(11) Lajstromszám: E (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA. (51) Int. Cl.: H04N 7/173 ( )

Átírás

1 !HU T2! (19) HU (11) Lajstromszám: E (13) T2 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E (22) A bejelentés napja: (96) Az európai bejelentés bejelentési száma: EP (97) Az európai bejelentés közzétételi adatai: EP A (97) Az európai szabadalom megadásának meghirdetési adatai: EP B (1) Int. Cl.: H04N 7/173 ( ) (30) Elsõbbségi adatok: GB (72) Feltaláló: Robert van Noetsele, Middelbeers (NL) (73) Jogosult: UPC Broadband Operations B. V., PE Schipol- Rijk (NL) (74) Képviselõ: dr. Antalffy-Zsiros András, DANUBIA Szabadalmi és Jogi Iroda Kft., Budapest (4) Üzenettovábbítás egy interaktívtelevízió-rendszerben (7) Kivonat HU T2 Eljárás üzenetek továbbításának a vezérlésére egy hálózatot (20) és a hálózathoz csatlakozó vevõegységeket (11, 12, 13) tartalmazó interaktívtelevízió-rendszerben; az eljárás során egy felhívóüzenetet juttatnak el az egyes vevõegységekhez, amelyben választ kérnek az egyes vevõegységektõl, és jelzik feléjük, hogy a válaszok vonatkozásában késleltetési mûveletet hajtanak majd végre; és minden egyes vevõegységnél a felhívóüzenetre válaszképpen a vevõegység felhasználójától adatokat fogadnak el; a felhívóüzenetre válaszképpen egy, a felhasználótól kapott adatokat tartalmazó válaszüzenetet alakítanak ki a hálózaton keresztül történõ elküldésre; meghatározzák a válaszüzenetre érvényes alkalmazandó késleltetési idõintervallum hosszát; és a válaszüzenetet a késleltetést követõen továbbítják a hálózathoz, ahol a késleltetési idõintervallum hosszát a vevõegység legalább egy tulajdonsága alapján határozzák meg. A leírás terjedelme 10 oldal (ezen belül 3 lap ábra) 2. ábra Az európai szabadalom ellen, megadásának az Európai Szabadalmi Közlönyben való meghirdetésétõl számított kilenc hónapon belül, felszólalást lehet benyújtani az Európai Szabadalmi Hivatalnál. (Európai Szabadalmi Egyezmény 99. cikk (1)) A fordítást a szabadalmas az 199. évi XXXIII. törvény 84/H. -a szerint nyújtotta be. A fordítás tartalmi helyességét a Magyar Szabadalmi Hivatal nem vizsgálta.

2 1 HU T A találmány interaktívtelevízió-rendszerekre vonatkozik, elsõsorban üzenetek továbbításának a vezérlésére egy interaktívtelevízió-rendszerben. A csatolt rajzkészlet 1. ábráján egy jellemzõnek mondható interaktívtelevízió-rendszer látható. A rendszer digitális videoadat¹ 1 szolgáltatót, a digitális videoadatot analóg formátumra konvertáló 3a 3c dekódereket, a videoadatok megjelenítésére minden egyes dekódernél egy-egy televíziót és 2 hálózaton keresztül továbbított bõvített tartalmat A jelenlegi rendszerekben a bõvített tartalmat dekóderekhez vagy set-top-boxokhoz (STB) továbbítják, amelyek azután a bõvített tartalom lapjait megjelenítik egy televízión. Minden egyes 3a 3c dekódernél egy-egy felhasználói 4 adatbeviteli készülék van elhelyezve úgy, hogy a felhasználó be tudja állítani a dekóder és/vagy az televízió beállításait, és válaszolni tud a bõvített tartalomban megjelenõ lekérdezésekre vagy kérdésekre. A felhasználói 4 adatbeviteli készülék például billentyûzet vagy távvezérlõ lehet. Az itt használt bõvített tartalom kifejezés felhasználói kérelemre egy televízió-képernyõn megjeleníthetõ tartalomra