A rolling sample módszer alkalmazásának lehetőségei két adatfelvétel tükrében

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A rolling sample módszer alkalmazásának lehetőségei két adatfelvétel tükrében"

Átírás

1 A rolling sample módszer alkalmazásának lehetőségei két adatfelvétel tükrében Módszertani tanulmány június 1

2 Tartalom 1. Bevezetés Elméleti alapok Hazai lehetıségek, a kutatások reprezentativitása, jogi dilemmák A rolling sample design adaptálása A telefonos adatfelvételek demoszkópiai reprezentativitása és a telefonos kutatások jogi háttere Az adaptált módszer bemutatása két adatfelvétel tükrében Összefoglalás Felhasznált irodalom Táblajegyzék: Melléklet:

3 1. Bevezetés 1 A Rolling Sample (guruló mintavétel) mintavételi eljárás kidolgozása az amerikai Leslie Kish nevéhez főzıdik. Kish felismerte azt a problémát, hogy az egyes adatfelvételek során nem csak az adatok térbeli eloszlása lehet érdekes, hanem esetlegesen az idıbeli dinamikája is. Ez különösen igaz lehet, ha olyan folyamatokat vizsgálunk, amiben idıbeli dinamikai folyamatokat feltételezünk. A politikai választások (legyen szó népszavazásról, parlamenti választásról, vagy önkormányzati választásról) tipikusan ilyen folyamatnak tekinthetık. A pártok és a különféle politikai szereplık a kampányok során állandó impulzusokat küldenek a választók irányába. Ezek az impulzusok befolyásolják (befolyásolhatják) a választókat, megváltoztatva a preferenciáikat. A választások elıtt készült adatfelvételek alapvetıen olyan módszertani design-nal dolgoznak, amik nem teszik lehetıvé, az adatok idıbeli vizsgálatát. Ez minimálisan két tényezınek a következménye. Egyrészrıl a cégek nagy része, az adatfelvételi idıszakot megpróbálja minél rövidebb periódusba beszorítani. Ez érthetı abból a szempontból, hogy egy hosszabb idıperiódus esetén megeshet, hogy az adatokban több idıbeli hatás csapódik le, amiket nehéz egymástól megkülönböztetni csak a hatások eredıje látható, de azok kiinduló ereje nem. A másik tényezı, ami ellehetetleníti a dinamikai elemzést, az a különbözı idıperiódusban lekérdezett mintaszeletek reprezentativitása. Az adatfelvételek során (fıleg ha pótcímes adatfelvételrıl van szó), a kutatás elején a könnyebben elérhetı egyének kerülnek lekérdezésre (Pl: nyugdíjasok), és a felvétel vége felé tudják elérni a nehezebben megszólítható csoportokat. Telefonos kutatásnál hasonló problémával kell számolni. Kvótás kérdezés esetén, a napi szinten kvótázott adatfelvétel lelassítja a lekérdezést, ezért általában csak a kutatási idıszak végén használnak szigorú kvótázási kritériumokat a kutató cégek. Ebbıl a két okból kifolyólag a standard keresztmetszeti kutatási design nem alkalmas longitudinális elemzések elvégzésére. Ennek ellenére az utóbbi években egyre több olyan elemzés látott napvilágot, ami a kampányok dinamika hatását próbálta elemezni. Ezek a kísérletek általában nem egy adatfelvételre támaszkodtak, hanem összegyőjtötték a különbözı kutató cégek méréseit, és gyakorlatilag ökonometria modellezéssel vizsgálták a kampánydinamikát. Az ilyen 1 A tanulmány szerzője: Kmetty Zoltán 3

4 jellegő modellezésre jó példa az amerikai politikai kutatási adatokat összegyőjtı pollster.com oldal. Táblázat 1: Kampánydinamikai elemzés meta adatok alapján (forrás: Az oldal összegyőjti egy adott kérdésben az összes kutatási eredményt, majd ezeket gyakorlatilag meta adatnak használva felhelyezi egy idıbeli térképre. A simított adatok alapján jól látható, hogy a trendek milyen irányban hatnak egy adott kérdésben. A módszer kapcsán természetesen pro és kontra érvek is felhozhatók. Az mindenképp elmondható, hogy egy sok mérés által validált eredmény megbízhatóbb becslésnek tőnik, mint ha egyetlen mérésbıl próbálnánk levonni messzemenı következtetéseket. Komolyabb matematikai bizonyítás nélkül is belátható, hogy a mérések eredményének kiátlagolásával (vagy valamilyen közép statisztika használatával), a mintavételi hiba nagysága redukálható. Ezzel szemben viszont fennáll az a probléma, hogy különféle kutatási designnal készült eredmények kerülnek egymással összehasonlításra, ami természetesen több módszertani dilemmát is felvet, amikre itt most hely hiányában nem fogunk részletesen kitérni. Másfelıl ez a módszer rendelkezik azzal a jelentıs hátránnyal is az egy adatkört használó adatfelvételekkel szemben, hogy a vizsgálható változók hatóköre nagyon 4

5 szők. A célváltozót esetleg néhány alap demográfiai változóval lehet keresztbe elemezni, ennél többre nincsen lehetıség. A magyarországi használatát az is megnehezíti az ilyen jellegő ökonometrikus módszernek, hogy az amerikainál szignifikánsan kevesebb kutató cég közöl rendszeres méréseket 2. A mérések során pedig nem feltétlenül ugyanazt értik a kutató cégek az egyes fogalmak alatt. E mellett az adatközlés sem általános szabványok mentén történik (jó példa erre, hogy az egyes cégeknél a Jobbik önálló szerepeltetése az adatközlések során eltérı idıpontra esett ezért az egyéb kategóriában ugyanazon idıperiódusban néhány cégénél a Jobbik is bent volt, míg más cégeknél már külön pártként szerepelt). Az említett nehézségek ellenére Magyarországon is készültek olyan meta-elemzések, amik a pártok szavazótáborának dinamika alakulását vizsgálták több kutató cég adatainak függvényében. Bozsonyi Károly novemberében tartott elıadásában (Bozsonyi 2009) a Szonda-Ipsos, a Medián, a Gallup a Tárki, és a Forsense/Századvég havi pártpreferencia becslései alapján vizsgálta a Fidesz illetve az MSZP támogatottságának alakulását. Az idısoros elemzések rámutattak egyrészrıl arra, hogy a pártok támogatottságában nincsenek havi szezonális effektek, másfelıl arra is, hogy mind az MSZP, mind a Fidesz esetében mindössze egy hónappal korábbi preferencia adatokból becsülhetık az aktuális adatok, a két hónappal korábbi adatokkal már nem korrelálnak a mérési eredmények. A kutatás kapcsán felvethetık ugyanazok a módszertani kérdések, amit már a pollster.com esetében megemlítettünk. Ezek ellenére, fontosan tartjuk kihangsúlyozni, hogy az ilyen jellegő meta-elemzések, a jövıben új irányt jelenthetnek a pártok támogatottságának becslésében. A lehetıségek teljes kiaknázáshoz azonban a Bayesi statisztika eszköztárának befonása is javasolt lenne az ilyen típusú elemzésekhez. Ennek további tárgyalása, azonban nem témája ennek a tanulmánynak. A dinamikai elemzéseknél még egy lehetséges irányt mindenképp meg kell említenünk ez pedig a panelfelvételek nyújtotta lehetıség. A mikro-szintő dinamikai mozgások megállapításhoz kétségkívül a legjobb lehetıséget a panel jellegő 2 Bár a 2010-es országgyőlési választás kapcsán soha nem látott mennyiségő kutató cég végzett mérést, összesen 8 cég adott ki választási becslést. 5

6 felvételek szolgálják 3. Ezek bár a saját céljuknak jól megfelelnek, de kampánydinamikai elemzéshez nem alkalmasak, hiszen általában csak két-három idıben kifeszített pontját látjuk a dinamikának ráadásul az adatfelvételek közötti távolság általában viszonylag nagy 4. A lehetséges kutatási lehetıségek rövid áttekintése után megállapíthatjuk, hogy egy szők idıperiódus eseményeinek dinamikai elemzése során nem lehet a hagyományos módszertani keretek között maradni. Szükséges egy olyan design használata, ami lehetıvé teszi, hogy megbízható módon becsülni tudjuk a kampány hatásokat viszonylag széles változó szettre is. Erre nyújt megoldást a rolling sample módszere, ahogy a bevezetı mondatokban már röviden már említettük. A következı fejezetben a módszer nemzetközi elızményeit tárgyaljuk. 3 Természetesen lehetıség van retrospektív kérdések felvételére is egy adatfelvételen belül, de ennek megbízhatósága sok esetben nagyon alacsony lehet fıleg kényes politikai kérdések esetében 4 Erre némileg ellenpélda a Forsense 2010-es választási panelja, amelyben a választás napján a választás elıtti hetekben már elért válaszolókat hívták fel az Intézet kérdezıbiztosai: 6

7 2. Elméleti alapok 5 A rolling sample, azaz a rendszeresen megismételt guruló mintavételi eljárás kidolgozása a magyar származású amerikai statisztikus, Leslie Kish nevéhez főzıdik (Kish:1990, Alexander: 2001). Az eljárással arra a problémára kívánt Kish megoldást adni, hogy általában a népszámlálások csak a térbeli részletekre koncentrálnak, figyelmen kívül hagyva az idıbeli részleteket Az adatoknak a periodikus felmérésekbıl történı kumulálása, a legmegfelelıbb eljárás arra, hogy ezekkel a térbeli/idıbeli részletekkel foglalkozzunk. Kish szerint ezen adatokhoz a rolling sample, módszer alkalmazására van szükség. Az Amerikai Közösségi Survey (American Community Survey ACS) során a rolling sample designt használták fel. Az amerikai népszámlás és az éppen folyamatban lévı nemzeti háztartás survey között egy elég nagy rés volt, az országos szintnél részletesebben csak kevés térbeli aspektust volt képes megragadni, és ugyan a népszámlás széleskörő becsléseket nyújtott egy szők tartományra vonatkozólag, de csak tíz eves periódusokban volt értelmezhetı. A populáció esetleges változásainak évenkénti becsléséhez háztartási kutatások és az adminisztratív nyilvántartásokból nyert adatok modell-alapú kombinációit alkalmazták, de csak néhány jellemzıt lehetett vizsgálni ezen eljárás segítségével (munkanélküliség és szegénység). A becslések túl nagy hibákkal dolgoztak, ezért új módszert kellett alkalmazni. Az ACS-nél alkalmazott guruló minta áthidalta az idıbeli szakadékot a becsléseknél, melyek hagyományosan a népszámlálásból származtak tól az ACS kérdıívet címre postázták ki minden hónapban, egyenletesen elosztva az egész országban. A guruló mintát átfedések nélkül alkalmazták, így az évenkénti minta 3 millió különbözı címbıl áll, az 5 éves összesített minta pedig 15 millió címbıl. A következık voltak az ACS fı céljai: 1. Az olyan kicsiny területek aktuális fejlettségi szintjének összehasonlítása, mint a népszámlálási kerület, melynek népessége átlagosan 4000 fı 5 Az elméleti tanulmányok összefoglalásában Pandula Ádám munkája segített 7

8 2. pontosabb becslése az államok szintjén mért adatok évenkénti változásainak. (Alexander) Az ACS-t postai úton vezényelték le, amit egy telefonos utólagos kérdezés követett, majd pedig egy személyes interjú a nem válaszolók címeinek almintáján. A kérdések formája és a lekérdezés módszere megegyezett a népszámláláséval, leszámítva, a havi interjú periódust. A tesztek alapján az ötéves kumulált ACS becslések standard hibaszintje egy kicsivel magasabb, mint a hasonló felméréseké, általában 1.25-ször magasabb. Az ACS megbízható évenkénti becsléseket szolgáltat a 250 ezer vagy ennél több lakosú területek karakterében bekövetkezı változásoknak a jelentıségérıl. Az ennél kisebb területeknél a több éves adatok kumulálására van szükség ahhoz, hogy egyenértékő mintát kapjunk. A népszámlálás évenkénti becsléséhez hasonlít az ACS évenkénti becsléseinek az egyszerő átlaga Nanak Chand és Charles H. Alexander (Chand-Alexander 2000) tanulmányának - mellyel a guruló mintából nyert többéves átlagok módszerét tanulmányozták. Annak érdekében, hogy egy széles körben alkalmazható modellt kapjunk a többéves átlagok egyesítésével az írás általános és tömör formulákat tartalmaz, melyek megmutatják ezen átlagok hatásait számba véve a sajátosságok olyan hatásait, mint az ugrások és a tüskék az idısorban. A példákkal együtt jár az általános elvek illusztrálása a különféle feltételezések mellett, mely figyelembe veszi a háttérváltozókat is. Az ACS esetében a módszert leginkább éves trend becslésére használták. Elemzésünk szempontjából fontosabb Johnston és Brady kutatása (Johnston-Brady 2002), mivel ık rövid idıperiódus dinamikai elemzéséhez használatos módszert alakítottak ki. Olyan designt alakítottak ki, ami megkönnyíti a kampányok dinamikai vizsgálatát. Az eljárás úgy néz ki, hogy veszünk egy egyszeri keresztmetszeti mintát és az interjúkat szabályozottan elszórjuk az idıben. Ha helyesen járunk el, akkor az a dátum, melyen a válaszadót lekérdeztük ugyanúgy véletlen kiválasztás következménye lesz, mint a válaszadó beemelése a mintába. Mivel a megfigyelések idıben szét vannak szórva. a mintavételi eljárás a survey kutatást egy igazi oksági 8

