(11) Lajstromszám: E (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA

Átírás

1 !HU T2! (19) HU (11) Lajstromszám: E (13) T2 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E (22) A bejelentés napja: (96) Az európai bejelentés bejelentési száma: EP (97) Az európai bejelentés közzétételi adatai: EP A (97) Az európai szabadalom megadásának meghirdetési adatai: EP B (51) ( ) E06B 3/673 ( ) (30) Elsõbbségi adatok: P US P US US (72) Feltalálók: James, Brian G., Mentor, Ohio (US); Shepherd, Robert R. II., Mogadore, Ohio (US) (73) Jogosult: GED Integrated Solutions, Inc., Twinsburg, Ohio (US) (74) Képviselõ: Farkas Tamás, DANUBIA Szabadalmi és Jogi Iroda Kft., Budapest (54) Berendezés és eljárás selejtes hosszúkás ablakelem szakasz automatikus eltávolítására (57) Kivonat A találmány tárgya berendezés és eljárás selejtes hosszúkás ablakelemszakasz automatikus eltávolítására ablakelemgyártó soron a haladás útvonalát határoló szállítópályáról (113), ahol a berendezésben ha- HU T2 A leírás terjedelme 62 oldal (ezen belül 40 lap ábra) 7. ábra Az európai szabadalom ellen, megadásának az Európai Szabadalmi Közlönyben való meghirdetésétõl számított kilenc hónapon belül, felszólalást lehet benyújtani az Európai Szabadalmi Hivatalnál. (Európai Szabadalmi Egyezmény 99. cikk (1)) A fordítást a szabadalmas az évi XXXIII. törvény 84/H. -a szerint nyújtotta be. A fordítás tartalmi helyességét a Magyar Szabadalmi Hivatal nem vizsgálta.

2 1 HU T2 2 ladási útvonalat változtató mechanizmus (870, 870 ) van elrendezve a haladási útvonal mentén, amely szelektív módon lehetõvé teszi a selejtes hosszúkás ablakelem (294) eltávolítását a haladási útvonalról, valamint átvivõmechanizmus (872, 872 ) van elrendezve, amely kapcsolatban van a haladásiútvonalmegváltoztató mechanizmussal annak érdekében, hogy a selejtes hosszúkás ablakelemet eltávolítsa a haladási útvonalról, továbbá szabályozóegység (122) van elrendezve, amely összeköttetésben van a haladásiútvonal-megváltoztató mechanizmussal és az átvivõmechanizmussal annak érdekében, hogy mûködtesse a haladásiútvonal-megváltoztató mechanizmust akkor, amikor selejtes hosszúkás ablakelemszakasz kerül az eltávolítási helyzetbe, és mûködtesse az átvivõmechanizmust annak érdekében, hogy a selejtes ablakelemszakaszt eltávolítsa a haladási útvonalról, valamint az eljárás során meghatározzák, hogy a szállítópályán lévõ hosszúkás ablakelemszakasz selejtdarab (294), és automatikusan megváltoztatják a haladási útvonalat annak érdekében, hogy a selejtdarabot eltávolítsák úgy, hogy a selejtdarabot a haladás útvonalán tartó vezetõelem (812) egy szakaszát (876) mozgatják. A találmány tárgya A jelen találmány hõszigetelõ üvegtáblákra vonatkozik, még pontosabban berendezésre és eljárásra hosszúkás ablakelemselejt eltávolítására hosszúkás ablakelem gyártósorról. A technika állása A hõszigetelõ üvegtáblákat (IGU) az ablakoknál alkalmazzák, hogy csökkentsék a hideg idõjárás következtében fellépõ hõveszteséget az épületek belsejébõl. Az IGU¹k rendszerint távtartó egységgel szendvicsszerûen kerülnek kialakításra, amely távtartó egység az üvegtáblák között van elrendezve. A távtartó egység általában keretszerkezetbõl áll, amely a tábla kerülete mentén fut körbe, továbbá egy szigetelõanyagból, amely mind az üvegtáblákhoz, mind pedig a keretszerkezethez van ragasztva, továbbá egy nedvszívó anyagból, amely a tábla belsejében rekedt levegõben lévõ nedvesség megkötésére szolgál. Az üvegtáblák szélei egy szintben futnak, vagy kifelé kissé túlfutnak a távtartó egységbõl. A szigetelõanyag folyamatosan halad a keretszerkezet kerülete és egymással átellenes oldalai mentén, úgyhogy az IGU¹n belüli tér hermetikusan le van zárva. Számos javaslat született IGU¹k kialakítására. Az egyik típusú IGU hosszúkás bordázott szalagszerû fémlemezkeretet tartalmaz, amely hõre lágyuló szigetelõanyagba van beágyazva. A nedvszívó anyagot is a szigetelésbe ágyazzák be. Az így kapott kompozit távtartót dobokra felcsévélt tekercsekben szállítják és a tárolják. Az IGU gyártása során a kompozit távtartót részben letekercselik és a megfelelõ hosszra vágják. A távtartót ezt követõen a megfelelõ szögletes alakra hajlítják, és a megfelelõ üvegtáblák közé rétegezik. Talán a legsikeresebb IGU-kialakítás hengerelt alumínium- vagy acélkeret elemeket tartalmaz, amelyek végein egymáshoz vannak csatlakoztatva annak érdekében, hogy egy négyzet vagy téglalap alakú távtartó keretet alkossanak. A keret oldalai és sarkai szigetelõanyaggal vannak bevonva (például hõre lágyuló anyaggal) annak érdekében, hogy a keretet az üvegtáblákhoz rögzítsék. A szigetelõanyag gátat képez a légköri levegõ és az IGU belseje között, és megakadályozza a levegõben lévõ vízpára bejutását. Bizonyos nedvszívó anyagok, amelyek a hengerelt keretelemek belsejében vannak elrendezve, érintkeznek az IGU belsejében rekedt levegõvel, és eltávolítják belõle a vízpárát, és így megakadályozzák az egységen belüli páralecsapódást vagy kondenzációt. Így, miután az IGU-ban rekedt vízpárát eltávolították, a belsõ páralecsapódás csak akkor következhet be, ha az egység megsérül. Bizonyos esetekben a fémlemezt folyamatos csõvé hengerlik, amelybe be van ágyazva a nedvszívó anyag, majd kivágó-munkaállomásra juttatják, ahol V alakú hornyokat vágnak a csõbe ott, ahol a sarkok lesznek. A csövet ezt követõen megfelelõ hosszra vágják és megfelelõ keretté alakítják. A folyamatos távtartó keretet a megfelelõ helyekre behelyezett szigetelõanyaggal ezt követõen IGU¹vá állítják össze. Elõfordul az is, hogy az egyes hengerelt távtartó keretcsöveket megfelelõ hosszra vágják, és sarokelemeket illesztenek a szomszédos keretelemek végei közé annak érdekében, hogy kialakítsák a sarkokat. Bizonyos konstrukcióknál a sarokelemek hajlíthatóak, úgyhogy a szigetelõanyagot be lehet sajtolni a keret oldalaiba, miközben az egyenes keretet szigetelõanyagbesajtoló munkaállomás mentén mozgatják. A keretet ezt követõen szögletesre hajtogatják az egymással ellentétes oldalakon már a helyén lévõ szigetelõanyaggal együtt. A távtartó szerkezet, amelyet így kialakítottak, az üvegtáblák közé kerül, és ezzel kialakul az IGU szerkezete. Az IGU tönkremegy, ha a légkörben lévõ vízpára átszivárog a szigetelõ határrétegen. A beszûrõdés általában a keret sarkainál lép fel, mert az egymással szembeni keretszélek vagy oldalak legalább részben nem folyamatosak ezeken a helyeken. Például azok a keretek, amelyeket a sarkoknál V alakú kivágásokkal állítanak elõ egy egyszerû hosszú csõbõl. A kivágások lehetõvé teszik a csõ hajlítását, és így élvágott sarokillesztések jönnek létre; ezek után azonban potenciális beszûrõdési útvonalat jelentenek a sarok osztóvonalai mentén, lényegében a keret egymással szembeni széleinek minden sarkánál. Ehhez hasonlóan az olyan IGU¹k esetében, ahol sarokelemeket alkalmaznak, potenciális beszûrõdési útvonal alakul ki a sarokelemek és a keretelemek csatlako- 2

3 1 HU T2 2 zásainál. Továbbá amikor ezeket a kereteket megfelelõ végsõ alakjukra hajtogatják és ellátják szigetelõanyaggal, a szigetelõanyag mennyisége a keret sarkainál valamivel kevesebb lesz, mint a keret oldalai mentén elhelyezett szigetelõanyag. A kevesebb szigetelõanyag a keret sarkainál párabeszivárgás veszélyét jelenti. Minden megoldás esetében a keret elemeit megfelelõ hosszra kellett vágni ilyen vagy olyan módon, és azoknál a kereteknél, ahol a keretelemeket sarokelemekkel csatlakoztatják egymáshoz, a sarokelemeket a szigetelõanyag felvitele elõtt kell elhelyezni. Ez mind kézi mûvelet, amely csökkenti a gyártás termelékenységét. Ennek megfelelõen az ilyen keretekkel készült IGU¹k jelentõs mennyiségû selejtet képeznek, és nem túl hatékony kézi mûveletek végzését igénylik. Azoknál a távtartókeret-kialakításoknál, ahol a hengerlést közvetlenül a keret összeállítása elõtt hajtották végre, a keretek darabolását, a nedvszívó anyag feltöltését és a keretelemek végeinek csatlakoztatását kézzel kellett elvégezni, ami jelentõs mértékben lassította az egységek termelését. Az US (Leopold) számú szabadalom eljárást és berendezést ismertet IGU¹k elõállítására, ahol vékony, lapos lemezszalagot helyeznek folyamatosan csatorna alakú távtartó keretre, amelynek sarokszerkezetei és végszerkezetei vannak, és az így kialakított távtartót kivágják, felviszik rá a szigetelõ- és a nedvszívó anyagot, majd az összeállítást megfelelõ távtartó szerkezetté hajtogatják. A találmány rövid összefoglalása A jelen találmány, ahogy azt az igénypontokban megfogalmaztuk, selejtes hosszúkás ablakelemek eltávolítására szolgáló eljárásra és berendezésre vonatkozik hosszúkás ablakelem gyártósorról. A selejtes hosszúkás ablakelemek gyártósorról történõ automatikus eltávolítására szolgáló berendezés meghatározza az ablakelemek gyártósorán a mozgás irányát, tartalmaz egy mozgásútvonal-változtató mechanizmust, egy kivetõmechanizmust, továbbá egy szabályozót. A mozgásirány-megváltoztató mechanizmus a mozgási útvonal mentén van elhelyezve, és szelektív módon lehetõvé teszi a selejtes hosszúkás ablakelemek elmozdítását a haladási útvonalról. A kivetõmechanizmus kapcsolatban van a mozgásirány-megváltoztató mechanizmussal annak érdekében, hogy a selejtes hosszúkás ablakelemeket leterelje a mozgás útvonaláról. A szabályozó kapcsolatban van a mozgásirány-változtató mechanizmussal és a kivetõmechanizmussal. A szabályozó úgy van programozva, hogy a mozgásirány-változtató mechanizmust akkor mûködtesse, amikor selejtes hosszúkás ablakelem mozog az eltávolítópozíció felé, és hogy mûködtesse a kivetõmechanizmust annak érdekében, hogy a selejtes hosszúkás ablakelemet leterelje a mozgás útvonaláról. Egy bizonyos kiviteli alakban a szállítópálya tartalmaz egy vezetõelemet, amely a hosszúkás ablakelemet a mozgás útvonalán tartja, és a mozgásútvonalváltoztató mechanizmus tartalmaz egy mûködtetõegységet, amely a vezetõelem egy részét úgy mozgatja, hogy a selejtes hosszúkás ablakelem lekerülhet a mozgás útvonaláról. Egy bizonyos kiviteli alakban a kivetõmechanizmus tartalmaz egy nyomórudat, amely érintkezésbe lép a selejtes hosszúkás ablakelemmel, és letolja azt a mozgás útvonaláról. Egy célszerû kiviteli alakban érzékelõ érzékeli, hogy a szállítópályán selejtes hosszúkás ablakelem van. Az érintkezõ csatlakoztatható a szabályozóhoz, és a szabályozó szabályozza a mozgásútvonal-változtató mechanizmus mûködtetésének idõzítését, mégpedig az érzékelõtõl kapott jel alapján. A selejtes hosszúkás ablakelemnek az ablakelemgyártó sor mozgási útvonalát meghatározó szállítópályáról történõ automatikus eltávolítására szolgáló eljárás során meghatározzuk a selejtes hosszúkás ablakelemdarabot. A selejtdarab mozgási útvonalát automatikusan megváltoztatjuk, és a selejt automatikusan eltávolításra kerül. A feltárt rendszernek jelentõs elõnyei vannak az US (Leopold) számú szabadalomban ismertetett rendszerrel szemben. Abban a rendszerben az egész elsõ távtartó keretegység minden alkalommal selejtté válik, amikor egy új tekercset helyeznek a rendszerbe. Ez az elsõ keret mindazonáltal csak akkor válik selejtté, miután a nedvszívó és a ragasztóanyagot már felvitték a keretre, és ennek következtében mind az idõ, mind pedig az anyagok kárba vesznek. A feltárt rendszerrel elkerülhetõ a felesleges vagy túlságosan nagy mennyiségû hulladék keletkezése rövidebb darab selejtkeretanyag alkalmazásával, amelyet a rendszer szállítópályájáról eltávolítunk, még mielõtt az a nedvszívó anyagot felvivõ munkaállomásra kerülne. A 476 számú szabadalomban egyetlen szalagforrás van elrendezve a keretgyártó rendszer elején. A jelen találmány szerinti rendszer automatikus szalagcserélõ berendezést alkalmaz. Míg a technika állása szerinti rendszerben akár 15 percet is igénybe vehet egy új szalagtekercs behelyezése, ha az elõzõ tekercs már kifogyott, a jelen találmány szerinti rendszerben ez a csere kevesebb mint 1 perc. Ezenkívül a cserével megbízott dolgozókra háruló felelõsség megnövelte a hiba lehetõségét a behelyezésnél, amely a feltárt rendszerben elkerülhetõ. A gyors csere az egyik szalagtekercsrõl a következõ tekercsre, és a gyors átállás lehetõsége a különbözõ szalagszélességekre olyan hatékonyságot eredményez, amely nem volt elérhetõ a technika állása szerinti megoldásoknál. A technika állása szerinti megoldásoknál az a tény, hogy az egész távtartóanyag-tekercset felhasználták a csere elõtt azt jelentette, hogy az ablakkialakítás nagy mennyiségû, adott szélességû keret beszerzésétõl függött. Ez viszont korlátozta a következõ gyártási eljárást, amelyet ezek között a korlátok között kellett végrehajtani, ezek viszont nem voltak szükségképpen összeegyeztethetõek, és nem lehetett tökéletesen megfelelni a megrendelõk igényeinek. A jelen leírásban feltárt rendszer alkalmazása lehetõvé teszi a gyors cserét az egyik szélességrõl a másik szélességre, úgyhogy például javítóegységek építhetõk be szükség esetén annak érdekében, hogy kicseréljük a megsérült ablakegységeket, ha ez elõfordul. A rendszer ke- 3

