluli fiúgyerm ekek k o rá t hónapokban be k ellett jegyezni, a szóban levő ro v a tb a n eltérően a tö b b i korévtől, ahol a b e tö ltö tt életévet kellett alapul venni az egy éven alu lia k at is az egy évesek közé k ellett sorolni.) A gyerm ekek ro v a tá n a k ad a ta i m ég annyiban hiányosak, hogy a polgárok és p araszto k e m líte tt korú örököseit külön ro v a t ta rta lm a z ta egybefoglalva az egyéb korú és családi állású örökösökkel. A nőket m inden részletezés nélkül az A sszonyi N ép ro v atb a n szám olták el. A férfiak at viszont még cso p o rto síto tták családi állapot szerint, külön ro v a tb a a házaso k at és összevontan a n ő tlenek et és az özvegyeket. H a a v ázolt képet kiegészítjük m ég azzal, hogy az összeíróív ta rta lm a z o tt egy-egy ro v atcso p o rto t a távollevők és az idegenek k im u ta tá sára is, elő ttü n k áll az a ren d k ív ü l érdekes h á z ta rtá si lajstrom, m elyet az összeírás célkitűzéséből eredő n éh án y fogyatékosságának p ó tlá sá t nem szám ítv a legfeljebb csak korszerűsíteni le h ete tt, de felülm úlni m áig is alig sikerült. A különböző összesítő ívek szerkezetének, ta rta lm á n a k és az összesítés m ódjának tüzetesebb ism ertetése m ár tú lh a la d n á ta n u lm á n y u n k k o rláto zo tt célkitűzéseit. A lényeg i tt csupán az, hogy a különböző szin tű összesítéseken egyéb adatok m ellett m egjelenik a házak és a h ázta rtá so k szám a, első ízben elégítve ki a teljesség igényét azzal, hogy az ad a to k a nem esek h ázait és h á z ta rtá sa it is tartalm azzák. A forrásan y ag egyik legbecsesebb értéke, hogy a h á z ta rtá so k és a lakosság szám ának ism eretében m ódot n y ú jt a h ázta rtá so k átlagos n agyságának k iszám ítására és a k á r községenkénti elem zésére. Ism eretes, hogy az egy családra vagy az egy h á z ta rtá sra ju tó lélekszám - nak igen nagy a jelentősége és a szerepe a tö rté n e ti sta tisz tik á b an. A korábbi forrásokból, a portális és dicális összeírásokból, urbárium okból és az egyéb adózási összeírásokból általáb an nem a népesség szám a, hanem az adózók, elsősorban az adózó családfők, h á z ta rtá sfő k szám a állap íth ató meg. A népesség szám ára csak k ö z v e te tt úton, különböző becslési eljárásokkal lehet k ö v etkeztetni. A becslésnél a legnagyobb szerepe a családok vagy h áz ta rtá so k átlagos lélekszám únak van, am elyet m ás források, pl. az anyakönyvek, conscriptiók felhasználásával és a legkülönbözőbb tényezők m in t pl. az átlagos gyerm ekszám, az átlagos életkor, az öregkorúak a rá n y a - figyelem be vételével, m érlegelésével kell u gy an csak becsülni. A 18. század m ásodik felében a dem ográfiának egy jellegzetes korszaka záru lt le és v ette k ezd etét egy új, a dem ográfia fo rrad alm ának is n ev ezett

4 529 időszak. A k é t korszak még egybefolyó h a tá rá n v é g re h a jto tt évi népszám lálás az átlagos h áztartásn ag y ság m egállapítására vonatkozó bizonytalan ság o k n ak is véget v e te tt és szilárd tá m p o n to t b iz to síto tt a korábbi elképzelések m egerősítésére v agy helyesbítésére és a későbbi források h iá n y a i n ak a kiegészítésére. A h á z ta rtá so k átlagos n agyságának a következőkben sorra kerülő tá r gyalásánál a viszonyszám ot az ún. jogi népesség alap ján sz ám íto