9 következménnyé alakítja. Ezzel a módszerrel ugyanúgy vizsgálhatjuk a viták, a sajtóvisszhang és a kampányhirdetések hatásait, mint a lehetséges szociális és pszichológiai mechanizmusokat. Johnston és Brady tanulmányukban arra vállalkoztak, hogy illusztrálják a szavazási szándék formálódását a kampány során alternatív statisztikai modellek bevonásával, melyek segítenek a szavazás dinamikájának a magyarázatában. A Rolling sample design (vagy ahogy a szerzık nevezik Rolling cross selection RCS) egy telefonos kérdıívezés. Minden közvélemény-kutatás, melynél nagyobb szabású terepmunkára van szükség temporálisan heterogén. Egy korábban kérdezett válaszadó bizonyos tulajdonságok szerint különbözhet egy késıbb kérdezettıl Az 1988-as kanadai vizsgálat során a kutatócsapat számára a fogalmi áttörést az jelentette, hogy a mintának a hosszú ideig zajló tisztításában nem egy problémát, hanem egy lehetıséget láttak. Ha tudatosak vagyunk a minta kiadásánál és tisztításánál a temporális heterogenitás egy vizsgálat tárgyává alakítható. Az ilyen típusú kutatáshoz, ha telefonos kérdezés során használjuk. szükséges nagy mennyiségő telefonszám, elegendı mennyiség ahhoz, hogy kitőzött mennyiségő interjút készíthessünk. Ezt a mennyiséget ezután replikátumokra bontjuk. A CES (a cikkben szereplı kutatás, a Canadian Electional Study rövidítése) esetében minden interjúzási naphoz generáltak egy replikátumot. Mindegyik replikátum egy miniatürizált formája a mintának. A replikák lényegükbıl fakadóan véletlenek ugyanúgy, mint ahogy a teljes minta kezdeti kiválasztása is véletlen. A CES esetében a választási kampány kezdetét követı napokban kezdték az interjúzást, de elvben akármikor kezdıdhet a terepmunka. Habár mindegyik napnak megvan a replikátuma, a replikátum maga nem a legmegfelelıbb egység a kampányidı reprezentálására, ugyanis ebbıl az következne, hogy egy adott replikátumban lévı összes telefonszám csak egy napon elérhetı az interjúzó számára. Ez egy nyilvánvalóan rossz lekérdezési gyakorlat lenne, mivel csak a legkönnyebben elérhetı alanyokkal lehetne kapcsolatot teremteni. Ezért az adott kérdezési napon a korábbi replikátumok le nem kérdezett eseteit is fel lehet hívni. Az RCS válaszadási aránya a tapasztalatok szerint alacsonyabb lesz, mint a nem temporális keresztmetszeti kutatások esetében. 9

10 A cikkben Brady-ék az 1994-es kanadai választások kampányának dinamikáját elemzik, a vélemények ingadozásának idısoros ábrájával. Ezen eljárás lényege, hogy a naponkénti véleményváltozásokat is figyelembe veszi, így fény derülhet a változások konkrét okára is. A naponkénti nyomon követés természetesen napról napra változó eredményeket nyújt, de utal arra, hogy egy jelölt népszerőségének esetleges csökkenésére hány nap kellett. Semmi sem kényszerít arra, hogy ne folytassunk le RCS-t ott, ahol a terepmunka idıben szét van szórva a választások elıtti idıszakban. A kampány bármelyik idıszaka alkalmas arra, hogy eltérı válaszok szülessenek benne az idı elıre haladtával még akkor is, ha a kampány végpontja behatárolja az elıkészületeket. A változások nagyon gyorsak tudnak lenni, így szinte bármilyen survey terepmunka sebezhetı emiatt. A szerzık szerint ezzel a problémával az RCS képes a leghatékonyabban megbirkózni, sıt ezen módszer a problémát egy lehetıséggé alakítja. A szerzık megjegyzik, hogy a kutató cégek rengeteg mérést készítenek a választások kapcsán az Egyesült Államokban és egyre nagyobb a kísértés, hogy rekonstruálják ezekkel a kampány dinamikáját. A korábbi kampányok esetében nem volt más választás, mint ilyen módon összegyőjteni az adatokat. Azon kutatócégek, melyek úgynevezett tracking pollokat jelentetnek meg, hatalmas mintákat halmoztak fel. Azok a cégek, melyek heti keresztmetszeti pillanatfelvételeket adnak ki jobban tennék a szerzık szerint, ha a heti mintákra úgy tekintenének, mint egy konszolidált eljárás egy részére, ami az egész vizsgált idıszakot átfogja, majd pedig a mintavételt az elejétıl a végéig irányítja. Az RCS-hez telefonos lekérdezés szükséges, az otthoni személyes kérdezés lehetetlenné teszi a minta tisztítását és kiadását és csak akkor mőködik a személyes lekérdezés, ha az események olyan ütemben folynak, hogy az idıskálát nem napokban, hanem hetekben kell vizsgálni. 10

11 3. Hazai lehetıségek, a kutatások reprezentativitása, jogi dilemmák 3.1 A rolling sample design adaptálása A módszer elsı magyarországi adaptációjára 2008-ban került sor. A Forsense Intézet a 2008-as népszavazás elıtt, egy rolling sample-höz nagyon hasonlító kutatási designt alakított ki, abból a célból, hogy a kampány dinamikája is elemezhetıvé váljon (a kutatás részletes bemutatása a következı fejezetben található). A kutatás a vezetékes telefonnal ellátott háztartásokból merítette a mintáját, és CATI módszerrel zajlott. A módszer adaptációja során fontos kiindulópont volt, a magyarországi telefonos kutatások néhány alapvetése. A rolling sample ahogy a korábbi fejezetben már részletesen is kifejtésre került, egy olyan mintavételi design ami biztosítja azt, hogy a napi adatfelvételek eredményeit egy egyenlı valószínőségő véletlen folyamat generálja, és ezáltal napi szinten felhasználható, idısoros adatok szülessenek, amivel longitudinális elemzések is végezhetık. A módszer hazai adaptálása azonban sok kérdıjelet tartalmaz. A Magyarországon folytatott telefonos kutatásoknál csak erıs kvótázással biztosítható, hogy minden társadalmi csoportból megfelelı számú egyént tudjunk lekérdezni. Nem egyenlı valószínőségő véletlen folyamat, hogy kinek van telefonja, sem az, hogy melyik háztartást érjük el azokból, akiknek van telefonja, és az sem, hogy ki az adott háztartásból, aki felveszi a telefont. A rolling sample módszer, csak a másodiknak említett mintavételi torzulást képes csökkenteni, a másik két hibára nincs hatással, tehát a módszer egyszerő átvétele után kapott adatok rosszul, és torzan reprezentálnák, a valóságot. További probléma, hogy az adatokban feltételezhetünk egy heti ciklust is. Egy hétfıi napon más az egyes társadalmi célcsoportoknak, az elérhetısége, mint pénteken, vagy esetleg szombaton. Ez tovább torzíthatja a kapott adatokat. Az eddigiekbıl kiindulva egy a rolling sample -tıl némileg eltérı mintavételi designt alakított ki a Forsense 2008-ban, ami elemezhetı longitudinális adatokat biztosít anélkül, hogy az ismertetett mintavételi torzulások bekövetkeznének. A megvalósított design egy napi szinten kvótázott adatfelvétel, aminek a minimális elemzési egysége az öt nap. Minden felvett nap adatát, az elızı négy nap adatával összevonva lehet elemezni. Az öt napos periódusok külön-külön súlyozással a legfontosabb változók mentén a populációs eloszláshoz vannak közelítve. Az ezzel a módszerrel felvett 11

12 adtok elemezhetık longitudinális bontásban, valamint az egész adatfelvételt elemezni lehet egy mélyebb keresztmetszeti dimenzióban is, a teljes lekérdezés végén. Az erre a módszerre épülı két adatfelvételt a következı fejezetben mutatjuk be részletesen, a módszertani dilemmákkal együtt. Ebben a fejezetben a továbbiakban azt vizsgáljuk, hogy maga a vezetékes telefonos minta, milyen jellegő torzításokhoz vezethet az adatfelvétel során. 3.2 A telefonos adatfelvételek demoszkópiai reprezentativitása és a telefonos kutatások jogi háttere Az adatfelvételek reprezentativitása, nem csak a telefonos adatfelvételek esetében merül fel kérdésként, de kétségkívül a telefonos adatfelvételek esetében több olyan egyedi mozzanat is megfigyelhetı, ami a személyes kutatásoknál nem feltétlenül jelent problémát. A kiinduló kérdésünk az, vajon a survey típusú felvételek megfelelıen tudják-e reprezentálni, a társadalmat? A témával kapcsolatos elméleti vonatkoztatási keretet, és a hazai trendeket részletesen körüljárja Angelusz Róbert és Tardos Róbert 2009-es tanulmánya (Angelusz-Tardos 2009). A tanulmányt nem ismertetjük bıvebben, de annyit kiemelünk belıle, hogy egyrészrıl egyes társadalmi csoportok egyre nehezebben érhetık el a survey technikák által (pl: elit, aktív munkavállalók), másrészrıl összességében csökken a válaszadási hajlandóság (ezt jól példázza, hogy a személyes kutatások során egyre rosszabb a fıcímen lekérdezettek aránya). Harmadrészt a különbözı típusú adatfelvételek esetében megfigyelhetı egy módhatás is tehát a demográfiai különbségek kontrolálása mellett is szignifikáns különbség lehet az egyes célváltozók eredményei között. Utóbbi hatás fıleg az online kutatások esetében jelentıs, de részben a telefonos kutatások esetében is jelentkezik. Jelen tanulmányunkban a telefonos kutatás kapcsán felmerülı reprezentativitási problémákra fókuszálunk. A válaszmegtagadás problémáját a statisztikai szakirodalom alapvetıen két külön ágra bontja. Egyrészrıl megkülönbözteti a komplett interjú megtagadást (Unit Non- Response), másrészrıl megkülönbözteti az egyes kérdésekre adott válaszok megtagadását (Item Non-Response). Elıbbi probléma súlyozással (vagy azt megelızve kvótázással) korrigálható, utóbbi esetben pedig adatpótlást lehet használni (ha a válaszmegtagadás nagyarányú, és szisztematikus természető). Bár 12

13 tematikáját tekintve az elsıvel függ össze, mégis külön érdemes kezelnünk azokat az eseteket, amikor az adott személy a mintavételi keretbe se tud bekerülni - ezt nevezzük covarage típusú mintakiesésnek (Roberts 2007). Ilyen elıfordulhat a személyes kutatások során is (lásd hajléktalanok, vagy intézeti lakók), de hatványozottan jelentkezik a telefonos kutatásokban. A telefonos kutatások jogi hátterével késıbb behatóbban is foglalkozunk, elıl-járóban annyit érdemes megjegyezni, hogy jogi szabályozás hatása duplán is jelentkezik a vezetékes telefonos kutatások esetében. Egyrészrıl azok a személyek nem kerülhetnek már be alapvetıen a mintába, akiknek nincs otthon vezetékes telefonjuk. A vezetékes telefon ellátottság az 1980-as évek végén még 20 százalék alatt volt, a 2000-es évek elejére viszont már 70 százalék környékére emelkedett. Az utóbbi 5 évben azonban jelentısen csökkent az elérhetı háztartások száma, 2008-ban már 60 százalék alatt volt. Ez az arány 2010-re a korábbi trendeket feltételezve 50 százalék környékére csökkenhetett. Ez praktikusan azt jelenti, hogy a háztartások megközelítıleg fele már a mintavételi keretbe se kerül bele. Ha megnézzük a telefonellátottság területi eloszlását, akkor az elsıre szembetőnı, hogy már területileg is szisztematikus mintát mutat, hogy mely településen mekkora a vezetékes telefonellátottság 6. 6 A TELETÁR-ba azok az elıfizetık nem kerülnek be, akik titkosították a számukat. 13

