(11) Lajstromszám: E (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA

Átírás

1 !HU T2! (19) HU (11) Lajstromszám: E (13) T2 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E (22) A bejelentés napja: (96) Az európai bejelentés bejelentési száma: EP (97) Az európai bejelentés közzétételi adatai: EP A (97) Az európai szabadalom megadásának meghirdetési adatai: EP B (51) ( ) G06K 9/00 ( ) G06T 15/70 ( ) (30) Elsõbbségi adatok: US (72) Feltalálók: Lassalle, Greg, San Mateo, CA (US); Van der Laan, Roger, Los Altos, CA (US); Perlman, Stephen G., Palo Alto, CA (US); Speck, John, Sunnyvale, CA (US); Cotter, Timothy S., Sunnyvale, CA (US); Pearce, Kenneth A., San Francisco, CA94131 (US) (73) Jogosult: OnLive, Inc., San Francisco, CA (US) (74) Képviselõ: dr. Antalffy-Zsiros András, DANUBIA Szabadalmi és Jogi Iroda Kft., Budapest (54) Berendezés és eljárás mozgásrögzítés végrehajtására zárszerkezet-szinkronizálással (57) Kivonat A találmány szerinti eljárás magában foglalja foszforeszkáló festék felvitelét egy elõadó arcának és/vagy testének meghatározott részeire; egy fényforrás stroboszkópszerû be¹ és kikapcsolását, ahol a fényforrás tölti a foszforeszkáló festéket, ha be van kapcsolva; továbbá kamerák elsõ csoportja zárainak a stroboszkópszerû be¹ki kapcsolását a fényforrás stroboszkópszerû be¹ki kapcsolásával szinkrón módon, hogy a foszforeszkáló festék képeit rögzítsék, ahol a zárak akkor nyitottak, mikor a fényforrás ki van kapcsolva és a zárak akkor zártak, amikor a fényforrás be van kapcsolva. HU T2 A leírás terjedelme 18 oldal (ezen belül 10 lap ábra) Az európai szabadalom ellen, megadásának az Európai Szabadalmi Közlönyben való meghirdetésétõl számított kilenc hónapon belül, felszólalást lehet benyújtani az Európai Szabadalmi Hivatalnál. (Európai Szabadalmi Egyezmény 99. cikk (1)) A fordítást a szabadalmas az évi XXXIII. törvény 84/H. -a szerint nyújtotta be. A fordítás tartalmi helyességét a Magyar Szabadalmi Hivatal nem vizsgálta.

2 1 HU T2 2 A találmány területe A találmány általánosságban a mozgásrögzítés területére vonatkozik. Ezen belül a találmány javított tulajdonságú berendezésre és eljárásra vonatkozik zárszinkronizálást és/vagy foszforeszkáló festéket felhasználó mozgásrögzítés végrehajtására. A technika állásának ismertetése Mozgásrögzítés alatt általánosságban az emberi és állati mozgás nyomon követését és rögzítését értjük. Mozgásrögzítõ-rendszereket különbözõ alkalmazásokban használnak, beleértve például a videojátékokat és a számítógéppel elõállított filmeket. Egy jellemzõ mozgásrögzítési eljárás során egy elõadó mozgását rögzítik és fordítják le egy számítógéppel létrehozott karakterré. Mint az 1. ábrán látható, egy mozgásrögzítõ-rendszerben mozgást nyomon követõ jelölõelemeket, markereket (pl. 101, 102 markerek) erõsítenek egy elõadó 100 testének különbözõ pontjaira. A pontokat az emberi csontváz ismert határai alapján választják meg. Különbözõ mozgásrögzítõ-rendszerekhez különbözõ mozgásrögzítõ marker típusokat használnak. Például egy mágneses mozgásrögzítõ-rendszerben az elõadón rögzített mozgás markerek olyan aktív tekercsek, amelyek egy mágneses térben mérhetõ x, y, z szakadásokat és függõleges tengely körüli elmozdulásokat, legyezéseket (yaw), bólintásokat (pitch) és hossztengely körüli elfordulásokat, azaz orsózásokat (roll) idéznek elõ. Ehhez képest egy optikai mozgásrögzítõ-rendszerben, például olyanban, amilyent az 1. ábrán feltüntettünk, a 101, 102 markerek fényvisszaverõ anyagból álló passzív gömbök, vagyis olyan anyagból készült gömbök, amely a fényt visszaveri abba az irányba, ahonnan a fény jön, és amely széles beesési szögtartományban ideálisnak tekinthetõ. Több 120, 121, 122 kamera van elhelyezve, melyek mindegyike lencséje körül 130, 131, 132 LED gyûrûvel van ellátva, hogy felfogja és rögzítse a fényvisszaverõ 101, 102 markerekrõl és az elõadón lévõ más markerekrõl visszavert LED fényt. Ideális esetben a visszavert LED fény sokkal világosabb, mint a helyiségben lévõ bármilyen más fényforrás. Jellemzõen a 120, 121, 122 kamerák egy olyan küszöbérték funkcióval is rendelkeznek, amelynek köszönhetõen minden, egy meghatározott fényerõszint alatti fényerejû fényt visszautasítanak, ideális esetben pedig a fényvisszaverõ markerekrõl visszavert fényt elszigetelik a helyiség más fényeitõl, és a 120, 121, 122 kamerák kizárólag a 101, 102 és az elõadón lévõ egyéb markerekrõl visszavert fényt rögzítik. A kamerákkal összekapcsolt 150 mozgáskövetõ egységbe be van programozva a 101, 102 markerek mindegyikének viszonylagos helyzete és/vagy az elõadó testének ismert határai. Ezt az információt, valamint a kamerák által szolgáltatott vizuális adatokat felhasználva a 150 mozgáskövetõ egység mesterséges mozgás adatokat állít elõ, amely reprezentálják az elõadónak a mozgásrögzítési mûvelet során végzett mozgását grafikai feldolgozó egység az elõadó animált megjelenését rendereli számítógép 160 kijelzõn (vagy hasonló kijelzõ eszközön) a mozgás adatok felhasználásával. Például a 152 grafikai feldolgozó egység az elõadó rögzített mozgását különbözõ animált karakterekre alkalmazhatja és/vagy felhasználhatja arra, hogy az animált karaktereket más számítógéppel elõállított jelenetekben használja. Egy megvalósítás értelmében a 150 mozgáskövetõ egység és a 152 grafikai feldolgozó egység egy-egy programozható kártya, melyek egy számítógép buszához (mint például számos személyi számítógépen megtalálható PCI és AGP busz) csatlakozik. Mozgásrögzítõ-rendszereket elõállító jól ismert cég a Motion Analysis Corporation (lásd például a honlapot). Az US 5,304,809 számú (Wickersheim) szabadalmi dokumentum olyan rendszert ismertet, amelyben töltéscsatolt eszköz tömböt használó videokamerát használnak valamilyen körülmény, például hõmérséklet mérésére úgy, hogy a kamerára olyan lumineszcens jelet képeznek rá, amely a jel lecsengési idejére vonatkozó információt tartalmaz. A kamera felhasználható például arra, hogy lumineszcens anyagból készült réteggel bevont felület mentén kétdimenziós hõmérséklet eloszlást mérjünk. Impulzusüzemû gerjesztett fényforrást alkalmazása mellett a forráshoz és a kamerához való megfelelõ szûrõk révén biztosítják, hogy a kamera kizárólag a lumineszcens anyag által kibocsátott sugárzást érzékelje. Az US 6,151,118 számú szabadalmi dokumentum egy háromdimenziós tárgy alakjának érintés nélküli mérésére szolgáló rendszert ismertet. A tárgyat spotlámpával vagy fénynyalábokkal sugározzák be és alakját egy háromdimenziós kamerával detektálják. Összefoglalás Egy mozgásrögzítõ eljárást ismertetünk, amely magában foglalja: foszforeszkáló festék felvitelét egy elõadó arcának meghatározott területeire és/vagy testére; fényforrás be¹ és kikapcsolgatását, ahol a fényforrás bekapcsolt állapotban tölti a foszforeszkáló festéket; és a fényforrás be¹ és kikapcsolgatásával egyidejûleg egy elsõ kameracsoport zárainak kapuzását a foszforeszkáló festék képeinek a rögzítésére, melyeket a továbbiakban parázsló képeknek nevezünk, ahol a zárak akkor nyitottak, amikor a fényforrás kikapcsolt állapotú és akkor zártak, amikor a fényforrás bekapcsolt állapotú. Egy rendszert is ismertetünk, amely tartalmaz egy szinkronjel generátort egy vagy több szinkronjel elõállítására; egy fényforrást, amely az egy vagy több szinkronjel elsõ szinkronjelére válaszképpen be¹ki kapcsolgatásra konfigurált és ahol a fényforrás egy elõadó arcának meghatározott területeire és/vagy testére mozgásrögzítési eljárás céljára felvitt foszforeszkáló festéket tölt; és több kamerát, amelyek a fényforrás ki¹ bekapcsolgatásával szinkronban kapuzott zárat tartalmaznak a foszforeszkáló festék képeinek rögzítésére, mely képekre a késõbbiekben parázsló képekként hivatkozunk, ahol a zárak akkor nyitottak, ha a fényforrás 2