ttu k ki. A jogi népesség a tényleges vagy a jelenlevő népességnek a távollevőkkel n ö v elt és az idegenekkel csö k k en te tt szám a. Ilyen m ódon a családból nem véglegesen k ik e rü lt, hanem csak ideiglenesen távollevő család tag o k at a k ato n ai szolgálatot teljesítő k et leszám ítva a családjuknál v esszü k szám ba ben az ország akkori te rü leté n a h á z ta rtá so k átlagos nagysága 5,28 fő volt. E z d u rv a m egközelítéssel egy három gyerm ekes családnak felel meg. A viszonyszám első p illa n a tra több vonatkozásban is kissé alacsonynak tű n ik, ha figyelem be vesszük, hogy a h ázta rtá so k egy része ún.,,n ag y -családot ta k a rt, am elyben k é t esetleg tö b b család élt eg y ü tt, to v á b b á azt, hogy a h á z ta rtá s ta g ja i k ö zö tt szerepeltek a szolgálók, szolgák, inasok, kosztosok stb. is, végül azt, hogy a családo n kén ti élveszületések szám a alap já n m ag a sabb gyerm ekszám ot lehetne várni. A többcsaládos h ázta rtá so k súlyának mérlegelésénél n éhány tényezőt figyelem be kell venni. Az akkori halandósági viszonyok m ia tt alacsony volt az átlagos élettartam. M ár a évesek ará n y a is igen csekély le h ete tt. A szülők a k o rai elhalálozás k ö vetkeztében nem érik m eg v agy nem sokkal élik tú l gyerm ekeik h ázasság át. N em valószínű te h á t, hogy túlság osan gyakoriak v o lta k az olyan h ázta rtá so k, am elyekben az idősebb generáció m ég m int h ázasp ár e g y ü tt élt volna házas gyerm ekeikkel. M ajdnem inkább a z t lehet feltételezni, hogv az ún.,,nagy -családok jelentős része testvér-házaspárokból á llt (2, 3). A tö b b családból álló h ázta rtá so k gyakoriságára a h á z ta rtá so k és a családok szám ának egybevetéséből lehetne k ö v etk eztetn i. A tu lajd o n k éppen i családok szám a azonos ill. egyenlő a családfők szám ával. Családfők elsősorb an a házas férfiak, to v á b b á az özvegy férfiak ill. nők közül azok, akik nem házas gyerm ekeikkel élnek eg y ü tt. A házas férfiak szám a az ad ato k b ó l ren delkezésre áll. Csupán a h áz ta rtá so k ( ) és a házas férfiak ( ) szám a k ö zö tti különbség alap ján szám ítva a h ázta rtá so k m integy 6 7% -ában é lh e te tt k é t vagy esetleg tö b b család közösen. Az özvegyek am in t em líte ttü k lehettek családfők, h a nem házas gyerm ekkel éltek eg y ü tt, lehettek rokonok házas gyerm ekeik vagy testvéreik család jáb an és élh ettek m in t egyedülállók is. A datok egyik cso p o rtra v o n a t kozóan sincsenek. N ém i tá m p o n t lehet az özvegy családfők nem tú l nagy szám ára, hogy a házasságok k orai halál m ia tti m egszűnése következtében az ú jra házasodás ará n y a igen m agas volt, különösen kevés az özvegy férfi (2, 3, 4). A h ázta rtá so k és a csaladok szám a k ö zö tti különbség becslésénél nem szabad elfeledkezni az egyedülélő m agánosokról, akik a közös h á z ta rtá s szem p o n tjá b ó l nem jö h etn ek szám ításba és ezért a h áz ta rtá so k szám ából való levonásuk ugyancsak növelné a többcsaládos h áz ta rtá so k szám át jelentő különbséget. Az em líte tt tényezőket figyelem be véve is, nem látszik valószínűnek, hogy a tö b b családot m agukban foglaló h ázta rtá so k a rá n y a a 12 13% -ot m eghaladhatta. A rra vonatkozóan, hogy a h ázta rtá so k m ilyen h án y a d áb a n v o lt