14 Ábra 1: 100 háztartásra jutó összes telefonszám településenként (forrás: KSH, TELETÁR) Észak-Nyugat Magyarországon az átlagnál jobb a helyzet, de például a Baranyai aprófalvas településeken, illetve Dél-Alföldön a települések egy részén kevesebb, mint 25 telefon jut 100 fıre. Ha települési szinten vizsgáljuk az összefüggést, akkor a 100 lakásra jutó vezetékes telefonszámok átlaga Ha regionális bontásban nézzük a telefon ellátottsági adatokat, akkor Észak- és Dél-Alföldön van átlagosan a legkevesebb telefon településenként (100 fıre vetítve), ezt követi Budapest, és Dél- Dunántúl. A településtípussal viszont nem függ össze erısen a kérdés, Budapest kilóg negatív irányba, de a többi településtípus esetén nincs jelentıs eltérés a telefon ellátottságban. Budapesten belül fıleg a Belvárosi és az északi peremkerületek esetében alacsony a 100 fıre jutó vezetékes telefon. A telefonellátottságot összevetettük a települések fejlettségével is 7. A település-fejlettségi mutató és a telefonellátottság között közepes lineáris kapcsolat figyelhetı meg, miszerint minél fejlettebb egy település annál több lesz a 100 lakosra jutó telefon. 7 A település-fejlettségi mutató a KSH és az APEH kiválasztott települési mutatóiból készült. A mutató elıállítója Tóth Gergely. 14

15 Ábra 2: Település-fejlettségi mutató nagysága és a 100 lakosra jutó vonalas telefonszámok közötti összefüggés Tovább nehezíti a telefonos elérést, hogy a felhívható számok közé csak azok kerülhetnek bele, amelyek esetében a tulaj nem tiltja meg a közvélemény-kutatási hívásokat. Ennek kapcsán érdemes kitérni a telefonos kutatások jogi szabályozására. A kutatások jogi hátterét alapvetıen az évi LXIII. törvény A személyes adatok védelmérıl és a közérdekő adatok nyilvánosságáról, valamint az évi CXIX. törvény "A kutatás és közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név- és lakcímadatok kezelésérıl" szabályozza. A telefonos minta szempontjából azonban a leginkább releváns a 2003-as C törvény az elektronikus hírközlésrıl. Ebbıl emeljük ki a legfontosabb részleteket: Az elıfizetıi listák, az elıfizetıi névjegyzékek, címtárak 160. (1) A szolgáltató elıfizetıi listában tartja nyilván az elıfizetı azonosításához és az általa igénybe vett szolgáltatáshoz szükséges azon adatokat, amelynek a szolgáltató általi adatkezelését e törvény vagy külön jogszabály lehetıvé teszi. (2) A szolgáltató valamennyi helyhez kötött telefonszolgáltatást igénybe vevı elıfizetıjérıl évente nyomtatott (telefonkönyv) vagy elektronikus formában elıfizetıi névjegyzéket köteles 15

16 készíteni. Az elektronikus hírközlési szolgáltató vagy más információs szolgáltató létrehozhat címtárakat, amelyben az elıfizetıkre vonatkozó adatok meghatározott csoportosításban szerepelnek. (3) Az elıfizetıi névjegyzékek vagy címtárak az elıfizetı önkéntes és egyértelmő hozzájárulása nélkül csak annyi adatot tartalmazhatnak róla, amennyi azonosításához feltétlenül szükséges. (4) Az elıfizetı számára külön költség nélkül biztosítani kell azt a jogot, hogy kérésére: a) kimaradjon a nyomtatott vagy elektronikus névjegyzékbıl; b) az elıfizetıi névjegyzékben feltüntessék, hogy személyes adatai nem használhatóak fel közvetlen üzletszerzés, tájékoztatás, közvélemény- vagy piackutatás céljára; c) lakcímét csak részben tüntessék fel az elıfizetıi névjegyzékben. (5) A 117. d) pontja szerinti elıfizetıi névjegyzéket az elıfizetı - jogszabályban meghatározott feltételek mellett - térítésmentesen veheti át (1) Az elektronikus hírközlési szolgáltatók az elıfizetıi névjegyzékben és a címtárban levı adatokat arra használhatják, hogy szolgáltatásként tájékoztatást nyújtsanak azok adataiból. A szolgáltatás nyújtása keretében nem lehet több adatot közölni, mint amennyi az elıfizetıi névjegyzékben és címtárban megjelenik, kivéve, ha az érintett további adatok szolgáltatásához hozzájárult. (2) Technikai megoldásokkal kell biztosítani az elıfizetıi névjegyzékbıl és a címtárból történı lekérdezés biztonságát és az azzal való visszaélés megakadályozását, különösen az adatok jogosulatlan vagy indokolatlan mértékő letöltését. (3) Tilos az elektronikus elıfizetıi névjegyzékben és címtárakban levı adatok összekapcsolása más adattal vagy nyilvántartással, kivéve, ha az elektronikus hírközlési szolgáltató részére mőködtetési okokból szükséges. Az adatok felhasználása közvetlen üzletszerzési vagy tájékoztatási célra 162. (1) Az emberi beavatkozás nélküli, automatizált hívórendszer vagy elıfizetıi kapcsolat létrehozására szolgáló más automatizált eszköz az elıfizetı tekintetében csak akkor alkalmazható közvetlen üzletszerzés, tájékoztatás, közvélemény- és piackutatás céljára, ha ehhez az elıfizetı elızetesen hozzájárult. (2) Tilos közvetlen üzletszerzés, tájékoztatás, közvélemény- vagy piackutatás, valamint a gazdasági reklámtevékenység alapvetı feltételeirıl és egyes korlátairól szóló évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Grt.) 6. -ának hatálya alá nem tartozó közvetlen üzletszerzés, illetve egyéb, a Grt. szerinti reklámnak nem minısülı tájékoztatás céljából olyan elıfizetıvel kapcsolatot kezdeményezni, aki úgy nyilatkozott, hogy nem kíván ilyen kapcsolatfelvételt fogadni. (3) Az elıfizetı kifejezett hozzájárulása ellenére sem lehetséges olyan közvetlen üzletszerzési, tájékoztatási, közvélemény- és piackutatási célú küldemény továbbítása, amelybıl nem ismerhetık fel a feladó azonosító adatai. (4) A beszédcélú elektronikus hírközlési szolgáltatást nyújtó szolgáltatók kötelesek az egyetemes szolgáltatóknak átadni - az elıfizetı hozzájárulásától függıen - az elıfizetıkre vonatkozó azon adatokat, amelyek a 117. c) és d) pontjában foglalt szolgáltatás nyújtása érdekében szükségesek. Az így átadott elıfizetıi adatok ettıl eltérı célra nem használhatók fel. A törvény legfontosabb mondanivalója az, hogy tilos olyan személlyel kapcsolatot felvenni közvélemény-kutatás céljából, aki ezt elızetesen megtiltotta. Ez praktikusan azt is jelenti, hogy csak olyan listákból lehet telefonálni, amiben olyan személyek vannak, akik felhívhatók kutatási célból. Ez közvetve azzal a következménnyel is jár, hogy a véletlen-szám generátorok használata tilos, mivel így olyan személyek is bekerülhetnek a kutatás mintavételi keretébe, akik amúgy megtiltották a felhívásukat. 16

17 A rövid jogi kitérı után érdemes megvizsgálni azt, hogyan oszlik meg a hívható számok nagyságrendje területileg. Ábra 3: 100 háztartásra jutó hívható telefonszám (Forrás: KSH, TELETÁR) Bár egyes elemeiben megragadható a két térkép közötti párhuzam, felmerülnek nagyon éles határvonalak is. Ez a különbség pedig abból adódik, hogy az egyes szolgáltatók feltételezhetıen más módszerrel győjtik az engedélyeket azzal kapcsolatban, hogy az adott szám felhívható legyen-e vagy sem. A 9.-ik ábra mutatja a mellékletben a telefontársaságok területi dominanciáját. Jól látható, hogy az Invitel területeken csak nagyon kevés telefonszám esik ki, míg például a UPC által dominál területeken jellemzıen nagyon sok (10.-ik ábra) Tehát az önszelekció mellett egy olyan hatás is érvényesül az elérhetı emberek esetében, amit a telefontársaságok eltérı hívásletiltási szabályozásából következik. Ha ezt a két hatást összeadjuk, megkapjuk, hogy településenként 100 háztartásra hány elérhetı telefon jut. Az telefonszámból hívható fel mindössze kutatási célból, tehát a számok 45 százaléka. Átlagosan 100 lakásra 17,6 felhívható telefonszám jut. Ilyen szempontból Csongrád megyében a legrosszabb a helyzet ott mindössze 3.7 felhívható telefon jut 100 lakásra, és Békés megyében is 6, míg ezzel szemben Bács-Kiskun megyében 27. Budapest ebbıl a szempontból is az országos átlag alatt 17

18 van, 13.2 felhívható telefonszám jut 100 lakásra. Ebben az összefüggésben már nem olyan erıs a település-fejlettségi mutatóval való összefüggés, de így is van a két változó között egy gyenge pozitív lineáris kapcsolat. Ábra 4: Település-fejlettségi mutató nagysága és a felhívható számok közötti összefüggés Települési szinten a telefonnal való ellátottság, tehát több háttérváltozóval is összefügg. Fontos kérdés, hogy ez mikro szinten milyen torzulásokat okoz. Ennek vizsgálatához egy márciusában a Forsense által végzett személyes lakossági kutatás adatait vizsgáljuk meg részletesebben 8. A kutatás azért jelenthet értékes kiindulópontot a telefonos minta reprezentativitásával kapcsolatban, mivel az adatfelvétel során az is megkérdezésre került, hogy van-e az illetı otthonában 8 A személyesen végzett kérdıíves közvélemény-kutatás adatfelvételét a Tudatos Vásárlók Egyesületének megbízásából a Forsense 2010 márciusában készítette. A minta mérete 1091 fıs. A mintába került felnıtt korú Magyarországon élı személyeket otthonukban keresték fel a kérdezıbiztosok. A mintavétel alapjául a 18 évnél idısebb magyar lakosság szolgált. A lakossági megkérdezés többlépcsıs, rétegzett, véletlensétás mintavételi módszert alkalmazva, az ország 80 mintavételi pontján történt. A minta összetétele reprezentatív az ország felnıtt lakosságára nézve nemre, életkori csoportokra, iskolai végzettségre, regionálisan, és a lakóhely településtípusára. A mintavételbıl fakadó hiba nagy valószínőséggel, legfeljebb +/-3 százalék, azaz a teljes válaszadói körre vonatkozó kérdésekre kapott válaszok arányai legfeljebb ennyivel térhetnek el attól az eredménytıl, amit a teljes magyarországi felnıtt népesség megkérdezése eredményezett volna. 18

