(11) Lajstromszám: E (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA. (51) Int. Cl.: B65D 1/16 ( )

Átírás

1 !HU T2! (19) HU (11) Lajstromszám: E (13) T2 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E (22) A bejelentés napja: (96) Az európai bejelentés bejelentési száma: EP (97) Az európai bejelentés közzétételi adatai: EP A (97) Az európai szabadalom megadásának meghirdetési adatai: EP B (1) Int. Cl.: B6D 1/16 (06.01) () Elsõbbségi adatok: U DE (72) Feltalálók: Nitsche, Heidemarie, Seesen (DE); Hubert, Manfred, 399 Woltershausen (DE); Keilberg, Birger, 9 Hannover (DE) (73) Jogosult: Impress Group B. V., 70 AP Deventer (NL) (74) Képviselõ: Sipos József, DANUBIA Szabadalmi és Jogi Iroda Kft., Budapest (4) Karcsú szállítótartály (7) Kivonat HU T2 A találmány tárgya szállítótartály, illetve göngyöleg vegyi eredetû, mûszaki célú fluid anyag befogadására, amely göngyölegnek egy tartályteste (1) van, a tartálytest (1) pedig egy fenékfallal és egy felsõ nyitott véggel rendelkezik. A göngyölegen emellett egy szerkezet () van elrendezve, amely arra szolgál, hogy az egymás mellett elhelyezve szállított, fedéllel (2, 2a) lezárt göngyölegek között egy minimális radiális távolságot tartson. A találmány lényege az, hogy a tartálytesten (1) egy felsõ záróperemtõl () vett axiális távolságban (b) legalább két, a kerület mentén egymástól bizonyos távolságban levõ hordfogantyúegység () van elrendezve, ugyanakkor a távolságtartó szerkezet () a felsõ záróperem () és a hordfogantyúegységek () közötti axiális távolságtartományban (b) van elrendezve. A tartálytest (1) alapvetõen hengeres, de enyhén kúpos kialakítású, így az üres göngyölegek tároláskor egymásba rakhatók. A leírás terjedelme 16 oldal (ezen belül 4 lap ábra) 3. ábra Az európai szabadalom ellen, megadásának az Európai Szabadalmi Közlönyben való meghirdetésétõl számított kilenc hónapon belül, felszólalást lehet benyújtani az Európai Szabadalmi Hivatalnál. (Európai Szabadalmi Egyezmény 99. cikk (1)) A fordítást a szabadalmas az 199. évi XXXIII. törvény 84/H. -a szerint nyújtotta be. A fordítás tartalmi helyességét a Magyar Szabadalmi Hivatal nem vizsgálta.

2 1 HU T2 2 A találmány tárgyát képezi továbbá egy eljárás is a találmány szerinti göngyöleg, fõként egy tartálytest (1) elõállítására, amelynek a fejrészén egy körbefutó bordát () alakítanak ki a fedél lebillentésének megakadályozására vagy egy késõbb felhelyezendõ zárófedél (2) helyzetének biztosítására, és ennek során a bordát () egy záróperem () és oldalt elrendezett hordfogantyúegységek () között rendezik el A találmány tárgya vegyi eredetû, mûszaki célú fluid anyaggal megtölthetõ göngyöleg, amely göngyölegnek egy tartályteste van, amely tartálytest egy fenékfallal és felsõ nyitott véggel rendelkezik. A tartálytesten kialakított védõszerkezet alkalmas a fedéllel lezárt, egymás mellett szállított göngyölegek fedélhelyzetének biztosítására. Ez a védõszerkezet azt hivatott megakadályozni, hogy egy szállítási rendeltetésû felületen egymás mellett álló, szállítás közben levõ göngyölegek egymáshoz képest történõ elmozdulás következtében olyan szerencsétlen helyzetet vegyenek föl, amelyben egymást kölcsönösen befolyásolják, és egy helyén levõ fedél tömören záró felfekvését rontsák, egészen akár a fedélnek a tartály záróperemérõl történõ lebillentéséig, amely tartályperemhez a fedél pereme szoros felfekvéssel kapcsolódik. Különösen az olyan göngyölegeknél, amelyek fedele úgynevezett DS-fedél kialakítású, tehát amely fedél csak saját peremének szorítóerejével kapaszkodik a tartály záróperemébe, és ezen a módon éri el a tömítõfelfekvést egy úgynevezett kompaund révén, nagyobb a fedél leemelésének, illetve lebillentésének kockázata (ezért beszélünk lebillentés elleni védelemrõl). Miután sem feszítõgyûrût, sem falcgyûrût nem alkalmazunk, amely feszítõerejével javítaná a tömítõfelfekvést a fedél peremének és a tartály záróperemének az egymáshoz nyomása révén, gyakorlatilag semmilyen kiegészítõ biztonsági intézkedés nem áll rendelkezésre, amely a szállítás közben egymáshoz képest természetesen elmozduló, zárt göngyölegeket biztosítaná. Az ismert göngyölegek, amelyek közül egyet az 1. ábra szemléltet, nagy térfogatú vödör, vagy hordó¹, illetve kannaszerû tartály gyanánt vannak kialakítva, tehát nemcsak kisméretû festékes vödör gyanánt, hanem vegyi eredetû, mûszaki célú anyag, mint például lakk, lazúr, fakonzerváló szer, festék vagy oldószer számára szolgáló nagy térfogatú vödör gyanánt van kialakítva. Egy ilyen nagy göngyöleg esetén, amelynek térfogata azonban jóval kisebb egy hordóénál, jellemzõ módon félmagasságban egy jellegzetes, a felületbõl kiemelkedõ derékövi borda (hasborda) van kialakítva (lásd az 1. ábrán a 41, 41a, és 41b hivatkozási jeleket), amellyel a fedél lebillentés elleni védelme megvalósítható. Ennek a radiális irányban erõsen, és axiális irányban is jelentõs mértékben kiterjedõ, körbefutó, kerület menti bordának kiegészítõ feladat jut a göngyölegek egymásba rakásakor oly módon, hogy felfekszik az alatta levõ tartály felsõ peremére akkor, ha a göngyölegek még nincsenek megtöltve, hanem csak tárolják azokat. A középmagasságban elrendezett derékövi borda nagy kiterjedése miatt nemcsak alacsony, hasas, nagy térfogatú megjelenést kölcsönöz a tartálynak, hanem a hordfogantyúk alatti felület nagy részén megakadályozza jól olvasható feliratú címkék elhelyezését, amely felületen a középmagasságban elrendezett borda radiális irányban eltorzítaná az ott levõ címkét, ezért az a felület nem használható világos és egyértelmû, jól olvasható címkék elhelyezésére. A DE C (Beierling) irat kúpos, üresen egymásba rakható hordókat ismertet, amelyeknek a keresztmetszete megközelítõen négyzet alakú, lásd ennek az iratnak az 1. ábráját (felülnézet) és a 3. ábráját (oldalnézet), amelyeken két 4¹es hivatkozási jelû támasztóborda látszik, amelyek szabványos raklapokon történõ biztonságos egymásra rakást tesznek lehetõvé. A hordókat egy horonyban elhelyezkedõ feszítõszalag tartja össze úgy, hogy mindig két támasztóborda sík felülete érintkezik egymással. További biztosítóelem gyanánt az egymással szomszédos felületek feszítõszalagot befogadó hornyába lécet is el lehet helyezni. A tartályok az ottani 3. ábra szerint egymásba rakhatók, és alakjuk enyhén kúpos. A feszítõszalag befogadására szolgáló horonytól adott távolságra levõ támasztóborda átmenete lefelé kúpos a tartálytest felé, és ezen a ponton támaszkodik meg az alatta levõ tartály záróperemén. A tartály alakja lényegében négyzetes, azonban bizonyos lekerekítésekkel rendelkezik, amelyeket az irat szemléletesen úgy ír körül, hogy az ismert tartályok keresztmetszetét, amennyire lehetséges, de nem nagyobb mértékben, mint szükséges, kör keresztmetszetûrõl közel négyszög keresztmetszetûre változtatták, emellett pedig a szállítás közben egymással érintkezõ támasztóbordák külsõ felülete síkban végzõdik. Ezt a két szállítási támasztóbordát egy horony választja el egymástól, az említett tartályon pedig nincsenek fogantyúk vagy fogófülek. Egy kerek tartály esetében ugyanakkor csupán egyetlen hordfogantyú látható az US A 3,170,92 (Ullmann) iratban. Ott is egy trapézhoz hasonló alakú támasztóborda van elrendezve több szomszédos tartály szállítása esetére. A találmány által megoldandó feladat ezért a technika állásához tartozó, hasas kinézetû, jellegzetesen derékövi félmagasságban elrendezett, kiemelkedõ bordával ellátott tartály korszerûsítése, valamint a tartály elegáns, karcsú, magas formára történõ átalakítása oly módon, hogy ugyanakkor a fedél lebillentés elleni védelme továbbra is biztosított legyen. Emellett az új tartály fala, mint nyomtatással ellátható információs felület, legyen nagyobb, és a biztonság se szenvedjen hátrányt. A találmány ezt a feladatot az 1. igénypont szerinti göngyöleggel vagy a tartálytest elõállítását meghatározó. igénypont szerinti eljárással oldja meg. A jellegzetes, félmagasságban erõteljesen kiemelkedõ derékövi borda elmarad. Ezt egy kevésbé erõ- 2

