A bellyei uradalom. 1 )
|
|
- Lili Zsuzsanna Borbélyné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A bellyei uradalom. 1 ) A nagybirtokok okszerü kezelése egyáltalában nem bir csekélyebb nemzetgazdasági jelentıséggel, mintha valamely ország közép- vagy kisbirtokain helyes elvek szerint gazdálkodnak. És ha különösebben hazánkat vesszük figyelembe, melyben aránylag oly sok nagybirtok van, annyival inkább fontos és kivánatos azok helyes irányban való vezetése, minthogy a közép- és nem ritkán, még a kisbirtokosok is a nagybirlokokon látott példa után indulnak. Mily nagyjelentıségü vezérszerep jutott a nagybirtokoknak éppen hazánk mezıgazdasága fejlıdésének történetében, azt a mostani nemzedék is eléggé méltányolni tudja; a megelızı generatió meg éppenséggel csak azt tartotta helyes gazdálkodásnak, mely az uradalmi kezelést utánozta. Az a példa, melyet báró Lilien az ercsi uradalomban a mult század végén felállitott, az akkori tespedés közepette oly hatalmas befolyást gyakorolt mezıgazdaságunkra, hogy nemcsak Fehér megye; - az eddig ismeretlen új rendszernek közvetlen szemtanuja, - hanem az ország minden törekvı gazdája is utána indulni iparkodott. És ha jelenleg nálunk valahol mezıgazdaságilag elıhaladt, a most folyamatban lévı átalakulásra kellıleg elıkészült állapotokat látunk, azok eredetét kutatva, a kiinduló pontot okvetlenül feltaláljuk egy a vidéken jeles kezelésben részesült nagybirtokban. Bátran állítható például, hogy Fehér megye, mely hazánkban egyike a mezıgazdaságilag legelıhaladottabb vidékeknek, a részére Ercsiben felállitott példa utánzásának köszönheti ez idıszerinti magasabb culturális állapotát. Mit jelentenek mezıgazdaságunk történetében a fent említett Ercsin kivül oly nevek, mint Alcsúth és Kis-Jenı, a keszthelyi uradalom az ı Georgiconával, a m.-óvári uradalom az ı gazdasági intézetével, Holics, Ürmény, Tótmegyer, Vacs, Mágocs, Czenk, Nagy-Szt.-Miklós stb. - azt mindenki tudja, ki mezıgazdaságunk fejlıdésének a mult század végén kezdıdı történetét ismeri. Ezen uradalmak legnagyobbrészt régi jó hírnevöket mai napig megtartották; vidékök gazdaságára látható befolyást gyakoroltak s a régibb idıhöz képest, a nagy mértékben megváltozott viszonyokkal számot vetve, most is a haladás élén járnak elıl. Ezek mellé ujabb idıben azonban számos más jeles kezelésü nagybirtok sorakozott és hívta magára a közfigyelmet, melyek közül méltán a legnevesebbek egyike: Albrecht fıherczeg Ö Fensége Baranya megyében fekvı bellyei uradalma. Azért tehát az Országos magyar gazdasági egyesület dicséretes feladatai közé sorolván, hogy az utánzandó mintaképül felállítható birtoktestek leirását közrebocsássa, a hazai mezıgazdaság ügyének elismerésreméltó szolgálatot tett; midın ezen uradalmat az évben egy kebelébıl kiküldött szakbizottság által szemle alá vétette s ennek eredményeül a jelen év elején megjelent 292 lapra terjedı, egy színes térképpel, egy graphikus táblázattal, két fényképpel és 21 fametszetü tervrajzzal ellátott díszes kötettel ajándékozta meg tagjait. Az idézett mő 26 fejezetben tárgyalja azt a gazdag anyagot, mely itt fel van halmozva és tisztelettel tölthet el bennünket azon férfiak iránt, kik a munka elıszavában foglalt nyilatkozat szerint oly fenséges gazdasági alkotás létrejöttében közremőködtek, mely nemcsak hazánknak, de a külföld bármely elırehaladott államának is díszére válnék. És egész elismeréssel kell hogy adózzunk az uradalom jelenlegi tisztségének, mely alapos, tudományos, párosulva gyakorlati készültséggel és szakmája iránti lelkesedéssel állitotta 1 ) Az Országos magyar gazdasági egyesület által kiadott Albrecht fıherczeg İ Fensége bellyei uradalmának leirása czimü munkának ismertetése. Kapható W. Frick cs. kir. könyvkereskedésében. Bécs, Graben 27. Ára 4 frt.
2 össze s bocsátotta rendelkezésére magas értelmiséggel elrendezett adatait a fent emlitett szakbizottságnak, mely a maga részérıl az ilynemü leírások egy valódi mintáját szolgáltatta. E nagybecsü munka, fölötte tanulságos és érdekes tartalmánál fogva, gazdáink kiváló figyelmére érdemes lévén, tanulmányozását melegen ajánljuk, és abban a reményben, hogy e lapok tisztelt olvasóinak érdeklıdését iránta jobban fölkelteni sikerül, mintha az irodalmi rovatban csak röviden megismertetnık, - a közelebbi részleteket illetıleg a könyvre magára utalva, - tartalmát a következıkben kivonatilag közöljük, miáltal egyúttal a munka érdeme és jelentısége fölötti elismerésünknek is kifejezést adni óhajtunk. I. 2 ) A bellyei uradalom története azzal veszi kezdetét, hogy azt I. Lipót király a törökön vívott gyızelmei elismeréseül a nagyhirü Savoyai Eugen herczegnek adományozta. Nevét Bellye helységtıl nyerte, melyben a herczeg várerıditésekkel ellátott kastélyt építtetett; minthogy azonban Bellye az uradalom déli szélén fekszik, az uradalom igazgatóságának székhelye az évben annak központjára: Herczeglakra tétetett át, hol az jelenleg is van. Eugen herczeg az évben, nıtelen létére, örökös nélkül elhalálozván, az uradalom az évig koronabirtok lett és mint ilyen évi frtért bérbe volt adva; utóbb emlitett évben pedig Mária Krisztina fıherczegnı, szásztescheni Albert herczeg neje, örök áron megvásárolta. Ez szintén egyenes örökös nélkül halván el, azt Károly Lajos fıherczegnek hagyományozta, ki az uradalomból az évben hitbizományt alkotván, 1847-ben bekövetkezett halála után legidısebb fia, Albrecht fıherczeg İ Fensége, a mostani birtokos lépett örökébe. II. Az uradalom kiterjedése kat. holdat, vagyis csaknem 11 mértföldet tesz és e szerint hazánk legnagyobb uradalmának egyike. Ezen területbıl szántóföld , rét 8824, legelı és erdı kat. hold. Feltünıen nagy terület esik nádasra ( kat. hold), tavak és folyókra (9500 kat. hold), mi abban leli magyarázatát, hogy az uradalom területének 50%-a, mely a tenger szine fölött csak m /-nyi magasságban fekszik, a Duna és Dráva elárasztásainak van alávetve; a többi 50%-ból pedig 28% mesterségesen emelt gátakkal van az elárasztás ellen megvédve és csak 22% van természettıl magasabb fekvés által az elárasztás ellen biztosítva. Mily roppant költségbe került ezen gátak felállitása és kerül jelenleg is azok fentartása, arról a Vízépitészet czimü fejezetben nyerünk részletes felvilágositást. III. Az uradalom éghajlati viszonyairól 15 évi pontos följegyzések alapján egy kitünı graphikus rajz és három számtáblázatban kimeritı s nagyérdekü kimutatást nyerünk és megtudjuk nevezetesen, hogy Herczeglakon, a megfigyelés helyén, az évi középhımérséklet 11 5 o C., a légsúlymérı középállása m / m, az évi csapadék közepese pedig 748 m / m. A csapadék maximum junius- (86 2 m / m és novemberhóra (77 3); a minimum február- (35 5), márczius- (52 2) és szeptemberhóra (54 5) esik, A zivatarok normális évi száma 14, és évenként az uradalom valamely részében egy jégverés valószinü. Fagymentes idıre csak májushó 25-tıl szeptemberhó 25-ig, tehát összesen 4 hónapra lehet számitani, bár ugyanazon szélességi fok alatt fekszik az uradalom, mint Milano és Bordeaux. Kora tavaszszal a vetést közönségesen a szárazság, - az aratást, ıszi vetést és a kapásnövények betakaritását pedig a bı esızés szokta gátolni. A tél néha-néha nagyon lanyha, hótalan, nem ritkán azonban fölötte szigoru. E helyen lehetetlen Markovics Károly fıherczegi fımérnök úrnak, a széles körökben elismert jeles meteorolognak tanulságos összeállitásaiért elismerésünkkel külön nem adóznunk, - azon óhajunknak kifejezést adva, bár hazánk egyéb uradalmaiban is hasonló szorgalommal győjtenék és dolgoznák fel a mezıgazdaságra oly fontos meteorologiai adatokat. 2 ) A czikkek elejére helyezett római számok a munka fejezet-számaival megegyezık.