utal. A bõvített tartalom egy televízióprogram vagy film alapvetõ videoadatain túlmenõen járulékosan lehet jelen. Állhat információból, például hírekbõl, televízióprogram-ütemezésekbõl vagy idõjárás-jelentésekbõl, vagy egy felhasználót válaszadásra buzdító kérés, lekérdezés is lehet. A bõvített tartalmat egy hálózaton keresztül a videoadatoktól függetlenül továbbíthatják, vagy alternatívaként be is építhetik a videoadatokba. Az interaktív televízió kifejezés azt sugallja, hogy egy nézõ adatokat, utasításokat vihet be a rendszerbe, például a bõvített tartalomban megjelenõ lekérdezésekre válaszképpen, vagy az általa vett videoáram vezérlése céljából. Egy felhasználói adatbevitel, illetve válasz példájaként a bõvített (vagy interaktív) tartalomban lévõ kérdésre adott választ nevezhetjük meg. Ha a televízión megjelenített videotartalom például egy vetélkedõ, úgy szóba jöhet, hogy a vetélkedõben feltett kérdéseknek megfelelõ vetélkedõkérdésekbõl álló interaktív tartalmat bocsássanak a nézõ rendelkezésére. Az is elõfordulhat, hogy sok set-top-box-felhasználó kíván egyidejûleg egy interaktív vetélkedõben részt venni. Ha a vetélkedõ egy meghatározott sugárzásra vagy eseményre (például egy játékvetélkedõre) vonatkozik, akkor megjelenítése szinkronizálható a kisugárzott mûsorral. Például egy set-top-box-felhasználó által megválaszolandó kérdés a játékvetélkedõ video- és audiotartalmában jelentkezõ kérdéssel egyidejûleg megjeleníthetõ a képernyõn. A set-top-box felhasználójának korlátozott ideje van a kérdés megválaszolására. A set-top-boxoktól kiinduló válaszüzeneteket lényegében egymással egyidejûleg juttatják el egy visszirányú csatornán a válaszokat kezelõ rendszerhez. A visszirányú csatorna korlátozott sávszélességû, és ha mondjuk az interaktív vetélkedõ kérésére egy millió felhasználó válaszol, a nagy visszacsatolás-mennyiség túlterhelheti a visszirányú csatornát. Ezen túlmenõen a vevõrendszer által végrehajtandó hatalmas mennyiségû feldolgozás is túlterhelheti a vevõrendszert. Ezekre a problémákra megoldást kell találni. Az EP számú szabadalmi dokumentum egy eljárást és egy rendszert ismertet olyan adatkommunikációra, amelynek során egy válaszüzenetet véletlenszerû késleltetési idõvel késleltetnek, mielõtt továbbítják az adathálózaton. A találmány egy elsõ aspektusa értelmében egy eljárást hoztunk létre üzenetek továbbításának a vezérlésére egy interaktívtelevízió-rendszerben, amely egy hálózatot és a hálózathoz csatlakozó vevõegységeket tartalmaz; az eljárás magában foglalja, hogy egy felhívóüzenetet juttatunk el az egyes vevõegységekhez, amelyben választ kérünk az egyes vevõegységektõl, és jelezzük feléjük, hogy a válaszok vonatkozásában késleltetési mûveletet hajtunk majd végre; és a felhívóüzenetre válaszképpen minden egyes vevõegységnél, annak felhasználójától adatokat fogadunk el; a felhívóüzenetre válaszképpen egy, a felhasználótól kapott adatokat tartalmazó válaszüzenetet alakítunk ki a hálózaton keresztül történõ elküldésre; meghatározzuk a válaszüzenetre vonatkozó késleltetési idõintervallum hosszát; és a válaszüzenetet a késleltetést követõen továbbítjuk a hálózathoz, azzal jellemezve, hogy a késleltetési idõintervallum hosszát a vevõegység legalább egy tulajdonsága alapján határozzuk