3 1 HU T2 2 teljes, tehát mind radiális, mind pedig axiális irányban csökkentett méretekkel kialakított kerület menti borda pótolja a tartály fejrészének tartományában, tehát a tartály hasa fölött (1. igénypont). Ezt a fejrészt egy hordfogantyúkkal ellátott tartályon az jellemzi, hogy a fejrész a hordfogantyúegységek felsõ vége és a záróperem alsó vége közé esik. Ez az említett szerkezetek közötti axiális távolságtartomány egy biztonsági szerkezetet foglal magában, amely mint távolságtartó szerkezet a fedél lebillentés elleni védelmét biztosítja. A védõszerkezet közelisége a tartály pereméhez úgy írható le, hogy a védõszerkezet olyan axiális távolságtartományban van elrendezve, amely tartomány a záróperem radiális és/vagy axiális kiterjedésének tízszeresénél kisebb. Ha a záróperem visszapenderített, zárt keresztmetszetûre hajlított peremként van kialakítva, akkor annak átmérõje a mértékadó az axiális tartományt illetõen, amely a záróperemnek a tartálytesthez érõ alsó széle és az axiális tartomány alsó vége között van, amely alsó vég lényegesen magasabban van, mint a tartálytest feneke, de a záróperemtõl nincs távolabb, mint ezen záróperem axiális vagy radiális kiterjedésének a tízszerese (17. igénypont). Így egy olyan tartományt határozunk meg, amely a tartályperemhez közel kifejezéssel írható körül, vagy más szavakkal a tartály félmagasságában levõ bordájánál feljebb, amely tartály az 1. igénypont szerinti göngyöleg esetén már nem olyan terjedelmes, mint a technika állása szerinti esetben. Egy axiális távolságtartomány meghatározása nem értendõ úgy, hogy a teljes tartományt el kell, hogy foglalja ez az új (biztonsági) távolságtartó szerkezet (a fedelet lebillentés ellen védõ szerkezet), hanem ez a tartomány sokkal inkább korlátozott, és ezeken a határokon belül található a védõszerkezet. Az nem nyúlik túl ezen a tartományon. A találmány értelmében egy axiálisan magasabb elhelyezkedésû felületre lehet nyomtatni, különösen a majdnem hengeres kialakítású tartályok esetében, amelyek csak enyhén kúpos kialakításúak (3. igénypont). Csekély mértékû kúposság alatt % és max. % közötti értéket értünk a felsõ záróperemhez és a tartályfenékhez közeli átmérõkre vonatkozóan. Az enyhe kúposság egymásra rakhatóságot biztosít, és lehetõvé teszi a töltetlen tartályok egymásba, illetve egymásra rakását, az egymásra rakáshoz pedig egy kicsi, gyenge kialakítású egymásra rakást elõsegítõ bordára van szükség (14. igénypont, 21. igénypont), amely borda a tartályok egymásra rakott állapotában arról gondoskodik, hogy a belül levõ tartály ennek a bordának a segítségével megtámaszkodjon a záróperemen. E célból egy axiálisan kisebb méretû, radiálisan a záróperem átmérõjéhez illeszkedõen kialakított bordát alkalmazunk (2. igénypont). Ez a borda a hordfogantyúegységek magasságában van kialakítva, és másodlagos feladata az, hogy merevítést adjon, és egy fogantyúkengyel számára támasztékot nyújtson, amely kengyel leengedett helyzetében e bordának nekitámaszkodhat, ennek révén megragadható része egy kis távolságot tart a tartály törzsétõl, hogy könnyebben megragadható legyen Ez a borda a tartálytest fejrésze alatt van felszerelve, amely fejrészen az a biztonsági szerkezet van elrendezve, amely a fedél lebillentését megakadályozza. Mind az egymásra rakást elõsegítõ borda, mind a biztonsági szerkezet is körbefutó, alakos bordaként van kialakítva, ahol ezek keresztmetszetének geometriai alakja nem kell, hogy egyforma legyen. Az egymásra rakást elõsegítõ borda számára elegendõ egy enyhén lekerekített kialakítású borda; a fedél lebillentését megakadályozó biztonsági szerkezet számára a radiális kitüremkedés (borda) keresztmetszete lehet téglalap alakú, ahol a keresztmetszet a tartály tengelye menti axiális metszetet jelent (6., 7. igénypont). A kerület mentén körbefutó radiális kitüremkedés (4. igénypont) is leírható úgy, hogy annak középsõ szakasza lényegében hengeres, e fölött és ez alatt pedig egy-egy ívelt átmeneti szakasz van, amelyek a fejrésznél levõ tartálytestbe mennek át (6. igénypont). Gyártási okok miatt itt nem éles peremeket, hanem lekerekített átmeneteket alakítunk ki. Ha a kerület mentén körbefutóan haladó biztonsági borda a fejrészen van elrendezve, akkor nincs szükség széles, nagy axiális magasságú, a tartály középmagassága körül elrendezett bordára a fejrész alatt, a tartály derekán (2. igénypont). A hordfogantyúegységek itt a fejrész és a törzs elhatárolására/megkülönböztetésére is szolgálnak, ahol egy-egy hordfogantyúegységhez egy kengyel és egy tartófül tartozik. A kerület mentén több, elõnyösen két hordfogantyúegység van elrendezve, és ezek lényegében véve azonos magasságban vannak a tartály törzsén elrendezve. A hozzá tartozó tartófülek egy-egy szakasza ívelt alakú, és két-két szakasza lényegében sík kialakítású, amely szakaszok a tartófülnek a tartálytestre történõ felhegesztésére szolgálnak. A tartófüleket ezt követõen a leírásban a fejrész és a tartály dereka határának tekintjük. Ezért vezettük be a fejrész körüli borda megnevezést (a fedél lebillentésének megakadályozására szolgál), és ezért nem használjuk a tartály dereka körüli borda kifejezést, amelyet még a technika állása szerinti leírásban használtak erre a célra. Az egymásra rakhatóság céljára csak egy kicsi, kevésbé feltûnõ, kerület menti bordát alkalmazunk (14. igénypont). Az így kialakított tartály karcsúbb, ennek ellenére nagyobb térfogatú (18. igénypont), azon nagyobb a nyomtatható felület, kevésbé terjedelmes benyomást kelt a fejrész alatt elrendezett bordák miatt, kedvezõbb formatervezésû és feltûnõbb, már a geometriai alakja miatt is. Az így megalkotott jobb formaterv, a karcsúbb megjelenés és a nagyobb magasság azonban nem jár mûszaki hátránnyal. Ha sokkal inkább a gyártáshoz szükséges azonos mennyiségû fémlemezszükségletbõl indulunk ki, amelyre egy ilyen tartály elõállításához egy lemeztekercsbõl szükség van, akkor a jellegzetes, de hiányzó derékövi borda hiánya esetén elérhetõ, hogy a magasságot több mint %-kal növeljük ugyanakkora fémlemez-anyagszükséglet mellett. Ennek a göngyölegnek a magasabb kialakítása azt eredményezi, hogy nagyobb a beletölthetõ anyag- 3

