Közgazdaságtan II. Pénz és infláció (előadásvázlat) Budapest, március. 1

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Közgazdaságtan II. Pénz és infláció (előadásvázlat) Budapest, 2011. március. 1"

Átírás

1 Közgazdaságtan II. Pénz és infláció (előadásvázlat) Budapest, március. 1

2 Tartalom I. Bevezetés II. Pénz fogalma III. A pénzrendszerek fejlődése IV. Az infláció fogalma V. Az infláció negatív hatásai VI. Az infláció fajtái VII. Az infláció mérése VIII. Infláció és munkanélküliség Colosseum Budapest Kft. 2

3 Külső változók Gazdaságpolitikai eszközök I. Bevezetés: Infláció, árszínvonal stabilitás, mint a gazdasági teljesítmény kulcsmutatója Makroökonómiai modellek Indukált változók Költségvetési politika Monetáris politika Jövedelem politika Külgazdaság politika Szabályozás és intézmény rendszer Beruházás (I) Kormányzati fogyasztás (G) Nettó export (NX) Magánfogyasztás (C) Aggregált Kereslet (AS) AS és AD kölcsönhatása Kibocsátás, növekedés, gazdasági ciklusok Foglalkozta -tottság, munkanélküliség világgazdaság Munka (L) Aggregált Kínálat (AD) Infláció, árszínvonal stabilitás időjárás Tőke (K) háborúk kultúra, etika, hagyomány Technológia, természeti erőforrások Árfolyam stabilitás, külső egyensúly Stb.

4 II. A pénz fogalma: versengő elméletek A filozófiában, a közgazdaságtanban sokféle pénzelméleti megközelítéssel találkozunk. Ezek a pénzügyi rendszer szerepét, fejlődését és működését sokféleképpen magyarázzák. Megegyezési elmélet (Platón, Arisztotelész, Aquinói Szent Tamás) Munkaértékelmélet (Smith, Riccardo, Marx) Mi valójában a pénz? Milyen eszköz lehet pénz? Hogyan jött létre a modern pénzrendszer? Áruelmélet (Montesquieu, Berkeley) Szervetlen elmélet (Max Weber) Romantikus elmélet (Fichte, Müller) még a szerelem sem bolondított meg több embert, mint a pénz lényegén való töprengés. (W. Gladstone angol politikus)

5 II. A pénz fogalma: megegyezés elmélet A megegyezés elmélet a pénz kialakulását gazdaságon kívüli, szociológiai, politikai késztetésekkel magyarázza. A megegyezés elmélet a legrégebbi elméleti iskola. Platón, majd Arisztotelész ezen az alapon magyarázta a pénz keletkezését. Gondolataik lényegét átvette a vallásos középkor is (Aquinói Szent Tamás), sőt később is fennmaradt (pl. Locke, Hume). Az elmélet lényege, hogy a nemesfémek, mint közönséges áruk a mindennapi életben nem túl jelentősek. Különleges szerepük csak abból adódik, hogy a csere általánosan elfogadott eszközeként működnek illetve a gazdagság tárgyi formájaként jelennek meg. E különleges szerepre az emberek közötti megegyezés révén tesznek szert. Az elméletnek két változata alakult ki: Az egyik szerint az emberek hallgatólagos egyezsége alapján váltak pénzzé a nemesfémek. A másik változat szerint az uralkodó (az államfő) volt az, aki alattvalóinak problémáit látva, megajándékozta őket a pénzzel. Az elmélet tartós fennmaradását épp az magyarázza, hogy ez az érvelés kapóra jött az uralkodóknak, mivel az a pénz forgalomba hozatalára való jogaikat hangsúlyozta. Az elmélet lényege az a felismerés, hogy a pénz létének feltétele az általános bizalom: a pénzt mindenki mindenkor elfogadja, mert érte bármikor, bárhol bármely más árut megkaphat. Az elmélet alapvető fogyatékossága, hogy a pénz eredetét és lényegét gazdaságon kívüli tényezőkre vezeti vissza, s ezzel a gazdasági élet törvényein kívüli kategóriaként kezeli. Ezzel szemben a klasszikus közgazdászok azt állítják, hogy a közvetlen csere nehézségei minden különösebb meggyezés nélkül is elvezettek volna a pénz kialakulásához.

6 II. A pénz fogalma: a pénz kialakulásának szervetlen elmélete Max Weber lényegében a megegyezés elmélet modern kori interpretációját adja: a pénzt az adófizetés egyszerűsítése érdekében az állami akarat hívta életre. A pénz kialakulásának nem az árutermelés kibontakozása és elterjedése a fő oka. Az ókorban és a középkorban ugyanis, amikor szintén elég kiterjedt módon használtak pénzt, az árutermelés még csökevényes volt, a társadalom fő elosztási formája a redisztribúció volt, a gazdasági termelés alapvetően önellátó gazdaságokban folyt. Valójában a pénz kialakulásában az állami akarat játszott nagyobb szerepet. Weber gondolatmenete a következő: Az államot az emberek a kollektív biztonsági és gazdasági igényeik kielégítésére hozzák létre. A külső ellenségtől való védekezés és az öntőző-rendszerek fenntartásának igénye vezetett az első nagy ókori államok megalakulásához. Ezen államoknak hadsereget, bürokráciát kellett fenntartaniuk, hogy az alattvalóik igényeit kielégíthessék. Ezért adót kellett szedniük. Max Weber szerint tehát a pénz (adó)fizetési eszköz funkciója az elsődleges, ami betölti ezt a funkciót, később be fogja tölteni az összes többit. Tehát Weber szerint egy áru nem azért lesz pénz, mert az áruforgalomban keresett termék, hanem azért lesz az áruforgalomban keresett termék, mert már pénz, ugyanis az állami akarat már pénzzé tette azáltal, hogy ebben követeli az adót. Az állami akarat hívja életre a pénzt, nem pedig a spontán fejlődés. Ez a pénz kialakulásának szervetlen elmélete. Véleménye szerint a klasszikus közgazdászok koruk társadalmi viszonyainak idealizált változatát vetítették vissza a régmúltba, mikor egymástól független árutermelők akciójának tartották a pénz kialakulását.

7 II. A pénz fogalma: funkcionalista közelítés a munkaérték-elmélet alapján A közgazdasági gondolkodás leginkább a munkaérték elméleti közelítést tudta hasznosítani. A klasszikus közgazdászok (Smith, Ricardo, Marx) szerint az emberek társadalmi közmegegyezés révén a közvetlen csere problémáinak megoldására hozták létre a pénzt. A kereskedelem kezdeti stádiumában az árucsere közvetlen volt. Ennek keretében azt a többletjószágot cserélték el, amire már nem volt szükségük, olyan dolgokra, amiben hiányt szenvedtek. Ezt a cserét barternek nevezzük. A közvetlen csere (barter) alapvető nehézségei a következők: A csere kölcsönös szándékának szükségessége. Egy termelő, aki búzát ajánl cserére, nem fogja termékét eladni, ha a másik csak rozst tud ajánlani, és nem mondjuk ekevasat, amire a búzatermelőnek szüksége lenne. Mindkét félnek azt kell akarnia, amit a másik adni tud. A cserearányok megállapítása. Tételezzük fel, hogy termelőnk talált magának olyan partnert, aki ekevasat tud ajánlani a búzáért. Mindkét fél most azzal a problémával néz szembe, hogy mennyi búzát kell adni az 1 darab ekevasért cserébe? Ha nem tudnak megegyezni egy kölcsönösen kielégítő cserearányban, a csere nem jön létre. A probléma nem egyszerűen az, hogy mekkora súlyú búza ér 1 darab ekevasat. Bizonyos állandó arányokat kell megállapítani, ami összehasonlíthatóvá tudja tenni a különböző minőségű árukat, hiszen ekevas és ekevas között különbségek lehetnek, ugyanígy a búzafajták minősége is eltérő. A volumenek eltérései. Tételezzük fel, hogy a partnerek hosszas alkudozás után megállapodtak, a cserearányokban. Ezek szerint mondjuk 1 darab adott minőségű ekevas 5 mázsa adott minőségű búzát ér. De mi van akkor, ha tegyük fel az ekevas tulajdonosa csak 2 mázsa búzára tart igényt. Ekkor egy harmadik, negyedik stb. felet is be kell vonni a cserébe, akik hajlandóak kifizetni a maradék ekevasat valamilyen másfajta termékben, és cserében hajlandóak elfogadni a 3 mázsa búzát. Az időtényező. A szükségletek kielégítésének idő dimenziója is van. Bizonyos szükségletek kielégítése időben nem kitolható. Ha nem kapok időben táplálékot, elpusztulok. A közvetlen árucserét gyakran akadályozza az is, hogy egyes javak minősége idővel romlik (pl. hal, hús), így értékesítésüket gyorsan kell megoldani, míg a megfelelő cserepartner megtalálása időigényes.

8 II. A pénz fogalma: funkcionalista közelítés a munkaérték-elmélet alapján.. A közvetlen csere nehézkessége miatt kezdtek el közvetítő termékeket használni a korai társadalmakban, amelyek azután betöltöttek bizonyos a pénzfunkciókat. Ezzel a csere közvetetté vált. Konkrét formájától függetlenül a pénzként funkcionáló jószágnak megfelelő tulajdonságokkal kellett rendelkeznie. A pénzfunkció betöltéséhez szükséges fizikai és társadalmi tulajdonságok a következők voltak: Elfogadhatóság Egy tárgyat csak akkor tekintünk pénznek, ha mindenki bízik abban, hogy elfogadják áruk ellenértékeként, vagy kötelezettségek teljesítésekor Felismerhetőség A pénzzel szembeni bizalomnak a könnyű azonosíthatóság feltétele. A gazdasági szereplők elutasíthatják a pénzt, ha nem biztosak benne, hogy felismerik. Hordozhatóság A pénz fontos jellemzőjének kell lennie, hogy kis tömegben nagy értéket képviseljen, és ezért könnyű legyen szállítani. Homogenitás Minden pénzegységnek egységesnek és minden tekintetben azonosnak kell lennie más pénzegységgel. A pénzzel szembeni elvárásoknak leginkább az ókortól pénzként használatos nemesfémek, az arany és az ezüst feleltek meg. Ritkaság Akármit is használjanak pénzként, ritkának kell lennie, mivel így testesít meg értéket. Oszthatóság Egy hatékony pénzrendszernek különböző egységű pénzeket kell tartalmaznia, hogy a különböző értékű tranzakciókat le tudja bonyolítani. (Nem véletlen, hogy a középkor folyamán az egyik legjövedelmezőbb tevékenység, amiből a bankok ősei is származnak, a pénzváltás volt. Minden király, fejedelem különböző súlyú és anyagú pénzeket vert és ezek összehasonlítása, csereértékük megállapítása nagy hozzáértést igényelt.) Tartósság A pénzrendszerekben olyan dolgokat kell használnia, amelyek nem romlandóak, minőségük tartós.

9 II. A pénz fogalma: definíció A pénzt úgy definiálhatjuk, hogy mindazon dolgok pénzként foghatóak fel, amelyek az előző dián ismertetett elvárásoknak megfelelnek és az alábbi funkciókat képesek betölteni: elszámolási egység, tranzakciós eszköz és tartalékolási eszköz funkciót Elszámolási egység Tranzakciós eszköz Tartalékolási eszköz a pénz a gazdasági elszámolások eszköze. Mint ilyen az egyes gazdasági szereplők kalkulációs tevékenységének, az ehhez kapcsolódó döntéseiknek és a gazdasági tevékenységek eredményei összegzésének, az aggregálásnak és a mérésnek instrumentuma. E funkciócsoportban a pénz fizikai jelenléte, birtoklása nem szükséges, így ez a gazdasági szereplők pénz kereslete szempontjából semleges funkció. A pénz a különféle gazdasági tranzakciók lebonyolításának eszköze. Két alapvető tranzakció típus elkülönítése fontos: A tranzakciók egyik típusában a pénz az árucserét segíti. A pénz, amikor az áruk cseréjét közvetíti, csereeszköz, vagy forgalmi eszköz. A tranzakciók másik nagy csoportja, amikor a pénzmozgás ideiglenesen, vagy ab ovo elszakad az árumozgástól. Ebben az esetben a pénz jövedelmek végleges, vagy ideiglenes, térbeli és időbeli átcsoportosítását végzi. Ekkor a (pénz)fizetési eszközként funkcionál. A különböző típusú gazdasági tranzakciók esetében fontos közös sajátosság, hogy ezek lebonyolításához a pénz birtoklása szükséges, így e funkciók hozzájárulnak a gazdasági szereplők pénz keresletéhez. A pénz a vagyontartás egyik eszközeként is funkcionál. A gazdasági szereplők vagyona különböző reál javakból, pénzből és pénzügyi instrumentumokból tevődik össze. E vagyon összetétele a gazdasági fejlődéssel szintén sok változáson ment keresztül. A pénzügytan számára különösen fontos kérdés, hogy milyen tényezőktől függ a gazdasági szereplők által tartott pénz és pénzügyi eszközök aránya. E vagyontartási funkció csoporthoz tartozik a különböző tartalékolási és spekulációs célú pénztartás. E funkció értelemszerűen megköveteli a pénz fizikai jelenlétét, birtoklását, így jelentősen befolyásolja a gazdasági szereplők pénz keresletét.

10 III. A pénzrendszerek fejlődése A pénzrendszerek fejlődése felfogható úgy, mint az arany demonetizálódásának folyamata Árupénz-rendszer Az arany csökkenő szerepe a pénzrendszerek működésében (az arany demonetizálódása) Fémpénz-rendszer Aranystandard Aranydeviza standard Mai pénzrendszer Belső értékkel rendelkező pénzrendszerek Belső érték nélküli pénzrendszerek

11 III. A pénzrendszerek fejlődése A pénzrendszerek kialakulása az árupénz-rendszer megjelenésével kezdődött. Árupénz-rendszer Árupénzek azok a belső értékkel rendelkező pénzek, amikor a pénz funkcióit valamilyen az adott társadalom szempontjából fontos termék töltötte be. Ilyen árupénz volt a só, gabona, prém, az élőállat, a kagyló, a dohány a cigaretta. Ezek az árupénzek minden esetben lokálisak voltak, az adott közösségen kívül nem, vagy csak korlátozottan töltötték be a pénz funkcióit. E pénzrendszerekben a pénzfunkciók korlátozottan jelentek meg, de a pénz kialakulása szempontjából döntő lépést megtették. A pénz funkciókat betöltő áruk speciális, kedvező fizikai és kémiai tulajdonságokkal rendelkeztek.

12 III. A pénzrendszerek fejlődése A nemesfémeket fizikai tulajdonságai (ritkaság, így nagy belső érték, oszthatóság, tartósság stb.) predesztinálták arra, hogy a legelterjedtebb árupénzként funkcionáljanak. E pénzrendszerekben a tényleges pénz a nemesfém és az egyéb fém váltópénz volt. E mellett kvázi pénzként funkcionáltak a pénzhelyettesítők: kereskedelmi váltók, bankjegyek, állam által kibocsátott papírpénz. Fémpénz-rendszer * A pénzláb azt mutatja meg, hogy adott országban egységnyi nemesfémből mennyi pénzérmét vernek. (például 1892-ben Magyarországon 1 kilogramm színaranyból 3800 koronát vertek - így a pénzláb 3800 volt). A pénz fémtartalmát másféleképpen is kifejezhetjük. Az aranyparitás megmutatja, hogy egységnyi pénzt mekkora mennyiségű aranyra lehet beváltani. (például 1 dollárt 1/35 uncia aranyra lehetett beváltani 1938-ban).

13 III. A pénzrendszerek fejlődése A kereskedelmi váltó működésének alapmechanizmusa: áru 1. lépés termelő váltó kereskedő áru 2. lépés kereskedő pénz fogyasztó váltó 3. lépés termelő kereskedő pénz

14 III. A pénzrendszerek fejlődése A váltóleszámítolás mechanizmusa: a bankjegy kialakulása áru 1. lépés termelő váltó kereskedő váltó 2. lépés termelő Pénz 1. bank (bankjegy keletkezése váltóleszámítolással) váltó 3. lépés bank kereskedő Pénz 2. áru Pénz 3. fogyasztó Pénz 1. Pénz 2. Pénz 3.

15 III. A pénzrendszerek fejlődése Az aranystandard rendszer jellemzője, hogy a pénzhelyettesítők (bankjegyek, papírpénz) lényegében kiszorítják a fémpénzeket a belföldi és nemzetközi forgalomból. Ugyanakkor a nemzeti pénzek korlátlan aranyra való átválthatósága fennmaradt. Aranystandard A rendszer működésének három pillére volt: 1. a pénzhelyettesek zavartalan átválthatósága aranyra és fordítva; 2. az arany akadálytalan nemzetközi mozgása; 3. egy olyan szilárd szabályozó rendszer, amely az egyes országokban a forgalomba lévő pénzhelyettesítők (bankjegyek, papírpénz) mennyiségét az aranytartalékokhoz kötötte. Az aranystandard működése során az árfolyamok igen stabilak voltak és ez a világkereskedelem robbanásszerű növekedését, illetve az aranystandardba bekapcsolódó gazdaságok fejlődését eredményezte. A stabilitás alapja az aranyautomatizmus volt. Az egyes országok bankjegyeinek árfolyama egy nem túl széles sávban ingadozhatott. A sáv a felső és az alsó aranypontok által volt meghatározva. Az automatizmus működését az tette lehetővé, hogy az exportőr, vagy importőr két módon fizethetett. Vagy bankjegyeket váltott át közvetlenül adott árfolyamon, vagy a rendelkezésére álló bankjegyet a kibocsátó jegybanknál aranyra váltotta, az aranyat a partner országba szállította, és ott ismét bankjegyre váltotta. A felső, vagy kiviteli aranypont az adott valuta azon legalacsonyabb árfolyama, amelyen túl már érdemes az aranyat az országból kiszállítani és a partner jegybankjának eladni. Az alsó, vagy behozatali aranypont az a legmagasabb jegyzett árfolyama, amikor érdemes a külföldi követelést aranyban behozni és ott bankjegyre váltani. Az aranyparitáshoz képest túl magas árfolyam arany beáramlást, alacsonyabb árfolyam arany kiáramlást okozott.

16 III. A pénzrendszerek fejlődése Az aranydeviza-rendszerben már csak egyetlen valuta a kulcsvaluta volt aranyra váltható. Ezt a szerepet között a dollár töltötte be Aranydeviza standard Az arany deviza standard rendszerben a nemzetközi pénzügyi stabilitás már nem az aranyra, hanem a világ vezető gazdasági erejének hegemóniájára és a résztvevő országok közötti bizalomra épült. Az arany standard és aranydeviza standard rendszer közötti fő különbségek a következők: 1. Az arany deviza standard esetében csak egyetlenegy valutát, a dollárt lehetett beváltani aranyra. Az amerikai kormányzat csak a nemzetek jegybankjai számára tette lehetővé, hogy tőle a megadott paritáson aranyat vásárolhassanak, de a fejlett államok közössége kötelezettséget vállalt arra, hogy a rögzített 1 uncia=35 dollár paritást a szabadpiacon is fenntartja. A rögzített szabadpiaci aranyárat biztosító mechanizmust nevezték aranypool-nak. 2. A nemzetek valutái nem voltak közvetlenül beválthatók aranyra, hanem csak dollárra. A konvertibilitást azonban fokozatosan és részlegesen vezették be, a folyó tételek esetében a nyugat-európai valuták esetében csak 1958-ban. 3. Mivel az árfolyamok kiegyensúlyozására nem működött olyan automatikus mechanizmus, mint az aranystandard esetében, az egyes valuták az országokban uralkodó eltérő árszínvonal- és termelékenységváltozások következtében felül- vagy alulértékeltté váltak a paritáshoz képest. Ezért időnként az árfolyamokat korrigálni kellett le- illetve felértékelési aktusokkal.

17 III. A pénzrendszerek fejlődése A mai pénzrendszer belső érték nélküli pénzrendszer, amely a bizalomra épül. A bizalom megléte legfontosabb a pénzkibocsátási joggal rendelkező állammal, mint szuverén adóssal, és a pénzteremtéssel foglalkozó bankrendszerrel szemben. Ezért kiemelten fontos a kiszámítható gazdaságpolitika, a bankrendszer átlátható és szabályozott működése, a pénzügyi stabilitás nemzetközi és hazai garanciái. Mai pénzrendszer A dollár nemzetközi pénzzé, kulcsvalutává vált, ebből következően a nemzetközi fizetési forgalomnak dollárra volt szüksége. Az USA hegemóniájára épülő pénzrendszer alapjai a hegemón helyzet változásával megrendültek. Az aranydeviza rendszert a kezdettől fogva terhelte a világpénz funkció és a nemzeti valuta közötti ellentmondás. A rendszer zavartalan működésének feltétele volt, hogy USA pénzpolitikáját a világgazdaság likviditási igényének alakulása szerint alakítsa. E követelmény teljesítése az USA gazdaságpolitikai önállóságának feladását jelentette. Ez az ellentmondás az 1960-as évek végére tarthatatlanná vált. Az USA költségvetési politikájának expanzív jellege, a kulcsvaluta gyengülését eredményezte. Ez a rendszerben résztvevő országok, különösen Franciaország, fokozott dollár-arany konverziójához vezetett. Ezt az USA aranytartalékai nem fedezték. A dollár arany konverzió ismétlődő felfüggesztései, majd hivatalos megszüntetése lezárta az arany demonetizálódásának folyamatát és egyben a második világháború után kialakult, pénzrendszer végét is jelentette.

18 III. A pénzrendszerek fejlődése Monetáris aggregátumok Magyarországon Jelölés M0 Monetáris aggregátumok Magyarországon Beszámított eszközök Monetáris bázis = bankjegy- és érmeállomány + hitelintézetek jegybanki tartalékai Mennyiség (MrdFt) 2,535 M1 M2 M3 Bankrendszeren kívüli készpénz + látra szóló betétek M1 + Kvázi pénz (lekötött forintbetétek + devizabetétek) M2 + visszavásárlási megállapodások + hitelintézeti értékpapírok 5,506 11,429 12,236

19 IV. Az infláció fogalma Az infláció eredetileg orvosi szakkifejezés volt, a felfúvódás latin neve. A közgazdaságtanban az általános és tartós árszínvonal emelkedést jelöli. Infláció Defláció Dezinfláció az árak tartós és általános emelkedése, az árak tartós és általános csökkenése az infláció dinamizmusának mérséklődése A közgazdasági jelenség a fémpénzrendszerek megjelenése óta ismert: ázsiónak hívták a fémpénznek a papírpénzhez képest mutatkozó többletértékét, illetve diszázsiónak a papírpénznek a fémpénzhez képest bekövetkező értékcsökkenését. Az infláció közismert, általánosan használt fogalommá az I. világháború és az azt követő nagymértékű pénz elértéktelenedés idején vált.