4 1 HU T2 2 vesebb munkát igényel a folyamat során, és megfelelõ valós idejû reakciót nyújt a megrendelõk számára oly módon, hogy növeli a teljes gyártási kibocsátást. A találmány további jellemzõi és elõnyei az itt következõ részletes leírásból fognak kitûnni, amelyet a csatolt rajzra történõ hivatkozással ismertetünk. A rajzok rövid ismertetése A rajzon az 1. ábra hõszigetelõ üvegtábla perspektivikus nézete, a 2. ábra az 1. ábra 2 2 vonala mentén lévõ síkban vett keresztmetszet, a 3. ábra távtartó keretelem részleges nézete a behajtogatás elõtti állapotban, mielõtt az elemet szigeteléssel láttuk volna el, a 4. ábra a 3. ábrán látható elem részleges elölnézete, az 5. ábra a 4. ábra 5 5 vonala menti síkban látható nagyított elölnézet, a 6. ábra az 1. ábrán látható egység távtartó keretet alkotó részének részleges elölnézete, amelyet részben kialakított állapotban ábrázolunk, a 7. ábra a találmány szerint kialakított távtartó egység gyártósorának elölnézete, a 8. ábra a 7. ábrán látható gyártósor nézete, a 9. ábra adagolóállomás perspektivikus nézete, a 10. ábra adagolóállomás oldalnézete, a 11. ábra adagolóállomás elölnézete, a 12. ábra adagolóállomás felülnézete, a 12A. ábra egy további adagolóállomás felülnézete, a 13A. ábra a 10. ábrán Fig. 13 jellel jelölt részlet nagyított nézete, a 13B. ábra a 10. ábrán Fig. 13 jellel jelölt részlet nagyított nézete, a 14. ábra a 10. ábrán Fig. 14 jellel jelölt részlet nagyított nézete, a 15. ábra a 10. ábrán Fig. 15¹tel jelölt részlet nagyított nézete, a 16. ábra a 15. ábra vonala mentén vett nézet, a 17. ábra a 16. ábrán látható kapcsolómechanizmus perspektivikus nézete, a 18. ábra alakozó-munkaállomás perspektivikus nézete, a 19. ábra alakozó-munkaállomás perspektivikus nézete, a 20. ábra alakozó-munkaállomás bemenetének perspektivikus nézete, a 21. ábra alakozó-munkaállomás egy részének oldalnézete, a 22. ábra a 21. ábrán vonallal jelölt síkban vett nézet, a 23. ábra transzfermechanizmus oldalnézete, amely átviszi a szalagtekercset az alakozó-munkaállomásról egy hengerlõ-munkaállomásra, a 24. ábra alakozó-munkaállomástól hengerlõ-munkaállomásig nyúló lemez oldalnézete, a ábra átvivõmechanizmus perspektivikus képe, a 26. ábra átvivõmechanizmus oldalnézete, a 27. ábra átvivõmechanizmus felülnézete, a 28. ábra átvivõmechanizmus lehetséges kiviteli alakjának bemutatása, a 29. ábra átvivõmechanizmus egy lehetséges kiviteli alakjának bemutatása, a 30. ábra egy hengerlõ-munkaállomás perspektivikus nézete, a 31. ábra hengerállvány oldalnézete, a 32. ábra hengerállvány oldalnézete, a 32A. ábra a 30. ábrán látható hengerállvány nagyított perspektivikus nézete láncfeszítõvel, a 33. ábra hengerállvány felülnézete, a 34. ábra kivágó- és alakozó-munkaállomás perspektivikus nézete, a 35. ábra a 34. ábra vonala mentén vett nézet, a 36. ábra a 35. ábra vonala mentén vett nézet, a 36A., 36B. és 36C. ábra a kivágó-munkaállomás egy részének nagyított perspektivikus nézete a könnyebb ábrázolhatóság kedvéért eltávolított részekkel, a 37. ábra a 36. ábra vonala mentén vett nézet, a 38. ábra kivágó-munkaállomás oldalnézete, a 39. ábra szállítópálya részleges perspektivikus nézete, a 40. ábra a 39. ábrán bemutatott szállítópálya részleges felülnézete, a 41. ábra a 39. ábrán bemutatott szállítópálya részleges oldalnézete, a 42. ábra egy szállítópálya perspektivikus nézete, a 43. ábra selejteltávolító berendezést mutató, szállítópályát ábrázoló rajz a szállítópálya részleges perspektivikus nézetében, a 44. ábra szállítópálya részleges oldalnézete, a selejteltávolító berendezéssel, a 45. ábra selejteltávolító berendezés sematikus bemutatása, a 46. ábra selejteltávolító berendezés sematikus bemutatása, a 47. ábra selejteltávolító berendezés sematikus bemutatása, a 48. ábra szállítópálya részleges perspektivikus nézete, amelyen egy további selejteltávolító berendezés látható, a 49. ábra a 48. ábrán bemutatott további selejteltávolító berendezés nagyított perspektivikus képe, és az 50. ábra a 48. ábrán látható további selejteltávolító berendezés nagyított perspektivikus nézete, ahol letolómechanizmus látható, amellyel eltávolítjuk a selejtet a szállítópályáról. A találmány részletes ismertetése Az ábrákon és az itt következõ leírásban eljárást és berendezést tárunk fel, amellyel hosszúkás 8 ablakele- 4

5 1 HU T2 2 mek állíthatók elõ, amelyeket hõszigetelõ üvegtábla egységekben alkalmazunk. Hosszúkás ablakelemek például 12 keret és 130 ablakosztók, amelyek a hõszigetelõ üvegtábla egységek részeit képezik. Az új eljárás és berendezés egy olyan gyártósorban testesül meg, amely fémszalag alapanyagot ablakosztó lécekké és/vagy távtartókká alakít, amelyek szigetelõanyagot és nedvszívó anyagot tartalmaznak, és a hõszigetelõ üvegtábla egységek részét képezik. Míg a hosszúkás ablakelemeket a feltárt eljárással és berendezéssel elõállított távtartókkal kapcsolatban ismertetjük, az igényelt eljárás és berendezés felhasználható bármely típusú hosszúkás ablakelem elõállítására, beleértve az ablakosztó léceket is A hõszigetelõ üvegtábla egység Hõszigetelõ üvegtábla 10 egységet alakítottunk ki a találmány szerinti eljárással és berendezéssel, amely az 1 6. ábrákon látható, és tartalmaz egy 12 távtartó elrendezést, amely 14 üvegtáblák között van elrendezve. A 12 távtartó elrendezés tartalmaz egy 16 keretszerkezetet, 18 szigetelõanyagot a keretnek az üvegtáblákhoz történõ hermetikus illesztésére annak érdekében, hogy 20 zárt teret hozzunk létre a 10 egységen belül, továbbá 22 nedvszívó anyagot a 20 térben. A 10 egység az 1. ábrán látható véglegesen összeszerelt állapotában ablakká vagy, itt nem ábrázolt, ajtókeretté, amely már beépíthetõ egy épületbe. A 10 egység, amely az 1. ábrán látható, tartalmaz 130 ablakosztókat is, amelyek az egyes ablakpanelek küllemét meghatározzák. A 12 összeállítás a 14 ablaktáblákat egymástól bizonyos távolságban tartja, és ezzel hermetikusan szigetelt 20 szigetelt légteret alkot közöttük. A 16 keret és a 18 szigetelõanyag együttmûködik annak érdekében, hogy olyan szerkezet jöjjön létre, amely megfelelõen egymáshoz rögzített állapotban tartja a 14 ablaktáblákat, közöttük a 20 térrel, amely nagyon hosszú idõn át el van szigetelve a légköri nedvességtõl, miközben a 10 egység gyakori és jelentõs hõingadozásnak van kitéve. A 22 nedvszívó anyag eltávolítja a vízpárát vagy más illóanyagokat a levegõbõl, amelyek a 20 térben rekedtek a 10 egység gyártása folyamán. A 18 szigetelõanyag egyrészt szerkezetileg rögzíti a 12 távtartó szerkezetet a 14 üvegtáblákhoz, másrészt hermetikusan lezárja a 20 teret az atmoszferikus levegõben lévõ vízpára beszûrõdése ellen, amely körbeveszi a 10 egységet. Az illusztrált 18 test hõre lágyuló anyagból van kialakítva, a keret oldalaihoz és külsõ kerületéhez van rögzítve, így U alakú keresztmetszete van. A 16 keretszerkezet elemei a jelen találmány szerinti eljárással és berendezéssel készültek. A 16 keret az egység széléig terjed annak érdekében, hogy egy szerkezetileg erõs, stabil távtartót alkosson, hogy az ablaktáblákat egy vonalban és egymástól bizonyos távolságra tudja tartani, miközben minimalizáljuk a hõvezetést az ablaktáblák között a kereten át. A célszerû 16 keret számos távtartó keretszegmensbõl vagy 30a d tagból áll, amelyek úgy vannak összekapcsolva, hogy egy sokszögû sík keretet képezzenek, ahol a keretet alkotó elemek kapcsolatát 32a d sarokszerkezetek és a 34 csatlakoztatószerkezet teszi teljessé, amely összeköti az egymással szemközti keretelemeket. Minden egyes 30 keretelemnek hosszúkás és csatornaszerû keresztmetszete van 40 külsõ kerület menti fallal, továbbá elsõ és második oldalsó 42, 44 fallal. Lásd a 2. ábrát. A 40 kerület menti fal folyamatosan fut körbe a 10 egységen, kivéve ott, ahol 34 csatlakoztatószerkezet összeilleszti a keretelemek végeit. Az oldalsó 42, 44 falak egy darabból vannak a megfelelõ ellentétes kerület menti falperemekkel. Az oldalsó falak befelé terjednek a 40 kerület menti fal felõl olyan irányban, amely párhuzamos az üvegtáblák síkjával és a kerettel. A bemutatott 16 keretnek 46 erõsítõperemei vannak, amely a befelé nyúló oldalsó falperemek mentén vannak kiképezve. Az oldalsó 42, 44 falak tovább merevítik a 30 keretelemet, úgyhogy az ellenáll a hajlításnak és az alakváltozásnak egy olyan irányban, amely merõleges keresztirányú hosszanti kiterjedésére. A 46 peremek erõsítik a 42, 44 falakat, úgyhogy ezek ellenállnak a hajlításnak és a hosszanti kiterjedésükre keresztirányú alakváltozásnak. A keret kezdetben folyamatos egyenes csatornaként van kialakítva, amely vékony rozsdamentes acélszalagból készül (például 304 rozsdamentes acél, amelynek vastagsága például 0,15 0,25 mm, vagyis 0,006 0,010 hüvelyk között van). Más anyagok, például galvanizált, ónozott acél vagy alumínium szintén alkalmazhatók a csatorna kialakítására. A 32 sarokszerkezetek úgy vannak kialakítva, hogy megkönnyítsék a keretcsatorna hajlítását a végsõ sokszögû keretalakra a 10 egységben, miközben hatékony párazárást biztosítanak a keret sarkainál, ahogy az a 3 5. ábrákon látható. A 18 szigetelõtestet a csatornában rendezzük el, mielõtt a sarkokat meghajlítanánk. A 32 sarokszerkezetek kezdetben 50 hornyokat, továbbá gyengített 52 zónákat tartalmaznak, amelyek a 42, 44 falakban vannak kiképezve a keret sarkainál. Lásd 3 6. ábrák. Az 50 hornyok belenyúlnak a 42, 44 falakba a megfelelõ oldalfalperemek felõl. Az oldal- 42, 44 falak folyamatosan húzódnak a 16 keret mentén annak egyik végétõl a másikig. A 42, 44 falak a sarkoknál gyengítettek, mivel a hornyok elvesznek az oldalfal anyagából, de szükségtelenné teszik a 46 erõsítõperemeket, mivel a falat sajtolással elgyengítettük a sarkoknál. A 34 csatlakoztatószerkezet az egymással szembeni 62, 64 keretvégeket egymáshoz rögzíti, amikor a keretet végleges alakjára meghajlítottuk. A bemutatott csatlakoztatószerkezet tartalmaz egy csatlakoztató 66 nyelvszerkezetet, amely folyamatos, és kiáll a keretszerkezet 62 végébõl és a nyelvbefogadó 70 szerkezetbõl a másik 64 keretvégnél. A célszerû nyelv és nyelvbefogadó 66, 70 szerkezetek úgy vannak kiképezve és méretezve egymáshoz képest, hogy egy teleszkópos 72 kötést alkossanak. Lásd 6. ábra. Amikor összeszereltük, a teleszkópos 72 kötés megtartja a keret végleges sokszögû kialakítását, mielõtt beszerelnénk azt a 10 egységbe. A bemutatott kiviteli alakban a 34 csatlakoztatószerkezet továbbá tartalmaz egy 85 csatlakoztatóelren- 5

6 1 HU T2 2 dezést, amely egyrészt csatlakoztatja az egymással szemben lévõ keretvégeket egymáshoz, és egy ideiglenes szellõzést biztosít a 20 tér számára mindaddig, amíg a 10 egységet legyártják. A bemutatott rögzítõelrendezés (lásd 3. és 6. ábra) csatlakozó- 82, 84 furatokkal van kialakítva, amelyek a 66 nyelv és a 64 keretvégben találhatók, továbbá 86 szegecs van elrendezve a 82, 84 csatlakozófuratokban, hogy csatlakozzon a 66 nyelvhez, illetve hogy összekösse egymással a 66 nyelvet és a 64 keretvéget. A csatlakozófuratok egy vonalban vannak, amikor a keret végei megfelelõen teleszkóposan állnak egymáshoz és gázjáratot képeznek, mielõtt a szegecset elhelyeznénk. Bizonyos körülmények között célszerû, hogy két gázjáratot alakítsunk ki a 10 egységben úgy, hogy a 20 teret elárasztó inert gáz bejuthasson a 20 térbe az egyik járaton keresztül, miközben a második járaton át a térbõl a maradék levegõ eltávozik. Az ábrán láthatunk egy ilyen egységet. Lásd 3. és 6. ábra. A második 87 járat egy lyukasztott furat a 40 kerület menti falban, amely a közös kerettag mentén a 84 csatlakoztatófuratnál van elrendezve. A 18 szigetelõtest és a 22 nedvszívó test mindegyike egy nyílást hagy, amely körbeveszi a 84 furatot, úgyhogy a 20 térbõl távozó levegõ távozása nincs akadályozva. A második 87 járat egy vak- 90 szegeccsel van lezárva, amely hasonlít a 86 szegecshez. A 86, 90 szegecseket ugyanabban az idõben helyezzük el, és mindegyiket befedjük szigetelõanyaggal úgy, hogy a szigetelést, amelyet ezek a szegecsek nyújtanak a szigetelõanyag révén megnöveljük A hosszúkás ablakelem gyártósor Ahogy azt korábban jeleztük, a 12 távtartó elrendezés és a 130 távtartó rudak hosszúkás 8 ablakelemek, amelyeket a találmány szerinti eljárással és berendezéssel állíthatunk elõ. A hosszúkás ablakalkotó elemek nagy termelékenységgel gyárthatók. Az a mûvelet, amellyel a hosszúkás ablakalkotó elemek kialakíthatók, 100 gyártósorként sematikusan látható a 7. és 8. ábrán, amelynek mentén egy vékony, viszonylag keskeny fémszalag mozog a sor végén lévõ tekercstõl gyártósoron át, és lényegében kész, hosszúkás 8 ablakelemek távoznak a 100 gyártósor másik végén. A 100 gyártósor alapanyag-adagoló 102 állomást, elsõ alakító- 104 munkaállomást, egy átvivõ- 105 mechanizmust, egy második alakító- 110 munkaállomást, 113 szállítópályát, egy selejteltávolító 111 berendezést, harmadik és negyedik alakító- 114, 116 munkaállomást tartalmaz, ahol részlegesen kialakított távtartó elemeket elválasztjuk egymástól, illetve leválasztjuk az alapanyag végérõl, és keretsarokhelyeket alakítunk ki, elõkészítvén a behajtást a végleges alakra, továbbá nedvszívó- 119 anyag-felvivõ munkaállomást, ahol nedvszívó anyagot viszünk fel a távtartó keretelem belsõ régiójára, továbbá egy sajtoló- 120 munkaállomást, ahol szigetelõanyagot viszünk fel a még hajlítandó kerettagra. A munkaállomásokkal ütemezõ/mozgásszabályozó 122 egység (8. ábra), valamint köri érzékelõk mûködnek együtt annak érdekében, hogy szabályozzák az összeszerelt távtartó méretét, az alapanyagadagolás sebességét a gyártósoron, továbbá más, a termelés szempontjából fontos paramétereket. Egy elõnyös 122 szabályozóegység beszerezhetõ a Delta Tau, Lassen St., Chatsworth, CA , cégtõl, alkatrész száma UMAC. Az adagoló- 102 munkaállomás Az alapanyag-adagoló 102 munkaállomást a ábrákon láthatjuk. A 102 munkaállomás számos forgatható szalag alapanyag- 124 tekercset tartalmaz, továbbá egy kijelölõ- 126 mechanizmust, valamint egy lecsévélõ- 128 mechanizmust (10. ábra). A kijelölõ- 126 mechanizmus csatlakoztatva van az alapanyag- 124 tekercsekhez azért, hogy kijelölje a tekercsek közül a kiválasztott tekercset, és beállítsa egy lecsévélési P U helyzetbe. Amikor a szalag- 124 tekercs a lecsévélési P U pozícióban van, a szalag 130 vége áthúzható az elsõ 104 alakító-munkaállomásra, amelyet a továbbiakban részletesen ismertetünk. A lecsévélõ- 128 mechanizmus szelektív módon csévéli le a 125 szalagot a 124 szalagtekercsrõl, amelyet a lecsévélõ P U pozícióba állítottunk, és ezzel a szalagot a feldolgozóállomásra juttatja. A bemutatott kiviteli alakban a 126 beállítómechanizmus tartalmaz egy 132 kocsit és egy meghajtó- 133 mechanizmust (10. ábra). A 132 kocsi alátámasztja a szalagtekercseket, úgyhogy a szalagtekercsek egyenként forgathatók egy közös A tengely körül. A bemutatott 132 kocsin 134 keret van, amelyet egy pár 136 elsõ kerék, valamint egy pár 138 hátsó kerék támaszt alá, a 136, 138 kerekek 134 kerethez vannak rögzítve, úgyhogy a kocsi mozgatható az A tengely irányában. A 136 elsõ kerekek mindegyike gyûrû alakú 140 horonnyal van ellátva. A bemutatott gyûrû alakú hornyok lényegében v alakúak, de nyilvánvaló, hogy másféle horonykialakítás is alkalmazható. Hosszúkás 156 fogasléc van rögzítve a 134 kerethez. A bemutatott kiviteli alakban a 156 fogasléc végighúzódik a 132 kocsi hossza mentén. A 12. ábrán a 134 keret számos 142 távtartó elemet tartalmaz, amelyek a 134 keret 144 elejétõl a keret 146 végéig futnak. 148 tekercs-alátámasztó rúd nyúlik ki felfelé minden egyes 142 tagból. Az egyes tekercstámasztó 150 tengelyek eltávolíthatóan vannak alátámasztva minden egyes szomszédos 148 tekercs-alátámasztó rúd között. Az egyes eltávolítható 150 tengelyek lehetõvé teszik, hogy az egyes 124 szalagtekercseket elhelyezzük a kocsin és eltávolíthassuk a kocsiról. Egy pár hurokképzõ 152 alátámasztás nyúlik ki a külsõ tekercs-alátámasztó rudakból. A tekercsvég-alátámasztó 154 elem a hurokképzõ 152 alátámasztáspárok között húzódik. A bemutatott kiviteli alakban a 132 kocsi 162 sínen fut. A 162 sínnek elülsõ 164 sínszála és hátulsó 166 sínszála van. Egy hosszúkás gyûrû alakú 168 elem van rögzítve az elülsõ 164 sínszál 170 felsõ felületéhez. A szögben álló 168 elem úgy van méretezve és kialakítva, hogy együtt mûködjön a 136 elsõ keréken lévõ 140 hornyokkal. A szögben álló 168 elem és a 136 elsõ kerekek megvezetést képeznek, amely be- 6

