ATLASZ ÉDES OTTHON LAKÁSBIZTOSÍTÁS

Átírás

1 ATLASZ ÉDES OTTHON LAKÁSBIZTOSÍTÁS (MJK: AEOLB ) MJK: AEOLB Érvényes: június 1-tıl 1/37

2 ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK 1.) A jelen feltételek alapján a QBE Insurance (Europe) Limited Magyarországi Fióktelepe (1143 Budapest, Stefánia út 51., a továbbiakban: biztosító) arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosított részére, a szerzıdésben meghatározott díj ellenében, magyar fizetıeszközben, a jelen feltételekben meghatározott módon és mértékig, de legfeljebb a kötvényben rögzített biztosítási összeg(ek) erejéig megtéríti - a kockázatviselés helyén, - a kockázatviselés idıtartama alatt bekövetkezett, - a biztosítási események által, - a biztosított vagyontárgyakban okozott károkat. 2.) A szerzıdı A biztosítási szerzıdés szerzıdıje az a személy, aki a biztosítási ajánlatot teszi és jogosult a biztosítási szerzıdéssel kapcsolatos jognyilatkozatok megtételére. A biztosítási díj megfizetésére a biztosítási szerzıdés szerzıdıje kötelezett. Szerzıdı lehet a szerzıdést kötı biztosított, vagy az a személy, aki a szerzıdést a biztosított javára köti. 3.) A biztosított Jelen feltételek alapján létrejött szerzıdésben biztosítottnak minısül az a személy, akinek a biztosított vagyontárgy megóvásához érdeke főzıdik. A biztosító szolgáltatására a biztosított jogosult Épület biztosítás esetén: Jelen feltételek alapján létrejött szerzıdésben biztosítottnak minısül a szerzıdı által a kötvényben biztosítottként megnevezett tulajdonos, valamint a kötvényben meg nem nevezett tulajdonostárs(ak) Bérlemény biztosítás esetén: A jelen feltételek alapján létrejött szerzıdésben biztosítottnak minısül a szerzıdı által a kötvényben biztosítottként megnevezett bérlı, valamint a kötvényben meg nem nevezett bérlı társ(ak). 3.3 Ingóság biztosítás estén: Jelen feltételek alapján létrejött szerzıdésben biztosítottnak minısül a kötvényben név szerint biztosítottként megnevezett személy, valamint a vele vagyonközösségben, illetve a kockázatviselés helyén közös háztartásban élı a Polgári Törvénykönyv 685. b. pontja szerinti hozzátartozója, akinek a biztosított vagyontárgy megóvásához érdeke főzıdik. 4.) A biztosítási szerzıdés létrejötte, hatálybalépése 4.1. A biztosítási szerzıdés a felek írásbeli megállapodásával jön létre. A szerzıdı a biztosítási szerzıdés létrejöttét írásbeli ajánlattal kezdeményezi. Az írásbeli megállapodást, illetve a biztosító elfogadó nyilatkozatát a biztosítási kötvény kiállítása pótolja. Amennyiben a kötvény kiállítása, az - ajánlat a biztosítónak vagy képviselıjének történı - átadásától számított 15 naptári napon belül megtörténik, a szerzıdés a biztosítási kötvény kibocsátásának napján jön létre, és a kötvényben a szerzıdés kezdeteként megjelölt idıpontban lép hatályba. A biztosító kockázatviselése akkor kezdıdik meg, amikor a biztosítási szerzıdés hatályba lép A biztosítási szerzıdés akkor is létrejön, ha a biztosító, az ajánlat biztosítóhoz történı megérkezésétıl számított 15 naptári napon belül nem nyilatkozik. Ebben az esetben a szerzıdés az ajánlatnak a biztosító székhelyére történı megérkezése idıpontjára visszamenı hatállyal jön létre. A kockázatviselés kezdete az ajánlaton a kockázatviselés kezdeteként megjelölt idıpont, de legkorábban az azt követı nap 0 órája, amikor a biztosítás elsı díja a biztosítóhoz beérkezett. Ha a biztosító és a szerzıdı az elsı díj halasztott fizetésében állapodnak meg, a kockázatviselés kezdete legkorábban a megállapodást követı nap. Nem jön létre a szerzıdés, ha az ajánlatot a biztosító annak átadásától számított 15 naptári napon belül visszautasítja. Az ily módon visszautasított ajánlatok esetében, az ajánlaton a kockázatviselés kezdeteként megjelölt idıpont és az elutasítás idıpontja között bekövetkezett károkra a biztosító kártérítési kötelezettsége nem áll fenn. 5.) A biztosítási szerzıdés tartama, a biztosítási idıszak A biztosítási szerzıdés - ha a felek másként nem állapodnak meg - határozatlan tartamú. A tartamot a felek a szerzıdésben (kötvényen) rögzítik. A tartamon belül a biztosítási idıszak 1 év. A tartam egy éves idıtartamú biztosítási idıszakokra oszlik. MJK: AEOLB Érvényes: június 1-tıl 2/37

3 A biztosítási idıszak kezdete a díjfizetési idıszak kezdete, amely idıpont egyben minden évben a biztosítás évfordulója. A díjfizetési idıszak kezdete a kockázatviselés hónapjának elsı napja abban az esetben, ha a kockázatviselés kezdete a hónap 15. vagy azt megelızı napja. A díjfizetési idıszak kezdete a kockázatviselés hónapját követı hónap elsı napja abban az esetben, ha a kockázatviselés kezdete a hónap 15. napját követı nap. A díjfizetési idıszak tartama havi, negyedéves, féléves vagy éves idıtartam lehet. A díjfizetési gyakoriság szerzıdéskötéskor választható és a biztosítás évfordulójakor változtatható. 6.) A biztosítási díj esedékessége 6.1. A biztosító a biztosítási szerzıdés díját biztosítási idıszakra (1 évre) állapítja meg és a kötvényen feltünteti. A biztosító az egy évnél rövidebb tartamra szóló szerzıdés díját egy összegben állapítja meg (a továbbiakban egyszeri díj) A biztosítás elsı díja a szerzıdés létrejöttekor, a folytatólagos díj pedig annak a szerzıdı által elıre meghatározott idıszaknak az elsı napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik Az egyszeri díjat ha a felek másként nem állapodnak meg a szerzıdés létrejöttekor kell megfizetni. 7.) Általános kizárások: 7.1) A biztosító nem téríti meg a: - más biztosítással már fedezetbe vont károkat, - nem biztosított vagy biztosításból kizárt vagyontárgyban keletkezett károkat, - bármilyen nukleáris, radioaktív vagy hasadó anyaggal összefüggı, vagy ezzel összefüggésbe hozható bármilyen kárt, vagy melynek oka az alábbi meghatározások szerinti: - nukleáris főtıanyagból, vagy bármilyen nukleáris hulladékból vagy nukleáris üzemanyag égésébıl származó ionizáló sugárzás vagy ilyenbıl eredı radioaktivitás okozta szennyezıdés; - bármilyen vegyi, biológiai, biokémiai vagy elektromágneses fegyver; - azbesztózisból származó károkat, illetve azbeszt vagy azbeszt tartalmú anyagok kinyerésével, feldolgozásával, megmunkálásával összefüggı károkat, - penész, üszög, gomba, spórák és bármilyen egyéb típusú, vagy hasonló természető, illetve jellegő mikroorganizmus által okozott, ezekkel összefüggı károkat, ide értve minden olyan anyagot, amelynek jelenléte ténylegesen vagy esetlegesen veszélyezteti az emberi egészséget. - háború, megszállás, külföldi ellenségek cselekedetei, ellenségeskedések vagy háborús cselekmények (függetlenül attól, hogy hivatalosan hadat üzentek vagy sem), polgárháború, felkelés, forradalom, tüntetés, lázadás, sztrájk, polgári zavargás, tömegmegmozdulás, beleértve ennek felkeléssé növekedését is, katonai vagy bitorló hatalom, katonai gyakorlat; vagy bármely terrorista cselekménybıl származó és ezzel összefüggésbe hozható bármilyen jellegő károkozás során keletkezett károkat. Jelen kizárás értelmében terrorista cselekmény alatt azt a cselekményt értjük, amely magában foglalja - de nem korlátozódik - bármely személy vagy személyek csoportja által elkövetett erı vagy erıszak és/vagy azzal való fenyegetés alkalmazására, cselekedjen(ek) az(ok) önállóan, vagy bármely szervezet vagy kormány nevében, vagy azzal kapcsolatban akár politikai, vallási, ideológiai vagy etnikai céllal vagy okból kifolyólag, beleértve a kormányra gyakorlandó befolyásolást és/vagy a nyilvánosság, vagy a nyilvánosság valamely részének megfélemlítését. 7.2) Kizárt minden olyan kár vagy károkozás, melynek oka közvetve vagy közvetlenül az informatikai rendszerekben, számítógépekben, integrált áramkörökben, elektromos vagy elektronikus vezérléső gépekben keletkezı bármely jellegő hátrányos adatvesztés, szoftvereknek vagy számítógépes programoknak az eredeti felépítésének törlése, elromlása vagy eltorzulása miatt bekövetkezett hátrányos megváltozás. Jelen kizárás hatálya alá tartoznak a számítógépes vírusok által okozott, valamint a számítógépes rendszerek dátum felismerési hibájából eredı károk, illetve ezek következményi kárai is. 8.) Mentesülés 8.1. Mentesül a biztosító a fizetési kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen a szerzıdı, illetıleg a biztosított, vagy a velük közös háztartásban élı hozzátartozó, illetve a biztosítottnak a vagyontárgy kezelésével megbízott alkalmazottja szándékosan, vagy súlyosan gondatlanul okozta. Ezek a rendelkezések a kármegelızési és kárenyhítési kötelezettség megszegésére is alkalmazandók A jelen feltétel alapján súlyos gondatlanságnak minısül különösen az, ha a károkozás a.) 2,5 ezreléket meghaladó súlyosan ittas, bódító vagy kábító hatású szer hatása alatti állapottal közvetlen okozati összefüggésben történt, b.) engedélyhez kötött tevékenység engedély nélküli végzése során történt, MJK: AEOLB Érvényes: június 1-tıl 3/37