20 IV. Az infláció fogalma: egy ellenpélda A hatóságilag rögzített árak esete: létezhet-e infláció áremelkedés nélkül? Fix, hatósági árrendszer mellett természetesen nincs spontán áremelkedés. Ez azonban nem jelenti azt, hogy pénzromlás sincs. Hatósági árrendszerben nem az árak nőnek a kereslet növekedésére válaszul, hanem hiány alakul ki: a kurensebb áruk eltűnnek a pult alatt vagy a raktárak mélyén. Ilyenkor a vevő csak úgy juthat hozzá az áruhoz, ha csúszópénzt ad, egyéb szívességet tesz, vagy megvásárol olyan árut is, amire semmi szüksége (kényszerű árukapcsolás) Ilyen esetekben tehát csak látszólagos a változatlan ár, mivel a fogyasztónak valójában a hivatalos árnál többe kerül a termék. A hiánygazdaság jellemző kisérőjelensége a sorbanállás és a kényszermegtakarítás. A kényszermegtakarítás az általános áruhiány következménye, amikor jövedelmek keletkeznek, de a megkeresett jövedelmet nincs mire elkölteni. Ez többnyire háború idején vagy a tervgazdálkodás erőltetett növekedési szakaszaiban fordult elő. Amikor a költségoldalról jelentkező nyomás nem érvényesülhet áremelkedés formájában, akkor megjelenik a burkolt áremelés és a minőségrontás, ami szintén pénzromlást eredményez: az egységnyi pénzzel elérhető ár/érték arány romlik.

21 IV. Az infláció fogalma: akkor a defláció pedig jó? Az árszínvonal tartós csökkenésének negatív hatásai Ha az árak csökkennek, az idő múlásával a pénz egyre többet és többet kezd érni. Ekkor, a nagyobb haszon reményében vásárlás helyett mindenki inkább a bankban tartja a pénzét, bízva abban, hogy később az még többet fog érni, mivel minden olcsóbb lesz. A probléma abban rejlik, hogy a vásárlások elhalasztása csökkenti a keresletet, amihez a kínálatnak is alkalmazkodnia kell. A csökkenő kereslet miatt gyárak, üzemek zárnak be, és mindez nagyarányú munkanélküliséget okoz. A defláció azokat érinti a legsúlyosabban, akiknek olyan pénzügyi tartozásai vannak, amelyeket minden áron teljesíteniük kell. Ezek a háztartások, vállalatok ezért kénytelenek pénzhez jutni, árukészletüket és vagyontárgyaikat azonban csak alacsony árakon tudják eladni. Ennek az az oka, hogy deflációs környezetben a pénz vásárlóerejének emelkedése miatt a lehetséges vevők tartózkodnak a vásárlástól a későbbi, még alacsonyabb árakra számítva. Példák a deflációra: Az árak esése nem volt szokatlan jelenség a II. világháború előtt. A gazdaság ciklikus mozgásához rendszerint hozzátartozott, hogy fellendülés idején nőttek az árak (infláció), gazdasági lassulás esetén pedig estek (defláció). A mai modern gazdaságok történetében az eddigi legjelentősebb defláció az as, USA-ból kiindult válság idején volt tapasztalható. A második világháború utáni évtizedekben sokáig nem jelentkezett defláció a modern gazdaságokban. Az 1990-es években kibontakozott japán válság szolgáltatott ismét példát a tartós deflációra, kísérőjelenségeit és lefolyását tekintve ez ugyanakkor igencsak eltért az astól. Ebben szerepe volt a kiterjedtebb állami beavatkozásnak, és a sajátos japán gazdasági intézményrendszernek is.

22 V. Az infláció negatív hatásai Az árak veszítenek orientációs szerepükből: A gyors árváltozások és a relatív árak változása egyaránt megnehezíti az árak összevetését. Nő a kockázata a nem racionális fogyasztói, beruházási döntéseknek Inflációs adó: ha az adózás progresszív, akkor az inflációs ráta a nagyobb adósávok felé tolja a jövedelmeket. így a kormányzat az adókulcsok növelése nélkül is több adót szedhet a váratlan infláció az adósávok valorizációját is ellehetleníti kamatadó: a kamatokba beépülő inflációs felár is megadóztatásra kerül Növekvő tranzakciós költségek a mindennapokban : Ha az árak gyakran emelkednek, a folytonos átárazás (pl. az étlapok újranyomtatása) egy idő után komoly költséget jelent az eladók számára. Ezt az inflációs költséget szokták étlapköltségnek is nevezni. Hasonlóan szemléletes név az ún. cipőtalp költség. Ennek lényege abban rejlik, hogy általában nem otthon, hanem a bankban tartjuk a pénzünket. Készpénzben csak annyit éri meg tartani, amennyire feltétlenül szükségünk van a mindennapok során. Ha az árak emelkednek, adott mennyiségű pénzünk hamarabb fogy el, mint korábban, így egyre többször kell a bankból pénzt kivenni. Ebben pedig akár el is kophat az ember cipőjének a talpa Ezek a költségek érezhető mértékben inkább magas inflációs környezetben jelentkeznek.

23 V. Az infláció negatív hatásai Nehezedik, ellehetetlenül a hosszú távú megállapodások betartása: Amikor a tényleges infláció eltér attól, mint amit a megállapodás megkötésekor vártunk, akkor a megállapodás tartalma torzul, és eltér a felek eredeti szándékától. Nézzük a következő példát: egy család új házának felépítését az építőipari vállalkozás 20 millió forintért vállalja el, ami a szerződéskötéskor elkészített költségterv alapján fedezi az építés tényleges költségeit, és a vállalkozás nyereségét. Ha az infláció miatt a ház felépítéséhez szükséges alapanyagok és energia ára megemelkedik, az építőipari vállalkozás nem lesz képes (vagy csak nyeresége bizonyos részének feláldozásával) elvégezni a munkát a szerződésben vállalt keretösszegből. Mivel a vállalkozásnak nem célja a veszteséges tevékenység, ezért a felek kénytelenek újratárgyalni a szerződés feltételeit. Növekvő reálkamatok, csökkenő hitelkínálat : Ha a megtakarítók nem lehetnek biztosak abban, hogy az árszínvonal a jövőben csak lassan és kiszámíthatóan fog változni, akkor plusz hozamra tartanak igényt (ez az ún. inflációs kockázati felár), amely a megtakarítások vásárlóerejét veszélyeztető, hosszabb időtávon jelentkező inflációs kockázatokat ellensúlyozza. Emiatt a vállalkozások kedvezőtlenebb feltételek mellett juthatnak hitelhez, ami visszavetheti a gazdaság növekedését. (Inflációs felár alatt a kamat aktuális inflációt vagy az inflációs várakozást meghaladó részét értjük.) Csökkenő megtakarítások: A magas infláció a lakosság pénzügyi megtakarítási kedvére negatív hatással van: a gyorsan növekvő áraktól és a korábbi megtakarítások értékvesztésétől való félelem miatt a háztartások egyre inkább felélik megtakarításaikat (amit csak lehet, hamarabb vásárolnak meg, hiszen később várhatóan drágább lesz!), illetve a pénzügyi megtakarítások helyett értéktartónak vélt reáljavakba (pl.: nemesfém, ingatlan, műtárgy) fektetnek be.

24 V. Az infláció negatív hatásai Nehezebb tervezhetőség, alacsonyabb beruházási hajlandóság: Az árszínvonal nem várt ingadozása csökkenti az árak (mind a beszerzési, mind az étékesítési árak) tervezhetőségét, így a befektetési lehetőségeket a vállalkozások nem képesek megbízhatóan mérlegelni. Ezért az árszínvonal kiszámíthatatlan változásai megnövelik a vállalkozások (és általában a vagyonnal való gazdálkodás) kockázatát. Emiatt összességében csökkenhet a vállalkozások beruházási hajlandósága, és csökkenhet a gazdaság növekedési üteme. A jövedelmek újraelosztása: Az árszínvonal hirtelen megugrása jellemzően a társadalom valamennyi rétegét negatívan érinti. Ugyanannyi pénzért kevesebb terméket lehet vásárolni, és a magtakarítások egy része elértéktelenedik. A legjelentősebb újraelosztás a rögzített kamatozású aktívák (megtakarítások) és rögzített kamatozású passzívák (adósságok) között megy végbe. Akinek fix kamatozású befektetése vagy készpénze van veszít az infláción, akinek fix kamatozású (nem indexált) tartozása van az nyer az infláción. A káros hatások azonban a társadalom peremén élőket sújtják a legjobban: a szegényebbek jellemzően nem rendelkeznek számottevő megtakarítással, így az árak hirtelen emelkedése közvetlenül csökkenti a fogyasztásukat. Megtakarításaikat is jellemzően olyan formában tartják (pénzben, vagy fix kamatozású betétekben, esetleg értékpapírokban), ami a megugró infláció hatására jelentősen veszít az értékéből, szemben a tehetősebbekkel, akik a megtakarításaik egy részét általában részvényben, ingatlanban, esetleg műtárgyban tartják. Inflációs időszakban mindig azok járnak a legrosszabbul, akik nem tudják bevételeiben azonnal érvényesíteni az infláció hatását. Ez a lakosságon belül leginkább az alacsony képzettségű, könnyebben helyettesíthető munkavállalókat érinti. A gazdasági szférában pedig a kis és közepes vállalkozások számára hátrányos leginkább.

25 VI. Az infláció fajtái: stabil árak vs. inflációs környezet Az alábbi táblázat jól illusztrálja, hogy 100 egységnyi mai pénzünk vásárlóereje hogyan csökken a jövőben az infláció mértékének függvényében. A pénz vásárlóerejének megőrzése az árstabilitás megteremtésével válik lehetségessé, ami tartósan alacsony inflációs környezetet feltételez.

26 VI. Az infláció fajtái:áttekintés Alacsony, tehetetlenségi Mértéke Mérsékelt Vágtató Infláció Kiváltó ok Várakozások Relatív árak hiperinfláció Keresleti sokk Kínálati sokk Pénzmennyiség változása Anticipált Nem anticipált Kiegyensúlyozott Kiegyensúlyozatlan

27 VI. Az infláció fajtái: mérték alapján Az infláció mértéke alapján az alábbi típusok különböztethetőek meg: alacsony vagy tehetetlenségi, mérsékelt, vágtató és hiperinfláció. Alacsony vagy tehetetlenségi infláció Alacsony infláció esetén az áremelkedés mértéke néhány százalék évente. Az árszínvonal csak lassan és kiszámíthatóan változik, így a gazdaság stabil működését nem gátolja. A tehetetlenségi infláció előre látható. Ez az az inflációs ráta, ami beépül a szerződésekbe, a várakozásokba és a szóbeli megállapodásokba. Tehetetlenségi infláció tehát az amire mindenki számít: költségvetés, munkáltatók, munkavállalók, szakszervezetek, beruházók, pénzintézetek stb. Ez az infláció addig marad fenn ameddig a sokkok valamilyen irányba el nem mozdítják. Mérsékelt infláció Mérsékelt (moderált) inflációs környezetben az éves áremelkedés üteme 10% alatt marad. Az árak növekedése ellenőrzés alatt tartható, a gazdaság működésében jelentős zavarokat nem okoz. Vágtató infláció Vágtató infláció esetén az árszínvonalváltozás éves mértéke két- vagy három számjegyű. Az árak hirtelen változhatnak A gazdaság instabil, a háztartások vagyonukat, megtakarításaikat értékálló befektetésekbe helyezik, erőteljesen megnőhet az ingatlanok és az értékálló, külföldi devizák iránti kereslet. A gazdasági környezet bizonytalansága miatt a vállalkozók termelése és beruházási hajlandósága is visszaesik Hiperinfláció Hiperinfláció az árszínvonal egyre gyorsuló emelkedésében nyilvánul meg, jellemzően rendkívüli gazdasági helyzet, pl. háború következményeként. A hiperinfláció mértéke szélsőségesen különbözhet, lehet százalékban mérve három-négy számjegyű, de volt már Magyarországon a második világháború után közvetlenül 27(!) jegyű is, ami egyébként a XX. század inflációs világrekordja volt. Hiperinfláció esetén a pénzvagyon akár napok, órák leforgása alatt értéktelenné válhat.