meg. A tulajdonság lehet például a vevõegység helye, a vevõegység azonosítója, egy elõfizetõ azonosítója vagy a vevõegység felhasználója, vagy a set-top-box valamilyen jellemzõje, például MAC címe, országkódja, postai irányítószáma, a vevõegység-azonosító és felhasználóazonosító. A felhívóüzenetnek nem kell olyan üzenetnek lennie, amelynek egyedüli célja egy válaszra való felhívás. A felhívóüzenet például meghatározhatja egy olyan ûrlap kinézetét, amelyet a válasz létrehozásához ki kell tölteni, vagy más adatokat is rendelkezésre bocsáthat, amelyek felhasználhatók arra, hogy jelezzük egy felhasználónak, hogy a válasz most elküldhetõ. A hálózathoz csatlakozó vevõegységek alkalmas módon valamiképpen csoportosítottak, és az ugyanahhoz a csoporthoz tartozó vevõegységeknél azok válaszüzenetei vonatkozásában ugyanazt a késleltetést alkalmazzuk. A vevõegységek csoportosítása független lehet a vevõegységek földrajzi elhelyezkedésétõl. A csoportosítást legelõnyösebben úgy hajtjuk végre, ha biztosítjuk, hogy hasonló számú vevõegység tartozzon minden egyes csoporthoz úgy, hogy míg a technika állásához tartozó rendszerek esetében a nagyszámú válaszüzenetet mindig egymással egyidejûleg továbbították, a találmány szerinti eljárással az egyes késleltetési idõintervallumok között lényegében azonos számú válaszüzenetet tudunk elküldeni. A vevõegységek csoportosítása akár véletlenszerûen is végrehajtható. A találmány egyéb elõnyös aspektusait az aligénypontokban határoztuk meg. A találmány egy második aspektusa szerint egy vevõegységet hoztunk létre egy hálózatot tartalmazó interaktív televízió továbbítórendszerben történõ haszná- 2

3 1 HU T latra, mely vevõegység tartalmaz: a hálózatból továbbított felhívóüzenetet vevõ elsõ bemenetet, ahol az üzenet egy választ vár a vevõegységtõl, és olyan jelzést tartalmaz, hogy a válaszok vonatkozásában késleltetési mûvelet kerül végrehajtásra; egy kapcsolatot valamilyen kijelzõegységhez egy felhívásnak egy felhasználó számára történõ megjelenítésére; a felhasználótól a felhívásra válaszképpen adatokat fogadó második bemenetet; egy üzenetírót a felhasználótól kiinduló adatokat magában foglaló válaszüzenet írására; egy késleltetõegységet a válaszüzenet vonatkozásában késleltetési idõintervallum foganatosítására; és a válaszüzenetet a késleltetési intervallumot követõen a hálózatra kiadó kimenetet, azzal jellemezve, hogy a késleltetési idõintervallum a vevõegység legalább egy tulajdonságán alapul. A találmányt az alábbiakban példaképpen a csatolt rajzra hivatkozva ismertetjük, amelyen: az 1. ábra egy technika állása szerinti interaktívtelevízió-rendszert mutat; a 2. ábra egy interaktívtelevízió-rendszerben vevõegységektõl származó üzenetek hálózat felé történõ továbbítását mutatja; és a 3. ábra egy interaktívtelevízió-hálózatot mutat. Mint fent említettük, a találmány szerinti eljárás alkalmas módon tartalmazhatja vevõeszközkészletek valamilyen módon történõ csoportosítását. A 2. ábra szerinti példakénti rendszerben a 11a 11d, 12a 12d és 13a 13d set-top-boxok (STB¹k) földrajzi elhelyezkedésük szerint csoportosítottak, hogy 21, 22 és 23 csoportokat alkossanak. Ebben a példában minden egyes csoport azonos számú STB¹t tartalmaz. A csoportok tekintetében elõnyös, ha a csoportok egy