szolgáló, szolga, inas és m ás hasonló idegen elem, alig v an valam i tá m p o n tu n k. Kőszeg szabad k irály i v áro sb an 1828-ban az adóköteles családfők 12,8 % -a ta r to tt szolgáló lá n y t ill. szolgát (5). Igaz, hogy ez 40 évvel későbbi a d a t és nem szerepelnek ben n e sem a 18 éven aluli cselédek, sem a nem esi családok szolgálói, m ás oldalról viszont valószínű, hogy a városokban sokkal gyakoribbak leh ettek a szolgálókat ta rtó családok és így a hiányzó tényezők ellenére sem te h ető 10 12% -n ál sokkal tö b b re a szolgálót, szolgát, in a st stb. ta rtó családok aránya. H a m ég azt is figyelem be vesszük, hogy e családok egy részénél, különösen a nem esi családoknál tö b b a lk alm azottat is ta rto tta k, súlymk

5 530 KÖZLEMÉNYE К akkor sem olyan szám ottevő, hogy a h á z ta rtá so k átlagos nagyságára tú lz o t ta n nag y b efoly ást gyakorolna. A családok átlagos gyerm ekszám ának k ia lak u lásában k é t tényezőnek v an jelentős szerepe: a halandóságnak elsősorban a csecsemő- és gyerm ekh alandóságnak, és a családból kiválás idejének, közelebbről a házasságkötési kornak. E gy m ikrovizsgálat k ö v etk eztetéseit csak igen nagy óvatossággal szabad általán o sításo k ra felhasználni, m égis szeretnék itt a csurgói an y a k ö n y v i feldolgozások eredm ényeiből leszűrt n éh ány m egállapításra h iv atk o zn i (6), annál is inkább, m e rt a k ö rv o n alazo tt irá n y z a to t m ás források is a látá m a sztják. A 18. század közepétől a 19. század közepéig te rjed ő id őszakban a családok négyölödében négynél tö b b volt az élveszületések szám a, általános a 7 8 születés és családonkénti 5 6 gyerm ek. Ezek az ad a to k a z t a lá tsz a to t kelth etik, hogy ténylegesen is igen sok gyerm ek élt egy családban. A m agas halandóság k ö vetkeztében azonban a házasságkötési k o rt az újszü lö ttek 40 45% -a éri csak el, am i azt jelenti, hogy átlagosan 5 6 gyerm ek k ellett ahhoz, hogy közülük k e ttő t m egérje a házasságkötési kort. A családból h ázasságkötés m ia tti k iv álásra az jellem ző, hogy a férfiak eg y harm ada, a nők közel három negyede 20 éves kora elő tt házasságot k ö tö tt. A férfiak családból való k iv álásán ak okai közö tt nem h agyható teljesen figyelm en k ívül a k a to náskodás sem. A vázoltak alap ján m egállapítható, hogy. a közhiedelem m el ellen tétben * a családban élő gyerm ekek átlagos szám a eg y általán nem v o lt olyan m agas és ha a h ázta rtá so k átlagos nagyságát reprezentáló 5,28 főből 3-at a gyerm ekekre szám ítunk ez felső h a tá rn a k tek in th ető. M egkíséreljük ezt közvetlenül az összeírás ad ataib ó l is alátám asztan i. Az ad a to k k ö zö tt külön ro v ato k b an k im u ta tv a, sarjad é k m egjelöléssel m egta lá lju k az 1 17, azaz 0 17 éves fiúgyerm ekek szám át. N em ta rta lm a z z a az ad a t a papok, nem esek és tisztviselők fiúgyerm ekeit, v a la m in t a polgárok és p araszto k örököseit, akik nagy többségükben ugyancsak 18 éven aluliak v oltak. Ez u tó b b iak szám át azonban külön ro v atb a n m egkapjuk. A papok és tisztviselő k gyerm ekeiknek szám a jelen ték telen és becslésünknél elh an y a golható. A nem esek szám ából a fiúgyerm ekeket százalékos ará n y alapján v ála sz th a tju k le, lia feltesszük, hogy a nem esekből ugyan an n y i