3 IV. A földtani viszonyokra vonatkozólag az olvasót a munka IV. fejezetére utaljuk, hol azokat szakszerüen tárgyalva, részletezve feltalálhatja, - s itt csak annak megemlitésére szorítkozunk, hogy az uradalom területének legnagyobb része síkot képez, melyben az özönvizi lısz-lerakodások túlnyomók. A síkságból két hegyláncz, t, i, a baáni és a villányi emelkedik ki. A baáni hegység fıleg sárga homokból áll, melyben homokkı padok és 2 m / vastagságu homokkırétegek találtatnak; azonkivül mészkı- és márgalerakodások és több helyen bazaltkitörések is fordulnak elı. Az újkori lerakodások között itt-ott csekély értékü, igen fás barnaszén- (lignit) telepek is elıjönnek; jobb kıszénnek felkutatása azonban alig vezetne sikerre. A baáni hegység halmai csak mintegy 260 m /-nyi magasságra emelkednek a tengerszin fölé. A 28 K / m hosszuságu villányi hegységnek csak keleti nyúlványai tartoznak a bellyei uradalomhoz. Ezen hegység meredek mészkılánczolatot képez és a vidék legmagasabb csúcsát, a 442 m /-nyire a tengerszin fölé emelkedı harsányi mészkıhát képezi; a mészkı szine sötétszürke. A szabari hegységben az uradalomnak értékes kıbányája van. Az itt kifejtett, jól rétegzett, különbözı szinü mészhomokkı építkezés és útkészitésre igen alkalmas. V. A gazdasági viszonyok általános leirásából a következıket tartjuk kiemelendıknek: A gazdasági üzemterv megállapitásánál mindenekelıtt arra kellett tekintettel lenni, hogy az uradalom mintegy felerésze évenként a Duna és Dráva áradásainak van alávetve, mely mélyebb fekvésü terület védgátak által ugyan mentesítve és csatornázva van, mindazáltal a belvizektıl s a föld árjától mégis szenved. Az uradalom e részében, hova a keselyüsi, tapolczai, keskenyerdıi, darázsi és jesseföldi gazdasági kerületek tartoznak, jelentékeny természetes rét- és legelıtérségek fentartása mellett külterjes gazdálkodást őznek. Ellenben a magasabb fekvésü, ármentes birtokrészeken, nevezetesen a laki, sátoristyei, lipoviczi, braidaföldi kerületekben és Jesseföld egy részén a fennálló kedvezı termelési viszonyokból kifolyólag belterjes gazdálkodási irány van elvül kitőzve. A helyi viszonyok alapos megfigyelése után piaczi növényekül termesztetnek elsı sorban: a tengeri, búza s a komló; másodsorban: a zab, rozs, árpa s a kender. Azelıtt a repczét és gomborkát is termesztették, a rovarkárok s a kései fagyok miatt azonban teljesen felhagytak velök. Takarmánynövényekül pedig elsı sorban: a takarmányrépa, lóbabó, füves lóher, luczerna, az ıszi s a tavaszi bükköny; másodsorban: a csalamádé, mohar s a köles vettetnek. A piaczi s a takarmánynövények közötti arány megállapitásánál - a lehetı legnagyobb és tartós tisztajövedelem elérése mellett - a talaj termıképességének nemcsak fentartása, hanem fokozása is elvül kitüzetvén, az állattenyésztés és a növénytermelés közötti egyensúly fentartása képezi a gazdálkodás alapját. A házilag kezelt mívelhetı területbıl a rétek és legelık termését szántóföldi termésekre redukálva fordíttatik: takarmánytermelésre 47, piaczi terményekre 53%. Tekintetbe véve azonban, hogy az uradalom évenként mintegy mmázsa korpát, olajpogácsát, stb. vásárol, takarmányul, s ezen takarmányvétel a takarmány-productió javára számítható lévén, a takarmány- s a piaczi növények teljes egyensúlya jön létre. A vetésforgók felállitásánál két fıelv követtetik, még pedig elıször: hogy minden termény az elıvetemény s a talajra való tekintettel a lehetı legelınyösebb helyzetbe jusson, és másodszor: hogy két-két gabonanövény ne következzék egymásután, hanem hogy mindig valamely kapás-, takarmány- vagy hüvelyesnövény helyeztessék közéjök, mi mellett még arra is figyelem fordíttatik, hogy elég idı maradjon a talaj elıkészitésére az egyes elvetendı növények alá; az évelı takarmánynövények részére pedig, ha azok a vetésforgóba besoroztatnak, csak oly számu évtartam állapíttatik meg, ameddig megfelelı termést nyujthatnak. Sajnos, hogy a luczernára, mely különben kitünıen díszlik és mely egyébként a
4 takarmánytermelés alapjául szolgálhatna, egyáltalában támaszkodni nem lehet, mert az idınként fölötte elszaporodó mezei egerek a legszebb luczernásokat a legrövidebb idı alatt teljesen kipusztítják. Az igásállatok számának meghatározásánál a lovakra évenként 280, az ökrökre nézve pedig 250 munkanap vétetvén alapul; a külterjes rendszerben kezelt kerületekben 35, a belterjesen kezelt gazdaságokban ellenben 30 hold szántóföld esik egy kettıs-fogatra. A rétek e tekintetben annyiban szintén számitásba jönnek, amennyiben 8 hold rét 1 hold szántófölddel egyenértékünek vétetik. Sürgıs munkák idején, kivált ıszszel, a fogatok száma ideiglenesen felszaporittatik; az ezután kisorolt igásállatok pedig a tél folyamában felhízlaltatnak. Az igásállatok szükséglete kétötöd részben lovakból, háromötöd része ökörfogatokból áll, és gondoskodva van, hogy megfelelı takarmányozás mellett a vonómarha kellı erıben fentartassék. A haszonmarha tartásának czéljául kitüzetvén, hogy az elıállitott takarmány lehetıleg jó értékesitése mellett a trágyaszükséglet minél olcsóbban elıállíttassék, annak kiválasztására az ez irányban szerzett tapasztalatok számbavételével kiváló gond fordíttatik. Az e részben eszközölt alapos vizsgálat azon meggyızıdést érlelte meg, hogy a fennálló viszonyoknál fogva a juhtartás - az ezen állatnemnél elıforduló s évenként 30-35%-ra rugó halandóság miatt - teljesen kizárandó s a fı súly a szarvasmarhatartásra fektettessék, oly módon, hogy az árterületeken fekvı gazdaságokban magyar fajta tartatik tinóneveléssel egybekapcsolva; az ármentes gazdaságokban pedig angol-német fajtákat tenyésztenek, tejtermelés és növendékmarha nevelése czéljából. És minthogy utóbbi szarvasmarhatartási iránynál fontojóra vétetett, hogy megfelelı kelendıség hiányában a tej, mint ilyen, nem értékesíthetı közvetlenül: mindenekelıtt a tejtermékek elıállitására s azután a hústermelésre van a súly fektetve, mivégbıl a kitünıen tejelı hollandi fajtát a kitünı hízóképességgel biró angol shorthornfajtával keresztezik. A sertéstenyésztésre is kiváló gond fordíttatik; tisztavérü magyar koczák telivér yorkshirei és részben berkshirei kanokkal kereszteztetvén, a félvérállatok 7-8 hónapos korukban eladásra kerülnek. Lótenyésztés saját használatra csak annyiban üzetik, amennyiben az igás-kanczák állami ménekkel való fedeztetés után évenként drb csikót szolgáltatnak; azonkivül Oldenburgban és Muraközben csikókat vásárolnak fölnevelés végett. A haszonmarhatartás jövedelmezésérıl szolgáltatott adatokból itt csak a következı számokat csoportosítjuk: A takarmánytermelésre felhasznált szántóföld az uradalomban összesen hold, mely számban a rétek és legelık szántóföldre vannak redukálva; a fentebb emlitett vásárolt takarmányra nézve kiszámíttatik: mily területü szántóföld volna szükséges annak elıállitására. Az igáslovak száma 400, az igásökröké pedig 614 drb lévén, kitünik, hogy az igásállatok egészévi takarmányszükséglete kitesz mmázsa szénaértéket, melynek elıállitására 3203 hold szántóföld kivántatik. Ezen szükséglet a fent kimutatott holdból levonatván, a haszonmarha takarmányszükségletének elıállitására 7925 hold szántóföld marad fenn. Az évi zárszámadás szerint az eladott állatok és állati termékek után jövedelemképen befolyt összesen frt 61 kr, mely összegbıl a hízlalásra bekötött ökrök s a kimustrált lovak ára összesen frt levonandó lévén, az eladott haszonmarha és állati termékek után a készpénzjövedelem volt frt. Ezen eredmény 7925 holdon termelt takarmányanyagok után éretvén el, a haszonmarhatartásból származó nyersjövedelem után esik 1 holdra 29 frt 55 kr, mihez holdanként 9 frt 36 kr trágyaértéknövekedés (a trágya mmázsáját 26 krba fölvéve) hozzászámitandó lévén, e szerint a haszonmarhatartásból elért nyersjövedelem tesz holdanként összesen 38 frt 91 krt.
