Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség

Átírás

1 Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség mint I. fokú hatóság 5000 Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel.:(06 56) Fax: (06 56) Postacím: 5002 Szolnok, Pf. 25 Ügyfélfogadás: hétfő és péntek: 8 12 óráig, szerda: 8-16 óráig. Web: kozeptiszavideki@zoldhatosag.hu Ikt.sz.: /2008. Ea: Hering Róbert/P.É. Tel: Tárgy: Tiszafüred, Nívó Generál Kft Téglagyár egységes környezethasználati engedélye A Nívó Generál Építőipari Kereskedelmi és Szolgáltató Kft 1042 Budapest, József Attila út 81. Tiszafüred, 0392/28, 039 hrsz. alatti ingatlanra tervezett téglagyár környezeti hatásvizsgálat és egységes környezethasználati engedélyezési eljárása, mint összevont eljárás során az alábbi döntést hoztam: Határozat A Nívó Generál Építőipari Kereskedelmi és Szolgáltató Kft 1042 Budapest, József Attila út 81. környezethasználó részére téglagyár létesítményre vonatkozóan az egységes környezethasználati engedélyt megadom. Az egységes környezethasználati engedély a jogerőre emelkedés napjától, a következőkben részletezett tevékenységre/létesítményre, a meghatározott feltételek, kötelezettségek teljesítése esetén szeptember 30-ig, a felülvizsgálat határideje + 6 hónap érvényes március 31-ig Azonosító adatok: 1. Az engedélyesre vonatkozó adatok: - Megnevezés: Nívó Generál Építőipari Kereskedelmi és Szolgáltató Kft - Székhely: Budapest, József Attila út KÜJ szám: Cégjegyzékszám: Statisztikai számjel (KSH): A fő gazdasági tevékenység TEÁOR kódja: A létesítmény jellemzői: - Cím: Tiszafüred, külterület - Elhelyezkedés - É-i irányból a 33. sz. főútvonal, - K-i irányból a 0393 hrsz-ú út, szabad mezőgazdasági hasznosítású területek, illetve libatelep, - D-i irányból a már működő agyagbánya, - Ny-i irányból a 0407 hrsz-ú út, a Tiszafüredi Regionális Hulladékkezelő Központ és szabad mezőgazdasági hasznosítású területek, - Ny-i irányban, több mint 3,0 km távolságra találhatók Tiszafüred város szélső lakóépületei. A telep közvetlen környezetében lakott terület, lakóépület nem található.

2 2 A telephely megközelíthető a 33-as és a 34-es főúton. A 33-as főút Tiszafüred Egyek összekötő szakaszán Tiszafüredtől 3 km-re található. Közúti megközelítése jó, Ny-i irányból a 0407 hrsz-ú út, (a Tiszafüredi Regionális Hulladékkezelő Központ bekötő útja) felől lesz kiépítve a téglagyár megközelíthetőségét biztosító út. Az utat az előírásoknak megfelelően csatlakoztatják a 33-as sz. főúthoz. Beruházási terület nagysága : m 2 udvar m 2 üzemépület - Helyrajzi szám: 0392/28, EOV koordináták: x: y: KTJ telephely szám: A tevékenység alapadatai: - Megnevezés: téglagyár - A tevékenység folytatásával érintett települések: Tiszafüred - Termelési kapacitás: t/év - Alkalmazottak száma: 50 fő - NOSE-P kód: A létesítményben előállított termékek: égetett kerámia, falazó téglák - KTJ létesítményi szám: A létesítményben végzett tevékenységek A tevékenység TEÁOR száma: 2332 égetett agyag építőanyag gyártása. A tervezett maximális kapacitás 160 millió kisméretű téglaegység évente (kmte). A termeléshez felhasznált anyagok mennyisége: t/év, azaz m³/év agyag, t/év fűrészpor, t/év petrolkoksz, - 48 m³/d víz (az agyag nedvesítéséhez, formázásához). Az előállítani kívánt kerámia termék mennyisége t/év Tervezett műszakszám: 3 db/nap, db/év. Termék 160 millió db: 225 ezer t/év égetett (durva) kerámia, falazótégla Részletes technológiai leírás A gyár területére beszállított alapanyagokból depózás, tárolás után a következő főbb technológiai lépésekben állítják elő a készterméket: 1. agyagelőkészítés 2. tárolás, kondicionálás 3. préselés 4. szárítás 5. égetés 6. csomagolás 7. tárolás, szállítás

3 3 A téglagyártás alapanyaga az agyag. A gyártástechnológia bányaműveléssel kezdődik. A gyártáshoz szükséges megfelelő mennyiségű agyagot a gyár mellett található agyagbányából termelik ki. A tevékenységet a speciális gépigények miatt külső vállalkozó végzi. A fedőréteg eltávolítása és a meddő elszállítása a tájrendezési és a bányaműszaki üzemi terv előírásainak megfelelően kijelölt helyre történik. Az agyag kitermelése és depóniába szállítása a gyárigazgató által meghatározott helyre, terítéssel és tömörítéssel történik. Az agyagdepó általában 1 éves alapanyag készletet biztosít a téglagyártáshoz. A sárga és kék depók külön vannak. Az agyag szállítása, betárolása, egyengetése, felszedése és belső szállítása során az agyaghalmaz felületéről agyagszemcsék jutnak a környezeti légtérbe. A kiporzás mértékét a szabadban végzett művelet intenzitása, az agyag anyagi tulajdonságai (pl. nedvessége), a meteorológiai körülmények (pl. szélviszonyok) határozzák meg. Az átlagos, műveletenkénti fajlagos szilárd anyag kibocsátást 2 g/t (becsült érték). A kiporzásból adódó összes szilárd anyag emisszió: 64 g/h. A depóniából homlokrakodó segítségével az agyag szekrényes adagolóba kerül. A kék és a sárga agyag külön adagolókba kerül. Az agyaghoz adalékanyag hozzáadása is szükséges (fűrészpor, petrolkoksz). A fűrészpor és a petrolkoksz tárolása külön-külön erre a célra kialakított tárolóban történik. A petrolkoksz tárolása szilárd burkolatú (beton), szigetelt felületen, három oldalról zárt, fedett, beton támfalas boxban történik, a telephelyen tárolt mennyiség maximum 60 t. A petrolkoksz zárt teherautóval érkezik a gyár területére. A szállítmányt az önürítős tehergépkocsi közvetlenül a tároló helyre üríti. A tárolóból a petrolkoksz gumikerekes homlokrakodó közreműködésével kerül a szekrényes adagolóba. A beadagolásra kerülő mennyiség elsősorban a szekrényes adagoló heveder sebességének frekvenciaváltón keresztül történő szabályzásával (a névleges érték +/- 70 %-a) állítható be. Másodlagos szabályozási lehetőség a tolózárral (súber) történő rétegvastagság állítás. Az ipari gyakorlatban a petrolkoksz mennyisége a faladásra kerülő teljes anyag mennyiség maximum 1 %-a. A végleges mennyiség a kemence beszabályozása után kerül meghatározásra. A szekrényes adagolókból a gyűjtőszalagra (1. sz. szalag) először a két különböző minőségű agyag, majd a feladott agyagok minőségének függvényében meghatározott mennyiségű - homok és utoljára a petrolkoksz kerül feladásra. A gyűjtőszalag a 2. sz. szalagra dolgozik, ahol hozzáadásra kerül az osztályozott fűrészpor. A petrolkoksz szállítása, tárolása, felhasználása szigorúan szabályozott, a tárolás és az anyagmozgatás csak szigetelt körülmények között történhet, így a kockázatos anyag a talajjal, talajvízzel nem érintkezhet, azaz a tárolás és felhasználás során környezetszennyezést nem okoz. A petrolkoksz bekeverésnek nincs külön elszívó berendezése. A petrolkoksz magas fűtőértéke miatt kis mennyiség adagolásával is számottevő földgáz mennyiség megtakarítás, azaz energia- és költségmegtakarítás érhető el! (BAT előírás) Az adalékanyagokat homlokrakodó külön szekrényes adagolókba tölti. A fűrészpor maximum 5 mm-es szemcseméretének biztosításához osztályozás szükséges. Az egyenletesen adagolt fűrészpor osztályozását forgó fűrészporrosta végzi.