4 1 HU T2 2 mennyiség, és ezzel megnöveli a rendelkezésre álló térfogatot a felhasznált fémlemez változatlan anyagtömege ellenére. A tartály kúpossága megmaradhat; emellett a nagyobb magasságban elrendezett biztonsági szerkezet (a lebillentés megakadályozását megteremtõ távolságtartó szerkezet) karcsúbb vagy keskenyebb lehet, miután annak nem kell egy axiálisan hosszabb kúpos tartományt lefednie. A távolságtartó szerkezet más szavakkal is körülírható. A tartott távolságot ténylegesen nem a tartályok törzsének teljes magasságában létrehozott fizikai távolsággal valósítjuk meg, hanem azt csak egy minimális mértékre korlátozzuk, a tartálytestnek azokra a részeire alkalmazva, amelyek a biztonsági szerkezet (a távolságtartó szerkezet) alatt találhatók. Ebben az esetben egymás mellett szállított, egymáshoz szorosan közel álló göngyölegekre kell gondolni, amelyek egymáshoz képest különösen axiális irányban mozdulnak el a szállítás által történõ elmozdulásuk közben. Az ilyen elmozdulások révén fordul elõ, hogy a tartályok peremei nemcsak egymás mellett, hanem átmenetileg egymás fölött is elhelyezkednek, és ezáltal egymást kölcsönösen úgy befolyásolhatják, hogy az egyik tartály fedelének széle a másik tartály fedelének szélét megemeli, és azt zárófelfekvésébõl kibillenti. Ezt a tartályok közötti megengedett minimális távolságnál is közelebbi helyzetet elkerüljük, ha a távolságtartó biztonsági szerkezetet olyan szerkezeti elemnek tekintjük, amely a tartályok axiális irányú elmozdulása esetén is biztosítja ennek a minimális távolságnak a meglétét. Azonos magasságú szinten állva a fedelek peremei akár érinthetik is egymást. Tartályok axiális irányú eltérõ magassági helyzetében még akár a távolságtartó szerkezetek is érintkezhetnek egymással, de ez az érintkezés két egymás mellett levõ tartály olyan határhelyzetét jelenti, amelynél közelebb a tartályok nem kerülhetnek egymáshoz, mint hogy a távolságtartó szerkezeteik érintkezzenek egymással. Más szavakkal, a fedél lebillentésének megakadályozására szolgáló védelem úgy is meghatározható, hogy az egy zárt göngyöleg helyzetét biztosítja, annak fedelét illetõen. A fedelet biztosítjuk annak adott helyzetében. Ez végül is szintén egy zárásbiztosítás, a lezárt állapot megtartása mellett. Eközben nem marad figyelmen kívül a szállított göngyölegek egymáshoz képest történõ elfordulása sem, a szállítás körülményei miatt egymáshoz képest történõ axiális helyzetváltozás mellett. A göngyölegek minden egymáshoz viszonyított helyzetéhez képest biztosított kell, hogy legyen a fedél lebillentés elleni védelme, a fedél helyzetének biztosítása megbízhatóan hatásos kell, hogy legyen. A fejrész környéki és a hordfogantyú környéki két körülírt bordakialakításhoz hozzájöhet még egy további, a tartálytesten belüli, belsõ borda, amely elõnyösen az egymásra rakást elõsegítõ borda és a hordfogantyúelrendezés tartófüle között van kialakítva. Ezen a bordán megtámaszkodhat egy belsõ fedél, kétkomponensû göngyöleg használata esetén. Ez a borda is alig észrevehetõ, és olyan magassági tartományban van elrendezve, amely egy kissé a fejrész alatt van. A tartály pereme (mint záróperem) gyanánt elõnyösen a palást felsõ szélének visszahajlított részét használjuk fel, amely perem keresztmetszete kör alakú, lényegében a tartály 3 fokban aláhajlított felsõ palástszakasza (22. igénypont). A fedélnek az ebbe az aláhajlított felsõ palástszakaszba kapaszkodó pereme egy olyan visszahajlított ívelt szakasz, amelynek alsó vége radiálisan olyan kialakítású, hogy a visszahajlított záróperem középsíkja alatt kapaszkodhat bele a záróperembe, és ezáltal saját rugalmas megtartóerõ kifejtésére képes, amely erõ a fedelet zárófelfekvésében megtartja, ugyanakkor azonban a fedélnek a felhasználó által történõ kinyitását nem nehezíti meg túlságosan. A fedél peremén belüli kompaund réteg gondoskodik a tömör zárásról a fedél fennálló radiális és axiális szorító nyomóereje révén, amely fedelet védelemmel ellátott fedélnek is neveznek (DS=Deckelschutz). A fent körülírt távolságtartó szerkezet geometriai kialakítását és helyzetét, amely elem a fedél helyzetének biztosítására és a fejrészen a lebillentés elleni védelem megteremtésére szolgál, részletesebben is körülírjuk. Ennek során kiindulópont és összehasonlítási mérték gyanánt szolgálhat a tartálytest zárópereme, amelynek radiális és axiális irányú kiterjedése messzemenõen független a tartály méretétõl. Ha egy visszahajlított kör keresztmetszetû peremet tekintünk (mint amilyent fentebb leírtunk), akkor a radiális és az axiális kiterjedést a visszahajlított perem átmérõje határozhatja meg, ez azonban nem szolgálhat szûkítõ értelmû meghatározás gyanánt. A biztonsági szerkezetnek (a minimális távolságot a lebillentés elleni védelem megteremtése céljából biztosító szerkezetnek) elõnyösen olyan a radiális kiterjedése, amely lényegében megfelel a tartálytest zárópereme radiális kiterjedésének (. igénypont). A lényegi megfelelés, az azonosság tartománya plusz-mínusz 1%¹on belüli értéket jelent. Ha a biztonsági borda radiálisan túlságosan kiemelkedik, az hátrányos a megjelenés igényességét tekintve, ha viszont a borda radiálisan túl kevéssé emelkedik ki, akkor pedig a lebillentés elleni védelem nem biztosítható. A lebillentés ellen védõszerkezetnek, mint radiális kiemelkedésnek egy további körülírása a záróperem méretére vonatkozik. A radiális kiemelkedés radiálisan messzebbre emelkedhet ki, mint a záróperem (8. igénypont); ebben az esetben a maximális kiemelkedés olyan, hogy az nem nyúlik messzebbre, mint a fogantyú tartófüle. Ritkán fordul elõ, hogy a göngyölegek egymáshoz való távolságát a tartófülek határozzák meg, mivel ezek a tartófülek a kerületen csak egy igen rövid szakaszt foglalnak el úgy, hogy a két egymás mellett álló tartálytest közötti rendelkezésre álló tér, illetve a közöttük levõ minimális távolság a fejrészeken levõ biztonsági bordák feltételezett érintkezése esetén még mindig elegendõ ahhoz, hogy ebbe beleférjen egy hordfogantyú tartófüle. Ennek kapcsán a tartófül nem ér hozzá a szomszédos tartályhoz, annak külalakját nem rongálja vagy károsítja. 4