5 Végül ezen nyersjövedelembıl az összes kezelési költségek s a haszonmarha-tartással járó kiadások holdanként 20 frt 82 krba felszámítva és levonásba hozatván, a haszonmarhatartás után 1 hold szántóföldre tisztajövedelemképen marad 18 frt 9 kr; mibıl kitünik, hogy a bellyei uradalomban ez idı szerint egy mmázsa szénaértékü takarmány 1 frt 00 5 krral értékesíttetett. Ezen végeredményhez az elıttünk fekvı munkában a következı észrevételt olvassuk: Ha ez az eredmény a haszonmarhatartás nem éppen különösen fényes sikerének tekintethetnék is, mindazáltal bizonyitékául szolgálhat annak, hogy a haszonmarhatartás a gazdasági üzemben nem szükséges rossznak tekintendı, - hanem hogy a tartós és egyenletes tisztajövedelem elérésére lényeges befolyással van és minden gazdasági üzemterv felállitásánál nagyfontosságu hely elfoglalására s kitöltésére van hivatva. Szabadjon ehhez a magunk részérıl azon megjegyzést csatolnunk, hogy a mondottak helyességét teljes mértékben elismerve, nagyon örvendetesnek találnók, ha hazánk jobban kezelt gazdaságaiban is a takarmányt nagy átlagban csak megközelitıleg oly jól értékesitenék, mint a bellyei uradalomban; mert ez bizonyára hatalmas lendületet adna a marhatenyésztésnek és különösebben a tejgazdaságnak, melynek jelentıségét némelyek már elismerik, de még korántsincs oly általánosan felkarolva, mint az mezıgazdaságunk s a társadalom érdekében állana. VI. Ezek után térjünk át az erdészet általános viszonyainak rövid ecsetelésére. Az uradalomhoz tartozó erdık, melyek területe, mint fentebb ki volt mutatva, kat. holdra rúg, részben ármentes területet foglalnak el, és fekvésöknél fogva fensíki erdıknek, - részben pedig a szabad ártérben s a védgátak védelmében fekszenek, miért is berki erdıknek neveztetnek. A fensíki erdıkben, melyek talaja túlnyomólag síkot képez, uralkodó s eredetileg honos fanemek: a kocsányos (mocsár-) tölgy-, cser-, szi1-, gyertyánfa s a fodros jávor; alárendelten elıfordulnak: a hárs-, vadcseresznye-, ezüstlevelü nyár-, éger- s a kırisfa.; mesterséges úton megtelepitettek: a lúcz-, az erdei, a fekete-, a tengeri s a vörösfenyı, a közönséges és az amerikai diófa, az amerikai tölgy-, a gleditschia-, a bükk- s az akáczfa. Az öregebb erdık, melyek záródása általában véve jó, fıleg a gyertyán-, szil- s a tölgyfa elegyébıl állnak. Minthogy a fensíki erdık legnagyobbrészt mezıgazdaságilag elınyösen használható s áradásoktól állandóan mentes, termıképes talajt foglalnak el, ennélfogva azok fokozatos kiirtása, ellenben a kevésbé jó talajrészletek beerdısitése van tervül kitüzve, minek megfelelıleg az utóbbi tíz évben egyrészt jelentékeny irtások, másrészt terjedelmes erdısitések eszközöltettek. A szabad ártérben fekvı berki erdıkben az emelkedettebb helyeken uralkodó fanemek: a kocsányos tölgy-, a kıris- és a szilfa; alantasabb helyeken: a fekete- s az ezüstievelü nyár- s az égerfa; a mélyebben fekvı laposokon pedig a főzfa-félék. Megfelelı helyzetekben ültetés utján megtelepitettek: az akácz-, a platán-, a gleditschia- s a kanadai nyárfa, melyek közül csak az utolsó bir erdészeti jelentıséggel. Egyéb fanemekkel történt kisérletek nem vezettek sikerre. A szabad ártérben fekvı erdıknek különös jelleget ad azon körülmény, hogy a medrébıl kicsapongó víz gyakran megváltoztatván folyását, a jégzajlással szövetkezve némelykor egész erdıterületeket elsodor, és viszont, hogy az önkényt keletkezı iszaplerakodásokon és zátonyokon, idıvel önkényt erdık létesülnek. A berki erdık általában nem alkotnak összefüggı területet, és hol a víz nagyobb áradások alkalmával medret vagy mélyedéseket vájt magának, ott a nyár folyamában nádasok, kákós és sásos helyek keletkeznek, melyek sajátságos módon végzetesekké válnak az erdıkre nézve. Áradások idején az ár ugyanis a nádat s a gazt egyes helyekre némelykor több százezer mmázsányi tömegekbe összesodorván, azáltal, hogy a halászok vagy pásztorok ezen nádtömegeket a szárazabb idıszakokban meggyujtják; annyival inkább iszonyú pusztitás történik némelykor az erdıkben, minthogy a tüzet ily vadonokban korlátozni nem sikerül.
6 Hogy itt ily viszonyok között a legjobb akarattal sem lehet rendszeres erdıgazdaságot folytatni, az könnyen megérthetı, miért is ezen erdık kevéssé rendezett képet nyujtanak, s az erdıhasználat is csak a körülményekhez alkalmazkodik. A védgátak által védett berki erdıkben a helyzet általában véve ugyan kedvezıbb; minthogy azonban a védgátak felállitásának czélja elsı sorban az volt, hogy az ármentesitett területek mezıgazdaságilag értékesíthetık legyenek, annálfogva az erdık a magasabban fekvı helyeken fokozatosan kiirtatnak és csak a mélyebb fekvésekben hagyatnak meg. E helyeken az árvizektıl ugyan nincs mit tartani, mindazáltal nád és gaz itt is sok van, s ennek kapcsolatában a fentebb emlitett tőzveszély szintén fennáll; de a legnagyobb bajt mégis a felszivárgó föld árja okozza, mely miatt az erdık rendszeres felujitása s egyébkénti okszerü kezelése rendkivüli nagy nehézségekbe ütközik. A tőz nagyobbmérvü teljeszkedése ellen minden lehetı intézkedés megtétetik; nevezetesen a tőzveszély valószinüsége idején az erdık szoros ırizet alá helyeztetnek és kellı számu nyiladék vágatik, mely utóbbiak a tőz terjeszkedésének határt szabni vannak hivatva. A fanemek itt ugyanazok, mint a szabad ártérben. Több helyen mesterséges erdısitések is eszközöltettek, s az e módon létesitett tölgyesek és fenyıtelepek, mely utóbbiakra a választás azért esett, hogy épületi fát szolgáltassanak: igen szép fejlıdésnek indultak; az évben bekövetkezett nagymérvü vízáradás azonban gátszakadást idézvén elı, az ekként elárasztott területen nemcsak jól fölszerelt majorok, hanem az ültetvények is áldozatul estek, s azóta a mélyebb fekvésü helyek csak nagy ritkán száradtak ki, úgy hogy nemesebb fanemek elterjesztését abba kellett hagyni, mert a tartós nedvességet még a kanadai nyárfa sem állja ki; és most csak arra kénytelenek szorítkozni, hogy a természettıl elıforduló fanemeket lehetıleg okszerü kezelésben részesítsék. Az erdıhasználatot illetıleg kiemeljük, hogy az uradalmi költségen levágatott fa a fennálló árszabály alapján mint faragott és faragatlan épületi fa, fürészrönkı, kádár- és vasúti talpfa, de fıképen mint tüzifa értékesíttetik. Eladatik azonban árverés utján fennálló fa is, és pedig egész vágásokban, melyek értéke a fatömeg felmérése, próbaterek vagy próbafák, - és hol másként nem lehet, szembecslés alapján határoztatik meg. Az uradalom erdészete, a fenyı-épületfa kivételével, az összes épület-, szerszám- és tüzifaszükségletet fedezi. Az erdészetnek az uradalom többi üzletágaitól elkülönitett számadásai kitüntetik, hogy péld. az évben az erdıhivatal a mezıgazdaság részére frt 57 kr értékü erdei terményeket szállitott. Legtöbb jövedelmet hoznak azon erdık, melyek a Duna és Dráva közelében fekszenek, mert ezekbıl a fa könnyen kiszállitható. Megemlitésre méltónak tartjuk, hogy a szépnövésü, vastagabb puhafát az apatini fapapucskészitık jó áron megveszik, kik készítményeikkel nem megvetendı kereskedést őznek. Erdei mellékhasználatokul szerepelnek: a halászat, a nádlás, a legeltetés, a makkoltatás és gubacsszedés stb. A halászat, melyrıl utóbb bıvebben lesz szó, jelentékeny jövedelmet szolgáltat. A nádlás, mely a berki erdıkben a nagyterjedelmü nádasok miatt nagyjelentıségü, közönségesen a legelıvel együttesen vagy lábán parceliánként, avagy részben felibeharmadába adatik bérbe; egy c / m vastagságu nádkéve ára 3-10 kr között váltakozik. A nád ára utóbbi években - minthogy a vidéken a házakat mindinkább cserépzsindelylyel fedik - feltünıen leszállott. Érdekes e helyen arról értesülnünk, hogy a nádat, mely állitólag papirgyártásra kitünıen használható, angol gyárosok hajlandóknak nyilatkoztak bármely tömegben megvenni; minthogy azonban a nádtermés nagyon bizonytalan, az uradalom egy meghatározott mennyiségü nád szállitására nem vállalkozhatott.