4 c.) a korábbi károsodással azonos körülmények között és azért következett be, mert a vagyontárgy megóvásában érdekelt személy nem tette meg a kármegelızés érdekében szükséges intézkedéseket annak ellenére sem, hogy a hatóság vagy a biztosító a kár ismétlıdésének veszélyére írásban is figyelmeztette Mentesül a biztosító, ha a biztosított a kárbejelentési kötelezettségének késve tesz eleget, s emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak. 9.) A biztosítási szerzıdés megszőnése 9.1. A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerzıdés megszőnéséig áll fenn A biztosítási szerzıdés megszőnésének okai a következık lehetnek: A határozott tartamra kötött biztosítási szerzıdés a tartam lejártakor a kötvényben - lejáratként - megjelölt idıpontban szőnik meg. A határozatlan idıtartamra kötött szerzıdésnek lejárata nincs Ha a szerzıdés hatálya alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált, vagy a biztosított biztosítási érdeke megszőnt, a szerzıdés a hónap utolsó napjával megszőnik. Amennyiben a biztosítási szerzıdés a biztosítási esemény bekövetkezése miatt szőnt meg, a biztosítót megilleti annak a biztosítási idıszaknak a teljes díja, amelyben kockázatviselése véget ért Ha a szerzıdı az elsı, illetve a folytatólagos díjat - a díj esedékességétıl számított 60 naptári napon belül - nem egyenlíti ki, a biztosítási szerzıdés megszőnik. A biztosítási szerzıdés megszőnése után befizetett díj nem helyezi újra hatályba a szerzıdést, e díjat a biztosító 15 naptári napon belül visszautalja, levonva belıle azt a - két hónapi - díjrészt, amely a szerzıdés megszőnéséig megilleti A határozatlan tartamú biztosítási szerzıdést a felek - 30 naptári nap felmondási idıvel - a biztosítási évfordulóra írásban felmondhatják. 10.) Közlési, változás-bejelentési kötelezettség A szerzıdı a szerzıdéskötéskor köteles a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt a valóságnak megfelelıen a biztosítóval közölni, amelyre a biztosító kérdést tett fel, és amelyeket a szerzıdı ismert vagy ismernie kellett A szerzıdı 15 naptári napon belül köteles bejelenteni minden olyan körülményben bekövetkezett változást, amelyre a biztosító a szerzıdés létrejöttét megelızıen rákérdezett, különösen: ha a biztosított vagyonérték megváltozott, úgy mint: az épületbiztosításban biztosított vagyontárgyat (ingatlant) bıvítették, felújították, vagy korszerősítették,. a kiemelt vagy értékırzı ingóság vagyoncsoportba tartozó vagyontárgyakat - a kockázatviselés kezdetét követıen - vásároltak, örököltek, vagy a kockázatviselési helyen felelıs ırzésre átvettek, az általános háztartási ingóság vagyoncsoportba tartozó ingóságok értéke lényegesen -az aktuális biztosítási összeghez képest legalább 10%-al - megnövekedett; ha másik biztosító intézettel ugyanazon vagyontárgy(ak)ra olyan kockázatra is szóló biztosítási szerzıdést kötött, amelyre e szabályzat alapján a biztosító kockázatviselése kiterjed. Az értékırzı és kiemelt ingóság vagyoncsoportba tartozó vagyontárgyak változásbejelentését minden esetben tételes felsorolással kell igazolni A közlésre, illetıleg a változás bejelentésre irányuló kötelezettség egyaránt terheli a szerzıdı felet és a biztosítottat, egyikük sem védekezhet olyan körülmény vagy változás nem tudásával, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, vagy neki bejelenteni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre, illetıleg bejelentésre köteles lett volna. A közlésre, illetıleg a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértése esetében a biztosító kötelezettsége nem áll be kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerzıdéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében. 11.) Kármegelızési, kárenyhítési kötelezettség A biztosított kármegelızési kötelezettségei különösen: - fagyveszélyes idıszakban minden épület, építmény megfelelı főtése, vagy minden vízvezetı létesítmény és berendezés víztelenítése, - az épület folyamatos karbantartásáról történı gondoskodás A biztosított kárenyhítési kötelezettsége abban áll különösen, hogy - tőz és robbanás esetén, a káreseményt követıen haladéktalanul értesítse a tőzoltóságot az oltás, mentés eredményessége érdekében, - betöréses lopás, rablás illetve kifosztás esetén, a káreseményt követıen haladéktalanul tegyen feljelentést a rendırségen és a feljelentés részeként tételesen sorolja fel a károsodott, illetve eltulajdonított vagyontárgyakat A kár bejelentésétıl számított ötödik munkanapig a biztosított a károsodott vagyontárgy állapotán csak a kárenyhítéshez szükséges mértékben változtathat. MJK: AEOLB Érvényes: június 1-tıl 4/37

5 12.) A kárbejelentés, a szolgáltatáshoz szükséges iratok 12.1 A biztosítási szerzıdés teljesítését igénylı félnek (szerzıdı, biztosított, engedményes, kedvezményezett) kell igazolnia, hogy a biztosító szolgáltatásának a szerzıdésben valamint jogszabályban elıírt feltételei fennállnak, ide értve különösen magának a biztosítási esemény bekövetkezésének és az annak eredményeként elszenvedett kár(ok) mértékének a bizonyítását. Ezzel szemben a biztosító szolgáltatási kötelezettségét kizáró tények és körülmények fennállását így különösen valamely mentesülési ok vagy kizárás fennállását, vagy a teljesítés egyéb akadályát a biztosítónak kell igazolnia A biztosítási eseményt a tudomásra jutástól számított két munkanapon belül írásban be kell jelenteni a biztosítónak, és lehetıvé kell tenni a kárbejelentés tartalmának ellenırzését A biztosító szolgáltatásának igénybevételéhez a biztosító rendelkezésére kell bocsátani mindazokat az iratokat, amelyek a kárigény bizonyításához és elbírálásához, a biztosítási esemény, a jogosultság és a szolgáltatás összegének káridıpontban történı megállapításához szükségesek. A biztosítási szerzıdés teljesítését igénylı fél (szerzıdı, biztosított, engedményes, kedvezményezett) a biztosító szolgáltatási kötelezettségének elbírálásához szükséges az 1. számú mellékletben felsorolt okiratokat, dokumentumokat és igazolásokat köteles, azok rendelkezésére állását követı 8 napon belül, a biztosító rendelkezésére bocsátani Ha a biztosító szolgáltatásának a szerzıdésben valamint jogszabályban elıírt feltételei közül bármelyiknek a fennállása vagy tisztázása a konkrét kárügyben olyan okirat, dokumentum vagy igazolás benyújtását igényli, mely nem szerepel az 1. számú mellékletben, errıl és a szükséges bizonyítékok benyújtása elmaradásának következményeirıl a biztosító haladéktalanul tájékoztatja az ügyfelet Ha a biztosítási esemény bekövetkezésével összefüggésben büntetıeljárás, vagy szabálysértési eljárás indult, az ilyen eljárást jogerısen lezáró határozatot a biztosítási szerzıdés teljesítését igénylı fél (szerzıdı, biztosított, engedményes, kedvezményezett) akkor is köteles a biztosítónak benyújtani, ha idıközben sor került a biztosítási szolgáltatás teljesítésére. Az ilyen határozatok rendelkezésre állásának hiánya a biztosító szolgáltatásának esedékessé válását nem érinti A Biztosító a jelen biztosítási szerzıdésbıl eredı kötelezettségével összefüggésben, a károsító eseményt megelızı állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmiadó-köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelı összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállal kötelezettséget, illetve téríti meg azt az arra jogosultnak (Biztosított/ Szerzıdı ), amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét vagy amelybıl az általános forgalmi adó összege kiszámítható A szerzıdı és a biztosított a jelen feltételek alapján létrejött szerzıdésben hozzájárulását adja, hogy a biztosító a kárüggyel kapcsolatos hatósági iratokat megtekinthesse A biztosító szolgáltatásának esedékessége A biztosító szolgáltatása, a szolgáltatási kötelezettségének elbírálásához szükséges utolsó iratnak a biztosító kárrendezést lefolytató szervezeti egységéhez való beérkezését követı 15. nap elteltével válik esedékessé. 13.) Kármentességi engedmény Amennyiben a jelen feltételek alapján létrejött határozatlan tartamú biztosítási szerzıdés vonatkozásában két egymást követı biztosítási idıszakban káresemény kapcsán nem történik kifizetés, a biztosító a következı biztosítási idıszaktól kezdve, a biztosítás díjából engedményt ad A díjengedmény mértéke: 10%, és mindaddig megilleti a szerzıdıt, amíg az adott biztosítási szerzıdésre káresemény kapcsán nem történik kifizetés Amennyiben a kármentességi engedmény fennállása alatt a szerzıdésre kifizetés történik, úgy az engedmény a következı biztosítási idıszaktól kezdıdıen megszőnik, és a szerzıdı újbóli kedvezmény igénybe vételére kizárólag újabb, két egymást követı kármentes biztosítási idıszak elteltével jogosult. 14.) Egyéb rendelkezések A jelen feltételek alapján létrejött biztosítási szerzıdésbıl eredı igények a káresemény bekövetkeztétıl számított egy év alatt évülnek el. MJK: AEOLB Érvényes: június 1-tıl 5/37