5 1 HU T2 2 A tartály pereme közelében elrendezett, a lebillentés elleni védelem megvalósítására szolgáló biztonsági szerkezet axiális kiterjedésének körülírása céljából ismét a záróperemet vehetjük alapul. Borda gyanánt történõ kialakítás esetén a lebillentés ellen védõszerkezet axiális irányú kiterjedése nagyobb, mint a záróperem axiális irányú kiterjedése. Alternatív vagy kumulatív szempontból összehasonlítási alap gyanánt ismét a tartófül vehetõ alapul, és a biztonsági borda axiális kiterjedése ebben az esetben is nagyobb, mint a hordfogantyúegységek tartófüleinek axiális kiterjedése. A távolságtartó szerkezet axiális magasságát (axiális irányú kiterjedését) és radiális kiterjedését illetõ más meghatározások fogalmazhatók meg olyan tartományok keretein belül, amelyeken belül az elem méretezései tetszõlegesen megváltoztathatók és kombinálhatók (16. igénypont). A távolságtartó szerkezet axiális, magassági kiterjedése azonban teljes mértékben a hordfogantyúegységek fölött van (1. igénypont), ami a fejrész és a tartályközép meghatározásából következik. A körülírt tartományokból történõ választás a lebillentés elleni védelem optimalizálását szolgálja a célnak történõ megfelelés, a funkcionalitás egyidejû biztosítása mellett. Azonban ismételten rámutatunk arra, hogy a záróperem radiális és/vagy axiális kiterjedésének tízszeresével olyan mértékû axiális tartományt alkalmazunk, amelynek segítségével a védõszerkezet és a záróperem közötti távolságot konkrétan körül tudjuk írni. A záróperem közelében kifejezés ennek révén nem egy meghatározatlan viszonylagos fogalom, hanem annak olyan vonatkoztatási alapja van, amely ezt a távolságot, illetve ezt a közelséget alapvetõen meghatározza. Ebben a tartományban elõnyösen választhatunk egy középtájon történõ elrendezést (. igénypont). A középtáji elrendezés egy viszonylag középtáji elrendezés, amely akár plusz-mínusz %¹os résztartományban bárhol lehet, és ez azzal is összefügg, hogy a körülírt axiális tartományban (a tartály fejrészén) a biztonsági bordának milyen az axiális kiterjedése. Itt viszonyítási mértékül szolgálhat a borda gyanánt kialakított lebillentés elleni védelmet biztosítóelem közepe, összehasonlítva a tartály peremének alsó végével és a hordfogantyúegységek felsõ végével, itt a hordfogantyúk billenthetõ felszerelését biztosító tartófülekével. A tartály pereméhez való közelség és az alkalmas és arra kialakított körülírás a fedél lebillentésének megakadályozására szolgáló biztonsági borda konkrét elhelyezését és geometriai kialakítását határozza meg (19. igénypont, 16. igénypont). A (záróperemre vonatkoztatott) maximálisan tízszeres távolság csökkentése maximum hatszoros távolságra [19. igénypont c) pontja] egy szûkítõ értelmû meghatározás, amely egy, a záróperemhez még közelebb levõ biztonsági bordára vonatkozik. A támaszkodást és az egymásra rakást elõsegítõ borda elõnyösen a hordfogantyúegységek fogantyúi magassági tartományában van elrendezve (23., igénypont, különösen a 21. igényponttal együttes kombináció esetén). Kiegészítõleg elrendezhetõ egy, a felhasználó kezének beszorulását megakadályozó elem (2. igénypont). A hordfogantyúk lejjebb történõ elrendezésének ellenére, amelynek célja a tartály fejrészén levõ, távolságtartást biztosító szakasznak a létrehozása (18. igénypont), a hordfogantyúegységek ezen fogantyúinak felbillentett állapotban még mindig olyan nagy távolságra lesznek a tartály peremétõl, hogy azon a felhasználó keze a beszorulás veszélye nélkül átnyúlva meg tudja fogni azt a teletöltött (nehéz) göngyöleg megemelésekor. Más szóval a billenthetõ hordfogantyúk felbillentett helyzetében még több, mint mm távolság marad (26. igénypont), elõnyösen pedig több, mint mm marad ahhoz, hogy egy erõs építõmunkás keze átnyúlhasson a felbillentett fogantyú és a tartályperem között. A kéz ennek révén a göngyöleg (a már nyitott, de teli tartálytest) megemelésekor nem szorul be a fogantyú vízszintes szakasza és a tartály merev, visszahajlított pereme mint záróperem közé. A billenthetõ fogantyú lebillentett helyzetében az enyhén kiálló, egymásra rakást elõsegítõ bordának támaszkodik neki, és ennek révén helyzete kissé eltér a függõlegestõl, a fogantyú vízszintes szakasza szabadon hozzáférhetõ, hogy könnyebben megragadható legyen. A hordfogantyúk így karcsúbb és nagyobb méretû megjelenést kölcsönöznek a göngyölegnek, hozzájárulnak a göngyöleg karcsú és magas megjelenéséhez, miközben a hosszabb hordfogantyúk a tartályfal felirattal ellátott részébõl csak egy nagyon kis szakaszt takarnak el. Az ismertetett (és oltalmazandó) találmány leírását kiviteli példák magyarázzák és egészítik ki. Az 1. ábrán egy ma szokásos göngyöleg oldalnézete (bal oldali ábrafél) és metszete (jobb oldali ábrafél) látható, a tartályon középmagasságban elrendezett 41, 41a, 41b derékövi bordával és egy, a tartályról felemelt helyzetben ábrázolt, 1 tartálytest feletti 2 zárófedéllel. A záróperem határozza meg az 1 tartálytest felsõ nyitott végét, amely tartálytest 1a fala enyhén kúposan ferde, a tartály lényegében hengeres alakja mellett. A 2. ábrán a találmány egy elsõ kiviteli példája látható. Az azonos hivatkozási jelek azonos alkatrészeket jelölnek. Az ábrán egy tartály részletének tengelymetszete látható visszahajlított záróperemmel és egy hordfogantyúegységgel. A tartály többi része könnyen elképzelhetõ, és külön nem ábrázolt. A tartály z irányú H magassága z0¹val van jelölve. A radiális r irány merõleges a magassági z irányra, a hengerkoordináták definiálása céljából. Phi irányban a tartály forgásszimmetrikus, a hordfogantyúegységek kivételével, amelyek a kerület mentén egymástól adott távolságra, legtöbbnyire egymással szemben vannak elrendezve.