19 vezetékes telefon. A mintába került háztartások 43 százalékában volt vezetékes telefon a kutatás szerint (ebben az esetben csak a telefon megléte/nemléte vizsgálható, az sajnos nem, hogy felhívható-e az adott szám kutatási célokra). Az eredményeket bemutató táblák a mellékletben találhatók, az elemzésben csak a legfontosabb eredményeket emeljük ki. Elsıként fontos kihangsúlyozni a telefonnal való ellátottság és az életkor változó közötti nagyon szoros kapcsolatot. A kapcsolat lineáris mintázatot mutat, minél idısebb korosztályhoz tartozik valaki, annál valószínőbb, hogy lesz otthon vezetékes telefonja. A 30 év alatti korcsoportban 23 százalék a telefonellátottság a 60 év feletti korcsoportban viszont 63 százalék, azaz közel háromszorosa a fiatalokénak. Tehát ebbıl kiindulva egy 60 év feletti embert, már a mintavételi keret alapján közel háromszor valószínőbb elérnünk, mint egy 30 év alatti válaszolót (és akkor nem is látjuk azt a hatást, hogy egy fiatalabb válaszoló feltételezésünk szerint valószínőbben letiltja a számát, mint egy idısebb, esetleg ilyen szempontból kevésbé tudatos személy). Az életkori dimenzióval erısen összefügg az is, hogy a nyugdíjasok körében szintén szignifikánsan felül vannak reprezentálva a vezetékes telefonnal rendelkezık. A kérdezettek családi állapotával (és életvitelével) nagyon erısen összefügg a telefonellátottság. A házastárssal együtt élık körében 52 százalék azok aránya, akiknek van otthon vezetékes telefonja, míg az élettárssal együtt élık között mindössze 17 százalék. Ez abból következhet, hogy az élettársi lét egy sokkal bizonytalanabb életforma, kevésbé kockáztatják meg az ilyen típusú együttélési formát választó emberek, egy olyan állandó dolog elıfizetését, mint a vezetékes telefon (nem szabad itt elfeledkeznünk az életkori hatás áttételes megjelenésérıl sem). A bizonytalansági faktor hatását erısíti meg az is, hogy a házasok között a legmagasabb az ellátottság, míg az elváltak között a legalacsonyabb. A harmadik különbség egyfajta jövedelem/státusz határ mentén figyelhetı meg. Minél magasabb valakinek az iskolai végzettsége, annál valószínőbb, hogy lesz otthon vezetékes telefonja. Az összefüggés a jövedelemmel és szubjektív társadalmi réteg besorolással már nem feltétlen lineáris. Utóbbi két változó esetén inkább azt mondhatjuk, hogy a leszakadt csoportok esetében (50 ezer forint alatti havi jövedelem, illetve alsóosztályba való tartozás) csökken annak a valószínősége, hogy van otthon az illetınek vezetékes telefonja. 19

20 Utolsóként a politikai részvétel kérdését említjük meg. Az adatok alapján az mondható el, hogy a politikailag aktívabb csoportok (akik biztosra ígérik a választási részvételt egy most vasárnapi választáson), nagyobb arányban rendelkeznek otthoni vezetékes telefon eléréssel, mint az átlag válaszadók. Tehát már a mintakeret szintjén a politikailag aktívabb csoportok kerülnek bele a telefonos kutatások fókuszába. Összefoglalva azt mondhatjuk, hogy az életkor, az életvitel, és a kérdezettek státusza is meghatározza, hogy milyen valószínőséggel kerülnek bele egy vezetékes telefonos kutatás mintavételi keretébe. És akkor még nem is beszéltünk a mintatorzulás következı lépcsıjérıl a kutatásba való tényleges bekerülésrıl. A Coverage típusú mintaszelekció után érvényesül egy másik mintaszelekciós hatás amit a korábban unit non-response címkével illettünk. Ennek a mintaszelekciós hatásnak is minimum két dimenziója van. Az elsı, részben egy átmeneti szintnek is tekinthetı, hiszen abból adódik, hogy bizonyos embereknek bár van otthon vezetékes telefonja, de viszonylag kevés idıt töltenek otthon, ezért nagyon nehéz ıket elérni. Ilyen nehezen elérhetı csoportok például a fiatalok, akik alapvetıen kevesebb idıt töltenek otthon, de ide sorolhatjuk azokat az embereket is, akik a megnyújtott munkanapok miatt nem tartózkodnak otthon a kérdezési idıszakokban (ami általában este 8-ig tart) például a vállalkozókat. Ezzel szemben megnı azoknak a személyeknek a mintába kerülési valószínősége, akik sokat vannak otthon (pl: idısek, nyugdíjasok), illetve azoknak is, akik nagyobb háztartásokban élnek (lehet tájékozódni arról, hogy mikor lehet elérni a keresett személyt, így késıbbi visszahívással sikerülhet az interjú). A másik dimenzió pedig a tényleges válaszmegtagadásból következik, azaz a felhívott személy kijelenti, hogy nem szeretne részt venni semmilyen közvélemény-kutatásban. Az alapvetı torzító mechanizmusok ellen lehet kvótázással védekezni. Ez bár nélkülözhetetlen eszköz a telefonos kutatások esetében, több fontos módszertani kérdést is felvet. Anélkül, hogy ezeket részletesen kifejtetnénk, röviden utalunk ezekre. Egyrészrıl mivel a kvótázás alapvetıen nem a véletlen mintavételi eljárások csoportjába tartozik, ezért részben sérülnek azok a statisztikai alapvetések, amikre az általánosan használt elemzıi eljárások támaszkodnak. Másrészrıl a kvótázásnál élünk azzal az igen erıs feltevéssel, hogy azok a személyek, akiket a nem válaszoló emberek helyébe bekerülnek a kérdıívbe, ugyanazt válaszolják, mint amit a nem bekerült személyek 20

21 válaszoltak volna. Ez a feltevés nagy valószínőséggel nem tartható. Tovább azt is ki kell emelni, hogy a kvótázásnál használható változó száma véges és igencsak behatárolt. Általában közvélemény-kutatásokban regionális, életkori, nemi, és települési változók kerülnek be a kvóta kritériumok közé, illetve egyes esetekben az iskolai végzettség változót is szokták szerepeltetni. A kvótázásnál külön kérdés az is, hogy a felhasznált változók egymás mellett szerepeljenek (széleloszlás), vagy esetleg interakciós változókként. Összefoglalva azt mondhatjuk, hogy a kvótázás, mint eszköz jelenleg elengedhetetlen a telefonos kutatásokban, azonban sok problémára nem tud megoldást kínálni, sıt egyes esetekben újabb problémák forrása lehet. A kvótázás, ahogy az elıbbi bekezdésben is utaltunk rá, nem tud minden fontos változóra tekintettel lenni. A Forsense DKMK megbízásából 2010 márciusban készített választás elıtti telefonos felmérésében a kvóta kritériumok között a nem, a korcsoport, és a településtípus interakciós hatása szerepelt. A kutatás súlyozatlan megoszlásait érdemes összehasonlítani, a magyar felnıtt lakosság adataival. A sokasági adatokhoz a legfrissebben elérhetı adatbázisokat vettük figyelembe. Ez praktikus módon a KSH mikrocenzus adatait jelentette. Azoknál a változóknál ahol a mikrocenzus óta eltelt idıben jelentékenyebb változást feltételeztünk szakértıi becsléssel módosítottuk a sokasági adatokat. Táblázat 2: Alapmegoszlások: Forsense telefonos adatfelvétel, 18 évnél idısebb magyarországi lakosság (forrás :KSH, Forsense(DKMK)) Forsense telefonos 18+ magyar adatfelvétel (súlyozatlan) Illeszkedés lakosság (N=944) vizsgálat Háztartás nagyság 1 fıs 13 14,7 Több fıs 87 85,3 0,12 Családi állapot Nıtlen, hajadon, vagy olyan házas, aki nem a házastársával él 38 23,6 0,00 21

22 Házas, házastárssal él 45 55,1 Özvegy 9,6 13,4 Elvált 7,5 7,9 Panel 19,1 13,5 Családi ház 41 65,1 Lakás típus Egyéb lakás 39,9 21,4 0,00 8 általános vagy kevesebb 27,5 12,1 Szakmunkás 27,5 16,8 Iskolai Középiskolai érettségi 29 44,2 végzettség Felsıfokú végzettség 16 27,0 0,00 A háztartásnagyság esetében nincs torzulás a lakossági adatokhoz képest. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a változó interakciós összehasonlításban is jól illeszkedik (feltételezhetıen az idısebb egyedül élık felül vannak reprezentálva, míg a fiatal egyedül élık pedig inkább alul). A családi állapot változó esetében a házasok jelentısen felülreprezentálódnak a telefonos kutatásokban, ezt a típusú torzító hatást már a telefonellátottság adatainak elemzésekor is láthattuk. Ezt korábban életmód hatásként azonosítottuk. A lakástípus szintén ezzel függ össze, a minta 65 százaléka él családi házban, míg a lakosság esetében ez mindössze 41 százalék. Az iskolai végzettség szerinti torzító hatás szintén látható volt a személyes adatfelvétel telefonos almintájának elemzésekor de korántsem ilyen élesen, mint a végsı mintában. Ebbıl arra következtethetünk, hogy a mintakeretbıl következı szelekciós hatáson felül, a nem-válaszolás ráerısít erre a trendre, tehát a 8 általánost vagy kevesebbet végzettek, illetve a szakmunkások, alul-reprezentálódnak a mintában, szemben az érettségizettekkel, illetve a diplomásokkal. A politikai közvélemény-kutatások szempontjából a legfontosabb kérdés, hogy miként módosítja a mintatorzulás az eredményeket. Mivel a politikai háttérváltozók szempontjából nincsenek releváns sokasági adatok (illetve a választások nyújtanak 4 évente összehasonlítási lehetıséget), ezért a telefonos kutatás eredményeit a hasonló idıszakban lekérdezett személyes kutatás adataival vetettük össze. A politikai kérdések esetén egy további torzító hatás is felléphet. Ezt neveztük korábban item non-responsnak, tehát item nem-válaszolásnak. Fıleg a kényesebb, illetve nehezebb kérdések esetében merülhet fel problémaként, miszerint a 22

23 kérdezettek az egyes kérdésekre nem válaszolnak. A kérdezéstechnikai különbségekbıl következısen más számít nehéz kérdésnek személyes kutatásban és más telefonos kutatásban, illetve más eltérı technikákkal lehet kezelni a kérdezettek bizalmatlanságát is. Csak említésszinten térünk ki arra, hogy a kérdések helye is szignifikánsan befolyásolja, hogy mekkora lesz a válaszadási arány (Jelenfi- Kmetty-Rosta 2008). A hivatkozott személyes kutatásban a kérdıív legvégén szerepeltek a politikai kérdések, míg a telefonos kutatásban a kérdıív közepén. A személyes kutatásban semmilyen különleges technika nem került használatra a válaszadási arány növelése érdekében (pl: boríték). A strukturális különbségek ellenére érdemes összehasonlítani a részvételt, a politikai önbesorolást, és a pártválasztási kérdést. Mindhárom változó esetében szignifikánsak a különbségek. A legnagyobb különbség a részvételi arány változó esetében van. A biztosan részt vevık aránya a személyes mintában 56,5 százalék volt, míg a telefonos mintában 83 százalék. Ez megerısíti azt a korábbi megállapításunkat, hogy a telefonos kutatásokba már eleve a politikailag aktívabb csoportok kerülnek sıt jelentısen fel is erısödik ez a hatás (lásd: Tardos 2009). Az viszont figyelemre méltó, hogy a telefonos kutatásban gyakorlatilag nincs válaszhiány ebben a kérdésben. A pártválasztás kérdését érdemes óvatosan kezelnünk. Egyfelıl a személyes kutatások esetében általában sokkal alacsonyabb a válaszmegtagadás aránya. Ebben a kutatásban ez a hatás csak korlátozottan érvényesült. Ennek több lehetséges magyarázata is van. Egyfelıl ahogy korábban már utaltunk rá, az adatfelvételben nem került felhasználásra semmilyen speciális technika a válaszadás növelésére. Másfelıl a kérdıív végére kerültek ezek a kérdések, ami tovább növeli a válaszhiány valószínőségét, tovább egy nem politikai adatfelvétel végén került megkérdezésre a párthovatartozás. A másik különbség az adatfelvételek idıbeli különbségébıl adódik. A személyes kutatás 2010 március elején lett felvéve, míg a telefonos kutatás 2010 március közepétıl, elnyújtva több héten át. Ebbıl is következik, hogy a telefonos kutatásban már jelentkeztek azok a kampányhatások, ami a személyes adatfelvételben nem, például a Jobbik szavazóinak növekvı látenciája, vagy az LMP szavazótáborának fokozatos növekedése. Utolsóként az ideológia önbesorolást vizsgáljuk. A telefonos minta ez alapján jobbra tolódott 47 százalék vallja magát inkább jobboldalinak, vagy jobboldalinak, míg a személyes mintában 33 százalék. Ez következhet abból is, hogy a telefonos mintában jelentıs a válaszmegtagadási arány ebben a kérdésben is. 23

