K Ö Z L EM ÉN Y EK 107

Átírás

1 K Ö Z L EM ÉN Y EK 107 SZÜLETÉSI SÚ LY ÉS SZÜLETÉSI HOSSZ STANDARD AZ ÉVBEN ÉLVESZÜLETETT ÚJSZÜLÖTTEK ADATAI ALA PJÁN JOUBERT KÁLMÁN A vizsgálat célja, tárgya, elm életi alapja A z újszü lö ttjejlettség i vizsgálatok célja A z újszülöttfejlettség m egállapítása m int általában m inden értékelés bizonyos, m értékadónak tekin tett adatokkal való összehasonlításon alapszik. Az újszülöttfejlettség m egítélésének legáltalánosabban használt param éterei a születéskori testsúly, a terhesség tartam a (gestatios idő), és a születéskori testhosszúság. E param éterek alapján összeállított standardok lehetővé teszik az újszülöttfejlettség m értékének gyors m egítélését. A szülészek, neonatológusok szám ára a világrajött újszülött testsúlya, testhossza és a terhesség tartam a de különösen e param éterek egymáshoz való viszonya, am it röviden újszülöttfejlettségnek lehet nevezni egyrészt jelzi, hogy megfelelő volt-e a m agzat táplálása, nem érte-e valam ilyen a fejlődését befolyásoló hatás az in trau terin élet folyam án. P éldául az anya toxem iája, vagy a m éhen belüli táplálás zavara viszonylag alacsony születési súlyt, míg az anyai diabetes a terhesség ta r tam ához képest nagy súlyú m agzatot eredm ényez. M ásrészt a gestatios időhöz viszonyított születési súly és születési hossz jelzi a neonatológus szám ára, hogy milyen jellegű ellátás szükséges adott esetben. P éldául a m agzat életkorához gestatios korához képest alacsony születési súlyú újszülöttnek m inden bizonnyal nagyobb a kockázata hypoglykaem ia kifejlődéséhez, m int azoknak az újszülötteknek, akiknek a súlya megfelel gestatios koruknak [Lubchenco, L. O. és m unkatársai (1963), Largo, R. H. és m unkatársai (1980), Fekete, M. és m unkatársai (1968), M estyán Gy., Fekete, M. (1969)]. Az idő előtt (pre-term ) a 37. terhességi hét betöltése előtt befejeződő terhességekből származó újszülöttek születési súly és születési hossz értékei, m int ahogy erre North, A. F. (1967) is felhívja a figyelmet, csak m egközelítőleg felelnek meg a m éhen belüli fiziológiás fejlődés m értékének. Ugyanis a terhesség idő előtti m egszakadását, közvetve vagy közvetlenül előidéző okok ártalm ak jelentős része m ár a terhesség m egszakadása előtt rövidebb-hosszabb ideig kifejtve hatását kedvezőtlenül befolyásolja (befolyásolhatja) a m agzat fejlődését, növekedését. Erről a tényről nem szabad megfeledkezni az újszülöttfejlettségi standard használata közben. A rra teh át nem alkalm as az újszülöttfejlettségi standard, hogy az időre (term) 37. és 42. hét között befejeződő fiziológiás terhességből született ú j szülött egy adott korai gestatios időszakának tényleges m agzati súly és hossz viszonyairól visszam enőleg pontos érték et adjon. Ebben az összefüggésben az újszülöttfejlettségi stand ard értékek pontosabb adat nem lévén csak tájékoztató jelleggel használhatók. M egbízhatóan alkalm azható viszont a 20. terhességi hetet követően bárm ikor m egszakadt terhességből szár

2 108 K Ö Z L EM ÉN Y EK mazó újszülött testfejlettségének m egállapítására. Ilyenkor ugyanis egy adott terhességi héten p l.: a 30. gestatios héten világrajött újszülött testsúly és testhossz értéke lesz összehasonlítva a stan d ard megfelelő terhességi hetén pl. a 30. héten született újszülöttek átlag értékével, vagy percentiliseivel. Különösen fontos, hogy a standard értékek a terhesség 20. és 30. hete közötti időszak terhességi heteiben is kellően nagyszámú újszülött adatain alapuljanak. Ugyanis az élveszületett újszülöttek terhességi h etekre jutó a rá nya a 20. héttől a 34. hétig fokozatosan em elkedik (0,03%-ról 1,10%-ra), m ajd a 35. héttől ugrásszerűen nő (a 35. héten 1,2%, a 40. héten 44,6%). Így nyilvánvaló, hogy pl. egy tízezer újszülött adatából kialakított stan dard 25. terhességi hét rovatában kb. 10 újszülött található. Term észetesen ilyen kis esetszám de még a 100-nál jelentősen alacsonyabb gyakoriság sem nem alkalm as arra, hogy standard vagy percentilis táblázat részeként m egbízható érték legyen az újszülöttfejlettség m egállapítására. A z újszülött-fejlettséggel kapcsolatos korábbi vizsgálatok, újszülöttfejlettségi standardok Az újszülöttek testi fejlődésének alak u lását testm éreteinek változását tudom ányos rendszerességgel először Quetelet, A. vizsgálta a m últ század közepén. M agyarországon az első tudom ányos igényű tanulm ányt az újszülöttek testfejlettségéről K ontsek, B. (1936) készítette. Külön érdeme, hogy az általa vizsgált 1000 újszülött különböző testm éretének alakulását nem csupán önm agában vizsgálta, de elem ezte azt is, hogy a különböző testm éretek változása hogyan függ össze a terhességi sorrenddel, a szülők életkorával, az anya testm agasságával és a szociális körülm ényekkel. Em lítést érdem el még Acsádi, Gy. (1959) és Eiben, О. (1960) újszülöttek testm éretével foglalkozó tanulm ánya. Az első percentilis m ódszerrel kidolgozott testfejlettségi standardot Stuart, H. C. és M eredith, H. V. (1946) készítette 5 18 éves gyerm ekek öt testm é retének alakulásáról. Az in trau terin súly, hossz és fejkörfogat növekedési stan d ard ját elsőként H osem ann (1949) dolgozta ki. Ezt követően számos újszülöttfejlettségi standardot tettek közzé, néhány jelentősebb ezek közül: Lubchenco, L. O. és m unkatársai (1963), Lubchenco, L. O. és m unkatársai (1966), Gruenwald, P. (1966) és Naeye, R. L. és m unkatársai (ikrek születési adatai alapján) (1966), Largo, R. H. és m unkatársai (1980). M agyarországon Bazsó, J. és m unkatársai (1968) és Fekete, M. és m unkatársai (1968) készítettek standardot. Nemzetközi viszonylatban és M agyarországon is legáltalánosabban használt a Lubchenco, L. O. és m unkatársai által összeállított standard, am elyet az irodalom ban gyakran coloradói vagy denveri stan dard k ént em lítenek. A z újszülöttfejlettség m egítélését elősegítő néhány intézkedés Az újszülöttek fejlettségének rutinszerű m egítéléséhez az első objektív m értéket Yllpo, A ben közzétett javaslatának mely szerint a 2500 g-m al vagy annál kisebb súllyal világra jö tt újszülött, koraszülöttnek tekintendő gyakorlati m egvalósulása jelentette. V alójában 1948-tól lett a koraszülöttség fenti kritérium a általános érvényűvé, am ikor e m inősítést a WHO elfogadta (WHO 1948). Az egészségügyi ellátás színvonalának általános em elkedése, és ezen belül elsősorban a terhesgondozás, a szülészeti és neonatológiai ellátás kedvező eredm ényei lehetővé tették, sőt m egkívánták az újszülöttfejlettség m ind pontosabb m eghatározását elősegítő intézkedések, ajánlások kidolgozását, Így 1950-ben az élveszületés fogalm áról tette közzé javaslatát a WHO (WHO 1950.) ben a WHO javaslatára a 2500 g-nál kisebb súllyal születettek megnevezése "koraszülött" helyett kissúlyú újszülött lett (low birth w eight infant) (WHO 1961).

