Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség

Átírás

1 Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség mint I. fokú hatóság 5000 Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel.:(06 56) , , , Fax: (06 56) Postacím: 5002 Szolnok, Pf. 25 Ügyfélfogadás: hétfő és péntek: 8 12 óráig, szerda: 8-16 óráig. Web: kozeptiszavideki@zoldhatosag.hu Ikt.sz.: /2006 Ea: Berényiné Tárgy: Agrener Kft. egységes környezethasználati engedélye Az AGRENER Bioenergetikai Fejlesztő Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: 1119 Budapest, Fehérvári út ; rövidített név: Agrener Kft.) Kenderes külterületén, a Közép- Tiszai Mg. Zrt hrsz. alatti ingatlanára tervezett villamos energia előállítására létesítendő biogáz kiserőmű környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárása, mint összevont eljárás során az alábbi döntést hoztam: Határozat Az Agrener Kft. (székhely:1119 Budapest, Fehérvári út ), mint környezethasználó részére a Kenderes, 0308 hrsz. alatti biogáz kiserőműre vonatkozóan az egységes környezethasználati engedélyt megadom. Az egységes környezethasználati engedély a jogerőre emelkedés napjától, a következőkben részletezett tevékenységre/létesítményre, a meghatározott feltételek, kötelezettségek teljesítése esetén október 1-ig érvényes. Azonosító adatok: 1. Az engedélyesre vonatkozó adatok: Megnevezés: Agrener Kft. Székhely: 1119 Budapest, Fehérvári út KÜJ szám: Cégjegyzékszám: Statisztikai számjel (KSH): A gazdasági tevékenység TEÁOR kódja: villamos energiatermelés 2. A létesítmény jellemzői: Cím: Kenderes, Külterület Helyrajzi szám: 0308 EOV koordináták: X: ; Y: KTJ szám: KTJ IPPC : Terület igény: m 2

2 2 3. A tevékenység alapadatai: Megnevezés: Biogáz kiserőmű A tevékenység folytatásával érintett települések: Kisújszállás, Karcag, Kunhegyes, Kenderes, Tiszabő, Tiszagyenda, Örményes Termelési kapacitás: villamos energia MWh, hőenergia 6 600MWh, biogáz Nm 3 Alkalmazottak száma: 5 NOSE-P kód: A létesítményben előállított termékek: biogáz, villamos energia, hőenergia, Kapcsolódó létesítmények: betonsiló, gyűjtőakna, fűthető tartály, előfermentor, adagoló tartály, utófermentor, fázisbontó, medence, szilárd zagytározó, műszaki épület. I. A létesítményben végzett tevékenységek Az Agrener Kft. által tervezett kiserőműben az egyes mezőgazdasági termelők, mezőgazdasági és élelmiszeripari üzemek, állattartó telepek tevékenysége során keletkező szerves melléktermékeket, hulladékokat kívánnak hasznosítani, amelynek következtében a megújuló energiaforrásokból áram és hőenergiát állítanak elő. A termelt biogáz a szervesanyagok anaerob, mezofil körülmények között történő lebomlása során keletkező termék, melyet csővezetéken továbbítanak két, egyenként 526 kw elektromos és 566 kw termikus teljesítményű gázmotorba. A gázmotorok generátorokat hajtanak meg, amelyek elektromos áram termelését teszik lehetővé. A tervezett kapacitásadatok alapján naponta közel kwh áram állítható elő. A technológia végtermékeként visszamaradó stabilizált biomassza kórokozó mikroorganizmusokat nem tartalmaz, szaga a komposztéhoz hasonló és a lejátszódó folyamatok eredményeként alkalmasabb a talaj szervesanyag-utánpótlásának biztosítására, mint az istállótrágya. A tervezett technológia alapanyagai a sertés hígtrágya, silócirok, gabona ocsú, olajos mag ocsú, steril húspép, glicerin. A sertés hígtrágya átmeneti tárolását gyűjtőaknában kívánják megvalósítani, ahonnan átemelő szivattyú segítségével folyamatosan kerül adagolásra az előfermentorokba. A mezőgazdasági hulladékokat, azaz a különböző silófajtákat szabadtéri betonsilóban tervezik elhelyezni. A betonsiló épületéből a kiserőmű működéséhez szükséges napi alapanyag-mennyiséget homlokrakodó munkagép segítségével az előfermentorokhoz csatlakozó adagoló tartályba juttatják. A glicerin a Közép-Tiszai Mezőgazdasági Zrt. biodízel gyárának mellékterméke, tárolása jelenleg hordókban történik, az előfermentorba történő átfejtést kiépítésre kerülő zárt rendszerű adagoló segítségével közvetlen beadagolással kívánják megvalósítani. A steril húspép 50 Con tartására alkalmas teherautókban kerül beszállításra, fűthető tartályba történő kitárolását teljesen zárt rendszerben biztosítják. A húspép ezt követően a fűtött tartályból, továbbra is zárt rendszerben, szivattyú segítségével az előfermentorba kerül. Az előfermentorokban termelt biogáz, amely az összes biogáz %-a, valamint a megerjedt anyag szintméréssel, a betáplálási ciklusoknak megfelelően két utófermentorba kerül a szubsztrátumelosztón keresztül. Az utófermentorokban lejátszódó folyamat célja az erjedés további fenntartása, az áthozott és keletkező metángáz elválasztása a többi gázkomponenstől,

3 3 valamint egyéb hab és folyékony anyagok leválasztása. A biogáz tisztítása az utófermentorokban biológiai úton, kénbaktériumok segítségével történik. A kierjedt zagy az utófermentorból szivattyú segítségével a fázisbontóba kerül. A fázisbontóban kerül elválasztásra a zagy híg és szilárd komponensre, ezt követően a híg zagy zárt csővezetéken szivattyú segítségével medencékbe, a szilárd zagy közvetlenül a szilárd zagy tárolóba kerül. A biogáz csővezetéken továbbításra kerül két, egyenként 526 kw elektromos és 566 kw termikus teljesítményű gázmotorokba. A gázmotorok generátorokat hajtanak meg, amelyek elektromos áram termelését teszik lehetővé. A gázmotor üzemeltetéséből származó hőenergia 20 %- át a fűthető tartály, az elő- és utófermentorok fűtésére kívánják hasznosítani. A fennmaradó hő kényszerhűtőn keresztül kibocsátásra kerül a környezetbe. A hőenergia C hőmérsékletű forró víz formájában áll rendelkezésre, a saját fűtési hőenergia felhasználáson túlmenően előállítható hőenergia egyéb hőenergia fogyasztók kiszolgálását tudná biztosítani. Előzetes kalkulációk szerint 1 m 3 biogázból, amelynek megközelítőleg 55 %-a CH 4 kb. 9,9 kwh villamos energia nyerhető, így naponta közel kwh áram állítható elő. Az évente kinyert elektromos energia több mint kwh, amely a transzformátorházban lévő vezérlő- és szabályzóegységeken keresztül a közüzemi hálózatba táplálható. A rendszer biztosítja a fentieken túl a biogáz-kiserőmű saját (működtetéséhez szükséges) villamos energia szükségletének megtermelését is. A biogáz-kiserőmű működési koncepciója egyszerű, és a kezelőszemélyzet számára biztonságos folyamatirányítást és felügyeletet, a vezérlés pedig teljesen automatikus üzemeltetést tesz lehetővé. Az üzem vezérlő rendszere minden fontos folyamatparamétert és üzemi állapotjelzőt mér és regisztrál. A folyamatvezérlő rendszer segítségével valósítják meg a technológiai egységek paraméterezését, megteremtve az adott üzemállapotokhoz való optimális alkalmazkodás lehetőségét. Szubsztrátum Mennyiség [t/év] Sertés hígtrágya Silócirok Gabona ocsú 500 Olajos mag ocsú 200 Szeparált sertés trágya Steril húspép (2. és 3. osztályba sorolt állati hulladék) Glicerin 600 Összesen: Ivóvíz és iparivíz termelés, felhasználás:

4 4 A telephely vízigénye a Közép-Tiszai Mezőgazdasági Zrt. vízhálózatáról biztosítható. A Zrt. a beruházónak előzetesen nyilatkozott, hogy max. 100 m 3 /év mennyiségű vizet folyamatosan biztosítani tud az üzemeltetők számára. Szociális víz A telephelyen folyamatos működést terveznek, 3 műszakban. A biogáz-kiserőmű működésének felügyeletét a tervek szerint 1 dolgozó fogja ellátni. Ennek megfelelően a szociális vízfelhasználás max. 40 m 3 /év (max. 0,1 m 3 /nap). Fűtővíz rendszer vízigénye (egyszeri feltöltés) A fűtővíz rendszer egyszeri feltöltéséhez üzemindításkor szükséges vízmennyiség 50 m 3. Vízveszteséggel nem számolnak. Felfűtési időszakban hígtrágyával töltik fel a kiserőmű fermentorait, így a fermentorokban vízfelhasználás nem szükséges. Ezért a beruházás kiemelten víztakarékos, hiszen a technológiai folyamathoz közvetlenül nincs szükség vízfelhasználásra. Egyéb (parkfenntartás) A kialakított zöldterület gondozásához szükséges vízigény. Tüzivíz A szükséges tüzivíz igény szintén a Zrt. vízhálózatáról biztosítható. A telephelyen tüzivíz tároló létesítését nem tervezik Szennyvíz, használtvíz, csapadékvíz keletkezési helyei, kezelési technológiája, elvezetése: A létesülő műszaki kiszolgáló épületben kialakított szociális létesítmény használata során kommunális szennyvíz keletkezik, melynek mennyisége a szociális vízfelhasználás alapján becsülhető, várhatóan ~40 m 3 /év. A keletkező kommunális szennyvizek befogadója a tervek szerint egy 5 m 3 -es kétrekeszes szennyvízgyűjtő akna lesz, melyből rendszeresen elszállítatásra fog kerülni a szennyvíz a Kunhegyes-Abádszalók kistérségi szennyvíztisztító telepre. Csapadékvíz elvezetés Az építmények felületére hulló csapadékvizek a megfelelő műszaki védelmű hígzagy tározóba kerülnek elvezetésre Kapcsolódó létesítmény leírása: Betonsiló: az aratási időszakban beérkező mezőgazdasági hulladék tárolására az Agrener Kft. egy m 2 alapterületű, 3 m falmagasságú, kb m 3 -es, háromoldalú, nyílt betonsiló építését tervezi a terület észak-nyugati részén.

5 5 Gyűjtőakna: a sertés hígtrágyát a Közép-Tiszai Mezőgazdasági Zrt. a már meglévő, föld alá süllyesztett 150 m 3 nettó űrtartalmú beton, két rétegben szigetelt gyűjtőaknában kívánja tárolni. A biogáz-kiserőmű előfermentoraiba történő adagolás folyamatosan, egy átemelő szivattyú segítségével történik. Fűthető tartály: a steril húspép tárolásának céljából megépítésre kerül egy nettó 50 m 3 -es fűthető, korróziómentes acéltartály, amely biztosítja, hogy a húspép teljesen zárt rendszerben és ellenőrzött hőmérsékleten kerüljön betárolásra és további felhasználásra. A tervezett tartály főbb jellemzőit: 1 db állóhengeres, 2,5 -s ferde síkfenekű, 15 -s kúpos fedelű, Ø2550/2800 x 9750/11300-s méretű, KO33 belső fal anyagú ~100 vtg hőszigeteléssel, LINDAB trapézlemez héjalással rendelkező tartály 20 m 3 /h ki-, befejtési anyagáram lehetőségének biztosításával, beépített lengő-keverővel, az alábbi szerelvényekkel: - Fedélkúp középen kialakított NA 800-s búvónyíláson belógatott, három keverőszakaszos, lengő homogenizáló, N=5,5 kw-s, n=36-s hajtóművel. - Fedélkúpba beépített NA50/2xNA32 mosószerelvény, talajszintre bevezetett 20 m 3 /h, 4 bar nyomású vízigényű csőcsatlakozással. - Fedélkúpra telepített kezelőjárdára, NA400-s búvónyílással (légzővel), ultrahangos szintmérővel. - Palástra telepített háttámlás létrával, 5 db hőmérővel, alul ~6 m 2 -s fűtőduplikatúrával, NA400-s búvónyílással, 1 -s mintavevővel, 2 db NA80-s ürítő-, töltőcsonkkal. Önsúly: 4,8 t; üzemi súly: 55 t. Előfermentor (Típus: DF-0800): megépítésre kerülő két, egyenként 800 m 3 bruttó űrtartalmú, fűthető, téglatest alakú, fekvő elrendezésű, átfolyó rendszerű, víz- és gázzáró monolit vasbeton előfermentor, amely az alapanyagok homogenizálását és az erjesztés megindítását hivatott biztosítani. Méretei: 22 x 6 x 6 m. Az előfermentorok tetején két nyílás kerül kiépítésre, egy a felülvizsgálat esetén szükséges bebúvó nyílás a tartályba való bejutáshoz, és egy kémlelő ablak, ablaktörlővel. Az előfermentor keverő berendezése két részből áll, vízszintes, lassan forgó, tartós üzemre tervezett keverőlapátjai speciális kivitelűek az alacsony energiafelhasználás érdekében. A fermentor keverőmű zajterhelési mutatója 65 db(a) értéket mutat a keverőmű teljes terhelése alatt a berendezéstől mért 10 m-es távolságban. A keverőmű üzemeltetése a rezgésszám érték változtatásával végezhető, szabályosan csak 50 %- os leterheltséggel működik. Az előfermentorban kiépítésre kerül egy DN-150-es biogázvezeték-csatlakozó, és a különböző mérőkészülékek (2 db hőmérsékletérzékelő, nyomásmérő, konduktív túltelítettség védelem) csatlakozói a gáztérben. Az előfermentor építése során kiépítésre kerül egy szivárgásérzékelő rendszer, illetve az előfermentor homlokzati oldalán csőátvezetések a szívó-, nyomó- és ürítő vezetékek számára szükségelzárókkal. Az erjedt anyag az utófermentorba egy excenteres csigaszivattyú segítségével kerül. Adagoló tartály: az előfermentorok táplálását a szilárd hulladékok esetén nem közvetlenül, hanem egy, a napi szükséglet átmeneti tárolására alkalmas 60 m 3 bruttó űrtartalmú monolit vasbeton adagoló tartály rendszerbe kapcsolásával kívánják megvalósítani.