4 4 A forgó fűrészpor osztályozó után a maradék a hulladékszalagra kerül, melynek aprítása darálóban történik. A darálóból ventilátor szívja el az aprított anyagot, mely a ventilátoron keresztül a leválasztó ciklonba kerül. A ciklon alsó része garattal csatlakozik a forgó rosta felől érkező szállítószalagra, mely az osztályozott és aprított fűrészport szekrényes adagolóba továbbítja. A szállítólevegő a ciklon felső részén, függőleges csővezetéken távozik: P6 légszennyező pontforrás. P6 légszennyező pontforrás: Kibocsátási magassága: 15 m Felülete: 0,3 m 2 Ciklonszűrő típusa: VFPC 16/1-C Leválasztás hatásfoka: 99,99 % Ventilátor teljesítménye: m 3 /h A kürtő várható szilárdanyag kibocsátása 33,3 mg/m 3 : 0,1 kg/h A fűrészpor ömlesztett szállítása, betárolása, felszedése, adagolása, ill. aprítása során diffúz kiporzás is jelentkezik. A fajlagos kibocsátás ~50 g/t. A fűrészpor szükséglet 150 m 3 /d: 7 t/h. A diffúz kiporzás mértéke 340 g/h. A rostából távozó olyan más anyagokat, amelyek esetlegesen a fűrészporral együtt belekerülhetnek a rendszerbe, azokat a rendszer, mint a fel nem használható forgácsot kiválasztja, ez az anyag - mint hulladék kerül ki a folyamatból. Az alapanyag megmunkálását az agyag előkészítő csarnokban kollerjárat, durvahenger és finomhengermű látja el. A megfelelő arányban bekevert agyag és adalékanyag szállítószalagon automatikusan jut a kollerjáratba. Itt történik a keverék nedvesítése, valamint aprítása, és homogenizálása. A megfelelő nedvességet automatika állítja be. Az alapanyag további aprítását a durvahenger és a finomhenger végzi. Ezek a berendezések szintén szállítószalaggal vannak összeköttetésben. A hengerek közül kikerülő nyersanyagot szállítószalagok juttatják a fedett agyagtárolóba, ahol az egyenletes agyagterítést 2 darab terítőhíd felváltva biztosítja. A fedett agyagtároló szektorokra osztott, a be- illetve a kitárolás megkönnyítése miatt. Az előkészítő üzemi elszívó berendezés (kürtője: a P7 légszennyező pontforrás) az előzőek szerint összeállított keverék megmunkáló gépeire (koller, durva henger, finom henger) van bekötve. P7 légszennyező pontforrás: Zsákos porszűrő típusa: VFP 55/3-D Névleges leválasztás hatásfoka: 99,99 % Ventilátor teljesítménye: m 3 /h Várható szennyező anyag kibocsátás: 2,7 mg/m 3, 0,11 kg/h A nyersgyártás során történik az előkészített nyersanyag nyerstermékké formázása, amely vákuumprés segítségével valósul meg. A Bagger szolgálja ki a nyersgyártást az előkészített agyaggal a prés számára. A Bagger automata üzemmódban működik, amelynek a működését a Préskezelő kíséri figyelemmel. A Bagger és a szekrényes adagoló feladata, hogy a prés számára egyenletes mennyiségben biztosítson agyagot. A szekrényes adagolóból az agyagmassza szállítószalag segítségével a vertikális keverőbe kerül.

5 5 Itt az agyagkeverékhez további víz adagolása történik. Innen az agyag szállítószalagon fémkiválasztón keresztül a présbe kerül, ahol vízgőzadagolással beállítják a plaszticitását és nedvességtartalmát. A nyerstéglagyártás, formázás műveletei nem légszennyező hatásúak. A présgőz előállítása földgáztüzelésű gőzkazánnal történik. A kémény a P5 légszennyező pontforrás. Kazán típusa: AKH-2/12 EU (Vasfa Szolnoki Kazángyártó Kft.) Égőfej típusa: Weishaupt WM G20/3-A/ZM-LN Tüzelőanyaga: földgáz Égőfej maximális teljesítménye: kw Gőzteljesítmény: 2 t/h Kémény: - Ø 500/700 mm-es, önhordó, szigetelt acéllemez kémény, saválló béléscsővel, - magassága: 4,0 m (induló magasság) + 11,0 (kémény). A vákuumprés egy meghatározott mintájú szájnyíláson nyomja keresztül az agyagot. Az agyagszalagot egy vízszintes húrral rendelkező vágó-automata darabolja megfelelő méretűre. A nyers téglák automatikusan vezérelt robot segítségével palettákra kerülnek. A téglával megrakott paletták szállítószalag rendszeren keresztül az elevátorhoz jutnak, mely segítségével a paletták a szárító kocsira kerülnek. A nyers téglák szárítása 1 csatornás (oda - vissza) alagútszárítóban történik. A szárításhoz az égetőkemence hűlő-meleg levegője, ill. a csőégők által előállított meleglevegő kerül felhasználásra. A ~23 % nedvességtartalmú nyersárut un. szárítókocsikra rakják és automatizált mechanizmussal a szárítóba juttatják, ahol nedvességtartalmát (<3 %) elveszti. A szárítás ellenáramban az alagútkemence hűtő zónájából elszívott meleg levegővel történik ~52 órás ciklusban ~110 o C hőmérsékleten. Szükség esetén hideg levegőt kevernek be. A szárításkor azonban figyelembe kell venni, hogy minden téglafajtának más és más szárítási igénye van, melyet a számítógép automatikusan állít be. A vezérléshez használt számítógép a kemencevezérlőben található. A szárítást számítógép vezérli. Üzemzavar esetén 2 db földgázégővel biztosítják a megfelelő hőmérsékletet és működést. A gázégők névleges földgázfogyasztása 160 m 3 /h. A 3 db szárító kéményen hűtőlevegővel jut a környezeti légtérbe a füstgáz, ennek légszennyező komponensei és a száradás során a nyersáru felületéről leváló por. A kibocsátott hordozógáz térfogatárama kéményenként m 3 /h; hőmérséklete 310 K. A kürtők a P2, P3 és P4 légszennyező pontforrások. A szárító kürtők kibocsátási magassága 15 m; keresztmetszetek 3,14 m 2. Amennyiben a téglagyártás összekapcsolódik a hulladékkezeléssel: adalékanyagként hulladékokat (olajos faforgács, iszap stb.) használnak, már a szárítás során kellemetlen szaganyagok keletkeznek. Ezért kell meggátolni a fűrészpor erjedését, rothadását is. A szárítóban megfelelően kiszáradt félkész termék elszedése a szárítókocsiról a szárazoldali elevátor, és villás fogó segítségével történik. A paletta leszedőig (kisrakó daru) a termék a szárazoldali szalagon keresztül jut el, ahol a paletta leszedő a palettáról elszedi a száraz téglát, és a programozó sorra helyezi. Ez után a félkész termék a programozó soron keresztül, megfelelő rendezés után a kemencekocsi rakóhoz jut el, ahol megtörténik a kemence kocsi rakása. Ez a művelet automatikusan hajtódik végre, mely folyamatot a Kezelő követi figyelemmel.