3 K Ö Z L E M É N Y E K 109 Az Egészségügyi M inisztérium rendelkezése szerint január l-tő l a gyerm ek fejlődési korát (a terhesség időtartam át) azt az időt, am it a m agzat megszületése előtt az anya m éhében töltött hetekben kell megállapítani, ny ilv án tartani [Népmozgalmi kézikönyv (1971.)]. A standardkészítés m ódszerei Az újszülöttfejlettség m egállapítására kialak íto tt standardok m ódszertanilag két alapvető típusba sorolhatók. Az egyik az adott terhességi héten született újszülöttek születési súlyának (vagy születési hosszának) szám tani átlaga (mean) és az ahhoz tartozó szórás (standard deviatio: SD) felhasználásával készül. Az újszülöttfejlettségi zónák kialakítása a következőképpen történik. A koordináta rendszer függőleges tengelyén a születési súly (születési hossz) értékeket, a vízszintes tengelyen a terhességtartam értékeket je löljük. M inden egyes terhességi héthez tartozó születési súly átlagértéket a koordináta rendszerben jelöljük, m ajd ezeket a pontokat összekötjük. K övetkező lépésben az egyes terhességi hetek születési súly-átlagát jelző pontból (értékből) a hozzá tartozó szórásérték kétszeresét (2 SD) pozitív és negatív irányban bejelöljük (az átlaghoz a 2 SD -1 hozzáadjuk, illetve levonjuk). Ezután összekötjük egym ással az x + 2 SD pontokat, m ajd hasonlóképpen az X 2 SD pontokat. Így, három vonalból álló görberendszert kapunk, am elyben a két.szélső vonal az átlag + 2 SD zóna közé eső születési súly érték norm álisnak, fiziológiásnak tekinthető, helyesebben az újszülött terhességtartam ának megfelelő súlyú (appropriate for gestational age, rövidítve: AGA)1. A m ennyiben a születési súly a felső vonal (+ 2 SD) fölé kerül, akkor az újszülöttnek a terhesség tartam ához képest nagy a születési súlya (large for gestational age, rövidítve: LGA). Ha a születési súly az alsó görbe ( 2 SD) alá kerül, akkor az újszülött terhességtartam ához képest alacsony (kicsi) születési súlyú (small for gestational age, rövidítve: SGA) [Battaglia, F. C., Lubchenco, L. O. (1967), G ruenwald, P. (1967)]. A standardkészítés másik, gyakrabban alkalm azott m ódja az ún. p ercentilis módszer. A módszer általános m atem atikai alapja a következőkben foglalható össze. A vizsgált ism érv szerint rangsorba rendezett sokaságot 2, 3, 4, 5... általában k egyenlő részre kell osztani, és az osztópontoknak megfelelő ism érv értékeket kell m egállapítani. A zokat az értékeket, am elyeknél az összes előforduló érték 10 Itt kell m egjegyezni, hogy az átlag +2 SD zóna közel azonos a p ercentilis stan d ard n ál a 10. és a 90. percentilis görbék által h atárolt zónával.

4 110 K Ö Z L E M É N Y E K Ezek szerint a 10. percentilis (Р10) a m ennyiségi ism érvnek (pl. születéskori testsúlynak) az az értéke, am elynél az összes m ért érték (születéskori súlyérték) 10%-a kisebb, 90%-a nagyobb. A fentiek alapján nyilvánvaló, hogy a m edián azonos az 50. percentilissel (Köves, P., Párniczky, G. [1973]). Jelen m unkában alkalm azott percentiliseket és azok értelm ezését az aláb bi összeállítás szem lélteti Az összeállításban foglaltakat az alábbi konkrét példával lehet szemléletessé tenni. A 36. terhességi héten a 3. percentilishez 1820,8 g születéskor) testsúly érték tartozik. A 36. héten született összes újszülött 3% -ának születéskori súlya ennél az értéknél kisebb, 97% -ának a születéskori súlya ennél nagyobb érték volt. Az eloszlás jellem zésére akkor célszerű a percentiliseket alkalm azni, am ikor jelentősége van az eloszlás kisebb-nagyobb m értékű aszim m etriájának. Az átlag + 2 SD módszer alkalm azása ugyanis nem ad tájékoztatást sem az aszim m etria irányáról, sem pedig m értékéről. A keresztm etszeti vagy longitudinális vizsgálatok során m egállapított percentilis értékeket g rafiku san is szokták ábrázolni úgy, hogy a különböző életkorhoz terhességtartam hoz tartozó azonos percentilisek pontjait összekötik. Az ilyen módon m egrajzolt percentilis vonalrendszerrel kialakuló zónák (övezetek) az egyes adatok értékelését egyszerűvé, szemléletessé teszik. Így például a 25. és 75. percentilis görbék között találh ató az összes érték 50%-a; a 10. és 90. percentilis görbék között van a vizsgált értékek 80%-a és a 3. és 97. percentilis görbék között helyezkedik el az összes vizsgált érték 94%-a. A percentilisek közül a 10. és 90. percentilis görbét (illetőleg értéket) tekintik a norm ális, helyesebben fiziológiás újszülöttfejlettség alsó és felső határvonalának. A 10. percentilis görbe, illetve érték alatti születési súlyú újszülött, a terhesség tartam ához képest alacsony (kicsi) születési súlyú (SGA). A 10. és 90. percentilis görbe közé eső születési súly érték norm álisnak, helyesebben fiziológiásnak tekinthető, még pontosabban: az újszülött terh ességtartam ának megfelelő súlyú (AGA). A m ennyiben a születési súly a 90. percentilis görbe fölé kerül, úgy az újszülöttnek a terhességtartam ához képest nagy a születési súlya (LGA) / Battaglia, F. C., Lubchenco, L. O. (1967)]. Az újszülöttfejlettségi standardkészítés eddigi előzményeinek vázlatos áttekintése után arról kell röviden szólni, mi tette szükségessé jelen m unka elkészítését. N éhány külföldi és m agyar újszülöttfejlettségi standard ism ertetése A Lubchenco-féle standard általános elterjedésének oka, hogy az első, jól használható percentilis standard volt. A készítése idején kiem elkedő jelentőségű stand ard jelenlegi érvényességét, m agyarországi használhatóságát