24 Táblázat márciusi telefonos és személyes adatfelvételek összehasonlítása (súlyozatlan adatok) forrás: Forsense Forsense 2010 március telefonos Forsense 2010 március személyes Esetszám Százalék Érvényes százalék Esetszám Százalék Érvényes százalék baloldali 42 3,8 5,5 77 8,2 9,0 inkább baloldali 75 6,9 9, ,3 11,3 se bal-, sem ,1 40, ,4 46,7 jobboldali inkább jobboldali ,1 18, ,6 16,1 jobboldali ,1 25, ,4 16,9 Összesen ,1 100, ,8 100,0 Nem tudja 84 7,7 38 4,0 Nem válaszol ,2 49 5,2 Összesen ,9 87 9,2 Illeszkedés vizsgálat 0,00 teljesen biztos, ,5 83, ,8 56,5 hogy elmenne valószínőleg ,1 11, ,8 24,8 elmenne valószínőleg nem 18 1,9 1,9 80 7,3 8,3 menne el biztosan nem 36 3,8 3, ,2 10,4 menne el Összesen ,4 100, ,1 100,0 Nem tudja 6,6 60 5,5 Nem válaszol 0,0 70 6,4 Összesen 6, ,9 0,00 MSZP, Szocialista listájára Magyar Párt 87 9,2 20,7 77 7,1 14,6 0,00 FIDESZ-MPSZ KDNP közös listájára Jobbik Magyarországért ,9 64, ,5 61,1 34 3,6 8,1 88 8,1 16,7 24

25 Mozgalomra MDF, Magyar Demokrata Fórum listájára Lehet Más a Politika LMP listájára 5,5 1,2 8,7 1,5 17 1,8 4,0 15 1,4 2,8 egyéb pártra, 5,5 1,2 17 1,6 3,2 Összesen ,6 100, ,3 100,0 egyikre sem 4,4 32 2,9 biztosan nem megy el szavazni nem mondja meg melyikre szavazna 38 4,0 48 4, , ,0 Nem tudja , ,9 Nem válaszol 74 7, ,4 Összesen , ,7 A fejezet eddigi részében azzal foglalkoztunk, hogy a telefonos kutatás milyen torzítási lehetıségeket rejt magában. A leginkább problematikus kérdésnek a Covarage típusú elérési mintatorzulást tartjuk, mert ez a hatás sokkal korlátozottabban jelenik meg a személyes kutatásokban. A többi torzító probléma, kisebb vagy nagyobb mértékben a személyes kutatásokban is megjelenik. Az összehasonlítást leszőkítettük a minta problémára, de természetesen részletesen lehetne elemezni az ár/idı/ellenırizhetıség kérdéskörét is, amikben a telefonos kutatások elınnyel indulnak a személyes kutatásokkal szemben, illetve a minták összetétele is egyre problematikusabb a személyes kutatások esetében is (lásd: Angelusz-Tardos 2009). A több irányú, és gyakran ellentétes hatású mintatorzulások kapcsán érdemes megnézni, hogy hosszútávon hogyan illeszkednek egymáshoz a személyes és a telefonos kutatások. 25

26 Az összehasonlítás céljából megvizsgáltuk, hogy a Szonda-Ipsos 9 és a Forsense/Századvég 10 havi omnibuszkutatásiban a két nagy párt támogatottsága (Fidesz, MSZP) hogyan változott a biztos szavazó pártválasztók csoportjában. Ábra 5: Személyes és telefonos kutatások összehasonlítása pártpreferencia szempontjából (forrás: Szonda-Ipsos, Forsense/Századvég) Az adatok egy fél éves idıszak kivételével végig együtt járnak. A Forsense/Századvég adatfelvételekben a Fidesz támogatottsága általában néhány százalékkal alacsonyabb, míg az MSZP támogatottsága néhány százalékkal magasabb. Ha ábrázolnánk a grafikonokon a mintavételi hibát is, akkor látható lenne, hogy az idıszak nagy részében nincs szignifikáns különbség a személyes és a telefonos adatfelvétel eredményei között. A Fidesz esetében a kutatási eredmények közötti korreláció , az MSZP esetébe pedig 0.77 tehát mindkét esetben igen 9 Mintaméret: 1500 fı 10 A Forsense és a Századvég közös választáskutatási eredményei alapján. A mintaméret 1000 fı/ kutatás. 11 Spearmann korreláció együttható. 26

27 magas. Mivel idısoros adatok esetében a magas autóregressziós hatás torzítja (erısíti) a korreláció értékét, ezért az összefüggés erısségét valószínőleg túlbecsüli ez a mutató. A differenciált idısorok esetében is megvizsgáltuk az összefüggést. Bár ebben a kontextusban már gyengébb a hatás, de szignifikáns pozitív korreláció van a személyes és a telefonos kutatás eredményei között (0.3 a korreláció mind az MSZP, mind a Fidesz esetében). Ezek az adatok azt támasztják alá, hogy a jelentıs módszertanbeli különbségek ellenére a személyes és a telefonos kutatások hasonló dinamikával mérik a nagyobb pártok támogatottságát. A telefonos kutatások esetében nagyobb a szórás a differenciált idısoros eredmények között, ami indikátora lehet annak, hogy ez a kutatás érzékenyebben reagál a változásokra, míg a személyes kutatások robusztusabbak ilyen szempontból. A fejezet végén azzal foglalkozunk röviden, hogyan lehet javítani a telefonos kutatások mintatorzulásait. Kézenfekvı lehetıségnek tőnik, hogy a vezetékes telefonszámok mellé mobil számokat is bevonjanak a kutatócégek. Bár ez kétségtelenül a mintavételi keret szempontjából üdvözítıen hatna, gyakorlati szempontból több problémát is felvet. Egyrészrıl a kérdezési szituáció jelentısen megváltozik. A vezetékes hívásoknál a kérdezett otthon van, általában nincsenek körülötte külsı zavaró hatások. A mobil hívások esetében nem tudni, hol sikerül elérni a kérdezettet, ezért az interjú szituáció nehezebben jön létre, a lekérdezhetı kérdıív hosszúsága is sokkal inkább korlátozott, mint egy személyes kutatásban. Az elızınél sokkal jelentısebb probléma a mintavételi keret kialakítása. Bár ma Magyarországon a mobiltelefon használat 90 százalék felett van, de a vezetékes telefonlistával szemben, a három nagy mobilszolgáltatónak nincs egységes elérhetı listája a mobiltelefonnal rendelkezıkrıl (ki milyen számon élhetı el). Akárcsak a vezetékes számoknál a véletlen hívás nem lehetséges (lásd korábbi jogszabályi rész), ezért a kutatócégek különbözı marketing adatbázisok mobiltelefonszámait tudják felhasználni a hívásokhoz 12. Ezeken a listákon alapfeltétel, hogy a kérdezettek általában valamilyen nyereményjáték fejében megadják a mobiltelefonszámukat. Nem szükség hosszabb bizonyításra ahhoz, hogy az ilyen típusú listák egyáltalán 12 A jelenlegi piacon 4-5 nagyobb marketing lista létezik, amiben mobil számok is elérhetık. Ilyen például a Magyar Posta Zrt. marketing adatbázisa, amibıl megvehetık azon személyek adatai, akik engedélyezik a kutatási célú felkeresését. 27

28 nem reprezentálják a magyar lakosságot, sıt egyes szeleteit sem, annyira speciális a bekerülési mintázatuk. Egy másik lehetıség a minták minıségének javítására az úgynevezett mixed kutatások (lásd: Roberts 2007). A telefonos kutatásokkal párhuzamosan, illetve kiegészítésképpen végzett online kutatások érdekes lehetıségéket rejtenek a jövıbeli alkalmazásukat illetıen. Az online minták torzulására, illetve a mintavételi keret problémájára most nem térünk ki hosszabban (illetve a kérdıív mód hatása kapcsán lásd: Angelusz-Tardos 2009), azt viszont kiemeljük, hogy egyes csoportok esetében (pl: Budapesti fiatalok), az online minták jelenleg sokkal jobb elérési lehetıséget produkálnak, ami legalább elvi szinten megfontolandóvá teszi a kombinált minták kialakítását. Azonban e mellett továbbra is maradnak olyan csoportok (pl: 8 általánost végzettek), amelyik mindkét kutatási módszerben nagyon alulreprezentálódnak - az ı elérésükre nem nyújt megoldást a kombinált telefonos/online minta sem. 28

Vállalati és lakossági lekérdezés. Szécsény Város Polgármesteri Hivatala számára

Vállalati és lakossági lekérdezés. Szécsény Város Polgármesteri Hivatala számára Vállalati és lakossági lekérdezés Szécsény Város Polgármesteri Hivatala számára Dátum: 2010 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 I Az adatfelvétel eredményeinek bemutatása... 3 I.1 A vállalati, illetve

Részletesebben

Gulyás Emese. Nem látják át, és nem veszik igénybe a fogyasztóvédelmi intézményrendszert a magyarok 1. 2010. május

Gulyás Emese. Nem látják át, és nem veszik igénybe a fogyasztóvédelmi intézményrendszert a magyarok 1. 2010. május Gulyás Emese Nem látják át, és nem veszik igénybe a fogyasztóvédelmi intézményrendszert a magyarok 1 2010. május A közvélemény-kutatás a Tudatos Vásárlók Egyesülete, az Új Magyarország Fejlesztési Terv

Részletesebben

Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/

Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/ Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/ Budapest, 2006. június Bevezetés A Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Program Iroda 2006. márciusában megbízást adott a Szonda Ipsos Média,- Vélemény-

Részletesebben

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban 2005 1 Tartalom 1. Bevezetés. 3 2. Iskolatípusok szerinti teljesítmények.... 6 2. 1 Szakiskolák 6 2. 2 Szakközépiskolák. 9 2. 3 Gimnáziumok 11 2. 4 Összehasonlítások... 12

Részletesebben

A szakképzı iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2010

A szakképzı iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2010 A szakképzı iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2010 A dokumentum a Szakiskolai férıhelyek meghatározása 2010, a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB-k) részére

Részletesebben

A 3. országos kompetenciamérés (2004) eredményeinek értékelése, alkalmazása iskolánkban

A 3. országos kompetenciamérés (2004) eredményeinek értékelése, alkalmazása iskolánkban FAZEKAS MIHÁLY FİVÁROSI GYAKORLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM A 3. országos kompetenciamérés (2004) eredményeinek értékelése, alkalmazása iskolánkban 1. Elızetes megjegyzések A száz oldalas Vári Péter

Részletesebben

Általános módszertani útmutató költség-haszon elemzéshez. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség

Általános módszertani útmutató költség-haszon elemzéshez. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 80 Általános módszertani útmutató költség-haszon elemzéshez 1 Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Általános módszertani útmutató költség-haszon elemzéshez Változatelemzés, pénzügyi elemzés, közgazdasági költség-haszon

Részletesebben

SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Törökbálint Város SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA 2007. 1 Tartalom Oldalszám Elıszó 3 Bevezetı 4 Elızmények 4 Elvi alapok 4 Jövıkép meghatározása 5 Törökbálint Város szociális szakmapolitikai

Részletesebben

A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete. (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése)

A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete. (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése) A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése) 1 Tartalomjegyzék I. Kisteleki Kistérség elhelyezkedése és népessége... 3 A népesség száma és alakulása...