6 1 HU T2 2 A 2a. ábrán a 2. ábra szerinti hordfogantyúegység alatti 0 belsõ borda tartományának kinagyított A részlete látható. A 3. ábrán a 2. ábra szerinti tartály felsõ pereme környékének kinagyított részlete látható. A 4. ábrán két zárt göngyöleg vázlatos rajza látható szállítási helyzetben, éspedig e két egymás mellett szállított göngyölegnek csak azok a részletei, amelyek gyors rázkódás és erõs rázódás, zötykölõdés közben egymáshoz képest axiális és/vagy radiális irányban elmozdulnak úgy, hogy az egyik fedél lebillentése következik be, itt a magasabb helyzetben levõ 2 fedélé, ellentétben az alacsonyabb helyzetû göngyöleg 2 fedelével. Kivehetõek az egymással érintkezõ és távolságot (minimális távolságot) tartó szerkezetek az 1 tartálytestek zárópereme alatti fejrészen. Az 1. ábra egy bádogtartályt tüntet fel egy 1 tartálytestbõl és 2 tartályfedélbõl álló, nagy térfogatú göngyölegként. Az alábbiakban néhány funkciót betöltõ elemet írunk le. A göngyöleg egy vegyi eredetû, mûszaki célú fluid anyag befogadására szolgál, amely göngyöleg a fedél zárása után biztonságosan és zárt állapotban szállítható. A fedél a szállított fluid anyag használata és a göngyölegbõl történõ kivétele elõtt levehetõ, elõnyösen egy, a tartály pereméhez illesztett nyitó-emelõ eszközzel, amellyel a tartalomhoz történõ hozzáférés érdekében a fedél leszorítóereje ellenében fölfeszíthetõ a fedél. A fogantyúkat, amelyek a hordfogantyúegységek alkotórészei, kétoldalt, azonos axiális magasságban rendezzük el egymással szemben, egy elsõ hordfogantyúegységet az egyik oldalon, és egy másik hordfogantyúegységet pedig a kerület mentén 180 fokkal eltoltan. A hordfogantyúegységek b tartófülekkel vannak rögzítve a tartály falán, és a tartálytest felsõ szélén, ahol a tartálytest nyitott, egy záróperem van kialakítva, amely 3 fokban vissza van hajlítva. A tartálytest enyhén kúpos, átlagosan % és % közötti mértékben, általános megjelenése azonban hengeres alakú. Csak az 1 tartálytest alsó peremtartományában, amelyet az 1a fal alkot, van kialakítva egy erõsebben kúpos szakasz, amely egy hajlított peremkorcba és egy lezáró 1b fenékfalba megy át. A göngyöleg felsõ nyílása d0 belsõ átmérõjû, amelyre az illeszkedõ d0 fedélperem-átmérõjû 2 fedél felhelyezése után, továbbá miután a 2a fedélperem körülfogta a záróperemet, a tartalom biztonságosan zárt térben lesz. A záróperemtõl adott távolságban tartófülek vannak elrendezve, amelyek a billenthetõ fogantyúkat csatlakoztatják a tartályfalhoz, és a fogantyúk alatt egy axiális és radiális irányban erõsen kiemelkedõ, kerület menti, lényegében véve trapéz alakú rátét van elrendezve, amelyen két kiemelkedõ, félgömbölyû 41a, 41b borda van a fõ 41 borda felsõ és alsó peremének tartományában elrendezve. Ez a derékövi bordának nevezett bordakombináció a tartály merevítésére szolgál, a tartályok egymásba rakásakor biztosítja az egymásba rakás lehetõségét, tehát egymásra rakott helyzetben egy kis axiális távolságot tart, és a lebillentés elleni védelem megvalósítására szolgál úgy, hogy az egymás mellett álló tartályok, kúpos kialakításuk ellenére, és annak ellenére, hogy fedeleik csak saját erõvel rögzülnek a helyükön, a tartályok között meglegyen egy minimális távolság, és hogy a fedél széle, miközben a tartálytest záróperemén túlnyúlva abba belekapaszkodik, ne legyen véletlenül leoldható arról, ha szállítás közben a zárt tartályok egymáshoz képest axiális és/vagy radiális irányban mozognak. Az 1. ábrának megfelelõen ábrázolva látható a 2. ábrán a találmány elsõ kiviteli példája egy kivágott részlettel, amely egy oldalnézetnek felel meg. A tartály lényegében véve forgásszimmetrikus, alakja enyhén kúpos hengeres alak, alkotóelemei az 1b fenékfal, a hengeres 1a oldalfal és a záróperem, amely egy 3 fokban visszahajlított tartályszegély. A göngyöleg, amely itt tartálytestként jelenik meg, oldalt elrendezett hordfogantyúegységekkel rendelkezik, amelyek nem forgásszimmetrikusan, hanem csak egymással szemben vannak elrendezve akkor, ha két hordfogantyúegységet alkalmazunk. A tartály axiális irányú magasságát tekintve annak H vagy z0 alapmagassága megnövelt, így ennek a tartálynak karcsúbb a megjelenése, mint az 1. ábra szerinti tartályé. Ez nem utolsósorban a záróperem és a hordfogantyúegység közötti távolságtartomány elrendezésének köszönhetõ. A hordfogantyúegység fölötti fejrész a technika állásához képest axiális irányban (z irányban) meg van hosszabbítva, és a lebillentés elleni védelem biztosítására szolgáló, védõbordának vagy fedélhelyzet-biztosítónak is nevezett távolságtartó szerkezet z irányú magassági kiterjedése kisebb, mint az 1. ábra szerinti tömzsi és hasas kinézetû 41, 41a, 41b bordaegyüttesnek a magassági kiterjedése. Egy befelé nézõ 0 belsõ borda van kialakítva a hordfogantyúegység tartófüle alatt, továbbá egy axiálisan még lejjebb levõ, egymásra rakást elõsegítõ borda, ezek magassági irányban azonban csak csekély kiterjedésûek, aminthogy ez a két borda radiális irányban is lényegesen kisebb kiterjedésû, mint a 41, 41a, 41b bordaegyüttes által alkotott derékövi borda. A teljes z0 magasság nagyobb, mint az 1. ábra szerinti, hasas kinézetû tartály z0 magassága. A hordfogantyúegység tartófülének z3 távolsága nagyobb, mint az 1. ábra szerinti z3 távolság. A, 0 és bordák axiális kiterjedése mindegyik esetben lényegesen kisebb, mint a 41, 41a, 41b bordák axiális z41 kiterjedése, ami az 1. ábrán látható. A 2. ábra részletei az 0 belsõ bordát illetõen a 2a ábrán találhatók. A külsõ részrõl vett metszet egy befelé irányuló aszimmetrikus belsõ merevítõ szerkezeti elemet ábrázol, amely egy közbensõ fedél megtámasztására szolgál. Az elemnek van egy befelé irányuló r0 kiszögellése, amely felsõ harmadában meredekebben halad befelé, mint a szelídebb vonalvezetésû maradék alsó szakasz, amely az 1a fal méretéhez vezet vissza. A kialakított teljes r0 kiszögellés kevésbé felel 6

7 1 HU T meg a felsõ záróperem radiális méretének, amely visszahajlított tartályperem esetén d1¹gyel van jelölve. Konkrét alakját illetõen a belsõ merevítés mérete felsõ harmadában körülbelül az összehasonlítási alap gyanánt szolgáló záróperem % %¹a. A behelyezett közbensõ fedelet nem ábrázoltuk, de az könnyen elképzelhetõ. A 3. ábra szerinti kinagyított részlet a távolságtartó szerkezetnek, mint z21 axiális kiterjedéssel rendelkezõ biztonsági bordának a konkrét kialakítását, geometriai elrendezését és méretarányait szemlélteti. A z21 axiális kiterjedés a kerület mentén forgásszimmetrikus kialakítású, és kifelé nézõ irányban radiális r kiterjedéssel rendelkezik; a metszeti ábrázoláson a borda keresztmetszetének geometriai alakja majdnem téglalap, amelynek van egy hengeres a szakasza az r radiális méreten túl (ezen a helyen a tartályfal átmérõjét még kiegészítõen) és két ívelt b szakasza a hengeres a szakasz felett és alatt. A záróperem alsó széle és a b rögzítõfül felsõ pereme közötti axiális b távolság az a tartomány, amelyben ez a biztonsági borda el van rendezve. A borda a fedél lebillentés elleni védelmére szolgál, és egy minimális távolságot tart fenn a göngyölegek között, amint ezt a bevezetõben leírtuk, majd késõbb a 4. ábra kapcsán pontosabban megmagyarázzuk. A hordfogantyúegységnek van egy, az oldalnézeten nem látható, fogantyú gyanánt szolgáló, egy alsó, majdnem vízszintes a szakasszal és két függõleges átmeneti szakasszal rendelkezõ kengyele, amely átmeneti szakaszok egy gerincszakaszba hatolnak bele, amelyet egy félkör alakúra kialakított b tartóelem tart meg annak érdekében, hogy a a kengyel billenthetõ legyen. A tartófül félkör alakú szakasza két egyenes vonalban kiterjedõ c és d peremben folytatódik, melyek hozzá vannak hegesztve az 1a tartályfalhoz. Az ívelten meghajlított b fülszakasz radiálisan még nagyobb mértékben nyúlik ki, mint a lényegében téglalap alakúan kialakított biztonsági borda. Ez azonban csak egy kiviteli alak, amelynek módosítására és illesztési lehetõségeire a késõbbiekben még kitérünk. A 3. ábrán világosan láthatók a magassági arányok, a távolságok és a nagyságrendek. Az egymásra rakást elõsegítõ borda z4 távolságra van a tartály felsõ peremétõl. A 0 belsõ borda a tartály felsõ peremétõl z távolságra van. A b tartófül (a c, d szélekkel) a tartály felsõ peremétõl z3 távolságra van. A radiális távolságot tartó biztonsági borda elhelyezése annak vízszintes középsíkját illetõen a tartály felsõ peremétõl z2 távolságra van. Ennek a biztonsági bordának az alsó széle a tartály felsõ peremétõl z2a távolságra van. A záróperem radiálisan d1 méretû és lényegében véve kör keresztmetszetû kialakítása esetén a záróperem axiálisan is d1 méretû. A hordfogantyú-elrendezés fölött van a tartály fejrésze, és ezen a fejrészen rendelkezésre áll egy tartomány vagy axiális távolság, amely b méretû. Ez a távolság a záróperem alatt kezdõdik, és a b tartófül felsõ szélénél végzõdik. Itt van elrendezve a biztonsági borda, amelynek magassága a tartályperem axiális kiterjedésének kétszerese és háromszorosa közötti értékû. Radiális r kiterjedése a záróperem radiális kiterjedésének 0%¹a és 1%¹a közötti mértékû. Más méretezési elõírás szerint az axiális z21 kiterjedés nagyobb, mint a záróperem axiális d1 kiterjedése. További méretezési elõírás szerint a z21 kiterjedés azonban lényegében véve nem nagyobb, mint a fele a 3. ábrán látható axiális b távolságnak. A fogantyú z kiterjedése nagyobb, mint más szokásos fogantyúké, és a fogantyú felbillentése az ágyazási tartományban (a tartófül ívelt b szakaszában) lehetõvé teszi, hogy a fogantyú vízszintes a szakasza megfelelõ mértékben túlnyúljon a tartály záróperemén úgy, hogy egy kéz a beszorulás veszélye nélkül megragadhassa a záróperem fölött ezt a szakaszt, és a telitöltött tartályt a kéz beszorulásának veszélye nélkül szállítani tudja. Ezek közül a hordfogantyúegységek közül a 2. és a 3. ábrán csak a bal oldali látható, míg a jobb oldali az 1. ábrának megfelelõen a bal oldalival szemben található az 1 tartálytest itt nem ábrázolt részén. Egy további kiviteli példát a 3. ábra segítségével magyarázhatunk anélkül, hogy azt külön ábrázolni kellene. Ha a tartálytesten nincs hordfogantyú, vagy azon másféle hordozásra szolgáló elemek vannak, mint a hordfogantyúegységek, akkor a távolságot tartó borda (a biztonsági borda) helyzete a fejrészen ennek ellenére meghatározható. Viszonyítási pont itt a tartály méretétõl viszonylag független záróperem axiális vagy radiális méretezése, amely itt a tartály felsõ peremének 3 fokos visszahajlításával létrehozott perem. A biztonsági borda a magassági z21 méret segítségével ekkor egy olyan b távolságtartományban van elrendezve, amely b tartomány kisebb, mint a záróperem radiális (vagy axiális) kiterjedésének tízszerese, elõnyösen kisebb, mint ezen kiterjedésnek a hatszorosa a záróperem alsó szélétõl mérve, és amely a záróperem radiális vagy axiális kiterjedéséhez igazodik. Ezt a b tartományt ebben a kiviteli példában fejrésznek is nevezzük még akkor is, ha nincsenek elrendezve hordfogantyúk, amelyek elvben meghatározzák a fejrész és a tartály középmagasságának (derékövének) határát. A záróperem alsó széle és egy alsó határvonal (mint a tartomány alsó széle) között levõ leírt tartományban teljes terjedelmében helyezkedik el a biztonsági borda. A borda kiterjedése itt radiális és axiális irányban különbözõ méretû lehet, azonban teljes mértékben az említett tartományban foglal helyet. Elsõ közelítésben megadható, hogy az r kiterjedés lényegében megfelel a záróperem radiális kiterjedésének. A 4. ábra szerinti részlet erõsebb kinagyításában történõ pontosabb ábrázoláson további tartományok és azok határai láthatók. Így lehetséges az, hogy az ott ábrázolt kiviteli változaton a fejborda ugyanolyan funkciójú (biztonsági borda, illetve távolságtartó kerületi bordaszerkezet). Itt a bordaszerkezet radiális kiterjedése kifelé nagyobb, mint a záróperem legnagyobb radiális kiterjedése. A záróperemet az x0 gyûrûs felület határozza meg, míg a jobb oldalon 7