5 K Ö Z L E M É N Y E K 111 m egkérdőjelezi egyrészt az újszülöttek sajátos etnikai összetétele 30%-a ún. spanyol am erikai szülők gyerm eke (ami spanyol, m exikói és indián keveredés eredménye), m ásrészt az a tény, hogy a m inta kedvezőtlen egészségügyi és társadalm i körülm ények között élő szülők újszülött gyerm e keit képviseli [Lubchenco, L. O. és m unkatársai (1963)]. G ruenwald, P. (1966) stan d ard ja az átlag + 2 SD felhasználásával készült, és a közel 14 ezer adatban a halvaszületett újszülöttek adatai is benne foglaltatnak. így az élveszületettek újszülöttfejlettségének m eghatározására nem alkalmas. A Lubchenco-féle és a G ruenw ald-f éle standard használhatóságával kapcsolatban a fentiekben kiem elt legjelentősebbnek tekinthető tényezőkön kívül, több más, a standard értékeit befolyásoló tényező részletes elemzése található a Fekete, M., Igazi, K., Járai, I., Lajos, L., M estyán Gy., W aszner, Zs. (1968) által írt tanulm ányban. Bazsó, J., Vachter, L., Lányi, I. (1968) debreceni és Fekete, M., Igazi, K., Járai, I., Lajos, L., M estyán, Gy., W aszner, Zs., (1968) pécsi standardjának szinte egyidejű kidolgozása igen hasznos, hiányt pótló kezdem ényezés volt. E standardok hiányossága az adott lehetőségekből fakad. M indkét standard újszülöttei a klinika a pécsi standard esetében még a mohácsi kórház szülészeti osztályának vonzáskörzetéből szárm aznak, így elsősorban lokális érvényűek. A használhatóság m ásik korlátja nem csupán e két hazai, hanem az összes eddig készült standard esetében is az alacsony terhességi hetekre jutó kis esetszám. Az 1. táblázat szem lélteti néhány külföldi és m agyar szerző által összeállított standard terhességi heteire (gestatios hét) jutó újszülöttek szám át. H ajtm an, B. (1971) azon m egállapítását figyelem be véve, mely szerint:,,100-nál kisebb elemszám esetén centilisekről (percentilisekről2) beszélni nincsen sok értelm e m egállapítható, hogy az eddig k észített újszülöttfejlettségi standardok közül csak a Lubchenco-féle stan dardn ál található 100-nál m agasabb esetszám a 30. hét alatti terh esség tartam nál; ott is csak a 28. és 29. héten. Még kedvezőtlenebb a helyzet a két nem re külön-külön k ialak íto tt percentilisek esetében, hiszen így egy-egy terhességi hétre nem enként az 1. táblázatban látható értékeknek körülbelül a fele jut. Ez esetben te r hességi hetenként m inim álisan 100 ad at szükségességét elfogadva a stan dardok használhatósága még korlátozottabb lesz. A G ruenw ald-f éle stan d ard nál e h atár a 35. terhességi hétnél, a F ekete- és a Largo-féle standardoknál a 38. hétnél húzható meg. O lyan standard kialakításához tehát, am ely a 20. terhességi héttől kezdve m inden, vagy legalábbis a legtöbb terhességi h étre m egbízható összehasonlító érték et ad, kellően nagy számú újszülött ad atát kell alapul venni. Ism erve azt a tényt, hogy különösen a terhességi hét közötti gestatios hetekre jutó születések aránya igen kicsi, könnyen belátható, hogy az előzőekben vázolt m ennyiségi követelm ényeknek csak az országos születési adatok felelnek meg. Ilyen meggondolások alapján vizsgálta a szerző a KSH N épesedésstatisztikai Főosztályának N épesedésstatisztikai O sztályára beérkező Születési lap -ok adatai alapján a születési súly és születési hossz adatok alkalm asságát újszülöttfejlettségi standard kialakítására [Joubert, K. (1979)]. Az évi születési adatok elemzése felfedte a terhességtartam hetekben történő m egállapításának hiányosságát, nevezetesen azt a tényt, hogy az újszülött fejlődési korának m egállapítása a születések jelentős hányadában egész, esetleg fél holdhónap pontossággal történik. Ennek következtében a páros, de különösképpen a néggyel osztható páros hetekre jutó születések száma m agasabb lett, m int az ezeket követő p áratlan h étre jutó születésszám. 2 K öves, P., P árniczky, G. által h asznált m egnevezést átv év e: percentilis.

6 112 K Ö Z L EM ÉN Y EK A terhesség ta rta m a (Gestatios idő) hét L ubchenco, L. O. és m u n k a tá rsa i (1963) A sta n d a rd G ruenw ald, P. (1966) k ia la k ítá sá b a b evont ú jsz ü lö tte k szám a (m indkét nem együtt) F ek ete, M. és m u n k a tá rsa i (196Я) Bazsó,.T. és m u n k a tá rsa i (1968) L argó, R. H. és m u n k a tá rsa i (1980) Jo u b e rt, K. (jelen közlem ény anyaga) összesen: A terhességtartam fentiekben jelzett kum ulációja, továbbá az a tény, hogy a születéskori testhossz m érését nem egységes m ódszer és eszköz alkalm azásával végezték, a szerzőt arra a meggyőződésre ju ttatta, hogy egy év születési adatm ennyisége nem elegendő m egbízható újszülöttfejlettségi standard kialakítására. A Születési lap adatainak em lített pontatlanságait mivel kellően nagyszám ú m egbízható adat más forrásból nem áll rendelkezésre az esetszám em elésével lehet ellensúlyozni. Így került sor hat naptári év születési ad atain ak feldolgozására. Anyag és módszer Jelen m unkában az 1973., 1974., 1975., 1976., és évben M agyarországon élveszületett újszülöttek születéskori adatainak feldolgozására került sor.