a gyerm ekek aránya, m in t az összes férfiakból a sarjadékok és az örökösök eg y ü ttes aránya. A fiúgyerm ekek így k a p o tt szám ához az 1000 férfira ju tó nők ará n y a alapján hozzábecsüljük a leánygyerm ekek szám át (1787-ben még csekély férfitöbblet v o lt, 1000 férfire 972 nő ju to tt): 0 17 éves s a r ja d é k o k Polgárok és p arasztok örökösei Nem esek, papok, tisztviselők fiú g y erm ek e i éves fiúgyerm ekek összesen éves leánygyerm ekek éves gyerm ekek ö s s z e se n H a a k a p o tt eredm ényt a h á z ta rtá so k szám ához viszonyítjuk, az egy h á z ta rtá sra ju tó 0 17 éves gyerm ekek átlagos szám aként 2,74 adódik. Figyelem be véve még a családban élő 17 éven felüli gyerm ekeket az átlagos gyerm ekszám m integy 2,9-re em elkedhet. Figyelem re m éltó kép bontakozik ki a h ázta rtá so k átlagos nagyságának '.terület szerinti, országrészenkénti vizsgálatánál. Az ország 60 m egyéjét 5 nagy tájegységre b o n tv a messze kiem elkedik H orvátország 8,33-as aránya. Az egy h á z ta rtá sra ju tó szem élyek szám a 3 horvátországi m egyében a 10 főt is m eghaladja, tan ú b izo n y ság ak én t az itt valóban uralkodó,,n ag y -család rendszernek. Zágráb m egyében ta lá lju k egyébként 10,6 fővel az országban a legm agasabb ará n y t. A tö b b i országrész k ö zö tt m ár lényegesen kisebbek

6 K Ö ZLEM É N YEК 531 a különbségek: egy h á z ta rtá sra a legkevesebb szem ély E rd ély b en ju t, éppen csak egy á rn y a la tta l h alad ja m eg az 5-öt, de a d u n án tú li m egyék átlaga is csupán 5,07. Az A lföldön és az ország északi részén teljesen egyezően egy h á z ta rtá sra 5,27 szem ély ju t. len,let Egy háztartásra fiitó személy A lfö ld... 5,27 D u n á n tú l... 5,07 É s z a k... 5,27 H orv áto rszág... 8,33 E rd ély... 5,03 Megyék e g y ü t t... 5,34 Szabad királyi városok... 4,4(1 Ország ö sszesen... 5,28 A városokban m ár ab b an az időben is lényegesen kisebbek v o ltak a h ázta rtá so k m in t a községekben. A szabad k irály i városokban egy h á z ta rtá sra átlagosan csak 4,46 fő ju to tt, kevesebb, m int a legalacsonyabb átlag o t 4,55 főt m u ta tó erdélyi Szeben m egyében. H o rv áto rszág o t figyelm en k ívül hagyva, L iptó m egyében v o lta k a legnagyobb h á z ta rtá so k ; a többi országrészen belül ez v o lt az egyetlen m egye, am elyben az egy h á z ta rtá sb a n élő szem élyek átlagos szám a m eghaladta a 6 fő t (6,07). É rdekes, hogy az ehhez legközelebb eső m agas átlag szám o t 5,93-at az ország ellenkező részében fekvő T orontói m egyében ta lálju k. H a a rendkívüli kiugró értékek m ia tt a h o rvátország i m egy ék et nem is vesszük szám ításba, a legkisebb és a legnagyobb h á z ta rtá so k k ö z ö tt a különbség 1,52 fő, am i elég jelentős. Горизонтальная графа: (1) Число лиц на одно домашнее хозяйство; (2) Венгерская низменность; (3) Задунайский край; (4) Северный край ; (5) Хорватия; (6) Трансильвання; (7) Венгрия; (8) всего; (9) процент. Heading: (1) Number of perons per one household; (2) Hungarian Plain; (3) Transdanubia; (4) North; (5) Croatia; (6) Transylvania; (7) Hungary; (8) total; (9) per cent. A szélső érté k ek tő l eltek in tv e a szóródás nem tú l n ag y ; a m egyék tö b b m in t felében az egy h á z ta rtá s ra ju tó szem élyek szám a 5,00 és 5,50 közé esik.

