Tölgyerdeink aranyszagáról a gubacsról.

Átírás

1 Tölgyerdeink aranyszagáról a gubacsról. Irta Erdődi Adolf. (Folytatás.) II. A gubacs értékitése. Az erdőbirtokosok a gubacsot minálunk rendesen a fán szokták ajánlatok vagy árverezés utján eladni. Az eladási árak alapjául mérőnként a kezelési költségek levonása után a remélhető piaczi ár szolgál. A mérők mennyiségét pedig az erdészeti személyzet becslése nyomán szokás számba venni. A fán függő gubacs becslése azonban valami, a miért csak némileg is jót állani mi legalább nem mernénk, s ezt t. olvasóink igen megbocsáthatónak fogják tartani, ha velők az e részt szokásos eljárást habár röviden is megismertetjük. A becslők midőn a gubacs már sárgulni kezd, legelőször is végig járják az illető erdő széleit s a fák számát is tekintetbe véve iparkodnak a termés mennyiségét meghatározni. Azután az erdő belsejébe mennek s miután a gubacsok ott, hacsak némileg zárolt erdőben is főleg a fák koronáin ülnek, helylyel helylyel a magával vitt fakúszót fölküldik oly fa tetejére, a honnét az négy, öt vagy több tölgyet is beláthat. Rendesen azután következő párbeszéd keletkezik: Erdész : van e gubacs oda fent? Fakúszó : van valami! Erd. No hányat látsz? Fk. Látok hármat kilenczet húszat sat. Erd. Hát a körülálló fákon? F k. Az egyiken kettőt, a másikon semmit, a harmadikon hatot sat. Erd. Vágj le hát oly galyat a melyiken van valami, dobd le s gyere te is utánna. E kivül az ember az átvágatokat, tisztásokat is bejárja, minden hozzáférhető fát még megvizsgál, megörül, ha sokat lát elbúsulja magát ha nyaka is belefájult a sok nézésbe s még sem tudott egy kettőnél többet észrevenni. Járásközben lába alá is néz, összeszedegeti a talált gubacsot, zsebre rakja s gyakran oly helyen a hol gondolja, hogy a vevők megbízottjai is meg fognak fordulni, szépen ismét el-

2 szórogatja sat. Ezek tehát az adatok, melyek a becslés alapjául szolgálnak. Ezek birtokában a becslók összeütik fejeiket és némi gondolkozás, számitgatás nevezetesen előbbi évek eredményeire való visszaemlékezés után kimondják, hogy ez erdőrészben összesen vagy holdanként ennyi gubacsra lehet számitanunk. Es ha módjában volna az illetőknek, számosabb év eredményeiről valóban biztos tudomást szerezni, ugy jó emlékező tehetségnek örvendő ember bele gyakorolhatná magát a megközelítő becslésbe, igy következtetvén : tavaly, harmad, negyedéve az erdő szélei körülbelől oly képet mutattak, bent is annyit találtunk, mint most az eredmény volt ezer mérő, annyira tehát vagy valamivel többre kevesebbre most is számithatunk. Ámde a baj épen ott fészkel, hogy a vevőtől vajmi ritkán lehet az eredményt megtudni, s igy e visszaemlékezés értéke is csak odáig megy : tavaly, harmadéve sat. közel azt találtam, mit az idén ; akkor a termést 500 mérőre becsültem ; e becslés alapján fizettek a vevők ennyit s az eredménnyel meg voltak elégedve, tehát sat. Csakhogy ez eredmény igen gyakran nem annyira az én mint inkább a szomszéd meg sem vett erdei gubacs termésétől f ügg- Az ily becslők közöl azonban némelyek mégis elhitetik magukkal, hogy a föntebbi eljárás alapján nem is hibázhatnak, bárha nem egyszer történik, a mit 1863-ban nem messzire mihozzánk saját szemeimmel láttam. Ott ugyanis az illetők a termést mérőre becsülték, lett pedig az eredmény közel 80,000 mérő! Ily botrányok kikerülése végett már nem egy birtokos az eladás más útjaira tért. Vannak, kik az egész gubacsszedést vállalkozókra bizzák és meghatározott ár helyett annak bizonyos részletét, felét vagy %-ét fogadják fizetésül; e rendszer legrosszabb oldala a szigorú ellenőrködés szükségében áll. Legbiztosabban járnak el azok, kik a gubacsot saját költségükön szedetik, s annak idejében mint kész árut eladják. Ez állítás helyessége mellett általában véve nem csak a józan ész, de számos példák is bizonyítanak. Igy t. szaktársunk Greiner elmondá a magyarországi erdészek 1852-ki gyűlésén, miszerint tud urodalmat, hol azelőtt a makk és fán