7 K Ö Z L E M É N Y E K И З Az elemzés a Születési lap alábbi kérdéseire ad ott válaszok felhaszn álásával tö rtén t: A születés időpontja. Az anya állandó lakóhelye. A gyerm ek neme. A gyerm ek életképessége. A gyerm ek súlya (g), hossza (cm). A gyerm ek fejlődési kora (a terhesség tartam a) hetekben kifejezve. V an-e a gyerm eknek valam ilyen fejlődési rendellenessége? Ha van, a fejlődési rendellenességek megjelölése. A Születési lap, am elyet m inden M agyarországon élve-, illetve halvaszületettről kiállítanak te h át a teljes körű adatszolgáltatás része a születési statisztika alap ját képezi a Központi S tatisztikai H ivatalban. A KSH N épesedésstatisztikai Főosztályának N épesedésstatisztikai O sztályára a hat év alatt beérkező Születési lap -ok összesen élveszületett ú jszülött ad atait rögzítették (Demográfiai Évkönyv 1979.). Az újszü lö ttfejlettségi stan dard kialakításához ebből újszülött ad ata k erü lt feldolgozásra. A standardban fel nem dolgozott 7969 újszülött adatából 5405 adatot azét kellett kihagyni, m ert az újszülött valam ilyen fejlődési rendellenességben szenvedett újszülött ad atát azért nem lehetett feldolgozni, m ert a három alapvetően fontos adat közül születéskori testsúly, születéskori testhossz és a terhességtartam valam elyik hiányzott, vagy téves, rossz ad atn ak bizonyult. Itt kell megjegyezni, hogy jelen stan dard kialakítása csak az élveszületett és fejlődési rendellenességben nem szenvedő újszülöttek adatain ak felhasználásával történt. A standard kialakításához felhasznált három alap adat m érésének, m eghatározásának m ódjáról teljes körű, országos adatokról lévén szó az alábbi néhány általános érvényű m egállapítást lehet tenni. Az újszülöttek testsúlyát az előírásnak megfelelően a születést követően m érik és gram m ban adják meg. Az újszülöttek testhosszát igen változatos módon m é rik. A m érés eszközei a legpontatlanabb vászon m érőszalagtól a m érővályún át (amely a legáltalánosabban használatos) a m egbízható és pontos H oltein rendszerű m érőasztalig (amelyből sajnos nagyon kevés van) terjed. Az ú j szülött testhosszúságát centim éterben adják meg. A terhesség tartam a az a hetekben kifejezett idő, am it a m agzat megszületése előtt az anya m éhében töltött (Népmozgalmi kézikönyv 1971.). A terhesség tartam át (gestatios idő, a gyerm ek fejlődési kora, terhességi kor) az utolsó rendes m enstruáció első napjától szám ítják am ennyiben az így m egállapítható terhességtartam -érték összeegyeztethető az újszülött érettségével, fiziológiás fejlettségével és betöltött hetekben ad ják meg. A standard kialakításába bevont élveszületett újszülöttek nem ek szerinti megoszlása látható a 2. táblázatban. A fiú és leány újszülöttek arányának alakulásával összefüggésben a következő néhány m egállapításra kell felhívni a figyelmet. A vizsgált h at év a latt élveszületett újszülöttekből 51,40% volt a fiúk és 48,60% a leányok aránya. Ennek alapján az ún. secunder sex ratio (SR) am ely a fiú szülöttek arán y át fejezi ki az összes szülöttekhez viszonyítva (nem százalékos form ában) jelen esetben SR = 0,5140. Ez az érték az ún. világátlaggal am ely 0,5146 (tehát 51,46% a fiúk aránya) jó egyezést m utat. A R ex Kiss, B., Szem ere, Gy. és Szabó, R. (1977) által 29 év születési adatai alapján m egállapított SR érték: 0,5169, am ely m ár 0,0029-del nagyobb, m int az évi SR érték. A nem i arány terhességi hetenkénti alakulását vizsgálva m egállapítható, hogy nyolc esetben az általánostól eltérően leánytöbblet van. N em enként vizsgálva a terhességi h etek re jutó arányszám okat m egállapítható, hogy nincs jelentős eltérés az adott hétre jutó fiú és leány újszülöttek százalékértékei között. M egfigyelhető továbbá, a függőlegesen százalékolt táblázat arányszám ait tanulm ányozva am i a szám szerinti m egoszlásból is egyértelm űen kitű nik, hogy a páros heteken, de különösen a néggyel osztható páros h e teken a születések szám a halm ozódik. Az évi születési adatok ta n u l m ányozásakor a szerző által m egfigyelt és korábban m ár em lített jelenség

8 Terhesség- Fiúk L ányok E gyütt Fiúk L ányok E gyütt F iúk L ányok E gyütt tartam (hét) Szám szerint Százalékos m egoszlás szerint Százalékos m egoszlás szerint ,84 52, ,03 0,03 0, ,67 43,33 100,00 0, , ,15 47,85 100,00 0,03 0,03 0, ,80 47,20 100,00 0,03 0,02 0, ,62 50,38 100,00 0,16 0,17 0, ,39 50,61 100,00 0,08 0,09 0, ,90 49,10 100,00 0,19 0,20 0, ,74 48,26 100,00 0,14 0,14 0, ,13 48, ,68 0,69 0, ,81 49,19 100,00 0,22 0,22 0, ,41 48,59 100,00 0,61 0,61 0, ,91 47,09 100,00 0, , ,73 50,27 100,00 1,05 1,12 1, ,96 49,04 100,00 0,47 0,48 0, ,91 51,09 100,00 1,05 1,16 1, ,88 50,12 100,00 1,20 1,27 1, ,19 49,81 100,00 7,83 8,22 8, ,42 48,58 100,00 4,00 4,00 4, ,06 50,94 100,00 11,33 11,54 11, ,54 51,46 100,00 14,74 14,71 14, ,80 48,20 100,00 44,90 44,19 44, ,41 48,59 100,00 7,36 7,36 7, ,29 47, ,08 2,98 3, ,10 46,90 100,00 0,49 0,46 0,47 ö sszesen: ,40 48,60 100,00 100,00 100,00 100,00