8 1 HU T2 2 ábrázolt, 2 fedéllel lezárt göngyölegen elrendezett bordaelrendezés jelölése x2. Ez egy körülbelül 0% és 1% közötti tartomány. Egy, az x1 gyûrûs felületig terjedõ kiegészítõ tartományban a biztonsági borda mérete radiálisan is csökkenthetõ, egészen a záróperem d1 kiterjedésének egészen körülbelül 8%-áig, ezt ábrázolja az x1 gyûrûs felület. Az x2 gyûrûs felület számára adódó radiális r kitüremkedés és a legbelsõbb x1 gyûrûs felület számára adódó minimális radiális r kinyúlás azt szemlélteti, hogy ebben a tartományban továbbra is adott a funkcionalitás, a mûködõképesség. Az x2 gyûrûs felületen túli kinyúlás is szintén a fedél lebillentése elleni megbízható védelemrõl gondoskodik, csak éppen ezáltal az önmagában véve karcsú és keskeny kialakítású borda erõsebb lesz, és észrevehetõbben kiemelkedik. A lehetséges méretezési érték az x1 gyûrûs felület és a hordfogantyúegység tartófüle b ívelt szakaszának axiális kinyúlása között van. Egy keskeny védõborda elrendezése a b tartománynak lényegében a közepén valósulhat meg, választhatóan, erre vonatkozóan a 3. ábra szerinti rajz olyan elrendezést mutat, amely a középen történõ elrendezéshez képest kissé lentebb van. A két másik borda, az 0 belsõ borda és az egymásra rakást elõsegítõ borda kiterjedése is a a hordfogantyú magassági kiterjedésének tartományára korlátozott, tehát az egymásra rakást elõsegítõ borda vonatkozásában a függõ nyugalmi helyzetben levõ fogantyú számára szolgál támasztékul, és merevítõ funkciója is van. Az elhelyezés és a kialakítás nem hátrányos a karcsú és magas megjelenésû tartály számára. A felfelé billentett a fogantyúkat külön nem ábrázoltuk, azok azonban lefedik a záróperem és a fogantyú a szakasza közötti, leírt kapaszkodási teret, amely nagyobb, mint mm, elõnyösen nagyobb, mint mm, egy megfelelõ, átnyúlást lehetõvé tevõ teret biztosítandó, egy ott átnyúló felhasználói kéz számára. A méretek és a méretvonalak alapján mindez igazolható. A z z3 távolságok különbsége megadja a túlnyúlás mértékét, és ezzel a felhasználó keze számára meglevõ köztes teret. A szakaszok, tartományok adataira vonatkozó, fent említett, eddig halasztott magyarázatot a 4. ábra alapján tesszük érthetõvé. Ugyanakkor a 4. ábra a bevezetõ részben már megmagyarázott funkciót is ábrázolja. A két egymás mellett szállított tartály csak abban a tartományban van ábrázolva, amelyben egy elõnytelen szállítási pozícióban megvalósul a fedél lebillentése. A lebillentés elkerülendõ, és azzal magyarázható, hogy a zárt göngyölegek, amelyek a szállítás körülményei miatt egymás felé mozognak, egymáshoz képest elõnytelen viszonylagos helyzetet foglalnak el, és eközben egy 2a fedél pereme (feltéve, hogy a jobb oldali tartály fedelének pereme) a lentebb levõ 2a tartályperem alsó aláhajlított 2b dupla rétegének alsó 2b vége alá nyúlik. Miután az aláhajlított 2b végszakasznak csak a saját ereje biztosít szorítóerõt az aláhajlított fedélperem rugalmas tágulása és visszahúzódása révén, és így biztosítja a fedélfelfekvést, és eredményezi a fedél 2a peremében elhelyezett kompaund odanyomódását a záróperemhez, és az ott biztonságosan megtartja, egy x3 erõkomponens azt fogja eredményezni, hogy ezt a felfekvést oldja, és a 2 fedél lebillentõdik a záróperemrõl. Ezt az állapotot nem ábrázoltuk, azonban gondolatkísérlettel könnyen elképzelhetõ, hogy mi lenne, ha a távolságtartó szerkezet nem lenne bordaként elrendezve a bal oldali és a jobb oldali tartályon. Akkor a tartályok közelebb kerülhetnének egymáshoz, a jobb oldali tartály 2a pereme alányúlna a bal oldali fedél kapaszkodó alsó szélének, és azt kioldaná a saját szorítóerõvel fenntartott záróhelyzetébõl. Mivel nincs kiegészítõ biztosítást nyújtó feszítõgyûrû, sem falcgyûrû, a záróhelyzet megszûnik. Megfelelõ alkalmazás esetére kifejlesztettük az x0, x1 és x2 gyûrûfelületeket, amelyeknek biztosítaniuk kell, hogy egy másfajta szállítási állapotban hipotetikusan a 2a fedél pereme alá jutott 2a fedél peremének felfelé nézõ felülete ne legyen képes az x3¹nak megfelelõ erõt kifejteni a 2a tartályperem kapaszkodó alsó külsõ szélére, és ne legyen képes azt a záróhelyzetet oldani. Tehát a biztonsági borda méretezése révén gondoskodni kell arról, hogy éppen az x1 felület alá ne kerüljön valami. Ez a felület a záróperem radiális kiterjedésén kissé beljebb van, körülbelül ennek a kiterjedésnek a 80 8%-ánál. A biztonsági borda radiális és axiális kiterjedésének bemutatott kialakítása esetén ez a borda mindenesetre alkalmas a lebillentés megakadályozására, a leírt tartományok keretén belül is. Az axiálisan elmozduló tartályok súlyerejük által így ismét visszajutnak párhuzamos és egyforma magasságú helyzetükbe, miközben a 2a, 2a fedélszegély a radiálisan kijjebb levõ felsõ peremen lecsúszik, és eközben nem billen le a tömítõfelfekvés oldásának értelmében. Ezeknek a funkcióknak az elérésére szolgál az axiális z21 méret. Ez nagy tartományban variálható addig, amíg az a fejrészen belül marad. A hengeres z szakasz kisebb, mivel fölötte és alatta két-két b görbületi sugár vezet át a fejrészbe, illetve a tartályfalba. A minimális távolság biztosítása és a lebillentés elkerülése végett a 4. ábra szerinti, ábrázolt esetben a két hengeres a szakasz érintkezik egymással, és így egy olyan minimális távolságot érnek el, amely még éppen nem eredményezi a 2 fedél lebillentését. Azon tartományoknak az ismertetése kapcsán, amelyekben ez a fejrészen elrendezett, lebillentés elleni védelem mûködik, megemlítendõ, hogy ennek a távolságtartó szerkezetnek az axiális magassága nem lehet nagyobb, mint a záróperem axiális kiterjedésének a négyszerese. A borda ekkor jól illeszkedik az axiális b távolság általános vagy erõsebben szûkített tartományába, amely b távolság megfelel a záróperem axiális magassági kiterjedése tízszeresének, elõnyösen hatszorosának. Kör keresztmetszetû záróperem esetén alapul vehetõ annak akár a radiális, akár az axiális mérete. A tájékozódás összehasonlíthatóvá tétele érdekében z irányú függõleges kiterjedésnél a záróperem függõleges kiterjedését, a biztonsági vé- 8