7 A gyékényt takarók és szınyegekre való feldolgozás czéljára nagyon keresték, utóbbi években azonban kereslete jelentékenyen csökkent. Legelı az erdıkben, kivált szárazabb években, nagyon sok és kitünı van, de a métely miatt a juhoknak használhatlan; a szarvasmarhatenyésztés pedig a földmívelı népnél, mely a legelıket bérbe vehetué, az állandó legelık felosztása miatt nagyon hanyatlott, tehát kevésbé keresik. Száraz években az ártérben nagy-mennyiségü szénát szoktak elıállitani. A makkoltatás és gubacsszedés nem jelentékeny; utóbbi azért, mert - eltekintve attól, hogy ritkán üt be jó gubacsesztendı - a berki erdıkben a gubacs összeszedése a nagy fü miatt költséges és a nedves földön gyors romlásnak indul. Méhesek felállitására az uradalom a jogot bérbe szokta adni; kora tavaszszal, a füzfák virágzása idején, az erdık igen jó méhlegelıt szolgáltatnak. Kosárfonásra és sövénykészitésre a terjedelmes füzesek bıven nyujtanak anyagot. Ujabban kosárfonásra az arra alkalmas füzfajokat mesterségesen mívelik. Az erdımívelésre vonatkozólag a következı adatokat találjuk: A fensíki erdıkben kiválólag a kocsányos tölgyet mívelik, mely ott kitünıen díszlik. A makkot leginkább ıszszel, 2 m / távolságu sorokban, zsinór után vetik s a sorközökben 4-5 évig kapásnövényeket termesztenek. Ültetni a tölgyet csak kivételesen szokták, és fıleg a vetések tatarozásánál jön alkalmazásba. Ezenkivül akáczfát és fenyınemüeket ültetnek, utóbbiakat csoportosan vagy sorosan a tölgy közé. A védgátak mögötti területen szintén fıleg a kocsányos tölgyet, és pedig leginkább ültetés utján mívelik; csakhogy itt a sorok távolsága 2-4 m / között váltakozik, a sorok közé pedig egykét sor füzfadugványt szurdalnak. Mélyebb helyeken, hol a talajvíz miatt a sorközökbe nem lehet mezıgazdasági növényeket bevetni, a nagy fü némi elnyomása czéljából vastagabb füzdugványokat tüzdelnek le. A terület emelkedettebb részein, melyek a föld árja ellen biztosítva vannak, főzzel elegyesen akáczot ültetnek és kanadai nyárfát dugványoznak el. Ily partos helyeken az akáczfa kitünıen díszlik s oly tisztán, ágtalanul növekszik, hogy egy-egy fából két darab 8½ m /. hosszuságu komlópózna kerül ki, és némely törzsnek használható része 17 m / hosszu. E vidéken az akáczfából, mely épület-, szerszám- és tüzifának egyaránt kitünı, kisebbszerü boroshordókat is készitenek, s ezek használhatóság tekintetében a tölgyfából készülteket fölülmulják. A szabad ártérben mesterséges míveléssel keveset lehet tenni, s itt mindössze arra szorítkoznak, hogy az önmaguktól felújuló vágások hézagait, a szükséghez képest, főz- és nyárfacsemetékkel vagy dugványokkal kifoltozzák. Az erdei károk közül elsı sorban a már fentebb érintett gyakori tüzek emlitendık fel, melyek a vigyázatlanság vagy rosszakaratból felgyujtott nádasokból kiindulva, sokszor egész erdırészeket megsemmisitenek. Az emlısök közül a vizi cziczkány, mely a facsemetéket közvetlenül a tı fölött körülrágja és nem ritkán, jelentékeny terjedelmü ültetvényeket pusztít el; továbbá a mocsári egerek tesznek nevezetes károkat. Mindkét, nehezen üldözhetö állat szerfölött elszaporodik, de sokszor - eddig ki nem puhatolt rejtélyes módon - el is tünnek. A rovarok közül, mint kártevık, fıleg a sövénymoly s a különbözı gyaponcz lépnek föl. A mezıgazdasági területek beszegélyezésére fasorokban többféle fanemeket alkalmaznak. A jegenyenyárfa-sorok régibb keletüek; minthogy azonban e fanem messzeterjedı árnyékot vet, a fák a gyaponcz kedvelt tanyái, honnét a gyümölcsösök s a tölgyekre elterjed, a faanyag pedig silány; annálfogva ezen fanem szaporitásával teljesen felhagynak. Nedvesebb helyeken leginkább a kanadai nyár- és főzfát, magasabb fekvésekben az akáczfát ültetik fasoroknak. Juhar-, szil- és kırisfával kisérleteket tettek, de a viszonyok ezeknek nem kedvezık. Kitünıen díszlik a diófa, mely gyümölcse, valamint becses fája miatt mindinkább terjesztetik. A szederfát is, selyeíntenyésztésnek szándékolt felkarolása miatt, megfelelı helyzetekben szintén ültetik.
8 Ujabban nemcsak a gızekeszántás iránti tekintetbıl, melynek a faültetések akadályul szolgálnak, - hanem azért is, mert ezáltal a fák árnyéka nem éri annyira a szomszédos földeket, nem az utak széleit, hanem azok közepét ültetik be fákkal. Balás Árpád. -
A takarmány értékesitéséröl.
A takarmány értékesitéséröl. Minden gazda elıtt ismeretes, hogy az állattartásnál való haszonvételi módok közül az a legelınyösebb, mely a felhasznált takarmányt legmagasabban értékesiti, vagy az istállótrágyát
Részletesebben1. borsó; 11. kömény; 2. ıszi árpa vagy búza; 12. kömény vagy gyöknövények; 3. takarmány- vagy czukorrépa, bur- 13, félugar vagy borsó;
Gazdasági élet Hollandiában. Hollandia és Belgium, valamint Észak-Francziaország ama szerencsés vidékek közé sorozhatók, ahol a mezıgazdaság magas és nagyszerü fejlettségnek örvend. Talán Lombardia kivételével,
RészletesebbenA tehenek szórványos és ragályos elvetélése.
A tehenek szórványos és ragályos elvetélése. A cultura elıhaladtával nemcsak az emberek, hanem az állatok között is ujabb és ujabb betegségek fészkelik be magukat, melyek egyelıre addig t. i., míg elıidézı
RészletesebbenA groji sajt készítése. (Az országos tejgazdasági felügyelıség közleményeibıl.)
A groji sajt készítése. (Az országos tejgazdasági felügyelıség közleményeibıl.) IV. A melléktermékek elıállitása A groji sajt készitésénél a fıterméken kívül még mellékterrékek is nyeretnek: a savóvaj
RészletesebbenGyepgazdálkodás. Sáringer-Kenyeres Tamás
Gyepgazdálkodás Sáringer-Kenyeres Tamás Bevezetés A telepítés (felújítás) elıkészítése táblásítás. A táblák méreteit a természetes határok, a hasznosítási, továbbá az üzemelési igények figyelembevételével
Részletesebbenmihelyt a talajban erısebb mérvben felszaporodnak, kártékonyan hatnak: sokkal helyesebben járunk el, ha eme kálisókat ıszi trágyázásra használjuk s
A mőtrágyák mikénti alkalmazásáról. Köztudomásu dolog, hogy e lapok szeptemberhavi füzetében a szerkesztık aláirásával egy felhivás jelent meg, mely a gazdaközönséget mőtrágyákkal teendı trágyázási kisérletekre
RészletesebbenA. lefölözött tej értékesítése közvetlen eladás, túró- és sajtkészítés útján. (Az országos tejgazdasági felügyelıség közleményeibıl.
A. lefölözött tej értékesítése közvetlen eladás, túró- és sajtkészítés útján. (Az országos tejgazdasági felügyelıség közleményeibıl.) I. Lefölözött tej név alatt a fölözetlen tejnek zsíron kívüli alkatrészeit
RészletesebbenKÉRDÉSEK. 26 A megyei gazdasági egylet egy felállítandó czukorgyár elımunkálatain dolgozik.