28 VI. Az infláció fajtái: példák hiperinflációra A német hiperinfláció hatására egy napilap ára 1921 és 1923 között 0,3 márkáról 70 millió márkára nőtt. Egy napilap ára Németországban, , márkában January May October February September ,000 October 1, ,000 October 15 20,000 October 29 1,000,000 November 9 15,000,000 November 17 70,000,000

29 VI. Az infláció fajtái: példák hiperinflációra A magyar hiperinfláció hatására 1 kenyér ára 10 hónap alatt 6 pengőről 5,8 milliárd pengőre nőtt. 1 kenyér ára Magyarországon kenyér ára pengő augusztus október november eleje november végén december eleje december vége január eleje január vége május eleje május vége június augusztus 1. 1 forint = 400 ezer kvadtrillió pengő ( ) pengő A világtörténelemben kibocsátott legnagyobb névértékű bankjegy

30 percent growth VI. Az infláció fajtái: példák hiperinflációra A XX. századi gazdaságtörténetet végigkísérik a hiperinflációt eredményező pénzügyi rendszerhibák Israel Poland inflation Brazil Argentina Peru Nicaragua growth of money supply Bolivia ( ) Ausztria: Magyarország: Görögország: Chille: Jugoszlávia: 1991 Angola: Oroszország: Ukrajna: Zimbawe: 2008

31 VI. Az infláció fajtái: kiváltó ok alapján keresleti sokk Keresleti infláció: a fogyasztóknak nő az elkölthető jövedelmük, de ezzel szemben a korábbi árumennyiség áll. Keresleti infláció lényege: összkereslet növekedésére a kínálat nem reagál, így az árak emelkedése állítja helyre az egyensúlyt. Keresleti sokkról akkor beszélünk, ha a makroszintű kereslet váratlanul jelentős mértékben megnövekszik, anélkül, hogy a kínálat változni tudna (túl van a potenciális kibocsátáson) Eredménye a keresleti infláció, amikor a keresleti görbe jobbra felfelé tolódik el. A piacon ilyenkor a megnövekedett kereslet szívása következtében emelkedik meg az árszínvonal. Ilyen hatást például a költségvetési deficit növekedése vagy a megtakarítások állományának csökkenése és fogyasztói keresletté változása eredményez.

32 VI. Az infláció fajtái: kiváltó ok alapján kínálati sokk Kínálati sokkról akkor beszélünk, ha a makroszintű kínálat adott árszínvonal mellett váratlanul jelentős mértékben csökken. A kínálati (költség)infláció leggyakoribb okai Nyersanyagok, alapanyagok árának emelkedése Importtermékek árának emelkedése Bér-ár spirál Kormányzat adópolitikája Anticipált infláció Hazai valuta leértékelése import oldalról Túlkereslet Árnövekedés Ár- bér spirál Kibocsátás csökken Bérnövekedés Munkakereslet csökken

33 VI. Az infláció fajtái: kiváltó ok alapján pénzmennyiség változása A pénz mennyiségi elmélete az árszínvonal változásban a pénzmennyiség változásának hatását tartja elsődlegesnek. A forgalmi egyenlet: P T = M V P = árszínvonal T=tranzakciók száma V = pénz forgási sebesség Tranzakciós forgási sebesség (V): adott idő alatt végbemenő pénzcserék száma M = pénzmennyiség az egyenletben a tranzakciókat a jövedelemmel (Y) helyettesíthetve: P Y = M V (Y a reál GDP, P árszínvonal, PY a nominális GDP.) Ha adott időpontban a reál GDP (Y) és a pénz forgási sebessége (V) állandó, akkor az árszínvonal változását a pénzmennyiség változása okozza.

34 Infláció (%, logaritmikus skála) VI. Az infláció fajtái: kiváltó ok alapján pénzmennyiség változása A pénz mennyiség és az infláció változása közötti összefüggést empirikus adatok is alátámasztják. Ecuador Belarus Indonesia Turkey Argentina Singapore Pénzkínálat növekedése (%, logaritmikus skála)

35 VI. Az infláció fajtái: kiváltó ok alapján pénzmennyiség változása Feladat Tételezzük fel, hogy egy szigeten kizárólag burgonyát termelnek. Egy adott időszakban 1000 kg burgonyát értékesítenek 0,15 dolláros áron. A szigeten a gazdasági szereplők rendelkezésére 50 dollár pénz áll. Mennyi ilyen körülmények között a pénz forgási sebességének értéke? P Y = M V (1000 0,15)/50 = 3 Mekkora a nominális jövedelem? P Y=150 Mit jelent, az ha a pénz forgási sebessége 3? (P Y)/M = V 1 dollár a vizsgált időszakban átlagosan 3x cserél gazdát

36 VII. Az infláció mérése: alapkérdések Az inflációs adat két időpont közötti árváltozást mutat meghatározott termékkörre. Az infláció mérésekor két alapvető kérdést kell megválaszolni: Hogyan választom meg a termékkört? Fogyasztói árindex (CPI) termelői árindex (PPI) GDP deflator Hogyan választom meg az időpontot? hó/hó december/december hó/előző hó Év/év Magyar CPI PPI és CPI GDP deflátor és CPI

37 VII. Az infláció mérése: árindex számítás egy példa Vegyünk egy egyszerű példát! Nézzük, meg, hogy elméletileg milyen indexek számíthatók? Egy utcai gyorsbüfé fontosabb értékesítési adatai: Termék Mértékegység Értékesítés mennyisége Egységár (Ft) Június Július Június Július Hamburger Db Hot-dog Db Sült burgonya adag Egyedi Átlagos Ár Egyedi árindex Átlagos Árindex Volumen Egyedi volumenindex Átlagos Volumenindex Érték Egyedi értékindex Átlagos Értékindex

38 VII. Az infláció mérése: árindex számítás egy példa Hogyan számíthatók ki az egyedi ár-, volumen-, értékindexek? Termék i q % Hamburger (3300/3000) * 100 = 110,0 Hot-dog (1800/2000) * 100 = 90,0 Sült burgonya (3000/2600) * 100= 115,4 Termék i p % Hamburger (155/150) * 100 = 103,3 Hot-dog (140/120) * 100 = 116,7 Sült burgonya (80/80) * 100= 100,0 Termék i v % Hamburger 3300*155 * 100 = 113,7 3000*150 Hot-dog 1800*140 * 100 = 105,0 2000*120 Sült burgonya 3000*80 * 100 = 115,4 2600*80 Egyedi volumenindex Az egyedi volumenindex az egyes termékek értékesített mennyiségében bekövetkezett változást mutatja i q = q 1 / q 0 Tehát a hamburger értékesített mennyisége 10%-kal nőtt, a hotdogé 10 %-kal csökkent, míg a sült burgonyáé 15,4%-kal nőtt. Egyedi árindex Az egyedi árindex az egyes termékek árában bekövetkezett változást mutatja: i p =p 1 /p 0 Tehát a hamburger ára 3,3 %-kal, a hot-dog ára 16,7-%-kal nőtt, míg a sült burgonya ára nem változott. Egyedi értékindex Az egyedi értékindex az egyes termékek bevételében, forgalmában (értékében) bekövetkezett változást mutatja: i v =v 1 /v 0 = q 1 p 1 / q 0 p 0 Tehát a hamburger forgalma 13,7%-kal, a hot-dogé 5%-kal, a sült burgonyáé 15,4%-kal nőtt.

39 VII. Az infláció mérése: árindex számítás egy példa Mi jelent kihívást az átlagos ár és volumenindex kiszámításánál? Átlagos volumenindex Hogyan szűrhető ki az árhatás? Átlagos árindex Hogyan szűrhető ki a volumenhatás? Árindex (jele: I p ) a különböző termékek, árucikkek, szolgáltatások árainak átlagos változását, az árszínvonal alakulását fejezi ki. A mennyiség csak a súlyszám szerepét tölti be, így kétféle árindex számítása lehetséges. Bázisidőszaki súlyozású Laspeyres- féle árindex Tárgyidőszaki súlyozású Paasche féle árindex (0) I p q * p q * p 0 (1) I p q * p q * p 0 Mivel csak az árváltozást akarjuk mérni, ezért a mennyiségi változást ki kell szűrni, ezért a mennyiség mindkét időszakra azonos ez tölti be a súlyszám szerepét. attól függően, hogy melyik mennyiséget tekintjük állandónak beszélhetünk bázis időszaki q 0 és tárgyidőszaki súlyozásról q 1. a két árindex nem ad azonos eredményt!

40 VII. Az infláció mérése: árindex számítás egy példa Vegyünk egy egyszerű példát! Nézzük, meg, hogy elméletileg milyen indexek számíthatók? Egy utcai gyorsbüfé fontosabb értékesítési adatai: Megnevezés Értékadatok (Ft-ban) Tényleges Fiktív v 0 = q 0 p 0 v 1 =q 1 p 1 q 0 p 1 q 1 p 0 Hamburger 3000*150= 450e 3300*155= *155=465e 3300*150= 495e Hot-dog 2000*120=240e 1800*140= *140=280e 1800*120=216e Sült burgonya 2600*80=208e 3000*80= *80=208e 3000*80=240e Összesen Bázisidőszaki súlyozású Laspeyres- féle árindex: / =1,061 (6,1 %) Tárgyidőszaki súlyozású Paasche féle árindex: / =1,055 (5,5 %)

41 VII. Az infláció mérése: fogyasztói árindex számítása gyakorlatban Magyarországon árindex számításához a KSH mintegy 900 terméket (áru és szolgáltatás) figyel meg havonta. Havonta 100 ezer körüli ármegfigyelés gyűlik össze. A fogyasztói kosár összeállításához a súlyokat két forrásból nyerik: nemzetgazdasági elszámolások makroadataiból háztartás-statisztikai felmérésekből származnak (A háztartási költségvetési felmérésben résztvevő mintegy háztartás naplót vezet arról, hogy mire mennyit költenek; ezekből kiindulva állapítják meg, hogy a javak milyen súllyal vesznek részt kiadásaikban) Az árindex Laspeyres-féle (bázis súlyozású).

42 VII. Az infláció mérése: az inflációs illúzió Miért érzékeljük néha úgy hogy az árak jobban emelkednek mint ahogyan a hivatalos statisztika mutatja? A vélt és a valós infláció gyakori eltérésének alapvetően két oka van: 1) egyrészt a mindennapos készpénzes vásárlások (pl. tej, kenyér) sokkal jobban befolyásolják az árváltozással kapcsolatos benyomásainkat, mint azoknak a cikkeknek az árváltozása (akár árcsökkenése), amelyeket csak ritkábban vásárolunk (pl. számítógép), és ezért kevésbé emlékszünk rá. Ugyancsak kimutatható, hogy az áremelésekre a vásárlók érzékenyebbek, mint a csökkentésekre, és ez jobban meg is marad az emlékezetükben. 2) Ezen kívül egyéni fogyasztási szokásaink miatt saját személyes fogyasztói kosarunk eltérhet az átlagos (azaz a hivatalos számítás alapját képező) fogyasztói kosártól.