6 6 Utófermentor (Típus: ): a beruházás részeként két, egyenként m 3 bruttó térfogatú, fűthető, átmeneti gáztározóként is működő, fóliasátorral fedett, monolit vasbeton utófermentor kerül megépítésre. Az utófermentorokba integrált kéntelenítő rendszer kerül beépítésre. Az utófermentor hengeres kialakítású, méretei 20 x 8 m. Az utófermentorba két lassan mozgó, nagylapátos keverő-berendezés kerül beépítésre, külső, robbanás biztos motormeghajtással, gázzáró átvezetéssel. A gáztárolási térfogat egyenként 450 m 3. A belső és külső membránok a tartály peremén, fémszigeteléses csavarozással kerülnek rögzítésre, így tökéletesen gázzáróak. A külső membránt, illetve a túlnyomásos tetőt radiál kompresszor tartja megfelelő nyomáson, a klimatikus körülmények figyelembe vételével. A két membrán közötti légpárna plusz szigetelésként működik. A belső membránt az utófermentor közepére épített gémszerkezet támasztja meg, megakadályozva az alacsony gáznyomás esetén az erjedő anyaggal való érintkezését, illetve hiányzó gáznyomás esetén a nyomás nélkül maradó külső membránt is védi. A kénmentesítő rendszer egy szálas filc réteg, mely a kénelbontó baktériumok megtelepedési helyeként szolgál, a belső membránt tartó szerkezetre helyezve. Az utófermentorra is kerül egy kémlelő ablak, ablaktörlővel. Fázisbontó: a fermentáció során keletkező zagy szétválasztásra egy 5,5 kw teljesítményű meghajtómotorral szerelt, rozsdamentes acélból készült, 0,5 mm-es résméretű szitás fázisbontó berendezés kerül megépítésre. A fázisbontóból a híg zagy zárt csővezetéken, szivatytyú segítségével a Medencébe, a szilárd zagy m 3 befogadására alkalmas, háromoldalú nyílt betonsilóba kerül. Medence: a Közép-Tiszai Mezőgazdasági Zrt. területén jelenleg található 5 db tárolómedencét az Agrener Kft. az EU-s előírásoknak megfelelően felújítja. A medencékből 1 db-ot átépítés és kétrétegű szigetelés után (alsó réteg: 300 g/m 2 geotextil, felső réteg: 1,14 mm EPDM geomembrán) a híg zagy tárolására kívánja felhasználni. A fennmaradó medencéket továbbra is a Közép-Tiszai Mezőgazdasági Zrt. fogja használni. A kialakításra kerülő m 3 -es tárolókapacitás fél éves hígzagy mennyiség tárolására alkalmas 80%-os töltöttségi szint mellett. A tárolás során a N-tartalom csökken, zsírt, cinket rezet illetve nehézfémeket a hígzagy nem tartalmaz. A medencét megfelelő monitoring rendszerrel tervezik ellátni, úgymint szivárgásérzékelő monitorig rendszer, illetve a már létező ideiglenes mintavételi kutak közül a szükségeseket végleges monitoring kúttá való kiképzés után a monitoring rendszerbe integrálják. Szilárd zagy tározó: a fáziselválasztó műveletben 8 hónap során keletkező szilárd zagy mennyiség tárolására az Agrener Kft. egy m 3 befogadására alkalmas, háromoldalú nyílt betonsiló építését tervezi a terület dél-keleti részén. A betonsilóban tárolt alapanyagokat és a szilárd zagy tárolóban elhelyezett mellékterméket az esővíz elleni védelem érdekében fóliával kívánják letakarni. Az esetlegesen mégis bejutó csapadékvíz, illetve a csurgalékvíz a betontárolók lejtős kialakításának köszönhetően kifolyik és a keletkező híg zaggyal együtt elvezetésre kerül. A tárolás során a szilárd zagy N-tartalma csökken, zsírt, cinket, rezet illetve nehézfémeket nem tartalmaz.

7 7 Biogáz fáklya: az esetleges haváriák elkerülése érdekében biogáz fáklya megépítését tervezik, amely az áramtermelés esetleges leállása esetén a gáztartály pufferkapacitását meghaladó mennyiségű gáz környezetkímélő elégetését biztosítja. A Műszaki épületben kerülnek elhelyezésre a szabályozó, vezérlő és elemző berendezések, valamint a 2 db gázmotor, illetve a villamos kapcsolórendszer. A két (Jenbacher, JGS 312 GS-B.LC típusú) gázmotor ún. zajvédő burkolatban lesz elhelyezve, aminek a külső felülete festett acéllemez, belső felülete horganyzott perforált lemez. A kb. 120 mm falvastagságú szerkezet egyaránt tartalmaz hangelnyelő és hang-gátló anyagokat is. A fülke zajcsillapítása kb. 30 db(a). A fülke szellőzése biztosítja a motor égési levegő szükségletét, valamint a sugárzott hő elszállításához szükséges levegő mennyiségét. A műszaki épületben találhatóak a szociális helyiségek (fekete-fehér öltöző biztosításával). Nyomvonalas létesítmények: A kiserőmű működéséhez szükséges és elengedhetetlen középfeszültségű, 20 kv-os villamos kapcsolat. A magánhálózat tulajdoni határa az áramszolgáltatói szabadvezetékes hálózaton kialakított oszlopkapcsoló fogyasztó felöli csatlakozó pontja. Az innen indított 20 kv-os kábelhálózat szabvány szerint fektetve közelíti meg a kiserőművet és csatlakozik a telekhatáron elhelyezett transzformátorok kapcsolóberendezéseihez. A tervezett megvalósítás helyszínén, az ingatlanon belül rendelkezésre állnak a szükséges közművek, így azok csatlakozása az adott hrsz-on kívüli, egyéb ingatlant nem érintenek Hulladékkezelés, gazdálkodás: A veszélyes hulladékok gyűjtése a műszaki épületben, speciálisan erre a célra kialakított helységben fog történi. A gázmotor fülkék padozata kármentőnek lesz kiképezve. A friss és a fáradt motorolaj tartályai kettősfalúak és természetesen a megfelelő típusengedéllyel rendelkeznek. A kommunális hulladék várható keletkezési helye a műszaki épület. A keletkező kommunális hulladékot összegyűjtik, és elszállításával a Közép-Tiszai Mezőgazdasági Zrt. sertéstelepével is kapcsolatban lévő, kommunális hulladékgyűjtéssel foglalkozó szolgáltató szakcéget bízzák meg Energiagazdálkodás: A megtermelt hőmennyiség mintegy 20 %-át a biogáz üzem maga használja fel, ez a hőenergia a fűthető tartály és a bioreaktorok (fermentorok) fűtésére szolgál, tekintettel arra, hogy a steril húspép számára biztosítani kell az 50 o C-os tárolási hőmérsékletet, a bioreaktorok üzemhőmérséklete pedig C. A saját hőfelhasználás feletti hőenergia C hőmérsékletű forró víz formájában áll rendelkezésre. A termelt villamos energia mintegy 7,5 %-át az üzem maga használja fel a szivattyúk, keverők és más berendezések villamos motorjaihoz. A nettó villamos energia mennyiség értékesíthető a villamos energiáról szóló 2001.évi CX. törvény (VET), annak végrehajtási