7 1 HU T2 2 határolja a kocsi mozgását az A tengely irányában. Nyilvánvaló, hogy sok másféle vezetõelem is alkalmazható anélkül, hogy eltérnénk a találmány igényelt oltalmi körétõl. A bemutatott 162 sínpályát 172 lábak tartják. 174 ütközõ van elrendezve a sínpálya mindkét végén. A 174 ütközõk megakadályozzák, hogy a 132 kocsi lefusson a 162 sínpálya végérõl. 176 érzékelõ van elrendezve a sínpálya mindkét végén. A 176 érzékelõk a 122 szabályozóhoz vannak csatlakoztatva. Az érzékelõket arra használjuk, hogy érzékeljük, amikor a kocsi megközelít egy 174 ütközõt, és hogy érzékeljük a kocsi helyzetét a kereten, hogy lehetõvé tegyük a szabályozó számára, hogy meghatározzon egy alap -helyzetet, amikor az alapanyag- 102 adagoló állomás alapbeállítása lehetséges. A 14. ábrán bemutatott 133 meghajtómechanizmust a 122 szabályozó szabályozza, és a 132 kocsihoz van rögzítve. A 122 szabályozó a 133 meghajtómechanizmust annak érdekében szabályozza, hogy az mozgassa a 132 kocsit egy kiválasztott 124 tekercshelyzetbe a letekercselési P U helyzetnél. A bemutatott 133 meghajtómechanizmus tartalmaz egy 156 fogaslécet, amely a kocsihoz van rögzítve, továbbá egy 178 motort, 180 hajtókereket és egy 182 kapcsolómûködtetõt. A meghajtó- 180 kerék a 178 motorhoz van csatlakoztatva és a 182 kapcsolómûködtetõ pozicionálja. A 122 szabályozó szabályozza a kapcsolómûködtetõt, hogy szelektív módon mozdítsa el a 180 hajtókereket egy kapcsolt helyzet (a 14. ábrán szaggatott vonallal látható), valamint egy szétkapcsolt helyzet között (folyamatos vonallal látható a 14. ábrán). A kapcsolt helyzetben a 180 meghajtó fogaskerék fogai kapcsolódnak a 156 fogasléc fogaihoz. A 178 motort a 122 szabályozó szabályozza azért, hogy a kocsit helyzetbe állítsuk. A 178 motor szervomeghajtómotor, amelyet a 122 szabályozóval pontosan szabályozni lehet olyan helyzetbe, amely megfelel a 124 szalagtekercsek egyikének a lecsévélõ P U helyzetnél. A 178 motor helyzeteinek szabályozott beállítása beállítja a 132 kocsi helyzetét, hogy a megfelelõ szalagot a 104 alakítómunkaállomásra tekercselje le. Szétkapcsolt helyzetben egy munkás kézzel mozgathatja a 132 kocsit a 162 sínpályán. Egy alternatív kiviteli alakban a kapcsolódásmûködtetõ elhagyható és a 180 meghajtó fogaskerék a kapcsolódó helyzetben van. Ebben a helyzetben a munkás kézzel nem tudja mozgatni a 132 kocsit a sínpályán anélkül, hogy kézzel meg ne szüntesse a 180 meghajtó fogaskerék a 156 fogasléc kapcsolatát. A 11. és 12. ábrára tekintve minden egyes 124 szalagtekercs forgatható 184 tárcsán van elrendezve. A bemutatott kiviteli alakban minden egyes 124 szalagtekercs rögzítve van a forgatható 184 tárcsa és egy 186 lap között. A tekercstartó 150 tengely áthalad rajta, és megtartja a 124 szalagtekercset, a forgatható 184 tárcsát és a 186 lapot, úgyhogy a 124 szalagtekercs, a forgatható 184 tárcsa és a 186 lap forgatható az A tengely körül. A 184 tárcsa forgását 188 nyíllal jelöltük a 13B. ábrán, ahogy a 125 lemez letekercselõdik a 124 tekercsrõl A 13A. és 13B. ábrára tekintve 190 fékszerkezetet láthatunk, amely minden egyes forgatható tárcsahelyzetnél csatlakoztatva van a 132 kocsihoz. A 190 fékszerkezet megakadályozza, hogy a szalag véletlenül letekercselõdjön a 124 tekercsrõl. A fékszerkezet tartalmaz egy csuklós 192 kart, 194 fékpofát, amely a csuklós kar egyik végéhez van rögzítve, valamint egy kapcsoló- 196 kereket, amely a csuklós kar másik végéhez van erõsítve, valamint egy elõfeszítõ 198 elemet, például egy rugót, amely elõfeszíti a csuklós kart egy fékezõhelyzetbe (13A. ábra). A 192 csuklós kar csuklósan van felszerelve a 132 kocsira. Fékezõhelyzetben a 194 fékpofa kapcsolódik a forgatható tárcsával, és megakadályozza, hogy a 124 tekercs véletlenül letekercselõdjék. Szétkapcsolt helyzetben (13B. ábra) a fékpofa nincs kapcsolatban a 184 tárcsával, és a 124 tekercs letekercselõdhet. A szalagszélességek széles választéka rendezhetõ el az alapanyag-ellátó munkaállomáson. Például egy ablakgyártó, amely egy bizonyos méretû hosszúkás ablakelemet gyárt, felszerelheti az összes tárcsát ugyanazon méretû lemezzel. Ez lehetõvé teheti, hogy a gyártósor teljes mûszakban vagy még tovább is fusson anélkül, hogy szükségessé válna, hogy a munkások egy új tekercset helyezzenek el az alapanyag-ellátó állomáson. Az ablakgyártó, amely számos különbözõ szélességû hosszúkás ablakelemet gyárt, feltöltheti az alapanyag-ellátó munkaállomást olyan lemeztekercsekkel, amelyek számos különbözõ szélességgel rendelkeznek a járatos méreteknek megfelelõen. A 12., 13A. és 13B. ábrán a 128 letekercselõmechanizmus úgy van beállítva, hogy egyedileg meg tudja hajtani a forgatható 124 szalagtekercseket, amikor letekercselõ P U helyzetnél van, hogy egyedileg letekercselje a 123 szalagot minden egyes tekercsrõl. A bemutatott kiviteli alakban a 128 letekercselõmechanizmus helyzete rögzítve van a 162 sínpályához képest. A letekercselõ- 128 mechanizmust a 122 szabályozó szabályozza annak érdekében, hogy szelektív módon érintkezésbe kerüljön és meghajtsa a letekercselõ P U helyzetbe állított forgatható lemez egy sugárirányban külsõ 200 felületét, hogy a szalagot a feldolgozó-munkaállomásra juttassa. A bemutatott kiviteli alakban a letekercselõ- 128 mechanizmusban 202 motor, 204 hajtókerék, 206 kapcsolásmozgató és 208 féktárcsa van elrendezve. A 202 motor, a 208 féktárcsa és a 204 hajtókerék 210 kerethez van erõsítve. A 202 motort a 122 szabályozó szabályozza, és csatlakoztatva van a 204 meghajtókerékhez. A 210 keret csuklósan van csatlakoztatva a 162 sínpálya hátsó részéhez. A 206 kapcsolásmozgató eszközt a 122 szabályozó szabályozza, és csatlakoztatva van a 210 kerethez, valamint a 162 sínpályához. A 206 mûködtetõ szelektív módon, csuklósan mozgatja a 210 keretet egy nemérintkezõ helyzet (13A. ábra) és egy érintkezõhelyzet (13B. ábra) között, amelyet a 122 szabályozó határoz meg. A nemérintkezõ helyzetben a 124 szalagtekercs ap U letekercselõhelyzetnél nem tekercselõdhet le a 190 fékszerkezet hatása miatt. Érintkezõhelyzetben a 208 féktárcsa csatlakoztatva van a 196 kerékhez, és a 7

8 1 HU T meghajtókerék érintkezésben van 184 tárcsával. A 208 féktárcsa csatlakozása a 196 kerékhez eltávolítja a 194 fékpofát a 184 tárcsától. A 204 meghajtókerék forgása forgatja a 184 tárcsát, hogy letekercseljük a 125 szalagot. A bemutatott kiviteli alakban számos 212 kapcsolómechanizmus pozicionálja minden egyes 124 szalagtekercs 130 végét úgy, hogy egy tekercs vége be van állítva a letekercselõ P U helyzethez, amely az elsõ 104 alakítóállomás bejáratánál van. A bemutatott kiviteli alakban a 212 kapcsolómechanizmusok csatlakoztatva vannak a szalagvégtámasztó 154 elemhez. Egy példa szerinti kiviteli alakban a 202 motor úgy van szabályozva, hogy 213 hurkot vagy behajlást képezzen (lásd 10. ábra) minden egyes 124 szalagtekercs és annak 212 kapcsolómechanizmusa között. A bemutatott 212 kapcsolómechanizmusok mindegyike tartalmaz egy 215 alátámasztást, egy pár 216, 217 vezetõgörgõt, kapcsoló- 218 görgõt és egy elõfeszítõ 220 elemet, például egy rugót. A 216, 217 vezetõgörgõk határolják be a szalag oldalirányú mozgását, és ezáltal megvezetik a 125 szalagot, illetve bevezetik az elsõ 104 alakítómunkaállomásra. A 216, 217 vezetõgörgõk forgathatóan vannak elrendezve a 215 alátámasztáson úgy, hogy minden egyes 216, 217 vezetõgörgõ forgástengelye merõleges az alátámasztás 222 felsõ felületére. A bemutatott kiviteli alakban a 216 vezetõgörgõ helyzete rögzítve van, és a 217 vezetõgörgõ helyzete beállítható annak érdekében, hogy különbözõ 125 lemezméreteknek feleljen meg. Szabályozható 217 vezetõgörgõ tartalmaz egy kiengedõ- 223 fogantyút, amely lehetõvé teszi, hogy a görgõ a kívánt módon elõre vagy hátrafelé mozogjon a rögzített 216 vezetõgörgõ irányában. A 218 akasztógörgõ úgy van elrendezve, hogy forgástengelye párhuzamos a 215 alátámasztás 222 felsõ felületével. Az elõfeszítõ 220 elem van csatlakoztatva a 218 kapcsológörgõhöz és a 215 alátámasztáshoz, mégpedig egy 224 kapocs segítségével úgy, hogy a 218 kapcsológörgõ elõ van feszítve a 222 felsõ felület irányába. A kapcsológörgõ a 222 felsõ felülethez nyomja a 125 szalagot, és ennélfogva bevezeti a 125 szalagot az elsõ 104 alakító-munkaállomásra. A gyártott 16 keretek szélessége és mélysége idõrõl idõre kívánság szerint változtatható úgy, hogy szélesebb vagy keskenyebb szalagot juttatunk át a gyártósoron. A szalagok véletlenül kifuthatnak a tekercsbõl, és szükség lehet visszahelyezésükre. Ha a tekercsek cseréjére van szükség, a 122 szabályozó egyszerûen megjelöli a következõ kiválasztott 124 szalagtekercset, illetve hozzárendeli a P U letekercselõhelyzethez annak érdekében, hogy pozicionálja a 130 szalagtekercs végét az elsõ 104 alakító-munkaállomás bemenetéhez. A bemutatott kiviteli alakban egy 230 hurokadagoló-érzékelõ van elrendezve az adagolóállomáson. A 230 hurokadagoló-érzékelõ (10. és 12. ábra) együtt mûködik a 122 szabályozóegységgel annak érdekében, hogy szabályozza a 202 motort, és megakadályozza, hogy feleslegesen sok szalag tekercselõdjék le, miközben biztosítja a megfelelõen nagy adagolási sebességet a gyártósoron át. A 230 hurokadagoló-érzékelõ sematikusan van ábrázolva a 125 szalagtekercs fölött, a P U letekercselõhelyzetben, amely a 124 szalagtekercstõl a hozzácsatlakoztatott 212 rögzítõmechanizmusig terjed. A szalag a 102 adagolóállomás és a 212 csatlakozómechanizmus között 232 láncgörbét képez (10. ábra). A 232 láncgörbe mélységét meghatározott értékek között tartjuk a 122 szabályozó segítségével. A bemutatott 230 hurokadagoló-érzékelõ egy ultrahangos hurokérzékelõ, amely ultrahangnyalábot irányít a hurok legalsó szakasza irányába. A 230 hurokadagoló-érzékelõ érzékeli a hurok helyét a visszaverõdõ ultrahanghullámok segítségével, és jelet küld a 122 szabályozóegységnek. A 230 hurokadagoló-érzékelõbõl érkezik a jel a 122 szabályozóegységbe. A 122 szabályozóegység szabályozza a 202 motort annak érdekében, hogy beállítsa a szalag adagolásának sebességét a gyártósorra. A 175 érzékelõ érzékeli azt a szalaganyag-mennyiséget, amely egy adott 124 szalagtekercsen maradt. Célszerûen az érzékelõ egy infravörössugár-forrás, amely a letekercselõ P U helyzet fölött van elrendezve. Amikor a 124 tekercs teljesen tele van vagy csak részben van letekercselve, a 175 forrásból származó sugárzás lepattan a szalaganyagról, és az érzékelõ nem kap visszatérõ jelet. Amikor a szalag eléri a tekercs végét, a sugárzás áthalad egy 175a tükörig, és visszapattan arról egy fotodetektorhoz, amely a 175 érzékelõbe van beépítve. Ez jelzi a 122 szabályozóegységnek, hogy a tekercs a P U letekercselõhelyzetnél véget ért, és egy másik tekercset kell helyzetbe mozgatni a letekercselés érdekében. A 12A. ábra egy lehetséges másik adagoló- 102 munkaállomást mutat be, amely számos forgatható 124 szalagtekercset tartalmaz, amelyek 132 kocsin vannak elrendezve. A kocsi hasonló egy forgóasztalhoz, amely helyzetbeállító rendszerrel van meghajtva, amelynek szervomotorja van (nem látható az ábrán), amely pontosan forgatja a 124 tekercsek egyikét a letekercselõ P U helyzetbe. Az adagoló- 102 munkaállomás tartalmaz egy stacionárius letekercselõ- 128 mechanizmust, amely hasonló a fent ismertetett szerkezethez. A 132 kocsin továbbá számos fékszerkezetet (nem látható az ábrán), valamint csatlakozó- 212 mechanizmus van. A 122 szabályozó felügyelete alatt a szervomotor a 124 tekercsek egyikét forgatja annak érdekében, hogy az a P U letekercselõhelyzethez kerüljön (vagy arra nézzen) úgy, hogy kapcsolómechanizmusa a 104 alakító-munkaállomás mellett van elrendezve a 125 szalaganyag adagolása érdekében a tekercsrõl az alakító-munkaállomásra, hogy az ezt követõ eljárási lépést, amelyet a továbbiakban ismertetünk, végrehajtsa. A 104 alakító-munkaállomás A 104 alakító-munkaállomás ( ábrák) lehúzza a szalagot a csatlakoztató. 212 mechanizmusról, amely a letekercselõ P U helyzetben van, és számos sajtolási mûveletet végez a rajta áthaladó szalagon. A 104 munkaállomás támasztó- 238 keretbõl áll, amely a gyár padlózatához van rögzítve a hurokérzékelõ szomszédságában, továbbá egy szalagadagoló 8