7 532 KÖZLEMÉNYEK F elm erü lh et a kérdés, hogy van-e valam i összefüggés a h á z ta rtá so k nagysága és a népsűrűség k özött. M utatkozik-e valam i szabályszerűség abban, hogy a sű rű n vagy gyéren la k o tt m egyékben a nagyobb ill. a kisebb h á z ta rtá so k gyakoribbak, vagy esetleg éppen fordítva. N yilvánvaló, hogy a népsűrűség és a h ázta rtá so k nagysága összefügg a családok v id éken k ént változó term ékenységével, de összefügghet a h á z ta rtá so k n ag y ság á t érintő te rü leti, földrajzi tényezőkkel is. A nélkül, hogy a kérdés m élyebb tag lalásáb a bocsátkoznánk, n éhány m egállapítás te h ető a vonatkozó viszonyszám ok szem beállításából is. Az ország legritk áb b an la k o tt m egyéiben M àram aros, U dvarhely, H árom szék) az egy h á z ta rtá sra ju tó szem élyek szam a is a legalacsonyabb közé ta rto z ik (4,70, 4,71, 4,74). A legalacsonyabb átlagos h ázta rtá sn a g y ság o t m u ta tó Szeben m egye (4,55) népsűrűsége v iszo n t in káb b közepes, m in t alacsony (25,5) és ugyancsak közepes népsűrűségű (25,2 ill. 22,1) a h o rv á t m egyéket nem szám ítva a legnagyobb h ázta rtá so k k a l bíró L iptó és T o ro n tál m egye (6,07 ill. 5,92). E zek tő l a szélső értékektől eltek in tv e sem m ondható azonban szám os kivételtől eltekintve, hogy a nagyobb népsűrűségű m egyékben nagyobb a h áz ta rtá so k átlagos nagysága és fordítva. H a a m egyéket a népsűrűség és a h ázta rtá so k átlagos n agyságának sorrendjébe állítju k (lásd a F üggeléket), 14 m egyét ta lá lu n k a rangsorban m egközelítően azonos helyen, am i nagyjából azt jelen th eti, hogy a m egyék közel negyedében m u tatk o zik kapcsolat a népsűrűség és h á z ta rtá so k átlagos nagysága k ö z ö tt: legnagyobb m értékben P est, B ihar, Á rva és Y arasd m egyékben. * R endkívül érdekes lenne k épet k ap n i arról, hogy a h ázta rtá so k szám a.hogyan oszlik m eg a h ázta rtá so k ta g jain ak szám a szerint, arró l te h á t, hogy a h ázta rtá so k h án y százaléka 1, 2, 3 stb. tagú. E rre vonatkozóan azonban m ég csak k ö z v e te tt ad a to k sem állnak rendelkezésre. Ü jab b an a tá v la ti terv ek készítésénél is felm erül az a problém a, hogy egy jövőbeni időpontban egy előreszám ított átlagos háztartás-nagysághoz m ilyen tagszám szerinti megoszlás ta rto z h a t. K étségtelen, hogy a h áz ta rtá so k tényleges nagysága igen sok kölcsönösen összefüggő dem ográfiai, tá rsa d alm i, gazdasági, tra d ic io nális tényezők h atásá n ak a függvénye. E z t figyelem be véve is feltétlen ü l szoros kapcsolat áll fenn a h ázta rtá so k átlagos nagysága és tagszám szerinti m egoszlása között, am elyet m atem atik ai form ulával is ki le h et fejezni. A fela d a to t úgy lehetne m egfogalm azni, hogy ha ism erjük az átlag o t keressük az átlaggal k ifejezett alapsokaság gyakorisági m egoszlását. E gyes szerzők (7) a P oisson-eloszlást ta rtjá k erre a célra alk alm asnak.* A m ódszer bizonyos ellenőrzésre ad lehetőséget, h a ism ert m egoszlás átlag á ra alkalm azzuk az egyenletet és a k a p o tt elm életi m egoszlást összeh aso n lítju k a tényleges m egoszlással. E z t el is végeztük az évi ad ato k k al. Az eredm ény jó egyezést m u ta to tt. S zám ottevőbb eltérés csak a 3 ta g ú h ázta rtá so k a rá n y á n á l m u ta tk o z o tt és a legm agasabb ará n y h a csak egy á rn y a la tta l is a 2 tagú h áztartáso k ró l a 3 tagúakhoz to ló d o tt. A h ázta rtá so k tagszám szerinti m egoszlásának évi