6 6 A tégla kiégetésére alagútkemencében kerül sor. A kemence automata üzemű, tüzelése felülről több sorban elhelyezett gázégőkön keresztül történik. A kemence három fő zónára osztható: úgymint: előmelegítő-, égető- és hűlő-zóna. A tolás automatikus rendszerben történik, de a tolási ütem beállítása - terméktípustól függően eltérő lehet. A tégla égetése tolás és terméktípustól függően különböző ideig tart. A kemence irányítása a kemencevezérlőben található számítógép segítségével történik. Az égetés hőmérséklete 850±30 C. Az égetéshez szükséges hőmennyiséget gázégők biztosítják. A kemenceégő készlet a tervek szerint 140 db direkt égőből, 16 db lángőrzött égőből és blokkégőkből áll. A kemence földgázfogyasztása szabályozott, legfeljebb m³/h. Az égető zónában szilikátkémiai átalakulások/bomlások történnek, itt ég ki, a bekevert adalékanyag (pl. fűrészpor) is. Ezek égésük első fázisában lepárlódnak, amelynek folyamán un. svélgázok képződnek elégetlen szén-hidrogén, kátrány stb. anyagokkal. Ezek elégtelen kiégése miatt a környezeti légtérbe kibocsátott füstgáz elégetlen szén-hidrogéneket is tartalmazhat: Benzol-Toluol-Xilol, VOC anyagok, aldehidek stb. Szakirodalom és emissziómérések szerint ezen komponensek emissziója nem jelentős: összesen 2,72 kg/h; komponensenként nagyságrenddel kisebb a technológiai kibocsátási határértékeknél. A keletkező füstgázokat a téglák haladási irányával ellenáramban a bevezető zónán szívják át, miközben a téglát a távozó füstgáz C hőmérsékletre melegíti fel. A füstgázt egy 25 m magas kémény, a P1 légszennyező pontforrás juttatja a szabad légtérbe. Kibocsátási keresztmetszet 2,0 m 2. A távozó füstgáz várható térfogatárama m 3 /h, hőmérséklete: 100±30 ºC. A hűlő zónában a meleg tégla környezetéből elszívott forró levegő képezi a szárításhoz szükséges hőmennyiség jelentős részét. A kemencéből kitolt égetett terméket automatikus kocsimozgató szállítja a tolópadra. A tolópad a kemence kocsit az ürítőhely pályájára tolja, ahol azt a tolómű pozícióba állítja. Az égetett készáru kemence kocsiról történő leszedését és abból egységrakat képzését ürítőgép végzi. A terméktípus beállítása után automata üzemmódban dolgozik, a kezelő felügyelete mellett. Az egységrakat pántolását pántoló gép, zsugorfóliázását pedig fóliázó gép végzi. A csomagolt készterméket a láncos szállítópályáról a kijelölt udvari tárolóterületre szállítja a Targoncás. A rakatokat termékfajta és minőségi osztály szerint kell elkülöníteni. A rakatokat fajtánként tömören, látható minőségi jelzéssel kifelé kell elhelyezni. A téglagyártási tevékenységet az alábbi tevékenységi körök egészítik ki a telephelyen: - Raktározás - Értékesítés - Karbantartás Logisztika A tervezett téglagyár kapacitását figyelembe véve az alapanyag beszállítás és a késztermék kiszállítás éves tehergépjármű forgalma az alábbiak szerint várható: - homok beszállítás évente: 12 db tehergépkocsi - raklap beszállítás évente: 458 db tehergépkocsi (500 db/gk) - fólia beszállítás évente: 12 db tehergépkocsi ( kg/gk) - pántszalag beszállítás évente: 11 db tehergépkocsi ( kg/gk)

7 7 - fűrészpor beszállítás évente: 625 db tehergépkocsi (90 m 3 /gk, éves mennyiség: m 3 ) - petrolkoksz beszállítás évente: 12 db tehergépkocsi (havi t) - késztermék kiszállítás évente: db tehergépkocsi (22 raklap/gk) A tervezett téglagyár az üzembe helyezést követően a 33. sz. főúton évente tehergépjármű többletforgalmat indukál. A gyár logisztikailag output jellegű. Beszállítás gyakorlatilag az adalékanyagok területén merül fel. Ennek mértéke elhanyagolható. Az anyagmozgatás két területen valósul meg. Ezek a következők: Az agyag beszállítása a kitermelés helyétől az agyagdepókig. A készáru rakodása és szállítása. Az agyag beszállítása a kitermelés helyétől az agyagdepókig nagy kapacitású tehergépjárművekkel történik. Ezt a tevékenységet külső vállalkozók fogják végezni. A vállalkozókkal történő szerződéskötés során alapfeltételként érvényesül a felhasznált járművek műszaki és környezetvédelmi állapota. Kizárólag olyan járművek végezhetik az agyag depókba történő beszállítását, amelyek rendelkeznek érvényes környezetvédelmi igazolólappal (zöld kártya). Az agyag depókba történő beszállítása során a tehergépjárművek zárt területen, szilárd, és burkolat nélküli utakon mozognak. Belső anyagmozgatás ütemezése: A gyártás során a napi termeléshez szükséges agyagmennyiséget három-négy óra alatt, általában délelőtt szállítják be, így a zaj és környezeti terhelés minimális. Egyéb rakodási és anyagmozgatási tevékenység: Az agyagdepókból az épületbe történő berakodást homlokrakodó végzi, amelynek beszerzését a beruházók vállalják. Új munkagépként kizárólag Euro 4-es dízelmotorral rendelkezhet. A készáru mozgatását két darab gázüzemű targonca végzi, amelyeknek meghajtása környezetkímélő gázüzemű, valamint katalizátorral is rendelkeznek. A készáru szállítása a nagykereskedelmi nyitva tartásnak megfelelően munkaidőben 06-tól 16 óráig történik. Külső szállítóeszközök: Szállítmányozási vállalatok gépjárművei. A parkolók a gyár területén kerülnek kialakításra, amelyet a vásárlók és a dolgozók közösen használnak. A parkolók az érvényben lévő előírásoknak megfelelően kerülnek kivitelezésre. A gyár területén a KRESZ szabályai az irányadók. Mivel a teherforgalom szempontjából a gyártelep területén csak felrakodás történik, ezért a teherforgalom számára külön kialakított parkoló nincs. Parkolóhelyek száma: 20. A telepítésre kerülő légszennyező pontforrások hatásterülete a számítások szerint 400 méter. A 400 m sugarú hatásterületen a jellegzetes légszennyező anyagoknak a létesítendő P1 forrás okozta maximális járulékos légszennyezettsége: CO 142,4 ug/m 3 és NOx 22,5 ug/m 3. Ez a maximális légszennyezettség a P1 forrástól 243 m távolságban alakul ki átlagos meteorológiai körülmények esetén.