6 14.2. A jelen feltételekben nem rögzített kérdésekben a Polgári Törvénykönyv és a mindenkor hatályos magyar jogszabályok rendelkezései az irányadók. 15. Személyes adatok kezelésére vonatkozó tudnivalók, biztosítási titok A biztosított (a szerzıdı) személyes adatai (beleértve a különleges adatot is) az országból az adathordozótól vagy az adatátvitel módjától függetlenül harmadik országban lévı adatkezelı vagy adatfeldolgozó részére csak akkor továbbíthatóak, ha ahhoz a biztosított (a szerzıdı) hozzájárul, ha azt törvény lehetıvé teszi, vagy ha arról nemzetközi szerzıdés rendelkezik, feltéve, hogy a harmadik ország joga az Európai Unió által meghatározott megfelelı védelmet biztosít az átadott adatok kezelése során. Az Európai Unió tagállamaiba irányuló adattovábbítást úgy kell tekinteni, mintha a Magyar Köztársaság területén belüli adattovábbításra kerülne sor. A biztosított (szerzıdı) személyes adatainak kezelésérıl tájékoztatást kérhet, kérheti ezen adatok helyesbítését, illetve a jogszabályban elrendelt adatkezelések kivételével azok törlését is. A Biztosító, mint adatkezelı, a biztosított kérésére tájékoztatást köteles adni a biztosított (szerzıdı) részére az általa kezelt adatokról és a törvényben meghatározott körben az adatkezelés körülményeirıl Biztosítási titok minden olyan államtitoknak nem minısülı, a biztosító, a biztosításközvetítı, a biztosítási szaktanácsadó rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a biztosításközvetítı, a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval kötött szerzıdéseire vonatkozik. Az ügyfél egészségi állapotával összefüggı adatokat a biztosító a Bit (1) bekezdésében meghatározott célokból, az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezelésérıl szóló évi XLVII. törvény rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti. A biztosító, a biztosításközvetítı és a biztosítási szaktanácsadó ügyfeleinek azon üzleti titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerzıdéssel, létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerzıdés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerzıdésbıl származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy az e törvény által meghatározott egyéb cél lehet. A fenti bekezdésben meghatározott céltól eltérı célból végzett adatkezelést a biztosító, a biztosításközvetítı és a biztosítási szaktanácsadó csak az ügyfél elızetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány és annak megadása esetén részére nem nyújtható elıny. A biztosítási titok tekintetében, idıbeli korlátozás nélkül ha törvény másként nem rendelkezik titoktartási kötelezettség terheli a biztosító, a független biztosításközvetítı, a biztosítási szaktanácsadó tulajdonosait, vezetıit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a) a biztosító, a biztosításközvetítı és a biztosítási szaktanácsadó ügyfele vagy annak törvényes képviselıje a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad, b) e törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn: a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel, b) a folyamatban lévı büntetıeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel, c) büntetıügyben, polgári ügyben, valamint csıdeljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzıvel, e) a Bit 157. (2) bekezdésben foglalt esetekben az adóhatósággal, f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal, g) a biztosítóval, a biztosításközvetítıvel, a szaktanácsadóval, a harmadik országbeli biztosító, független biztosításközvetítı vagy szaktanácsadó magyarországi képviseletével, ezek érdekképviseleti szervezeteivel, illetve a biztosítási, biztosításközvetítıi, szaktanácsadói tevékenységgel kapcsolatos verseny felügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal, MJK: AEOLB Érvényes: június 1-tıl 6/37

7 h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal, i) az egészségügyrıl szóló évi CLIV. törvény 108. (2) bekezdésében foglalt egészségügyi hatósággal, j) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információ győjtésére felhatalmazott szervvel, k) a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal, l) az e törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezetı Hivatallal, m) az állomány átruházás keretében átadásra kerülı biztosítási szerzıdési állomány tekintetében az átvevı biztosítóval, n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében, továbbá ezek egymásközi átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát, illetve a Kártalanítási Alapot kezelı szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezıvel, az Információs Központtal, a Kártalanítási szervezettel, kárrendezési megbízottal és a kárképviselıvel, illetve a károkozóval, amennyiben az önrendelkezési jogával élve a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzıkönyvébıl a balesetben érintett másik jármő javítási adataihoz kíván hozzáférni, o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzıvel, p) fióktelep esetében ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítı adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítı adatvédelmi jogszabállyal a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítıvel, szaktanácsadóval szemben, ha az a) j) és n) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerzıdés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját. A k), l), m) és p) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és a jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásnak minısül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is. q) a feladatkörében eljáró országgyőlési biztossal, r) a kártörténetre vonatkozó adatra és a bonus-malus besorolásra nézve a 109/A. (2) bekezdésében szabályozott esetekben a biztosítóval szemben, ha az a)-j), n) és r) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerzıdés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a k), l), m) és q), pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért aatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minısül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is. A Bit (1) bekezdés e) pontja alapján a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve ha biztosítási szerzıdésbıl eredı adókötelezettség alá esı kifizetésrıl törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli. A biztosító, a biztosításközvetítı és a biztosítási szaktanácsadó a Bit (1) és (5) bekezdésekben, a Bit ban, a Bit ban és a Bit ban meghatározott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek személyes adatait továbbíthatja. A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül az (1) bekezdésben meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed. A biztosító, a biztosításközvetítı és a biztosítási szaktanácsadó a nyomozó hatóság, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálat részére akkor is köteles haladéktalanul tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet a) kábítószer-kereskedelemmel b) terrorizmussal c) illegális fegyverkereskedelemmel, vagy d) a pénzmosás bőncselekményével van összefüggésben. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a magyar bőnüldözı szerv, illetıleg az Országos Rendır-fıkapitányság a pénzmosás megelızésérıl és megakadályozásáról szóló évi XV. törvényben meghatározott feladatkörében eljárva, vagy nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bőnüldözı szerv, illetıleg külföldi Pénzügyi Információs Egység írásbeli megkeresése teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minısülı adatot a biztosítótól, amennyiben a megkeresés tartalmazza a külföldi adatkérı által aláírt titoktartási záradékot. A biztosító, a biztosításközvetítı és a biztosítási szaktanácsadó a nyomozó hatóság a halaszthatatlan intézkedés jelzéssel ellátott, külön jogszabályban elıírt ügyészi jóváhagyást nélkülözı megkeresésére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggı, biztosítási titoknak minısülı adatokról. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz vagy harmadik országbeli MJK: AEOLB Érvényes: június 1-tıl 7/37