tényleges és a Poisson-eloszlás szerint 1960-ra és 1787-re sz á m íto tt értékei Л1ЭС0 = 3,10 és ^its7 = 5,28 esetén a köv etk ezők: * A Poisson-eloszlást a x! exponenciális egyenlet fejezi ki, ahol x = 0, 1, 2,... értékeket vehet fel, e = a természetes logaritmus alapja és A= a sokaság átlaga; alkalmazásunknál x = a háztartás tagjainak különböző száma, A= a háztartások átlagos nagysága. Látható, hogy problémát jelent az x = 0 eset, mert 0 tagú háztartás nem lehetséges. Ennek kiküszöbölésére az egyenletet transzformálni kell, oly módon, hogy az rc-et és a Д-át is eggyel csökkentjük. Legyen tehát re - 1 = re és A 1 = A, ebben az esetben a képlet a következő : x!

8 KÖZLEMÉNYEK 533 Горизонтальная графа: (1) Число членов домашних хозяйств; (2) процентное распределение домашних хозяйств; (3) фактическое; (4) исчисленное. Heading: (1) Household members; (2) percentage distribution of the households;'(3) actual; (4) computed. A tényleges ad ato k szerint, 1960-ban a h ázta rtá so k fele 2 és 3 ta g ú, az 5 ta g ú n ál nagyobb h ázta rtá so k a rá n y a alig h alad ja m eg a 7% -ot. Jellem ző m ég az egyszem élyes h á z ta rtá so k m agas aránya. Ezzel szem ben az 1787-re sz á m íto tt sorban legm agasabb az 5 ta g ú h ázta rtá so k a rá n y a ; az összes h ázta rtá so k m integy ötödé esik ebbe a kateg ó riáb a és az 5 tag ú n ál nagyobb h ázta rtá so k ará n y ára 43% adódik, szem betűnő az egyszem élyes h ázta rtá so k ren d k ív ü li alacsony előfordulása, gyakoriságuk m ég a m ásfél százalékot is alig éri el. Jó l m u ta tja a k é t megoszlás jellegzetesen eltérő k ép é t a gyakoriságok áb rázo lása: % A háztartások megoszlása a háztartások tagjainak száma szerint 1787, 1960 Состав домашних хозяйств по численности членов хозяйств в 1787 и 1960 гг. Household structure according to the number of the household members in 1787 and Demográfia

9 534 KÖZLEMÉNYEK Az évi m egoszlást ábrázoló görbe asszim m etriája és évi h ip o tetik u s görbe szinte szabályos szim m etriája lenne h iv a to tt m egjeleníteni a z t a gyökeres v álto zást, am i az elm últ közel k é t évszázad a la tt a h ázta rtá so k nagyság szerinti összetételében végbem ent. Az a körülm ény, hogy ez idő a la tt a h áz ta rtá so k átlagos nagysága közel 60% -kal csökkent kétségtelenné teszi, hogy az akkori m egoszlásnak a jelenlegitől m erőben el k ellett térnie. Az sem v ita th a tó azonban, hogy az ilyen jellegű problém ák m a tem atik ai m ódszerekkel tö rtén ő m egoldása m agában re jti a m a tem atik ai form alizm us veszélyét, az t a veszélyt, hogy a szám okkal való já té k ú tjá ra tév ed ü n k. T ovábbi feladat lenne te h á t a rendelkezésre álló vagy ta lá n a jövőben n ap v ilág ra kerülő forrásokból m egkeresni azokat a m om entum okat, am elyek bizonyosságot ad h a tn a k ab b an a te k in te tb e n, hogy e m ódszer alkalm azlható-e, vagy pedig el kell v etn i, vag y esetleg csak korrigálni kell az elm életi szám ítások at. F Ü G G E L É K

10 KÖZLEM ÉNYEK Az ideiglenesen távollevők számával növelt és az idegenek számával csökkentett tényleges népesség. 2 Kiskunság, Nagykunság és Jászság. 3 A szabad királyi városok nélkül. Горизонтальная графа: (1) Комитаты; (2) постоянное население; (3) число домашних хозяйств; (4) число лиц на одно домашнее хозяйство. Heading: (1) Counties; (2) de jure population; (3) number of households; (4) number of persons per one household. 35