Részletesebben

kopint-tarki.hu Az Agrárrendtartási és a Kereskedelmi Törvény egyes beszállító-védelmi szabályai érvényesülésének tapasztalata

kopint-tarki.hu Az Agrárrendtartási és a Kereskedelmi Törvény egyes beszállító-védelmi szabályai érvényesülésének tapasztalata kopint-tarki.hu Az Agrárrendtartási és a Kereskedelmi Törvény egyes beszállító-védelmi szabályai érvényesülésének tapasztalata Készült a Gazdasági Versenyhivatal VKK megbízásából A tanulmányt készítették

Részletesebben

PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR

PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR ÁLLAT- ÉS AGRÁR KÖRNYEZET-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Környezettudományok Tudományág Iskolavezetı: Dr. habil. Anda Angéla Az MTA doktora Témavezetı: Dr. habil. Anda Angéla Az

Részletesebben

A felnıttképzés hasznosulása a foglalkoztatásban

A felnıttképzés hasznosulása a foglalkoztatásban A felnıttképzés hasznosulása a foglalkoztatásban ( A partnerség és a párbeszéd szakmai hátterének megerısítése, közös kezdeményezések támogatása címő TÁMOP 2.5.2. program, FSZH) III/III. rész Primárius

Részletesebben

KI KIVEL (NEM) HÁZASODIK? A PARTNERSZELEKCIÓS MINTÁK VÁLTOZÁSA AZ EGYÉNI ÉLETÚTBAN ÉS A TÖRTÉNETI ID

KI KIVEL (NEM) HÁZASODIK? A PARTNERSZELEKCIÓS MINTÁK VÁLTOZÁSA AZ EGYÉNI ÉLETÚTBAN ÉS A TÖRTÉNETI ID Szociológiai Szemle 2002/2. 28-58. Bukodi Erzsébet KI KIVEL (NEM) HÁZASODIK? A PARTNERSZELEKCIÓS MINTÁK VÁLTOZÁSA AZ EGYÉNI ÉLETÚTBAN ÉS A TÖRTÉNETI IDİBEN * Bevezetés A különbözı társadalmi csoportok

Részletesebben

Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Csongrád megye 2006. IV. negyedév

Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Csongrád megye 2006. IV. negyedév Csongrád Megyei Munkaügyi Központ Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Csongrád megye 2. IV. negyedév Szeged, 2. november 2. Készítette: Fejes Ágnes elemzı Csongrád Megyei Munkaügyi Központ Koordinációs

Részletesebben

Hévízgyörk község esélyegyenlıségi programja

Hévízgyörk község esélyegyenlıségi programja Hévízgyörk község esélyegyenlıségi programja Készítette: Andráska Zsófia 2007. június 27. I. A PROGRAM CÉLJA A 2003. évi CXXV. törvényben leírtakhoz hően az Esélyegyenlıségi Program célja a lakosságot,

Részletesebben

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2008. Q u a l y - C o O k t a t á s i T a n á c s a d ó 1141 Budapest, Fogarasi út 111. Tel. fax: (1) 239-1460; (1) 451-0391;

Részletesebben

HATÁROZAT-TERVEZET. Mór Város Önkormányzatának /2009.(IV.29.) Kt. határozata szociális szolgálattervezési koncepciójának felülvizsgálatáról

HATÁROZAT-TERVEZET. Mór Város Önkormányzatának /2009.(IV.29.) Kt. határozata szociális szolgálattervezési koncepciójának felülvizsgálatáról ELİTERJESZTÉS Mór Város Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció felülvizsgálata tárgyában (Szociális és Egészségügyi Bizottság egyhangú támogatásával) A társadalomba való be- és visszailleszkedés

Részletesebben

TÉZISEK. Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján

TÉZISEK. Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján Széchenyi István Egyetem Regionális és Gazdaságtudományi Doktori Iskola Budaházy György TÉZISEK Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján Címő Doktori (PhD)

Részletesebben

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA Iskolavezetı: Dr. Buday-Sántha Attila A TERÜLETI TURIZMUSFEJLESZTÉS LEHETİSÉGEI A SZÉKELYFÖLDÖN A doktori

Részletesebben

Tóth István János: Három magyar közvélemény-kutató cég pártpreferencia vizsgálatainak adatai 1990-2003

Tóth István János: Három magyar közvélemény-kutató cég pártpreferencia vizsgálatainak adatai 1990-2003 Tóth István János: Három magyar közvélemény-kutató cég pártpreferencia vizsgálatainak adatai 1990-2003 Megjelent: Angelusz Róbert és Tardos Róbert (szerk.): Törések, hálók, hidak. Választói magatartás

Részletesebben

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. H/11435. számú. országgyőlési határozati javaslat

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. H/11435. számú. országgyőlési határozati javaslat MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA H/11435. számú országgyőlési határozati javaslat a Magyar Köztársaság és Szerbia és Montenegró között a Magyar Köztársaságban élı szerb kisebbség és a Szerbia és Montenegróban

Részletesebben

Koreografált gimnasztikai mozgássorok elsajátításának és reprodukálásának vizsgálata

Koreografált gimnasztikai mozgássorok elsajátításának és reprodukálásának vizsgálata Koreografált gimnasztikai mozgássorok elsajátításának és reprodukálásának vizsgálata Doktori tézisek Fügedi Balázs Semmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar (TF) Sporttudományi Doktori Iskola

Részletesebben

SZEGHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK SZERVEZETFEJLESZTÉSE MINİSÉGIRÁNYÍTÁS AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL 1. MINİSÉGÜGY AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL

SZEGHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK SZERVEZETFEJLESZTÉSE MINİSÉGIRÁNYÍTÁS AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL 1. MINİSÉGÜGY AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL V I AD ORO KÖZIGAZGATÁSFEJLESZTÉSI TANÁCSADÓ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. 8230 BALATONFÜRED, VAJDA J. U. 33. +36 (30) 555-9096 A R O P.PALYAZAT@YAHOO.COM SZEGHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK

Részletesebben

Ipar. Szent Korona Értékrend

Ipar. Szent Korona Értékrend Ipar Az ipar anyagi kincseink embert szolgáló átalakítása, vagy környezetromboló szakbarbarizmus? Úgy használjuk, hogy megmaradjon, vagy úgy, hogy felégetjük a jövıt? Miért? Mit? Hogyan? Az EU belsı piaca

Részletesebben

Kábeltelevíziós Szolgáltatás

Kábeltelevíziós Szolgáltatás Készítés/utolsó módosítás dátuma:2009.11.29 1.oldal,összesen:62 Kábeltelevíziós Szolgáltatás NOVI-COM KFT 3842 HALMAJ MÁJUS 1.ÚT 15. a Magyar Kábelteleviziós és Hirközlési Szövetség tagja Általános Szerzıdési

Részletesebben

Befektetés a jövıbe program. Babusik Ferenc: A 2006-2007. évben belépettek, illetve a programot 2007 ben befejezık interjúinak

Befektetés a jövıbe program. Babusik Ferenc: A 2006-2007. évben belépettek, illetve a programot 2007 ben befejezık interjúinak Befektetés a jövıbe program Babusik Ferenc: A 2006-2007. évben belépettek, illetve a programot 2007 ben befejezık interjúinak elemzése Tartalom Áttekintı adatok...3 Néhány program adat...7 Munkajövedelem,

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2007. IV. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2009. I. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során

Részletesebben

DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS MŐSZAKI TUDOMÁNYOK CENTRUMA AGRÁRGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR VÁLLALATGAZDASÁGTANI ÉS MARKETING TANSZÉK

DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS MŐSZAKI TUDOMÁNYOK CENTRUMA AGRÁRGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR VÁLLALATGAZDASÁGTANI ÉS MARKETING TANSZÉK DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS MŐSZAKI TUDOMÁNYOK CENTRUMA AGRÁRGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR VÁLLALATGAZDASÁGTANI ÉS MARKETING TANSZÉK IHRIG KÁROLY GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2009. IV. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során

Részletesebben

LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN. információtartalma 2006-2010 2011/1

LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN. információtartalma 2006-2010 2011/1 LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN Magyar egyetemi honlapok információtartalma 2006-2010 2011/1 LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN Magyar egyetemi honlapok információtartalma 2006-2010

Részletesebben

Integrált rendszerek az Európai Unió országaiban Elınyeik és hátrányaik

Integrált rendszerek az Európai Unió országaiban Elınyeik és hátrányaik TÁMOP 1.3.1-07/1-2008-0002 kiemelt projekt A foglalkoztatási szolgálat fejlesztése az integrált munkaügyi és szociális rendszer részeként Stratégiai irányítás és regionális tervezés támogatása komponens

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETİ... 1 2. A 2007. I. FÉLÉVI MONITORING VIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI... 1 3. A MONITORING

Részletesebben

Módszertani útmutató hulladéklerakók rekultivációjára irányuló projektek költség-haszon elemzéséhez KVVM FI

Módszertani útmutató hulladéklerakók rekultivációjára irányuló projektek költség-haszon elemzéséhez KVVM FI Módszertani útmutató rekultivációs célú projektek költség-haszon elemzéséhez 0 KVVM FI Módszertani útmutató hulladéklerakók rekultivációjára irányuló projektek költség-haszon elemzéséhez Változatelemzés,

Részletesebben

KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI SEGÉDLET. ÚMFT-s. építési beruházásokhoz. 1.0 változat. 2009. augusztus. Szerkesztette: Kovács Bence.

KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI SEGÉDLET. ÚMFT-s. építési beruházásokhoz. 1.0 változat. 2009. augusztus. Szerkesztette: Kovács Bence. KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI SEGÉDLET ÚMFT-s építési beruházásokhoz 1.0 változat 2009. augusztus Szerkesztette: Kovács Bence Írta: Kovács Bence, Kovács Ferenc, Mezı János és Pataki Zsolt Kiadja: Független

Részletesebben

V E R S E N Y T A N Á C S

V E R S E N Y T A N Á C S Ügyiratszám: Vj-136/2007/ 034. V E R S E N Y T A N Á C S A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Magyar Telekom Nyrt. (Budapest) eljárás alá vont vállalkozás ellen fogyasztói döntések tisztességtelen

Részletesebben

S Á R V Á R V Á R O S I N T E G R Á L T V Á R O S F E J L E S Z T É S I S T R A T É G I Á J A. 2 0 0 8. m á j u s

S Á R V Á R V Á R O S I N T E G R Á L T V Á R O S F E J L E S Z T É S I S T R A T É G I Á J A. 2 0 0 8. m á j u s Sárvár Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 1 S Á R V Á R V Á R O S I N T E G R Á L T V Á R O S F E J L E S Z T É S I S T R A T É G I Á J A 2 0 0 8. m á j u s Sárvár Város Integrált Városfejlesztési

Részletesebben

A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása

A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása Az elmúlt évek válsághatásai a társas vállalkozásokhoz képest súlyosabban érintették az egyéni vállalkozásokat, mivel azok az egyre

Részletesebben

Hajdúnánás Városi Önkormányzat. szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata

Hajdúnánás Városi Önkormányzat. szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata Hajdúnánás Városi Önkormányzat szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2011-2013 Készítették: Benkıné Takács Mária Szociális Iroda és Városi Gyámhivatal irodavezetı Nagyné Bózsár

Részletesebben

Versenytanács. 1054 Budapest, Alkotmány u. 5. 472-8864 Fax: 472-8860

Versenytanács. 1054 Budapest, Alkotmány u. 5. 472-8864 Fax: 472-8860 Versenytanács 1054 Budapest, Alkotmány u. 5. 472-8864 Fax: 472-8860 Vj-190/2001/76. A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Diákhitel Központ Rt. (Budapest) ellen gazdasági erıfölénnyel való visszaélés

Részletesebben

B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t

B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t Szociális szolgáltatástervezési koncepció 2013. Tartalomjegyzék I. Bevezetés... 2 II.A szociálpolitika koncepcionális alapjai, településpolitikai, társadalompolitikai

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETİ... 1 2. A 2007. ÉVI MONITORING VIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI... 1 3. A MONITORING VIZSGÁLAT

Részletesebben

Ujj Tamás * VALÓS IDEJŐ ADATTÁRHÁZAK

Ujj Tamás * VALÓS IDEJŐ ADATTÁRHÁZAK Ujj Tamás * VALÓS IDEJŐ ADATTÁRHÁZAK Az adatbázisok alkalmazási területeit vizsgálva, sokunknak olyan alkalmazási területek jutnak az eszébe, mint egy könyvtári rendszer, jegynyilvántartás, számlák kezelése,

Részletesebben

Plenárisülés-dokumentum. 10.9.2014 cor01 HELYESBÍTÉS

Plenárisülés-dokumentum. 10.9.2014 cor01 HELYESBÍTÉS EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Plenárisülés-dokumentum 10.9.2014 cor01 HELYESBÍTÉS az Európai Parlament által 2014. április 17-én a tagállamok és az Európai Unió versenyjogi rendelkezéseinek megsértésén alapuló,

Részletesebben

MIT FIZET A RÉVÉSZ? Bizalmas! Készítette: Dr. Nagy Miklós, ügyvezetı igazgató. 2008. május. Budapesti Vállalkozásfejlesztési Központ

MIT FIZET A RÉVÉSZ? Bizalmas! Készítette: Dr. Nagy Miklós, ügyvezetı igazgató. 2008. május. Budapesti Vállalkozásfejlesztési Központ Budapesti Vállalkozásfejlesztési Központ MIT FIZET A RÉVÉSZ? Bizalmas! Készítette: Dr. Nagy Miklós, ügyvezetı igazgató 2008. május 1072 Budapest VII., Rákóczi út 18. Levélcím: 1364 Budapest 4. Pf. 226.