9 K Ö Z L E M É N Y E K 115 am elynek oka, hogy sok szülész hagyom ányosan holdhónapban Számolja ki a terhesség tartam át a vizsgálati anyag tanúsága szerint még évben is m egállapítható. A feldolgozás és elemzés során alkalm azott m atem atikai-statisztikai módszerek közül a legfontosabbak az alábbiak voltak. A percentilis m ódszer ism ertetése az előző fejezetben található. A p ercentilis értékek kiegyenlítése ún. mozgó átlagolással történt. Az átlagok (szám tani átlag vagy szám tani középérték) szám ítása egyedi értékek alapján 6 nem csoportátlagokból történt. Az átlag m ellett m indig meg kell adni a szórásértéket (standard deviatio, SD) és az átlag szórását (a középérték hibája, Sx) is. Az évi születési ad ato k szám ítógépes feldolgozásának program ját Nagy Im re és Nádházi Gyuláné, a KSH Szám ítóközpont m unkatársai készítették. A percentilisek kiszám ításának számítógépes program ját Gárdos Éva m atem atikus, a KSH N épesedésstatisztikai Főosztályának N épesedésstatisztikai O sztályának m unkatársa készítette. Értékes m unkájukat a szerző ezúton is köszöni. H asonlóképpen köszönetét fejezi ki dr. K linger A ndrásnak, a KSH N é pesedésstatisztikai Főosztály vezetőjének, hogy a h at év születési adatainak feldolgozását lehetővé tette. A vizsgálat eredm ényei A vizsgálat célja egy olyan stan d ard kialakítása, am ely az újszülött fejlődési korának (gestatios idő) ism eretében gyorsan és m egbízhatóan tájékozta tja a szőlészt, neonatológust arról, hogy egy ad o tt újszülött születéskori testsúlya, illetve születéskori testhossza m ilyen m értékben felel meg m agzati életkorának (gestatios időnek). A születési súly standard segítségével tehát az újszülött születéskori súlyfejlettségét a születési hossz standard segítségével pedig az újszülött hosszfejlettségét lehet m egállapítani. A szerző által újszülött adatának felhasználásával kialakított születési súlyfejlettségi és születési hosszfejlettségi standard, m ind táblázatos, m ind grafikonos form ában is elkészült. A kilenc percentilishez (3, 5, 10, 25, 50, 75, 90, 95 és 97 percentilis) tartozó súlyértékek, illetve hosszértékek tá b lázatos form ában közreadva a pontosabb értékelést segítik. A percentilisek számszerű adatai alapján m egrajzolt percentilis görbék az egyedi adatok egyszerűbb, gyorsabb de kevésbé pontos értékelését teszik lehetővé. Az így h at év országos születési adatai alapján kialakíto tt születéskori testúly és születéskori testhossz stan d ard referenciaértékű a M agyarországon élveszületett újszülöttek súly- és hosszfejlettségére vonatkozóan. Ennek megfelelően a standard m egnevezése: m agyarországi születéskori súlyfejlettség (vagy országos születéskori súlyfejlettség) stan d ard és m a gyarországi születéskori hosszfejlettség (vagy országos születéskori hosszfejlettség) standard; a továbbiakban röviden m agyarországi standard, vagy országos standard. Súlyfejlettségi standardok A születéskori testsúly standard percentiliseinek szám szerű értékeit ta r talm azza a 3., 4. és 5. táblázat, kiegészítve a testsúlyátlag (x), a szórás (SD) és a középérték hibája (sx) adataival. A 3. táblázat tartalm azza a leány és fiú újszülöttek együttes kiegyenlített születéskori testsúly percentiliseinek gram m ban m egadott szám értékeit, am ely adatok alapján készültek az 1. ábra súlyfejlettségi standardjának percentilis görbéi. Hasonlóképpen készült a 4. táblázat adatai alapján a leány újszülöttek, az 5. táblázat adatai alap ján pedig a fiú újszülöttek súlyfejlettségi stan d ard ján ak percentiliseinek g rafikus ábrázolása a 2., illetve 3. ábrán. A 3., 4. és 5. táblázat, de még inkább az 1., 2. és 3. ábra hivatottak arra, hogy szülészeknek, neonatológusoknak az újszülött terhességtartam ához vi-

10 116 K Ö Z L EM ÉN Y EK ,63 3, ,81 4, ,24 5, ,25 3, ,41 3, ,70 2, ,13 2, ,59 2, , ,19 2, о Zj ,79 2, ,31 2, ,52 2, ,88 2, О ,26 2, ,35 1, ,27 1, ,65 1, ,10 0, ,58 0, ,42 0, ,65 0, ,77 1, О Zj ,43 4,83 szonyított súlyfejlettségének m értékéről gyors, m egbízható tájék oztatást ad janak. A hazai és nemzeközi szakirodalom ban a 10. percentilis és a 90. percentilis megfelelő sú lyértéke a norm álisnak, helyesebben fiziológiásnak m i nősülő sú lytartom ány alsó és felső határa. Tehát a kettő közé eső születéskori testsúlyértékek m egfelelnek a gestatios időnek. A felső h atár 90. percentilis fölé eső születési testsúlyok a gestatios időhöz képest nagynak m inősülnek. A 10. percentilis alsó zónahatár alatti születéskori testsúlyok a gestatios időhöz képest kicsinek tekintendők. H asználatosak még a fenti három kategória jelölésére az idejének megfelelő, idejénél kisebb és idejénél nagyobb" m egnevezések is. [Betegségek N em zetközi Osztályozása évi revízió (1978)].

11 K Ö Z L E M É N Y E K 117

12 118 K Ö Z L EM ÉN Y EK ,55 5, ,52 6, ,70 7, ,78 4, ,19 4, ,81 3, ,21 4, ,87 3, ,82 3, ,10 3, ,36 3, ,71 3, ,47 3, ,70 3, ,50 3, ,86 1, ,61 1, ,88 1, ,02 1, ,05 0, ,10 0, ,58 1, ,60 2, ,25 6,91

13 K Ö Z L EM ÉN Y EK 119

14 120 K Ö Z L EM ÉN Y EK ,99 5, ,56 6, ,25 7, ,94 4, ,79 4, ,62 3, ,01 4, ,24 3, ,28 3, ,31 3, ,33 3, ,00 3, ,65 3, ,11 3, ,06 3, ,81 1, ,76 1, ,14 1, ,79 1, ,64 0, ,17 0, о ,99 1, ,11 2, ,71 6,75

15 K Ö Z L E M É N Y E K 121

16 122 K Ö Z L EM ÉN Y EK A z országos súlyfejlettségi standard összehasonlítása más szerzők hasonló standardjaival A z újszülöttek születéskori súlya és terhességtartam a szerinti a fentiekben részletezett osztályozását szem lélteti a 4. ábra. A Battaglia, F. C. és Lubchenco, L. O. (1967) által összeállított sém a szerint, de term észetesen a saját adatok percentilis görbéivel és a WHO által javasolt term inus h atárral, am ely szerint idő előtt született pre-term az újszülött, ha betöltött 37 gestatios hét előtt jön világra. Az Egyesült Á llam ok P ediatriai Akadém iai Bizottsága ugyanis a p re-term és term h atárértékét 38 betöltött gestatios hétben adja meg (A m erican A cadem y of Pediatrics C om m ittee on Fetus and N ew born 1967.). A leány és fiú újszülöttek születéskori testsúly standard jait szem lélteti az 5. ábra. Az ábra csak a három legfontosabb percentilis a 10., az 50. és a 90. percentilis lefutását m u tatja be a két nem nél. Látható, hogy az első négy gestatios héten csak a 90. percentilisnél van ném ileg m agasabb súly a leány újszülötteknél, am ely a 24. héten megszűnik. A 24. és 29. hét között a 10. és 50. percentilisnél átm enetileg fiú súlytöbblet van, am ely a 90. p ercentilisnél alig észlelhető, m ajd a 33. hétig szinte együtt fu t a két nem m indhárom percentilisnél. A 34. héttől egyre növekvő m értékben m egnyilvánuló fiú súlytöbblet tükröződik m indhárom percentilis görbe lefutásán. A 40. hétnél a két nem születési súly percentilisei közötti különbség m ár m eghaladja a 100 g-ot.