9 1 HU T mechanizmusból, amely a szalag 130 végét beadagolja (10. ábra) az alakító-munkaállomásba, továbbá egy szalagvezetõ 242 rendszerbõl, amely a szalagot mozgatja az állomás mentén, valamint 244, 246, 248, 250, 252, 254 sajtolóegységekbõl, amelyekkel az egyes sajtolási mûveleteket elvégezzük a szalagon. A 20. ábrára tekintve, a bemutatott 240 szalagadagoló mechanizmus egy pár 256, 258 meghajtógörgõbõl áll, amelyek a 238 kerethez vannak rögzítve a szalag P útvonala mentén a feldolgozó-munkaállomás 260 bejáratánál. A pár 256, 258 meghajtógörgõ szelektív módon mozgatható egy érintkezõhelyzet (a 20. ábrán szaggatott vonallal látható), ahol a meghajtógörgõk viszonylag távolabb vannak egymástól, és egy érintkezõhelyzet között (a 20. ábrán folyamatos vonallal van ábrázolva), ahol a meghajtógörgõk érintkezésbe lépnek egy tekercs végével, amely a feldolgozóállomás bemeneténél helyezkedik el a 212 kapcsolómechanizmus segítségével, amely a P U letekercselõhelyzetnél van. A 256, 258 meghajtógörgõk szelektív módon adagolják a szalagot a feldolgozó-munkaállomás 260 bejáratánál a 102 munkaállomásba. A bemutatott kiviteli alakban a 256 meghajtógörgõ szelektív módon van meghajtva 262 motorral, amelyet a 122 szabályozó vezérel. A 258 meghajtógörgõ csuklósan van csatlakoztatva a 238 kerethez. A bemutatott kiviteli alakban a 258 görgõ egy holtgörgõ, amely nekinyomja a 125 szalagot a 256 görgõnek, amikor a meghajtógörgõk érintkezõhelyzetben vannak. 264 mûködtetõelem van csatlakoztatva a 238 kerethez és a 258 meghajtógörgõhöz. A 264 mûködtetõelem szelektív módon van szabályozva a 122 szabályozóegység által annak érdekében, hogy érintkezzen a 125 szalaggal, amely a 104 sajtolómunkaállomás bejáratánál van. A 262 motor úgy van szabályozva, ahogy adagolja a 125 szalagot a 104 munkaállomáson át a 242 szalagvezetõ munkaállomásba. A bemutatott kiviteli alakban a 266 érzékelõ a P szalagútvonal mentén van elrendezve, közel a szalagadagoló mechanizmushoz. A 266 érzékelõt arra használjuk, hogy visszaigazoljuk, hogy a 240 szalagadagoló bejuttatta a 125 szalagot, és hogy meghatározzuk azt a pillanatot, amikor a szalagadagoló mechanizmus leválasztható, mivel a 125 szalag elérte a szalagmeghajtó rendszert. A 122 szabályozó összeköttetésben van a 102 adagoló-munkaállomással, valamint a szalagadagoló mechanizmussal. A szabályozóegység a meghajtógörgõpár tagjait egymástól eltávolítja, és a kiválasztott szalagtekercset irányítja a letekercselõhelyzetbe. A letekercselõhelyzetben a megfelelõ 212 kapcsolómechanizmus beállítja a tekercs 130 végét a 256, 258 meghajtógörgõpár közé. A 122 szabályozóegység a meghajtógörgõpárt érintkezõhelyzetbe mozgatja annak érdekében, hogy azok érintkezzenek a szalag végrészével és megforgatja a meghajtógörgõket annak érdekében, hogy a tekercset bejuttassa a megmunkáló-munkaállomásra, valamint a tekercsmeghajtó 242 mechanizmusba. Egy adott kiviteli alakban a tekercsadagoló 240 mechanizmust arra is használjuk, hogy visszahúzzuk a szalagot a 104 sajtoló-munkaállomásról, amikor a méretet megváltoztatjuk, amelyet részletesebben a továbbiakban ismertetünk. A 266 érzékelõt a szabályozóval mûködtetjük annak érdekében, hogy meghatározzuk azt, hogy a 240 adagolómechanizmus mikor áll meg, visszahúzva a szalagot a sajtoló-munkaállomásról. A 18. és 19. ábrára tekintve láthatjuk, hogy a 242 tekercsmeghajtó rendszer vagy szalagmeghajtó rendszer érintkezik a szalaggal, amelyet a 240 szalagadagoló mechanizmus húzott oda. A szalagadagoló 240 mechanizmus ezt követõen lekapcsolódik. A szalagmeghajtó 242 rendszer tartalmaz egy szalagmeghajtó 268 görgõkészletet, amely 238 kerethez van rögzítve a P szalagútvonal mentén a 104 munkaállomás kijáratánál, továbbá a 122 szabályozóegység 270 motort (19. ábra) mûködtet annak érdekében, hogy pontosan hajtsa meg a 268 görgõkészletet, és 272 meghajtóáttétel csatlakoztatja a 270 motort a 268 görgõkészlethez. A célszerûen kialakított görgõkészlet tartalmaz egy pár meghajtógörgõt, amelyek szilárdan vannak csapágyazva, ahol a csapágyak a 268 kerethez vannak rögzítve. A görgõk egy olyan rést határoznak meg, amellyel biztonságosan megragadható a szalag és áthúzható a 104 munkaállomáson, egészen a 244, 246, 248, 250, 252, 254 sajtolóegységek mentén. A bemutatott kiviteli alakban a görgõk olyan szorosan ragadják meg a szalagot, hogy az nem csúszik meg a görgõkhöz képest, miközben elõrehalad. A bemutatott 270 motor elektromos szervomotor, amely úgy van kialakítva és úgy van elrendezve, hogy rendkívül pontosan indul és áll meg. Ennek megfelelõen a szalag rendkívül pontosan szabályozott sebességgel halad át a 104 munkaállomáson, és pontosan a meghatározott helyeken áll meg, mindez a 122 szabályozóegység által a 270 motornak küldött jel függvénye. Jóllehet szervomotort alkalmazunk a 100 gyártósoron, természetesen lehetõség van másfajta motorok vagy ettõl eltérõ szalagadagoló mechanizmusok alkalmazására is. A 272 meghajtóáttételt úgy mutattuk be, mint egy vezérmûszíjat, amely körbe van feszítve 274, 276 tárcsakerekek körül, amelyek a motor tengelyére és az alacsonyabban lévõ görgõ egyik tengelyére van erõsítve. A felsõ görgõ az alsó görgõhöz 278 fogaskerekekkel kapcsolódik (18. ábra). A vezérmûszíj fogai beilleszkednek minden egyes tárcsába, úgyhogy a motor és a görgõtengelyek egyaránt csúszásmentesen vannak egymáshoz képest meghajtva. Következésképpen a motor tengelyének mozgása pontosan áttevõdik a 268 görgõkészletre a vezérmûszíjjal, így a szalag mozgását a kívánt módon szabályozhatjuk a 104 munkaállomáson. Alternatívaként a 268 görgõkészlet a motor tengelyéhez kapcsolt fogaskerekekkel is meghajtható. A 21. ábrára tekintve minden egyes 244, 246, 248, 250, 252, 254 sajtolóegység tartalmaz egy 280 szerszámkészletet, valamint egy szerszámmozgató berendezést vagy kényszerpálya- 284 elrendezést. Minden egyes szerszámelrendezés tartalmaz egy szerszámkészletet, amely egy alsó szerszámból vagy 286 üllõbõl áll, amely a szalag útvonala alatt helyezkedik el, vala- 9

10 1 HU T2 2 mint egy felsõ szerszámból vagy 288 kalapácsból, amely a szalagútvonal fölött van elrendezve. A szalag áthalad a szerszámok között, ahogy átmegy a 104 munkaállomáson. Minden egyes 288 kalapács csatlakoztatva van megfelelõ kényszerpálya- 284 elrendezéséhez. Minden egyes pályaelrendezés a hozzákapcsolt szerszámhoz van erõsítve úgy, hogy közöttük halad a szalag annak érdekében, hogy a megfelelõ sajtolási mûveletet végrehajtsa a szalagon. A jobb érthetõség kedvéért a szerszámelrendezések és a pályaelrendezések, amelyek az egymás utáni sajtolóegységekhez tartoznak, azonos hivatkozási számokkal vannak jelölve, és megfelelõ betûkkel vannak kiegészítve. Minden egyes 284 kényszerpálya-elrendezés fel van szerelve a 238 keret tetejére, és csatlakoztatva van egy nyomásforráshoz (nem látható az ábrán), amely megfelelõ vezetékeken (nem látható az ábrán) át nagy nyomást szolgáltat. Minden egyes 284 pályaelrendezést a 122 szabályozó mûködtet, amely egy szabályozójelet bocsát ki a megfelelõ pályaszabályozó szelepelrendezéshez (nem látható az ábrán), amikor a szalag már megfelelõen elhelyezkedett a sajtoláshoz. A 22. ábrán látható 252 sajtolóegység kilyukasztja a 82, 84 csatlakozófuratokat a szalagon, és az egyes keretelemek elülsõ és hátulsó végeinél. Ha a berendezés tartalmazza, a 87 járatot is kilyukasztjuk a 252 egységgel a szalagon. A bemutatott kiviteli alakban a szerszámkészlet 286a üllõje egy pár hengeres nyílást képez, amelyek a szalag középvonalában helyezkednek el, pontos távolságra egymástól a P szalagútvonal mentén. A 288a kalapács a megfelelõ hengeres lyukasztókkal van kialakítva, amelyek egy vonalban vannak a megfelelõ üllõnyílásokkal, és úgy vannak méretezve, hogy éppen beleilleszkedjenek az egy vonalban álló nyílásokba. A 284a pályát mûködtetjük annak érdekében, hogy lefelé mozgassuk a lyukasztót a szalagon át a megfelelõ befogadónyílásokba. A szalagot a 252 sajtolóegységbe a 242 meghajtórendszer vezeti, és megállítja a meghatározott szalaghelyzeteknél, egészen pontosan egy vonalban a 252 sajtolóállomáson. A lyukasztókat a 286a pálya úgy mûködteti, hogy a 82, 84 csatlakozónyílásokat kilyukasztja a szalag középvonalában vagy hossztengelyében. Amikor a lyukasztók visszahúzódnak, a szalag adagolása újraindul. A 22. ábrára tekintve a 248 sajtolóegység kialakítja a keret 32b d sarokszerkezeteit, de nem alakítja ki a 32a sarokszerkezetet, amely a keret 66 nyelvének szomszédságában van. A 21. és 22. ábrán látható, hogy a 248 egység tartalmaz egy 280b szerszámkészletet, amelyet 284b pályaelrendezés mûködtet. A 280b szerszámelrendezés kilyukasztja az anyagot, és ezzel megfelelõ szalagperemeket alakít ki annak érdekében, hogy kialakítsa az 50 sarokhornyokat. A 280b szerszámelrendezés továbbá megnyomja a szalagot a sarkoknál annak érdekében, hogy kialakítsa az 52 gyengített zónákat, amelyek megkönnyítik a távtartó keretelem behajtását a sarkoknál. A 284b pályaelrendezés célszerûen egy pár pályaelembõl áll, amelyek a felsõ 288b szerszámhoz vannak csatlakoztatva Minden egyes 52 gyengített zónát szaggatott vonallal jelöltünk (több mint egy szaggatott vonal is lehet), amely a szalagon lévõ hajlítási vonalhelysarokból indul a szomszédos szalagszél felé, amelyet az 50 sarokhorony alkot. A szaggatott vonal egy éles bordával van kiképezve, amely a 286b üllõn van. A bemutatott kiviteli alakban a keretelemek, amelyek a 100 gyártósoron készülnek, azonos oldalfalmélységgel rendelkeznek, még akkor is, hogyha a keret szélessége változik. Ennek folytán a 286b üllõn lévõ vonal hatékony eszköz arra, hogy kialakítsuk a sarokszerkezeteket a 100 gyártósoron gyártott összes keretelem esetében. A 21. és 22. ábrán látható 250 sajtolóegység úgy van elrendezve, hogy kialakítsa az egyes távtartó keretelemek 62, 64 elülsõ és hátulsó végeit. A 250 egység tartalmaz egy 280c szerszámelrendezést, amelyet 284c pályaelrendezés mozgat. A szerszámelrendezés úgy van kialakítva, hogy egyetlen ütemben kilyukasztja a keretelem profilját a 62 elülsõ végnél, továbbá ezzel együtt kilyukasztja a szomszédos keretelem hátulsó 64 végét is. Az elülsõ 62 keretvéget és a szomszédos 32a sarokszerkezetet 66 nyelv alakítja ki. A hátulsó 64 keretvég összeköttetésben van az elõzõ keretelemmel, és közvetlenül a 66 nyelv mellett van elrendezve, és csatlakozásban marad a 66 nyelvvel, amikor a szalag távozik a 250 egységbõl. A 284c pályaelrendezés egy pár pályaelemet tartalmaz, amelyek mindegyike 288c kalapácshoz van csatlakoztatva. A 32a sarokszerkezet általában hasonló a 32b d sarokszerkezetekhez, azzal a különbséggel, hogy az 50 hornyok, amelyek kapcsolatban vannak a 32a sarokkal, különböznek a 66 nyelvvel alkotott csatlakozásukban. A szerszámelrendezés tehát tartalmaz egy hajlítóvonal-kialakító bordát, és a szerszámkészlet alakítja ki a további 32b d keretsarkokat. A bemutatott kiviteli alakban a 246 sajtolóegység egy ablakosztó léc csatlakozására szolgáló hornyot is kialakít a szalagon. Az ablakosztó léc felszerelésére szolgáló szerkezet egy kis szögletes horony. A 246 egység tartalmaz egy 284d pályaelrendezést, amely a horonykészítõ 280d szerszámelrendezéshez van csatlakoztatva. A 286d üllõ és 288d kalapács, amely a horonykialakító szerszámelrendezéshez tartozik, úgy vannak kialakítva, hogy egy pár kicsiny, négyszögletes 289 sarokhornyot lyukasztanak ki a szalag mindkét peremén. Ennek megfelelõen a 284d pályaelrendezés egyetlen pályát tartalmaz, amely elegendõ ahhoz, hogy mûködtesse ezt a sajtolási mûveletet. A pályaelrendezés egyetlen üteme vezérli a szerszámkészletet annak érdekében, hogy ugyanabban az idõben kialakítsa az egymással szemközti hornyokat egymással egy vonalban, a szalag egymással ellentétes szélei mentén. A 22. ábrán látható 104 sajtoló-munkaállomás kialakít egy 294 hulladék darabot, amelyet egy hozzácsatlakozó elsõ távtartó keret- 296 hossz követ a szalagon megadott 297 sorozatú távtartó keretek esetében. Egy adott kiviteli alakban a 294 hulladék darab a 104 sajtolóállomáson képzõdik, amikor különbözõ tekercsek kerülnek a letekercselõ-munkaállomásra és 10