43 IX. Infláció és munkanélküliség: Phillips görbe A Phillips görbe alapján az infláció és a munkanélküliség alakulása fordítottan arányos: a foglalkoztatás csak úgy növelhető, ha az árszínvonal is növekszik. Inflációs ráta A Phillips-görbe egy empirikus eredetű közgazdasági modell, ami a nominálbérek növekedési üteme (az infláció) és a munkanélküliség szintje közötti kapcsolatot írja le: egy adott gazdaságban minél alacsonyabb a munkanélküliség szintje, annál gyorsabban emelkednek a munkabérek. 4 3 B A Munkanélküliségi ráta Nevét az összefüggést először, 1958-ban részletesen publikáló Alban William Phillips statisztikus közgazdászról kapta ban már Irving Fisher is utalt egy írásában erre az összefüggésre az USA gazdaságára vonatkoztatva. A Phillips-görbe modelljét azóta többször is módosították, mint például Paul Samuelson és Robert Solow 1960-ban.

44 IX. Infláció és munkanélküliség: Misery index A misery index az infláció és a munkanélküliségi ráta összege. Először Jimmy Carter kampánystábja használta a Ford adminisztráció működésének kritikájaként. Rank President Time Period Low High 4 Harry Truman Dec 1952 = 3.45 Jan 1948 = Dwight D. Eisenhower Jul 1953 = 2.97 Apr 1958 = John F. Kennedy Jul 1962 = 6.40 Jul 1961 = Lyndon B. Johnson Nov 1965 = 5.70 Jul 1968 = Richard Nixon Jan 1969 = 7.80 Jul 1974 = Gerald Ford Dec 1976 = Jan 1975 = Jimmy Carter Apr 1978 = Jun 1980 = Ronald Reagan Dec 1986 = 7.70 Jan 1981 = George H. W. Bush Sep 1989 = 9.64 Nov 1990 = Bill Clinton Apr 1998 = 5.74 Jan 1993 = George W. Bush Oct 2006 = 5.71 Aug 2008 = Barack Obama 2009 Present July 2009 = 7.30 Dec 2009 = 12.72

Pénzügyi alapvetések (pénzügytan)

Pénzügyi alapvetések (pénzügytan) Pénzügyi alapvetések (pénzügytan) Dr. habil. Farkas Szilveszter PhD egyetemi docens, tanszékvezető BGF, PSZK Pénzügy Intézeti Tanszék http://dr.farkasszilveszter.hu farkas.szilveszter@pszfb.bgf.hu 2 1

Részletesebben

2016.02.25. Pénzügyek. 2. A pénz fogalma, a pénzrendszerek fejlődése

2016.02.25. Pénzügyek. 2. A pénz fogalma, a pénzrendszerek fejlődése Pénzügyek 2. A pénz fogalma, a pénzrendszerek fejlődése 1 Az előadás témái 1. Mi a pénz? 2. A pénz funkcionális definíciója 3. A pénz kialakulásának elméletei 4. Pénzrendszerek 5. Az infláció mérése 6.

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN, MAKROÖKONÓMIA Dr. Nagy Gabriella Mária 2016.

KÖZGAZDASÁGTAN, MAKROÖKONÓMIA Dr. Nagy Gabriella Mária 2016. KÖZGAZDASÁGTAN, MAKROÖKONÓMIA Dr. Nagy Gabriella Mária 2016. » Infláció vs. Defláció» Típusai: Keresleti Kínálati Bér + Ár bér spirál (reálbér béralku) » Típusai: Kúszó Vágtató Hiperinfláció általánosan

Részletesebben

A nemzetközi pénzügyi rendszer A gazdasági nyitottság és a pénzügyi rendszer

A nemzetközi pénzügyi rendszer A gazdasági nyitottság és a pénzügyi rendszer A nemzetközi pénzügyi rendszer A gazdasági nyitottság és a pénzügyi rendszer 1 Fő témakörök A nemzetközi fizetési mérleg A devizagazdálkodás A konvertibilitás A devizaárfolyam Devizaárfolyam-rendszerek

Részletesebben

Hosszú Zsuzsanna Körmendi Gyöngyi Tamási Bálint Világi Balázs: A hitelkínálat hatása a magyar gazdaságra*

Hosszú Zsuzsanna Körmendi Gyöngyi Tamási Bálint Világi Balázs: A hitelkínálat hatása a magyar gazdaságra* Hosszú Zsuzsanna Körmendi Gyöngyi Tamási Bálint Világi Balázs: A hitelkínálat hatása a magyar gazdaságra* A hitelkínálat elmúlt évekbeli alakulását, szerepének jelentőségét vizsgáljuk különböző megközelítésekben,

Részletesebben

Proof. Ingatlanpiaci elemzés 2008 március. Készítette: Molnár Tamás

Proof. Ingatlanpiaci elemzés 2008 március. Készítette: Molnár Tamás Ingatlanpiaci elemzés 2008 március Készítette: Molnár Tamás 6000 Kecskemét, Irinyi u. 17. Tel.: (00-36-76) 497-658, 497-659, Fax: 418-850 E-mail: ingatlan.empire@axelero.hu Tartalomjegyzék Magyarország

Részletesebben

Magyar gazdaság 2002-2006 - helyzetértékelés és előrejelzés -

Magyar gazdaság 2002-2006 - helyzetértékelés és előrejelzés - Magyar gazdaság 2002-2006 - helyzetértékelés és előrejelzés - A 2002-2005 közötti makrogazdasági folyamatok főbb jellemzői A magyar gazdaság teljesítményét befolyásoló világgazdasági háttér 2002-2005 között

Részletesebben

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS MILEI OLGA GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS BÚTORIPAR HELYZETÉRE 2012. JANUÁR-SZEPTEMBER FAIPARI BÚTORIPARI ERDÉSZETI ÁGAZATI PÁRBESZÉD BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BUDAPEST, 2012. DECEMBER GAZDASÁGELEMZÉS

Részletesebben

2005/1 JELENTÉS BUDAPEST, 2005. MÁJUS

2005/1 JELENTÉS BUDAPEST, 2005. MÁJUS Az új tagállamok konvergencia-indexe 2005/1 JELENTÉS BUDAPEST, 2005. MÁJUS Tartalomjegyzék BEVEZETÉS 3 I. AZ ÚJ TAGÁLLAMOK ÖSSZESÍTETT KONVERGENCIAINDEXE 3 II. AZ ÚJ TAGÁLLAMOK NOMINÁLIS KONVERGENCIÁJA

Részletesebben

A kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről

A kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről A kamara ahol a gazdaság terem Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről 1 Bevezetés Jelen beszámoló elkészítésének célja a kamarai küldöttek tájékoztatása a szervezet

Részletesebben

A pénzügyi válság hatásai és a kilábalás

A pénzügyi válság hatásai és a kilábalás A pénzügyi válság hatásai és a kilábalás Hajdu Emese Megjelent: Agrártámogatások és -pályázatok c. szakkönyvben 2008-ban. RAABE Tanácsadó és Kiadó Kft, Budapest. 1. A krízis kiváltó okai és a jelenlegi

Részletesebben

A jegybank a belföldi monetáris kondíciók változtatásával igyekszik megakadályozni

A jegybank a belföldi monetáris kondíciók változtatásával igyekszik megakadályozni Az MNB tevékenységének fõbb jellemzõi 1998-ban 1. Monetáris politika AMagyar Nemzeti Bank legfontosabb feladata az infláció fenntartható csökkentése, hosszabb távon az árstabilitás elérése. A jegybank

Részletesebben

BIZONYTALAN NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK, TOVÁBBRA IS JELENTŐS NEMZETKÖZI ÉS HAZAI KOCKÁZATOK

BIZONYTALAN NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK, TOVÁBBRA IS JELENTŐS NEMZETKÖZI ÉS HAZAI KOCKÁZATOK BIZONYTALAN NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK, TOVÁBBRA IS JELENTŐS NEMZETKÖZI ÉS HAZAI KOCKÁZATOK MFB Makrogazdasági Elemzések XXIV. Lezárva: 2009. december 7. MFB Zrt. Készítette: Prof. Gál Péter, az MFB Zrt. vezető

Részletesebben

Kockázatelemzés, kockázatmérséklés, cselekvési tervek Dr. Tatay Tibor Dr. Pataki László

Kockázatelemzés, kockázatmérséklés, cselekvési tervek Dr. Tatay Tibor Dr. Pataki László Kockázatelemzés, kockázatmérséklés, cselekvési tervek Dr. Tatay Tibor Dr. Pataki László Megjelent: az Agrártámogatások és-pályázatok kézikönyv 2008 december, Raabe Kiadó 1. Kockázat és kockázatvállalás

Részletesebben

A gazdaság fontosabb mutatószámai

A gazdaság fontosabb mutatószámai A gazdaság fontosabb mutatószámai 2008. január 1-től ahogy azt korábban már jeleztük a KSH a TEÁOR 08 szerint gyűjti az adatokat. Ezek első közzétételére a 2009. januári ipari adatok megjelentetésekor

Részletesebben

Tehát a jelenlegi gondolkodási mód (paradigma) alapja hibás, ezért nem lehet azt változtatással (reformmal) továbbéltetni. Ezért II.

Tehát a jelenlegi gondolkodási mód (paradigma) alapja hibás, ezért nem lehet azt változtatással (reformmal) továbbéltetni. Ezért II. Melyik gondolkodási mód elıtt áll történelmi lehetıség? I. Vértes András, a GKI (Gazdaságkutató Intézet) elnöke kedden (2010. június 29-én) Budapesten sajtótájékoztatót tartott, amelyen a kormány 29 pontos

Részletesebben

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM. 2016. évi országjelentés Magyarország

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM. 2016. évi országjelentés Magyarország EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.2.26. SWD(2016) 85 final BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM 2016. évi országjelentés Magyarország amely a makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzésével és kiigazításával

Részletesebben

Pénzügyi alapvetések (pénzügytan)

Pénzügyi alapvetések (pénzügytan) Pénzügyi alapvetések (pénzügytan) Dr. habil. Farkas Szilveszter PhD egyetemi docens, tanszékvezető BGF, PSZK Pénzügy Intézeti Tanszék http://dr.farkasszilveszter.hu farkas.szilveszter@pszfb.bgf.hu 1 2.

Részletesebben

ERSTE EXCLUSIVE - 28 MAGYAR KÖTVÉNY FORINT ESZKÖZALAP BEFEKTETÉSI POLITIKA

ERSTE EXCLUSIVE - 28 MAGYAR KÖTVÉNY FORINT ESZKÖZALAP BEFEKTETÉSI POLITIKA ERSTE EXCLUSIVE - 28 MAGYAR KÖTVÉNY FORINT ESZKÖZALAP BEFEKTETÉSI POLITIKA 1. ÁLTALÁNOS RÉSZ A biztosító a hozamszint stabilizálása, növelése és a befektetésre kerülı tıke maximális biztonságának megteremtése

Részletesebben

Projektazonosító: TÁMOP-4.2.4.A/2-11/1-2012-0001 Nemzeti Kiválóság Program Pályázati azonosító: A2-ELMH-13-0048

Projektazonosító: TÁMOP-4.2.4.A/2-11/1-2012-0001 Nemzeti Kiválóság Program Pályázati azonosító: A2-ELMH-13-0048 Projektazonosító: TÁMOP-4.2.4.A/2-11/1-2012-0001 Nemzeti Kiválóság Program Pályázati azonosító: A2-ELMH-13-0048 A kutatás a TÁMOP-4.2.4.A/2-11/1-2012-0001 azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program Hazai

Részletesebben

A 2017. évi költségvetés tervezetének elemzése

A 2017. évi költségvetés tervezetének elemzése A 2017. évi költségvetés tervezetének elemzése 2016. április 20. MAGYAR NEMZETI BANK A Magyar Nemzeti Bank a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvényben meghatározott alapvető feladatai,

Részletesebben

Közgazdaságtan II. Külső egyensúly, árfolyam és nemzetközi tőkeáramlás. Budapest, 2015.11.30.