17 K Ö Z L E M É N Y E K 123 Jelen vizsgálat 10., 50. és 90. percentilis súlygörbéinek (m indkét nem együtt lefutását hasonlítja össze a 6., 7. és 3. ábra Lubchenco, L. O., Hansman, Ch., Dressier, M., Boyd, E. (1963), Fekete, M., Igazi, K., Járai, I., Lajos, L., M estyán, Gy., W aszner, Zs. (1968) és Bazsó, J., Vachter, J., Lányi, I. (1968) megfelelő percentilis görbéivel. M egtekintve a három áb rát m egállapítható, hogy az összehasonlított három görbepár lefutásában a legnagyobb eltérés a Lubchenco-féle standardnál (6. ábra) tapasztalható. Ahol ugyanis a Lubchenco-féle standard görbéi, két rövid szakasztól eltekintve a 90. percentilis görbe hét közötti szakaszán em elkedik az országos 90. percentilis görbe fölé, és az 50. percentilis hét közötti szakaszán a két görbe fedésben van kisebb vagy nagyobb távolságra a m egfelelő országos görbe alatt haladnak. Legjelentősebb különbség a 90. percentilis görbéknél a 29. hét tájékán van (kb. 400 g eltérés). Az 50. percentilis görbék között az eltérés a hét közötti szakaszon gram m között van, érdekes viszont a két görbe az előzőekben m ár em lített egyezése a 35. és 38. hét közötti szakaszon. A 10. percentilis görbék sajátos módon úgy haladnak egymás m ellett, hogy legfeljebb 150 gram m nyira távolodnak el egym ástól (34. és a 42. hétnél), többnyire azonban alig g-nyi a két görbe közötti távolság, de sehol nem érin tik egymást. A Lubchenco-féle standard alacsonyabb percentilis értékei egyrészt azzal m agyarázhatók, hogy a m inta jelentős részét kedvezőtlen szociális körülm ények között élő szülők újszülött gyerm ekei képezték, m ásrészt a m inta újszülöttjeinek kb. 30%-a spanyol am erikai (indián m exikói spanyol keverék) szülőktől szárm azik [Lubchenco, L. O., Hansman, Ch., Dressier, M., Boyd, E. (1963)].

18 124 K Ö Z L E M É N Y E K

19 K Ö Z L EM ÉN Y EK 125 A Fekete, M. és m unkatársai születéskori súlyfejlettség percentiliseit a szerző stan d ard ján ak azonos percentiliseivel összevetve (7. ábra) a következő m egállapítások tehetők. A F ekete-féle stan d ard m indhárom percentilis görbéje a 35. hétig az országos görbék a latt fut. A 10. percentilisnél legfeljebb 100 g a különbség, az 50. percentilisnél 250 g, a 90. percentilisnél a 30. héten 700 g, így a görbe kezdőpontja a m ásik standard 50. percentilise alá kerül. A 35. héttől a 40. hétig tartó szakaszon az országos görbék fölé kerülnek az 50. percentilisnél a legnagyobb m értékben, de ott sem nagyobb a különbség 60 gram m nál m ajd a 41. héttől ú jra a görbe alatt haladnak. A két standard görbéi között a 36. héttől fölfele teh át nincsen igazán jelentős eltérés. A 36. hét alatti terhességtartam ok az 50. és 90. percentilis esetében igen szám ottevő különbségét valószínűleg a nagyon kis esetszám okozza (Lásd: 1. táblázat). A Bazsó-féle standard 10. percentilise szinte tökéletesen azonos az országos standard megfelelő görbéjével (8. ábra). Az 50. percentilis görbék felső szakasza a 34. héttől szintén jól egyezik, az alsó szakaszon azonban m ár jelentős a különbség a k é t görbe értékei között, de itt sem nagyobb az eltérés 150 g-nál. A 90. percentilis görbék lefutása közötti különbség az alsó szakaszon 25-től a 31. terhességi hétig igen jelentős, a héten a Bazsó-féle standard görbéje kb. 400 g-m al az összehasonlító görbe alatt h a lad. A 90. percentilis görbe felső szakaszának egy részén a Bazsó-féle görbe az összehasonlító görbe fölé kerül a 34. és 37. terhességi hét között m ajd rövid fedés után alatta halad tovább. A felső szakaszon a görbeértékek közötti különbség nem nagyobb 100 g-nál, teh át nem számottevő. Összegezve a három különböző standardnak és a szerző standardjának percentilis görbéi közötti a 6., 7. és 8. ábrán grafikusan szem léltetett különbséget m egállapítható, hogy legkevésbé a Lubchenco-féle standard és legjobban pedig a Bazsó-féle standard percentilisei egyeznek a szerző stand ard ján ak megfelelő percentiliseivel.

20 126 K Ö Z L E M É N Y E K A grafikus ábrák elemzése alapján te tt fenti m egállapításokat teljes m értékben alátám asztja a megfelelő percentilis görbepárok értékei közötti különbségek vizsgálata az ún. négyzetes eltérések összege módszerrel. E nagyon egyszerű m ódszer abból áll, hogy az összehasonlítandó görbepár értékeinek különbségét négyzetre em elik és összeadják. A m ennyiben ilyen módon egy görbét több más görbével is egybevetnek, úgy azzal a görbével egyezik legjobban az alapgörbe, am elyikkel a négyzetes eltérés összege a legkisebbnek adódik. Így tehát a szerző standardjának percentiliseivel legjobban a Bazsóféle stan d ard percentilisei egyeznek, m ár jelentősebb eltérés van a F eketeféle standard percentilisei esetén, a legszám ottevőbb különbség pedig a Lubchenco-féle standard percentiliseivel történő összehasonlításnál figyelhető meg. A vizsgált újszülöttek százalékos megoszlása a gestatios idő és a születési súly szerint A tan ulm án y fő célját jelentő születéskori súlyfejlettségi stan dard ism ertetése és más standardokkal történő összehasonlítása után röviden be kell m utatni a vizsgált újszülöttek születési súlyának és fejlődési korának az ún. koraszülöttségi határok szerinti alakulását is. A zért fontos a súly szerinti koraszülöttek helyesen: kissúlyú szülöttek és a terhességtartam szerinti koraszülöttek a 37. betöltött terhességi hét előtt világrajött újszülöttek arán y ának megism erése, m ert ezek a m utatók a legáltalánosabban használtak az újszülött csoportok jellem zésére. A 6. táblázat szem lélteti a vizsgált újszülöttek százalékos megoszlását kissúlyú és nem kissúlyú (2499 g és kisebb súllyal született; 2500 g és n a gyobb súllyal született újszülött), illetve idejénél előbb és időre születettek (36. terhességi hétre és azt megelőzően született; 37. betöltött terhességi h éten és azt követően született újszülöttek) felosztás szerint. A táblázat adatai