LEVÉLSZEKRÉNY. (E rovat alatt közlünk minden, a mezıgazdaság körébe vágó közérdekő kérdéseket és megadjuk reá a feleletet. Ha oly kérdések intéztetnek hozzánk, melyek nem általános érdekőek, úgy ezekre
RészletesebbenMunkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén
Mottó: Felelısségteljes élet és cselekvés a munkahelyeken (Fıcze Lajos) Munkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén Vegyipari Ágazati Párbeszédbizottság Budapest 2009. május
RészletesebbenHa a szántóföldet égetett mészszel trágyázzuk meg, úgy az égetett mész a talajból vizet vesz fel és átalakul mészhydrattá (vagyis oltott mészszé).
A mésztrágya. A mész egyike azon anyagoknak, melyet trágyaszer gyanánt már a legrégibb idıben alkalmaztak, mint az már Pliniusnak munkáiban is fölemlítve van. Hogy azonban a mésznek a talajra és ezzel
RészletesebbenHavi folyóirat. Vi. évfolyam. Magyar-Óvár, 1888. évi deczember hó. XII. füzet. A tengeri. 1
Mezıgazdasági Szemle. Havi folyóirat. Vi. évfolyam. Magyar-Óvár, 1888. évi deczember hó. XII. füzet. A tengeri. 1 A tengeri, kukoricza, málé vagy törökbúza (Zea Mays L.) bizvást hazánk egyik legnagyobb
RészletesebbenA Közbeszerzési Döntıbizottság (a továbbiakban: Döntıbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi. H A T Á R O Z A T ot.
KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG KÖZBESZERZÉSI DÖNTİBIZOTTSÁG 1026 Budapest, Riadó u. 5. 1525 Pf.: 166. Tel.: 06-1/882-8594, fax: 06-1/882-8593 E-mail: dontobizottsag@kt.hu Ikt.sz.: D.477/16/2012. A Közbeszerzési
Részletesebbena földadó-kataszter nyilvántartásáról szóló 1885. évi XXII-ik tv.-czikk végrehajtása iránt. (1885. évi 45.055. szám.) 1. FEJEZET.
LT t cl S 11 cl s a földadó-kataszter nyilvántartásáról szóló 1885. évi XXII-ik tv.-czikk végrehajtása iránt. (1885. évi 45.055. szám.) 1. FEJEZET. A földadó-kataszter nyilvántartásának czélja és tárgya.
RészletesebbenA trágyatelepek készitésének alapelvei. F. Engel: Landw. Bauwesen. Berlin, 1885. P. Parey. 327. 1.
A trágyatelepek készitésének alapelvei. F. Engel: Landw. Bauwesen. Berlin, 1885. P. Parey. 327. 1. A legkevesebb gazda van azon helyzetben, hogy a gazdaságában készült trágyát azonnal szántóföldjeire hordassa;
RészletesebbenUjabb gazdasági gépek és eszközök. XII. Mayer E. Fiai legujabb szabadalm. Duplex darálógépe.
Ujabb gazdasági gépek és eszközök. XII. Mayer E. Fiai legujabb szabadalm. Duplex darálógépe. Bár tőrhetı kézi darálógépek léteznek öntésbıl vagy aczélból készült tárcsákkal vagy hengerekkel, melyek igényeinket
RészletesebbenA groji sajt készitése. (Az országos tejgazdasági felügyelıség közleményeibıl.) II. A groji sajt készitése. A sajtoda berendezésével megismerkedvén,
A groji sajt készitése. (Az országos tejgazdasági felügyelıség közleményeibıl.) II. A groji sajt készitése. A sajtoda berendezésével megismerkedvén, átmehetünk most már a tulajdonképeni sajtkészitésre,
RészletesebbenKiadó: Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány. Szöveg: Bank László. Lektor: Dr. Szép Tibor. Nyomda: Borgisz-Print Kft.
Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány FECSKEVÉDELMI PROGRAM www.baranyamadar.hu A TERMÉSZET SZOLGÁLATÁBAN İszi fecskegyülekezés (Fotó: Losonczi Lajos) Kiadó: Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány
RészletesebbenA JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA a lápok védelmének egyes jogi és ökológiai kérdéseirıl
JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSA 1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615 A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA a lápok védelmének egyes
RészletesebbenKépviselı-testületi ülés jegyzıkönyve 2011. március 28.
Felsılajos Község Önkormányzata Képviselı-testületi ülés jegyzıkönyve 2011. március 28. Az ülésen hozott rendelet, és határozatok száma és tárgya: Felsılajos Község Önkormányzata Képviselı-testületének
RészletesebbenLEGFÉLTETTEBB INGATLANOS TITOK
Kizárólag Ingatlanértékesítıknek szóló tanulmány! 3 LEGFÉLTETTEBB INGATLANOS TITOK - avagy mit tegyél, hogy hamarosan a legjobb ingatlanosok között találd magad? - Milyen szabályokat érdemes betartanod,
RészletesebbenSzeged Megyei Jogú Város Közgyőlésének 53/2004.(XI.30.) Kgy. rendelete az egyes helyi közszolgáltatások ellátásáról (Egységes szerkezetben)
Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlésének 53/2004.(XI.30.) Kgy. rendelete az egyes helyi közszolgáltatások ellátásáról (Egységes szerkezetben) Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlése a hulladékgazdálkodásról
RészletesebbenAz ERSTE Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. Általános Életbiztosítási Szabályzata (SV-00/2000/1)
Az ERSTE Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. Általános Életbiztosítási Szabályzata (SV-00/2000/1) TARTALOMJEGYZÉK I. ALAPFOGALMAK...1 II. A BIZTOSÍTÁSI SZERZİDÉS FORMAI SAJÁTOSSÁGAI...4 A biztosítási
RészletesebbenMEZİGAZDASÁGI SZEMLE. HAVI FOLYÓIRAT. Magyar-Óvár, 1890 szeptember hó. Kilenczedik füzet.
VIII. évfolyam. MEZİGAZDASÁGI SZEMLE. HAVI FOLYÓIRAT. Magyar-Óvár, 1890 szeptember hó. Kilenczedik füzet. A gazdasági pénztári számadás berendezésérıl. Minden mezıgazdasági vállalat üzlet természetével
RészletesebbenMEZİGAZDASÁGI SZEMLE. HAVI FOLYÓIRAT. III. évfolyam. Magyar-Óvár, 1885. évi májushó 15-én. V. füzet. Mit termeljen a magyar gazda?
MEZİGAZDASÁGI SZEMLE. HAVI FOLYÓIRAT. III. évfolyam. Magyar-Óvár, 1885. évi májushó 15-én. V. füzet. Mit termeljen a magyar gazda? Az utóbbi idıben mindig gyakrabban hangoztatják, hogy a magyar gazdának
RészletesebbenP É N Z Ü G Y I S Z O L G Á L T A T Á S O K I R O D Á J A
P É N Z Ü G Y I S Z O L G Á L T A T Á S O K I R O D Á J A Ügyszám: Vj-19/2011. A Gazdasági Versenyhivatal a Groupama Garancia Biztosító Zrt. és a Magyar Ingatlanszövetség eljárás alá vont vállalkozások
RészletesebbenA világ erdôgazdálkodása, fatermelése és faipara
DR. VAHID YOUSEFI, DR. VAHIDNÉ KÓBORI JUDIT A világ erdôgazdálkodása, fatermelése és faipara Az erdõ szerepe a gazdaságban és a társadalomban Az erdõ és a társadalom kapcsolata a legõsibb. Fennállott már
Részletesebbenfapiaczról. Budapest, 1883. májushó 29-én.
A fapiaczról. Budapest, 1883. májushó 29-é. (1B.) A émet favámok emeléséek kérdése, mely a faüzleti köröket soká tartá feszült várakozásba, egyelőre kedvező megoldást yert, és pedig B i s m a r k herczeg
RészletesebbenA MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ
A MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1. 1. T e l e p ü l é s h á l ó z a t i ö s s z e f ü g g é s e k, a t e l e p ü l é s h e l y e a t e l e p ü l é s h á l ó z a t b a n, t é r s é g
RészletesebbenLETENYE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİTESTÜLETÉNEK 8/2006. (V.10. ) RENDELETE A KÖZTERÜLET-HASZNÁLAT SZABÁLYAIRÓL. Egységes szerkezetben
LETENYE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİTESTÜLETÉNEK 8/2006. (V.10. ) RENDELETE A KÖZTERÜLET-HASZNÁLAT SZABÁLYAIRÓL Egységes szerkezetben Letenye Város Önkormányzatának a helyi önkormányzatokról szóló 1990.
RészletesebbenA szárítás módjának befolyása a dohány erjedésére.