Közgazdaságtan II. Külső egyensúly, árfolyam és nemzetközi tőkeáramlás. Budapest, 2015.11.30. Közgazdaságtan II. Külső egyensúly, árfolyam és nemzetközi tőkeáramlás Budapest, 2015.11.30. Tartalom I. Bevezetés II. Definíciók III. FDI módjai IV. FDI indítékai V. FDI hatásai VI. FDI Magyarországon

Részletesebben

HONVÉD KÖZSZOLGÁLATI ÖNKÉNTES NYUGDÍJPÉNZTÁR

HONVÉD KÖZSZOLGÁLATI ÖNKÉNTES NYUGDÍJPÉNZTÁR HONVÉD KÖZSZOLGÁLATI ÖNKÉNTES NYUGDÍJPÉNZTÁR Adószám: 18066830-2-51 Székhely: 1135 Budapest Aba utca 4. Tel./Fax.: 329-6651, HM 269-77, 268-79, 269-37 ÜZLETI JELENTÉS A 2014. ÉVRŐL Budapest, 2015. február

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.1.22. COM(2014) 21 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Energiaárak

Részletesebben

Előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2010. december 16-i ülésére

Előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2010. december 16-i ülésére Tárgy: Békés Város Önkormányzatának 2011. évi költségvetési koncepciója Előkészítette: Tárnok Lászlóné jegyző Véleményező bizottság: valamennyi bizottság Sorszám: III/1. Döntéshozatal módja: Minősített

Részletesebben

A CONCORDE ALAPKEZELŐ ZRT. VÉGREHAJTÁSI POLITIKÁJA

A CONCORDE ALAPKEZELŐ ZRT. VÉGREHAJTÁSI POLITIKÁJA A CONCORDE ALAPKEZELŐ ZRT. VÉGREHAJTÁSI POLITIKÁJA Hatályos: 2008. február 1. 1. Bevezetés A végrehajtási politika az ügyfelek pénzügyi eszközökre vonatkozó vételi vagy eladási megbízásainak, az ügyfél

Részletesebben

MAGYARORSZÁG 2008. évi IV-es cikkely konzultáció megbeszélései. Záró megállapítások. 2008. június 10.

MAGYARORSZÁG 2008. évi IV-es cikkely konzultáció megbeszélései. Záró megállapítások. 2008. június 10. MAGYARORSZÁG 2008. évi IV-es cikkely konzultáció megbeszélései Záró megállapítások 2008. június 10. A költségvetési hiány és a folyó fizetési mérleg hiány 2007-ben történt csökkenése üdvözlendő, azonban

Részletesebben

JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 1998. november

JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 1998. november JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 1998. november Készítette: a Magyar Nemzeti Bank Közgazdasági és kutatási fõosztálya Kiadja: a Magyar Nemzeti Bank Titkársága 1850 Budapest, V., Szabadság tér 8 9. Kiadásért

Részletesebben

Harsányi János Főiskola BSC képzés Számviteli alapismeretek Munkafüzet 2010 2011. II. évfolyam, I félév

Harsányi János Főiskola BSC képzés Számviteli alapismeretek Munkafüzet 2010 2011. II. évfolyam, I félév Harsányi János Főiskola BSC képzés Számviteli alapismeretek Munkafüzet 2010 2011. II. évfolyam, I félév Kötelező irodalom: Az előadások és a gyakorlatok ( munkafüzet ) tananyaga. A módosított 2000. évi

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁSI JOG 3.

KÖZIGAZGATÁSI JOG 3. KÖZIGAZGATÁSI JOG 3. MAGYAR KÖZIGAZGATÁSI JOG Különös rész..kiadó 2008. 1 KÖZIGAZGATÁSI JOG 3. Különös Rész Szerkesztette: DR. NYITRAI PÉTER TANSZÉKVEZETŐ, EGYETEMI DOCENS Szerzők: DR. CZÉKMANN ZSOLT TANÁRSEGÉD

Részletesebben

0,40 0,30 0,20 0,10 0,00 -0,10 -0,20 -0,30 8,0 6,0 4,0 2,0 0,0 -2,0 -4,0 -6,0 -8,0

0,40 0,30 0,20 0,10 0,00 -0,10 -0,20 -0,30 8,0 6,0 4,0 2,0 0,0 -2,0 -4,0 -6,0 -8,0 Gazdasági Havi Tájékoztató 2009. november 2009 októberében immár huszonnegyedik alkalommal került sor a Gazdaság- és Vállalkozáskutató Nonprofit Kft. (MKK GV) vállalati konjunktúra-vizsgálatára, amely

Részletesebben

A magyar kormányzat főbb megállapításai a gazdaság állapotáról

A magyar kormányzat főbb megállapításai a gazdaság állapotáról A magyar kormányzat főbb megállapításai a gazdaság állapotáról Az elmúlt időszakban beérkező információk a makrogazdasági környezet javulásáról tanúskodnak Magyarországon. Elsősorban a gazdaság finanszírozási

Részletesebben

NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN

NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN Nemzetközi kereskedelempolitika: Protekcionizmus vs. szabadkereskedelem NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN Forrás: Krugman-Obstfeld-Melitz: International Economics Theory & Policy, 9th ed., Addison-Wesley, 2012 10-1

Részletesebben

Tárgy: Kiskunmajsa Város Önkormányzatának 2011. évi költségvetési koncepciója.

Tárgy: Kiskunmajsa Város Önkormányzatának 2011. évi költségvetési koncepciója. Kiskunmajsa Város Polgármesterétől E l ő t e r j e s z t é s a Képviselő-testület 2010. december 22-i ülésére. Tárgy: Kiskunmajsa Város Önkormányzatának 2011. évi költségvetési koncepciója. Az előterjesztés

Részletesebben

J/55. B E S Z Á M O L Ó

J/55. B E S Z Á M O L Ó KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA J/55. B E S Z Á M O L Ó az Országgyűlés részére a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2005. január

Részletesebben

Ingatlanvagyon értékelés

Ingatlanvagyon értékelés Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar Ingatlanfejlesztı 8000 Székesfehérvár, Pirosalma u. 1-3. Szakirányú Továbbképzési Szak Ingatlanvagyon értékelés 2. Számviteli alapok Szerzı: Harnos László

Részletesebben

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK GAZDASÁGI PROGRAMJA 2014-2019 Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Az elkészítésben közreműködő külső szakértők: Róka László, Deme Lóránt MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Budapest, 2010/2

Statisztikai tájékoztató Budapest, 2010/2 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. szeptember Statisztikai tájékoztató Budapest, 2010/2 Tartalom Összefoglaló...2 Gazdasági szervezetek...2 Beruházás...3 Ipar...4 Építőipar...5

Részletesebben

PANNÓNIA NYUGDÍJPÉNZTÁR ITÖ-51 SZABÁLYZAT. Befektetési Politika ÖNKÉNTES ÁGAZAT. Módosítás dátuma

PANNÓNIA NYUGDÍJPÉNZTÁR ITÖ-51 SZABÁLYZAT. Befektetési Politika ÖNKÉNTES ÁGAZAT. Módosítás dátuma PANNÓNIA NYUGDÍJPÉNZTÁR ITÖ-51 SZABÁLYZAT Befektetési Politika ÖNKÉNTES ÁGAZAT Sorszám 1.0 1.1 MÓDOSÍTÁSOK JEGYZÉKE Módosítás leírása Módosítás dátuma Módosította Jóváhagyó Pénztári ágazatok szétválasztása,

Részletesebben

OTP Bank Rt. 2003. évi Éves Jelentése. Budapest, 2004. április 29.

OTP Bank Rt. 2003. évi Éves Jelentése. Budapest, 2004. április 29. OTP Bank Rt. 2003. évi Éves Jelentése Budapest, 2004. április 29. 2 TARTALOM AZ OTP BANK RT. 2003. ÉVI ÜZLETI JELENTÉSE 4 A FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓ BESZÁMOLÓJA A 2003. ÉVI ÉVES BESZÁMOLÓ VIZSGÁLATÁNAK

Részletesebben

ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S

ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program Irányító Hatóság ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S Az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program megvalósításáról (Határnap: 20 ) Jóváhagyta a Monitoring Bizottság

Részletesebben

J/ 185. számú. jelentés. a Magyar Köztársaság európai uniós tagságával összefüggő kérdésekről és az európai integráció helyzetéről

J/ 185. számú. jelentés. a Magyar Köztársaság európai uniós tagságával összefüggő kérdésekről és az európai integráció helyzetéről MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA J/ 185. számú jelentés a Magyar Köztársaság európai uniós tagságával összefüggő kérdésekről és az európai integráció helyzetéről Budapest, 2006. június TARTALOMJEGYZÉK I. Bevezetés

Részletesebben

Az egyes szektorokra vonatkozó speciális megfontolásokat a következőkben lehet összefoglalni:

Az egyes szektorokra vonatkozó speciális megfontolásokat a következőkben lehet összefoglalni: 13. Cím: Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete A Felügyelet státuszát és jogosítványait a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 1999. évi CXXIV. törvény 1. (2) bekezdése szabályozza, mely

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Aszód Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Aszód Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Aszód Város Önkormányzata 2013-2018 1 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 4 Célok... 8

Részletesebben

MŰHELY AZ INFLÁCIÓ LEKÜZDÉSÉNEK NEM KORMÁNYZATI MÓDSZEREI*

MŰHELY AZ INFLÁCIÓ LEKÜZDÉSÉNEK NEM KORMÁNYZATI MÓDSZEREI* MŰHELY Laki Mihály AZ INFLÁCIÓ LEKÜZDÉSÉNEK NEM KORMÁNYZATI MÓDSZEREI* Előadásomban nem foglalkozom az infláció átfogó magyarázatával, célom csupán a magyarországi inflációs folyamat néhány elemének, mozzanatának

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.5.24. COM(2013) 330 final 2013/0171 (NLE) Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA a Portugáliának nyújtandó uniós pénzügyi támogatásról szóló 2011/344/EU végrehajtási

Részletesebben

FHB Jelzálogbank Nyrt. Időközi vezetőségi beszámoló 2015. harmadik negyedév

FHB Jelzálogbank Nyrt. Időközi vezetőségi beszámoló 2015. harmadik negyedév FHB Jelzálogbank Nyrt. Időközi vezetőségi beszámoló 2015. harmadik negyedév Budapest, 2015. november 16. I. KONSZOLIDÁLT ÖSSZEFOGLALÓ ADATOK millió forintban 2014.09.30 2015.06.30 2015.09.30 2015.09.30/

Részletesebben

Gazdasági Havi Tájékoztató

Gazdasági Havi Tájékoztató Gazdasági Havi Tájékoztató 2008.december 2008 októberében immár huszonkettedik alkalommal került sor a Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet (MKIK GVI) vállalati konjunktúra-vizsgálatára, amely több mint

Részletesebben

JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 1999. június

JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 1999. június JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 1999. június Készítette: a Magyar Nemzeti Bank Közgazdasági és kutatási fõosztálya Vezetõ: Neményi Judit Kiadja: a Magyar Nemzeti Bank Titkársága A kiadványt szerkesztette,