3 1 HU T2 2 kikapcsolt állapotú és akkor zártak, ha a fényforrás bekapcsolt állapotú. Az ábrák rövid leírása A találmány jobban megérthetõ a következõ részletes leírásból a csatolt rajzok segítségével, amelyeken az 1. ábra egy, a technika állásához tartozó, egy elõadó mozgásának a nyomon követésére fényvisszaverõ markereket és kamerákat használó mozgásrögzítõ-rendszert mutat. A 2. ábra a találmány olyan kiviteli alakját mutatja, amely görbemintákat használ arckifejezés nyomon követésére. A 3. ábra a találmány fénypaneleket és kamera zárakat szinkronizáló kiviteli alakját mutatja. A 4. ábra egy olyan idõdiagram, amely a fénypanelek és a zárak közötti szinkronizálást mutatja a találmány egy kiviteli alakjának megfelelõen. Az 5. ábra egy példakénti LED tömb vázlatos rajza és a szinkronjelek csatlakozóinak a vázlatos rajza. A 6a. ábra egy elõadó arcára festett példakénti megvilágított görbesereget mutat egy világos képkockán. A 6b. ábra egy elõadó arcára festett példakénti megvilágított görbesereget mutat egy parázsló képkockán. A 7. ábra idõdiagramja a fénypanelek és a kamera zárak közötti szinkronizálást mutatja mind világos képkockák, mint parázsló képkockák rögzítésére szolgáló kiviteli alak esetében. A 8. ábra idõdiagramja egy másik mozgásrögzítõ kiviteli alak esetében a fénypanelek és a kamera zárak közötti szinkronizálást mutatja mind világos, mint parázsló képkockák rögzítésére. A 9. ábra világos (megvilágított) és parázsló képkockák rögzítésére szolgáló rendszer egy kiviteli alakját mutatja. A 10. ábra a 9. ábrán bemutatott rendszerrel társított idõdiagramot mutat. Az elõnyös kiviteli alakok részletes leírása A továbbiakban egy javított tulajdonságokkal rendelkezõ berendezést és eljárást ismertetünk zárszinkronizálást és/vagy foszforeszkáló festéket felhasználó mozgásrögzítés végrehajtására. A következõ leírásban magyarázatképpen számos különbözõ részletet ismertetünk, hogy a találmány általános és alapos megértését elõsegítsük. Szakember számára azonban nyilvánvaló, hogy a találmány úgy is megvalósítható, hogy a jelzett speciális részletek közül néhányat elhagyunk. Továbbá, más szempontból már jól ismert struktúrákat és készülékeket tömbvázlatként mutatunk be, hogy ezzel elkerüljük a találmány alapját képezõ elvek háttérbe szorítását Jelen bejelentés bejelentõje a korábbiakban már kifejlesztett egy rendszert színkódolt mozgásrögzítés végrehajtására, valamint egy rendszert mozgásrögzítés végrehajtására egy elõadó arcára festett fényvisszaverõ görbesereg felhasználásával. Ezeket a rendszereket a Berendezés és eljárás egy elõadó mozgásának a rögzítésére címû, március 16¹án közzétett US számú szabadalmi bejelentés ismerteti. Mint ezekben a függõ szabadalmi bejelentésekben olvasható, azáltal, hogy nem az elõadó arcának egyes adatpontjait, hanem görbéket elemzünk, a mozgásrögzítõ-rendszer képes jelentõsen több felületi adatot elõállítani, mint a hagyományos, marker alapú nyomkövetõ rendszerek. A 2. ábra a függõ szabadalmi bejelentésekben leírt példakénti mozgásrögzítõ-rendszert mutat, amelyben egy elõre meghatározott arc 201 görbemintákat úgy állítunk be, hogy illeszkedjen az egyes elõadók 202 arcának a topológiájához. Egy kiviteli alak esetében a háromdimenziós (3D) görbemintát az elõadó arca háromdimenziós letapogató rendszerrel felvett topológiájának háromdimenziós térképe alapján állítjuk be. A 201 görbemintával meghatározott görbéket az elõadó arcára festjük fényvisszaverõ, nem mérgezõ festék vagy színházi smink felhasználásával. Mint arra a késõbbiekben részletesen is kitérünk, a találmány egy kiviteli alakjában a görbék létrehozására nem mérgezõ foszforeszkáló festéket használunk. Mint azt a függõ társbejelentésekben leírtuk, az elõadó arcára festett minden egyes görbének egyedi azonosító neve és/vagy száma (a rendszerezett adatfeldolgozás támogatása céljából) és potenciálisan színe van, amelyet az optikai rögzítõrendszer könnyen azonosítani tud. Miután a görbemintát felvittük, az egyik kiviteli alak esetében a görbemintát egy vagy több 205 kameravezérlõbõl és egy központi 206 mozgásrögzítés vezérlõbõl álló 210 mozgásrögzítõ feldolgozó rendszerrel követjük nyomon. Egy kiviteli alak esetében mindegyik 205 kameravezérlõt és központi 206 mozgásrögzítés vezérlõt egy-egy külön számítógéprendszerrel valósítjuk meg. Alternatív megoldásként a kameravezérlõket és a mozgásrögzítés vezérlõket egyetlen számítógéprendszeren futtatott szoftverrel, vagy akár hardver és szoftver kombinációja révén is megvalósíthatjuk. Egy kiviteli alak esetében mindegyik 205 kameravezérlõt és/vagy 206 mozgásrögzítés vezérlõt 201 görbemintát jelentõ 203 adatokkal programozzuk. A 210 mozgásrögzítõ-rendszer ezt az információt arra használja fel, hogy egy elõadás során a görbemintában minden egyes görbe mozgását nyomon kövesse. Például az elõadó arckifejezéseit, melyet mindegyik 204 kamera (például bitmap képként) vesz, elemezzük, és a definiált görbeminta felhasználásával azonosítjuk a görbéket. Egy kiviteli alak esetében a 203 görbe adatokat olyan kapcsolati térkép formájában bocsátjuk a mozgásrögzítõ-rendszer rendelkezésére, amely a 201 görbemintázat szöveges állományú megjelenítése és 3