3 eladott gubacsért együttesen is legfeljebb 10 12,000 forintot kaptak évenként 1840 óta azon uraság önköltségen szedeti a gubacsot, s azóta az maga is gyakran 20 30,000 forintot jövedelmezett egy évben. Továbbá : egy kis erdő gubacstermését árverezés alkalmával 50 ftért ajánlgatták, de nem akadt vevő reá. Az eladó egyik ismerője azonban, hogy az árverezést folyamatba hozza, 51 ftot igért s többet igérő nem lévén, a gubacsot szedetnie kellett, s annyit kapott, hogy eladás után 400 ft. tiszta haszon nyomta a markát. Egy község a határbeli erdőben megvette a makkot és a gubacsot 300 fton s a gubacsért 2000 ftot vett be. Ismét egy erdőrészben 600 ftért kínálták a gubacsot, a vevők csak 500 ftot adogadtak, a birtokos tehát önköltségén szedette és 3000 forintot kapott sat. Másrészt azonban tekintetbe kell venni, hogy e rendszer gyakran nagyobb előleges költekezést, jól rendezett és aránylag nagyszámú őrszemélyzetet igényel. Vannak ugyan, kik azt mondják, hogy a gubacsszedés és kezelés aránylag rövid idejére a birtokos csakugyan szerezhet alkalmasb őrszemélyzetet, mint a vevő ; s ez elméletileg véve nem is eshetik kifogás alá, de a gyakorlati életben a dolog még sem áll egészen ugy. Mert ha én mint birtokos a gubacsot eladom, a vevő biztos lehet benne, hogy nem fogom őt meglopni, de ha magam szedetem azt s mérőnként szedésbérül, mint rendesen 1 ft. vagy I ft. 30 krt fizetek, ugy korántsem esküszöm reá, hogy szomszédom termésének megvevője nem fogja-e az én gubacsomat mérőnként saját szedőimtől 1 ft. 60 krjával beváltani. Ha azonkívül gubacstermő erdeim nem egy testben feküsznek, de apró egymástól távol eső részletekben szétszórvák, a megőrzés, szedés, kezelés annyival több bajjal jár. Sőt megesik, hogy néha főleg ha szomszédomban nagy erdők termését más vette meg, saját igazán csekély termésemért váratlan összeget adnak, a nélkül, hogy a vevő rosz üzletről panaszkodhatnék. Ha tehát az önköltségen való szedés és kezelés általában és rendszerint a legokszerübb is, mert a birtokos érdekeinek leginkább megfelelő, ugy mégis vannak körülmények és helyi viszonyok, melyek mellett a kevés biztosságot nyújtó becslés nyomán való eladás ajánlhatóbb.