Részletesebben

Pénzügyek BARTA ÁRPÁD: Kiegészítő tananyag a Pénzügyek tárgyhoz. 2013/2014. tanév

Pénzügyek BARTA ÁRPÁD: Kiegészítő tananyag a Pénzügyek tárgyhoz. 2013/2014. tanév Pénzügyek BARTA ÁRPÁD: Kiegészítő tananyag a Pénzügyek tárgyhoz 2013/2014. tanév 5 Barta Árpád 1. FEJEZET A PÉNZ FEJLŐDÉSTÖRTÉNETE ÉS A PÉNZELMÉLET ALAPJAI 1.1. A pénz kialakulása és a pénz lényege A pénz

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása 2015. december A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok

Részletesebben

FHB Jelzálogbank Nyrt. Tájékoztató a 2015. évi eredményről

FHB Jelzálogbank Nyrt. Tájékoztató a 2015. évi eredményről FHB Jelzálogbank Nyrt. Tájékoztató a 2015. évi eredményről Budapest, 2016. március 17. I. KONSZOLIDÁLT ÖSSZEFOGLALÓ ADATOK millió forintban 2014.12.31 2015.09.30 2015.12.31 2015.12.31/ 2015.09.30 2015.12.31/

Részletesebben

Átviteli Rendszerirányító Zártkörűen Működő Részvénytársaság

Átviteli Rendszerirányító Zártkörűen Működő Részvénytársaság Sorsz. 1 2 5 5 0 7 5 3-3 5 1 2-1 1 4-0 1 Statisztikai számjel 0 1-1 0-0 4 4 4 7 0 Cégjegyzék száma 2014. december 31. MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari MÉRLEG Eszközök (aktívák) Átviteli Rendszerirányító

Részletesebben

2010/10/31. 6. Elıadás. Az 1929-33-as gazdasági világválság elızményei, és magyarországi hatásai; Az állami beavatkozás

2010/10/31. 6. Elıadás. Az 1929-33-as gazdasági világválság elızményei, és magyarországi hatásai; Az állami beavatkozás 6. Elıadás Az 1929-33-as gazdasági világválság elızményei, és magyarországi hatásai; Az állami beavatkozás Papp Adrienn Egyetemi tanársegéd 1 Állami Jegyintézet felállítása I. 1919. szeptember 10-én bankjegycsere-

Részletesebben

Makroökonómia példatár (minta)

Makroökonómia példatár (minta) 1 /45 Makroökonómia példatár (minta) I. Alapfogalmak, alapvetı összefüggések 1. Egy nyitott gazdaságban az árupiaci kereslet a) C + I + G + X, b) C + I + G T + X, c) C + I + G + X IM, d) C + I + G T +

Részletesebben

ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S

ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S Agrár-és Vidékfejlesztési Operatív Program Irányító Hatóság ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S Az Agrár-és Vidékfejlesztési Operatív Program megvalósításáról (Határnap: 20 ) Jóváhagyta a Monitoring Bizottság

Részletesebben

Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések előkészítéséhez 27. 2001. július. Budapest, 2002. április

Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések előkészítéséhez 27. 2001. július. Budapest, 2002. április Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések előkészítéséhez 27. 2001. július Budapest, 2002. április Az elemzés a Miniszterelnöki Hivatal megrendelésére készült. Készítette: Gábos András TÁRKI

Részletesebben

Települési Önellátó Rendszer

Települési Önellátó Rendszer Települési Önellátó Rendszer Üzleti és pénzügyi terv Szeged, 2003. július 28. Készítette: dr. Halász József jogász, számítástechnikai szakrevizor, rendszerszervező, számítógép programozó Tartalomjegyzék

Részletesebben

A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA KERETÉBEN A FEHÉRJENÖVÉNY- ÁGAZATBAN ALKALMAZOTT INTÉZKEDÉSEK ÉRTÉKELÉSE

A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA KERETÉBEN A FEHÉRJENÖVÉNY- ÁGAZATBAN ALKALMAZOTT INTÉZKEDÉSEK ÉRTÉKELÉSE LMC INTERNATIONAL A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA KERETÉBEN A FEHÉRJENÖVÉNY- ÁGAZATBAN ALKALMAZOTT INTÉZKEDÉSEK ÉRTÉKELÉSE Összefoglaló 2009. november New York 1841 Broadway New York, NY 10023 USA Tel.:+1 (212)

Részletesebben

Pénzügyek A PÉNZ KIALAKULÁSA

Pénzügyek A PÉNZ KIALAKULÁSA Pénzügyek A PÉNZ KIALAKULÁSA A pénz kialakulása A pénz - nem közgazdászok a pénzről A pénznek nincs szaga.( Vespanianus Római császár.) Mert nincs a pénznél emberek között nagyobb Gonosz, miatta városok

Részletesebben

Koronikáné Pécsinger Judit

Koronikáné Pécsinger Judit Koronikáné Pécsinger Judit AZ ÚTKÖRNYEZET HATÁSTERJEDÉST BEFOLYÁSOLÓ SZEREPE TERMÉSZETI TERÜLETEKEN Doktori (PhD) értekezés Témavezető: Dr. Pájer József egyetemi docens Nyugat-magyarországi Egyetem Kitaibel

Részletesebben

I: Az értékteremtés lehetőségei a vállalaton belüli megközelítésben és piaci szempontokból

I: Az értékteremtés lehetőségei a vállalaton belüli megközelítésben és piaci szempontokból 16. Tétel Az értékteremtés lehetőségei a vállalaton belüli megközelítésben és piaci szempontokból. Az értékteremtő folyamatok a vállalat működésében, az értéklánc elemei. A teljesítmény és menedzsmentje,

Részletesebben

ÜZLETI JELENTÉS 2011. ÉV. FTSZV Fővárosi Településtisztasági és Környezetvédelmi Kft.

ÜZLETI JELENTÉS 2011. ÉV. FTSZV Fővárosi Településtisztasági és Környezetvédelmi Kft. Fővárosi Településtisztasági és Környezetvédelmi Kft. ÜZLETI JELENTÉS 2011. ÉV FTSZV Fővárosi Településtisztasági és Környezetvédelmi Kft. Budapest, 2012. március 21. Wohner Zsolt Ügyvezető igazgató 1186

Részletesebben

OTP INGATLANBEFEKTETÉSI ALAP 2012.06.30 FÉLÉVES JELENTÉS

OTP INGATLANBEFEKTETÉSI ALAP 2012.06.30 FÉLÉVES JELENTÉS OTP INGATLANBEFEKTETÉSI ALAP 2012.06.30 FÉLÉVES JELENTÉS 2012. augusztus 28. I. Piaci folyamatok, a befektetési politikára ható tényezők alakulása 2012 tavaszára némileg javultak a konjunkturális kilátások

Részletesebben

EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG. 2006. március 13.

EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG. 2006. március 13. EMBERI ERŐFORRÁSOK FEJLESZTÉSE OPERATÍV PROGRAM (2007-2013) EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG 2006. március 13. Fájl neve: OP 1.0 Oldalszám összesen: 51 oldal TARTALOMJEGYZÉK 1. Helyzetelemzés...4 1.1. Demográfiai

Részletesebben

AZ ÉLELMISZERPIACI KUTATÓMUNKÁLATOK SZOCIÁLIS VONATKOZÁSAI ÍRTA:

AZ ÉLELMISZERPIACI KUTATÓMUNKÁLATOK SZOCIÁLIS VONATKOZÁSAI ÍRTA: AZ ÉLELMISZERPIACI KUTATÓMUNKÁLATOK SZOCIÁLIS VONATKOZÁSAI ÍRTA: BENE LAJOS A PIACKUTATÁS MUNKAKÖRE. Az emberi haladás jellemző sajátsága, hogy a jólétét egészen közvetlenül érintő kérdésekre legkésőbben

Részletesebben

FAGOSZ XXXIV. Faipari és Fakereskedelmi Konferencia. Tihany, 2008. április 22-23. Gazdaságelemzés. Budapest, 2008. április FAGOSZ

FAGOSZ XXXIV. Faipari és Fakereskedelmi Konferencia. Tihany, 2008. április 22-23. Gazdaságelemzés. Budapest, 2008. április FAGOSZ Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség Ungarischer Verband der Forst- und Holzwirtschaft / Hungarian Federation of Forestry and Wood Industries H-112 Budapest, Kuny Domokos utca 13-15. Tel: (1) 355-65-39,

Részletesebben

Az Equilor Befektetési Zrt. 2015. évi kockázatkezelési közzététele

Az Equilor Befektetési Zrt. 2015. évi kockázatkezelési közzététele Az Equilor Befektetési Zrt. 2015. évi kockázatkezelési közzététele az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és

Részletesebben

Aranyszárny Euró. rendszeres díjas, befektetési egységekhez kötött életbiztosítás különös feltételei (G62/2009) Hatályos: 2009.

Aranyszárny Euró. rendszeres díjas, befektetési egységekhez kötött életbiztosítás különös feltételei (G62/2009) Hatályos: 2009. Aranyszárny Euró rendszeres díjas, befektetési egységekhez kötött életbiztosítás különös feltételei (G62/2009) Hatályos: 2009. április 1-jétől Módosítás időpontja: 2011. július 1. Nysz.: 14707 Tartalomjegyzék

Részletesebben

Beszámoló. a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Küldöttgyűlése. 2011. május 25-i ülésére. a kamara 2010. évben végzett munkájáról

Beszámoló. a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Küldöttgyűlése. 2011. május 25-i ülésére. a kamara 2010. évben végzett munkájáról Beszámoló a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Küldöttgyűlése 2011. május 25-i ülésére a kamara 2010. évben végzett munkájáról Előterjesztő: Dr. Sziráki András elnök 2 Tisztelt Küldöttgyűlés!

Részletesebben

XLI. A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS KAMATELSZÁMOLÁSAI, TŐKEVISSZATÉRÜLÉSEI, AZ ADÓSSÁG- ÉS KÖVETELÉS-KEZELÉS KÖLTSÉGEI FEJEZET 2007

XLI. A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS KAMATELSZÁMOLÁSAI, TŐKEVISSZATÉRÜLÉSEI, AZ ADÓSSÁG- ÉS KÖVETELÉS-KEZELÉS KÖLTSÉGEI FEJEZET 2007 XLI. A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS KAMATELSZÁMOLÁSAI, TŐKEVISSZATÉRÜLÉSEI, AZ ADÓSSÁG- ÉS KÖVETELÉS-KEZELÉS KÖLTSÉGEI FEJEZET 2007. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK VÉGREHAJTÁSA A fejezet a központi költségvetés devizában

Részletesebben

GYORSJELENTÉS. e-mail:investor.relations@synergon.hu

GYORSJELENTÉS. e-mail:investor.relations@synergon.hu GYORSJELENTÉS A Synergon Informatika Rt. 2003. január 1-től június 30-ig tartó 6 hónap pénzügyi eredményei Nem auditált, konszolidált Nemzetközi Pénzügyi Jelentés/ Beszámolói Szabályok szerint összeállított

Részletesebben

AZ EU KÖZÖS ÁRUSZÁLLÍTÁSI LOGISZTIKAI POLITIKÁJA

AZ EU KÖZÖS ÁRUSZÁLLÍTÁSI LOGISZTIKAI POLITIKÁJA DR. RIXER ATTILA * DR. TÓTH LAJOS ** AZ EU KÖZÖS ÁRUSZÁLLÍTÁSI LOGISZTIKAI POLITIKÁJA 1. BEVEZETÉS Az EU közös áruszállítási logisztikai politikája önállóan nem létezik, de az EU közös közlekedéspolitikájának