8 8 rendelete és az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia átvételének szabályairól és árainak megállapításáról szóló 56/2002. (XII.29.) GKM rendelet alapján. A termelt villamos energia folyamatosan rendelkezésre áll, így a szolgáltatói hálózatra betáplálható, figyelembe véve azt a tényt, hogy a szinkronszabályzás révén a generátor mindenkor szinkronban üzemel a hálózattal Természet- és tájvédelem: Az élővilág szempontjából hatásterületnek tekinthetjük a telephelyet magát, valamint a közelében található szántókat. A telephely környékének növény- és állatvilágára a közönséges és gyakori fajok jellemzőek, melyek jól alkalmazkodtak az emberi környezethez. A közvetett hatás a kiserőmű működésekor jelentkezik a légszennyezés következtében. A kibocsátott nitrogén-oxidok egyrészt a talaj savanyodását idézik elő, másrészt a területen megnő a felvehető nitrogén mennyisége a talajban, ami a szántókra, kultúrterületekre nincs számottevő hatással, ugyanakkor azonban hosszú távon a természetes/természetközeli élőhelyek degradációjához vezethet. II. Potenciális szennyezőforrások, kibocsátások 2.1. Hulladékok A tevékenység során keletkező veszélyes hulladékok megnevezés EWC kódszám Fáradt olaj * Olajos rongy * Olaj-levegő szűrő * A tevékenység során keletkező kommunális hulladékok megnevezés EWC kódszám kommunális szennyvíz kevert települési hulladék A tevékenység során átvételre kerülő termelési nem veszélyes hulladékok megnevezés EWC kódszám Sertés hígtrágya Silócirok Gabona ocsú Olajos mag ocsú Szeparált sertés trágya

9 9 Steril húspép (2. és 3. oszt) Glicerin A technológia során keletkező melléktermékek, hulladékok megnevezés Állati és növényi hulladék anaerob kezeléséből származó folyadék Állati és növényi hulladék anaerob kezeléséből származó kirothasztott anyag EWC kódszám Légszennyező pontforrások, kibocsátott szennyező anyagok Légszennyező pontforrások P1 gázmotor kémény I. P2 gázmotor kémény II. Diffúz forrás gázfáklya betonsiló gyűjtőakna szilárd zagytározó híg zagytározó medence Kibocsátott szennyező anyagok Nitrogén-oxidok (NO 2 -ben megadva) Szén-monoxid Összes szerves anyag C-ként (metán kivételével) Nitrogén-oxidok (NO 2 -ben megadva) Szén-monoxid Összes szerves anyag C-ként (metán kivételével) Kibocsátott szennyező anyag Szén-monoxid Nitrogén-oxidok Szén-dioxid bűz bűz bűz bűz 2.3. Felszín alatti víz-, talaj-, földtani közeg védelme A tervezett építési munkálatoknál igénybevett gépi berendezések, szállítójárművek üzeme és karbantartása során gondoskodnak arról, hogy üzemanyag, kenőanyag ne kerülhessen a talaj felszínére. A szennyezések megelőzése érdekében a gépek rendszeres ellenőrzéséről és a szükséges munkák elvégzéséről e célra kialakított, megfelelő műszaki védelemmel rendelkező helyen ideiglenes karbantartó részleg gondoskodnak. A kivitelezési munkálatok során az esetleges szennyeződések továbbterjedésének azonnali megakadályozására lokalizációs és kárelhárítási eszközöket (adszorpciós anyagok, mobil felita-

10 10 tó hurkák, stb.) biztosítanak. A telepítés és a technológiai szerelés során potenciálisan fellépő szennyező hatások (pl. munkagép üzemanyagának elfolyása) által érintett talajok kitermeléséről, a kárelhárító és lokalizációs eszközök megfelelő ártalmatlanításáról a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzéséről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet előírásai szerint fognak gondoskodni. III. Az elérhető legjobb technika alkalmazására vonatkozó rendelkezések, intézkedési terv, teljesítési határidők A fejlesztés során az elérhető legjobb technika elérése érdekében annak előírásainak figyelembe vételével választották ki az alkalmazásra kerülő technológiát. IV. Létesítésre vonatkozó előírások Hulladékgazdálkodási szempontok: A biogáz-kiserőmű létesítése, telepítése csak érvényes építési engedéllyel kezdődhet meg. A kivitelezés megkezdésének, illetve befejezésének időpontját Felügyelőségünknek be kell jelenteni. A tervezett beruházás megvalósítás során a környezet védelmének általános szabályairól szóló módosított évi LIII. törvény szerint, valamint a hulladékgazdálkodásról szóló többször módosított évi XLIII. törvény [Hgt.] előírásainak figyelembevételével járjanak el, különös tekintettel arra, hogy: o az építés minél kisebb környezetterhelést jelentsen, o hulladékszegény technológia alkalmazását részesítsék előnyben, o a keletkező hulladékok ártalmatlanítása megoldott legyen, o a keletkező hulladékok hasznosítására törekedjenek, o a hulladékok kezelésére vonatkozó szabályokat tartsák be, o a hulladékkezelést végzők rendelkezzenek a szükséges engedélyekkel. Ennek során vegyék figyelembe, hogy: Az összes keletkező (veszélyes és nem veszélyes) hulladékra a Hgt. rendelkezéseit és a végrehajtására kiadott rendeleteknek az adott hulladékra vonatkozó előírásait be kell tartani. A hulladékok jegyzékét a többször módosított 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet tartalmazza. A keletkező veszélyes hulladékokkal kapcsolatban a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló módosított 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet előírásait kell betartani, különös tekintettel ezen hulladékoknak a környezet szenynyezését kizáró, más hulladékoktól elkülönített, biztonságos módon történő gyűjtésére, előírásszerű ártalmatlanítására. A munkálatok és kapcsolódó egyéb építési-bontási munkálatok során legnagyobb mennyiségben képződő inert hulladékokat inert hulladéklerakóban vagy e hulladékok lerakására engedéllyel rendelkező települési hulladéklerakóban lehet elhelyezni. Az építési-bontási hulladékokkal kapcsolatban kiemelt figyelmet kel fordítani az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004.(VII. 26.) BM-KvVM együttes rendeletben előírtakra.