4 III. A gubacs kezelése- A gubacs szedése legelőnyösebben mindjárt annak a fákról való lepotyogása után történik, s rendszerint augustus közepétől september végéig tart, mely idő alatt a gubacstermő erdőrészekbe semminemű marhát sem szabad bocsájtani, nehogy az a gubacs ellopása vagy földbe túrása által a birtokost vagy bérlőt kárositsa. A szedést nevezetesen száraz esőtlen időben kell eszközölni, s ha közben eső állana be, félbeszakasztani. Tekintettel kell lenni reá, hogy éretlen zöld gubacs mit a pajkos gyerkőcz szedők gyakran a fáról leütnek az érett és száraz közé ne vegyüljön ; hogy egyátalában csak jó gubacs szedessék. A szedőnek nem szabad a gubacsot egész napon át vagy azontúl zsákban vagy zárt helyiségben tartani, nehogy az megpenészedjék, mi által tekintetre és jóságra nézve egyaránt veszitene. Menynyire értékteleníti a gubacsot penészedése, már e termény vegyelemzésének kimutatása alkalmával közöltük, mely szerint a jól kezelt áru 22 % a penészes ellenben csak 17y 2 / 0 csernyét tartalmazott. A szedés különben vagy napszámban vagy és pedig legelőnyösebben mérőszámra eszközöltetik. A fölszedett gubacsot, hogy az rövidebb vagy hosszabb, néha több évre terjedő raktározása alatt értékéből ne veszítsen, tökéletesen meg kell szárítani. E czélra lehetőleg közel a raktárhoz minek rendszerint kukoricza górét szoktak használni, szellős szabad helyen a gubacs várt mennyiségének megfelelő nagyságú tért kell előkészíteni, melyre deszkahidlást raknak metszett léczekre ugy, hogy azt a levegő átjárhassa, s hogy annak némi lejtése is legyen, miszerint rögtöni eső beálltával a viz könnyebben lecsoroghasson. Ez állványokon a gubacs sekély rétegben szétterittetik s abból legelőször is a szedésközben még benn maradt éretlen és penészes kikülönittetvén, a hátramaradt rész az időjáráshoz képest 2 6 napig tartó lapátolás által teljesen megszárítva a raktárba vitetik. E lapátolás által a gubacs a reá ragadt földtől, homok- s egyéb piszoktól megtisztul és hegyes csúcsai leütődvén gömbölyüded idomot nyer, minőt az illető kereskedők leginkább kedvelnek. Ha szellőztetés vagy szárítás közben eső áll be, a gubacsot rakásra lapátolják és gyékényekkel betakarják; ugyanazt teszik vele éjszaka is, nehogy azt eső érje vagy a harmattól megnedvesedjék.

5 Különben a raktározott gubacsot is nevezetesen tavasszal és ősszel gyakran ismételve kell lapátolni, hogy a romlástól bizton megóvassék. A kiválogatott éretlen vagy nedves, penészes, földdel vagy egyéb piszokkal csunyitott gubacsnak értékesíthető áruczikké való elkészítése valamivel több bajjal jár. E czélra ugyanis oly tért kell készíteni, melynek alja is, oldalai is deszkával kirakvák, a mi igen könnyen eszközölhető a kukoricza górék alatt, ha azok oszlopokon állanak. E zárt hidláson a szellőztetett vagy légszáritott gubacsot lapáttal erősen és addig ismételve vetik a falnak, mig az a piszoktól telhetőleg meszabadult. Az egészen friss gubacs szellőztetés és hegyes csúcsainak lekoptatása folytán súlyának közel ötödét, további fekvés és tökéletes megszáradás után pedig súlyának és tériméjének még 8 12%-ját veszíti. Minálunk a gubacs mázsáját 120 fontjával számítják és ezt gubacsköbölnek is nevezik, mely három pozsonyi mérővel egyenlő. A gubacsot jól letaposva és tetőzve szokás a szedőktől átvenni; s a friss gubacs ily mérőjének súlya 53 font, a szellőzötté 44 font, és a teljesen száradt, hosszabb ideig raktározott gubacs lecsapott mérőjének súlya 36 font. Azon szokás, friss gubacsot tetőzve és betaposva átvenni s ez áru mázsáját 120 fontjával számítani, aligha nem oly czélból eredt, hogy a megszáradt gubacsból is ugyanannyi rendes mázsa vagy mérő kerüljön, a mennyi abból eredetileg átvétetett. (Vége köv.) A földmunkálás eszközei és ezek alkalmazása. (Folytatás.) VI. A szántásról. Miután az eddigiekben a talajmivelő mezei eszközöknek szerkezetével és főbb nemeivel foglalkoztunk volna, áttérhetünk most azoknak alkalmazásmódjára; szorítkozva azonban csupán az egyes eszközcsoportokmunkájánakáltalános vázlatára és azon főbb körülmények rövid előadásaira, melyek a mezei gazdát a talajmunkálásnál vezérlik. Kezdjük mindjárt a legfontosabb eszköznek az ekének munkájával. Hogy az ekének munkája (a szántás) különböző s fontos feladatainak lehetőleg megfeleljen, annak teljesítésénél bizonyos szabályokat kell szem előtt tartani : vonatkozólag a) a szántás módjára, b) annak idejére és c) kellő ismétlésére. Vagyis : hogyan, mikor és