9 1 HU T2 2 dõborda radiális kiterjedésénél a záróperem radiális méretét vesszük figyelembe. A biztonsági borda radiális kiterjedésének ésszerû felsõ határa a záróperem radiális kiterjedésének 0%¹a körüli, az elõnyben részesített tartományt a 4. ábra leírása kapcsán 0% és 1% között magyaráztuk. A védõborda geometriai alakja lényegét tekintve tetszõleges lehet. Az elõnyben részesített téglalap keresztmetszetû kialakítást legömbölyített átmeneti tartományokkal nem szûkítõ értelemben kell értelmezni. Éppúgy megvalósítható egy lényegét tekintve félgömbölyû kialakítás, vagy akár egy geometrikusan aszimmetrikus kialakítású, radiális kiterjedésû borda is, amely eltér a leírásban ábrázolt konkrét alaktól. Egy göngyöleg biztosítására, különösen a 2. és 3. ábra szerinti tartálytest elõállítására szolgáló eljárás keretében a bordának mint körbefutó bordának a fejrészen, a b tartófülek fölött történõ kialakítását hajtjuk végre. Ha nincsenek ilyen b tartófülek, és nincs négy elrendezett a hordfogantyú, akkor a tartomány kiterjedése a záróperem axiális kiterjedésének legföljebb tízszeresével, elõnyösen kevesebb mint hatszorosával definiálható. Ezen a fej körüli részen van a távolságtartó biztonsági szerkezet, egy késõbb felhelyezendõ 2 fedél lebillentés elleni védelmének megvalósításához, amely 2 fedél szállítás közben axiális irányú és relatív elmozdulások esetén nem billenthetõ (emelhetõ) ki zárófelfekvésébõl. A tartály elõállítása egy 1b tartályfenék kialakításával kezdõdik, egy elõször sík, de már rányomtatott információkkal ellátott tartályfal alakításával folytatódik, amely tartályfalat henger alakú képzõdménnyé hajlítjuk össze, és egy függõleges hegesztési varrattal összeerõsítjük. Ezt követõen kúposra feltágítjuk a palástot, és kialakítjuk a kerület menti bordákat. A kúpos feltágítást a bordák kialakítása után is megvalósíthatjuk egy tágítótüskével. Ezt követõen kialakítjuk a záróperemet, és a hordfogantyúkat a b, c, d tartófülek tartálytesthez történõ hozzáhegesztésével rögzítjük. Az így elõállított tartály vizuálisan kellemes benyomást keltõ, karcsú és magas, rajta kevés hasas kinézetû borda van, és azok a bordák, amelyek funkcionálisan fontosak és szükségesek, a záróperemhez közeli tartományban vannak elrendezve. A leírt eljárással elõnyösen olyan göngyölegeket állítunk elõ, amelyeknél a betöltött mennyiség liternél nagyobb, de kisebb térfogatot kell befogadniuk, mint a 0 literes hordóknak. A találmány szerinti göngyöleg nem hordó, és nem is kisméretû festékes doboz vagy tartály, hanem nagyobb ûrmértékû vödör vagy tartály. Ezek a technika állása szerinti göngyölegekhez képest különösen karcsú kialakításuk miatt növelt térfogatúak és növelt magasságúak, tehát %-tól 1%¹ig nagyobb térfogatúak és nagyobb magasságúak, ugyanakkora átmérõ mellett. A göngyöleg magassága elõnyösen nagyobb 0 mm¹nél, különösen mm¹nél úgy, hogy több, mint liter, elõnyösen több, mint 33 liter tölthetõ bele. A megnövelt magasság és a megnövelt térfogat ellenére a gyártáshoz nincs szükség nagyobb mennyiségû fémlemezre (anyagtérfogatra) ahhoz, hogy ezt a nagyobb betölthetõ mennyiséget elérjük. Az 1a falra ragasztott nyomtatott felület az eddigi térfogat és az eddigi magasság megtartása esetén inkább csökkenthetõ, vagy ugyanakkora térfogat esetén annak magassága növelhetõ. Az erõsen kidomborodó derékövi borda elmaradása lehetõvé teszi a jobb anyagkihasználást a létrehozott tartálytérfogathoz viszonyítva. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Göngyöleg vegyi eredetû, mûszaki célú fluid anyag befogadására, amely göngyölegnek egy tartályteste (1) van, a tartálytest pedig egy fenékfallal és egy felsõ nyitott véggel rendelkezik; emellett a göngyölegen egy szerkezet () van elrendezve, amely úgy van kialakítva (r, z, z21), és alkalmas arra, hogy egymás mellett elhelyezve szállított, fedéllel (2, 2a) lezárt göngyölegek között radiális távolságot tartson, azzal jellemezve, hogy a tartálytesten (1) egy felsõ záróperemtõl () mért axiális távolságban (b) legalább két, a kerület mentén egymástól bizonyos távolságban levõ hordfogantyúegység (, a, b) van elrendezve; a távolságtartó szerkezet () a felsõ záróperem () és a hordfogantyúegységek () közötti axiális távolságtartományban (b) van elrendezve. 2. Az 1. igénypont szerinti göngyöleg, ahol a hordfogantyúegységek () alatti axiális tartományban nincs elrendezve radiális távolság tartására alkalmas szerkezet, ezzel szemben egy viszonylag keskeny, göngyölegek egymásra rakását lehetõvé tevõ borda () van elrendezve. 3. Az 1. igénypont szerinti göngyöleg, ahol a tartálytest (1) lényegében hengeres, de enyhén kúpos kialakítású úgy, hogy üres állapotban, felhelyezett fedél nélkül egy másik göngyöleggel egymásba rakható. 4. Az 1. igénypont szerinti göngyöleg, ahol a (távolságtartó) szerkezet () egy körbefutó radiális kitüremkedés.. Az 1. vagy 4. igénypont szerinti göngyöleg, ahol a szerkezet () radiális kiterjedése (r) lényegében a felsõ záróperem () radiális kiterjedésének felel meg. 6. A 4. igénypont szerinti göngyöleg, ahol a szerkezet () radiális kitüremkedése egy lényegében hengeres szakaszból (a), efölött és ez alatt pedig legalább egy-egy ívelt szakaszból (b) áll. 7. A 4. és/vagy 6. igénypont szerinti göngyöleg, ahol a szerkezet () kialakítása olyan, hogy annak hosszmetszete lényegében téglalap alakú, amely téglalap sarkai lekerekítettek. 8. A 4. igénypont szerinti göngyöleg, ahol a radiális kitüremkedés () kialakítása olyan, hogy radiális kinyúlása nagyobb, mint a záróperemé (), de fõként radiálisan kifelé kisebb mértékû, mint egy tartófülé (b), amely a hordfogantyúegységhez tartozik. 9. Az 1. vagy 4. igénypont szerinti göngyöleg, ahol a távolságtartó szerkezetnek () olyan axiális kiterje- 9