11 536 КÖ ZLEMÉNYEK A m egyék sorrendje a népsűrűség és a háztartások átlagos nagysága szerint 1787-ben П орядок ком ит ат ов по плот ност и населения и средний разм ер дом аш них хозяйст в в 1787 г. Order of counties bt] population density and average sh e of the households, 1787

12 KÖZLEMÉNYE К 537 IRODALOM Az első magyarországi népszámlálás ( ). Népszámlálási kiadványsorozat. Budapest, l!)6o- 1. dr. Tamásy József: A család és a háztartás fogalma, összefüggései és az évi népszámlálás család- és háztartásfelvételének alapelvei. Demográfia, sz pp., 2. dr. Danyi Dezső: A történeti demográfia tárgya és módszere. Történeti Statisztikai Évkönyv, Budapest, pp. _ 3. Taba István: Baranya megye család- és lélekszámú 1696-ban. Történeti Statisztikai Évkönyv, Budapest, pp. 4. Kápolnai Iván: Adalékok a XIX. század népmozgalmához. Történeti Statisztikai Évkönyv, Budapest, pp. 5. Buraczka Istvánné: Kőszeg társadalmi és gazdasági helyzete az évi összeírás tükrében. Történeti Statisztikai Évkönyv, Budapest, pp. 6. Kováits Zoltán Cs. Tóth Péter: Csurgói jobbágy-családok demográfiai viszonyai ( ). Történeti Statisztikai Évkönyv, Budapest, pp. 7. Dousa Problemy zjiötovani perspektivni skladby domacnosti. Statisticky Übzor, No pp. АСПЕКТЫ СТАТИСТИКИ СЕМЕЙ И СЕМЕЙ Н Ы X БЮДЖЕТОВ В ПЕРВОЙ ВЕНГЕРСКОЙ ПЕРЕПИСИ НАСЕЛЕНИЯ ОТ гг. Резюме М атериал первой венгерской переписи населения, проведенной в гг. по постановлению к о р о л я И осифа II, яв л яе тс я первым источником, которы й содерж ит число дом аш них хозяй ств не только по ком и татам и за исключением нескольких комитатов по поселениям относительно всей тогдаш ней территории страны, но охваты вает и данные дворян ства, которы е полностью отсутствовали из ран н и х сборов данны х. В 1787 году средняя величина домаш них хозяйств составила 5,28 лиц, учи ты вая тогдашнюю территорию страны. В нутри этого числа в противополож ность общ ераспространённому мнению, по которому число детей в сем ьях было большое среднее число детей, приходящ ееся н а одно домашнее хозяйство даж е не смогло достигнуть 3 человека. В городах величина дом аш них хозяйств бы ла в то врем я у ж е сущ е ственно меньш ей, чем в селах. По сравнению со средним числом в ком и татах, которое составило 5,34 лиц, в так назы ваем ы х свободных к ор о левских городах только 4,46 лиц приходилось в среднем н а одно домашнее хозяйство, то есть меньше чем в комитате Себен в Т рансильванни, где было зарегистрировано низш ее среднее (4,55). И з-за отдельных областей страны вы деляется величина 8,33 в Х орватии, к о то р ая явл яется д о к а зательством преобладавш ей там системы «больш их семей». О тносительно

13 538 KÖZLEMÉNYEK наименьш ими были домашние хозяйства в Т рансильваш ш (5,03), а в задунайской области (5,07). И з комитатов за исклю чением комитатов Х орватии число лиц, при ходящ ееся на одно домаш нее хозяйство, превы сило 6 человек в единственном комитате «Липто». Н есм отря н а определенные крайности, рассеяние является не слиш ком большим; в половине 60-и комитатов число лиц, приходящ ееся на одно домашнее хозяйство н аходилось меж ду 5,0 и 5,5. С использованием распределения 11оассона может быть сделана попытка и д л я оценки распределения домаш них хозяйств по числу их членов. П олученная таким образом гипотетическая к р и вая показы вает больш ую симметрию и отличается полностью от распределения 1960 года, что является очевидным вследствие того, что в течение прош лы х 180 лет, средний размер домаш них хозяйств