4 1 HU T2 2 amely tartalmazza a mintában lévõ össze görbe listáját, valamint a mintában lévõ összes felületi folt listáját, ahol az egyes foltokat azok határológörbéi definiálják. Ezt a 205 kameravezérlõk és/vagy a központi 206 mozgásrögzítés vezérlõ használja, hogy az optikai módon rögzített adatokban azonosítsa a görbéket és metszéspontokat. Ez pedig lehetõvé teszi, hogy a görbékbõl kapott pont adatokat felületi foltokká szervezzük, és végsõ soron egy végleges 3D 207 geometria háromszögeit hálójává alakítsuk. A találmány egy kiviteli alakja értelmében a mozgásrögzítõ-rendszer hatékonyságát úgy növeljük meg, hogy foszforeszkáló festéket használunk és/vagy nagy pontossággal vezéreljük a szinkronizálást az egyes kamerák zárai és a festett görbék megvilágítása között. Pontosabban, a 3. ábrára hivatkozva, a találmány egy kiviteli alakja esetében az elõre meghatározott 301 arc görbe mintázatot az elõadó 202 arcára festjük foszforeszkáló festékkel. Ezen túlmenõen fénypaneleket (például LED tömböket) nagy pontossággal szinkronizáljuk a mozgásrögzítõ 304 kamerák zárainak nyitásával és zárásával. Egy kiviteli alak esetében a 308, 309 fénypanelek és a 304 kamerák közötti szinkronizálást 322, illetve 321 szinkronjelekkel vezéreljük. Mint a 3. ábrán bejelöltük, egy kiviteli alak esetében a szinkronjeleket egy 320 személyi számítógép PCI buszához csatlakoztatott periféria komponens interfész ( PCI ) 323 kártyától kapjuk. Példakénti PCI kártya a National Instruments, Austin, Texas által gyártott PCI típusjelzésû kártya. A találmány alapját képezõ elv azonban nem korlátozódik valamilyen meghatározott mechanizmusra a szinkronjelek elõállításához. A találmány egyik kiviteli alakjában használt fényforrások és kamerák közötti szinkronizálást a 4. ábrán mutatjuk be. Ennél a kiviteli alaknál a két 321, 322 szinkronjel megegyezik egymással. Egy kiviteli alak esetében a szinkronjelek 0 5 V között periodikusan változnak. A 321, 322 szinkronjelekre válaszképpen a kamerák zárai periodikusan nyitnak és zárnak és a fénypanelek periodikusan kikapcsolnak, illetve bekapcsolnak. Például a szinkronjelek 412 felfutó élénél a kamera zárak zárnak és a fénypanelek bekapcsolnak. A 413 idõintervallumban a zárak zárva maradnak és a fénypanelek világosak maradnak. Azt követõen a 414 szinkronjel lefutó élénél a zárak nyitnak és a fénypanelek kikapcsolnak. A zárakat és a fénypaneleket ebben az állapotban hagyjuk egy további 415 idõtartamig. Az eljárás azután megismétlõdik a szinkronjelek 417 felfutó élénél. Ennek eredményeképpen az elsõ 413 idõintervallumban a kamerák nem vesznek fel képet és a foszforeszkáló festéket a 308,309 fénypanelek fénye megvilágítja. A második 415 idõintervallumban a fény ki van kapcsolva és a kamerák az elõadón lévõ parázsló foszforeszkáló festék képét rögzítik. Mivel a fénypanelek a második 415 idõintervallumban ki vannak kapcsolva, a foszforeszkáló festék és a helyiség maradék fénye közötti kontraszt rendkívül nagy (vagyis a helyiség maradék része feketének tûnik), javítva ily módon a rendszer képességét arra, hogy meg tudja különböztetni az elõadó arcára festett különbözõ görbéket. Ezen túlmenõen, mivel a fénypanelek az idõnek csupán fele részében vannak bekapcsolva, az elõadó elõadása során látja a helyiséget maga körül. A szinkronjelek 416 frekvenciáját olyan nagyra állíthatjuk, hogy az elõadó még azt sem veszi észre, hogy a fénypanelek be¹ kikapcsolgatnak. Például 75 Hz vagy afölötti értékû villogási frekvencián a legtöbb ember nem képes érzékelni, hogy a fény villog, és a fény számára folyamatosan világítónak tûnik. Pszichofizikai szóhasználattal, ha egy nagy frekvenciával villogó fényt egy ember folyamatosan világítónak érzékel, úgy mondják, hogy az egyes villanások egybeolvadnak. Egy kiviteli alak esetében a fénypaneleket 120 Hz¹cel tápláljuk; másik kiviteli alak esetében a fénypaneleket 140 Hz¹en mûködtetjük, mindkét frekvencia messze az emberi egybeolvadási küszöbérték fölött van. A találmány alapját képezõ elv azonban nem korlátozódik semmilyen meghatározott frekvenciára. A 6a. ábra egy elõadó példakénti képe az elsõ 413 idõintervallum alatt (vagyis amikor a fénypanelek világítanak), és a 6b. ábra a megvilágított fényvisszaverõ görbéket mutatja, amelyeket a 304 kamerák a második 415 idõintervallumban rögzítettek (vagyis amikor a fénypanelek ki voltak kapcsolva). Az elsõ idõintervallumban a foszforeszkáló festéket a fénypanelek fénye tölti, és, mint a 6b. ábrán látható, amikor a fénypaneleket kikapcsoljuk, a kamerák által felvett egyetlen fény a feltöltött foszforeszkáló festékbõl kilépõ fény. Így a foszforeszkáló festéket a fénypanelek gyors be¹ kikapcsolgatásával állandóan újratöltjük, és azok parázslásukat így a teljes mozgásrögzítõ eljárás alatt megtartják. Ezen túlmenõen, mivel a parázslás egy bizonyos ideig fennmarad, ha egy elõadó úgy mozdul el, hogy a foszforeszkáló görbe vonalak közül néhány egy-két idõintervallumnyira árnyékba kerül és a fénypanelek nem képesek megvilágítani, akkor, még ha a foszforeszkáló festéket a fény ezekben az idõképekben nem is képes teljesen feltölteni, a festék továbbra is megtartja parázslását a korábbi idõkbõl (vagyis amikor a festék nem volt árnyakban). Mint fent említettük, egy kiviteli alak esetében a 308, 309 fénypanelek LED tömbök. Egy ilyen példakénti 501 LED tömb és az azzal társított kapcsoló áramkör vázlata az 5. ábrán látható. A szinkronjeleket az 501 LED tömbhöz J2¹1 csatlakozón keresztül juttatjuk el, amelyet az 5. ábra bal oldalán láthatunk. Egy kiviteli alak esetében a csatlakozók RJ¹45 típusú csatlakozók. A szinkronjelet az IC2B inverter még az elején invertálja, és az invertált jelet vezetjük a Q2 tranzisztor bázisára, minek hatására a Q2 tranzisztor az invertált jel függvényében bekapcsol és kikapcsol. Ennek hatására áram fog folyni az R3 ellenálláson keresztül, ami azt okozza, hogy a Q1 tranzisztor bekapcsol és kikapcsol. Ez viszont azt eredményezi, hogy az 501 LED tömbben lévõ LED¹ek be¹ és kikapcsolnak. Egy kiviteli alak esetében az IC2B invertált jelét három további LED tömbhöz is elvezetjük, mint azt az 5. ábrán jelezzük. A további fénypanelek számára további J1¹1, J1¹2, J1¹3 és J1¹4 csatlakozókat 4