21 K Ö Z L E M É N Y E K 127 alap ján a következőket m o n dh atju k a vizsgált újszülöttek százalékos megoszlásáról. A vizsgálatba kerü lt összes újszülött 10,98% -a kissúlyú, ennek megfelelően 89,02%-a született 2500 g-m al vagy annál nagyobb súllyal. Terhességtartam szerint vizsgálva az újszülöttek arányát: 14,37%-uk 36. gestatios hétre vagy korábban és 85,63%-uk 37. hétre vagy azt követően született. A legsúlyosabban veszélyeztetett az újszülötteknek az a 7,28%-os csoportja, akik nem csak kissúllyal születtek, de a kívánatosnál rövidebb ideig tartózkodtak az anyam éhben is. Az e csoportba tartozó újszülötteket lehetne valódi koraszülötteknek nevezni. Kissúlyú, de időre született az újszülöttek 3,7%-a. Ezek veszélyeztetettsége is jelentős lehet, hiszen a nem megfelelő súlyfejlettséget sok egyéb ok m ellett gyakran az in trauterin táplálás zavara okozza. Ez a csoport a kissúlyú, időre született megnevezéssel illethető. A nem kissúllyal, idő előtt világrajött újszülöttek aránya 7,09%- E csoportban gyakran éppen azok az újszülöttek a leginkább veszélyeztetettek, akik a m agzati életkorukhoz viszonyítva jelentős súlytöbblettel születnek (anyai diabetes). A vizsgálatba bevont újszülöttek túlnyom ó többsége 81,93%-a m ind születési súlyát, m ind m agzati életkorát tek in tve a tapasztalati úton megállapított, tehát nem abszolút érvényű kritikus é rté k h atá r fölött van. A 7. táblázat a kissúlyú és a nem kissúlyú újszülöttek százalékos megoszlását vizsgálja a terhességtartam kategóriák szerint. A kissúlyú újszülöttek 66,3%-a idő előtt született (36. hétre vagy korábban), 33,70%-a pedig időre született (37. héten vagy később). A nem kissúllyal született újszülöttek közül 7,96% idő előtt és 92,04% időre jö tt világra. A 36. héten vagy előbb és a 37. héten vagy később világrajött újszülöttek születési súly szerinti százalékos arányát m utatja be a 8. táblázat. Az idő előtt születetteknél közel azonos a kissúlyúak (50,67%) és a nem kissúlyúak (49,33%) aránya. A 37. terhességi héten és azt követően születettek közül csak 4,32% kissúlyú és 95,68% 2499 g-nál nagyobb súllyal született újszülött.

22 I 128 K Ö Z L E M É N Y E K A születési súly és a terhességtartam összefüggésének vizsgálatát a szerző egyrészt azért is fontosnak tartja, m ert egy újszülött fejlettségének m egítéléséhez e két tényező egymáshoz való viszonyának ism erete nélkülözhetetlen feltétel. Term észetesen az újszülött fejlettségének m egítélésében döntő jelentőségű az élettani, neurológiai fejlettségének m egállapítása, de ezzel most nem foglalkozhatunk. M ásrészt nagyon fontos a m agzati életkor és a születési súly egymáshoz való viszonyán túl az is, hogy a születési súly m ennyivel kisebb, illetve n a gyobb 2500 g-nál és hogy a terhesség tartam a 36. hétnél kevesebb-e, avagy több. E két érték h atár term észetesen nem abszolút érvényű, hanem tapasztalati alapon m egállapított érték. Az utóbbi időben elsősorban a 2500 g-os súlyhatár revíziójára tö rtén t próbálkozás. Aki a 2500 g-os súlyhatár ta rth a tatlanságát fölvetette, Rooth, G. (1980.) svéd kutató volt. Észrevétele indokolt: valóban irreális az eltérő genetikai adottságú, erősen különböző tá p lálkozási és szociális viszonyok között élő anyáktól született újszülöttek súlyának azonos érték 2500 g-nál kisebb, vagy nagyobb születési súly szerinti megítélése. Javaslatának gondolati tartalm a nagyon ésszerű és jó lenne m egvalósítani, azt ugyanis, hogy m inden állam sőt esetleg egy ad o tt országon belül a születési súly szem pontjából jól elhatárolódó egységekre külön határozza meg a nála célszerű súlyhatárt. A Rooth, G. által ajánlott m ódszer szerint az új súlyhatárt m egkapjuk, ha az adott ország újszülötteinek átlagsúlyából kivonjuk an nak kétszeres szórásérték ét (x 2SD). Az évben született újszülöttek születéskori te stsúlyátlaga 3125 gramm, szórásértéke (SD) 318 g, így az új súlyhatár = 2489 g. Tehát lényegében a súlyhatár nem változott. Term észetesen kisebb m inta esetén nagyobb szórásérték várható, m int Rátay, Cs., Tusnády, G. (közlés alatt) tanulm ányában, ahol az új sú ly h atárt 2100 g-ban adják meg. Még egy példával igazolva a javasolt m ódszer a szórásérték nagyságának a m inta jellegétől és nagyságától függő bizonytalanságát: a vizsgált újszülöttek évi születési súlyátlaga 3144 g, szórása 586 (SD), ezek szerint