Részletesebben

Munkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén

Munkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén Mottó: Felelısségteljes élet és cselekvés a munkahelyeken (Fıcze Lajos) Munkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén Vegyipari Ágazati Párbeszédbizottság Budapest 2009. május

Részletesebben

Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek

Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek Széchenyi István Egyetem Multidiszciplináris Társadalomtudományi Doktori Iskola Kovács Gábor Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek Doktori értekezés- tervezet Konzulens:

Részletesebben

ELİTERJESZTÉS A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2011. október 27.-i ülésére

ELİTERJESZTÉS A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2011. október 27.-i ülésére A KOMÁROM-EESZTERGOM MEGYEI KÖZGYŐLÉS E L N Ö K E Szám: VI. /2011 ELİTERJESZTÉS A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2011. október 27.-i ülésére Tárgy: Elıterjesztı: Rendeletalkotás A kéményseprı-ipari

Részletesebben

Megint válság van: ismét inadekvát válaszok és hatalmas károk

Megint válság van: ismét inadekvát válaszok és hatalmas károk Megint válság van: ismét inadekvát válaszok és hatalmas károk nem léphetsz kétszer ugyanabba a folyóba állította Hérakleitosz. Magyarországon mintha ez a bölcsesség is megdılne, úgy tőnik, folyamatosan

Részletesebben

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR SZÉCHENYI ISTVÁN GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA.

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR SZÉCHENYI ISTVÁN GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA. NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR SZÉCHENYI ISTVÁN GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Mérlegen az ember Az emberi erıforrás értéke a vállalatok képzési gyakorlatának

Részletesebben

Szabó Júlia-Vízy Zsolt: A szaktanácsadói munka tapasztalatai a képesség- készségfejlesztés területén (Földünk és környezetünk mőveltségterület)

Szabó Júlia-Vízy Zsolt: A szaktanácsadói munka tapasztalatai a képesség- készségfejlesztés területén (Földünk és környezetünk mőveltségterület) Szabó Júlia-Vízy Zsolt: A szaktanácsadói munka tapasztalatai a képesség- készségfejlesztés területén (Földünk és környezetünk mőveltségterület) 1. Bevezetés (2. rész) A Budapesti Nevelı c. folyóirat 2007.

Részletesebben

PR riport. Magyar Munkaerı-kölcsönzık Országos Szövetségének megjelenései 2010. október december. KNK Média Bt. Knapcsek Katalin 2010. december 15.

PR riport. Magyar Munkaerı-kölcsönzık Országos Szövetségének megjelenései 2010. október december. KNK Média Bt. Knapcsek Katalin 2010. december 15. PR riport Magyar Munkaerı-kölcsönzık Országos Szövetségének megjelenései 2010. október december KNK Média Bt. Knapcsek Katalin 2010. december 15. Tartalom Megjelenések a társszervezetek kiadványaiban MMOSZ

Részletesebben

Matyusz Zsolt A 2009-ES VERSENYKÉPESSÉGI ADATFELVÉTEL VÁLLALATI MINTÁJÁNAK ALAPJELLEMZİI ÉS REPREZENTATIVITÁSA

Matyusz Zsolt A 2009-ES VERSENYKÉPESSÉGI ADATFELVÉTEL VÁLLALATI MINTÁJÁNAK ALAPJELLEMZİI ÉS REPREZENTATIVITÁSA BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM VÁLLALATGAZDASÁGTAN INTÉZET VERSENYKÉPESSÉG KUTATÓ KÖZPONT Matyusz Zsolt A 2009-ES VERSENYKÉPESSÉGI ADATFELVÉTEL VÁLLALATI MINTÁJÁNAK ALAPJELLEMZİI ÉS REPREZENTATIVITÁSA TM1.

Részletesebben

V E R S E N Y T A N Á C S

V E R S E N Y T A N Á C S V E R S E N Y T A N Á C S Vj-134/2006/060. A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda (ügyintézı ügyvéd: dr. K. L.) által képviselt E.ON Észak-Dunántúli Áramhálózati Zrt.

Részletesebben

V E R S E N Y T A N Á C S

V E R S E N Y T A N Á C S V E R S E N Y T A N Á C S Vj-23/2007/63. A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a UPC Magyarország Telekommunikációs Kft. eljárás alá vont vállalkozás ellen gazdasági erıfölénnyel való visszaélés miatt

Részletesebben

V E R S E N Y T A N Á C S

V E R S E N Y T A N Á C S V E R S E N Y T A N Á C S Vj-071-018/2009. A Gazdasági Versenyhivatal versenytanácsa a KiK Textil és Non-Food Korlátolt Felelısségő Társaság (Budapest) eljárás alá vont ellen fogyasztókkal szembeni tisztességtelen

Részletesebben

Erıforrástérkép felhasználói kézikönyv 1.0

Erıforrástérkép felhasználói kézikönyv 1.0 Erıforrástérkép felhasználói kézikönyv 1.0 Budapest, 2010. november 18. Az MTA Közgazdaságtudományi Intézet alapvetı feladata közgazdasági alapkutatások és az ezekhez kapcsolódó alkalmazott kutatások végzése,

Részletesebben

I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A

I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 1 I.1. Érd szerepe az országos településhálózatban... 2 I.1.1. Érd szerepe a térség

Részletesebben

DR. SZÓKA KÁROLY Ph.D. Egyetemi adjunktus, NYME-KTK, Pénzügyi és Számviteli Intézet, Sopron

DR. SZÓKA KÁROLY Ph.D. Egyetemi adjunktus, NYME-KTK, Pénzügyi és Számviteli Intézet, Sopron DR. SZÓKA KÁROLY Ph.D. Egyetemi adjunktus, NYME-KTK, Pénzügyi és Számviteli Intézet, Sopron Kis- és középvállalkozások elıremutató pénzügyi tervezési lehetıségei Megjelent a Kheops 2008 konferencia tanulmánykötetében

Részletesebben

BEVEZETİ I. ELVI ALAPOK

BEVEZETİ I. ELVI ALAPOK BEVEZETİ A szociális szolgáltatástervezési koncepció elkészítését nem csupán törvényi szabályozás írja elı, hanem a mindinkább elıtérbe kerülı szükséglet-feltáró és azt követı tervezési folyamatok. A korábbi

Részletesebben

Benchmarking könyvtárakban

Benchmarking könyvtárakban Istók Anna: Benchmarking érdemes vajon másoktól tanulni? A Gödöllıi Városi Könyvtár és Információs Központ és az érdi Csuka Zoltán Városi könyvtár tapasztalatai egy új teljesítménymérési módszer bevezetése

Részletesebben

A Közbeszerzési Döntıbizottság (a továbbiakban: Döntıbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi. H A T Á R O Z A T - ot.

A Közbeszerzési Döntıbizottság (a továbbiakban: Döntıbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi. H A T Á R O Z A T - ot. Ikt.sz.: D.100/14/2012. KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG KÖZBESZERZÉSI DÖNTİBIZOTTSÁG 1026 Budapest, Riadó u. 5. 1525 Pf.: 166. Tel.: 06-1/882-8594, fax: 06-1/882-8593 E-mail: dontobizottsag@kt.hu A Közbeszerzési

Részletesebben

A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezeti Vizsgálata (NÉS SKV)

A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezeti Vizsgálata (NÉS SKV) A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezeti Vizsgálata (NÉS SKV) Készült a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Zöld Forrás támogatásával Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlıdésért Alapítvány

Részletesebben

P É N Z Ü G Y I S Z O L G Á L T A T Á S O K I R O D Á J A

P É N Z Ü G Y I S Z O L G Á L T A T Á S O K I R O D Á J A P É N Z Ü G Y I S Z O L G Á L T A T Á S O K I R O D Á J A Ügyszám: Vj-19/2011. A Gazdasági Versenyhivatal a Groupama Garancia Biztosító Zrt. és a Magyar Ingatlanszövetség eljárás alá vont vállalkozások

Részletesebben

Zárótanulmány. (Magánszemélyek kis- és középvállalkozásokban történı tulajdonszerzésének ösztönzése kormányzati eszközökkel)

Zárótanulmány. (Magánszemélyek kis- és középvállalkozásokban történı tulajdonszerzésének ösztönzése kormányzati eszközökkel) Zárótanulmány Elemzı vizsgálat és módszertani ajánlások megfogalmazása: hogyan segítheti a Kormány a gazdasági szereplık versenyképesség javítására törekvı összefogásait (Magánszemélyek kis- és középvállalkozásokban

Részletesebben

ÉS ÁGAZATI EREDMÉNY DIFFERENCIÁLTSÁGA UDOVECZ GÁBOR dr. KERTÉSZ RÓBERT BÉLÁDI KATALIN dr.

ÉS ÁGAZATI EREDMÉNY DIFFERENCIÁLTSÁGA UDOVECZ GÁBOR dr. KERTÉSZ RÓBERT BÉLÁDI KATALIN dr. DIFFERENTIATION OF COSTS AND RETURNS IN AGRICULTURAL BRANCHES UDOVECZ, GÁBOR KERTÉSZ, RÓBERT BÉLÁDI, KATALIN Keywords: median costs and scatter, market dominating farms, investment return ratio, differentiation

Részletesebben

Kiegészítı melléklet a 2008. évi éves beszámolóhoz. Bizalom Nyugdíjpénztár. Budapest, 2009. március 14.

Kiegészítı melléklet a 2008. évi éves beszámolóhoz. Bizalom Nyugdíjpénztár. Budapest, 2009. március 14. Kiegészítı melléklet a 2008. évi éves beszámolóhoz Bizalom Nyugdíjpénztár Budapest, 2009. március 14. 2 Bevezetı A Bizalom Önkéntes Kölcsönös Kiegészítı Nyugdíjpénztár az 1994. május 16-i alakuló közgyőlésén

Részletesebben

Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala 8630 Balatonboglár, Erzsébet u. 11. Balatonboglár Város Önkormányzat Képviselı-testülete

Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala 8630 Balatonboglár, Erzsébet u. 11. Balatonboglár Város Önkormányzat Képviselı-testülete 1 Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala 8630 Balatonboglár, Erzsébet u. 11. Ügyiratszám: 1-10/2011. Sorszám: 11. E LİTERJESZTÉS Balatonboglár Város Önkormányzat Képviselı-testülete 2011. október 27.

Részletesebben

Együttmőködés a fejlıdı országokkal a jó adóügyi kormányzás elımozdítása terén

Együttmőködés a fejlıdı országokkal a jó adóügyi kormányzás elımozdítása terén P7_TA(2011)0082 Együttmőködés a fejlıdı országokkal a jó adóügyi kormányzás elımozdítása terén Az Európai Parlament 2011. március 8-i állásfoglalása Adók és a fejlesztés Együttmőködés a fejlıdı országokkal

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. Salgótarján Megyei Jogú Város 2008. évi költségvetésének háromnegyed éves teljesítésérıl

TÁJÉKOZTATÓ. Salgótarján Megyei Jogú Város 2008. évi költségvetésének háromnegyed éves teljesítésérıl TÁJÉKOZTATÓ Salgótarján Megyei Jogú Város 2008. évi költségvetésének háromnegyed éves teljesítésérıl Salgótarján, 2008. november 11. Elıterjesztı: Székyné dr. Sztrémi Melinda polgármester TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

SZATMÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA. I. Helyzetelemzés. Mátészalka 2009

SZATMÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA. I. Helyzetelemzés. Mátészalka 2009 SZATMÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA I. Helyzetelemzés Mátészalka 2009 Készült a Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás mint leghátrányosabb kistérség - Közoktatási

Részletesebben

A NEVELİSZÜLİI RENDSZER KUTATÁSA PILOT KUTATÁS

A NEVELİSZÜLİI RENDSZER KUTATÁSA PILOT KUTATÁS A NEVELİSZÜLİI RENDSZER KUTATÁSA PILOT KUTATÁS MTA Gyerekprogram Iroda Delphoi Consulting A nevelıszülıi rendszer kutatása pilot kutatás Tartalom Rövid összefoglaló... 3 Háttér... 4 A nevelıszülıi rendszer

Részletesebben

s z o l g á l t a t á s i i r o d a

s z o l g á l t a t á s i i r o d a s z o l g á l t a t á s i i r o d a Ügyszám: Vj-162/2006/006. A Gazdasági Versenyhivatal a Dr. Kézdi Ügyvédi Iroda (ügyintézı: dr. K. A.) által képviselt Fıvárosi Közterületi Parkolási Társulás eljárás

Részletesebben

A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei. 2014. I. negyedév

A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei. 2014. I. negyedév Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei A foglalkoztatottak számának változása körzetenként 250 200 150 100 50 0-50 2014.03.31

Részletesebben

Fényes Hajnalka. A nemi sajátosságok különbségének vizsgálata az oktatásban. A nık hátrányainak felszámolódása?