8 8 A gyártási folyamat során alkalmazott elérhető legjobb technika (BAT): Az agyagbányászat során - megfelelő technikai színvonalú gépek üzemelnek, - vedersoros kotrókat alkalmaznak szállítószalagos anyagtovábbítással, - megfelelő műszakrend kialakítás, - védősáv létesítés, - a letermelt termőföld gondos elhelyezése, - az utak nedvesítése a kiporzás csökkentésére. A szárítás során - csatornaszárítóknál axiális ventillátorok alkalmazása, - a kemence hűtőzónájából származó hűtőmeleg felhasználása, - természetes adalékok adagolása (pl. fűrészpor, homok), - a szárító levegőjének optimális cirkulációja, - a szárítástechnológia számítógépes vezérlése, - a szárítási hulladék (selejt csökkentése). Az égetés során - széles és alacsony, tökéletes konstrukciójú kemence/kocsik; - jó hőszigetelés, - automatizálás, - nagysebességű gázégők, impulzus üzemű égők alkalmazása, - a kemencék számítógépes vezérlése, - a hűtőmeleg és egyéb hulladékhő visszanyerése és felhasználása a szárítókban. Az égetés során a BAT-nak való megfelelőség az alábbi megoldásokkal biztosított: - A tervezett üzemben alagútkemence kerül kialakításra, mely a tégla- és cserépiparban jelenleg a legkedvezőbb megoldásnak tekinthető. - A tervezett kemenceszélesség (5,75 m) és magasság (1,59 m) optimalizálásra került az égetés minősége és az égetési idő csökkentése érdekében. Így az égetési időt várhatóan 24 h alá tudják vinni. - A kemencekocsik között kerámiaszálas tömítést alkalmaznak, míg a kemence és a kemencekocsik között kettős labirint tömítés lesz homokzárral, a kemencénél kőzetgyapotos tömítést alkalmaznak a jobb szigetelés érdekében. - A kemencekocsikat úgy alakítják ki, hogy legalább 20 év időtartamot működjön, időközben csupán a szükséges karbantartásokat, javításokat tervezik végezni. - A fűtéshez földgázt használnak az égetés hatékonyságának növelése, valamint a szennyező anyagok kibocsátásának csökkentése érdekében. - Emberi beavatkozást nem igénylő, automata kemencét alkalmaznak, melynek működését számítógépes vezérlőegység optimalizálja, a tüzelőanyag megtakarítás és a termékegységre jutó veszteség csökkentése érdekében. - A szárító fűtését a kemence hűlőmelegével kívánják megoldani, az energiahatékonyság növelése érdekében. - A szájnyílásforma profilok és a dugók kemény krómozással vannak ellátva a tégla hőtömegének csökkentése érdekében. Valamint az agyaghoz kb. 20 % puhafa fűrészport kevernek szintén a hőtömeg csökkentés érdekében.

9 9 A tervezett téglagyárban a kibocsátott szennyezőanyagok minimalizálását nem az un. csővégi technikákkal oldják meg, azokat a technikákat preferálják, amelyek a forrásnál szüntetik meg, illetve csökkentik (integrált technikák) a kibocsátást. A szén-monoxid (CO) kibocsátás csökkentése - A számítógépes irányítási rendszer a frekvenciaváltón keresztül szabályozza a ventillátorokat, így optimalizálja a légfelesleget, időben egyenletessé teszi az égetést. A kén-dioxid (SO 2 ) kibocsátásának csökkentése - Az égetés során felhasznált agyag pirit- és gipsztartalma alacsony, mésztartalma kedvező (5-10 %), melynek a lazító hatáson kívül kénmegkötő hatása is van. - A számítógépes irányítási rendszer a frekvenciaváltón keresztül szabályozza a ventillátorokat, így optimalizálja a légfelesleget, időben egyenletessé teszi az égetést. Az égetés időtartalmát a számítógépes irányítással a minimumra csökkentik. A nitrogén-oxidok (NO x ) kibocsátásának csökkentése - Az előmelegítési szakaszban füstgáz recirkulációt terveznek. - Az égetési hőmérsékletet számítógépes vezérléssel optimalizálják. - Optimális légfelesleg alkalmazása az NOx kibocsátás minimalizálása érdekében. Az illékony szerves összetevők (svélgázok) kibocsátásának csökkentése - Az adalékanyagok szerves anyag tartalmát kb. 10 % homok hozzáadásával minimalizálják (a szükséges homok is a bányaterületről kerül kitermelésre). - Az égetés hatékonysága érdekében gáztüzelést alkalmaznak. - A kemence beállítását optimalizálják a hatékonyabb oxidáció érdekében. Klóremisszió csökkentése - A téglaégetés során klorid tartalmú adalékanyagok adagolását nem tervezik. A fluor és vegyületei kibocsátásának csökkentése - A fluor és vegyületei kibocsátásának csökkentése - kis fluortartalmú ( főleg kaolinos ) agyagok alkalmazása, - fluormentes adalékok (pl. tüzelőanyagok), - a levegő-tégla arány optimalizálása (pl. minimális légfelesleg, a felfűtési sebesség fokozása, az égetési csúcshőmérséklet optimalizálása, a hőntartási idő optimalizálása, gyorsabb égetési ciklus), - tömör kemencekocsi-rakás kialakítása. Anyaggazdálkodás során - az elhullott agyag fűrészpor keverék visszaadagolása a termelésbe, - a keletkező selejt visszakerül a gyártási folyamatba, - az elszóródott anyag gyűjtése és folyamatos visszaadagolása, - a selejt vagy hulladék anyagok hasznosítása. Energiagazdálkodás során - A bánya és az üzemcsarnok világítása mozgásérzékelővel, - a szárító és kemence optimalizálása, - őrlésnél koller alkalmazása, - hővisszanyerés a kemencéből és hasznosítása a szárítóban,

10 10 - adminisztratív jellegű intézkedések: (pl. fajlagos energiafelhasználás ellenőrzés), - a gépek megfelelő beállítása és karbantartása. Porkibocsátás csökkentése - fedett, zárt adalékanyag tároló építése, - szállítópályák befedése, - szakszerű karbantartás, megfelelő gépbeállítás, - helyi ernyős porelszívás, porleválasztó ciklon alkalmazása, - a leválasztott por visszavezetése, - az útfelületek rendszeres takarítása, nedvesítése Ivóvíz és iparivíz termelés, felhasználás Vízhasználatok Technológiai vízfelhasználás: A gyártás során az agyag nedvességtartalmának növelésére, beállítására használnak vizet. A technológiai célra felhasznált víz éves mennyisége termelés volumenétől függően m 3, ez a dokumentáció szerint 48 m 3 /nap vízfelhasználás átlagosan. Kommunális vízfelhasználás: A kommunális célú vízfelhasználás (ivóvíz, fürdés, kézmosás, WC használat) kielégítését jelenti. Az e célból felhasználni kívánt víz mennyisége m3/év. Ivóvíz és ipari vízigények biztosítása, vízbeszerzés: A téglagyár vízigényét (max m 3 /év) a városi ivóvíz hálózatról kívánják biztosítani. Szennyvíz, használtvíz, csapadékvíz keletkezési helyei, kezelési technológiája, elvezetése: Technológiai szennyvíz: A téglagyártás során a technológiából szennyvíz nem keletkezik. A nedvesítésre felhasznált víz a szárítás során pára formájában távozik. Kommunális szennyvíz: A keletkező kommunális szennyvíz a telepen belül egy zárt szigetelt szennyvízgyűjtő aknában gyűjtik, majd a Tiszafüred városi szennyvíztisztító telepre kerül elszállításra. Csapadékvíz: A csapadékvizek a technológiából eredően nem szennyeződhetnek. A burkolt területeken összegyülekező vizek csapadékcsatornán keresztül szikkasztó mezőre kerülnek elvezetésre (tervezetten, amennyiben a közlekedésből származó terhelések ezt nem zárják ki) Hulladékkezelés, gazdálkodás Az égetés utáni selejt termékeket különböző módon hasznosítják. A települési szilárd hulladékot konténerekben gyűjtik, és heti rendszerességgel elszállítják. A települési folyékony hulladékot a gyűjtőaknákból szükség szerint szippantott szennyvízként elszállíttatják. A műanyag fólia és pántszalag hulladékot a szállító a szerződésben rögzített feltételek szerint visszaszállítja. A visszavett többutas de selejté váló raklapokból hulladék feldolgozó cég közreműködésével fűrészport állítanak elő, melyet a termelésbe adalékanyagként felhasználnak. A kiégetés utáni gyártásközi selejtet, hulladékot a helyszínen a gyár saját tulajdonú területén különböző módon hasznosítják.