11 11 A keletkező hulladékok dokumentálását, bejelentését a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet előírásai szerint kell végezni. Vízvédelmi szempontok: A próbaüzem az alábbi feltételek teljesítését követően kezdhető meg: a. Sikeres műszaki átadás-átvételi eljárás lefolytatása, valamint használatba vételi engedély megszerzése. b. A szilárd zagy, valamint a híg zagy tárolására szolgáló műtárgyak megléte. c. A monitoring rendszer kialakítása, figyelő kutak telepítése. Zajvédelmi szempontok: A telepítés során az építés, útépítés terheli zajjal a környezetet. Az érintett ingatlanokra vonatkozóan nem szükséges zajkibocsátási határértéket megállapítani. A felhagyás csak a bontás idejére fog többlet zajterhelést okozni, ennek volumene nem lesz olyan mértékű, hogy külön zajvédelmi előírást kelljen tenni. VI. Próbaüzemre vonatkozó rendelkezések 6.1. A próbaüzem kezdetéről és befejezéséről az üzemeltetőnek tájékoztatnia kell a Felügyelőséget A próbaüzem ideje maximum 6 hónap lehet A próbaüzem lejárta után, 15 napon belül a környezethasználó köteles bizonyítani, és a Felügyelőség köteles ellenőrizni, hogy a létesítmény működtetése során teljesülnek-e az egységes környezethasználati engedélyben foglaltak. A környezethasználónak a bizonyításhoz megvalósulási dokumentációt kell benyújtania, amely tartalmazza, hogy a létesítmény milyen berendezésekkel valósult meg, valamint annak bizonyítását, hogy a megvalósult létesítmény megfelel az egységes környezethasználati engedélyben foglaltaknak. 6.4.Előírások: Vízvédelem A próbaüzem alatt a keletkező biotrágya-biozagy vizsgálatát az alábbi komponenskörökre szükséges elvégezni minimum két alkalommal (téli és nyári időszak): a. Szilárd fázis: ph, összes szárazanyag, összes szervesanyag, összes nitrogén, összes foszfor, összes kálium, állati-növényi zsiradék (szerves oldószer extrakt), ólom, kadmium, kobalt, króm, réz, molibdén, nikkel, higany, szelén, cink, arzén, króm VI, peszticidek (foszforsav észter alapú rovarölőszerek, klórozott szénhidrogén alapú növényvédőszerek), fekál coli és fekál streptococcus. b. Híg fázis: ph, elektromos vezetőképesség, összes szárazanyag, összes oldott anyag, kalcium, magnézium, nátrium, kálium, karbonát, hidrokarbonát, klorid, szulfát, szulfid, nitrát, nitrit, ammónium, kémiai oxigénigény (dikromátos), ösz-

12 12 szes nitrogén, foszfát, összes foszfor, összes kálium, állati-növényi zsiradék (szerves oldószer extrakt), ólom, kadmium, kobalt, króm, réz, molibdén, nikkel, higany, szelén, cink, arzén, króm VI, peszticidek (foszforsav észter alapú rovarölőszerek, klórozott szénhidrogén alapú növényvédőszerek), fekál coli és fekál streptococcus. c. A mintavételt és a minták bevizsgálását csak akkreditált személy/szervezet (laboratórium) végezheti. d. A mintavételi eredmények jegyzőkönyvét, és azok szöveges kiértékelését a próbaüzemi záródokumentációhoz kérjük mellékelni. A próbaüzem alatt a letelepítésre került talajvíz figyelőkutak vízvizsgálatát minimum két alkalommal kell elvégezni, a kutak vízjogi üzemeltetési engedélyében előírt komponensekre vonatkozóan. A vizsgálati eredmények jegyzőkönyvét és azok szöveges kiértékelését a próbaüzemi záródokumentációhoz kérjük mellékelni. A próbaüzem ideje alatt minden, az üzemszerű működéstől eltérő történést dokumentálni, a próbaüzemi záródokumentációban szerepeltetni szükséges. A próbaüzem lezárásnak feltételei: a. Az üzemben keletkező biozagy kihelyezésére vonatkozó érvényes megvalósítási engedély megléte. b. Próbaüzemi záródokumentáció, valamint végleges kezelési, karbantartási utasítás (szabályzat) Felügyelőségünkhöz történő benyújtása. A biogáz-kiserőműre vonatkozóan a 21/1999. (VII. 22.) KHVM-KöM együttes rendelet alapján üzemi vízminőségi kárelhárítási üzemi tervet kell Felügyelőségünkhöz benyújtani jóváhagyás céljából. A tervdokumentációt legkésőbb a próbaüzem lezárásig szükséges elkészíteni és benyújtani Levegőtisztaság-védelem A beruházónak a próbaüzem során a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló módosított 21/2001. (II. 14.) Kormányrendelet előírásainak figyelembe vételével - a légszennyezettség és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról szóló módosított 17/2001. (VIII.3.) KöM rendelet szabályozása alapján végzett kibocsátás ellenőrzés jegyzőkönyvével kell igazolni, hogy a légszennyező források szennyezőanyag kibocsátása a megállapított határértékeket nem haladja meg. VII. Az üzemeltetés feltételrendszere 7.1. Határértékek Levegőtisztaság-védelmi határértékek: Nitrogén-oxidok (NO 2 -ben 600 megadva) Szén-monoxid 700 Összes szerves anyag C-ként 150

13 13 (metán kivételével) A biogáz üzemű gázmotorok üzemeltetése technológiára vonatkozóan a mg/m 3 -ben kifejezett koncentrációk száraz (vízmentes), 273 K hőmérsékletű, 101,3 kpa nyomású, 5 tf % oxigéntartalmú füstgázra vonatkoznak. A megállapított határértékek október 1.-től mindaddig érvényesek, amíg az I. fokú környezetvédelmi hatóság ismételt eljárásban újabb határértéket nem állapít meg. Zajkibocsátási határértékek: Az érintett terület: iparterület, illetve részben mezőgazdasági művelésű. A zajterhelés számított értéke egymás közelségében található pontszerű zajforrások hatásából származik, telekhatáron az MSZ szabvány szerinti határértékeket kell tartani Az egyes környezeti elemekre, valamint a hulladékkezelésre vonatkozó előírások Felszín alatti vizek, talaj A MÁFI vonatkozó térképei szerint a talajvíz jelentkezési és nyugalmi szintje egyaránt 1-2 m között található, jó egyezést mutatva a közeli Kakat-ér mindenkori szintjével.az elmúlt évtizedek mérési eredményeit rögzítő térképek alapján a talajvíz uralkodó áramlási iránya itt ÉK-DNy-i, vagyis a tervezett telepítési helyszín irányából a sertéstelep irányába mutat. A kivitelezés, illetve az ahhoz kapcsolódó anyagmozgatás, raktározás csak úgy végezhető, hogy a talaj, talajvíz ne szennyeződhessen. A telephely súlyponti EOV koordinátái (EOVx: ; EOVy: ) által azonosított szennyeződésérzékenységi besorolás: érzékeny terület (2c: vízadó 100 m mélységen belül). A terület továbbá nem tartozik a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület alkategóriába. A felszín alatti vizek jó minőségi állapotának biztosítása érdekében a tevékenység nem járhat a jelenlegi szennyezettségi állapot további romlásával Levegőtisztaság-védelem A bűzt kibocsátó betonsiló, gyűjtőakna, szilárd zagy tározó, híg zagy tározó medencék, mint diffúz források körül 900 m sugarú védelmi övezetet jelölünk ki. A védelmi övezettel érintett ingatlanok, területek helyrajzi száma: 0291/1; 0291/2 ; 0291/3; 0291/4; 0291/5; 0291/6; 0291/7; 0291/8; 0291/9; 0291/10; 0291/11; 0291/12; 0291/13; 0291/14; 0291/15; 0291/16; 0293; 0294; 0300/1; 0300/2; 0302; 0303/1; 0303/2; 0308; 0309/2; 0309/3; 0309/6; 0310; 0311; 0312; 0313,0314/1; 0316