gyakorlati interaktívtelevízió-rendszerben nagyjából hasonló méretûek. Ez biztosíthatja, hogy egy adott alkalommal elküldött üzenetek száma egy átlagos érték közelében marad, ahelyett, hogy egyes idõpillanatokban nagyon naggyá válna. Ez nyilvánvalóan felvetné a fent leírt problémákat, a visszirányú csatorna túlterhelését, amelyen keresztül az üzeneteket továbbítják, és a vevõrendszer túlterhelését, amelyhez az üzeneteket továbbítják. A 2. ábrán bemutatott példában a 11b, 11c, 12b, 12c, 12d, 13a és 13d STB¹k mindegyike válaszüzenetet kíván küldeni a 20 hálózatba. Ez elõfeltételezi, hogy például az STB felhasználóknak valamilyen bõvített tartalom útján valamilyen kérdést tettek fel, és a fent felsorolt STB¹k felhasználói mind bevitték válaszukat saját STB-jükbe. Minden egyes STB-nél az üzenet továbbítása valamilyen késleltetéssel történik, a késleltetés hossza pedig attól a csoporttól függ, amelyikhez az STB tartozik. Ebben a redukált helyzetben a 21 csoport például nulla késleltetésû lehet, míg a 22 csoporthoz egy egyszeres idõegységnyi késleltetés tartozhat és a 23 csoporthoz kétszeres idõegységnyi késleltetés tartozhat. Példaképpen, egy késleltetési idõegység 2 másodperc lehet úgy, hogy a 23 csoport üzeneteit 4 másodperccel késõbb továbbítjuk, mint a 21 csoporttól származó üzeneteket. Ez az egyszerû példa annak bemutatásra szolgál, hogy lecsökkentettük az adatok továbbításának közvetlen sebességét és mértékét, összehasonlítva azokkal a technika álláshoz tartozó rendszerekkel, amelyekben a hét üzenet mindegyikét akkor továbbítanák, amikor az üzeneteket létrehozzák az egyes STB-kben. Egy olyan helyzetben, amikor valamilyen vetélkedõalkalmazás fut, a legtöbb nézõ a kérdésre egymáshoz képest néhány másodperces eltéréssel válaszolna, így nagyon rövid idõ alatt nagyon nagy üzenetmennyiséget kellene a hálózaton keresztül továbbítani. STB-ket csoportosító rendszerre példa egy intelligens kommunikációs algoritmus használata. Az algoritmus a következõ jellemzõk egyikén vagy kombinációján alapulhat: felhasználó/fogyasztó/set-top-box azonosító (például felhasználónév, MAC cím stb.); régióinformáció (például irányítószám, országkód stb.). Bármely STB-attribútum alkalmasan használható az STB¹k csoportosítására. Egy felhasználóazonosító egy felhasználóazonossági adat vagy jelszó lehet, amelyet egy felhasználó egy interaktív alkalmazás kezdetén ad be. Ez az azonosító/jelszó a felhasználó vonatkozásában egyedi, és a felhasználó minden alkalommal használhatja, amikor interaktív alkalmazásban vesz részt. Alternatív megoldásként egy felhasználóazonosító egy adott interaktív alkalmazásra, például egy televízióvetélkedõre jellemzõ azonosító lehet úgy, hogy egy adott felhasználó különbözõ alkalmazásokhoz különbözõ azonosítókkal rendelkezhet. Egy fogyasztóazonosító jellemzõ lehet egy meghatározott STB felhasználójához tartozó számlára, például egy szolgáltató számlájára. Ez a felhasználóazonosító így egy családra vagy egy címre is jellemzõ lehet. Az algoritmust úgy kell konfigurálni, hogy az STB¹k meghatározott jellemzõi, például MAC címe alapján egy csoportkészletet definiáljon, ahol a MAC cím az alábbi formátumú: ############, ahol # egy hexadecimális szám (0¹F), például 08006F9100A. A MAC címeket utolsó két hexadecimális