11 11 A veszélyes hulladékok gyűjtése a veszélyeshulladék-gyűjtőhelyen történik, feliratozott hordókban. Átadásuk engedéllyel rendelkező szakcég részére történik. A fáradt olajt az üzemben hasznosítják Természet és tájvédelem A terület nem védett, illetve a Natura2000 hálózatnak részét sem képezi Energiagazdálkodás t/év fűrészpor, t/év petrolkoksz, - 48 m³/d víz (az agyag nedvesítéséhez, formázásához). 2. Potenciális szennyező források, kibocsátások 2.1. A tevékenység során keletkező nem veszélyes hulladék A tevékenység során keletkező nem veszélyes hulladékok Megnevezés EWC kódszám Mennyiség (tonna/év) Települési szilárd hulladék (kommunális) Települési folyékony hulladék Gyártásközi selejt Műanyag csomagolási hulladék ,5 Fa csomagolási hulladék Vas és acél hulladék ,5 EWC kódszám a 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet alapján 2.2. A tevékenység során keletkező veszélyes hulladék A tevékenység során keletkező veszélyes hulladékok Megnevezés EWC kódszám Mennyiség (kg/év) Fáradt olaj * 2800 Olajjal szennyezett textil, fűrészpor * 600 Használt akkumulátor * Izzók, fénycsövek * Olajszűrők * 60 EWC kódszám a 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet alapján 2.3. Légszennyező pontforrások, kibocsátások A légszennyező pontforrások és jellemzőik: Jele Megnevezése h (m) A (m 2 ) Q (Nm 3 /h) T (K) P1 Kemence 25 2, * 383 P2-P4 Szárító , * 313 P5 Gőzkazán 15 0, ** 403 P6 Fűrészpordaráló porelszívó 15 0, P7 Előkészítő gépek porelszívó 15 0,

12 12 ahol h: kibocsátási magasság; A: -szelvényméret; Q: -térfogatáram; T: -hőmérséklet. A Q fizikai normál állapotú száraz füstgázra *: 17 tf% ill. **: 3 tf% O 2 tartalomra vonatkoztatva. A légszennyező pontforrások várható kibocsátása (mg/nm 3 ): Forrás: P1* P2-P4* P5** P6 P7 SO 2 16,0 4,0 CO 380,0 6,0 47 NOx 60,0 5,0 120 Szilárd 10 5,5 anyag 2,0 1,5 Szerves 19,0 0,8 anyag HCl 6,0 0,2 F 7,0 0,07 Benzol 2,0 0,2 *: 17 tf% ill. **: 3 tf% O 2 tartalomra vonatkoztatva. A légszennyező pontforrások várható kibocsátása (kg/h): Forrás: P1 P2-P4 P5 P6 P7 SO 2 0,672 0,24 CO 15,960 0,36 0,07 NOx 2,520 0,30 0,18 Szilárd 0,02 0,11 anyag 0,084 0,09 Szerves 0,756 0,048 anyag HCl 0,252 0,012 F 0,294 0,004 Benzol 0,084 0,012 Légszennyező diffúz források: - agyagkezelés (szálló por - munkagépek és járművek üzemelése (dízelüzemű légszennyezés) - fűrészpor kezelés (szálló por - takarítás, rakodás (szálló por) Vízvédelem: A közcsatornára/befogadóba kerülő szennyező anyagok. Felszíni vízbe/befogadóba nem történik kibocsátás. Közcsatornába nem kerülnek szennyező anyagok és azok indikátorai. A gyárban keletkező kommunális szennyvíz zárt szigetelt tárolóban történő gyűjtést követően, tengelyen kerül elszállításra. Felszín alatti víz-, talaj-, földtani közeg: Szennyvíz, szennyezett csapadékvíz nem kerül felszín alatti befogadóba. A téglagyártás során petrolkoksz mint adalékanyag kerül felhasználásra. A gondos üzemeltetés, a technológiai előírások betartása mellett a tárolás, szállítások és felhasználás során nem kerülhet szénhidrogén származék a környezetbe.

13 13 A petrolkoksz zárt, önürítős szállítójárműben érkezik a gyár területére. Az üzem területén létesülő petrolkoksz tároló zárt, szigetelt formában kerül megvalósításra. A tárolás beton burkolatú, szigetelt területen, három oldalról zárt, fedett, beton támfalas boxokban történik. A felhasználás helyére, a szekrényes adagolókba homlokrakodóval történik a szállítás. A gyár területe nem rendelkezik teljes mértékben műszaki védelemmel. A tervezett petrolkoksz tároló helyén talaj és talajvíz mintavételekre került sor. A minták vizsgálati eredménye (B) szennyezettségi határérték alattiak. A telep térségének földtani sérülékenységi információi a VITUKI Rt szennyeződés érzékenységi térképei alapján megállapítva a terület a 2, érzékeny kategóriába tartozik. Lehetséges szennyezőforrás még a csapadékvizek vonatkozásban a gyár területén folyó parkolás, szállítmányozás. 3. A téglagyár telepítésére, létesítésére vonatkozó előírások: 3.1 hulladékgazdálkodási szempontok: A téglagyár létesítése, telepítése csak érvényes építési engedéllyel kezdődhet meg. A kivitelezés megkezdésének, illetve befejezésének időpontját Felügyelőségünknek be kell jelenteni. A tervezett beruházás megvalósítása során a környezet védelmének általános szabályairól évi LIII. törvény szerint, valamint a hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. törvény [Hgt.] előírásainak figyelembevételével járjanak el, különös tekintettel arra, hogy: o az építés minél kisebb környezetterhelést jelentsen, o hulladékszegény technológia alkalmazását részesítsék előnyben, o a keletkező hulladékok ártalmatlanítása megoldott legyen, o a keletkező hulladékok hasznosítására törekedjenek, o a hulladékok kezelésére vonatkozó szabályokat tartsák be, o a hulladékkezelést végzők rendelkezzenek a szükséges engedélyekkel. Ennek során vegyék figyelembe, hogy: - Az összes keletkező (veszélyes és nem veszélyes) hulladékra a Hgt. rendelkezéseit és a végrehajtására kiadott rendeleteknek az adott hulladékra vonatkozó előírásait be kell tartani. A hulladékok jegyzékét a többször módosított 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet tartalmazza. - A keletkező veszélyes hulladékokkal kapcsolatban a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet előírásait kell betartani, különös tekintettel ezen hulladékoknak a környezet szennyezését kizáró, más hulladékoktól elkülönített, biztonságos módon történő gyűjtésére, előírásszerű ártalmatlanítására. - A munkálatok és kapcsolódó egyéb építési-bontási munkálatok során legnagyobb mennyiségben képződő inert hulladékokat inert hulladéklerakóban vagy e hulladékok lerakására engedéllyel rendelkező települési hulladéklerakóban lehet elhelyezni. Az építési-bontási hulladékokkal kapcsolatban kiemelt figyelmet kel fordítani az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004.(VII. 26.) BM-KvVM együttes rendeletben előírtakra.