8 adatfeldolgozó szervezethez (harmadik országbeli adatkezelı) történı adattovábbítás. Abban az esetben, ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, és a harmadik országbeli adatkezelınél a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítı adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli adatkezelı székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítı adatvédelmi jogszabállyal Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét: a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelybıl az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg, b) fióktelep esetében a külföldi székhelyő vállalkozás székhelye (fıirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak, c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a Pénzügyminisztérium részére személyes adatnak nem minısülı adatok átadása. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplı személyes adatokat az adattovábbítástól számított 5 év elteltével, a Bit alá esı adatok vagy az adatvédelmi törvény szerint különleges adatnak minısülı adatok továbbítása esetén 20 év elteltével törölni kell. A biztosító az érintett személyt nem tájékoztatja a Bit (1) bekezdés b), f) és j) pontjai, illetve a Bit (5) bekezdése alapján végzett adattovábbításokról. A biztosító, a biztosításközvetítı és a biztosítási szaktanácsadó a személyes adatokat a biztosítási, illetve a megbízási jogviszony fennállásának idején, valamint azon idıtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthetı. A biztosító a létre nem jött biztosítási szerzıdéssel kapcsolatos személyes adatokat kezelhet, ameddig a szerzıdés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthetı. A biztosító, a biztosításközvetítı és a biztosítási szaktanácsadó köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerzıdéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszőnt vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap. E törvény alkalmazásában az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók. Az elhunyt személlyel kapcsolatban hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerzıdésben nevesített jogosult is gyakorolhatja. Biztosító, biztosításközvetítı és szaktanácsadói vállalkozás jogutód nélküli megszőnése esetén a biztosító, biztosításközvetítıi és szaktanács-adói vállalkozás által kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétıl számított 60 év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható. Nem lehet üzleti titokra vagy biztosítási titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekő adatok nyilvánosságára és a közérdekbıl nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség esetén. 16. Panaszkezelés / panaszfórumok Társaságunk biztosítja, hogy Társaságunk ügyfele Társaságunk magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) közölhesse. Panaszfórumok: - QBE Insurance (Europe) Limited Magyarországi Fióktelepének vezetıje (1143 Budapest, Stefánia út 51., telefonszám: (06-1) ), - Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (1013 Budapest, Krisztina krt. 39), - panaszos lakóhelye, tartózkodási helye szerinti Kereskedelmi és Ipari Kamara mellett mőködı békéltetı testületek, - bíróság. MJK: AEOLB Érvényes: június 1-tıl 8/37

9 17. A biztosító adatai, irodái QBE Insurance (Europe) Limited (székhelye: Fenchurch Street 30, London EC3M3 BD Egyesült Királyság, nyilvántartó cégbíróság neve: Companies House, cégjegyzékszáma: ), amely a Magyar Köztársaság területén biztosítási tevékenységét a QBE Insurance (Europe) Limited Magyarországi Fióktelepén (1143 Budapest, Stefánia út 51., cégjegyzékszáma: Fıvárosi Bíróság, mint Cégbíróság Cg ; telefonszáma: (06-1) , levelezési címe: 1143 Budapest, Stefánia út 51.) keresztül fejti ki. A Biztosító tevékenységét a Pénzügyi Szolgáltatások Felügyelete (Financial Services Authority, 25 THE NORTH COLONNADE CANARY WHARF LONDON E14 5HS) tevékenységi engedélyével folytatja. Központ 1143 Budapest, Stefánia út 51. tel.: fax: info.hungary@qbeatlasz.com; vagyon@.hu.qbe.com Kárrendezési Igazgatóság 1143 Budapest, Stefánia út 51. tel.: fax: vagyonkar@hu.qbe.com Területi Igazgatóságok: Nyíregyháza Területi Igazgatóság 4400 Nyíregyháza, Liliom út 21. I/5. tel./fax: 42/ nyiregyhaza@hu.qbe.com Szeged Területi Igazgatóság 6720 Szeged, Széchenyi tér 8. tel.: 62/ fax: 62/ szeged@hu.qbe.com Gyır Területi Igazgatóság 9022 Gyır, Batthyány tér 15. tel.: 96/ fax: 96/ gyor@hu.qbe.com Pécs Területi Igazgatóság 7621 Pécs, Jókai u. 11. tel.: 72/ fax: 72/ pecs@hu.qbe.com MJK: AEOLB Érvényes: június 1-tıl 9/37

10 1. számú melléklet. Káresemény esetén a biztosítónak benyújtandó iratok felsorolása kár okonként, káreseményenként. Tőz Adás-vételi szerzıdés Alapító okirat Alaprajzok Árazatlan költségvetés Azonosítási őrlap Bankszámla szám Beszerzési számla Építési engedélyek Építési napló Érintés védelmi jegyzıkönyv Fénykép Használatba vételi engedély Hozzájárulás iratbetekintéshez Kárigény nyomtatvány Kéményseprıi engedély Lakcím kártya Lakó névsor Rendırségi határozat Rezsióradíj Tulajdoni lap Tőzvizsgálati hatósági bizonyítvány Tőzvizsgálati jegyzıkönyv Villámvédelmi rendszer jegyzıkönyve Robbanás- és összeroppanás Adás-vételi szerzıdés Alapító okirat Alaprajzok Árazatlan költségvetés Bankszámla szám Beszerzési számla Építési engedélyek Építési napló Érintés védelmi jegyzıkönyv Fénykép Használatba vételi engedély Hozzájárulás iratbetekintéshez Kárigény nyomtatvány Kéményseprıi engedély Kivitelezıi nyilatkozat Költségvetés Lakcím kártya Lakó névsor Rendırségi határozat Rezsióradíj Tervezıi nyilatkozat Tulajdoni lap Tőzvizsgálati hatósági bizonyítvány Tőzvizsgálati jegyzıkönyv Villámcsapás Adás-vételi szerzıdés Alvállalkozói szerzıdések Árazatlan költségvetés Bankszámla szám Beszerzési számla Építési engedélyek Építési napló Érintés védelmi jegyzıkönyv Fénykép Használatba vételi engedély Kárigény nyomtatvány Költségvetés OMSZ idıjárás igazolás Rezsióradíj Szakvélemény Villámvédelmi rendszer jegyzıkönyve Vihar Alapító okirat Alaprajzok Árazatlan költségvetés Banki lemondó nyilatkozat Bankszámla szám Bérleti szerzıdés Építési engedélyek Építési napló Fénykép Költségvetés OMSZ idıjárás igazolás Rezsióradíj Szakvélemény Számlák Tervezıi nyilatkozat Tulajdoni lap Árvíz, belvíz- és felhıszakadás által okozott károk Alaprajzok Árazatlan költségvetés Bankszámla szám Építési engedélyek Építési napló Fénykép Hatósági határozat Helyreállítási tervek Igazságügyi szakértıi vélemény Kárigény nyomtatvány Kifizetési bizonylatok Kivitelezıi nyilatkozat Költségvetés OMSZ idıjárás igazolás Rezsióradíj Szakvélemény Számlák Tulajdoni lap Vízvezeték törésbıl eredı károk Alaprajzok Árazatlan költségvetés Bankszámla szám Felelısség elismerı nyilatkozat Fénykép Igazságügyi szakértıi vélemény Javítási ajánlatok MJK: AEOLB Érvényes: június 1-tıl 10/37

11 Kárigény nyomtatvány Költség számlák Költségvetés Lakó névsor Rezsióradíj Szakvélemény Számlák Szolgáltatói igazolás Talajmechanika Tulajdoni lap Földmozgáskárok Alaprajzok Árazatlan költségvetés Bankszámla szám Építési engedélyek Fénykép Igazságügyi szakértıi vélemény Javítási ajánlatok Kárigény nyomtatvány Költség számlák Rezsióradíj Szakvélemény Számlák Tulajdoni lap Felelısség Biztosítás Alkohol teszt eredménye Bankszámla szám Drog teszt eredmény Felelısség elismerı nyilatkozat Fénykép Hatósági határozat Hozzájárulás iratbetekintéshez Oltási igazolás Felmérési napló Fénykép Kifizetési bizonylatok Rezsióradíj Számlák Jégverés és hónyomás Alaprajzok Árazatlan költségvetés Bankszámla szám Fénykép Helyreállítási tervek Igazságügyi szakértıi vélemény Javítási ajánlatok Kárigény nyomtatvány Költség számlák Minıségi bizonyítványok OMSZ idıjárás igazolás Rezsióradíj Számlák Idegen jármővek rongálása Árazatlan költségvetés Bankszámla szám Feljelentés Felmérési napló Fénykép Hatósági határozat Hozzájárulás iratbetekintéshez Igazságügyi szakértıi vélemény Javítási ajánlatok Rezsióradíj Szakvélemény Számlák Tervezıi nyilatkozat Betöréses lopás- és rablás Adás-vételi szerzıdés Bankszámla szám Beszerzési számla Ékszer szakértıi jelentés Feljelentés Fénykép Garancia jegy Ítélet Jogerıs öröklési bizonyítvány Kárigény nyomtatvány Mőkincs szakértıi jelentés Rendırségi határozat Rendırségi jegyzıkönyv Riasztó telepítési dokumentumok Szakvélemény Szemle jegyzıkönyv Távfelügyeleti jelentés Ügyvédi megbízás Vádirat Üvegbiztosítás Bankszámla szám Baleseti károk Alkohol teszt eredménye Ambuláns kezelési lap Baleseti jegyzıkönyv Bankszámla szám Boncolási jegyzıkönyv Drog teszt eredmény Fénykép Fizetés átruházó nyilatkozat Hagyatékátadó végzés Halotti anyakönyvi kivonat Halott vizsgálati bizonyítvány Hatósági határozat Házassági anyakönyvi kivonat Igazságügyi szakértıi vélemény Ítélet Jogerıs öröklési bizonyítvány Jogosítvány Kárigény nyomtatvány Kedvezményezett jelölı nyilatkozat Kórházi igazolás Kórházi zárójelentés Költség számlák Körzeti orvosi igazolás MJK: AEOLB Érvényes: június 1-tıl 11/37