23 K Ö Z L EM ÉN Y EK 129 az új súlyhatár 1972 g-nak felelne meg. Talán célravezetőbb lenne egy új súlyhatár m egállapításánál a születéskora súly standard 36. gestatios hétre eső 10. percentilis értékét figyelembe venni. Ez az érték az országos standard esetében 2119 g яа 2100 g. Alaposan meg kell vizsgálni és átgondolni, m ennyit nyerü n k egy ilyen sú ly határ m ódosítással. Az tény, hogy a vizsgálati anyagban m egállapított 10,98% kissúlyú arány az új h atárérték alapján 4,89%-ra csökken, de vajon az így figyelm en kívül m aradó 6,09% újszülöttnek egy jelentős része nem igényelne-e fokozott megfigyelést, gondozást? H osszfejlettségi standardok A születéskori testhossz standard percentiliseinek szám szerű értékeit tartalm azza a 9., 10. és 11. táblázat. A percentilis értékeken kívül tartalm azza a táblázat a testhosszátlag (x), a szórás (SD) és a középérték h ibája (sí) értékeit is. E táblázatok szám szerű értékei alap ján rajzolták meg a születési testhossz standard percentilis görbéit a 9., 10. és 11. ábrán. A 9. táblázat, illetve 9. áb ra tartalm azza a leány és fiú újszülöttek percentilis értékeit, illetve percentilis görbéit; a 10. táblázat, illetve 10. áb ra a leány újszülöttek hosszfejlettségi értékeit, illetve hosszfejlettségi görbéit; a 11. táblázat, illetve 11. ábra a fiú újszülöttek hosszfeljettségére vonatkozó szám szerű adatokat, illetve görbéket tartalm azza. A 9., 10. és 11. táblázat és a 9., 10. és 11. áb ra az újszülöttek hosszfejlettségének m egítéléséhez n yú jt segítséget szülésznek, neonatológusnak. A leány és fiú újszülöttek hosszfejlettségének alakulását hasonlítja öszsze a 12. ábra, a 10., 50. és 90. percentilis görbék összehasonlításával. Az ábrán jól látható, m ilyen jól illeszkedik a három görbepár egym áshoz egészen a 35., illetve 36. terhességi hétig, am ikor az 50. és 90., illetve a 10. percentilis görbe fokozatosan távolodik egymástól. M indhárom percentilisnél a fiúk görbéje em elkedik a leányok testhosszgörbéje fölé, de a testhossz különbség csak egyetlen terhességi héten a 42.-en éri el az 1 cm -t az 50. percentilis görbénél. A szerző az általa k ialak íto tt születéskori hosszfeljettségi standardot összehasonlította Lubchenco, L. O., H ansman, Ch., Boyd., E. (1966) és Fekete, M., Igazi, K., Járai, I., Lajos, L., M estyán, Gy., W aszner, Zs. (1968) által közölt születési hossz standardokkal. A 13. ábra a Lubchenco-féle testhosszfejlettségi standard 10., 50. és 90. összehasonlította Lubchenco, L. O., Hansman, Ch., Boyd., E. (1966) és Fekete, hasonló görbéivel. A két stand ard megfelelő percentilis görbéi igen távol h a ladnak egymástól, legkisebb különbség 1 cm a 10. percentilisek között a 27. és 30. terhességi hétnél, legnagyobb távolság pedig közel 5 cm, ennyivel nagyobb a 29. héten az országos standard 90. percentilise a Lubchenco-féle stand ard 90. percentilisénél. A két hosszfejlettségi stan d ard közötti igen je lentős különbségnek hasonlóképpen m int a súlyfejlettség standard esetében elsősorban az eltérő örökletes adottságok az okozói. Szóba jöhet még az eltérő m éréstechnika, m ás mérőeszközök használatából eredő különbség is, de ezek a meglévő különbségelm ek csak kis részét okozhatják. A F ekete-féle hosszfejlettségi standard percentiliseit és az országos standard megfelelő percentiliseit hasonlítja össze a 14. ábra. A F ekete-féle standard 90. és 50. percentilise a 34. gestatios hétig alatta halad, a 10. percentilis pedig m ajdnem fedi az országos standard megfelelő percentilisét. A 34., illetve 35. terhességi hetet követően a F ekete-féle percentilisek m indegyike az összehasonlító görbék fölé kerül és a h étre születetteknél éri el a m axim ális 1,2 cm -es testhossz különbséget. A F ekete-féle hosszfejlettségi standardnak a 35. hét utáni szakaszán azért m agasabbak az értékek, m ert a m inta erősen szelektált. A 35. hét alatti standard értékek pedig azért alacsonyabbak a szerző megfelelő standard értékeinél, m ert itt m ár az egyes terhességi h étre jutó esetszám nagyon kicsi (Lásd 1. táblázat).

24 130 K Ö Z L EM ÉN Y EK T erhességta rta m (hét) P E R С E N T I L I S E К X (SD) 20 21,2 22,2 24,8 28,1 30,9 34,2 37,3 38,7 40,0 30,5 4,76 0, ,4 23,3 25,8 28,8 31,6 35,0 38,2 39,8 41,3 31,7 4,86 0, ,1 25,2 27,4 30,1 32,9 36,3 39,7 41,6 43,3 32,7 4,91 0, ,2 26,5 28,6 31,0 33,8 37,2 40,7 43,0 44,8 33,9 4,86 0, ,1 27,5 29,5 32,0 34,8 38,1 41,7 44,2 46,0 34,5 4,96 0, ,9 28,5 30,4 33,1 35,9 39,2 42,9 45,3 46,7 35,8 4,99 0, ,9 29,5 31,5 34,4 37,4 40,8 44,3 46,5 47,6 36,7 5,02 0, ,2 30,8 32,9 35,9 39,1 42,5 45,8 47,6 48,6 38,8 5,05 0, ,6 32,3 34,5 37,5 40,8 44,1 47,2 48,7 49,6 40,1 4,96 0, ,8 33,7 36,0 39,0 42,4 45,6 48,3 49,6 50,6 42,0 4,94 0, ,3 35,2 37,5 40,4 43,7 46,6 49,1 50,4 51,4 42,6 4,70 0, ,9 36,8 38,9 41,8 44,8 47,5 49,8 51,2 52,2 44,1 4,51 0, ,6 38,3 40,3 43,0 45,9 48,3 50,4 51,8 52,7 45,0 4,18 0, ,4 39,9 41,7 44,3 47,0 49,1 51,1 52,4 53,3 46,3 3,88 0, ,3 41,6 43,2 45,7 48,2 50,3 52,2 53,5 54,3 47,0 3,63 0, ,9 43,1 44,7 47,0 49,3 51,4 53,4 54,6 55,4 48,8 3,61 0, ,5 44,5 46,0 48,1 50,3 52,4 54,4 55,6 56,3 49,8 3,48 0, ,0 45,9 47,2 49,1 51,2 53,4 55,3 56,5 57,2 50,9 3,34 0, ,2 47,0 48,1 49,8 51,9 54,0 55,9 57,0 57,7 51,2 3,05 0, ,0 47,7 48,8 50,4 52,4 54,5 56,2 57,3 58,0 52,0 2,91 0, ,7 48,4 49,5 51,0 53,0 55,1 56,8 57,9 58,5 52,6 2,90 0, ,1 48,7 49,8 51,4 53,5 55,6 57,3 58,3 59,0 53,1 2,95 0, ,3 49,0 50,0 51,6 53,8 55,9 57,6 58,6 59,3 53,2 3,02 0, ,2 48,9 50,0 51,6 53,8 55,9 57,7 58,7 59,3 53,2 3,08 0,04