14 14 Az építőipari kivitelezési tevékenységről, az építési naplóról és a kivitelezési dokumentáció tartalmáról szóló 290/2007. (X. 31.) Korm. rendelet értelmében a kivitelező vállalkozó és az alvállalkozó feladata az építési munkaterületen keletkezett építési-bontási hulladék mennyiségének és fajtájának folyamatos vezetése az építési naplóban. A nyilvántartás tartalmi elemeit a 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet tartalmazza. 3.2.Vízvédelmi szempontból: A keletkező kommunális szennyvíz elhelyezéséről külterület lévén közműpótlóval, zárt szennyvíztárolóból rendszeres ürítéssel vagy egyedi szennyvízkezeléssel kell gondoskodni! Jelen esetben a tervezett szennyvíztárolóból rendszeres ürítéssel történő elhelyezés esetén a következő előírásokat szükséges betartani: - A keletkező szennyvíz csak zárt, szigetelt tárolóban gyűjthető. - A tároló befogadóképességének meg kell haladnia a napi szennyvíz mennyiség ötszörösét. - Az összegyűjtött szennyvíz csak hatóságilag engedélyezett leürítő helyen helyezhető el. - A használatbavételi engedélyezési dokumentációhoz az alábbiakat kérjük csatolni: - A szennyvíztároló vízzáróssági vizsgálatának jegyzőkönyvét. - A szennyvíz szállítására vonatkozó szerződés, megállapodás másolatát melyet hulladékkezelési engedéllyel rendelkező vállalkozóval, céggel kötöttek meg. A szennyvizet fogadó telep nyilatkozatát. (Amennyiben egyedi szennyvízkezeléssel kívánják az elhelyezést megoldani a 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet, ill. a 174/2003 (X. 28.) Korm. rendelet előírásainak figyelembe vételével a használatbavételi eljárásig az engedélyezést le kell folytatni.) A petrolkoksz tárolót az ismertetett módon (beton burkolatú, szigetelt területen, három oldalról zárt, fedett, beton támfalas boxok) kell megvalósítani. A tároló környezetében- a talajvíz áramlás irányának megfelelően legalább egy talajvíz figyelő kút létesítése szükséges. Amennyiben a gyár területén 20 férőhelynél (szgk.) nagyobb parkolót létesítenek, vagy várhatóan a burkolt területek szennyezettsége (TPH) a csapadékvíz elszennyeződését is okozza a csapadékvíz tisztításáról is gondoskodni kell a következő szerint. - A csapadékvíz elvezető, tisztító és szikkasztó rendszer megvalósítása előtt vízjogi létesítési engedélyt, majd a megépítése után vízjogi üzemeltetési engedélyt kell kérni felügyelőségünktől. - A vízjogi engedélyes tervet a 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendeletben szereplő tartalmi követelményeknek megfelelően kell összeállítani (átnézetes és részletes helyszínrajz; csatorna szakaszok: jele, anyaga, átmérője, hossza, műtárgyak, szerelvények; csatornák hossz-szelvénye; műtárgyrajzok; tisztító műtárgy típusa, terhelése és kapacitása l/s, m 3 /d, ÉME engedélye; szikkasztó kialakítása, terhelése, kapacitása áteresztő képesség alapján számítva, vagy szikkasztási próbával meghatározva). - A tisztított csapadékvíz szikkasztása során szennyezőanyag (ásványolaj) földtani közegbe történő közvetlen bevezetését végzik, ezért a vízjogi létesítési engedélyes tervben a szennyezőanyag bevezetési engedélyre vonatkozó terv részt is szerepeltetni kell, amelyet a 219/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet 4. számú mellékletének megfelelő tartalommal kell összeállítani. A tervrészhez szükséges elővizsgálat során a talajból és talajvízből itt is TPH (GC) tartalomra vizsgálatot kell végezni a tervezett bevezetés helyén. A talajt 0,5 m-en, 1,0m-en, majd méterenként a talajvízig kell mintázni. A mintavételt és vizsgálatot csak akkreditált szervezet/laboratórium végezheti.

15 15 - A 219/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet 10. (2) bekezdés a)pontja szerint tilos az 1. számú melléklet szerinti szennyező anyagnak, ill. az ilyen anyagot tartalmazó, vagy lebomlásuk esetén ilyen anyag keletkezéséhez vezető anyagnak felszín alatti vízbe történő közvetlen bevezetése. Ezzel kapcsolatban felhívjuk a figyelmet arra, hogy a szikkasztót úgy kell kialakítani, hogy a szikkasztó fenékszintje és a maximális talajvízszint között megfelelő távolság legyen, amely megakadályozza tisztított csapadékvíz követlen talajvízbe jutását. - Szennyezőanyag elhelyezésre csak szennyeződés mentes helyen kerülhet sor, amennyiben az elővizsgálat a tervezett bevezetés helyén szennyeződést mutat, az elhelyezésre más műszaki megoldást kell keresni. Felhívjuk a figyelmet továbbá arra, hogy a vélhetően szükségessé váló tűzivíz tározóra, a települési ivóvízközmű hálózatról történő töltése esetén nem kell vízjogi engedélyt kérni, míg abban az esetben ha nem a közműről, hanem saját kútról, vagy más hálózatról átvett vízről töltik, a tározóra a vízjogi engedélyt be kell szerezni. 4. Az elérhető legjobb technika alkalmazására vonatkozó rendelkezések, intézkedési terv, teljesítési határidők Az elérhető legjobb technika elérése érdekében az engedélyes által bevezetett intézkedéseket az I. fejezet tartalmazza. Az elérhető legjobb technika elérése érdekében - fentieken túl - szükséges még a következő intézkedések megtétele: 4.1.A hulladékgazdálkodás kapcsán az elérhető legjobb technológia érdekében: A tevékenység végzése során biztosítani kell a hulladékképződés megelőzését, a keletkező hulladék mennyiségének és környezeti veszélyességének csökkentését, a hulladék hasznosítását, környezetkímélő ártalmatlanítását. Azon termelési nemveszélyes-hulladékokat, amelyeket eddig kommunális hulladékként kezeltek az üzemben (papír, üveg, fém, műanyag) azok hasznosításának elősegítése érdekében szelektív hulladékgyűjtést kell megvalósítani a telephelyen erre kijelölt és arra alkalmas helyen szelektív hulladékgyűjtést szolgáló gyűjtőedényzetekben, amely a hulladék fajtáját jelző felirattal van ellátva. A tevékenység során képződő kommunális hulladékok (háztartási hulladékokhoz hasonló) megfelelő felirattal ellátott edényzetben kell gyűjteni és olyan hulladéklerakó telepre szállítható - lerakással történő ártalmatlanítás céljából, - amely rendelkezik a környezetvédelmi hatóság érvényes engedélyével. Meg kell teremteni a termelési nemveszélyes-hulladékok szelektív hulladék gyűjtése mellett a kommunális hulladékokból kinyerhető hasznosítható hulladék frakciók elkülönített gyűjtésének feltételeit is. Cél, hogy csak azon hulladékok kerüljenek ártalmatlanításra, amelyek hasznosítása jelenleg nem lehetséges. A hulladékgazdálkodásról szóló módosított évi XLIII. törvény 4.. h) pontja értelmében a közelség elve alapján a hulladék hasznosítására, ártalmatlanítására a környezeti és gazdasági hatékonyság figyelembevételével kiválasztott lehető legközelebbi, arra alkalmas létesítményben kerülhet sor, ill. a kommunális hulladékok heti egyszeri elszállíttatását biztosítani szükséges.