11 1 HU T adagolódnak be a 104 alakító-munkaállomásra. Ez megakadályozza, hogy az elsõ távtartó keretelem egy adott keretelemsorozatban, amelyek a meghatározott tekercsbõl készülnek, selejtté váljanak. Ehelyett csak a 294 hulladék darab válik selejtté. Egy elsõ távtartó keretelem egy adott távtartó keretelemsorozatban egyébként különbözõ okoknál fogva máshogy is selejtté válhat. Például a munkaállomásra kezdetben bejuttatott anyag elülsõ 130 végét nem vágjuk le azért, hogy meghatározzuk a távtartó keret elülsõ szélét, az elülsõ szélt behajthatjuk és/vagy az elsõ távtartó keretelemet nem megfelelõen alakítjuk ki a második 110 munkaállomáson. A bemutatott kiviteli alakban a selejtté váló 296 hossz lényegében rövidebb (fele olyan hosszú, mint egy tipikus keret), mint annak a szalagnak a hossza, amely egy tipikus hosszúkás ablakelemhez szükséges. Az eredményül kapott 125 hulladék szalag mennyisége ennek folytán csökken. A 21. és 22. ábrán bemutatott 244 sajtolóegység alakítja ki a 294 selejtdarab 298 elülsõ végét és az utolsó távtartó keretelem 64 hátsó végét egy adott keretelemsorozatban, amelyet a meghatározott 124 tekercsbõl alakítunk ki. A selejtegység 297 hátulsó végét a 250 sajtolóegység alakítja ki, amikor a következõ sorozat távtartó keretelemek közül az elsõnek az elülsõ vége, amelyet ebbõl a bizonyos tekercsbõl alakítottunk ki, sajtolómegmunkálásra kerül. A 244 egység tartalmaz egy 280e szerszámelrendezést, amelyet 284e pályaelrendezés mûködtet. A szerszámelrendezés úgy van kialakítva, hogy egyetlen ütemben kilyukasztja a selejtdarab profilján a 298 elülsõ véget, valamint az utolsó keretelem 64 hátulsó végét az adott sorozat keretelemtagban. A 284e pályaelrendezés egy pár pályaelemet tartalmaz, amelyek mindegyike 288e kalapácshoz van csatlakoztatva. A 22. ábrára tekintve, a távtartó keretelemek sorozatának végénél a 244 sajtolóegység kialakítja az utolsó távtartó keretelem hátulsó végét a sorozatban és a selejtdarab 298 elülsõ végét. A szalag ezt követõen a 254 sajtolóegységbe jut, ahol a csatlakozás az utolsó távtartó keretelem vége és a 294 selejtdarab 298 elülsõ vége között kialakul. A 254 egység tartalmaz egy 280f szerszámelrendezést, amelyet 284f pályaelrendezés mûködtet. A 280f szerszámelrendezés kilyukasztja azt az anyagot, amely a megfelelõ szalagvégek között feszül azért, hogy leválassza a szalagot. A 284f pályaelrendezés célszerûen egy pályát tartalmaz, amely a felsõ 288f szerszámhoz van csatlakoztatva. A 19. ábrára tekintve 300 érzékelõt láthatunk, amely érzékeli egy adott sorozat távtartó keretelem utolsó távtartó keretének a végét. Miután érzékelte, hogy az utolsó távtartó keret vége levált, a 122 szabályozó a 240 szalagadagoló mechanizmust érintkezõhelyzetbe mozgatja. A szabályozó ezt követõen mûködteti a 262 motort, hogy a 125 szalagot lehúzza a 104 sajtolóállomásról és a 130 szalagvéget beállítsa a sajtolóállomás bemenetéhez. Az a szalag, amely az utolsó távtartó keretelemét képezi egy adott sorozatban, kijön a gépbõl, mégpedig a 242 szalagmeghajtó mechanizmus mûködése következtében. A szabályozóegység ezt követõen a 240 szalagadagoló mechanizmust eltávolított helyzetbe hozza azért, hogy kiengedje a 130 szalagvéget. A szalag vége rögzítve marad a 212 kapcsolómechanizmus révén. A szabályozóegység irányíthatja a következõ kiválasztott tekercset a P U letekercselõhelyzetbe, és ennélfogva ennek 130 végét elhelyezi a 256, 258 görgõk között. A 122 szabályozó szabályozza a 240 szalagadagoló mechanizmust, hogy indítsa a következõ sorozat távtartó keretegységet. Annak érdekében, hogy szélesebb vagy keskenyebb szalagok áthaladására tesszük alkalmassá a 102 állomást, a 280b e szerszámelrendezések osztottak. A bemutatott kiviteli alakban az egyes szerszámelrendezések egyik oldala rögzített, és a másik oldala minden egyes osztott szerszámelrendezés esetében mozgatható a megfelelõ rögzített szerszámfélhez képest annak érdekében, hogy különbözõ szélességû távtartó kereteket alakíthassunk ki. Így minden egyes 286b e üllõ meg van osztva két részre, és minden egyes 288b e kalapács is hasonló módon meg van osztva. Annak érdekében, hogy a 280a szerszámelrendezést a P szalagútvonal közepén tartsuk, a 280a szerszámelrendezés szintén mozgatható. A 21. ábrán az egymással szemben álló mozgatható üllõ- és kalapácsrészek függõlegesen álló 302 vezetõrudakhoz vannak csatlakoztatva. A 302 vezetõrudak rögzítve vannak a kalapácsokon, és csúsztathatóan állnak az ezzel ellentétesen álló üllõrészek irányában. A 302 vezetõrudak egyrészt megvezetik a kalapácsokat annak érdekében, hogy érintkezzenek a megfelelõ üllõkkel, és csatlakoztatják a kalapácsokat és a megfelelõ üllõket úgy, hogy minden kalapács és üllõ együtt oldalirányban szabályozható legyen. A 19. és 22. ábrára tekintve a mozgatható kalapács- és üllõelrendezés minden egyes szerszámelrendezésben oldalirányban mozgatható a rögzített kalapács- és üllõrészek irányába, illetve azoktól távolodó irányban egy 304 mûködtetõrendszerrel a megfelelõ szabályozott helyzetbe annak érdekében, hogy különbözõ szélességû szalagok megmunkálása váljon lehetõvé. A 304 rendszer szilárdan rögzítve van a szerszámelrendezések részeihez, azok megfelelõ oldalirányban szabályozott helyzeteinél vannak rögzítve a további keretgyártás érdekében. A 21. ábrára tekintve az egyes 280a e szerszámelrendezések üllõrészei 309 járatokkal vannak alátámasztva, amelyek a sajtolóegység 238 keretéhez vannak rögzítve. Az egyes szerszámelrendezések kalapácsrészeit egyaránt 311 járatok tartják, amelyek a megfelelõ szerszámmûködtetõkhöz vannak rögzítve, vagy a 284a e pályákhoz. A 309, 311 járatok keresztirányban állnak a szalag P útvonalára, és a 304 mûködtetõrendszer egymással egy idõben eltolja a kalapácsrészeket és az üllõrészeket a megfelelõ járatok mentén a szabályozott helyzetek között. A bemutatott mûködtetõrendszert a 122 szabályozó szabályozza annak érdekében, hogy automatikusan beállítsa a 104 munkaállomást az adott szalagszélességre, amely a munkaállomás bejáratánál van. 11

12 1 HU T2 2 A 104 munkaállomáshoz érkezõ szalag szélességét érzékelhetjük, és a szabályozó automatikusan beállítja a 104 munkaállomást, hogy befogadja az érzékelt szélességet. A 19. és 22. ábrán bemutatott 304 mûködtetõrendszer pozitív és megfelelõ mozgatható szerszámelrendezés elmozdulását végzi a P szalagútvonalhoz viszonyítva. A 304 rendszer tartalmaz számos 316 hajtócsavart, továbbá 318 meghajtóáttételt, amely a hajtócsavarokhoz van csatlakoztatva, valamint szerszámelrendezés-meghajtó 319, 320, 321, 322, 323, 325 szerszámmeghajtó elemeket, amelyeket a 326 hajtócsavarok mûködtetnek, és szilárdan rögzítik a meghajtócsavarokat az üllõrészekhez. A 316 meghajtócsavarok 324 párhuzamos tengelyeken helyezkednek el, és csapágyakban vannak szerelve, amelyek a 330 oldalsó keretelemhez vannak csatlakoztatva. Minden egyes meghajtócsavar bele van csavarozva a megfelelõ szerszámelrendezésmeghajtó 319, 320, 321, 322, 323, 325 szerszámmeghajtó elembe. Így, amikor a meghajtócsavarok elfordulnak az egyik irányba, a 319, 310, 321, 322, 323, 325 szerszámmeghajtó elemek a hozzájuk kapcsolt szerszámrészeket eltolják oldalirányba a rögzített szerszámféltõl. A meghajtócsavar forgása a másik irányba eltolja a szerszámfelet a rögzített szerszámfél irányába. A meghajtócsavarokon lévõ menetek pontosan vannak elkészítve, úgyhogy az oldalirányú szerszámmozgás mértéke pontosan viszonyul a mozgást létrehozó meghajtócsavarok szögelfordulásához. A szerszámelrendezések kalapácsrészei szabályozhatóan vannak mozgatva az üllõrészek által. A 302 vezetõrudak az egymással szemben álló üllõ- és kalapácsszerszám között helyezkednek el, és szerkezetileg elég erõsek, hogy eltolják a szerszámelrendezés kalapácsrészeit oldalirányba az üllõrészekhez viszonyítva. A kalapácsrészek viszonylag könnyen mozognak a felsõ 311 járatok mentén. A bemutatott kiviteli alakban a 318 meghajtóáttételt 317 motorral mozgatjuk, amelyet a 122 szabályozó szabályoz. A bemutatott 318 áttétel egy vezérmû- 332 szíjat tartalmaz, és megfelel 334 görgõknek, amelyek a meghajtócsavaron, valamint a 317 motoron vannak, amely körül a szíj körbefut. A bemutatott kiviteli alakban a 334 görgõ, amely húzza a 252 szerszámelrendezést, nagyobb, mivel a 252 szerszámelrendezés mozgása fele a másik szerszámelrendezés mozgásának. Ez a gázfuratokat a P szalagmozgás középvonalában tartja. A csavarok szöghelyzetét a 122 szabályozó méri és állítja be. Egy adott kiviteli alakban a munkaállomás szélessége, amely megfelel a mért szöghelyzetnek, megjelenik a szabályozó 123 képernyõjén, ahonnan az operátor leolvashatja azt. Egy adott kiviteli alakban egy digitális kódoló (nem látható az ábrán) van csatlakoztatva a csavarelemek egyikéhez. A kódoló egy mozgásvezérlõ 122 szabályozóegységgel van összekötve. A csavarfej pontos mozgását a 317 motorral válthatjuk ki, amelyet a 122 szabályozóegység szabályoz és mozgat. A szalag szakaszosan halad át a 104 alakítóállomáson, és megáll minden olyan helyen, ahol sajtolásra van szükség. A szalagadagolás átlagos sebessége széles határok között változhat az egyik keretelemtõl a másikig. Például hogyha a 104 munkaállomás egy olyan távtartó keretelemet alakít ki, amelynek végfelhasználása egy nagy panoráma -ablak lesz, amelyben nincsenek osztólécek, a szalagadagolás sebessége viszonylag nagy, mivel a szalag csak annál a sajtolóelemnél áll meg, ahol a sarokszerkezetek alakulnak ki, továbbá a keretvégnél és ahol a furatokat lyukasztjuk ki. A szalag folyamatosan mozog (és gyorsabban mozoghat) az állomáson át a sarokszerkezet helyzetei között. Ha a rögtön utána következõ távtartó keretet viszonylag kicsiny ablakokban fogják felhasználni, ahol számos vagy egy pár osztóléc van, akkor a szalagadagolást le kell állítani, hogy megmunkáljuk az összes osztóléc csatlakozási helyén, továbbá a fennmaradó sajtolási mûveleteket is el tudjuk végezni. Ebben az esetben a szalag átlagos adagolási sebessége kicsiny, mivel az összes helyen megáll. 105 átjuttatómechanizmus A 23. ábrára nézve 105 átjuttatómechanizmust láthatunk, amely automatikusan adagolja a hosszúkás 125 szalagot a 104 sajtoló-munkaállomástól egy további munkaállomásra, például a hengerlõ- 110 munkaállomásra az ablakelemet gyártó 100 gyártósoron. Az átvivõmechanizmus a 104 sajtoló-munkaállomás és a hengerlõ- 110 munkaállomás között van elrendezve. A bemutatott kiviteli alakban a 105 átvivõmechanizmus a már sajtolt szalagot 360 adagolómechanizmusba juttatja, amely a 110 hengerlõ-munkaállomás bejáratánál van. 122 szabályozó összeköttetésben van a 104 sajtoló-munkaállomással, a 105 átvivõ-munkaállomással és a 360 adagolómechanizmussal. A 122 szabályozó hatására az átvivõmechanizmus megfogja a 125 szalagot, amely kinyúlik a 104 sajtoló-munkaállomásból, és átviszi a szalagot a sajtoló-munkaállomásból az adagolómechanizmusba. A 122 szabályozó ezt követõen az adagolómechanizmust mûködteti annak érdekében, hogy a hosszúkás szalagot a 110 hengerlõ-munkaállomásba juttassuk. A bemutatott kiviteli alakban a 104 sajtoló-munkaállomást és a 110 hengerlõ-munkaállomást a 122 szabályozó vezérli annak érdekében, hogy 362 láncgörbe alakuljon ki (24. ábra) a sajtolómunkaállomás és a hengerlõ-munkaállomás között. A ábrákra tekintve megfelelõ 105 átvivõösszeállítást láthatunk, amely egy pár megragadó- 364 elemet, továbbá 366 szállítópályát, továbbá egy szállítópálya-tartó 368 keretet tartalmaz (23. és 24. ábra). A szabályozó szelektív módon mûködteti a 366 szállítópályát, és egy pár megfogó- 364 elemet mozgat a 104 sajtolóállomás kimenete és az adagolómechanizmus bemenete között. Nyilvánvaló, hogy az átvitel számos más formában is végbemehet anélkül, hogy eltérnénk a találmány oltalmi körétõl. Például a 28. ábra egy automatikus átvivõegységet mutat be, amelyben 370 híd van, amely alátámasztja a szalagot, miközben a szalag anyagát átviszi a 360 adagolómechanizmusra, és lehetõvé teszi, hogy a szalag behajol- 12

13 1 HU T2 2 jon, ha a szalag már érintkezésbe került az adagolómechanizmussal. A 29. ábra egy átvivõegységet mutat be, amely meghatározza a 361 útvonalat a sajtolómunkaállomás és a hengerlõ-munkaállomás között, amelyben egy hurok, illetve behajlás képzõdik. A bemutatott kiviteli alakban a megfogó- 364a, 364b elemek a 366 szállítópálya közelében vannak elhelyezve. A mozgatható megfogó- 364b elem csatlakoztatva van egy pneumatikus 372 mûködtetõegységhez. Sûrítettlevegõ-forrás van csatlakoztatva a pneumatikus 372 mûködtetõegységhez, és a 122 szabályozóegység szabályozza annak érdekében, hogy szelektív módon mozgassa a megfogó- 364b elemet egy megragadóhelyzet (folyamatos vonallal a 25. és 26. ábrán látható), valamint egy elengedett helyzet között (szaggatott vonallal a 25. és 26. ábrán látható). A bemutatott 366 szállítópálya tartalmaz egy 374 kocsit, egy 376 sínt, egy 378 mûködtetõegységet, amely mozgatja a kocsit a sín mentén a 122 szabályozóegység szabályozása során. A pneumatikus 372 mûködtetõegység a 374 kocsira van felszerelve. A 122 szabályozó szabályozza a 378 mûködtetõegységet annak érdekében, hogy a megragadóegységet a 104 sajtolómunkaállomás és a 110 hengerlõ-munkaállomás között mozgassa adagolómechanizmus A ábrákon látható 360 adagolómechanizmus tartalmaz egy pár 379, 380 meghajtógörgõt, amelyek a P haladási útvonal mentén vannak elhelyezve 382 feldolgozó-munkaállomás bemeneténél. Egy pár 379, 380 meghajtógörgõ szelektív módon mozgatható egy elengedett helyzet, ahol a meghajtógörgõk egymástól el vannak távolodva, valamint egy megfogóhelyzet között, ahol a meghajtógörgõk megfogják a tekercs végét a 105 átvivõmechanizmussal, amely a 110 hengerlõmunkaállomás bemeneténél van. A 379, 380 meghajtógörgõk a 110 feldolgozóállomásra szelektív módon adagolják a szalagot, amely a 382 bejáratnál helyezkedik el. A bemutatott kiviteli alakban a 379 meghajtógörgõ szelektív módon, 384 motorral van meghajtva, amelyet a 122 szabályozóegység szabályoz. A 379 meghajtógörgõ és a 384 motor csuklósan van a 110 munkaállomáshoz csatlakoztatva. A bemutatott kiviteli alakban a 380 görgõ egy passzív görgõ, amely rányomja a 125 szalagot a 379 görgõre, amikor a meghajtógörgõk megragadóhelyzetben vannak. Egy 386 mûködtetõegység van csatlakoztatva a 110 munkaállomáshoz és a 380 meghajtógörgõhöz. A 386 mûködtetõegységet szelektív módon szabályozza a 122 szabályozó, hogy megfogja a 125 szalagot az átvivõmechanizmussal, amely a 110 hengerlõ-munkaállomás bejáratánál helyezkedik el. A 384 motor a 125 szalagot bejuttatja a 110 munkaállomásba. A bemutatott kiviteli alakban egy érzékelõ van elrendezve a P haladási útvonal mentén a szalagadagoló mechanizmus közelében. Az érzékelõvel ellenõrizzük, hogy a 360 adagolómechanizmus bejuttatta¹e a 125 szalagot. A 122 szabályozóegység kapcsolatban van a 104 sajtoló-munkaállomással, a 372 megfogóelem-mûködtetõ egységgel, a 386 meghajtógörgõ-mûködtetõ egységgel és a 366 szállítópályával. Amikor a 125 szalag, amely egy sorozat egységet képvisel, kikerül a 104 sajtoló-munkaállomásból, a 122 szabályozóegység elfordítja a 364b megragadóelemet annak nemérintkezõ helyzetébe, és pozicionálja a 364a, 364b megragadóelemeket (lásd az ábrát) a 104 sajtoló-munkaállomás kijáratánál. Ez pozicionálja a szalag 130 végrészét a 364 megragadóelemek között. A szabályozóegység ezt követõen a 364b megragadóelemet a megragadóhelyzetbe pozicionálja annak érdekében, hogy az megfogja a végrészt. A 122 szabályozóegység a 379, 380 meghajtógörgõpárt elengedõhelyzetébe mozgatja, és a 364 megragadóelemeket is elmozdítja, továbbá a hengerlõ- 382 munkaállomás bemenetéhez mozgatja a végrészt, ahol a 130 végrész a meghajtógörgõk közé kerül. Egy adott kiviteli alakban a meghajtóelemek mozgása a 104 sajtolóállomástól a 110 hengerlõállomásig szakaszos, olyan megállásokkal, amely megfelel azoknak a megállásoknak, amelyre szükség van ahhoz, hogy az anyagot kisajtoljuk a sajtoló-munkaállomáson. A 122 szabályozó a 379, 380 meghajtógörgõpárt megragadóhelyzetébe mozgatja, annak érdekében, hogy megragadják a 130 véget. A 122 szabályozóegység elfordítja a 379, 380 meghajtógörgõket annak érdekében, hogy megragadóhelyzetbe kerüljenek és megfogják a 130 véget. A 122 szabályozó elfordítja a 379, 380 meghajtógörgõket, hogy a hosszúkás szalagot bejuttassa a hengerlõ-munkaállomásra. Amikor a szalag vége, amely egy sorozat távtartó keretelemet tartalmaz, kijut a 104 sajtolóállomásból, kihullik a sajtolóállomás végébõl és felhúzódik a hengerlõ-munkaállomásba. Egy alternatív kiviteli alakban az átvivõmechanizmus elkapja a véget és átviszi a hengerlõmunkaállomásra. A 110 alakítóállomás A ábrákra nézve a 110 alakítóállomás célszerûen egy hengerszék, amelynek 442 tartókerete van, továbbá hengerei, amelyeket a keret tart, továbbá hengermozgató 454 motorja, egy meghajtó- 456 áttétele (32. ábra), amely a 454 meghajtómotort a hengerekhez csatlakoztatja, továbbá 458 mûködtetõrendszere, amely lehetõvé teszi, hogy a 110 munkaállomás különbözõ szélességû szalagokat alakítson. A 442 támasztókeret-szerkezet 460 alaprésszel rendelkezik, amely a padlóhoz van csatlakoztatva, továbbá egy hengertámasztó keret- 462 egységgel, amely szabályozhatóan van a 460 alapra szerelve. A 460 alap egy vonalba van állítva a P szalagtovábbítási útvonallal, közvetlenül a 105 átvivõmechanizmus mellett úgy, hogy a sajtoló-munkaállomás rögzített szalagoldali helyzete egy vonalban van a hengerlõ-munkaállomás rögzítettszalag-oldali helyzetével. A hengereket tartó keret- 462 elrendezés a szalag haladási P útvonalának ellentétes oldalai mentén helyezkedik el. A 33. ábrára tekintve a 462 görgõtámasztó keretszerkezet rögzített 480 görgõ-alátámasztó egységeket, illetve mozgatható 482 görgõtámasztó egységet tartalmaz, amelyek a P szalaghaladási útvonal egymással 13