5 1 HU T2 2 alakítunk ki (vagyis a fénypaneleket ezeken a csatlakozókon keresztül láncba fûzhetjük), IC2C, IC2D, IC2E és IC2F pufferelõ inverterek használatával. Ha a láncba fûzés pufferelés nélkül valósítandó meg (például olyan kritikus idõzési követelmények miatt, amelyeket az IC2 jelhaladási késleltetései meghiúsítanának), akkor J2¹2 csatlakozót használhatunk. A LED tömb számára használt IC1 feszültségszabályozó (az 5. ábra tetején látható) 12 V bemenõ feszültségbõl szabályozott 5 V kimenõ feszültséget állít elõ, amelyet az IC2 használ. Egy kiviteli alak esetében a Q1 tranzisztor MOS- FET tranzisztor. Az itt vázolt elvek azonban semmilyen módon nem korlátozódnak semmilyen kifejezett áramkör típusra. A találmány egy kiviteli alakja értelmében a kamerákat úgy konfiguráljuk, hogy a foszforeszkáló görbék (például 6b. ábra) rögzítésén túl az elõadó arcának (például 6a. ábra) képét is rögzítsék. Az elõadó arcának képeit azután felhasználhatják például animátorok textúra térképként, hogy interpolációt végezzenek a görbék között, és renderelni tudják az elõadó még pontosabb megjelenítését. A 7. ábrán bemutatott jelidõzítés egy olyan kiviteli alakot mutat, amelyben a kamerák szinkronjelénél aszimmetrikus kitöltési tényezõt használunk (ellentétben a 4. ábrán bemutatott 50%¹os kitöltési tényezõvel). Ebben a kiviteli alakban a 2 szinkronjel ugyanaz marad, mint a 4. ábra esetében. A 2 szinkronjel 722 felfutó élénél a fénypanelek bekapcsolnak; a panelek bekapcsolva maradnak egy elsõ 723 idõintervallumban, a 2 szinkronjel 724 lefutó élére válaszképpen kikapcsolnak, és kikapcsolt állapotban maradnak egy második 725 idõintervallumban. Ehhez képest a zárak vezérlésére használt 1 szinkronjel aszimmetrikus kitöltési tényezõjû. Az 1 szinkronjel 712 felfutó élére válaszképpen a zárak zárnak. A zárak zárva maradnak egy elsõ 713 idõintervallumban, majd az 1 szinkronjel 714 lefutó éle függvényében nyitnak. A zárak egy második 715 idõintervallumban nyitva maradnak, majd újra zárnak az 1 szinkronjel felfutó él hatására. A jeleket úgy szinkronizáljuk, hogy az 1 szinkronjel felfutó éle mindig egybeesik a 2 szinkronjelnek mind a felfutó, mind a lefutó élével. Ennek eredményeképpen a kamerák a 715 idõintervallumban egy világos képet rögzítenek (vagyis amikor a zárak nyitva vannak, a fénypanelek megvilágítottak), és a 716 idõintervallumban egy parázsló képet rögzítenek (vagyis amikor a zárak nyitva vannak és a fénypanelek ki vannak kapcsolva). Egy kiviteli alak esetében a 3. ábrán bemutatott 310 adatfeldolgozó rendszer különválasztja a megvilágított képeket és a parázsló képeket, hogy két különálló képadat áramot állítson elõ, melyek közül az egyik az elõadó arcának a képeit tartalmazza, a másik pedig a foszforeszkáló görbe adatokat tartalmazza. A parázsló képeket aztán felhasználhatjuk arra, hogy létrehozzuk az elõadó arcának 307 hálóját és a világos képeket például referenciaként hasznosíthatjuk az animátorok számára (például a görbék közötti interpoláláshoz) és/vagy az elõadó arcának textúra képeként használhatjuk A két különálló videó szekvenciát szinkronizálhatjuk és egymás mellett megtekinthetjük egy számítógépen vagy valamilyen más képeditáló készüléktípuson. A megvilágított képek és a parázsló képek közötti általános megvilágításbeli lényeges eltérésbõl fakadóan egyes kamerák a megvilágított képek alatt túlvezérlõdnek, ha fényérzékenységüket a parázsló képekhez igazodóan nagyon nagyra állítjuk be. Emiatt a találmány egy kiviteli alakja esetében a kamerák érzékenységét is ciklikusan változtatjuk a megvilágított képek és a parázsló képek között. Ez azt jelenti, hogy az érzékenységet viszonylag magasra állítjuk be a parázsló képekhez, majd viszonylag alacsonyra változtatjuk a megvilágított képekhez. Alternatív megoldásként, ha a 304 kamerák érzékenységét nem tudjuk képrõl képre megváltoztatni, a találmány egy kiviteli alakja értelmében megváltoztatjuk azt az idõtartamot, amelyen keresztül a zárakat nyitva tartjuk a megvilágított képek és a parázsló képek vonatkozásában. A 8. ábra egy ilyen kiviteli alak idõzítését mutatja, amelynél az 1 szinkronjelet úgy állítjuk be, hogy biztosítsuk, hogy a kamerát a megvilágított képek ne vezéreljék túl. Ez elsõsorban azt jelenti, hogy ennél a kiviteli alaknál az alatt az idõintervallum alatt, amelyben a 2 szinkronjel a fénypaneleket megvilágítja, az 1 szinkronjel a zárat viszonylag hosszabb idõre zárja le, mint amikor a 2 szinkronjel a fénypaneleket nem világítja meg. A 8. ábrán például az 1 szinkronjel a 853 idõintervallumban logikai magas szintû, zárva ezáltal a zárat, és a 855 idõintervallumban logikai alacsony szintû, nyitva ezzel a zárat. Ennek kontrasztjaként a parázsló kép alatt az 1 szinkronjel viszonylag rövid 813 idõintervallumban magas szintû és viszonylag hosszabb 815 idõintervallumban alacsony szintû. A 9. ábrán bemutatott kiviteli alak esetében mind színes, mind szürkeárnyalatos kamerákat használunk és szinkronizálunk, különbözõ szinkronjelek felhasználásával. Ez ebben az esetben azt jelenti, hogy 914, 915 színes kamerákat használunk a világos képek rögzítésére és 904, 905 szürkeárnyalatos kamerákat használunk az elõadó arcára festett foszforeszkáló görbék rögzítésére. Ennek a konfigurációnak az egyik elõnye az, hogy a szürkeárnyalatos kamerák általában viszonylag nagyobb felbontásúak és nagyobb fényérzékenységûek, mint az összehasonlítható szenzor felbontású színes kamerák, és így pontosabban képesek a foszforeszkáló görbéket rögzíteni. Ezzel ellentétben a színes kamerák sokkal inkább alkalmasak az elõadó arca színének és textúrájának a rögzítésére. Emellett a szürkeárnyalatos kamerákat viszonylag nagyobb érzékenységûre tudjuk beállítani, mint a színes kamerákat. Mint a 10. ábrán látható, egy kiviteli alak esetében különbözõ 1A és 1B szinkronjeleket használunk a szürkeárnyalatos, illetve a színes kamerák vezérlésére. A 10. ábrán az 1A és 1B szinkronjelek 180 ¹os fáziseltolásban vannak. Ennek eredményeképpen az 1B szinkronjel 1014 lefutó éle ugyanabban az idõpontban következik be, mint az 1A szinkronjel 1024 felfutó éle, ily módon megnyitva a 914, 915 színes kamerák zárait 5