16 16 A téglagyártás során alkalmazott technológia korszerű. Törekednek arra, hogy a hulladékok mennyisége az elvárható legkevesebb legyen. A keletkező hulladékok szelektív gyűjtésével elérik, hogy a mégis keletkező hulladékok ismételten felhasználhatók vagy hasznosíthatók legyenek. Amennyiben ezen engedélyben foglaltak szerint végzik a tevékenységeket, teljesítik az elérhető legjobb technika jelenlegi követelményrendszerét. 4.2 A légszennyező források kibocsátása során: A légszennyező források üzemeltetését az elérhető legjobb technika (BAT) alkalmazásával kell végezni. Törekedni kell az adalékanyagok szerves anyag tartalmának minimalizálására. A szállítás során fellépő kiporzás csökkentése érdekében az útfelületek rendszeres takarítása, nedvesítése szükséges Vízvédelmi és Vízgazdálkodási szempontból: A tégla és kerámiacserép gyártásra vonatkozó elérhető legjobb technika a vízfelhasználás minimalizálását jelöli meg elsődleges vízvédelmi feladatként. A BAT technológiában meghatározásra került az egységnyi égetett termékre vonatkoztatott vízmennyiség, aminél többet egy elérhető legjobb technikával üzemelő gyár nem használhat fel technológiai célra. Az előírás szerint a l/tonnát nem haladhatja meg a technológiai célú vízfelhasználás az égetett késztermékre vonatkozóan. A gyártási tevékenység során előállítani kívánt éves késztermék mennyisége t a felhasználni kívánt víz mennyisége maximum m 3 /év, ezért ez a viszonyszám a jelenlegi gyártási technológiával 75,55 l/t. Ez azt jelenti, hogy a gyártás során felhasznált víz mennyisége megfelel az elérhető legjobb technikának. A vízvédelmi-vízgazdálkodási szempontból még lényeges petrolkoksz, mint adalékanyag alkalmazása az általános BAT elvárásoknak megfelel, az környezeti előnyökkel járhat. 5. Próbaüzemre vonatkozó rendelkezések 5.1. A próbaüzem kezdetéről és befejezéséről az üzemeltetőnek tájékoztatnia kell a Felügyelőséget A próbaüzem ideje maximum 6 hónap lehet A próbaüzem lejárta után, 15 napon belül a környezethasználó köteles bizonyítani, és a Felügyelőség köteles ellenőrizni, hogy a létesítmény működtetése során teljesülnek-e az egységes környezethasználati engedélyben foglaltak. A környezethasználónak a bizonyításhoz megvalósulási dokumentációt kell benyújtania, amely tartalmazza, hogy a létesítmény milyen berendezésekkel valósult meg, valamint annak bizonyítását, hogy a megvalósult létesítmény megfelel az egységes környezethasználati engedélyben foglaltaknak előírások A próbaüzem ideje alatt beruházónak a létesített légszennyező pontforrások ellenőrző emisszió méretését a feladataira akkreditált mérőszervezettel el kell végeztetnie, a mérésről készült vizsgálati jegyzőkönyvet a Felügyelőségre be kell nyújtania. A próbaüzem kezdési és befejezési időpontjáról beruházónak értesítenie kell a Felügyelőséget.

17 17 A próbaüzem során a petrolkoksz tárolás, szállítás, felhasználás munkafázisát részletesen vizsgálni szükséges, az érintett területek szemrevételezést napi gyakorisággal el kell végezni és a ha szennyeződés tapasztalható technológiai előírások pontosítást el kell végezni. A próbaüzemi záró jelentésben, részletes vízmérleg benyújtását írjuk elő. 6.Az üzemeltetés feltételrendszere 6.1. Határértékek Kibocsátási határérték P1 Kemence Forrás Szennyező anyag Légszennyező anyag tömegárama (kg/h) Szilárd anyag (nem toxikus) Kén-oxidok Nitrogén-oxidok Szén-monoxid Klór és vegyületei (cián-klorid kivételével) Fluor Benzol Szerves anyagok, A osztályba tartozó anyagok B osztályba tartozó anyagok P2, P3 és P4 Szárító pontforrásokra egyenként P5 Gőzkazán C osztályba tartozó anyagok Szilárd anyag (nem toxikus) Kén-oxidok Nitrogén-oxidok Szén-monoxid Klór és vegyületei (cián-klorid kivételével) Fluor Benzol Szerves anyagok, A osztályba tartozó anyagok B osztályba tartozó anyagok C osztályba tartozó anyagok Szilárd anyag Szén-monoxid Nitrogén-oxidok Kén-dioxid P6 Fűrészpor daráló porelszívó Szilárd anyag 0,5-ig 0,5-nél nagyobb P7 Előkészítő gépek porelszívó Szilárd anyag 0,5-ig 0,5-nél nagyobb Légszennyező anyag koncentráció (mg/m 3 ) A P1, P2, P3 és P4 pontforrásokra megállapított kibocsátási határértékek 17 tf % O 2 tartalmú, 273 K hőmérsékletű, 101, 3 kpa nyomású száraz véggázra vonatkoznak.

18 18 A P5 pontforrásra megállapított határértékek száraz (vízmentes), 273 K hőmérsékletű, 101,3 kpa nyomású, 3 % oxigéntartalmú füstgázra vonatkoznak. A megállapított határértékek a tervezés, kivitelezés és próbaüzem idejére érvényesek Az egyes környezeti elemekre, valamint a hulladékkezelésre vonatkozó előírások Levegőtisztaság-védelem A létesítendő légszennyező források körül 600 méter sugarú védelmi övezetet jelölünk ki. A védelmi övezettel érintett ingatlanok, területek helyrajzi száma: Helyrajzi szám Művelési ág Felépítmény funkciója (amennyiben van) 0394 Anyaggödör Út /6-10 Szántó /11/a Szántó /11/c Hulladéklerakó telep A hulladéklerakó üzemeltetéséhez kapcsolódó épületek, berendezések 0392/28 Agyagbánya Út /25 Út Út /29 Legelő Út /50-54 Szántó /30 Út /4-11 Szántó /15-18 Szántó Út Út /4 Szántó /1 Kivett /2 Erdő - A védelmi övezeten belül állandó emberi tartózkodásra szolgáló épület, lakóépület, üdülőépület, oktatási, egészségügyi, szociális és igazgatási célú épület nem található. A védelmi övezet kialakításával kapcsolatos költségek a légszennyezőt terhelik. Amennyiben a védelmi övezet a légszennyező tulajdonában van, akkor annak a védelmi övezetként való fenntartásával kapcsolatos költségek a légszennyezőt terhelik. Amennyiben a védelmi övezet nem a légszennyező tulajdonában van, és azt más hasznosítja, akkor a védelmi övezetként való fenntartási költségek a hasznosított terület tekintetében a hasznosítót, hasznosítás hiányában a légszennyezőt terhelik.