14 1 HU T2 2 ellentétes oldalai mentén vannak elrendezve. A 480, 482 egységek lényegében tükörképei egymásnak azzal az eltéréssel, hogy a 482 egység mozgatható, míg a 480 egység rögzítve van, ezért csak a 482 egységet ismertetjük részletesen az egység megfelelõ alkatrészeit illetõen, amelyeket hasonló hivatkozási számokkal jelöltünk. Azok az alkatrészek, amelyek lehetõvé teszik, hogy a 482 egység mozogjon, nemcsak a 480 egységbõl állnak. A 33. ábrára tekintve a 482 felsõ lemez tartalmaz egy alsó támasztó- 484 gerendát, amely a hengerszék teljes hosszán végigvonul, egy sorozat, egymástól bizonyos távolságra lévõ függõlegesen fölfelé nyúló 486 pillért, amelyek a 484 gerendához vannak rögzítve, egy pár függõlegesen egy vonalban álló hengert, amelyek a 486 egymást követõ oszloppárok között vannak elrendezve, valamint egy felsõ támasztó- 488 rudat, amely az oszlopok felsõ végeihez van rögzítve. Minden egyes hengerszékhengerpár a megfelelõ 486 oszloppár között van elrendezve úgy, hogy az oszlopok alátámasztást nyújtanak a hengerszék relatív hengermozgásaival szemben P haladási útvonal irányában, továbbá összetartják a hengereket, biztosítva a megfelelõ érintkezési nyomást a hengerek és a hengerréseken áthaladó szalag között. A 484 alátámasztó gerenda hordozza a három, egymástól bizonyos távolságra lévõ lineáris csapágy- 489 szerkezetet annak alsó oldalán. Minden egyes lineáris csapágy egy vonalban és érintkezésben van egy megfelelõ 474 pályával, úgyhogy a 484 gerenda oldalirányban elmozdulhat a P haladási útvonaltól, illetve afelé a 474 pályán. A bemutatott kiviteli alakban a szemben lévõ 480 egység rögzítve van. Minden egyes hengerelrendezés két hengerpárból áll, amelyek egymással egy vonalban vannak a haladási útvonalon, és meghatározzák a hengerszék egyetlen szúrását. Vagyis minden egyes párban a hengerek párhuzamos tengellyel vannak elrendezve egy közös függõleges síkban, és minden egyes hengerpár felsõ hengerei és alsó hengerei egytengelyûek. Az egyes hengerpárok hengerei oldalirányban a szalag haladási útvonala felé nyúlnak megfelelõ támasztó- 480, 482 egységeikrõl. A kinyúló hengerpárvégek egymással szomszédosak minden hengerpárban, amelyek úgy vannak kialakítva, hogy ugyanazt a mûveletet hajtsák végre a szalag egymással ellentétes szélein. Az egyes hengerpárok rései oldalirányban eltérnek a szalag haladásának útvonalától. A hengerpárok minden egyes hengerelrendezésben így oldalirányban szét vannak választva a haladási útvonal mentén. Minden egyes henger tartalmaz egy 490 csapágyházat, 492 hengertengelyt, amely átnyúlik a 490 csapágyházon, továbbá szalagalakító 494 hengere van a tengely befelé nyúló végén, továbbá 496 továbbítógörgõje a tengely átellenes végén, amely oldalirányban kinyúlik az alátámasztó egységbõl. A 490 csapágyházak a szomszédos oszlopok között vannak befogva, ahogy fentebb azt már említettük. A felsõ 488 támasztórúd egy anya és csavarszabályozó 500 kombinációt tartalmaz, amely minden egyes felsõ hengerrel kapcsolatban van annak érdekében, hogy állíthatóan változtathassuk az érintkezési nyomást, amely a hengerrésben a szalagra hat. Az 500 szabályozó tartalmaz egy 502 csavart, amely bele van csavarozva a felsõ henger 490 csapágyházába és záróanyákat, amelyek rögzítik az 502 csavart a beállított helyzetekben. A szabályozócsavar így elfordíthatóan szabályozza a felsõ henger helyzetét az alsó hengeréhez képest. A 484 gerenda szilárdan alátámasztja minden egyes hengerpár alsó hengerét, a 490 szabályozók lehetõvé teszik a hengerek függõleges szabályozását, amelyek oda-vissza mozgathatók a rögzített hengerekhez képest annak érdekében, hogy növeljük vagy csökkentsük azt a nyomást, amellyel a hengerek érintkezésbe lépnek a közöttük áthaladó szalaggal. A 454 meghajtómotor célszerûen elektromos szervomotor, amelyet a 122 szabályozóegység szabályoz. Mint ilyen, a motorsebesség nagy sebességtartományon belül folyamatosan változtatható anélkül, hogy lényegesen változna a nyomaték. A 32. ábrán látható 456 áttétel csatlakoztatja a 454 motort a hengerpárokhoz, úgyhogy a hengerpárok mindig meg vannak hajtva, amikor a szervomotor mûködik. A 456 áttétel egy motorkihajtó tengelyt tartalmaz, valamint egy 512 lánckerék-elrendezést, továbbá 514 meghajtótengelyt, amely oldalirányban a hengerszék végén nyúlik át, továbbá egy meghajtó- 516 láncot, amely a tengely hajtása érdekében a motor tengelyéhez van csatlakoztatva, valamint 518 meghajtólánc csatlakoztatja az 514 tengelyt a megfelelõ hengerpárhoz a hengerszék ellentétes oldalain. 518 meghajtóláncok körbefutnak a meghajtótengely lánckerekén, és minden egyes 492 hengertengelyen lévõ lánckeréken, a gép mindkét oldalán. Amikor a 454 motor meg van hajtva, egyidejûleg az egyes hengerpárok hengerei is meg vannak hajtva, pontosan ugyanazzal a szögsebességgel. Az egymást követõ hengerpárok hengerlánckerekei azonosak, és nincs csúszás a láncon, így az egyes hengerek szögsebessége a hengerszékben ugyanakkora, mint a többi hengeré. Enyhe különbség a henger átmérõjében különbséget okoz a henger felületi sebességében, amely megfeszíti a szalagot anélkül, hogy kárt okozna benne. A feltárt 110 hengerlõ-munkaállomásnak automatikus láncfeszítõje van annak érdekében, hogy biztosítsuk a megfelelõ feszítést az 518 meghajtóláncban. A technika állása szerinti hengerlõrendszerben a meghajtóláncot idõnként láncfeszítés szempontjából szabályozni kellett, és ennek következtében a rendszert le kellett állítani. Az itt feltárt hengerlõ-munkaállomás tartalmaz egy láncfeszítõ 520 lánckereket, amely forgathatóan van alátámasztva egy mozgatható 521 rögzítõblokkal. Az ebben a leírásban ismertetett célszerû rendszerben minden egyes szalag esetében a 122 szabályozó aktivál egy 522 meghajtó-munkahengert, amelynek kimenete csatlakoztatva van az 521 szerelvényblokkhoz. Ez a szerelvényblokkot lefelé mozgatja, ennélfogva az 520 lánckerék lefelé mozdul és megfeszíti az 518 meghajtóláncot. 14

15 1 HU T A meghajtó-munkahenger célszerûen levegõvel van mûködtetve, és a kereskedelemben beszerezhetõ Festo alkatrész, amelynek száma KPE 16 vagy A meghajtó-munkahengerbe juttatott levegõ egyenletes feszítõnyomással hat az 521 szerelvényblokkra. Mielõtt ezt a nyomást bevezetnénk egy szeleprendszerrel, amely a szabályozóhoz van csatlakoztatva, a 122 szabályozó kienged egy 523 kapcsot, amely felszabadítja a kimeneti tengelyt a mozgás szabaddá tétele érdekében, ha az 520 lánckerék megfelelõen meg van feszítve, a szabályozó levegõt juttat az 525 csatlakozón át egy 524 fékhez, amely rögzíti a tengelyt, és fenntartja a feszítést mindaddig, amíg a következõ láncfeszítést végre nem hajtja a 122 szabályozóegység. Egy példa szerinti kiviteli alakban a 458 mûködtetõrendszert a szabályozóegység mûködteti annak érdekében, hogy automatikusan átállítsa a 110 hengerlõmunkaállomást annak a szalagnak a szélességére, amelyet éppen feldolgozunk a 110 hengerlõ-munkaállomáson. A 32. ábrán a 458 mûködtetõrendszer látható, amely a mozgatható hengert oldalirányban eltolja a rögzített hengerhez képest, mindkét irányban minden hengerpár esetében, úgyhogy a hengerlõ-munkaállomáson áthaladó szalag különbözõ szélességû távtartó keretelemmé alakítható. A 33. ábrán a 458 mûködtetõrendszer tartalmaz egy pár menetes 530 csavart, 531 motort, amelyet a 122 szabályozóegység mûködtet, és egy 532 hajtásáttételt, amely az 531 motort az 530 menetes szárhoz csatlakoztatja. A menetes szár a 472 sínekhez rögzített csapágyra van felszerelve. A 484 támasztógerenda a mozgatható oldalon hozzá van csavarozva a menetes szár menetére, úgyhogy amikor a menetes szár forog az egyik irányban, a mozgatható gerenda és annak hengerei oldalirányban rögzített hengerek felé mozdulnak, míg ha a menetes szár a másik, ellenkezõ irányban forog, a mozgatható hengereket eltávolítja a rögzített hengerektõl. A mozgatható 484 gerenda egy 474 pálya mentén mozog egy lineáris 489 csapágy segítségével történõ pozíciószabályozás során. Az 532 meghajtásáttétel célszerûen bordásszíj, ami körbefut a menetes száron lévõ hornyos tárcsán. A 458 mûködtetõrendszer lényegében hasonló a 200 mûködtetõrendszerhez, amelyet fentebb már ismertettünk. A 458 mûködtetõrendszer kialakításával kapcsolatos további részleteket ennek folytán a 200 rendszer leírása során ismertetettekbõl megtudhatjuk. Más alkalmas hengerlõ-munkaállomás részletei, amelyet felhasználhatunk a jelen találmánnyal kapcsolatban, megtalálhatók az US (Leopold) számú szabadalmi leírásban. A 23. és 24. ábrára tekintve egy felsõhurok- 550 adagoló-érzékelõt láthatunk, valamint egy alsóhurok- 552 adagoló-érzékelõt, amelyek biztosítják azt, hogy a 104 munkaállomás szalagtovábbító sebessége és a 110 munkaállomás szalagtovábbító sebessége nem okoz nagy feszültséget a 125 szalagban. A huroktovábbító- 550, 552 érzékelõk együtt mûködnek a 122 szabályozóval annak érdekében, hogy szabályozzák a szalag adagolását a 104 munkaállomáson és a 110 munkaállomáson át. Egy adott kiviteli alakban a 110 hengerlõ-munkaállomás sebessége megnövekszik, hogyha az alsóhurok- 552 adagoló-érzékelõ érzékeli, hogy a láncgörbe alakú hurok az alsó szalagadagolás-érzékelõ alatt van. Ez csökkenteni fogja a 362 lánchurkot (vagyis csökkenti a szalag mennyiségét a munkaállomások között). A 122 szabályozó megállítja a hengerlõ- 110 munkaállomást vagy csökkenti a hengerlõ-munkaállomás sebességét, hogyha a felsõ 550 érzékelõ érzékeli, hogy a láncgörbe- 362 hurok a felsõ érzékelõ fölött van. Ez növelni fogja a 362 láncgörbehurkot (vagyis növeli a szalag mennyiségét a munkaállomások között). A 114, 116 alakító-munkaállomások A ábrákra tekintve a 114, 116 alakító-munkaállomások egy közös 550 alátámasztó egységen vannak elrendezve. A 122 szabályozó szabályozza a 114, 116 munkaállomásokat, hogy a keretelemeket vessék alá egy szélezõmûveletnek a 114 munkaállomáson és egy levágómûveletnek a 116 munkaállomáson. A szélezõmûvelet keskenyebb keretelemnyelvet állít elõ, amely elég keskeny ahhoz, hogy belehúzható legyen az ellenkezõ keret végébe, amikor a távtartó keretet gyártják. A levágómûvelet az egyes keretnyelvszakaszok csúcsa és a szomszédos megelõzõ keretelem hátsó vége közelében van végrehajtva. A nyelvet és a hátsó véget egy rövid szögletes szalagvéggel kapcsoljuk össze, amelyet a levágómûvelet során szeltünk le. A 114 szélezõ-munkaállomás egy alátámasztó 560 keretbõl áll, továbbá egy elsõ és második 562, 564 szélezõegységbõl, amelyek a szalag haladási útvonalának egymással ellentétes P oldalai mentén vannak elrendezve, valamint egy 566 mûködtetõrendszerbõl a szélezõegységek számára. Az 560 keretet az 550 alátámasztó egység tetejére szereljük fel, és tartalmaz olyan szerkezeti elemeket, amelyek egymáshoz vannak hegesztve, és ezzel egy mûködtetõegység-alátámasztó szuperszerkezet jön létre a szalag P haladási útvonala fölött, továbbá egy munkaállomás- 570 ágy. Az 570 ágy a szuperszerkezet szerkezeti elemeinek alátámasztására szolgál, és alattuk van elrendezve. Az 562, 564 szélezõegységek lényegében egymás tükörképei, azzal a különbséggel, hogy az 562 egység oldalirányban szabályozható, és az 564 egység rögzített, és ennek folytán csak a mozgatható 562 egységet ismertetjük részleteiben. Az oldalirányban mozgatható vagy szabályozható 562 egység néhány alkatrészére nincs szükség a rögzített 564 egységben. Az 562 szélezõegység érintkezik és deformál egy keretelemnyelvoldalfalat annak érdekében, hogy csökkentse a nyelv szélességét. Ez lehetõvé teszi, hogy a keretvégek teleszkóposan egymásba tolhatók legyenek, amikor a keretet összeszerelik. Az 562 egység tartalmaz egy 572 szélezõtestet, amely az 570 ágyon van elrendezve, egy 574 üllõszerkezetet, amelyet az 572 test hordoz, továbbá egy szélezõszerszám- 576 elrendezést, amelyet az 572 test támaszt alá annak érdekében, hogy együtt mûködjön az 574 üllõszerkezettel. 15