A szárítás módjának befolyása a dohány erjedésére. A zöld dohánynak száritása alatt végbemenı erjedés mérve lényeges a dohány értékére, mert a dohány tömegben tartatván vagy egyébként nedves melegséghez
RészletesebbenA. AZ ÉGHAJLATI RENDSZER ÉS AZ ÉGHAJLATI VÁLTOZÉKONYSÁG
Bevezetés Napjainkban a klimatológia fontossága rendkívüli módon megnövekedett. Ennek oka a légkör megnövekedett szén-dioxid tartalma és ennek következménye, a lehetséges éghajlatváltozás. Változó éghajlat
RészletesebbenÉszleletek az erdei fenyő csemeték tűhullatása körül.
Észleletek az erdei fenyő csemeték tűhullatása körül. Irta : M a n d e 1 i k Dániel, m. kir. erdömester. Nem régiben egy kirándulásom alatt alkalmam nyilt megszemlélni egy csemete kertet, melyben a,3 éves
RészletesebbenA tüzelés módjának befolyása abban áll, hogy minél több tüzelıanyagot égetünk el egy és ugyanazon rostélyon ugyanazon idı alatt, annál tökéletlenebb
A tüzelıanyag megválasztásáról gazdasági locomobilok számára. Gazdáink sokszor emlegetett jelenlegi kedvezıtlen helyzetének tudvalevıleg a föoka abban rejlik, hogy a mienknél kedvezıbb viszonyok között
RészletesebbenMezőgazdasági növénybiztosítás
Mezőgazdasági növénybiztosítás Különös biztosítási feltételek 1/40 AHE-11536 Tartalomjegyzék 1. Általános rendelkezések... 3 1.1. A biztosítás tárgya, területi és időbeli (kockázatviselési ) hatálya...
Részletesebben14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban
KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban 2005 1 Tartalom 1. Bevezetés. 3 2. Iskolatípusok szerinti teljesítmények.... 6 2. 1 Szakiskolák 6 2. 2 Szakközépiskolák. 9 2. 3 Gimnáziumok 11 2. 4 Összehasonlítások... 12
RészletesebbenKomposztálás Hogy is csináljam?
Komposztálás Hogy is csináljam? A kerti komposztálás az egyik leghatékonyabb módja annak, hogy személyesen is tegyen valamit bolygónkért, világunk és gyermekeink szebb jövıjéért! Tudta Ön, hogy éves szinten
RészletesebbenA hordókról és bortartályokról.
A hordókról és bortartályokról. A boraszatban fontos helyet foglalnak e1 a hordók és a bortartályok. A hordók szolgálnak a must erjesztésére, a fiatal borok érlelésére, kifejlesztésére, éppen úgy az érett,
RészletesebbenGAZDASÁGI PROGRAM 2015-2019 NYÚL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA
GAZDASÁGI PROGRAM 2015-2019 NYÚL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA Nyúl község világörökségi érték közvetlen szomszédságában, nagyon szép természeti környezetben, a Sokoró-dombság lankáin fekszik. Itt található a Sokoró-dombság
RészletesebbenApró közlemények. Álattenyésztés.
Apró közlemények. Álattenyésztés. Az állatok itatásáról. Az állatok némelyike nem igen válogatós ital dolgában és olyan vizet is ártalom nélkül megiszik, melyet alig tartanánk megengedhetınek. Így látjuk
RészletesebbenA Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása
A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása Az elmúlt évek válsághatásai a társas vállalkozásokhoz képest súlyosabban érintették az egyéni vállalkozásokat, mivel azok az egyre
RészletesebbenPécel Város Önkormányzatának 4/2009. (III. 2.) számú rendelete az Önkormányzat 2009. évi költségvetésérıl
Pécel Város Önkormányzatának 4/2009. (III. 2.) számú rendelete az Önkormányzat 2009. évi költségvetésérıl Pécel Város Önkormányzatának képviselı-testülete az Államháztartásról szóló - többször módosított
RészletesebbenAZ ÉLELMISZERPIACI KUTATÓMUNKÁLATOK SZOCIÁLIS VONATKOZÁSAI ÍRTA:
AZ ÉLELMISZERPIACI KUTATÓMUNKÁLATOK SZOCIÁLIS VONATKOZÁSAI ÍRTA: BENE LAJOS A PIACKUTATÁS MUNKAKÖRE. Az emberi haladás jellemző sajátsága, hogy a jólétét egészen közvetlenül érintő kérdésekre legkésőbben
RészletesebbenAz erdőfeltárás tervezésének helyzete és továbbfejlesztésének kérdései
Az erdőfeltárás tervezésének helyzete és továbbfejlesztésének kérdései CORNIDES GYÖRGY Az erdőfeltárás az erdőgazdálkodás központi kérdése világszerte. A gépek forradalma az erdészetre is befolyással van,
RészletesebbenTÁRGY: Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlésének../2009. (.) rendelete a szociális ellátások helyi szabályozásáról (tervezet)
AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 55 MELLÉKLET:1 db TÁRGY: Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlésének../2009. (.) rendelete a szociális ellátások helyi szabályozásáról (tervezet) E L İ T E R J E
RészletesebbenAz állami tulajdon sorsa. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke)
Duna Charta és az Élılánc Magyarországért konferenciája: Vagyonleltár Budapest, 2008. szeptember 27. Az állami tulajdon sorsa (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Tisztelt Hallgatóim! Megköszönve
Részletesebben1912 ÁPRILI S 1. ERDÉSZETI LAPOK AZ ORSZÁGO S ERDÉSZET I EGYESÜLE T KÖZLÖNYE KIADJA: AZ ORSZÁGOS ERDÉSZETI EGYESÜLET. Szerkeszti:
1912 ÁPRILI S 1. ERDÉSZETI LAPOK Ll. ÉVF. AZ ORSZÁGO S ERDÉSZET I EGYESÜLE T KÖZLÖNYE 7. FÜZET. KIADJA: AZ ORSZÁGOS ERDÉSZETI EGYESÜLET Szerkeszti: B U N D K Á R O L Megjelenik minden hó 1-én és 15-én.
RészletesebbenBakonykuti Község Önkormányzat Képviselı-testülete 2/2005. (II. 20.) B. Önk. sz. rendelete
Bakonykuti Község Önkormányzat Képviselı-testülete 2/2005. (II. 20.) B. Önk. sz. rendelete A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL Bakonykúti község Önkormányzatának Képviselı-testülete az 1990. évi LXV. törvény
RészletesebbenÁLTALÁNOS ÜZLETSZABÁLYZAT
ÁLTALÁNOS ÜZLETSZABÁLYZAT Tartalomjegyzék 1. Bevezetı rendelkezések... 3 2. Az Üzletszabályzat nyilvánossága... 4 3. Az Üzletszabályzat módosítása... 4 4. A Bank és az Ügyfél együttmőködése, tájékoztatási
RészletesebbenSzürke marhától a szürke marháig Fenékpusztán *
Készítette: Palkó Csaba Szürke marhától a szürke marháig Fenékpusztán * * 1. kép Bevezetés Egyedülálló nemzeti kincsünk a Balaton. (2. kép) A tó környezetében már ritka a természetes partszakasz. Az egyik
RészletesebbenDohánytermelési tapasztalatok.
Dohánytermelési tapasztalatok. A m.-óvári akadémia kisérleti terén egyebek között dohányt is termesztünk. A dohánytermesztés czélja elsö sorban a hallgatóságot a dohány okszerő termesztésével megismertetni,
RészletesebbenVállalati és lakossági lekérdezés. Szécsény Város Polgármesteri Hivatala számára
Vállalati és lakossági lekérdezés Szécsény Város Polgármesteri Hivatala számára Dátum: 2010 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 I Az adatfelvétel eredményeinek bemutatása... 3 I.1 A vállalati, illetve
RészletesebbenMEZİGAZDASÁGI SZEMLE HAVI FOLYÓIRAT. VII. évfolyam. Magyar-Óvár, 1889. évi deczember hó. XII. füzet.
MEZİGAZDASÁGI SZEMLE HAVI FOLYÓIRAT. VII. évfolyam. Magyar-Óvár, 1889. évi deczember hó. XII. füzet. Mezıgazdasági szakoktatásnak és a praxis. Mezıgazdasági tanintézeteink ellen gyakran hallhatjuk azt
RészletesebbenA konkoly mint takarmány és szeszgyári nyersanyag.
A konkoly mint takarmány és szeszgyári nyersanyag. Általánosan ismeretes, hogy a konkolyt mainapság a trieurök segélyével majdnem az utolsó szemig lehetséges a gabonából kiválogatni. Az ily kitrieurözött
RészletesebbenNyílt levél, válaszul a greenfo.hu hírportálon 2009.június 9-i keltezéssel megjelent Veszélyeztetett erdık Nyugat-Magyarországon címő cikkre.