12 Körzeti orvosi kezelıkarton másolata Mőtéti leírás Orvos szakértıi vélemény Orvosi iratok Rendırségi határozat Rendırségi jegyzıkönyv Szakorvosi igazolás Születési anyakönyvi kivonat Ügyvédi megbízás Véralkohol vizsgálati eredmény Vezetıi engedély másolat Vizsgálati leletek MJK: AEOLB Érvényes: június 1-tıl 12/37

13 AZ ÉPÜLET- ÉS INGÓSÁGBIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS FELTÉTELEI 1.) A kockázatviselés helye A jelen feltételek szempontjából a kockázatviselés helye Magyarország, azon belül 1.1 Épületbiztosítás esetén a kötvényen pontos címmel, vagy helyrajzi számmal megjelölt telek területe, vagy a kötvényen pontos címmel, vagy helyrajzi számmal megjelölt épületben lévı saját tulajdonú társasházi öröklakás vagy szövetkezeti lakás területe, valamint a lakáshoz tartozó saját és közös tulajdonú épületrészek területe Bérleménybiztosítás esetén a kötvényen feltüntetett lakáscélú bérlemény területe, valamint a bérleményhez tartozó, kizárólag a bérlı által használt épületrészek területe Ingóság biztosítás esetén: - a kötvényen pontos címmel, vagy helyrajzi számmal megjelölt telek területe, vagy - a kötvényen pontos címmel, vagy helyrajzi számmal megjelölt épületben lévı, saját tulajdonú társasházi öröklakás vagy szövetkezeti lakás, valamint a lakáshoz tartozó saját tulajdonú épületrészek területe, vagy - a kötvényen pontos címmel, vagy helyrajzi számmal megjelölt épületben lévı bérlemény, valamint a bérleményhez tartozó, saját tulajdonú épületrészek területe. 2.) A biztosított vagyontárgyak 2.1. Épületbiztosítás esetén a jelen feltételek alapján biztosított vagyontárgy a biztosított személy(ek) tulajdonát képezı - a.) a kötvényben külön feltüntetett lakóház (családi ház) vagy egyéb épület (nyaraló, hétvégi ház, stb.) (továbbiakban: épületek), valamint a kötvényben külön-külön fel nem tüntetett építmények (kerítés, kerti építmények stb.) vagy melléképület(ek) (istálló, ól, garázs, kamra, terménytároló, stb.) legfeljebb 50 m 2 összesített alapterületig b.) a kötvényben külön feltüntetett - lakás (társas házi öröklakás, vagy szövetkezeti lakás) valamint, a kötvényben külön-külön fel nem tüntetett - a lakáshoz tartozó saját tulajdonú épületrészek (tároló, garázs) legfeljebb 50 m 2 összesített alapterületig vagy a - közös tulajdonú épületrészek, társasházi öröklakás esetén a biztosított személy(ek) tulajdoni hányadának arányában, illetıleg szövetkezeti tulajdonú épületrészek esetén a jelen feltételek alapján létrejött szerzıdésben biztosított szövetkezeti lakás és a szövetkezeti összes lakás arányában Épületbiztosítás esetén a biztosító kockázatviselése kiterjed az elkészült és az építés alatt álló épületek teljes állagára, beleértve azok alkotórészeit és tartozékait is. Az épület tartozékának tekintendık a funkcionális kiegészítı épületszerkezeti elemek, és kiegészítık, különös tekintettel: - az épületen lévı villámhárító berendezések - az épületen lévı külsı antenna-berendezések beleértve a mőholdas adás vételére alkalmas antennákat is, - az épülethez hozzáépített lépcsık létrák teraszok - az épülethez hozzáépített zászlótartók, - az árnyékoló szerkezetek - a védelmi berendezések, rácsok - az elektromosan mőködı kapuk, mozgató-berendezéseikkel együtt. - úszómedence, beleértve annak szilárd alapú fedése, - napkollektor, napelem A biztosító kockázatviselése kiterjed továbbá az építés, felújítás, átalakítás elıtt, vagy alatt álló - a kockázatviselés helyén lévı épületekben elhelyezett, technológiai szükségszerőségbıl betárolt, beépítésre váró építı-, segéd- és kiegészítı anyagokra is Épületbiztosítás esetén a jelen feltételek alapján nem biztosított vagyontárgyak: - a földbevájt, kikövezetlen falú építmények - fóliasátrak, üveg- és hajtatóházak MJK: AEOLB Érvényes: június 1-tıl 13/37

14 - vályog falazatú épületek - nád- illetve szalmatetıvel rendelkezı épületek Bérleménybiztosítás esetén, a jelen feltételek alapján biztosított vagyontárgyak a kötvényen megjelölt - a biztosított személy(ek) által bérelt - bérlemény határoló falain belül a biztosított(ak), vagy a bérbeadó tulajdonában lévı alábbi vagyontárgyak minısülnek: - ajtó- és ablakszerkezetek spaletta, zsalugáter, reluxa, redıny, vászonroló, napvédı függöny és hozzájuk tartozó szerelvények - a csengı, a kaputelefon, valamint a riasztó és a tőzjelzı berendezés, -, a beépített bútor- és a beépített térelválasztó, - a beépített fızı-, főtı-, vízellátó-, egészségügyi-, és szellıztetı berendezések, valamint azok szerelvényei. - az elektromos hálózat és szerelvényei, a bérlemény fogyasztásmérıjétıl, illetıleg kapcsolótáblájától kezdıdı szakaszon, - a belsı válaszfal, a falburkolat, a vakolat, a festés, a tapétázás, a mázolás, - a padlóburkolatok, - a mőholdas és földi szórású tévéadás vételére szolgáló antenna-rendszer (a beltéri egység kivételével), valamint - az (itt fel nem sorolt) épület-berendezési és épület-felszerelési tárgyak Biztosított vagyontárgyak ingóságbiztosítás esetén Jelen feltételek alapján biztosított vagyontárgyak azok a szabályzatban felsorolt, be nem épített ingóságok, amelyek a biztosított személy (ek) tulajdonát képezik, vagy általa(luk) bérelt, kölcsönvett, vagy felelıs ırzésre átvett címen a biztosított(ak) vagyonmegóvási érdekkörébe tartoznak, és nem tartoznak a kockázatviselésbıl kizárt, külön pontban felsorolt vagyontárgyak közé A biztosító kockázatviselése szempontjából az ingóságok a következı vagyoncsoportokra különülnek el: 1.) vagyoncsoport: Értékırzı ingóságok körébe tartozó vagyontárgyak Ft éves kártérítési limit erejéig 1.1. vagyoncsoport: a jogszabály szerint nemesfémnek minısülı anyagok, drágakı vagy igazgyöngy, valamint ezek felhasználásával készült ékszerek, használati- és dísztárgyak; 1.2. vagyoncsoport: katalogizált érme és bélyeggyőjtemények; 1.3, vagyoncsoport: képzımővészeti és iparmővészeti alkotások 1.4. vagyoncsoport: valódi szırmék (az irha kivételével), kézi csomózású vagy kézi szövéső szınyegek, 1.5. vagyoncsoport: antik tárgyak és különleges régiségek. 2.) vagyoncsoport: háztartási ingáságok körébe tartozó vagyontárgyak - azok a be nem épített vagyontárgyak amelyek a háztartás viteléhez szükségesek, és a biztosított(ak) személyes használatára fogyasztására szolgálnak; - a kockázatviselés helyén használt, vagy tárolt keresı tevékenység eszközei a háztartási ingóságbiztosítási összeg 5%-ának erejéig, - amelyek nem tartoznak az értékırzı, valamint az egyéb kiemelt értékő ingáságok körébe, illetve a kockázatviselésbıl kizárt 3.4. pontban felsorolt vagyontárgyak közé, így különösen: - sport- és hobbieszközök beleértve a vízi sporteszközöket is, - barkácsfelszerelések, - kerékpár, valamint egyéb nem motoros jármővek, és ezek tartozékai, ápolási és szerelési anyagai. - kerti berendezési tárgyak, - hangszerek. 3. vagyoncsoport: Egyéb kiemelt értékő ingáságok körébe tartozó vagyontárgyak, különösen - a Ft egyedi értéket meghaladó nem nemesfémbıl készült órák, - engedélyhez kötött vadász- és önvédelmi fegyverek - a Ft értéket meghaladó, az értékırzı ingóságok 1.2. vagyoncsoportjába nem tartozó győjtemény, - az Ft egyedi értéket meghaladó háztartási ingóságok körébe tartozó vagyontárgyak Az értékırzı, valamint az egyéb kiemelt értékő ingóságoknak minısülı vagyontárgyakra nem terjed ki a biztosító kockázatviselése, ha garázsban, padláson, pincében, melléképületben, nem állandó jelleggel lakott (a biztosított személy által nem állandó lakás céljára használt) épületben, valamint a biztosított közvetlen MJK: AEOLB Érvényes: június 1-tıl 14/37