16 1 HU T2 2 Az 572 szélezõtest tartalmaz egy lapszerû 580 alaprészt, amely a keretelem P haladási irányának egyik oldala mentén van elrendezve, egy szélezõelemet, amely rögzítve van az 580 alaprészhez a haladási irány mentén, és egy felfelé álló ütközõelemet, amely kiáll az alaprészbõl a mûködtetõrendszer irányában annak érdekében, hogy lehatárolja a mûködtetõrendszer mozgását, amint a keretnyelvet leszélezi. A mozgatható 580 alaprész az 570 ágyon van alátámasztva alakítóelemekkel (lásd 37. ábra) úgy, hogy az alaprész oldalirányban szabályozható a rögzített 580 alaprészhez képest. Az 580 alaprész egy keretvezetõ 588 résszel rendelkezik, amely a keretelem alsó része alá nyúlik be, amely a P mozgási irány mentén mozog a szélezõállomáson. Az 588 vezetõelem támasztja alá a keretelemet a szélezés során a mozgáspályája mentén. Az alapelemhelyzet-szabályozó eltolja az 588 vezetõrészt annak érdekében, hogy különbözõ szélességû keretelemeknek legyen megfelelõ. Egy megfelelõ rögzített 588 vezetõelem van egy vonalban a rögzített szalagszéllel, amelyet a 104 sajtolóegység és a 110 hengerlõegység határoz meg. A szélezõelem mereven rögzítve van az 580 alaprészhez, és felfelé áll abból. Az elem az üllõelrendezést függõleges mozgása során az éppen szélezett keretelemtõl, illetve afelé mozgatja, és alátámasztja az 576 szélezõszerszám-elrendezést a vízszintes irányú mozgás esetén, amely a keretelemhez történõ közeledés és távolodás során fellép. Az 574 üllõelrendezés úgy van pozicionálva, hogy megtartsa és érintkezzen a nyelvoldalfallal a szélezõmûvelet befejezésénél, hogy meghatározza a nyelvoldalfal alakját. Az 574 üllõelrendezés tartalmaz egy hosszúkás 590 üllõelemet és egy pár mûködtetõ- 592 rúd-szerkezetet, amelyet az 572 test támaszt alá annak érdekében, hogy átvigye a mozgást az 566 mûködtetõrendszerrõl az üllõelemre. Az 590 üllõelemnek hosszúkás pengeszerû kiálló 596 eleme van, amely lefelé nyúlik annak érdekében, hogy a keretelemmel érintkezzen. Az 590 üllõelem és az 596 élrész megfelel a keretelemnyelvfal hosszának, úgyhogy az 596 elem együtt fut a nyelvvel, és egész hosszában alátámassza a nyelv falát a szélezés során. Az 592 mûködtetõrúd-szerkezet az 596 pengerészt, amely az 590 üllõelemhez tartozik, érintkezésbe nyomja a keretelemmel a szélezés során, és visszahúzza az üllõelemet a keretelemtõl, amikor a szélezés befejezõdött. Az 592 rúdszerkezetek egymástól bizonyos távolságra vannak minden egyes nyúlványtól az 572 szélezõelemben kialakított furaton át. A rúdszerkezetek azonosak, és ennek folytán csak egyet ábrázoltunk, illetve mutatunk be. Az 576 szélezõszerszám-szerkezet tartalmaz egy hosszúkás 610 szerszámtestet, amely átnyúlik egy vízszintes vezetõnyíláson, amely a szélezõelemben van kiképezve, továbbá egy edzett szélezõ- 612 orr-elemet, amely a 610 test végéhez van rögzítve a P útvonal mentén, továbbá egy mûködtetõ- 614 pálya-elemet, amely a 610 test ellenkezõ végén van A 614 pályaelemnek ékszerû felülete van, amely érintkezésben van egy kiegészítõ- 615 ék¹felülettel, amely a mûködtetõrendszerhez tartozik annak érdekében, hogy a szerszámelrendezést a keretnyelvhez nyomja a szélezés érdekében. A mûködtetõerõ arra szolgál, hogy érintkezésbe hozza a 612 orrelemet a keret oldalfalával. A 612 orrelem úgy van kialakítva, hogy hossza megegyezzen az üllõ pengeszerû 596 elemének hosszával, úgyhogy a szélezési eljárás akkor valósul meg, hogyha az orrelem és a pengeszerû elem hossza mentén találkozik a keret oldalfalával, amely közéjük szorul. Szélezés után a 612 orrelem enyhén kinyúlik a szélezõtagból annak érdekében, hogy oldalsó vezetést nyújtson a keretelemnek, amely a P pálya mentén halad. A mûködtetõrendszer tartalmaz egy pár 620 pneumatikus pályát, amely az 560 kerethez van csatlakoztatva a levágó- és a szélezõállomások fölött, továbbá egy 622 mûködtetõlapot, amely a pályákhoz van rögzítve a függõleges oldal visszamozgása érdekében, amikor a pályák mûködésben vannak, és egy mûködtetõ- 624 pálya-szerkezetet, amelyet a lap támaszt alá annak érdekében, hogy mûködtessük a szélezõ-munkaállomást. A 624 pályaszerkezet mûködteti az 562 szélezõegységet. A 624 pályaszerkezet tartalmaz egy 634 bütykös tagot. A pályaelem alsó végén 615 ékfelület van, amely együtt mûködik a 614 pályaelemen lévõ ékfelülettel. A 634 bütykös tag lefelé irányuló mozgása független attól, hogy milyen széles a keretelem a szélezõegységben. A szélezést mûködtetõ alkatrészek csoportjainak egyike oldalirányban rögzítve van, és a másik szélezõés mûködtetõ-alkatrészek csoportja oldalirányban mozgatható a rögzített együttes felé egy 650 mûködtetõrendszerrel, illetve kívánt helyzetbe a különbözõ szélességû szalagok megmunkálása érdekében. A 650 rendszer szilárdan rögzíti az oldalirányú állítható részeket oldalirányban beállított helyzeteikben a további keretgyártás során. Ahogy azt már megjegyeztük, az oldalirányban mozgatható alkatrészeket úgy támasztjuk alá, hogy keresztirányban vannak elrendezve a P haladási útvonalhoz képest. A 650 mûködtetõrendszer egy idõben eltolja az oldalirányban mozgatható alkatrészeket a megfelelõ pályák mentén a szabályozott helyzetek között. Egy példa szerinti kiviteli alakban a 650 mûködtetõrendszert a szabályozó szabályozza. Egy példa szerinti kiviteli alakban a 114 munkaállomás szélességét automatikusan beállítja a szabályozó, mégpedig a hengerlõmunkaállomástól érkezõ, már kialakított távtartó keret szélességének megfelelõen. Egy célszerû és bemutatott 650 mûködtetõrendszer, a 200 rendszerhez hasonlóan, amelyet fentebb már ismertettünk, rendkívül pontos információt szolgáltat a P haladási útvonalról. A 650 rendszer tartalmaz egy 652 menetes szárat és egy szélezõegység-meghajtó 656 elemet, amelyet a menetes szár hajt meg. A 652 menetes szár 658 csapágyelrendezésre van szerelve, amely a 60 kerethez van csatlakoztatva. A 652 menetes szárat belecsavarjuk a szélezõegység- 16

17 1 HU T2 2 meghajtó 656 elembe. Amikor a menetes szárat elforgatjuk az egyik irányba, a 656 meghajtóelem a mozgatható szélezõegységet arra kényszeríti, hogy oldalirányban mozduljon el a rögzített szélezõegységektõl. A menetes szár forgása a másik irányban eltolja az összeállítást a rögzített szélezõegységek irányába. A menetes száron lévõ menetek pontosan vannak vágva, úgyhogy az oldalirányú mozgás mértéke pontosan viszonyul a menetes szár szögelfordulásához, amely létrehozza a mozgást. A mozgatható mûködtetõpálya-elrendezést a szélezõegység mozgatja a 636 vezetõrudak segítségével (37. ábra), amikor az oldalirányú helyzeteket szabályozzuk. A menetes szár szöghelyzetét a szabályozó méri és felhasználja arra, hogy szabályozza a 114 munkaállomás szélességét. A példa szerinti kiviteli alakban a munkaállomás szélességét automatikusan beállítja a szabályozó a 114 munkaállomásra érkezõ, a hengerlõmunkaállomáson kialakított 16 hosszúkás távtartó keret szélességének megfelelõen. Egy bizonyos kiviteli alakban egy digitális kódoló (nem látható az ábrán) van összekapcsolva a menetes szárral. A bemutatott kiviteli alakban a rögzített szélezõ- és mûködtetõ-alkatrészek rögzítve vannak, úgyhogy a 114 munkaállomás rögzített helyzete egy vonalban van a 104 és 110 munkaállomások rögzített referenciahelyzeteivel. A 38. ábrán a 116 levágóegységet láthatjuk, amely tengelyirányban helyezkedik el a szélezõberendezés mellett a szalag P haladási útvonalának irányában. A levágóegység tartalmaz egy hosszúkás 680 levágópengét, amely egy olyan síkban helyezkedik el, amely keresztirányú a P haladási útvonal irányára, és egy pár pengetartó 682 rudat, amelyek felsõ végüknél a 622 lemezhez, alsó végüknél a 680 pengéhez vannak rögzítve. A 680 penge oldalirányban szélesebb, mint a legszélesebb keretelem, amely áthaladhat az egységen, és függõleges irányban álló résekbe nyúlik bele, amelyek a szélezõ- 582 elemeken vannak a P haladási útvonal ellentétes oldalain. A szélezõelem rései elég szélesek ahhoz, hogy befogadják és megvezessék a 680 pengét, tekintet nélkül arra, hogy a beállított szélezõelem helyzete milyen a P útvonal középvonalához viszonyítva. A mûködtetõrendszer egy idõben mûködteti a szélezõegységet és a levágóegységet. Ennek megfelelõen amikor a keretelem elülsõ végén lévõ nyelvet szélezzük, a megelõzõ keretelemet levágjuk a szalagról és szabadon elmozdítjuk a 116, 114 alakítóállomásokról a 120 sajtolóállomásra. További részletek és kiviteli alakok a megfelelõ szélezõ- 114, 116 alakító állomásokkal kapcsolatban az US számú szabadalmi leírásban találhatók. Egy bizonyos kiviteli alakban a 114, 116 alakítómunkaállomások mûveleteiket anélkül végzik el, hogy szükség lenne arra, hogy a P útvonal mentén mozgó szalag megálljon vagy lelassuljon. Ez megvalósítható az 570 oda-vissza mozgó ággyal, amely a 114, 116 munkaállomásokat hordozza az 550 alátámasztó egységhez viszonyítva a haladás irányában, úgyhogy a szélezõ- és a levágómûveleteket az útvonal mentén mozgó szalagon hajtják végre. A megfelelõ oda-vissza mozgó mechanizmus részleteit az US (Leopold) számú szabadalmi leírásban találhatjuk. A 113 szállítópálya A 113 szállítópálya szállítja az alakított és leválasztott hosszanti 16 távtartó kereteket a 114, 116 munkaállomásokról a 119, 120 munkaállomásokra, ahol 22 nedvszívó és 18 ragasztóanyagot kapnak. A bemutatott 113 szállítópálya tartalmaz függõleges 800a, 800b, 800c, 800d támaszokat, egy hosszúkás 802 támaszt, amely a szalag haladásának útvonalában fut, 804, 805 görgõket, 806 szíjat, amely a hosszúkás támaszok és görgõk körül vannak elrendezve, továbbá 808 motort és 810 vezetõelemet. A függõleges 800 támaszok pozicionálják a hosszúkás 802 támaszt a P haladási útvonal mentén. A 808 motor meghajtja a 804 görgõt annak érdekében, hogy mozgásba hozza a 806 szalagot. A 808 motort a 122 szabályozóegység szabályozza. A 806 szíj átviszi a hosszanti távtartó keretet a 114, 116 munkaállomásokról a 119, 120 munkaállomásokra. A 810 vezetõelem a hosszúkás távtartó keretet a P mozgási útvonalon tartja. A 810 vezetõelem szabályozható annak érdekében, hogy különbözõ szélességû keretelemeknek feleljen meg. A bemutatott kiviteli alakban a 808 vezetõelem tartalmaz egy rögzített 812 vezetõelemet és egy oldalirányban állítható 814 vezetõelemet. A rögzített 808 vezetõelem egy vonalban van a 114 munkaállomás rögzített referenciahelyzetével. Egy adott kiviteli alakban egy pár szállítópálya-vezetõ elem van a 119, 120 munkaállomásokon és szimmetrikusan szabályozható a P haladási irányhoz képest. A bemutatott kiviteli alakban a 113 szállítópálya 816 végét automatikusan pozicionáljuk annak érdekében, hogy egy vonalban legyen a P haladási útvonal középvonalával, amelyet a 812 rögzített vezetõelem határoz meg, továbbá a 814 állítható vezetõelem, úgyhogy ezzel egy idõben szimmetrikusan szabályozható a 119, 120 munkaállomások állítható szállítópálya vezetõelemeivel. A bemutatott kiviteli alakban az állító- 820 mechanizmus mind a mozgatható 814 vezetõelem helyzetét, mind pedig a szállítópálya 816 végének helyzetét állítja. Egyetlen állítómechanizmus alkalmazása biztosítja azt, hogy a mozgatható 814 vezetõelem mozgása összhangban van a 816 vég mozgásával. Nyilvánvaló, hogy különálló mechanizmusok is alkalmazhatók a mozgatható 814 vezetõelem és a 816 vég helyzetének beállítására. A 820 mechanizmus tartalmaz egy 822 motort, 824 áttételt, egy 826 vezetõelem-meghajtót, valamint egy szállítópálya- 828 végmeghajtót. A 822 motort a szabályozóegység szabályozza. A 824 áttétel a 822 motorhoz van csatlakoztatva. A 824 áttétel tartalmaz egy elsõ és egy második kimeneti 830, 832 tengelyt. Az elsõ 830 kimeneti tengely a 826 vezetõelemmeghajtóhoz van csatlakoztatva. A 826 vezetõelemmeghajtó tartalmaz egy 834 csatlakozót, 836 pályamechanizmust, továbbá 838 csatlakozókat. Minden egyes 836 pályamechanizmus tartalmaz egy elsõ 840 elemet, amely rögzítve van a szabályozható 814 vezetõelem- 17

18 1 HU T hez, valamint egy második 842 elemet, amely rögzítve van a hosszúkás 802 támaszhoz. A 840, 840 pályaelemek egymáshoz vannak csatlakoztatva, úgyhogy a 840 pályaelem elmozdulhat a rögzített 812 vezetõelemtõl, amikor a mozgási útvonal mentén erõt gyakorlunk a 836 pályamechanizmusra, továbbá a 840 pályaelem a rögzített 812 vezetõelem irányába mozdul, amikor az ellenkezõ irányból gyakorlunk nyomást a 836 pályamechanizmusra. Például a pályamechanizmus kialakítható úgy, hogy a mozgás 0,250 hüvelyk (6,35 mm) legyen a 840 pályaelem esetében egy olyan irányban, amely a haladás irányába mutat, és ennek eredményeként a 840 pályaelem 0,250 hüvelykre (6,35 mm) mozdul el a rögzített 812 vezetõelemtõl. Minden egyes 836 pályamechanizmus csatlakoztatva van a szomszédos pályamechanizmushoz. A 834 csatlakozás rögzítve van az elsõ 836 pályamechanizmushoz, amely az áttétel mellett van elrendezve. Az elsõ 830 kimeneti tengely tartalmaz 850 meneteket, amelyek a 834 csatlakozóra vannak vágva. A tengely elfordulása a 822 motor hatására erõt gyakorol a pályamechanizmusra a szalag haladási irányában, amelynek következtében a 840 pályaelemek és a hozzájuk csatlakoztatott vezetõelemek a rögzített vezetõelemek irányába mozdulnak vagy azoktól eltávolodnak. A 122 motort a szabályozóegység szabályozza annak érdekében, hogy be tudjuk állítani a szükséges távolságot a rögzített 812 vezetõelem és a mozgatható 814 vezetõelem között. A 800a függõleges támasz csatlakoztatva van a hosszúkás 802 támaszhoz, mégpedig a 820 szabályozómechanizmus 828 szállítópálya végi meghajtója révén. A 828 szállítópálya-végmeghajtó szabályozza a hosszúkás 802 támasz oldalirányú helyzetét a függõleges támaszhoz képest annak érdekében, hogy egy vonalba állítsa a 113 szállítópálya középvonalát a 119, 120 munkaállomások középvonalával. A második 832 kimeneti tengely a 828 szállítópálya végmeghajtóhoz van csatlakoztatva. A 828 szállítópálya-végmeghajtó tartalmaz egy 860 csatlakozót, amely a hosszúkás 802 támaszhoz van rögzítve. A 832 kimeneti tengelyen lévõ menetek érintkeznek a 860 csatlakozón lévõ menetekkel. A tengely forgása, a 822 motor hatására, szabályozza a hosszúkás 802 támasz oldalirányú helyzetét a függõleges támaszhoz viszonyítva. A 42. ábrán látható hosszúkás 802 támasz csatlakoztatva van 800b, 800c függõleges támaszokhoz, úgyhogy a hosszanti támasz oldalirányban mozgatható a függõleges 800b, 800c támaszokhoz képest. A hosszúkás 802 támasz függõleges 800d támaszhoz van rögzítve. Amikor a szállítópálya-végmeghajtó elmozdítja a szállítópálya végét, a hosszanti 802 támasz elmozdul a függõleges 800b, 800c támaszokhoz képest. A hosszúkás 802 támaszon végzett elmozdulás minimális, és a hosszúkás támasz elhajlását is számításba vesszük. A függõleges 800d támasz csuklópontként mûködik. A 113 szállítópálya középvonala lényegében egy vonalban marad a 114 munkaállomás középvonalával és a 119, 120 munkaállomások középvonalaival, ha a szélességeket szabályozzuk. A 122 motort a szabályozóegység szabályozza annak érdekében, hogy automatikusan egy vonalba állítsa a szállítópályát. A bemutatott kiviteli alakban egy sorozat 803 kerék van rögzítve a 113 szállítópályához a szíj fölött. A 803 kerekek abban segítenek, hogy megtartsák a hosszúkás távtartó keret- 16 tagot a szállítópályán. A 803 kerék, amely szomszédos a 116 levágóállomással, csatlakoztatva van egy erõalkalmazó 805 mûködtetõegységhez, amelyet a szabályozóegység szabályoz. A 805 mûködtetõegység szelektív módon mûködteti a 803 kereket a szállítópálya irányában. Ennek következtében a 803 kerék nyomást gyakorol a hosszúkás távtartó elemre, amely éppen kilép a 110, 114, 116 munkaállomásokból. Gyakorlatilag a 805 mûködtetõegység és a 803 kerék kapcsolja a távtartó keretet a szállítópályához. Ez lehetõvé teszi, hogy a szállítópálya kihúzza a hosszanti 16 távtartó keretet a 110, 114, 116 munkaállomásokból. Selejteltávolító 111 berendezés A bemutatott kiviteli alakban mindig egy 294 selejtdarabot sajtolunk a sajtoló- 104 munkaállomáson, a 110 hengerlõ-munkaállomáson és választunk le az elsõ hosszanti távtartóról a 116 munkaállomásnál, ha újabb vagy másik szalagtekercset kezdünk adagolni a 104 munkaállomásba. Ez megakadályozza, hogy a hosszúkás egységek sorozatában az elsõ hosszúkás egység selejtté váljon. Egy adott kiviteli alakban 294 selejtdarabot automatikusan eltávolítjuk a 113 szállítópályáról, mielõtt az elérné a nedvszívó és ragasztóanyag-felvivõ 120 munkaállomást. A selejteltávolító 111 berendezés automatikusan eltávolítja az elsõ 294 selejtdarabot a 113 szállítópályáról. A selejteltávolító berendezés tartalmaz egy útvonalmegváltoztató 870 mechanizmust és egy átvivõ- 872 mechanizmust. Az útvonal-változtató 870 mechanizmus a P haladási útvonal mentén van elrendezve. Az útvonal-változtató 870 mechanizmus szelektív módon teszi lehetõvé a selejtdarab elmozdítását a haladási irány nyomvonalából. A 872 átvivõmechanizmus összeköttetésben van a mozgásiútvonal-megváltoztató 870 mechanizmussal annak érdekében, hogy a selejtdarabot elmozdítsa a haladási irány nyomvonalából. A 122 szabályozóegység kapcsolatban van a haladásiútvonal-megváltoztató mechanizmussal és az átvivõmechanizmussal. A szabályozóegység mûködteti a haladásiútvonal-megváltoztató mechanizmust, amikor egy selejt hosszúkás ablakelemszalagot érzékel, és mûködteti az átvivõ- 872 mechanizmust, hogy a selejt hosszúkás ablakelemet térítse le a haladási útvonalról. A 43. és 44. ábrán bemutatott kiviteli alakban a haladásiútvonal-megváltoztató 870 mechanizmus tartalmaz egy 874 vezetõ mûködtetõegységet és egy mozgatható 876 vezetõszakaszt. A bemutatott kiviteli alakban a mozgatható 876 vezetõszakasz a rögzített 812 vezetõelem egy darabja. Egy 874 vezetõ mûködtetõelem van csatlakoztatva a mozgatható 876 vezetõszakasz mindkét végéhez. Minden egyes 874 vezetõ mûködtetõelem továbbá csatlakoztatva van a hosszúkás 802 szállítópálya-alátámasztáshoz. A 874 mûköd- 18