14 14 A 21/2001. (II. 14.) Kormányrendelet 6. (5) bekezdése alapján a kijelölt védelmi övezetben nem lehet lakóépület, üdülőépület, oktatási, egészségügyi, szociális és igazgatási célú épület, kivéve a telepítésre kerülő, illetve a már működő légszennyező források működésével összefüggő építményt. A védelmi övezet kialakításával kapcsolatos költségek viselése a légszennyezőt terhelik. A védelmi övezet a légszennyező tulajdonában lévő részének védelmi övezetkénti fenntartásával kapcsolatos költségek viselése a légszennyezőt terhelik, a nem a légszennyező tulajdonában lévő, és más által hasznosított terület tekintetében a hasznosítót terhelik, hasznosítás hiányában a légszennyezőt terhelik. Tevékenységükkel nem terhelhetik a környezeti levegőt olyan mértékben, amely a levegő védelmével kapcsolatos 21/2001. (II.14.) Kormányrendelet értelmében légszennyezést okoz, illetve bűzhatást kelt. Ennek érdekében a műszaki előírások és a technológiai fegyelem betartásával kell az esetleges levegőterhelést megelőzni, vagy a legkisebb mértékűre csökkenteni, a lakossági panaszt kizáró módon. Az előzőekben megállapított határértékek a technológia légszennyező anyag kibocsátása során nem léphetők túl. A tisztítóberendezéseket a technológiai előírásoknak megfelelően gondosan és folyamatosan üzemeltetni kell, valamint gondoskodni kell karbantartásukról. A telephely használója a diffúz levegőterhelés elkerülése érdekében az ingatlan rendszeres karbantartásáról és tisztántartásáról gondoskodni köteles. A bűzzel járó tevékenységek végzése során (alapanyagok beszállítása, rakodása, rövidebb és hosszabb idejű szabadtéri tározása, mezőgazdasági területre történő kihelyezése) az elérhető legjobb technika alkalmazásával meg kell akadályozni, hogy a lakosságot zavaró bűz kerüljön a környezetbe. Üzemeltető köteles a részére megállapított levegővédelmi követelmények megtartását rendszeresen ellenőrizni Hulladékgazdálkodás A telephelyen folyó technológiai folyamatokat szabályozó üzemeltetési szabályzatot, ill. üzemi vízminőségi kárelhárítási üzemi tervet meg kell ismertetni minden érintett dolgozóval. A technológiai folyamatok és a veszélyes hulladékok gyűjtése során a környezetszennyezés/károsítás lehetőségét is ki kell zárni. A tevékenység során keletkező veszélyes hulladékok gyűjtését, kezelését a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló többször módosított 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendeletben meghatározottak szerint kell végezni. A keletkező veszélyes hulladékokat szükség szerint de évente legalább egyszer az adott hulladék kezelésére érvényes környezetvédelmi hatósági engedéllyel rendelkező hulladékhasznosító és/vagy -ártalmatlanító szervezetnek kell átadni, megfelelően kitöltött

15 15 Sz kísérőjegy alkalmazása mellett. Az átvételi/szállítási engedély meglétéről a hulladék tulajdonosának meg kell győződnie. A tevékenység során keletkező veszélyes és nem veszélyes hulladékokkal kapcsolatos, a hulladékgazdálkodásról szóló többször módosított évi XLIII. törvényben, valamint a kapcsolódó végrehajtási jogszabályokban előírt kötelezettségeknek maradéktalanul eleget kell tenni. A hulladékok jegyzékét a módosított 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet tartalmazza. A hulladékkezelésre vonatkozó egyedi előírások: Hulladékkezelés engedélyezett helye: Kenderes külterület, hrsz Az engedélyezett hulladékkezelési technológia: A biogáz-kiserőműben szervesanyagok, biohulladékok anaerob, mezofil fermentációs kezelése, a keletkező biogázból villamos áram és hőenergia termelése. Kezelési kódok: Hulladékhasznosítást szolgáló műveletek: R1 Fűtőanyagként történő felhasználás vagy más módon energia előállítása; R3 Oldószerként nem használatos szerves anyagok visszanyerése, regenerálása (beleértve a komposztálást és más biológiai átalakítási műveleteket is) A kezelésre átvehető hulladék megnevezése és mennyisége: EWC azonosító száma Hulladék megnevezése [a 16/2001. (VII. 18) KöM rendelet alapján] MEZŐGAZDASÁGI, KERTÉSZETI, VÍZKULTÚRÁS TERME- LÉSBŐL, ERDŐGAZDASÁGBÓL, VADÁSZATBÓL, HALÁ- SZATBÓL, ÉLELMISZER ELŐÁLLÍTÁSBÓL ÉS FELDOLGO- ZÁSBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK mezőgazdaság, kertészet, vízkultúrás termelés, erdészet, vadászat és halászat hulladékai állati ürülék, vizelet és trágya (beleértve a szennyezett szalmát), elkülönítve gyűjtött és nem a képződés helyén kezelt folyékony hulladék (hígtrágya) sertés hígtrágya állati ürülék, vizelet és trágya (beleértve a szennyezett szalmát), elkülönítve gyűjtött és nem a képződés helyén kezelt folyékony hulladék (hígtrágya) szeparált sertés trágya mezőgazdasági vegyi hulladékok, amelyek különböznek a tól glicerin Mennyiség [tonna/év]

16 hús, hal és egyéb állati eredetű élelmiszerek előkészítéséből és feldolgozásából származó hulladékok fogyasztásra vagy feldolgozásra alkalmatlan anyagok steril húspép (2. és 3. osztályba sorolt állati hulladékok) gyümölcs, zöldség, gabonafélék, étolaj, kakaó, kávé, tea és dohány előkészítéséből és feldolgozásából; konzervgyártásból; élesztő és élesztő kivonat készítéséből, melasz feldolgozásból és fermentálásból származó hulladékok közelebbről nem meghatározott hulladékok silócirok közelebbről nem meghatározott hulladékok gabona ocsú közelebbről nem meghatározott hulladékok olajos mag ocsú Megjegyzés: A EWC kódszám alá besorolt hulladékot, a 2. és 3. osztályba sorolt állati hulladékot (steril húspép) az ATEV Fehérjefeldolgozó Zrt. debreceni telephelyéről szállítják be, a megjelölt hulladék-besorolás a tervezők és a Zrt. között történt egyeztetés eredménye után lett rögzítve a kérelemben. A telephelyen egyszerre legfeljebb a maximális tárolókapacitásnak megfelelő mennyiségű hulladék vehető át, de a telephely csak addig fogadhat hulladékot, amíg annak környezetvédelmi szempontból biztonságos gyűjtési, tárolási feltételei a hulladék telephelyi kezeléséig adottak. Hulladékot felhalmozni tilos! Ennek figyelembevételével a maximálisan rendelkezésre álló feldolgozó és tárolási kapacitás függvényében a begyűjtött hulladékok folyamatos kezelését biztosítani szükséges és ennek figyelembevételével kell a hulladék átvételt ütemezni. A hulladékokat, a hulladék jellemzőit figyelembe véve, a kezelés technológiai feltételeinek biztosítása érdekében, megfelelően kialakított gyűjtőhelyeken, gyűjtőedényzetekben kell tárolni. A biohulladékok feldolgozása során maradéktalanul be kell tartani a biohulladék kezeléséről és a komposztálás műszaki követelményeiről szóló 23/2003. (XII. 29.) KvVM rendelet vonatkozó előírásait Mérés-ellenőrzés (monitoring), nyilvántartás, adatszolgáltatás: Légszennyező pontforrások Az üzemeltető köteles a telephelyén működő biogáz üzemű gázmotorok üzemeltetése" technológiákhoz tartozó P1 gázmotor kémény I., P2 gázmotor kémény II. pontforrások szén-monoxid, nitrogén-oxidok és összes szerves anyag C-ként (TOC), szennyező anyag kibocsátását időszakos mérésekkel ellenőriztetni. A mérési jegyzőkönyvet háromévente a tárgyévet követő év március hó 31. napjáig a légszennyezés mértéke éves jelentéssel egyidejűleg kell megküldeni a Felügyelőségnek