15 felügyelete nélkül a szabadban vagy nyitott épületrészben (pl. erkély, terasz stb.) bármely biztosítási esemény következtében károsodnak Jelen feltételek alapján nem biztosított vagyontárgyak: - a pénz (külön díj ellenében biztosítható), a készpénzkímélı fizetıeszközök (csekk, bankkártya, hitelkártya); váltó; utalvány; betétjegy; takarék-betétkönyv és minden más hasonló gazdasági rendeltetéső okmány; az értékpapír; az utalványok; bérletek; és egyéb okmányok; - a kézirat, terv, dokumentáció, számítógépes adathordozókon tárolt adatállomány; - a vízi*-, légi- és motoros jármővek, a lakókocsi, utánfutó, - a motoros meghajtású vízi sporteszközök, - a mezıgazdasági kistermeléssel kapcsolatos termés, termény és egyéb készlet, ideértve a konyhakerti növényeket, a biztosított gazdaságában tartott állatállományt, a kedvtelésbıl tartott háziállatokat, valamint az Ft egyedi értéket meghaladó kertápolási és mezıgazdasági kisgépeket, berendezéseket, felszereléseket és egyéb mezıgazdasági eszközöket, kerti felszereléseket. *A jelen feltételek szempontjából vízi jármőnek minısül a vitorlával, gépi berendezéssel vagy más módon meghajtott nagy- vagy kishajó, komp illetve csónak. 3.) A biztosítási események 3.1. Tőz Tőz biztosítási eseménynek minısül a füsttel lángképzıdéssel illetve hıfelszabadulással járó égés, amely a biztosított(ak) szándéka ellenére balesetszerően jön létre. A rendeltetésüknél fogva láng, hı és elektromos áram hatásának kitett tárgyakban keletkezı tőzkárt a biztosító csak akkor téríti meg, ha a tőz más tárgyakra átterjedve azokat is felgyújtja. Nem biztosítási esemény az a kár, amelyik különösen vasalás, szárítás, dohányzás miatt elıforduló felületi pörkölıdés, elszínezıdés, elváltozás, öngyulladásból erjedésbıl befülledésbıl eredı hıhatás, elektromos berendezésekben és vezetékekben keletkezı, tovaterjedéssel nem járó zárlat, az Országos Tőzvédelmi Szabályzat A vagy B tőzveszélyességi osztálya szerint tőzveszélyesnek, illetve robbanásveszélyesnek minısülı anyagok nem háztartási mértékben vagy jelleggel történı felhasználásának, tárolásának következtében keletkezett, 3.2. Villámcsapás Villámcsapás biztosítási eseménynek minısül a vagyontárgyba közvetlenül becsapódó, látható roncsolási nyomot hagyó villám illetve gömbvillám, valamint a kockázatviselési hely 1000 m-es körzetében becsapódó villám által - mágneses térerısség változással összefüggésben keletkezı indukciós túlfeszültségi kár Ft káreseményenkénti kártérítési limit erejéig Robbanás Robbanás biztosítási eseménynek minısül a gázok, vagy gızök tágulásán alapuló, hirtelen, váratlan, balesetszerő erı-megnyilvánulás, amelyik gyorsan lefutó hıtermeléssel és nagy nyomással jár, és a biztosított vagyontárgyban kárt okoz. Nem minısül biztosítási eseménynek: a légijármőtıl eredı hangrobbanás, a rendeltetésszerő használat során a megengedett üzemi nyomás túllépésével robbanás bekövetkezte nélkül okozott kár (pl határoló falazat deformálódása, horpadása), a pirotechnikai eszközök, robbanó szerkezetek által a biztosított vagyontárgyakban bekövetkezett kár, illetve az a robbanás kár, amelyik az Országos Tőzvédelmi Szabályzat A,: vagy B tőzveszélyességi osztálya szerint tőzveszélyesnek illetve robbanásveszélyesnek minısülı anyagok nem háztartási mértékő és jellegő felhasználásával tárolásával összefüggésben következik be Árvíz Árvíz biztosítási eseménynek minısül a felszíni élıvizek, az azokba nyílt torkolattal csatlakozó mesterséges csatornák és tavak áradása. Árvíz biztosítási esemény alapján nem téríti a biztosító a hullámtéren és nyílt ártéren keletkezett, továbbá az árvízvédelmi töltés védett oldalán jelentkezı fakadóvíz, buzgár és átszivárgás miatti károkat. A jelen szabályzat szempontjából hullámtérnek minısül a felszíni élıvizek ármentesített MJK: AEOLB Érvényes: június 1-tıl 15/37

16 szakaszán a partéi és a töltéskorona, vagy természetes magaspart közötti terület. Nyílt ártérnek minısül az az árvízvédelmi mővekkel nem védett terület, amelyet a felszíni élıvíz a mindenkori legmagasabb vízállás esetén elönt Vihar Vihar biztosítási eseménynek minısül az olyan légmozgás, amelynek sebessége eléri óránként az 54 kilométert. Biztosítási esemény az is, ha a vihar által megrongált épület szabályszerően beépített és bezárt (nem kulcsra zárt), meg rongálódott nyílászáróján, az építésügyi szabványok által végleges fedésként elfogadott anyagú és szakszerő technológiával megépített tetıfedésen keresztül a viharral egyidejőleg beömlı csapadékvíz áztatással kárt okoz. Nem biztosítási esemény a helyiségen belül keletkezett léghuzat. Vihar biztosítási esemény alapján nem téríti a biztosító az épületek üvegezésében, külsı festésében, vakolatában, valamint a szabadban elhelyezett ingóságokban és a külsı úszómedencék fedésében keletkezett károkat Felhıszakadás Felhıszakadás biztosítási eseménynek minısül, ha az óránként lehulló csapadék mennyisége meghaladja a 30 millimétert, és ezáltal a szabályszerően kialakított vízelvezetı-rendszer befogadó képességének elégtelensége miatt, a talaj felszínén összegyőlı, felhıszakadásból származó csapadékvíz, valamint a csatornavezetékekbıl visszaáramló szennyvíz a biztosított vagyontárgyakban elöntéssel kárt okoz. A biztosító nem téríti meg az épületek külsı vakolatában, külsı festésében, valamint a talajszint alatti padozatú helyiségekben elhelyezett ingóságokban, és a szabadban elhelyezett ingóságokban keletkezett felhıszakadás károkat Csıtörés Csıtörés biztosítási eseménynek minısül - a kockázatviselés helyén belül víz-, csatorna-, tüzelési- és gızvezetékek, továbbá ezek tartozékai, szerelvényei, a vezetékekre rákapcsolt háztartási gépek törése, repedése, kilyukadása, dugulása, csatlakozásának elmozdulása miatt kiáramló folyadék, vagy gız által a biztosított vagyontárgyakban okozott kár. A biztosító megtéríti biztosítási eseményenként legfeljebb 6 m hosszúságig a csıvezeték cseréjének költségeit, valamint a biztosított csıvezetékek kárhelyének felkutatására fordított költségeket. A biztosító nem téríti meg - a külsı esıvíz elvezetı csatornarendszer kilyukadása miatt a biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat, - a vezetékekre kapcsolt háztartási gép javításának vagy pótlásának költségeit, - a vezetékekhez csatlakozó tartozékok, szerelvények (pl. csaptelepek, vízmérık, víztartályok) javításának vagy pótlásának költségeit, - a kiömlı folyadék, gız értékét, - a gombásodás, penészedés formájában jelentkezı, károkat Hónyomás Hónyomás biztosítási eseménynek minısül a hó és jég súlya, vagy az olvadáskor meg- ill. lecsúszó, lezúduló hótömeg sodró hatása miatt keletkezett kár, továbbá az emiatt az épület - építésügyi szabványok által végleges fedésként elfogadott anyagú és szakszerő technológiával megépített - fedésében keletkezett nyíláson keresztül az eseménnyel egyidejőleg beömlı csapadék által okozott kár. Hónyomás biztosítási esemény alapján nem téríti meg a biztosító az elı tetıkben, valamint a szabadban elhelyezett ingóságokban keletkezett károkat, az olvadás-fagyás miatt kialakuló jégdugók miatt a külsı esıvíz levezetı csatornákban bekövetkezı károkat, valamint a jégdugók miatt az épületbe befolyó víz által keletkezı beázási károkat Jégverés Jégverés biztosítási eseménynek minısül a jégszemcsék dinamikus erı hatása miatt keletkezett kár, továbbá az emiatt az épület állandó fedésében keletkezett nyíláson keresztül az eseménnyel egyidejőleg beömlı csapadék által okozott kárt. Jégverés biztosítási esemény alapján nem téríti a biztosító az épületek külsı festésében, külsı vakolatában, külsı burkolatában, az üvegezésében, a napkollektorokban, napelemekben valamint a szabadban elhelyezett ingóságokban keletkezett károkat Földcsuszamlás Földcsuszamlás biztosítási eseménynek minısül a földfelszíni talajrétegek (kı, vagy földtömeg) hirtelen, váratlan, lejtı irányú elcsúszása által okozott kár. Földcsuszamlás biztosítási esemény alapján nem téríti a biztosító, ha MJK: AEOLB Érvényes: június 1-tıl 16/37