снизился почти на 60 процентов. В 1960 году 50 пронцетов домаш них хозяйств состояло из двух и трех членов, удельны й вес домаш них хозяйств, состоящ их из 5 членов, едва превы ш ало 7 процентов. В ряде, которы й был нечислен за 1787 год, удельный вес домаш них хозяйств того ж е разм ера составил 43 процента. FAMILY AND HOUSEHOLD STATISTICAL RELATIONS OF THE FIRST HUNGARIAN POPULATION CENSUS ( S 7) Sum m ary The m aterial of the first H u ngarian population censu^ of , ordered by K ing Joseph II., is the first source containing th e num ber of households by counties and, w ith th e exception of some counties, by settlem ents, in relation to th e whole territo ry of th e country a t th a t tim e, covering also th e d a ta of th e nobility w hich had been com pletely absent from earlier d a ta collections. It has a great significance inasm uch as it offers an o p p o rtu n ity to effect a com parative analysis relatin g to th e average household sizes, not only am ong p a rts of th e co u n try, regions an d counties, b u t also am ong settlem ents and groups of settlem ents. (A lthough th e specifications and questionnaries include th e denom ination fam ily it results beyond doubt from th e enum eration in stru ctio n s th a t households are m eant, because all persons in com m on household w ith th e h ead of th e fam ily, including the servants, were to be specified under the heading fam ily.) In 1787 th e average size of households in the contem porary territo ry of the country was 5,28 persons. W ithin it, against public belief, according to w hich th e fam ilies included a num b er of children, th e average n u m b er of children per household m ay n o t have reached 3. In the tow ns even th en th e households w ere ra th e r less populous th a n in th e villages. As against th e 5,34 m ean of the counties th e average num ber of persons in one household was not m ore th an 4,46 in the royal boroughs, less th an in the county of Szeben in T ransylvania w hich showed th e lowest average value (4,55). Am ong th e different p a rts of th e country C roatia is by far th e m ost o u tstan d in g one w ith its average of 8,33, bearing w itness to the big -fam ily system prevailing there. R elatively sm allest were the households in T ransylvania (5,03) and in T ran sd an u b ia (5,07). Out of the counties, those in C roatia disregarded, th e num ber of persons per household surpassed 6 only in L iptó county. N ot considering extrem e values th e dispersion is not too h igh; in half of th e 60 counties the num ber of persons per household falls betw een 5,0 5,5. Using th e Poisson d istrib u tio n an a tte m p t can be m ade to estim ate th e distribution of households by th e num ber of m em bers. The h y p o th etic curve th u s received shows a great sym m etry and ra th e r deviates from th e 1960 p icture of the d istribution. This is obvious since the average size of the households has decreased by alm ost 60 p. c. during the last 180 years. In 1960 half the num ber of households com prised tw o or three m em bers and the ratio of five or m ore-m em ber-households hardly surpassed 7 p. c. Computin g the series for 1787, households of th is size account for 43. p. c. D oubtless, th a t proper em pirical d ata lacking, such a tte m p ts a t com putation involve the hazard of m athem a tical form ulism, y et it m ay give some useful sta rtin g points for fu rth er analysis.