17 17 A szükséges mérési időtartam: a) Folyamatosan működő technológiáknál, időben gyakorlatilag egyenletes kibocsátások esetén: - folyamatos üzemű mérőműszerrel történő, zavartalan, állandósult üzemállapot melletti mérésnél üzemállapotonként, legalább háromszor félórás mintavétel - szakaszos mintavétellel történő mérésnél legalább 3 db értékelhető minta, legalább 30 perc mintavételi idővel, amennyiben azt a technológia lehetővé teszi. Amennyiben a vizsgált légszennyező anyag koncentrációja nagyságrendileg azonos a kimutatási határral, akkor a mintavételi időt úgy kell megnövelni, hogy a vonatkozó határérték betartása a mérési hiba figyelembe vétele esetén is egyértelműen eldönthető legyen. b) Időben ciklikusan változó kibocsátású technológiáknál: - a mérések időtartamát, a mintavételek számát a ciklusok időtartamától függően úgy kell megválasztani, hogy a mérési eredmények reprezentatívak legyenek, de legalább három ciklus kibocsátása kerüljön meghatározásra. c) Időben rendszertelenül változó kibocsátások esetén: - a mérés időtartama legalább 6 óra, az üzemviteli körülmények pontos rögzítése mellett. A mérések során alkalmazandó mérőhelyet úgy kell kialakítani, hogy a szabványos és biztonságos mérés lehetősége biztosítva legyen. A mérések során a pontforrásokhoz csatlakozó valamennyi berendezésnél átlagos üzemviteli körülményeket kell biztosítani. Mérést csak olyan mérőszervezet végezhet, amely megfelel a 17/2001. (VIII.3.) KöM rendelet 19. (1) bekezdése és a 20 (1) bekezdése szerinti minőségügyi követelményeknek. Új légszennyező forrásokra az alapbejelentését a használatbavételi engedélykérelemmel együtt kell teljesíteni. Az üzemeltető a levegőtisztaság-védelmi adatszolgáltatás adatlap (alapbejelentés) bármely adatának megváltozása esetén a bekövetkezett változásokat 60 napon belül az arra rendszeresített nyomtatványon felügyelőségünknek bejelenteni köteles. A légszennyező források tényleges szennyezőanyag kibocsátásáról évente a tárgyévet követő március 31-ig légszennyezés mértéke adatlapon bejelentést kell tenni. A létesítmény üzemeltetője köteles a környezetvédelmi hatóság által meghatározott légszennyező forrásokról és az ezekhez tartozó technológiai berendezések üzemviteléről folyamatosan üzemnaplót vezetni, amelyben naprakészen fel kell tüntetni: a technológiai berendezések üzemidejét a termelésre vonatkozó, a légszennyező anyagok kibocsátására hatással lévő adatokat ( felhasznált anyagok összetétele, minőségi jellemzőik, mennyiségük stb.) a bekövetkezett üzemzavarok, a szokásostól eltérő, rendkívüli üzemállapotok okát, idejét és időtartamát, valamint az azok megszűnésére tett intézkedéseket,

18 18 a kibocsátásra jelentős hatást gyakorló karbantartások (javítások) idejét és időtartamát, valamint a karbantartás eredményeképpen bekövetkező kibocsátásváltozást, a kibocsátás ellenőrzésének formáját, a mérés időpontját, gyakoriságát és időtartamát, valamint végrehajtásának módját, megjelölve az üzemvitel körülményeit és adatait, a kibocsátás ellenőrzését végző szervezet megnevezését, a mérési vizsgálati jegyzőkönyv számát vagy jelét. Az üzemnaplót minden naptári év végén le kell zárni és az éves jelentéshez előírt összesítést el kell végezni és azt a tárgyévet követő év március 31. napjáig az előírt adatszolgáltatással egyidejűleg kell a környezetvédelmi hatóság részére benyújtani Hulladékgazdálkodás A hulladékgazdálkodásról szóló többször módosított évi XLIII. törvény 51. -a szerint, a külön jogszabályokban meghatározott módon és tartalommal az engedélyes köteles a tevékenység során keletkező, átvett vagy másnak átadott hulladék mennyiségét és összetételét fajtánként nyilvántartani és bejelentést tenni felügyelőségünk részére. A veszélyes hulladékokkal kapcsolatos adminisztratív kötelezettségeknek a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet 6. -ban meghatározottak szerint kell eleget tenni. A hulladékokkal kapcsolatos adminisztratív feladatokat és adatszolgáltatási kötelezettségeket a hulladékokkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet előírásai szerint kell teljesíteni. A hulladékokkal kapcsolatos adminisztráció egymástól jól elkülöníthető, de ugyanakkor egy egységes rendszert kell, hogy alkosson. A telephelyre kezelésre beszállított hulladékok átvételéről nyilvántartást, a kezelésről üzemnaplót kell vezetni. A kezelt hulladékok mennyiségét minden esetben pontos mérlegeléssel kell megállapítani, a nyilvántartásba a mért eredmények kerülhetnek kg-ban, és/vagy t-ban megadva. A nyilvántartásban szerepeltetni kell a beszállított hulladék származási helyét, mennyiségét, naprakészen kell rögzíteni a kezelt hulladék mennyiségét. A hulladékkezelés folyamatának lefolyását az üzemnaplóban kell rögzíteni. Az üzemnaplóban szerepelnie kell a technológiával, a folyamatok ellenőrzésével kapcsolatos valamennyi adatnak, azaz minden olyan információnak, amely a technológia megítélése szempontjából fontos Vízvédelem A híg zagy tároló medence környezetében szivárgásérzékelő monitorig rendszer, illetve talajvíz figyelőkutak telepítése történik. A figyelőkutak vizsgálatát évi egy alkalommal szükséges elvégezni. A vizsgálati eredményeket minden év december 31-ig meg kell küldeni Felügyelőségünk részére.