6 1 HU T2 2 és lezárva a 904, 905 szürkeárnyalatos kamerák zárait. Hasonlóképpen, az 1B szinkronjel 1012 lefutó éle ugyanarra az idõpontra esik, mint az 1A szinkronjel 1022 lefutó éle, zárva ezzel a 914, 915 színes kamerák zárait, és nyitva a 904, 905 szürkeárnyalatos kamerák zárait. A 10. ábrán a fénypanelek 2 szinkronjelét nem tüntettük fel, de egy kiviteli alak esetében a 2 szinkronjel ugyanolyan, mint a 4. ábra esetében volt, bekapcsolva a fénypaneleket, amikor a színes kamerák zárai nyitva vannak és kikapcsolva a fénypaneleket, amikor a szürkeárnyalatos kamera zárak nyitnak. Ha az itt leírt találmány szerinti kiviteli alakokat a valóságban megvalósítjuk, a szinkronjelek (például a 3. ábra 321 és 322 szinkronjelei) kismértékû késéseket tehetnek szükségessé a különbözõ élek között, hogy figyelembe vegyék a kamerák és a LED tömbök késéseit. Például egyes videokamerák esetében enyhe késés jelentkezik a 4. ábra 412 felfutó élét követõen, mielõtt a kamera zára zár. Ezt könnyen figyelembe vehetjük, ha a 322 jelet a 321 jelhez képest késleltetjük. Ilyen késések általában milliszekundumnál kisebb nagyságrendûek. Mint ilyen, ha a rendszer elindul, az idõzítõ jeleknek kiinduláskor nagy pontossággal kalibráltnak kell lenniük, figyelembe véve azt, hogy a 304 videokamerák teljes mértékben fekete képeket rögzítsenek és a 321 és 322 idõzítõ jeleket beállítva az aktuális elõadást megelõzõen. Jóllehet az eddig leírt kiviteli alakok egy elõadó arcára festett görbesereg használatát írják le, a találmány alapját képezõ elvek nem korlátozódnak erre a megvalósításra. Például görbék helyett a találmány egy kiviteli alakja markereket használ, amelyeket foszforeszkáló festékbe mártanak, hogy az elõadó csontváz mozgását tudják rögzíteni, a fent leírt zárszerkezet és fénypanel szinkronizálási technikákat használva (vagy az elõadó arcára festett görbék helyett, vagy annak kiegészítéseként, és a fényvisszaverõ markerek helyett, vagy pedig azok kiegészítéseként). Ezen túlmenõen a görbéket az elõadó testére és/vagy ruházatára is ráfesthetjük úgy, hogy továbbra is teljesítjük és kielégítjük a találmány alapját képezõ elveket. Egy kiviteli alaknál az elõadó arcára felvitt foszforeszkáló festék Fantasy F/XT Tube smink; termék#: FFX; szín jelölés: GL; amelyet a Mehron Inc. gyárt, 100 Red Schoolhouse Rd. Chestnut Ridge, NY Ezen túlmenõen egy kiviteli alak esetében Basler A311f típusú 304 kamerákat használunk az elõadó képeinek a rögzítésére. A találmány alapját képezõ elvek azonban nem korlátozódnak semmilyen meghatározott foszforeszkáló festékre vagy kamerára. A találmány kiviteli alakjai különbözõ, fent bemutatott lépéseket tartalmazhatnak. A lépéseket megjeleníthetjük géppel végrehajtható utasításokként is, amelyek egy általános célú vagy speciális célú processzort meghatározott lépések végrehajtására utasítanak. A találmány alapját képezõ elvek vonatkozásában nem releváns különbözõ elemeket, például számítógép memóriát, merevlemezt, adatbeviteli eszközöket, elhagytuk az ábrákról, hogy ne zavarjuk meg a találmány lényeges szempontjainak megismerését Alternatív megoldásként egy kiviteli alak esetében az itt bemutatott különbözõ funkcionális modulokat és az azokhoz tartozó lépéseket speciális hardver komponensekkel is végrehajthatjuk, amelyek huzalozott logikát tartalmaznak a lépések végrehajtására, mint amilyen egy alkalmazásspecifikus integrált áramkör ( ASIC ) vagy bármilyen programozott számítógép komponens és testre szabott hardver komponens kombinációja révén. A találmány elemeit géppel olvasható közegként is rendelkezésre bocsáthatjuk a gépi úton végrehajtható utasítások tárolására. A géppel olvasható közeg lehet flash memória, optikai lemez, CD¹ROM, DVD-ROM, RAM, EPROM, EEPROM, mágneses vagy optikai kártya, valamilyen jeltovábbító közeg vagy bármely más géppel olvasható közeg, amely alkalmas elektronikus utasítások tárolására, de semmiképpen nem korlátozódik ezekre. Például a találmány letölthetõ olyan számítógép programként, amelyet egy távoli számítógéprõl (például egy szerverrõl) átvihetünk egy kérelmezõ számítógépre (például egy kliens gépre) vivõhullámba csomagolt adatjelek révén vagy más továbbító közeg segítségével valamilyen kommunikációs kapcsolaton (például modemes vagy hálózati kapcsolaton) keresztül. Az elõzõ leírás során magyarázatképpen számos különbözõ speciális részletet ismertettünk, csak azért, hogy a találmány szerinti rendszert és eljárást alaposan megértessük. Szakember számára nyilvánvaló azonban, hogy a rendszer és az eljárás ezek nélkül a speciális, konkrét részletek nélkül is megvalósítható. Ennek megfelelõen a találmány oltalmi köre a soron következõ szabadalmi igénypontok alapján értelmezendõ. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Eljárás mozgásrögzítésre, amely tartalmazza: foszforeszkáló festék felvitelét egy elõadó arcának (202, 302) meghatározott területeire és/vagy testére; fényforrás (308, 309, 501) be¹ és kikapcsolgatását, ahol a fényforrás bekapcsolt állapotban tölti a foszforeszkáló festéket; és a fényforrás be¹ és kikapcsolgatásával egyidejûleg egy elsõ kameracsoport (204, 304, 904, 905) zárainak kapuzását a foszforeszkáló festék képeinek a rögzítésére, melyeket a továbbiakban parázsló képeknek nevezünk, ahol a zárak akkor nyitottak, amikor a fényforrás kikapcsolt állapotú és akkor zártak, amikor a fényforrás bekapcsolt állapotú. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, amely tartalmazza továbbá a foszforeszkáló festék mozgásának idõbeli nyomon követését; és az elõadó arcának és/vagy testének mozgását reprezentáló mozgásadatok létrehozását a foszforeszkáló festék nyomon követett mozgásának felhasználásával. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás, ahol a foszforeszkáló festéket az elõadó arcán (202, 302) és/vagy 6