jegyük alapján 26 csoportra tudjuk osztani, például a 08006F9100A MAC cím a 0A csoporthoz tartozna. Az algoritmus azután minden egyes csoport számára meghatároz egy idõszeletet, vagy csoportonként egy rögzített idõtartamot, például csoportonként 2 másodpercet, így például a 0A csoportban lévõ STB¹k üzenetei kerülnek elõször elküldésre, majd 2 másodperc után a 0B csoportban lévõ STB üzenetei következnek, majd további 2 másodperc után a 0C csoportban lévõ STB¹k üzeneteit küldjük el, és így tovább. Minden egyes üzenetet 2 26=12 másodperc, vagyis körülbelül nyolc és fél perc alatt küldenénk el. Ez az algoritmus biztosítja, hogy a kommunikáció sûrûségét egy rögzített idõkereten belül egyenletesen elosztjuk. A csoportok és idõszeletek például statisztikákon vagy demográfiai adatokon alapuló meghatározása kulcsfontosságú egy egyenletesen elosztott kommunikációs eljárás elérésében, ami szabályozott és korlátozott sávszélesség-használatot és vevõrendszeri feldolgozási kapacitást eredményez. Az algoritmus beépíthetõ az egyes STB-kbe, vagy, alternatív megoldásként, az STB-kbe a hálózatból az STB-nek küldött felhívóüzenetben is letölthetõ. Az algoritmus a bõvített tv¹alkalmazás része is lehet. 3

4 1 HU T2 2 A csoportosítóeljárás alternatívájaként minden egyes vevõegység vonatkozásában minden egyes továbbítandó válaszüzenet esetében egy véletlenszerû késleltetési idõtartamot használunk. Ennek az az elõnye, hogy az STB¹k tulajdonságait nem kell lekérdezni, ami egyszerûsíti a rendszert, de azzal a hátránnyal is jár, hogy egy adott idõintervallumban megtörténhet, hogy egyidejûleg nagyon nagy számú válaszüzenet kerül elküldésre, és a rendszer túlterhelõdhet. A 3. ábra egy olyan mûsorszóró hálózatra mutat példát, amelyben a találmány szerinti eljárást alkalmazzuk. A 3. ábrán látható hálózat 100 szerkesztõprogramcsomagot, 101 lejátszáskezelõ központot, 102 médiavezérlõ menedzsert, 103 és 104 fellövõ- és letöltõállomást, 10 mûholdat, 106 dekódert és 107 tranzakciókezelõ rendszert A 106 dekóder például egy set-top-box vagy egy digitális televízió lehet. A rendszernek minden egyes alkotóját ismertetjük a továbbiakban. Az egyes alkotórészek a 3. ábrán berajzolt nyilakkal jelölt módon tudnak kommunikálni egymással. Az interaktív tartalmat általános, újrahasználható sablonok segítségével a 100 szerkesztõprogram-csomagban [kifejezetten egy tartalomgyártó menedzserben (CPM)] állítjuk elõ. Az általános sablonokat tervezõk alakíthatják, hogy egy meghatározott alkalmazáshoz illeszkedõ kívánt formátumú sablont hozzanak létre. Ezt a speciális sablont azután el lehet menteni a CPM memóriájában. Az azt követõ adatokat könnyen és gyorsan hozzá lehet adni az alkalmazásspecifikus sablonhoz, ilyenek például a friss hírek, az idõjárás-jelentések vagy televízióprogram-ismertetõk. Miután az adatokat hozzáadtuk a CPM-ben egy sablonhoz, a feltöltött sablonokat beadjuk az egy szerkesztõprogram-csomag második fokozatát alkotó úgynevezett eseménybróker-konzolba (EBC), ahol azután egy stream scriptet adunk hozzá. Ezután metaadatokat csatolunk a sablon tartalmával kapcsolatban álló fõ kisugárzott áramhoz (vagyis a videoáramhoz). A metaadatok lehetõvé teszik, hogy a stream scriptet valós idõben hajtsuk végre, hogy a tartalmat szinkronba