10 1 HU T dése (z, z21) van, amely axiális irányban hosszabb, mint a záróperem () axiális kiterjedése és/vagy a hordfogantyúegységek () tartófüleinek (b) axiális kiterjedése.. Az 1. vagy 4. igénypont szerinti göngyöleg, ahol a távolságtartó szerkezet () a hordfogantyúegységek egyikéhez tartozó hordfogantyú tartófüle (b) és a záróperem () között lényegében középen van elrendezve. 11. Az 1. igénypont szerinti göngyöleg, ahol annak fejrészén távolságtartó szerkezetként () egy olyan borda van elrendezve, amely megakadályozza egy, a záróperemen () saját szorítóerejével rögzülõ fedél lebillenését, különösen egy széles távolságtartó borda nélküli tartály esetén, amelynél a fedelet (2) nem rögzíti sem feszítõgyûrû, sem falcgyûrû a záróperemen (). 12. Az 1. vagy 4. igénypont szerinti göngyöleg, ahol egy zárt göngyölegre felhelyezett fedél lebillentésének megakadályozására a tartálytesten (1) távolságtartó szerkezetként () egy biztosítóborda van elrendezve, amely egy szokásos nagy bordától eltérõen a fejrész alatt, fõként a hordfogantyúegységek () tartófülei (b) alatt van elrendezve, kisebbre van kialakítva (r, z), és a tartálytestnek egy axiálisan magasabb pontján van elrendezve (z2). 13. Az 1. igénypont szerinti göngyöleg, ahol a hordfogantyúegységeknek billenthetõ hordkengyelei (a) vannak, melyek egy-egy tartófül (b) körül billenthetõk, és a tartófülek (b) alatt a tartály törzsén egy körbefutó kitüremkedés () van elrendezve, amelynek a nyugalmi helyzetben levõ hordkengyelek (a) nekitámaszkodnak. 14. A 13. igénypont szerinti göngyöleg, ahol a kitüremkedés, mint támasztóborda (), egymásra rakást elõsegítõ bordaként a tartófültõl (b) nincs nagyobb axiális távolságra, mint a hordkengyelek (a) hossza, továbbá, hogy a tartálytestek egymásba rakására van kialakítva annak érdekében, hogy eközben tárolás közben együttmûködjön a záróperemmel (). 1. Az 1. igénypont szerinti göngyöleg, ahol a szerkezet () teljes axiális magassági kiterjedése úgy van kialakítva, hogy az egy, a hordfogantyúegységek fölötti radiális távolság tartására alkalmas legyen. 16. Az 1.,. vagy 8. igénypont szerinti göngyöleg, ahol az alábbi méretadatok közül egy vagy több érvényes: a) a távolságtartó szerkezet () axiális magassága kisebb, mint a záróperem () axiális kiterjedésének négyszerese, elõnyösen ezen axiális kiterjedés (d1) kétszerese és háromszorosa közötti értékû; b) a távolságtartó szerkezet () radiális kiterjedése a záróperem () radiális kiterjedésének 8%¹a és 0%¹a közötti értékû, elõnyösen a lényegében 0% és 1% közötti tartományba esõ értékû; c) a szerkezet () axiális kiterjedése nagyobb, mint a záróperemé (), és elõnyösen kisebb az axiális távolság (b) lényegében felénél. 17. Az 1. igénypont szerinti göngyöleg, ahol a távolságtartó szerkezet egy a tartálytesten (1) radiális irányban kiterjedõ olyan szerkezet (, a, b), amely kialakításánál fogva alkalmas fedéllel (2; 2a) lezárt, egymás mellett szállított göngyölegek fedelei helyzetének a biztosítására, továbbá, hogy az axiális távolság, mint tartomány (b) axiálisan a felsõ záróperem () alatt van a tartálytesten (1) elrendezve, és ebben a távolságtartományban van elrendezve a fedél helyzetét biztosító radiális védõszerkezet (, a, b), továbbá, hogy a felsõ záróperem () alatti axiális távolságtartomány (b) nem nagyobb, mint egy radiális és/vagy axiális kiterjedés tízszerese, fõként nem nagyobb, mint a záróperem () átmérõjének (d1) tízszerese; továbbá, hogy az axiális távolságtartomány (b) alatt még lejjebb a tartálytesten (1) hordfogantyúk (a) vannak elrendezve. 18. Az 1. vagy 17. igénypont szerinti göngyöleg, amely karcsú, magas alakkal van kivitelezve. 19. A 17. igénypont szerinti göngyöleg, ahol a védõszerkezet () egy körbefutó radiális kitüremkedésként van kiképezve, amelynek radiális kiterjedése (r) és axiális kiterjedése (z, z21) van, ahol a) a szerkezet () radiális kiterjedése nagyobb, mint a felsõ záróperem () radiális kiterjedésének (d1) 8%¹a; és/vagy b) az axiális kiterjedés (z, z21) axiális irányban hosszabb a záróperem () axiális kiterjedésénél és/vagy kisebb a felsõ záróperem () axiális és/vagy radiális kiterjedésének (d1) négyszeresénél; és/vagy c) a felsõ záróperem () alsó széle és a fejrész alsó vége közötti axiális távolságtartomány (b) nem nagyobb, mint a záróperem () axiális kiterjedésének (d1) a hatszorosa.. Eljárás az 1. igénypont szerinti göngyöleg, elõnyösen egy tartálytest (1) elõállítására, amelynek a fejrészén egy körbefutó bordát () alakítunk ki a fedél lebillentésének megakadályozására vagy egy késõbb felhelyezendõ zárófedél (2) helyzetének biztosítására, azzal jellemezve, hogy a bordát () egy záróperem () és oldalt elrendezett hordfogantyúegységek () között rendezzük el. 21. A. igénypont szerinti eljárás, amelynek során axiálisan a fejrész (b) alatt körbefutó módon egy egymásra rakást elõsegítõ bordát () alakítunk ki, amely alkalmas egy belül elhelyezett tartálytestnek (1) egy kívül levõ tartálytest (1) záróperemére () való ráillesztésére. 22. A. igénypont szerinti eljárás, amelynek során a záróperemet () lényegében egy 3 fokos peremhajlítással alakítjuk ki. 23. A. igénypont szerinti eljárás, amelynek során a hordfogantyúegységek () tartományában egy radiálisan befelé nyúló támasztóbordát (0) alakítunk ki. 24. A 21. és 23. igénypont szerinti eljárás, amelynek során az egymásra rakást elõsegítõ bordát () és a támasztóbordát (0) a hordfogantyúegységek magassági tartományában rendezzük el.

11 1 HU T Az 1. vagy 17. igénypont szerinti göngyöleg, ahol a hordfogantyúegységek () billenthetõ hordfogantyúi (a) olyan hosszúra (z) vannak kialakítva, hogy felbillentett helyzetükben túlnyúlnak a záróperemen, elõnyösen több, mint mm¹rel, vagy legalább olyan mértékben, hogy egy felhasználó keze meg tudja ragadni a fogantyút, és a tartálytestet (1) vinni tudja anélkül, hogy a fogantyú (a) és a záróperem () közé a kéz beszoruljon. 26. A 2. igénypont szerinti göngyöleg, ahol a felbillentett hordfogantyú (a) belekapaszkodásra alkalmas kinyúlási távolsága (z z3) több, mint mm, elõnyösen több, mint mm. 11

12 HU T2 Int. Cl.: B6D 1/16 12

13 HU T2 Int. Cl.: B6D 1/16 13

14 HU T2 Int. Cl.: B6D 1/16 14

15 HU T2 Int. Cl.: B6D 1/16 1

16 Kiadja a Magyar Szabadalmi Hivatal, Budapest Felelõs vezetõ: Törõcsik Zsuzsanna Windor Bt., Budapest