19 1 HU T tetõelemek csatlakoztatva vannak egy nyomásforráshoz, amelyet a 122 szabályozóegység vezérel. A szabályozóegység szabályozza a 874 vezetõ mûködtetõelemeket annak érdekében, hogy szelektív módon mozgassák a mozgatható 876 vezetõszakaszt egy emelt helyzet (lásd 44. ábra) elérésére. Az emelt helyzetben a 876 vezetõszakasz eléggé magasan van a szállítópálya fölött ahhoz, hogy a 292 selejtszakaszt letérítse a szállítópályáról. A 43. és 44. bemutatott kiviteli alakban az átvivõ- 872 mechanizmus egy légfúvó. A légfúvó csatlakoztatva van egy nyomásforráshoz, amelyet a 122 szabályozóegység vezérel. A szabályozóegység úgy mûködteti a légfúvót, hogy az szelektív módon túljuttassa a selejtdarabot a mozgatható 876 vezetõszakaszon, amely emelt helyzetben van a 113 szállítópálya fölött, és letérítse a szállítópályáról. A bemutatott kiviteli alakban 880 érzékelõ van csatlakoztatva a 122 szabályozóegységhez annak érdekében, hogy érzékelje a 294 selejtdarab jelenlétét a szállítópályán. A 113 szállítópálya sebessége a szabályozóegység bemeneti jele A szabályozóegység a 113 szállítópálya sebességét és ezenkívül a 880 érzékelõ bemenetét felhasználja arra, hogy meghatározza azt az idõt, amikor a selejtdarab át fog haladni a mozgatható 876 vezetõszakaszon. A 122 szabályozóegység ezt követõen mozgatja a vezetõszakaszt annak emelt helyzetében, és mûködteti a légfúvót, amikor a selejtdarab a mozgatható vezetõszakasznál van, hogy eltávolítsa a selejtdarabot. A szakmában járatos szakember számára egyértelmû, hogy a haladásiútvonal-megváltoztató mechanizmus és az átvivõmechanizmus számos különféle formában megvalósítható anélkül, hogy eltérnénk a találmány oltalmi körétõl. A ábrákon látható példában a haladásiútvonal-megváltoztató 870 mechanizmus egy pár 900 elfogóelem, amely csatlakoztatva van egy elfogómechanizmus- 902 mûködtetõegységhez. Az elfogómechanizmus-mûködtetõ egységet a 122 szabályozóegység vezérli annak érdekében, hogy szelektív módon mozgassa a 900 elfogóelempárt egy egymástól eltávolított helyzet (45. ábra) és egy selejtmegfogó helyzet (46. ábra) között. A 872 átvivõmechanizmus csatlakoztatva van az elfogómechanizmushoz annak érdekében, hogy az elfogómechanizmust egy elfogóhelyzetbõl egy eltávolítóhelyzetbe mozgassa. A 45. és 46. ábrán a 122 szabályozóegység összeköttetésben van az elfogóelem 902 mûködtetõegységgel és a 872 átvivõmechanizmussal. A 46. és 47. ábrán látható, hogy a szabályozóegység az elfogóelemeket egy egymástól eltávolított helyzet és egy elfogóhelyzet között mozgatja a 294 selejtdarab érzékelt helyzete alapján, annak érdekében, hogy elkapja a selejtdarabot, és megállítsa a mozgását a haladási útvonal mentén. A 122 szabályozóegység meghajtja a 872 átvivõmechanizmust annak érdekében, hogy az elfogóelemek eltávolítóhelyzetbe kerüljenek, és meghajtja a 902 elfogó mûködtetõelemet, hogy az elfogóelemeket nyitott helyzetükbe állítsa annak érdekében, hogy eltávolítsák a selejtdarabot. A 48. ábra egy lehetséges 111 selejteltávolító rendszert mutat be. A ábrákon bemutatott kiviteli alakban az átvivõmechanizmus két 910, 912 nyomóelemet tartalmaz. A 910, 912 nyomóelemeknek lényegében kerek 914, 916 érintkezési felületeik vannak, amelyek a hosszúkás ablakelem haladási útvonala felé néznek. Két 920, 922 mûködtetõelem van csatlakoztatva a 122 szabályozóegységhez, amelyek egymással egy idõben mozdítják ki a megfelelõ nyomóelemeket a 48. ábrán látható helyzetbõl. A 49. ábra egy 912 nyomóelemet mutat be részletesebben. A 49. ábrán a 912 nyomóelem érintkezési felülete vissza van húzva a hosszúkás ablakelem haladási útvonaláról, ahogy az a 113 szállítópályán mozog. Az 50. ábrán látható helyzetben a 122 szabályozóegység a 922 mûködtetõelemet arra utasítja, hogy nyomja ki a nyomóelem kerek 916 érintkezési felületét a selejt mozgási útvonalán át. Ezzel párhuzamosan a 122 szabályozóegység a másik 910 nyomóelemet érintkezõhelyzetbe hozza a selejttel. Mindkét 920, 922 mûködtetõelem levegõvel van mûködtetve, és csatlakoztatva van egy közegforráshoz, amelyet a 122 szabályozóegység mûködtet. A szabályozóegység szabályozza a két nyomóelemet annak érdekében, hogy szelektív módon mozgassák a selejtdarabot a mozgatható 876 vezetõszakasz alatt, amely felemelt helyzetben van a 48. és 49. ábrán látható helyzethez képest (amelyet az 50. ábrán láthatunk) bizonyos távolságra a 113 szállítópályán mozgó selejtdarab haladási útvonala fölött. A bemutatott kiviteli alakban a 880 érzékelõ csatlakoztatva van a 122 szabályozóegységhez annak érdekében, hogy érzékelje a 294 selejtdarabot a szállítópályán. A 113 szállítópálya sebessége a szabályozóegység bemenetét képezi a 113 szállítópálya tekintetében. A szabályozóegység felhasználja a 113 szállítópálya sebességét, valamint a 880 érzékelõegység bemenetét annak érdekében, hogy meghatározza azt az idõt, amikor a selejtdarab át fog haladni a mozgatható 876 vezetõszakaszon. A 122 szabályozóegység két pneumatikusan vezérelt 874 munkahengert aktivál, amelyek a 910, 912 nyomóelemek mindkét oldalán el vannak rendezve annak érdekében, hogy a 876 vezetõszakaszt az 50. ábrán látható felemelt helyzetébe mozgassa, továbbá mûködteti a két 910, 912 nyomóelemet, amikor a selejtdarab eléri azt a megfelelõ helyzetet, amikor a 294 selejtdarabot eltávolíthatja arra az oldalra, ahol egy gyûjtõtartály (nem látható az ábrán) van elrendezve. Páramegkötõ anyag 119 munkaállomás A 119 páramegkötõ munkaállomást a 122 szabályozóegység vezérli annak érdekében, hogy a 22 nedvszívó anyagot bejuttassa a hosszúkás 16 ablaktávtartó elem belsõ régiójába. A rendszer automatikusan kiválasztja a megfelelõ nedvességmegkötõanyag-adagoló fúvókát és/vagy automatikusan meghatározza a megfelelõ D távolságot a nedvességmegkötõanyag-adagoló fúvóka és a hosszúkás távtartó keret- 16 elem között, mégpedig a 16 távtartó keretelem egy bizonyos tulajdonsága, például a távtartó keretelem W szélessége alapján. A 119 munkaállomás a 22 nedvszívó anyagot a hosszúkás 16 ablaktávtartó elem belsõ régiójába juttatja be. A 22 nedvszívó anyagot a 19

20 1 HU T2 2 hosszúkás 16 ablaktávtartó elem belsõ régiójába juttatva az megköti a nedvességet, amely az összeszerelt hõszigetelõ üvegtábla belsejében maradt. Alkalmas 119 nedvességmegkötõ anyagot bejuttató munkaállomás részleteit az US 10/ számú szabadalmi leírásban találhatjuk meg, amelyet augusztus 20¹án nyújtottak be, és jelen találmány bejelentõjére ruháztak át. Szigetelõanyag/ragasztó 120 munkaállomás A kisajtoló- 120 munkaállomás befogadja a levágott keretelemeket a 113 szállítópályáról, és végüknél fogva eljuttatja azokat egy szigetelõanyag-felvivõ fúvókához, ahol szigetelõanyagot viszünk fel a keretelemre annak nem behajtott egyenes állapotában. Miután a szigetelõanyagot felvittük a keretelemre, a keretelemet behajtjuk végsõ szögletes formájába, végeit teleszkóposan egymásba csúsztatjuk, és a leírtak szerint a szerkezet ezzel elkészült. A 122 szabályozóegység szabályozza a 120 szigetelõanyag-munkaállomást annak érdekében, hogy 18 ragasztóanyagot juttasson rá. A 2. ábrára tekintve a 120 munkaállomás a 18 ragasztóanyagot a 42, 44 üveggel érintkezõ falakra, valamint a külsõ 40 falra juttatja a hosszúkás 16 ablaktávtartón. A 18 ragasztóanyag az üveggel érintkezõ falakon megkönnyíti a 14 üvegtáblák összeillesztését szigetelt üvegtáblaegységgé. A 40 külsõ falon lévõ ragasztó szilárdítja a hosszúkás 16 ablaktávtartót, és lehetõvé teszi a külsõ szerkezet csatlakoztatását. A 120 munkaállomás tartalmaz egy ragasztóanyag-mérõ és ¹adagoló szerkezetet, egy ragasztóanyag-tároló eszközt, továbbá 32 szállítópályát. A nyomás alatt lévõ tartályból a ragasztóanyag nyomás alatt jut a ragasztóanyag-mérõ és ¹adagoló egységbe. Egy ilyen ragasztóanyagot alkalmazó 120 munkaállomás egyik fajtája megtalálható az US számú (Briese et al.) szabadalmi leírásban. A 16 keretelemeket a szigetelõanyagot alkalmazó fúvókákhoz juttatjuk, ahol 18 szigetelõanyag-testet képezünk. Ezek után a keretelemet meghajlítjuk végsõ szögletes alakjára, és ezzel a távtartó szerkezet gyártása befejezõdött. Nyilvánvaló, hogy a gyártósor mûködését pontosan megfigyeljük, és a 122 szabályozóegységgel vezéreljük. Ebben a vonatkozásban meg kell jegyeznünk, hogy a 122 szabályozóegység képes arra, hogy véletlenszerûen különbözõ hosszúságú keretelemek gyártását vezérelje (ahol viszonylag hosszú keretelem azonnal követhet viszonylag rövid keretelemet) úgy, hogy szabályozza a különbözõ munkaállomások mûködésének sebességét és a szalag felhalmozódását. A 122 szabályozóegység képes arra is, hogy véletlenszerûen különbözõ szélességû keretelemek gyártását irányítsa úgy, hogy szabályozza, illetve ellenõrizze a különbözõ gyártási munkaállomások szélességét és a tekercset, amelyet a letekercselõhelyzetbe juttat. Ez a képesség, hogy gyorsan és automatikusan megváltoztathatjuk a keretelem szélességét, nagymértékben hozzájárul a gyártósor termelékenységéhez. A szélesség automatikus megváltoztatása lehetõvé teszi, hogy a távtartók, amelyeket hõszigetelõ üvegtábláknál alkalmazunk, újragyárthatóak legyenek, és könnyedén be legyenek illeszthetõek a 100 gyártósor gyártási tervébe anélkül, hogy jelentõs késlekedés merülne fel a gyártás során. Egy kiviteli alakban a 122 szabályozóegység az adagolóállomást arra utasítja, hogy kezdje meg a szalagméretcserét a letekercselõ-munkahelyzetben, röviddel azután, hogy a kívánt mennyiségû szalag letekercselõdött, jóllehet egy vagy több, a folyamat végén lévõ megmunkálóállomás még dolgozik ezen a szalagon. Ehhez hasonlóan a szabályozóegység minden egyes feldolgozó-munkaállomást utasít arra, hogy váltson át a következõ szélességre, amint a pillanatnyi szalagon a megmunkálás befejezõdött, jóllehet más, a gyártósor végéhez közeli munkaállomások még folytatják a mûveleteket az adott szélességû szalagon. Ez jelentõsen csökkenti a szélességcseréhez szükséges idõt. Például a hosszúkás ablakelem szélességének megváltoztatására szolgáló egyik eljárás során egy szalagtekercset, amelynek elsõ szélessége van, automatikusan a letekercselõ-munkahelyzetbe juttatunk. Az elsõ szélességû tekercset egy vagy több munkaállomásra juttatjuk. Az elsõ szélességû tekercsbõl származó szalagot feldolgozzuk a munkaállomásokon. Az elsõ szélességû szalagot daraboljuk. Második szélességû szalagtekercset juttatunk automatikusan a letekercselõ-munkahelyzetbe, miközben az elsõ szélességû szalagot még egyes munkaállomások megmunkálnak. Feldolgozzuk az elsõ szélességû szalagot, amelynek feldolgozása az utolsó munkaállomáson befejezõdik. Az utolsó munkaállomás automatikusan átáll a második szélességû szalag feldolgozására. A második szélességû szalagot ezt követõen bejuttatjuk a munkaállomásokra, ahol feldolgozzuk a második szélességû szalagot. További eljárás hosszúkás ablakelem szélességének megváltoztatására az, amelynek során elsõ szélességû szalagot elsõ feldolgozó-munkaállomásra juttatunk, ahol azt feldolgozzuk. Az elsõ szélességû szalagot az elsõ munkaállomásról a második munkaállomásra juttatjuk, ahol feldolgozzuk. Az elsõ munkaállomást automatikusan a szabályozóegység segítségével átállítjuk második szélességû szalag feldolgozására, miközben az elsõ szélességû szalagot a második munkaállomáson még megmunkáljuk. A második munkaállomás befejezi az elsõ szélességû szalag feldolgozását, majd ezt követõen automatikusan átáll a második szélességû szalag feldolgozására. A bemutatott kiviteli alakban az elsõ szélességû szalagot automatikusan juttatjuk a letekercselõhelyzetbe. Az elsõ szélességû szalagot bejuttatjuk a 104 sajtolóállomásra. A 104 sajtolóállomás távtartó-kialakító sajtolómûveleteket hajt végre a szalagon. A 105 átjuttatómechanizmus a sajtoló-munkaállomásról a 110 hengerlõ-munkaállomásra juttatja a szalagot. A 110 hengerlõ-munkaállomás hengerli a szalagot annak érdekében, hogy hosszúkás ablakelemszalagot hozzon létre. A hosszúkás ablakelemszakaszt a hen- 20