hozzuk a fõ sugárzott árammal. Élõ televíziós eseményeknél az EBC¹t felhasználhatjuk arra, hogy menedzselje az interaktív oldalak sugárzását, mint azt a késõbbiekben leírjuk. A szerkesztõprogram-csomagban történt gyártást követõen a sablonadatokat a 101 lejátszáskezelõ központhoz (PMC) továbbítjuk, amely az adatokat (az interaktívtartalom-lapokat jelentõ) jellé konvertálja, minden olyan platform számára érthetõ formátumúra, mely platformon az adatokat veszik és megjelenítik. A PMC az interaktív tartalmat mindaddig tárolja, amíg arra szükség van. Ha az interaktív tartalmat kérik, azt elküldi egy 102 médiavezérlõ kezelõhöz (MCM). Annak érdekében, hogy az MCM-hez eljusson, az interaktív tartalmat egy 103 fellövõállomáshoz küldhetjük és 10 mûholddal egy 104 letöltõállomáshoz továbbíthatjuk, vagy valamilyen más úton, például kábelen keresztül is elküldhetõ. A 102 MCM egy kábeltelevízió digitálisfront-részén helyezkedik el. Az MCM interaktív adatokat kap a 101 PMC-tõl, azokat mindaddig tárolja, amíg meg nem jelenítik õket, és egy vezérlõjel vételére válaszképpen a 106 dekóderekhez sugározza. A dekóderek televíziókhoz kapcsolódó set-top-boxok lehetnek, de lehetnek digitális televíziók is. A 102 médiavezérlõ menedzser számos módon tájékoztatható arról, hogy mikor kell egy interaktív tartalmú lapot megjeleníteni úgy, hogy azt az MCM a 106 dekóderhez továbbítsa, majd az azt követõen megjelenítse. Például, ha az a televízióesemény, amelyre az interaktív tartalom vonatkozik, egy élõmûsor, akkor a 100 szerkesztõprogram-csomaggal egy szerkesztõ kézi úton indíthatja vagy kiválthatja a tartalom kiadását a 102 MCM-ektõl. Annak biztosítására, hogy a tartalom szinkrónban legyen a televíziós esemény megfelelõ részével, egy kiváltójelet kell küldeni a 100 szerkesztõprogram-csomagtól a 101 lejátszás/bejátszás kezelõ központhoz; a PMC transzkódolja a kiváltójelet és továbbítja a 102 MCM-hez, majd az MCM sugározza a kiváltójelet az egyes 106 dekóderekhez. Alternatív megoldásként kiváltójeleket elõre meghatározott idõpontokban automatikusan is elküldhetünk egy televíziós esemény alatt. Ebben az esetben az MCM-nek hozzá kell férnie egy ütemezéshez, és ennek az ütemezésnek az alapján küld azután kiváltójeleket az egyes dekóderekhez azokban az idõpontokban, amikor szükségessé válik az interaktív tartalom megjelenítése. Például egy tv¹program elkezdõdhet délután 7.30-kor, a 102 MCMtõl pedig automatikusan kiváltójeleket küldhetünk ki délután 7.31-kor, 7.3-kor, 7.42-kor és így tovább, a programnak attól a részeitõl függõen, amelyekre az egyes interaktívtartalom-lapok vonatkoznak. Másik alternatívaként jelölõket, azaz markereket ágyazhatunk az interaktív lapok meghatározott készletével társított videojelbe, és kiváltójeleket állíthatunk elõ a lapok és a markerek közötti társítás függvényében. Ezek a markerek lennének a fent hivatkozott metaadatok, amelyeket a videojeláramhoz hozzáadunk. A 102 MCM a videojelek számára és az interaktív tartalom jelei számára lefoglalt sávszélességet is kezelni tudja az éppen folyó televíziós eseményeknek megfelelõen. A tartalmat az MCM-nél is tárolhatjuk, illetve pufferelhetjük. Az elõfizetõk interaktívtartalom-sugárzásra adott válaszaival egy 107 tranzakciókezelõ rendszer (TMS) foglalkozik. A TMS