Címzett: Nagy Imre, a Vas Megyei MGSZH Erdészeti Igazgatóság igazgatója, Szép Tibor, a Szombathelyi Erdészeti Zrt. Erdıhasználati és kereskedelmi igazgatója Nyílt levél, válaszul a greenfo.hu hírportálon
RészletesebbenPILIS NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA Képviselı-testületének. 20/2002. (XII. 12) sz. önkormányzati rendelete
PILIS NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA Képviselı-testületének 20/2002. (XII. 12) sz. önkormányzati rendelete A helyi iparőzési adóról szóló 15/1998. (XII. 24.), 2/1999. (111.25.), 19/1999. (XII. 30.), 17/2000.
RészletesebbenPANNON EGYETEM GEORGIKON KAR
PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR ÁLLAT- ÉS AGRÁR KÖRNYEZET-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Környezettudományok Tudományág Iskolavezetı: Dr. habil. Anda Angéla Az MTA doktora Témavezetı: Dr. habil. Anda Angéla Az
Részletesebben37/2003. (X. 29.) IM rendelet
1. oldal 37/2003. (X. 29.) IM rendelet a közjegyzıi ügyvitel szabályairól A közjegyzıkrıl szóló 1991. évi XLI. törvény 183. -ának d) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következıket rendelem el: I.
RészletesebbenELEKTROMOS BERENDEZÉSEK ÉS SZÁMÍTÓGÉPEK BIZTOSÍTÁSÁNAK KÜLÖNÖS FELTÉTELEI
ELEKTROMOS BERENDEZÉSEK ÉS SZÁMÍTÓGÉPEK BIZTOSÍTÁSÁNAK KÜLÖNÖS FELTÉTELEI A Garancia Biztosító Rt. (a továbbiakban: biztosító) az Elektromos Berendezések és Számítógépek Biztosításának Különös Feltételei
Részletesebbenfapiaczről. /IÖ c m - vastag fenyő épületfa köbméterenként... 30. 31 frt. Budapest, 1883. áprilhó 20-án.
A fapiaczről. Budapest, 1883. áprilhó 20-án. CB.) Mult havi jelentésünk óta a fapiacz helyzetében figyelemre méltó változás nem állott be, minek oka leginkább abban keresendő, hogy az épités, valamint
RészletesebbenA KENYÉRKÉSZÍTÉS FOLYAMATAI I. Dr. Gasztonyi Kálmán
Gasztonyi Kálmán dr.: A kenyérkészítés folyamatai I. SÜTİIPAROSOK, PÉKEK: 49. évf. 2002. 3. sz. 8-14.o. A KENYÉRKÉSZÍTÉS FOLYAMATAI I. Dr. Gasztonyi Kálmán Ebben a négyrészes tanulmány-sorozatban a legfontosabb
RészletesebbenA mezei vasút az ipar, mezı- és erdıgazdaság szolgálatában. II.
A mezei vasút az ipar, mezı- és erdıgazdaság szolgálatában. II. Útátjárók. A gazdaság belterületén, úgyszintén a nyilt pályán is a kocsik átjárására a vágányba egyes részeket kell beiktatni, melyeken a
RészletesebbenJÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSA 1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615. I.
JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSA 1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615 A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA Ügyszám: J-3327/2008. A
Részletesebben31/2004. (XI. 13.) OM
PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A Nemzeti Fejlesztési Miniszter és a Közbeszerzések Tanácsának Elnöke a szakképzésrıl szóló 1993. évi LXXVI. törvény (továbbiakban: szakképzési törvény) 5. -a (2) bekezdésének g) pontja
RészletesebbenLetenye Város Önkormányzata Képviselı-testületének. 3/2012. (II.17.) önkormányzati rendelete
Letenye Város Önkormányzata Képviselı-testületének 3/2012. (II.17.) önkormányzati rendelete az önkormányzat tulajdonában lévı lakások és helyiségek bérletének, valamint elidegenítésének szabályairól Letenye
RészletesebbenA P L A N I N V E S T B R Ó K E R Ü Z L E T S Z A B Á L Y Z A T A É S Á L T A L Á N O S
A P L A N I N V E S T B R Ó K E R Z Á R T K Ö RŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Ü Z L E T S Z A B Á L Y Z A T A É S Á L T A L Á N O S S Z E R ZİDÉSI FELTÉTELEI A Társaság Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által
RészletesebbenTÁRSASHÁZ KÖZÖSSÉGEK ÉS LAKÁSSZÖVETKEZETEK BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEI
A TÜV NORD Z.U.G. tanúsítja, hogy az OTP - Garancia Biztosító Rt. mőködése az ISO 9001 nemzetközi szabványban megfogalmazott minıségügyi követelményeknek megfelel. TÁRSASHÁZ KÖZÖSSÉGEK ÉS LAKÁSSZÖVETKEZETEK
RészletesebbenA Közbeszerzési Döntıbizottság (a továbbiakban: Döntıbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi. H A T Á R O Z A T ot.
KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG KÖZBESZERZÉSI DÖNTİBIZOTTSÁG 1026 Budapest, Riadó u. 5. 1525 Pf.: 166. Tel.: 06-1/882-8594, fax: 06-1/882-8593 E-mail: dontobizottsag@kt.hu Ikt. sz.: D.107/12/2012. A Közbeszerzési
RészletesebbenCSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI
Kis Zoltán CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI Az ezredforduló felé közeledve egyre reálisabbnak és kézzelfoghatóbbnak tőnik Magyarország csatlakozása a
RészletesebbenTölgyerdeink aranyszagáról a gubacsról.
Tölgyerdeink aranyszagáról a gubacsról. Irta Erdődi Adolf. (Folytatás.) II. A gubacs értékitése. Az erdőbirtokosok a gubacsot minálunk rendesen a fán szokták ajánlatok vagy árverezés utján eladni. Az eladási
RészletesebbenPEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. Székesfehérvár 8000. Munkácsy Mihály utca 10. 1 oldal, összesen: 124
1 PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. Székesfehérvár 8000. Munkácsy Mihály utca 10. 1 oldal, összesen: 124 I. rész: 2 NEVELÉSI PROGRAM II. rész: HELYI TANTERV 2 oldal, összesen: 124 3 MOTTÓNK: Félig sem olyan fontos
RészletesebbenM E G H Í V Ó. 2012. augusztus 31-én (péntek) napjára de. 8.00 órára összehívom, melyre Önt tisztelettel meghívom. I. N y i l v á n o s ü l é s
BALMAZÚJVÁROS VÁROS POLGÁRMESTERE M E G H Í V Ó Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselı-testületének Szervezeti és Mőködési Szabályzatáról szóló 16/2010. (XI. 25.) sz. rendelete 4. (1) bekezdése alapján
RészletesebbenVaja Város Településrendezési Terv TELEPÜLÉSSZERKEZETI LEÍRÁS
VAJA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK./2011.. sz. határozat tervezete Vaja Város Településrendezési Terv TELEPÜLÉSSZERKEZETI LEÍRÁS I. FEJEZET ÁLTALÁNOS LEÍRÁS 1. (1) A Településszerkezeti Terv
RészletesebbenA közterületeken elvárt magatartásformák
- MEZİCSÁT VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ TESTÜLETÉNEK 7/ 2007. (V.24.) évi R E N D E L E T E a közterületek használatáról Mezıcsát Önkormányzatának Képviselı-testülete a Magyar Köztársaság Alkotmányáról
RészletesebbenRejtett értékeink vetélkedısorozat I. forduló İszi forduló
I. Feladat Az ízeltlábúak közül a legnagyobb népszerőségnek örvendı csoport a lepkék. A túrák során sokszor találkozhatunk különbözı nappali lepkefajokkal, amelyek közül sok táplálékspecialista és ezeken
RészletesebbenKÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELİSÉG H A T Á R O Z A T
KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELİSÉG Tárgy: Hulladékgazdálkodási engedély Ügyszám: 8155/2014. Iktatószám: 54859/2014. Ügyintézı: Bujdosó Julianna H A T Á R O Z A T 1.00 Engedélyes:
RészletesebbenA bükkfának egyik ujabb értékesítése.
A gömbölyüfából 10 15 %-kal kevesebb fagyapot kerül ki, mint a hasábfából. A bemutatott kisérleti adatokból világosan kiderül, hogy a hárs jóval több íagyapotot szolgáltat, mint a nyárfa, eltekintve a
RészletesebbenTÉZISEK. Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján
Széchenyi István Egyetem Regionális és Gazdaságtudományi Doktori Iskola Budaházy György TÉZISEK Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján Címő Doktori (PhD)
RészletesebbenIntegrált rendszerek az Európai Unió országaiban Elınyeik és hátrányaik
TÁMOP 1.3.1-07/1-2008-0002 kiemelt projekt A foglalkoztatási szolgálat fejlesztése az integrált munkaügyi és szociális rendszer részeként Stratégiai irányítás és regionális tervezés támogatása komponens
RészletesebbenA nagykunsági tanyavilág rendszerváltás utáni társadalmi-gazdasági helyzete. Debreceni Egyetem doktori értekezés tézisei.