Fényes Hajnalka. A nemi sajátosságok különbségének vizsgálata az oktatásban. A nık hátrányainak felszámolódása? Fényes Hajnalka A nemi sajátosságok különbségének vizsgálata az oktatásban. A nık hátrányainak felszámolódása? Debrecen, 2010 Tartalomjegyzék Köszönetnyilvánítás... 4 1. Bevezetés... 5 1.1. Kezdı gondolatok

Részletesebben

A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA a lápok védelmének egyes jogi és ökológiai kérdéseirıl

A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA a lápok védelmének egyes jogi és ökológiai kérdéseirıl JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSA 1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615 A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA a lápok védelmének egyes

Részletesebben

SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT

SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT 2013. február 13. SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT A Balaton turisztikai régió kiemelt szerepet játszik a magyar turizmusban: a KSH elızetes adatai szerint 2012-ben a kereskedelmi

Részletesebben

Élethelyzetek. Dr. Mészáros Attila. Élethelyzetek. Élethelyzetek. Élethelyzetek. Élethelyzetek. 2. Élethelyzetek, konfliktusok

Élethelyzetek. Dr. Mészáros Attila. Élethelyzetek. Élethelyzetek. Élethelyzetek. Élethelyzetek. 2. Élethelyzetek, konfliktusok Négy alaphelyzetet különböztetünk meg, attól függıen, hogy Az innováció humánaspektusai: üzleti kommunikáció alárendelt, felsıbbséggel bíró vagy egyenlı a személyközi kapcsolat. A pozitív és negatív simogatás

Részletesebben

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! í t é l e t e t : I n d o k o l á s :

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! í t é l e t e t : I n d o k o l á s : Fıvárosi Bíróság 18.K.31.677/2010/3. A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! A Fıvárosi Bíróság a dr. Ócsai József ügyvéd által képviselt Magyar Telekom Távközlési Zrt. (Budapest) felperesnek,

Részletesebben

Állampolgári Tanácskozás a bevándorlók integrációjáról

Állampolgári Tanácskozás a bevándorlók integrációjáról Állampolgári Tanácskozás a bevándorlók integrációjáról ÖSSZEFOGLALÓ TANULMÁNY Készítették: Göncz Borbála Király Gábor Klenner Zoltán Lengyel György Melegh Attila Tóth Lilla Várnagy Réka Vépy-Schlemmer

Részletesebben

FİBB PONTOK PIACKUTATÁS (MARKETINGKUTATÁS) Kutatási terv. 2012. Március 13.

FİBB PONTOK PIACKUTATÁS (MARKETINGKUTATÁS) Kutatási terv. 2012. Március 13. FİBB PONTOK PIACKUTATÁS (MARKETINGKUTATÁS) 2012. Március 13. A kutatási terv fogalmának, a különbözı kutatási módszerek osztályozása, a feltáró és a következtetı kutatási módszerek közötti különbségtétel

Részletesebben

DEBRECENI EGYETEM Agrártudományi Centrum Mezıgazdaságtudományi kar Agrár-mőszaki Tanszék

DEBRECENI EGYETEM Agrártudományi Centrum Mezıgazdaságtudományi kar Agrár-mőszaki Tanszék DEBRECENI EGYETEM Agrártudományi Centrum Mezıgazdaságtudományi kar Agrár-mőszaki Tanszék INTERDISZCIPLINÁRIS AGRÁR- ÉS TERMÉSZETTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Doktori Iskola vezetı: Prof. dr. Nagy János MTA

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Hoffmanné Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Hoffmanné Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Készítette: Hoffmanné Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETİ... 1 A MONITORING VIZSGÁLAT RÉSZLETES ADATAI TÁMOGATÁSI FORMÁK SZERINT... 1

Részletesebben

Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0

Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0 Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0 Cím Verzió 2.0 Megyei közgyőlési határozat száma és dátuma Területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelıs minisztériumi jóváhagyás száma és dátuma IH jóváhagyó

Részletesebben

Kft. ÁLTALÁNOS SZERZİDÉSI FELTÉTELEI INTERNET HOZZÁFÉRÉSI SZOLGÁLTATÁS IGÉNYBEVÉTELÉRE

Kft. ÁLTALÁNOS SZERZİDÉSI FELTÉTELEI INTERNET HOZZÁFÉRÉSI SZOLGÁLTATÁS IGÉNYBEVÉTELÉRE 1.oldal A Kft. ÁLTALÁNOS SZERZİDÉSI FELTÉTELEI INTERNET HOZZÁFÉRÉSI SZOLGÁLTATÁS IGÉNYBEVÉTELÉRE Létrehozva: 2004. február 05. Utolsó módosítás: 2010. március 1. Hatályba lépés: 2010. április 1-tıl 2.oldal

Részletesebben

Frey Mária. Szintetizáló tanulmány. (Önkormányzati felméréssel kiegészített változat)

Frey Mária. Szintetizáló tanulmány. (Önkormányzati felméréssel kiegészített változat) Frey Mária Aktív munkaerı-piaci politikák komplex értékelése a 2004-2009. közötti idıszakban Szintetizáló tanulmány (Önkormányzati felméréssel kiegészített változat) Készült a Foglalkoztatási és Szociális

Részletesebben

Az Európai Parlament 2012. szeptember 11-i állásfoglalása a nık munkakörülményeirıl a szolgáltatási ágazatban (2012/2046(INI))

Az Európai Parlament 2012. szeptember 11-i állásfoglalása a nık munkakörülményeirıl a szolgáltatási ágazatban (2012/2046(INI)) P7_TA-PROV(2012)0322 A nık munkakörülményei a szolgáltatási ágazatban Az Európai Parlament 2012. szeptember 11-i állásfoglalása a nık munkakörülményeirıl a szolgáltatási ágazatban (2012/2046(INI)) Az Európai

Részletesebben

IGÉNYBEVÉTELÉRE H1HANG SZOLGÁLTATÁS

IGÉNYBEVÉTELÉRE H1HANG SZOLGÁLTATÁS ÁLTALÁNOS SZERZİDÉSI FELTÉTELEI TÁVBESZÉLİ SZOLGÁLTATÁS IGÉNYBEVÉTELÉRE H1HANG SZOLGÁLTATÁS Készült: 2003. március 01. Az utolsó módosítás hatályos: 2010. április 1-tıl 1. oldal Tartalomjegyzék 1. A szolgáltató

Részletesebben

A megváltozott munkaképességő munkavállalókkal való együttmőködés 2007. évi tapasztalatai a Dél-dunántúli régióban

A megváltozott munkaképességő munkavállalókkal való együttmőködés 2007. évi tapasztalatai a Dél-dunántúli régióban A megváltozott munkaképességő munkavállalókkal való együttmőködés 2007. évi tapasztalatai a Dél-dunántúli régióban I. A megváltozott munkaképességő álláskeresık létszámadatai Régiónk munkaerı-piaci helyzetét

Részletesebben

A SAVARIA REHAB-TEAM Szociális Szolgáltató és Foglalkoztatási Kiemelkedıen Közhasznú Társaság. 2005. évi beszámolója

A SAVARIA REHAB-TEAM Szociális Szolgáltató és Foglalkoztatási Kiemelkedıen Közhasznú Társaság. 2005. évi beszámolója A SAVARIA REHAB-TEAM Szociális Szolgáltató és Foglalkoztatási Kiemelkedıen Közhasznú Társaság 2005. évi beszámolója HAJLÉKTALAN EMBEREK ELLÁTÁSA Utcai szociális munka Az utcai szociális munkás szolgálat

Részletesebben

KÖNYVTÁRHASZNÁLATI SZABÁLYZAT

KÖNYVTÁRHASZNÁLATI SZABÁLYZAT KÖNYVTÁRHASZNÁLATI SZABÁLYZAT 1) Az intézmény nyilvános könyvtár, ennek megfelelıen az 1997. évi CXL. tv. és az erre vonatkozó más jogi normák keretei között minden érdeklıdı számára nyitott. 2) A könyvtárhasználót

Részletesebben

A TERMİHELYI TÉNYEZİK ÉS A KÖLTSÉG-HOZAM ADATOK KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉSEK

A TERMİHELYI TÉNYEZİK ÉS A KÖLTSÉG-HOZAM ADATOK KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉSEK 1 A TERMİHELYI TÉNYEZİK ÉS A KÖLTSÉG-HOZAM ADATOK KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉSEK Az ember tudatos gazdasági cselekedeteinek fı mozgatórugója a haszonra való törekvés. Ennek a célnak az eléréshez azonban nem hagyhatók

Részletesebben

KIEGÉSZÍTİ AUTOMATIKA SZIKVÍZPALACKOZÓ BERENDEZÉSEKHEZ

KIEGÉSZÍTİ AUTOMATIKA SZIKVÍZPALACKOZÓ BERENDEZÉSEKHEZ KIEGÉSZÍTİ AUTOMATIKA SZIKVÍZPALACKOZÓ BERENDEZÉSEKHEZ A találmány tárgya kiegészítı automatika szikvízpalackozó berendezésekhez. A találmány szerinti automatikának szelepe, nyomástávadója és mikrovezérlı

Részletesebben

KISTELEPÜLÉSEK TÉRBEN ÉS IDİBEN 1

KISTELEPÜLÉSEK TÉRBEN ÉS IDİBEN 1 KISTELEPÜLÉSEK TÉRBEN ÉS IDİBEN 1 Fleischer Tamás 1. BEVEZETÉS A hetvenes évek derekán az addigi "tanyakérdést" követıen átterelıdött a figyelem a kistelepülésekre: mondhatnánk - már ami a közleményeket

Részletesebben

Dunakanyar Holding Kft.

Dunakanyar Holding Kft. Dunakanyar Holding Kft. 2000 Szentendre, Kálvária út 41/a Általános Szerzıdési Feltételek helyhez kötött telefonszolgáltatásra Szentendre, 2010. január 15. Utolsó módosítás: 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. A Szolgáltató

Részletesebben

Agrártermékek területi árkülönbségei Magyarországon

Agrártermékek területi árkülönbségei Magyarországon Lengyel I. Lukovics M. (szerk.) 2008: Kérdıjelek a régiók gazdasági fejlıdésében. JATEPress, Szeged, 235-247. o. Agrártermékek területi árkülönbségei Magyarországon Dusek Tamás 1 - Szalka Éva 2 Egy termék

Részletesebben

Gyermekek a hatósági eljárásokban Elemzés az országgyőlési biztos vizsgálatai tükrében

Gyermekek a hatósági eljárásokban Elemzés az országgyőlési biztos vizsgálatai tükrében Gyermekek a hatósági eljárásokban Elemzés az országgyőlési biztos vizsgálatai tükrében Az állampolgári jogok országgyőlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény (Obtv.) az országgyőlési biztost a hatóságok,

Részletesebben

CIB ÁRFOLYAM- ÉS KAMATELİREJELZÉS

CIB ÁRFOLYAM- ÉS KAMATELİREJELZÉS CIB ÁRFOLYAM- ÉS KAMATELİREJELZÉS A CIB Elemzés összes publikus anyaga a következı internetes címen is elérhetı: http://www.cib.hu/maganszemelyek/aktualis/elemzesek/index Továbbra is lehetséges a magyar

Részletesebben

V E R S E N Y T A N Á C S

V E R S E N Y T A N Á C S V E R S E N Y T A N Á C S Vj-49/2007/064. A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Citibank Zrt. Budapest a Shell Hungary Zrt. Budapest a Magyar Légiközlekedési Zrt. Budapest a Magyar Telekom Nyrt.

Részletesebben

I. A TÖRVÉNYJAVASLATHOZ

I. A TÖRVÉNYJAVASLATHOZ Az Eötvös Károly Intézet véleménye az elektronikus közszolgáltatásról szóló T/6767. számú törvényjavaslatról és az ahhoz benyújtott módosító javaslatokról Az alábbi szakvélemény a vizsgált rendelkezéseket

Részletesebben