17 ez a mozgás tudatos emberi tevékenység során, vagy miatt lép fel (pl. bányászati tevékenység, alagút, kútfúrás, földmunkaárok építése, talajvízszint süllyesztés stb.), vagy a védelemül szolgáló támfal tervezési, vagy kivitelezési, illetve karbantartási hiba miatt nem látta el védelmi szerepét, illetve ha nem volt támfal, bár a terep talajmechanikai viszonyai ezt indokolták volna Kı - és földomlás Kı - és földomlás biztosítási eseménynek minısül a véletlenül, váratlanul, balesetszerően lehulló kı - és földdarabok által okozott kár. Kı - és földomlás biztosítási esemény alapján nem téríti meg a biztosító azt a kárt, amelyik tudatos emberi tevékenység során, vagy miatt lép fel (pl. robbantás, bányászat, alagút, munkaárok kiemelése, talajvízszint süllyesztés stb.), illetve támfal hiánya, vagy nem megfelelı mőszaki állapota (pl. tervezési, kivitelezési, karbantartási hiányosságok) miatt keletkezett Idegen tárgyak rádılése Idegen tárgyak rádılése biztosítási eseménynek minısül az a káresemény, amikor valamely (jelen szerzıdésben nem biztosított) idegen, a kockázatviselés helyén kívüli tárgy rádıléssel kárt okoz (pl. idegen oszlop, fa, kémény rádılése stb.) Ismeretlen építmény, üreg beomlása Ismeretlen építmény, üreg beomlása biztosítási eseménynek minısül a szerzıdı, vagy a biztosított tudomásán kívüli és az építési dokumentációban nem szereplı, illetıleg a káreseményig fel nem tárt építmény, vagy üreg hirtelen, váratlan beomlása miatt a biztosított vagyontárgyakban bekövetkezı kár. Nem biztosítási esemény: a bányák, pincék föld alatti részének beomlásából, az alapok alatti talajsüllyedésbıl és a padozat alatti feltöltések ülepedésébıl eredı kár. A biztosítás szempontjából nem tekinthetı biztosított vagyontárgynak a földterület. Nem téríti meg a biztosító a kiüregelıdés miatt felmerülı tömedékelés költségeit Idegen jármő ütközése Idegen jármő ütközése biztosítási eseménynek minısül, ha az idegen jármő, annak alkatrésze, vagy rakománya üközéssel kárt okoz. Nem minısül idegen jármőnek az a jármő, amely a biztosított(ak) tudomásával és beleegyezésével közelíti meg a biztosított objektumot Légijármő, mőhold ütközése Biztosítási eseménynek minısül a személyzet által irányított légijármő részeinek vagy rakományának, mőhold vagy mőhold darabjának ütközése, lezuhanása, amely során a biztosított vagyontárgyakban kár keletkezik Elveszett okmányok pótlása A biztosító káreseményenként és évente legfeljebb Ft-ig megtéríti azokat a számlával költségeket, amelyek a károsodott, eltulajdonított vagy elveszett okmányok pótlásával kapcsolatban merülnek fel A biztosítási fedezet nem terjed ki az elveszett vagy eltulajdonított okmányokkal elkövetett visszaélésekre Jelen feltétel szerint okmány alatt az alábbi személyes okmányokat értjük: személyi igazolvány, TB kártya, lakcímkártya, útlevél, jogosítvány, forgalmi engedély Kerti dísznövények tőz- és elemi kára Kerti dísznövények tőz- és elemi kára biztosítási eseménynek minısül a jelen feltételek pontjai alatt felsorolt biztosítási események miatt a kerti dísznövényekben keletkezett kár A biztosító káreseményenként és évente legfeljebb Ft-ig számla ellenében megtéríti a károsodott dísznövények újra beszerzése és újra telepítése során keletkezett költségeket Jelen feltétel alapján dísznövénynek (díszfa, díszcserje, örökzöld) minısül az évelı, kizárólag leveleiért, lombozatáért vagy virágaiért díszül termesztett növény. MJK: AEOLB Érvényes: június 1-tıl 17/37

18 3.18. Fagyasztott élelmiszerek megromlása Fagyasztott élelmiszerek megromlása biztosítási eseménynek minısül a tartós, (minimum 8 órás) áramszünet miatt a fagyasztó szekrényekben, fagyasztó ládákban tárolt élelmiszerek megromlásából eredı kár A biztosító káreseményenként és évente legfeljebb az ingóságbiztosításra feladott biztosítási összeg 1,5%-a, de maximum Ft-ig terjedı károkat téríti meg. A kárrendezés feltétele az áramkimaradás tényének, idıtartamának a kockázatviselés helye szerinti illetékes áramszolgáltató által kiadott igazolás és a megromlott élelmiszer bemutatása. Nem téríti meg a biztosító a fagyasztó készülék mőszaki hibájából eredı kárt, az ingatlan elektromos hálózatának hibájából eredı kárt, az elıre, hivatalosan bejelentett szolgáltatás-kimaradásból eredı kárt A kockázatviselés helyének bıvítése A kockázatviselés helyének bıvítése biztosítási eseménynek minısül a biztosított vagyontárgyakban, a kötvényben megnevezett biztosítási helyen kívül, de a Magyar Köztársaság területén belül, a jelen feltétel pontjai alatt felsorolt biztosítási események miatt keletkezett kár Biztosított vagyontárgynak a jelen feltétel 2.2 pontja szerinti 2. vagyoncsoportba tartozó háztartási ingóságok minısülnek A biztosító káreseményenként és évente legfeljebb az ingóságbiztosításra feladott biztosítási összeg 1,5%-a, de maximum Ft-ig terjedı károkat téríti meg. 4.) A biztosítási összeg A biztosítási összeg a biztosító szolgáltatásának felsı határa, s egyben a biztosítási díj megállapításának alapja A vagyontárgyak biztosítási összegét a szerzıdı határozza meg. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy(ak) új állapotban való felépítésének (helyreállításának) költségeit. A biztosítási ajánlatban, és az ezen ajánlat alapján létrejött kötvényben felsorolt vagyoncsoportokat úgymint fıépület, melléképület, bérlemény a felek a megjelölt biztosítási összeg erejéig tekintik biztosítottnak, mely összeg egyben a kártérítés felsı határa is. A vagyoncsoportok biztosítási összegei a kárrendezés során nem vonhatók össze. Ingóság biztosítás esetén a tételesen felsorolt vagyontárgyakat a felek vagyontárgyanként megjelölt biztosítási összeg erejéig tekintik biztosítottnak, amely biztosítási összeg egyben a szolgáltatás felsı határa Alulbiztosítás Ha a biztosítási összeg alacsonyabb, mint a biztosított vagyontárgy(ak) új állapotban való felépítésének (helyreállításának), újra beszerzésének költsége(i), a biztosító a kárt olyan arányban téríti meg, ahogy a biztosítási összeg a biztosított vagyontárgy(ak) új állapotban való felépítésének (helyreállításának) újra beszerzésének költsége(i)hez aránylik (továbbiakban: arányos kártérítés) A biztosító nem érvényesítheti az alulbiztosítás jogkövetkezményét, az arányos kártérítést, ha a biztosítási szerzıdés a biztosító által az ajánlaton megjelölt küszöbértéken (minimális biztosítási összeg), vagy azt meghaladó biztosítási összeg meghatározásával jött létre Ingóságbiztosítás esetén az értékırzı ingóságok körébe tartozó vagyontárgyak vagyoncsoportjai, és az egyéb kiemelt értékő ingóságok körébe tartozó vagyontárgyak vagyoncsoportja esetén A biztosítási összeg indexálása A vagyontárgy(ak) értékének (a helyreállítás költségeinek) követése érdekében a biztosító, a biztosítási összege(ke)t és a biztosítás teljes díját rendszeresen évente egy alkalommal indexálja. Az indexált biztosítási összeg az elızı biztosítási összeg és az inflációs index szorzata A biztosítási összeg indexálásának alapja a Központi Statisztikai Hivatal által az indexálás alkalmazását megelızıen közzétett, épületbiztosítás esetén: az elızı évre vonatkoztatott lakásjavító, -karbantartó cikkek és szolgáltatások árindexének átlaga, ingóságbiztosítás esetén: az elızı évre vonatkozatott fogyasztói árindex. A biztosítási összeg(ek) értékkövetı módosításáról és annak mértékérıl, valamint a biztosítási díj(ak) arányos változásáról a biztosító a biztosítási évfordulót 60 nappal megelızın írásban értesíti a szerzıdıt A biztosító az indexált biztosítási összeg(ek)et ezer Ft-ra és a biztosítási díj( ak)at egész Ft-ra kerekítve számítja ki. MJK: AEOLB Érvényes: június 1-tıl 18/37