19 Éves zárójelentés A kibocsátásra jellemző adatokról az üzemnaplóban rögzített mérési eredmények alapján évente összefoglaló jelentést kell készíteni és legkésőbb a tárgyévet követő év március 31-ig a Felügyelőségnek meg kell küldeni. Az éves zárójelentéshez csatolni kell még: a 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet 16. és 27. (6) bekezdés szerinti légszennyezés mértéke éves bejelentést (LM), a 17/2001. (VIII.3.) KöM rendelet 16. (1) bekezdése szerinti üzemnapló kell vezetni, a 98/2001. (VI.15.) Korm. rendelet és a 164/2003.(X.18.) Korm. rendelet szerinti éves bejelentést, biogáz üzembe beszállított szubsztrátumok mennyisége, fajtánkénti bontásban, éves vízfelhasználás mennyisége (szociális is!) keletkező kommunális szennyvíz mennyisége, keletkező biozagy híg és szilárd fázisának mennyisége, kiszállításra átadott híg és szilárd fázis mennyisége, telepen év végén betárolt híg és szilárd fázis mennyisége Éves működési terv Az éves működési tervet a tárgyév január 31-ig a következő tartalommal kell a Felügyelőségre benyújtani: a tervezett tevékenységek részletes ismertetése (ütemezés, volumen stb.) a technológiában várható, módosítások a várható éves anyagfelhasználás a várható kibocsátások a várható beruházások Változások bejelentése Az üzemeltető a levegőtisztaság-védelmi adatszolgáltatás adatlap (alapbejelentés) bármely adatának megváltozása esetén a bekövetkezett változásokat 60 napon belül az arra rendszeresített nyomtatványon a Felügyelőségnek bejelenteni köteles A kibocsátás ellenőrzés adatait, részeredményeit és az üzemnaplókat, valamint az éves jelentéseket az üzemeltető öt évig köteles megőrizni Kármentesítés A tervezett üzem rendelkezik próbaüzemi tervvel ill. ideiglenes kezelési, karbantartási utasítással, amely vonatkozik az esetleges Havária esetére is Balesetek megelőzése, karbantartás, rendeltetéstől eltérő üzemi állapotok

20 20 A csapadékvíz elvezető rendszer ellenőrzésére fokozott gondot kell fordítani annak érdekében, hogy szennyeződés felszíni vízbe anyagmozgatás ill. esetleges káresemény során se kerüljön. Az üzemi vízminőségi kárelhárítási tervnek megfelelően kell végezni a kármentesítést. A rendkívüli események megelőzésére, illetve a környezetterhelés csökkentésére intézkedéseket kell tenni. A technológiai előírások megtartásával, az üzemzavarok megelőzésével, illetőleg elhárításával meg kell akadályozni a rendkívüli szennyezést. Minden olyan berendezést, melyet a létesítményben működtetnek és amelynek meghibásodása káros hatással lehet a környezetre, jó működési állapotban kell tartani, gondosan kell üzemeltetni. A gépeket, berendezéseket rendszeresen karban kell tartani. Az engedélyes köteles vezetni az alábbi dokumentációkat: - írásos karbantartási program, - az elvégzett karbantartási munkálatok nyilvántartása. Bármilyen, a rendeltetésszerű üzemeltetéstől, üzemszerű állapottól való lényeges eltérés, havária esetén (baleset, környezetveszélyeztetés, környezetszennyezés stb.) haladéktalanul értesíteni kell Felügyelőségünket (állandó ügyeleti telefon: 30/ ). Rendkívüli üzemállapot, havária esemény esetén a szennyvízképződéssel járó tevékenységeket fel kell függeszteni. A gyár területén esetlegesen bekövetkező havária esemény során az elfolyó/elcsöpögő/kiszóródó veszélyes anyagokat, veszélyes hulladékokat össze kell gyűjteni, illetve a veszélyes anyag/hulladék kémiai és fizikai tulajdonságainak figyelembevételével arra alkalmas felitató anyaggal kell a mentesítési munkálatokat végezni. A keletkező felitató anyagot a továbbiakban veszélyes hulladékként kell kezelni. Minden esetben köteles az érintett terület hulladékkal történt szennyeződés mentesítéséről gondoskodni és az eredeti környezeti állapot visszaállításáról gondoskodni Általános menedzsment technikák Környezeti menedzsment A Minőségirányítási (MIR) illetve a Környezetirányítási Rendszert (KIR) az MSZ EN ISO 9001 és az MSZ EN ISO szabvány szerinti rendszereket tervezik bevezetni Környezetvédelmi megbízott alkalmazása A környezetvédelmi megbízott alkalmazásának feltételéhez kötött környezethasználatok meghatározásáról 93/1996. (VII. 4.) Korm. rendelet értelmében környezetvédelmi megbízottat kell alkalmazni Képzési rendszer működtetése Megfelelő eljárást kell kialakítani a továbbképzési szükségletek felmérésére, a megfelelő továbbképzés biztosítására a személyzet mindazon tagjainak számára, akiknek a munkája

21 21 jelentős hatást gyakorolhat a környezetre. A továbbképzésekről megfelelő feljegyzéseket kell készíteni Panaszbejelentések kezelések Az engedélyeshez benyújtott panaszbejelentéseket nyilvántartásba kell venni, az azokban foglaltakat ki kell vizsgálni. A vizsgálat eredménye alapján a szükséges intézkedéseket meg kell tenni. A vizsgálat eredményéről és a megtett intézkedésekről a panaszost, valamint a Felügyelőséget értesíteni kell Szakhatóságok előírásai - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat: Az engedélyezési tervdokumentáció szerinti hígfázis termőföldön történő elhelyezése engedélyköteles tevékenység, ezért az üzembehelyezést követően, a kijuttatási idő előtt szükséges az elhelyező terület talajtani vizsgálata, talajvíz vizsgálata, hígfázis vizsgálata, talajtani szakvélemény készítése a 29/2006. (IV.10.) FVM rendeletben foglaltak alapján. A kihelyezés engedélyezését a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálattól kell megkérni. Az építmények, épületek szilárd burkolatú utak helyéről lekerülő humuszos termőréteg és altalaj munkálatait az építési engedélyezési tervdokumentációban részletesen ki kell dolgozni. A humuszos termőréteget a technológiailag indokolt 40 cm mélységig le kell termelni, és deponálni a tervezett felhasználásig. Az építési engedélyezési eljárásba a talajvédelmi szakhatóságot be kell vonni. - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás: 1. Mivel a tervezettben pasztőröző egység létesítése nem szerepel, ezért a Biogázüzemben csak olyan állati eredetű melléktermék dolgozható fel, amelyet a 71/2003. (VI. 27.) FVM rendelet (továbbiakban: Rendelet) 2. vagy 3. sorolt és azt ( a trágya, bendő-és béltartalom kivételével) a 2. osztályba sorolt állati hulladék feldolgozó üzemben az 1. feldolgozási módszerrel (Rendelet: 4. számú melléklet III. fejezet) kezeltek. 2. Az emésztési maradványokból (szilárd zagy) vett mintáknak meg kell felelniük a Rendelet 5. számú melléklet II. fejezet D) pontjában leírt mikrobiológiai követelményeknek. A vizsgálatokat legkésőbb a termőföldre történő kihelyezés előtt el kell végezni. 3. Felhívom engedélyes figyelmét, hogy a Biogázüzem működési engedélyét a Rendelet 12. (2) bekezdése alapján hivatalom adja ki. - Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Intézete: A munkavégzés során a munkavédelemről szóló évi XCIII. Törvény, valamint a kémiai biztonságról szóló évi XXV. Törvény és végrehajtási rendeletei. Hulladékgazdálkodásról szóló XLIII. törvény és a 98/2001. (VI.15.) Korm. rendelet. A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998.(VI.14.) NM rendelet. A munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjét a 3/2002.SzCsM- EüM együttes rendelet szerint biztosítani.