Részletesebben

Összefoglaló. A világgazdaság

Összefoglaló. A világgazdaság Összefoglaló A világgazdaság A világgazdasági kilátásokat továbbra is jelentıs bizonytalanság övezi, ami minden jel szerint az elkövetkezı két évben is megmarad. A bizonytalanság forrása ıszi jelentésünkhöz

Részletesebben

Elıterjesztés Szécsény Város Önkormányzat gazdasági programjának elfogadására

Elıterjesztés Szécsény Város Önkormányzat gazdasági programjának elfogadására Elıterjesztés Szécsény Város Önkormányzat gazdasági programjának elfogadására Készült: Szécsény Város Önkormányzat Képviselı-testületének 2011. április 19-i ülésére. Elıterjesztı: Stayer László polgármester

Részletesebben

2011. évi kockázatkezelési jelentés Erste Lakástakarék Zrt. A közzétett adatok 2011.12.31-i állapotot tükröznek

2011. évi kockázatkezelési jelentés Erste Lakástakarék Zrt. A közzétett adatok 2011.12.31-i állapotot tükröznek 2011. évi kockázatkezelési jelentés Erste Lakástakarék Zrt. A közzétett adatok 2011.12.31-i állapotot tükröznek 1. Bevezetés... 3 2. Kockázatkezelési elvek, módszerek... 3 2.1. A kockázatok kezelésére

Részletesebben

Rövidített Tájékoztató* Az Európa Ingatlanbefektetési Alap befektetési jegyeinek nyilvános forgalomba hozataláról

Rövidített Tájékoztató* Az Európa Ingatlanbefektetési Alap befektetési jegyeinek nyilvános forgalomba hozataláról Rövidített Tájékoztató* Az Európa Ingatlanbefektetési Alap befektetési jegyeinek nyilvános forgalomba hozataláról *Jelen tájékoztató anyag nem tekinthető az Európa Ingatlanbefektetési Alap hivatalos tájékoztatójának.

Részletesebben

Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kiadott. 4.../2013. tájékoztatás

Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kiadott. 4.../2013. tájékoztatás Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kiadott 4.../2013. tájékoztatás a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2013. évi ellenırzési feladatainak végrehajtásához kapcsolódó ellenırzési irányokról Az adózás rendjérıl szóló

Részletesebben

Hitelkisokos Igazodjon el a hitelek világában!

Hitelkisokos Igazodjon el a hitelek világában! Hitelkisokos Igazodjon el a hitelek világában! A Kisokos tartalma I. Mielőtt belefogna, érdemes átgondolni II. Milyen típusú hitelek léteznek a Raiffeisen Banknál? III. Mit érdemes figyelembe venni a hitel

Részletesebben

Forrás: GVI. Forrás: GVI

Forrás: GVI. Forrás: GVI Gazdasági Havi Tájékoztató 2009. december A KKV Körkép a Figyelő, a Gazdaság- és Vállalkozáskutató ntézet (GV) és a Volksbank közös kutatása, amely azt tűzte ki célul, hogy negyedéves rendszerességgel,

Részletesebben

Komplex bányászati tervezés

Komplex bányászati tervezés 1 Komplex bányászati tervezés Összefoglaló beszámoló Az irodalmi hivatkozások között római számmal jelöltek nem szerepelnek a kutatási közleményjegyzékben, mivel vagy a kutatást közvetlenül megelőzően

Részletesebben

Jelen ajánlás címzettjei azok a hitelintézetek, amelyek függő kiemelt közvetítő igénybevételével kívánnak zálogkölcsönt nyújtani.

Jelen ajánlás címzettjei azok a hitelintézetek, amelyek függő kiemelt közvetítő igénybevételével kívánnak zálogkölcsönt nyújtani. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének 8/2012. (VII. 11.) számú ajánlása a hitelintézetek által függő kiemelt közvetítők útján végzett kézizálog fedezete mellett történő pénzkölcsön-nyújtásról

Részletesebben

A HÁZTARTÁSI TERMELÉS PÉNZÉRTÉKE

A HÁZTARTÁSI TERMELÉS PÉNZÉRTÉKE A HÁZTARTÁSI TERMELÉS PÉNZÉRTÉKE SZÉP KATALIN SIK ENDRE A háztartási termelés pénzértékének becslésekor két alapvető elméleti és mérési kérdést kell megoldani: a háztartási termelés volumenének mérését

Részletesebben

Mivel Magyarország Kormánya támogatja a FATCA alapjául szolgáló szabályozási célt, az adóügyi megfelelés fejlesztését;

Mivel Magyarország Kormánya támogatja a FATCA alapjául szolgáló szabályozási célt, az adóügyi megfelelés fejlesztését; Megállapodás Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról Mivel Magyarország Kormánya és

Részletesebben

Éves jelentés az államadósság kezelésérôl

Éves jelentés az államadósság kezelésérôl Éves jelentés az államadósság kezelésérôl 2007 Elôszó Az Államadósság Kezelô Központ Zártkörûen Mûködô Részvénytársaság (ÁKK Zrt.) éves adósságkezelési beszámolója az elmúlt évi finanszírozás, az államadósság

Részletesebben

A TANÁCS 479/2008/EK RENDELETE

A TANÁCS 479/2008/EK RENDELETE 2008.6.6. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 148/1 I (Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező) RENDELETEK A TANÁCS 479/2008/EK RENDELETE (2008.

Részletesebben

PÉNZÜGYEK OKTATÁSI SEGÉDLET

PÉNZÜGYEK OKTATÁSI SEGÉDLET PÉNZÜGYEK OKTATÁSI SEGÉDLET A MODERN PÉNZ A pénz fejlődéstörténete: a pénz megjelenése; pénzhelyettesek modern pénz; árupénz és arany hitelpénz A modern bankrendszer szereplői: 1. Központi bank ( a bankok

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város alpolgármesterétől

Salgótarján Megyei Jogú Város alpolgármesterétől Salgótarján Megyei Jogú Város alpolgármesterétől Szám: 42487/2011 Javaslat Tisztelt Közgyűlés! Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata kizárólagos, vagy többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságok,

Részletesebben

MAGYAR POSTA TAKARÉK HARMÓNIA VEGYES BEFEKTETÉSI ALAP

MAGYAR POSTA TAKARÉK HARMÓNIA VEGYES BEFEKTETÉSI ALAP DIÓFA ALAPKEZELŐ ZRT. MAGYAR POSTA TAKARÉK HARMÓNIA VEGYES BEFEKTETÉSI ALAP Tájékoztató és Kezelési Szabályzat Közzétéve: 2016. január 13. Hatályos: 2016. január 13. Tartalom Tájékoztató...11 A Tájékoztatóban

Részletesebben

BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA 2007.

BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA 2007. BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ 2007. T A R T A L O M J E G Y Z É K I. A szociális és gyermekjóléti szolgáltatástervezés.... 2 1.1.

Részletesebben

Magyarajkú, nem-magyar állampolgárságú tanulók nevelésének, oktatásának helyzete a magyar közoktatásban. Készítette: Kováts András és Medjesi Anna

Magyarajkú, nem-magyar állampolgárságú tanulók nevelésének, oktatásának helyzete a magyar közoktatásban. Készítette: Kováts András és Medjesi Anna Magyarajkú, nem-magyar állampolgárságú tanulók nevelésének, oktatásának helyzete a magyar közoktatásban Készítette: Kováts András és Medjesi Anna Budapest, 2005 1 Összefoglaló A magyar nemzetiségű külföldi

Részletesebben

Hasonlítsa össze a Kft-t és a Bt-t, mint vállalkozási formát! Melyiket, milyen esetben érdemes létrehozni?

Hasonlítsa össze a Kft-t és a Bt-t, mint vállalkozási formát! Melyiket, milyen esetben érdemes létrehozni? Mi szükséges egy üzleti vállalkozás sikeréhez? Potenciális üzleti lehetőség, Tőke (befektetés), Vállalkozói készség vállalkozó, Kockázatvállalás, Reális üzleti terv Hasonlítsa össze a Kft-t és a Bt-t,

Részletesebben

4. ÖTÉVES ADÓ- ÉS MUNKÁLTATÓI JÁRULÉK CSÖKKENTÉSI PROGRAM

4. ÖTÉVES ADÓ- ÉS MUNKÁLTATÓI JÁRULÉK CSÖKKENTÉSI PROGRAM 4. ÖTÉVES ADÓ- ÉS MUNKÁLTATÓI JÁRULÉK CSÖKKENTÉSI PROGRAM A Kormány 100 lépés programja keretében már 2006-ban megkezdődik az emberek, a vállalkozások adóterheinek csökkentése, intézkedések sora szolgálja

Részletesebben

MASTERPLAST NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

MASTERPLAST NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG A MASTERPLAST NYRT. Időközi vezetőségi beszámolója 2015. május 13. nem auditált, konszolidált készült a Nemzetközi Pénzügyi Jelentéskészítési Szabványok (IFRS) szerint 1 Az 1997-ben alapított Masterplast

Részletesebben

AEGON Magyarország Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár Magánpénztári Ágazat

AEGON Magyarország Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár Magánpénztári Ágazat AEGON Magyarország Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár Magánpénztári Ágazat 2008. éves beszámolójának KIEGÉSZÍT MELLÉKLETE Cégnév: AEGON Magyarország Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár Székhelye: 1091 Budapest

Részletesebben

Eszközök és források értékelési szabályzata

Eszközök és források értékelési szabályzata Kötelezı érvényő szabályzat sablonok Eszközök és források értékelési szabályzata Tartalomjegyzék: 1. Általános értékelési szabályok 2. Az eszközök értékelése Közös szabályok Az eszközök beszerzési ára

Részletesebben

MKB MÉRLEG Tőkevédett Származtatott Alap

MKB MÉRLEG Tőkevédett Származtatott Alap MKB MÉRLEG Tőkevédett Származtatott Alap elnevezésű nyilvános, zárt végű értékpapír befektetési alap TÁJÉKOZTATÓJA ÉS KEZELÉSI SZABÁLYZATA Alapkezelő: MKB Befektetési Alapkezelő zártkörűen működő Rt. 1056

Részletesebben

MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 131. szám, 2000. augusztus. Kiss Judit

MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 131. szám, 2000. augusztus. Kiss Judit MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 131. szám, 2000. augusztus Kiss Judit AGRÁRKERESKEDELMÜNK A CEFTA-VAL Habár az agrárgazdaság súlya csökkenő tendenciát mutat a magyar kivitelben, az elkövetkezendő

Részletesebben

KIEGÉSZÍTÉSEK 1. SZÉKHELYVÁLTOZÁS ÉVES GYORSJELENTÉS 2007.

KIEGÉSZÍTÉSEK 1. SZÉKHELYVÁLTOZÁS ÉVES GYORSJELENTÉS 2007. XVIII. KIEGÉSZÍTÉSEK 1. SZÉKHELYVÁLTOZÁS ÉVES GYORSJELENTÉS 2007. 225 1. SZÁMÚ KIEGÉSZÍTÉS Az UniCredit Jelzálogbank Zrt. 50.000.000.000 forint keretösszegű Kibocsátási Programjához készített, a PSZÁF

Részletesebben

Lehet-e Új Gazdaság a magyar gazdaság?

Lehet-e Új Gazdaság a magyar gazdaság? Dr. Czakó Erzsébet BKÁE Vállalatgazdaságtan tanszék Lehet-e Új Gazdaság a magyar gazdaság? Az Új Gazdaság (New Economy) elnevezést az idei évtől szinte közhelyként használja a nemzetközi gazdasági szaksajtó,

Részletesebben