képes nagyszámú egyidejû válasz lekezelésére, és például létre tudja hozni az elõfizetõi válaszokat követõen a verseny gyõzteseinek a listáját. A TMS a PMC-hez kapcsolódik úgy, hogy az elõfizetõi válaszokra vonatkozó információt vissza tudjuk csatolni és be tudjuk illeszteni a 102 MCM-tõl kiinduló kisugárzásokba. Ezen túlmenõen a PMC a TMS-sel is kommunikálni tud. A felhasználói válaszokkal kapcsolatos fizetések kezelésére a TMS 108 bankrendszerrel is kapcsolatban áll. A TMS más funkciókhoz való jeleket is ki tud sugározni, például egy harmadik fél 109 teljesítési központhoz úgy, hogy végrehajtsa a felhasználói válaszokat, például vásárlásokat teljesítsen vagy díjakat bocsásson ki. A 100 szerkesztõprogram-csomag szerkesztõi a 107 TMS-sel a 101 PMC¹n keresztül tudnak kommuni- 4

5 1 HU T2 2 kálni, hogy meghatározzák, miképpen kell a TMS-nek reagálnia az elõfizetõktõl küldött válaszokra. A 3. ábrán látható hálózatban a 101 kijelzéskezelõ központ magában foglalhatja a 2. ábrán látható 10 jelformáló berendezést. A 3. ábra kapcsán fent leírt rendszerben jellemzõ módon több 100 szerkesztõprogram-csomag, egy 101 PMC, több 102 MCM van földrajzilag egy adott területen elosztva, és ezeket egy hálózat szolgálja ki, és egy 107 TMS található, jóllehet a jövõben kívánatos lehet a hatékonyság szempontjából több PMC és/vagy több TMS beiktatása. A 106 dekódereket az egyes nézõknél kell elhelyezni, például azok otthonaiban vagy középületekben. A bejelentõ felhívja a figyelmet arra, hogy a találmány egyéb jellemzõket is tartalmazhat, vagy az itt bemutatott jellemzõk kombinációit is tartalmazhatja, akár kifejezetten, akár csak közvetetten szerepeltek is azok, anélkül, hogy ez a fent megadott, bármely definíció értelmét korlátozná. Az eddigi leírás alapján szakember számára nyilvánvaló, hogy a találmány oltalmi körén belül számos különbözõ módosítás végezhetõ. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Eljárás üzenetek továbbításának a vezérlésére egy interaktívtelevízió-rendszerben, amely egy hálózatot (20) és a hálózathoz csatlakozó vevõegységeket (11, 12, 13) tartalmaz; az eljárás magában foglalja, hogy: egy felhívóüzenetet juttatunk el az egyes vevõegységekhez, amelyben választ kérünk az egyes vevõegységektõl, és jelezzük feléjük, hogy a válaszok vonatkozásában késleltetési mûveletet hajtunk majd végre; és minden egyes vevõegységnél: a felhívóüzenetre válaszképpen a vevõegység felhasználójától adatokat fogadunk el; a felhívóüzenetre válaszképpen egy, a felhasználótól kapott adatokat tartalmazó válaszüzenetet alakítunk ki a hálózaton keresztül történõ elküldésre; meghatározzuk a válaszüzenetre érvényes alkalmazandó késleltetési idõintervallum hosszát; és a válaszüzenetet a késleltetést követõen továbbítjuk a hálózathoz, azzal jellemezve, hogy a késleltetési idõintervallum hosszát a vevõegység legalább egy tulajdonsága alapján határozzuk meg. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, ahol egy algoritmussal lekérdezzük a vevõegység (11, 12, 13) legalább egy tulajdonságát, hogy meghatározzuk a késleltetési idõintervallum hosszát. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás, ahol a vevõegység (11, 12, 13) legalább egy tulajdonsága felhasználóazonosítót 4. Az 1 3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, egy elõfizetõ-azonosítót. Az 1 4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, egy vevõegység-azonosítót Az 1. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, egy MAC címet 7. Az 1 6. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, a vevõegység földrajzi helyzetére vonatkozó információt 8. Az 1 7. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, postai irányítószámot 9. Az 1 8. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, országkódot 10. Az 1 9. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, ahol a vevõegység (11, 12, 13) egy set-top-box. 11. Az igénypontok bármelyike szerinti eljárás, ahol a vevõegységtõl (11, 12, 13) származó válaszüzenetnél alkalmazott késleltetési intervallum hossza különbözik a hálózatra csatlakozó többi vevõegység válaszüzeneteinél alkalmazott késleltetési intervallumhosszaktól. 12. Az igénypontok bármelyike szerinti eljárás, ahol a vevõegységeket (11, 12, 13) csoportba (21, 22, 23) rendezzük. 13. A 11. igénypont szerinti eljárás, ahol minden egyes csoporthoz (21, 22, 23) elõre meghatározott késleltetési idõintervallum-hosszúságot rendelünk hozzá. 14. Vevõegység (11, 12, 13) hálózatot tartalmazó interaktív televízió továbbítórendszerben történõ használatra, a vevõegység tartalmaz: a hálózatból továbbított felhívóüzenetet vevõ elsõ bemenetet, ahol az üzenet egy választ vár a vevõegységtõl, és olyan jelzést tartalmaz, hogy a válaszok vonatkozásában késleltetési mûvelet kerül végrehajtásra; egy kapcsolatot egy kijelzõegységhez () egy felhívásnak egy felhasználó számára történõ megjelenítésére; a felhasználótól a felhívásra válaszképpen adatokat fogadó második bemenetet; egy üzenetírót a felhasználótól kiinduló adatokat magában foglaló válaszüzenet írására; egy késleltetõegységet a válaszüzenet vonatkozásában késleltetési idõintervallum foganatosítására; és a válaszüzenetet a késleltetési intervallumot követõen a hálózatra kiadó kimenetet, azzal jellemezve, hogy a késleltetési idõintervallum a vevõegység legalább egy tulajdonságán alapul. 1. A 14. igénypont szerinti vevõegység (11, 12, 13), ahol a vevõegység legalább egy tulajdonsága felhasználóazonosítót 16. A 14. igénypont szerinti vevõegység (11, 12, 13), ahol a vevõegység legalább egy tulajdonsága fogyasztóazonosítót 17. A 14. igénypont szerinti vevõegység (11, 12, 13), ahol a vevõegység legalább egy tulajdonsága vevõegység-azonosítót 18. A 14. igénypont szerinti vevõegység (11, 12, 13), ahol a vevõegység legalább egy tulajdonsága a vevõegység MAC címét foglalja magában.

6 1 HU T A 14. igénypont szerinti vevõegység (11, 12, 13), ahol a vevõegység legalább egy tulajdonsága a vevõegység földrajzi helyzetére vonatkozó információt 20. A 14. igénypont szerinti vevõegység (11, 12, 13), ahol a vevõegység legalább egy tulajdonsága postai irányítószámot 21. A 14. igénypont szerinti vevõegység (11, 12, 13), ahol a vevõegység legalább egy tulajdonsága országkódot 22. A igénypontok bármelyike szerinti vevõegység (11, 12, 13), ahol a vevõegység egy set-topbox. 6

7 HU T2 Int. Cl.: H04N 7/173 7

8 HU T2 Int. Cl.: H04N 7/173 8

9 HU T2 Int. Cl.: H04N 7/173 9

10 Kiadja a Magyar Szabadalmi Hivatal, Budapest Felelõs vezetõ: Szabó Richárd osztályvezetõ Windor Bt., Budapest