19 Amennyiben a szerzıdı az indexált biztosítási összeg alapján kiszámított díjjal a szerzıdést nem kívánja fenntartani, a szerzıdést a biztosítási idıszak végére 30 napos felmondási idıvel írásban felmondhatja. Amennyiben a szerzıdı a biztosítási összegek és a biztosítás díjának emelésére vonatkozó szerzıdésmódosítást írásban nem utasítja vissza, vagy arra írásban nem nyilatkozik úgy azt a biztosító elfogadottnak tekinti. 5.) A biztosítási szolgáltatások Épületbiztosítás: 5.1. Jelen feltételek alapján a biztosító kockázatviselése az általános biztosítási feltételekben meghatározott azon biztosítási eseményekre terjed ki. amelyekre a biztosító fizetési kötelezettséget vállal A biztosító a jelen feltételek alapján a károsodott vagyontárgy(ak) újraépítésének költségeit téríti, kivéve, ha a vagyontárgy javítással helyreállítható, vagy ha az az 5.3. pontban felsorolt vagyontárgy. Az újraépítés költségei megállapításának alapja a károsodottal azonos minıségő vagyontárgy káridıponti felépítésének általános forgalmi adóval csökkentett átlagos költsége A javítással helyreállítható károk esetén a biztosító a javítás (helyreállítás) általános forgalmi adóval csökkentett költségeit téríti. Amennyiben a javítás várható költsége a vagyontárgy újraépítésének költségeit meghaladná, a biztosító a vagyontárgy újraépítésének költségeit téríti A biztosító csak abban az esetben térít az általános forgalmi adóval növelt helyreállítási költségen, ha a biztosított a helyreállítás, vagy a javítás kapcsán nem jogosult az ÁFA adóhatóságtól történı visszaigénylésére és bizonyítja, hogy az ÁFA a károsodott vagyontárgy kár utáni helyreállítása, vagy újraépítése során felmerült Jelen biztosítási szerzıdés alapján teljesített kifizetésekre a mindenkor hatályos személyi jövedelemadóról szóló törvény (1995. évi CXVII. törvény) rendelkezései az irányadóak A biztosító káridıponti avult értéken téríti meg a kár idıpontjában 85%-nál nagyobb mértékben avult (elhasználódott) - festésben, tapétázásban vagy mázolásban keletkezett károkat, ahol a helyreállítás a helyiség egész felületére kiterjed - melléképületek valamint egyéb építmények kárait. A biztosító az avultság mértékét az 1. számú mellékletben foglaltak szerint számolja Ha az eredeti állapot a károsodottal azonos mőszaki paraméterekkel egyenértékő módon technológiai váltás miatt már nem állítható helyre, akkor a biztosító a korszerőbb technológia értéknövelı hatását a kártérítési összegbıl levonja A biztosító a szolgáltatás összegébıl levonja a felhasználható maradványok értékét Ha a kár bekövetkeztében a biztosítási eseményen kívül más károsító esemény vagy tényezı is közrehatott, a biztosító a kárt csak olyan mértékben téríti meg, amilyen mértékben az a biztosítási eseménynek tudható be A biztosítási összeg a kifizetett kártérítési összeggel nem csökken Felületek károsodása Ha a helyiség - mennyezetének és egyik oldalfalának. vagy - két oldalfalának a festése, tapétázása, vagy mázolása károsodik a biztosító a helyiség egész felületének helyreállítási költségeit téríti meg Ha a helyiségben lévı oldalfalak, padozat, illetve mennyezet burkolata felületenként 50%-ban, vagy annál nagyobb mértékben sérül, a biztosító az adott oldalfal, mennyezet vagy padozat egész felületének helyreállítási költségeit téríti Az épület homlokzatát ért károk esetén, ha a homlokzati falak felületen ként 50%-ban vagy annál nagyobb mértékben sérülnek a biztosító az adott homlokzati falsík egész felületének a helyreállítási költségeit téríti A kárenyhítés, romeltakarítás költségei A biztosító megtéríti a biztosítási összegen belül a biztosítási összeg 5 %-ának erejéig a biztosított vagyontárgy(ak) károsodásával kapcsolatos és indokolt, egyszeri - oltás, mentés, - bontás és ideiglenes tetıépítés, - rom- és törmelékeltakarítás és elszállítás - tervezés és hatósági engedélyezés, - helyreállítást követı takarítás, valamint kárenyhítés költségeit. Alulbiztosítás esetén a biztosító a költségeket is arányosan téríti meg. MJK: AEOLB Érvényes: június 1-tıl 19/37

20 5.10. Lakhatatlanná nyilvánítás Ha az illetékes hatóság valamely biztosítási esemény miatt a biztosított épületet (lakást) lakhatatlanná nyilvánítja, a kiköltözéstıl a lakhatóvá válásig, de legfeljebb l80 napig a biztosító a biztosítási összegen belül az ideiglenes lakás indokolt és igazolt bérleti díjaira, valamint a vagyontárgyak szállításának és tárolásának igazolt költségeire Ft-ig térítést nyújt. Ugyanezt a szolgáltatást nyújtja a biztosító az árvízveszély miatt elrendelt kiköltözés esetén is A biztosító szolgáltatási kötelezettsége a kárbejelentést követı 15 naptári napon belül esedékes. Ha a biztosított igazoló okiratot tartozik bemutatni. a határidıt attól a naptól kell számítani, amikor az utolsó irat a biztosítóhoz beérkezett Önrészesedés A biztosítási szerzıdés létrejöhet önrésszel vagy önrész nélkül. Amennyiben a biztosítási szerzıdés önrész nélkül jön létre, a szerzıdésben meghatározott biztosítási események miatt bekövetkezett károk térítésekor a biztosító önrészesedést nem von le. Amennyiben a biztosítási szerzıdés önrésszel jön létre, a biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek káreseményenként nem érik el az önrészesedés összegét. Az önrészt meghaladó károknál az önrész összege minden kárból levonásra kerül. Az önrészesedés mértéke Ft káreseményenként. Ingóságbiztosítás: Jelen feltételek alapján a biztosító kockázatviselése a biztosítási feltételekben meghatározott azon biztosítási eseményekre terjed ki, amelyekre a biztosító fizetési kötelezettséget vállal A biztosító a jelen feltételek alapján a károsodott vagyontárgy(ak) káridıponti új állapotban való újra beszerzésének költségeit téríti meg kivéve, ha a vagyontárgy javítással helyreállítható, vagy ha az az pontban felsorolt vagyontárgy. A káridıponti, új állapotban való újra beszerzés költségei megállapításának alapja a károsodottal azonos minıségő, hazai kereskedelemben kapható vagyontárgy beszerzésének átlagos költsége A javítással helyreállítható károk esetén a biztosító a javítás, helyreállítás általános forgalmi adóval csökkentett költségeit téríti. Amennyiben a javítás várható költsége a vagyontárgy káridıponti új állapotban való újra beszerzésének költségét meghaladná, a biztosító a vagyontárgy káridıponti új állapotban való újra beszerzésének költségét téríti A biztosító a javítás, helyreállítás költségeit, csak abban az esetben téríti az általános forgalmi adóval növelt helyreállítási költségen, ha a biztosított a helyreállítás, vagy javítás kapcsán nem jogosult az ÁFA adóhatóságtól történı visszaigénylésére és bizonyítja, hogy az ÁFA a károsodott vagyontárgy kár utáni helyreállítása, vagy újra beszerzése során felmerült Ha a károsodottal azonos mőszaki paraméterekkel, a hazai kereskedelemben a kár bekövetkezésének idıpontjában már nem kapható egyenértékő vagyontárgy, akkor a biztosító úgy határozza meg a károsodott vagyontárgy elméleti új értékét, hogy a kár idıpontjában forgalmazott hasonló mőszaki tulajdonságokkal rendelkezı vagyontárgy beszerzési értékébıl levonja a mőszaki különbségek becsült értékét A biztosító káridıponti avult értéken téríti meg a kár idıpontjában a.) 85%-osnál nagyobb elhasználtságú ingóságok, b.) a kockázatviselés helyén folytatott keresıtevékenység eszközeinek újra beszerzésének költségeit, valamint c.) azoknak a vagyontárgyaknak a kárait, amelyek nem a biztosított személy tulajdonát képezik, de bérlet, kölcsön, felelıs ırzés címén a biztosított vagyonmegóvási érdekkörébe tartoznak. A biztosító az avultság mértékét az 1. számú mellékletben foglaltak szerint számítja. A biztosító a vagyontárgyat 85%-osnál nagyobb elhasználtságúnak tekinti különösen, ha az az eredetivel megegyezı alkatrész kereskedelmi hiánya, vagy technológiai váltás miatt javítással nem állítható helyre. A biztosító a 85%-osnál nagyobb elhasználtságú vagyontárgyaknál a helyreállítás költségeit, de maximum a káridıponti avult értéket téríti meg A biztosító szolgáltatása nem terjed ki - a sorozathoz (garnitúrához), készlethez, győjteményhez tartozó egyes darabok károsodása esetén a részbeni károsodás miatt a nem károsodott rész értékcsökkenésére, továbbá az úgynevezett elıszereteti értékre, valamint - az elmaradt haszonra A biztosító a szolgáltatás összegébıl levonja a felhasználható maradványok értékét. MJK: AEOLB Érvényes: június 1-tıl 20/37