A nagykunsági tanyavilág rendszerváltás utáni társadalmi-gazdasági helyzete Debreceni Egyetem doktori értekezés tézisei Molnár Melinda Debreceni Egyetem, Természettudományi Kar Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési
RészletesebbenMódosításokkal Egységes Szerkezetbe Foglalt Tájékoztató Az Európa Ingatlanbefektetési Alap befektetési jegyeinek nyilvános forgalomba hozataláról
Módosításokkal Egységes Szerkezetbe Foglalt Tájékoztató Az Európa Ingatlanbefektetési Alap befektetési jegyeinek nyilvános forgalomba hozataláról Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete engedélyének száma:
RészletesebbenTovábbá az italokat veszi tárgyalás alá; behatóan ismerteti a jó és rossz ivóvíz tulajdonságait, hatását, ismertetıjeleit és javitását; azután a
Irodalom. Traité d'hygiene rurale suivi des premiers secours en eas d'accidents par Hector George. Paris, 26, rue Jacob. Librairie agricole. Ára 3 frank 50 cm. Mezıgazdasági egészségtan! Oly kevés a magyar,
RészletesebbenGOMBABETEGSÉGEK SOROZAT ÔSZI BÚZA LEVÉL- FOLTOSSÁGOK
SOROZAT LEVÉL- FOLTOSSÁGOK Tartalomjegyzék A foltbetegségek kórokozói és tünetei A foltbetegségek kórokozói és tünetei 3 6 Jelentôség és életmód 7 A kórokozók járványtana 8 Kártétel 9 11 Agrotechnika,
RészletesebbenAnimal welfare, etológia és tartástechnológia
Animal welfare, etológia és tartástechnológia Animal welfare, ethology and housing systems Volume 3 Issue 3 Gödöllı 2007 247 KÖNYVISMERTETÉS Wittmann Mihály Szent István Egyetem, Mezıgazdaság- és Környezettudományi
Részletesebben8. Hazánk éghajlatának fıbb jellemzıi
8. Hazánk éghajlatának fıbb jellemzıi Hazánk éghajlatának tanulmányozása elıtt elemeznünk kell, hogy az éghajlatalakító tényezık hogyan érvényesülnek az ország adott földrajzi viszonyai között. 8.1 Hazánk
RészletesebbenEASY I. ÁLTALÁNOS HÁZTARTÁS-BIZTOSÍTÁS
EASY I. ÁLTALÁNOS HÁZTARTÁS-BIZTOSÍTÁS Hatályos: 2016. január 1-tôl Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék Ügyféltájékoztató... 2 Fogalmak... 8 Preambulum... 12 Általános feltételek... 13 1. Biztosító, szerzôdô,
RészletesebbenA fogyatékkal élık térhasználatának néhány problémája Békéscsabán. Fabula Szabolcs. 1. A fogyatékosság vizsgálatának jelentısége
A fogyatékkal élık térhasználatának néhány problémája Békéscsabán Fabula Szabolcs 1. A fogyatékosság vizsgálatának jelentısége A globalizáció nem új jelenség, azonban napjainkban egyre jobban megtapasztalhatjuk
RészletesebbenHELYI IPARŐZÉSI ADÓBEVALLÁS
Hortobágy Község Polgármesteri Hivatalának 4071 Hortobágy, Czinege J. u. 1. AZONOSÍTÓ ADATOK HELYI IPARŐZÉSI ADÓBEVALLÁS 2005. adóévrıl a Önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegő
RészletesebbenJ e g y z ı k ö n y v
J e g y z ı k ö n y v Készült: Kenderes Város Önkormányzati Képviselı-testületének 2013. február 13-án 14 órakor tartott rendes, nyílt ülésén. Az ülés helye: Városháza tárgyaló terme Jelen vannak: Pádár
RészletesebbenAPRÓ KÖZLEMÉNYEK. ÁLLATTENYÉSZTÉS.
APRÓ KÖZLEMÉNYEK. ÁLLATTENYÉSZTÉS. A nyári istállózás és a takarmánytermelés. Mintegy 25 év elıtt a müveltebb nemzetek gazdasági irodalmát végig járta a marhaállomány száraztakarmánynyal való nyári etetésének
RészletesebbenGyakran feltett kérdések a gázszolgáltató-váltással kapcsolatban
Gyakran feltett kérdések a gázszolgáltató-váltással kapcsolatban Már megszoktuk, hogy nem csak egy bank vagy távközlési szolgáltató létezik, itt az ideje, hogy azt is megszokjuk, hogy gázszolgáltatót is
Részletesebben5 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGGAL MEGKÖTÖTT BÉKESZERZÕDÉS
5. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGGAL MEGKÖTÖTT BÉKESZERZÕDÉS (Részletek) Párizs, 1947. február 10. * I.RÉSZ MAGYARORSZÁG HATÁRAI 1.Cikk 1. Magyarország határai Ausztriával és Jugoszláviával ugyanazok maradnak, mint
RészletesebbenFAKERESKEDELEM. A fapiacz alakulása.
FAKERESKEDELEM. A fapiacz alakulása. y^w^v inden jel arra vall, hogy a magyar fatermelés már teljesen \ I F kiheverte az 1907. évi válság által ütött súlyos sebeket: a fatermelés minden terén nagy élénkség
RészletesebbenBELFÖLDI UTASBIZTOSÍTÁS ÁLTALÁNOS ÉS KÜLÖNÖS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK (EUB2007-12BF)
BELFÖLDI UTASBIZTOSÍTÁS ÁLTALÁNOS ÉS KÜLÖNÖS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK (EUB2007-12BF) Jelen általános biztosítási feltételek (a továbbiakban: általános feltételek) és különös biztosítási feltételek (a továbbiakban:
RészletesebbenCsomagolási technológiák
Csomagolási technológiák Az alábbi összeállításban a különbözı csomagolási módszerek rövid összefoglalását találja, mely reményeink szerint azok számára is hasznos lesz, akik ismerik a folyamatok részleteit.
RészletesebbenLEVÉLSZEKRÉNY. 17. 18. 19. 20. 21.
LEVÉLSZEKRÉNY. (E rovat alatt közlünk minden, a mezıgazdaság körébe vágó közérdekü kérdéseket és megadjuk reá a feleletet. Ha oly kérdések intéztetnek hozzánk, melyek nem általános érdekőek, úgy ezekre
RészletesebbenKISTELEPÜLÉSEK TÉRBEN ÉS IDİBEN 1
KISTELEPÜLÉSEK TÉRBEN ÉS IDİBEN 1 Fleischer Tamás 1. BEVEZETÉS A hetvenes évek derekán az addigi "tanyakérdést" követıen átterelıdött a figyelem a kistelepülésekre: mondhatnánk - már ami a közleményeket
RészletesebbenPROVIDENCIA OSZTRÁK-MAGYAR BIZTOSÍTÓ RT. VÁLLALKOZÁSOK ÖSSZETETT VAGYONBIZTOSÍTÁSÁNAK KÜLÖNÖS FELTÉTELEI. Tartalom:
PROVIDENCIA OSZTRÁK-MAGYAR BIZTOSÍTÓ RT. VÁLLALKOZÁSOK ÖSSZETETT VAGYONBIZTOSÍTÁSÁNAK KÜLÖNÖS FELTÉTELEI Tartalom: Általános Vagyonbiztosítási Feltételek (ÁVF) Vállalkozók Elemikár Biztosításának Különös
RészletesebbenATLASZ ÉDES OTTHON LAKÁSBIZTOSÍTÁS
ATLASZ ÉDES OTTHON LAKÁSBIZTOSÍTÁS (MJK: AEOLB 001-2010) MJK: AEOLB 001-2010 Érvényes: 2010. június 1-tıl 1/37 ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK 1.) A jelen feltételek alapján a QBE Insurance (Europe) Limited
RészletesebbenSzeged Megyei Jogú Város Közgyőlése Kulturális, Egyházügyi, Közmővelıdési és Idegenforgalmi Bizottsága 2014. február 12. napján tartott ülésérıl
562-4/2014. J E G Y Z İ K Ö N Y V Az ülésen jelen vannak: Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlése Kulturális, Egyházügyi, Közmővelıdési és Idegenforgalmi Bizottsága 2014. február 12. napján tartott ülésérıl
RészletesebbenEF-090 ERGO TGR Befektetési egységekhez kötött Életbiztosítások Általános Feltételei
EF-090 ERGO TGR Befektetési egységekhez kötött Életbiztosítások Általános Feltételei Tartalomjegyzék 1. A szerzıdéssel kapcsolatos fogalmak 2. Általános rendelkezések 3. A biztosítási szerzıdés alanyai
Részletesebben