19 19 Tevékenységükkel nem terhelhetik a környezeti levegőt olyan mértékben, amely a levegő védelmével kapcsolatos 21/2001. (II. 14.) Kormányrendelet értelmében légszennyezést okoz, illetve bűzhatást kelt. Ennek érdekében a műszaki előírások, és a technológiai fegyelem betartásával kell az esetleges levegőterhelést megelőzni, vagy a legkisebb mértékűre csökkenteni, a lakossági panaszt kizáró módon. A megállapított határértékek a technológia légszennyező anyag kibocsátása során nem léphetők túl. A tisztítóberendezéseket a technológiai előírásoknak megfelelően gondosan és folyamatosan üzemeltetni kell, valamint gondoskodni kell karbantartásukról. A telephely használója a diffúz levegőterhelés elkerülése érdekében az ingatlan rendszeres karbantartásáról és tisztántartásáról gondoskodni köteles. Üzemeltető köteles a részére megállapított levegővédelmi követelmények megtartását rendszeresen ellenőrizni Vízvédelem A telephelyen folytatott tevékenységet (kockázatos anyag - petrolkoksz tárolása, anyagmozgatás, stb.) úgy kell végezni, hogy szennyező anyag talajba, talajvízbe ne kerüljön, illetve csak a felszín alatti víz, földtani közeg (B) szennyezettségi határértéknél kedvezőbb állapotának lehetőség szerinti megőrzésével végezhető. Az elszállításra kerülő kommunális szennyvíz minőségi paraméterei meg kell hogy feleljenek a 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet 4. számú mellékletében foglalt küszöbértékeknek, az időszakos vízfolyás befogadóra vonatkoztatva Hulladékgazdálkodás A hulladékkezelésre vonatkozó egyedi előírások: Az üzemben, a különböző technológiai szakaszokban hasznosított hulladékok Megnevezés Hasznosítás (ártalmatlanítás) módja Fűrészpor A fűrészpor adalékanyagként kerül az agyaghoz az előkészítés során. (EWC ) A szükséges fűrészpormennyiséget részben a visszavett, selejt raklapok tonna/év külsős hulladékkezelő bevonásával történő feldolgozásával biztosítják. A kiégetés utáni gyártásközi selejtet, hulladékot a helyszínen a gyár saját tulajdonú területén különböző módon hasznosítják. Gyártásközi selejt (EWC ) 30 tonna/év Fáradt olaj (EWC *) 2,8 tonna/év A hasznosítás lehet: Terepfeltöltés a téglagyár területén: a terepfelszín egyenetlen részein cm vastagságban elegyengetve, terepfelszín alatti 15 cm magasságig, majd a korábban leszedett humusszal takarás, gyepesítés. A téglagyár belső összekötő utjainak karbantartása, burkolása. Útfeltöltésre értékesítés más gazdálkodóknak: a hasznosítás ezen módja csak akkor lehetséges, ha a vásárló rendelkezik megfelelő hulladékhasznosítási engedéllyel! Kezelési kód: R5 egyéb szervetlen anyagok visszanyerése, újrafeldolgozása A karbantartásból keletkező fáradt olajat saját felhasználással a kotrógép lánctagjainak, mozgó alkatrészeinek kenésére hasznosítják. Kezelési kód: R9 Olajok újrafinomítása vagy más célra történő újrahasználata

20 20 A telephelyen egyszerre legfeljebb a maximális tárolókapacitásnak megfelelő mennyiségű hulladék vehető át, de a telephely csak addig fogadhat hulladékot, amíg annak környezetvédelmi szempontból biztonságos gyűjtési, tárolási feltételei a hulladék telephelyi kezeléséig adottak. Hulladékot felhalmozni tilos, ennek figyelembevételével a maximálisan rendelkezésre álló feldolgozó és tárolási kapacitás függvényében a begyűjtött hulladékok folyamatos hasznosítását biztosítani szükséges és ennek figyelembevételével kell a hulladék átvételt ütemezni. A hulladékokat, a hulladék jellemzőit figyelembe véve, a kezelés technológiai feltételeinek biztosítása érdekében, megfelelően kialakított gyűjtőhelyeken, gyűjtőedényzetekben kell tárolni. Építési célra előállított terméket forgalomba hozni csak az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól szóló 3/2003. (I. 25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet előírásainak megfelelően lehet, a rendelet által meghatározott jellemzőkkel nem rendelkező (pl. a műszaki követelményeknek nem megfelelő) terméket hulladékként kell kezelni. 6.3.Mérés-ellenőrzés (monitoring), nyilvántartás, adatszolgáltatás: Légszennyező pontforrások 1. Az üzemeltető köteles a telephelyén működő - téglagyártás technológiához tartozó P1, P2, P3 és P4 pontforrások szilárd anyag, kén-oxidok (SO 2 -ben kifejezve), nitrogén-oxidok (NO 2 -ben megadva), szén-monoxid, sósav, fluor gőz vagy gáznemű szervetlen vegyületei (HF-ként), benzol, valamint 3a oszályba, 3b osztályba és 3c osztályba sorolt szerves anyagok kibocsátását, a - gőztermelés technológiához tartozó P5 pontforrás szén-monoxid, nitrogén-oxidok szennyező anyag kibocsátását, valamint az - anyagelőkészítés technológiához P6 és P7 pontforrások szilárd szennyező anyag kibocsátását időszakos mérésekkel ellenőriztetni. 2. A mérési jegyzőkönyvet a téglagyártás" technológia esetében -a P1, P2, P3, és P4 pontforrások benzol szennyező anyag kibocsátására vonatkozóan évente, -a P1, P2, P3, és P4 pontforrások szilárd anyag, kén-oxidok (SO 2 -ben kifejezve), nitrogén-oxidok (NO 2 -ben megadva), szén-monoxid, sósav, fluor gőz vagy gáznemű szervetlen vegyületei (HF-ként), valamint 3a oszályba, 3b osztályba és 3c osztályba sorolt szerves anyagok kibocsátására vonatkozóan kétévente, a gőztermelés és az anyagelőkészítés technológiák esetében ötévente a tárgyévet követő év március hó 31. napjáig a légszennyezés mértéke éves jelentéssel egyidejűleg kell megküldeni a Felügyelőségnek. 3. Amennyiben a fenti határidőre a mérési jegyzőköny(vek)et nem nyújtja be a Felügyelőségre, akkor a határidő leteltét követően a pontforrás üzemeltetési engedély hatályát veszti. 4. A szükséges mérési időtartam: a) Folyamatosan működő technológiáknál, időben gyakorlatilag egyenletes kibocsátások esetén: - folyamatos üzemű mérőműszerrel történő, zavartalan, állandósult üzemállapot melletti mérésnél üzemállapotonként, legalább háromszor félórás mintavétel - szakaszos mintavétellel történő mérésnél legalább 3 db értékelhető minta, legalább 30 perc mintavételi idővel, amennyiben azt a technológia lehetővé teszi.