7 1 HU T2 2 testén lévõ görbesorozat (201, 301) formájában használjuk. 4. Az 1. igénypont szerinti eljárás, ahol a foszforeszkáló festéket az elõadó testének meghatározott területein lévõ markerek sorozataként használjuk. 5. Az 1. igénypont szerinti eljárás, amely tartalmazza továbbá kamerák (914, 915) második többsége zárának a fényforrás (308, 309, 501) be¹ki kapcsolgatásával egyidejûleges be¹ki kapcsolását, hogy rögzítsük az elõadó képeit, amelyekre a továbbiakban világos képekként hivatkozunk, ahol a kamerák második többségének a zárai akkor nyitottak, mikor a fényforrás bekapcsolt állapotú és a kamerák második többségének a zárai akkor zártak, amikor a fényforrás kikapcsolt állapotú. 6. Az 5. igénypont szerinti eljárás, ahol a kamerák (904, 905) elsõ többsége szürkeárnyalatú kamera, és a kamerák (914, 915) második többsége színes kamera. 7. Az 1. igénypont szerinti eljárás, ahol a fényforrás fényemittáló dióda (LED) tömböt tartalmaz. 8. Az 1. igénypont szerinti eljárás, ahol a zárak be¹ és kikapcsolgatása magában foglalja a zárak nyitását egy elsõ idõintervallumban és a zárak zárását egy második idõintervallumban, ahol a második idõintervallum az elsõ idõintervallumtól eltérõ idõtartamú. 9. A 8. igénypont szerinti eljárás, ahol az elsõ idõintervallum hosszabb, mint a második idõintervallum. 10. Az 1. igénypont szerinti eljárás, ahol a kamerazárakat egy számítógéprendszertõl (320, 323) származó szinkronjelekkel (1, 2, 1A, 2A, 321, 322) vezéreljük. 11. Az 5. igénypont szerinti eljárás, amely tartalmazza továbbá a világos képek elválasztását a parázsló képektõl két különálló képadat készlet létrehozására. 12. Az 5. igénypont szerinti eljárás, ahol a megvilágított képeket rögzítõ kamerák érzékenysége eltér a parázsló képeket rögzítõ kamerák érzékenységétõl. 13. Az 5. igénypont szerinti eljárás, amely tartalmazza továbbá a zárak nyitását egy elsõ idõintervallumban, amikor a fényforrás bekapcsolt állapotú; és a zárak nyitását egy második idõintervallumban, amikor a fényforrás kikapcsolt állapotú, ahol az elsõ és második idõintervallum nem egyenlõ egymással. 14. Az 5. igénypont szerinti eljárás, ahol a megvilágított képek rögzítésére színes kamerákat (914, 915) használunk és a parázsló képek rögzítésére szürkeárnyalatos kamerákat használunk. 15. A 14. igénypont szerinti eljárás, ahol a szürkeárnyalatos kamerák viszonylag nagyobb érzékenységûek, mint a színes kamerák. 16. A 14. igénypont szerinti eljárás, ahol a színes kamerák és a szürkeárnyalatos kamerák zárainak vezérlésére két különbözõ szinkronjelet használunk. 17. A 16. igénypont szerinti eljárás, ahol a különbözõ szinkronjelek egymástól fázisban 180 -kal eltoltak. 18. Az 1. igénypont szerinti eljárás, ahol a zárak be¹ki kapcsolása tartalmazza továbbá: a zárak nyitását egy idõintervallumban, amikor a fényforrás bekapcsolt állapotú, az elõadó arcának és/vagy testének képeinek a rögzítésére, amelyre a továbbiakban világos képként hivatkozunk. 19. A 18. igénypont szerinti eljárás, ahol a zárakat, miután egy világos kép rögzítéséhez nyitottuk, zárjuk, majd újra nyitjuk, ha a fényforrás kikapcsolt állapotú, hogy rögzítsük a következõ parázsló képet, majd zárjuk és akkor nyitjuk újra a következõ világos kép rögzítéséhez, amikor a fényforrás bekapcsolt állapotú. 20. A 18. igénypont szerinti eljárás, ahol a zárak be¹ és kikapcsolgatása magában foglalja a zárak nyitását egy elsõ idõintervallumban és a zárak zárását egy második idõintervallumban, ahol az elsõ idõintervallum nem egyezik meg a második idõintervallummal. 21. A 18. igénypont szerinti eljárás, amely tartalmazza továbbá a világos képek különválasztását a parázsló képektõl, két különálló kép adatkészlet elõállítására. 22. A 18. igénypont szerinti eljárás, amely tartalmazza továbbá a kamerák érzékenységének váltakoztatását a világos képek és a parázsló képek rögzítése között. 23. A 20. igénypont szerinti eljárás, amely tartalmazza továbbá a zárak nyitását egy viszonylag rövidebb idõintervallumban, ha a fényforrás bekapcsolt állapotú; és a zárak nyitását egy viszonylag hosszabb idõintervallumban, ha a fényforrás kikapcsolt állapotú. 24. Rendszer, amely tartalmaz egy szinkronjel-generátort (320, 323) egy vagy több szinkronjel (1, 2, 1A, 2A, 321, 322) elõállítására; az egy vagy több szinkronjel elsõ szinkronjelére válaszképpen be¹ és kikapcsolgatásra konfigurált fényforrást (308, 309, 501), amely egy elõadó arcának (202, 302) meghatározott területeire és/vagy testére mozgásrögzítési eljárás céljára felvitt foszforeszkáló festéket tölt; és a fényforrás ki¹ bekapcsolásával szinkronban kapuzott zárat tartalmazó kamerákat (204, 304, 904, 905) a foszforeszkáló festék képeinek rögzítésére, mely képekre a továbbiakban parázsló képekként hivatkozunk, ahol a zárak akkor nyitottak, ha a fényforrás kikapcsolt állapotú, és a zárak akkor zártak, ha a fényforrás bekapcsolt állapotú. 25. A 24. igénypont szerinti rendszer, amely tartalmaz továbbá: egy az elõadó arcának és/vagy testének a mozgását reprezentáló mozgásadatokat a foszforeszkáló festék nyomon követett mozgásának a felhasználásával elõállító képfeldolgozó eszközt. 26. A 24. igénypont szerinti rendszer, ahol a foszforeszkáló festéket az elõadó arcán (202, 302) és/vagy testén lévõ görbesorozatként (201, 301) alkalmazzuk. 27. A 24. igénypont szerinti rendszer, ahol a foszforeszkáló festéket az elõadó testének meghatározott területein lévõ markersorozatként alkalmazzuk. 28. A 24. igénypont szerinti rendszer, amely tartalmaz továbbá: 7

8 1 HU T a fényforrás be¹ és kikapcsolgatásával egyidejûleg be¹ki kapcsolt zárral rendelkezõ kamerák (914, 915) második többségét az elõadó képeinek a rögzítésére, mely képekre a továbbiakban világos képekként hivatkozunk, ahol a kamerák második többségének a zárai akkor nyitottak, amikor a fényforrás bekapcsolt állapotú és a kamerák második többségének a zárai akkor zártak, amikor a fényforrás kikapcsolt állapotú. 29. A 28. igénypont szerinti rendszer, ahol a kamerák (904, 905) elsõ többsége szürkeárnyalatú kamera, és a kamerák (914, 915) második többsége színes kamera. 30. A 24. igénypont szerinti rendszer, ahol a fényforrás legalább egy LED¹et tartalmazó fényemittáló dióda (LED) tömböt (501) tartalmaz. 31. A 24. igénypont szerinti rendszer, ahol a zárak be¹ és kikapcsolgatása magában foglalja a zárak nyitását egy elsõ idõintervallumban és a zárak zárását egy második idõintervallumban, ahol a második idõintervallum az elsõ idõintervallumtól eltérõ idõtartamú. 32. A 31. igénypont szerint rendszer, ahol az elsõ idõintervallum hosszabb, mint a második idõintervallum. 33. A 24. igénypont szerinti rendszer, ahol a kamerazárakat egy számítógéprendszertõl (320, 323) származó szinkronjellel vezéreljük. 34. A 28. igénypont szerinti rendszer, amely tartalmaz továbbá egy képfeldolgozó készüléket, amely a világos képeket különválasztja a parázsló képektõl, hogy két különálló képadat készletet állítson elõ. 35. A 28. igénypont szerinti rendszer, ahol a világos képeket rögzítõ kamerák érzékenysége eltér a parázsló képeket rögzítõ kamerák érzékenységétõl. 36. A 28. igénypont szerinti rendszer, ahol legalább néhány kamera úgy van vezérelve, hogy a zárat viszonylag rövidebb ideig nyissa, ha a fényforrás bekapcsolt állapotú; és az zárakat viszonylag hosszabb ideig nyissa, amikor a fényforrás kikapcsolt állapotú. 37. A 28. igénypont szerinti rendszer, ahol a világos képek rögzítésére színes kamerákat (914, 915) használunk, és a parázsló képek rögzítésére szürkeárnyalatos kamerákat használunk. 38. A 28. igénypont szerinti rendszer, ahol a szürkeárnyalatos kamerák viszonylag nagyobb érzékenységûek, mint a színes kamerák. 39. A 28. igénypont szerinti rendszer, ahol a színes kamerák és a szürkeárnyalatos kamerák zárainak vezérlésére két különbözõ szinkronjelet használunk. 40. A 28. igénypont szerinti rendszer, ahol a különbözõ szinkronjelek egymástól fázisban 180 -kal eltoltak. 41. A 24. igénypont szerinti rendszer, ahol a zárak be¹ és kikapcsolgatása tartalmazza továbbá a zárak nyitását egy idõintervallumban, amikor a fényforrás bekapcsolt állapotú, az elõadó arca és/vagy teste képeinek a rögzítéséhez. 42. A 41. igénypont szerinti rendszer, ahol a zárakat, miután egy világos kép rögzítéséhez nyitottuk, zárjuk, majd újra nyitjuk, ha a fényforrás kikapcsolt állapotú, hogy rögzítsük a következõ parázsló képet, majd zárjuk és akkor nyitjuk újra a következõ világos kép rögzítéséhez, amikor a fényforrás bekapcsolt állapotú. 43. A 41. igénypont szerinti rendszer, ahol a zárak be¹ és kikapcsolgatása magában foglalja a zárak nyitását egy elsõ idõintervallumban és a zárak zárását egy második idõintervallumban, ahol az elsõ idõintervallum nem egyezik meg a második idõintervallummal. 44. A 42. igénypont szerinti rendszer, ahol a képfeldolgozó készülék különválasztja a világos képeket a parázsló képektõl, hogy két különálló képadat készletet állítson elõ. 45. A 41. igénypont szerinti rendszer, ahol a kamerák érzékenysége a világos képek és a parázsló képek rögzítése között váltakozik. 46. A 43. igénypont szerinti rendszer, ahol a zárak viszonylag rövidebb idõintervallumban vannak nyitva, ha a fényforrás bekapcsolt; és ahol a zárak viszonylag hosszabb idõintervallumban vannak nyitva, ha a fényforrás kikapcsolt. 8

9 9

10 10

11 11

12 12

13 13

14 14

15 15

16 16

17 17

18 Kiadja a Magyar Szabadalmi Hivatal, Budapest Felelõs vezetõ: Törõcsik Zsuzsanna Windor Bt., Budapest